Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2015. december 14.
Újabb vitát szít a kék-arany lobogó
A székely lobogót fogadta el a megyei önkormányzat képviselő-testülete Hargita megye hivatalos zászlajaként pénteken Zetelakán tartott ülésén. A Magyar Polgári Párt frakciója nem támogatta a kezdeményezést, és a Gyergyószéki Székely Tanács is jelezte már: nem értenek egyet azzal, hogy a Hargita megyei önkormányzat kisajátítsa a kék-arany lobogót. Adrian-Jean Andrei prefektus a román közösség jelképeit hiányolja a zászlóról.
A székely lobogót fogadta el a megyei önkormányzat képviselő-testülete Hargita megye hivatalos zászlajaként pénteken Zetelakán tartott ülésén.
A tanácsban többséggel rendelkező RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) frakciói támogatták a döntést, a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői tartózkodtak a voksoláson. A székelyföldi megye döntéshozó testületében kisebbségben lévő román tanácsosok azt kérték, hogy a – világoskék alapon arany sávot és a székely nap-hold jelképeket tartalmazó – lobogóra egy piros színű tölgyfalevél is kerüljön fel a románság jelképeként, javaslatukat azonban leszavazták.
A székely zászlót még pénteken ismét kitűzték Csíkszeredában a megyeházára. A jelkép korábban is ott lobogott az épület homlokzatán, de két hete eltűnt anélkül, hogy erre az önkormányzat vezetői magyarázattal szolgáltak volna. Incze Csongor, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke elmondta: nem tartja kizártnak, hogy a prefektus megtámadja a zászlóval kapcsolatos megyei határozatot, azonban mindaddig a székely lobogó ott marad a megyeházán.
A zetelaki ülésen a képviselők ötféle elképzelés közül találták a székely lobogót a legmegfelelőbbnek arra, hogy Hargita megye hivatalos zászlója legyen. Az MPP-frakció tartózkodását Thamó Csaba képviselő azzal indokolta: nem értenek egyet azzal, hogy a székely zászlót bármely település is kisajátítsa. A helyi zászlók használatáról májusban elfogadott törvény szerint ugyanis két vagy több közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlaja. Thamó szerint a törvényhozók ezzel azt akarták meggátolni, hogy a Székelyföldön mindenhol a székely lobogót fogadják el hivatalos zászlónak.
Nem tetszik a zetelaki döntés a Gyergyószéki Székely Tanácsnak sem: a szervezet közleménye szerint a Hargita Megyei Tanács ismét kisajátította és megyezászlóvá fokozta le a székely lobogót. „A Székely Nemzeti Tanács már jelezte, hogy ez a lépés elfogadhatatlan, illetve annak ellenére, hogy ez a kísérlet is nyilvánvaló kudarcra van ítélve, a kezdeményezőnek egyetlen célja van vele, a saját politikai karrierjének az építése” – olvasható a közleményben.
Adrian-Jean Andrei, Hargita megye prefektusa az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva szombaton azt kifogásolta, hogy a zászlóba nem foglalták bele a székelyföldi megye román közösségének a jelképeit is. „Megengedhetetlen, hogy a megyei tanács határozata ne legyen tekintettel Hargita megye valamennyi lakosának az érdekére” – nyomatékosította a prefektus. Hozzátette, a megyezászlóról szóló határozatot egyelőre csak tervezetnek kell tekinteni.
A törvény értelmében a közigazgatási egységek által elfogadott zászló azt követően válik hivatalossá, hogy a Román Akadémia heraldikai bizottsága véleményezi, és a kormány határozatot fogad el róla. A prefektus azt is kifogásolta, hogy Hargita megye „ugyanazt a zászlót fogadta el megyezászlónak, amelyről egyszer már egy törvényerővel bíró, jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy nem Hargita megye zászlaja”.
A Hargita megyei önkormányzat – mint ismeretes – nem először hozott ilyen döntést: a testület már 2009-ben határozatba foglalta, hogy a székely zászló a megye jelképe, a Maros megyei táblabíróság azonban ezt a döntést 2012 szeptemberében jogerősen megsemmisítette.
A világoskék tónusú, hosszanti arany sávot, valamint a holdat és a csillagot ábrázoló székely zászlót 2004-ben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) fogadta el saját szimbólumaként. A lobogó oly sikeresnek bizonyult, hogy az SZNT 2009-ben tartott székelyföldi önkormányzati nagygyűlésén egész Székelyföld szimbólumává nyilvánították. A román hatóságok az utóbbi években perek tucatjait indítva igyekeztek megakadályozni, hogy a közösségi jelképet a székelyföldi intézményekre is kitűzzék.
Fülöp-Székely Botond, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)
A székely lobogót fogadta el a megyei önkormányzat képviselő-testülete Hargita megye hivatalos zászlajaként pénteken Zetelakán tartott ülésén. A Magyar Polgári Párt frakciója nem támogatta a kezdeményezést, és a Gyergyószéki Székely Tanács is jelezte már: nem értenek egyet azzal, hogy a Hargita megyei önkormányzat kisajátítsa a kék-arany lobogót. Adrian-Jean Andrei prefektus a román közösség jelképeit hiányolja a zászlóról.
A székely lobogót fogadta el a megyei önkormányzat képviselő-testülete Hargita megye hivatalos zászlajaként pénteken Zetelakán tartott ülésén.
A tanácsban többséggel rendelkező RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) frakciói támogatták a döntést, a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői tartózkodtak a voksoláson. A székelyföldi megye döntéshozó testületében kisebbségben lévő román tanácsosok azt kérték, hogy a – világoskék alapon arany sávot és a székely nap-hold jelképeket tartalmazó – lobogóra egy piros színű tölgyfalevél is kerüljön fel a románság jelképeként, javaslatukat azonban leszavazták.
A székely zászlót még pénteken ismét kitűzték Csíkszeredában a megyeházára. A jelkép korábban is ott lobogott az épület homlokzatán, de két hete eltűnt anélkül, hogy erre az önkormányzat vezetői magyarázattal szolgáltak volna. Incze Csongor, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke elmondta: nem tartja kizártnak, hogy a prefektus megtámadja a zászlóval kapcsolatos megyei határozatot, azonban mindaddig a székely lobogó ott marad a megyeházán.
A zetelaki ülésen a képviselők ötféle elképzelés közül találták a székely lobogót a legmegfelelőbbnek arra, hogy Hargita megye hivatalos zászlója legyen. Az MPP-frakció tartózkodását Thamó Csaba képviselő azzal indokolta: nem értenek egyet azzal, hogy a székely zászlót bármely település is kisajátítsa. A helyi zászlók használatáról májusban elfogadott törvény szerint ugyanis két vagy több közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlaja. Thamó szerint a törvényhozók ezzel azt akarták meggátolni, hogy a Székelyföldön mindenhol a székely lobogót fogadják el hivatalos zászlónak.
Nem tetszik a zetelaki döntés a Gyergyószéki Székely Tanácsnak sem: a szervezet közleménye szerint a Hargita Megyei Tanács ismét kisajátította és megyezászlóvá fokozta le a székely lobogót. „A Székely Nemzeti Tanács már jelezte, hogy ez a lépés elfogadhatatlan, illetve annak ellenére, hogy ez a kísérlet is nyilvánvaló kudarcra van ítélve, a kezdeményezőnek egyetlen célja van vele, a saját politikai karrierjének az építése” – olvasható a közleményben.
Adrian-Jean Andrei, Hargita megye prefektusa az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva szombaton azt kifogásolta, hogy a zászlóba nem foglalták bele a székelyföldi megye román közösségének a jelképeit is. „Megengedhetetlen, hogy a megyei tanács határozata ne legyen tekintettel Hargita megye valamennyi lakosának az érdekére” – nyomatékosította a prefektus. Hozzátette, a megyezászlóról szóló határozatot egyelőre csak tervezetnek kell tekinteni.
A törvény értelmében a közigazgatási egységek által elfogadott zászló azt követően válik hivatalossá, hogy a Román Akadémia heraldikai bizottsága véleményezi, és a kormány határozatot fogad el róla. A prefektus azt is kifogásolta, hogy Hargita megye „ugyanazt a zászlót fogadta el megyezászlónak, amelyről egyszer már egy törvényerővel bíró, jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy nem Hargita megye zászlaja”.
A Hargita megyei önkormányzat – mint ismeretes – nem először hozott ilyen döntést: a testület már 2009-ben határozatba foglalta, hogy a székely zászló a megye jelképe, a Maros megyei táblabíróság azonban ezt a döntést 2012 szeptemberében jogerősen megsemmisítette.
A világoskék tónusú, hosszanti arany sávot, valamint a holdat és a csillagot ábrázoló székely zászlót 2004-ben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) fogadta el saját szimbólumaként. A lobogó oly sikeresnek bizonyult, hogy az SZNT 2009-ben tartott székelyföldi önkormányzati nagygyűlésén egész Székelyföld szimbólumává nyilvánították. A román hatóságok az utóbbi években perek tucatjait indítva igyekeztek megakadályozni, hogy a közösségi jelképet a székelyföldi intézményekre is kitűzzék.
Fülöp-Székely Botond, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)
2015. december 15.
Meggyalázott magyar feliratok ( Helységnévtáblákat fújtak le Háromszéken)
Minden jel szerint összehangolt akció során több háromszéki helységnévtábla magyar feliratát meggyalázták a hétvégén. Egy szemtanú szerint az elkövetők a szélsőséges Új Jobboldal Párt tagjai lehettek.
Vasárnap fényes nappal gyalázták meg a Bikfalva uzoni kijáratánál álló falutáblát. Eddig ismeretlen tettesek fekete festékkel húzták át a Bikfalva feliratot, sértetlenül hagyva a román Bicfalău megnevezést. A megyecímert is lefestették, viszont nem bántották Uzon címerét. A székely kapura emlékeztető falutábla alsó részén Bikfalva testvértelepülése, a magyarországi Alsótold nevére is fekete festék került, de az alkalmi művészek odafigyeltek, hogy a Localităţi infrăţite szövegrész ne tűnjön el. Dr. Ráduly István uzoni polgármester szóban és írásban is panaszt emelt ismeretlen elkövetők ellen a rendőrségen. Ő maga vasárnap kora délután szembesült az esettel. Reggel már járt Bikfalván, akkor nem volt lefestve a tábla, így feltételezi, hogy a rongálást kilenc és 13 óra között követték el. A falujelző táblákat tíz évvel ezelőtt helyezték el a községhez tartozó minden településen, román és magyar felirattal, a testvértelepülések megnevezésével. „Tíz évig senkit nem bántottak a táblák, meggyőződésem, hogy az elkövető nem helybeli, se nem megyebeli” – jelentette ki a polgármester. Feltételezése szerint az Uzon–Bikfalva útvonalon Brassó megye felé tartó személy vagy személyek lehetnek a táblarongálók. Mivel Felső-Háromszéken is történt hasonló eset, úgy véli, megeshet, hogy összehangolt akcióról van szó.
Egy nevét nem vállaló személy gyanús, bukaresti rendszámú autót tart az elkövető(k) járművének. Uzonban a polgármesteri hivatal melletti parkban felszerelt térfigyelő kamera rögzíti a bikfalvi út forgalmát, a polgármester elrendelte, írják össze a vasárnapi forgalomban részt vevő járművek rendszámát – talán az autók között lesz az elkövetők járműve is. „Nem akarok provokációt a községben, az emberek máris mindenfélét beszélnek. Nincs szükség arra, hogy az ilyen esetek más szélsőséges megnyilvánulásokat vonjanak maguk után” – szögezte le a községvezető. Ugyancsak vasárnap délután 15 óra körül fekete festékpermettel lefújták Kézdiszárazpatak Katrosa bejáratánál álló helységnévtábla magyar feliratát és az alatta lévő testvérközség, Piliscsaba táblát. A felső táblára magyarokat szidalmazó szöveget írtak („muie Ungaria”). Kézdiszentléleken nem firkáltak, ellenben a Kézdivásárhely Kézdiszentlélek felőli bejáratánál lévő két helységtábla magyar feliratát ugyanazzal a fekete festékpermettel fújták le. Az elkövetőket „munkájukban” megzavarta egy szemtanú, aki mobiltelefonjával rögzítette a három jármű rendszámát, és követte őket a céhes városba is. Tegnap a szemtanú megkereste Szigethy Kálmánt, a Magyar Polgári Párt kézdivásárhelyi szervezetének elnökét. Az önkormányzati képviselői tisztséget is betöltő politikus elmondta: a fotók alapján két Dacia Logan és egy furgon érkezett Katrosa irányából Kézdivásárhelyre. Megálltak a céhes város végén, és az egyik járműből kiszállók lefújták a két helységtáblát. A nevét nem vállaló szemtanú szerint az elkövetők a szélsőséges, magyarellenes Új Jobboldal Párt tagjai lehettek, és saját magukat is lefilmezték, amikor lefújták a táblákat. A bukaresti rendszámú járművek a városi rendőrség épülete előtt is megálltak – állította a szemtanú, aki követte őket. A két Dacia Logan rendszáma: B 200 DNO és B 201 DNO.
Szigethy Kálmán azt is elmondta, ők azért vonulnak fel naponta Kézdivásárhelyen, hogy derüljön ki az igazság, a román néppel a békés együttélést keresik, és elítélik a szélsőséges megnyilvánulásokat. Nem tett feljelentést a rendőrségen, de reményét fejezte ki, hogy a rendőrség pontosan úgy jár el, mint más esetekben, amikor a sajtóból értesült az eseményekről, azaz kivizsgálást indít. Balogh Tibor, Kézdiszentlélek polgármestere arról számolt be, hogy tegnap délelőtt a bűnügyi rendőrség munkatársai kiszálltak a helyszínre, és kivizsgálás indult egyelőre ismeretlen tettes ellen. Kézdivásárhelyen a város öt kijárata közül csak a Kézdiszentlélek felőli helységtáblákat festették le.
Bokor Gábor, Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Minden jel szerint összehangolt akció során több háromszéki helységnévtábla magyar feliratát meggyalázták a hétvégén. Egy szemtanú szerint az elkövetők a szélsőséges Új Jobboldal Párt tagjai lehettek.
Vasárnap fényes nappal gyalázták meg a Bikfalva uzoni kijáratánál álló falutáblát. Eddig ismeretlen tettesek fekete festékkel húzták át a Bikfalva feliratot, sértetlenül hagyva a román Bicfalău megnevezést. A megyecímert is lefestették, viszont nem bántották Uzon címerét. A székely kapura emlékeztető falutábla alsó részén Bikfalva testvértelepülése, a magyarországi Alsótold nevére is fekete festék került, de az alkalmi művészek odafigyeltek, hogy a Localităţi infrăţite szövegrész ne tűnjön el. Dr. Ráduly István uzoni polgármester szóban és írásban is panaszt emelt ismeretlen elkövetők ellen a rendőrségen. Ő maga vasárnap kora délután szembesült az esettel. Reggel már járt Bikfalván, akkor nem volt lefestve a tábla, így feltételezi, hogy a rongálást kilenc és 13 óra között követték el. A falujelző táblákat tíz évvel ezelőtt helyezték el a községhez tartozó minden településen, román és magyar felirattal, a testvértelepülések megnevezésével. „Tíz évig senkit nem bántottak a táblák, meggyőződésem, hogy az elkövető nem helybeli, se nem megyebeli” – jelentette ki a polgármester. Feltételezése szerint az Uzon–Bikfalva útvonalon Brassó megye felé tartó személy vagy személyek lehetnek a táblarongálók. Mivel Felső-Háromszéken is történt hasonló eset, úgy véli, megeshet, hogy összehangolt akcióról van szó.
Egy nevét nem vállaló személy gyanús, bukaresti rendszámú autót tart az elkövető(k) járművének. Uzonban a polgármesteri hivatal melletti parkban felszerelt térfigyelő kamera rögzíti a bikfalvi út forgalmát, a polgármester elrendelte, írják össze a vasárnapi forgalomban részt vevő járművek rendszámát – talán az autók között lesz az elkövetők járműve is. „Nem akarok provokációt a községben, az emberek máris mindenfélét beszélnek. Nincs szükség arra, hogy az ilyen esetek más szélsőséges megnyilvánulásokat vonjanak maguk után” – szögezte le a községvezető. Ugyancsak vasárnap délután 15 óra körül fekete festékpermettel lefújták Kézdiszárazpatak Katrosa bejáratánál álló helységnévtábla magyar feliratát és az alatta lévő testvérközség, Piliscsaba táblát. A felső táblára magyarokat szidalmazó szöveget írtak („muie Ungaria”). Kézdiszentléleken nem firkáltak, ellenben a Kézdivásárhely Kézdiszentlélek felőli bejáratánál lévő két helységtábla magyar feliratát ugyanazzal a fekete festékpermettel fújták le. Az elkövetőket „munkájukban” megzavarta egy szemtanú, aki mobiltelefonjával rögzítette a három jármű rendszámát, és követte őket a céhes városba is. Tegnap a szemtanú megkereste Szigethy Kálmánt, a Magyar Polgári Párt kézdivásárhelyi szervezetének elnökét. Az önkormányzati képviselői tisztséget is betöltő politikus elmondta: a fotók alapján két Dacia Logan és egy furgon érkezett Katrosa irányából Kézdivásárhelyre. Megálltak a céhes város végén, és az egyik járműből kiszállók lefújták a két helységtáblát. A nevét nem vállaló szemtanú szerint az elkövetők a szélsőséges, magyarellenes Új Jobboldal Párt tagjai lehettek, és saját magukat is lefilmezték, amikor lefújták a táblákat. A bukaresti rendszámú járművek a városi rendőrség épülete előtt is megálltak – állította a szemtanú, aki követte őket. A két Dacia Logan rendszáma: B 200 DNO és B 201 DNO.
Szigethy Kálmán azt is elmondta, ők azért vonulnak fel naponta Kézdivásárhelyen, hogy derüljön ki az igazság, a román néppel a békés együttélést keresik, és elítélik a szélsőséges megnyilvánulásokat. Nem tett feljelentést a rendőrségen, de reményét fejezte ki, hogy a rendőrség pontosan úgy jár el, mint más esetekben, amikor a sajtóból értesült az eseményekről, azaz kivizsgálást indít. Balogh Tibor, Kézdiszentlélek polgármestere arról számolt be, hogy tegnap délelőtt a bűnügyi rendőrség munkatársai kiszálltak a helyszínre, és kivizsgálás indult egyelőre ismeretlen tettes ellen. Kézdivásárhelyen a város öt kijárata közül csak a Kézdiszentlélek felőli helységtáblákat festették le.
Bokor Gábor, Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 16.
Luxemburgi SZNT-per: várni kell az ítéletre
Megtartották kedden az Európai Unió luxemburgi bíróságán annak a pernek a tárgyalását, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott európai polgári kezdeményezés bejegyezésének elutasítása miatt indítottak az Európai Bizottság (EB) ellen a kezdeményezők – tájékoztatta az MTI-t Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
A bíróság ítélete egy-két hónapon belül várható. A kezdeményezők annak a határozatnak a megsemmisítését kérték a bíróságtól, amellyel az EB „nyilvánvaló” kompetenciahiányra hivatkozva elutasította a nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét.
Izsák Balázs elmondta, nemcsak Magyarországnak hálás, amiért támogatólag beavatkozott a perbe, hanem az EB oldalán beavatkozó Romániának és Szlovákiának is, mert ezzel elismerték a kérdés súlyát, segítettek bebizonyítani, hogy az EB kompetenciahiánya egyáltalán nem nyilvánvaló.
Az erdélyi magyar politikai és társadalmi szervezetek egyébként hétfőn szolidáritásukat fejezték ki az SZNT-vel a luxembourgi perben. Erről a Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal Kolozsváron folytatak megbeszélésen fogadott el közös nyilatkozatot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az SZNT, az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt küldöttei a tárgyalás előestéjén.
Az aláírók szerint az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor hatáskörének korlátait értelmezi. Ezt az eljárást az aláírók elutasítják. A nyilatkozatban rámutatnak: az EB novemberben nyilvántartásba vette a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció Wake Up Europe című európai polgári kezdeményezését, miközben az EB mind az SZNT Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című, mind pedig az RMDSZ és partnerei Minority Safe Pack címet viselő európai polgári kezdeményezését arra hivatkozva utasította el, hogy az EU alapító szerződései állítólag nem nyújtanak jogalapot a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos uniós jogalkotáshoz.
„Amennyiben ezt a megszorító joggyakorlatot a Bizottság következetesen kívánja alkalmazni, akkor miként vehette nyilvántartásba a Magyarországgal szemben az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkét, azaz az európai értékek betartásának kikényszerítését szolgáló eljárás életbe léptetéséről szóló indítványt” – mutat rá a nyilatkozat.
Mint ismeretes, az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. Az RMDSZ uniós kisebbségvédelmi intézkedéseket szorgalmazott európai polgári kezdeményezésében. Az erdélyi magyarok mindkét európai polgári kezdeményezését elutasította az Európai Bizottság.
Krónika (Kolozsvár)
Megtartották kedden az Európai Unió luxemburgi bíróságán annak a pernek a tárgyalását, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott európai polgári kezdeményezés bejegyezésének elutasítása miatt indítottak az Európai Bizottság (EB) ellen a kezdeményezők – tájékoztatta az MTI-t Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
A bíróság ítélete egy-két hónapon belül várható. A kezdeményezők annak a határozatnak a megsemmisítését kérték a bíróságtól, amellyel az EB „nyilvánvaló” kompetenciahiányra hivatkozva elutasította a nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét.
Izsák Balázs elmondta, nemcsak Magyarországnak hálás, amiért támogatólag beavatkozott a perbe, hanem az EB oldalán beavatkozó Romániának és Szlovákiának is, mert ezzel elismerték a kérdés súlyát, segítettek bebizonyítani, hogy az EB kompetenciahiánya egyáltalán nem nyilvánvaló.
Az erdélyi magyar politikai és társadalmi szervezetek egyébként hétfőn szolidáritásukat fejezték ki az SZNT-vel a luxembourgi perben. Erről a Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal Kolozsváron folytatak megbeszélésen fogadott el közös nyilatkozatot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az SZNT, az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt küldöttei a tárgyalás előestéjén.
Az aláírók szerint az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor hatáskörének korlátait értelmezi. Ezt az eljárást az aláírók elutasítják. A nyilatkozatban rámutatnak: az EB novemberben nyilvántartásba vette a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció Wake Up Europe című európai polgári kezdeményezését, miközben az EB mind az SZNT Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című, mind pedig az RMDSZ és partnerei Minority Safe Pack címet viselő európai polgári kezdeményezését arra hivatkozva utasította el, hogy az EU alapító szerződései állítólag nem nyújtanak jogalapot a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos uniós jogalkotáshoz.
„Amennyiben ezt a megszorító joggyakorlatot a Bizottság következetesen kívánja alkalmazni, akkor miként vehette nyilvántartásba a Magyarországgal szemben az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkét, azaz az európai értékek betartásának kikényszerítését szolgáló eljárás életbe léptetéséről szóló indítványt” – mutat rá a nyilatkozat.
Mint ismeretes, az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. Az RMDSZ uniós kisebbségvédelmi intézkedéseket szorgalmazott európai polgári kezdeményezésében. Az erdélyi magyarok mindkét európai polgári kezdeményezését elutasította az Európai Bizottság.
Krónika (Kolozsvár)
2015. december 22.
Az RMDSZ nagyon szeretné, hogy az EMNP ne induljon a parlamenti választáson
Részeredménnyel zárult hétfőn az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az RMDSZ országos vezetőségének kolozsvári találkozója.
A két alakulat megállapodott abban, hogy Soós Zoltán, az októberi marosvásárhelyi előválasztás győztese nem az RMDSZ jelöltjeként, hanem mindhárom magyar politikai alakulat képviseletében indul a polgármesteri tisztségért. Más kérdésekben eltérnek az álláspontok, az RMDSZ ugyanis csak akkor hajlandó a közös tanácsosi listáról tárgyalni Marosvásárhelyen, ha az EMNP nem indul jövőre a parlamenti választáson.
Szilágyi Zsolt EMNP-elnök a megbeszélést követően a Krónikának elmondta, alakulata továbbra is tartja magát a néppárt és az RMDSZ helyi szervezete által az előválasztások előtt kötött megállapodáshoz, és hajlandóak támogatni Soós Zoltán polgármesterjelöltet. Ezen túlmenően jelezték az RMDSZ-nek: azt tartanánk üdvösnek, ha az előválasztás győztese nem az RMDSZ logója alatt indulna, hanem a pártok közös támogatásával, választási jelével. Ennek megfelelően Soós neve mellett az RMDSZ, az EMNP és a Magyar Polgári Párt logója is szerepel majd a polgármesterjelöltek listáján. (Az MPP nem indított ugyan jelöltet a magyar előválasztáson, de a szervezési procedúrában részt vett).
