Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2016. december 13.
Az RMDSZ jobban teljesít
ERDÉLYI ÖSSZEFOGLALÓ – A négy évvel ezelőtti eredményeihez képest lényegesen jobban teljesített az RMDSZ a vasárnapi parlamenti választásokon: az adatok 95,8 százalékos feldolgozottságánál a szövetség képviselőházi jelöltlistája 6,43, míg szenátusi listája 6,49 százalékos támogatottsággal szerepel a Központi Választási Iroda (BEC) hivatalos adatsorában.
A hétfő kora esti összesítés szerint a szövetség képviselőjelölt-listája 433 631, szenátorjelölt-listája pedig 438 027 szavazatot kapott, ezáltal biztosítani tudja a magyarok arányos képviseletét a törvényhozásban. A számok azt is mutatják, hogy az erdélyi magyarság körében nagyobb volt a szavazói kedv, mint négy évvel ezelőtt, amikor a két tulipános jelöltlista 388 528, illetve 380 656 voksot tudott begyűjteni, ami 5 százalékos átlagot ért.
Bejöttek a székelyföldi számítások
Az országosan mért, 39 százalékos részvételi arányhoz képest Hargita megyében nem adódtak problémák a mozgósítást illetően. A legnagyobb székelyföldi megyében a szavazók 44 százaléka kívánt beleszólni az új parlament összetételébe – ez az erdélyi megyék közt a legmagasabb részvételi aránynak számít –, a magyarság pedig hathatós segítséget nyújtott abban, hogy az RMDSZ-nek bejöjjenek a számításai.
A szövetség képviselő- és szenátorjelölt-listája a megyében leadott voksok 85 százalékát gyűjtötte össze 99 százalékos feldolgozottságnál, így a számítások szerint Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor és a Szeben megyéből befutó helyre került Benedek Zakariás képviselői mandátumot szerzett, míg az 1990 óta honatyaként tevékenykedő Verestóy Attila folytathatja szenátori munkáját. Verestóy egyébként az Agerpres hírügynökségnek azt mondta, arra számítanak, hogy a visszaosztást követően Tánczos Barna is szenátorként folytathatja, ugyannakkor van remény egy ötödik képviselői mandátumra is.
Bejött a papírforma Kovászna megyében is, mi több, az RMDSZ listája a 73 százalékos magyarság arányán felüli támogatottságot szerzett: a szenátusi jelöltlista a szavazatok 74,4, a képviselőjelölt-lista pedig 74,1 százalékát kapta meg. „Jóval több szavazatot kaptunk, mint az elmúlt 10 évben bármely parlamenti választáson. Az emberek méltányolták, hogy odafigyeltünk a véleményükre” – jegyezte meg Facebook-bejegyzésében Tamás Sándor, az RMDSZ megyei elnöke. A háromszékiek továbbra megőrzik a súlyukat az RMDSZ-frakcióban: Benkő Erika, Márton Árpád (aki Verestóyhoz hasonlóan a rekordnak számító nyolcadik mandátumára készül) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által jelölt Kulcsár Terza József képviselői mandátumhoz jutott, Fejér László Ödön és Miklós Zoltán pedig a szenátusban foglalhat helyet. Az alakulat helyi szervezete úgy számol, van matematikai esély arra, hogy Könczei Csaba megszerezze a negyedik képviselői tisztséget a visszaosztást követően. A részvételi arány kevéssel haladta meg a 38 százalékot.
Győzelmet aratott az RMDSZ Maros megyében is, ahol az 568 szavazókörzet összesített adatai alapján a szövetség 38 százalékos részvételi arány mellett a voksok 38,6 százalékát zsebelte be, és teljesen új csapattal készül Bukarestbe. A számítások szerint az RMDSZ így három képviselőt küldhet a parlamentbe Vass Levente, Csép Éva-Andrea, illetve Biró Zsolt MPP-elnök személyében, Novák Csaba Zoltán és Császár Károly pedig szenátori mandátumhoz jut. Az RMDSZ egyébként 68 564 szavazatot kapott a képviselőjelölt-listájára, míg a felsőházi jelöltlistát 68 968-an támogatták.
A helyhatósági választásokhoz hasonlóan az RMDSZ ismét bebizonyította, hogy Szatmár megyében nincs nála hatékonyabban mozgósító politikai alakulat. A szövetség a szociáldemokratákat és a liberálisokat legyőzve a voksok 39,9 százalékát kapta meg. Bár végleges eredmények még nincsenek, valószínűsíthető, hogy Magyar Loránd, Erdei-Dolóczki István képviselői, Turos Loránd pedig szenátori mandátumhoz jutott.
Megerősödtek a bihariak
Az eddig feldolgozott adatok alapján Bihar megyében az RMDSZ a voksok 23 százalékát gyűjtötte be. Az alakulat számításai szerint Szabó Ödön és Biró Rozália képviselőjelölt, valamint Cseke Attila szenátorjelölt biztosan mandátumhoz jut, a visszaosztás azonban még felfele kerekítheti az RMDSZ eredményét. „Az RMDSZ listáira leadott szavazatok alapján azt tapasztalhatjuk, hogy Hargita és Maros megyét követően a harmadik helyen állunk, 50 ezer szavazat fölötti eredménnyel. A Bihar megyei RMDSZ megerősödött az elmúlt évek választási eredményeihez képest” – kommentálta a számokat hétfőn Cseke Attila. Biharban egyébként országos átlagon felüli, 43 százalékos részvétel mellett a szociáldemokrata alakulat vitte a legtöbb voksot, megelőzve a legfontosabb riválisát, a liberálisokat.
Kolozs megyében a szavazatok 14 százalékát tudhatja magáénak a szövetség a szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál, ami a Mediafax hírügynökség számításai szerint három parlamenti mandátumot biztosít az RMDSZ-nek. Csoma Botond és Hegedüs Csilla tehát képviselői mandátumhoz jut, a szenátusban pedig László Attila képviselheti továbbra is a megye magyarságát. A megyében egyébként a részvételi arány 40,49 százalékos volt, öt százalékkal kevesebb, mint a 2012-es parlamenti voksoláson.
Szilágy megyében is a PSD teljesített a legjobban, a második helyen a PNL, a harmadikon az RMDSZ végzett – derül ki a megyei választási iroda által ismertetett végleges adatokból. A képviselőházi listákra leadott érvényes szavazatból az RMDSZ 21 189 szavazatot kapott (a voksok 25 százalékát), a szenátorjelöltek pedig 21 279-et. A szövetség valószínűnek tartja, hogy Seres Dénes képviselői, Végh Sándor pedig szenátori mandátumra válthatja a voksokat.
Arad megyében a szavazók 8 százaléka támogatta az RMDSZ listáit, míg Máramaros megyében a szövetség 6,7 százalékos teljesítményt tudott felmutatni. Brassó megyében – ahol a szociáldemokraták 1990 óta először tudtak nyerni – az RMDSZ szintén 6 százalék feletti eredményt ért el, hétfőn azonban még nem derült ki, hogy négy év szünet után lesz-e újra magyar képviselője a megye magyarságának.
A visszaosztást várja a szövetség Temes megyében is, ahol a szavazók 3,7 százaléka szeretné, ha Molnár Zsolt folytatná képviselői munkáját. Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ voksszámlálója 4,67 százalékot jelzett. Fehér megyében 3,5, Hunyad megyében pedig mintegy 3 százalékos teljesítményt nyújtott a szövetség, míg Szebenben csaknem 2, Krassó-Szörénybenpedig 0,65 százalék az RMDSZ eredménye.
Gyergyai Csaba | Krónika (Kolozsvár)
ERDÉLYI ÖSSZEFOGLALÓ – A négy évvel ezelőtti eredményeihez képest lényegesen jobban teljesített az RMDSZ a vasárnapi parlamenti választásokon: az adatok 95,8 százalékos feldolgozottságánál a szövetség képviselőházi jelöltlistája 6,43, míg szenátusi listája 6,49 százalékos támogatottsággal szerepel a Központi Választási Iroda (BEC) hivatalos adatsorában.
A hétfő kora esti összesítés szerint a szövetség képviselőjelölt-listája 433 631, szenátorjelölt-listája pedig 438 027 szavazatot kapott, ezáltal biztosítani tudja a magyarok arányos képviseletét a törvényhozásban. A számok azt is mutatják, hogy az erdélyi magyarság körében nagyobb volt a szavazói kedv, mint négy évvel ezelőtt, amikor a két tulipános jelöltlista 388 528, illetve 380 656 voksot tudott begyűjteni, ami 5 százalékos átlagot ért.
Bejöttek a székelyföldi számítások
Az országosan mért, 39 százalékos részvételi arányhoz képest Hargita megyében nem adódtak problémák a mozgósítást illetően. A legnagyobb székelyföldi megyében a szavazók 44 százaléka kívánt beleszólni az új parlament összetételébe – ez az erdélyi megyék közt a legmagasabb részvételi aránynak számít –, a magyarság pedig hathatós segítséget nyújtott abban, hogy az RMDSZ-nek bejöjjenek a számításai.
A szövetség képviselő- és szenátorjelölt-listája a megyében leadott voksok 85 százalékát gyűjtötte össze 99 százalékos feldolgozottságnál, így a számítások szerint Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor és a Szeben megyéből befutó helyre került Benedek Zakariás képviselői mandátumot szerzett, míg az 1990 óta honatyaként tevékenykedő Verestóy Attila folytathatja szenátori munkáját. Verestóy egyébként az Agerpres hírügynökségnek azt mondta, arra számítanak, hogy a visszaosztást követően Tánczos Barna is szenátorként folytathatja, ugyannakkor van remény egy ötödik képviselői mandátumra is.
Bejött a papírforma Kovászna megyében is, mi több, az RMDSZ listája a 73 százalékos magyarság arányán felüli támogatottságot szerzett: a szenátusi jelöltlista a szavazatok 74,4, a képviselőjelölt-lista pedig 74,1 százalékát kapta meg. „Jóval több szavazatot kaptunk, mint az elmúlt 10 évben bármely parlamenti választáson. Az emberek méltányolták, hogy odafigyeltünk a véleményükre” – jegyezte meg Facebook-bejegyzésében Tamás Sándor, az RMDSZ megyei elnöke. A háromszékiek továbbra megőrzik a súlyukat az RMDSZ-frakcióban: Benkő Erika, Márton Árpád (aki Verestóyhoz hasonlóan a rekordnak számító nyolcadik mandátumára készül) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által jelölt Kulcsár Terza József képviselői mandátumhoz jutott, Fejér László Ödön és Miklós Zoltán pedig a szenátusban foglalhat helyet. Az alakulat helyi szervezete úgy számol, van matematikai esély arra, hogy Könczei Csaba megszerezze a negyedik képviselői tisztséget a visszaosztást követően. A részvételi arány kevéssel haladta meg a 38 százalékot.
Győzelmet aratott az RMDSZ Maros megyében is, ahol az 568 szavazókörzet összesített adatai alapján a szövetség 38 százalékos részvételi arány mellett a voksok 38,6 százalékát zsebelte be, és teljesen új csapattal készül Bukarestbe. A számítások szerint az RMDSZ így három képviselőt küldhet a parlamentbe Vass Levente, Csép Éva-Andrea, illetve Biró Zsolt MPP-elnök személyében, Novák Csaba Zoltán és Császár Károly pedig szenátori mandátumhoz jut. Az RMDSZ egyébként 68 564 szavazatot kapott a képviselőjelölt-listájára, míg a felsőházi jelöltlistát 68 968-an támogatták.
A helyhatósági választásokhoz hasonlóan az RMDSZ ismét bebizonyította, hogy Szatmár megyében nincs nála hatékonyabban mozgósító politikai alakulat. A szövetség a szociáldemokratákat és a liberálisokat legyőzve a voksok 39,9 százalékát kapta meg. Bár végleges eredmények még nincsenek, valószínűsíthető, hogy Magyar Loránd, Erdei-Dolóczki István képviselői, Turos Loránd pedig szenátori mandátumhoz jutott.
Megerősödtek a bihariak
Az eddig feldolgozott adatok alapján Bihar megyében az RMDSZ a voksok 23 százalékát gyűjtötte be. Az alakulat számításai szerint Szabó Ödön és Biró Rozália képviselőjelölt, valamint Cseke Attila szenátorjelölt biztosan mandátumhoz jut, a visszaosztás azonban még felfele kerekítheti az RMDSZ eredményét. „Az RMDSZ listáira leadott szavazatok alapján azt tapasztalhatjuk, hogy Hargita és Maros megyét követően a harmadik helyen állunk, 50 ezer szavazat fölötti eredménnyel. A Bihar megyei RMDSZ megerősödött az elmúlt évek választási eredményeihez képest” – kommentálta a számokat hétfőn Cseke Attila. Biharban egyébként országos átlagon felüli, 43 százalékos részvétel mellett a szociáldemokrata alakulat vitte a legtöbb voksot, megelőzve a legfontosabb riválisát, a liberálisokat.
Kolozs megyében a szavazatok 14 százalékát tudhatja magáénak a szövetség a szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál, ami a Mediafax hírügynökség számításai szerint három parlamenti mandátumot biztosít az RMDSZ-nek. Csoma Botond és Hegedüs Csilla tehát képviselői mandátumhoz jut, a szenátusban pedig László Attila képviselheti továbbra is a megye magyarságát. A megyében egyébként a részvételi arány 40,49 százalékos volt, öt százalékkal kevesebb, mint a 2012-es parlamenti voksoláson.
Szilágy megyében is a PSD teljesített a legjobban, a második helyen a PNL, a harmadikon az RMDSZ végzett – derül ki a megyei választási iroda által ismertetett végleges adatokból. A képviselőházi listákra leadott érvényes szavazatból az RMDSZ 21 189 szavazatot kapott (a voksok 25 százalékát), a szenátorjelöltek pedig 21 279-et. A szövetség valószínűnek tartja, hogy Seres Dénes képviselői, Végh Sándor pedig szenátori mandátumra válthatja a voksokat.
Arad megyében a szavazók 8 százaléka támogatta az RMDSZ listáit, míg Máramaros megyében a szövetség 6,7 százalékos teljesítményt tudott felmutatni. Brassó megyében – ahol a szociáldemokraták 1990 óta először tudtak nyerni – az RMDSZ szintén 6 százalék feletti eredményt ért el, hétfőn azonban még nem derült ki, hogy négy év szünet után lesz-e újra magyar képviselője a megye magyarságának.
A visszaosztást várja a szövetség Temes megyében is, ahol a szavazók 3,7 százaléka szeretné, ha Molnár Zsolt folytatná képviselői munkáját. Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ voksszámlálója 4,67 százalékot jelzett. Fehér megyében 3,5, Hunyad megyében pedig mintegy 3 százalékos teljesítményt nyújtott a szövetség, míg Szebenben csaknem 2, Krassó-Szörénybenpedig 0,65 százalék az RMDSZ eredménye.
Gyergyai Csaba | Krónika (Kolozsvár)
2016. december 13.
Orbán „megemelte kalapját” Kelemenék előtt
Levélben, „kalapemeléssel” gratulált Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének és Biró Zsoltnak, a Magyar Polgári Párt elnökének Orbán Viktor a romániai választáson elért magyar eredményhez – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfőn.
A választáson elért eredmény az egész romániai magyarság közös sikere, a két magyar szervezet együttműködése pedig hasznos példaként szolgálhat a magyarság egészének – fogalmazott leveleiben a kormányfő. Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy a megválasztott képviselők élni tudnak a magyar választóktól kapott bizalommal, és erős érdekképviseletet teremtenek, amely hozzásegíti a magyar közösséget jogai érvényesítéséhez.
A miniszterelnök az RMDSZ és az MPP vezetőjét is biztosította arról, hogy Magyarország kormánya a jövőben is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fogja munkájukat, illetőleg a Kárpát-medencei magyar embereket – tájékoztatott a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
Potápi: történelmi sikert ért el az RMDSZ és az MPP
Történelmi sikert ért el a magyar összefogás, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) együttműködése a vasárnapi romániai parlamenti választásokon – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáját megnyitó beszédében.
Potápi Árpád János a Parlamenti választások Romániában című tanácskozáson köszönetet mondott mindazon erdélyieknek, akik elmentek szavazni, és a magyar összefogás listáját választották. Úgy fogalmazott: „győztes csapatot támogattak". Hangsúlyozta, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ, valamint Biró Zsolt, az MPP elnöke nagy munkát végzett, de a teljes tagság és az összes aktivista kivette a részét a „mozgósításból". Hozzátette: a magyar kormány minden segítséget megadott a sikerhez; miniszterek és államtitkárok utaztak Romániába az utóbbi időben, a miniszterelnök is látogatást tett a szomszédos országban.
Az államtitkár köszönetet mondott a közmédiának, amely tematikus napot szervezett vasárnapra. Ez szintén szerepet játszott a magyar összefogás eredményességében – mondta. Potápi Árpád János a voksolás legfontosabb tanulságának azt nevezte, hogy ha a magyar politikai erők összefognak, ezt a választópolgárok is „díjazzák”: képesek félretenni a szembenállásukat, mert látják, hogy a vezetők szintén így tettek. Összefogás esetén sokkal jobban lehet „mozgósítani” – vélekedett.
A másik tanulság, hogy a magyar politikai intézményrendszert nem lehet „lesöpörni az asztalról". A magyar nemzet bebizonyította, hogy jelen van Erdélyben, és megkérdezése nélkül nem lehet intézkedni az erdélyi emberek feje felett – hangoztatta. Az RMDSZ és az MPP képviselői „küzdelmes" éveknek néznek elébe, de ha meg tudják határozni a céljaikat, és mindent megtesznek elérésükért, Magyarország is segíteni tudja majd őket – nyomatékosította az államtitkár. Krónika (Kolozsvár)
Levélben, „kalapemeléssel” gratulált Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének és Biró Zsoltnak, a Magyar Polgári Párt elnökének Orbán Viktor a romániai választáson elért magyar eredményhez – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfőn.
A választáson elért eredmény az egész romániai magyarság közös sikere, a két magyar szervezet együttműködése pedig hasznos példaként szolgálhat a magyarság egészének – fogalmazott leveleiben a kormányfő. Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy a megválasztott képviselők élni tudnak a magyar választóktól kapott bizalommal, és erős érdekképviseletet teremtenek, amely hozzásegíti a magyar közösséget jogai érvényesítéséhez.
A miniszterelnök az RMDSZ és az MPP vezetőjét is biztosította arról, hogy Magyarország kormánya a jövőben is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fogja munkájukat, illetőleg a Kárpát-medencei magyar embereket – tájékoztatott a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
Potápi: történelmi sikert ért el az RMDSZ és az MPP
Történelmi sikert ért el a magyar összefogás, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) együttműködése a vasárnapi romániai parlamenti választásokon – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáját megnyitó beszédében.
Potápi Árpád János a Parlamenti választások Romániában című tanácskozáson köszönetet mondott mindazon erdélyieknek, akik elmentek szavazni, és a magyar összefogás listáját választották. Úgy fogalmazott: „győztes csapatot támogattak". Hangsúlyozta, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ, valamint Biró Zsolt, az MPP elnöke nagy munkát végzett, de a teljes tagság és az összes aktivista kivette a részét a „mozgósításból". Hozzátette: a magyar kormány minden segítséget megadott a sikerhez; miniszterek és államtitkárok utaztak Romániába az utóbbi időben, a miniszterelnök is látogatást tett a szomszédos országban.
Az államtitkár köszönetet mondott a közmédiának, amely tematikus napot szervezett vasárnapra. Ez szintén szerepet játszott a magyar összefogás eredményességében – mondta. Potápi Árpád János a voksolás legfontosabb tanulságának azt nevezte, hogy ha a magyar politikai erők összefognak, ezt a választópolgárok is „díjazzák”: képesek félretenni a szembenállásukat, mert látják, hogy a vezetők szintén így tettek. Összefogás esetén sokkal jobban lehet „mozgósítani” – vélekedett.
A másik tanulság, hogy a magyar politikai intézményrendszert nem lehet „lesöpörni az asztalról". A magyar nemzet bebizonyította, hogy jelen van Erdélyben, és megkérdezése nélkül nem lehet intézkedni az erdélyi emberek feje felett – hangoztatta. Az RMDSZ és az MPP képviselői „küzdelmes" éveknek néznek elébe, de ha meg tudják határozni a céljaikat, és mindent megtesznek elérésükért, Magyarország is segíteni tudja majd őket – nyomatékosította az államtitkár. Krónika (Kolozsvár)
2016. december 13.
Tőkés a Maszolnak az RMDSZ választási eredményeiről: eltúlzott az ünneplés
Eltúlzottnak tartja az RMDSZ választási eredménye fölötti ünneplést Tőkés László, mert az EP-képviselő szerint ez a papírforma szerint alakult. A Maszolnak adott nyilatkozatában ugyanakkor gratulált az RMDSZ-nek, amiért „nem román pártokkal, hanem a Fidesszel kötött egyezséget”.
A Fidesz támogatásának tulajdonítja Tőkés László, hogy az RMDSZ több mint egy százalékkal az öt százalékos parlamenti küszöb feletti szavazatarányt ért el a vasárnapi választásokon. A Maszol kérdésére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kedden azt nyilatkozta: eltúlzottnak tartja az ünneplést.
„Az RMDSZ választási eredményei a papírforma szerint alakultak, éppen ezért nem is nagyon értem ezt az eltúlzott ünneplést. Az RMDSZ 27 év óta ehhez hasonló szavazatarányokat ért el az országos választásokon. Valószínűleg az öt százalékos küszöbtől való félelem nyomasztó érzése váltott át örömujjongásba az eredmények láttán” – fogalmazott a Fidesz európai parlamenti képviselője.
Tőkés László gratulált a Fidesznek, mert szerinte a parlamenti küszöb feletti 1-1,5 százalék az intenzív magyarországi és határon átnyúló kampánynak köszönhető. Gratulált az RMDSZ-nek is, amiért – szavai szerint – a szövetség a nemzeti irányba mozdult el, és „nem román pártokkal, hanem a Fidesszel kötött egyezséget”.
Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, amiért – szerinte – az összefogás egyoldalú volt a választásokon. „Az EMNT-vel például nem fogtak össze, sem az EMNP-vel, sem az SZNT-vel. Ez az összefogás rendkívüli hiányos, és még azt sem lehet megállapítani, hogy az MPP hozott vagy elvitt szavazatokat” – jegyezte meg.
Magyar sziget a "vörös tengerben"
A Szociáldemokrata Párt (PSD) fölényes győzelmét kérdésünkre úgy kommentálta: Románia a kommunista visszarendeződésben újabb csúcsot dönt, miközben a szovjet tömb többi országaiban már lecsengeni látszik a visszarendeződés. „A baloldal elsöprő győzelmében jelképes módon, szigetszerűen fuldoklik a zöld színekben megjelenő magyarság” – utalt Románia választási térképére. Hozzátette, reméli, hogy az RMDSZ nem fog kormányra lépni „ezzel a posztkommunista rendszerrel”, hanem a „nemzeti vonalon megmaradva”, az Európai Néppárt és a Fidesz által fémjelzett értékrend szerint fog politizálni.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) eredményeiről Tőkés László elmondta: többre számított Dan Nicușor pártjától. „Nem ismerek rá a román közéletre annak viszonylatában, hogy a Colectiv-tűzeset alkalmával az egész politikai osztályt le akarták váltani. Ehhez képest a visszarendeződésnek nyitottak teret. Sajnos Romániában nincsenek meg azok a demokratikus politikai erők, amelyek érdemben fordítani tudnának az ország sorsán” – jelentette ki az EMNT elnöke.
„Nem szavaztam román pártra”
Mint ismert, Tőkés László a választások napján kijelentette, nem szavaz az RMDSZ-re, korábban pedig nem írt alá Budapesten az RMDSZ-t támogató MÁÉRT-zárónyilatkozatot. Kérdésünkre ugyanakkor határozottan tagadta, hogy román párt listájára ütötte volna a pecsétet. Szerinte ezt rosszhiszeműen terjeszti róla a sajtó.
„A rendszerváltozás folytatására szavaztam, a lehetőségeim szerint. Tartom azt az elvet, hogy a magyarok magyarokra, vagy legalábbis kisebbségekre szavazzanak. Mindenki beláthatja, hogy én nem szavazhattam arra a bihari RMDSZ-listára, amelyik vezető helyein olyan emberek szerepelnek, akik a püspökségem idején az egyházamat 320 millió forint Széchenyi-pályázatban elnyert támogatási pénzzel meglopták” – jelentette ki Tőkés László.
Cs. P. T. maszol.ro
Eltúlzottnak tartja az RMDSZ választási eredménye fölötti ünneplést Tőkés László, mert az EP-képviselő szerint ez a papírforma szerint alakult. A Maszolnak adott nyilatkozatában ugyanakkor gratulált az RMDSZ-nek, amiért „nem román pártokkal, hanem a Fidesszel kötött egyezséget”.
A Fidesz támogatásának tulajdonítja Tőkés László, hogy az RMDSZ több mint egy százalékkal az öt százalékos parlamenti küszöb feletti szavazatarányt ért el a vasárnapi választásokon. A Maszol kérdésére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kedden azt nyilatkozta: eltúlzottnak tartja az ünneplést.
„Az RMDSZ választási eredményei a papírforma szerint alakultak, éppen ezért nem is nagyon értem ezt az eltúlzott ünneplést. Az RMDSZ 27 év óta ehhez hasonló szavazatarányokat ért el az országos választásokon. Valószínűleg az öt százalékos küszöbtől való félelem nyomasztó érzése váltott át örömujjongásba az eredmények láttán” – fogalmazott a Fidesz európai parlamenti képviselője.
Tőkés László gratulált a Fidesznek, mert szerinte a parlamenti küszöb feletti 1-1,5 százalék az intenzív magyarországi és határon átnyúló kampánynak köszönhető. Gratulált az RMDSZ-nek is, amiért – szavai szerint – a szövetség a nemzeti irányba mozdult el, és „nem román pártokkal, hanem a Fidesszel kötött egyezséget”.
Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, amiért – szerinte – az összefogás egyoldalú volt a választásokon. „Az EMNT-vel például nem fogtak össze, sem az EMNP-vel, sem az SZNT-vel. Ez az összefogás rendkívüli hiányos, és még azt sem lehet megállapítani, hogy az MPP hozott vagy elvitt szavazatokat” – jegyezte meg.
Magyar sziget a "vörös tengerben"
A Szociáldemokrata Párt (PSD) fölényes győzelmét kérdésünkre úgy kommentálta: Románia a kommunista visszarendeződésben újabb csúcsot dönt, miközben a szovjet tömb többi országaiban már lecsengeni látszik a visszarendeződés. „A baloldal elsöprő győzelmében jelképes módon, szigetszerűen fuldoklik a zöld színekben megjelenő magyarság” – utalt Románia választási térképére. Hozzátette, reméli, hogy az RMDSZ nem fog kormányra lépni „ezzel a posztkommunista rendszerrel”, hanem a „nemzeti vonalon megmaradva”, az Európai Néppárt és a Fidesz által fémjelzett értékrend szerint fog politizálni.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) eredményeiről Tőkés László elmondta: többre számított Dan Nicușor pártjától. „Nem ismerek rá a román közéletre annak viszonylatában, hogy a Colectiv-tűzeset alkalmával az egész politikai osztályt le akarták váltani. Ehhez képest a visszarendeződésnek nyitottak teret. Sajnos Romániában nincsenek meg azok a demokratikus politikai erők, amelyek érdemben fordítani tudnának az ország sorsán” – jelentette ki az EMNT elnöke.
„Nem szavaztam román pártra”
Mint ismert, Tőkés László a választások napján kijelentette, nem szavaz az RMDSZ-re, korábban pedig nem írt alá Budapesten az RMDSZ-t támogató MÁÉRT-zárónyilatkozatot. Kérdésünkre ugyanakkor határozottan tagadta, hogy román párt listájára ütötte volna a pecsétet. Szerinte ezt rosszhiszeműen terjeszti róla a sajtó.
„A rendszerváltozás folytatására szavaztam, a lehetőségeim szerint. Tartom azt az elvet, hogy a magyarok magyarokra, vagy legalábbis kisebbségekre szavazzanak. Mindenki beláthatja, hogy én nem szavazhattam arra a bihari RMDSZ-listára, amelyik vezető helyein olyan emberek szerepelnek, akik a püspökségem idején az egyházamat 320 millió forint Széchenyi-pályázatban elnyert támogatási pénzzel meglopták” – jelentette ki Tőkés László.
Cs. P. T. maszol.ro
2016. december 13.
Lemondott Brassai Zsombor
Péter Ferenc, a Területi Állandó Tanács (TÁT) elnöke vette át keddtől az RMDSZ Maros megyei szervezetének a vezetését. Az ideiglenes elnök az egy nappal korábban lemondott Brassai Zsombort váltja.
Beigazolódott a papírforma egyik változata: a vakvágányra helyezett Brassai Zsombor önként mondott le az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetéséről, és nem várta meg, hogy a márciusi közgyűlésen – vagy egyesek szerint még azelőtt – menesszék elnöki tisztségéből. Péter Ferenc, Szováta volt polgármestere, a Maros megyei önkormányzat jelenlegi elnöke Kelemen Hunor szövetségi elnök megbízásából veszi át Brassai helyét.
Péter Ferenc úgy értékelte, hogy a Maros megyei szervezetnek egy egészséges belső önértékelést kell tartania, annak érdekében, hogy a választáson elért jó eredményeknek tükrében méltó módon folytathassa érdekképviseleti munkáját. Kérdésünkre, hogy megpályázná-e az elnöki széket, a megbízott vezető azt mondta, ez jelen pillanatban nem annyira tőle, mint inkább a felálló új csapattól függ. „Mi már januárban megtartanánk a tisztújító közgyűlést, akkorra majd eldől, hogy az új csapat mit szeretne. A lényeg, hogy mielőbb vessünk véget az átmeneti időszaknak” – nyilatkozta lapunknak Péter Ferenc. Az ügyvivő elnök ugyanakkor megköszönte Brassai Zsombor tevékenységét.
Az elmúlt fél év történései szinte egyértelművé tették Brassai Zsombor „kipakolását”. Feletteseinek egyáltalán nem tetszett, hogy a marosvásárhelyi összefogás szorgalmazójaként nem csak a Magyar Polgári Pártnak, az Erdélyi Magyar Néppártnak is teret próbál biztosítani. Derűlátó barátai abban bíztak, hogy a 2017 márciusában lejáró mandátumát ki tudja tölteni. Mások viszont már a helyhatósági választások utáni napokra datálták a menesztését.
Amint áprilisban beszámoltunk róla a helyhatósági választásokra összeállított összefogási listák körüli nézeteltérések miatt a marosvásárhelyi szervezetet irányító Peti András és a már akkor képviselői álmokat dédelgető Vass Levente Brassai Zsombor lemondását követelte. Az azelőtt még ádáz politikai ellenfelek, Peti és Vass azt vetették Brassai szemére, hogy „nagyvonalúan megfeledkezik az egyeztetési körökről, tájékoztatási kötelezettségéről és mindenekelőtt arról, hogy elnökként nem egy szervezet szétverése, hanem annak az összetartása lenne a feladata”. A csatabárdot elásó két fiatal politikus arra szólította fel a megyei elnököt, hogy „végre vállaljon felelősséget az általa kreált helyzetért, és lépjen vissza megyei vezetői tisztségéből, amelyben folyamatosan tanújelét teszi mélységes inkompetenciájának”. Mindkettőjük szerint Brassai politikusi tevékenysége rendkívül destruktív volt.
Brassait már két hónapja elhallgattatták
Lapunknak nyilatkozva Brassai Zsombor azzal indokolta döntését, hogy „az új irány új elnököt igényel”. Ezzel a szeptemberi rangsoroló gyűlés eredményére utalt, ahol a vártnál gyengébb eredményt ért el. A leköszönő elnök most fedte fel, hogy már az ominózus, számos és heves vitát kiváltó rangsorolás után a Területi Állandó Tanács (TAT) a jogkörei korlátozásáról döntött. Brassainak megtiltották, hogy a szövetség nevében nyilatkozzon, Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere pedig lemondásra szólította fel.
„A TÁT azzal indokolta a döntését, hogy demotivált lévén, a december 11-i parlamenti választásokon nem vezetném sikerre az RMDSZ-t” – mondta el lapunknak. Kérdésünkre, hogy mindezt miért csak két hónap távlatából fedi fel, Brassai Zsombor kifejtette, hogy mind a szövetség, mind a magyarság érdeke így kívánta. A titkot a kollégái is ügyesen próbálták őrizni; a kampány utolsó napján tartott sajtótájékoztatón, amikor az elnök hollétéről érdeklődtünk, néma csend borult a teremre, az asztalnál ülő öt nyilatkozó – Kovács Levente ügyvezető elnök, Novák Zoltán, Császár Károly, Csép Andrea és Vass Levente jelöltek – közül egyik sem volt hajlandó a valós helyzetről beszélni.
Kérdésünkre, hogy miként folytatja, Brassai Zsombor arról beszélt, hogy tizenhat éves aktív politizálás után megengedi magának, hogy végre polgári, civil életet éljen.
Szucher Ervin Székelyhon.ro
Péter Ferenc, a Területi Állandó Tanács (TÁT) elnöke vette át keddtől az RMDSZ Maros megyei szervezetének a vezetését. Az ideiglenes elnök az egy nappal korábban lemondott Brassai Zsombort váltja.
Beigazolódott a papírforma egyik változata: a vakvágányra helyezett Brassai Zsombor önként mondott le az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetéséről, és nem várta meg, hogy a márciusi közgyűlésen – vagy egyesek szerint még azelőtt – menesszék elnöki tisztségéből. Péter Ferenc, Szováta volt polgármestere, a Maros megyei önkormányzat jelenlegi elnöke Kelemen Hunor szövetségi elnök megbízásából veszi át Brassai helyét.
Péter Ferenc úgy értékelte, hogy a Maros megyei szervezetnek egy egészséges belső önértékelést kell tartania, annak érdekében, hogy a választáson elért jó eredményeknek tükrében méltó módon folytathassa érdekképviseleti munkáját. Kérdésünkre, hogy megpályázná-e az elnöki széket, a megbízott vezető azt mondta, ez jelen pillanatban nem annyira tőle, mint inkább a felálló új csapattól függ. „Mi már januárban megtartanánk a tisztújító közgyűlést, akkorra majd eldől, hogy az új csapat mit szeretne. A lényeg, hogy mielőbb vessünk véget az átmeneti időszaknak” – nyilatkozta lapunknak Péter Ferenc. Az ügyvivő elnök ugyanakkor megköszönte Brassai Zsombor tevékenységét.
Az elmúlt fél év történései szinte egyértelművé tették Brassai Zsombor „kipakolását”. Feletteseinek egyáltalán nem tetszett, hogy a marosvásárhelyi összefogás szorgalmazójaként nem csak a Magyar Polgári Pártnak, az Erdélyi Magyar Néppártnak is teret próbál biztosítani. Derűlátó barátai abban bíztak, hogy a 2017 márciusában lejáró mandátumát ki tudja tölteni. Mások viszont már a helyhatósági választások utáni napokra datálták a menesztését.
Amint áprilisban beszámoltunk róla a helyhatósági választásokra összeállított összefogási listák körüli nézeteltérések miatt a marosvásárhelyi szervezetet irányító Peti András és a már akkor képviselői álmokat dédelgető Vass Levente Brassai Zsombor lemondását követelte. Az azelőtt még ádáz politikai ellenfelek, Peti és Vass azt vetették Brassai szemére, hogy „nagyvonalúan megfeledkezik az egyeztetési körökről, tájékoztatási kötelezettségéről és mindenekelőtt arról, hogy elnökként nem egy szervezet szétverése, hanem annak az összetartása lenne a feladata”. A csatabárdot elásó két fiatal politikus arra szólította fel a megyei elnököt, hogy „végre vállaljon felelősséget az általa kreált helyzetért, és lépjen vissza megyei vezetői tisztségéből, amelyben folyamatosan tanújelét teszi mélységes inkompetenciájának”. Mindkettőjük szerint Brassai politikusi tevékenysége rendkívül destruktív volt.
Brassait már két hónapja elhallgattatták
Lapunknak nyilatkozva Brassai Zsombor azzal indokolta döntését, hogy „az új irány új elnököt igényel”. Ezzel a szeptemberi rangsoroló gyűlés eredményére utalt, ahol a vártnál gyengébb eredményt ért el. A leköszönő elnök most fedte fel, hogy már az ominózus, számos és heves vitát kiváltó rangsorolás után a Területi Állandó Tanács (TAT) a jogkörei korlátozásáról döntött. Brassainak megtiltották, hogy a szövetség nevében nyilatkozzon, Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere pedig lemondásra szólította fel.
