Gyurcsány Ferencet, az MSZP–SZDSZ-koalíció kormányfőjelöltjét javasolta miniszterelnöknek Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. Gyurcsány a felkérést elfogadva azt mondta: az új kormány programja "egy gyarapodó és igazságos köztársaság programja, 10 millió magyar állampolgár programja, amely a 15 milliós magyar nemzet iránt érzett és vállalt felelősséggel készült". Gyurcsány kormányprogramja Magyarország külpolitikai prioritásaival kapcsolatban kifejti: a szomszédos államokkal megtörtént a történelmi megbékélés, az elmúlt két évben feloldódtak a korábban kialakult feszültségek, Magyarország a térségben a stabilitás tényezője lett. A magyar külpolitika a határon túli magyarság jogainak és érdekeinek érvényesítését az Európai Unió normáival összhangban támogatja. /Gyurcsány Ferenc a kijelölt magyar miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Amikor baloldali kormány van hatalmon Magyarországon, furcsamód mindig felbukkan egy-egy szélsőjobboldali, náci nézeteket valló csoport. Mint most Bácsfi Diána és elvbarátai. Méghozzá éppen az alkalmas időben. A koalíciós kormány fellélegezhet. A balliberális sajtó fotókat közöl a magát Szálasi reinkarnációjának hirdető hungarista nővezérről.   Ilyenkor menetrendszerűen felszólítják Orbán Viktort, hogy tessék elhatárolódni, írta Fábián Tibor.   /Fábián Tibor: Festett ellenség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

,,A XX. század magyarsága a népesedési mutatók tekintetében zuhanó pályára került. Számbeli fogyatkozásunk a Kárpát-medencében drámai méreteket öltött. Mindez arra készteti a felelősen gondolkodó magyar közéletet, egyházakat, intézményeket, civil szervezeteket, iskolákat, tudományos műhelyeket, gazdasági szakembereket, hogy a tudományos igényű helyzetfelmérésen túl a lehető legszélesebb összefogást keresve olyan cselekvési programot készítsünk, amely nem csupán a fájdalmas demográfiai helyzetünkre tekint, hanem a sorvadás mélyén húzódó bajokat akarja orvosolni” – olvasható az Áldás, népesség – Sorskérdés a Kárpát-medencében témájú konferencia meghívójában, amelyre október 1-jén és 2-án Nagyváradon és Félixfürdőn kerül sor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyar­orszá­gért Alapítvány rendezésében, Vizi E. Szilveszter, a ­Magyar Tudományos Akadémia fővédnöksége alatt.  Megnyitóbeszédet Orbán Viktor volt miniszterelnök mond, az Áldás, Népesség Mozgalom célját és működését Csép Sándor ismerteti, Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről Veres Valér beszél. Népesedésünk 1100 esztendeje címmel dr. Für Lajos és Balog Zoltán tart előadást, ezt követően a Kárpát-medencei népesedési helyzetkép bemutatására kerül sor, Lőrincz Csaba a Kárpát-medencei migrációról, Kiss Tamás az erdélyi migrációról beszél. A hasznosítható tapasztalatokat Berszán Lajos (Gyimes), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Lukácsi Szilamér (Erdőcsinád), Márkus András (Sepsiszentgyörgy), dr. Molnár János (Zsobok), Szegedy László (Kőhalom) a konferencia vitaalapjaként terjeszti elő. Október 2-án Mikola István volt egészségügyi miniszter Testi és lelki népesség címmel értekezik, Vasile Ghetau A román és magyar demográfiai jelentések összevetése, Szilágyi N. Sándor Az asszimiláció, vegyes házasságok és terápiák hatékonysága, Lászlóffy Pál Demográfiai szakkérdések az oktatásban és a teendők, a magyar kormány képviselője pedig a Népesedési Kormánybizottság eredményeit taglalja. Vetési László az erdélyi szórványjövőt vázolja, Somai József a Romániai Magyar Közgazdásztársaság programját, Kötő József az EMKE demográfiai programját mutatja be. A konferencián ismertetik az erdélyi történelmi egyházak népesedési programját. A konferencia hat munkacsoportjában gazdaság, településfejlesztés, oktatás és szórvány, család-egészségügy, egyházi-karitatív, a média és a sajtó témakörök szerepelnek.   A kétnapos konferencia tanulságainak összegezését, a zárónyilatkozat és a felhívás előterjesztését Tőkés ­László püspök végzi el.  A résztvevők az első nap Csép Sándor Egyetlenem című filmjét, másnap a jeles újságíró-rendező Áldás, népesség című alkotását tekintik meg.  /Sylvester Lajos: Áldás, népesség konferencia Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Lendvai Ildikó MSZP- frakcióvezető és Kuncze Gábor SZDSZ pártelnök szept. 30-án aláírta a kormánypártok koalíciós szerződését. Gyurcsány Ferenc ismertette az új kormány névsorát. A miniszterelnök kezdeményezte, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának felügyelete visszakerüljön a Miniszterelnöki Hivatalból a Külügyminisztériumba. /Gyurcsány Ferenc kihirdette kormánya névsorát. Somogyi Ferenc az új külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az RMDSZ Szatmár megyei vezetőivel is találkozott. Kijelentette: a magyar kormány olyan megoldást ajánl majd a kettős állampolgárság ügyében, amelyet mind a négy parlamenti párt támogat. Szili Katalin szerint a miniszterelnök–váltással nem változik a magyar kormány külpolitikája. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány külpolitikáját tekintélyt és elismerést szerzett magának a világban, ezt az irányvonalat akarja folytatni az elkövetkezőkben is. Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány csökkenti-e határon túliaknak szánt támogatás mértékét, Szili Katalin kijelentette, a kormány mindig egyeztetett a határon túli magyar érdekképviseletekkel, mielőtt a költségvetést elkészítette volna. Így lesz ez most is. /Simon Levente: A kettős állampolgárságot társadalmi egyetértésre kell alapozni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 5./