Nem közeledtek ugyanakkor az álláspontok az esetleges közös marosvásárhelyi tanácsosi listát illetően. „Mi továbbra is támogatjuk ezt, hiszen a helyi megegyezés úgy szólt, hogy a polgármesterjelölt és a helyi lista egyaránt közös lesz Marosvásárhelyen. Szerintünk így lehetne a legnagyobb esélyt biztosítani a közös polgármesterjelölt számára. Másrészt ha a listát közösen állítjuk össze és közös támogatással indul, akkor több mandátumot érnénk el, mint amennyit elérne a két lista külön-külön. Az RMDSZ országos vezetősége azonban úgy gondolja, hogy csak a polgármesterjelölt legyen közös, mindenki induljon külön listával, és legyen verseny” – jelentette ki a Krónikának Szilágyi, aki szerint értelme lenne közös Maros megyei tanácsosi listáról is tárgyalni.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kolozsvári egyeztetésen ismét leszögezte: akkor tudja elfogadni a közös marosvásárhelyi listát, ha a néppárt vállalja, hogy nem indul a jövő évi parlamenti választáson. Ezt a felvetést az EMNP vezetői aránytalannak és abszurdnak tartják. „Amennyiben helyhatósági választásokról beszélünk, akkor egész Erdélyről kell beszélnünk, és aránytalannak tartom a marosvásárhelyi lista és az erdélyi dimenziók összekeverését. Marosvásárhely nagyon fontos város, azonban aránytalan és abszurd azt kérni, hogy cserébe az EMNP országos szinten ne indítson listát” – szögezte le lapunknak Szilágyi Zsolt.
Amúgy az RMDSZ hírlevele szerint a szövetség az EMNP ama elvére hivatkozva ajánlja a városi és megyei listák esetében a magyar politikai szervezetek versenyét, miszerint a versenyhelyzet mozgósítja az erdélyi magyar szavazókat.
Különben a megbeszélésen a néppárt kezdeményezte a hosszú ideje „tetszhalott” állapotban lévő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívását. Az RMDSZ nem zárkózott el a javaslattól, de jelezte, a testület megalakulása óta nagyon sok minden megváltozott, ezért újra kell gondolni, hogy milyen formában, milyen tagokkal, témákról tárgyalhat az EMEF.
A kolozsvári találkozón az EMNP és az RMDSZ vezetői abban állapodtak meg, hogy január második felében ismét tárgyalóasztalhoz ülnek.
Krónika (Kolozsvár)
Részeredménnyel zárult hétfőn az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az RMDSZ országos vezetőségének kolozsvári találkozója.
A két alakulat megállapodott abban, hogy Soós Zoltán, az októberi marosvásárhelyi előválasztás győztese nem az RMDSZ jelöltjeként, hanem mindhárom magyar politikai alakulat képviseletében indul a polgármesteri tisztségért. Más kérdésekben eltérnek az álláspontok, az RMDSZ ugyanis csak akkor hajlandó a közös tanácsosi listáról tárgyalni Marosvásárhelyen, ha az EMNP nem indul jövőre a parlamenti választáson.
Szilágyi Zsolt EMNP-elnök a megbeszélést követően a Krónikának elmondta, alakulata továbbra is tartja magát a néppárt és az RMDSZ helyi szervezete által az előválasztások előtt kötött megállapodáshoz, és hajlandóak támogatni Soós Zoltán polgármesterjelöltet. Ezen túlmenően jelezték az RMDSZ-nek: azt tartanánk üdvösnek, ha az előválasztás győztese nem az RMDSZ logója alatt indulna, hanem a pártok közös támogatásával, választási jelével. Ennek megfelelően Soós neve mellett az RMDSZ, az EMNP és a Magyar Polgári Párt logója is szerepel majd a polgármesterjelöltek listáján. (Az MPP nem indított ugyan jelöltet a magyar előválasztáson, de a szervezési procedúrában részt vett).
Nem közeledtek ugyanakkor az álláspontok az esetleges közös marosvásárhelyi tanácsosi listát illetően. „Mi továbbra is támogatjuk ezt, hiszen a helyi megegyezés úgy szólt, hogy a polgármesterjelölt és a helyi lista egyaránt közös lesz Marosvásárhelyen. Szerintünk így lehetne a legnagyobb esélyt biztosítani a közös polgármesterjelölt számára. Másrészt ha a listát közösen állítjuk össze és közös támogatással indul, akkor több mandátumot érnénk el, mint amennyit elérne a két lista külön-külön. Az RMDSZ országos vezetősége azonban úgy gondolja, hogy csak a polgármesterjelölt legyen közös, mindenki induljon külön listával, és legyen verseny” – jelentette ki a Krónikának Szilágyi, aki szerint értelme lenne közös Maros megyei tanácsosi listáról is tárgyalni.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kolozsvári egyeztetésen ismét leszögezte: akkor tudja elfogadni a közös marosvásárhelyi listát, ha a néppárt vállalja, hogy nem indul a jövő évi parlamenti választáson. Ezt a felvetést az EMNP vezetői aránytalannak és abszurdnak tartják. „Amennyiben helyhatósági választásokról beszélünk, akkor egész Erdélyről kell beszélnünk, és aránytalannak tartom a marosvásárhelyi lista és az erdélyi dimenziók összekeverését. Marosvásárhely nagyon fontos város, azonban aránytalan és abszurd azt kérni, hogy cserébe az EMNP országos szinten ne indítson listát” – szögezte le lapunknak Szilágyi Zsolt.
Amúgy az RMDSZ hírlevele szerint a szövetség az EMNP ama elvére hivatkozva ajánlja a városi és megyei listák esetében a magyar politikai szervezetek versenyét, miszerint a versenyhelyzet mozgósítja az erdélyi magyar szavazókat.
Különben a megbeszélésen a néppárt kezdeményezte a hosszú ideje „tetszhalott” állapotban lévő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívását. Az RMDSZ nem zárkózott el a javaslattól, de jelezte, a testület megalakulása óta nagyon sok minden megváltozott, ezért újra kell gondolni, hogy milyen formában, milyen tagokkal, témákról tárgyalhat az EMEF.
A kolozsvári találkozón az EMNP és az RMDSZ vezetői abban állapodtak meg, hogy január második felében ismét tárgyalóasztalhoz ülnek.
Krónika (Kolozsvár)
2015. december 23.
Tulipános rulett
Vastag, gyapjúzokni, de mondjuk az legalább saját. Ünneprontó ugyan nem lennék, elásom jövőre, jövő ilyenkorra, addig meg kérek egy kávét és hátradőlök.
Végignézem a kör négyszögesítését, a fából készülő vaskarika munkafolyamatait, még egy adag erdélyi magyar karaktergyilkosságot vagy legalábbis szánalmas próbálkozást a versenytársak egymás közti lejáratására. Eközben mindhárom magyar párt hangoztatni fogja az összefogás szükségességét.
Merthogy éppen elkezdődött a show.
Hétfőn kiderült, hogy a magyar pártok koalíciójának a jelöltjeként mérkőzhet meg a marosvásárhelyi polgármesteri székért a 2016 nyarán tartandó önkormányzati választásokon a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő Soós Zoltán, az októberben tartott magyar előválasztás győztese. Erről Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke állapodott meg Kolozsváron.
Hiányérzetem akkor kezdett berzenkedni, amikor idáig jutottam az erről szóló híradás elolvasásában. Nagyobb összeget tettem volna fel ugyanis a tulipánmintás erdélyi rulettasztalon arra, hogy ennek a hátterében jókora RMDSZ-es biztosítékok állnak.
Persze, nincs politikai alku feltételek nélkül, de a szövetség hasonló esetekben gyakorolt leereszkedését ismerve, nem voltak illúzióim a részleteket illetően. Ezek pedig így festenek: az RMDSZ feltételekhez kötötte annak az EMNP által tett javaslatnak az elfogadását, hogy a marosvásárhelyi pártok összefogását terjesszék ki a marosvásárhelyi és a Maros megyei képviselő-testületre is. Az RMDSZ a városi és megyei jelöltlisták esetében „a magyar politikai szervezetek versenyét ajánlja, különös tekintettel az EMNP azon elvére, amelyet megalakulása óta képvisel: a versenyhelyzet mozgósítja az erdélyi magyar szavazókat” – áll a közleményében, amely szerint Kelemen Hunor szövetségi elnök megismételte: az RMDSZ akkor tud közös marosvásárhelyi képviselőjelölt-lista állításán gondolkodni, ha az EMNP nem indul a jövő őszi parlamenti választásokon. Tiszta sor, nem?
Az RMDSZ látszólag mindent megtesz azért, hogy Marosvásárhelynek végre magyar polgármestere legyen, de ennek ódiumát már nem vállalja magára. Azt azonban, hogy a majdani elöljáró munkáját milyen magyarok ellenőrizzék a képviselő-testületben, már nem adja olyan könnyen. Mint ahogy a magyar parlamenti mandátumok elosztását is maga kívánja meghatározni – azzal nem számolva, hogy e magatartásával éppen az összefogást hiúsítja meg.
Nem mellékesen szólva, szavazó legyen a talpán, aki ennyi szédületes üzérkedés után még kedvet kap elbillegni a szavazófülkéig ahelyett, hogy vargányát szedne a fenyőfák közt, amit jó pénzért még el is adhat az utcája végében kamionokkal ácsingózó olasz importőröknek.
Na, de vissza a szavazatvadászat prérijére.
Szilágyi Zsolt EMNP-elnök aránytalannak tartja az RMDSZ feltételét, hogy az EMNP ne induljon az országos választásokon. Azzal érvel, ha a parlamenti mandátumokért egész Erdélyre vonatkozó megállapodást szeretne az RMDSZ, akkor az önkormányzati választásokon is egész Erdélyre vonatkozó megállapodást kell kötni.
Hol itt a hiba?
El lehet ezen gondolkodni, de megspórolom az olvasó idejét: ebben hiba nincs. Igazságos és méltányolandó felvetés. Főleg annak tükrében az, hogy tegnap ugyancsak az összefogás felkiáltásával sajtótájékoztatót tartott az egykor még az RMDSZ ellenében létrehozott, aztán nem sokkal később ezer, de legalábbis tucatnyi rokoni szállal a szövetség szatellitjévé, kevésbé magasztos megközelítésben pincsikutyájává silányított Magyar Polgári Párt elnöke is.
Beszédes, hogy Biró Zsolt máris a kerítésen belülről üzente: 2016 a magyar összefogás éve kell, hogy legyen. Felidézte, hogy a 2015-ös év legfontosabb eseményeinek számbavételekor főleg az a keretmegállapodás érdemel említést, amelyet pártja az RMDSZ-szel kötött december 18-án. A dokumentum szerinte azt teszi lehetővé, hogy minél több erdélyi településnek legyen magyar polgármestere, és az önkormányzati testületekben minél több magyar képviselő legyen.
A kerítés belső feléről pedig csak ennyit: Biró azt is megemlítette, hogy pártja jövőre parlamenti párttá válik. Jelöltjei ugyan az RMDSZ választási listáján indulnak, a szövetséggel kötött megállapodás azonban teljes szabadságot biztosít az MPP számára az RMDSZ frakción belül.
Az eb és a zoknim itt van elásva. Mert vagy kutya leszek vagy zoknit eszem, ha ezt az EMNP elfogadja, netán tényleg lesz magyar összefogás.
Készítem is a pórázt.
Kristály Lehel
magyarhirlap.hu
Erdély.ma
Vastag, gyapjúzokni, de mondjuk az legalább saját. Ünneprontó ugyan nem lennék, elásom jövőre, jövő ilyenkorra, addig meg kérek egy kávét és hátradőlök.
Végignézem a kör négyszögesítését, a fából készülő vaskarika munkafolyamatait, még egy adag erdélyi magyar karaktergyilkosságot vagy legalábbis szánalmas próbálkozást a versenytársak egymás közti lejáratására. Eközben mindhárom magyar párt hangoztatni fogja az összefogás szükségességét.
Merthogy éppen elkezdődött a show.
Hétfőn kiderült, hogy a magyar pártok koalíciójának a jelöltjeként mérkőzhet meg a marosvásárhelyi polgármesteri székért a 2016 nyarán tartandó önkormányzati választásokon a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő Soós Zoltán, az októberben tartott magyar előválasztás győztese. Erről Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke állapodott meg Kolozsváron.
Hiányérzetem akkor kezdett berzenkedni, amikor idáig jutottam az erről szóló híradás elolvasásában. Nagyobb összeget tettem volna fel ugyanis a tulipánmintás erdélyi rulettasztalon arra, hogy ennek a hátterében jókora RMDSZ-es biztosítékok állnak.
Persze, nincs politikai alku feltételek nélkül, de a szövetség hasonló esetekben gyakorolt leereszkedését ismerve, nem voltak illúzióim a részleteket illetően. Ezek pedig így festenek: az RMDSZ feltételekhez kötötte annak az EMNP által tett javaslatnak az elfogadását, hogy a marosvásárhelyi pártok összefogását terjesszék ki a marosvásárhelyi és a Maros megyei képviselő-testületre is. Az RMDSZ a városi és megyei jelöltlisták esetében „a magyar politikai szervezetek versenyét ajánlja, különös tekintettel az EMNP azon elvére, amelyet megalakulása óta képvisel: a versenyhelyzet mozgósítja az erdélyi magyar szavazókat” – áll a közleményében, amely szerint Kelemen Hunor szövetségi elnök megismételte: az RMDSZ akkor tud közös marosvásárhelyi képviselőjelölt-lista állításán gondolkodni, ha az EMNP nem indul a jövő őszi parlamenti választásokon. Tiszta sor, nem?
Az RMDSZ látszólag mindent megtesz azért, hogy Marosvásárhelynek végre magyar polgármestere legyen, de ennek ódiumát már nem vállalja magára. Azt azonban, hogy a majdani elöljáró munkáját milyen magyarok ellenőrizzék a képviselő-testületben, már nem adja olyan könnyen. Mint ahogy a magyar parlamenti mandátumok elosztását is maga kívánja meghatározni – azzal nem számolva, hogy e magatartásával éppen az összefogást hiúsítja meg.
Nem mellékesen szólva, szavazó legyen a talpán, aki ennyi szédületes üzérkedés után még kedvet kap elbillegni a szavazófülkéig ahelyett, hogy vargányát szedne a fenyőfák közt, amit jó pénzért még el is adhat az utcája végében kamionokkal ácsingózó olasz importőröknek.
Na, de vissza a szavazatvadászat prérijére.
Szilágyi Zsolt EMNP-elnök aránytalannak tartja az RMDSZ feltételét, hogy az EMNP ne induljon az országos választásokon. Azzal érvel, ha a parlamenti mandátumokért egész Erdélyre vonatkozó megállapodást szeretne az RMDSZ, akkor az önkormányzati választásokon is egész Erdélyre vonatkozó megállapodást kell kötni.
Hol itt a hiba?
El lehet ezen gondolkodni, de megspórolom az olvasó idejét: ebben hiba nincs. Igazságos és méltányolandó felvetés. Főleg annak tükrében az, hogy tegnap ugyancsak az összefogás felkiáltásával sajtótájékoztatót tartott az egykor még az RMDSZ ellenében létrehozott, aztán nem sokkal később ezer, de legalábbis tucatnyi rokoni szállal a szövetség szatellitjévé, kevésbé magasztos megközelítésben pincsikutyájává silányított Magyar Polgári Párt elnöke is.
Beszédes, hogy Biró Zsolt máris a kerítésen belülről üzente: 2016 a magyar összefogás éve kell, hogy legyen. Felidézte, hogy a 2015-ös év legfontosabb eseményeinek számbavételekor főleg az a keretmegállapodás érdemel említést, amelyet pártja az RMDSZ-szel kötött december 18-án. A dokumentum szerinte azt teszi lehetővé, hogy minél több erdélyi településnek legyen magyar polgármestere, és az önkormányzati testületekben minél több magyar képviselő legyen.
A kerítés belső feléről pedig csak ennyit: Biró azt is megemlítette, hogy pártja jövőre parlamenti párttá válik. Jelöltjei ugyan az RMDSZ választási listáján indulnak, a szövetséggel kötött megállapodás azonban teljes szabadságot biztosít az MPP számára az RMDSZ frakción belül.
Az eb és a zoknim itt van elásva. Mert vagy kutya leszek vagy zoknit eszem, ha ezt az EMNP elfogadja, netán tényleg lesz magyar összefogás.
Készítem is a pórázt.
Kristály Lehel
magyarhirlap.hu
Erdély.ma
2015. december 28.
Kétszázan az év utolsó tüntetésén (Kézdivásárhely)
A Beke István Attila szabadon bocsátását követelő szombati kézdivásárhelyi tiltakozáson mintegy kétszázan vettek részt, a helybeliek mellett vidékiek, Magyarországról érkezettek is. Ez volt a céhes városban tartott tüntetéssorozat idei utolsó rendezvénye.
A hatóságok által is jóváhagyott tüntetésen Igazságos tárgyalást! és Terroristák nem vagyunk! feliratú molinókat lehetett látni. Mielőtt a Gábor Áron-szobor környékén összegyűlt tömeg elindult volna a tiltakozó menetelésre, Beke Ernő, István édesapja szólt a tömeghez. Elmondása szerint nagyon bízott abban, hogy az év utolsó tüntetésén, december 26-án nem ő, hanem fia brassói védőügyvédje fog beszélni, és beszámol az általa képviselt peres ügyről. Sajnos, nem így történt – hangsúlyozta –, a bukaresti táblabíróság ahelyett, hogy alapfokon kitűzte volna a tárgyalást, újabb harminc nappal meghosszabbította fia előzetes fogva tartását, és nemcsak a karácsonyt nem tölthette családjával, hanem a szilvesztert is a bukaresti fogdában tölti majd, holott szabadon bocsátását is el tudták volna rendelni, hiszen nem jelent társadalmi veszélyt. Beke Ernő azt is elmondta, hogy az RMDSZ nagyon gyorsan elhatárolódott minden feltételezhető szélsőségestől, csak a Magyar Polgári Párt tagjai vonultak fel, a Minta ifjúsági szervezet, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Jobbik ifjúsági tagozata pedig együttérzéséről biztosította a vármegyéseket. Kifejette: hisz fia ártatlanságában és abban, hogy előbb-utóbb az igazság győzni fog. Ezt követően az Igazságot Beke Istvánnak! feliratú molinóval az élen a kétszáz fős tömeg elindult az immár megszokott útvonalon – a rendőrség, bíróság és ügyészség épülete előtt megállva – Beke István Attila melletti jelszavakat skandálva, majd a főtérre visszatérve az esztendő utolsó tüntetése rendbontás nélkül, a magyar és székely himnusz közös eléneklésével fejeződött be. A következő tiltakozó felvonulást január 2-án, szombaton 16 órától tartják.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A Beke István Attila szabadon bocsátását követelő szombati kézdivásárhelyi tiltakozáson mintegy kétszázan vettek részt, a helybeliek mellett vidékiek, Magyarországról érkezettek is. Ez volt a céhes városban tartott tüntetéssorozat idei utolsó rendezvénye.
A hatóságok által is jóváhagyott tüntetésen Igazságos tárgyalást! és Terroristák nem vagyunk! feliratú molinókat lehetett látni. Mielőtt a Gábor Áron-szobor környékén összegyűlt tömeg elindult volna a tiltakozó menetelésre, Beke Ernő, István édesapja szólt a tömeghez. Elmondása szerint nagyon bízott abban, hogy az év utolsó tüntetésén, december 26-án nem ő, hanem fia brassói védőügyvédje fog beszélni, és beszámol az általa képviselt peres ügyről. Sajnos, nem így történt – hangsúlyozta –, a bukaresti táblabíróság ahelyett, hogy alapfokon kitűzte volna a tárgyalást, újabb harminc nappal meghosszabbította fia előzetes fogva tartását, és nemcsak a karácsonyt nem tölthette családjával, hanem a szilvesztert is a bukaresti fogdában tölti majd, holott szabadon bocsátását is el tudták volna rendelni, hiszen nem jelent társadalmi veszélyt. Beke Ernő azt is elmondta, hogy az RMDSZ nagyon gyorsan elhatárolódott minden feltételezhető szélsőségestől, csak a Magyar Polgári Párt tagjai vonultak fel, a Minta ifjúsági szervezet, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Jobbik ifjúsági tagozata pedig együttérzéséről biztosította a vármegyéseket. Kifejette: hisz fia ártatlanságában és abban, hogy előbb-utóbb az igazság győzni fog. Ezt követően az Igazságot Beke Istvánnak! feliratú molinóval az élen a kétszáz fős tömeg elindult az immár megszokott útvonalon – a rendőrség, bíróság és ügyészség épülete előtt megállva – Beke István Attila melletti jelszavakat skandálva, majd a főtérre visszatérve az esztendő utolsó tüntetése rendbontás nélkül, a magyar és székely himnusz közös eléneklésével fejeződött be. A következő tiltakozó felvonulást január 2-án, szombaton 16 órától tartják.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 28.
Éjjeli őrjáratozás márciustól
Jövő márciustól éjszakánként is találkozhatunk majd Udvarhely utcáin a helyi rendőrség munkatársaival, ugyanis az egység vezetősége éjszakai őrjárat bevezetését tervezi. Eddig alkalmazotthiány miatt nem indíthatták el az éjjeli járőrözést.
Tizenkét új állást hirdethet meg jövőre a helyi rendőrség: ebből három vezetői beosztás, a többi operatív munkakörrel jár – döntötték el múlt héten a városatyák. László Szabolcs, az egység vezetője szerint a jelentkezők – amennyiben átmennek a felvételi vizsgát – leghamarabb márciusban állhatnak munkába. Így már elegendő rendőr lesz az éjjeli őrjáratok megszervezéséhez, amihez minimum huszonnégy munkatársa kell legyen az egységnek – véli László. Első lépésként csak a „problémásabb éjszakákon” járőröznének: csütörtökön és pénteken.
Jelenleg huszonegy munkatársa van a helyi rendőrségnek, közülük tizenhatan járőröznek hétköznapokon reggel hét és este tizenegy óra között – magyarázta László Szabolcs. Mint mondta, az elmúlt időszakban gyakorlatilag csak tizenegy rendőr végzett operatív munkát, hiszen öten képzésen vettek részt Gyergyószentmiklóson.
A múlt heti önkormányzati ülésen kérdezett rá Orbán Balázs, a Magyar Polgári Párt, valamint Jakab Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt képviselője, hogy a sok lakossági panasz dacára miért nem szervez éjszakai őrjáratot a helyi rendőrség. Ezzel kapcsolatban László Szabolcs kifejtette, noha a gyergyói képzésen részt vett munkatársaik már visszatértek Udvarhelyre, gyakorlatilag így sem szűnt meg az alkalmazotthiány. Ez annak tudható be, hogy többen szabadságon vannak. „Kénytelenek voltunk kiadni a szabadnapokat, hiszen erre törvény kötelez. Több munkatársunknak 30–40 szabadnapja gyűlt össze, mivel alkalmazásuk óta folyamatosan dolgoznak” – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy több rendőr pluszmunkát is vállalt vasárnaponként, amiért szintén járnak a pihenőnapok.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro
Jövő márciustól éjszakánként is találkozhatunk majd Udvarhely utcáin a helyi rendőrség munkatársaival, ugyanis az egység vezetősége éjszakai őrjárat bevezetését tervezi. Eddig alkalmazotthiány miatt nem indíthatták el az éjjeli járőrözést.
Tizenkét új állást hirdethet meg jövőre a helyi rendőrség: ebből három vezetői beosztás, a többi operatív munkakörrel jár – döntötték el múlt héten a városatyák. László Szabolcs, az egység vezetője szerint a jelentkezők – amennyiben átmennek a felvételi vizsgát – leghamarabb márciusban állhatnak munkába. Így már elegendő rendőr lesz az éjjeli őrjáratok megszervezéséhez, amihez minimum huszonnégy munkatársa kell legyen az egységnek – véli László. Első lépésként csak a „problémásabb éjszakákon” járőröznének: csütörtökön és pénteken.
Jelenleg huszonegy munkatársa van a helyi rendőrségnek, közülük tizenhatan járőröznek hétköznapokon reggel hét és este tizenegy óra között – magyarázta László Szabolcs. Mint mondta, az elmúlt időszakban gyakorlatilag csak tizenegy rendőr végzett operatív munkát, hiszen öten képzésen vettek részt Gyergyószentmiklóson.
A múlt heti önkormányzati ülésen kérdezett rá Orbán Balázs, a Magyar Polgári Párt, valamint Jakab Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt képviselője, hogy a sok lakossági panasz dacára miért nem szervez éjszakai őrjáratot a helyi rendőrség. Ezzel kapcsolatban László Szabolcs kifejtette, noha a gyergyói képzésen részt vett munkatársaik már visszatértek Udvarhelyre, gyakorlatilag így sem szűnt meg az alkalmazotthiány. Ez annak tudható be, hogy többen szabadságon vannak. „Kénytelenek voltunk kiadni a szabadnapokat, hiszen erre törvény kötelez. Több munkatársunknak 30–40 szabadnapja gyűlt össze, mivel alkalmazásuk óta folyamatosan dolgoznak” – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy több rendőr pluszmunkát is vállalt vasárnaponként, amiért szintén járnak a pihenőnapok.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro
2015. december 28.
