Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. március 29.
Márc. 26-án este a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ideiglenes marosvásárhelyi székhelyén, a Deus Providebit tanulmányi központban több száz „sapientiás" hallgató gyűlt össze, hogy gyertyafény mellett, könyvvel a kézben nyilvánítsa ki véleményét az egyetem körül kialakult helyzetről. A mostani gyertyás virrasztás az anyanyelvi oktatásért szervezett, 1990-es megmozdulások folytatása volt. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi karok dékánja elmondta: létkérdés az, hogy a Marosvásárhely mellett Koronkán épülő egyetemi központ szeptember közepére elkészüljön. Az idén a magyar kormánytól 600 millió forintot kapnak az építkezésre – két részletben. A munkálatnak három része van, és ez csak az első fázis. A szükséges teljes összeg 6,08 millió eurónak felel meg. A továbbiakban csökkenteni próbálják a kiadásokat. Másrészt gyűjtéssel szeretnék megszerezni a hiányzó 400 millió forintnyi összeget. /Máthé Éva: Gyertyás, könyves virrasztás az egyetemért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2004. április 2.
A rendszerváltás utáni Románia egyik legjelentősebb autonómia-konferenciájának színhelye a szovátafürdői Danubius Szálló. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében, a Pro Minoritate Alapítvány támogatásával ápr. 1-2-én megrendezett konferencián részt vett többek között Andreas Gross, az Európa Tanács jelentéstevője, Gunnar Jansson, Románia volt raportőre, Ignasi Guardans, az Európai Parlament katalán képviselője, Cristoph Pan dél-tiroli politikus, Komlóssy József svájci politikus, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, román részről pedig Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság képviselője. Jelen volt az EMNT és az SZNT teljes vezetősége és az RMDSZ integrációs és külügyi bizottságának elnöke. Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke kijelentette, hogy hosszú évtizedek óta tartó fogyatkozás és pusztulás után gyökeres változásra van szüksége romániai magyar nemzeti közösségnek. A megoldást az autonómia és az integráció együttesen kínálja. Románia a nemzeti kérdés megoldását Trianon óta folyamatosan a kisebbségek beolvasztásában vagy eltávolításában látja. A püspök azt is szóvá tette, hogy immár egy éve nacionalista össztűz zúdul az autonómia képviselőire. A hecckampányból az RMDSZ is jócskán kiveszi a részét, úgyszintén a magyar kormány. Az MSZP összefog az utód kommunista román Szociáldemokrata Párttal az erdélyi autonómia-mozgalom letörése végett, hangsúlyozta Tőkés László. Andreas Gross svájci politikus fontosnak tartotta a kisebbség és a többség közötti megegyezést, a hatáskörök pontos megosztását és az anyaország elkötelezett támogatását. Komlóssy József, a svájci SENCE alelnöke előadásában a sokszínű Svájc államrendszerét, a négy hivatalos nyelv alkotmányba rögzítésének történetét, a Svájcban élő népek példa értékű önrendelkezésének megvalósítását ismertette. /Makkay József: Önrendelkezést közmegegyezéssel lehet kivívni. A nyugatiak szerint az autonómia a demokráciaépítés folyamata. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ Magunknak kell megteremtenünk – így összegezhető a szovátai autonómiakonferencia első napjának tanulsága. Christoph Pan, a dél-tiroli autonómia ,,atyja” a modell gyakorlati vetületeit ismertette, hangsúlyozva, hogy elengedhetetlen az autonómia jogi megalapozása. Ignasi Guardans katalán képviselő az 1978-as spanyol alkotmányt ismertette, amely gyakorlatilag 17 autonóm régiót statuált. Az alandi svédek képviseletében felszólaló Gunnar Jansson azt az autonómiamodellt ismertette, amely túlmutat a Gross-jelentésben megfogalmazottakon, hiszen már a második világháború után az akkori finn miniszterelnök kijelentette: a svédeknek adjunk meg mindent, amit kérnek és még ötven százalékot. Komlóssy József előadásában az államokon belüli demokratikus rend egyik letéteményeseként értelmezte a területi autonómiát. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, kijelentette: Székelyföld közössége nem mond le a területi autonómiáról. /(Ferencz): Magunknak kell megteremtenünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./
2004. április 7.
Az RMDSZ vezetősége megegyeztetett a román kormány és a helyi hatóságok képviselőivel, hogy a Szabadság-szobor leleplezése ápr. 25-én lesz. Markó Béla, az RMDSZ elnöke jelezte, hogy az ünnepségre a magyar és a román kormány egyaránt kapott meghívót. /Április 25-én leplezik le a Szabadság-szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./
2004. április 14.