Záróközlemény elfogadásával fejeződött be okt. 2-án Félixfürdőn a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület (Nagyvárad) és a Polgári Magyarországért Alapítvány (Budapest) Áldás – Népesség címmel rendezett kétnapos nemzetközi tudományos konferenciája. A plenáris ülésen Kötő József, az RMDSZ oktatási alelnöke bejelentette, hogy Csángóföldön elindult az intézményépítés, ennek keretében az iskola építésére Bukarest engedélyt adott, Budapest pedig biztosítja a költségeket. Matolcsy György, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere arról beszélt, hogy új nemzeti célra és új nemzetstratégiára van szükség. Az új nemzeti cél a megmaradás célja kell hogy legyen. Ehhez pedig új nemzetstratégiára van szükség – hangsúlyozta a volt miniszter. Ez utóbbinak a politikai-stratégiai része az önszerveződések, az autonómia, míg a gazdasági része, hogy egyben kell kezelni a Kárpát-medence magyarságát. A záróközlemény szerint a Kárpát-medence országaiból érkezett előadók és résztvevők, a történelmi egyházak, a tudomány, a közélet, az oktatás és a gazdaság képviselői egyetértenek abban, hogy a kárpát-medencei magyarság sorskérdéseivel akkor szembesülünk legradikálisabban, ha népesedési helyzetünket vesszük górcső alá. A konferencia a megmaradás és gyarapodás üzenetével szólította meg mindazokat, akik részt kívánnak venni egy átfogó nemzeti stratégiai-cselekvési program megvalósításában. Tőkés László püspök szerint a magyarországi költségvetés 1 százalékát oda kellene adni a határon túli magyar közösségeknek. /Áldás – Népesség konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

Ha az új magyar kormány jelentős mértékben csökkenti a határon túli magyarság oktatására fordítható összeget, veszélybe kerül a négy erdélyi módszertani központ működése – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Lászlófy elmondta, hogy az RMPSZ-hez érkező anyaországi támogatások biztosítják az évközi továbbképzők szervezését, a nyári szünetben évi rendszerességgel megtartott továbbképző-sorozatot, a Bolyai Nyári Akadémia finanszírozását, valamint a négy területi módszertani központ tevékenységét. A kedvezménytörvény az idén nyáron 700 erdélyi magyar pedagógus számára tette lehetővé a különböző magyarországi továbbképzőkön való részvételt. A 34 magyarországi intézményben 47 képzésen összesen 1423 magyar pedagógus vett részt a Kárpát-medencéből, a résztvevők mintegy fele erdélyi magyar pedagógus volt. /Támogatásra számítanak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

Okt. 6-án Aradon megjelent a magyar kormány tagja, azonban a román hatalom még a kötelező diplomáciai udvariasság szabályainak sem tett eleget. Ez lenne a megbékélés, a kisebbségek egyenrangú elismerése, az európai szellem? – tette fel a kérdést a lap munkatársa. /Kilin Sándor: Remény. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

Immár támogatást is fogadhat a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) azt követően, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a tanszékek mellett működő háttérintézményekből álló szervezetet szövetségként ismerik el – közölte Veres Valér szociológus, az intézmény igazgatója. A KMEI idén az 1,6 millió forint támogatást többnyire az újonnan beindult magiszteri képzésre fordítja. Mindez azonban nagyon kevés, a romániai magyar felsőoktatás sorsát megnyugtatóan csak a magyar kormány által ígért oktatási alap létrehozása rendezné. /Több magyarországi támogatásra lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Magyarország és Románia az EU bevonásával közös szakértői csoportot hoz létre a verespataki bánya ügyének kivizsgálására – mondta Adrian Nastase kormányfő okt. 14-én Budapesten. – Szívesen támogatjuk, hogy munkahelyteremtő magyar befektetések jöjjenek létre a határ túloldalán. Ha kell, ezt külön is kezdeményezzük – mondta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A román kormányfő kiemelte, hogy a jó együttműködésnek megfelelően elküldték a magyar kormánynak a határon túli románokról szóló kedvezménytörvény tervezetét, és Budapestnek "nincs különösebb ellenvetése, örömmel vette azt". Újságírói érdeklődésre Nastase azt mondta: a csíkszeredai magyar főkonzulátus esetleges megnyitása most nem került szóba, "a megfelelő pillanatban, az EU-csatlakozási tárgyalások végső szakaszában, amikor a személyek szabad áramlása lesz napirenden, visszatérünk rá". /Adrian Nastase Budapesten tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

