Az RMDSZ Maros megyei vezetősége aug. 2-án tiltakozó beadvánnyal fordult Iliescu elnökhöz és Petre Roman miniszterelnökhöz, mert Maros megye prefektúrájának személyi összetételénél nem vették figyelembe a magyar lakosság igényeit. Maros megye lakosságának 48 százaléka magyar, ennek ellenére a prefektúra 9 tagjából 7 román. A beadványban kérték ennek megváltoztatását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

"A Maros megyei prefektúra két hete értesítette a polgármesteri hivatalokat, hogy le kell venni a kétnyelvű helységnévtáblákat és ki kell cserélni román nyelvűekre. Ezt a döntést az 1968-as Ceausescu-féle törvény alapján hozták. A falvak nem hajtották végre a határozatot, erre rendőri kísérettel eltávolították a kétnyelvű feliratokat. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Tófalvi Zoltán visszaemlékezett: 1990. január elején egy éjszaka Marosvásárhelyen a főtérről eltűntek a magyar feliratok, majd bemázolták a magyar utcanévtáblákat, a város határában a kétnyelvű feliratot. Márc. 19-én minden magyar felirat vandál támadás áldozatául esett, még a színházplakátok is. Eltűnt a Bolyai, Liszt Ferenc, Köteles Sámuel utcát, Petőfi teret jelző névtábla, összetörték, leszakították a Teleki-Bolyai Könyvtár egyébként román nyelvű tábláját is. Újabban pedig a Maros megyei prefektúra eltávolíttatta a magyar települések kétnyelvű feliratait. Markó Béla szenátor tiltakozott ez ellen. /Tófalvi Zoltán: A hatalom "színeváltozásai" Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./"

"Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége júl. 19-én közleményt adott ki: Románia kormánya, a parlament által elfogadott programja révén elkötelezte magát, hogy Románia Alkotmánya 20. szakaszának megfelelően jóhiszeműen alkalmazza azokat a nemzetközi szerződéseket és egyezményeket, amelyeket Románia aláírt. Az újraközölt 69/1991. számú Helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó 22/1997-es számú kormányrendeletnek a helységnevek kisebbségi nyelven történő feliratozásáról szóló rendelkezése alapján Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala hozzálátott a kétnyelvű helységnévtáblák felállításához. Megállapítva, hogy Marosvásárhely megyei jogú város kétnyelvű feliratainak engedély nélküli és provokatív eltávolításával nyilvánvalóan megszegték az érvényben lévő törvényeket, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnöksége a következő Állásfoglalást teszi közzé:Azok az akciók, amelyeket a Románia kormányprogramjával szemben ellenséges politikát folytató erők szerveztek júl. 18-án Marosvásárhelyen, lábbal tiporva az ország törvényeit és a Románia által aláírt nemzetközi egyezményeket, súlyos károkat okoznak Románia demokratizálódási folyamatának és euroatlanti integrációjának. Úgy véljük, hogy a Marosvásárhelyen történtek semmibe veszik és csorbítják azokat a közös erőfeszítéseket, amelyeket az ország állampolgárai tesznek, nemzeti hovatartozástól függetlenül, a demokratikus értékek érvényre juttatásáért, a többség és kisebbségek békés együttéléséért. Felhívjuk Marosvásárhely összes polgárait, nemzetiségi különbség nélkül, hogy ne üljenek fel e provokációknak, és kérjük a Kormány Főtikárságát, a Belügyminisztériumot, Maros megye Prefektúráját, tegyenek meg minden intézkedést és támogassák Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalát az Alkotmány és a hatályos törvények tiszteletben tartásában és gyakorlati alkalmazásában.Ugyanakkor követeljük mindazoknak a szervezeteknek, természetes személyeknek, illetve köztisztviselőknek a felelősségre vonását, akik bármilyen módon hozzájárultak ehhez az akcióhoz, súlyos károkat okozván az ország megítélésének és a demokratikus intézményeknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./"

"A Maros megyei prefektúrának címzett júl. 24-i levelében Remus Opris kormányfőtitkár eloszlatta a helyi adminisztráció törvényét módosító 22/1997 számú kormányrendelet alkalmazásával kapcsolatos kételyeket. Mint írja, helyi szinten valóban a tanácsok a döntéshozó testületek, de polgármesteri hivatalnak ? az alkotmány értelmében ? kötelessége nemcsak a helyi döntések kivitelezése, hanem a törvények betartásának biztosítása is. Mivel a kormányrendelet kimondja, hogy "azokon a településeken, melyeken a lakosság legalább 20% egy nemzeti kisebbséghez tartozik, a helyi hatóságok biztosítani fogják a helységnévtáblák, a közintézmények, valamint a közérdekű hirdetések kiírását az illető nemzeti kisebbség nyelvén is", a polgármesteri hivatalnak kötelessége tudomásul venni, hogy az 1992-es népszámlálás adatai alapján a helység lakosainak legalább húsz százaléka egy nemzeti kisebbséghez tartozik és biztosítani a kisebbség nyelvén történő feliratozást. "Következésképen, nincs szükség a helyi tanács jóváhagyására a módosított 69-es törvény 58. szakasza 2 bekezdésének alkalmazásához" ? fejezte be a Maros megyei prefektúrának írt levelét a kormány főtitkára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 25., 1079. sz./"