Több tízezer szavazatot szerezne vissza az RMDSZ
Elitváltást és több tízezer szavazat visszaszerzését jelölte meg a 2016-os év nagy elvárásainak Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke.
Az évértékelőt tartó vezető politikus szerint míg a 2015-ös év az előválasztások esztendeje volt, 2016 a nagy elvárások éve lesz.
Szerinte az RMDSZ Maros megyei szervezetének a legfontosabb feladata visszaszerezni azt a mintegy 40–45 ezer szavazatot, amelyet 2000-től errefelé a szövetség fokozatosan elveszített. Ez polgármesteri, alpolgármesteri, megyei tanácselnöki, tanácsosi, képviselői és szenátori tisztségekbe került. Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ első olyan politikusa, aki az utóbbi tizenöt évben hangosan és nyilvánosan kimondja, hogy pártja egyre rosszabbul szerepel a választásokon.
„A számok nem hazudnak, nagyon nehéz őket másként értelmezni. Ez a folyamatos térveszítés olyan jelenség, amellyel szembe kell néznünk, ugyanakkor meg kell állítanunk” – nyilatkozta Brassai. Szerinte a megyei szinten elveszített több tízezer voks visszaszerezhető. Ehhez viszont mindenkinek meg kell értenie, hogy a közérdek minden másfajta érdeket maga alá rendel.
Válaszolva azokra a sajtóspekulációkra, melyek különösképpen a román nyelvű médiában láttak napvilágot, és amelyek szerint könnyen megeshet, hogy 2008 és 2012 után az RMDSZ 2016-ban is lecseréli a polgármesterjelöltjét, Brassai kijelentette, „Soós Zoltán jelöltségét nem éri veszély, hisz nem cseréljük ki, hanem ellenkezőleg, megerősítjük”. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel nem ő, hanem az RMDSZ országos vezetősége egyeztet. Mivel a tárgyalások során a kisebb pártok képviselőiben fel sem merült az előválasztási egyezség felrúgása, a szövetség megyei elnöke reméli, hogy az RMDSZ országos vezetői is kiállnak Soós mellett.
A városi és megyei tanácsosi listákat illetően Brassai Zsombor egy hiteles lajstrom összeállítását szorgalmazza, amelyen a társadalom különböző rétegei, nemei, korcsoportjai és nem utolsósorban pártjai legyenek képviselve. Újságírói kérdésre válaszolva ismételten leszögezte, hogy ő a hárompárti magyar–magyar összefogás híve, mert csak így érhető el, hogy a szavazatok ne vesszenek kárba.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro
Elitváltást és több tízezer szavazat visszaszerzését jelölte meg a 2016-os év nagy elvárásainak Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke.
Az évértékelőt tartó vezető politikus szerint míg a 2015-ös év az előválasztások esztendeje volt, 2016 a nagy elvárások éve lesz.
Szerinte az RMDSZ Maros megyei szervezetének a legfontosabb feladata visszaszerezni azt a mintegy 40–45 ezer szavazatot, amelyet 2000-től errefelé a szövetség fokozatosan elveszített. Ez polgármesteri, alpolgármesteri, megyei tanácselnöki, tanácsosi, képviselői és szenátori tisztségekbe került. Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ első olyan politikusa, aki az utóbbi tizenöt évben hangosan és nyilvánosan kimondja, hogy pártja egyre rosszabbul szerepel a választásokon.
„A számok nem hazudnak, nagyon nehéz őket másként értelmezni. Ez a folyamatos térveszítés olyan jelenség, amellyel szembe kell néznünk, ugyanakkor meg kell állítanunk” – nyilatkozta Brassai. Szerinte a megyei szinten elveszített több tízezer voks visszaszerezhető. Ehhez viszont mindenkinek meg kell értenie, hogy a közérdek minden másfajta érdeket maga alá rendel.
Válaszolva azokra a sajtóspekulációkra, melyek különösképpen a román nyelvű médiában láttak napvilágot, és amelyek szerint könnyen megeshet, hogy 2008 és 2012 után az RMDSZ 2016-ban is lecseréli a polgármesterjelöltjét, Brassai kijelentette, „Soós Zoltán jelöltségét nem éri veszély, hisz nem cseréljük ki, hanem ellenkezőleg, megerősítjük”. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel nem ő, hanem az RMDSZ országos vezetősége egyeztet. Mivel a tárgyalások során a kisebb pártok képviselőiben fel sem merült az előválasztási egyezség felrúgása, a szövetség megyei elnöke reméli, hogy az RMDSZ országos vezetői is kiállnak Soós mellett.
A városi és megyei tanácsosi listákat illetően Brassai Zsombor egy hiteles lajstrom összeállítását szorgalmazza, amelyen a társadalom különböző rétegei, nemei, korcsoportjai és nem utolsósorban pártjai legyenek képviselve. Újságírói kérdésre válaszolva ismételten leszögezte, hogy ő a hárompárti magyar–magyar összefogás híve, mert csak így érhető el, hogy a szavazatok ne vesszenek kárba.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro
2015. december 29.
Jótékonysági akcióban a MERT
Nem értek véget a jótékonysági akciók karácsonnyal, a segítség mindig jól fog – ezen elv alapján indult útra az ünnepek alatt a háromszéki Magyar Polgári Párt mellett működő ifjúsági szervezet, a Magyar Erdélyért Egyesület (MERT).
Miként azt Nagy Gábor szóvivő elmondta, hároméves fennállásuk óta idén első alkalommal kezdtek jótékonysági akcióba, amelynek célja elsősorban a segítségre szoruló sokgyerekes családok támogatása alapélelmiszerekkel, édességgel, gyümölcsökkel és játékokkal. Elsőként a gidófalvi Nagy családot keresték fel, ahol az apa alkalmi munkából tartja el a négygyerekes családot. A legnagyobb gyerek 11 éves a legkisebb pedig szívelégtelenségben, epilepsziában és egy ritka csontbetegségben szenved. Ő további segítségre szorulna gyógyítása érdekében. Meglátogatták a sepsiszentgyörgyi Bodor családot is, ahol három generáció tagjai laknak egy házban, összesen tizenhatan. Az apa az erdőn dolgozik, az anya a csokigyárban, elképzelhető, hogy a szükség a legnagyobb úr házukban. Semmivel sem jobb a szociális helyzete a Szépmezőn lakó Menyhárt családnak sem. Az apa nem él, s a család tizennégy tagú. Az eltartás-élelmezés mindennapi gondja az anyára és a legnagyobb gyerekre hárul. Meglehetősen ritka, amikor fiatalok kezdenek önkéntesen ilyen jellegű munkába, tevékenységük példamutató mások számára is. A MERT fiataljai folytatni akarják akcióikat, ígéretük szerint még visszatérnek az említett családokhoz. – Örvendünk, hogy egy kis örömet tudtunk szerezni a meglátogatott családoknak, mosolyt tudtunk deríteni a kicsinyek arcára – mondta Nagy Gábor, akinek az egyesületi tagok voltak önzetlen segítői, és köszönetét fejezte ki akciójuk támogatóinak, a D-Toys Kft. képviselőjének, Füstös Enikőnek és a Diószegi cégnek.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Nem értek véget a jótékonysági akciók karácsonnyal, a segítség mindig jól fog – ezen elv alapján indult útra az ünnepek alatt a háromszéki Magyar Polgári Párt mellett működő ifjúsági szervezet, a Magyar Erdélyért Egyesület (MERT).
Miként azt Nagy Gábor szóvivő elmondta, hároméves fennállásuk óta idén első alkalommal kezdtek jótékonysági akcióba, amelynek célja elsősorban a segítségre szoruló sokgyerekes családok támogatása alapélelmiszerekkel, édességgel, gyümölcsökkel és játékokkal. Elsőként a gidófalvi Nagy családot keresték fel, ahol az apa alkalmi munkából tartja el a négygyerekes családot. A legnagyobb gyerek 11 éves a legkisebb pedig szívelégtelenségben, epilepsziában és egy ritka csontbetegségben szenved. Ő további segítségre szorulna gyógyítása érdekében. Meglátogatták a sepsiszentgyörgyi Bodor családot is, ahol három generáció tagjai laknak egy házban, összesen tizenhatan. Az apa az erdőn dolgozik, az anya a csokigyárban, elképzelhető, hogy a szükség a legnagyobb úr házukban. Semmivel sem jobb a szociális helyzete a Szépmezőn lakó Menyhárt családnak sem. Az apa nem él, s a család tizennégy tagú. Az eltartás-élelmezés mindennapi gondja az anyára és a legnagyobb gyerekre hárul. Meglehetősen ritka, amikor fiatalok kezdenek önkéntesen ilyen jellegű munkába, tevékenységük példamutató mások számára is. A MERT fiataljai folytatni akarják akcióikat, ígéretük szerint még visszatérnek az említett családokhoz. – Örvendünk, hogy egy kis örömet tudtunk szerezni a meglátogatott családoknak, mosolyt tudtunk deríteni a kicsinyek arcára – mondta Nagy Gábor, akinek az egyesületi tagok voltak önzetlen segítői, és köszönetét fejezte ki akciójuk támogatóinak, a D-Toys Kft. képviselőjének, Füstös Enikőnek és a Diószegi cégnek.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 31.
Vizsgálati fogságba helyezték Szőcs Zoltánt
Mint már hírül adtuk, december 29-én, kedden este a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei őrizetbe vették és kihallgatásra Bukarestbe vitték Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi elnökét. Az igazgatóság közleménye szerint az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésére való felbujtással, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére való felbujtással gyanúsítják Szőcs Zoltánt, akinek kihallgatása keddről szerdára virradó éjszaka hajnali 4 óráig tartott.
Tegnap a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei a bukaresti táblabíróságon Szőcs Zoltán harmincnapos előzetes letartóztatását kérték. Szőcs azt kérte a bíróktól, hogy a tárgyalóteremben tolmács is legyen jelen, és engedjék meg számára, hogy tanulmányozza a vádiratot. Szőcs Zoltánt egy hivatalból kirendelt védőügyvéd képviseli, aki az éjszakai kihallgatáson is jelen volt, de a gyanúsított egyedül akar védekezni, ezért a vádirat tanulmányozására időt bocsátottak a rendelkezésére. A bűnvádi iratcsomó a 2015/2/8255-ös iktatószámot viseli. A hírtévék tegnap 18 órakor adták hírül, hogy Szőcs Zoltánt huszonkilenc napos vizsgálati fogságba helyezték és a rendőrség központi fogdájába kísérték. Az ítélet nem végleges, negyvennyolc órán belül megfellebbezhető.
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság közleménye szerint Szőcs Zoltán október 10-én arra biztatta a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének jelen levő tagjait, hogy házilag készítsenek egy robbanószerkezetet, és azt robbantsák fel december elsején a Románia nemzeti ünnepe alkalmával tartandó főtéri felvonuláson. A közlemény szerint Beke István, a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének december elsején letartóztatott elnöke a „megcsináljuk” kijelentéssel válaszolt Szőcs Zoltán felvetésére. A sajtóközlemény Szőcs Zoltánt a Székelyföld nem Románia! jelszó népszerűsítőjeként mutatja be, aki azt vallja, hogy a HVIM céljait „véráldozat nélkül nem lehet elérni”. Az ügyészek állítása szerint a lehallgatott október 10-i megbeszélésen „Szőcs Zoltán feladatul szabta a HVIM kézdivásárhelyi szervezete tagjainak a házi készítésű robbanószerkezet elkészítését”. Három nappal a tanácskozás után Szőcs elhagyta Romániát, és csak december 20-án tért vissza Kézdivásárhelyre. Beke István december elsejei letartóztatása után azonban felvette a kapcsolatot a tanácskozás többi résztvevőjével, hogy egyeztesse velük a hatóságoknak mondandó változatot. Az ügyészség közleménye szerint Szőcs Zoltán „a szélsőséges-nacionalista Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Erdélyben kifejtett revizionista-szeparatista” céljait képviselte, és „Nagy-Magyarország visszaállítására” készült, „e folyamat részeként pedig a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos cselekedetekkel, valamint a román hatóságoknak az úgynevezett Székelyföld fölötti ellenőrzése megnehezítésével/megakadályozásával” is számolt.
Tegnap újságírói kérdésre válaszolva Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere az újabb házkutatások és az őrizetbe vétel kapcsán elmondta: egyelőre nagyon kevés információja van az üggyel kapcsolatosan, nagyon sajnálja, hogy Kézdivásárhely folyamatosan a központi média célpontjává vált, és furcsállja, hogy Wass Albert könyveiért visznek el valakit, ami a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság túlkapásának minősíthető, mert ha házkutatást tartanának minden kézdivásárhelyi lakásban, nagyon kevés hely lenne, ahonnan ne vihetnének el Wass Albert-könyveket, és nagyon kevesen maradnának itthon. „Engem is el kellene vinni, mivel nekem is teljes Wass Albert-sorozatom van” – hangsúlyozta Bokor, hozzátéve, a könyveket hivatalosan, könyvesboltból vásárolta, ami nem lehet ok arra, hogy valakit őrizetbe vegyenek. Szőcs Zoltánt is megilleti az ártatlanság vélelme. Bokor Tibor abban is reménykedik, hogy igazságos ítélet születik majd. A mostani ügy sem a városnak, sem Székelyföldnek nem jó – hangsúlyozta az elöljáró. Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke szerint az újabb házkutatások és őrizetbe vétel több, mint felháborító, és ha a hatóságoknak igazuk is lenne – de szerinte nincs –, akkor is oda jutottunk, hogy a kommunizmusnál is rosszabbul állunk, mert nem elég, hogy szólni nem szabad, most már úgy néz ki, olvasni sem: hihetetlen, hogy Wass Albert-könyveket koboznak el. Ennél még súlyosabb, hogy nemzeti jelképeket is elkoboztak, ami azt jelenti, hogy holnap ezért a „bűnért” bárkit, az egész székelységet el lehet vinni. Tegnap délután Tóth Bálint, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szóvivője a Gábor Áron-szobornál tartott sajtótájékoztatót. Először a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság kedd esti közleményére reagált, amelyben azzal gyanúsítják a vármegyéseket, hogy húsz bombát akartak gyártani petárdákból, feltételezhetően füsttel és hanggal akarva félelmet kelteni. Ez az igazgatóság újabb hazugsága, amit egy feltételezett beszélgetésből szűrt le. A szóvivő kijelentette: Szőcs Zoltánnál a házkutatás során nem foglaltak le semmit, kivéve azt a néhány Wass Albert-kötetet, ami nem bomba és nem robban. Ugyanakkor felhívta a bűnüldöző szervek figyelmét arra is, hogy hozzák nyilvánosságra a már elvégzett tűzszerészeti vizsgálat eredményét, amelyből szerinte semmi bizonyítékot nem tudtak leszűrni a feltételezett bombagyártásról. Ugyanakkor azt is kérte, hogy hozzák nyilvánosságra azokat a hangfelvételeket is, amelyeket a titkosszolgálat készített a feltételezett bombagyártással kapcsolatosan, mivel a HVIM-nek semmiféle takargatnivalója nincs, és ebben az ügyben is bátran kiállnak az igazuk mellett, hiszen nincs semmiféle reális alapja. A szóvivő azt a kérdést is felvetette, hogy milyen indok vagy gyanúsítás alapján figyelték meg a vármegyéseket csak azért, mert kulturális rendezvényeket szerveztek, és kiálltak az autonómiatörekvések mellett. Nevezzék meg, hogy melyik szerv vagy minisztérium rendelte el a lehallgatásokat, a házak bepoloskázását, illetve a házkutatásokat, és melyik törvény milyen paragrafusa alapján történt mindez. Tóth Bálint fontos bejelentést is tett: a titkosszolgálat által emlegetett október 10-én, amikor szerintük a titkos beszélgetés zajlott, nem volt semmiféle találkozó vagy gyűlés, Beke István és Szőcs Zoltán aznap nem találkozott. Tóth Bálint az RMDSZ-es politikusokhoz is kérdést intézett: akarnak-e Beke István, illetve Szőcs Zoltán ügyében valamit tenni a román parlamentben, nyilatkoznak-e az ügyről, hiszen nyilvános jogtiprásról van szó, ami nemcsak a két vármegyés ellen, hanem az egész erdélyi és főleg a székelyföldi magyarság ellen irányul. Ami történik – hangsúlyozta –, az hadjárat egy olyan szervezet ellen, amely karitatív tevékenységet folytat, s kiáll saját kultúrája és ügye mellett. „A vármegyések soha nem tettek egyetlen olyan lépést sem, amely a román lakosság ellen irányult volna, s amely szerint mi terroristák lennénk” – mondotta végezetül a vármegyések erdélyi szóvivője.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Mint már hírül adtuk, december 29-én, kedden este a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei őrizetbe vették és kihallgatásra Bukarestbe vitték Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi elnökét. Az igazgatóság közleménye szerint az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésére való felbujtással, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére való felbujtással gyanúsítják Szőcs Zoltánt, akinek kihallgatása keddről szerdára virradó éjszaka hajnali 4 óráig tartott.
Tegnap a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei a bukaresti táblabíróságon Szőcs Zoltán harmincnapos előzetes letartóztatását kérték. Szőcs azt kérte a bíróktól, hogy a tárgyalóteremben tolmács is legyen jelen, és engedjék meg számára, hogy tanulmányozza a vádiratot. Szőcs Zoltánt egy hivatalból kirendelt védőügyvéd képviseli, aki az éjszakai kihallgatáson is jelen volt, de a gyanúsított egyedül akar védekezni, ezért a vádirat tanulmányozására időt bocsátottak a rendelkezésére. A bűnvádi iratcsomó a 2015/2/8255-ös iktatószámot viseli. A hírtévék tegnap 18 órakor adták hírül, hogy Szőcs Zoltánt huszonkilenc napos vizsgálati fogságba helyezték és a rendőrség központi fogdájába kísérték. Az ítélet nem végleges, negyvennyolc órán belül megfellebbezhető.
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság közleménye szerint Szőcs Zoltán október 10-én arra biztatta a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének jelen levő tagjait, hogy házilag készítsenek egy robbanószerkezetet, és azt robbantsák fel december elsején a Románia nemzeti ünnepe alkalmával tartandó főtéri felvonuláson. A közlemény szerint Beke István, a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének december elsején letartóztatott elnöke a „megcsináljuk” kijelentéssel válaszolt Szőcs Zoltán felvetésére. A sajtóközlemény Szőcs Zoltánt a Székelyföld nem Románia! jelszó népszerűsítőjeként mutatja be, aki azt vallja, hogy a HVIM céljait „véráldozat nélkül nem lehet elérni”. Az ügyészek állítása szerint a lehallgatott október 10-i megbeszélésen „Szőcs Zoltán feladatul szabta a HVIM kézdivásárhelyi szervezete tagjainak a házi készítésű robbanószerkezet elkészítését”. Három nappal a tanácskozás után Szőcs elhagyta Romániát, és csak december 20-án tért vissza Kézdivásárhelyre. Beke István december elsejei letartóztatása után azonban felvette a kapcsolatot a tanácskozás többi résztvevőjével, hogy egyeztesse velük a hatóságoknak mondandó változatot. Az ügyészség közleménye szerint Szőcs Zoltán „a szélsőséges-nacionalista Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Erdélyben kifejtett revizionista-szeparatista” céljait képviselte, és „Nagy-Magyarország visszaállítására” készült, „e folyamat részeként pedig a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos cselekedetekkel, valamint a román hatóságoknak az úgynevezett Székelyföld fölötti ellenőrzése megnehezítésével/megakadályozásával” is számolt.
Tegnap újságírói kérdésre válaszolva Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere az újabb házkutatások és az őrizetbe vétel kapcsán elmondta: egyelőre nagyon kevés információja van az üggyel kapcsolatosan, nagyon sajnálja, hogy Kézdivásárhely folyamatosan a központi média célpontjává vált, és furcsállja, hogy Wass Albert könyveiért visznek el valakit, ami a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság túlkapásának minősíthető, mert ha házkutatást tartanának minden kézdivásárhelyi lakásban, nagyon kevés hely lenne, ahonnan ne vihetnének el Wass Albert-könyveket, és nagyon kevesen maradnának itthon. „Engem is el kellene vinni, mivel nekem is teljes Wass Albert-sorozatom van” – hangsúlyozta Bokor, hozzátéve, a könyveket hivatalosan, könyvesboltból vásárolta, ami nem lehet ok arra, hogy valakit őrizetbe vegyenek. Szőcs Zoltánt is megilleti az ártatlanság vélelme. Bokor Tibor abban is reménykedik, hogy igazságos ítélet születik majd. A mostani ügy sem a városnak, sem Székelyföldnek nem jó – hangsúlyozta az elöljáró. Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke szerint az újabb házkutatások és őrizetbe vétel több, mint felháborító, és ha a hatóságoknak igazuk is lenne – de szerinte nincs –, akkor is oda jutottunk, hogy a kommunizmusnál is rosszabbul állunk, mert nem elég, hogy szólni nem szabad, most már úgy néz ki, olvasni sem: hihetetlen, hogy Wass Albert-könyveket koboznak el. Ennél még súlyosabb, hogy nemzeti jelképeket is elkoboztak, ami azt jelenti, hogy holnap ezért a „bűnért” bárkit, az egész székelységet el lehet vinni. Tegnap délután Tóth Bálint, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szóvivője a Gábor Áron-szobornál tartott sajtótájékoztatót. Először a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság kedd esti közleményére reagált, amelyben azzal gyanúsítják a vármegyéseket, hogy húsz bombát akartak gyártani petárdákból, feltételezhetően füsttel és hanggal akarva félelmet kelteni. Ez az igazgatóság újabb hazugsága, amit egy feltételezett beszélgetésből szűrt le. A szóvivő kijelentette: Szőcs Zoltánnál a házkutatás során nem foglaltak le semmit, kivéve azt a néhány Wass Albert-kötetet, ami nem bomba és nem robban. Ugyanakkor felhívta a bűnüldöző szervek figyelmét arra is, hogy hozzák nyilvánosságra a már elvégzett tűzszerészeti vizsgálat eredményét, amelyből szerinte semmi bizonyítékot nem tudtak leszűrni a feltételezett bombagyártásról. Ugyanakkor azt is kérte, hogy hozzák nyilvánosságra azokat a hangfelvételeket is, amelyeket a titkosszolgálat készített a feltételezett bombagyártással kapcsolatosan, mivel a HVIM-nek semmiféle takargatnivalója nincs, és ebben az ügyben is bátran kiállnak az igazuk mellett, hiszen nincs semmiféle reális alapja. A szóvivő azt a kérdést is felvetette, hogy milyen indok vagy gyanúsítás alapján figyelték meg a vármegyéseket csak azért, mert kulturális rendezvényeket szerveztek, és kiálltak az autonómiatörekvések mellett. Nevezzék meg, hogy melyik szerv vagy minisztérium rendelte el a lehallgatásokat, a házak bepoloskázását, illetve a házkutatásokat, és melyik törvény milyen paragrafusa alapján történt mindez. Tóth Bálint fontos bejelentést is tett: a titkosszolgálat által emlegetett október 10-én, amikor szerintük a titkos beszélgetés zajlott, nem volt semmiféle találkozó vagy gyűlés, Beke István és Szőcs Zoltán aznap nem találkozott. Tóth Bálint az RMDSZ-es politikusokhoz is kérdést intézett: akarnak-e Beke István, illetve Szőcs Zoltán ügyében valamit tenni a román parlamentben, nyilatkoznak-e az ügyről, hiszen nyilvános jogtiprásról van szó, ami nemcsak a két vármegyés ellen, hanem az egész erdélyi és főleg a székelyföldi magyarság ellen irányul. Ami történik – hangsúlyozta –, az hadjárat egy olyan szervezet ellen, amely karitatív tevékenységet folytat, s kiáll saját kultúrája és ügye mellett. „A vármegyések soha nem tettek egyetlen olyan lépést sem, amely a román lakosság ellen irányult volna, s amely szerint mi terroristák lennénk” – mondotta végezetül a vármegyések erdélyi szóvivője.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 31.
Mit hoz a „stratégiai partnerség”?
Ismét nem ért egyet a megyei és a sepsiszentgyörgyi elnök
Nem a „legnagyobb megvalósítás” az RMDSZ-szel kötött „stratégia partnerség”, de nincs tisztában az erdélyi magyarság helyzetével az, aki tagadja a párbeszéd szükségességét – véli Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke. Bálint József, a polgáriak sepsiszentgyörgyi elnöke szerint „még egy ilyen egyezség, s elvesztünk”.
Az idei esztendő legnagyobb eredménye, hogy nemzeti ügyekben – himnusz, zászló, autonómia – az erdélyi magyar pártok felülemelkedtek szűkös érdekeiken, és összefogtak. Ez annál is fontosabb, mert a román hatalom részéről semmiféle változást nem észlelni a kisebbségek jogainak tekintetében, jelentette ki Kulcsár-Terza József.