„A TÁT azzal indokolta a döntését, hogy demotivált lévén, a december 11-i parlamenti választásokon nem vezetném sikerre az RMDSZ-t” – mondta el lapunknak. Kérdésünkre, hogy mindezt miért csak két hónap távlatából fedi fel, Brassai Zsombor kifejtette, hogy mind a szövetség, mind a magyarság érdeke így kívánta. A titkot a kollégái is ügyesen próbálták őrizni; a kampány utolsó napján tartott sajtótájékoztatón, amikor az elnök hollétéről érdeklődtünk, néma csend borult a teremre, az asztalnál ülő öt nyilatkozó – Kovács Levente ügyvezető elnök, Novák Zoltán, Császár Károly, Csép Andrea és Vass Levente jelöltek – közül egyik sem volt hajlandó a valós helyzetről beszélni.
Kérdésünkre, hogy miként folytatja, Brassai Zsombor arról beszélt, hogy tizenhat éves aktív politizálás után megengedi magának, hogy végre polgári, civil életet éljen.
Szucher Ervin Székelyhon.ro
2016. december 13.
Tőkés László: Romániai és szerbiai magyar vezetőknek nincs keresnivalójuk elcsatolásunk ünnepén
Szerbia nem lehet az EU része, amíg kisebbségellenes állóháborút folytat – erről Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszélt a DélHír szabadkai hírportálnak adott interjújában.
A romániai forradalom és rendszerváltás kiemelkedő alakját a Délvidék elcsatolásának napjának nemzeti nneppé nyilvánításáról, Vajdaság új zászlójáról, ezek romániai párhuzamairól, valamint az intézkedések magyarságra néző üzenetéről beszélgettünk.
– Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök bejelentette: szeretné, ha november 25., a Délvidék Szerbiához csatolásának napja állami ünnep lenne. Romániában az azonos jelentésű december elseje már ünnepnap, ott milyen üzenetet hordoz a magyarság számára e jelképes dátum?
– Azzal kezdeném, hogy mégis nagy különbség van a két ország között, mivel nálunk, Romániában már 1990-ben nemzeti ünneppé nyilvánították december elsejét. Szerbiában pedig ezek szerint 27 évet kellett várni, amíg kísérteties hasonlósággal ugyanez megtörténjen. Ennek az üzenete még a romániainál is rosszabb, mert 27 év az EU felé haladó szerbiai úton elég kellett volna legyen a kijózanodáshoz. Mindenképpen érthetetlen, hogy ezzel a „belépővel” akar Szerbia az Európai Unióba bejutni. Az üzenet számomra egyértelmű: ami Romániának örömünnep, az a magyarság számára gyászos évforduló, és ugyanez érvényes szerbiai vonatkozásban is. Hihetetlen és elfogadhatatlan, hogy azt ünnepeltetik a románokkal és szerbekkel, hogy más országtól területet vettek el. Ráadásul úgy, hogy ezekben az országokban, tehát mind Romániában, mind Szerbiában a legnagyobb nemzeti kisebbség a magyar. Ezek szerint mi másodrangú állampolgárok vagyunk ezekben az országokban, hiszen arra sem méltatnak bennünket, hogy olyan nemzeti ünnepet válasszanak, amely szétválasztás helyett inkább egyesíthetne bennünket a többségi román vagy a szerb államalkotó néppel.
– Romániában a politika és a magyarellenes szervezetek mennyire telepedtek rá erre az ünnepre?
– Talán még azt is elfogadhatónak találnám, hogy a lezárt múlt körébe tartozó történelmi évfordulót ünneppé nyilvánítsák, ez azonban Romániában egészen másképpen működik. A román nemzeti többség állami ünnepe az elnyomott magyarság állandó megalázására szolgál, hiszen az egész román közbeszéd és média szinte provokálja a magyarokat december 1-je táján. Ünneplésre akarnak bennünket rákényszeríteni. Számon kérik rajtunk, hogy nem ünneplünk a román többséggel együtt. A saját nemzeti érzékenységükre hivatkoznak, miközben a miénket figyelmen kívül hagyják. Erről tanúskodtak az idei sepsiszentgyörgyi vagy éppen a tavalyi kézdivásárhelyi december elsejei események, ugyanis akkor vádolták terrorizmussal az ottani székely fiatalokat. A szinte színmagyar Kézdivásárhelyen tartották meg a központi állami ünnepséget, ahová a moldvai Galacról és más román többségű városokból hoztak ünneplő sokaságot, hiszen a kézdiszéki székely közösségből bizony nem tellett volna ki az ünneplő tömeg, ezért buszokkal szállították oda a románokat. Ilyenkor külsőségeiben is és az alkalmazott jelszavakban is megnyilvánul a megalázó szándék, magyarellenes rigmusokat kiáltoznak, és miközben betiltják a székely zászlót, térképnyi nagyságú hatalmas román trikolórokat feszítenek ki, csak hogy ezzel is bosszantsák az őslakos magyarságot. Így tehát történelmi értelemben sem beszélhetünk lezárt múltról, hanem állandó politikai kurzusról, a folyamatos jelen értelmében.
– A tartományi parlament magyar voksokkal fogadta el, hogy a Délvidék zászlaja az a lobogó legyen, amelyet 1848-ban a magyar szabadságharc ellen vonuló szerbek használtak, mindezt nem sokkal az aradi vértanúk emléknapja előtt. Most pedig szintén egy, a magyarság szempontjából sértő napot készülnek nemzeti ünnepé tenni. Az EU mennyire figyel fel ezekre a folyamatokra egy csatlakozni kívánó ország esetében?
– Erre is találunk párhuzamot Romániában. Éppen egy-két héttel ezelőtt nyilvánította a román parlament állami hőssé Avram lancu parasztvezért, akinek a kezéhez rengeteg vér tapad. 1848/49-ben a magyar szabadságharcot hátba támadva valóságos népirtást végeztek, dúltak-raboltak-gyilkoltak Aranyosszéken, a Erdélyi-érchegység vidékén, olyan ősi magyar városokban, mint például Nagyenyed. Számomra ugyanezt az üzenetet hordozza a szerbiai 48-as zászló és címer elfogadása. Megítélésem szerint Európában megengedhetetlen kellene, hogy legyen az ilyen történelmi állóháborúk folytatása. Európa nyilvánossága elé kellene vinni ezeket az ügyeket. Szerbia csatlakozási tárgyalásain mindenképpen fel kellene vetni ezeket az eseteket, hiszen addig nem zárhatják le a 23. Integrációs fejezetet, amíg ilyen emberi és kisebbségi jogokat sértő jelképháborút folytatnak ellenünk.
– Miközben a magyar külügyminisztérium arra kérte a diplomatáit, ne vegyenek részt az idei december elseji ünnepeken, addig Pásztor István jelen volt az újvidéki ünnepségen, ahol az államfő bejelentette a nemzeti ünnep tervét. Ön szerint hogyan kellene hozzáállni az anyaországtól való elszakításunk nemzeti ünneppé való nyilvánításához?
– A Máért (Magyar Állandó Értekezlet: a Kárpát-medencei magyar pártok legmagasabb szintű egyeztetési fóruma – a szerk.) múlt hét csütörtöki ülésén maga Orbán Viktor emelte ki: nagyon reméli, hogy nemcsak a magyar diplomaták nem vesznek részt Erdély elcsatolásának román nemzeti ünnepségein, hanem a magyar pártok és szervezetek képviselői is hasonlóképpen fognak tartózkodni. Sokan emlékezünk arra a hírhedt koccintásra, amelyre 2002-ben került sor a Kempinski Hotelben a két miniszterelnök, Medgyessy Péter és Adrian Năstase között. Sajnos hozzájuk csatlakoztak az RMDSZ magas rangú képviselői, mint Kelemen Attila képviselő vagy Verestóy Attila szenátor, de ugyanabban az évben a Magyar Polgári Párt vezetője, Szász Jenő – aki ma a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – Bukarestben román trikolórral a testén ünnepelt Traian Băsescu államfővel, ami már akkor is nagy felháborodást váltott ki az erdélyi magyarok soraiban. Remélem, soha többé ilyenre nem fog sor kerülni. Tehát a megítélésem szerint sem a romániai, sem a szerbiai magyar vezetőknek nincs keresnivalójuk ilyen ünnepi rendezvényeken.
(Szabó Attila – Delhir.info, 2016. december 7.) tokeslaszlo.eu
Szerbia nem lehet az EU része, amíg kisebbségellenes állóháborút folytat – erről Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszélt a DélHír szabadkai hírportálnak adott interjújában.
A romániai forradalom és rendszerváltás kiemelkedő alakját a Délvidék elcsatolásának napjának nemzeti nneppé nyilvánításáról, Vajdaság új zászlójáról, ezek romániai párhuzamairól, valamint az intézkedések magyarságra néző üzenetéről beszélgettünk.
– Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök bejelentette: szeretné, ha november 25., a Délvidék Szerbiához csatolásának napja állami ünnep lenne. Romániában az azonos jelentésű december elseje már ünnepnap, ott milyen üzenetet hordoz a magyarság számára e jelképes dátum?
– Azzal kezdeném, hogy mégis nagy különbség van a két ország között, mivel nálunk, Romániában már 1990-ben nemzeti ünneppé nyilvánították december elsejét. Szerbiában pedig ezek szerint 27 évet kellett várni, amíg kísérteties hasonlósággal ugyanez megtörténjen. Ennek az üzenete még a romániainál is rosszabb, mert 27 év az EU felé haladó szerbiai úton elég kellett volna legyen a kijózanodáshoz. Mindenképpen érthetetlen, hogy ezzel a „belépővel” akar Szerbia az Európai Unióba bejutni. Az üzenet számomra egyértelmű: ami Romániának örömünnep, az a magyarság számára gyászos évforduló, és ugyanez érvényes szerbiai vonatkozásban is. Hihetetlen és elfogadhatatlan, hogy azt ünnepeltetik a románokkal és szerbekkel, hogy más országtól területet vettek el. Ráadásul úgy, hogy ezekben az országokban, tehát mind Romániában, mind Szerbiában a legnagyobb nemzeti kisebbség a magyar. Ezek szerint mi másodrangú állampolgárok vagyunk ezekben az országokban, hiszen arra sem méltatnak bennünket, hogy olyan nemzeti ünnepet válasszanak, amely szétválasztás helyett inkább egyesíthetne bennünket a többségi román vagy a szerb államalkotó néppel.
– Romániában a politika és a magyarellenes szervezetek mennyire telepedtek rá erre az ünnepre?
– Talán még azt is elfogadhatónak találnám, hogy a lezárt múlt körébe tartozó történelmi évfordulót ünneppé nyilvánítsák, ez azonban Romániában egészen másképpen működik. A román nemzeti többség állami ünnepe az elnyomott magyarság állandó megalázására szolgál, hiszen az egész román közbeszéd és média szinte provokálja a magyarokat december 1-je táján. Ünneplésre akarnak bennünket rákényszeríteni. Számon kérik rajtunk, hogy nem ünneplünk a román többséggel együtt. A saját nemzeti érzékenységükre hivatkoznak, miközben a miénket figyelmen kívül hagyják. Erről tanúskodtak az idei sepsiszentgyörgyi vagy éppen a tavalyi kézdivásárhelyi december elsejei események, ugyanis akkor vádolták terrorizmussal az ottani székely fiatalokat. A szinte színmagyar Kézdivásárhelyen tartották meg a központi állami ünnepséget, ahová a moldvai Galacról és más román többségű városokból hoztak ünneplő sokaságot, hiszen a kézdiszéki székely közösségből bizony nem tellett volna ki az ünneplő tömeg, ezért buszokkal szállították oda a románokat. Ilyenkor külsőségeiben is és az alkalmazott jelszavakban is megnyilvánul a megalázó szándék, magyarellenes rigmusokat kiáltoznak, és miközben betiltják a székely zászlót, térképnyi nagyságú hatalmas román trikolórokat feszítenek ki, csak hogy ezzel is bosszantsák az őslakos magyarságot. Így tehát történelmi értelemben sem beszélhetünk lezárt múltról, hanem állandó politikai kurzusról, a folyamatos jelen értelmében.
– A tartományi parlament magyar voksokkal fogadta el, hogy a Délvidék zászlaja az a lobogó legyen, amelyet 1848-ban a magyar szabadságharc ellen vonuló szerbek használtak, mindezt nem sokkal az aradi vértanúk emléknapja előtt. Most pedig szintén egy, a magyarság szempontjából sértő napot készülnek nemzeti ünnepé tenni. Az EU mennyire figyel fel ezekre a folyamatokra egy csatlakozni kívánó ország esetében?
– Erre is találunk párhuzamot Romániában. Éppen egy-két héttel ezelőtt nyilvánította a román parlament állami hőssé Avram lancu parasztvezért, akinek a kezéhez rengeteg vér tapad. 1848/49-ben a magyar szabadságharcot hátba támadva valóságos népirtást végeztek, dúltak-raboltak-gyilkoltak Aranyosszéken, a Erdélyi-érchegység vidékén, olyan ősi magyar városokban, mint például Nagyenyed. Számomra ugyanezt az üzenetet hordozza a szerbiai 48-as zászló és címer elfogadása. Megítélésem szerint Európában megengedhetetlen kellene, hogy legyen az ilyen történelmi állóháborúk folytatása. Európa nyilvánossága elé kellene vinni ezeket az ügyeket. Szerbia csatlakozási tárgyalásain mindenképpen fel kellene vetni ezeket az eseteket, hiszen addig nem zárhatják le a 23. Integrációs fejezetet, amíg ilyen emberi és kisebbségi jogokat sértő jelképháborút folytatnak ellenünk.
– Miközben a magyar külügyminisztérium arra kérte a diplomatáit, ne vegyenek részt az idei december elseji ünnepeken, addig Pásztor István jelen volt az újvidéki ünnepségen, ahol az államfő bejelentette a nemzeti ünnep tervét. Ön szerint hogyan kellene hozzáállni az anyaországtól való elszakításunk nemzeti ünneppé való nyilvánításához?
– A Máért (Magyar Állandó Értekezlet: a Kárpát-medencei magyar pártok legmagasabb szintű egyeztetési fóruma – a szerk.) múlt hét csütörtöki ülésén maga Orbán Viktor emelte ki: nagyon reméli, hogy nemcsak a magyar diplomaták nem vesznek részt Erdély elcsatolásának román nemzeti ünnepségein, hanem a magyar pártok és szervezetek képviselői is hasonlóképpen fognak tartózkodni. Sokan emlékezünk arra a hírhedt koccintásra, amelyre 2002-ben került sor a Kempinski Hotelben a két miniszterelnök, Medgyessy Péter és Adrian Năstase között. Sajnos hozzájuk csatlakoztak az RMDSZ magas rangú képviselői, mint Kelemen Attila képviselő vagy Verestóy Attila szenátor, de ugyanabban az évben a Magyar Polgári Párt vezetője, Szász Jenő – aki ma a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – Bukarestben román trikolórral a testén ünnepelt Traian Băsescu államfővel, ami már akkor is nagy felháborodást váltott ki az erdélyi magyarok soraiban. Remélem, soha többé ilyenre nem fog sor kerülni. Tehát a megítélésem szerint sem a romániai, sem a szerbiai magyar vezetőknek nincs keresnivalójuk ilyen ünnepi rendezvényeken.
(Szabó Attila – Delhir.info, 2016. december 7.) tokeslaszlo.eu
2016. december 14.
RMDSZ-es sikerrecept
A legutóbbi választásokon elért erdélyi magyar eredmény még hosszú ideig az elemzések középpontjában lesz. Kétségtelen tény, hogy sikerült megállítani az egyenletesen csökkenő tendenciát, az RMDSZ nemcsak, hogy nem kapott ismét kevesebb szavazatot, hanem növelte választóinak számát, nem is kis mértékben.
Bakk Miklós politológus találóan mutatott rá, hogy ez nagymértékben az erős érzelmeket kiváltani igyekvő kampánynak köszönhető, melyben ügyesen operacionalizálták a félelemkeltést (elektorális szempontból jól jöttek a román kormány menetrendszerű magyarellenes támadásai), illetve az ellenségkép felmutatásával is jól bántak. Bukarest ellen nem nehéz mobilizálni az erdélyi magyarokat, amikor onnan irányítják majd száz éve a Trianonban megszerzett országrészek szabályos gyarmatosítását.
Vélhető, hogy voltak, akiket megmozgatott az „összefogás” képzete is, az átlagszavazótól nem várható el, hogy ennek mögötteseit ismerje, és tisztában legyen azzal, hogy ez egy látszatösszefogás volt, olyan egyezség, melyben az egyik fél, az MPP eredeti céljait adta fel (”a választás szabadságát”, illetve az autonómia-harcot), s az RMDSZ szabályosan megvette az MPP-vel folytatott meccsét, illetve magát a pártot. Az MPP szembefordult korábbi taktikai síkú megnyilatkozásaival is, miszerint csak egy koalíciós egyezség elfogadható számára, képviselőjelöltjei nem indulnak más párt listáján.(Emlékezzünk: ezért bírálták Tőkés Lászlót is, aki elfogadta 2009-ben Markó Béla ajánlatát arra nézve, hogy az EMNT–RMDSZ összefogás keretében, hivatalosan a magát Szövetségnek nevező párt listáját vezesse!)
Az erdélyi magyarság közel száz éve „ostromlott vár” pszichózisban él, ami nem csoda, hiszen ez a valóság. (Lásd még: „attól, hogy paranoiás vagy, még nem kizárt, hogy üldöznek.” Ez esetben tény.) Teljesen mindegy, hogy milyen politikai rendszer működik éppen Romániában, és milyen politikai garnitúra uralkodik, a román politikai elit közös célja mindig is a magyarság eltüntetése, semlegesítése, hatástalanítása volt. Ilyen létkörülmények között a látszatképviselet könnyen el tudja adni magát tényleges képviseletnek, és a látszatösszefogást könnyű tényleges összefogásnak feltüntetni.
Különösen akkor – és itt értünk el a kétség kívüli siker negyedik eleméhez –, ha a nemzeti értékeket és programot hirdető magyar kormány is odaáll a látszatösszefogás mellé, teljes fegyverzetben, teljes propagandaapparátusával, felvonultatva a kampányban olyan, a legtöbb nemzetben gondolkodó erdélyi magyar számára hiteles embereket, mint Orbán Viktor és Kövér László.
Nem először írom le: véleményem szerint a magyar kormány Bukarest felől kívánja bebiztosítani a hátát egy globális játszmában, a migráns-ügyben, ami egyébként méltányolható cél. Más kérdés, hogy kissé „túltolták a dolgot”, ahogy manapság mondani szokás. Fontos kérdés, hogy Románia a V4-ekhez minél közelebb kerüljön Brüsszel ellenében, de nem biztos, hogy ehhez az a legcélravezetőbb eszköz, ha a megújulásra képtelen RMDSZ-t hitelesítik. Mert egy dolog a támogatás, és más a hitelesítés. Az elmúlt húsz évvel a hátunk mögött aligha hihetjük komolyan, hogy az RMDSZ tényleg Erdély-központú politikát fog folytatni, hogy visszatér az autonómiaprogramhoz, a társadalmi önépítkezéshez, hogy határozott arcélű külpolitikája lesz, attól, hogy felengedett a listáira két MPP-st (akiknek azért fontos Bukarestben lenni, ahogy egyikük, történetesen a pártelnök, Bíró Zsolt elmondta, hogy tudják, kinek kell adni a „spágát”), visszavont az első vonalból néhány elhasználódott politikust és valamivel keményebb hangot ütött meg a kampányban.
A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy kormányon belülről vagy kívülről, de a szervezet megköti a maga paktumát a választások győzteseivel, s folytatódik a neptuni politika, a román nemzetstratégiai törekvések támogatása, az országimázs ápolása, és a választók legközelebb majd négy év múlva hallanak ismét arról, hogy Bukarest ellenében akarja az RMDSZ az erdélyi magyar közösséget megvédeni.
Borbély Zsolt Attila itthon.ma/szerintunk
A legutóbbi választásokon elért erdélyi magyar eredmény még hosszú ideig az elemzések középpontjában lesz. Kétségtelen tény, hogy sikerült megállítani az egyenletesen csökkenő tendenciát, az RMDSZ nemcsak, hogy nem kapott ismét kevesebb szavazatot, hanem növelte választóinak számát, nem is kis mértékben.
Bakk Miklós politológus találóan mutatott rá, hogy ez nagymértékben az erős érzelmeket kiváltani igyekvő kampánynak köszönhető, melyben ügyesen operacionalizálták a félelemkeltést (elektorális szempontból jól jöttek a román kormány menetrendszerű magyarellenes támadásai), illetve az ellenségkép felmutatásával is jól bántak. Bukarest ellen nem nehéz mobilizálni az erdélyi magyarokat, amikor onnan irányítják majd száz éve a Trianonban megszerzett országrészek szabályos gyarmatosítását.
Vélhető, hogy voltak, akiket megmozgatott az „összefogás” képzete is, az átlagszavazótól nem várható el, hogy ennek mögötteseit ismerje, és tisztában legyen azzal, hogy ez egy látszatösszefogás volt, olyan egyezség, melyben az egyik fél, az MPP eredeti céljait adta fel (”a választás szabadságát”, illetve az autonómia-harcot), s az RMDSZ szabályosan megvette az MPP-vel folytatott meccsét, illetve magát a pártot. Az MPP szembefordult korábbi taktikai síkú megnyilatkozásaival is, miszerint csak egy koalíciós egyezség elfogadható számára, képviselőjelöltjei nem indulnak más párt listáján.(Emlékezzünk: ezért bírálták Tőkés Lászlót is, aki elfogadta 2009-ben Markó Béla ajánlatát arra nézve, hogy az EMNT–RMDSZ összefogás keretében, hivatalosan a magát Szövetségnek nevező párt listáját vezesse!)
Az erdélyi magyarság közel száz éve „ostromlott vár” pszichózisban él, ami nem csoda, hiszen ez a valóság. (Lásd még: „attól, hogy paranoiás vagy, még nem kizárt, hogy üldöznek.” Ez esetben tény.) Teljesen mindegy, hogy milyen politikai rendszer működik éppen Romániában, és milyen politikai garnitúra uralkodik, a román politikai elit közös célja mindig is a magyarság eltüntetése, semlegesítése, hatástalanítása volt. Ilyen létkörülmények között a látszatképviselet könnyen el tudja adni magát tényleges képviseletnek, és a látszatösszefogást könnyű tényleges összefogásnak feltüntetni.
Különösen akkor – és itt értünk el a kétség kívüli siker negyedik eleméhez –, ha a nemzeti értékeket és programot hirdető magyar kormány is odaáll a látszatösszefogás mellé, teljes fegyverzetben, teljes propagandaapparátusával, felvonultatva a kampányban olyan, a legtöbb nemzetben gondolkodó erdélyi magyar számára hiteles embereket, mint Orbán Viktor és Kövér László.
Nem először írom le: véleményem szerint a magyar kormány Bukarest felől kívánja bebiztosítani a hátát egy globális játszmában, a migráns-ügyben, ami egyébként méltányolható cél. Más kérdés, hogy kissé „túltolták a dolgot”, ahogy manapság mondani szokás. Fontos kérdés, hogy Románia a V4-ekhez minél közelebb kerüljön Brüsszel ellenében, de nem biztos, hogy ehhez az a legcélravezetőbb eszköz, ha a megújulásra képtelen RMDSZ-t hitelesítik. Mert egy dolog a támogatás, és más a hitelesítés. Az elmúlt húsz évvel a hátunk mögött aligha hihetjük komolyan, hogy az RMDSZ tényleg Erdély-központú politikát fog folytatni, hogy visszatér az autonómiaprogramhoz, a társadalmi önépítkezéshez, hogy határozott arcélű külpolitikája lesz, attól, hogy felengedett a listáira két MPP-st (akiknek azért fontos Bukarestben lenni, ahogy egyikük, történetesen a pártelnök, Bíró Zsolt elmondta, hogy tudják, kinek kell adni a „spágát”), visszavont az első vonalból néhány elhasználódott politikust és valamivel keményebb hangot ütött meg a kampányban.
A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy kormányon belülről vagy kívülről, de a szervezet megköti a maga paktumát a választások győzteseivel, s folytatódik a neptuni politika, a román nemzetstratégiai törekvések támogatása, az országimázs ápolása, és a választók legközelebb majd négy év múlva hallanak ismét arról, hogy Bukarest ellenében akarja az RMDSZ az erdélyi magyar közösséget megvédeni.
Borbély Zsolt Attila itthon.ma/szerintunk
2016. december 15.
Ezek a parlamenti választások végleges eredményei
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi listái a szavazatok 45,67%-át, képviselőházi listái pedig a voksok 45,47%-át szerezték meg a vasárnap tartott parlamenti választásokon – közölte a végleges eredményeket a Központi Választási Iroda (BEC) sajtószóvivője, Marian Muhuleţ.
A töredékvoksokból sem szerzett abszolút többséget a román parlamentben a vasárnapi választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD), így nagy valószínűséggel koalíciós kormány alakul majd Bukarestben.
A központi választási bizottság (BEC) csütörtökön ismertette a szavazatszámlálás végeredményét és a mandátumok elosztását. Ezek várhatóan pénteken jelennek meg a hivatalos közlönyben, miután elbírálják az esetleges óvásokat. A PSD 154 képviselői és 67 szenátori mandátumot szerzett. A 136 tagú szenátusban így további két voksra, a 329 tagú képviselőházban pedig 11 voksra van még szükségük az abszolút többséghez.
A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben 69 képviselő és 30 szenátor, a rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviseletében 30 képviselő és 13 szenátor szerzett mandátumot. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)képviselőházi csoportja – amelyben a Magyar Polgári Párt (MPP) két tagja is helyet kapott – 21 tagú lesz, az RMDSZ szenátusi frakciója 9 tagú lesz. A magyar frakciónál kisebb súlyú képviseletet szerzett – 20 képviselő, 9 szenátor – a PSD-vel kormánykoalícióra készülő, Călin Popescu Tăriceanu vezette szabadelvű ALDE, továbbá Traian Băsescu volt államfő – 18 képviselővel és 8 szenátorral rendelkező – Népi Mozgalom Pártja (PMP). A bukaresti képviselőházba könnyített eljárással bekerült 17 – nem magyar – nemzeti kisebbségi szervezet egy-egy képviselője is. A szenátusban nincs kisebbségi frakció.
A román alaptörvény szerint csak az alkotmánymódosításhoz kell kétharmad, a sarkalatos törvények esetében a minősített többséghez mindkét házban elegendő a képviselők (vagy szenátorok) összlétszáma felének plusz egy főnek a szavazata. A kormány beiktatásához vagy leváltásához a képviselők és szenátorok összlétszáma felének plusz egy törvényhozónak a voksa szükséges – jelen esetben 233 szavazat – a két ház együttes ülésén. A PSD már jelezte, hogy eddigi szövetségesével, az ALDE-val készül kormányt alakítani, Liviu Dragnea pártelnök pedig legutóbbi nyilatkozataiban már azt sem zárta ki, hogy az RMDSZ-t is bevonnák a koalícióba. A PSD még nem nevezte meg kormányfő-jelöltjét. Az új parlament várhatóan kedden alakul meg.
A mandátumok eloszlása a voksok megoszlásának tekintetében: A PSD-nek 67 szenátori és 154 képviselői mandátum jut.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) a szenátori listákra leadott érvényes szavazatok 20,41%-ának megszerzésével 30 felsőházi mandátumra jogosult, az alsóházi mandátumok közül pedig 69-et kap meg a voksok 20,04%-ának megszerzésével.
Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR): szenátus - 13 mandátum (8,92%), képviselőház - 30 mandátum (8,87%).
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ): szenátus - 9 mandátum (6,24%), képviselőház - 21 mandátum (6,18%).
Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE): szenátus - 9 mandátum (6,00%), képviselőház - 20 mandátum (5,62%).
Népi Mozgalom Párt (PMP): szenátus - 9 mandátum (5,65%), képviselőház - 18 mandátum (5,34%).
A szenátusi listákra leadott 7.052.966 érvényes szavazat pártok közötti eloszlása a következő: PSD - 3.221.786; PNL - 1.440.193; USR - 629.375; RMDSZ - 440.409; ALDE - 423.728; PMP - 398.791. A képviselőjelölti listákra leadott 7.047.384 érvényes voks eloszlása: PSD - 3.204.864; PNL - 1.412.377; USR - 625.154; RMDSZ - 435.969; ALDE - 396.386; PMP - 376.891. Székelyhon.ro
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi listái a szavazatok 45,67%-át, képviselőházi listái pedig a voksok 45,47%-át szerezték meg a vasárnap tartott parlamenti választásokon – közölte a végleges eredményeket a Központi Választási Iroda (BEC) sajtószóvivője, Marian Muhuleţ.
A töredékvoksokból sem szerzett abszolút többséget a román parlamentben a vasárnapi választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD), így nagy valószínűséggel koalíciós kormány alakul majd Bukarestben.
A központi választási bizottság (BEC) csütörtökön ismertette a szavazatszámlálás végeredményét és a mandátumok elosztását. Ezek várhatóan pénteken jelennek meg a hivatalos közlönyben, miután elbírálják az esetleges óvásokat. A PSD 154 képviselői és 67 szenátori mandátumot szerzett. A 136 tagú szenátusban így további két voksra, a 329 tagú képviselőházban pedig 11 voksra van még szükségük az abszolút többséghez.
A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben 69 képviselő és 30 szenátor, a rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviseletében 30 képviselő és 13 szenátor szerzett mandátumot. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)képviselőházi csoportja – amelyben a Magyar Polgári Párt (MPP) két tagja is helyet kapott – 21 tagú lesz, az RMDSZ szenátusi frakciója 9 tagú lesz. A magyar frakciónál kisebb súlyú képviseletet szerzett – 20 képviselő, 9 szenátor – a PSD-vel kormánykoalícióra készülő, Călin Popescu Tăriceanu vezette szabadelvű ALDE, továbbá Traian Băsescu volt államfő – 18 képviselővel és 8 szenátorral rendelkező – Népi Mozgalom Pártja (PMP). A bukaresti képviselőházba könnyített eljárással bekerült 17 – nem magyar – nemzeti kisebbségi szervezet egy-egy képviselője is. A szenátusban nincs kisebbségi frakció.
A román alaptörvény szerint csak az alkotmánymódosításhoz kell kétharmad, a sarkalatos törvények esetében a minősített többséghez mindkét házban elegendő a képviselők (vagy szenátorok) összlétszáma felének plusz egy főnek a szavazata. A kormány beiktatásához vagy leváltásához a képviselők és szenátorok összlétszáma felének plusz egy törvényhozónak a voksa szükséges – jelen esetben 233 szavazat – a két ház együttes ülésén. A PSD már jelezte, hogy eddigi szövetségesével, az ALDE-val készül kormányt alakítani, Liviu Dragnea pártelnök pedig legutóbbi nyilatkozataiban már azt sem zárta ki, hogy az RMDSZ-t is bevonnák a koalícióba. A PSD még nem nevezte meg kormányfő-jelöltjét. Az új parlament várhatóan kedden alakul meg.
A mandátumok eloszlása a voksok megoszlásának tekintetében: A PSD-nek 67 szenátori és 154 képviselői mandátum jut.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) a szenátori listákra leadott érvényes szavazatok 20,41%-ának megszerzésével 30 felsőházi mandátumra jogosult, az alsóházi mandátumok közül pedig 69-et kap meg a voksok 20,04%-ának megszerzésével.
Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR): szenátus - 13 mandátum (8,92%), képviselőház - 30 mandátum (8,87%).
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ): szenátus - 9 mandátum (6,24%), képviselőház - 21 mandátum (6,18%).
Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE): szenátus - 9 mandátum (6,00%), képviselőház - 20 mandátum (5,62%).
Népi Mozgalom Párt (PMP): szenátus - 9 mandátum (5,65%), képviselőház - 18 mandátum (5,34%).
A szenátusi listákra leadott 7.052.966 érvényes szavazat pártok közötti eloszlása a következő: PSD - 3.221.786; PNL - 1.440.193; USR - 629.375; RMDSZ - 440.409; ALDE - 423.728; PMP - 398.791. A képviselőjelölti listákra leadott 7.047.384 érvényes voks eloszlása: PSD - 3.204.864; PNL - 1.412.377; USR - 625.154; RMDSZ - 435.969; ALDE - 396.386; PMP - 376.891. Székelyhon.ro
2016. december 15.
Ők lesznek az RMDSZ képviselői és szenátorai az elkövetkező négy évben
MTI - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi és parlamenti jelöltlistáiról harminc törvényhozó szerzett mandátumot a romániai parlamenti választásokon – erősítette meg a központi választási bizottság, amely csütörtökön ismertette a mandátumok elosztását.
Az RMDSZ kilenc szenátori mandátumot nyert, akárcsak 2012-ben, a képviselőházban pedig 21-et, hárommal többet a legutóbbi parlamenti választáshoz képest. Az RMDSZ-listákról a Magyar Polgári Párt (MPP) két képviselője is bejutott a parlamentbe.
A szövetségnek Szilágy megyében nem lesz már szenátora, és elveszti a második Kovászna megyei szenátori mandátumot, de Maros megyében és Bihar megyében is az eddigi egy-egy helyett két-két szenátora lesz. Az RMDSZ az ötödik képviselői helyet is megszerezte Hargita megyében, így a 85 százalékban magyarok lakta megyét kizárólag az RMDSZ képviseli a kétkamarás bukaresti parlamentben.
Ami a szórványt illeti, négy év kihagyás után ismét lesz Brassó és Arad megyében is parlamenti képviselője az RMDSZ-nek, Temes megye azonban – a 2008-2012-es időszak után – második törvényhozási ciklusra marad magyar parlamenti képviselő nélkül. Az előzetes számításokkal ellentétben az ország különböző részein összegyűlt töredékvoksok végül nem Tulcea, hanem a másik dobrudzsai megyében, Konstanca (Constanta) megyében eredményeztek egy 21. képviselői mandátumot az RMDSZ számára.
A felsőházban az RMDSZ frakciót a Hargita megyét képviselő Verestóy Attila és Tánczos Barna, a Kolozs megyei László Attila, a Bihar megyében mandátumhoz jutott Cseke Attila és Derzsi Ákos, a Kovászna megyei Fejér László Ödön, a Maros megyei Novák Csaba Zoltán, és Császár Károly és a Szatmár megyei Turos Lóránd képviseli.
Képviselői mandátumot nyert Arad megyében Faragó Péter, Bihar megyében Szabó Ödön és Biró Rozália, Brassó megyében Ambrus Izabella, Hargita megyében Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor, Benedek Zakariás (szórványképviselő Nagyszebenből) és Sebestyén Csaba István, Kolozs megyéből Csoma Botond, Konstanca megyéből Antal István, Kovászna megyéből Benkő Erika, Márton Árpád, és Kulcsár-Terza József (MPP), Maros megyéből Vass Levente, Csép Andrea és Biró Zsolt (MPP), Máramaros megyéből Apjok Norbert, Szilágy megyéből Seres Dénes, Szatmár megyéből Magyar Lóránd-Bálint és Erdei-Doloczki István. Székelyhon.ro
MTI - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi és parlamenti jelöltlistáiról harminc törvényhozó szerzett mandátumot a romániai parlamenti választásokon – erősítette meg a központi választási bizottság, amely csütörtökön ismertette a mandátumok elosztását.
Az RMDSZ kilenc szenátori mandátumot nyert, akárcsak 2012-ben, a képviselőházban pedig 21-et, hárommal többet a legutóbbi parlamenti választáshoz képest. Az RMDSZ-listákról a Magyar Polgári Párt (MPP) két képviselője is bejutott a parlamentbe.
A szövetségnek Szilágy megyében nem lesz már szenátora, és elveszti a második Kovászna megyei szenátori mandátumot, de Maros megyében és Bihar megyében is az eddigi egy-egy helyett két-két szenátora lesz. Az RMDSZ az ötödik képviselői helyet is megszerezte Hargita megyében, így a 85 százalékban magyarok lakta megyét kizárólag az RMDSZ képviseli a kétkamarás bukaresti parlamentben.
Ami a szórványt illeti, négy év kihagyás után ismét lesz Brassó és Arad megyében is parlamenti képviselője az RMDSZ-nek, Temes megye azonban – a 2008-2012-es időszak után – második törvényhozási ciklusra marad magyar parlamenti képviselő nélkül. Az előzetes számításokkal ellentétben az ország különböző részein összegyűlt töredékvoksok végül nem Tulcea, hanem a másik dobrudzsai megyében, Konstanca (Constanta) megyében eredményeztek egy 21. képviselői mandátumot az RMDSZ számára.