A magyar kormány nov. 12-ére összehívta a Magyar Állandó Értekezletet – mondta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Arra a kérdésre, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kap-e meghívást a tanácskozásra, a következőt válaszolta: a kormány ahogy eddig, most sem kíván beleszólni a delegációk összeállításába, az érvényben lévő szabályozás szerint a meghívást a határon túli magyarság szervezeteinek elnökei kapják. /Magyar Állandó Értekezlet november 12-én. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Kizárólag oktatási és kulturális téren nyújt támogatást a határon túli románok számára az a törvény, amelyet legutóbbi ülésén fogadott el a kormány, és amely 2005. január elsejétől lép érvénybe. A jogszabály hozzávetőlegesen 12 millió románt érint, ez azonban nem hivatalos adat, ugyanis máig nem készült statisztika arról, hány román él szerte a világon. A törvényt előkészítő Határon Túli Románok Hivatala elnöke, Titus Corlatean többször is hangsúlyozta, hogy „eurokonform” dokumentumról van szó. A törvény értelmében a határon túli románok bármilyen szinten tanulhatnak Romániában, és oktatási ösztöndíjakban részesülhetnek; emellett továbbképzésen vehetnek részt, és megkaphatják a pedagógusoknak járó kedvezményeket; ingyenesen férhetnek hozzá az állami kulturális intézmények szolgáltatásaihoz; szintén térítésmentesen juthatnak vízumhoz, ha „nyelvi, etnikai, vallási és kulturális önazonosságuk” megőrzése érdekében szervezett rendezvényen szeretnének részt venni Romániában. A jogszabály szerint a parlament védnöksége alatt évente egyszer ülésezik külföldön vagy az országban a Románok Világkongresszusa. A kongresszus megválasztja az állandó jelleggel tevékenykedő, jogi személyiséggel rendelkező Románok Világtanácsát. E testület feladata lesz tanácsot adni, és segítséget nyújtani a kormány szakintézményeinek. A Határon Túli Románok Hivatala együttműködik a Külügyminisztériummal, valamint az oktatási és a kulturális tárcával is. A magyar kormánynak nincs kifogása a kedvezménytörvény ellen. /Cs. P. T.: Elkészült a román „státustörvény”. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

„A kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás kérdéséhez fűzött kommentárjainkat egyenesen a magyar kormányhoz továbbítjuk majd” – vetett véget a román külügyminisztérium és a Krónika közötti, több napon át tartó levelezésnek Catalin Ionita, a szaktárca szóvivője. Eduard Kukan szlovák külügyminiszter nemrégiben „nem modern megközelítésnek” nevezte a kettős állampolgárság intézményéről tartandó magyarországi népszavazást. /Salamon Márton László: Bukaresti no comment a kettős állampolgárságra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a Hiller István szocialista pártelnökkel folytatott megbeszélése után kijelentette: „Az MSZP és az SZDSZ arra biztatja választóit, hogy szavazzanak nemmel a decemberi népszavazáson mindkét kérdésre.” Gyurcsány Ferenc kormányfő fontosnak nevezte annak vizsgálatát, hogy a kettős állampolgárság miként hatna a szülőföldön maradásra, illetve a magyarországi oktatásra, egészségügyre, munkaerőpiacra. Kijelentette, kíváncsi arra, hogy a népszavazás kezdeményezői konzultáltak-e az ügyben a határon túli magyarság legitim politikai tényezőivel. Németh Zsolt (Fidesz) sajnálatát fejezte ki, amiért a kormány elutasítja a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás ügyét. A politikus a populizmus mintapéldányának nevezte a miniszterelnök azon kijelentését, hogy az intézkedés nagy terhet róna a hazai költségvetésre. Herényi Károly (MDF) azt emelte ki, a magyar állampolgárságot úgy kell biztosítani a határon túli magyaroknak, hogy ahhoz ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket, és az ne igényeljen többletforrást a költségvetésből. Csapody Miklós (MDF) pedig felkérte a kormányt: biztosítson kétmilliárd forintot a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazást megelőző tájékoztató kampányra. /Magyarországon megindult a vita a kettős állampolgárságról. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

