Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1990. január 2.
Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 2-i közleménye beszámolt arról, hogy a bizottság dec. 31-én ülést tartott. Felszólalt Domokos Géza, Demény Lajos, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Szász János és Tüdős István. Az Ideiglenes Intézőbizottság megállapította, hogy jól halad a szövetség helyi szervezeteinek megalakulása. Javasolta, hogy jan. 12-én az RMDSZ megyei elnökei üljenek össze tanácskozásra. Domokos Géza elnök beszámolt arról, hogy tájékoztatta Iliescu elnököt az RMDSZ megalakulásáról, céljairól, programpontjairól. Iliescu üdvözölte az RMDSZ megalakulását és megerősítette, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa intézményesen szavatolja a kisebbségi jogokat. Domokos Géza ismertette Horn Gyula külügyminiszterrel való megbeszélését, aki elmondta, a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain megegyeztek a kolozsvári és a debreceni konzulátus újramegnyitásáról. Horn Gyula azt is elmondta hogy a magyar külügyminisztérium a kormány nevében nyilatkozatban üdvözölte az RMDSZ megalakulását és támogatja az RMDSZ dec. 26-i kiáltványban foglalt alapleveket és célokat. Horváth Andor, az Ideiglenes Intéző Bizottság szóvivője tájékozódó megbeszélést folytatott a Csoportosulás a Társadalmi Párbeszédért és a Nemzeti Parasztpárt képviselőivel. Corneliu Coposu, a Nemzeti Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát. A kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti a saját anyanyelven történő oktatást, a közigazgatásban a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki, illetve ismerjék annak nyelvét. ? Erdély-szerte megalakulnak a Magyar Demokrata Ifjúság helyi szervezetei, amelyek rövidesen országos tanácskozásra ülnek össze. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága 1990. január 2-i közleménye Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ Horn Gyula dec. 29-én tett villámlátogatást Bukarestben, ahol a román vezetőkkel tárgyalt. /MTI/A
1990. január 31.
Jan. 30-án Constantin Oancea helyettes külügyminiszter fogadta Szűcs Pál bukaresti magyar nagykövetet és közölte: a román kormány megerősítette egyetértését azzal, hogy minél korábbi időpontban Kolozsváron megnyissák a magyar konzulátust. /Ismét megnyílhat a kolozsvári magyar konzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
1990. február 1.
Constantin Oancea külügyminiszterhelyettes fogadta Szűcs Pál bukaresti magyar nagykövetet. Ez alkalommal továbbították Sergiu Celac külügyminiszter válaszát Horn Gyula magyar külügyminiszter levelére. A román fél ebben kifejezte óhaját, hogy folytassák a párbeszédet a román-magyar kapcsolatok új alapokra helyezése érdekében. A román kormány megerősítette beleegyezését a kolozsvári főkonzulátus újramegnyitását illetően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
1990. február 3.
Magyarország megkapta a román hatóságoktól a kolozsvári főkonzulátus megnyitására vonatkozó engedélyezést, febr. 15-ére tervezik a főkonzulátus újramegnyitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
1990. július 28.
Romulus Neagu külügyi államtitkár Budapestre érkezett és Szokai Imre külügyi államtitkárral tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról, majd közös sajtóértekezletet tartottak. Szokai Imre elmondta, hogy Magyarország számára rendező elv a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítása, illetve az ehhez szükséges intézményrendszer megteremtése, támogatja az RMDSZ igényét a magyar nyelvű oktatás teljes vertikumának megteremtésére. A két fél elhatározta új kulturális egyezmény megkötését, a történészbizottság munkájának folytatását, új határátkelőhelyek megnyitását. A román fél nem tartotta időszerűnek a kolozsvári konzulátus újramegnyitását. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
1990. szeptember 28.
Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban címmel jelent meg az RMDSZ álláspontja. A teljes nemzeti szabadság megadása minden együttlakó nép számára, kisebbségi törvény kidolgozása, nemzetiségi minisztérium felállítása, önálló magyar televízió- és rádióadás, önálló anyanyelvi oktatás, Bolyai Egyetem visszaállítása, gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése, anyanyelv szabad használata, magyarellenes uszítás megszüntetése, a kolozsvári konzulátus újbóli engedélyezése - ezek a főbb követelések. /Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Az RMDSZ-nek ezt az állásfoglalását magával vitte Bárányi Ferenc képviselő, és átadta az Európa Tanács képviselőinek Strasbourgban, ahol a romániai parlamenti küldöttség tagjaként, az RMDSZ képviselőjeként jelent meg és fölszólalt szept. 27-én. Elmondta, hogy a kétmilliós romániai magyar nemzetiség szükségesnek tartja a magyar nyelvű egyetemi oktatás visszaállítását. Bárányi Ferenc tárgyalt Catherine Lalumiere asszonnyal, az ET főtitkárával is. /Beszéd Strasbourgban. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 9./
1990. november 17.
"Szokai Imre külügyminisztériumi helyettes államtitkár nov. 15-e és 17-e között megbeszélést tartott Bukarestben Romulus Neaugu külügyi államtitkárral a két ország kapcsolatairól. Szokai Imrét fogadta Adrian Nastase külügyminiszter és Ion Iliescu elnök is. A Romániai Magyar Szó interjút készített Szokai Imrével. Az újságíró jelezte, hogy a Rompres közölte: a mostani tárgyalásokon a korábban előterjesztett román kezdeményezéseket vizsgálták meg. A román fél azt szeretné, ha a román javaslatokra vonatkozóan végleges megállapodás jöjjön létre. Szokai erre megjegyezte, a román hírügynökségnek nem ez az első híre, amely nem felel meg a valóságnak. Valójában azoknak, a kérdéseknek, melyeket most jegyzőkönyvbe rögzítettek, a 98 százalékát a magyar fél tette az asztalra, kezdve Horn Gyulával, aki elsőként látogatott tavaly a vérzivataros Bukarestbe. Horn Gyula látogatásakor a román fél kifejtette: elvileg egyetért a magyar javaslatokkal, részükről pedig javaslat nem hangzott el. Az akkor előterjesztett javaslatokat a magyar fél továbbfejlesztette. Ez év februárjában sor került egy külügyi szakértői konzultációra főosztályvezetői szinten, amelyen, a magyar fél a korábbi javaslatokat újabbakkal egészítette ki. A román főosztályvezetőnek nem volt felhatalmazása, hogy a felvetésekre reagáljon. A júliusi budapesti államtitkári találkozón a román fél valóban terjesztett elő javaslatokat, de ezekből csak három tekinthető román vonatkozású javaslatnak. Ezeket a javaslatokat Szokai már ismerte, mert ezeket Nicolae Ceusescu terjesztette elő Aradon Grósz Károlynak, a konstancai kikötő és a Duna-Fekete-tenger-csatorna hasznosításáról van bennük szó. Örvendetes, hogy az eredeti magyar javaslatok jelentős részét elfogadta, és most már sajátjának tekinti. Sajnálatos viszont, hogy a meghatározó jelentőségű javaslatokat nem akarja elfogadni. Szokai reménykedett benne, hogy a mostani tárgyaláson jegyzőkönyvben rögzítik, hogy mi a magyar és mi a román fél álláspontja. A dokumentum segítségével az utókor ellenőrizni tudja, ki mit mondott. Tavaly decemberben Horn Gyula fölvetette a kolozsvári magyar konzulátus újramegnyitását. Iliescu elnök akkor ezt válaszolta: "Mi sem természetesebb ennél, hiszen önöknek volt bátorságuk, hogy a mi mostani forradalmunkat támogassák!" A mostani tárgyaláson viszont a román fél időszerűtlennek tartja, hogy a magyar főkonzulátus folytassa munkáját. Szokai Nastase külügyminiszterrel is tárgyalt, aki leszögezte: nem tudják elfogadni, hogy a nemzeti kisebbségeknek kollektív jogai legyenek. Szokai Imre Iliescu elnöknek tolmácsolta Göncz Árpád köztársasági elnök üzenetét: javasolta, hogy december közepén kerüljön sor egy magyar román elnöki találkozóra. Iliescu a javaslatot nem tartotta elfogadhatónak, de nem zárta ki, hogy más alkalommal létrejöjjön a találkozó. /Székely László: Keressük a kulcsot. Exluzív interjú Szokai Imrével, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Az interjú a tárgyalás szünetében történt, olvasható a lapban az interjú után. A tárgyalás eredménytelenül zárult, jegyzőkönyvet nem írtak alá."