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester feljelentést tett a Maros Megyei Fellebbviteli Bíróság Ügyészségén mindazon személyek ellen, akik szerinte felelősek a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium kapcsán kialakult helyzetért. Funar szerint a feljelentés az SZDP és az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Maros megyei prefektúra, valamint a Megyei Tanfelügyelőség vezetői ellen irányul, akiket "nyilvános uszítással, bűnpártolással, jogkorlátozó tisztségbeli visszaéléssel és közérdek elleni visszaéléssel" vádol. "Az SZDP és az RMDSZ célja az etnikai szegregáció, a két párt a törvény és az oktatási folyamat fölé helyez egy politikai megállapodást", áll a kolozsvári Polgármesteri Hivatal közleményében. /Funar pereskedik Bolyai-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

"Dec. 23-án a Maros megyei prefektúra mellett megalakult utcanévadásban konzultatív szerepet játszó bizottság 3/2 aránnyal /a bizottságnak három román és két magyar tagja van/ a Calarasilor utca Kossuth Lajosról, illetve a Szorgalom utca Teodor Harsiaról való elnevezése ellen szavazott. A bizottság hatásköre ugyan csak a véleményezésre terjed ki, de Spielmann Mihály városi tanácsos szerint feszültségkeltő hatása kétségtelen, s jelzi az egyesekben még uralkodó szemléletet. Kossuth Lajos érdemeire hivatkozott Spielmann Mihály és Soós Zoltán bizottsági tag, hangsúlyozva, hogy immár háromszor is elnevezték róla az utcát: 1898, 1940 és 1945-ben. A Kossuth utcanév 1987-ben tűnt el. A szavazásnál a magyar nemzetiségű bizottsági tagok kérték: a bizottság többi tagjától eltérő véleményüket vegyék jegyzőkönyvbe. /Antalfi Imola: A Kossuth utcanév ellen szavaztak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./"

"Az RMDSZ Maros megyei szervezete sajnálattal vette tudomásul, hogy minden törvényes közbenjárása ellenére, folyó április 25-én a Vatra Romaneasca egyesület a Maros Megyei Prefektúra engedélyével a Városháza épületére elhelyez egy emléktáblát. Az emléktábla ellenőrizhetetlen és jogilag nem bizonyítható adatokat tartalmaz. Az egyesült Európába igyekvő Romániában nem a magyarság elleni hangulatkeltő emléktáblák elhelyezése lenne célszerű. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./"

"Jún. 9-én a Maros megyei prefektúrán aláírták a 2003. évre szóló megyei együttműködési szerződést a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megyei elnökei. A dokumentumot Ovidiu Natea, az SZDP, illetve Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke látta el kézjegyével. A protokollum tartalmazza a szociális védelem, egészségügy, oktatás, egyház fejezeteket. Az aláírást megelőzően vita alakult ki a felek között az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi szakának beiskolázási száma körül. Ovidiu Natea szerint vita volt, de végül megegyeztek a beiskolázási számban az általános orvosin, ahol a magyar fél pluszban nyolc helyet kér, szemben a 62% és 38%-os aránnyal. Kelemen Atilla szerint ez keret, amit meg kell tölteni tartalommal. A lap munkatársa közbevetésére, hogy a tavalyi vállalások nem valósultak meg mind, Kelemen azt válaszolta, hogy gyakrabban kellene elemezni a következő időszak feladatait, kéthetente fognak találkozni. /Mózes Edith: Aláírták a megyei RMDSZ- SZDP protokollumot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./ - "Egyszerű RMDSZ-tagként" nyilatkozott Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere az aláírt PSD-RMDSZ megyei protokollummal kapcsolatban. "A protokollum nagyon szép, de határozott ígéretet kaptam Kelemen Atilla és Borbély László parlamenti képviselőktől, hogy ad litteram tartalmazni fog néhány kitételt" - jelentette ki az alpolgármester. Ezek között szerepel az egyházi oktatás támogatása, a 2004/2005-ös tanévben romai katolikus IX. osztály indítása, a Maros megyei archívumban Pál Antal Sándor nyugdíjba vonulása nyomán a megürült helyre magyar nemzetiségű irattáros alkalmazása, utalt a holokauszt-emlékmű feliratozására, amit szégyenteljesnek, Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter által elrendeltnek nevezett, amivel annak idején a zsidó közösség sem értett egyet. /A. I.: Fodor Imre bírálja a protokollumot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./"