– Ez nem jelenti azt, hogy az MPP feladta volna saját identitását, arculatát, programját, nem jelenti azt, hogy be akar olvadni az RMDSZ-be. Én leszek az első, aki kiáll a pártból, ha bármi hasonlóra utaló jelet észlelek. Ez nem jelenti azt sem, hogy feladtuk a választás szabadságát. Azt jelenti, hogy az önkormányzati választásokon, ahol a verseny veszélyezteti a magyar képviseletet, és lehetséges, ott összefogás van, és összefogás lesz a parlamenti választásokon is – tisztázta a helyzetet Kulcsár-Terza.
A megyei elnök szerint azonban az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) „annyit ártott” a székelységnek és a magyarságnak, hogy azt „megbocsátani nem lehet”. Az EMNP „bűnlajstromán” szerepel, hogy „szétverte a jobboldalt, és parlamenti indulásával megosztotta az erdélyi magyarságot”. Már ez is elég volna ahhoz, hogy az országos elnökség elutasítsa azt a választási együttműködési megállapodást, amit a megyeszékhelyi szervezet az EMNP helyi vezetőivel kötött – szögezte le.
Bálint József merőben másképp látja a kialakult helyzetet. Szerinte fölösleges a stratégiai partnerséget hangoztatni, ha – amikor kell – „a stratégiai partnerünk vagy nincs ott, vagy éppen keresztbe tesz”.
– Lehet, hogy a fene nagy stratégiai partnerséggel egyszerűbbé válik a megmérettetés a következő választásokon, de határozott álláspontom az, hogy ezáltal éppen azok a szavazók a bizalmát játsszuk el, akik eddig minket támogattak, és ezekbe a pozíciókba juttattak. Bár szórványban akár pozitív hatásai is lehetnek, a stratégiai partnerségbe indulókat az RMDSZ-szavazók juttatják majd be, s ezzel a maradék hitelünk is odavész – jelentette ki a helyi elnök.
Bálint József szerint az EMNP-vel helyi szinten kezdeményezett együttműködés mindenképpen legitim, még akkor is, ha az országos vezetés „olvasatlanul elvetette”, mert itt megtartották a szabályzat által előírt tisztújítást. Azoknak, akik „stratégiailag partnerkednek”, jó másfél éve lejárt a mandátumuk – világított rá Bálint József. A megyeszékhelyi elnök elmondta: az országos elnökség egyszer már „szőnyegre hívta” azzal, hogy vigye magával előre megírt felmondását, de a „kirúgási jelenet elmaradt”, így akár arra is van remény, hogy belátják: a nemzeti oldalon politizáló EMNP-vel kell együttműködni.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely
Ismét nem ért egyet a megyei és a sepsiszentgyörgyi elnök
Nem a „legnagyobb megvalósítás” az RMDSZ-szel kötött „stratégia partnerség”, de nincs tisztában az erdélyi magyarság helyzetével az, aki tagadja a párbeszéd szükségességét – véli Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke. Bálint József, a polgáriak sepsiszentgyörgyi elnöke szerint „még egy ilyen egyezség, s elvesztünk”.
Az idei esztendő legnagyobb eredménye, hogy nemzeti ügyekben – himnusz, zászló, autonómia – az erdélyi magyar pártok felülemelkedtek szűkös érdekeiken, és összefogtak. Ez annál is fontosabb, mert a román hatalom részéről semmiféle változást nem észlelni a kisebbségek jogainak tekintetében, jelentette ki Kulcsár-Terza József.
– Ez nem jelenti azt, hogy az MPP feladta volna saját identitását, arculatát, programját, nem jelenti azt, hogy be akar olvadni az RMDSZ-be. Én leszek az első, aki kiáll a pártból, ha bármi hasonlóra utaló jelet észlelek. Ez nem jelenti azt sem, hogy feladtuk a választás szabadságát. Azt jelenti, hogy az önkormányzati választásokon, ahol a verseny veszélyezteti a magyar képviseletet, és lehetséges, ott összefogás van, és összefogás lesz a parlamenti választásokon is – tisztázta a helyzetet Kulcsár-Terza.
A megyei elnök szerint azonban az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) „annyit ártott” a székelységnek és a magyarságnak, hogy azt „megbocsátani nem lehet”. Az EMNP „bűnlajstromán” szerepel, hogy „szétverte a jobboldalt, és parlamenti indulásával megosztotta az erdélyi magyarságot”. Már ez is elég volna ahhoz, hogy az országos elnökség elutasítsa azt a választási együttműködési megállapodást, amit a megyeszékhelyi szervezet az EMNP helyi vezetőivel kötött – szögezte le.
Bálint József merőben másképp látja a kialakult helyzetet. Szerinte fölösleges a stratégiai partnerséget hangoztatni, ha – amikor kell – „a stratégiai partnerünk vagy nincs ott, vagy éppen keresztbe tesz”.
– Lehet, hogy a fene nagy stratégiai partnerséggel egyszerűbbé válik a megmérettetés a következő választásokon, de határozott álláspontom az, hogy ezáltal éppen azok a szavazók a bizalmát játsszuk el, akik eddig minket támogattak, és ezekbe a pozíciókba juttattak. Bár szórványban akár pozitív hatásai is lehetnek, a stratégiai partnerségbe indulókat az RMDSZ-szavazók juttatják majd be, s ezzel a maradék hitelünk is odavész – jelentette ki a helyi elnök.
Bálint József szerint az EMNP-vel helyi szinten kezdeményezett együttműködés mindenképpen legitim, még akkor is, ha az országos vezetés „olvasatlanul elvetette”, mert itt megtartották a szabályzat által előírt tisztújítást. Azoknak, akik „stratégiailag partnerkednek”, jó másfél éve lejárt a mandátumuk – világított rá Bálint József. A megyeszékhelyi elnök elmondta: az országos elnökség egyszer már „szőnyegre hívta” azzal, hogy vigye magával előre megírt felmondását, de a „kirúgási jelenet elmaradt”, így akár arra is van remény, hogy belátják: a nemzeti oldalon politizáló EMNP-vel kell együttműködni.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely
2016. január 1.
Évértékelő - Erősödött tavaly az erdélyi magyarok bizalmatlansága a román állammal szemben
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Erősödött 2015-ben az erdélyi magyarok bizalmatlansága a román állammal szemben. Az év során a közösség képviselőinek a meglévő jogok biztosítására, védelmére kellett összpontosítaniuk. A román hatóságoknak nem sikerült meggyőzniük az erdélyi magyar közvéleményt arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) okkal csapott le egyes székelyföldi önkormányzati vezetőkre, és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) tényleges merényletkísérletet hiúsított meg Kézdivásárhelyen.
A DIICOT által bejelentett állítólagos terrorista merényletkísérlet miatt december 1-jén Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnökét, december 30-án pedig Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét helyezték előzetes letartóztatásba. Az ügyészség állítása szerint a gyanúsítottak házi készítésű szerkezetet akartak felrobbantani a december 1-jei román nemzeti ünnepen Kézdivásárhelyen. A házkutatások során azonban a hatóságok csak petárdákat találtak.
A magyar közösség képviselői eddig gyakran hangoztatták, hogy az erdélyi magyarok mindig békésen, parlamenti úton kérték jogaikat, és sérelmezték, hogy a román belügyminisztérium a márciusban közvitára bocsátott 2015-2020 közötti közrendvédelmi és közbiztonsági stratégiatervezete ennek ellenére az etnikai alapú autonómia követelését is a veszélyforrások közé sorolta. A kitétel a magyar pártok és a román civil szervezetek tiltakozása nyomán kikerült a stratégia elfogadott változatából.
A székelyföldi terrorvád miatt heteken át estéről estére tömegek vonultak az utcára Kézdivásárhelyen, szolidaritásukat fejezvén ki a meghurcoltakkal. Kisebb utcai megmozdulásokat Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is tartottak.
Kétkedve fogadta a magyarság azt is, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) január végén Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester ellen, áprilisban pedig Ráduly Róbert és Szőke Domokos csíkszeredai polgármester és alpolgármester ellen indított eljárást hivatali visszaélés vádjával. Mindhárom elöljárót felfüggesztették tisztségéből, Ráduly le is mondott a mandátumáról. Az keltett visszatetszést, hogy a székelyföldi vezetők olyan apró ügyek miatt kerültek a vádlottak padjára, amelyek minden bizonnyal bármelyik polgármesteri hivatalban előfordulnak. Mezeinek azt rótta fel a DNA, hogy szabálytalanul képviselte a város érdekeit egy céggel szemben, amelyben a város kisebbségi tulajdonos. Ráduly - az ügyészség állítása szerint - azzal követett el visszaélést, hogy a műemlékvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával adott építési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületének hőszigetelésére, továbbá egy alkalommal magáncélra használta a hivatali személygépkocsit.
2015-ben tapodtat sem haladt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata a számára törvényben biztosított önállóság felé, és a közösségi szimbólumok használata sem oldódott meg. Noha májusban a helyi zászlók használatáról fogadott el törvényt a parlament, a jogszabály nem biztosít jogi alapot a székely zászló használatához. A szimbólumot ugyan Hargita megye önkormányzata a megye jelképévé nevezte ki, de a törvény kimondja, hogy több közigazgatási egységnek nem lehet ugyanaz a zászlaja. Újabb jelkép is született 2015-ben. Májusban a Partiumi Autonómiatanács (PAT) elfogadta a Partium zászlaját.
Az év során számtalan esetben keresték a bíróságokon az igazukat a közösség képviselői. A Magyar Polgári Párt (MPP) keresetére a Kovászna megyei törvényszék szeptemberben jogerős ítéletben érvénytelenítette azt a bírságot, amelyet a megye prefektusa a magyar himnusz nyilvános elénekléséért rótt ki. A marosvásárhelyi bíróság azokat a bírságokat érvénytelenítette, amelyeket a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) két önkéntesére rótt ki a helyi rendőrség. A Cemo - megelégelvén, hogy a város román polgármestere 15 éve akadályozza a kétnyelvű utcanévtáblák kitűzését, maga látott neki a táblák elkészíttetésének és kihelyezésének. A művelet a helyi rendőrség ellenlépéseinek egész sorát váltotta ki.
Kolozsváron is egy civil szervezet kezdett pereskedni a város határaiba kihelyezendő magyar és német nyelvű helységnévtáblákért. A Minority Rights egyesületet létrehozó jogászok tavaly egy hollandiai alapítvány képviselőiként már pert nyertek az önkormányzat ellen a helységnévtáblák ügyében, de az ítéletet másodfokon érvénytelenítette a törvényszék, úgy vélvén, hogy a holland alapítványnak nincs jogosultsága a kolozsvári magyarok nevében pereskedni. Az újabb pert indító egyesület mellett 403 kolozsvári polgár is beszállt a perbe.
A magyar politikai pártok a 2016 nyarán tartandó önkormányzati és a 2016. őszi parlamenti választásokra készültek. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) februárban vezetőcserével próbálta feledtetni azt a presztízsveszteséget, amelyet a 2014. végi államfőválasztás versenyében szenvedett el. Toró T. Tibort Szilágyi Zsolt váltotta az elnöki tisztségben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) áprilisban tartott kolozsvári kongresszusán újraválasztották az elnöki tisztségbe Kelemen Hunort, aki az "újratervezés" programját hirdette meg a szövetségben. A Magyar Polgári Párt (MPP) decemberben az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást írt alá, mely a 2016-os választásokra is kitér. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberben őrtüzekkel világította ki Székelyföld határait. Az akcióval azt a területet jelölte meg, amely számára területi autonómiát kér.
A pártok Marosvásárhelyen gyakorolták az együttműködést. Közösen szervezett előválasztáson döntötték el, hogy Soós Zoltán önkormányzati képviselő, az RMDSZ politikusa lesz a magyarság közös polgármesterjelöltje a 2016-os önkormányzati választásokon. MTI
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Erősödött 2015-ben az erdélyi magyarok bizalmatlansága a román állammal szemben. Az év során a közösség képviselőinek a meglévő jogok biztosítására, védelmére kellett összpontosítaniuk. A román hatóságoknak nem sikerült meggyőzniük az erdélyi magyar közvéleményt arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) okkal csapott le egyes székelyföldi önkormányzati vezetőkre, és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) tényleges merényletkísérletet hiúsított meg Kézdivásárhelyen.
A DIICOT által bejelentett állítólagos terrorista merényletkísérlet miatt december 1-jén Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnökét, december 30-án pedig Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét helyezték előzetes letartóztatásba. Az ügyészség állítása szerint a gyanúsítottak házi készítésű szerkezetet akartak felrobbantani a december 1-jei román nemzeti ünnepen Kézdivásárhelyen. A házkutatások során azonban a hatóságok csak petárdákat találtak.
A magyar közösség képviselői eddig gyakran hangoztatták, hogy az erdélyi magyarok mindig békésen, parlamenti úton kérték jogaikat, és sérelmezték, hogy a román belügyminisztérium a márciusban közvitára bocsátott 2015-2020 közötti közrendvédelmi és közbiztonsági stratégiatervezete ennek ellenére az etnikai alapú autonómia követelését is a veszélyforrások közé sorolta. A kitétel a magyar pártok és a román civil szervezetek tiltakozása nyomán kikerült a stratégia elfogadott változatából.
A székelyföldi terrorvád miatt heteken át estéről estére tömegek vonultak az utcára Kézdivásárhelyen, szolidaritásukat fejezvén ki a meghurcoltakkal. Kisebb utcai megmozdulásokat Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is tartottak.
Kétkedve fogadta a magyarság azt is, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) január végén Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester ellen, áprilisban pedig Ráduly Róbert és Szőke Domokos csíkszeredai polgármester és alpolgármester ellen indított eljárást hivatali visszaélés vádjával. Mindhárom elöljárót felfüggesztették tisztségéből, Ráduly le is mondott a mandátumáról. Az keltett visszatetszést, hogy a székelyföldi vezetők olyan apró ügyek miatt kerültek a vádlottak padjára, amelyek minden bizonnyal bármelyik polgármesteri hivatalban előfordulnak. Mezeinek azt rótta fel a DNA, hogy szabálytalanul képviselte a város érdekeit egy céggel szemben, amelyben a város kisebbségi tulajdonos. Ráduly - az ügyészség állítása szerint - azzal követett el visszaélést, hogy a műemlékvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával adott építési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületének hőszigetelésére, továbbá egy alkalommal magáncélra használta a hivatali személygépkocsit.
2015-ben tapodtat sem haladt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata a számára törvényben biztosított önállóság felé, és a közösségi szimbólumok használata sem oldódott meg. Noha májusban a helyi zászlók használatáról fogadott el törvényt a parlament, a jogszabály nem biztosít jogi alapot a székely zászló használatához. A szimbólumot ugyan Hargita megye önkormányzata a megye jelképévé nevezte ki, de a törvény kimondja, hogy több közigazgatási egységnek nem lehet ugyanaz a zászlaja. Újabb jelkép is született 2015-ben. Májusban a Partiumi Autonómiatanács (PAT) elfogadta a Partium zászlaját.
Az év során számtalan esetben keresték a bíróságokon az igazukat a közösség képviselői. A Magyar Polgári Párt (MPP) keresetére a Kovászna megyei törvényszék szeptemberben jogerős ítéletben érvénytelenítette azt a bírságot, amelyet a megye prefektusa a magyar himnusz nyilvános elénekléséért rótt ki. A marosvásárhelyi bíróság azokat a bírságokat érvénytelenítette, amelyeket a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) két önkéntesére rótt ki a helyi rendőrség. A Cemo - megelégelvén, hogy a város román polgármestere 15 éve akadályozza a kétnyelvű utcanévtáblák kitűzését, maga látott neki a táblák elkészíttetésének és kihelyezésének. A művelet a helyi rendőrség ellenlépéseinek egész sorát váltotta ki.
Kolozsváron is egy civil szervezet kezdett pereskedni a város határaiba kihelyezendő magyar és német nyelvű helységnévtáblákért. A Minority Rights egyesületet létrehozó jogászok tavaly egy hollandiai alapítvány képviselőiként már pert nyertek az önkormányzat ellen a helységnévtáblák ügyében, de az ítéletet másodfokon érvénytelenítette a törvényszék, úgy vélvén, hogy a holland alapítványnak nincs jogosultsága a kolozsvári magyarok nevében pereskedni. Az újabb pert indító egyesület mellett 403 kolozsvári polgár is beszállt a perbe.
A magyar politikai pártok a 2016 nyarán tartandó önkormányzati és a 2016. őszi parlamenti választásokra készültek. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) februárban vezetőcserével próbálta feledtetni azt a presztízsveszteséget, amelyet a 2014. végi államfőválasztás versenyében szenvedett el. Toró T. Tibort Szilágyi Zsolt váltotta az elnöki tisztségben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) áprilisban tartott kolozsvári kongresszusán újraválasztották az elnöki tisztségbe Kelemen Hunort, aki az "újratervezés" programját hirdette meg a szövetségben. A Magyar Polgári Párt (MPP) decemberben az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást írt alá, mely a 2016-os választásokra is kitér. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberben őrtüzekkel világította ki Székelyföld határait. Az akcióval azt a területet jelölte meg, amely számára területi autonómiát kér.
A pártok Marosvásárhelyen gyakorolták az együttműködést. Közösen szervezett előválasztáson döntötték el, hogy Soós Zoltán önkormányzati képviselő, az RMDSZ politikusa lesz a magyarság közös polgármesterjelöltje a 2016-os önkormányzati választásokon. MTI
2016. január 5.
Összefogás vagy új egység?
A két kisebb romániai magyar politikai alakulat vezetői egyetértenek Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kijelentésével, hogy az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) együtt kell működnie a nagyobb és erősebb RMDSZ-szel, ennek mikéntjét azonban továbbra is másképp látják.
A KDNP-elnök múlt csütörtöki évértékelőjén úgy fogalmazott: mindig is a kiegyezés híve volt az RMDSZ-szel, s nemzetpolitikai célja „összeboronálni" az adott nemzetrészben élő magyar politikai szervezeteket.
Toró T. Tibor, az EMNP stratégiai alelnöke a Krónika kérdésére rámutatott, a magyar nemzetpolitika egyik nagy dilemmája, hogy értékalapú vagy pragmatikus, érdekalapú elvek mentén támogatják-e a határon túli politikai szereplőket, szervezeteket. Toró meglátása szerint az értékalapú elvek mentén azokat kell támogatni, akik a magyarság hosszú távú céljait fogalmazzák meg, amelyek beilleszthetők a magyar nemzetpolitika irányelveibe.
„Mi abban vitatkozunk Semjén Zsolttal, hogy a nemzeti célok megvalósítására kovácsolódó összefogás egyik szereplője, az RMDSZ képes-e elvégezni azt az integráló feladatot, amelyet a legerősebb és a legtöbb szavazatot magáénak tudó szervezetként fel kellene vállalnia" – jegyezte meg Toró T. Tibor. Meglátása szerint az RMDSZ-nek ez a képessége 2003 óta folyamatosan gyengül, és „mára már teljesen elveszett".
Toró: legyen egység, de ne az ernyő alatt
„A néppárt folyamatosan az új egység létrehozását szorgalmazza, ennek azonban nem szervezeti, hanem akcióegységnek kell lennie. Ennek az imperatívusza ma is érvényes, hiszen az a nemzeti ügy, amely mellett nem tudunk egységesen kiállni, kudarcra van ítélve" – tette hozzá az EMNP alelnöke. Toró szerint az RMDSZ-ben mások a prioritások, nem azért lépnek fel, ami a magyarság hosszú távú céljait szolgálja: a szülőföldön való megmaradásért és gyarapodásért. „Ezeket a szempontokat kellene elemezni, és a mára már két táborra szakadt erdélyi magyar politikumot a nemzeti ügyek mentén közös nevezőre hozni" – mondta a néppárt alelnöke.
Szerinte ebben komoly szerepe lehet a magyar nemzetpolitika szereplőinek, de nem úgy, hogy mindenkit az RMDSZ ernyője alá terelnek – „azokat is, akiket korábban onnan már kitessékeltek" – mert szerinte „ez az ernyő már sem a politikai szereplőknek, sem a közösség tagjainak nem tud védelmet nyújtani". „Különböző szereplőket kell támogatni, elemezve, hogy milyen célokat fogalmaznak meg, ezek mennyire illeszthetők be a magyar nemzetpolitikába, és ezekért ki mekkora áldozatot hajlandó vállalni" – fogalmazta meg Toró.
Hangsúlyozta, a magyar támogatások odaítélését sikerült depolitizálni, ezek már célorientáltak, hasonló megközelítést vár el a néppárt minden téren, mert „az nem segíti a magyar ügyet, ha – leegyszerűsítve a képletet – odaállnak valamelyik párt mellé".
Biró Zsolt: nincs más választásunk
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint vannak helyzetek, amikor a magyar pártoknak kötelező módon össze kell fogniuk, és ennek a szellemében kezdték el már 2014-ben a tárgyalásokat az RMDSZ-szel, és ezért írták alá tavaly decemberben a politikai együttműködési megállapodást a szövetséggel. Biró Zsolt abban bízik, hogy az erdélyi magyar közéleti szereplők a 2016-os sorsdöntő választásokon meg tudják valósítani az együttműködést, lesz bennünk elegendő politikai bölcsesség, hiszen, mint fogalmazott, a nemzeti ügyek melletti elkötelezettség lesz a sorsdöntő.
„Vannak helyzetek, amikor lehet versenyezni. A politikai pluralizmusra is szükség van, ezt az RMDSZ-szel kötött keretegyezményben is a helyén kezelik, ám a sajátos kisebbségi helyzetből adódóan összefogásra is szükség van" – magyarázta az MPP elnöke. „Nincs abban semmi ellentmondás, hogy bizonyos kérdéseket másként látunk, de nemzeti ügyekben össze tudunk fogni" – szögezte le.
Szerinte örvendetes, hogy 2010 óta Magyarország nemzeti elkötelezettségű kormányának hangja meghatározó tud lenni a határon túli nemzetrészek esetében is, és az együttműködésre, az érdekérvényesítés erősítésére figyelmeztet. „A magyar kormány segítségével Kárpátalján az összefogás olyan erőket szabadított fel, olyan eredményt sikerült elérni, ami az ottani pártokat is meglepte" – emlékeztetett Biró.
Hozzátette, tavaly olyan sokat romlott a magyarság helyzete Romániában, hogy hasonló csak a kilencvenes években volt tapasztalható, ebből pedig csak úgy lehet előrelépni, ha a felelős politizálás jegyében összezárnak a magyar pártok. Szerinte összefogással a közélettől elfordult magyarokat is meg lehet szólítani.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)
A két kisebb romániai magyar politikai alakulat vezetői egyetértenek Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kijelentésével, hogy az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) együtt kell működnie a nagyobb és erősebb RMDSZ-szel, ennek mikéntjét azonban továbbra is másképp látják.
A KDNP-elnök múlt csütörtöki évértékelőjén úgy fogalmazott: mindig is a kiegyezés híve volt az RMDSZ-szel, s nemzetpolitikai célja „összeboronálni" az adott nemzetrészben élő magyar politikai szervezeteket.
Toró T. Tibor, az EMNP stratégiai alelnöke a Krónika kérdésére rámutatott, a magyar nemzetpolitika egyik nagy dilemmája, hogy értékalapú vagy pragmatikus, érdekalapú elvek mentén támogatják-e a határon túli politikai szereplőket, szervezeteket. Toró meglátása szerint az értékalapú elvek mentén azokat kell támogatni, akik a magyarság hosszú távú céljait fogalmazzák meg, amelyek beilleszthetők a magyar nemzetpolitika irányelveibe.
„Mi abban vitatkozunk Semjén Zsolttal, hogy a nemzeti célok megvalósítására kovácsolódó összefogás egyik szereplője, az RMDSZ képes-e elvégezni azt az integráló feladatot, amelyet a legerősebb és a legtöbb szavazatot magáénak tudó szervezetként fel kellene vállalnia" – jegyezte meg Toró T. Tibor. Meglátása szerint az RMDSZ-nek ez a képessége 2003 óta folyamatosan gyengül, és „mára már teljesen elveszett".
Toró: legyen egység, de ne az ernyő alatt
„A néppárt folyamatosan az új egység létrehozását szorgalmazza, ennek azonban nem szervezeti, hanem akcióegységnek kell lennie. Ennek az imperatívusza ma is érvényes, hiszen az a nemzeti ügy, amely mellett nem tudunk egységesen kiállni, kudarcra van ítélve" – tette hozzá az EMNP alelnöke. Toró szerint az RMDSZ-ben mások a prioritások, nem azért lépnek fel, ami a magyarság hosszú távú céljait szolgálja: a szülőföldön való megmaradásért és gyarapodásért. „Ezeket a szempontokat kellene elemezni, és a mára már két táborra szakadt erdélyi magyar politikumot a nemzeti ügyek mentén közös nevezőre hozni" – mondta a néppárt alelnöke.