Az RMDSZ azt kéri, hogy az Országgyűlés állapítson meg évente egy bizonyos százalékot a magyar költségvetésből, amit a határon túli magyarok támogatására fordítana – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy Kiss Péter magyar kancelláriaminiszterrel találkozott Kolozsváron. Markó arra is kérte a politikust, hogy a magyar kormány fontolja meg a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatos álláspontját. Markó Béla elégedetlenségét fejezte ki, hogy a magyar költségvetésnek mindössze ezredrészét fordítják a határon túli magyarok támogatására. Kiss Péter közölte: a 2005-ös költségvetésből összesen 12,8 milliárd forintot terveznek fordítani a határon túli magyarok támogatására. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán Markó megállapította: az RMDSZ és a magyar kormánypártok véleménye eltér egymástól. A Kárpát-medencei magyarságnak közösen kell kidolgoznia Magyarország 2007–2013-as nemzeti fejlesztési tervét, aminek az a tétje, hogy javítsa a Kárpát-medencei magyarság életkörülményeit – jelentette ki Kiss Péter kancelláriaminiszter az RMDSZ által szervezett Új kihívások az önkormányzatok előtt című képzési sorozatának nov. 4-i rendezvényén mondott előadásában. Kiss Péter kifejtette: ez a terv új helyzetet teremt, ami új nemzetpolitika megalkotását teszi szükségessé. A magyar kormány a novemberben sorra kerülő Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) fog előállni ezzel az új nemzetpolitikával, ami a szülőföldön való boldogulásra, a békés nemzet-újraegyesítésre, valamint a magyar–magyar kapcsolatok útjában álló akadályok speciális megoldásokkal való kezelésére épít. Utóbbi azon országok esetében szükséges, amelyek még nem rendelkeznek egyértelmű európai uniós csatlakozási menetrenddel. /Borbély Tamás: Több támogatást kér az RMDSZ Budapesttől. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Magyar Alap létrehozását tervezi a magyar kormány. Az elképzelést november közepén, a Magyar Állandó Értekezleten jelentik be. A Magyar Alapot képező összeg a határon túl élő magyarok és az anyaország közötti szellemi és fizikai kapcsolattartás lehetőségeit bővítené, és forrása az adóalapból tehető egyszázalékos felajánlás volna, amelyet a kormány minden évben kiegészítene. Patrubány Miklós MVSZ-elnök botránynak nevezete, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országgyűlésben felelőtlen, rövid távú haszonszerzés populista politikájának nevezte a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett népszavazást. A magyar kormányfő "nemcsak állást foglalt, hanem megpróbálta latba vetni tekintélyét, és (...) visszaélt a parlamenti felszólalási lehetőségével" – mondta Patrubány. /Kettős állampolgárság: Távolságtartást ígér a magyar kormány. Magyar Alap létrehozását tervezi a Gyurcsány-kabinet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Egy szerencsétlen hasonlattal a jelenlegi magyar kormányzat képviselői, Gyurcsány Ferenc kormányfő és Lendvai Ildikó XXI. századi etnikai Trianonról beszélnek a Magyarország határain kívül élő magyarok kettős állampolgárságának könnyített odaítélése esetében. Kuncze Gábor, az SZDSZ és Hiller István, az MSZP elnöke hasonlóképpen nyilatkozott, arra biztatva a magyar népet, hogy utasítsa el a kettős állampolgárság igényét. A szabad mozgás, munkavállalás és letelepedés liberális kelléktárából csak a szerencsétlen magyaroknak nem juttatnának, állapította meg Sylvester Lajos.    A cikkíró emlékeztetett: Trianon következményeként a rokoni szálak szövevénye behálózza az egész térséget.  /Sylvester Lajos: Trianon és a kettős állampolgárság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

A tíz nap múlva Budapesten kezdődő Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) a kormány a szülőföldön való megmaradás és boldogulás programját kívánja megtárgyalni, és az egyik legfontosabb kérdésnek az uniós csatlakozás következményeinek megvizsgálását tartja – közölte Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy a MÁÉRT szabályozása értelmében az értekezletet évente egyszer a miniszterelnök hívja össze, utoljára az elmúlt év májusában került sor a tanácskozásra. A konferenciára a határon túli magyarok kedvezményes állampolgárságáért népszavazást indító Magyarok Világszövetségét (MVSZ) nem hívták meg. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke okt. 25-én az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén jelentős eredménynek nevezte, hogy az oktatási- nevelési támogatásokra, valamint a szülőföld-programra fix összeg, mintegy 2,8-3 milliárd forint áll rendelkezésre a büdzsében. Hozzátette: utóbbi belső elosztásáról a MÁÉRT ülésén az érintett határon túli magyar szervezetek maguk dönthetnek. /A szülőföldön való megmaradásról tárgyalna a kormány a MÁÉRT-en. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