Németh Zsolt, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a hét végén nem hivatalos látogatást tett Sepsiszentgyörgyön, ahol találkozott a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselőivel. Hangsúlyozta, hogy az autonómia nem XIX. századi, ahogy a román államelnök, a miniszterelnök, a külügyminiszter mondta, inkább nemzetállam XIX. századi, hiszen az elzárkózás jellegét hordozza. A Fidesz alelnöke szerint "nem a mi feladatunk az autonómiát képviselni, hanem azoké a közösségeké, akik részéről az erre irányuló politikai szándék megszületik, ezért üdvözlöm az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), az SZNT-t, az MPSZ-t, amelyek felvállalják az autonómiát. Semmi indokát nem látom annak, hogy ezen szervezetek javaslataira Magyarország kellő támogatást ne nyújtson. Elvárjuk a magyar kormánytól, hogy nyújtson politikai és diplomáciai támogatást ez ügyben az erdélyi magyarságnak". Kifejtette: Magyarország támogatja Románia EU-csatlakozási erőfeszítéseit, de ő azt szeretné, ha egy olyan Románia csatlakozhatna az EU-hoz, amely teljes területi és kulturális autonómiát biztosít az erdélyi magyarság számára. Németh Zsolt kitért arra is: ha a román fél megnyitja a Gozsdu-ügyet, akkor Magyarországnak is elő kell állnia a magyar állam követeléseivel. A Fidesz alelnöke szerint az 1953-as államközi szerződés lezárta a Budapest központjában levő három nagy ingatlan értékének ügyét, és a magyar állam dollárszázmilliókat kitevő követeléseit is Németh Zsolt üdvözölte az aradi Szabadság-szobor felállítását, de emlékeztetett arra, hogy "a szobor a polgári kormány diplomáciai erőfeszítése eredményeként került szabadlábra". A magyar politikus kifejtette, "zsákbamacskának" tartja a román kormány által javasolt Megbékélési park ötletét, mivel "nem mindegy, milyen műemlékegyüttest állítanak a Szabadság-szobor mellé". "Tudomásom szerint a konstrukcióval kapcsolatosan a román kultuszminisztérium fenntartja magának a kizárólagos döntés jogát, ezért fontosnak tartom, hogy a romániai magyarság és a helyi közösség megkérdezése nélkül ne születhessen meg a szoborpark" – tette hozzá Németh Zsolt. /Németh Zsolt: "Az autonómiát a XXI. századi Európa intézményének tartjuk". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
2004. április 14.
Ápr. 10-én, nagyszombaton este, az ünnepi szentmisét követő feltámadási körmenet indulásakor kondult meg először újra Gyergyószentmiklós háborús viszontagságokat túlélő, hazatért harangja. Az 1920-ban a gyergyói hívek által öntetett harangot 1944 augusztusában szállították el Budapestre, Nagytéténybe, ahol csodával határos módon megmenekült a beolvasztástól, hogy közel 60 éven át a nagytétényi híveket szolgálja. A harang hazatérésének folyamata már a Fidesz kormányzása idején elindult. A nagytétényiek a harangért harangot kértek, s az új harang öntésének költségeit a magyar kormány vállalta fel. A 2003. december 6-án Gyergyószentmiklósra hazatért harangot 2004 virágvasárnapjáig a plébánia udvarában tekinthették meg a hívek. Ezután a harangot felhúzták a toronyba. Bollok Istvánné, a 22. kerület (Nagytétény) polgármesterasszonya arról szólt, hogy a harang teremtett testvériséget Nagytétény és Gyergyószentmiklós között. Németh Zsolt képviselő hangsúlyozta: fontosabb, hogy a harang a Székelyföld szívében szóljon, mint Budapest perifériáján. Vagy öt percen át szólt a harang, majd püspöki áldással és a székely himnusz hangjaival zárult az ünnepi szertartás. /(Gál Éva Emese): Megkondult a régi harang. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2004. április 15.
A pedagógusszövetség irodavezetője szerint a magyar kormány és az RMDSZ szándékosan hallgat a 2002–2003-as évről. „Kifelejtettek” egy évet az oktatási támogatásokból – jelentette ki Márton Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által működtetett pályázati iroda vezetője. Szabó Vilmos államtitkár szerint viszont a támogatásokat nem a 2001–2002-es, hanem a 2002–2003-as esztendőtől kell számolni. A szülők szinte mind úgy tudják, hogy gyermekeik az elmúlt tanévre kapták a segélyt. Ezzel szemben a Medgyessy-kabinetnek az – immár az Iskola Alapítványon keresztül meghirdetett – újabb programja már a 2003–2004-es tanévre vonatkozik. „Annak, hogy a pedagógusszövetség helyett az idéntől az RMDSZ-nek alárendelt Iskola Alapítvány osztja a támogatást, politikai vetülete van. A budapesti döntés lényegében nem is ellenünk irányul, hanem inkább az RMDSZ-nek próbál kedvezni. A szövetség politikusai a kampányban azzal ágálhatnak, hogy ők pénzt osztanak” – jelezte Márton Zoltán. Azzal egy időben, hogy a támogatás már nem az RMPSZ-en keresztül jut el a címzettekhez, a szovátai iroda megszűnik. „Erről még senki nem értesített hivatalosan, mi is hónapokkal ezelőtt, az újságokból szereztünk tudomást a döntésről. Pedig az Illyés Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatalának ellenőrei elégedetteknek bizonyultak a tevékenységünkkel, mi több, Budapesten dicséretet is kaptunk” – mondta Keresztesi Erzsébet. Szabó Vilmos államtitkár kifejtette: a kedvezménytörvény 2002. január elsején lépett életbe, tehát az oktatási-nevelési támogatás sem vonatkozhatott a 2001–2002-es esztendőre. Szabó szerint a félreértés azzal kezdődött, hogy a 2002. január elsején életbe lépett törvény végrehajtási utasításaiban nem szerepelt, hogy naptári vagy iskolai évre vonatkozik a támogatás. Az államtitkár ezen állításának ellentmond viszont, hogy a Szülőföldön magyarul címet viselő program Budapestről érkezett dokumentumain ez szerepel: „2001–2002 pályázati ciklus”. Szabó Vilmos azzal érvelt, hogy utolsó napjaiban az Orbán-kormány „kiürítette az Illyés Közalapítvány kasszáját”. A támogatás kifizetését Orbán Viktor volt miniszterelnök is felvetette a jelenlegi kormányfővel az év elején folytatott megbeszélésén. Akkor Medgyessy Péter ígéretet tett Orbánnak, hogy abban az esetben is kifizetik a határon túli magyar családoknak járó támogatást, ha ennek összértéke eléri a keret dupláját. /Szucher Ervin, Salamon Márton László: Oktatási támogatás – egy hiányzó esztendő? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./
2004. április 19.
Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke közleményében az alapítvány kuratóriuma nevében visszautasította Márton Zoltánnak, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége irodavezetőjének, a Krónika lapban tett kijelentéseit. A most folyamatban lévő pályázati ciklusban több mint 80 ezer kérés érkezett be az Iskola Alapítványhoz és a jogosultak köre az előző ciklushoz képest több mint kétszeresére növekedett. Amennyiben egy esztendő kifizetése nem történt meg, azt nem az Iskola Alapítványnál, hanem a 2002 tavaszán leköszönt magyar kormánynál kell keresni, amely az Illyés Közalapítványon keresztül, az utolsó pillanatban más célokra irányított át összegeket. /Kelemen Hunor az Iskola Alapítvány elnöke: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2004. április 26.
Öt nappal Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása előtt, ápr. 25-én, vasárnap ünnepélyes keretek között leleplezték az aradi Tűzoltó téren elhelyezett Szabadság-emlékművet, valamint a 48–49-es szabadságharc román hőseinek állítandó emlékmű makettjét. Az eseményre közel 7–8 ezren sereglettek össze, határon innen és túlról egyaránt. A magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök, míg a Nastase-kabinetet Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter képviselte. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Jonathan Shelee, az Európai Bizottság romániai küldöttség vezetője, valamint a magyar történelmi egyházak vezetői. A FIDESZ-Magyar Polgári Szövetséget Martonyi János volt külügyminiszter és Schmitt Pál, a FIDESZ-MPSZ alelnöke képviselte. A méltóságteljes ünnepséget egy kisebb, Románia zászlóját lobogtató csoport próbálta megzavarni, amely az ünnepi beszédek alatt nacionalista jelszavakat skandált, árulónak nevezte mind a magyar, mind a román felszólalókat. A hangulatkeltésen kívül rendbontást nem történt. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A leleplezésre Markó Bélát, Razvan Theodorescut, Medgyessy Pétert, Dorel Popát, Arad polgármesterét, valamint Desewffy Sándort, a tizenhárom aradi vértanú egyik leszármazottját kérték fel. "És íme, áll a Szabadság-szobor! A Szabadság-szobor szabad! Kiszabadítottuk!" – jelentette ki Markó Béla ünnepi beszédében. Markó elmondta: "a Szabadság-szobor kiszabadítása fontos lépés egy újfajta nemzeti együttélés felé. Az erről szóló kormányhatározat azt jelenti, hogy ezt hivatalosan is elismerik. Erdélyben a magyar múltnak is méltó helyet kell biztosítani, akinek pedig múltja van, jövője is lesz! Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy a Szabadság-szobor megszabadított minket a kishitűségtől, reménytelenségtől, beletörődéstől, kiábrándultságtól, csalódástól, hogy nekünk soha, semmi sem sikerülhet", vélte az RMDSZ elnöke. Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter úgy vélte: a román–magyar Megbékélési Park felavatása vonatkozási pont, valószínűleg az egyik legjelentősebb a két szomszédos ország jelenkori történelmében. "Történelmi pillanat, ha mi, románok meg tudjuk érteni ezt a jövőt, kezet tudunk nyújtani azoknak, akik nem voltak nekünk, és akiknek nem voltunk mi barátai, de akik mellett annyi ideig éltünk, és akiket a történelem, a földrajz, a nemzetközi együttélés szabályai arra ítéltek, hogy hozzánk hasonlóan túllépjenek az ellenségeskedéseken", jelentette ki. Medgyessy Péter szerint ez a szobor a szimbólumkódja már nemcsak a múltról szól, amit végre ki kellene beszélnünk magunkból. Rámutatott: mindaz, ami magyarokat és románokat összekötött, csak akkor működik, ha tiszteljük egymásban azt is, amiben különbözünk. "Minél otthonosabban, szabadon érzik magukat itthon az erdélyi magyarok, a székely magyarok, annál nyugodtabb, szabadabb és prosperálóbb ez az ország." – állapította meg Medgyessy Péter. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, akinek köszönhetően a Szabadság-szobor kikerült a várfogságból, beszédében kiemelte: ezen a vasárnapon itt Aradon, Erdélyben és az anyaországban hangsúlyosan érezhette a vigaszt, a büszkeséget, hiszen több évtizedes tetszhalotti állapotából támadott fel a Szabadság-szobor, amely egyben a Kárpát-medencei magyarság feltámadásának jelképe, a közös Szabadságé. A Szabadság-szobor azt üzeni, hogy Trianon sebeire nincs más gyógyszer, mint az Európai Unióhoz való határok nélküli csatlakozás, mondta. /Papp Annamária: Ismét áll Aradon a Szabadság-szobor! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Az ünneplők között voltak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, a határon túli magyar szervezetek reprezentánsai, köztük Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője, valamint Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke is. /Ünnepélyesen felavatták a Szabadság-szobrot. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./
2004. április 26.