Szerinte ebben komoly szerepe lehet a magyar nemzetpolitika szereplőinek, de nem úgy, hogy mindenkit az RMDSZ ernyője alá terelnek – „azokat is, akiket korábban onnan már kitessékeltek" – mert szerinte „ez az ernyő már sem a politikai szereplőknek, sem a közösség tagjainak nem tud védelmet nyújtani". „Különböző szereplőket kell támogatni, elemezve, hogy milyen célokat fogalmaznak meg, ezek mennyire illeszthetők be a magyar nemzetpolitikába, és ezekért ki mekkora áldozatot hajlandó vállalni" – fogalmazta meg Toró.
Hangsúlyozta, a magyar támogatások odaítélését sikerült depolitizálni, ezek már célorientáltak, hasonló megközelítést vár el a néppárt minden téren, mert „az nem segíti a magyar ügyet, ha – leegyszerűsítve a képletet – odaállnak valamelyik párt mellé".
Biró Zsolt: nincs más választásunk
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint vannak helyzetek, amikor a magyar pártoknak kötelező módon össze kell fogniuk, és ennek a szellemében kezdték el már 2014-ben a tárgyalásokat az RMDSZ-szel, és ezért írták alá tavaly decemberben a politikai együttműködési megállapodást a szövetséggel. Biró Zsolt abban bízik, hogy az erdélyi magyar közéleti szereplők a 2016-os sorsdöntő választásokon meg tudják valósítani az együttműködést, lesz bennünk elegendő politikai bölcsesség, hiszen, mint fogalmazott, a nemzeti ügyek melletti elkötelezettség lesz a sorsdöntő.
„Vannak helyzetek, amikor lehet versenyezni. A politikai pluralizmusra is szükség van, ezt az RMDSZ-szel kötött keretegyezményben is a helyén kezelik, ám a sajátos kisebbségi helyzetből adódóan összefogásra is szükség van" – magyarázta az MPP elnöke. „Nincs abban semmi ellentmondás, hogy bizonyos kérdéseket másként látunk, de nemzeti ügyekben össze tudunk fogni" – szögezte le.
Szerinte örvendetes, hogy 2010 óta Magyarország nemzeti elkötelezettségű kormányának hangja meghatározó tud lenni a határon túli nemzetrészek esetében is, és az együttműködésre, az érdekérvényesítés erősítésére figyelmeztet. „A magyar kormány segítségével Kárpátalján az összefogás olyan erőket szabadított fel, olyan eredményt sikerült elérni, ami az ottani pártokat is meglepte" – emlékeztetett Biró.
Hozzátette, tavaly olyan sokat romlott a magyarság helyzete Romániában, hogy hasonló csak a kilencvenes években volt tapasztalható, ebből pedig csak úgy lehet előrelépni, ha a felelős politizálás jegyében összezárnak a magyar pártok. Szerinte összefogással a közélettől elfordult magyarokat is meg lehet szólítani.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)
2016. január 5.
Összefogást sürgetnek a marosvásárhelyi értelmiségiek
A magyar összefogást sürgetik az idei helyhatósági választáson a lapunk által megkérdezett marosvásárhelyi értelmiségiek.
Mindannyian úgy vélik, a magyar politikai alakulatok együttműködésének nincs alternatívája a megyeszékhelyen. A Vártemplom lelkipásztora, Ötvös József arra hívta fel a figyelmet, hogy a marosvásárhelyi magyar politikai érdekképviselet évről évre gyengül, legalábbis kívülről nézve.
„Sem az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), sem a Magyar Polgári Párt (MPP) nem eléggé erős, de az RMDSZ is gyengül. Úgy érzem, hogy a marosvásárhelyi magyarságnak ma már nincs igazán súlya. Ez a megállapítás éppen úgy érvényes a politikai, mint az egyházi vagy társadalmi életre. Ettől függetlenül még nem késő egy új Marosvásárhelyt építeni. Az, hogy kivel és hogyan, már nem az én dolgom" – fejtette ki a református lelkész.
Generációváltást sürgetnek
Ötvös úgy véli, mivel a Markó Béla, Frunda György, Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly nemzedéke már jócskán elmúlt hatvanesztendős, mielőbb generációváltásra és jó, ütőképes utánpótlásra van szükség. Szerinte a fiatal politikusok, ha nem is tapasztaltabbak, de egy olyan készséggel rendelkeznek, amelylyel az idősebbek nemigen dicsekedhetnek: sokkal jobban tudnak együttműködni egymással, még akkor is, ha más-más pártnak a tagjai.
„Akik még hatalmon vagy székben vannak, akarva-akaratlanul egyfajta '89 előtti politikai koncepcióval érkeztek, és ez rányomta bélyegét a ténykedésükre. Azóta eltelt huszonöt év, felnőtt egy új nemzedék, sokkal színesebb lett a világ, ma már egy kis nemzet sem gondolkodhat egypártrendszerben. Még akkor sem, ha azt a legerősebbnek szeretnénk" – szögezte le Ötvös József.
Szélyes Ferenc színművész szerint már csak azért is lenne jó összefogni, mivel ez a marosvásárhelyi magyarok régi vágya. „A kilencvenes évek elejétől ez a magyarság óhaja, utoljára akkor volt igazi összefogás. Csakhogy azóta nagyot változott a világ, ma már több pártban magyarkodunk, ami nem is baj, csakhogy ilyenkor össze kell fognunk" – mondta a Spectrum Színház művésze és a Csűrszínházi Fesztivál ötletgazdája és főszervezője.
Szélyes reméli, hogy a politikusokban lesz annyi bölcsesség és kompromisszumkészség, hogy a köz érdekében összefogjanak, és egységesen lépjenek fel. „Le kell győzni a személyes indulatokat és becsvágyakat, különben az utolsó vonatot is elszalasztja a vásárhelyi magyarság, s akkor négy év múlva már nem lesz mire felülni" – vélekedett a népszerű színész.
Székely Emese, a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Gimnázium tanára hisz az összefogásban, a kivitelezés kapcsán azonban szkeptikus. „Nagyon nagy szükség volna az együttműködésre, de én egy kicsit szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatosan" – fogalmazta meg véleményét a pedagógus. Szerinte vannak jó próbálkozások, főként Brassai Zsombor Maros megyei RMDSZ-elnök részéről, ám a felek bizalmatlanok, és időnként be-betartanak egymásnak. „Lehet, hogy egy külső kézre lenne szükség, aki tekintélyével képes belenyúlni a dolgokba, és helyre tenni azokat" – tette hozzá Székely Emese.
„Hiteles jelöltekre van szükség!"
Nagy Miklós Kund szerint örök probléma Marosvásárhelyen az összefogás. A Bernády-ház kuratóriumának alelnöke úgy véli, hogy a vásárhelyiek rendelkeznek már annyi tapasztalattal és bölcsességgel, hogy tudják, a széthúzás csak gyengíti a közösséget. „Azokat az esélyeket, amelyeket esetleg kihasználhatnánk, ha nem fog össze Marosvásárhely magyarsága, nem fogjuk tudni érvényesíteni" – fogalmazott Nagy Miklós Kund, hozzátéve, hogy „mindazért, amit elérünk, valamilyen módon meg kell küzdenünk" és ha szétaprózódnak az erők, ez nem fog sikerülni. Ha lesznek a választások, megtörténhet, hogy néhány száz emberen múlik a siker, vagy a sikertelenség.
„Nem vagyok nagyon optimista ebben a dologban, sokszor tapasztaltuk már, hogy könnyű összefogásról beszélni, de nagyon nehéz, amikor a gyakorlatban meg kell valósítani. Eddig úgy tűnik, hogy minden alkalommal közbejött valami vagy valaki, ami vagy, aki ezt az egységet az utolsó pillanatban is meg tudta bontani" – fejtette ki az alelnök. Szerinte esélyek vannak, ezért kell ezekkel mindenképpen élni. „Reálisan kell hozzáállnunk ehhez a dologhoz, és akkor talán nem lesz okunk az elkeseredésre, amikor arról kell dönteni, hogy kik lesznek a város vezetői" – véli Nagy Miklós Kund.
A Bolyai téri unitárius templom lelkésze, Nagy László szerint „az előttünk álló feladatok és célok megvalósulását csak hiteles emberekkel látom elérhetőnek". Nagy László szerint az a fontos, hogy akik felvállalják a küzdelmet, azok legyenek képesek arra is, hogy el tudják hitetni: a közösségért akarnak tenni és nem személyes érdekből.
„Tudjanak egy olyan kampányt megszervezni és lefolytatni, hogy higgyük el, a kapcsolat nemcsak a választásokig tart, hanem állandó marad a választó és a megválasztott között" – tette hozzá. – Azok pedig, akik a közösségen belül eluralkodó közömbösséget, kiábrándultságot létrehozták, maradjanak távol, hallgassanak el, hiszen ez lehet az összefogás egyik alapja".
Antal Erika, Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)
A magyar összefogást sürgetik az idei helyhatósági választáson a lapunk által megkérdezett marosvásárhelyi értelmiségiek.
Mindannyian úgy vélik, a magyar politikai alakulatok együttműködésének nincs alternatívája a megyeszékhelyen. A Vártemplom lelkipásztora, Ötvös József arra hívta fel a figyelmet, hogy a marosvásárhelyi magyar politikai érdekképviselet évről évre gyengül, legalábbis kívülről nézve.
„Sem az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), sem a Magyar Polgári Párt (MPP) nem eléggé erős, de az RMDSZ is gyengül. Úgy érzem, hogy a marosvásárhelyi magyarságnak ma már nincs igazán súlya. Ez a megállapítás éppen úgy érvényes a politikai, mint az egyházi vagy társadalmi életre. Ettől függetlenül még nem késő egy új Marosvásárhelyt építeni. Az, hogy kivel és hogyan, már nem az én dolgom" – fejtette ki a református lelkész.
Generációváltást sürgetnek
Ötvös úgy véli, mivel a Markó Béla, Frunda György, Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly nemzedéke már jócskán elmúlt hatvanesztendős, mielőbb generációváltásra és jó, ütőképes utánpótlásra van szükség. Szerinte a fiatal politikusok, ha nem is tapasztaltabbak, de egy olyan készséggel rendelkeznek, amelylyel az idősebbek nemigen dicsekedhetnek: sokkal jobban tudnak együttműködni egymással, még akkor is, ha más-más pártnak a tagjai.
„Akik még hatalmon vagy székben vannak, akarva-akaratlanul egyfajta '89 előtti politikai koncepcióval érkeztek, és ez rányomta bélyegét a ténykedésükre. Azóta eltelt huszonöt év, felnőtt egy új nemzedék, sokkal színesebb lett a világ, ma már egy kis nemzet sem gondolkodhat egypártrendszerben. Még akkor sem, ha azt a legerősebbnek szeretnénk" – szögezte le Ötvös József.
Szélyes Ferenc színművész szerint már csak azért is lenne jó összefogni, mivel ez a marosvásárhelyi magyarok régi vágya. „A kilencvenes évek elejétől ez a magyarság óhaja, utoljára akkor volt igazi összefogás. Csakhogy azóta nagyot változott a világ, ma már több pártban magyarkodunk, ami nem is baj, csakhogy ilyenkor össze kell fognunk" – mondta a Spectrum Színház művésze és a Csűrszínházi Fesztivál ötletgazdája és főszervezője.
Szélyes reméli, hogy a politikusokban lesz annyi bölcsesség és kompromisszumkészség, hogy a köz érdekében összefogjanak, és egységesen lépjenek fel. „Le kell győzni a személyes indulatokat és becsvágyakat, különben az utolsó vonatot is elszalasztja a vásárhelyi magyarság, s akkor négy év múlva már nem lesz mire felülni" – vélekedett a népszerű színész.
Székely Emese, a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Gimnázium tanára hisz az összefogásban, a kivitelezés kapcsán azonban szkeptikus. „Nagyon nagy szükség volna az együttműködésre, de én egy kicsit szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatosan" – fogalmazta meg véleményét a pedagógus. Szerinte vannak jó próbálkozások, főként Brassai Zsombor Maros megyei RMDSZ-elnök részéről, ám a felek bizalmatlanok, és időnként be-betartanak egymásnak. „Lehet, hogy egy külső kézre lenne szükség, aki tekintélyével képes belenyúlni a dolgokba, és helyre tenni azokat" – tette hozzá Székely Emese.
„Hiteles jelöltekre van szükség!"
Nagy Miklós Kund szerint örök probléma Marosvásárhelyen az összefogás. A Bernády-ház kuratóriumának alelnöke úgy véli, hogy a vásárhelyiek rendelkeznek már annyi tapasztalattal és bölcsességgel, hogy tudják, a széthúzás csak gyengíti a közösséget. „Azokat az esélyeket, amelyeket esetleg kihasználhatnánk, ha nem fog össze Marosvásárhely magyarsága, nem fogjuk tudni érvényesíteni" – fogalmazott Nagy Miklós Kund, hozzátéve, hogy „mindazért, amit elérünk, valamilyen módon meg kell küzdenünk" és ha szétaprózódnak az erők, ez nem fog sikerülni. Ha lesznek a választások, megtörténhet, hogy néhány száz emberen múlik a siker, vagy a sikertelenség.
„Nem vagyok nagyon optimista ebben a dologban, sokszor tapasztaltuk már, hogy könnyű összefogásról beszélni, de nagyon nehéz, amikor a gyakorlatban meg kell valósítani. Eddig úgy tűnik, hogy minden alkalommal közbejött valami vagy valaki, ami vagy, aki ezt az egységet az utolsó pillanatban is meg tudta bontani" – fejtette ki az alelnök. Szerinte esélyek vannak, ezért kell ezekkel mindenképpen élni. „Reálisan kell hozzáállnunk ehhez a dologhoz, és akkor talán nem lesz okunk az elkeseredésre, amikor arról kell dönteni, hogy kik lesznek a város vezetői" – véli Nagy Miklós Kund.
A Bolyai téri unitárius templom lelkésze, Nagy László szerint „az előttünk álló feladatok és célok megvalósulását csak hiteles emberekkel látom elérhetőnek". Nagy László szerint az a fontos, hogy akik felvállalják a küzdelmet, azok legyenek képesek arra is, hogy el tudják hitetni: a közösségért akarnak tenni és nem személyes érdekből.
„Tudjanak egy olyan kampányt megszervezni és lefolytatni, hogy higgyük el, a kapcsolat nemcsak a választásokig tart, hanem állandó marad a választó és a megválasztott között" – tette hozzá. – Azok pedig, akik a közösségen belül eluralkodó közömbösséget, kiábrándultságot létrehozták, maradjanak távol, hallgassanak el, hiszen ez lehet az összefogás egyik alapja".
Antal Erika, Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)
2016. január 7.
Soltész: ma is van küzdelem Erdélyben
Akárcsak negyed évezreddel ezelőtt, napjainkban is másodrangú polgárként kezelik a magyar embereket a hivatalokban és munkahelyeken, iskolákban és kórházakban – hangzott el a madéfalvi veszedelem 252. évfordulója alkalmából tartott megemlékező ünnepségen csütörtökön. A madéfalvi Siculicidium-emlékműnél aktuálpolitikai vonatkozású beszédeket hallhattak a jelenlevők.
Az 1764. január 7-ei vérengzésre való megemlékezés csütörtökön szentmisével kezdődött, amelyet a helyi általános iskola diákjainak előadása követett. A résztvevők a történelmi visszatekintés után egyházi lobogók alatt vonultak a felújított Siculicidium-emlékműhöz, ahol szép számú tömeg gyűlt össze fogadásukra – az előző évekhez képest idén kedvezett az időjárás a megemlékezőknek.
Nem a magyaroktól kell félni
Elsőként Soltész Miklós, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára mondott ünnepi beszédet. Arra hivatkozva, hogy a diákok összeállítása nagyon átfogó volt – ami a történelmi eseményeket illeti –, a megszokott beszédektől eltérően a közösség szerepéről szóló történetet mesélt el. Annak végén rámutatott, az a küzdelem, amelyben az emberek nap mint nap élnek, csak akkor éri el célját, ha az közösséget teremt.
„Ma is van küzdelem bőven itt Erdélyben is: székely zászló, utcanevek, településnevek. Biztos vagyok benne, hogy akik polgármestereket perelnek be, politikusokat tesznek tönkre, családokat hurcoltatnak meg, azok neve nem fog fennmaradni, senki nem fog rájuk emlékezni a román nemzetben sem. De akik ki mernek állni a közösségek élére, azoknak a hősöknek az emléke fennmarad, még ha ma ez szenvedéssel, gyötrelemmel jár is” – magyarázta. A román nemzetiségűeknek pedig azt üzente, nem a székelyektől, magyaroktól kell félniük, mert két irányból is sokkal nagyobb fenyegetés leselkedik rájuk. Tisztázta, nem a magyarok csábítanak nyugatra több millió fiatalt, sőt nem is ők fenyegetik a kereszténységet.
Székely büszkeség napja
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében kiemelte, az a tény, hogy még mindig jelen vannak a székelyek és 252 év után is meg tudnak emlékezni az álmukban lemészárolt áldozatokról, az annak bizonyítéka, hogy az igazság képes győzedelmeskedni a hazugságra alapozott állami erőszak fölött. Borboly szerint a megemlékezés és a gyász mellett január hetedike a székely büszkeség napja is, mivel a vérengzés nem érte el célját.
„Másodrangú polgárként kezelnek”
A kegyelet koszorúinak elhelyezése előtt Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is szólt az összegyűltekhez. Beszédében párhuzamba állította a negyed évezreddel korábbi és napjainkban történő eseményeket, rámutatva, hogy hiába az évszázadok, az elnyomó hatalom mindig hasonló eszközökkel próbálta és próbálja térdre kényszeríteni a székelységet. Majd a közelmúlt mérlegével kapcsolatban kijelentette: „megosztottság, érdektelenség – mindez a hatalom módszeres és cinikus taktikázásának eredménye. Másodrangú polgárként kezelnek hivatalokban és munkahelyeken, iskolákban és kórházakban. Ha tehetik eltipornak, ha nem, megfélemlítenek, az eredmény pedig borítékolható: elvándorlás, gyorsuló asszimiláció”. 2016 legfontosabb kihívása Bíró szerint az, hogy a magyarság tenni tudjon az elnyomás ellen. Részletes érvelését követően kijelentette, Székelyföld számára autonómiát akarnak.
A madéfalvi vérengzésről
Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia osztrák császárnő, magyar királynő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul, tüzérséggel támadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást.
Kömény Kamill. Székelyhon.ro
Akárcsak negyed évezreddel ezelőtt, napjainkban is másodrangú polgárként kezelik a magyar embereket a hivatalokban és munkahelyeken, iskolákban és kórházakban – hangzott el a madéfalvi veszedelem 252. évfordulója alkalmából tartott megemlékező ünnepségen csütörtökön. A madéfalvi Siculicidium-emlékműnél aktuálpolitikai vonatkozású beszédeket hallhattak a jelenlevők.
Az 1764. január 7-ei vérengzésre való megemlékezés csütörtökön szentmisével kezdődött, amelyet a helyi általános iskola diákjainak előadása követett. A résztvevők a történelmi visszatekintés után egyházi lobogók alatt vonultak a felújított Siculicidium-emlékműhöz, ahol szép számú tömeg gyűlt össze fogadásukra – az előző évekhez képest idén kedvezett az időjárás a megemlékezőknek.
Nem a magyaroktól kell félni
Elsőként Soltész Miklós, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára mondott ünnepi beszédet. Arra hivatkozva, hogy a diákok összeállítása nagyon átfogó volt – ami a történelmi eseményeket illeti –, a megszokott beszédektől eltérően a közösség szerepéről szóló történetet mesélt el. Annak végén rámutatott, az a küzdelem, amelyben az emberek nap mint nap élnek, csak akkor éri el célját, ha az közösséget teremt.
„Ma is van küzdelem bőven itt Erdélyben is: székely zászló, utcanevek, településnevek. Biztos vagyok benne, hogy akik polgármestereket perelnek be, politikusokat tesznek tönkre, családokat hurcoltatnak meg, azok neve nem fog fennmaradni, senki nem fog rájuk emlékezni a román nemzetben sem. De akik ki mernek állni a közösségek élére, azoknak a hősöknek az emléke fennmarad, még ha ma ez szenvedéssel, gyötrelemmel jár is” – magyarázta. A román nemzetiségűeknek pedig azt üzente, nem a székelyektől, magyaroktól kell félniük, mert két irányból is sokkal nagyobb fenyegetés leselkedik rájuk. Tisztázta, nem a magyarok csábítanak nyugatra több millió fiatalt, sőt nem is ők fenyegetik a kereszténységet.
Székely büszkeség napja
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében kiemelte, az a tény, hogy még mindig jelen vannak a székelyek és 252 év után is meg tudnak emlékezni az álmukban lemészárolt áldozatokról, az annak bizonyítéka, hogy az igazság képes győzedelmeskedni a hazugságra alapozott állami erőszak fölött. Borboly szerint a megemlékezés és a gyász mellett január hetedike a székely büszkeség napja is, mivel a vérengzés nem érte el célját.
„Másodrangú polgárként kezelnek”
A kegyelet koszorúinak elhelyezése előtt Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is szólt az összegyűltekhez. Beszédében párhuzamba állította a negyed évezreddel korábbi és napjainkban történő eseményeket, rámutatva, hogy hiába az évszázadok, az elnyomó hatalom mindig hasonló eszközökkel próbálta és próbálja térdre kényszeríteni a székelységet. Majd a közelmúlt mérlegével kapcsolatban kijelentette: „megosztottság, érdektelenség – mindez a hatalom módszeres és cinikus taktikázásának eredménye. Másodrangú polgárként kezelnek hivatalokban és munkahelyeken, iskolákban és kórházakban. Ha tehetik eltipornak, ha nem, megfélemlítenek, az eredmény pedig borítékolható: elvándorlás, gyorsuló asszimiláció”. 2016 legfontosabb kihívása Bíró szerint az, hogy a magyarság tenni tudjon az elnyomás ellen. Részletes érvelését követően kijelentette, Székelyföld számára autonómiát akarnak.
A madéfalvi vérengzésről
Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia osztrák császárnő, magyar királynő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul, tüzérséggel támadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást.
Kömény Kamill. Székelyhon.ro
2016. január 7.
Erdélyi magyar számvetés és politikai prognózis
Az elmúlt esztendő Janus-arcú volt a magyarság szempontjából. Egyik oldalról Magyarország és annak kormánya mind európai szinten, mind belpolitikai síkon megerősödött, hála annak, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen európai kormányfő, aki a háttérből szervezett és irányított legújabb kori népvándorlás közepette tisztán, világosan, minden értelmes ember számára felfoghatóan beszélt és mutatott irányt. A másik oldalról viszont Erdélyben a magyarság pozíciói jelentősen meggyengültek.
A kis lépések lenullázott eredményei
Sokadjára bebizonyosodott, hogy taktikájával az RMDSZ még ahhoz a szűk célrendszerhez sem kerül közelebb, amit a szervezet 1993-ban lefektetett autonómiaprogramjának feladása után tűzött ki maga elé. E taktika lényege úgy foglalható össze, hogy kerüljük a konfliktust a létünkre törő román hatalommal annak érdekében, hogy az tartózkodjon a magyarellenes hangulatkeltéstől, s netán még valami jogmorzsát is ejtsen számunkra. Valójában a román hatalom még azokat a szerzett jogokat is jelentősen csorbította, melyeket közösségi szinten magunkénak érezhettünk. Betiltották a Székely Szabadság Napjának megünneplését, ismételt támadásokat indítottak közösségi szimbólumaink és az anyanyelvű feliratok ellen, s bevetésre került a HarKov jelentésre emlékeztető szabályos hecckampány is egy éppen annyira konstruált, koholt vádas ügyben, mint amilyen a Székelyföldről „elüldözött” románok „problémája” volt. Beke István és Szőcs Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi és erdélyi elnökeinek letartóztatása egyértelmű justizmord, a bukaresti politikum és média ismét az áldozatból próbál bűnöst fabrikálni, mint tette azt a Ceauşescu-rendszer idején is. Az elnyomó hatalom azokból az engedményekből is visszavett, melyekre az RMDSZ oly nagy előszeretettel hivatkozik, lásd a MOGYE ügyét, a Mikó-ügyet, de ide illik az anyanyelvhasználat elleni megannyi támadás. Végül, de nem utolsósorban ott van az ártatlanul meghurcolt városvezetők, Mezei János, Ráduly Róbert és Szőke Domokos ügye. Ez esetben az RMDSZ-es korrupció visszaütött. Hiába hivatkozik az RMDSZ labanc vezetése arra, hogy a román hatalom politikai bunkósbotként használja a korrupcióellenes ügyészséget, mihelyt a perbe fogottak között olyanok is akadnak, akik érintettségéhez kétség aligha férhet.