A kettős állampolgárság kérdésén kívül az RMDSZ és a magyar kormány között a határon túli magyarság anyagi támogatási rendszerben is léteznek véleménykülönbségek. Kiss Péter kancelláriaminiszterrel Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság tudósítója készített interjút. Kiss Péter igyekezett megmagyarázni, hogy miért utasítja el az MSZP a kettős állampolgárságot. A szülőföldön való boldogulásra hivatkozott, a békés nemzeti újraegyesítésre. Különbség van az RMDSZ és a magyar kormánypártok álláspontja között a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás ügyében, jelezte az újságíró. Kiss cáfolta, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő az ellentét miatt mondta le hétvégi erdélyi látogatását. /Tibori Szabó Zoltán: Bízom a tisztesség erejében! Beszélgetés Kiss Péter magyar kancelláriaminiszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

A magyar kormány a 2005-ös költségvetéséből 2 milliárd forintot különít el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására – jelentette be nov. 7-én Marosvásárhelyen Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. /Kétmilliárd forint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára látogatott Sepsiszentgyörgyre nov. 9-én, ahova eredetileg Hiller István minisztert, a Magyar Szocialista Párt elnökét (MSZP) várták. Vass Lajos találkozott a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi közigazgatási vezetőkkel, majd megtekintette a Lábas ház nemrég megkezdődött közös román–magyar helyreállítási munkálatait. Ezután a közeli Sepsikilyénben Vass Lajos Razvan Theodorescu kulturális miniszterrel együtt ünnepélyesen átadta az ottani középkori unitárius templomnak a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált részét. Előzőleg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – amikor még Hiller István nem mondta le látogatását – bejelentette, hogy nov. 9-én a Lábas háznál néma tüntetést szervez tiltakozásul a magyar kormány álláspontja ellen, amelyet a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében képvisel. A tüntetők megjelentek a helyszínen. "Nemzetárulók!" – kiáltották többen is a tüntetők közül. A transzparenseken egyebek között olyan feliratok voltak olvashatók, mint "Van kormányotok, de szívetek nincs", "A határok változtak, mi maradtunk". Vass Lajos az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: Hiller István más, halaszthatatlan programja miatt volt kénytelen lemondani látogatását. A sepsiszentgyörgyi látogatását visszamondó Hillert nyílt levélben kereste meg Demeter János, a Kovászna megyei tanács RMDSZ-es elnöke. Kifejtette: "Nem az erdélyi magyarság felelős a trinanoni tragédiáért, de hiszem, hogy a mindenkori magyar kormány felelős azért, hogy ezt a traumát orvosolja minden magyar lelkében. Pártérdekből nem történhet meg az, hogy az anyaország polgárai nemmel szavaznak arról a természetes igényről, hogy az elszakadt részek magyarjai újra örüljenek a magyar állampolgárságnak." A helyi RMDSZ ezért azzal a kéréssel fordul a kormányzó MSZP elnökéhez, hogy tájékoztassa az anyaország polgárait arról a természetes igényről, hogy Erdély magyarjai joggal kívánják a kettős állampolgárságot. Hasonló nyilatkozatot tett Baka Mátyás, a felső-háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke is. /Hiller visszamondta sepsiszentgyörgyi látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

    Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke Hiller István szocialista pártelnöknek címzett levelet adott át Vass Lajos államtitkárnak. A nyílt levélben Demeter János kifejtette: Háromszék magyarsága őrzi tovább egy régi ország képzeletbeli határait, a régi dicsőséget, a Nemzet határait.   Az új idők, ,,Erdély nagy romlása” akkor következett be, amikor a magyarországi pártok összetévesztették a nemzetpolitikát a pártpolitikával, a nemzeti érdeket a pártérdekkel, és próbálták a maguk képére faragni a Trianon utáni elszakadt magyarságot Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban, Kárpátalján, Muravidéken. Az erdélyi magyarság lélekben soha nem szakadt el nemzetétől. Nem szakadt el, mert ez a lelki közösség tartotta életben az elmúlt esztendőkben. Nem az erdélyi magyarság felelős a trianoni tragédiáért, azonban a mindenkori magyar kormány a felelős azért, hogy ezt a traumát orvosolja minden magyar lelkében. Pártérdekből nem történhet meg az, hogy az anyaország polgárai nemmel szavaznak arról a természetes igényről, hogy az elszakadt részek magyarjai újra örüljenek a magyar állampolgárságnak.  Erdély magyarjai joggal kívánják a kettős állampolgárságot. /Egységes magyar nemzetet! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