"A Maros Megyei Törvényszék okt. 27-én ítéletet hozott a Maros Megyei Prefektúra és Molnár József volt erdőszentgyörgyi RMDSZ-elnök által indított közigazgatási perben. Az ítélet nyomán Molnár József elfoglalhatja helyét az erdőszentgyörgyi tanácsban. Az erdőszentgyörgyi tanács 2003 februárjában ugyanis törvénytelenül tagadta meg Molnár József tanácsosi mandátumának érvényesítését. A tanúvallomások szerint az ominózus tanácsülést megelőzően az RMDSZ megyei elnöke, dr. Kelemen Atilla "készítette elő" a tanácsosokat a szavazásra. Bica Maria tanácsi jegyző a testületet a gyűlésen figyelmeztette, hogy kötelező módon az RMDSZ-választási listán következő helyezett mandátumát kell érvényesíteni. A tanácsosok legnagyobb része nem törődött a törvényességi kifogással, és megtagadta Molnár József tanácsosi mandátumának igazolását. Az erdőszentgyörgyi tanács jegyzője ezek után felhívta a prefektúra figyelmét a törvénytelenségre, a főispáni hivatal pedig lépéseket tett a törvényesség helyreállítására, ám a tanács a per alatt mindvégig kitartott amellett, hogy nem engedi tagjai sorába Molnár Józsefet. Az RMDSZ képviseletében, a megyei szervezet meghatalmazása alapján a jelenlegi erdőszentgyörgyi RMDSZ-elnök a perben azzal érvelt, hogy Molnár József nem fizetett tagdíjat, nem adta át az iroda kulcsait és nem tartja a kapcsolatot a jelenlegi vezetéssel. A havi tagdíjat azonban a tagdíjbegyűjtő nyilvántartása és tanúvallomása szerint az egész Molnár család idejében kifizette. Molnár József védője, dr. Kincses Előd felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy a történtek időpontjában érvényes alapszabályzat szerint senkit nem lehetett kizárni az RMDSZ-ből. Az ítélet helybenhagyta Molnár József tanácsosi minőségét, kötelezte az erdőszentgyörgyi tanácsot a 2003. február óta esedékes tanácsosi díj megfizetésére. /Antalfi Imola: Érvényes Molnár József tanácsosi mandátuma. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./"

Máj. 11-én egy magánszemély egy táblát szerelt fel a koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskola bejárata melletti falra. A fehér márványtáblán, egy kereszt alatt a következő szöveg olvasható: "Ezen román felekezeti iskola alapítóinak emlékére, amely iskolát 1919-ben Matei Partenie pap, Cristea Ioan tanító és dr. Dandea Emil építette". A szöveg felháborodást váltott ki Koronkán. A szóban forgó pap történelmi múltja, valamint az iskola építésének módja, amikor is csendőrök hajtották erőszakkal közmunkára a falu lakóit, nem indokolja a tábla ottlétét. Az emberek a közvélemény semmibevételének érzik azt, ami most a prefektúra és a Megyei Tanfelügyelőség aktív támogatásával megtörténhetett. A falu egyházi és művelődési életét mindvégig támogató erdélyi diplomatáról, Tholdalagi Mihályról nevezték el a tanintézetet. Kétéves huzavona után 2001. máj. 22-i a Megyei Tanfelügyelőség is jóváhagyta a Tholdalagi név felvételét, majd öt hónap múlva került sor az avatási ünnepségre. Ezután a marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilapban kezdődtek el a tiltakozások, majd a koronkai iskolában megjelent Matei Cornel, aki azt állította, hogy a nagyapja építette az egykori román iskolát, és emiatt Tholdalagi helyett a nagyapjáról kellene elnevezni az iskolát. Nagy Márton, Jedd pogármestere igazoló iratokat kért arra vonatkozóan, hogy az iskolát valóban Matei Cornel nagyapja építette, ezeket a dokumentumokat azonban sohasem tudta bemutatni. Ily módon, a polgármester szerint törvénytelen volt feltenni a táblát. Az utóbbi években az iskolában végzett ellenőrzések burkolt célja is a táblaügy volt, amelynek szorgalmazója, Iacob Letitia tanfelügyelő többször is megfordult Koronkán, és az iskolaigazgatót próbálták rávenni, hogy törvénytelen módon értsen egyet a tábla feltételével. Wellmann Richárd igazgatót a napokban a tanfelügyelőség vezetőtanácsa elé rendelték. Megfenyegették. Ezt követően Matei Cornel munkásai felszerelték a táblát. Az idősek emlékeznek az iskolaépítésre: a csendőrök megverték azt, aki nem volt hajlandó részt venni a közmunkában. A 84 éves Balázs Károly szemtanúja volt az eseményeknek. Az állami román iskolát a nép építette, éjjel-nappal verték-hajtották a csendőrök a falu lakóit. /Bodolai Gyöngyi: Önkényes névadó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