A magyar és a román nép közötti történelmi kibéküléshez szükség van az egyházakra is – hangsúlyozta Geoana külügyminiszter, a román ortodoxnapok központi ünnepségén ápr. 24-én Budapesten. A külügyminiszter a román kormány részéről azt kérte a magyar kormánytól, vigyázzon a magyarországi román kisebbségre is, amely hidat jelent a két ország között. Mint hozzátette, Románia is igyekszik vigyázni az ott élő magyar kisebbségre. /Geoana a magyar–román történelmi kibékülésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./
2004. április 26.
- Az európaiság győzedelmeskedett a politikai provincializmus felett azzal, hogy lehetővé vált a Szabadság-emlékmű felavatása – mondta ápr. 25-én Aradon újságírók előtt Medgyessy Péter miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A két politikus az avatási ünnepség után tárgyalt, s az ezt követő sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak azért a támogatásért, amelyet a Szabadság-emlékmű kérdésének a megoldásában nyújtott. A megbeszélésen Medgyessy Péter tájékoztatást kapott a romániai magyarság felkészüléséről a nyári helyhatósági választásokra. A felek áttekintették a határon túli magyarságot érintő támogatási rendszer működését, a különböző alapítványok, a kedvezménytörvényre alapozott oktatási támogatás kérdését. Medgyessy kedvezően fogadta azt a javaslatot, hogy a magyar kormány fontolja meg egy európai integrációs támogatási keret létrehozását. Medgyessy Péter szerint az RMDSZ jól képviseli a romániai magyarság érdekeit. Mindenki,
2004. május 8.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a júniusi helyhatósági választásokon azokat a politikai erőket támogatja, amelyek a magyar önrendelkezés ügye mellett állnak – olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet Tőkés László püspök írt alá. Mélységesen elítélik "az RMDSZ autonómia-ellenes politikáját, az utódkommunista többségi hatalommal való elvtelen megalkuvását és a romániai magyar nemzeti közösségnek az elárulását". Megdöbbenéssel tapasztalták, "hogy az RMDSZ-pártnomenklatúra a demokrácia elemi szabályait felrúgva miként vette ki részét a Magyar Polgári Szövetség törvényen kívül helyezéséből." Elítélik "az RMDSZ félrevezető sikerpropagandáját, a modellértékűnek hazudott román kisebbségpolitikát igazoló képmutatását, valamint a rendszerváltozás 1989-es hagyományaitól végletesen eltávolodott politikai opportunizmusát". Az egyházkerület támogatja a magyar civil szervezeteknek az RMDSZ pénzügyi átvilágítására irányuló kezdeményezését, és fontosnak tartja, hogy a Román Korrupcióellenes Bizottság az RMDSZ-re is terjessze ki vizsgálódásait. Felhívja a magyar kormányt, illetve a kormánypártokat arra, hogy ne részesítsék egyoldalú és kizárólagos támogatásban a hivatalos RMDSZ-t. /Tőkés a korrupcióellenes bizottság figyelmébe ajánlja az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2004. május 13.
A Fidesz felszólította a kormányt, hogy tegyen érdemi diplomáciai lépéseket a romániai verespataki bányaberuházás megakadályozása érdekében. A Fidesz attól tart, hogy a tervezett aranybánya-beruházás a tiszai ciánszennyezéshez hasonlítható következményekkel járhat. /A Fidesz tiltakozik a verespataki bányaberuházás ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 13./
2004. május 14.
A Fidesz felszólította a magyar kormányt, hogy tegyen érdemi diplomáciai lépéseket a verespataki bányaberuházás megakadályozása érdekében – közölte Medgyesy Balázs, a Fidesz zöld tagozatának vezetője. A Fidesz attól tart, hogy a tervezett aranybánya-beruházás a tiszai ciánszennyezéshez hasonlítható következményekkel járhat. /A Fidesz tiltakozik a bányaberuházás ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2004. május 15.