A közhiedelemmel ellentétben a Markó–Neptun egységfront, majd az azt részben felváltó Kelemen Hunor-féle vezetés labancként történő leírása a valóságot megszépítő jelző, s nem sértés. A labanc főurak között nem kevesen nemzeti elkötelezettségűek voltak, akik igyekeztek az adott helyzetben a maximumot elérni a magyarság számára, kitölteni a nemzetpolitikai mozgásteret. A Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcot lezáró szatmári béke igen kedvező feltételrendszerét ennek köszönhetően sikerült kivívnia. Gróf Pálffy János tábornagy – aki egyébként a császári had főparancsnoka volt – ez idő tájt saját pozícióját veszélyeztetve folytatta a béketárgyalásokat. Bécs vissza akarta hívni, mert túl engedékenynek tűnt a kurucok s általában a magyarság jogköveteléseinek vonatkozásában.
Ha már békeszerződések történelmi kontextusait hasonlítjuk össze, Markóékról inkább a Károlyi Mihály-féle vezetés juthat eszünkbe, melynek tagjai Belgrádba mentek tárgyalni saját kül- és belpolitikai pozíciójukat erősítendő a nemzet rovására. „Sikerült” elérniük a történelmi határok kétségbe vonását – később pedig az ország tényleges szétdarabolását –, miközben a korábbi, pádovai fegyverszüneti egyezmény a határokat nem érintette.
Választások 2016-ban
A három magyar párt pozíciója, stratégiája már a 2015-ös tapasztalatok alapján megjósolható. Az RMDSZ a tavalyelőtti stratégiai partnerségi egyezményt követően 2015-ben lényegében lábon vásárolta meg a Magyar Polgári Pártot, kifizetve a vezetést néhány parlamenti hellyel. Erre már 2008-ban volt kísérlet, de akkor az RMDSZ olyan megalázó feltételeket diktált, hogy az MPP vezetői felálltak az asztaltól. Akkor ez volt a cél. Most viszont az a cél, hogy az RMDSZ felmutassa saját párbeszédképességét, nyitottságát az autonómia és az autonomisták felé anélkül, hogy a román nemzetstratégiai érdekeket kiszolgáló politikáján változtatna. Erre kell az MPP, valamint az ezer sebből vérző s a parlamentbe be sem nyújtott „székelyföldi” – valójában három román megyére vonatkozó – autonómiastatútum.
A marosvásárhelyi előválasztás, majd az azt követő RMDSZ–EMNP tárgyalás megelőlegezte a 2016-os választás forgatókönyvét. Az RMDSZ nem fog visszatérni az autonómiaprogramhoz, folytatja a maga klikkérdekű komprádor politikáját, az MPP pedig ehhez asszisztál. Arcpirító, hogy Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke most nemcsak védi az RMDSZ-szel kötött, a párt létértelmét kétségbe vonó stratégiai megállapodását, de az Erdélyi Magyar Néppártot vádolja meg azzal, hogy szétverte az erdélyi magyar jobboldalt, sőt, még az is a néppárt bűneként kerül felsorolásra, hogy a párt – ellentétben a Magyar Polgári Párttal – elindult a 2012-es parlamenti választásokon. Mondja ezt azon párt megyei elnöke, mely párt korábbi országos vezetője a választás szabadságának megteremtését még az autonómiának is elébe helyezte, hogy megszüntesse az RMDSZ politikai monopóliumát, s mely párt vezetői a 2012-es választáson mégis arra biztatták a szavazókat, hogy voksoljanak az RMDSZ-re.
Mindebből világosan kitetszik, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Marosvásárhelyen megmarad az RMDSZ jelöltje, mint hárompárti jelölt, más városokban, de Vásárhelyen is – mint ahogy az országos választásokon – a tanácsosi listák vonatkozásában viszont verseny lesz. A maga számára az RMDSZ ezúttal is gondoskodott a négy megyében elérhető 20 százalékos eredmény alternatív küszöbként történő kodifikálásával. Ezt az RMDSZ jó eséllyel el fogja érni, így nem lesz arra kényszerítve, hogy hárompárti magyar koalíció megalakítását kezdeményezze. Egy ilyen koalíció nemcsak a bejáratott szimbólumot, a tulipánt tenné zárójelbe, hanem arra is rákényszerítené a szövetséget, hogy szakítson jelenlegi önfeladó politikájával.
Rózsa Gáspár húzása
Harc lesz tehát 2016-ban, s csak halvány remény mutatkozik arra, hogy tiszta játékszabályok, választási fair play mellett kerül megrendezésre a küzdelem. A tapasztalatok ugyanis mást mutatnak. Számtalan példa idézhető lenne a konkurens szervezetek kampánytevékenységének konkrét akadályozásán keresztül Rózsa Gáspár katolikus plébánosig, aki azt ígérte Markó Bélának, hogy az ő falujában 80 emberből 90 az RMDSZ-re fog szavazni, különben „agyonveri az egészet”.
„Nincs más vértem, mint akaratom tisztasága, nincs más társam, csak a lelkiismeretem, nincs más reményem, mint kötelességem teljesítése” – írta Szabó Dezső 1922-ben, egyedül maradva. Ez illik az Erdélyi Magyar Néppártra is, mely az egyetlen olyan szervezet az erdélyi politikai páston, mely társadalmi szövetségeseivel, az EMNT-vel, az SZNT-vel és a Magyar Ifjúsági Tanáccsal karöltve a magyar szabadságprogramot, az autonómiát az önérdek és a pártérdek elé helyezi.
Borbély Zsolt Attila. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Az elmúlt esztendő Janus-arcú volt a magyarság szempontjából. Egyik oldalról Magyarország és annak kormánya mind európai szinten, mind belpolitikai síkon megerősödött, hála annak, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen európai kormányfő, aki a háttérből szervezett és irányított legújabb kori népvándorlás közepette tisztán, világosan, minden értelmes ember számára felfoghatóan beszélt és mutatott irányt. A másik oldalról viszont Erdélyben a magyarság pozíciói jelentősen meggyengültek.
A kis lépések lenullázott eredményei
Sokadjára bebizonyosodott, hogy taktikájával az RMDSZ még ahhoz a szűk célrendszerhez sem kerül közelebb, amit a szervezet 1993-ban lefektetett autonómiaprogramjának feladása után tűzött ki maga elé. E taktika lényege úgy foglalható össze, hogy kerüljük a konfliktust a létünkre törő román hatalommal annak érdekében, hogy az tartózkodjon a magyarellenes hangulatkeltéstől, s netán még valami jogmorzsát is ejtsen számunkra. Valójában a román hatalom még azokat a szerzett jogokat is jelentősen csorbította, melyeket közösségi szinten magunkénak érezhettünk. Betiltották a Székely Szabadság Napjának megünneplését, ismételt támadásokat indítottak közösségi szimbólumaink és az anyanyelvű feliratok ellen, s bevetésre került a HarKov jelentésre emlékeztető szabályos hecckampány is egy éppen annyira konstruált, koholt vádas ügyben, mint amilyen a Székelyföldről „elüldözött” románok „problémája” volt. Beke István és Szőcs Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi és erdélyi elnökeinek letartóztatása egyértelmű justizmord, a bukaresti politikum és média ismét az áldozatból próbál bűnöst fabrikálni, mint tette azt a Ceauşescu-rendszer idején is. Az elnyomó hatalom azokból az engedményekből is visszavett, melyekre az RMDSZ oly nagy előszeretettel hivatkozik, lásd a MOGYE ügyét, a Mikó-ügyet, de ide illik az anyanyelvhasználat elleni megannyi támadás. Végül, de nem utolsósorban ott van az ártatlanul meghurcolt városvezetők, Mezei János, Ráduly Róbert és Szőke Domokos ügye. Ez esetben az RMDSZ-es korrupció visszaütött. Hiába hivatkozik az RMDSZ labanc vezetése arra, hogy a román hatalom politikai bunkósbotként használja a korrupcióellenes ügyészséget, mihelyt a perbe fogottak között olyanok is akadnak, akik érintettségéhez kétség aligha férhet.
A közhiedelemmel ellentétben a Markó–Neptun egységfront, majd az azt részben felváltó Kelemen Hunor-féle vezetés labancként történő leírása a valóságot megszépítő jelző, s nem sértés. A labanc főurak között nem kevesen nemzeti elkötelezettségűek voltak, akik igyekeztek az adott helyzetben a maximumot elérni a magyarság számára, kitölteni a nemzetpolitikai mozgásteret. A Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcot lezáró szatmári béke igen kedvező feltételrendszerét ennek köszönhetően sikerült kivívnia. Gróf Pálffy János tábornagy – aki egyébként a császári had főparancsnoka volt – ez idő tájt saját pozícióját veszélyeztetve folytatta a béketárgyalásokat. Bécs vissza akarta hívni, mert túl engedékenynek tűnt a kurucok s általában a magyarság jogköveteléseinek vonatkozásában.
Ha már békeszerződések történelmi kontextusait hasonlítjuk össze, Markóékról inkább a Károlyi Mihály-féle vezetés juthat eszünkbe, melynek tagjai Belgrádba mentek tárgyalni saját kül- és belpolitikai pozíciójukat erősítendő a nemzet rovására. „Sikerült” elérniük a történelmi határok kétségbe vonását – később pedig az ország tényleges szétdarabolását –, miközben a korábbi, pádovai fegyverszüneti egyezmény a határokat nem érintette.
Választások 2016-ban
A három magyar párt pozíciója, stratégiája már a 2015-ös tapasztalatok alapján megjósolható. Az RMDSZ a tavalyelőtti stratégiai partnerségi egyezményt követően 2015-ben lényegében lábon vásárolta meg a Magyar Polgári Pártot, kifizetve a vezetést néhány parlamenti hellyel. Erre már 2008-ban volt kísérlet, de akkor az RMDSZ olyan megalázó feltételeket diktált, hogy az MPP vezetői felálltak az asztaltól. Akkor ez volt a cél. Most viszont az a cél, hogy az RMDSZ felmutassa saját párbeszédképességét, nyitottságát az autonómia és az autonomisták felé anélkül, hogy a román nemzetstratégiai érdekeket kiszolgáló politikáján változtatna. Erre kell az MPP, valamint az ezer sebből vérző s a parlamentbe be sem nyújtott „székelyföldi” – valójában három román megyére vonatkozó – autonómiastatútum.
A marosvásárhelyi előválasztás, majd az azt követő RMDSZ–EMNP tárgyalás megelőlegezte a 2016-os választás forgatókönyvét. Az RMDSZ nem fog visszatérni az autonómiaprogramhoz, folytatja a maga klikkérdekű komprádor politikáját, az MPP pedig ehhez asszisztál. Arcpirító, hogy Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke most nemcsak védi az RMDSZ-szel kötött, a párt létértelmét kétségbe vonó stratégiai megállapodását, de az Erdélyi Magyar Néppártot vádolja meg azzal, hogy szétverte az erdélyi magyar jobboldalt, sőt, még az is a néppárt bűneként kerül felsorolásra, hogy a párt – ellentétben a Magyar Polgári Párttal – elindult a 2012-es parlamenti választásokon. Mondja ezt azon párt megyei elnöke, mely párt korábbi országos vezetője a választás szabadságának megteremtését még az autonómiának is elébe helyezte, hogy megszüntesse az RMDSZ politikai monopóliumát, s mely párt vezetői a 2012-es választáson mégis arra biztatták a szavazókat, hogy voksoljanak az RMDSZ-re.
Mindebből világosan kitetszik, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Marosvásárhelyen megmarad az RMDSZ jelöltje, mint hárompárti jelölt, más városokban, de Vásárhelyen is – mint ahogy az országos választásokon – a tanácsosi listák vonatkozásában viszont verseny lesz. A maga számára az RMDSZ ezúttal is gondoskodott a négy megyében elérhető 20 százalékos eredmény alternatív küszöbként történő kodifikálásával. Ezt az RMDSZ jó eséllyel el fogja érni, így nem lesz arra kényszerítve, hogy hárompárti magyar koalíció megalakítását kezdeményezze. Egy ilyen koalíció nemcsak a bejáratott szimbólumot, a tulipánt tenné zárójelbe, hanem arra is rákényszerítené a szövetséget, hogy szakítson jelenlegi önfeladó politikájával.
Rózsa Gáspár húzása
Harc lesz tehát 2016-ban, s csak halvány remény mutatkozik arra, hogy tiszta játékszabályok, választási fair play mellett kerül megrendezésre a küzdelem. A tapasztalatok ugyanis mást mutatnak. Számtalan példa idézhető lenne a konkurens szervezetek kampánytevékenységének konkrét akadályozásán keresztül Rózsa Gáspár katolikus plébánosig, aki azt ígérte Markó Bélának, hogy az ő falujában 80 emberből 90 az RMDSZ-re fog szavazni, különben „agyonveri az egészet”.
„Nincs más vértem, mint akaratom tisztasága, nincs más társam, csak a lelkiismeretem, nincs más reményem, mint kötelességem teljesítése” – írta Szabó Dezső 1922-ben, egyedül maradva. Ez illik az Erdélyi Magyar Néppártra is, mely az egyetlen olyan szervezet az erdélyi politikai páston, mely társadalmi szövetségeseivel, az EMNT-vel, az SZNT-vel és a Magyar Ifjúsági Tanáccsal karöltve a magyar szabadságprogramot, az autonómiát az önérdek és a pártérdek elé helyezi.
Borbély Zsolt Attila. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2016. január 7.
A keresztény alapú magyar-román összefogást sürgette Soltész Miklós Madéfalván
A keresztény alapú magyar-román összefogást sürgette Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön a székelyföldi Madéfalván, a településen 252 évvel ezelőtt történt vérengzés évfordulóján.
“Akik ezt az országot vezetik, azoknak is látniuk kell, hogy kelet, délkelet felől sokkal nagyobb veszedelem jön. Nem a székelyeket kell bántani, nem az ő magyar-, vagy székelytudatukat kell visszaszorítani” – jelentette ki az államtitkár a Siculicidium tavaly felújított emlékműve előtt tartott beszédében. Az államtitkár a Romániát is sújtó másik veszélyforrást a munkaképes fiatalok elcsábításában, elvándorlásában látta.
Az államtitkár a 252 évvel ezelőtti vérengzésre utalva annak a feltételezésének adott hangot, hogy az osztrák történetírás sem tekint dicső cselekedetként a madéfalvi eseményekre. Hozzátette, azokra a románokra sem fog hősként tekinteni a saját népük, akik ma a székelyek jogkövetelései ellen lének fel. Úgy vélte, csak azoknak az emléke marad fenn, akik ki mernek állni a közösség élére akkor is, ha ez ma szenvedéssel, nehézséggel, gyötrelemmel jár.
Soltész Miklós ahhoz kért erőt, hogy a keresztény hitű Európában egymásra találjanak és egymást erősítsék a nemzetek, és ki-ki magyarságát és kereszténységét megőrizve erősítse a népét és azt az országot, amelyben él.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke beszédében úgy vélekedett, hogy ha a székelység megőrzi politikai egységét, semmi nem korlátozza abban, hogy elérje céljait. “A jövőnk jobbítására való feltételek adottak. Az önszerveződő képességeink megvannak. Kényelmes dolog a másra mutogatás, a hiba másban keresése, de az nem visz előre” – hangoztatta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke többek között arról beszélt, hogy Székelyföldnek “nagyon elege lett abból a nemzeti megalázásból és posztkommunista gazdasági kizsákmányolásból, amelyben Romániában részesül 1918 illetve 1990 óta”. A politikus szerint a székelyeknek erőt kell felmutatniuk jogaik érvényesítéséhez. “Erőt csakis akkor tudunk sugározni, ha egymásba tudunk kapaszkodni” – állapította meg a politikus.
A Madéfalván tartott csütörtöki megemlékezésen több százan vettek részt.
Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia osztrák császárnő, magyar királynő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul, tüzérséggel támadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást. erdon.ro
A keresztény alapú magyar-román összefogást sürgette Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön a székelyföldi Madéfalván, a településen 252 évvel ezelőtt történt vérengzés évfordulóján.
“Akik ezt az országot vezetik, azoknak is látniuk kell, hogy kelet, délkelet felől sokkal nagyobb veszedelem jön. Nem a székelyeket kell bántani, nem az ő magyar-, vagy székelytudatukat kell visszaszorítani” – jelentette ki az államtitkár a Siculicidium tavaly felújított emlékműve előtt tartott beszédében. Az államtitkár a Romániát is sújtó másik veszélyforrást a munkaképes fiatalok elcsábításában, elvándorlásában látta.
Az államtitkár a 252 évvel ezelőtti vérengzésre utalva annak a feltételezésének adott hangot, hogy az osztrák történetírás sem tekint dicső cselekedetként a madéfalvi eseményekre. Hozzátette, azokra a románokra sem fog hősként tekinteni a saját népük, akik ma a székelyek jogkövetelései ellen lének fel. Úgy vélte, csak azoknak az emléke marad fenn, akik ki mernek állni a közösség élére akkor is, ha ez ma szenvedéssel, nehézséggel, gyötrelemmel jár.
Soltész Miklós ahhoz kért erőt, hogy a keresztény hitű Európában egymásra találjanak és egymást erősítsék a nemzetek, és ki-ki magyarságát és kereszténységét megőrizve erősítse a népét és azt az országot, amelyben él.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke beszédében úgy vélekedett, hogy ha a székelység megőrzi politikai egységét, semmi nem korlátozza abban, hogy elérje céljait. “A jövőnk jobbítására való feltételek adottak. Az önszerveződő képességeink megvannak. Kényelmes dolog a másra mutogatás, a hiba másban keresése, de az nem visz előre” – hangoztatta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke többek között arról beszélt, hogy Székelyföldnek “nagyon elege lett abból a nemzeti megalázásból és posztkommunista gazdasági kizsákmányolásból, amelyben Romániában részesül 1918 illetve 1990 óta”. A politikus szerint a székelyeknek erőt kell felmutatniuk jogaik érvényesítéséhez. “Erőt csakis akkor tudunk sugározni, ha egymásba tudunk kapaszkodni” – állapította meg a politikus.
A Madéfalván tartott csütörtöki megemlékezésen több százan vettek részt.
Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia osztrák császárnő, magyar királynő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul, tüzérséggel támadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást. erdon.ro
2016. január 8.
Madéfalvától a migránsokig
A holnapért cselekedjünk
Vízkereszt napján emlékeztek meg Marosvásárhelyen is a madéfalvi veszedelem 252. évfordulójára. A Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett rendezvényt a Kultúrpalota nagytermében tartották. A felszólalók párhuzamot vontak a székelység, az erdélyi magyarság hajdani és jelenlegi megpróbáltatásai, jogsérelmei között, hangsúlyozva, hogy csak jogaink kitartó követelése, az összefogás, az autonómia hozhat megoldást, jelenthet biztos jövőképet a régiónak.
A rendezvény vetítéssel kezdődött. A régi székely himnusz bejátszott akkordjainak kíséretében térképekkel, fotókkal próbálták elmesélni dióhéjban a magyarság őstörténetét az őshazától a letelepedésig. Ezt követően a két műsorvezető: Kilyén Ilka és Kilyén László színművészek az 1764. január 7-i, vízkereszt utáni nap előzményeiről, majd a történelmi eseményről, illetve az ezt követő megtorlásról szóló részleteket olvastak fel a témát kutató neves történészek, levéltárosok munkáiból, irodalmi alkotásokból. Mindezt úgy, hogy közben a történet fonalát a rendezvényen fellépők szakították meg. Először az egyházak képviselői (Domahidi Béla református, Nagy László unitárius lelkész és Ferencz István katolikus pap) szóltak az egybegyűltekhez. Mindhárman a lelki, szellemi és gazdasági összefogásra ösztönözték a hallgatóságot, hiszen a történelmi múlt igazolja, hogy enélkül nehéz ellenállni a megpróbáltatásoknak.
A felszólalók sorában elsőként dr. Csige Sándor, Magyarország csíkszeredai konzulátusának vezető konzulja tolmácsolta dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul üzenetét. A jelen kihívásainak bölcs megoldására intette a politikusokat. "2016 választási év, amely nagy kihívás egy közösség számára. Dilemma, hogy külön-külön vagy összefogva keressük a válaszokat" – mondta a konzul, s ehhez kívánt egyetértést, nyugalmat és megfelelő bölcsességet a döntéshozóknak.
Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint "az igazságtalanság és a jogfosztás" ellen tiltakoztak a madéfalviak, mint ahogyan az 1990-es véres márciusi eseményeket megelőzően a marosvásárhelyi magyarok is, akik tulajdonképpen a minket megillető kisebbségi jogokért vonultak az utcára. A hatalom egyik estben sem a megoldást, hanem a véres megtorlást választotta, s ennek eredménye a régmúltban az elvándorlás (ezután létesültek a moldvai csángó települések), valamint a ’90-es években tapasztalható nagyméretű vásárhelyi magyar exodus lett. "Elege lett a Székelyföldnek az 1918-ban és az 1990-ben tett ígéretekből!" – mondta az elnök, majd hangsúlyozta: közösségi jogokat, egyenlő bánásmódot kérünk, ezért szállunk síkra ma is. Majd üdvözölte a jelen levő Soós Zoltánt, Marosvásárhely magyarságának "közös polgármesterjelöltjét".
Meghívottként jelen volt Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere is, aki kifejtette: "nem az a fontos, hogy a múltat búsuljuk, hanem az, hogy a holnapért cselekedjünk! A XVIII. század közepén és most is Madéfalvát szorgos székelyek lakják, akik gyerekeiket becsületre és munkára nevelték, nevelik". Ahogy sikerült az emlékművet felújítani (tavaly ősszel avatták újra), úgy továbbra is szót emelnek a jogsérelmekért – mondta többek között a fiatal elöljáró.
Tőkés László európai parlamenti képviselő betegsége miatt maradt távol a rendezvénytől, szavait Cseh Gábor, az EMNT országos alelnöke tolmácsolta. Tőkés László a madéfalvi eseményt a "nemzeti önvédelem hősi példájaként" említette. Akkor az állami hatalom kizárólagos elvárásokat fogalmazott meg, amelyeket a szabadságukhoz ragaszkodó székelyek nem voltak hajlandók teljesíteni. Ma sincs másként, amikor nemcsak egy országon belül, hanem Európában is egymásnak feszülnek az érdekellentétek. Olyan globális kihívásokkal kell szembenézni, mint a migránsjelenség, amely veszélyezteti a nemzeti érdekeket és értékeket. Ezzel és a minket, erdélyi magyarokat ért sérelmekkel szemben a nemzeti önvédelmet az autonómia jelentheti. "Nem akarunk a világ migránsaivá válni, mi itthon keressük a boldogulást" – üzente – többek között – Tőkés László.
Végül Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a bukovinai székelyek vándorlására utalt, majd beszédében kiemelte, hogy a madéfalvi megemlékezés Marosvásárhelyen egy eseménysorozat zárómozzanata. Azért Maros megye székhelyén, mert ez volt a Székelyföld fővárosa, és itt kell a leghangsúlyozottabban megfogalmazni azt a közös célt, amely Székelyföld területi autonómiája. A múlt tanulsága, kollektív értékeink, hagyományaink, közös kultúránk, a közös jövő gondolata kötelez minket arra, hogy ezért együtt cselekedjünk. Majd a marosvásárhelyi kétnyelvű táblák kihelyezéséért vívott "küzdelmet" említette, amikor a "megfélemlítés hálójában" többen voltak azok, akik elzárkóztak az akció elől, mint azok, akik cselekvően az ügy mellé álltak. Az SZNT elnöke szabadságharcra, nemzeti ellenállásra buzdított felekezeti, pártbeli hovatartozás nélkül, mert csak így érjük el céljainkat – jegyezhettük le egyebek mellett az elnök szavait.
A rendezvényre várták Budapestről Csibi Krisztinát, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnökét, aki végül nem jött el. A meghívott vendégek között jelen volt dr. Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke, Kovács Levente ügyvezető elnök, Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere és Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármesterjelöltje.
Fellépett a marosvásárhelyi Vártemplom Kovács András vezette kórusa és a Domahidi testvérek (Anna, Kata, Sára, Zsuzsa) kamaraegyüttese. Ugyanakkor bejátszottak egy rövid jelenetet Sára Sándor Sír az út előttem című dokumentumfilmjéből, amely a madéfalvi eseményekről, illetve a bukovinai székelyekről szólt. A rendezvény a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)
A holnapért cselekedjünk
Vízkereszt napján emlékeztek meg Marosvásárhelyen is a madéfalvi veszedelem 252. évfordulójára. A Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett rendezvényt a Kultúrpalota nagytermében tartották. A felszólalók párhuzamot vontak a székelység, az erdélyi magyarság hajdani és jelenlegi megpróbáltatásai, jogsérelmei között, hangsúlyozva, hogy csak jogaink kitartó követelése, az összefogás, az autonómia hozhat megoldást, jelenthet biztos jövőképet a régiónak.