Nov. 24-én sürgősségi kormányrendelettel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházat visszautalták a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium fennhatósága alá. A folyamatot a Maros Megyei Prefektúra szorgalmazta. A színház ezentúl saját bevételeiből és az állami költségvetésből kapott összegekből fog működni. Kárp György színművész, a színház ügyvezető igazgatója reméli, hogy végre normalizálódik a színház helyzete. /Nagy Botond: Normalizálódik a helyzet? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./

Ciprian Dobre Maros megyei prefektus felszólította Dorin Floreát, Marosvásárhely polgármesterét, hogy tartsa be kormányrendeletet, amely megtiltja a fasiszta, rasszista és xenofób szimbólumok használatát, valamint a béke és az emberiség ellen elkövetett bűnökkel vádolt személyek kultuszát. Dorin Florea 2003. május 7-én átiratot küldött a prefektúrára, amiben arról tájékoztatta az akkori főispánt, hogy a marosvásárhelyi I. Antonescu marsall sétányon levették az utcanév-táblákat. A prefektus szerint a polgármesteri hivatalnak a legközelebbi tanácsülésre elő kell terjesztenie egy határozattervezetet, amivel végre megváltoztathatják az utcanevet. /-vagy-: Prefektusi felszólítás az Antonescu utcanév törlésére. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Haller István, a PEL emberjogi irodájának vezetője sajtótájékoztatón üdvözölte Ciprian Dobre prefektusnak a marosvásárhelyi Ion Antonescu utca nevének megváltoztatására vonatkozó felszólítását. A liga már az Antonescu sétány elnevezésekor tiltakozott a névadás, illetve azoknak a személyeknek a kultusza ellen, akik vétkesek a romániai holokausztért. A 2002. évi 31-es számú, a rasszista, xenofób, fasisztoid szervezetek és szimbólumok, az emberiség és a béke elleni merényletek elkövetői elleni kultusz betiltásáról szóló sürgősségi kormányrendelet megjelenése után írásban szólították fel a polgármesteri hivatalt, a prefektúrát és a művelődési minisztériumot az Antonescu sétány nevének megváltoztatására. Akciójuk azonban eredménytelen maradt. /Mózes Edith: A PEL üdvözli a prefektus akcióját. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./

Május 9-én kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott Marosvásárhelyen a harmadik alkalommal megrendezett civil szervezetek vására, amelyen hozzávetőleg ötven Maros megyei alapítvány, egyesület kötött együttműködési megállapodást a megyei tanáccsal és a prefektúrával. Az egyezmény szerint a felek képviselői negyedévente egyeztetnek, és közösen keresnek megoldást a civil szervezetek gondjaira. Koreck Mária szervező, a Project on Ethnic Relations marosvásárhelyi irodavezetője üdvözölte a megállapodás aláírását. A megjelent szervezetek többsége szociális problémákkal foglalkozik, továbbá hátrányos helyzetű személyeken, csoportokon próbál segíteni. /Antal Erika: Vásáron mutatkoztak be a közönségnek az egyesületek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Elmarasztaló hangvételű nyílt levelet küldött Ciprian Dobre Maros megyei prefektusnak és Lokodi Editnek, a megyei tanács elnökének második polgármesteri mandátuma egyéves érvfordulóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere. Florea június 6-i sajtótájékoztatóján ugyanakkor bírálta a városi tanács tagjait és a megye parlamenti képviselőit is. Dorin Florea szerint a prefektúra elhanyagolja a városlakók legfőbb gondjait. A polgármester a hadügyminisztérium repülőterét, lövöldéjét, kaszárnyáit és sportlétesítményeit szeretné a városháza tulajdonába venni. „Engem a megye legfontosabb dolgai érdekelnek – reagált a nyílt levélre Ciprian Dobre. – Most is közigazgatási gondokkal foglalkozom, és nem kampányolok.” Lokodi Edit megyei tanácselnök szintén visszautasította a vádakat. Dorin Florea a városi tanácsot sem kímélte. A polgármester szerint a testület rendkívül gyenge, és a gáncsoskodáson kívül semmivel sem foglalkozik. „A polgármester csak azt nem veszi észre, hogy a tanács a döntéshozó, ő pedig a végrehajtó” – replikázott Kirsch Attila, az RMDSZ képviselője. Mint mondta: valóban rosszul működik a polgármester és a tanácsosok közötti kommunikáció, de ez annak tudható be, hogy a polgármester „önfejűen szeret dönteni”. /Szucher Ervin: Mindenkivel elégedetlen Marosvásárhely polgármestere. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Augusztus 29-én Marosvásárhelyen a prefektúra mellett működő névadó bizottság elutasította a volt Kossuth Lajos (jelenleg Calarasilor) utca eredeti nevének visszaállítását. Ugyanezen az ülésen, amelyen a bizottság magyar nemzetiségű tagjai nem voltak jelen, utasították vissza a székelyvéckei tanács azon javaslatát, hogy a kultúrházat Visky Árpád színészről, a falu szülöttjéről nevezzék el. A bizottság tagjai: Grigore Ploesteanu történész, Iulian Boldea irodalomtörténész és Viorel Vasies főiskolai tanár, Soós Zoltán régész és Spielmann Mihály történész. A testület két magyar tagja akadályoztatás miatt nem tudott részt venni az ülésen. Spielmann Mihály rámutatott, a marosvásárhelyi tanács több mint két éve döntött arról, hogy Marosvásárhelyen a Kossuth Lajos utca visszakapja eredeti nevét. A tanács döntését megfellebbezte egyrészt a polgármester, másrészt a prefektusi hivatal, formai hibákra hivatkozva. A későbbiek során, 2004-től kezdődően többször is összehívták a bizottságot. Érdekes módon, a román nevek esetében semmiféle bizonyítást, semmiféle levéltári dokumentációt, tudományos munkatársi véleményt nem kérnek, azokra minden további nélkül rábólintanak. A Kossuth utca, vagy Visky Árpád esetében azonban a bizottság fenntartásokkal élt. A bizottság kifogása az volt, hogy a pártállami időkben letartóztatott és meggyilkolt vagy politikai öngyilkosságba menekült Visky Árpád körül a vádak tisztázatlanok. A bizottság három román tagja csak abban az esetben hajlandó Visky Árpád nevére rábólintani, hogyha őt csak a pártellenes tevékenységért ítélték el. Ha államellenes tevékenységért, akkor nem. Kossuth Lajossal szemben a román nép érzékenységéről beszéltek, azonban nem biztos, hogy valaki is a közemberek közül tudná pontosan, hogy kicsoda Kossuth Lajos. Spielmann Mihály szerint fel kell oszlatni ezt a bizottságot, állítsanak fel egy másikat, amelybe a román, a magyar és a német etnikum három-három tagját jelöljék. Egy olyan testületnek, amely a kisebbségek ügyét nem támogatja, nincs értelme hogy működjön. /Spielmann Mihály a névadó bizottság feloszlatását követeli. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