A felsőházban az RMDSZ frakciót a Hargita megyét képviselő Verestóy Attila és Tánczos Barna, a Kolozs megyei László Attila, a Bihar megyében mandátumhoz jutott Cseke Attila és Derzsi Ákos, a Kovászna megyei Fejér László Ödön, a Maros megyei Novák Csaba Zoltán, és Császár Károly és a Szatmár megyei Turos Lóránd képviseli.
Képviselői mandátumot nyert Arad megyében Faragó Péter, Bihar megyében Szabó Ödön és Biró Rozália, Brassó megyében Ambrus Izabella, Hargita megyében Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor, Benedek Zakariás (szórványképviselő Nagyszebenből) és Sebestyén Csaba István, Kolozs megyéből Csoma Botond, Konstanca megyéből Antal István, Kovászna megyéből Benkő Erika, Márton Árpád, és Kulcsár-Terza József (MPP), Maros megyéből Vass Levente, Csép Andrea és Biró Zsolt (MPP), Máramaros megyéből Apjok Norbert, Szilágy megyéből Seres Dénes, Szatmár megyéből Magyar Lóránd-Bálint és Erdei-Doloczki István. Székelyhon.ro
2016. december 15.
Az ígéret szép szó...
A vasárnap lezajlott romániai választásokon magyar szempontból a papírforma érvényesült. Az RMDSZ egyedüli magyar pártként indult a megmérettetésen hatalmas anyaországi hátszéllel, ami biztosította számára a korábbiaknál jobb, 6,2 százalékos eredményt. A viszonylagos sikerhez hozzájárulhatott a román kormány nyílt magyarellenessége, amely remekül irányítható a választók mozgósítására. Az RMDSZ pedig élt is ezzel a lehetőséggel.
Az idei választás kétségtelen újdonsága a Fidesz erőteljes kiállása az RMDSZ–MPP-szövetség mellett. Emlékezetes, hogy 2008-ban az akkor még ellenzékben levő párt a harsányan RMDSZ-ellenes MPP mellett kampányolt, 2012-ben a fideszes politikusok kevésbé exponálták magukat a kampány során, de érezni lehetett, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt a favorit, idén viszont teljes mellszélességgel álltak ki az MPP-t magához láncoló RMDSZ mellett. Mi több, a kampányban a miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt részéről elhangzott diplomatikus megfogalmazásban az is, hogy az Erdélyi Magyar Néppártra is nyomást gyakoroltak annak érdekében, hogy a párt függetleneket se indítson, és még azon megyékben se méretkezzék meg, ahol nem veszélyezteti a magyar képviseletet.
A fideszes segítség okát aligha abban kell keresni, hogy az RMDSZ fiatalít, több „veterán” hagyja ott a parlamentet Markó Bélától Borbély Lászlóig, illetve a kampányban keményebb, határozottabb, bátrabb üzeneteket küldött a választók felé. Sokkal valószínűbb, hogy az RMDSZ kormánykompatibilitása, politikájának a jelszavakkal éppenséggel ellentétes Bukarest-központúsága az ok.
Korábbi írásaimban már utaltam arra, hogy Orbán Viktor miközben kétségkívül belpolitikai célokra is kihasználja a migránsválságnak nevezett jelenségkört – ez a dolga egyébként pártelnökként, hogy sikerre vigye a csapatát –, tisztában van a veszély nagyságával és ennek rendeli alá értelemszerűen a külpolitikát is. Donald Trump győzelme után komoly esély mutatkozik arra, hogy végre intézkedéseket tegyen az EU a továbbra is özönlő és kiapadhatatlan utánpótlással bíró idegen és asszimilálhatatlan betolakodók megfékezésére. Egyáltalán nem mindegy, hogy ebben a harcban a visegrádiak számíthatnak-e Romániára, mint regionális középhatalomra. Ha Európában évtizedeken belül muszlim többség lesz, előbb-utóbb elindul a migráció Kelet- és Közép-Európa felé. S a nagy számok törvénye alapján nem kétséges, hogy kinek áll majd a zászló. Amennyiben e térség is a liberális multikulturalizmus zászlaja alatt muszlim monokultúrává válik, rá fogunk jönni, hogy mennyire jó dolgunk volt nekünk az ortodox román uralom alatt. Elég csak megnézni, mi történik az iszlám világban, hogy ott miként kezelik a keresztényeket.
Mindazonáltal nyilvánvalóan frusztráló és abszurd, amikor Semjén Zsolttól Kövér Lászlón keresztül Orbán Viktorig pont azok a politikusok és közéleti szereplők bíztatják az erdélyi magyarokat arra, hogy szavazzanak az RMDSZ-re, akik eddig következetesen támogatták az autonómiát és az autonomista erőket, s akiknek a nemzetpolitikai állásfoglalásait mindig is jó érzés volt hallgatni-olvasni. A hatásvadászat kedvéért idézhetném hosszan Kövér Lászlónak különböző kritikus nyilatkozatait, amelyekben az Országház elnöke joggal marasztalta el az RMDSZ-t. Nem teszem, mert nem az a cél, hogy a Fidesz erős emberének következetlenségét igazoljam, hanem hogy a mögöttesekre mutassak rá. A helyzet az, hogy a hithű erdélyi magyar autonomisták egy globális játszma áldozataivá váltak.
Bele lehetett volna simulni a tájba, elfogadni az elfogadhatatlant, hitelesíteni azokat, akik húsz éve hátat fordítottak az önrendelkezési politikának. Örömteli, hogy a nemzeti oldal vezetői nem ezt tették, hogy Tőkés László és Szilágyi Zsolt ellenálltak a csoportnyomásnak és nem írták alá az RMDSZ mellett síkra szálló MÁÉRT-zárónyilatkozatot. Mint ahogy örömteli, hogy Izsák Balázs, az SZNT elnöke is tartózkodott az RMDSZ hitelesítésétől. Egyenes vonalú, mindenféle elvi következetlenségtől mentes politikai pályájuk kompromittálódott volna, ha belépnek a hamis látszatkeltés játékába, amelynek lényege, hogy ez az RMDSZ nem az, amit megismertünk az utóbbi két évtizedben.
Már miért ne lenne más? Mert két MPP-s politikust, Bíró Zsoltot és Kulcsár Terza Józsefet – akik hátat fordítottak az MPP létértelmének, programjának és alapfunkciójának – bejutó helyen indították listáikon? Mert bátrabb, Erdély-központúbb kampányüzenetet fogalmaztak meg? Az RMDSZ-nek akkor sem lenne lehetősége, eszköze arra, hogy bárkit „megvédjen Bukaresttől”, ha történetesen egytől egyig grállovagokból állna a frakció, ha senki nem lenne közülük megvásárolható, zsarolható vagy korrupt, és ha minden magyar rájuk szavazott volna. Jó érzés hallgatni ezeket a jelszavakat, mint ahogy azt is, hogy Kelemen Hunor az első sajtótájékoztatón a közérdek, a közjó s az erdélyi magyarok érdekének szolgálatát ígérte. Csak az a probléma, hogy hasonló ígéretekkel már tele van a padlás. A választási ígéret szép szó, s naiv, aki azt hiszi, hogy egy pillanatra is komolyan veszi annak betartását az, aki megfogalmazza.
A rideg valóság egyáltalán nem az Erdély-központú, a társadalmi önépítkezést megcélzó politikáról szól. Minden jel arra utal, hogy a választások győztesei, a kommunista utódpárt ismét kormányra segíti az RMDSZ-t. A Szociáldemokrata Párt nyíltan magyargyűlölő elnöke, Liviu Dragnea – aki a szokásos román empátiátlansággal, logikátlansággal és önkényességgel bírálta Kelemen Hunort december elsejével kapcsolatos nyilatkozata miatt, elvárva, hogy a magyarok örüljenek saját elnyomatásuknak, s ünnepeljék annak szimbolikus kezdőnapját, s aki azt is leszögezte, hogy nem kíván együttműködni az RMDSZ-szel – már jelezte, hogy elképzelhetőnek tartja a kormánykoalíciót a nevében magyar párttal. Morgolódhat, szélsőségesezhet Horia Grama Kovászna megyei PSD-vezér, a politikai logika dönt. Persze soha semmi nem garantált, maradt már az RMDSZ hoppon többször is a román kiszámíthatatlanság, a zsigeri politizálás miatt, amikor is a kormányzati partnerek azokat a minimális engedményeket sem akarták megadni a nevében magyar érdekképviseletnek, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a jól ismert „kéz kezet mos” bukaresti paktumpolitika folytatódjék. De az alapképlet mégiscsak ez volt, és most is ebbe az irányba látszik elmozdulni a bukaresti politikum.
Akár megköttetik az újabb alku a választások győzteseivel, a PSD-vel, akár nem, egy valamire ne számítsunk: hogy az RMDSZ azt fogja tenni, amire létrejött 1990-ben, és ami a programjában szerepel. Hogy következetes autonómiapolitikát folytat, hogy visszatér a közösségépítéshez és az önálló külpolitikához, hogy magyar nemzeti önkormányzatként és nem román zsákmánypártként fog viselkedni.
Borbély Zsolt Attila Erdélyi Napló (Kolozsvár)
A vasárnap lezajlott romániai választásokon magyar szempontból a papírforma érvényesült. Az RMDSZ egyedüli magyar pártként indult a megmérettetésen hatalmas anyaországi hátszéllel, ami biztosította számára a korábbiaknál jobb, 6,2 százalékos eredményt. A viszonylagos sikerhez hozzájárulhatott a román kormány nyílt magyarellenessége, amely remekül irányítható a választók mozgósítására. Az RMDSZ pedig élt is ezzel a lehetőséggel.
Az idei választás kétségtelen újdonsága a Fidesz erőteljes kiállása az RMDSZ–MPP-szövetség mellett. Emlékezetes, hogy 2008-ban az akkor még ellenzékben levő párt a harsányan RMDSZ-ellenes MPP mellett kampányolt, 2012-ben a fideszes politikusok kevésbé exponálták magukat a kampány során, de érezni lehetett, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt a favorit, idén viszont teljes mellszélességgel álltak ki az MPP-t magához láncoló RMDSZ mellett. Mi több, a kampányban a miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt részéről elhangzott diplomatikus megfogalmazásban az is, hogy az Erdélyi Magyar Néppártra is nyomást gyakoroltak annak érdekében, hogy a párt függetleneket se indítson, és még azon megyékben se méretkezzék meg, ahol nem veszélyezteti a magyar képviseletet.
A fideszes segítség okát aligha abban kell keresni, hogy az RMDSZ fiatalít, több „veterán” hagyja ott a parlamentet Markó Bélától Borbély Lászlóig, illetve a kampányban keményebb, határozottabb, bátrabb üzeneteket küldött a választók felé. Sokkal valószínűbb, hogy az RMDSZ kormánykompatibilitása, politikájának a jelszavakkal éppenséggel ellentétes Bukarest-központúsága az ok.
Korábbi írásaimban már utaltam arra, hogy Orbán Viktor miközben kétségkívül belpolitikai célokra is kihasználja a migránsválságnak nevezett jelenségkört – ez a dolga egyébként pártelnökként, hogy sikerre vigye a csapatát –, tisztában van a veszély nagyságával és ennek rendeli alá értelemszerűen a külpolitikát is. Donald Trump győzelme után komoly esély mutatkozik arra, hogy végre intézkedéseket tegyen az EU a továbbra is özönlő és kiapadhatatlan utánpótlással bíró idegen és asszimilálhatatlan betolakodók megfékezésére. Egyáltalán nem mindegy, hogy ebben a harcban a visegrádiak számíthatnak-e Romániára, mint regionális középhatalomra. Ha Európában évtizedeken belül muszlim többség lesz, előbb-utóbb elindul a migráció Kelet- és Közép-Európa felé. S a nagy számok törvénye alapján nem kétséges, hogy kinek áll majd a zászló. Amennyiben e térség is a liberális multikulturalizmus zászlaja alatt muszlim monokultúrává válik, rá fogunk jönni, hogy mennyire jó dolgunk volt nekünk az ortodox román uralom alatt. Elég csak megnézni, mi történik az iszlám világban, hogy ott miként kezelik a keresztényeket.
Mindazonáltal nyilvánvalóan frusztráló és abszurd, amikor Semjén Zsolttól Kövér Lászlón keresztül Orbán Viktorig pont azok a politikusok és közéleti szereplők bíztatják az erdélyi magyarokat arra, hogy szavazzanak az RMDSZ-re, akik eddig következetesen támogatták az autonómiát és az autonomista erőket, s akiknek a nemzetpolitikai állásfoglalásait mindig is jó érzés volt hallgatni-olvasni. A hatásvadászat kedvéért idézhetném hosszan Kövér Lászlónak különböző kritikus nyilatkozatait, amelyekben az Országház elnöke joggal marasztalta el az RMDSZ-t. Nem teszem, mert nem az a cél, hogy a Fidesz erős emberének következetlenségét igazoljam, hanem hogy a mögöttesekre mutassak rá. A helyzet az, hogy a hithű erdélyi magyar autonomisták egy globális játszma áldozataivá váltak.
Bele lehetett volna simulni a tájba, elfogadni az elfogadhatatlant, hitelesíteni azokat, akik húsz éve hátat fordítottak az önrendelkezési politikának. Örömteli, hogy a nemzeti oldal vezetői nem ezt tették, hogy Tőkés László és Szilágyi Zsolt ellenálltak a csoportnyomásnak és nem írták alá az RMDSZ mellett síkra szálló MÁÉRT-zárónyilatkozatot. Mint ahogy örömteli, hogy Izsák Balázs, az SZNT elnöke is tartózkodott az RMDSZ hitelesítésétől. Egyenes vonalú, mindenféle elvi következetlenségtől mentes politikai pályájuk kompromittálódott volna, ha belépnek a hamis látszatkeltés játékába, amelynek lényege, hogy ez az RMDSZ nem az, amit megismertünk az utóbbi két évtizedben.
Már miért ne lenne más? Mert két MPP-s politikust, Bíró Zsoltot és Kulcsár Terza Józsefet – akik hátat fordítottak az MPP létértelmének, programjának és alapfunkciójának – bejutó helyen indították listáikon? Mert bátrabb, Erdély-központúbb kampányüzenetet fogalmaztak meg? Az RMDSZ-nek akkor sem lenne lehetősége, eszköze arra, hogy bárkit „megvédjen Bukaresttől”, ha történetesen egytől egyig grállovagokból állna a frakció, ha senki nem lenne közülük megvásárolható, zsarolható vagy korrupt, és ha minden magyar rájuk szavazott volna. Jó érzés hallgatni ezeket a jelszavakat, mint ahogy azt is, hogy Kelemen Hunor az első sajtótájékoztatón a közérdek, a közjó s az erdélyi magyarok érdekének szolgálatát ígérte. Csak az a probléma, hogy hasonló ígéretekkel már tele van a padlás. A választási ígéret szép szó, s naiv, aki azt hiszi, hogy egy pillanatra is komolyan veszi annak betartását az, aki megfogalmazza.
A rideg valóság egyáltalán nem az Erdély-központú, a társadalmi önépítkezést megcélzó politikáról szól. Minden jel arra utal, hogy a választások győztesei, a kommunista utódpárt ismét kormányra segíti az RMDSZ-t. A Szociáldemokrata Párt nyíltan magyargyűlölő elnöke, Liviu Dragnea – aki a szokásos román empátiátlansággal, logikátlansággal és önkényességgel bírálta Kelemen Hunort december elsejével kapcsolatos nyilatkozata miatt, elvárva, hogy a magyarok örüljenek saját elnyomatásuknak, s ünnepeljék annak szimbolikus kezdőnapját, s aki azt is leszögezte, hogy nem kíván együttműködni az RMDSZ-szel – már jelezte, hogy elképzelhetőnek tartja a kormánykoalíciót a nevében magyar párttal. Morgolódhat, szélsőségesezhet Horia Grama Kovászna megyei PSD-vezér, a politikai logika dönt. Persze soha semmi nem garantált, maradt már az RMDSZ hoppon többször is a román kiszámíthatatlanság, a zsigeri politizálás miatt, amikor is a kormányzati partnerek azokat a minimális engedményeket sem akarták megadni a nevében magyar érdekképviseletnek, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a jól ismert „kéz kezet mos” bukaresti paktumpolitika folytatódjék. De az alapképlet mégiscsak ez volt, és most is ebbe az irányba látszik elmozdulni a bukaresti politikum.
Akár megköttetik az újabb alku a választások győzteseivel, a PSD-vel, akár nem, egy valamire ne számítsunk: hogy az RMDSZ azt fogja tenni, amire létrejött 1990-ben, és ami a programjában szerepel. Hogy következetes autonómiapolitikát folytat, hogy visszatér a közösségépítéshez és az önálló külpolitikához, hogy magyar nemzeti önkormányzatként és nem román zsákmánypártként fog viselkedni.
Borbély Zsolt Attila Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2016. december 16.
Háromszéken elúszott egy szenátori hely (Választási végeredmény)
A Kovászna Megyei Választási Iroda által tegnap közzétett végleges választási eredmények értelmében már kétségtelen, hogy 26 év után először az RMDSZ csak egyetlen felsőházi honatyával vág neki a négyéves parlamenti ciklusnak Fejér László Ödön személyében. A szavazatok visszaosztását követően Miklós Zoltán végül nem nyert mandátumot, helyette a megyében a szavazatoknak csupán közel három százalékát megszerző Népi Mozgalom Pártjának (NMP) jelöltje, Gheorghe Baciu képviseli szenátorként Háromszéket. Az NMP emellett a képviselőházban is mandátumot szerzett. Az országos végeredmény alapján az is világossá vált, hogy a győztes Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem szerezte meg az abszolút többséget a törvényhozásban. Az új felállás szerint az RMDSZ egy szenátori és három képviselői mandátumot – Benkő Erika, Márton Árpád, Kulcsár-Terza József – szerzett Kovászna megyében, a negyedik képviselői mandátum birtokosa Octavian Goga.
Az elmúlt 26 évben ez az első alkalom, hogy az RMDSZ csak egy szenátori helyet nyerjen el, általában mindkettőt vitte, a román pártok általában a negyedik képviselői helyre számíthattak, vagy a múlt ciklus különleges választási törvényének köszönhetően kivételesen egy harmadik felsőházi mandátumot szereztek meg. 1990 óta arra sem volt példa, hogy az SZDP jelöltje ne kerüljön be a parlamentbe. Ami a leadott szavazatok alakulatok szerinti eloszlását illeti, Háromszéken az RMDSZ a voksok 74 százalékát szerezte meg, az SZDP jelöltjeire 10,2 százalék szavazott, a Nemzeti Liberális Párt 4,5 százalékot kapott, az NMP és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) hármat, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) pedig 1,6 százalék körül teljesített. A részvételi arány 38,2 százalékos volt.
Az RMDSZ képviselőházi és parlamenti jelöltlistáiról országosan harminc törvényhozó szerzett mandátumot. Ez kilenc szenátori helyet jelent, akárcsak 2012-ben, a képviselőházban pedig 21-et, hárommal többet a legutóbbi parlamenti választáshoz képest. A bejutók között ott van a Magyar Polgári Párt (MPP) két képviselője, Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József. A szövetség Háromszéken kívül Szilágy megyében veszített szenátort, de Maros és Bihar megyében az eddigi egy-egy helyett két-két szenátor lesz. Az RMDSZ az ötödik képviselői helyet is megszerezte Hargita megyében, így a 85 százalékban magyarok lakta megyét kizárólag az RMDSZ képviseli a parlamentben. Négy év kihagyás után ismét lesz Brassó és Arad megyében is parlamenti képviselője az RMDSZ-nek, Temes megye azonban – a 2008–2012-es időszak után – második alkalommal marad magyar parlamenti képviselő nélkül. Az előzetes számításokkal ellentétben az ország különböző részein összegyűlt töredékvoksok végül nem Tulcea, hanem Konstanca megyében eredményeztek egy 21. képviselői mandátumot az RMDSZ számára.
A felsőházban az RMDSZ-frakciót a Hargita megyét képviselő Verestóy Attila és Tánczos Barna, a Kolozs megyei László Attila, a Bihar megyében mandátumhoz jutott Cseke Attila és Derzsi Ákos, a Kovászna megyei Fejér László Ödön, a Maros megyei Novák Csaba Zoltán és Császár Károly, valamint a Szatmár megyei Turos Loránd képviseli. Képviselői mandátumot nyert Arad megyében Faragó Péter, Bihar megyében Szabó Ödön és Biró Rozália, Brassó megyében Ambrus Izabella, Hargita megyében Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor, Benedek Zakariás és Sebestyén Csaba István, Kolozs megyéből Csoma Botond, Konstanca megyéből Antal István, Kovászna megyéből Benkő Erika, Márton Árpád, és Kulcsár-Terza József (MPP), Maros megyéből Vass Levente, Csép Andrea és Biró Zsolt (MPP), Máramaros megyéből Apjok Norbert, Szilágy megyéből Seres Dénes, Szatmár megyéből Magyar Loránd Bálint és Erdei-Doloczki István. Nincs meg a többség
A töredékvoksokból sem szerzett abszolút többséget a Szociáldemokrata Párt, így nagy valószínűséggel az LDSZ-szel közösen alakít koalíciós kormányt. A központi választási bizottság által tegnap ismertetett végeredmény értelmében az SZDP 154 képviselői és 67 szenátori mandátumot szerzett. A 136 tagú szenátusban így további két, a 329 tagú képviselőházban pedig 11 voksra van még szükségük az abszolút többséghez. A Nemzeti Liberális Párt színeiben 69 képviselő és 30 szenátor, a Mentsétek meg Romániát Szövetség képviseletében 30 képviselő és 13 szenátor szerzett mandátumot. Húsz képviselőt és kilenc szenátort tudhat magáénak az SZDP-vel kormánykoalícióra készülő, Călin Popescu Tăriceanu vezette LDSZ, Traian Băsescu volt államfő Népi Mozgalom Pártja 18 képviselővel és 8 szenátorral rendelkezik. Rajtuk kívül a képviselőházba könnyített eljárással bekerült 17 nem magyar nemzeti kisebbségi szervezet egy-egy képviselője is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A Kovászna Megyei Választási Iroda által tegnap közzétett végleges választási eredmények értelmében már kétségtelen, hogy 26 év után először az RMDSZ csak egyetlen felsőházi honatyával vág neki a négyéves parlamenti ciklusnak Fejér László Ödön személyében. A szavazatok visszaosztását követően Miklós Zoltán végül nem nyert mandátumot, helyette a megyében a szavazatoknak csupán közel három százalékát megszerző Népi Mozgalom Pártjának (NMP) jelöltje, Gheorghe Baciu képviseli szenátorként Háromszéket. Az NMP emellett a képviselőházban is mandátumot szerzett. Az országos végeredmény alapján az is világossá vált, hogy a győztes Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem szerezte meg az abszolút többséget a törvényhozásban. Az új felállás szerint az RMDSZ egy szenátori és három képviselői mandátumot – Benkő Erika, Márton Árpád, Kulcsár-Terza József – szerzett Kovászna megyében, a negyedik képviselői mandátum birtokosa Octavian Goga.
Az elmúlt 26 évben ez az első alkalom, hogy az RMDSZ csak egy szenátori helyet nyerjen el, általában mindkettőt vitte, a román pártok általában a negyedik képviselői helyre számíthattak, vagy a múlt ciklus különleges választási törvényének köszönhetően kivételesen egy harmadik felsőházi mandátumot szereztek meg. 1990 óta arra sem volt példa, hogy az SZDP jelöltje ne kerüljön be a parlamentbe. Ami a leadott szavazatok alakulatok szerinti eloszlását illeti, Háromszéken az RMDSZ a voksok 74 százalékát szerezte meg, az SZDP jelöltjeire 10,2 százalék szavazott, a Nemzeti Liberális Párt 4,5 százalékot kapott, az NMP és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) hármat, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) pedig 1,6 százalék körül teljesített. A részvételi arány 38,2 százalékos volt.
Az RMDSZ képviselőházi és parlamenti jelöltlistáiról országosan harminc törvényhozó szerzett mandátumot. Ez kilenc szenátori helyet jelent, akárcsak 2012-ben, a képviselőházban pedig 21-et, hárommal többet a legutóbbi parlamenti választáshoz képest. A bejutók között ott van a Magyar Polgári Párt (MPP) két képviselője, Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József. A szövetség Háromszéken kívül Szilágy megyében veszített szenátort, de Maros és Bihar megyében az eddigi egy-egy helyett két-két szenátor lesz. Az RMDSZ az ötödik képviselői helyet is megszerezte Hargita megyében, így a 85 százalékban magyarok lakta megyét kizárólag az RMDSZ képviseli a parlamentben. Négy év kihagyás után ismét lesz Brassó és Arad megyében is parlamenti képviselője az RMDSZ-nek, Temes megye azonban – a 2008–2012-es időszak után – második alkalommal marad magyar parlamenti képviselő nélkül. Az előzetes számításokkal ellentétben az ország különböző részein összegyűlt töredékvoksok végül nem Tulcea, hanem Konstanca megyében eredményeztek egy 21. képviselői mandátumot az RMDSZ számára.
A felsőházban az RMDSZ-frakciót a Hargita megyét képviselő Verestóy Attila és Tánczos Barna, a Kolozs megyei László Attila, a Bihar megyében mandátumhoz jutott Cseke Attila és Derzsi Ákos, a Kovászna megyei Fejér László Ödön, a Maros megyei Novák Csaba Zoltán és Császár Károly, valamint a Szatmár megyei Turos Loránd képviseli. Képviselői mandátumot nyert Arad megyében Faragó Péter, Bihar megyében Szabó Ödön és Biró Rozália, Brassó megyében Ambrus Izabella, Hargita megyében Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor, Benedek Zakariás és Sebestyén Csaba István, Kolozs megyéből Csoma Botond, Konstanca megyéből Antal István, Kovászna megyéből Benkő Erika, Márton Árpád, és Kulcsár-Terza József (MPP), Maros megyéből Vass Levente, Csép Andrea és Biró Zsolt (MPP), Máramaros megyéből Apjok Norbert, Szilágy megyéből Seres Dénes, Szatmár megyéből Magyar Loránd Bálint és Erdei-Doloczki István. Nincs meg a többség
A töredékvoksokból sem szerzett abszolút többséget a Szociáldemokrata Párt, így nagy valószínűséggel az LDSZ-szel közösen alakít koalíciós kormányt. A központi választási bizottság által tegnap ismertetett végeredmény értelmében az SZDP 154 képviselői és 67 szenátori mandátumot szerzett. A 136 tagú szenátusban így további két, a 329 tagú képviselőházban pedig 11 voksra van még szükségük az abszolút többséghez. A Nemzeti Liberális Párt színeiben 69 képviselő és 30 szenátor, a Mentsétek meg Romániát Szövetség képviseletében 30 képviselő és 13 szenátor szerzett mandátumot. Húsz képviselőt és kilenc szenátort tudhat magáénak az SZDP-vel kormánykoalícióra készülő, Călin Popescu Tăriceanu vezette LDSZ, Traian Băsescu volt államfő Népi Mozgalom Pártja 18 képviselővel és 8 szenátorral rendelkezik. Rajtuk kívül a képviselőházba könnyített eljárással bekerült 17 nem magyar nemzeti kisebbségi szervezet egy-egy képviselője is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. december 16.
Mikor a tolvaj kiált fogdmegért – Markó Béla az RMDSZ–EMNT-összefogásról
Az ember előbb-utóbb mentálhigiénés okokból leszokik arról a szellemi perverzióról, hogy állandó jelleggel figyelemmel kövesse a nemzetellenes, kozmopolita, balliberális sajtót. Amit ugyebár abból a megfontolásból kiindulva olvasott ideig-óráig, hogy tudni kell, mit mond az ellenség. Ezzel együtt nem árt, ha mégis elolvassuk azt, ami szembejön a világhálón és elég fontosnak tűnik.
Mint például a nyomtatott sajtóként csődört mondott, majd a netre költözött, jobb időket is megélt Romániai Magyar Szó portáljának egy szövegét, mely Markó Bélának a Heti Válaszban megjelent interjúját tálalja „kellően” méltatva, történeti kontextusba ágyazva. (Bálint Pataki József: Egy hét magyarságpolitikai írásaiból (2016. december 7-13.))
Nem kívánok az egész szöveggel foglalkozni részletesen, még azzal sem, hogy Markó ismét helyteleníti Magyarország nemzetállami működtetésének gondolatát (miközben magyar embernek inkább az lenne a dolga, hogy hallgasson erről a kérdésről, vagy dicsérje a személyelvű autonómiára épülő magyarországi kisebbségpolitikát), de egy passzust nem tudok érdemi reflexió nélkül hagyni.
Azt mondja Markó, reflektálva arra, hogy az RMDSZ felengedte a listáira a minap lezajlott választáson az MPP két vezető politikusát: „Mi néhányszor felismertük már az összefogás szükségességét, legutóbb például a 2009-es európai parlamenti választások alkalmával. Őszintén szólva nem övezte nagy lelkesedés az RMDSZ-szen belül, de a választások eredménye a döntés helyességét igazolta: nyolc százalék fölé kúszott a támogatásunk. Az összefogás azonban a továbbiakban nem működött, Tőkés László azonnal szabadulni kívánt az összefogás minden nyűgétől, ott ütött-vágott bennünket, ahol ért.”
Mondja ezt Markó Béla, aki előbb kiszorította módszeresen az RMDSZ-ből azokat, akik ragaszkodtak a hivatalos program legfontosabb célkitűzéséhez, az autonómiához, majd 2004-ben elnöke volt annak a pártnak, mely sikerrel akadályozta meg az ellenfél, a Magyar Polgári Szövetség választásokon való indulását.
2008-ban pedig olyan megalázó feltételeket támasztottak az MPP-vel való összefogás megkötésének ügyében, hogy azt csak visszautasítani lehetett.
Ezek után jött a 2009-es ajánlat arra nézve, hogy Tőkés László vezesse az RMDSZ Európai Parlamenti listáját, egy szélesebb, részletesebb autonómiaelvű egyezség keretében. Ez pedig abból fakadt, hogy két évvel korábban, 2007-ben Tőkés László függetlenként bejutott az Európai Parlamentbe, és Székelyföldön egymaga több szavazatot szerzett, mint az RMDSZ listája. Ettől rettent meg az RMDSZ vezetése és ezért ajánlotta fel Markó Tőkés Lászlónak az RMDSZ listájának első helyét. Eddig rendben is voltánk; mondjuk azt, hogy Markóék az erőből értettek, annak hatására jött a „felismerés”. A politikában az erőt nem kis mértékben a szavazatok jelentik, Tőkés Lászlónak pedig 2009-ben elég szavazata volt ahhoz, hogy ha be nem is jut ismét függetlenként, de az RMDSZ kibukjon az Európai Parlamentből. (Ahol ugyebár nincs kiskapu, nincs 6:3-as szabály, vagy mint legújabban, négy megyés szabály – ha nincs meg az 5%, a szervezet kiesett. Hogy a küszöb, mint intézmény oligarchisztikus és antidemokratikus, az más kérdés, tény, hogy Brüsszelben nem tekintik nemzetbiztonsági kérdésnek az RMDSZ parlamenti jelenlétét, mint ahogy Romániában teszi azt a bukaresti hatalom.)
A probléma ezek után következik.
Mert amit Markó állít, az egyszerűen valótlanság. Nem csúsztatás, torzítás, hanem rágalmazás, fekete propaganda. S nem is elsősorban arról beszélek, hogy az elvszerű és jogos bírálatot nevezi Markó „ütésnek-vágásnak”. Ez belefér.
Hanem arról, hogy Tőkés László egyáltalán nem akart „szabadulni az összefogás nyűgétől”. Sőt, szorosabbra kívánta azt fonni, éppenséggel az RMDSZ-program, az autonómiáért való közös cselekvés mentén. Partner volt a Székely Önkormányzati Nagygyűlés közös megszervezésében, és partner lett volna az előremutató kezdeményezés folytatásában is. Mert ebben állt a gyakorlati politika síkján „az összefogás nyűge”, meg persze a folyamatos egyeztetésben. Az RMDSZ úgy indította az elnökválasztáson Kelemen Hunort, hogy nem egyeztetett ebben a kérdésben állítólagos szövetségesével, az EMNT-vel. Mindezeken túl, mihelyt felhangzottak a szirénhangok Bukarestből, az RMDSZ sietett kormányra 2010-ben, és el volt felejtve mind az önkormányzati nagygyűlés, mind a nagygyűlés nyilatkozatának aláíratása az RMDSZ polgármestereivel és tanácsosaival.
Az RMDSZ volt tehát az, mely lerázta magáról az összefogás nyűgét.
Markó tehát nemcsak valótlanságot állít, hanem a valóság fordítottját.
Ez az ideáltipikus esete annak, amikor a tolvaj kiált fogdmegért.
Borbély Zsolt Attila
itthon.ma/szerintunk
Az ember előbb-utóbb mentálhigiénés okokból leszokik arról a szellemi perverzióról, hogy állandó jelleggel figyelemmel kövesse a nemzetellenes, kozmopolita, balliberális sajtót. Amit ugyebár abból a megfontolásból kiindulva olvasott ideig-óráig, hogy tudni kell, mit mond az ellenség. Ezzel együtt nem árt, ha mégis elolvassuk azt, ami szembejön a világhálón és elég fontosnak tűnik.
Mint például a nyomtatott sajtóként csődört mondott, majd a netre költözött, jobb időket is megélt Romániai Magyar Szó portáljának egy szövegét, mely Markó Bélának a Heti Válaszban megjelent interjúját tálalja „kellően” méltatva, történeti kontextusba ágyazva. (Bálint Pataki József: Egy hét magyarságpolitikai írásaiból (2016. december 7-13.))
Nem kívánok az egész szöveggel foglalkozni részletesen, még azzal sem, hogy Markó ismét helyteleníti Magyarország nemzetállami működtetésének gondolatát (miközben magyar embernek inkább az lenne a dolga, hogy hallgasson erről a kérdésről, vagy dicsérje a személyelvű autonómiára épülő magyarországi kisebbségpolitikát), de egy passzust nem tudok érdemi reflexió nélkül hagyni.
Azt mondja Markó, reflektálva arra, hogy az RMDSZ felengedte a listáira a minap lezajlott választáson az MPP két vezető politikusát: „Mi néhányszor felismertük már az összefogás szükségességét, legutóbb például a 2009-es európai parlamenti választások alkalmával. Őszintén szólva nem övezte nagy lelkesedés az RMDSZ-szen belül, de a választások eredménye a döntés helyességét igazolta: nyolc százalék fölé kúszott a támogatásunk. Az összefogás azonban a továbbiakban nem működött, Tőkés László azonnal szabadulni kívánt az összefogás minden nyűgétől, ott ütött-vágott bennünket, ahol ért.”
Mondja ezt Markó Béla, aki előbb kiszorította módszeresen az RMDSZ-ből azokat, akik ragaszkodtak a hivatalos program legfontosabb célkitűzéséhez, az autonómiához, majd 2004-ben elnöke volt annak a pártnak, mely sikerrel akadályozta meg az ellenfél, a Magyar Polgári Szövetség választásokon való indulását.
2008-ban pedig olyan megalázó feltételeket támasztottak az MPP-vel való összefogás megkötésének ügyében, hogy azt csak visszautasítani lehetett.
Ezek után jött a 2009-es ajánlat arra nézve, hogy Tőkés László vezesse az RMDSZ Európai Parlamenti listáját, egy szélesebb, részletesebb autonómiaelvű egyezség keretében. Ez pedig abból fakadt, hogy két évvel korábban, 2007-ben Tőkés László függetlenként bejutott az Európai Parlamentbe, és Székelyföldön egymaga több szavazatot szerzett, mint az RMDSZ listája. Ettől rettent meg az RMDSZ vezetése és ezért ajánlotta fel Markó Tőkés Lászlónak az RMDSZ listájának első helyét. Eddig rendben is voltánk; mondjuk azt, hogy Markóék az erőből értettek, annak hatására jött a „felismerés”. A politikában az erőt nem kis mértékben a szavazatok jelentik, Tőkés Lászlónak pedig 2009-ben elég szavazata volt ahhoz, hogy ha be nem is jut ismét függetlenként, de az RMDSZ kibukjon az Európai Parlamentből. (Ahol ugyebár nincs kiskapu, nincs 6:3-as szabály, vagy mint legújabban, négy megyés szabály – ha nincs meg az 5%, a szervezet kiesett. Hogy a küszöb, mint intézmény oligarchisztikus és antidemokratikus, az más kérdés, tény, hogy Brüsszelben nem tekintik nemzetbiztonsági kérdésnek az RMDSZ parlamenti jelenlétét, mint ahogy Romániában teszi azt a bukaresti hatalom.)