1991. május 28.
"Traian Chebeleu külügyi szóvivő elmondta, hogy Entz Géza államtitkár, a Magyarország határain kívül élő magyarok ügyeivel foglalkozó államtitkárság vezetője romániai látogatása nem hivatalos, hanem magánjellegű volt. Egyébként a magyar nemzetiségű állampolgárok problémái nem képezhetik vita tárgyát a magyar kormányban, állapította meg Chebeleu. Visszautasította Antall József miniszterelnöknek a Le Monde-ban megjelent kijelentését, hogy egy magas szintű találkozó Romániával "szigorúan feltételezi" a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitását. Chebeleu szerint a főkonzulátus léte semmivel sem indokolható. /Romániában mind nagyobb a gyanakvás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"
1991. június 26.
A kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitására egy jó ideig nem kerülhet sor, jelentette ki Petre Roman Svájcban, Crans-Montanában, egy nemzetközi konferencián, amikor ott Csóti Györggyel, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökhelyettesével tárgyalt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1991. július 11.
Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter jún. 26-án levelet küldött Adrian Nastase román külügyminiszternek, hangsúlyozva, hogy támogatja a két nemzet megbékélését, a magyar fél készen áll a tárgyalások megkezdésére. A levélben ismételten kifejtette a magyar álláspontot a kolozsvári konzulátussal, valamint a nemzeti kisebbségekre vonatkozó közös dokumentumokkal kapcsolatban. Válaszlevelében Nastase őszinte meggyőződésének adott hangot, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak új irányt kell szabni. A román fél máj. 11-én elküldte a kétoldalú szerződés tervezetét és szakértői tanácskozást javasolt. /Jeszenszky-Nastase levélváltás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
1991. november 22.
Edward F. Feighan, az USA képviselőháza külügyi bizottságának, egyben a Helsinki Bizottság tagja levelet intézett Iliescu elnökhöz, kifejtve, hogy aggódik a magyarokkal és a többi kisebbségi csoportokkal kapcsolatos bánásmód miatt. A Vatra Romaneasca idegengyűlölete, a Romania Mare lap szélsőséges hangja, a kisebbségekkel szembeni megkülönböztetés, az alkotmánytervezet elutasítja azt, hogy az ország soknemzetiségű, a tévé nemzetiségi adásának csökkentése, az oktatási törvény korlátozza az anyanyelvi osztályok számát és tiltja az anyanyelvű oktatást a műszaki iskolákban, a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitásának tilalma, a kolozsvári konzulátus megnyitásának halogatása - mindez aggodalomra ad okot. /A levél szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
1991. december 2-4..
Horn Gyula, a külügyi bizottság vezetője ötpárti parlamenti delegáció élén utazott Bukarestbe /dec. 2-4./, a román parlament meghívására. Tárgyaltak az új román alkotmányról és a Hargita-Kovászna jelentésről, továbbá a kolozsvári konzulátus ügyéről. A küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök, Iliescu elnök pedig Horn Gyulát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6., 7-8./
1991. december 4.
Traian Chebeleu külügyi szóvivő a múlt heti sajtótájékoztatóján elmondta: a budapesti konzuli tanácskozáson a román küldöttség felrótta, hogy magyar rendőrségi szervek indokolatlanul zaklatják az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó román állampolgárokat. Hermann János magyar külügyi szóvivő erre reagált: idén eddig 700 ezer román állampolgár látogatott Magyarországra, a három évvel ezelőttihez képest ötvenszeresére nőtt a határátlépések száma. Az őrizetbe vétel és a vizsgálat mindig szigorúan az összhangban van a törvénnyel. Hermann János elmondta, hogy a magyar fél viszont felvetette: a bukaresti magyar nagykövetség nem kap vagy csak nagy késéssel kap tájékoztatást a letartóztatásokról vagy a közúti balesetekről. A román rendőrség gyakran nem készít jegyzőkönyvet arról, amikor magyar állampolgárt kifosztanak. A magyar fél újból szorgalmazta a kolozsvári főkonzulátus megnyitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
1991. december 10.