A romániai magyarság csak egységes fellépéssel érhet el bármit is, a magyarországi belpolitikai megosztottságot nem lehet mesterségesen „átültetni" Erdélybe – egyebek között erről beszélt Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott interjújában. Az RMDSZ számára alapvető fontosságú volt a jelenlegi kormánypáttal, a kormányzó Szociáldemokrata Párttal (SZDP) való együttműködés. Az utóbbi időben az autonómia kérdése látszott megosztani a romániai magyarságot. Markó Béla kijelentette, hogy a jövőben mindenképpen szükség lesz az autonómia valamilyen formájára: a szórványban élő magyaroknak a kulturális (személyi elvű), a tömbben élőknek pedig egyfajta területi autonómiára. Az autonómia ügyét csak lépésről lépésre lehet megvalósítani. Markó úgy véli: a magyarországi politikusok közül sokan nem értik, hogy Erdélyben más a politikai értékrend, mint Budapesten, az ottani belpolitikai megosztottságot nem lehet „átültetni" egy másik ország földjére. Az RMDSZ-elnök ostoba és veszedelmes kísérletnek nevezte, hogy több Fidesz-politikus az RMDSZ-szel szemben alternatív szervezetet akar létrehozni, veszélybe sodorva ezzel az erdélyi magyarság jövőjét. A mindenkori magyar kormánnyal is akkor lehetett a legjobban együttműködni, amikor az nem próbált beleszólni a romániai magyarság ügyeibe – mondta Markó. A mostani kormánynak a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikájában Markó egyfajta határozatlanságot vél felfedezni. Szerinte ennek is tulajdonítható, hogy a költségvetési megszorítások keretében e téren is automatikusan akarták volna érvényesíteni a „fűnyíró" elvét ahelyett, hogy figyelembe vettek volna bizonyos prioritásokat. /(Garzó Ferenc / MTI): Markó Béla az erdélyi és a budapesti politikai értékrend különbségeiről. „Ostoba és veszedelmes kísérlet" a Fidesz-igyekezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2004. május 18.
A kanadai Gabriel Resources Ltd. (GR), a verespataki bányaprojektet menedzselő Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) főrészvényese a napokban bejelentette, hogy egy évvel késik a nemzetközi szinten is vitatott terv végrehajtása. A halasztás a belpolitikával függ össze. A választási évben a szociáldemokrata kormány nem hajlandó olyan döntéseket hozni, amelyek a választások kimenetelét esetleg befolyásolják. A bányaprojektet nem csupán a Verespatakról elköltözni nem akaró lakosság jelentős része, hanem a Román Akadémia, valamennyi romániai történelmi egyház, nemzetközi zöld szervezetek egész sora és 1200 nemzetközi hírnévnek örvendő tudós ellenezte. A magyar kormány már egy éve kéri a román féltől a helyszíni kiszálláshoz a hozzájárulást. – Nem tartotta megnyugtatónak a verespataki aranykitermelés beruházói által adott környezetvédelmi garanciákat az Országgyűlés két MDF-es képviselője, Lezsák Sándor és Balogh László, akik máj. 15-én személyesen tájékozódtak a kitermelés helyszínén. Kezdeményezni fogják, hogy az Európai Parlament szakbizottsága tárgyalja meg ezt a kérdést. /Elhalasztják a verespataki bánya megnyitását. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2004. május 26.
Teleki Pál óta nincs nemzetstratégiája a magyar kormányoknak – jelentette ki máj. 25-én Pomogáts Béla irodalomtörténész Csíkszeredában. Az Erdélyi tetőn /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című tanulmánykötete bemutatóján Pomogáts kifejtette, hogy a magyar kultúrának van egy dunántúli és egy erdélyi hagyománya. Akkor járunk el helyesen, ha kultúránknak e két nagy tartományát együtt visszük magunkkal Európába – hangsúlyozta az irodalomtörténész. Pomogáts Béla 64 kötetet jegyzett szerzőként, 45-öt szerkesztőként. Erdélyi kiadóknál megjelent könyvei számát tízre becsülte. /Pomogáts a nemzetstratégiát hiányolja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2004. június 1.
Máj. 28-án Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje meghívására Marosvásárhelyen járt Baja Ferenc, a magyar kormány civil kapcsolatokért felelős államtitkára. Baja a helyi civil szervezetek képviselőivel találkozott a Bernády Házban, majd látogatást tett a Pro Európa Liga székhelyén. Baja 34 civil szervezet képviselőjével találkozott. A nemzetközi kapcsolatok ápolására hozták létre Magyarországon a Nemzeti Civil Alapot 580 millió forintos alappal. Baja Ferenc támogatást ígért ahhoz, hogy a helyi civil szervezetekkel közös internetes honlapot hozzanak létre. /Mózes Edith: Találkozó a civil-civil kapcsolatok kiépítéséért. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
2004. június 1.
Körömi Attila független országgyűlési képviselő, a Jobbik Magyarországért Mozgalom tagja, országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a trianoni döntés évfordulójának nemzeti emléknappá nyilvánításáról: „1945 után nemzedékek nőttek fel úgy, hogy Trianonról és következményeiről, e tragikus sorsfordulónk tényeiről nem is hallhattak. 1990 után sem történt meg a kollektív emlékezet helyreállítása, a történelmi tények és a máig ható következmények széleskörű megismertetése. Mindezek szükségessé teszik, hogy a trianoni döntés évfordulójának emléknapot szenteljünk, amelynek a tragikus sorsdöntésre emlékezés mellett fontos célja a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának tudatosítása.” A Jobbik felkéri a kormányt, hogy megfelelő egyeztetések után novemberig hozza meg intézkedéseit az emléknap középfokú oktatási intézményekben történő bevezetésére. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 1./
2004. június 4.