A probléma ezek után következik.
Mert amit Markó állít, az egyszerűen valótlanság. Nem csúsztatás, torzítás, hanem rágalmazás, fekete propaganda. S nem is elsősorban arról beszélek, hogy az elvszerű és jogos bírálatot nevezi Markó „ütésnek-vágásnak”. Ez belefér.
Hanem arról, hogy Tőkés László egyáltalán nem akart „szabadulni az összefogás nyűgétől”. Sőt, szorosabbra kívánta azt fonni, éppenséggel az RMDSZ-program, az autonómiáért való közös cselekvés mentén. Partner volt a Székely Önkormányzati Nagygyűlés közös megszervezésében, és partner lett volna az előremutató kezdeményezés folytatásában is. Mert ebben állt a gyakorlati politika síkján „az összefogás nyűge”, meg persze a folyamatos egyeztetésben. Az RMDSZ úgy indította az elnökválasztáson Kelemen Hunort, hogy nem egyeztetett ebben a kérdésben állítólagos szövetségesével, az EMNT-vel. Mindezeken túl, mihelyt felhangzottak a szirénhangok Bukarestből, az RMDSZ sietett kormányra 2010-ben, és el volt felejtve mind az önkormányzati nagygyűlés, mind a nagygyűlés nyilatkozatának aláíratása az RMDSZ polgármestereivel és tanácsosaival.
Az RMDSZ volt tehát az, mely lerázta magáról az összefogás nyűgét.
Markó tehát nemcsak valótlanságot állít, hanem a valóság fordítottját.
Ez az ideáltipikus esete annak, amikor a tolvaj kiált fogdmegért.
Borbély Zsolt Attila
itthon.ma/szerintunk
2016. december 20.
Választási kerekasztal: minek köszönhető a jó magyar részvétel?
Az egyik ok, hogy egymillió jobboldali román szavazó maradt otthon. Barna Gergő, Illyés Gergő, Székely István és Székely István Gergő politológusokkal beszélgettünk.
Barna Gergő szociológussal, Illyés Gergő, Székely István és Székely István Gergő politológusokkal beszélgettünk a Transindex választási kerekasztalán hétfőn a Jakabffy Elemér Alapítvány székházában, ahol a december 11-i parlamenti választásokat értékeltük ki. A beszélgetés alább olvasható első részében a részvételről és az RMDSZ szerepléséről beszéltünk, a második részben a román pártok teljesítménye és a hamarosan megalakuló új kormány lesz a téma. A beszélgetés moderátora Balázsi-Pál Előd.
Moderátor: Kezdjük a választási részvétellel, amely alacsony volt országos szinten, viszont megfordult egy trend a magyar részvételt illetően.
Barna Gergő: A részvétellel kapcsolatban már elhangzott minden az elmúlt napokban, sőt, már a választások napján is. Abszolút értékben alacsony volt a részvétel, a hivatalos eredmény szerint nem is érte el a 40%-ot. Ha korrigált mutatókkal számolunk, akkor körülbelül 46%-os volt a részvétel – ez a korrigálás azt feltételezi, hogy az országban kevesebb felnőttkorú van, mint ahányan a BEC regiszterében szerepelnek. Tehát a romániai állandó lakosoknak kevesebb mint fele, körülbelül a 46%-a vett részt a választásokon, ami nagyon hasonló a 2008-as és 2012-es értékekhez, picit nagyobb, mint a 2008-as, és picit kisebb, mint a 2012-es érték. Ez abból a szempontból érdekes, hogy 2012 után, a 2014-es államelnök-választáskor arra számítottunk, hogy van egy növekedő tendencia a román társadalomban, mivel az elmúlt években minden választáson nőtt a részvétel. Ez a feltételezés megtört már az idei önkormányzati választásokon, ahol elmaradt a részvétel a 2012-eshez képest. Viszont a parlamenti választáson nem lett jelentős visszaesés, a részvétel nagyjából tartja a 2012-es szintet. Ami a magyar részvételt illeti, a legfontosabb a negatív trendnek a megtörése, amit parlamenti választásokon már rég láttunk: a kilencvenes évek elején a magyarok részvétele minden bizonnyal meghaladta az országos részvételt, de ez a kétezres években megfordult, és egyre inkább nyílt ki az olló, míg odáig jutottunk 2008-ban és 2012-ben, illetve az idei önkormányzati választásokon is, hogy a magyarok részvétele elmaradt az országos részvételtől. Most ez megtört, mert az idei parlamenti választáson nem sokkal, de enyhén meghaladta a magyar részvétel a román részvételt. Ez nyilván befolyásolja az eredményt is, részben ennek köszönhető az RMDSZ relatív jó eredménye.
Moderátor: Melyek a magyar részvétel szempontjából kiemelkedően jól szereplő megyék?
Barna Gergő: Nyilván ez is viszonyítás kérdése. Azok közül, akik az etnikai arány fölött teljesítettek, a legjobban Szatmár áll, ahol mi úgy számoljuk, hogy a felnőttkorúak között mintegy 35%-os a magyarság aránya, és ott 40%-ot kapott az RMDSZ. A következő Szilágy megye, ahol a 24%-os magyarsághoz képest 25%-os volt az RMDSZ eredménye. Maros megyében sikerült hozni az etnikai arányt, 39% körüli eredmény született, ami szintén jó. Biharban 25%-os a magyarság, és az RMDSZ 23,5%-ot kapott, tehát ilyen szempontból nem ugrik ki, de vannak más viszonyítási alapok, amelyekben Bihar jobban szerepel. Máramarosban is sikerült hozni az etnikai arányt, ez azért fontos, mert ez egy szórványmegye.
Moderátor: Hol volt gyenge a magyar részvétel?
Barna Gergő: Nagyon gyenge sehol nem volt, de inkább a szórvány maradt le. Ha régiók szerint nézzük, akkor abból, hogy Szatmár és Szilágy hozta a legjobb eredményt, evidens, hogy a Partium emelkedik ki, ott haladta meg a magyar szavazók aránya az etnikai arányokat. Más kiugró nincsen, az elmaradás pedig szórványban van. Székelyföldön, és ezen belül Hargita megyében és Háromszéken sem sikerült hozni az etnikai arányt, annak ellenére, hogy most azt tapasztaljuk, hogy a politikusok körében rohamosan csökkennek az etnikai arányok, mert Háromszéken is azt mondják, hogy átlépték ezt a határt, de ez nyilván akkor lenne igaz, ha 74% alatt lenne a felnőttkorú magyarság aránya Háromszéken, de ennél a mi becsléseink szerint több, 75% körüli.
Székely István: Két szempontot tennék hozzá ehhez a kérdéshez. Az egyik észrevétel az, hogy abszolút számokban nem érdemes számolni, hiszen ha azokat nézzük, csak Hargita megyében kapott többet az önkormányzati választásokhoz képest az RMDSZ, mivel annyival kisebb volt most az általános részvétel. Van két másik megközelítési szempont, az egyik az, hogy a részvétel tekintetében mi a helyzet az önkormányzati választáson tapasztalt, magyar szervezetekre leadott szavazati arány, illetve az RMDSZ mostani aránya tekintetében, és hogyha ezt nézzük, akkor három olyan megye van, ahol ez az arány magasabb. Maros megyében, ha összeadjuk az önkormányzati választáson a magyar szavazatok arányát, akkor az 36%, és most 38%. Szatmár megyében 37% volt az önkormányzati választáson, most 39%, és a legnagyobb különbség talán Szilágy megyében van, a parlamenti választásokon elért 25% az önkormányzati választásokon elért 21%-hoz képest. Van egy másik megközelítési mód, ez a mozgósító képesség. Barna Gergőnek köszönhetünk egy nagyon jó táblázatot, amit azért meg kell említeni. Itt a megyék erősorrendje tekintetében az látszik, hogy messze Szilágy a legjobb a mozgósítóképesség szempontjából, amit úgy mérünk, hogy 100 szavazati joggal rendelkező személy közül hány szavazott az RMDSZ listájára. Ugye, ez 52% Szilágyban, 47% Hargitában és 45% Szatmárban. Ugyanakkor azt látjuk, hogy Hargitát leszámítva gyakorlatilag ez az arány mindenhol kisebb, mint az önkormányzati választásokon tapasztalt mozgósító képesség.
Moderátor: Mik voltak azok a tényezők, amelyeknek köszönhetően sikerült beérni és meghaladni a román részvételi arányt, és megfordítani ezt a trendet?
Illyés Gergő: Szerintem három fő tényező volt, nehéz megmondani, hogy a megyék szintjén mi befolyásolta a részvételi arányt. Megnézve ezeket az eredményeket, látszik, hogy bizonyos székelyföldi kisebb régiókban érzékelhetően jobb volt most az eredmény, mint akkor, amikor az RMDSZ külön indult. Volt az MPP-vel való összefogásnak is egy felhajtó ereje főleg Székelyföldön és azokban a kisebb régiókban, ahol hagyományosan az RMDSZ elleni kisebb pártoknak jó eredményei szoktak születni, például Gyergyószéken. Ez egy dolog. Ennek például az interetnikus közegben nem volt érzékelhetően nagy hatása. A másik okcsomag az volt, hogy az elmúlt időszak eseményei felborzolták a kedélyeket, a marosvásárhelyi iskolaügy és a csíksomlyói ügy mozgósíthattak jobban, és az RMDSZ a kampányában fel is hívta a figyelmet arra, hogy ezek a dolgok megtörténtek. A harmadik fontos ok a magyarországi kormánypártok kiállása. Ennyire egyértelmű ez soha nem volt még az eddigi választásokon, bár voltak már közös fotók, de ennyire erőteljes jelenlét még nem volt. Illetve az, hogy a magyarországi közmédia, vagy általában a média sokkal nagyobb teret szentelt a választásnak, mint eddig. Vasárnap a közmédia csatornái olyanok voltak, mintha erdélyi csatornák lettek volna. És tekintettel arra, hogy az erdélyi magyarok nagy számban nézik ezeket az adókat, ez hozott egy olyan kontrasztot, hogy a román médiában kampánycsend volt – meg egyébként sem jelent meg az RMDSZ szinte egyáltalán a román médiában –, a magyarországi médiában pedig nem, és az erdélyi magyar választók úgy érezhették, hogy történik valami vasárnap, miközben az országban egy láthatatlan kampány volt. Ez hozhatott egy pluszt. Nem tudom, hogy melyik milyen mértékben, de biztos, hogy mind a három tényező hozzájárult ehhez az eredményhez.
Székely István Gergő: Én is azt gondolom, hogy nem elsősorban a Fidesz kiállása, hanem inkább a médiakampány volt az, ami mozgósítóan hathatott. Persze, utólag ezt meg lehet mérni, be lehet tenni ilyen kérdéseket a következő országos felmérésbe, hogy mi volt fontosabb: az, hogy Orbán Viktor eljött Szatmárra, és személyesen az RMDSZ mellett kampányolt, vagy az, hogy tulajdonképpen egy alacsony intenzitású román kampány közepette az RMDSZ úgymond profitálhatott abból, hogy a magyar köztévében nincs kampánycsend, és ott lehetett mozgósítani akár vasárnap is. Szerintem ezt erősíti az is, hogy a tömbzónákban nagyobb volt a részvételi növekmény a helyhatóságihoz képest, mint a szórványban, és szerintem ez az a zóna, ahol elvárható az, hogy a magyar köztévének nagyobb mozgósító hatása legyen. Egy barátom kicsit cinikusan úgy foglalta össze egyébként, hogy ezt a mozgósítási pluszt úgy is meg lehet fogni, hogy 2% Orbán Viktortól és 2% a DNA-tól.
Moderátor: Udvarhelyszéken hogyan sikerült átlépni a helyi ellentéteken?
Illyés Gergő: Én is csak annyit tudok, amennyit a médiából látok, hogy egyrészt volt egy Kelemen Hunor-látogatás, talán utolsó héten, amikor az udvarhelyi polgármesterrel aláírtak egy dokumentumot, aminek nyilván az volt a célja, hogy az MPP próbáljon meg helyi szinten mozgósítani, illetve maga Kövér László is a helyszínen volt, és megpróbálta ő is meggyőzni a helyieket. Egyébként azt láttam, hogy Udvarhelyszéken nem volt a legjobb a mozgósítás, ahhoz képest, amilyen volt az önkormányzatin, gyengébb lett, és ha jól tudom, a vidék volt az erősebb, a város még gyengébb lett. Tehát részben sikerült csak átlépni az ellentéteken. Azt gondolom, hogy a parlamenti választás mindig más, mint az önkormányzati, biztos vannak olyanok is, akik egyébként is megszavazták volna az RMDSZ-t, annak ellenére, hogy az önkormányzatin az MPP-EMNP-re szavaztak, mert más játék, más kávéház. Számukra nem is a Kövér László látogatása jelenthetett sokat, hanem az Orbán Viktoré, mert még mindig ő az a személy, akinek a szava a legtöbbet jelent ezeknek a választóknak, és tanácsa, iránymutatása a legerősebb dolog. És ennek hatására azt mondták, hogy na jó, tegyük félre azt, ami egyébként zavar, mert vannak nekünk problémáink a szervezettel, nem is kevés. Persze, a közmédia is fontos volt, de Orbán Viktor is fontos volt, mert ő nem szokott mindenhez hozzászólni, ritkán nyilvánul meg külhoni magyar kérdésekben ennyire egyértelműen, most pedig megtette, úgyhogy ez is hozhatott szavazatokat. Gyergyóval is ugyanez a kérdés szerintem, ott viszont jó volt a mozgósítás, MPP-s városvezetés is van, meg elég erős MPP-s mag, ott viszont jól sikerült a mozgósítás. Szerintem ahhoz képest jól működött, hogy mennyire féltek tőle mindkét oldalon, hogy nem fog ez simán megoldódni. Székely István: Az általános részvételhez azért annyit még hozzáfűznék, hogy ha megnézzük az utolsó két parlamenti és önkormányzati választás részvételét, akkor az önkormányzati választás részvételének körülbelül 80 százaléka az ezt követő parlamenti választás részvétele, és a mostaniak között ugyanez az összefüggés figyelhető meg. Két észrevételt tennék, az egyik az MPP-vel megkötött összefogás kérdése. Én úgy gondolom, ez nem csak abban nyilvánult meg, hogy az MPP által dominált településeken jobb volt a mozgósítás, mint a megkötött megállapodás nélkül, hanem van egy olyan hatása is, hogy maga az összefogás ténye és ennek a kommunikálása, interetnikus környezetben, a szórványban is behozott a bizonytalanok köréből egy olyan réteget, amelynek a verseny elsősorban a személyeskedésig fajuló vitákat jelentette, ami távoltartotta őket a parlamenti választásoktól. A másik szempont technikai jellegű lesz: azt látom, hogy most sikerült egy jó kampányt összehozni, ennyire tervezett kampánya az RMDSZ-nek – szakaszolással, heti témával, napi üzenettel – még nem volt, és ez azért lehetett sikeres többek között, mert ezt a jelöltek is visszaigazolták, felerősítve hatását . Ez annak is a következménye, hogy az RMDSZ lecserélte a képviselőinek és szenátorainak felét, és ezeknek a fiataloknak, mondjuk úgy, az együttműködési hajlandósága és a fegyelme a választási kampányban sokkal jobb, mint azoké, akik „mindent tudnak”.
Moderátor: Az egységes üzenet mellett fontos lehetett az is, hogy ezúttal megpróbáltak konkrét, kézzelfogható és megvalósítható üzeneteket megfogalmazni, és nem a ködös autonómiát tűzték a zászlajukra, amiről mindenki tudja, hogy négyéves szinten megvalósíthatatlan.
Barna Gergő: Visszatérnék még az eredeti kérdéshez, hogy miért volt a magyarok esetében jobb a részvétel. Nagyjából ugyanazt fogom elmondani, mint ami elhangzott, mert nagyon fontos pontosan látni azt, hogy az elsődleges tényező az alacsony román részvétel. Efelett elsiklunk, bár ezt korábban mondta Illyés Gergő is, de szerintem sokkal hangsúlyosabb annál, mint ahogyan tárgyaljuk. A 2008-as eredményekhez tudjuk hasonlítani a szavazószámokat, és ez azért is lehetséges, mert a részvétel nagyjából hasonló volt. Ha megnézzük, 2008-ban a PNL annyi szavazatot hozott önmagában, mint a mostani új PNL, amiben benne kéne legyen a PDL szavazótábora is. Eltűnt a PDL szavazóbázisa, ami nem elhanyagolható, 2,5 millió szavazatról van szó. A jobboldali szavazótáborban felerősödött apátiát még jobban mutatja, hogy az idei, júniusi önkormányzati választásokhoz képes a PNL elveszítette majdnem a felét a szavazóinak, 44%-kal csökkent a szavazószáma, ami 1 millió 120 ezer szavazatot jelent. Ha ezt az USR-vel összeadjuk, és úgy számoljuk, akkor is van egy 800 ezres különbség. Szerintem ezen a választáson nem jelent meg egymillió olyan állampolgár, aki minden előrejelzés, számítás, vagy akár a józan ész logikája szerint ott kellett volna legyen. Ezek olyanok, akik aktívak politikailag, olyanok, akik inkább jobboldali szavazók, akik az önkormányzati választásokon részt vettek. Ők most nem jelentek meg, az RMDSZ eredménye ezért is ennyire jó. Ha elmegy ez az egymillió szavazó, akkor az RMDSZ 5,3-5,4%-ot kapott volna, ami nyilván még mindig jobb, mint a 2012-es eredmény, tehát nem kell elvitatni az RMDSZ eredményét, de azt nagyon pontosan kell látni, hogy a román részvétel nagyon befolyásolta ezt, és olyan szempontból fontos, hogy nem tudni, mi lesz a következő választásokon, nem szabad hátradőlni, pontosan kell látniuk az RDMSZ-ben is, hogy mi az elsődleges ok. A másodlagos okot, amiről itt szó volt, úgy fogalmaztam meg, hogy egy konszenzus volt abban, hogy az RMDSZ indul, és csak az RMDSZ: az MPP-vel való összefogás, és az a döntés, hogy az EMNP nem indul a választásokon. Azt hiszem, nem volt olyan parlamenti választás ’90 óta, amelyen ne lett volna az RMDSZ-nek valamilyen kihívója. 1996-tól biztos minden választáson volt, tehát ez az első olyan parlamenti választás az utóbbi években, amikor az RMDSZ egyedül indult. És ez a konszenzus megteremtődött mind erdélyi magyar szinten, mind a magyarországi pártokkal és a magyar kormánypárttal együtt, szerintem ennek nyilván nagy a hatása. A közmédia hatását nagyon jól látjuk az adatokban: amikor azt mondom, hogy a Partium teljesített nagyon jól, az a régió sokkal inkább követi a magyarországi közmédiát. A másik, amire Székely István utalt valamilyen szinten, hogy azt láttuk a korábbi választásokon, hogy a magyar-magyar verseny olyan negatív kampányt szült, amely minden bizonnyal taszította a választók egy részét. Az, hogy ez most elmaradt, azáltal az RMDSZ kampánya teljesen pozitív maradt. Ez ide tartozik ebbe a konszenzusos témába, hogy sikerült ilyen jól szerepelni. Az eseményekről pedig azt gondolom, hogy olyan nagy hatásuk nem volt. Nyilván jó volna ezt megmérni, egyrészt abból indulva ki, hogy a Maros megyei eredmények nem lettek olyan kirívóak, ha a marosvásárhelyi iskolaügyre gondolunk. Kolozs megye javított, bizonyos szempontból javított Székelyföld is, Csíksomlyónak és Horváth Annának az ügye lehet, hogy tényleg felhajtó erővel bírt. Viszont én azt látom, hogy egyre inkább emelkedik az ingerküszöb a DNA-s korrupcióellenes harc ügyletei kapcsán, mert ennek tulajdonítható be az is, hogy a román jobboldal ennyire otthon maradt. Nyugodtan a korrupcióellenes ügyészség kudarcának lehet ítélni ezt a választást is, ugyanúgy, ahogy az önkormányzati választások alkalmával voltak olyan polgármesterek, akiket a börtönben ülve választottak meg. Ugyanúgy, most az a szavazóbázis nem ment el szavazni, akiről a leginkább úgy tűnt, vagy úgy gondoltuk róluk, hogy nagyon is odafigyel ezekre a korrupciós ügyekre, és szankcionálja a PSD-t. Ez nem történt meg. Azt gondolom, hogy a magyarok szintjén is megnőtt az ingerküszöb, gondoljunk vissza, 2008-ban, 2012-ben is voltak ügyek. Nagy Zsolt, a Mikó-ügy régebbi témák, és nem tudom, milyen felhajtó erejük volt, vagy azokhoz képest ezeknek most nagyobb volt-e, vagy nem. Ezek események voltak, ezekre rá lehetett építeni a kommunikációt, de különösebben nagy hatásuk nem volt.
Illyés Gergő: Arról, hogy mekkora hatása van a korrupcióellenes ügyészségnek: Nagybányán volt ez a bizonyos polgármester, és most az édesanyja volt a listavezető. És az egyik támogató videóban éppen a háziőrizetben levő fia buzdította az ő támogatóit, hogy szavazzanak az anyja által vezetett listára. Elég groteszk ez a helyzet, és tényleg ez a romániai valóság, hogy nem érdekli az embereket, hogy éppen ki korrupt, vagy ki nem korrupt. Lia Olguța Vasilescu ugye magasan megnyerte a polgármester-választás, és Dolj megyében 60% fölötti eredményt ért el a PSD, szóval ez így nem működik. Székely István: Én árnyalnám azt, amit Gergő mondott. A mostani eredmény valóban magyarázható a nagyon alacsony román részvétellel is, de ezek azért szorosan összefüggnek. Ugye ’90 óta azt látjuk, hogy nagyon kis különbség van a magyar és a román részvétel között, leszámítva a 2007-es és 2009-es EP-választásokat, nagyon nagy mértékben együtt jár ez a dolog. A kilencvenes években valamivel felette, a kétezres években valamivel alatta, és most megint valamivel felette van a magyar részvétel az országosnak. Ezeket tehát nem lehet önmagukban vizsgálni, hogy van egy román részvétel és van egy magyar részvétel. Azok a tényezők, amelyek előidézik az alacsony román részvételt, ugyanúgy érvényesek a magyar választókra is. A másik szempont, amiért valóban nincs ok arra, hogy valaki hátradőljön, az az, hogy az RMDSZ törzsszavazói köre vélhetően nem éri el az 5%-ot. Ha a biztos szavazókról vagy törzsszavazókról beszélünk, akkor azokra gondolunk, akik három egymást követő választáson elmennek, és ugyanarra a szervezetre szavaznak. Persze, megint kérdés, hogy milyen részvételi arányra vonatkozik az állítás, de ez már az önkormányzati választásokon is látszott. Ha össze kellene foglalni ezt az egész történetet, akkor leegyszerűsítve azt mondanám, hogy volt egy törzsszavazói kör, ehhez hozzáadódott a kampány két kiemelt célcsoportja. Az egyik a fiatalok mozgósítása – ezzel magyarázható az erős közösségi hálós és internetes jelenlét a kampányban. Illetve a másik, hogy az MPP-vel való összefogás kapcsán próbáljon az RMDSZ behozni olyan szavazókat, akik egyrészt ellene szavaztak, másrészt bizonytalanok voltak. Ehhez hozzáadódott a magyar kormány támogatása, illetve a valóban alacsony román részvétel.
Barna Gergő: Ebben teljesen igazad van, hogy összefüggnek a dolgok, és hogy nagyjából azonos szinten alakult a román és a magyar részvétel. Azt gondolom, hogy a korábbi parlamenti választásokon is volt legalább a román pártokon belül egy összemérhető erőviszony, vagy egy nagyon hasonló politikai kínálat. Ami most, úgy tűnik, hogy a jobboldali szavazók esetében nem történt meg. Nem mondom azt, hogy ez az egymillió szavazó, aki nem vett részt a választásokon, az nem mozgósítható bármilyen más formában, vagy a következő választásokon. Szerintem ez fontos. Amúgy fontos azért is, mert az RMDSZ vagy a magyarok esetében kisebb lehetett feltételezésem szerint az átszavazás, pont azért, mert a jobboldali román pártok ennyire gyengén szerepeltek. Nyilván erre nincs adat, nehéz bizonyítani. Ez is hozzájárult az eredményhez, hogy ahhoz képest, hogy csak egy magyar párt indult, a román pártokra szavazók aránya is alatta maradt a korábbi választásoknak. Hogyha pedig visszatérünk arra, hogy mennyire kiugró vagy nem a magyarok részvétele, azt jól kell látni, hogy nagyon kevéssel haladta meg az RMDSZ szavazatszáma azt, amit 2012-ben az RMDSZ, az EMNP és az MPP együttesen hozott. Székelyföldön sem sikerült ezt meglépni, itt is egyedül a Partium vagy a szórvány áll jobban. De ez egy fontos tényező, amit István mond, hogy mekkora a törzsbázis, és ez egy kérdés is, én sem tudom, hogy kik azok, akik 2012-ben az EMNP-re szavaztak, és nem mentek most el, vagy azoknak mekkora része szavazott az RMDSZ-re, vagy mennyi azoknak az aránya, akik korábban nem vettek részt, de most igen. Szerintem van egy átjárás az EMNP-MPP szavazók és az RMDSZ között, de bizonyára nem teljes lefedettségű.
Székely István: Volt egy Avangard exit poll felmérés, ami egy hatalmas mintán készült, akkorán, amit azért már érdemes a magyarok szempontjából is komolyan venni. Ennek alapján a magyarok 10,7%-a román pártra szavazott, ami azért meglepően magasnak tűnik. Ebből 5,2 % a PSD-re, 2,9% a PNL-re, és 1,6% az USR-re. Most ez azért elgondolkodtató, mert nem hiszem, hogy ők néppártosok, vagy az MPP-sek lennének. Szerintem ezeknek egy része, legalábbis ami az USR-s szavazókat illeti, egyszerűen nem tartja már magára nézve meghatározónak az etnikai szavazást – ennek következményeivel azért számolni kell.
Moderátor: Lehetett a mozgósításban hatása a kampány előtt bedobott provokatív román nyelvű RMDSZ-es óriáplakátoknak?
Illyés Gergő: Nem tudom erre a választ, de ez mintha a román társadalomban nagyobb hullámokat vert volna, mint a magyarban, mert a magyar választóknak ez sok újdonságot nem mondott. Ebből nem azt olvasták ki a magyar választók, hogy az RMDSZ el akar szakadni Romániától, hanem ők értették, hogy mi az üzenet: hogy a központosítás az egy rossz dolog, mi nem akarunk központosítást, mi azt akarjuk, hogy minél több döntés helyi szinten szülessen.
Ez a gondolat, ennek a kommunikálása nem most kezdődött. Ilyen szempontból ez nem volt új üzenet, ez a román társadalom számára volt új üzenet. Ebből azt olvastam ki, hogy sokkal többet kell kommunikálni azokról a dolgokról, amiről mi beszélünk egymás között. Például arról, hogy az adókat helyi szinten használják, egymás közt sokat beszéltünk, de az, amennyi erről megjelent a román médiában, a nullához közelít. Erről sokkal többet kell beszélni az RMDSZ vezetői részéről. Ez konfliktussal jár a román médiában, valószínűleg sok kellemetlen tévéadással jár, de ezt be kell vállalni, mert egyébként 4 év múlva is ez lesz a hatás, hogy felírunk valamit a pannóra, és mindenki megijed tőle, hogy mindent el akarnak lopni. Nyilvánvalóan szándékosan lepődik meg a román média, de erre a román közvélemény rezonál. Ezeket úgy lehet leépíteni, hogy minél többet beszélünk róla. Moderátor: Háromszéken és Bihar megyében helyi EMNP-s vezetők arról beszéltek, hogy a választásokon nem érdemes részt venni, mert az RMDSZ úgyis bejut. Volt ennek a demobilizáló üzenetek hatása?
Székely István: Háromszéken a megyei elnök azt mondta, hogy el kell menni, tulajdonképpen megismételve Szilágyi Zsolt nyilatkozatát, de helyileg több olyan képviselő is volt, aki világosan kimondta, hogy az RMDSZ-re nem szabad szavazni.
Székely István Gergő: Azt gondolom, hogy ezzel az EMNP lehetetlen helyzetbe került, mert ha a FIDESZ egy dolgot mond, akkor nehezen mondhatják annak az ellenkezőjét. Hasonlít a helyzet ahhoz, amikor a FIDESZ kibékült a VMSZ-szel a Vajdaságban, és akkor az Ágoston Andrásék és a VMDP hirtelen nem volt amit csináljanak, el kellett hallgassanak. Itt jön be az, hogy a miniszterelnöknek nem lehet ellentmondani, még akkor sem, ha amit mond, az nekünk épp nem jó.
Transindex.ro
Az egyik ok, hogy egymillió jobboldali román szavazó maradt otthon. Barna Gergő, Illyés Gergő, Székely István és Székely István Gergő politológusokkal beszélgettünk.
Barna Gergő szociológussal, Illyés Gergő, Székely István és Székely István Gergő politológusokkal beszélgettünk a Transindex választási kerekasztalán hétfőn a Jakabffy Elemér Alapítvány székházában, ahol a december 11-i parlamenti választásokat értékeltük ki. A beszélgetés alább olvasható első részében a részvételről és az RMDSZ szerepléséről beszéltünk, a második részben a román pártok teljesítménye és a hamarosan megalakuló új kormány lesz a téma. A beszélgetés moderátora Balázsi-Pál Előd.
Moderátor: Kezdjük a választási részvétellel, amely alacsony volt országos szinten, viszont megfordult egy trend a magyar részvételt illetően.
Barna Gergő: A részvétellel kapcsolatban már elhangzott minden az elmúlt napokban, sőt, már a választások napján is. Abszolút értékben alacsony volt a részvétel, a hivatalos eredmény szerint nem is érte el a 40%-ot. Ha korrigált mutatókkal számolunk, akkor körülbelül 46%-os volt a részvétel – ez a korrigálás azt feltételezi, hogy az országban kevesebb felnőttkorú van, mint ahányan a BEC regiszterében szerepelnek. Tehát a romániai állandó lakosoknak kevesebb mint fele, körülbelül a 46%-a vett részt a választásokon, ami nagyon hasonló a 2008-as és 2012-es értékekhez, picit nagyobb, mint a 2008-as, és picit kisebb, mint a 2012-es érték. Ez abból a szempontból érdekes, hogy 2012 után, a 2014-es államelnök-választáskor arra számítottunk, hogy van egy növekedő tendencia a román társadalomban, mivel az elmúlt években minden választáson nőtt a részvétel. Ez a feltételezés megtört már az idei önkormányzati választásokon, ahol elmaradt a részvétel a 2012-eshez képest. Viszont a parlamenti választáson nem lett jelentős visszaesés, a részvétel nagyjából tartja a 2012-es szintet. Ami a magyar részvételt illeti, a legfontosabb a negatív trendnek a megtörése, amit parlamenti választásokon már rég láttunk: a kilencvenes évek elején a magyarok részvétele minden bizonnyal meghaladta az országos részvételt, de ez a kétezres években megfordult, és egyre inkább nyílt ki az olló, míg odáig jutottunk 2008-ban és 2012-ben, illetve az idei önkormányzati választásokon is, hogy a magyarok részvétele elmaradt az országos részvételtől. Most ez megtört, mert az idei parlamenti választáson nem sokkal, de enyhén meghaladta a magyar részvétel a román részvételt. Ez nyilván befolyásolja az eredményt is, részben ennek köszönhető az RMDSZ relatív jó eredménye.
Moderátor: Melyek a magyar részvétel szempontjából kiemelkedően jól szereplő megyék?
Barna Gergő: Nyilván ez is viszonyítás kérdése. Azok közül, akik az etnikai arány fölött teljesítettek, a legjobban Szatmár áll, ahol mi úgy számoljuk, hogy a felnőttkorúak között mintegy 35%-os a magyarság aránya, és ott 40%-ot kapott az RMDSZ. A következő Szilágy megye, ahol a 24%-os magyarsághoz képest 25%-os volt az RMDSZ eredménye. Maros megyében sikerült hozni az etnikai arányt, 39% körüli eredmény született, ami szintén jó. Biharban 25%-os a magyarság, és az RMDSZ 23,5%-ot kapott, tehát ilyen szempontból nem ugrik ki, de vannak más viszonyítási alapok, amelyekben Bihar jobban szerepel. Máramarosban is sikerült hozni az etnikai arányt, ez azért fontos, mert ez egy szórványmegye.
Moderátor: Hol volt gyenge a magyar részvétel?
Barna Gergő: Nagyon gyenge sehol nem volt, de inkább a szórvány maradt le. Ha régiók szerint nézzük, akkor abból, hogy Szatmár és Szilágy hozta a legjobb eredményt, evidens, hogy a Partium emelkedik ki, ott haladta meg a magyar szavazók aránya az etnikai arányokat. Más kiugró nincsen, az elmaradás pedig szórványban van. Székelyföldön, és ezen belül Hargita megyében és Háromszéken sem sikerült hozni az etnikai arányt, annak ellenére, hogy most azt tapasztaljuk, hogy a politikusok körében rohamosan csökkennek az etnikai arányok, mert Háromszéken is azt mondják, hogy átlépték ezt a határt, de ez nyilván akkor lenne igaz, ha 74% alatt lenne a felnőttkorú magyarság aránya Háromszéken, de ennél a mi becsléseink szerint több, 75% körüli.
Székely István: Két szempontot tennék hozzá ehhez a kérdéshez. Az egyik észrevétel az, hogy abszolút számokban nem érdemes számolni, hiszen ha azokat nézzük, csak Hargita megyében kapott többet az önkormányzati választásokhoz képest az RMDSZ, mivel annyival kisebb volt most az általános részvétel. Van két másik megközelítési szempont, az egyik az, hogy a részvétel tekintetében mi a helyzet az önkormányzati választáson tapasztalt, magyar szervezetekre leadott szavazati arány, illetve az RMDSZ mostani aránya tekintetében, és hogyha ezt nézzük, akkor három olyan megye van, ahol ez az arány magasabb. Maros megyében, ha összeadjuk az önkormányzati választáson a magyar szavazatok arányát, akkor az 36%, és most 38%. Szatmár megyében 37% volt az önkormányzati választáson, most 39%, és a legnagyobb különbség talán Szilágy megyében van, a parlamenti választásokon elért 25% az önkormányzati választásokon elért 21%-hoz képest. Van egy másik megközelítési mód, ez a mozgósító képesség. Barna Gergőnek köszönhetünk egy nagyon jó táblázatot, amit azért meg kell említeni. Itt a megyék erősorrendje tekintetében az látszik, hogy messze Szilágy a legjobb a mozgósítóképesség szempontjából, amit úgy mérünk, hogy 100 szavazati joggal rendelkező személy közül hány szavazott az RMDSZ listájára. Ugye, ez 52% Szilágyban, 47% Hargitában és 45% Szatmárban. Ugyanakkor azt látjuk, hogy Hargitát leszámítva gyakorlatilag ez az arány mindenhol kisebb, mint az önkormányzati választásokon tapasztalt mozgósító képesség.
Moderátor: Mik voltak azok a tényezők, amelyeknek köszönhetően sikerült beérni és meghaladni a román részvételi arányt, és megfordítani ezt a trendet?
Illyés Gergő: Szerintem három fő tényező volt, nehéz megmondani, hogy a megyék szintjén mi befolyásolta a részvételi arányt. Megnézve ezeket az eredményeket, látszik, hogy bizonyos székelyföldi kisebb régiókban érzékelhetően jobb volt most az eredmény, mint akkor, amikor az RMDSZ külön indult. Volt az MPP-vel való összefogásnak is egy felhajtó ereje főleg Székelyföldön és azokban a kisebb régiókban, ahol hagyományosan az RMDSZ elleni kisebb pártoknak jó eredményei szoktak születni, például Gyergyószéken. Ez egy dolog. Ennek például az interetnikus közegben nem volt érzékelhetően nagy hatása. A másik okcsomag az volt, hogy az elmúlt időszak eseményei felborzolták a kedélyeket, a marosvásárhelyi iskolaügy és a csíksomlyói ügy mozgósíthattak jobban, és az RMDSZ a kampányában fel is hívta a figyelmet arra, hogy ezek a dolgok megtörténtek. A harmadik fontos ok a magyarországi kormánypártok kiállása. Ennyire egyértelmű ez soha nem volt még az eddigi választásokon, bár voltak már közös fotók, de ennyire erőteljes jelenlét még nem volt. Illetve az, hogy a magyarországi közmédia, vagy általában a média sokkal nagyobb teret szentelt a választásnak, mint eddig. Vasárnap a közmédia csatornái olyanok voltak, mintha erdélyi csatornák lettek volna. És tekintettel arra, hogy az erdélyi magyarok nagy számban nézik ezeket az adókat, ez hozott egy olyan kontrasztot, hogy a román médiában kampánycsend volt – meg egyébként sem jelent meg az RMDSZ szinte egyáltalán a román médiában –, a magyarországi médiában pedig nem, és az erdélyi magyar választók úgy érezhették, hogy történik valami vasárnap, miközben az országban egy láthatatlan kampány volt. Ez hozhatott egy pluszt. Nem tudom, hogy melyik milyen mértékben, de biztos, hogy mind a három tényező hozzájárult ehhez az eredményhez.