"1989. dec. 29-én magyar külügyminiszterként, első felelős külföldi politikusként Bukarestbe látogatott Horn Gyula. "Nos, mindabból, amiben akkor megállapodtunk, szinte semmi sem valósult meg, annak ellenére, hogy az akkori döntések mind konkrét tennivalókat jelentettek, ideértve a kolozsvári főkonzulátus megnyitását, újabb határátkelőhelyek létesítését..." - jelentette ki a Romániai Magyar Szónak adott interjújában. Kevés változás történt a magyarsághoz való viszonyulás terén. Sokan ellenséget látnak bennük. - A Román Televízió kiemelte, hogy Horn Gyula európai léptékűnek ítélte meg a román alkotmányt. Sokszor volt már a sajtó áldozata, de ilyesmivel, amit a Rompres követett el, "eddig még nem találkoztam", mondta. Valójában azt mondta, hogy az alkotmány fontos lépés az európai demokratikus alkotmányok felé, de ugyanakkor komoly hiányosságai is vannak, s ezek miatt "teljesen jogosnak tartom, hogy az RMDSZ képviselői nem szavazták meg azt." - A Hargita-Kovászna jelentés vizsgáló bizottságával kétszer is tanácskoztak, érdemi kérdéseikre azonban nem kaptak választ. - Horn Gyula kérte román partnereit, mondják meg, mikor került sor a magyar parlamentben románellenes kirohanásra vagy a határrevíziós szándék kinyilvánítására. Egyetlen ilyen példát sem tudtak felhozni. - A tárgyalások során a román partner azt akarta, hogy "válasszuk el az itteni magyarsággal összefüggő kérdéseket a kapcsolatok egyéb területeitől. Mi ezzel nem tudtunk egyetérteni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ "
1992. június 22.
A svájci Crans-Montana üdülőhelyen az Európa jövőjéről tartott nemzetközi fórumon a magyar miniszterek sajtókonferenciát tartottak, s ezen válaszoltak néhány, a magyar-román kapcsolatokkal összefüggő kérdésre. Jeszenszky Géza külügyminiszter kifejtette, hogy a román kormány nem járult hozzá a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásához. A konzulátus hozzájárulhatna a gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere közölte, Románia részesedése a magyar külkereskedelemben a korábbi 10 százalékról egy százalékra esett vissza. Kötetlen megbeszélést folytatott Jeszenszky Géza Adrian Nastase román külügyminiszterrel. A megbeszélésen Nasatse kifogásolta a magyar külügyminisztériumnak a Kárpát-medencében élő kisebbségekkel kapcsolatos egyes megállapításait. Jeszenszky rámutatott, hogy az idézett szöveg nem a kormány hivatalos álláspontja, hanem más kiadványokból származó idézet. Ugyanakkor a román küldöttség a svájci konferencián dokumentumként terjesztett egy olyan kiadványt, amely viszont magyar történészek által vitatott állításokat tartalmazott. Magyar részről igyekszünk mértékadó magatartást tanúsítani, szögezte le Jeszenszky Géza. /Jeszenszky Géza és Kádár Béla a crans-montanai fórumon. = Új Magyarország, jún. 22./
1992. november 30.
Tom Lantos Bukarestben összegezte kétnapos /nov. 27-29./ romániai látogatása tapasztalatait. Tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, az RMDSZ vezetőivel. Tom Lantos hangsúlyozta, hogy a magyar kisebbségnek elengedhetetlen a kulturális autonómia megadása, a Bolyai Egyetem visszaállítása, a kolozsvári konzulátus megnyitása, az ártatlanul bebörtönzöttek, így Cseresnyés Pál szabadon engedése. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, nov. 30./
1993. január 22.
"Teodor Melescanu külügyminiszter a Le Monde-nak adott interjúban kifejtette, hogy a magyar-román alapszerződés 80 százalékban véglegesnek mondható, hozzátéve, hogy csak a határok és a kisebbségek kérdése tisztázatlan még. Melescanu szerint Románia Európa élvonalához tartozik "a lehető legjobb rendszerrel", amely valamennyi nemzetiségi jogot elismer. A kolozsvári magyar egyetem "a romániai magyarok dolga" - szögezte le a külügyminiszter, amennyiben a kolozsvári közösség szükségét érzi, hogy magyar nyelvű egyeteme legyen, akkor ezt csak ki kell nyilvánítnia és akcióba lépnie. A kolozsvári magyar konzulátusnak nincs elvi akadálya. /Bogdán Tibor: Teodor Melescanu: a magyar konzulátusnak nincs elvi akadálya. = Magyar Hírlap, jan. 22./ Megdöbbentő Melescanu külföld felé szóló nyilatkozata a magyar egyetemről!"