A marosvásárhelyi Parc Szálló ügye, hónapokig tartó gyanús csend után, ismét időszerű lett. A megyei önkormányzat és a prefektúra közösen szerette volna ügykezelésébe kapni a jelentős értékű ingatlant. 2004 december végén, a kománycserék zűrzavaros időszakában, egy kormányhatározat a gyulafehérvári ortodox püspökség ügykezelésébe juttatta a marosvásárhelyi Parc Szállót. Akkoriban nagy felháborodással jelentették be a megye vezetői – Lokodi Edit tanácselnök és Ciprian Dobre prefektus –, mindketten jogot végzettek, hogy minden befolyásukat latba vetik annak érdekében, hogy az ingatlant az ortodox egyháznak juttató kormányhatározat hatálytalanítását elérjék. Most kiderült, hogy az ortodox püspökség pert indított a gyulafehérvári táblabíróságon az ingatlant birtokló Állami Protokollhivatal a Kulturális Minisztérium ellen, kérve a Parc Szálló ügykezelését nekik juttató kormányhatározat alkalmazását. És megnyerték a pert. Minderről a megye két jogász vezetője a sajtóból szerez tudomást, és most egymásra mutogatnak. /Antalfi Imola: Hogyan „kell” elveszíteni egy épületet? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

A Maros megyei román polgármesterek nem veszik jó néven, ha a föld- vagy ingatlantulajdonosok magyar nyelven kiállított telekkönyvvel igazolják tulajdonjogukat – derült ki a prefektúra által összehívott tanácskozáson. A tanácskozáson elhangzott, mivel a telekkönyvezést az Osztrák–Magyar Monarchia idejében vezették be, az akkori állam nyelvén, magyarul adták ki ezeket az iratokat. /Antal Erika: Irritálja a román polgármestereket a magyar nyelvű birtoklevél. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

A Maros megyei forradalmárok a jelenlegi román nyelvű tábla mellett magyar és német nyelvű emléktáblát követelnek a prefektúra épületére. Kérésüket a megyei tanács vezetése múlt héten elutasította, és a prefektúrára hárította az ügyet. A forradalmárok a múltban már több ízben is kérték ezt. A kérés teljesítésének halogatása tavaly decemberben éhségsztrájkhoz vezetett, amit azóta ugyan felfüggesztettek, de a háromnyelvű táblaügy nem oldódott meg. Pokorny László RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselő a forradalmárok követelését támogatva december 15-én határozattervezetet nyújtott be a megyei tanács vezetéséhez. Pokorny László kérésére a megyei tanács elnöke, Lokodi Edit és Toganel Ioan főtitkár január 23-án (!) írásban válaszolt, közölve, az épület történelmi műemlék és nem tartják időszerűnek a jelenlegi emléktáblákon kívül más emléktáblák kifüggesztését. Pokornyt a prefektushoz küldték, ez bizony felelősség-áthárítás. /Megoldás helyett magyarázatok. Többnyelvű emléktáblát a forradalmároknak! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