Székely István Gergő: Én is azt gondolom, hogy nem elsősorban a Fidesz kiállása, hanem inkább a médiakampány volt az, ami mozgósítóan hathatott. Persze, utólag ezt meg lehet mérni, be lehet tenni ilyen kérdéseket a következő országos felmérésbe, hogy mi volt fontosabb: az, hogy Orbán Viktor eljött Szatmárra, és személyesen az RMDSZ mellett kampányolt, vagy az, hogy tulajdonképpen egy alacsony intenzitású román kampány közepette az RMDSZ úgymond profitálhatott abból, hogy a magyar köztévében nincs kampánycsend, és ott lehetett mozgósítani akár vasárnap is. Szerintem ezt erősíti az is, hogy a tömbzónákban nagyobb volt a részvételi növekmény a helyhatóságihoz képest, mint a szórványban, és szerintem ez az a zóna, ahol elvárható az, hogy a magyar köztévének nagyobb mozgósító hatása legyen. Egy barátom kicsit cinikusan úgy foglalta össze egyébként, hogy ezt a mozgósítási pluszt úgy is meg lehet fogni, hogy 2% Orbán Viktortól és 2% a DNA-tól.
Moderátor: Udvarhelyszéken hogyan sikerült átlépni a helyi ellentéteken?
Illyés Gergő: Én is csak annyit tudok, amennyit a médiából látok, hogy egyrészt volt egy Kelemen Hunor-látogatás, talán utolsó héten, amikor az udvarhelyi polgármesterrel aláírtak egy dokumentumot, aminek nyilván az volt a célja, hogy az MPP próbáljon meg helyi szinten mozgósítani, illetve maga Kövér László is a helyszínen volt, és megpróbálta ő is meggyőzni a helyieket. Egyébként azt láttam, hogy Udvarhelyszéken nem volt a legjobb a mozgósítás, ahhoz képest, amilyen volt az önkormányzatin, gyengébb lett, és ha jól tudom, a vidék volt az erősebb, a város még gyengébb lett. Tehát részben sikerült csak átlépni az ellentéteken. Azt gondolom, hogy a parlamenti választás mindig más, mint az önkormányzati, biztos vannak olyanok is, akik egyébként is megszavazták volna az RMDSZ-t, annak ellenére, hogy az önkormányzatin az MPP-EMNP-re szavaztak, mert más játék, más kávéház. Számukra nem is a Kövér László látogatása jelenthetett sokat, hanem az Orbán Viktoré, mert még mindig ő az a személy, akinek a szava a legtöbbet jelent ezeknek a választóknak, és tanácsa, iránymutatása a legerősebb dolog. És ennek hatására azt mondták, hogy na jó, tegyük félre azt, ami egyébként zavar, mert vannak nekünk problémáink a szervezettel, nem is kevés. Persze, a közmédia is fontos volt, de Orbán Viktor is fontos volt, mert ő nem szokott mindenhez hozzászólni, ritkán nyilvánul meg külhoni magyar kérdésekben ennyire egyértelműen, most pedig megtette, úgyhogy ez is hozhatott szavazatokat. Gyergyóval is ugyanez a kérdés szerintem, ott viszont jó volt a mozgósítás, MPP-s városvezetés is van, meg elég erős MPP-s mag, ott viszont jól sikerült a mozgósítás. Szerintem ahhoz képest jól működött, hogy mennyire féltek tőle mindkét oldalon, hogy nem fog ez simán megoldódni. Székely István: Az általános részvételhez azért annyit még hozzáfűznék, hogy ha megnézzük az utolsó két parlamenti és önkormányzati választás részvételét, akkor az önkormányzati választás részvételének körülbelül 80 százaléka az ezt követő parlamenti választás részvétele, és a mostaniak között ugyanez az összefüggés figyelhető meg. Két észrevételt tennék, az egyik az MPP-vel megkötött összefogás kérdése. Én úgy gondolom, ez nem csak abban nyilvánult meg, hogy az MPP által dominált településeken jobb volt a mozgósítás, mint a megkötött megállapodás nélkül, hanem van egy olyan hatása is, hogy maga az összefogás ténye és ennek a kommunikálása, interetnikus környezetben, a szórványban is behozott a bizonytalanok köréből egy olyan réteget, amelynek a verseny elsősorban a személyeskedésig fajuló vitákat jelentette, ami távoltartotta őket a parlamenti választásoktól. A másik szempont technikai jellegű lesz: azt látom, hogy most sikerült egy jó kampányt összehozni, ennyire tervezett kampánya az RMDSZ-nek – szakaszolással, heti témával, napi üzenettel – még nem volt, és ez azért lehetett sikeres többek között, mert ezt a jelöltek is visszaigazolták, felerősítve hatását . Ez annak is a következménye, hogy az RMDSZ lecserélte a képviselőinek és szenátorainak felét, és ezeknek a fiataloknak, mondjuk úgy, az együttműködési hajlandósága és a fegyelme a választási kampányban sokkal jobb, mint azoké, akik „mindent tudnak”.
Moderátor: Az egységes üzenet mellett fontos lehetett az is, hogy ezúttal megpróbáltak konkrét, kézzelfogható és megvalósítható üzeneteket megfogalmazni, és nem a ködös autonómiát tűzték a zászlajukra, amiről mindenki tudja, hogy négyéves szinten megvalósíthatatlan.
Barna Gergő: Visszatérnék még az eredeti kérdéshez, hogy miért volt a magyarok esetében jobb a részvétel. Nagyjából ugyanazt fogom elmondani, mint ami elhangzott, mert nagyon fontos pontosan látni azt, hogy az elsődleges tényező az alacsony román részvétel. Efelett elsiklunk, bár ezt korábban mondta Illyés Gergő is, de szerintem sokkal hangsúlyosabb annál, mint ahogyan tárgyaljuk. A 2008-as eredményekhez tudjuk hasonlítani a szavazószámokat, és ez azért is lehetséges, mert a részvétel nagyjából hasonló volt. Ha megnézzük, 2008-ban a PNL annyi szavazatot hozott önmagában, mint a mostani új PNL, amiben benne kéne legyen a PDL szavazótábora is. Eltűnt a PDL szavazóbázisa, ami nem elhanyagolható, 2,5 millió szavazatról van szó. A jobboldali szavazótáborban felerősödött apátiát még jobban mutatja, hogy az idei, júniusi önkormányzati választásokhoz képes a PNL elveszítette majdnem a felét a szavazóinak, 44%-kal csökkent a szavazószáma, ami 1 millió 120 ezer szavazatot jelent. Ha ezt az USR-vel összeadjuk, és úgy számoljuk, akkor is van egy 800 ezres különbség. Szerintem ezen a választáson nem jelent meg egymillió olyan állampolgár, aki minden előrejelzés, számítás, vagy akár a józan ész logikája szerint ott kellett volna legyen. Ezek olyanok, akik aktívak politikailag, olyanok, akik inkább jobboldali szavazók, akik az önkormányzati választásokon részt vettek. Ők most nem jelentek meg, az RMDSZ eredménye ezért is ennyire jó. Ha elmegy ez az egymillió szavazó, akkor az RMDSZ 5,3-5,4%-ot kapott volna, ami nyilván még mindig jobb, mint a 2012-es eredmény, tehát nem kell elvitatni az RMDSZ eredményét, de azt nagyon pontosan kell látni, hogy a román részvétel nagyon befolyásolta ezt, és olyan szempontból fontos, hogy nem tudni, mi lesz a következő választásokon, nem szabad hátradőlni, pontosan kell látniuk az RDMSZ-ben is, hogy mi az elsődleges ok. A másodlagos okot, amiről itt szó volt, úgy fogalmaztam meg, hogy egy konszenzus volt abban, hogy az RMDSZ indul, és csak az RMDSZ: az MPP-vel való összefogás, és az a döntés, hogy az EMNP nem indul a választásokon. Azt hiszem, nem volt olyan parlamenti választás ’90 óta, amelyen ne lett volna az RMDSZ-nek valamilyen kihívója. 1996-tól biztos minden választáson volt, tehát ez az első olyan parlamenti választás az utóbbi években, amikor az RMDSZ egyedül indult. És ez a konszenzus megteremtődött mind erdélyi magyar szinten, mind a magyarországi pártokkal és a magyar kormánypárttal együtt, szerintem ennek nyilván nagy a hatása. A közmédia hatását nagyon jól látjuk az adatokban: amikor azt mondom, hogy a Partium teljesített nagyon jól, az a régió sokkal inkább követi a magyarországi közmédiát. A másik, amire Székely István utalt valamilyen szinten, hogy azt láttuk a korábbi választásokon, hogy a magyar-magyar verseny olyan negatív kampányt szült, amely minden bizonnyal taszította a választók egy részét. Az, hogy ez most elmaradt, azáltal az RMDSZ kampánya teljesen pozitív maradt. Ez ide tartozik ebbe a konszenzusos témába, hogy sikerült ilyen jól szerepelni. Az eseményekről pedig azt gondolom, hogy olyan nagy hatásuk nem volt. Nyilván jó volna ezt megmérni, egyrészt abból indulva ki, hogy a Maros megyei eredmények nem lettek olyan kirívóak, ha a marosvásárhelyi iskolaügyre gondolunk. Kolozs megye javított, bizonyos szempontból javított Székelyföld is, Csíksomlyónak és Horváth Annának az ügye lehet, hogy tényleg felhajtó erővel bírt. Viszont én azt látom, hogy egyre inkább emelkedik az ingerküszöb a DNA-s korrupcióellenes harc ügyletei kapcsán, mert ennek tulajdonítható be az is, hogy a román jobboldal ennyire otthon maradt. Nyugodtan a korrupcióellenes ügyészség kudarcának lehet ítélni ezt a választást is, ugyanúgy, ahogy az önkormányzati választások alkalmával voltak olyan polgármesterek, akiket a börtönben ülve választottak meg. Ugyanúgy, most az a szavazóbázis nem ment el szavazni, akiről a leginkább úgy tűnt, vagy úgy gondoltuk róluk, hogy nagyon is odafigyel ezekre a korrupciós ügyekre, és szankcionálja a PSD-t. Ez nem történt meg. Azt gondolom, hogy a magyarok szintjén is megnőtt az ingerküszöb, gondoljunk vissza, 2008-ban, 2012-ben is voltak ügyek. Nagy Zsolt, a Mikó-ügy régebbi témák, és nem tudom, milyen felhajtó erejük volt, vagy azokhoz képest ezeknek most nagyobb volt-e, vagy nem. Ezek események voltak, ezekre rá lehetett építeni a kommunikációt, de különösebben nagy hatásuk nem volt.
Illyés Gergő: Arról, hogy mekkora hatása van a korrupcióellenes ügyészségnek: Nagybányán volt ez a bizonyos polgármester, és most az édesanyja volt a listavezető. És az egyik támogató videóban éppen a háziőrizetben levő fia buzdította az ő támogatóit, hogy szavazzanak az anyja által vezetett listára. Elég groteszk ez a helyzet, és tényleg ez a romániai valóság, hogy nem érdekli az embereket, hogy éppen ki korrupt, vagy ki nem korrupt. Lia Olguța Vasilescu ugye magasan megnyerte a polgármester-választás, és Dolj megyében 60% fölötti eredményt ért el a PSD, szóval ez így nem működik. Székely István: Én árnyalnám azt, amit Gergő mondott. A mostani eredmény valóban magyarázható a nagyon alacsony román részvétellel is, de ezek azért szorosan összefüggnek. Ugye ’90 óta azt látjuk, hogy nagyon kis különbség van a magyar és a román részvétel között, leszámítva a 2007-es és 2009-es EP-választásokat, nagyon nagy mértékben együtt jár ez a dolog. A kilencvenes években valamivel felette, a kétezres években valamivel alatta, és most megint valamivel felette van a magyar részvétel az országosnak. Ezeket tehát nem lehet önmagukban vizsgálni, hogy van egy román részvétel és van egy magyar részvétel. Azok a tényezők, amelyek előidézik az alacsony román részvételt, ugyanúgy érvényesek a magyar választókra is. A másik szempont, amiért valóban nincs ok arra, hogy valaki hátradőljön, az az, hogy az RMDSZ törzsszavazói köre vélhetően nem éri el az 5%-ot. Ha a biztos szavazókról vagy törzsszavazókról beszélünk, akkor azokra gondolunk, akik három egymást követő választáson elmennek, és ugyanarra a szervezetre szavaznak. Persze, megint kérdés, hogy milyen részvételi arányra vonatkozik az állítás, de ez már az önkormányzati választásokon is látszott. Ha össze kellene foglalni ezt az egész történetet, akkor leegyszerűsítve azt mondanám, hogy volt egy törzsszavazói kör, ehhez hozzáadódott a kampány két kiemelt célcsoportja. Az egyik a fiatalok mozgósítása – ezzel magyarázható az erős közösségi hálós és internetes jelenlét a kampányban. Illetve a másik, hogy az MPP-vel való összefogás kapcsán próbáljon az RMDSZ behozni olyan szavazókat, akik egyrészt ellene szavaztak, másrészt bizonytalanok voltak. Ehhez hozzáadódott a magyar kormány támogatása, illetve a valóban alacsony román részvétel.
Barna Gergő: Ebben teljesen igazad van, hogy összefüggnek a dolgok, és hogy nagyjából azonos szinten alakult a román és a magyar részvétel. Azt gondolom, hogy a korábbi parlamenti választásokon is volt legalább a román pártokon belül egy összemérhető erőviszony, vagy egy nagyon hasonló politikai kínálat. Ami most, úgy tűnik, hogy a jobboldali szavazók esetében nem történt meg. Nem mondom azt, hogy ez az egymillió szavazó, aki nem vett részt a választásokon, az nem mozgósítható bármilyen más formában, vagy a következő választásokon. Szerintem ez fontos. Amúgy fontos azért is, mert az RMDSZ vagy a magyarok esetében kisebb lehetett feltételezésem szerint az átszavazás, pont azért, mert a jobboldali román pártok ennyire gyengén szerepeltek. Nyilván erre nincs adat, nehéz bizonyítani. Ez is hozzájárult az eredményhez, hogy ahhoz képest, hogy csak egy magyar párt indult, a román pártokra szavazók aránya is alatta maradt a korábbi választásoknak. Hogyha pedig visszatérünk arra, hogy mennyire kiugró vagy nem a magyarok részvétele, azt jól kell látni, hogy nagyon kevéssel haladta meg az RMDSZ szavazatszáma azt, amit 2012-ben az RMDSZ, az EMNP és az MPP együttesen hozott. Székelyföldön sem sikerült ezt meglépni, itt is egyedül a Partium vagy a szórvány áll jobban. De ez egy fontos tényező, amit István mond, hogy mekkora a törzsbázis, és ez egy kérdés is, én sem tudom, hogy kik azok, akik 2012-ben az EMNP-re szavaztak, és nem mentek most el, vagy azoknak mekkora része szavazott az RMDSZ-re, vagy mennyi azoknak az aránya, akik korábban nem vettek részt, de most igen. Szerintem van egy átjárás az EMNP-MPP szavazók és az RMDSZ között, de bizonyára nem teljes lefedettségű.
Székely István: Volt egy Avangard exit poll felmérés, ami egy hatalmas mintán készült, akkorán, amit azért már érdemes a magyarok szempontjából is komolyan venni. Ennek alapján a magyarok 10,7%-a román pártra szavazott, ami azért meglepően magasnak tűnik. Ebből 5,2 % a PSD-re, 2,9% a PNL-re, és 1,6% az USR-re. Most ez azért elgondolkodtató, mert nem hiszem, hogy ők néppártosok, vagy az MPP-sek lennének. Szerintem ezeknek egy része, legalábbis ami az USR-s szavazókat illeti, egyszerűen nem tartja már magára nézve meghatározónak az etnikai szavazást – ennek következményeivel azért számolni kell.
Moderátor: Lehetett a mozgósításban hatása a kampány előtt bedobott provokatív román nyelvű RMDSZ-es óriáplakátoknak?
Illyés Gergő: Nem tudom erre a választ, de ez mintha a román társadalomban nagyobb hullámokat vert volna, mint a magyarban, mert a magyar választóknak ez sok újdonságot nem mondott. Ebből nem azt olvasták ki a magyar választók, hogy az RMDSZ el akar szakadni Romániától, hanem ők értették, hogy mi az üzenet: hogy a központosítás az egy rossz dolog, mi nem akarunk központosítást, mi azt akarjuk, hogy minél több döntés helyi szinten szülessen.
Ez a gondolat, ennek a kommunikálása nem most kezdődött. Ilyen szempontból ez nem volt új üzenet, ez a román társadalom számára volt új üzenet. Ebből azt olvastam ki, hogy sokkal többet kell kommunikálni azokról a dolgokról, amiről mi beszélünk egymás között. Például arról, hogy az adókat helyi szinten használják, egymás közt sokat beszéltünk, de az, amennyi erről megjelent a román médiában, a nullához közelít. Erről sokkal többet kell beszélni az RMDSZ vezetői részéről. Ez konfliktussal jár a román médiában, valószínűleg sok kellemetlen tévéadással jár, de ezt be kell vállalni, mert egyébként 4 év múlva is ez lesz a hatás, hogy felírunk valamit a pannóra, és mindenki megijed tőle, hogy mindent el akarnak lopni. Nyilvánvalóan szándékosan lepődik meg a román média, de erre a román közvélemény rezonál. Ezeket úgy lehet leépíteni, hogy minél többet beszélünk róla. Moderátor: Háromszéken és Bihar megyében helyi EMNP-s vezetők arról beszéltek, hogy a választásokon nem érdemes részt venni, mert az RMDSZ úgyis bejut. Volt ennek a demobilizáló üzenetek hatása?
Székely István: Háromszéken a megyei elnök azt mondta, hogy el kell menni, tulajdonképpen megismételve Szilágyi Zsolt nyilatkozatát, de helyileg több olyan képviselő is volt, aki világosan kimondta, hogy az RMDSZ-re nem szabad szavazni.
Székely István Gergő: Azt gondolom, hogy ezzel az EMNP lehetetlen helyzetbe került, mert ha a FIDESZ egy dolgot mond, akkor nehezen mondhatják annak az ellenkezőjét. Hasonlít a helyzet ahhoz, amikor a FIDESZ kibékült a VMSZ-szel a Vajdaságban, és akkor az Ágoston Andrásék és a VMDP hirtelen nem volt amit csináljanak, el kellett hallgassanak. Itt jön be az, hogy a miniszterelnöknek nem lehet ellentmondani, még akkor sem, ha amit mond, az nekünk épp nem jó.
Transindex.ro
2016. december 21.
Számadáskor Sepsibükszádon
Az egyre fogyó esztendő mintha összegzésre késztetné a közszférában munkálkodókat, a községvezetést, az oktatókat, a föld megművelőit, az egyháziakat – végül is mindenkit, akinek mérlegelnie kell: mi történt, milyenek voltunk ebben az esztendőben? A Csomád lábánál sincs ez másképp, sőt, felgyorsultak a mindennapok. A kistérség vendéglátói készülnek a csoportok fogadására, asztalhoz ülnek, hogy szó essen arról: mit hoz a küszöbön álló új esztendő, merre húz majd a mérleg nyelve?
Adventi csonka hét
Az ünnepek közeledte felgyorsította a keresztény embert. A községvezetésnél munkaorvos tette tiszteletét, az iskolások karácsonyi műsort, pásztorjátékot próbáltak, a gazdaember az új esztendő kiadásait körvonalazza. Bakó Ferenc plébános betegeknek, ágynak esetteknek nyújtott lelki segítséget az annyira fontos kitartáshoz. Minden gondot áthatott az ünnepvárás hangulata. Bükszádon két hétig megszaporodik a harangszó. A plébános tájékoztatása szerint karácsony nagyszombatján 17 órakor kezdődik a gyerekmise, azt követi az angyaljárás-csomagosztás. Pásztorjátékot mutatnak be az VII–VIII. osztályos tanulók és a Mikes Ármin-iskola vegyes csoportja Kerestély Zita hitoktatójuk és Bacsó Emília segítségével. Gyóntatás után veszi kezdetét a karácsonyesti szentmise. Az első három ünnepen – vasárnap, hétfőn és kedden – 11 és 18 órakor misére szólnak a harangok, a gyerekek miséjét naponta 13 órakor tartják. Péntekre esik a Szent Család ünnepe, amely egyre gyakoribb Háromszék-szerte. A hívekben tudatosul, hogy 2017-et Szent László-évnek jelentette be a Szentatya, Szent László emléke sok-sok szállal kapcsolódik Háromszékhez is. „A nemzetünkre nehezedő megpróbáltatások lelkivilágunkat terhelik, felnőtt oktatási csoportjainkban is szó esik ezekről, ahol imádkozunk a Szűzanyához, hogy adjon erőt a nehézségek áthidalásához, összetartozásunk erősítéséhez” – mondotta a plébános.
Teendők a közéletben– Miként alakult a sepsibükszádi helyi tanács a választások után? Mi a hír a Csomád alatt? – kérdeztük Bács Csaba polgármestert.
– Elmondhatom, hogy megújult és fiatalodott is a tizenegy tagú községi tanács, amelynek tagjaival nekem együtt kell dolgoznom. Az RMDSZ színeiben hat tanácstagunk van, három személy képviseli a közösséget a Magyar Polgári Párt színeiben, kettő pedig független képviselő. Jó az együttműködés mindkét politikai pártképviselet tagjaival. Anélkül, hogy bárki mondaná, mindenik ráébredt arra, hogy mi mindnyájan egy pártot, Sepsibükszádot képviseljük, a települést kell segítenünk az elkövetkező négy esztendőben. Sikeresen megszerveztük a falunapokat, együtt voltunk, és szorosabbra kötöttük baráti kapcsolatainkat testvértelepüléseinkkel, Berhidával, Vasaddal, és alakulófélben egy újabb kapcsolat a kárpátaljai Gát településsel. Különféle tervezeteket készíttettünk. Az iskola mögötti területen szeretnénk a jelenlegi pályát átalakítani multifunkcionális műgyepes sportpályává. Elkészült a megvalósíthatósági tanulmánya, és várjuk a jövő évben megjelenő uniós kiírásokat. Annyira fontos ez a sportmozgalom, a fiatalság és tanulóink számára, hogy ha nem lesz ilyen jellegű kiírás, kénytelenek leszünk önerőből is megpróbálni kivitelezését. A jövő évben mindenképpen el kell végeznünk az Ábrahám Árpád nevét viselő felső óvoda szerkezeti és tetőtéri megerősítését. Ha minden igaz, érkezik egy utánfutóval ellátott traktor, amelyet közbeszerzésen sikerült saját pénzünkből megvásárolni, s nagy segítségünkre lesz a település területén – mezőkön, erdőkön és más területeken – végzendő munkálatokban. Az erőgépre és a tulajdonjogilag még nem rendezett, nem véglegesített földterületek rendezésére alkalmas személyt, szakembert kell alkalmaznunk. Utóbbi állásra harmadszori meghirdetés után sem jelentkezett senki. Lenne még jócskán tisztáznivaló, egy sor birtoklevelet kell kiállítani. A nyájak betakarodásával megnövekedett a kóborló kutyák száma, kénytelenek leszünk befogni és kutyamenhelyekre szállíttatni őket.
Csokornyi érték a község szívében
Az utóbbi időkben megnőtt az érdeklődés a helyi üvegművesség múltja iránt. Sajnos, erről is csak résztanulmányok születtek, egy szintézis felette szükséges lenne. Bekopogtattunk a Mikes Ármin Általános Iskolába, ahol igazi nagyheti pezsgés fogadott.
– December 22-én, pénteken tartjuk az iskolai karácsonyt – újságolták örömmel a tanulók –, kigyúl a suliban a fény, s lehet, hogy egy kis csomagot is kapunk. December 26-án 19.20-kor kezdődik a bükszádi fúvószenekar karácsonyi koncertje.
– Kérem, mutassa be a hutaüveg-gyűjteményt, és szeretnénk megismerkedni az eszperantót tanuló gyerekekkel is – kértük a minket fogadó pedagógust.
Boér Rózsika igazgató készséggel mutatta be a tárlókban őrzött hutakincseket, a helyi üvegművesség remekeit. A vidéket egykor összefüggő lomberdők borították. A bükkösök vetették meg az alapját a bükszádi üvegiparnak. Legelőbb Almásra és a Zsombor-tetőre telepítettek üveghutát. Ezt a helyet nevezték Alsó üvegcsűrnek, s bizonyára gróf Mikó Ferenc (megh. 1755) alapította. S hogy 1756-ban már létezett, mi sem bizonyítja jobban, mint a később Sepsibükszádra került, Ano 1756 feliratú kis „huta-harang”. Zsomborból gróf Mikó Miklós költöztette a hutát 1782-ben a mai falu helyére. A gyártelep Bükszád központjában volt. Körülötte alakították ki a huta munkásai a fiatal települést. A gyár kisebb-nagyobb megszakításokkal 1918-ig működött. A legegyszerűbb befőttesüvegektől és lámpacsövektől a színes, csiszolt és festett üvegremekekig mindent előállított. Különösen szép üvegholmit és szecessziós festésű színes vázákat őriznek innen a Székely Nemzeti Múzeumban. Itt élt és működött az erdélyi üvegművesség legkiválóbb mestere, Sovánka István (1858–1944), aki 1908-ban került ide, és emelte magas szintre a bükszádi üvegművességet. Az üveggyárnak ma már csak egyetlen épülete áll. Az iskola épülete gróf Mikes Ármin vadászkastélya volt. Ma a kis intézmény az ő nevét viseli.
– A zabolai Mikes család támogatta, támogatja iskolánkat – mondta az igazgató. – Tanulóink tánccsoportját és kísérőjüket rendszeresen meghívják a zabolai nyári tánctáborba, és fizetik annak költségeit. Az ott megtanult táncokat itthon a falunapi műsorban be is szokták mutatni. A Mikes grófok legtöbbször a bükszádi templombúcsún is tiszteletüket teszik. Tanulóink közül sokan megtanulták az eszperantót, s Mihai Trifoi nyugalmazott nyelvszakos tanár szorgalma révén most is tanulják, rendszeresen részt vesznek a nemzetközi eszperantótalálkozókon, -kongresszusokon. – A tanár úr szabad idejében tanítja az eszperantót, bejár az iskolába, tavaly nyáron is végig tanított. Én egy év alatt elég jól megtanultam ezt a nyelvet, nem nehéz – mondotta Szakács Kriszta nyolcadik osztályos tanuló. – Négyen voltunk külföldi kongresszuson: Darvas Kamilla, Flori Felicia Ilie, Valentin Ciucă és én. Szlovákiába, Nyitrára vitt el a tanár úr, s onnan Magyarországra, mind a két helyen kurzusokon vettünk részt. Nagyon jó volt, hasznos volt, és kedvesen fogadtak.
Vendégeket várnak
– Lesz-e vendég az év farkán? – érdeklődtünk a bükszádi Anna Panziónál.
– Telt ház lesz – tudtuk meg Gyöngyösi Józseftől. – Belföldi vendégek foglaltak szállást. A helyi készítmények mellett lesz részük lovas szánkózásban és tábortűzben is.
– Mi csak a szállást biztosíthatjuk az érkezőknek – tájékoztatott a Bella Panzió tulajdonosa, Jungvert Ildikó. – Korszerű konyha áll rendelkezésükre, és szívük szerint készíthetik a szilveszteri és újesztendei ételeket.
Kisgyörgy Zoltán Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az egyre fogyó esztendő mintha összegzésre késztetné a közszférában munkálkodókat, a községvezetést, az oktatókat, a föld megművelőit, az egyháziakat – végül is mindenkit, akinek mérlegelnie kell: mi történt, milyenek voltunk ebben az esztendőben? A Csomád lábánál sincs ez másképp, sőt, felgyorsultak a mindennapok. A kistérség vendéglátói készülnek a csoportok fogadására, asztalhoz ülnek, hogy szó essen arról: mit hoz a küszöbön álló új esztendő, merre húz majd a mérleg nyelve?
Adventi csonka hét
Az ünnepek közeledte felgyorsította a keresztény embert. A községvezetésnél munkaorvos tette tiszteletét, az iskolások karácsonyi műsort, pásztorjátékot próbáltak, a gazdaember az új esztendő kiadásait körvonalazza. Bakó Ferenc plébános betegeknek, ágynak esetteknek nyújtott lelki segítséget az annyira fontos kitartáshoz. Minden gondot áthatott az ünnepvárás hangulata. Bükszádon két hétig megszaporodik a harangszó. A plébános tájékoztatása szerint karácsony nagyszombatján 17 órakor kezdődik a gyerekmise, azt követi az angyaljárás-csomagosztás. Pásztorjátékot mutatnak be az VII–VIII. osztályos tanulók és a Mikes Ármin-iskola vegyes csoportja Kerestély Zita hitoktatójuk és Bacsó Emília segítségével. Gyóntatás után veszi kezdetét a karácsonyesti szentmise. Az első három ünnepen – vasárnap, hétfőn és kedden – 11 és 18 órakor misére szólnak a harangok, a gyerekek miséjét naponta 13 órakor tartják. Péntekre esik a Szent Család ünnepe, amely egyre gyakoribb Háromszék-szerte. A hívekben tudatosul, hogy 2017-et Szent László-évnek jelentette be a Szentatya, Szent László emléke sok-sok szállal kapcsolódik Háromszékhez is. „A nemzetünkre nehezedő megpróbáltatások lelkivilágunkat terhelik, felnőtt oktatási csoportjainkban is szó esik ezekről, ahol imádkozunk a Szűzanyához, hogy adjon erőt a nehézségek áthidalásához, összetartozásunk erősítéséhez” – mondotta a plébános.
Teendők a közéletben– Miként alakult a sepsibükszádi helyi tanács a választások után? Mi a hír a Csomád alatt? – kérdeztük Bács Csaba polgármestert.
– Elmondhatom, hogy megújult és fiatalodott is a tizenegy tagú községi tanács, amelynek tagjaival nekem együtt kell dolgoznom. Az RMDSZ színeiben hat tanácstagunk van, három személy képviseli a közösséget a Magyar Polgári Párt színeiben, kettő pedig független képviselő. Jó az együttműködés mindkét politikai pártképviselet tagjaival. Anélkül, hogy bárki mondaná, mindenik ráébredt arra, hogy mi mindnyájan egy pártot, Sepsibükszádot képviseljük, a települést kell segítenünk az elkövetkező négy esztendőben. Sikeresen megszerveztük a falunapokat, együtt voltunk, és szorosabbra kötöttük baráti kapcsolatainkat testvértelepüléseinkkel, Berhidával, Vasaddal, és alakulófélben egy újabb kapcsolat a kárpátaljai Gát településsel. Különféle tervezeteket készíttettünk. Az iskola mögötti területen szeretnénk a jelenlegi pályát átalakítani multifunkcionális műgyepes sportpályává. Elkészült a megvalósíthatósági tanulmánya, és várjuk a jövő évben megjelenő uniós kiírásokat. Annyira fontos ez a sportmozgalom, a fiatalság és tanulóink számára, hogy ha nem lesz ilyen jellegű kiírás, kénytelenek leszünk önerőből is megpróbálni kivitelezését. A jövő évben mindenképpen el kell végeznünk az Ábrahám Árpád nevét viselő felső óvoda szerkezeti és tetőtéri megerősítését. Ha minden igaz, érkezik egy utánfutóval ellátott traktor, amelyet közbeszerzésen sikerült saját pénzünkből megvásárolni, s nagy segítségünkre lesz a település területén – mezőkön, erdőkön és más területeken – végzendő munkálatokban. Az erőgépre és a tulajdonjogilag még nem rendezett, nem véglegesített földterületek rendezésére alkalmas személyt, szakembert kell alkalmaznunk. Utóbbi állásra harmadszori meghirdetés után sem jelentkezett senki. Lenne még jócskán tisztáznivaló, egy sor birtoklevelet kell kiállítani. A nyájak betakarodásával megnövekedett a kóborló kutyák száma, kénytelenek leszünk befogni és kutyamenhelyekre szállíttatni őket.
Csokornyi érték a község szívében
Az utóbbi időkben megnőtt az érdeklődés a helyi üvegművesség múltja iránt. Sajnos, erről is csak résztanulmányok születtek, egy szintézis felette szükséges lenne. Bekopogtattunk a Mikes Ármin Általános Iskolába, ahol igazi nagyheti pezsgés fogadott.
– December 22-én, pénteken tartjuk az iskolai karácsonyt – újságolták örömmel a tanulók –, kigyúl a suliban a fény, s lehet, hogy egy kis csomagot is kapunk. December 26-án 19.20-kor kezdődik a bükszádi fúvószenekar karácsonyi koncertje.
– Kérem, mutassa be a hutaüveg-gyűjteményt, és szeretnénk megismerkedni az eszperantót tanuló gyerekekkel is – kértük a minket fogadó pedagógust.
Boér Rózsika igazgató készséggel mutatta be a tárlókban őrzött hutakincseket, a helyi üvegművesség remekeit. A vidéket egykor összefüggő lomberdők borították. A bükkösök vetették meg az alapját a bükszádi üvegiparnak. Legelőbb Almásra és a Zsombor-tetőre telepítettek üveghutát. Ezt a helyet nevezték Alsó üvegcsűrnek, s bizonyára gróf Mikó Ferenc (megh. 1755) alapította. S hogy 1756-ban már létezett, mi sem bizonyítja jobban, mint a később Sepsibükszádra került, Ano 1756 feliratú kis „huta-harang”. Zsomborból gróf Mikó Miklós költöztette a hutát 1782-ben a mai falu helyére. A gyártelep Bükszád központjában volt. Körülötte alakították ki a huta munkásai a fiatal települést. A gyár kisebb-nagyobb megszakításokkal 1918-ig működött. A legegyszerűbb befőttesüvegektől és lámpacsövektől a színes, csiszolt és festett üvegremekekig mindent előállított. Különösen szép üvegholmit és szecessziós festésű színes vázákat őriznek innen a Székely Nemzeti Múzeumban. Itt élt és működött az erdélyi üvegművesség legkiválóbb mestere, Sovánka István (1858–1944), aki 1908-ban került ide, és emelte magas szintre a bükszádi üvegművességet. Az üveggyárnak ma már csak egyetlen épülete áll. Az iskola épülete gróf Mikes Ármin vadászkastélya volt. Ma a kis intézmény az ő nevét viseli.
– A zabolai Mikes család támogatta, támogatja iskolánkat – mondta az igazgató. – Tanulóink tánccsoportját és kísérőjüket rendszeresen meghívják a zabolai nyári tánctáborba, és fizetik annak költségeit. Az ott megtanult táncokat itthon a falunapi műsorban be is szokták mutatni. A Mikes grófok legtöbbször a bükszádi templombúcsún is tiszteletüket teszik. Tanulóink közül sokan megtanulták az eszperantót, s Mihai Trifoi nyugalmazott nyelvszakos tanár szorgalma révén most is tanulják, rendszeresen részt vesznek a nemzetközi eszperantótalálkozókon, -kongresszusokon. – A tanár úr szabad idejében tanítja az eszperantót, bejár az iskolába, tavaly nyáron is végig tanított. Én egy év alatt elég jól megtanultam ezt a nyelvet, nem nehéz – mondotta Szakács Kriszta nyolcadik osztályos tanuló. – Négyen voltunk külföldi kongresszuson: Darvas Kamilla, Flori Felicia Ilie, Valentin Ciucă és én. Szlovákiába, Nyitrára vitt el a tanár úr, s onnan Magyarországra, mind a két helyen kurzusokon vettünk részt. Nagyon jó volt, hasznos volt, és kedvesen fogadtak.
Vendégeket várnak
– Lesz-e vendég az év farkán? – érdeklődtünk a bükszádi Anna Panziónál.
– Telt ház lesz – tudtuk meg Gyöngyösi Józseftől. – Belföldi vendégek foglaltak szállást. A helyi készítmények mellett lesz részük lovas szánkózásban és tábortűzben is.