1993. január 29.
A jan. 26-28-a között Bukarestben folytatott külügy- minisztériumi szakértői tárgyaláson a magyar küldöttséget Szőcs Ferenc, a románt pedig Valeriu Tudor, a külügyminisztérium 2-es területi főosztályának nemrég kinevezett főigazgatója vezette. Néhány kérdésben sikerült előrelépni, a kolozsvári konzulátus megnyitása azonban nem tartozott ezek közé. /Székely László: Az elmúlt hónapokban javultak kapcsolataink Bukaresttel. = Magyar Nemzet, , jan. 29./
1993. április 22.
"Kónya Hamar Sándor RMDSZ-képviselő elmondta, hogy Antall József szerint csak abban az esetben kerülhet sor a magyar-román szerződés aláírására, ha ismét megnyílik a kolozsvári magyar konzulátus, tisztázódik a romániai magyarság státusa, és megnyílik a Bolyai Egyetem. Az RMDSZ-képviselő hangsúlyozta a romániai magyarok hídszerepét. /N. I. Zs.: A magyar-román alapszerződés feltételei. = Magyar Hírlap, ápr. 20./ Mircea Geoana román külügyi szóvivő ápr. 21-i sajtótájékoztatóján "a magyar sajtó által Antall Józsefnek tulajdonított kijelentésekre" hivatkozva bírálta, hogy a magyar fél előzetes feltételekhez köti az alapszerződést. /Mag Péter: Bukarest bírálja az "előfeltételeket". = Népszabadság, ápr. 22./ Maga Kónya Hamar Sándor képviselő elismerte: sajnálatos félreértésként jelent meg a Magyar Hírlapban az ő nyilatkozataként, hogy a magyar-román alapszerződés alapfeltétele a kolozsvári magyar konzulátus és a Bolyai Tudományegyetem. Valójában Antall József miniszterelnök egy esetleges csúcstalálkozón megvitatandó kérdések között említette ezeket. /Bigdán Tibor: A magyar-román kapcsolatok általános rendezéséről volt szó. = Magyar Hírlap, ápr. 22./"
1993. április 24-25.
Iliescu elnök ápr. 21-én Washingtonban az Amerikai Zsidó Bizottság képviselőivel is találkozott. A vendéglátók hangot adtak aggodalmuknak a sorozatos romániai antiszemita megnyilvánulások miatt. Az amerikai szenátus külügyi bizottságában a magyar kisebbséggel kapcsolatban merült fel nézetkülönbség az Iliescu elnökkel való megbeszélésen, ahol jelen volt Tom Lantos is. Ugyanezen a napon Iliescu elnök megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, Göncz Árpád azonban kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a Bolyai Egyetem és a kolozsvári konzulátus újramegnyitása, mondta a magyar köztársasági elnök. /Megnyitották a Holcaust Múzeumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./
1993. július 10.
Melescanu külügyminiszter nyilatkozott az MTI tudósítójának, leszögezte, hogy szüksége lenne a két ország vezetőinek találkozójára. A kolozsvári konzulátus megnyitása elől kitért: most ez a lépés nem lenne pozitív. A külügyminiszter szerint az alapszerződés megkötése meggyorsítaná az együttműködést. A román-magyar határátkelőhelyek helyzetével kapcsolatban a pénzhiánnyal és a jugoszláv válsággal indokolta a nehézségeket. Melescanu azt állította, hogy a magyar vámosok elzárkóztak a közös vámvizsgálattól. /Az alapszerződéssel javulna az együttműködés. = Népszabadság, júl. 10./ A Vám és Pénzügyőrség illetékese cáfolta Melescanu állítását, hogy a magyar vámosok elzárkóztak a közös vámkezeléstől. /Népszabadság, júl. 10./
1993. július 14.