Nov. 9-én Sepsiszentgyörgyön ünnepélyesen felavatták Magyarország bukaresti Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézményét. A Kovászna Megyei Könyvtár épületében berendezett iroda egyfajta szellemi „alapkőletételén” Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Vas Lajos, a magyar szaktárca politikai államtitkára elmondta: jelenleg a kultúra felértékelődésének vagyunk tanúi. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte: a magyar és a román kormány közös erőfeszítéseit jelzi mind a kilyéni unitárius műemlék-templom restaurálásának befejezése, mind a bukaresti magyar kulturális képviselet fiókjának megnyitása. Markó hozzátette: a kivándorlás aggasztó jelenségét nem lehet olyanszerű korlátozó intézkedésekkel orvosolni, mint a magyarországi kormányzó pártok legutóbbi döntése, melynek révén arra ösztönzik az anyaországiakat, hogy „nem”-mel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. Az ünnepségen – amelyen jelen volt Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője is. A bukaresti Kulturális Központ igazgatója, Beke Mihály András elmondta: a fiókintézmény feladata a magyar-magyar szellemi kapcsolatok gazdagítása olyan vidékeken, amelyek kulturálisan nem önellátók (szemben például Kolozsvárral és Marosvásárhellyel). /(Szonda Szabolcs): A magyar-magyar kulturális kapcsolaterősítés jegyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A lehetséges következményekről szóló háttéranyagokra épített, intenzív kampányt készül folytatni a magyar kormány a decemberi népszavazást megelőzően. A kabinet a kettős állampolgárság elutasítását szorgalmazza. A háttértanulmányokat nov. 10-i ülésén vizsgálta a magyar kormány, ezek szerint 537,4 milliárd forintjába kerül Magyarországnak, ha a jelenleg magyarigazolvánnyal rendelkező több mint 800 ezer magyar áttelepszik. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy pécsi látogatás alkalmával úgy nyilatkozott: egy kétkereső családnak évi 336 ezer (személyenként tehát 168 ezer) forintjába kerül, ha a referendum sikerrel jár. A kormány ugyanakkor igyekszik saját üzeneteket megfogalmazni. Ennek egyik eleme a Szülőföldprogram, azaz a szülőföldön való boldogulás elősegítése: a kormány magyar alap létrehozását és kedvezményes hitelprogram elindítását is vállalja. A kormány úgynevezett külhoni útlevél bevezetését is tervezi, amelyet a határokon kívül élő magyar anyanyelvű emberek igényelhetnének. Ez viszont ütközik az uniós normákkal. Hiller István MSZP-elnök nov. 10-én nyilatkozott: a külhoni magyar útlevéllel, egymilliárd forintos úgynevezett "szülőföld-alappal", valamint húszmilliárd forintos gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési programmal a kormány többet tud nyújtani a határon túli magyaroknak, mint a kettős állampolgárság. Révész Máriusz Fidesz-szóvivő komolytalannak minősítette az MSZP kettős állampolgársággal kapcsolatos számításait: a kormánypártok riogatásának a több százezer áttelepülővel ugyanannyi a valóságtartalma, mint a "huszonhárommillió román" rohamának volt. Véleménye szerint a határon túli magyarok közül, aki át akart települni, eddig is át tudott, és a jövőben kettős állampolgárság nélkül is át tud települni. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint a népszavazáson arról kell dönteni, hogy minden pénzkérdés-e, vagy van valami más is, ami fontosabb, mint a pénz. A határon túli magyarok szabadsága és az egészség szabadsága nem pénz kérdése – jelentette ki Pokorni Zoltán. /Mibe kerül a kettős állampolgárság? Gyurcsány: Felelős politikus először számol, utána dönt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Hiller István kulturális miniszter úgy fogalmazott, „a határon túli magyarság a nemzet szerves része, ebből kiindulva egyedülálló és kivételes státust teremtünk a határon túli magyarság számára. Mást és többet adunk, mint amit a népszavazás ajánl”. Hiller kifejtette: a miniszterelnök Petrétei József igazságügy-minisztert bízta meg azzal, hogy teremtse meg a külhoni magyar útlevél bevezetésének a lehetőségét a határon túli magyarság számára, megszüntetve ezzel a Magyarországra történő belépés minden akadályát. Draskovics Tibor pénzügyminiszter feladata, hogy előkészítse a úgynevezett szülőföldalapról szóló törvényjavaslatot, amelybe kezdő befizetésként a kabinet egymilliárd forintot helyez. Az alap a továbbiakban az állampolgárok, vállalkozók befizetéseiből bővülne, ezeket a befizetéseket a kormány megduplázza majd – vázolta a terveket Hiller. A kultuszminiszter elmondta, Kóka János gazdasági miniszter arra kapott felkérést, hogy teremtse meg a „szülőföldön boldogulást” elősegítő gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés feltételeit. Ennek egyik eleme, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül húszmilliárd forintot helyez ki a kormány a határon túli tőkebefektetések segítésére, jelentette ki Hiller István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkára cáfolta, hogy a csomag afféle kompenzálása lenne annak, hogy az MSZP a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson „nem” szavazatra biztatja Magyarország polgárait. Az eddigi nyilatkozatok alapján látható, hogy a magyar kormány valamennyi határon túli magyar szervezettel szembehelyezkedett, amikor a kettős állampolgárság elutasítására biztatta a választókat. Szabó Vilmos a Krónikának elmondta, a magyar kormány arra tesz javaslatot, hogy bizottság vizsgálja meg, mely szervezeteket kell meghívni a következő Máért-ülésekre. /Gazda Árpád: Külhoni útlevelet ajánlanak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