– Mi csak a szállást biztosíthatjuk az érkezőknek – tájékoztatott a Bella Panzió tulajdonosa, Jungvert Ildikó. – Korszerű konyha áll rendelkezésükre, és szívük szerint készíthetik a szilveszteri és újesztendei ételeket.
Kisgyörgy Zoltán Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. december 28.
Hamarosan állhat Rhédey szobra Nagyváradon
Jövőre felállíthatják gróf Rhédey Lajos szobrát Nagyváradon, a helyi magyarság által máig Rhédey-kertként (ma egyébként Bălcescu) emlegetett parkban, miután elhárult a legnehezebb akadály is a büsztállítás útjából.
Bő egy évvel az igénylés után ugyanis megérkeztek a szükséges bukaresti engedélyek, így már csak néhány helyi szakhatósági jóváhagyásra, a helyi önkormányzattól pedig építési engedélyre lesz szükségük a kezdeményezőknek.
A szoborállítás kezdeményezői részéről tegnap Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, ezeket a papírokat azért nem is igényelték korábban, mivel nem tudták, hogy meddig húzódik el a bukaresti engedélyezés, és időközben lejártak volna. A szoborállítást magára vállaló Szent László Egyesület és a Magyar Polgári Egyesület azt szeretné, ha legkésőbb a júniusban esedékes Szent László Napokig már állna a nagylelkű váradi mecénás szobra a parkban, amit egyébként ő adományozott a városnak. A mellszobor már bronzba öntve várja, hogy kihelyezzék a parkban kialakított színpad előtti zöldövezet egyik jól látható pontjára, talapzatát pedig egy kézdiszentléleki vállalkozó már készíti. Mint Csomortányi emlékeztetett, 2008-ban, Ilie Bolojan első polgármesteri mandátumának kezdetén kérvényezték először, hogy a park viselje Rhédey gróf nevét, és állítsanak szobrot a terület adományozójának. Kezdeményezésük nem járt sikerrel, így a két civil szervezet a kezébe vette a szoborállítás ügyét. A Rhédey-kertben megtartott második Szent László Napokon gyűjtést is szerveztek a szoborra, ugyanakkor a Nemzeti Kulturális Alap is támogatta a szoborállítást. A szobor gipszformáját Deák Árpád szobrászművész készítette el, majd egy aradi műhelyben öntötték ki. Jelenleg a büszt a két civil szervezetnek is otthont adó demokrácia-központban várja, hogy köztérre kerülhessen.
Gróf Rhédey Lajos (Kisréde, 1761. – Pest, 1831. május 21.) császári és királyi kamarás, főispáni helytartó és országgyűlési követ, irodalompártoló mecénás, valamint író volt. Óriási szerepe volt Nagyvárad fejlődésében, ő szorgalmazta például, hogy a városban közvilágítás legyen. Legjelentősebb adománya a Rhédey-kert, melyet a Váradról Pestre távozó főispán adományozott a városnak. A kert addig is a váradi polgárok szórakozását szolgálta, gyakorta rendeztek zenés mulatságokat ott. A kert egyik részében – ahol ma az állatkert található – áll az a Rhédey-kápolna, amelyben a gróf és felesége, Kohányi Kacsándy Terézia nyugszanak. Krónika (Kolozsvár)
Jövőre felállíthatják gróf Rhédey Lajos szobrát Nagyváradon, a helyi magyarság által máig Rhédey-kertként (ma egyébként Bălcescu) emlegetett parkban, miután elhárult a legnehezebb akadály is a büsztállítás útjából.
Bő egy évvel az igénylés után ugyanis megérkeztek a szükséges bukaresti engedélyek, így már csak néhány helyi szakhatósági jóváhagyásra, a helyi önkormányzattól pedig építési engedélyre lesz szükségük a kezdeményezőknek.
A szoborállítás kezdeményezői részéről tegnap Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, ezeket a papírokat azért nem is igényelték korábban, mivel nem tudták, hogy meddig húzódik el a bukaresti engedélyezés, és időközben lejártak volna. A szoborállítást magára vállaló Szent László Egyesület és a Magyar Polgári Egyesület azt szeretné, ha legkésőbb a júniusban esedékes Szent László Napokig már állna a nagylelkű váradi mecénás szobra a parkban, amit egyébként ő adományozott a városnak. A mellszobor már bronzba öntve várja, hogy kihelyezzék a parkban kialakított színpad előtti zöldövezet egyik jól látható pontjára, talapzatát pedig egy kézdiszentléleki vállalkozó már készíti. Mint Csomortányi emlékeztetett, 2008-ban, Ilie Bolojan első polgármesteri mandátumának kezdetén kérvényezték először, hogy a park viselje Rhédey gróf nevét, és állítsanak szobrot a terület adományozójának. Kezdeményezésük nem járt sikerrel, így a két civil szervezet a kezébe vette a szoborállítás ügyét. A Rhédey-kertben megtartott második Szent László Napokon gyűjtést is szerveztek a szoborra, ugyanakkor a Nemzeti Kulturális Alap is támogatta a szoborállítást. A szobor gipszformáját Deák Árpád szobrászművész készítette el, majd egy aradi műhelyben öntötték ki. Jelenleg a büszt a két civil szervezetnek is otthont adó demokrácia-központban várja, hogy köztérre kerülhessen.
Gróf Rhédey Lajos (Kisréde, 1761. – Pest, 1831. május 21.) császári és királyi kamarás, főispáni helytartó és országgyűlési követ, irodalompártoló mecénás, valamint író volt. Óriási szerepe volt Nagyvárad fejlődésében, ő szorgalmazta például, hogy a városban közvilágítás legyen. Legjelentősebb adománya a Rhédey-kert, melyet a Váradról Pestre távozó főispán adományozott a városnak. A kert addig is a váradi polgárok szórakozását szolgálta, gyakorta rendeztek zenés mulatságokat ott. A kert egyik részében – ahol ma az állatkert található – áll az a Rhédey-kápolna, amelyben a gróf és felesége, Kohányi Kacsándy Terézia nyugszanak. Krónika (Kolozsvár)
2016. december 29.
Nemzetpolitikai összefoglaló
A 2016-os év legnagyobb nemzetpolitikai kihívása a migránsválságnak nevezett jelenségkör volt, mely egyébként továbbra is fenyegeti kontinensünk keresztény kultúráját. A magyar kormány ebben a kérdésben példásan helytállt, ezzel együtt nem sikerült kellő számú választót meggyőznie arról, hogy érdemes részt venni az ez ügyben tartott népszavazáson, és a kényszerbetelepítés ellen szavazni.
Vélhetően az is számított, hogy a Jobbik azzal hitegette választótáborát, amennyiben érvénytelen a népszavazás, akkor Orbán Viktornak le kell mondania. Ez minden bizonnyal demobilizáló hatással lehetett azokra, akik már ugyanannyira gyűlölik a miniszterelnököt, mint a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció hívei.
Ezek után elbukott az alkotmánymódosítás is, mert a Jobbik, korábbi álláspontjával szembemenve, feltételekhez kötötte a támogatását. A Fidesznek pedig fontosabb volt a Jobbikra ráégetni e nemzetpolitikai bűnt, minthogy elfogadja a Jobbik által beterjesztett módosítási javaslatot, mely mindössze annyiban különbözött a Fideszétől, hogy a letelepedési kötvény zsánerű konstrukciók tiltását is alkotmányos szinten rögzítette volna.
Fontos nemzetpolitikai fejlemény volt az is, hogy történetében először a magyar kormány határozott kampánysegítséget nyújtott az MPP két jelöltjét a saját listáira felengedő RMDSZ-nek az idei választáson. A segítség nem merült ki egy–két nyilatkozatban, a kormánypárti média, s maga a miniszterelnök is aktívan kampányolt az RMDSZ mellett. E váltás okát azóta is keresik a politikusok és az elemzők, a legtöbben úgy vélik, Orbán minden frontot pacifikálni akar, hogy a legnagyobb problémát, a migránsügyet hatékonyabban kezelje.
Aligha becsülhetjük le a Népszabadság megszűnésének nemzetpolitikai jelentőségét, továbbá azt sem, hogy a megyei napilapok kormányközelbe kerültek. Lehet ezt a történetet a sajtószabadság szemszögéből nézni, de e prizma hamis sugallatú. Magyarországon már rég nincsenek el nem kötelezett tévék és újságok. A kérdés az, hogy mi jobb: ha a kormányt vagy ha az ellenzéket segíti egy sajtóorgánum.
Egy mondatban: az álbaloldal gyengült, a nemzeti kormány erősödött, a Jobbikról pedig nem lehet tudni, hogy merre lép a jövőben.
Borbély Zsolt Attila Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
A 2016-os év legnagyobb nemzetpolitikai kihívása a migránsválságnak nevezett jelenségkör volt, mely egyébként továbbra is fenyegeti kontinensünk keresztény kultúráját. A magyar kormány ebben a kérdésben példásan helytállt, ezzel együtt nem sikerült kellő számú választót meggyőznie arról, hogy érdemes részt venni az ez ügyben tartott népszavazáson, és a kényszerbetelepítés ellen szavazni.
Vélhetően az is számított, hogy a Jobbik azzal hitegette választótáborát, amennyiben érvénytelen a népszavazás, akkor Orbán Viktornak le kell mondania. Ez minden bizonnyal demobilizáló hatással lehetett azokra, akik már ugyanannyira gyűlölik a miniszterelnököt, mint a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció hívei.
Ezek után elbukott az alkotmánymódosítás is, mert a Jobbik, korábbi álláspontjával szembemenve, feltételekhez kötötte a támogatását. A Fidesznek pedig fontosabb volt a Jobbikra ráégetni e nemzetpolitikai bűnt, minthogy elfogadja a Jobbik által beterjesztett módosítási javaslatot, mely mindössze annyiban különbözött a Fideszétől, hogy a letelepedési kötvény zsánerű konstrukciók tiltását is alkotmányos szinten rögzítette volna.
Fontos nemzetpolitikai fejlemény volt az is, hogy történetében először a magyar kormány határozott kampánysegítséget nyújtott az MPP két jelöltjét a saját listáira felengedő RMDSZ-nek az idei választáson. A segítség nem merült ki egy–két nyilatkozatban, a kormánypárti média, s maga a miniszterelnök is aktívan kampányolt az RMDSZ mellett. E váltás okát azóta is keresik a politikusok és az elemzők, a legtöbben úgy vélik, Orbán minden frontot pacifikálni akar, hogy a legnagyobb problémát, a migránsügyet hatékonyabban kezelje.
Aligha becsülhetjük le a Népszabadság megszűnésének nemzetpolitikai jelentőségét, továbbá azt sem, hogy a megyei napilapok kormányközelbe kerültek. Lehet ezt a történetet a sajtószabadság szemszögéből nézni, de e prizma hamis sugallatú. Magyarországon már rég nincsenek el nem kötelezett tévék és újságok. A kérdés az, hogy mi jobb: ha a kormányt vagy ha az ellenzéket segíti egy sajtóorgánum.
Egy mondatban: az álbaloldal gyengült, a nemzeti kormány erősödött, a Jobbikról pedig nem lehet tudni, hogy merre lép a jövőben.
Borbély Zsolt Attila Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. december 31.
A nagy átverés
Ezt az írást annak a 435 969 nemzettársamnak ajánlom, aki még egyszer engedett a tulipán csábításának.
Aki volt szavazni, az bizonyára izgalommal várta este kilenc után az eredményeket, és látta választottjai sajtótájékoztatóját is. A képernyő jobb oldalán Biró Zsoltot, az MPP elnökét, aki bizonyára elégedett volt, mert élete álma teljesült, a következő négy évben ott lehet, ahol a spágát adják. A másik oldalon az agilis Kovács Pétert, aki nyegle mondásaival szerzett (kétes) hírnevet. És középen ott állt Kelemen Hunor, a Mágus, akinek sikerült elhitetnie ország-világgal, hogy a nagy magyar összefogás listájára szavaztak ilyen szép számban.
A kampányban sokan megjelentek újra, akik korábban már feltűntek reformistaként, és később végigjárták az MPP-t, SZNT-t, EMNP-t is. Ezek a jeles személyiségek ama bizonyos damaszkuszi úton járva bizonyára rájöhettek arra, hogy manapság az RMDSZ jóváhagyása nélkül romániai magyar nyelvterületen nemhogy igazgató, de még kapus sem lehet senki. És elveket, meggyőződéseket sutba dobva szajkózták ők is a jelszavakat.
Egyházi vezetőink is bekapcsolódtak a kampányba, a döntő tényező azonban az anyaországi kormánypártiak pálfordulása volt. Azok a politikusok, akik nemrég még az ellenzéki pártokat (MPP, majd EMNP) pátyolgatták, rájöttek, ha tetszik, ha nem, két év múlva Kelemen Hunorék tudják a legtöbb szavazót mozgósítani a FIDESZ javára, nem pedig Tőkés Lászlóék. És jött Kövér László, jöttek a rövidnadrágos tusványosiak is kampányolni, bizonyítva, hogy első a pártérdek és a második is az.
Orbán Viktorék is átvették a divatos szlogeneket: a következő négy év sorsdöntő a romániai magyarság számára. Az elmúlt 27 év nem volt fontos. Eltűnt négyszázezer magyar, megalkuvások, nemzetárulások sorozatát éltük meg. Az RMDSZ azoknak a szekerét tolta, akik elhitették az egész világgal, hogy Románia mintaszerűen megoldotta a kisebbségi kérdést. Senkinek nem jutott eszébe hangoztatni, hogy azért hurcolnak meg embereket, mert kiteszik a székely zászlót, mert a marosvásárhelyi zöldségpiacon ki akarják írni a ridichi alá, hogy retek, mert a Babeş–Bolyai „multikulturális” egyetem folyosójára magyarul is kitennék, hogy dohányozni tilos. Évek óta kiabálják sportrendezvényeken, hogy „afară ungurii din ţară”, balesetet szenvedett magyar lányt megalázhat az orvos, mert nem beszél helyesen románul. Mindezt 27 év alatt hányszor mondták el honatyáink, az „erős képviseletünk”?
Lássuk, miért sorsdöntő számunkra a következő négy év. Azért, mert 2018-ban lesz százéves évfordulója a gyulafehérvári népgyűlésnek? Erre csak azt mondhatjuk, sajnos, nekünk nem volt elegendő száz esztendő, hogy itt vagy külföldön számon kérjük a román állam szószegéseit. RMDSZ-ünknek pedig 27 év kevés volt, hogy mindezt szóvá tegye a parlamentben vagy bárhol a világon. És most riogatnak, hogy az évfordulóra felerősödik a román nacionalizmus. Igen, megtanulhattuk 100 év román impérium alatt, az állam legfontosabb célkitűzése, hogy Románia egy nemzetiségű, egy vallású országgá váljék. Ezért következetesen tesz is, attól függően, hogy éppen mit enged meg a nemzetközi helyzet. Nekünk az lenne a feladatunk, hogy ellenálljunk, hogy megakadályozzuk, hisz létünkről, megmaradásunkról van szó. Sajnos ezt elmulasztottuk száz év alatt, s RMDSZ-ünknek 27 év alatt sem sikerült semmiféle ellenálló „haditervet” kieszelnie. Sodródtunk az árral, és most, kampányban riogatnak.
Hol van az az átgondolt terv, amely biztosítaná a romániai magyarság megmaradását a moldvai magyaroktól a székelyekig? Hol az a jogi szolgálat, amely biztosítja minden diszkriminált romániai magyar védelmét, hol az önálló magyar oktatás óvodától egyetemig, mely nem függ Bukaresttől, nem ott mondják meg, hogyan tanuljuk a román nyelvet, és nem ők szabják meg, hogy hány tanuló szükséges egy falusi iskola fenntartásához? És egyáltalán létezik olyan átgondolt stratégia, amely arra lenne hivatott, hogy itthon tartsa fiataljainkat?
Riogatnak azzal, hogy régiósítás lesz. Ha 27 év alatt felkészült volna az erős politikai képviseletünk, akkor most nyugodtan várhatnánk erre is. Sőt, nekünk lenne igazán fontos, hogy eltűnjenek a megyék, és visszaálljanak a történelmi tartományok, mert másképp hogyan valósítjuk meg Székelyföld autonómiáját? Csakhogy itt az a kérdés, hogy ki akar autonómiát? Az RMDSZ az elmúlt 27 évben nem mutatott semmilyen hajlandóságot erre. Azt is mondhatnánk, hogy csírájában fojtott el minden ilyen törekvést. Ma bizonyára nem kellene a régiósítástól rettegnünk, ha anno elfogadják és a parlamentbe is beterjesztik Markó Béláék a Csapó József-féle autonómia- statútumot, ha az általuk „futtatott” polgármesterek komolyan, lelkiismeretesen támogatják az SZNT által kezdeményezett székely népszavazást.
Az igazi magyar összefogás akkor jöhetne létre, ha Kelemen Hunornak is fájna, hogy Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt meghurcolják és terroristának kiáltják ki, ha őt is érdekelné, hogy nem engedélyezik a március 10-i felvonulást Marosvásárhelyen, ha aggódna azért, mert 80 tüntetőt megbüntettek kitalált okok miatt. Addig is maradunk a kirakat-összefogással, amely arra volt elég, hogy 435 969 nemzettársamat meggyőzze, ők pedig igazolták, hogy az RMDSZ a „helyes úton jár”.
Lepedus Gyula
[Háromszék] itthon.ma//szerintunk
Ezt az írást annak a 435 969 nemzettársamnak ajánlom, aki még egyszer engedett a tulipán csábításának.
Aki volt szavazni, az bizonyára izgalommal várta este kilenc után az eredményeket, és látta választottjai sajtótájékoztatóját is. A képernyő jobb oldalán Biró Zsoltot, az MPP elnökét, aki bizonyára elégedett volt, mert élete álma teljesült, a következő négy évben ott lehet, ahol a spágát adják. A másik oldalon az agilis Kovács Pétert, aki nyegle mondásaival szerzett (kétes) hírnevet. És középen ott állt Kelemen Hunor, a Mágus, akinek sikerült elhitetnie ország-világgal, hogy a nagy magyar összefogás listájára szavaztak ilyen szép számban.
A kampányban sokan megjelentek újra, akik korábban már feltűntek reformistaként, és később végigjárták az MPP-t, SZNT-t, EMNP-t is. Ezek a jeles személyiségek ama bizonyos damaszkuszi úton járva bizonyára rájöhettek arra, hogy manapság az RMDSZ jóváhagyása nélkül romániai magyar nyelvterületen nemhogy igazgató, de még kapus sem lehet senki. És elveket, meggyőződéseket sutba dobva szajkózták ők is a jelszavakat.
Egyházi vezetőink is bekapcsolódtak a kampányba, a döntő tényező azonban az anyaországi kormánypártiak pálfordulása volt. Azok a politikusok, akik nemrég még az ellenzéki pártokat (MPP, majd EMNP) pátyolgatták, rájöttek, ha tetszik, ha nem, két év múlva Kelemen Hunorék tudják a legtöbb szavazót mozgósítani a FIDESZ javára, nem pedig Tőkés Lászlóék. És jött Kövér László, jöttek a rövidnadrágos tusványosiak is kampányolni, bizonyítva, hogy első a pártérdek és a második is az.
Orbán Viktorék is átvették a divatos szlogeneket: a következő négy év sorsdöntő a romániai magyarság számára. Az elmúlt 27 év nem volt fontos. Eltűnt négyszázezer magyar, megalkuvások, nemzetárulások sorozatát éltük meg. Az RMDSZ azoknak a szekerét tolta, akik elhitették az egész világgal, hogy Románia mintaszerűen megoldotta a kisebbségi kérdést. Senkinek nem jutott eszébe hangoztatni, hogy azért hurcolnak meg embereket, mert kiteszik a székely zászlót, mert a marosvásárhelyi zöldségpiacon ki akarják írni a ridichi alá, hogy retek, mert a Babeş–Bolyai „multikulturális” egyetem folyosójára magyarul is kitennék, hogy dohányozni tilos. Évek óta kiabálják sportrendezvényeken, hogy „afară ungurii din ţară”, balesetet szenvedett magyar lányt megalázhat az orvos, mert nem beszél helyesen románul. Mindezt 27 év alatt hányszor mondták el honatyáink, az „erős képviseletünk”?
Lássuk, miért sorsdöntő számunkra a következő négy év. Azért, mert 2018-ban lesz százéves évfordulója a gyulafehérvári népgyűlésnek? Erre csak azt mondhatjuk, sajnos, nekünk nem volt elegendő száz esztendő, hogy itt vagy külföldön számon kérjük a román állam szószegéseit. RMDSZ-ünknek pedig 27 év kevés volt, hogy mindezt szóvá tegye a parlamentben vagy bárhol a világon. És most riogatnak, hogy az évfordulóra felerősödik a román nacionalizmus. Igen, megtanulhattuk 100 év román impérium alatt, az állam legfontosabb célkitűzése, hogy Románia egy nemzetiségű, egy vallású országgá váljék. Ezért következetesen tesz is, attól függően, hogy éppen mit enged meg a nemzetközi helyzet. Nekünk az lenne a feladatunk, hogy ellenálljunk, hogy megakadályozzuk, hisz létünkről, megmaradásunkról van szó. Sajnos ezt elmulasztottuk száz év alatt, s RMDSZ-ünknek 27 év alatt sem sikerült semmiféle ellenálló „haditervet” kieszelnie. Sodródtunk az árral, és most, kampányban riogatnak.
Hol van az az átgondolt terv, amely biztosítaná a romániai magyarság megmaradását a moldvai magyaroktól a székelyekig? Hol az a jogi szolgálat, amely biztosítja minden diszkriminált romániai magyar védelmét, hol az önálló magyar oktatás óvodától egyetemig, mely nem függ Bukaresttől, nem ott mondják meg, hogyan tanuljuk a román nyelvet, és nem ők szabják meg, hogy hány tanuló szükséges egy falusi iskola fenntartásához? És egyáltalán létezik olyan átgondolt stratégia, amely arra lenne hivatott, hogy itthon tartsa fiataljainkat?
Riogatnak azzal, hogy régiósítás lesz. Ha 27 év alatt felkészült volna az erős politikai képviseletünk, akkor most nyugodtan várhatnánk erre is. Sőt, nekünk lenne igazán fontos, hogy eltűnjenek a megyék, és visszaálljanak a történelmi tartományok, mert másképp hogyan valósítjuk meg Székelyföld autonómiáját? Csakhogy itt az a kérdés, hogy ki akar autonómiát? Az RMDSZ az elmúlt 27 évben nem mutatott semmilyen hajlandóságot erre. Azt is mondhatnánk, hogy csírájában fojtott el minden ilyen törekvést. Ma bizonyára nem kellene a régiósítástól rettegnünk, ha anno elfogadják és a parlamentbe is beterjesztik Markó Béláék a Csapó József-féle autonómia- statútumot, ha az általuk „futtatott” polgármesterek komolyan, lelkiismeretesen támogatják az SZNT által kezdeményezett székely népszavazást.
Az igazi magyar összefogás akkor jöhetne létre, ha Kelemen Hunornak is fájna, hogy Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt meghurcolják és terroristának kiáltják ki, ha őt is érdekelné, hogy nem engedélyezik a március 10-i felvonulást Marosvásárhelyen, ha aggódna azért, mert 80 tüntetőt megbüntettek kitalált okok miatt. Addig is maradunk a kirakat-összefogással, amely arra volt elég, hogy 435 969 nemzettársamat meggyőzze, ők pedig igazolták, hogy az RMDSZ a „helyes úton jár”.
Lepedus Gyula
[Háromszék] itthon.ma//szerintunk
2016. december 31.
Erősödött a magyar képviselet a romániai önkormányzatokban és törvényhozásban
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Kolozsvár, 2016. december 31., szombat (MTI) - Romániában a júniusi önkormányzati és a decemberi parlamenti választások határozták meg a 2016-os év politikai eseménynaptárát. A választások következtében az erdélyi magyarságnak sikerült megerősítenie önkormányzati és parlamenti képviseletét, a sikerhez azonban a román állam intézményei is hozzájárultak a közösség által magyarellenesnek ítélt intézkedéseikkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) decemberben magyar kihívó nélkül mérette meg magát a parlamenti választásokon, a Magyar Polgári Párttal (MPP) kötött együttműködési megállapodás eredményeként azonban az MPP két jelöltje is befutó helyre került az RMDSZ jelöltlistáján. Besegített a kampányba Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Orbán Viktor miniszterelnök is.
A kiváló mozgósítással a szövetségnek sikerült megfordítania támogatottsága évtizedes csökkenő tendenciáját, és a szenátusban a szavazatok 6,24 százalékával kilenc, a képviselőházban pedig a szavazatok 6,18 százalékával 21 mandátumot szerzett. Az RMDSZ-re leadott szavazatok aránya megközelíti a magyarság 6,5 százalékos romániai számarányát. A szövetség képviselete nagy mértékben megújult: a parlamenti mandátumot szerzett harminc magyar politikus közül 17-en újoncok lesznek a bukaresti törvényhozásban.
A jó előjelek már a júniusi önkormányzati választásokon megmutatkoztak, melyeken a magyar pártok jelöltjei összesen 210 polgármesteri tisztséget szereztek: 195-öt az RMDSZ, 13-at az MPP, és kettőt az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) koalíciója. Az RMDSZ-nek sikerült visszaszereznie a négy éve elvesztett Szatmárnémeti polgármesteri tisztségét, Marosvásárhelyen azonban a teljes magyar összefogás sem volt elég a várost 2000 óta vezető Dorin Florea leváltására.
Az RMDSZ-nek a megyei önkormányzatokban is jó alkukat sikerült kötnie, amelyek révén a fölényesen uralt székelyföldi Hargita és Kovászna megye mellett Maros, Szatmár és Bihar megyében is megszerezte a megyei elnöki tisztséget.
A választási sikerekhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy a romániai magyarság 2016-ban sem érezhette a román állam intézményeinek a kisebbségbarát megnyilvánulásait. Folytatódtak a székely zászló kitűzése miatt, valamint a polgármesteri hivatalok homlokzatára felírt községháza és városháza feliratok miatt indított perek, amelyek többségét immár nem a prefektusok, hanem a székelyföldi románok érdekvédőjeként fellépő Méltósággal Európában Polgári Egyesület (ADEC) indította. E több tucat per szinte mindegyikében a magyar szimbólumok és a magyar feliratok ellen ítélt a bíróság.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett március 10-i marosvásárhelyi felvonulás és autonómiapárti tüntetés a hatóságok példátlan reakcióját váltotta ki. Noha a csendőrség szóvivője a rendezvény végén úgy nyilatkozott, hogy a tiltakozás rendbontás nélkül zajlott le, ugyanaz a csendőrség közel száz szervezőt és résztvevőt bírságolt meg összesen 70 800 lejre (4,95 millió forint) "be nem jelentett, be nem iktatott, vagy tiltott tömegrendezvény" szervezése, illetve csendháborítás miatt. A Maros megyei törvényszék júliusban jogerősen is kimondta, hogy a szervezők törvényesen jártak el, így sikerekkel indulhatott a bírságok érvénytelenítéséért indított pereskedés.
A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) az év során három olyan vizsgálatot is indított, amelyek magyar közösségi vezetők ellen irányultak, és amelyeket a közösség a hatóság túlkapásaként érzékelt. Február közepén Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert gyanúsította meg azzal, hogy az eredeti rendeltetéstől eltérő célra használt fel egy a város által felvett hitelt. A polgármestert 60 napra eltiltották a hivatala gyakorlásától.
A DNA október közepén Horváth Annát, Kolozsvár alpolgármesterét gyanúsította meg befolyással való üzérkedéssel, és tiltotta el hivatala gyakorlásától. Az ügyészek szerint Horváth Anna közbenjárt a kolozsvári városházán dolgozó hivatalnokoknál annak érdekében, hogy egy beruházó gyorsabban kapja meg az ingatlanprojektjéhez szükséges jóváhagyásokat. Ellenszolgáltatásként hatvan fesztiválbérletet kapott, amelyeket később a választási kampányában segédkező az önkénteseknek adott át. Az ügyészségi eljárás során kiderült, hogy Horváth Anna 2016 februárja óta nemzetbiztonsági okokból állt titkosszolgálati megfigyelés alatt. E megfigyelés hozta felszínre a felfüggesztéséhez vezető ügyet.
November elejétől a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium működése lehetetlenült el az intézmény 2014-es létrehozása körüli vélt törvénytelenségek ügyészségi kivizsgálása miatt. A DNA az ügy kapcsán házi őrizetbe helyezte Maros megye román főtanfelügyelőjét, és kitiltotta az iskolából Tamási Zsoltot, a gimnázium igazgatóját.
Barátságtalanul járt el a román kulturális tárca a magyar és a római katolikus közösséggel szemben decemberben is, amikor államtitkára nem képviselte a román állam beadványát, és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Etiópiában ülésező testülete nem sorolta a védett szellemi kulturális örökségek listájára a csíksomlyói búcsút.
Az erdélyi magyarok megannyi rendezvény, esemény alkalmával ismerkedhettek Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök életével, munkásságával. A magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága 2016-ot a 120 éve született püspök emlékévévé nyilvánította. Az 1980-ban elhunyt Márton Áron hamvait szeptember végén kőszarkofágba helyezték a gyulafehérvári érseki székesegyházban, hogy a hívek könnyebben imádkozhassanak sírjánál a boldoggá, majd szentté avatásáért. A püspök mindenféle elnyomással szembeni következetes kiállása a 21. század elején is példamutató lehet az erdélyi magyarság számára. MTI
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Kolozsvár, 2016. december 31., szombat (MTI) - Romániában a júniusi önkormányzati és a decemberi parlamenti választások határozták meg a 2016-os év politikai eseménynaptárát. A választások következtében az erdélyi magyarságnak sikerült megerősítenie önkormányzati és parlamenti képviseletét, a sikerhez azonban a román állam intézményei is hozzájárultak a közösség által magyarellenesnek ítélt intézkedéseikkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) decemberben magyar kihívó nélkül mérette meg magát a parlamenti választásokon, a Magyar Polgári Párttal (MPP) kötött együttműködési megállapodás eredményeként azonban az MPP két jelöltje is befutó helyre került az RMDSZ jelöltlistáján. Besegített a kampányba Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Orbán Viktor miniszterelnök is.
A kiváló mozgósítással a szövetségnek sikerült megfordítania támogatottsága évtizedes csökkenő tendenciáját, és a szenátusban a szavazatok 6,24 százalékával kilenc, a képviselőházban pedig a szavazatok 6,18 százalékával 21 mandátumot szerzett. Az RMDSZ-re leadott szavazatok aránya megközelíti a magyarság 6,5 százalékos romániai számarányát. A szövetség képviselete nagy mértékben megújult: a parlamenti mandátumot szerzett harminc magyar politikus közül 17-en újoncok lesznek a bukaresti törvényhozásban.
A jó előjelek már a júniusi önkormányzati választásokon megmutatkoztak, melyeken a magyar pártok jelöltjei összesen 210 polgármesteri tisztséget szereztek: 195-öt az RMDSZ, 13-at az MPP, és kettőt az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) koalíciója. Az RMDSZ-nek sikerült visszaszereznie a négy éve elvesztett Szatmárnémeti polgármesteri tisztségét, Marosvásárhelyen azonban a teljes magyar összefogás sem volt elég a várost 2000 óta vezető Dorin Florea leváltására.
Az RMDSZ-nek a megyei önkormányzatokban is jó alkukat sikerült kötnie, amelyek révén a fölényesen uralt székelyföldi Hargita és Kovászna megye mellett Maros, Szatmár és Bihar megyében is megszerezte a megyei elnöki tisztséget.
A választási sikerekhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy a romániai magyarság 2016-ban sem érezhette a román állam intézményeinek a kisebbségbarát megnyilvánulásait. Folytatódtak a székely zászló kitűzése miatt, valamint a polgármesteri hivatalok homlokzatára felírt községháza és városháza feliratok miatt indított perek, amelyek többségét immár nem a prefektusok, hanem a székelyföldi románok érdekvédőjeként fellépő Méltósággal Európában Polgári Egyesület (ADEC) indította. E több tucat per szinte mindegyikében a magyar szimbólumok és a magyar feliratok ellen ítélt a bíróság.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett március 10-i marosvásárhelyi felvonulás és autonómiapárti tüntetés a hatóságok példátlan reakcióját váltotta ki. Noha a csendőrség szóvivője a rendezvény végén úgy nyilatkozott, hogy a tiltakozás rendbontás nélkül zajlott le, ugyanaz a csendőrség közel száz szervezőt és résztvevőt bírságolt meg összesen 70 800 lejre (4,95 millió forint) "be nem jelentett, be nem iktatott, vagy tiltott tömegrendezvény" szervezése, illetve csendháborítás miatt. A Maros megyei törvényszék júliusban jogerősen is kimondta, hogy a szervezők törvényesen jártak el, így sikerekkel indulhatott a bírságok érvénytelenítéséért indított pereskedés.
A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) az év során három olyan vizsgálatot is indított, amelyek magyar közösségi vezetők ellen irányultak, és amelyeket a közösség a hatóság túlkapásaként érzékelt. Február közepén Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert gyanúsította meg azzal, hogy az eredeti rendeltetéstől eltérő célra használt fel egy a város által felvett hitelt. A polgármestert 60 napra eltiltották a hivatala gyakorlásától.
A DNA október közepén Horváth Annát, Kolozsvár alpolgármesterét gyanúsította meg befolyással való üzérkedéssel, és tiltotta el hivatala gyakorlásától. Az ügyészek szerint Horváth Anna közbenjárt a kolozsvári városházán dolgozó hivatalnokoknál annak érdekében, hogy egy beruházó gyorsabban kapja meg az ingatlanprojektjéhez szükséges jóváhagyásokat. Ellenszolgáltatásként hatvan fesztiválbérletet kapott, amelyeket később a választási kampányában segédkező az önkénteseknek adott át. Az ügyészségi eljárás során kiderült, hogy Horváth Anna 2016 februárja óta nemzetbiztonsági okokból állt titkosszolgálati megfigyelés alatt. E megfigyelés hozta felszínre a felfüggesztéséhez vezető ügyet.
November elejétől a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium működése lehetetlenült el az intézmény 2014-es létrehozása körüli vélt törvénytelenségek ügyészségi kivizsgálása miatt. A DNA az ügy kapcsán házi őrizetbe helyezte Maros megye román főtanfelügyelőjét, és kitiltotta az iskolából Tamási Zsoltot, a gimnázium igazgatóját.
Barátságtalanul járt el a román kulturális tárca a magyar és a római katolikus közösséggel szemben decemberben is, amikor államtitkára nem képviselte a román állam beadványát, és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Etiópiában ülésező testülete nem sorolta a védett szellemi kulturális örökségek listájára a csíksomlyói búcsút.
Az erdélyi magyarok megannyi rendezvény, esemény alkalmával ismerkedhettek Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök életével, munkásságával. A magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága 2016-ot a 120 éve született püspök emlékévévé nyilvánította. Az 1980-ban elhunyt Márton Áron hamvait szeptember végén kőszarkofágba helyezték a gyulafehérvári érseki székesegyházban, hogy a hívek könnyebben imádkozhassanak sírjánál a boldoggá, majd szentté avatásáért. A püspök mindenféle elnyomással szembeni következetes kiállása a 21. század elején is példamutató lehet az erdélyi magyarság számára. MTI
2017. január 9.
Tőkés László: a romániai magyarság helyzetét nem pártpolitikai, hanem nemzetpolitikai alapon kell rendezni- Tőkés László szerint a romániai magyarság helyzetét nem pártpolitikai, hanem nemzetpolitikai alapon kell rendezni. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egy hétfői nagyváradi sajtótájékoztatón értékelte az elmúlt időszak romániai eseményeit.
Tőkés László üdvözölte Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének azt az álláspontját, hogy Romániában a román-magyar viszonyt egy kétoldalú társadalmi szerződéssel kellene rendezni, úgy vélte azonban, hogy az RMDSZ tévúton halad, amikor a posztkommunistának tekintett román Szociáldemokrata Párttal (PSD) és liberális koalíciós partnerével köt pártpolitikai egyezséget. Szerinte ugyanis az elmúlt 27 év bizonyította, hogy az RMDSZ pártpolitikai logikán alapuló megoldásai nem vezetnek célba.
Tőkés László arra emlékeztetett, hogy évtizedeken át szorgalmazta a román-magyar társadalmi megegyezést, amelyet - meglátása szerint - egy román-magyar kerekasztal-megbeszélés során lehetne kidolgozni.