Teodor Melescanu külügyminiszter az MTI-nek adott interjújában nem ismerte el, hogy Horn Gyulának 1989. decemberi látogatása idején ígéretet tettek a Bolyai Egyetem és a kolozsvári főkonzulátus visszaállítására. Nincs jegyzőkönyv a találkozóról, mondta. A konzulátus csak konfrontációt okozna, vélekedett Melescanu. Magyarország azonos forgatókönyvet alkalmaz az összes szomszédos országokban élő kisebbségek tekintetében, egységes politikát folytat az e célra létrehozott összehangoló szervezetek révén, akkor nem lehet kizárni, hogy a szomszédos országok maguk is egyetértésre jussanak. A külügyminiszter megismételte javaslatát, hogy a két ország elnöke találkozzon egymással. /Baracs Dénes: Teodor Melescanu külügyminiszter interjúja az MTI bukaresti tudósítójának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./
1993. szeptember 18.
"Jeszenszky Géza külügyminiszter a kettős adóztatás megszüntetéséről és a kölcsönös beruházásvédelemről írt alá megállapodást Melescanuval szept. 16-án, akivel eddig összesen hét órán át tárgyalt. A magyar külügyminiszter szept. 16-án találkozott Ovidiu Ghermannal, a szenátus elnökével, majd a DK vezetőivel, Emil Constantinescuval és Corneliu Coposuval, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnökével, ezután Petre Roman pártjának, a Demokrata Pártnak a képviselőivel, majd az RMDSZ vezetőivel a szövetség székházában, ezután előadást tartott a Külpolitikai Társaság székházában Románia és Magyarország a kommunizmus utáni Európában címmel, este pedig Iliescu elnökkel tárgyalt két órán át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést folytatott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel. A találkozó után a román kormány sajtóirodája összegezte a megbeszélést. Vacaroiu értékelés szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, valamint a magyar nyelvű oktatás helyzete is megoldott Romániában. /Vacaroiu erdélyi látogatásra hívta Jeszenszkyt. = Magyar Hírlap, szept. 17./ Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 16-án találkozott az RMDSZ vezetőivel a szövetség bukaresti székházában. A zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásról Markó Béla RMDSZ-elnök közölte, hogy oldott hangulatú, tartalmas tanácskozás volt. /Jeszenszky RMDSZ vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 17./ Iliescu elnök a megbeszélés után az MTI-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a közvetlen párbeszéd híve, bármikor kész találkozni a magyar államfővel vagy miniszterelnökkel, szorgalmazta, hogy a két ország ne avatkozzon egymás belügyeibe, a kisebbségre hivatkozva. "Új légkör teremtődött, megszűnt vagy megszűnőben van a gyanakvás." /"Kerüljük el a belügyekbe való beavatkozást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ A jó légkörön kívül egyébként konkrét előrelépés nem történt a vitatott kérdésekben, mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. Jeszenszky előadást tartott a bukaresti Külügyi Intézetben. Elmondta, hogy elhatározták két új határátkelő megnyitását, javasolta bankok létesítésének kölcsönös engedélyeztetését, valamint a forint és a lej átválthatóságát turisták számára. A magyar külügyminiszter szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyes bizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus újramegnyitását. /Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 18./"
1993. szeptember 20.
Jeszenszky Géza külügyminiszter Temesvárról visszautazott Bukarestbe, ahol ismét tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, majd közös sajtóértekezleten értékelték a magyar fél romániai látogatását. Jeszenszky Géza hangsúlyozta, hogy a magyar kormány ragaszkodik a kolozsvári konzulátus felállításához. Biztosítani kell az anyanyelvi képzést. Melescanu bejelentette, hogy két vegyes találkozót is rendeznek a kisebbségi kérdés tárgykörében, melyen feltérképezik a problémákat. Az alapszerződéssel kapcsolatban Jeszenszky Géza hangsúlyozta: a két ország közötti határkérdést az érvényes békeszerződések világosan leszögezik. Magyarországnak nincsenek területi követelései Romániával szemben. A kisebbségi garanciákat meg kell teremteni, mert azoknak semmilyen dokumentumban nincs nyomuk. /cseke-nagy): Jeszenszky romániai látogatása. = Magyar Nemzet, szept. 20./
1995. február 24.