Tőkés László püspök megorrolt Tempfli József megyéspüspökre, amiért a nagyváradi római katolikus egyházfő az Ady Endre Kulturális és Szabadidőközpont avatóünnepségén közölte: szerinte inkább érdemes volt Nagyváradon felépíteni a centrumot mintsem Érmindszenten, ahol kihasználatlanul maradt volna egy hatalmas intézmény. Tőkés László szerint a posztkommunista magyar kormány a Mecénás Alapítvánnyal karöltve megosztotta a két egyházat, de reméli, hogy a két gyülekezeti közösségre nem fog kihatni ez az incidens. A püspök állásfoglalása szerint „... fordított helyzetben én, Tőkés László református püspök a magyar kormánnyal, valamint az RMDSZ-Mecénással, a római katolikus egyház és Érmindszent kárára nem lettem volna hajlandó kollaborálni... kijelenthetem, hogy én magam, illetve Egyházkerületem semmilyen haszon fejében nem lettünk volna képesek a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyével, illetve annak püspökével fennálló viszonyunkat kockára tenni." Az állásfoglalás a megyei napilapokban sorra megjelent, az érdeklődő újságíróknak a katolikus egyházfő nem kommentálta az ellene szóló vádakat. /(Balla Tünde): Tempfli József megyéspüspököt bírálta Tőkés László. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2004. június 4.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége jún. 3-án nyilatkozatot tett közzé, amelyben azzal vádolja az ellenlábas Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőit, hogy lejárató kampányt folytatnak az UMDSZ ellen. A nyilatkozatot Gajdos István elnök, parlamenti képviselő mellett aláírt a szervezet valamennyi felső és középszintű vezetője, a többi között megállapítja: a KMKSZ elnökségének egyes tagjai, mindenekelőtt maga az elnök, Kovács Miklós, hónapok óta folytatja lejárató kampányát az UMDSZ ellen. Az UMDSZ elnöksége szerint a KMKSZ vezetői "kifogásolták az oktatási-nevelési támogatás célba juttatásának általunk kidolgozott rendszerét, de mélyen hallgattak a pályázat lebonyolításának sikerességéről. Bírálatuk állandó kereszttüzében áll az Illyés Közalapítvány Ukrajnai Alkuratóriuma, holott az, felszámolva a korábbi égbekiáltó aránytalanságot, közmegelégedésre tesz eleget feladatának, amire bizonyíték egyebek mellett a köztiszteletnek örvendő egyházi szaktestület számos megnyilvánulása". Az aláírók szerint a KMKSZ folyamatosan támadja a magyar kormányt, holott bizonyított: nem csökkent a határon túli, így ukrajnai magyar közösségnek nyújtott támogatás mennyisége, ellenkezőleg, "több kétoldalú megállapodásnak köszönhetően újabb lehetőségek nyíltak meg előttünk". /Nyilatkozatháború két kárpátaljai magyar szervezet között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./
2004. június 5.
Az ápr. 25-én újra leleplezett aradi Szabadság-szobor kicsinyített mását adta át Medgyessy Péter magyar kormányfő jún. 4-én Budapesten Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének; a 13 aradi vértanú emlékét őrző szobor mintegy fél méter magas másolata egy hónapon át látható a Parlamentben. Medgyessy a szobor átadásakor – amelyet az emlékmű avatásakor kapott Aradon – azt mondta: a kormány szándéka az, hogy a budai várban, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában helyezze el véglegesen a másolatot. – Ma június 4-e van; 84 éve a trianoni békediktátum életbe lépésének – mondta a miniszterelnök. A békediktátum "mindannyiunknak fájt, mindannyiunknak sebet okozott. A mai modern magyarság úgy gondolkodik, hogy erre a sebre "írt" az a változás adhat, amely ma zajlik Európában; az a változás, amely valóban egy nagy, újraegyesített Európát céloz meg – fogalmazott. /Budapesten az aradi Szabadság-szobor kicsinyített mása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2004. június 11.