Az európai parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-nek nem lehet tovább "kétfelé sántikálnia". A szövetségnek el kell döntenie, hogy a posztkommunista romániai PSD-nek vagy a magyarországi rendszerváltó Fidesz-KDNP-nek akar-e a partnere lenni. Visszásnak tartotta, hogy a magyar szövetség "eltanulta" román partnereitől a nacionalista retorikát. Szerinte a PSD a magyarellenes, az RMDSZ pedig a románellenes politikai diskurzusával maximalizálta a szavazatait a decemberi parlamenti választásokon, ahhoz, hogy pár héttel később aztán együttműködési megállapodást kössenek egymással.
Tőkés László úgy értékelte, hogy ellentmondásos folyamatok játszódnak le a romániai társadalomban. Üdvözlendőnek tartotta egyfelől, hogy újrakezdődött az 1989-es forradalom eseményeinek a kivizsgálása, ugyanakkor kabaréba illőnek vélte, hogy a választók újból a posztkommunista PSD-t juttatták hatalomra. Kijelentette: a múlttal való szembenézés nem állhat le, és ennek el kell jutnia az 1990-es marosvásárhelyi véres román-magyar összecsapás kivizsgálásáig.
Az EP-képviselő azt is kedvezőtlen fejleménynek találta, hogy az RMDSZ "visszaállította a romániai magyar egypártrendszert". Úgy vélte, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) összefogása csak "egy szemfényvesztő blöff", amely a szavazatmaximalizálásra volt elég.
"Azt remélem, hogy a Fidesz-kormány egy igazi összefogást fog támogatni, és nem a posztkommunista egypártrendszert fogja véglegesíteni az erdélyi magyar politikai életben. (...) Én teljes erőmmel ezen leszek" - fogalmazott Tőkés László.
Gazda Árpád,
(MTI)
Tőkés László üdvözölte Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének azt az álláspontját, hogy Romániában a román-magyar viszonyt egy kétoldalú társadalmi szerződéssel kellene rendezni, úgy vélte azonban, hogy az RMDSZ tévúton halad, amikor a posztkommunistának tekintett román Szociáldemokrata Párttal (PSD) és liberális koalíciós partnerével köt pártpolitikai egyezséget. Szerinte ugyanis az elmúlt 27 év bizonyította, hogy az RMDSZ pártpolitikai logikán alapuló megoldásai nem vezetnek célba.
Tőkés László arra emlékeztetett, hogy évtizedeken át szorgalmazta a román-magyar társadalmi megegyezést, amelyet - meglátása szerint - egy román-magyar kerekasztal-megbeszélés során lehetne kidolgozni.
Az európai parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-nek nem lehet tovább "kétfelé sántikálnia". A szövetségnek el kell döntenie, hogy a posztkommunista romániai PSD-nek vagy a magyarországi rendszerváltó Fidesz-KDNP-nek akar-e a partnere lenni. Visszásnak tartotta, hogy a magyar szövetség "eltanulta" román partnereitől a nacionalista retorikát. Szerinte a PSD a magyarellenes, az RMDSZ pedig a románellenes politikai diskurzusával maximalizálta a szavazatait a decemberi parlamenti választásokon, ahhoz, hogy pár héttel később aztán együttműködési megállapodást kössenek egymással.
Tőkés László úgy értékelte, hogy ellentmondásos folyamatok játszódnak le a romániai társadalomban. Üdvözlendőnek tartotta egyfelől, hogy újrakezdődött az 1989-es forradalom eseményeinek a kivizsgálása, ugyanakkor kabaréba illőnek vélte, hogy a választók újból a posztkommunista PSD-t juttatták hatalomra. Kijelentette: a múlttal való szembenézés nem állhat le, és ennek el kell jutnia az 1990-es marosvásárhelyi véres román-magyar összecsapás kivizsgálásáig.
Az EP-képviselő azt is kedvezőtlen fejleménynek találta, hogy az RMDSZ "visszaállította a romániai magyar egypártrendszert". Úgy vélte, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) összefogása csak "egy szemfényvesztő blöff", amely a szavazatmaximalizálásra volt elég.
"Azt remélem, hogy a Fidesz-kormány egy igazi összefogást fog támogatni, és nem a posztkommunista egypártrendszert fogja véglegesíteni az erdélyi magyar politikai életben. (...) Én teljes erőmmel ezen leszek" - fogalmazott Tőkés László.
Gazda Árpád,
(MTI)
2017. január 10.
Tőkés László románellenességgel vádolja az RMDSZ-t
A romániai magyarság helyzetét nemzetpolitikai alapon kell rendezni
Tőkés László szerint a romániai magyarság helyzetét nem pártpolitikai, hanem nemzetpolitikai alapon kell rendezni. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egy hétfői nagyváradi sajtótájékoztatón értékelte az elmúlt időszak romániai eseményeit.
Tőkés László üdvözölte Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének azt az álláspontját, hogy Romániában a román-magyar viszonyt egy kétoldalú társadalmi szerződéssel kellene rendezni, úgy vélte azonban, hogy az RMDSZ tévúton halad, amikor a posztkommunistának tekintett Szociáldemokrata Párttal (PSD) és liberális koalíciós partnerével köt pártpolitikai egyezséget. Szerinte ugyanis az elmúlt 27 év bizonyította, hogy az RMDSZ pártpolitikai logikán alapuló megoldásai nem vezetnek célba.
Tőkés László arra emlékeztetett, hogy évtizedeken át szorgalmazta a román-magyar társadalmi megegyezést, amelyet - meglátása szerint - egy román-magyar kerekasztal-megbeszélés során lehetne kidolgozni.
Az európai parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-nek nem lehet tovább "kétfelé sántikálnia". A szövetségnek el kell döntenie, hogy a posztkommunista romániai PSD-nek vagy a magyarországi rendszerváltó Fidesz-KDNP-nek akar-e a partnere lenni. Visszásnak tartotta, hogy a magyar szövetség "eltanulta" román partnereitől a nacionalista retorikát. Szerinte a PSD a magyarellenes, az RMDSZ pedig a románellenes politikai diskurzusával maximalizálta a szavazatait a decemberi parlamenti választásokon, ahhoz, hogy pár héttel később aztán együttműködési megállapodást kössenek egymással.
Tőkés László úgy értékelte, hogy ellentmondásos folyamatok játszódnak le a romániai társadalomban. Üdvözlendőnek tartotta egyfelől, hogy újrakezdődött az 1989-es forradalom eseményeinek a kivizsgálása, ugyanakkor kabaréba illőnek vélte, hogy a választók újból a posztkommunista PSD-t juttatták hatalomra. Kijelentette: a múlttal való szembenézés nem állhat le, és ennek el kell jutnia az 1990-es marosvásárhelyi véres román-magyar összecsapás kivizsgálásáig.
Az EP-képviselő azt is kedvezőtlen fejleménynek találta, hogy az RMDSZ "visszaállította a romániai magyar egypártrendszert". Úgy vélte, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) összefogása csak "egy szemfényvesztő blöff", amely a szavazatmaximalizálásra volt elég. "Azt remélem, hogy a Fidesz-kormány egy igazi összefogást fog támogatni, és nem a posztkommunista egypártrendszert fogja véglegesíteni az erdélyi magyar politikai életben. (...) Én teljes erőmmel ezen leszek" - fogalmazott Tőkés László.
Szabadság (Kolozsvár)
A romániai magyarság helyzetét nemzetpolitikai alapon kell rendezni
Tőkés László szerint a romániai magyarság helyzetét nem pártpolitikai, hanem nemzetpolitikai alapon kell rendezni. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egy hétfői nagyváradi sajtótájékoztatón értékelte az elmúlt időszak romániai eseményeit.
Tőkés László üdvözölte Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének azt az álláspontját, hogy Romániában a román-magyar viszonyt egy kétoldalú társadalmi szerződéssel kellene rendezni, úgy vélte azonban, hogy az RMDSZ tévúton halad, amikor a posztkommunistának tekintett Szociáldemokrata Párttal (PSD) és liberális koalíciós partnerével köt pártpolitikai egyezséget. Szerinte ugyanis az elmúlt 27 év bizonyította, hogy az RMDSZ pártpolitikai logikán alapuló megoldásai nem vezetnek célba.
Tőkés László arra emlékeztetett, hogy évtizedeken át szorgalmazta a román-magyar társadalmi megegyezést, amelyet - meglátása szerint - egy román-magyar kerekasztal-megbeszélés során lehetne kidolgozni.
Az európai parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-nek nem lehet tovább "kétfelé sántikálnia". A szövetségnek el kell döntenie, hogy a posztkommunista romániai PSD-nek vagy a magyarországi rendszerváltó Fidesz-KDNP-nek akar-e a partnere lenni. Visszásnak tartotta, hogy a magyar szövetség "eltanulta" román partnereitől a nacionalista retorikát. Szerinte a PSD a magyarellenes, az RMDSZ pedig a románellenes politikai diskurzusával maximalizálta a szavazatait a decemberi parlamenti választásokon, ahhoz, hogy pár héttel később aztán együttműködési megállapodást kössenek egymással.
Tőkés László úgy értékelte, hogy ellentmondásos folyamatok játszódnak le a romániai társadalomban. Üdvözlendőnek tartotta egyfelől, hogy újrakezdődött az 1989-es forradalom eseményeinek a kivizsgálása, ugyanakkor kabaréba illőnek vélte, hogy a választók újból a posztkommunista PSD-t juttatták hatalomra. Kijelentette: a múlttal való szembenézés nem állhat le, és ennek el kell jutnia az 1990-es marosvásárhelyi véres román-magyar összecsapás kivizsgálásáig.
Az EP-képviselő azt is kedvezőtlen fejleménynek találta, hogy az RMDSZ "visszaállította a romániai magyar egypártrendszert". Úgy vélte, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) összefogása csak "egy szemfényvesztő blöff", amely a szavazatmaximalizálásra volt elég. "Azt remélem, hogy a Fidesz-kormány egy igazi összefogást fog támogatni, és nem a posztkommunista egypártrendszert fogja véglegesíteni az erdélyi magyar politikai életben. (...) Én teljes erőmmel ezen leszek" - fogalmazott Tőkés László.
Szabadság (Kolozsvár)
2017. január 12.
Kulcsár Terza székely zászlót vitt a parlamentbe
A parlamentben is van lehetőség a nemzeti ügyek érvényesítésére – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatója elején a polgári párti (MPP-s) Kulcsár Terza József, aki az RMDSZ listáján szerzett mandátumot a képviselőházban.
Emlékeztetett, nem a pulpitusra kitett román Bibliára, hanem az általa bevitt, Károli Gáspár által fordított Szentírásra tette a kezét, amikor az eskü szövegét mondta, sőt még egy összehajtogatott székely zászlót is betett a lapok közé.
Mint mondta, felmerült, hogy gesztusa miatt elveszítheti a választásokon megszerzett tisztségét, mert a törvény szerint nem érvényesítik a mandátumát annak, aki nem az előírás szerint teszi le az esküt, de végül nem történt semmi. „Ez is bizonyítja, hogy a román parlamentben is van pálya a nemzeti jogok érvényesítésére” – mondta az MPP-s politikus.
Arról is beszámolt, hogy az emberjogi bizottság tagjaként Florin Iordache igazságügyi miniszter meghallgatásán három kérdést tett fel: rendben van-e, hogy Hargita és Kovászna megyék prefektusai üldözik a székely zászlót, hogy a Kovászna megyei prefektus perelt egy másik EU-s ország himnuszának eléneklése miatt, és hogy lehetséges-e a gyulafehérvári nyilatkozat beemelése az alkotmányba. A miniszter a meghallgatáson semmitmondó válaszokat adott, de utána privát beszélgetésben felkérte, hogy februárban mutassa be ezeket az ügyeket.
„Élni fogok a lehetőséggel, összegyűjtöm a szimbólumok és az anyanyelvhasználat elleni perek okiratait, és megkeresem az igazságügy minisztert” – mondta Kulcsár Terza József. Elmondta továbbá, Nagy Gábor közgazdászt választották meg a sepsiszentgyörgyi MPP élére. Az országos tisztújító közgyűlésre január végén kerül sor.
Bíró Blanka
kronika.hu
A parlamentben is van lehetőség a nemzeti ügyek érvényesítésére – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatója elején a polgári párti (MPP-s) Kulcsár Terza József, aki az RMDSZ listáján szerzett mandátumot a képviselőházban.
Emlékeztetett, nem a pulpitusra kitett román Bibliára, hanem az általa bevitt, Károli Gáspár által fordított Szentírásra tette a kezét, amikor az eskü szövegét mondta, sőt még egy összehajtogatott székely zászlót is betett a lapok közé.
Mint mondta, felmerült, hogy gesztusa miatt elveszítheti a választásokon megszerzett tisztségét, mert a törvény szerint nem érvényesítik a mandátumát annak, aki nem az előírás szerint teszi le az esküt, de végül nem történt semmi. „Ez is bizonyítja, hogy a román parlamentben is van pálya a nemzeti jogok érvényesítésére” – mondta az MPP-s politikus.
Arról is beszámolt, hogy az emberjogi bizottság tagjaként Florin Iordache igazságügyi miniszter meghallgatásán három kérdést tett fel: rendben van-e, hogy Hargita és Kovászna megyék prefektusai üldözik a székely zászlót, hogy a Kovászna megyei prefektus perelt egy másik EU-s ország himnuszának eléneklése miatt, és hogy lehetséges-e a gyulafehérvári nyilatkozat beemelése az alkotmányba. A miniszter a meghallgatáson semmitmondó válaszokat adott, de utána privát beszélgetésben felkérte, hogy februárban mutassa be ezeket az ügyeket.
„Élni fogok a lehetőséggel, összegyűjtöm a szimbólumok és az anyanyelvhasználat elleni perek okiratait, és megkeresem az igazságügy minisztert” – mondta Kulcsár Terza József. Elmondta továbbá, Nagy Gábor közgazdászt választották meg a sepsiszentgyörgyi MPP élére. Az országos tisztújító közgyűlésre január végén kerül sor.
Bíró Blanka
kronika.hu
2017. január 12.
Orbán-ellenes kórus
Minden rosszért, ami a Kárpát-medencében történik, Orbán Viktor a felelős. Tömören így foglalható össze az a médiahisztéria, ami immár nem kíméli sem a magyarországi, sem a határon túli magyarságot. A jövőre esedékes parlamenti választások kampányát már mostantól turbósítják, hátha megtörténik a csoda, és a balról, jobbról összezáró magyarországi ellenzék még erősödhet valamennyit.
Nem az a baj, hogy az ellenzék hallatja a hangját. Mi más dolga volna egy ellenzéki pártnak, minthogy rámutasson a kormány hibáira, és vele szemben egy hihető alternatívát ajánljon, meggyőzve az embereket saját igazáról. Magyarországon azonban nem erről szól a történet. Sőt, teljesen másról. Minden áron és bármilyen módszerrel kilökni Orbán Viktort és pártját a hatalomból, hogy helyét átvegyék azok a pártocskák, amelyek napról napra durvuló kampányukat hazugságokra és ordas csúsztatásokra építik. És ebbe igyekeznek belerángatni az erdélyi magyarságot is, mit sem törődve azzal, hogy 2010 óta annyi magyar kormánytámogatás érkezett Erdélybe, mint a második világháború óta még soha. Csak kapkodom a fejem, amikor látom a sok milliárd forintos – iskolai, óvodai, egyetemi, egyházi, média stb. – támogatásokat, amelyből mindenféle híresztelés ellenére bőven jut RMDSZ-es, néppártos, MPP-s, párton kívüli, református, katolikus, unitárius és mindenféle más pályázó számára. Mindazoknak, akik tenni szeretnének a közösségért. Néhány éve az erdélyi magyar intézmények fejlesztése és fenntartása elképzelhetetlen magyar költségvetési támogatások nélkül.
Ezért is mérhetetlen kicsinyességre és rosszindulatra vall, amikor egy-egy RMDSZ-közeli lap karcsúsítása kapcsán – amelyről a lapot kiadó és támogató RMDSZ-alapítvány tehet – határon innen és túl beindul a sakálkórus: Orbán Viktor a hibás, mert felszámolja a „független” erdélyi magyar sajtót. A sajtószabadságot siratók persze arra már nem emlékeznek, hogy az RMDSZ-hez kritikusan viszonyuló néhány erdélyi lap az Orbán előtti időkben nemcsak erdélyi magyar (értsd RMDSZ-es), hanem a balliberális magyar kormány sajtótámogatásához sem juthatott hozzá. Ezzel szemben 2010 után az addig elnyomott erdélyi magyar lapok valóban jelentős magyarországi támogatáshoz jutottak, de a korábbi szocialista kormányok gyakorlatától eltérően az RMDSZ-hez közel álló kiadványok is kaptak közalapítványi támogatást, miközben hatalmas összegeket sepertek be a romániai magyarság pénzeit osztogató RMDSZ-es alapítványoktól is.
Az Orbán-ellenes sakálkórusnak ez csupán az egyik hazugsága, de ha összeszámoljuk, immár minden napra jut egy. Isten óvja ezektől a Kárpát-medencei magyarságot!
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Minden rosszért, ami a Kárpát-medencében történik, Orbán Viktor a felelős. Tömören így foglalható össze az a médiahisztéria, ami immár nem kíméli sem a magyarországi, sem a határon túli magyarságot. A jövőre esedékes parlamenti választások kampányát már mostantól turbósítják, hátha megtörténik a csoda, és a balról, jobbról összezáró magyarországi ellenzék még erősödhet valamennyit.
Nem az a baj, hogy az ellenzék hallatja a hangját. Mi más dolga volna egy ellenzéki pártnak, minthogy rámutasson a kormány hibáira, és vele szemben egy hihető alternatívát ajánljon, meggyőzve az embereket saját igazáról. Magyarországon azonban nem erről szól a történet. Sőt, teljesen másról. Minden áron és bármilyen módszerrel kilökni Orbán Viktort és pártját a hatalomból, hogy helyét átvegyék azok a pártocskák, amelyek napról napra durvuló kampányukat hazugságokra és ordas csúsztatásokra építik. És ebbe igyekeznek belerángatni az erdélyi magyarságot is, mit sem törődve azzal, hogy 2010 óta annyi magyar kormánytámogatás érkezett Erdélybe, mint a második világháború óta még soha. Csak kapkodom a fejem, amikor látom a sok milliárd forintos – iskolai, óvodai, egyetemi, egyházi, média stb. – támogatásokat, amelyből mindenféle híresztelés ellenére bőven jut RMDSZ-es, néppártos, MPP-s, párton kívüli, református, katolikus, unitárius és mindenféle más pályázó számára. Mindazoknak, akik tenni szeretnének a közösségért. Néhány éve az erdélyi magyar intézmények fejlesztése és fenntartása elképzelhetetlen magyar költségvetési támogatások nélkül.
Ezért is mérhetetlen kicsinyességre és rosszindulatra vall, amikor egy-egy RMDSZ-közeli lap karcsúsítása kapcsán – amelyről a lapot kiadó és támogató RMDSZ-alapítvány tehet – határon innen és túl beindul a sakálkórus: Orbán Viktor a hibás, mert felszámolja a „független” erdélyi magyar sajtót. A sajtószabadságot siratók persze arra már nem emlékeznek, hogy az RMDSZ-hez kritikusan viszonyuló néhány erdélyi lap az Orbán előtti időkben nemcsak erdélyi magyar (értsd RMDSZ-es), hanem a balliberális magyar kormány sajtótámogatásához sem juthatott hozzá. Ezzel szemben 2010 után az addig elnyomott erdélyi magyar lapok valóban jelentős magyarországi támogatáshoz jutottak, de a korábbi szocialista kormányok gyakorlatától eltérően az RMDSZ-hez közel álló kiadványok is kaptak közalapítványi támogatást, miközben hatalmas összegeket sepertek be a romániai magyarság pénzeit osztogató RMDSZ-es alapítványoktól is.
Az Orbán-ellenes sakálkórusnak ez csupán az egyik hazugsága, de ha összeszámoljuk, immár minden napra jut egy. Isten óvja ezektől a Kárpát-medencei magyarságot!
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2017. január 12.
Tőkés László új társadalmi szerződést sürget
Tőkés László egyetért az RMDSZ-szel abban, hogy a román–magyar viszonyt egy kétoldalú társadalmi szerződéssel kellene rendezni, azonban úgy véli, a szövetség tévedett, amikor egyezséget kötött a választásokat megnyerő szociáldemokratákkal.
Tőkés László szerint a romániai magyarság helyzetét nem pártpolitikai, hanem nemzetpolitikai alapon kell rendezni. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján értékelte az elmúlt időszak romániai eseményeit. Tőkés László üdvözölte Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek azt az álláspontját, hogy Romániában a román–magyar viszonyt kétoldalú társadalmi szerződéssel kellene rendezni. Az EMNT elnöke úgy vélte azonban, hogy az RMDSZ tévúton jár, amikor a posztkommunistának tekintett román Szociáldemokrata Párttal (PSD) és liberális koalíciós partnerével köt pártpolitikai egyezséget. Szerinte ugyanis az elmúlt 27 év bizonyította, hogy az RMDSZ pártpolitikai logikán alapuló megoldásai nem vezetnek célra.
Tőkés László arra emlékeztetett, hogy évtizedeken át szorgalmazta a román–magyar társadalmi megegyezést, amelyet – meglátása szerint – egy román–magyar kerekasztal-megbeszélés során lehetne kidolgozni. „Az RMDSZ-nek nem lehet tovább kétfelé sántikálnia. A szövetségnek el kell döntenie, hogy a posztkommunista PSD-nek vagy a magyarországi rendszerváltó Fidesz–KDNP-nek akar-e a partnere lenni” – idézte az MTI az európai parlamenti képviselőt. Tőkés visszásnak tartotta, hogy a magyar szövetség „eltanulta” román partnereitől a nacionalista retorikát. Szerinte a PSD a magyarellenes, az RMDSZ pedig a románellenes politikai diskurzusával maximalizálta a szavazatait a decemberi parlamenti választásokon, ahhoz, hogy pár héttel később aztán együttműködési megállapodást kössenek egymással.
Tőkés László úgy értékelte, hogy ellentmondásos folyamatok játszódnak le a romániai társadalomban. Üdvözlendőnek tartotta egyfelől, hogy újrakezdődött az 1989-es forradalom eseményeinek a kivizsgálása, ugyanakkor kabaréba illőnek vélte, hogy a választók újból a posztkommunista PSD-t juttatták hatalomra. Kijelentette: a múlttal való szembenézés nem állhat le, és ennek el kell jutnia az 1990-es marosvásárhelyi véres román–magyar összecsapás kivizsgálásáig. Az EP-képviselő azt is kedvezőtlen fejleménynek találta, hogy az RMDSZ „visszaállította a romániai magyar egypártrendszert”. Úgy vélte, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) összefogása csak „egy szemfényvesztő blöff”, amely a szavazatmaximalizálásra volt elég. „Azt remélem, hogy a Fidesz-kormány egy igazi összefogást fog támogatni, és nem a posztkommunista egypártrendszert fogja véglegesíteni az erdélyi magyar politikai életben. (...) Én teljes erőmmel ezen leszek” – fogalmazott Nagyváradon Tőkés László.
Gyergyai Csaba
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Tőkés László egyetért az RMDSZ-szel abban, hogy a román–magyar viszonyt egy kétoldalú társadalmi szerződéssel kellene rendezni, azonban úgy véli, a szövetség tévedett, amikor egyezséget kötött a választásokat megnyerő szociáldemokratákkal.
Tőkés László szerint a romániai magyarság helyzetét nem pártpolitikai, hanem nemzetpolitikai alapon kell rendezni. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján értékelte az elmúlt időszak romániai eseményeit. Tőkés László üdvözölte Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek azt az álláspontját, hogy Romániában a román–magyar viszonyt kétoldalú társadalmi szerződéssel kellene rendezni. Az EMNT elnöke úgy vélte azonban, hogy az RMDSZ tévúton jár, amikor a posztkommunistának tekintett román Szociáldemokrata Párttal (PSD) és liberális koalíciós partnerével köt pártpolitikai egyezséget. Szerinte ugyanis az elmúlt 27 év bizonyította, hogy az RMDSZ pártpolitikai logikán alapuló megoldásai nem vezetnek célra.
Tőkés László arra emlékeztetett, hogy évtizedeken át szorgalmazta a román–magyar társadalmi megegyezést, amelyet – meglátása szerint – egy román–magyar kerekasztal-megbeszélés során lehetne kidolgozni. „Az RMDSZ-nek nem lehet tovább kétfelé sántikálnia. A szövetségnek el kell döntenie, hogy a posztkommunista PSD-nek vagy a magyarországi rendszerváltó Fidesz–KDNP-nek akar-e a partnere lenni” – idézte az MTI az európai parlamenti képviselőt. Tőkés visszásnak tartotta, hogy a magyar szövetség „eltanulta” román partnereitől a nacionalista retorikát. Szerinte a PSD a magyarellenes, az RMDSZ pedig a románellenes politikai diskurzusával maximalizálta a szavazatait a decemberi parlamenti választásokon, ahhoz, hogy pár héttel később aztán együttműködési megállapodást kössenek egymással.
Tőkés László úgy értékelte, hogy ellentmondásos folyamatok játszódnak le a romániai társadalomban. Üdvözlendőnek tartotta egyfelől, hogy újrakezdődött az 1989-es forradalom eseményeinek a kivizsgálása, ugyanakkor kabaréba illőnek vélte, hogy a választók újból a posztkommunista PSD-t juttatták hatalomra. Kijelentette: a múlttal való szembenézés nem állhat le, és ennek el kell jutnia az 1990-es marosvásárhelyi véres román–magyar összecsapás kivizsgálásáig. Az EP-képviselő azt is kedvezőtlen fejleménynek találta, hogy az RMDSZ „visszaállította a romániai magyar egypártrendszert”. Úgy vélte, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) összefogása csak „egy szemfényvesztő blöff”, amely a szavazatmaximalizálásra volt elég. „Azt remélem, hogy a Fidesz-kormány egy igazi összefogást fog támogatni, és nem a posztkommunista egypártrendszert fogja véglegesíteni az erdélyi magyar politikai életben. (...) Én teljes erőmmel ezen leszek” – fogalmazott Nagyváradon Tőkés László.
Gyergyai Csaba
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2017. január 13.
Új csapat a sepsiszentgyörgyiMPP élén
Nagy Gábort választották az MPP sepsiszentgyörgyi szervezete élére azon a december végi tisztújításon, amelyet egy belső konfliktus miatt többéves csúszással tartottak meg. Január elején a megyei szervezetben is tisztújító összejövetelt tartottak, az országos elnök javaslatára továbbra is Kulcsár-Terza József az elnök.
A két eseményről tegnap az MPP megyei szervezetének sepsiszentgyörgyi székházában számolt be Pethő István megyei alelnök, Kulcsár-Terza József és Nagy Gábor. A sepsiszentgyörgyi szervezet élére a Magyar Erdélyért Egyesület (MERT) elnökét, Nagy Gábort választották, munkáját Ütő Gusztáv, Huza Laura Helén, Tókos Pál és Miklós András segíti. Mint ismert, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének életét korábban belső konfliktus uralta, miután az addigi elnök, Bálint József sérelmezte az alakulat közeledését az RMDSZ-hez, emiatt pedig az országos elnökség kizárta a pártból. Nagy Gábor, az új elnök 38 éves közgazdász, a MERT elnökeként is dolgozik. Elmondta: építik az MPP új ifjúsági szervezetét, az eddig akként működő MERT megmarad az MPP-hez közel álló, de önálló szervezetnek. Új csapattal kezdenek neki a munkának, céljuk, hogy a következő választásokon 3–4 önkormányzati képviselőt juttassanak be a sepsiszentgyörgyi tanácsba. Mint ismert, az MPP-nek 2008-ban még 9, 2012-ben már csak egyetlen tanácstagja volt Sepsiszentgyörgyön, a nyári választások során pedig egyetlen képviselőt sem tudtak bejuttatni a képviselő-testületbe. Pethő István közölte: az alapszabályzat értelmében a megyei szervezet élére az országos elnökség tesz javaslatot, de „nem annyira diktatórikus, hogy kinevezik, ha tetszik, ha nem”, volt előtte konzultáció is. Az országos elnökség Kulcsár-Terza Józsefet javasolta az elnöki tisztségbe, és ezt el is fogadták, mert így közvetlen rálátásuk lesz a parlamenti munkára is – ecsetelte. A megyei elnökség kilenctagú, helyet kap benne a három polgármester – Cseh JózsefGelencéről, Szotyori Angéla Málnásról, Fejér LeventeZaboláról, továbbá Pethő István Sepsiszentgyörgyről, Szigethy KálmánKézdivásárhelyről, Ferencz BotondKovásznáról, Román AttilaVargyasról, Csáki AttilaÁrkosról.
Kulcsár-Terza József közölte továbbá: a megyei tisztújító közgyűlésen elfogadtak egy határozatot, amelyben kötelezik az MPP-s helyi, megyei önkormányzati képviselőket és parlamenti képviselőket, hogy mandátumuk ideje alatt nemzeti ügyekben – nyelvhasználati, szimbólumhasználati, anyanyelven történő oktatási, épített örökségvédelemmel, hagyományápolással kapcsolatos kérdésekben, továbbá az autonómia ügyében – terjesszenek elő önkormányzati határozattervezeteket, illetve, a parlamentben törvénytervezeteket. A határozatot az országos tanács elé terjesztik majd, az MPP ugyanis várhatóan e hónap végén tart országos tisztújító kongresszust.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Nagy Gábort választották az MPP sepsiszentgyörgyi szervezete élére azon a december végi tisztújításon, amelyet egy belső konfliktus miatt többéves csúszással tartottak meg. Január elején a megyei szervezetben is tisztújító összejövetelt tartottak, az országos elnök javaslatára továbbra is Kulcsár-Terza József az elnök.
A két eseményről tegnap az MPP megyei szervezetének sepsiszentgyörgyi székházában számolt be Pethő István megyei alelnök, Kulcsár-Terza József és Nagy Gábor. A sepsiszentgyörgyi szervezet élére a Magyar Erdélyért Egyesület (MERT) elnökét, Nagy Gábort választották, munkáját Ütő Gusztáv, Huza Laura Helén, Tókos Pál és Miklós András segíti. Mint ismert, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének életét korábban belső konfliktus uralta, miután az addigi elnök, Bálint József sérelmezte az alakulat közeledését az RMDSZ-hez, emiatt pedig az országos elnökség kizárta a pártból. Nagy Gábor, az új elnök 38 éves közgazdász, a MERT elnökeként is dolgozik. Elmondta: építik az MPP új ifjúsági szervezetét, az eddig akként működő MERT megmarad az MPP-hez közel álló, de önálló szervezetnek. Új csapattal kezdenek neki a munkának, céljuk, hogy a következő választásokon 3–4 önkormányzati képviselőt juttassanak be a sepsiszentgyörgyi tanácsba. Mint ismert, az MPP-nek 2008-ban még 9, 2012-ben már csak egyetlen tanácstagja volt Sepsiszentgyörgyön, a nyári választások során pedig egyetlen képviselőt sem tudtak bejuttatni a képviselő-testületbe. Pethő István közölte: az alapszabályzat értelmében a megyei szervezet élére az országos elnökség tesz javaslatot, de „nem annyira diktatórikus, hogy kinevezik, ha tetszik, ha nem”, volt előtte konzultáció is. Az országos elnökség Kulcsár-Terza Józsefet javasolta az elnöki tisztségbe, és ezt el is fogadták, mert így közvetlen rálátásuk lesz a parlamenti munkára is – ecsetelte. A megyei elnökség kilenctagú, helyet kap benne a három polgármester – Cseh JózsefGelencéről, Szotyori Angéla Málnásról, Fejér LeventeZaboláról, továbbá Pethő István Sepsiszentgyörgyről, Szigethy KálmánKézdivásárhelyről, Ferencz BotondKovásznáról, Román AttilaVargyasról, Csáki AttilaÁrkosról.
Kulcsár-Terza József közölte továbbá: a megyei tisztújító közgyűlésen elfogadtak egy határozatot, amelyben kötelezik az MPP-s helyi, megyei önkormányzati képviselőket és parlamenti képviselőket, hogy mandátumuk ideje alatt nemzeti ügyekben – nyelvhasználati, szimbólumhasználati, anyanyelven történő oktatási, épített örökségvédelemmel, hagyományápolással kapcsolatos kérdésekben, továbbá az autonómia ügyében – terjesszenek elő önkormányzati határozattervezeteket, illetve, a parlamentben törvénytervezeteket. A határozatot az országos tanács elé terjesztik majd, az MPP ugyanis várhatóan e hónap végén tart országos tisztújító kongresszust.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. január 18.
Elsődleges a nyelvhasználat és szimbólumaink használata Biró Zsolt képviselő sajtótájékoztatója
A Magyar Polgári Párt (MPP) februári kongresszusának előkészítéséről, az együttmű- ködésről, a parlament prioritásairól tartott tegnap sajtótájékoztatót Biró Zsolt parlamenti képviselő, az MPP elnöke.
Új időszak következik az MPP életében Elmondta, a múlt hét végén Székelyudvarhelyen tartott bővített elnökségi ülésen döntöttek arról, hogy a párt ötödik kongresszusát február 11-én tartják Szatmárnémetiben. Az elnök szerint új időszak következik az MPP életében, „ki- lenc év után elérkezett az idő, hogy újratervezzünk bizonyos dolgokat, úgyhogy a kongresszuson alapszabályzat-módosításra is sor kerül, bizonyos tekintetben program- módosításra is, az MPP keretprogramja, amely a célokat megfogalmazza, továbbra is változatlan” – jelentette ki Biró Zsolt, utalva arra, hogy megváltozott a helyzet, mert a 2016-os esztendőt úgy zárhatták le, hogy „a Magyar Polgári Párt immár elmondhatja, parlamenti képviselettel rendelkezik, növekedtünk az önkormányzatok szintjén is, ami új helyzetet eredményez a párt szempontjából, és ehhez kell igazítanunk a terveinket, a programot, az alapszabályzatot, hogy egy olyan új struktúránk legyen, amely adott esetben operatívan és hatékonyan tudja kezelni a felmerülő kérdéseket”. Ezért tervezik választmány létrehozását, mert eddig csupán elnökség létezett, a kongresszus és az elnökség között nem volt olyan testület, amelynek döntéshozó hatásköre lenne. Ugyanakkor tisztújításra is sor kerül. A Népújság kérdésére, hogy indul-e egy újabb mandátumért, illetve van-e kihívója, Biró Zsolt kijelentette: indulok egy újabb mandátumért, egyelőre nincs tudomásom arról, hogy más jelentkező is lenne az elnöki tisztségre, de február 11-ig még majdnem egy hónap van… Egyébként a kérdést megbeszéltük az országos bővített elnökségen, és a kollégáim, munkatársaim támogattak. Elfogadhatatlanok a katolikus gimnázium körüli „maszatolások” A továbbiakban a parlamenti munkáról beszélt a képviselő. Örömmel jelentette be, hogy az MPP-nek Marosvásárhelyen is lesz parlamenti irodája, a volt városháza épületében, a 82-es irodában. Reményei szerint február elsejéig sikerül elkezdeni a fogadóórákat is. A párt törvényhozási prioritásairól szólva mondta, hogy minél jobb eredményeket szeretnének elérni a nyelvhasználat terén. „Az RMDSZszel közösen megfogalmazott választási programunk célként tűzi ki, hogy a 20%-os nyelvhasználati küszöböt lejjebb szorítsuk a 10-15%-os határra. Ennél is fontosabb szimbólumaink használata, ez elsődleges kell legyen, mert látjuk, hogy ebből adódik a legtöbb probléma, büntetés, peres eljárás, úgyhogy ebben a kérdésben mielőbb eredményt szeretnénk elérni.” Örömmel nyugtázta, hogy azok- nak a szakbizottságoknak a tagjai lettek, amelyeknek szerettek volna: Kulcsár Terza József a jogi és emberjogi bizottság tagja, ami nagyon fontos a nemzeti és kisebbségi ügyek szempontjából, ő maga az oktatási bizottságban tevékenykedik, ami „akár a marosvásárhelyi római katolikus iskola körüli helyzet kapcsán is rendkívül fontos”. A miniszterjelöltek meghallgatásáról is beszélt, illetve arról, hogy Pavel Năstasénak feltette a kérdést: amennyiben a kormány prioritásként kezeli az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve tételesen megjelenik a kormányprogramban a felekezeti oktatás támogatása, tekinthetik-e úgy, hogy az oktatási tárca elsőrendű feladatai közé is bekerül ez a kérdés, tételesen utalva a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzetére, mert, mint mondta, a gyakorlat nem azt mutatja, hogy ezt bárki prioritásként kezelné. Kijelentette: „Egyértelművé kell tenni, és egyértelművé tesszük folyamatosan, ameddig a megnyugtató meg- oldást el nem érjük, hogy azok a maszatolások, amelyek például a hétfői, a polgármester által szervezett zárt ajtós megbeszélésen elhangzottak mint megoldási javaslatok, számunkra teljes mértékben elfogadhatatlanok. Véleménye szerint önálló intézményrendszerre van szükség, és a római katolikus iskola önálló státusát kell elérni Marosvásárhelyen. – Mit tud tenni konkrétan a katolikus iskola érdekében? – Világos az álláspontunk: én folyamatosan tartom a kapcsolatot a szülőkkel, a kérdésről Jakubinyi György érsek úrral is beszélgettem. Azt gondolom, hogy ezt a kérdést megnyugtatóan csak miniszteri szinten tudjuk rendezni, hiszen látjuk, itt egyfajta labdázás folyik: a minisztérium azt mondja, hogy ebben a kérdésben nem illetékes, próbálja a megyére hárítani a felelősséget, a megyében pedig azt látjuk, hogy gazdátlan a probléma, illetve, akik potenciálisan foglalkozhattak volna vele, ideiglenes mandátummal rendelkeztek, a másik pedig az, hogy a beiskolázási terv körül kialakult problémák csak arra jók, hogy tovább ködösítsék ezt az ügyet. Hiszen ha nincs új terv, akkor automatikusan a tavalyi beiskolázási számok érvényesek, és a katolikus iskolának működnie kell a továbbiakban. A jövő zenéje, hogy jogilag hogyan tudjuk a helyzetet rendezni. Itt és most nem tudom a megoldást, de mindent megteszünk az ügy előrevitele érdekében, hogy a Katolikus Státus birtokba vehesse az épületet – nyilatkozta Biró Zsolt.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
A Magyar Polgári Párt (MPP) februári kongresszusának előkészítéséről, az együttmű- ködésről, a parlament prioritásairól tartott tegnap sajtótájékoztatót Biró Zsolt parlamenti képviselő, az MPP elnöke.