A Maros megyei prefektúrán működő földosztó bizottság álláspontjának köszönhetően a több mint 55 ezer hektár erdőből a Bánffy, Bethlen, Kemény, Éltető és Farkas, illetve más történelmi magyar családoknak, illetve társulásoknak alig ezer hektárt sikerült visszaszerezniük a Szászrégentől Maroshévízig terjedő Görgényi- és Kelemen-havasokon birtokolt egykori erdeikből. Bárczi Győző Maros megyei alprefektussá való decemberi kinevezése ismét felvillantotta a reményt az érintett családok azon leszármazottaiban, akik eddig szélmalomharcot vívtak erdeik visszaszerzéséért. Burkhardt Árpád eddigi alprefektus egy fél évszázaddal ezelőtt hatályon kívül helyezett törvényre hivatkozva következetesen elutasított minden olyan kérést, amely a tetemes birtokokkal rendelkező történelmi magyar családok leszármazottjaitól érkezett. Burkhardt álláspontja az RMDSZ vezetőinek haragját is kiváltotta, a szemére vetették, hogy kulcspozícióba kinevezett magyar tisztségviselőként jobban oda kellett volna figyelnie a magyarságot érintő kérdésekre. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei alelnöke már árnyaltabban fogalmazott. Úgy értékelte, az RMDSZ helyi vezetői többnyire elégedettek Burkhardt Árpád másfél évtizedes alprefektusi tevékenységével, viszont „bizonyos ügyek” intézésében több rugalmasságot vártak volna tőle. Az új marosvásárhelyi alpolgármester, Bárczi Győző legfontosabb teendőjeként a restitúció felgyorsítását jelölte meg. Bárczi megígérte, hogy mielőbb utánanéz az 1945-ben a román hatalom által ellenségként kikiáltott magyar és német származású nagybirtokosok restitúciós igényeinek. Az 1945-ben napvilágot látott CASBI-néven elhíresült törvény a nép ellenségévé nyilvánította a korábban a németek oldalán harcoló, majd menekülésre kényszerülő kisebbségeket, ingatlan javaik kezelését pedig az Ellenség Javait Felügyelő és Igazgató Pénztárra (CASBI) bízta. Két évvel később, az 1947. január 9-én megjelenő Hivatalos Közlöny húsz oldalon mintegy kétezer olyan – többnyire magyar és német nemzetiségű – személy nevét tartalmazza, akiket felmentettek az 1945/91-es, CASBI-törvény következményei alól. A közlöny következő, január 10-i 8-as számában mintegy 1500 vállalat és kisiparos neve jelent meg, akiknek az állam szintén visszajuttatta az ügykezelésre átvett javait. /Szucher Ervin: A szélmalomharc vége? = Krónika (Kolozsvár), jan. 3./

Hatodik nekifutásra is elbukott a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzése. Új alakuló gyűlést kell tartania a Szövetség a Székelyföldért Egyesületnek, és újra kell indítani a bejegyzési procedúrát, mivel június 13-án a székelyföldi önkormányzatok jogi képviseletét ellátó ügyvéd visszavonta a bejegyzési kérelmet. Azért kényszerültek erre, mivel az önkormányzati egyesületet alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a háromszéki szentkatolnai és nagyborosnyói – a múlt hónapban váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felel meg a valóságnak. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: legkésőbb jövő héten új alakuló ülést tartanak. 2006. december 7-én Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. Az egyesületnek célja, hogy a székelyföldi önkormányzatok közösen dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. Az alakuló ülést követően a Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatait, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. Emiatt több Kovászna és Hargita megyei önkormányzat visszavonta eredeti határozatát, hogy majd a törvények betartásával szavazhassák meg újra a csatlakozási szándékukat. Akadtak önkormányzatok, amelyek módosított formában fogadták el a határozattervezetet, ezért a prefektúrák újra megtámadták ezeket. Végül 51-re morzsolódott az alapító tagnak számító önkormányzatok száma. /Kovács Zsolt: Kudarcos szövetkezés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Nyolc Kovászna és Hargita megyei önkormányzat bevonásával újraalakították június 25-én Sepsiszentgyörgyön a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet – tájékoztatott Demeter János Kovászna megyei tanácselnök. Az egyesületet képviselő ügyvéd újra benyújtja a jogi bejegyzési kérést azzal, hogy gyorsított eljárással, még a nyári törvényszéki szabadság előtt hozzanak döntést az ügyben. A székelyföldi önkormányzatok szövetségének jogi bejegyzése a korábbi hatodik tárgyalási fordulóban bukott el végleg. Az ügyet képviselő jogász június 13-án visszavonta a bejegyzési kérést, mivel a szövetséget alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a szentkatolnai és nagyborosnyói – váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felelt meg a valóságnak. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület története 2006. december 7-én kezdődött, amikor a Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. A Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatát, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. /Kovács Zsolt: Gyorsítanák a bejegyeztetést. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