Erdélyi látogatása során Szent-Iványi István és Csőzik László, az SZDSZ két politikusa, egyértelműen Orbán Viktort hibáztatta a romániai magyarság jelenlegi megosztottságáért. Azonban volt egy korábbi megosztottság is. Meglehet, hogy azt éppenséggel az SZDSZ okozta, kéz a kézben hűséges szövetségesével, a Magyar Szocialista Párttal. Előző kormányzásuk idején a magyar–román alapszerződésből kigyomlálták az Európa Tanács által ajánlott 1201-es határozatban előírt kisebbségi közösségi jogokat, ugyanígy az elorzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. Vagy azzal, hogy 1997 januárjában – amikor az erdélyi magyarság képviselői is beléptek a frissen megalakult kormányba, s amikor a Bolyai Egyetem újralétesítése minden addiginál valósabbnak látszott –, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori helyettes vezetője azt írta a Magyar Hírlapban, majd a kolozsvári Szabadságban, hogy "önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan", "...nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak?", "A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek...", ami aztán fölöttébb sikeresen kisiklatta a Bolyai kérdését. Vagy azzal járultak hozzá az egység helyreállításához, hogy amikor 1998 tavaszán fölmerült a kettős állampolgárság kérdése, hallani sem akartak róla. Amikor 2001 végén Orbán Viktor és Adrian Nastase aláírta az e törvénnyel kapcsolatos egyezményt, azzal rémisztették a jámbor adófizetőt, 23 millió román özönli el Magyarországot! Nagy egységen élt a romániai magyarság, írta Asztalos Lajos ironikusan, amikor Orbán Viktor kifundálta a státustörvényt, amely anyagi támogatást nyújtott a magyar nyelven tanuló gyermekek számára. Ugyanez az Orbán, a magyarigazolványra, rábiggyesztette a koronás címert. Továbbá alávaló módon, évi kétmilliárd forintot ajánlott föl a magánegyetemre. Nyilván egységóvó szándékkal a mostani magyar kormány csökkenti azt a bizonyos két milliárdot. /Asztalos Lajos: Volt egyszer… Egy nagy egység… = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./
2004. június 11.
Románia megnyerte a pálinkaháborút – olvasható a névhasználattal kapcsolatos külföldi tudósításokban. A pálinka elnevezés levédéséhez és magyarországi használatához az EU már hozzájárult. Úgy tűnik, a magyar kormány nem tiltakozott az ellen, hogy Románia a bizonyos régióiban előállított párlatok esetében használhassa ezt az elnevezést – írta a Magyar Nemzet. /Románia a pálinkacsata győztese. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./
2004. június 15.
Erdély-szerte sokaknak örömet jelent a magyarországi európai parlamenti választások végeredménye: a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség győzött, illetve a Magyar Demokrata Fórum mandátumával kiegészítve a konzervatív-nemzeti oldal fontos győzelmet aratott a szocialista–liberális kormánypártok fölött. Az anyaország határain túli magyarság számára Orbán Viktor, a volt magyar miniszterelnök a rendszerváltás utáni idők legkedveltebb miniszterelnöke volt, akinek választási veresége sokakban megingatta a reményt, hogy az általa elkezdett törődés a határon túli magyarsággal révbe jut. A félelmek beigazolódtak, a szocialista–liberális kormányzat a tőle megszokott módon mindent megnyirbált. Mindenhol az úgymond hivatalos érdekcsoportot ismerték el a kisebbségi politizálás egyetlen üdvözítőjeként, miközben az ellenzék táborától megtagadták a párbeszéd, és ezzel együtt a vitás kérdések tisztázásának esélyét is. Közben két éve tart a kampány az elmúlt kormány négy éves határon túli magyar politikájának lejáratására. Amit elkezdett Antall József, azt Horn Gyula derékba törte, és amit hosszú, áldozatos munka árán Orbán Viktor próbált tető alá hozni a Kárpát-medencei magyarság érdekében, az ismét dugába dőlt. /Makkay József: Sovány és kövér esztendők. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./
2004. június 18.
A magyar kormány döntése értelmében a határon túli szórványtelepüléseken magyarul szolgálatot teljesítő 370 lelkész kap kiegészítő támogatást – közölték jún. 15-én Budapesten, a kabinet ülése után tartott sajtótájékoztatón. Kiegészítő támogatást azok kapnak, akik ötezer lakosnál kisebb, határon túl található magyar szórványtelepülések egyházi gyülekezeteiben, magyar nyelven teljesítenek szolgálatot. A határon túli egyházak szervezeteiben 1524 lelkész lát el magyar nyelven feladatot, közülük 370 lelkészt érint a döntést. Ezek a lelkészek évi 100 ezer forint támogatást kapnak. A támogatás teljes összege ebben az évben 37,5 millió forint. /Támogatás határon túli lelkészeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
2004. június 19.
A magyarországi 1956-os áldozatok emlékére szervezett rendezvények egyikén Medgyessy Péter bocsánatot kért azért, ami akkoriban történt. Tizenöt évvel a rendszerváltás után. – Miért nem mondta ezt ki eddig senki? – tette föl a kérdést Markó Attila helyettes államtitkár. Sorra vette a kormányokat. „A Horn-kormány sem tette meg, ők viszont bevitték Magyarországot a NATO kötelékébe.” /!/ „Horn Gyula politikai tőkéje elsősorban az osztrák-magyar határnyitásban ellátott szerepére épült, akkori külügyminiszterként vállalva a szembenállást saját kormányának megtörőfélben lévő irányvonalával.” Orbán Viktor „a ’90-es évek derekától vette fel a nemzeti selyemfonalat (egy 2001 októberében Budapesten megszervezett konferencia elemzői szerint épp az 56-os kép átértékelése nyomta rá a bélyegét a Fidesz új arculatára – Népszabadság, 2001. október 18.).” „Akkor tehát mennyivel „illetékesebb" Medgyessy Péter a bocsánatkérésre, mint a rendszerváltás utáni bármelyik kormányfő?” Markó Attila szerint a rendszerváltás utáni magyar kormányok egyik legjelentősebb gesztusa volt ez. /Markó Attila: Egy bocsánatkérés – és ami mögötte van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Köztudott, hogy nem Horn Gyula, hanem Orbán Viktor vitte be Magyarországot a NATO kötelékébe.