Új időszak következik az MPP életében Elmondta, a múlt hét végén Székelyudvarhelyen tartott bővített elnökségi ülésen döntöttek arról, hogy a párt ötödik kongresszusát február 11-én tartják Szatmárnémetiben. Az elnök szerint új időszak következik az MPP életében, „ki- lenc év után elérkezett az idő, hogy újratervezzünk bizonyos dolgokat, úgyhogy a kongresszuson alapszabályzat-módosításra is sor kerül, bizonyos tekintetben program- módosításra is, az MPP keretprogramja, amely a célokat megfogalmazza, továbbra is változatlan” – jelentette ki Biró Zsolt, utalva arra, hogy megváltozott a helyzet, mert a 2016-os esztendőt úgy zárhatták le, hogy „a Magyar Polgári Párt immár elmondhatja, parlamenti képviselettel rendelkezik, növekedtünk az önkormányzatok szintjén is, ami új helyzetet eredményez a párt szempontjából, és ehhez kell igazítanunk a terveinket, a programot, az alapszabályzatot, hogy egy olyan új struktúránk legyen, amely adott esetben operatívan és hatékonyan tudja kezelni a felmerülő kérdéseket”. Ezért tervezik választmány létrehozását, mert eddig csupán elnökség létezett, a kongresszus és az elnökség között nem volt olyan testület, amelynek döntéshozó hatásköre lenne. Ugyanakkor tisztújításra is sor kerül. A Népújság kérdésére, hogy indul-e egy újabb mandátumért, illetve van-e kihívója, Biró Zsolt kijelentette: indulok egy újabb mandátumért, egyelőre nincs tudomásom arról, hogy más jelentkező is lenne az elnöki tisztségre, de február 11-ig még majdnem egy hónap van… Egyébként a kérdést megbeszéltük az országos bővített elnökségen, és a kollégáim, munkatársaim támogattak. Elfogadhatatlanok a katolikus gimnázium körüli „maszatolások” A továbbiakban a parlamenti munkáról beszélt a képviselő. Örömmel jelentette be, hogy az MPP-nek Marosvásárhelyen is lesz parlamenti irodája, a volt városháza épületében, a 82-es irodában. Reményei szerint február elsejéig sikerül elkezdeni a fogadóórákat is. A párt törvényhozási prioritásairól szólva mondta, hogy minél jobb eredményeket szeretnének elérni a nyelvhasználat terén. „Az RMDSZszel közösen megfogalmazott választási programunk célként tűzi ki, hogy a 20%-os nyelvhasználati küszöböt lejjebb szorítsuk a 10-15%-os határra. Ennél is fontosabb szimbólumaink használata, ez elsődleges kell legyen, mert látjuk, hogy ebből adódik a legtöbb probléma, büntetés, peres eljárás, úgyhogy ebben a kérdésben mielőbb eredményt szeretnénk elérni.” Örömmel nyugtázta, hogy azok- nak a szakbizottságoknak a tagjai lettek, amelyeknek szerettek volna: Kulcsár Terza József a jogi és emberjogi bizottság tagja, ami nagyon fontos a nemzeti és kisebbségi ügyek szempontjából, ő maga az oktatási bizottságban tevékenykedik, ami „akár a marosvásárhelyi római katolikus iskola körüli helyzet kapcsán is rendkívül fontos”. A miniszterjelöltek meghallgatásáról is beszélt, illetve arról, hogy Pavel Năstasénak feltette a kérdést: amennyiben a kormány prioritásként kezeli az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve tételesen megjelenik a kormányprogramban a felekezeti oktatás támogatása, tekinthetik-e úgy, hogy az oktatási tárca elsőrendű feladatai közé is bekerül ez a kérdés, tételesen utalva a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzetére, mert, mint mondta, a gyakorlat nem azt mutatja, hogy ezt bárki prioritásként kezelné. Kijelentette: „Egyértelművé kell tenni, és egyértelművé tesszük folyamatosan, ameddig a megnyugtató meg- oldást el nem érjük, hogy azok a maszatolások, amelyek például a hétfői, a polgármester által szervezett zárt ajtós megbeszélésen elhangzottak mint megoldási javaslatok, számunkra teljes mértékben elfogadhatatlanok. Véleménye szerint önálló intézményrendszerre van szükség, és a római katolikus iskola önálló státusát kell elérni Marosvásárhelyen. – Mit tud tenni konkrétan a katolikus iskola érdekében? – Világos az álláspontunk: én folyamatosan tartom a kapcsolatot a szülőkkel, a kérdésről Jakubinyi György érsek úrral is beszélgettem. Azt gondolom, hogy ezt a kérdést megnyugtatóan csak miniszteri szinten tudjuk rendezni, hiszen látjuk, itt egyfajta labdázás folyik: a minisztérium azt mondja, hogy ebben a kérdésben nem illetékes, próbálja a megyére hárítani a felelősséget, a megyében pedig azt látjuk, hogy gazdátlan a probléma, illetve, akik potenciálisan foglalkozhattak volna vele, ideiglenes mandátummal rendelkeztek, a másik pedig az, hogy a beiskolázási terv körül kialakult problémák csak arra jók, hogy tovább ködösítsék ezt az ügyet. Hiszen ha nincs új terv, akkor automatikusan a tavalyi beiskolázási számok érvényesek, és a katolikus iskolának működnie kell a továbbiakban. A jövő zenéje, hogy jogilag hogyan tudjuk a helyzetet rendezni. Itt és most nem tudom a megoldást, de mindent megteszünk az ügy előrevitele érdekében, hogy a Katolikus Státus birtokba vehesse az épületet – nyilatkozta Biró Zsolt.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
2017. január 19.
Kulcsár Terza albizottságot hozna létre a romániai magyarokért
A romániai magyarság helyzetével foglalkozó albizottságot hozna létre a képviselőház emberi jogi bizottságában Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) RMDSZ-listán mandátumot szerzett sepsiszentgyörgyi képviselője.
Kulcsár Terza (fotón), aki honatyaként az emberi jogi bizottság tagja, csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta: hagyománya van annak, hogy különböző albizottságok alakulnak például a romák, a mozgássérültek vagy a bebörtönzöttek jogai érdekében. Ezért engedélyt kért és kapott a bizottság elnökétől, Iusein Ibram török képviselőtől egy romániai magyarokkal foglalkozó albizottság létrehozására.
A törvény szerint a 15 tagú bizottságból legkevesebb hárman alakíthatnak egy albizottságot. Az emberi jogi bizottságban két magyar képviselő van – Kulcsár Terza József mellett az RMDSZ-es Benkő Erika –, így jelenleg zajlanak az egyeztetések, próbál meggyőzni egy harmadik tagot, hogy társuljon a kezdeményezéshez.
Kulcsár Terza bízik benne, hogy sikerrel jár, bár tapasztalatai szerint legtöbben nem szívesen vállalnak pluszfeladatokat a parlamentben. A sepsiszentgyörgyi képviselő azt is elmondta: az albizottság meghallgatásokat szervezhet, elemzéseket, javaslatokat fogalmazhat meg a bizottságnak, amit ha elfogadnak, továbbítanak a kormány felé, a végrehajtó pedig köteles azokkal foglalkozni.
„Tennivaló bőven akad, a magyarokat sok esetben másodrangú állampolgárként kezelik Romániában. A szimbólum- és anyanyelvhasználat, a köztéri feliratok kérdésével is foglalkozhat az albizottság, sőt a román–magyar államközi kapcsolatok javítását is szorgalmazhatja” – magyarázta Kulcsár Terza József.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
A romániai magyarság helyzetével foglalkozó albizottságot hozna létre a képviselőház emberi jogi bizottságában Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) RMDSZ-listán mandátumot szerzett sepsiszentgyörgyi képviselője.
Kulcsár Terza (fotón), aki honatyaként az emberi jogi bizottság tagja, csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta: hagyománya van annak, hogy különböző albizottságok alakulnak például a romák, a mozgássérültek vagy a bebörtönzöttek jogai érdekében. Ezért engedélyt kért és kapott a bizottság elnökétől, Iusein Ibram török képviselőtől egy romániai magyarokkal foglalkozó albizottság létrehozására.
A törvény szerint a 15 tagú bizottságból legkevesebb hárman alakíthatnak egy albizottságot. Az emberi jogi bizottságban két magyar képviselő van – Kulcsár Terza József mellett az RMDSZ-es Benkő Erika –, így jelenleg zajlanak az egyeztetések, próbál meggyőzni egy harmadik tagot, hogy társuljon a kezdeményezéshez.
Kulcsár Terza bízik benne, hogy sikerrel jár, bár tapasztalatai szerint legtöbben nem szívesen vállalnak pluszfeladatokat a parlamentben. A sepsiszentgyörgyi képviselő azt is elmondta: az albizottság meghallgatásokat szervezhet, elemzéseket, javaslatokat fogalmazhat meg a bizottságnak, amit ha elfogadnak, továbbítanak a kormány felé, a végrehajtó pedig köteles azokkal foglalkozni.
„Tennivaló bőven akad, a magyarokat sok esetben másodrangú állampolgárként kezelik Romániában. A szimbólum- és anyanyelvhasználat, a köztéri feliratok kérdésével is foglalkozhat az albizottság, sőt a román–magyar államközi kapcsolatok javítását is szorgalmazhatja” – magyarázta Kulcsár Terza József.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
2017. január 25.
„Megvédjük embereinket!”
Megünneplik a székely szabadság napját
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kivétel nélkül az összes olyan perét megnyerte, amit a hatóságok indítottak a székely szabadság napján szervezett megemlékezések miatt, ami azt bizonyítja, hogy törvényes úton járunk – hangoztatta pénteki sajtóértekezletén Izsák Balázs, és hozzátette: a megemlékezés idén március 10-én is megtartják.
Az SZNT elnöke azt mondja: 2016-ban rekordszámú bírságot kiróttak a marosvásárhelyi megemlékezés résztvevőire, rendbontás, csendháborítás, engedélyezetlen felvonuláson való részvétel és egyéb okokkal, és ezek közül, ami perre került, mindeniket megnyerték.
– Továbbra is számítunk embereink munkájára, és ha kell, megvédjük őket a hatóságokkal szemben – hangsúlyozta Izsák Balázs.
Gazda Zoltán, az SZNT háromszéki irodavezetője jelezte: március 10-én (pénteken), a forgatókönyv a tavalyihoz hasonló: a Turul-madárnál tartott sepsiszentgyörgyi ünnepség után indulnak a buszok Marosvásárhelyre.
Az SZNT elnöke elmondta: a szervezet a 2009. szeptember 5-i Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatának megfelelően erősíteni szeretné a széki identitást.
– A történelmi székely autonómia a székek autonómiájára épül. Ebben tér el az SZNT autonómia- statútuma a román kormányétól, és az ehhez nagyon hasonlító RMDSZ–Magyar Polgári Párt tervezettől. Mi ugyanis azt a történelmi tényt erősítjük, hogy az autonóm Székelyföld alapvető közigazgatási egységei nem a megyék, hanem a székely székek, amelyek a székely önkormányzatok társulásával jönnek létre – magyarázta Izsák Balázs.
Az SZNT elnöke tájékoztatást tartott a szervezetnek az Európai Bizottság ellen folyó pere alakulásáról is.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Megünneplik a székely szabadság napját
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kivétel nélkül az összes olyan perét megnyerte, amit a hatóságok indítottak a székely szabadság napján szervezett megemlékezések miatt, ami azt bizonyítja, hogy törvényes úton járunk – hangoztatta pénteki sajtóértekezletén Izsák Balázs, és hozzátette: a megemlékezés idén március 10-én is megtartják.
Az SZNT elnöke azt mondja: 2016-ban rekordszámú bírságot kiróttak a marosvásárhelyi megemlékezés résztvevőire, rendbontás, csendháborítás, engedélyezetlen felvonuláson való részvétel és egyéb okokkal, és ezek közül, ami perre került, mindeniket megnyerték.
– Továbbra is számítunk embereink munkájára, és ha kell, megvédjük őket a hatóságokkal szemben – hangsúlyozta Izsák Balázs.
Gazda Zoltán, az SZNT háromszéki irodavezetője jelezte: március 10-én (pénteken), a forgatókönyv a tavalyihoz hasonló: a Turul-madárnál tartott sepsiszentgyörgyi ünnepség után indulnak a buszok Marosvásárhelyre.
Az SZNT elnöke elmondta: a szervezet a 2009. szeptember 5-i Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatának megfelelően erősíteni szeretné a széki identitást.
– A történelmi székely autonómia a székek autonómiájára épül. Ebben tér el az SZNT autonómia- statútuma a román kormányétól, és az ehhez nagyon hasonlító RMDSZ–Magyar Polgári Párt tervezettől. Mi ugyanis azt a történelmi tényt erősítjük, hogy az autonóm Székelyföld alapvető közigazgatási egységei nem a megyék, hanem a székely székek, amelyek a székely önkormányzatok társulásával jönnek létre – magyarázta Izsák Balázs.
Az SZNT elnöke tájékoztatást tartott a szervezetnek az Európai Bizottság ellen folyó pere alakulásáról is.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. január 26.
Összefog az RMDSZ és az MPP a kommandói iskoláért
Közös döntéssel támogatják a kommandói új iskola építését, döntötték el az RMDSZ és az MPP Kovászna Megye Tanácsa keretében működő frakciói. A két magyar párt a megye idei költségvetését is közösen tervezi, kiemelten támogatva a turisztikai jellegű beruházásokat, ugyanakkor hangsúlyosan odafigyelnek a megyei utak korszerűsítésének folytatására.
Az RMDSZ és MPP frakció idei első tanácskozásán kielemezték az elmúlt év megvalósításait, és meghatározták azokat a feladatokat, melyek prioritást élveznek. Tamás Sándor, tanácselnök az RMDSZ megyei szervezetének elnöke emlékeztetett, hogy 2015 májusában határozta el a két politikai szervezet, hogy együttműködik az önkormányzati munkában és az erdélyi magyar politikában.„Akkor sokan voltak, akik nem nézték jó szemmel ezt a lépést, sok negatív kritika ért minket mind az RMDSZ, mind az MPP tagságának részéről, de világos volt, hogy összefogás nélkül nem lehetett volna eredményeket elérni sem közigazgatási, sem politikai szinten”- mondta az elnök.Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, az MPP megyei elnöke kifejtette, azok is pozitívan ítélik már meg az összefogást, akik a legkeményebben ellenezték.
Kovács Zsolt
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma
Közös döntéssel támogatják a kommandói új iskola építését, döntötték el az RMDSZ és az MPP Kovászna Megye Tanácsa keretében működő frakciói. A két magyar párt a megye idei költségvetését is közösen tervezi, kiemelten támogatva a turisztikai jellegű beruházásokat, ugyanakkor hangsúlyosan odafigyelnek a megyei utak korszerűsítésének folytatására.
Az RMDSZ és MPP frakció idei első tanácskozásán kielemezték az elmúlt év megvalósításait, és meghatározták azokat a feladatokat, melyek prioritást élveznek. Tamás Sándor, tanácselnök az RMDSZ megyei szervezetének elnöke emlékeztetett, hogy 2015 májusában határozta el a két politikai szervezet, hogy együttműködik az önkormányzati munkában és az erdélyi magyar politikában.„Akkor sokan voltak, akik nem nézték jó szemmel ezt a lépést, sok negatív kritika ért minket mind az RMDSZ, mind az MPP tagságának részéről, de világos volt, hogy összefogás nélkül nem lehetett volna eredményeket elérni sem közigazgatási, sem politikai szinten”- mondta az elnök.Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, az MPP megyei elnöke kifejtette, azok is pozitívan ítélik már meg az összefogást, akik a legkeményebben ellenezték.
Kovács Zsolt
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma
2017. január 26.
Korodi Attila a román propaganda ellensúlyozásáról
Ugyan Klaus Johannis államfő valós dolgokról beszélt Strasbourgban, amikor a romániai kisebbségek helyzetét ecsetelte, azért nem minden kérdésben vázolta maradéktalanul a valós helyzetet – mutat rá Korodi Attila RDMSZ-es képviselő, aki jelen volt az ülésen.
Bár nem könnyű ellensúlyozni azokat a gyakran sarkító nyilatkozatokat, miszerint Romániában modellértékű a kisebbségpolitika, azért történnek próbálkozások – fejtette ki csütörtökön a Krónika kérdésére Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője annak kapcsán, hogy szerdán délután Klaus Johannis államfő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének strasbourgi plenáris ülésén példaértékű román kisebbségi helyzetről és multikulturalitásról beszélt.
Korodi – akit 23-án választottak a parlamenti közgyűlés politikai ügyek bizottságának első alelnökévé – kifejtette: az ilyen helyzetekben az egyensúly rendszerint a szónok felé billen el, mivel egy adott téma bemutatására és megvitatására egy óra áll rendelkezésre, s azt hozza előnyös helyzetbe, aki hosszabban fejtheti ki mondandóját. A kérdésekre egyenként csupán 30 másodperc jut, így ezúttal is csupán hét kérdést sikerült feltenni. Ennek nyomán azok kapnak valósabb képet, akik már eleve jobban ismerik a helyzetet. Arról, milyen befolyást gyakorolhatott Johannis beszéde, elmondta: a képviselők mintegy fele volt jelen, de ez átlagos részvételi aránynak mondható.
Korodi kifejtette, amit az elnök felsorolt, az egyenként önmagában igaz, ám a kisebbségekkel kapcsolatos vállalások végrehajtásával kapcsolatos problémákról nem beszélt. Sőt amikor Németh Zsolt Magyarország képviseletében rákérdezett a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium államosításának ügyére, illetve a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium helyzetére, akkor az elnök nem a valós helyzetnek megfelelő választ adott. „Sarkított, amikor azt mondta, a Mikó kollégiummal nincs semmi gond, és nem történt újraállamosítás, hiszen tudjuk, hogy valójában ez történt. Ugyanakkor a marosvásárhelyi gimnázium ügyében, amelyben az iskola elleni hangulat alakult ki, azt mondta, ez csupán adminisztratív jellegű gond, amit orvosolni kell. Nehéz leszűrni, hogy ez csak az ő álláspontja, vagy pozitív irányú elmozdulást vetít előre az ügyben, én minden estere úgy gondolom, erre kell megpróbálnunk építkezni" – fejtette ki Korodi.
Annak kapcsán, hogy az RMDSZ-nek, illetve új minőségében személyesen neki milyen lehetőségei vannak az erdélyi magyar közösség álláspontjának ismertetésére és a képviselők véleményének befolyásolására az ilyen helyzetekben, kifejtette, gyakran él a politikai nyilatkozat lehetőségével, emellett a jelentések utáni vitákba is bekapcsolódik, de személyes beszélgetéseket is folytat a külföldi országok képviselőivel. Hangsúlyozta emellett a kisebbségi keretegyezmény és a nyelvi charta romániai alkalmazásáról szóló jelentéshez csatolt árnyékjelentés kidolgozásában való közreműködést.
A parlamenti közgyűlést az Európa Tanács 47 tagállama által delegált 318 parlamenti képviselője alkotja, tanácskozásai iránymutatást adnak az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és a kormányközi csoportoknak, tevékenysége a képviselők révén befolyást gyakorol a kormányokra, valamint visszahat a nemzeti parlamentekre is. Johannis szerint „a román interkulturális modell" sikeres és Európa-szerte elismert. Szerinte ez a modell azt jelenti, hogy a kisebbségek képviselői minden szinten részt vesznek a döntéshozatalban, és a közösségek nem csupán egymás mellett élnek, hanem interakció is létezik közöttük.
Biró Zsolt ellentmond Klaus Johannisnak
Nyílt levélben kifogásolta Biró Zsolt parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, hogy Klaus Johannis modellértékűnek nevezte a romániai kisebbségvédelmet. Biró hangsúlyozta: pusztán az a tény, hogy valaki német nemzetiségű román állampolgárként köztársasági elnök lehet, még nem a teljes körű jogegyenlőség bizonyítéka.
„Mi, erdélyi magyarok a becsülettel végzett munka, a tisztesség és a nemzeti tisztelet Romániájában akarunk élni. Ezzel szemben nap mint nap ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. Azt tapasztaljuk, hogy nemzeti jelképeink használatában akadályoznak és megaláznak. Azt tapasztaljuk, hogy egyházaink 27 esztendő alatt a harmadát sem kapták vissza annak a közösségi vagyonnak, amelyet annak idején a kommunista román politika néhány év alatt ellopott tőlük. Azt tapasztaljuk, hogy amit nagy nehezen közösségeink mégis visszakaptak, azt napjainkban ismét el akarják lopni tőlük. Azt tapasztaljuk, hogy a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása után a Marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium működését lehetetlenítik el" – sorolta a példákat az MPP elnöke.
Utalva arra, hogy Klaus Johannis a marosvásárhelyi iskolaügy kapcsán csupán adminisztratív hibát emlegetett, arra kérte az államfőt: tegyen azért, hogy a kérdés mielőbb a magyar közösség szempontjából megnyugtatóan rendeződjék. Hozzátette: ez apró lépés lenne a valós modellértékűség irányába.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
Ugyan Klaus Johannis államfő valós dolgokról beszélt Strasbourgban, amikor a romániai kisebbségek helyzetét ecsetelte, azért nem minden kérdésben vázolta maradéktalanul a valós helyzetet – mutat rá Korodi Attila RDMSZ-es képviselő, aki jelen volt az ülésen.
Bár nem könnyű ellensúlyozni azokat a gyakran sarkító nyilatkozatokat, miszerint Romániában modellértékű a kisebbségpolitika, azért történnek próbálkozások – fejtette ki csütörtökön a Krónika kérdésére Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője annak kapcsán, hogy szerdán délután Klaus Johannis államfő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének strasbourgi plenáris ülésén példaértékű román kisebbségi helyzetről és multikulturalitásról beszélt.
Korodi – akit 23-án választottak a parlamenti közgyűlés politikai ügyek bizottságának első alelnökévé – kifejtette: az ilyen helyzetekben az egyensúly rendszerint a szónok felé billen el, mivel egy adott téma bemutatására és megvitatására egy óra áll rendelkezésre, s azt hozza előnyös helyzetbe, aki hosszabban fejtheti ki mondandóját. A kérdésekre egyenként csupán 30 másodperc jut, így ezúttal is csupán hét kérdést sikerült feltenni. Ennek nyomán azok kapnak valósabb képet, akik már eleve jobban ismerik a helyzetet. Arról, milyen befolyást gyakorolhatott Johannis beszéde, elmondta: a képviselők mintegy fele volt jelen, de ez átlagos részvételi aránynak mondható.
Korodi kifejtette, amit az elnök felsorolt, az egyenként önmagában igaz, ám a kisebbségekkel kapcsolatos vállalások végrehajtásával kapcsolatos problémákról nem beszélt. Sőt amikor Németh Zsolt Magyarország képviseletében rákérdezett a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium államosításának ügyére, illetve a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium helyzetére, akkor az elnök nem a valós helyzetnek megfelelő választ adott. „Sarkított, amikor azt mondta, a Mikó kollégiummal nincs semmi gond, és nem történt újraállamosítás, hiszen tudjuk, hogy valójában ez történt. Ugyanakkor a marosvásárhelyi gimnázium ügyében, amelyben az iskola elleni hangulat alakult ki, azt mondta, ez csupán adminisztratív jellegű gond, amit orvosolni kell. Nehéz leszűrni, hogy ez csak az ő álláspontja, vagy pozitív irányú elmozdulást vetít előre az ügyben, én minden estere úgy gondolom, erre kell megpróbálnunk építkezni" – fejtette ki Korodi.
Annak kapcsán, hogy az RMDSZ-nek, illetve új minőségében személyesen neki milyen lehetőségei vannak az erdélyi magyar közösség álláspontjának ismertetésére és a képviselők véleményének befolyásolására az ilyen helyzetekben, kifejtette, gyakran él a politikai nyilatkozat lehetőségével, emellett a jelentések utáni vitákba is bekapcsolódik, de személyes beszélgetéseket is folytat a külföldi országok képviselőivel. Hangsúlyozta emellett a kisebbségi keretegyezmény és a nyelvi charta romániai alkalmazásáról szóló jelentéshez csatolt árnyékjelentés kidolgozásában való közreműködést.
A parlamenti közgyűlést az Európa Tanács 47 tagállama által delegált 318 parlamenti képviselője alkotja, tanácskozásai iránymutatást adnak az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és a kormányközi csoportoknak, tevékenysége a képviselők révén befolyást gyakorol a kormányokra, valamint visszahat a nemzeti parlamentekre is. Johannis szerint „a román interkulturális modell" sikeres és Európa-szerte elismert. Szerinte ez a modell azt jelenti, hogy a kisebbségek képviselői minden szinten részt vesznek a döntéshozatalban, és a közösségek nem csupán egymás mellett élnek, hanem interakció is létezik közöttük.
Biró Zsolt ellentmond Klaus Johannisnak
Nyílt levélben kifogásolta Biró Zsolt parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, hogy Klaus Johannis modellértékűnek nevezte a romániai kisebbségvédelmet. Biró hangsúlyozta: pusztán az a tény, hogy valaki német nemzetiségű román állampolgárként köztársasági elnök lehet, még nem a teljes körű jogegyenlőség bizonyítéka.
„Mi, erdélyi magyarok a becsülettel végzett munka, a tisztesség és a nemzeti tisztelet Romániájában akarunk élni. Ezzel szemben nap mint nap ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. Azt tapasztaljuk, hogy nemzeti jelképeink használatában akadályoznak és megaláznak. Azt tapasztaljuk, hogy egyházaink 27 esztendő alatt a harmadát sem kapták vissza annak a közösségi vagyonnak, amelyet annak idején a kommunista román politika néhány év alatt ellopott tőlük. Azt tapasztaljuk, hogy amit nagy nehezen közösségeink mégis visszakaptak, azt napjainkban ismét el akarják lopni tőlük. Azt tapasztaljuk, hogy a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása után a Marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium működését lehetetlenítik el" – sorolta a példákat az MPP elnöke.
Utalva arra, hogy Klaus Johannis a marosvásárhelyi iskolaügy kapcsán csupán adminisztratív hibát emlegetett, arra kérte az államfőt: tegyen azért, hogy a kérdés mielőbb a magyar közösség szempontjából megnyugtatóan rendeződjék. Hozzátette: ez apró lépés lenne a valós modellértékűség irányába.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2017. január 26.
Az SZNT nem támogatja a polgári kezdeményezést
Nemmel válaszolt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a Főtérnek arra a kérdésére, hogy az SZNT indítja-e az aláírásgyűjtést, miután csütörtökön megjelent a Hivatalos Közlönyben a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet, amelyet polgári kezdeményezésként akar a román parlament elé terjeszteni egy – a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) által megalakított – tíztagú kezdeményező bizottság
Árus Zsolt, a GYSZT elnöke elmondta: Gyergyószéken nemsokára megkezdik az aláírásgyűjtést. Véleménye szerint azonban országos szinten az SZNT-nek kell megszerveznie az akciót.
Erre reagált Izsák Balázs: most nem fognak aláírásgyűjtést szervezni, mivel a polgári kezdeményezést nem az SZNT, hanem a GYSZT által megalakított kezdeményező bizottság indította el, így ugyancsak ezt a testületet terheli minden, a kezdeményezéssel kapcsolatos felelősség.
Ráadásul az GYSZT akciója nem is illeszkedik az SZNT eredeti terveibe.
„Az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tavaly júniusban közösen arról döntött, hogy első lépésként az a kívánatos, hogy az erdélyi magyar közösség parlamenti képviselete terjessze a törvényhozás elé a Székelyföld autonómiastatútumát. Ha ez nem sikerül, akkor a második megoldás lenne a polgári kezdeményezés” – mondta Izsák a Főtérnek.
Az SZNT elnöke szerint történtek is lépések a parlamenti beterjesztés irányába: beszéltek Kulcsár-Terza József parlamenti képviselővel (aki a Magyar Polgári Párt képviselőjeként az RMDSZ listáján nyert mandátumot), ő pedig vállalta, hogy az autonómiastatútum beterjesztéséről egyeztet frakciótársaival, ehhez azonban időre van szüksége.
Izsák Balázs azt mondta: ha ez nem sikerül, akkor jöhet a polgári kezdeményezés. „Ezt azonban megfelelően elő kell készíteni és számítunk majd az EMNT segítségére, mivel nem egyszerű dolog százezer aláírást összegyűjteni az ország tizenegy megyéjében” – fűzte hozzá.
A Székelyföldi autonómiastatútumáról először 2004-ben, majd (egy módosított tervezetről) 2012-ben rendeztek szavazást a bukaresti parlamentben. Mindkét tervezetet érdemi vita hiányában, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el, a törvényhozási tanács pedig korábban is negatívan véleményezte a dokumentumot.
A tervezetet tavaly novemberben terjesztették a törvényhozási tanács elé – ez egy szakértőkből álló testület, amely azt vizsgálja, hogy a javasolt törvénytervezetek összhangban vannak-e az érvényes törvényi kerettel. A tanács december végén elutasításra javasolta a tervezetet, mivel álláspontja szerint a kezdeményezés az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő, ami alkotmányellenes.
A törvényhozási tanács állásfoglalása egyébként nem kötelező a parlament számára. A testületi véleményezést az állampolgári kezdeményezés tárgyát képező törvénytervezettel együtt meg kell jelentetni a Hivatalos Közlönyben.
Ezután következik nehezebb része az ügynek, ugyanis a tervezet parlament elé terjesztéséhez féléven belül legalább százezer támogató aláírást kell összegyűjteni az ország tizenegy megyéjében (megyénként legalább ötezret).
[Forrás: Főtér]
itthon.ma
Nemmel válaszolt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a Főtérnek arra a kérdésére, hogy az SZNT indítja-e az aláírásgyűjtést, miután csütörtökön megjelent a Hivatalos Közlönyben a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet, amelyet polgári kezdeményezésként akar a román parlament elé terjeszteni egy – a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) által megalakított – tíztagú kezdeményező bizottság
Árus Zsolt, a GYSZT elnöke elmondta: Gyergyószéken nemsokára megkezdik az aláírásgyűjtést. Véleménye szerint azonban országos szinten az SZNT-nek kell megszerveznie az akciót.
Erre reagált Izsák Balázs: most nem fognak aláírásgyűjtést szervezni, mivel a polgári kezdeményezést nem az SZNT, hanem a GYSZT által megalakított kezdeményező bizottság indította el, így ugyancsak ezt a testületet terheli minden, a kezdeményezéssel kapcsolatos felelősség.
Ráadásul az GYSZT akciója nem is illeszkedik az SZNT eredeti terveibe.
„Az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tavaly júniusban közösen arról döntött, hogy első lépésként az a kívánatos, hogy az erdélyi magyar közösség parlamenti képviselete terjessze a törvényhozás elé a Székelyföld autonómiastatútumát. Ha ez nem sikerül, akkor a második megoldás lenne a polgári kezdeményezés” – mondta Izsák a Főtérnek.
Az SZNT elnöke szerint történtek is lépések a parlamenti beterjesztés irányába: beszéltek Kulcsár-Terza József parlamenti képviselővel (aki a Magyar Polgári Párt képviselőjeként az RMDSZ listáján nyert mandátumot), ő pedig vállalta, hogy az autonómiastatútum beterjesztéséről egyeztet frakciótársaival, ehhez azonban időre van szüksége.
Izsák Balázs azt mondta: ha ez nem sikerül, akkor jöhet a polgári kezdeményezés. „Ezt azonban megfelelően elő kell készíteni és számítunk majd az EMNT segítségére, mivel nem egyszerű dolog százezer aláírást összegyűjteni az ország tizenegy megyéjében” – fűzte hozzá.
A Székelyföldi autonómiastatútumáról először 2004-ben, majd (egy módosított tervezetről) 2012-ben rendeztek szavazást a bukaresti parlamentben. Mindkét tervezetet érdemi vita hiányában, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el, a törvényhozási tanács pedig korábban is negatívan véleményezte a dokumentumot.
A tervezetet tavaly novemberben terjesztették a törvényhozási tanács elé – ez egy szakértőkből álló testület, amely azt vizsgálja, hogy a javasolt törvénytervezetek összhangban vannak-e az érvényes törvényi kerettel. A tanács december végén elutasításra javasolta a tervezetet, mivel álláspontja szerint a kezdeményezés az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő, ami alkotmányellenes.
A törvényhozási tanács állásfoglalása egyébként nem kötelező a parlament számára. A testületi véleményezést az állampolgári kezdeményezés tárgyát képező törvénytervezettel együtt meg kell jelentetni a Hivatalos Közlönyben.
Ezután következik nehezebb része az ügynek, ugyanis a tervezet parlament elé terjesztéséhez féléven belül legalább százezer támogató aláírást kell összegyűjteni az ország tizenegy megyéjében (megyénként legalább ötezret).
[Forrás: Főtér]
itthon.ma
2017. január 27.
Nem csitul a háromszéki zászlóvita – Leltárba veszik az adományzászlókat
Hosszas vita után elfogadta csütörtökön a Kovászna megyei önkormányzat azt a tanácshatározatot, melynek értelmében leltárba veszik a Magyar Polgári Párt által tavaly a megyeházának adományozott amerikai, német, izraeli, magyar és székely zászlót – számol be Bíró Blanka a kronika.ro-n.
A román tanácsosok több kifogást is megfogalmaztak, többek között azt, hogy a székely zászlón lévő nap és hold nagyon hasonlít Magyarország címerére.
Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke elmondta, az önkormányzatoknak több mint száz perük van a kétnyelvűséggel és a zászlók kitűzésével kapcsolatban. Emlékeztetett: míg a román hatóságok tiltják a székely zászló felvonását hivatalos épületekre, más zászlókat elfogadnak: Bukovina lobogóját például díszünnepségen vonták fel, Moldva zászlaja pedig Neamţ várában lobog – írja a kronika.ro.
Erdély.ma
Hosszas vita után elfogadta csütörtökön a Kovászna megyei önkormányzat azt a tanácshatározatot, melynek értelmében leltárba veszik a Magyar Polgári Párt által tavaly a megyeházának adományozott amerikai, német, izraeli, magyar és székely zászlót – számol be Bíró Blanka a kronika.ro-n.
A román tanácsosok több kifogást is megfogalmaztak, többek között azt, hogy a székely zászlón lévő nap és hold nagyon hasonlít Magyarország címerére.
Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke elmondta, az önkormányzatoknak több mint száz perük van a kétnyelvűséggel és a zászlók kitűzésével kapcsolatban. Emlékeztetett: míg a román hatóságok tiltják a székely zászló felvonását hivatalos épületekre, más zászlókat elfogadnak: Bukovina lobogóját például díszünnepségen vonták fel, Moldva zászlaja pedig Neamţ várában lobog – írja a kronika.ro.
Erdély.ma