A dokumentumok román fordítását követeli Ciprian Dobre Maros megye prefektus. Traian Basesescu államfőhöz, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz és a többnyelvűségért felelős romániai EU-biztos Leonard Orbanhoz készül fordulni Kincses Előd. A marosvásárhelyi jogász arra kíváncsi, hogy az alkotmány által garantált anyanyelvhasználat értelmében mi a különbség a magyar és kínai nyelv között. Kincses egyik ügyfelének, a mezőcsávási Nagy Bélának azért utasította el a Ciprian Dobre prefektus által vezetett földosztó bizottság a visszaigénylési kérését, mert bizonyos okiratokat nem fordíttatott le magyarról román nyelvre. Egy magyar személyazonosságival be lehet utazni Európát, Marosvásárhelyen viszont annak a lefordítását követelik. Ciprian Dobre prefektus a bíróságnak címzett beadványában rámutatott, hogy „Románia hivatalos nyelve a román”. A Krónikának nem sikerült elérnie Dobrét, aki korábban megtiltotta, hogy a prefektúra ügyeiről beosztottjai nyilatkozzanak. /Szucher Ervin: Magyar iratra nincs erdő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

Földjeik visszaszolgáltatásának elodázásával vádolják a helyi és bukaresti hatóságokat a marosvásárhelyi és Maros megyei földosztó bizottságok, az önkormányzat és a prefektúra, a mezőgazdasági kísérleti állomás és az Állami Területeket Kezelő Ügynökség (ADS) között „sétáltatott” tulajdonosok. Több éves várakozás és az illetékes hivatalok ostromlása után az örökösök elérték, hogy az illetékesek elismerték kérésük jogosságát. Most meg azt mondják, előbb ki kell fizetniük a gyümölcsfákat. Különböző telekspekulánsok próbálják rávenni őket, hogy adják el a földjüket. /Szucher Ervin: Földtulajdonosok föld nélkül. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

„A két hazának közelgő országgyűlése gondoskodni fog, hogy a Székely és Oláh népnek minden ügyeik felvétessenek... Gondoskodni fog, hogy földjeiket tulajdonul bírhassák, és legyen szabad földön szabad nép” – gróf Batthyány Lajos 1848. június 28-án kelt sorai mottószerűen fogalmazzák meg az Országos Levéltár Maros Megyei Igazgatósága és a Megyei Múzeum 100 aláírás a szabadságért, 1848–1849 a Maros és Küküllő mentén című közös kiállításának üzenetét, melyet május 15-én nyitottak meg Marosvásárhelyen. Az 1848-49-es dokumentumokat az eredeti elképzelés szerint a Maros Megyei Prefektúra előcsarnokában helyezték volna el, a helyi önkormányzat azonban elzárkózott a rendezvény támogatásától. /Nagy Székley Ildikó: Szabadságharcosok kézjegye. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

Május 22-én rendkívüli kiállítást nyílik a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Marosvásárhely építőjének, dr. Bernády György volt polgármesternek az emlékszobája melletti teremben a város szecessziós művészetét idézik fel, többek közt azokkal a restaurált ólomüveg ablakokkal, amelyeket politikai okok miatt vettek ki eredeti helyükről évtizedekkel ezelőtt. A Bethlen Gábort, II. Rákóczi Ferencet, Kossuth Lajost, Deák Ferencet és Ferenc József császárt ábrázoló ablakok a hajdani Városháza, mostani megyeháza nagy gyűléstermét díszítették. A festett üvegablakok a Kultúrpalota pincéjébe rejtve több mint 80 évig, a palota nagyterme bejárata fölötti domborművel együtt vártak a megújulásra. Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnökének kezdeményezésére a budapesti Róth Miksa Emlékház szakemberei több hónapon keresztül restaurálták a szecessziós műalkotásokat, a budapesti főpolgármesteri hivatal mintegy 5 millió forintos támogatásával. Az üvegablakokat a megyei tanács visszatette volna eredeti helyére, azonban az épület tulajdonosa, a főispáni hivatal, Ciprian Dobre prefektus s diszkriminatív döntésével nem engedélyezte ezt. Az állandó kiállítást a Kultúrpalotában a megyei tanács támogatásának köszönhetően rendezhették be a szakemberek. /Róth Miksa remekei előkerültek a süllyesztőből. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