Nov. 12-én ismét összeül Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelyre a határon túli magyar szervezetek, a magyar parlamenti pártok, illetve a magyar kormány képviselői hivatalosak. A testület legutóbb 2003 májusában ülésezett, az elmúlt másfél évben pedig alaposan megszaporodtak az egyeztetésre váró problémák, amelyek közül a kettős állampolgárság kérdése a legsürgetőbb. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: három pontban fogalmazna meg elvárásai: szülessen olyan közös politikai nyilatkozat, amelyben minden résztvevő az igennel való szavazásra szólítja fel Magyarország polgárait a dec. 5-én sorra kerülő kettős állampolgárságról való ügydöntő népszavazáson, továbbá szülessen konszenzus az itthon maradás megerősítésének gazdasági, nemzetpolitikai programjáról, szülessen meg a támogatási rendszereket stabilizáló döntés: a mindenkori magyar költségvetésnek egy adott százalékát a határon túli magyar közösségek identitásának megőrzésére lehessen fordítani. A kettős állampolgárság helyett fölajánlott külhoni útlevél egyelőre ismeretlen eljárás, ezt nem tudják támogatni. /Köllő Katalin: Ma újra összeül a MÁÉRT. Takács: Nem fogadunk el pótmegoldásokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Abszurdumnak tartja a külhoni magyar útlevél intézményét a magyar állampolgárság kiterjesztését kezdeményező Magyarok Világszövetsége (MVSZ). Borbély Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régióelnöke szerint amennyiben a külhoni útlevelet a kormány nem egy esetleges külhoni magyar állampolgárság részeként képzeli el, az ugyanolyan szappanbuborék, mint amilyen annak idején a Petőfi–Schiller-egyetem bejelentése volt Romániában. Markó Béla üdvözölte a szülőföldalapot és a gazdaságfejlesztési programot is. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélte, aki az állampolgárságra szavaz, az otthon maradásra és az autonómiára szavaz. A püspök a kormány riogatási szándékát látja abban az állításban, hogy 537 milliárd forint többletkiadással járna a magyar állampolgárság kiterjesztése. A magyar kormánypártok kitartanak a népszavazási „nem” mellett. Ezt Pető Iván, az SZDSZ országos tanácsának elnöke és Simon Gábor, az MSZP országos választmányának elnöke közösen jelentette be. Pártjától némiképp elrugaszkodva Szili Katalin házelnök a lelkiismeretük szerinti szavazásra biztatta a magyarországi választókat. /Rostás Szabolcs: Buborék a külhoni útlevél? = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Nov. 12-én tartották a 8. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) budapesti tanácskozását, amelynek fő témája a kedvezményes kettős állampolgárság kérdése volt. A tanácskozáson a magyar kormány, a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői vettek részt, a vita mindvégig feszült légkörben folyt. A magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. A nyilatkozat, amelynek elfogadását Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke kezdeményezte, felkéri a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. A dokumentum aláírói szerint a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. "Sikeres népszavazás esetén felkérjük a magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal" – olvasható a nyilatkozatban. Mádl Ferenc köztársasági elnök a MÁÉRT-en kifejtette: történelmi igazságtétel a kettős állampolgárság, nincs jogi akadálya annak, hogy a határon túli magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc álláspontját a határon túli reprezentatív magyar közösségek vezetőivel az elmúlt években folytatott beszélgetései, valamint a kérdés vezető szakértőivel való tanácskozás eredményeként alakította ki. Mádl Ferenc arra szólítaná fel Magyarország választópolgárait, hogy „vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot osztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával”. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint ki kell számolni, mi mibe kerül. Orbán Viktor Fidesz elnök szerint azt kell világossá tenni, hogy az igen szavazat nem jár pluszköltséggel az adófizetők számára. "De csak egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat, úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt még a népszavazás előtt" – mondotta. "Nemzetközi példák alapján kijelenthetjük, hogy semmilyen nemzetközi akadálya nincs egy olyan útlevél megadásának, amely az egész európai unió területére szabadságot ad. A második alapelv, hogy ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek" – tette hozzá. Tizennégymillió magyar útlevél jelentősége a Kárpát-medencében felbecsülhetetlen, kitágítja Magyarország gazdasági határait, Budapest valóságos regionális központtá válik és növekedhetnek a magyar–magyar vegyes vállalatok – jelentette ki. A határon túli magyar szervezetek egyöntetűen az igent szorgalmazzák a kettős állampolgárságról – erősítette meg több szervezet vezetője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: "Fontos a magyar kormány által bejelentett csomagterv, s értékelem, hogy többlettámogatásról döntöttek néhány fontos területen, mert ez segít a határon túli magyar közösségeknek a szülőföldön való boldogulásban. Viszont ez nem helyettesítheti az igent a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson". Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság körében most is tapasztalható az elvándorlási szándék, a kettős állampolgárság legfeljebb újabb eszközt adna egyeseknek a kitelepedéshez. Éppen ennek megelőzésére szolgálna, viszont az a csomagterv, amelyet bejelentett a magyar kormány – tette hozzá. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a mulasztások onnan adódtak, hogy az MSZP túl hosszú időt hagyott kihasználatlanul ennek a kérdésnek a megoldására. "Konkrétan itt Kovács Lászlóra célzok, aki több ízben kérte, hogy ne nehezítsük az anyaország EU-csatlakozását és várjuk meg május elsejét, majd utána komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel" – fogalmazott. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta: a határon túli magyar szervezetek megegyeztek abban, hogy mindannyian felkérik a magyar állampolgárokat, hogy vegyenek részt a kettős állampolgárságról kiírt népszavazáson és szavazzanak igennel. /Feszült vita a Magyar Állandó Értekezleten. Az MSZP és az SZDSZ nem írta alá a kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A MÁÉRT ülésén Orbán Viktor kifejtette: „Mindenik képviselt határon túli magyar szervezet kérte a kormányzó pártokat és a miniszterelnököt, hogy változtassák meg álláspontjukat, és a kettős állampolgárságra mondott nem helyett álljon át az igenek oldalára. (…) Szerintem nincs Magyarországon egyetlen olyan politikai erő sem, a határon túliakról nem is beszélve, akik azt szeretnék, hogy falak épüljenek magyarok és magyarok közé. (…) Azt kell világossá tennünk, hogy az igen szavazat nem jár plusz költséggel az adófizetők számára (…). Egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat. Úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt a népszavazás előtt. Nevezzük ezt, mondjuk az európai útlevélről szóló törvényjavaslatnak, amelynek az a hivatása, hogy tisztázza, milyen tartalma lesz a kettős állampolgárságnak. Ennek a törvényjavaslatnak elsősorban azon az alapelven kell nyugodnia, hogy olyan útlevelet kell eredményezzen, mint amilyen nekünk van. (…) Miért adnák kevesebbet, ha többet is adhatunk? (…) A második alapelv az, hogy ez a megoldás, ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek. Minden más részletkérdés. Ha ezekben az elvekben egyetértünk, akkor megtaláljuk a jogi megoldást.” Hangsúlyozta, a határon túli magyarok ügye „nem egy probléma, hanem egy lehetőség”, nemcsak erkölcsileg, hisz gazdasági értelemben is komoly lehetőségeket jelentene a Kárpát-medencében Magyarország számára. Egyetlen dokumentum született a MÁÉRT VIII. ülésén: A Magyar Állandó Értekezlet nyilatkozata a kettős állampolgárságról címmel, Bugár Béla – a már EU-tag Szlovákia legnagyobb magyar érdekképviseleti szervezetének, a Magyar Koalíció Pártja elnökének – kezdeményezésére. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták kivételével az értekezleten részt vevő határon túli és anyaországi szervezetek, pártok mindegyike aláírta. A nyilatkozatot aláírók felkérik a magyarországi választópolgárokat, hogy a dec. 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. Kijelentik, hogy kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. Továbbá felkérik a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától. Sikeres népszavazás esetén pedig, felkérik az Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. /Guther M. Ilona: Konszenzus nélkül ért véget a MÁÉRT VIII. ülése. A meccs állása 14-2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A konferencián a többi közt megjelent Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Demokrata Párt elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, valamint a nyugati magyarság képviseletében Léh Tibor, a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának elnöke. /(Guther M. Ilona): Az új nemzetstratégiáról tárgyalt a Máért VIII. ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