A rendezvény vetítéssel kezdődött. A régi székely himnusz bejátszott akkordjainak kíséretében térképekkel, fotókkal próbálták elmesélni dióhéjban a magyarság őstörténetét az őshazától a letelepedésig. Ezt követően a két műsorvezető: Kilyén Ilka és Kilyén László színművészek az 1764. január 7-i, vízkereszt utáni nap előzményeiről, majd a történelmi eseményről, illetve az ezt követő megtorlásról szóló részleteket olvastak fel a témát kutató neves történészek, levéltárosok munkáiból, irodalmi alkotásokból. Mindezt úgy, hogy közben a történet fonalát a rendezvényen fellépők szakították meg. Először az egyházak képviselői (Domahidi Béla református, Nagy László unitárius lelkész és Ferencz István katolikus pap) szóltak az egybegyűltekhez. Mindhárman a lelki, szellemi és gazdasági összefogásra ösztönözték a hallgatóságot, hiszen a történelmi múlt igazolja, hogy enélkül nehéz ellenállni a megpróbáltatásoknak.
A felszólalók sorában elsőként dr. Csige Sándor, Magyarország csíkszeredai konzulátusának vezető konzulja tolmácsolta dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul üzenetét. A jelen kihívásainak bölcs megoldására intette a politikusokat. "2016 választási év, amely nagy kihívás egy közösség számára. Dilemma, hogy külön-külön vagy összefogva keressük a válaszokat" – mondta a konzul, s ehhez kívánt egyetértést, nyugalmat és megfelelő bölcsességet a döntéshozóknak.
Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint "az igazságtalanság és a jogfosztás" ellen tiltakoztak a madéfalviak, mint ahogyan az 1990-es véres márciusi eseményeket megelőzően a marosvásárhelyi magyarok is, akik tulajdonképpen a minket megillető kisebbségi jogokért vonultak az utcára. A hatalom egyik estben sem a megoldást, hanem a véres megtorlást választotta, s ennek eredménye a régmúltban az elvándorlás (ezután létesültek a moldvai csángó települések), valamint a ’90-es években tapasztalható nagyméretű vásárhelyi magyar exodus lett. "Elege lett a Székelyföldnek az 1918-ban és az 1990-ben tett ígéretekből!" – mondta az elnök, majd hangsúlyozta: közösségi jogokat, egyenlő bánásmódot kérünk, ezért szállunk síkra ma is. Majd üdvözölte a jelen levő Soós Zoltánt, Marosvásárhely magyarságának "közös polgármesterjelöltjét".
Meghívottként jelen volt Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere is, aki kifejtette: "nem az a fontos, hogy a múltat búsuljuk, hanem az, hogy a holnapért cselekedjünk! A XVIII. század közepén és most is Madéfalvát szorgos székelyek lakják, akik gyerekeiket becsületre és munkára nevelték, nevelik". Ahogy sikerült az emlékművet felújítani (tavaly ősszel avatták újra), úgy továbbra is szót emelnek a jogsérelmekért – mondta többek között a fiatal elöljáró.
Tőkés László európai parlamenti képviselő betegsége miatt maradt távol a rendezvénytől, szavait Cseh Gábor, az EMNT országos alelnöke tolmácsolta. Tőkés László a madéfalvi eseményt a "nemzeti önvédelem hősi példájaként" említette. Akkor az állami hatalom kizárólagos elvárásokat fogalmazott meg, amelyeket a szabadságukhoz ragaszkodó székelyek nem voltak hajlandók teljesíteni. Ma sincs másként, amikor nemcsak egy országon belül, hanem Európában is egymásnak feszülnek az érdekellentétek. Olyan globális kihívásokkal kell szembenézni, mint a migránsjelenség, amely veszélyezteti a nemzeti érdekeket és értékeket. Ezzel és a minket, erdélyi magyarokat ért sérelmekkel szemben a nemzeti önvédelmet az autonómia jelentheti. "Nem akarunk a világ migránsaivá válni, mi itthon keressük a boldogulást" – üzente – többek között – Tőkés László.
Végül Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a bukovinai székelyek vándorlására utalt, majd beszédében kiemelte, hogy a madéfalvi megemlékezés Marosvásárhelyen egy eseménysorozat zárómozzanata. Azért Maros megye székhelyén, mert ez volt a Székelyföld fővárosa, és itt kell a leghangsúlyozottabban megfogalmazni azt a közös célt, amely Székelyföld területi autonómiája. A múlt tanulsága, kollektív értékeink, hagyományaink, közös kultúránk, a közös jövő gondolata kötelez minket arra, hogy ezért együtt cselekedjünk. Majd a marosvásárhelyi kétnyelvű táblák kihelyezéséért vívott "küzdelmet" említette, amikor a "megfélemlítés hálójában" többen voltak azok, akik elzárkóztak az akció elől, mint azok, akik cselekvően az ügy mellé álltak. Az SZNT elnöke szabadságharcra, nemzeti ellenállásra buzdított felekezeti, pártbeli hovatartozás nélkül, mert csak így érjük el céljainkat – jegyezhettük le egyebek mellett az elnök szavait.
A rendezvényre várták Budapestről Csibi Krisztinát, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnökét, aki végül nem jött el. A meghívott vendégek között jelen volt dr. Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke, Kovács Levente ügyvezető elnök, Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere és Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármesterjelöltje.
Fellépett a marosvásárhelyi Vártemplom Kovács András vezette kórusa és a Domahidi testvérek (Anna, Kata, Sára, Zsuzsa) kamaraegyüttese. Ugyanakkor bejátszottak egy rövid jelenetet Sára Sándor Sír az út előttem című dokumentumfilmjéből, amely a madéfalvi eseményekről, illetve a bukovinai székelyekről szólt. A rendezvény a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)
2016. január 11.
Magyar párt, magyar érdek?
2004-ben, midőn a Magyar Polgári Párt elődszervezete, a Magyar Polgári Szövetség még komolyan vette megalakulásának célját, saját létértelmét, a választás szabadságának megteremtését, és ennek érdekében egyes megyékben együtt indult a Népi Akció nevű szervezettel, az RMDSZ teleragasztatta Székelyföldet egy rendkívül egyszerű üzenetű plakáttal. Ez állt rajta: „Magyar párt, magyar érdek, román párt, román érdek”.
A kampány hatékony volt, nagyon sokakat meggyőzött. Pedig messze állt az üzenet a valóságtól, hiszen egy csak nevében magyar párt állt szemben egy nevében román párttal.
Valójában pedig kollaboránsok álltak szemben ellenállókkal, a távlattalan politika a távlatossal, a bukaresti hatalom elvtelen kiszolgálása az autonómia-politikával.
Érdemes e leegyszerűsítő, igazságtalan és demagóg politikai szlogen első tagját, melyet egyben címül is választottam, közelebbről szemügyre venni egy minap megejtett elnöki nyilatkozat fényében.
Mint megtudhattuk egy külföldi rádiónak adott interjúból, Kelemen Hunor szerint az RMDSZ elsődleges célja, hogy átlépje a parlamentbe jutáshoz szükséges szavazati küszöböt.
Hol vannak már azok a régi idők, amikor komolyan felvetődött, hogy az RMDSZ vonuljon ki a törvényhozásból, hagyjon ott egy megfigyelőt és összpontosítson a társadalomépítésre, valamint a külpolitikára? A passzív ellenállás, Erdély problémájának a nemzetközi rendezést igénylő ügyek listájára való felhelyezése távlatilag sokkal inkább sikerrel kecsegtetett volna, mint a román hatalomnak a Nyugat irányában történő legitimálása, a modellértékű román kisebbségpolitika hazug mítoszának kialakulásához való segítségnyújtás.
Nehéz ma már elhinni, hogy volt olyan időszak, amikor az RMDSZ-en belül nem volt evidencia, hogy elsődleges cél a parlamentbe jutás, kiemelt prioritás a kormányzati szerepvállalás és háttérbe szorul mindaz, amiért tulajdonképpen a szervezet alakult: a közösség minél hatékonyabb megszervezése, a politikai elit és a választói bázis közötti szakadék felszámolása, a politika szervesítése, a tagság bevonása a szervezeti életbe, az önálló erdélyi magyar történelmi műhely, az autonómia megteremtése.
Bizonyára akadnak, akik szerint ez a folyamat szükségszerű része a politikai „elit” professzionalizálódásának, hiszen kevés kivétellel a világon mindenütt oligarchiák vezetik az egyes államokat, melyeknek sokkal fontosabb a klikkérdek, mint a nemzetérdek. A nemzeti érdek valamiféle képviselete inkább úgy jön számításba, mint retorikai kötelező gyakorlat a választói bázis irányában. Legalábbis ott, ahol erre egyáltalán igény van, hiszen a nemzetközi baloldal nyíltan hirdeti, élén az egyik fő ideológusával, Soros Györggyel, hogy le kell bontani a nemzeti határokat, értsd alatta: meg kell szüntetni a nemzeteket. Ebbeli igyekezetük egyes európai társadalmak nemzeti öntudatát s vele együtt ösztönös védekezőképességét (pl. német, osztrák, svéd) jelentősen lebontotta, nemzeti retorikával ezen államokban aligha lehet választást nyerni.
Az RMDSZ-re visszatérve, nem tudjuk, hogy mi lett volna, ha nem győz 1996. november 28-án a neptunisták logikája, akik a magyar érdek kockázatos és a román belügyi szervek által ellenséges ármánynak tekintett politikáját lecserélték a román nemzetérdek szolgálatára, az önálló, magyar érdekű külpolitikát a hivatalos román külpolitikába való besimulásra, a nemzeti önkormányzatkénti működést zsákmányszerző pártpolitikára, a belső pluralizmust monolit pártegységre, a partneri civil szervezetekből vazallust, a szabad sajtóból pedig pártsajtót csináltak.
Meg is lett az eredmény.
Az RMDSZ immár nem az első számú mumus a létünkre törő román hatalom szemében, nem nemzetbiztonsági veszély, hanem a mindenkori kormány legmegbízhatóbb partnere, melynek kongresszusán a román és a magyar baloldal ad egymásnak csúcstalálkozót, s a román pártvezetők, illetve közjogi méltóságok egymás kezéből kapkodják ki a mikrofont, hogy dicsérjék az RMDSZ partneri hűségét.
Az egykori nagyívű vízióból, az állam az államban funkcióból, a magyar nemzeti önkormányzatból, a háromszintű autonómia programjából ennyi maradt: a parlamentbe jutás, mint elsődleges cél.
Borbély Zsolt Attila. itthon.ma//szerintunk
2004-ben, midőn a Magyar Polgári Párt elődszervezete, a Magyar Polgári Szövetség még komolyan vette megalakulásának célját, saját létértelmét, a választás szabadságának megteremtését, és ennek érdekében egyes megyékben együtt indult a Népi Akció nevű szervezettel, az RMDSZ teleragasztatta Székelyföldet egy rendkívül egyszerű üzenetű plakáttal. Ez állt rajta: „Magyar párt, magyar érdek, román párt, román érdek”.
A kampány hatékony volt, nagyon sokakat meggyőzött. Pedig messze állt az üzenet a valóságtól, hiszen egy csak nevében magyar párt állt szemben egy nevében román párttal.
Valójában pedig kollaboránsok álltak szemben ellenállókkal, a távlattalan politika a távlatossal, a bukaresti hatalom elvtelen kiszolgálása az autonómia-politikával.
Érdemes e leegyszerűsítő, igazságtalan és demagóg politikai szlogen első tagját, melyet egyben címül is választottam, közelebbről szemügyre venni egy minap megejtett elnöki nyilatkozat fényében.
Mint megtudhattuk egy külföldi rádiónak adott interjúból, Kelemen Hunor szerint az RMDSZ elsődleges célja, hogy átlépje a parlamentbe jutáshoz szükséges szavazati küszöböt.
Hol vannak már azok a régi idők, amikor komolyan felvetődött, hogy az RMDSZ vonuljon ki a törvényhozásból, hagyjon ott egy megfigyelőt és összpontosítson a társadalomépítésre, valamint a külpolitikára? A passzív ellenállás, Erdély problémájának a nemzetközi rendezést igénylő ügyek listájára való felhelyezése távlatilag sokkal inkább sikerrel kecsegtetett volna, mint a román hatalomnak a Nyugat irányában történő legitimálása, a modellértékű román kisebbségpolitika hazug mítoszának kialakulásához való segítségnyújtás.
Nehéz ma már elhinni, hogy volt olyan időszak, amikor az RMDSZ-en belül nem volt evidencia, hogy elsődleges cél a parlamentbe jutás, kiemelt prioritás a kormányzati szerepvállalás és háttérbe szorul mindaz, amiért tulajdonképpen a szervezet alakult: a közösség minél hatékonyabb megszervezése, a politikai elit és a választói bázis közötti szakadék felszámolása, a politika szervesítése, a tagság bevonása a szervezeti életbe, az önálló erdélyi magyar történelmi műhely, az autonómia megteremtése.
Bizonyára akadnak, akik szerint ez a folyamat szükségszerű része a politikai „elit” professzionalizálódásának, hiszen kevés kivétellel a világon mindenütt oligarchiák vezetik az egyes államokat, melyeknek sokkal fontosabb a klikkérdek, mint a nemzetérdek. A nemzeti érdek valamiféle képviselete inkább úgy jön számításba, mint retorikai kötelező gyakorlat a választói bázis irányában. Legalábbis ott, ahol erre egyáltalán igény van, hiszen a nemzetközi baloldal nyíltan hirdeti, élén az egyik fő ideológusával, Soros Györggyel, hogy le kell bontani a nemzeti határokat, értsd alatta: meg kell szüntetni a nemzeteket. Ebbeli igyekezetük egyes európai társadalmak nemzeti öntudatát s vele együtt ösztönös védekezőképességét (pl. német, osztrák, svéd) jelentősen lebontotta, nemzeti retorikával ezen államokban aligha lehet választást nyerni.
Az RMDSZ-re visszatérve, nem tudjuk, hogy mi lett volna, ha nem győz 1996. november 28-án a neptunisták logikája, akik a magyar érdek kockázatos és a román belügyi szervek által ellenséges ármánynak tekintett politikáját lecserélték a román nemzetérdek szolgálatára, az önálló, magyar érdekű külpolitikát a hivatalos román külpolitikába való besimulásra, a nemzeti önkormányzatkénti működést zsákmányszerző pártpolitikára, a belső pluralizmust monolit pártegységre, a partneri civil szervezetekből vazallust, a szabad sajtóból pedig pártsajtót csináltak.
Meg is lett az eredmény.
Az RMDSZ immár nem az első számú mumus a létünkre törő román hatalom szemében, nem nemzetbiztonsági veszély, hanem a mindenkori kormány legmegbízhatóbb partnere, melynek kongresszusán a román és a magyar baloldal ad egymásnak csúcstalálkozót, s a román pártvezetők, illetve közjogi méltóságok egymás kezéből kapkodják ki a mikrofont, hogy dicsérjék az RMDSZ partneri hűségét.
Az egykori nagyívű vízióból, az állam az államban funkcióból, a magyar nemzeti önkormányzatból, a háromszintű autonómia programjából ennyi maradt: a parlamentbe jutás, mint elsődleges cél.
Borbély Zsolt Attila. itthon.ma//szerintunk
2016. január 12.
Vihar az MPP-ben: bírálják az együttműködést az RMDSZ-szel
Bálint József bírálja Biró Zsoltot, Biró Zsolt bírálja Bálint Józsefet.
Nem aratott osztatlan tetszést a Magyar Polgári Pártban az RMDSZ-szel kötött együttműködés: az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke bírálta ma saját pártja országos vezetőit – tudósít a maszol.ro Bálint József sajtótájékoztatójáról.
Bálint szerint nemzeti fontosságú ügyekben minden hazai magyar szervezetnek együtt kell működnie, de azokon túl léteznie kell politikai és választási versenynek. „Az MPP dermedt állapotban van, szervezetei nem működnek, a gépet valakik eltérítették, a pilóta és segédpilóták katapultálni készülnek” – idézi a maszol.ro a polgári párt politikusát.
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes kijelentését is bírálta, miszerint össze kellene boronálni az erdélyi magyar politikai szervezeteket: „Semjén Zsolt ne boronáljon”. Bálint szerint a választási kudarcok ellenére szükség van az MPP-re és az EMNP-re, mert az RMDSZ nem képviseli az egész erdélyi magyarságot, „több bástya nagyobb védelmet nyújt”.
Nem akar kilépni a pártból, és véleményén, miszerint az MPP országos vezetősége ellentétes utat választott, mint amire a szavazói és a legutóbbi országos tanács felhatalmazta, nem fog változtatni, mondta Bálint József. Sőt arra számít, hogy mások is csatlakoznak hozzá és változtatásra kényszerítik az országos vezetőséget, de azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az MPP új elnökséget válasszon.
Nehezményezte azt is, hogy Biró Zsolt pártelnökké választása, azaz 2012 óta nem hívta össze a kongresszust, bár a szabályzat szerint legalább kétévente üléseznie kellene az Országos Tanácsnak.
„Idén nem Bálint József fogja építeni a sepsiszentgyörgyi szervezetet”
Biró Zsolt a maszol.ro megkeresésére elmondta, szerinte Bálint József azért tesz bombasztikus kijelentéseket, mert érzi, hogy idén nem ő fogja építeni az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetét.
Szerinte Bálint József súlytalanná vált a pártban, mert „tönkre tette a jól működő sepsiszentgyörgyi szervezetet”: míg a pártnak 2008-2012. között 9 városi tanácsosa és egy alpolgármestere működött az önkormányzatban, addig a képviselet mostanra egyetlen tanácsosra olvadt. foter.ro
Bálint József bírálja Biró Zsoltot, Biró Zsolt bírálja Bálint Józsefet.
Nem aratott osztatlan tetszést a Magyar Polgári Pártban az RMDSZ-szel kötött együttműködés: az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke bírálta ma saját pártja országos vezetőit – tudósít a maszol.ro Bálint József sajtótájékoztatójáról.
Bálint szerint nemzeti fontosságú ügyekben minden hazai magyar szervezetnek együtt kell működnie, de azokon túl léteznie kell politikai és választási versenynek. „Az MPP dermedt állapotban van, szervezetei nem működnek, a gépet valakik eltérítették, a pilóta és segédpilóták katapultálni készülnek” – idézi a maszol.ro a polgári párt politikusát.
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes kijelentését is bírálta, miszerint össze kellene boronálni az erdélyi magyar politikai szervezeteket: „Semjén Zsolt ne boronáljon”. Bálint szerint a választási kudarcok ellenére szükség van az MPP-re és az EMNP-re, mert az RMDSZ nem képviseli az egész erdélyi magyarságot, „több bástya nagyobb védelmet nyújt”.
Nem akar kilépni a pártból, és véleményén, miszerint az MPP országos vezetősége ellentétes utat választott, mint amire a szavazói és a legutóbbi országos tanács felhatalmazta, nem fog változtatni, mondta Bálint József. Sőt arra számít, hogy mások is csatlakoznak hozzá és változtatásra kényszerítik az országos vezetőséget, de azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az MPP új elnökséget válasszon.
Nehezményezte azt is, hogy Biró Zsolt pártelnökké választása, azaz 2012 óta nem hívta össze a kongresszust, bár a szabályzat szerint legalább kétévente üléseznie kellene az Országos Tanácsnak.
„Idén nem Bálint József fogja építeni a sepsiszentgyörgyi szervezetet”
Biró Zsolt a maszol.ro megkeresésére elmondta, szerinte Bálint József azért tesz bombasztikus kijelentéseket, mert érzi, hogy idén nem ő fogja építeni az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetét.
Szerinte Bálint József súlytalanná vált a pártban, mert „tönkre tette a jól működő sepsiszentgyörgyi szervezetet”: míg a pártnak 2008-2012. között 9 városi tanácsosa és egy alpolgármestere működött az önkormányzatban, addig a képviselet mostanra egyetlen tanácsosra olvadt. foter.ro
2016. január 12.
Házon belülről kapott éles bírálatot az MPP
Élesen bírálta a Magyar Polgári Párt vezetőségét az RMDSZ-szel megkötött stratégiai megállapodás miatt Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke.
Bálint leszögezte, az által vezetett városi szervezet nem akar irányt váltani, és úgy véli, az alakulat szimpatizánsait és a tagságot megzavarta, hogy az MPP országos elnöksége „felhatalmazás nélkül kötött megállapodást a szövetséggel”. Úgy véli, nemzeti ügyekben „együtt kell működniük az erdélyi magyar politikai szervezeteknek, ez azonban nem jelentheti a választók becsapását, a verseny feladását”.
Bálint József hangsúlyozta, nem ért egyet Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kijelentésével sem, aki korábban azt mondta, mindig is a kiegyezés híve volt az RMDSZ-szel, s nemzetpolitikai célja „összeboronálni” az adott nemzetrészben élő magyar politikai szervezeteket. „Aki nem bízik az RMDSZ-ben, azt nem lehet beleerőltetni ebbe az összeboronálásba” – mondta Bálint.
Rámutatott ugyanakkor, az MPP országos elnöksége úgy utasította el az Erdélyi Magyar Néppárttal kötött helyi szintű partnerséget, hogy el sem olvasta a dokumentumot. A sepsiszentgyörgyi szervezet tagsága nevében beszélő Bálint József szerint egyértelmű, hogy a Magyar Polgári Párt „dermedt állapotban van”, területi szervezetei nem működnek, 2012 óta kongresszust sem hívtak össze, a megyékben pedig tisztújítást sem szerveztek.
Biró Zsolt, az MPP országos elnöke a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, legszívesebben nem kommentálná Bálint József kijelentéseit, hiszen a sepsiszentgyörgyi szervezet elnöke „a legkevésbé alkalmas a bírálatok megfogalmazására”. Biró szerint Bálint József súlytalan politikus, akinek első sorban azzal kellene elszámolnia, hogy néhány év alatt szétverte a korábban erős megyeszékhelyi szervezetet, melynek 2008 és 2012 között 9 fős frakciója volt a sepsiszentgyörgyi tanácsban és alpolgármestert is állíthatott, ma pedig egyetlen tanácsos képviseli az MPP színeit.
„Több fórumot tartottunk, kikértük a tagság véleményét, az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások megkezdéséről pedig bővített elnökség döntött, ám igaz, ennek a testületnek Bálint nem tagja. Idén már nem Bálint József fogja építeni a sepsiszentgyörgyi szervezetet, ezt valószínű érzi, azért kavarja a port bombasztikus kijelentésekkel” – tette hozzá Biró Zsolt.
Bíró Blanka. Székelyhon.ro
Élesen bírálta a Magyar Polgári Párt vezetőségét az RMDSZ-szel megkötött stratégiai megállapodás miatt Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke.
Bálint leszögezte, az által vezetett városi szervezet nem akar irányt váltani, és úgy véli, az alakulat szimpatizánsait és a tagságot megzavarta, hogy az MPP országos elnöksége „felhatalmazás nélkül kötött megállapodást a szövetséggel”. Úgy véli, nemzeti ügyekben „együtt kell működniük az erdélyi magyar politikai szervezeteknek, ez azonban nem jelentheti a választók becsapását, a verseny feladását”.
Bálint József hangsúlyozta, nem ért egyet Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kijelentésével sem, aki korábban azt mondta, mindig is a kiegyezés híve volt az RMDSZ-szel, s nemzetpolitikai célja „összeboronálni” az adott nemzetrészben élő magyar politikai szervezeteket. „Aki nem bízik az RMDSZ-ben, azt nem lehet beleerőltetni ebbe az összeboronálásba” – mondta Bálint.
Rámutatott ugyanakkor, az MPP országos elnöksége úgy utasította el az Erdélyi Magyar Néppárttal kötött helyi szintű partnerséget, hogy el sem olvasta a dokumentumot. A sepsiszentgyörgyi szervezet tagsága nevében beszélő Bálint József szerint egyértelmű, hogy a Magyar Polgári Párt „dermedt állapotban van”, területi szervezetei nem működnek, 2012 óta kongresszust sem hívtak össze, a megyékben pedig tisztújítást sem szerveztek.
Biró Zsolt, az MPP országos elnöke a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, legszívesebben nem kommentálná Bálint József kijelentéseit, hiszen a sepsiszentgyörgyi szervezet elnöke „a legkevésbé alkalmas a bírálatok megfogalmazására”. Biró szerint Bálint József súlytalan politikus, akinek első sorban azzal kellene elszámolnia, hogy néhány év alatt szétverte a korábban erős megyeszékhelyi szervezetet, melynek 2008 és 2012 között 9 fős frakciója volt a sepsiszentgyörgyi tanácsban és alpolgármestert is állíthatott, ma pedig egyetlen tanácsos képviseli az MPP színeit.
„Több fórumot tartottunk, kikértük a tagság véleményét, az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások megkezdéséről pedig bővített elnökség döntött, ám igaz, ennek a testületnek Bálint nem tagja. Idén már nem Bálint József fogja építeni a sepsiszentgyörgyi szervezetet, ezt valószínű érzi, azért kavarja a port bombasztikus kijelentésekkel” – tette hozzá Biró Zsolt.
Bíró Blanka. Székelyhon.ro
2016. január 14.