2004. június 24.
Többször hangoztatták, hogy az RMDSZ, valamint a magyar kormány sokat tett a magyar nyelven tanuló diákok esélyegyenlőségéért. Három nyárádmenti, csaknem színmagyar falu tanintézeteiben, Nyárádremete községben, valamint az oda tartozó Vármezőn és Nyárádköszvényesen csaknem százszázalékos volt a „kisérettségizők" bukása. A három iskola vezetősége óvást nyújtott be a tanfelügyelőséghez. Ennek eredményeként még négy tanulót átengedtek. De ez még mindig csak 15 százaléka azoknak, akik elvégezték a nyolc osztályt. A sorozatos bukás oka, hogy az 5-8. osztályosok nem megfelelő tankönyvből tanulják a román nyelvet. Az 1–4. osztályban most már megvannak a magyar gyerekeknek készített román tankönyvek (az alsó tagozaton idegen nyelvként sajátítják el a románt), de nincs folytonosság. Ötödik osztálytól azonos a tankönyv a román és magyar ajkú gyerekek számára. /Máthé Éva: Kétes esélyegyenlőség. Román nyelvből – elégtelen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
2004. június 24.
A „vezető hungarikum”, a pálinka elárulásával vádolta a magyar kormányt Font Sándor, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője. Font szerint a Medgyessy-kabinet önként átengedi – pălincă néven – Romániának a márkanév használatát. Az MDF-es politikus közölte, információi szerint a jelenlegi kormányoldalhoz közel álló vállalkozók egy része Romániába szeretne pálinkalepárló üzemeket létrehozni, mert a feltételeket ott sokkal könnyebb megteremteni, és olcsóbb az üzem felépítése. Font Sándor úgy látja, a magyar külügyi és földművelésügyi tárca beleegyezését adja az EU-nál ahhoz, hogy Magyarország lemondjon a pálinka név kizárólagos használati jogáról. Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára a képviselő vádjaira reagálva viszont leszögezte: a pálinka – ezzel az írásmóddal és a magyar kiejtéssel – továbbra is Magyarország privilégiuma marad, ezen a kiejtésen és írásmódon pedig néhány osztrák térséggel is osztoznia kell. „Minden országnak joga van az ismert és használt, jogszabályokban is rögzített elnevezéseket alkalmazni. A pálinka és a pălincă nem ugyanaz” – hangsúlyozta Szanyi Tibor. /R. Sz.: Az MSZP-kormány elárulta a pálinkát? = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./
2004. június 25.
Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke egy rádióinterjúban azt vágta a magyar kabinet fejéhez, hogy együttműködni csak azzal lehet, aki akar. Előzőleg Szabadkán Markó Béla is összefogásra serkentette a határon túliakat annak érdekében, hogy a magyar kormány ne halogathassa már tovább a Magyar Állandó Értekezlet összehívását. Alkotmányos előírás, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarokért. Magyarország befektet, amikor a határon túli magyar oktatást, a magyar kultúrát támogatja, állapította meg Gazda Árpád. A nyelvi, kulturális szálakon keresztül ugyanis a magyar gazdaságnak nyílnak többletlehetőségei szerte a Kárpát-medencében. E befektetés számonkérése tehát összmagyar ügy. /Gazda Árpád: A befektetés számonkérése. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./
2004. június 25.
Lehetséges, hogy még a nyári vakációs idény beállta előtt összehívja a magyar kormány a magyarországi és a határon túli magyarság legfontosabb egyeztető fórumát, a Magyar Állandó Értekezletet (Máért). Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára kifejtette, hogy ez a jelenleg Amerikában tartózkodó Medgyessy miniszterelnök hazaérkezése után dől el. „Ha a naptári egyeztetés már csak őszre lehetséges, akkor nyilván ősszel tartjuk a Máért-ülést” – jelezte az államtitkár. Szabó Vilmos szerint nem felel meg a valóságnak az a megállapítás, hogy késik a Máért összehívása. A szabály ugyanis azt írja elő, hogy évente legalább egyszer kell összehívni a testületet. Hangsúlyozta, hogy nem állt le a munka a legutóbbi ülés óta, a Máért valamennyi szakbizottsága ülésezett. A Máért összehívásának a késlekedését több határon túli magyar vezető is sérelmezte. Markó Béla a Vajdasági Magyar Szövetség közgyűlésén kijelentette: „Egységesen kell fellépnünk, hogy a magyar kormány ne halogassa tovább, hanem mielőbb hívja össze a Máértet, és vitassuk meg legsürgősebb kérdéseinket.” Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke úgy vélte, megfeneklettek a magyar–magyar kapcsolatok, és ezért a magyar kormány a felelős. /G. Á.: Hamarosan Máért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./