A Népújság a Máért üléséről szóló tudósításában nem számolt be arról, hogy milyen felszólalások hangzottak el, nem említette Mádl Ferenc köztársasági elnök kiállását a kettős állampolgárság mellett, hanem attól írt, hogy törvényhozással hidalnák át a pártok a kettős állampolgársággal kapcsolatban kialakult ellentéteket: az MSZP és a Fidesz egyaránt azt tartja szükségesnek, hogy haladéktalanul, még a dec. 5- ére kiírt népszavazás előtt alkosson törvényt az Országgyűlés. Egyetértés kezd kibontakozni a legnagyobb kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki erő között abban is, hogy valamilyen formában bevonnák a sürgősségi törvényhozási munkába a határon túli magyarok képviselőit. A Népújság nem említette azt sem, hogy a magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. /Törvényhozással hidalnák át a pártok a kettős állampolgársággal kapcsolatban kialakult ellentéteket. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

Politikai akarat hiányában teljesen mindegy a népszavazás eredménye. A mostani magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy "nem"-mel szavazzon a lakosság. Ezért hiú reményeket csak ne tápláljon senki. Magyarországon sokaknak fogalmuk sincs arról, hogy Erdélyben másfél millió magyar él, aki kettős elnyomatása ellenére is vállalta magyarságát. /B. É.: Magyar vagy nem magyar? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./