Húsz év után szinte lett magyar alpolgármestere Dicsőszentmártonnak, azonban a tanácsi határozatot a prefektúra megvétózta. Kakassy Sándor, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke szerint a prefektúra döntése jogtalan. Az első tanácsülésen az RMDSZ-es Szabó Albert és a PNL-s Meghesan Sorin maradt versenyben, a második fordulóban az RMDSZ jelöltje 9 szavazattal nyerte el az alpolgármesteri tisztséget, míg a liberális jelölt 7 voksot kapott. Ezt követően a prefektúra törvénytelennek nyilvánította ezt a határozatot. A prefektúra törvénytelenül járt el, amikor formai kifogásokat fogalmazott meg és arra hivatkozott, hogy a Szabó Albert megválasztásáról szóló döntést nem hagyta külön voksolással jóvá a testület. Kakassy Sándor jelezte, ezt nem hagyják annyiban, hiszen az országban sehol nem történt hasonló eset. /(antalfi): "Hátha egyszer igazság lesz!" = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőségének tagja, Haller István államtitkár korábban több éven keresztül a marosvásárhelyi Pro Europa Liga emberjogi munkatársaként dolgozott. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tanács első vidéki kirendeltsége Marosvásárhelyen működik. Jelenleg az irodában még nem működik a telefon, a számítógép is igen kezdetleges. Az irodának jelenleg Daniela Vaidas fiatal jogász személyében egyetlen munkatársa van. „Az iroda három fő funkciója: fogadja azokat a személyeket, akik úgy érzik, hogy bármilyen szempontból hátrányos megkülönböztetésben részesültek, szakszerű tanácsokat ad, ezenkívül az igazságszolgáltatási szervek előtt képviseli az országos tanácsot, ugyanakkor részt vesz a különböző ügyek felderítésében, dokumentálásában” – fejtette ki Haller. Igen nehéz székhelyhez jutni. Marosvásárhelyen a megyei tanács és a prefektúra nemleges választ adott a CNCD helyiségigényére. Eddig a legtöbb panasz a munkáltatók ellen fogalmazódott meg. Nemrég Haller István egy panasz kapcsán felvetette: az uniós előírásoknak megfelelően a romániai magyar pácienseknek joguk van ahhoz, hogy anyanyelvükön tárgyaljanak az orvosokkal. Erre hivatkozva, a Krónika arra volt kíváncsi: az iroda munkatársa ért-e magyarul. Egyelőre egyetlen személy dolgozik itt, aki nem beszél magyarul, de amikor a második munkatársat is felvesznek, megoldódik ez a probléma. /Máthé Éva: Erdélyi panasziroda. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./ Két hónapos működése alatt alig harminc-negyven személy fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanács Marosvásárhelyen nyitott területi irodájához. Sokan nem tudnak az iroda létezéséről. A panaszosokat több alkalommal zárt ajtó fogadta, az iroda alkalmazottja, Daniela Vaidas jogász elismerte, hogy nem tartotta tiszteletben a munkaidőt. /Menyhárt Borbála: Kevesen tudnak a diszkriminációellenes irodáról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

Marosvásárhelyen a Maros Vízügyi Igazgatóság homlokzatára a Krónika felvetése nyomán kikerült az intézmény nevét jelző magyar felirat. Borbély László kampányindító rendezvényén kérdezte a lap munkatársa a minisztertől, hogy miközben a Dorin Florea vezette vásárhelyi polgármesteri hivatalban minden lényeges információt magyar nyelven is feltüntetnek, addig olyan közintézmények homlokzatán, folyosóin, irodáiban, ahol magyar vezetők vagy helyettes vezetők vannak, miért egynyelvűek még mindig a feliratok? Példaként a Morent Ilona igazgatta Maros Megyei Nyugdíjpénztárat és a Maros Megyei Közpénzügyi Igazgatóságot említette, amelynek egyik helyettes vezetője Dénes Irén – mindkettőjüket az RMDSZ juttatta tisztségbe. Borbély László jogosnak tartotta a felvetést, mert a prefektúrán sincsenek kétnyelvű feliratok. /Máthé Éva: Kétnyelvű eligazítás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

Két Maros megyei magyar többségű nagyközség polgármestere azzal vádolja az országot és a megyét irányító liberális–RMDSZ-es koalíció politikusait, hogy a legutóbbi pénzelosztásokkor politikai opciók szerint „felejtették ki” falvaikat. Maros megye 91 községe közül 11 nem részesült a kormány költségvetés-kiegészítéséből. A „peches” listán két jelentős magyar község van, a László Árpád által vezetett Gyulakuta és a Székely László által igazgatott Mikefalva. Előbbi polgármester a Magyar Polgári Párt, utóbbi a Demokrata-Liberális Párt tagja. László Árpád hiába fordult panaszával a megyei önkormányzat és a prefektúra vezetőihez. Gyulakuta az egyetlen Maros megyei település, melynek élén MPP-s elöljáró áll. Székely László, Mikefalva polgármestere elmondta, a lakosság 60 százaléka magyar nemzetiségű, még a többségben lévő RMDSZ-es tanácsosokat is megbotránkoztatta, hogy nem kaptak támogatást. Lokodi Edit Emőke megyei önkormányzati elnök szerint az összeg elosztásával a Tariceanu-kabinet foglalkozott. Borbély László régiófejlesztési miniszter ennek az ellenkezőjét állítja. A döntést tehát a felelős vezetők nem vállalják. /Szucher Ervin: Büdzsé politikai színek szerint. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./