"Febr. 17-én temették el Vékás Domokos, az utolsó kolozsvári főkonzult. Sírjánál Beke György mondta az egyik búcsúztatót. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban osztálytársa volt Vékás Domokos, ő volt a legjobb tanuló. Tanárnak készült, majd diplomáciai pályán valósította meg tervét, a székelység és az egész magyar nemzet szolgálatát. 1984-ben lett kolozsvári főkonzul. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ A napokban eltemették Vékás Domokosra emlékezik Pomogáts Béla. A sírjánál "elhangzott búcsúztatók: Beke György és Eva Maria Barki bécsi kisebbségi jogász szavai pontosan világították meg azt a töretlen életutat, amelyet Vékás Domokos bejárt a kisgalambfalvi székely parasztportától a kolozsvári diplomáciai küldetésig." Az ő révén kerültek Kolozsvárra magyarországi könyvek, folyóiratok, újságok, ezzel a kolozsvári főkonzulátus valamiféle ablakot nyitott a "vasfüggönyön", amely az erdélyi magyarságot valósággal elszigetelte az anyaország kultúrájától. A stratégiai fordulatot, amely a magyar kormánynak a magyar kisebbségieket érintő politikájában végbement, néhány bátor külügyi vezető és diplomata, például Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Szokai Imre, Tabajdi Csaba, Ősz István kezdeményezte. Közéjük tartozott Vékás Domokos is. /Népszabadság, febr. 24./"
1995. június 6.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár jún. 3-án az RMDSZ meghívására erdélyi körútra érkezett, Kolozsvár után az erdélyi szórványtelepüléseket keresi fel, Torockóra, Nagyenyedre, Gyulafehérvárra látogat, Brassó és Kolozs megye vezetőivel is fog tárgyalni, majd Székelyföldre vezet útja, amely jún. 8-án ér véget. Jún. 4-én a bukaresti televízió közvetítette azt az eszmecserét, amely Tabajdi Csaba és Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus között folyt Kolozsváron. Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy az autonómiának démoni jelentést tulajdonítanak. Nem hiszi, hogy a Bolyai Egyetem és a kolozsvári magyar főkonzulátus veszélyeztetné az államot. Grigore Zanc szerint az elszigetelődés gyanakvást keltene. Az államtitkár az RMDSZ vezetőivel folytatott beszélgetéseit összefoglalva hangsúlyozta, hogy a romániai magyarok nem panaszkodnak, hanem cselekszenek, vállalkozni akarnak. Konkrét példákkal is megismerkedhetett, hogy a magyar vállalkozókat megkülönbözetéssel sújtották. /Új Magyarország, jún. 6./
1995. július 22.
"Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője a sajtóértekezleten megkérdezte Kovács László külügyminisztert: vajon az az álláspont, hogy Brassóban, Nagyváradon lehetne magyar konzulátust nyitni, azt jelenti, hogy lemondtak a kolozsvári főkonzulátus visszaállításáról? Kovács László azt válaszolta, hogy Melescanu külügyminiszter jelezte, a román kormány nem tartja lehetségesnek most Kolozsváron az újranyitást. "Ha figyelembe veszem a kolozsvári polgármester személyét, állásfoglalásait, azt hiszem, ez érthető." mondta a magyar külügyminiszter. /Tibori Szabó Zoltán: Kovács László: "A magyar-román kapcsolatok kiszabadultak az alapszerződés fogságából." = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"
1996. január 4.
"Sylvester Lajos Raffay Ernő múlt évi, a Magyar Nemzet 1995. dec. 6-i számában megjelent írásából idéz: "Semmi jele annak, hogy Románia 77 éve tartó nemzetiségi politikája gyökeresen megváltozna, Magyarország tehát az erdélyi /és moldvai/ magyarság létének veszélyeztetése miatt is föl kellene vesse Erdély tisztességes területi megoszlásának kérdését. Természetesen békés úton, nemzetközi ellenőrzés mellett. Ha létezik román-magyar történelmi megbékélés, az csak ezen a nyomvonalon képzelhető el." A megbékéléssel kapcsolatban a román álláspont az általánosságok szintjén mozog, mint mindig, nem tartalmaz jogi garanciát a kisebbség védelmére. A román gyakorlat a múltban is ez volt. Elég a második világháború utáni párizsi békeszerződés előtti időre gondolni: "a kisebbségi jogok milyen pazar kínálatát tették ki a politikai piacra", volt Nemzetiségi Statútum, Bolyai Tudományegyetem, voltak iskolák. - A trianoni tákolmányok mindenhol összeomlottak." Jobb volna, ha a román hatalom nem ódzkodna az autonómia, a kolozsvári konzulátus és az egyetemek visszaállításától, mert ha sokat farigcsálják a jogokat, az a hazai magyar emberekben másfajta gerjedelmeket ébreszt. "Kérni fogja a részt az egészből. Mi a mostani követeléseinkkel az egészet akarjuk együtt tartani. De ha részkérelmeinket is sokallják, akkor mondják meg mások, mit tegyünk, hogyan rendezzük közös dolgainkat?" /Sylvester Lajos: Lehetséges-e a megbékélés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./ "
1996. február 28.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület febr. 27-i tájékoztatója szerint Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Bolyai Egyetem működésének újbóli engedélyezését, egy erdélyi, lehetőleg kolozsvári magyar konzulátus visszaállítását, az elkobzott egyházi ingatlanok ügyének rendezését, valamint Cseresznyés Pál és a zetelaki elítéltek felmentését jelölte meg olyan gesztusokként, amelyek mindenképpen szükségesek lennének ahhoz, hogy a román-magyar megbékélési folyamatot "kimozdítsák megrekedt állapotából". Tőkés László Robert Whiteheaddel, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének munkatársával közölte ezt, amikor a diplomata felkereste a püspököt nagyváradi hivatalában. A diplomata kérésére Tőkés László beszámolt a romániai magyarság helyzetéről, különös tekintettel a tanügyi törvényre, az elkobzott egyházi ingatlanok és a kisebbségi egyházakat sújtó diszkrimináció kérdéseire, valamint a román-magyar megbékélésre. A püspök hangsúlyozta, hogy ez utóbbinak legfőbb akadálya egyfelől a megbékélésre irányuló valós politikai akarat hiánya, s ezzel szoros összefüggésben a magyar kisebbség helyzetének a megoldatlansága. A tájékoztató szerint Whitehead méltatta Tőkés László kiemelkedő szerepét az 1989. évi temesvári eseményekben, továbbá hangsúlyozta, hogy noha az Egyesült Államoknak nem áll szándékában közvetíteni a román-magyar alapszerződés, illetve a megbékélés ügyében, nagyon fontosnak tartaná, hogy ez minél előbb megtörténjen. /Tőkés László a megbékélés feltételeiről. Hiányzik a politikai akarat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"
1996. november 4.
"Jeszenszky Géza a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez írt levelében emlékeztetett Moses és Brinken amerikai nagykövetek levelére, amelyben súlyos történelmi tévedésekkel dicsérték a magyar-román alapszerződést. Jeszenszky azonnal írt egy válaszcikket, amelyet nagyobbik részét végre közölte az International Herald Tribune okt. 16-i száma. Ebben Jeszenszky a szerződés fő hiányosságának nevezte, hogy az RMDSZ és a magyar egyházak kérése ellenére nem rendezték az egyházaktól és a magyar intézményektől elkobzott vagyon ügyét, továbbá a bezáratott magyar egyetem, illetve a kolozsvári főkonzulátus újramegnyitását. Felvetette továbbá a jogi kibúvók lehetőségét, s azt, hogy a szerződés nem tartalmaz garanciákat és ellenőrzési mechanizmusokat. Az amerikai lap nem közölte Jeszenszky levelének azt a részét, ahol cáfolta, hogy az egyezmény "ezer éve tartó konfliktusnak" vet véget, azt, hogy Románia e században kétszer is elfoglalta Budapestet. Nem lehet Budapest elfoglalásának nevezni azt, hogy Románia a szovjet csapatok oldalán részt vett a budapesti hadműveletekben. "A valódi szolidaritás és megbékélés minden rossz emlékét elsöprő hangulatát Iliescu, Románia elnöke fojtott el, sikerrel. Most az érdemel dicséretet, aki olajat öntött a háborgó vízre, miközben ő a vihar egyik előidézője?" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ A két nagykövet levele: International Herald Tribune szept. 19. /szept. 20-i jegyzet/"