Választási párt létrehozását javasolja az EMNP
Erdélyi magyar választási párt létrehozását javasolja a 2016-os romániai önkormányzati, majd parlamenti választásokra az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
Az RMDSZ-nek eljuttatott javaslatot Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke ismertette egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón. Szilágyi Zsolt szerint már a nyáron tartandó önkormányzati választásokon a létrehozandó választási párt színeiben indulhatnának a magyar jelöltek azokon a településeken, ahol a magyarság megosztottsága a képviseletet veszélyeztetné. Azokon a településeken, ahol a magyarság többséget alkot, a pártok versenyezhetnének a tisztségekért.
Az EMNP álláspontja szerint az őszi parlamenti választásokon a választási párt teremtené meg azt a keretet, amely a magyar pártok összefogását biztosítja, de nem számít koalíciónak. A koalíciók számára ugyanis a választási törvény a 6,5 százalékot kitevő magyarság számára aligha teljesíthető választási küszöböt szab meg.
Szilágyi Zsolt emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ decemberben azt kérte az EMNP-től, ne induljon az őszi parlamenti választásokon. Hozzátette, akkor nőnek meg a magyarok sikeres választási szereplésének az esélyei, ha a magyar pártok összeadják az erőiket, nem pedig kiszorítják egymást.
Az EMNP azt javasolta, hogy Erdélyi Magyar Szövetség néven alakuljon meg a választási párt, és annak logója összesítse az egyes erdélyi magyar pártok logóit. Mint magyarázta: az erdélyi magyar pártok összefogása egy olyan választóréteget is mobilizálna, amelyet külön-külön egyik párt sem tud az urnákhoz vinni. Szerinte a választási párt a megtisztulásra is lehetőséget teremtene. Ennek a jelöltlistáira csak olyan politikusok kerülhetnének fel, „akikre nem vetül a korrupció árnyéka”.
Az EMNP elnöke elmondta: az együttműködésre vonatkozó javaslatukat az elmúlt napokban juttatták el Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének, és arra készülnek, hogy az elkövetkező napokban tárgyaljanak róla. Hozzátette, olyan kétoldalú tárgyalásokra készülnek, amelyeken egyik oldalon az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) szövetsége, másik oldalon pedig az EMNP jelenik meg.
Szilágyi Zsolt szerint az RMDSZ-nek eljuttatott javaslatcsomag az erdélyi magyar politikai pluralizmusnak a tudomásulvételén alapul. Ebben javasolták az erdélyi magyar politikai szervezetek egyeztető fórumának az újraélesztését, az autonómiatörekvések összehangolását, egy közös erdélyi magyar jogvédő szolgálat elindítását és egy olyan közös testületnek a létrehozását, amely az erdélyi magyarságnak juttatott román költségvetési források elosztása fölött őrködne. Hozzátette, hogy a források fölött jelenleg egyedül az RMDSZ rendelkezik, és e források elosztása a közösség számára átláthatatlan. Az EMNP elnöke elmondta, bízik abban, hogy az RMDSZ vezetői tanulni tudnak a múltból, és belátják, hogy a közösség érdeke fontosabb, mint a pártérdek. Szilágyi Zsolt újságírói kérdésre hozzátette: ha van politikai akarat, megoldást lehet találni az összefogás technikai problémáira. Ezek közé tartozik, hogy az érvényes törvények szerint egy politikus nem lehet egy időben a saját pártjának és a létrehozandó választási pártnak is a tagja, és ha kilép abból a pártból, amelynek színében önkormányzati tisztséget nyert, elveszíti a mandátumát.
MTI. Erdély.ma
Erdélyi magyar választási párt létrehozását javasolja a 2016-os romániai önkormányzati, majd parlamenti választásokra az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
Az RMDSZ-nek eljuttatott javaslatot Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke ismertette egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón. Szilágyi Zsolt szerint már a nyáron tartandó önkormányzati választásokon a létrehozandó választási párt színeiben indulhatnának a magyar jelöltek azokon a településeken, ahol a magyarság megosztottsága a képviseletet veszélyeztetné. Azokon a településeken, ahol a magyarság többséget alkot, a pártok versenyezhetnének a tisztségekért.
Az EMNP álláspontja szerint az őszi parlamenti választásokon a választási párt teremtené meg azt a keretet, amely a magyar pártok összefogását biztosítja, de nem számít koalíciónak. A koalíciók számára ugyanis a választási törvény a 6,5 százalékot kitevő magyarság számára aligha teljesíthető választási küszöböt szab meg.
Szilágyi Zsolt emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ decemberben azt kérte az EMNP-től, ne induljon az őszi parlamenti választásokon. Hozzátette, akkor nőnek meg a magyarok sikeres választási szereplésének az esélyei, ha a magyar pártok összeadják az erőiket, nem pedig kiszorítják egymást.
Az EMNP azt javasolta, hogy Erdélyi Magyar Szövetség néven alakuljon meg a választási párt, és annak logója összesítse az egyes erdélyi magyar pártok logóit. Mint magyarázta: az erdélyi magyar pártok összefogása egy olyan választóréteget is mobilizálna, amelyet külön-külön egyik párt sem tud az urnákhoz vinni. Szerinte a választási párt a megtisztulásra is lehetőséget teremtene. Ennek a jelöltlistáira csak olyan politikusok kerülhetnének fel, „akikre nem vetül a korrupció árnyéka”.
Az EMNP elnöke elmondta: az együttműködésre vonatkozó javaslatukat az elmúlt napokban juttatták el Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének, és arra készülnek, hogy az elkövetkező napokban tárgyaljanak róla. Hozzátette, olyan kétoldalú tárgyalásokra készülnek, amelyeken egyik oldalon az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) szövetsége, másik oldalon pedig az EMNP jelenik meg.
Szilágyi Zsolt szerint az RMDSZ-nek eljuttatott javaslatcsomag az erdélyi magyar politikai pluralizmusnak a tudomásulvételén alapul. Ebben javasolták az erdélyi magyar politikai szervezetek egyeztető fórumának az újraélesztését, az autonómiatörekvések összehangolását, egy közös erdélyi magyar jogvédő szolgálat elindítását és egy olyan közös testületnek a létrehozását, amely az erdélyi magyarságnak juttatott román költségvetési források elosztása fölött őrködne. Hozzátette, hogy a források fölött jelenleg egyedül az RMDSZ rendelkezik, és e források elosztása a közösség számára átláthatatlan. Az EMNP elnöke elmondta, bízik abban, hogy az RMDSZ vezetői tanulni tudnak a múltból, és belátják, hogy a közösség érdeke fontosabb, mint a pártérdek. Szilágyi Zsolt újságírói kérdésre hozzátette: ha van politikai akarat, megoldást lehet találni az összefogás technikai problémáira. Ezek közé tartozik, hogy az érvényes törvények szerint egy politikus nem lehet egy időben a saját pártjának és a létrehozandó választási pártnak is a tagja, és ha kilép abból a pártból, amelynek színében önkormányzati tisztséget nyert, elveszíti a mandátumát.
MTI. Erdély.ma
2016. január 14.
Kovács Péter bírálja a választási párt létrehozásának a javaslatát
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke közleményben bírálta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csütörtökön nyilvánosságra hozott javaslatát, hogy alakítsanak erdélyi magyar választási pártot a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokra.
Kovács Péter kiemelte: 1989-ben az alapítók szövetségi struktúrában hozták létre az RMDSZ-t, és elvetették a pártstruktúrát, mert úgy vélték, hogy a közképviseletnek egy hangsúlyos társadalomszervezői munkát is el kell látnia.
Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke „az elmúlt tíz évben két pártot is létrehozott, és úgy látszik, tapasztalatait egy választási párt megalakításában akarja kamatoztatni. Biztos vagyok benne, hogy a magyar képviselet megerősítése az önkormányzatokban és a parlamentben nem egy újabb párt, hanem a szövetség (az RMDSZ) által valósítható meg" – hangsúlyozta az ügyvezető elnök.
Kovács Péter sérelmezte, hogy az EMNP az RMDSZ-szel elkezdett tárgyalás két fordulója között a sajtón keresztül üzenget. Szerinte ez megkérdőjelezi az összefogásra vonatkozó javaslat komolyságát. „Szilágyi nem megegyezni akar, hanem a nyilvánosság előtt pozitív fényben feltüntetni magát" – nyilatkozott Kovács Péter.
Az ügyvezető elnök a marosvásárhelyi előválasztáson megválasztott magyar polgármesterjelöltnek, az RMDSZ-es Soós Zoltánnak a példáját említette, aki az RMDSZ, az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) logója alatt indulhat a választásokon. „Amennyiben mindannyian odatesszük a vállunkat, és Soós Zoltán megnyeri a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, bebizonyosodik, hogy az általunk képviselt konstrukció az életképes, nem egy választási párt, amely elfelejtet mindent, ami az elmúlt 25 évben történt" – vélte Kovács Péter.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke ugyanakkor reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az eredeti terveknek megfelelően sor kerül a két politikai alakulat közti megbeszélésre, ahol a felek megpróbálják közelíteni álláspontjaikat.
Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón jelentette be, hogy egy választási párt létrehozását javasolták az RMDSZ-nek, amely már a nyáron tartandó önkormányzati választásokon megteremtené a lehetőséget a közös indulásra azokon a településeken, ahol a magyarság megosztottsága a képviseletet veszélyeztetné. Az EMNP álláspontja szerint az őszi parlamenti választásokon a választási párt teremtené meg azt a keretet, amely a magyar pártok összefogását biztosítja, de nem számít koalíciónak. Egy esetleges koalíció választási indulása esetén ugyanis – a törvény értelmében – a magyar pártok által nem teljesíthető szintre emelkedne a bejutási küszöb. MTI. Erdély.ma
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke közleményben bírálta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csütörtökön nyilvánosságra hozott javaslatát, hogy alakítsanak erdélyi magyar választási pártot a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokra.
Kovács Péter kiemelte: 1989-ben az alapítók szövetségi struktúrában hozták létre az RMDSZ-t, és elvetették a pártstruktúrát, mert úgy vélték, hogy a közképviseletnek egy hangsúlyos társadalomszervezői munkát is el kell látnia.
Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke „az elmúlt tíz évben két pártot is létrehozott, és úgy látszik, tapasztalatait egy választási párt megalakításában akarja kamatoztatni. Biztos vagyok benne, hogy a magyar képviselet megerősítése az önkormányzatokban és a parlamentben nem egy újabb párt, hanem a szövetség (az RMDSZ) által valósítható meg" – hangsúlyozta az ügyvezető elnök.
Kovács Péter sérelmezte, hogy az EMNP az RMDSZ-szel elkezdett tárgyalás két fordulója között a sajtón keresztül üzenget. Szerinte ez megkérdőjelezi az összefogásra vonatkozó javaslat komolyságát. „Szilágyi nem megegyezni akar, hanem a nyilvánosság előtt pozitív fényben feltüntetni magát" – nyilatkozott Kovács Péter.
Az ügyvezető elnök a marosvásárhelyi előválasztáson megválasztott magyar polgármesterjelöltnek, az RMDSZ-es Soós Zoltánnak a példáját említette, aki az RMDSZ, az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) logója alatt indulhat a választásokon. „Amennyiben mindannyian odatesszük a vállunkat, és Soós Zoltán megnyeri a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, bebizonyosodik, hogy az általunk képviselt konstrukció az életképes, nem egy választási párt, amely elfelejtet mindent, ami az elmúlt 25 évben történt" – vélte Kovács Péter.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke ugyanakkor reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az eredeti terveknek megfelelően sor kerül a két politikai alakulat közti megbeszélésre, ahol a felek megpróbálják közelíteni álláspontjaikat.
Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón jelentette be, hogy egy választási párt létrehozását javasolták az RMDSZ-nek, amely már a nyáron tartandó önkormányzati választásokon megteremtené a lehetőséget a közös indulásra azokon a településeken, ahol a magyarság megosztottsága a képviseletet veszélyeztetné. Az EMNP álláspontja szerint az őszi parlamenti választásokon a választási párt teremtené meg azt a keretet, amely a magyar pártok összefogását biztosítja, de nem számít koalíciónak. Egy esetleges koalíció választási indulása esetén ugyanis – a törvény értelmében – a magyar pártok által nem teljesíthető szintre emelkedne a bejutási küszöb. MTI. Erdély.ma
2016. január 15.
Kirúgták Bálint Józsefet (Magyar Polgári Párt)
Szűkszavú közleményben tudatta tegnap a Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöksége, hogy január 14-ei hatállyal felmenti sepsiszentgyörgyi elnöki tisztségéből Bálint Józsefet. Indoklás nem szerepel, csupán annyi, hogy a tisztújítással a megyei szervezetet bízzák meg.
Bálint József nem lepődött meg a döntésen, őt személyesen ugyan nem értesítették, újságíróktól kapta a hírt, de amint a Háromszéknek elmondta: aki kicsit is jó emberismerő, felkészülhetett erre a lépésre. Kifejtette, jó érzés volt az MPP sepsiszentgyörgyi elnökének lenni, az emberek bizalma juttatta ebbe a tisztségbe akkor is, amikor kilenc tagjuk volt a helyi tanácsban és akkor is, amikor egyedüli bejutóként csak ő képviselhette a pártot a testületben. Mint fogalmazott, ez a jó érzés az utóbbi időben megkopott, főleg, amióta „olyan súlyos politikusok irányítják a pártot, mint Biró Zsolt”, aki őt bírálja, de Marosvásárhelyen nem sikerült egyetlen embert sem bejuttatniuk sem a helyi, sem a megyei tanácsba. Bálint József hangsúlyozta, az élet nem áll meg, érték korábban is durva támadások, megbirkózott azzal is, amikor 1989 előtt a Duna-csatornához küldték és azzal is, amikor 2009-ben az RMDSZ román segédlettel le akarta váltani az alpolgármesteri tisztségből, sikerül túltenni majd magát Biró Zsolt lépésén is. Vannak tervei, elképzelései politikai jövőjével kapcsolatban, ám ezekről még korainak tartotta beszélni, következik egy tisztújítás a helyi szervezetben, azután meglátja, mit lép – mondotta.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Szűkszavú közleményben tudatta tegnap a Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöksége, hogy január 14-ei hatállyal felmenti sepsiszentgyörgyi elnöki tisztségéből Bálint Józsefet. Indoklás nem szerepel, csupán annyi, hogy a tisztújítással a megyei szervezetet bízzák meg.
Bálint József nem lepődött meg a döntésen, őt személyesen ugyan nem értesítették, újságíróktól kapta a hírt, de amint a Háromszéknek elmondta: aki kicsit is jó emberismerő, felkészülhetett erre a lépésre. Kifejtette, jó érzés volt az MPP sepsiszentgyörgyi elnökének lenni, az emberek bizalma juttatta ebbe a tisztségbe akkor is, amikor kilenc tagjuk volt a helyi tanácsban és akkor is, amikor egyedüli bejutóként csak ő képviselhette a pártot a testületben. Mint fogalmazott, ez a jó érzés az utóbbi időben megkopott, főleg, amióta „olyan súlyos politikusok irányítják a pártot, mint Biró Zsolt”, aki őt bírálja, de Marosvásárhelyen nem sikerült egyetlen embert sem bejuttatniuk sem a helyi, sem a megyei tanácsba. Bálint József hangsúlyozta, az élet nem áll meg, érték korábban is durva támadások, megbirkózott azzal is, amikor 1989 előtt a Duna-csatornához küldték és azzal is, amikor 2009-ben az RMDSZ román segédlettel le akarta váltani az alpolgármesteri tisztségből, sikerül túltenni majd magát Biró Zsolt lépésén is. Vannak tervei, elképzelései politikai jövőjével kapcsolatban, ám ezekről még korainak tartotta beszélni, következik egy tisztújítás a helyi szervezetben, azután meglátja, mit lép – mondotta.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. január 18.
Feldühítette a magyar pártokat Dorin Florea
Nem hagyták szó nélkül a magyar pártok Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester állásfoglalását a számára kedvezőtlen törvényszéki döntés miatt, mely a március 10-i felvonulás engedélyeztetésére kötelezi az elöljárót.
Mint arról beszámoltunk, Dorin Florea etnikai konfliktusgerjesztéstől tart, amennyiben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) idén is megszervezheti a Marosvásárhelyre tervezett székely szabadság napját és vele együtt az utcai felvonulást. Az elöljáró az SZNT-nek kedvező törvényszéki ítélet megfellebbezését is fontolóra vette. „Azt szeretném, ha Marosvásárhely az etnikumok közötti példás együttlét városa lenne, nem pedig egy esetleges harctér vagy politikai leszámolások helyszíne” – jelentette ki az elöljáró, akinek állásfoglalása elégedetlenséget szült a magyarság körében.
Az RMDSZ helyi szervezete elfogadhatatlannak tartja a városháza és a polgármester hozzáállását a március 10-ei székely szabadság napján tartandó felvonuláshoz. A szövetség közleményben reagált az elöljáró legutóbbi nyilatkozatára, melyben Florea helytelenítette a törvényszéki ítéletet, miszerint a bírói testület a márciusi felvonulás engedélyeztetésére kötelezi. Az RMDSZ kötelességének tartja a jogállamiság betartását követelni, és emlékeztetni kíván arra, hogy a szabad gyülekezési jog egyike azon értékeknek, amelyek kivívásáért 1989 decemberében emberek adták életüket.
„Annak ellenére, hogy ezt a jogot a forradalom után érvényes jogszabályok szentesítik, a civileknek, jelen esetben a Székely Nemzeti Tanácsnak bíróságon kellett elérnie azt, hogy élhessen ezzel az alkotmányos joggal, minekután tavaly a polgármesteri hivatal döntése miatt nem volt lehetséges a felvonulás” – olvasható a marosvásárhelyi RMDSZ tiltakozásában. Az érdekvédelmi szervezet furcsállja, hogy a törvényszéki döntés megszületése után az érintett reakciója nem a jogállamiság és az ítélet betartásának a biztosítása, hanem olyan eszköz keresése, mellyel mégis sikerülhet ellehetetleníteni a székely szabadság napján szervezendő ünnepséget.
„Ezt a magatartást elfogadhatatlannak tarjuk és követeljük az alkotmányban szavatolt állampolgári jogok biztosítását, a civilek és társadalmi szervezetek gyülekezési jogának tiszteletben tartását, és Románia nemzeti törvényeibe és az aláírt nemzetközi egyezményekbe foglalt vállalások azonnali gyakorlatba ültetését” – szögezi le a Florea egyik alpolgármestere, Peti András által irányított városi RMDSZ-szervezet.
A Magyar Polgári Párt szerint Florea reakciója arra vall, hogy a vásárhelyi elöljáró tizenhat év polgármesterség után sem nőtt fel Marosvásárhely szellemiségéhez és kultúrájához. Biró Zsolt pártelnök úgy véli, újabb magyarellenes megnyilvánulásával az elöljáró önmagának állít ki bizonyítványt.
„Nem csak, hogy korlátozza az alapvető közösségi jogokat, de ismételten kettős mércét alkalmaz. Azt állítja, hogy egy ilyen felvonulás megzavarja a város hétköznapjait, de megfeledkezik arról, hogy a vásárhelyi magyarságnak a Székely Szabadság Napja nem egyszerű hétköznap, hanem ünnepnap. Valahányszor, ahányszor a románság ünnepel, lezárják a főteret, egy évben egyszer a magyarság kérésére is le lehetne zárni” – vélekedett lapunknak Biró Zsolt, az MPP országos vezetője, aki – utalva az RMDSZ közleményére – örül, hogy a szövetség kezdi szívén viselni a március tizedikei eseményt.
Mint ismeretes, 2013-ban, amikor az SZNT először szervezett utcai felvonulást a Székely Szabadság Napjának kikiáltott március 10-én, az RMDSZ nem vállalt közösséget a civilekkel. A több tízezer személyt megmozgató rendezvényre csak pár székelyföldi RMDSZ-vezető érkezett.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)
Nem hagyták szó nélkül a magyar pártok Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester állásfoglalását a számára kedvezőtlen törvényszéki döntés miatt, mely a március 10-i felvonulás engedélyeztetésére kötelezi az elöljárót.
Mint arról beszámoltunk, Dorin Florea etnikai konfliktusgerjesztéstől tart, amennyiben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) idén is megszervezheti a Marosvásárhelyre tervezett székely szabadság napját és vele együtt az utcai felvonulást. Az elöljáró az SZNT-nek kedvező törvényszéki ítélet megfellebbezését is fontolóra vette. „Azt szeretném, ha Marosvásárhely az etnikumok közötti példás együttlét városa lenne, nem pedig egy esetleges harctér vagy politikai leszámolások helyszíne” – jelentette ki az elöljáró, akinek állásfoglalása elégedetlenséget szült a magyarság körében.
Az RMDSZ helyi szervezete elfogadhatatlannak tartja a városháza és a polgármester hozzáállását a március 10-ei székely szabadság napján tartandó felvonuláshoz. A szövetség közleményben reagált az elöljáró legutóbbi nyilatkozatára, melyben Florea helytelenítette a törvényszéki ítéletet, miszerint a bírói testület a márciusi felvonulás engedélyeztetésére kötelezi. Az RMDSZ kötelességének tartja a jogállamiság betartását követelni, és emlékeztetni kíván arra, hogy a szabad gyülekezési jog egyike azon értékeknek, amelyek kivívásáért 1989 decemberében emberek adták életüket.
„Annak ellenére, hogy ezt a jogot a forradalom után érvényes jogszabályok szentesítik, a civileknek, jelen esetben a Székely Nemzeti Tanácsnak bíróságon kellett elérnie azt, hogy élhessen ezzel az alkotmányos joggal, minekután tavaly a polgármesteri hivatal döntése miatt nem volt lehetséges a felvonulás” – olvasható a marosvásárhelyi RMDSZ tiltakozásában. Az érdekvédelmi szervezet furcsállja, hogy a törvényszéki döntés megszületése után az érintett reakciója nem a jogállamiság és az ítélet betartásának a biztosítása, hanem olyan eszköz keresése, mellyel mégis sikerülhet ellehetetleníteni a székely szabadság napján szervezendő ünnepséget.
„Ezt a magatartást elfogadhatatlannak tarjuk és követeljük az alkotmányban szavatolt állampolgári jogok biztosítását, a civilek és társadalmi szervezetek gyülekezési jogának tiszteletben tartását, és Románia nemzeti törvényeibe és az aláírt nemzetközi egyezményekbe foglalt vállalások azonnali gyakorlatba ültetését” – szögezi le a Florea egyik alpolgármestere, Peti András által irányított városi RMDSZ-szervezet.
A Magyar Polgári Párt szerint Florea reakciója arra vall, hogy a vásárhelyi elöljáró tizenhat év polgármesterség után sem nőtt fel Marosvásárhely szellemiségéhez és kultúrájához. Biró Zsolt pártelnök úgy véli, újabb magyarellenes megnyilvánulásával az elöljáró önmagának állít ki bizonyítványt.
„Nem csak, hogy korlátozza az alapvető közösségi jogokat, de ismételten kettős mércét alkalmaz. Azt állítja, hogy egy ilyen felvonulás megzavarja a város hétköznapjait, de megfeledkezik arról, hogy a vásárhelyi magyarságnak a Székely Szabadság Napja nem egyszerű hétköznap, hanem ünnepnap. Valahányszor, ahányszor a románság ünnepel, lezárják a főteret, egy évben egyszer a magyarság kérésére is le lehetne zárni” – vélekedett lapunknak Biró Zsolt, az MPP országos vezetője, aki – utalva az RMDSZ közleményére – örül, hogy a szövetség kezdi szívén viselni a március tizedikei eseményt.
Mint ismeretes, 2013-ban, amikor az SZNT először szervezett utcai felvonulást a Székely Szabadság Napjának kikiáltott március 10-én, az RMDSZ nem vállalt közösséget a civilekkel. A több tízezer személyt megmozgató rendezvényre csak pár székelyföldi RMDSZ-vezető érkezett.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)
2016. január 18.
Hárompártos egypártrendszer
A Magyar Polgári Párt (MPP) úgy viselkedik, mintha valami cselekvési programja lenne, amelyet még valamikor Szász Jenő állított össze. Az MPP exelnökétől, még polgári szövetséges „idejében” bármit kérdezhettél, ő, mielőtt válaszolt volna, egyszer elsorolta az RMDSZ „bűnlajstromát”. Volt egy „fekete listája”, amire – nem alaptalanul – összeírta akkori ellenfelének vétkeit, ami valahogy úgy kezdődött, hogy „az RMDSZ már rég nem szövetség, nem magyar, s legfőképpen nem demokratikus”. Ezt követte a bizonyítás, hogy mindent központilag szabnak meg, elfojtják a különvéleményt, egy-két zsíros tisztségért mindent feladnak, stb. A párt mostani vezetői, úgy tűnik, valahonnan megszerezték ezt a listát, s most pontról pontra az összes hibát elkövetik, amit anno felróttak az RMDSZ-nek. Belső ügy – mondhatnánk erre.
A másik oldalon, az Erdélyi Magyar Néppártnál (EMNP) már korábban sikerült – néhány személyi ellentét miatt – alapjaiban szétverni az úgy ahogy működő háromszéki szervezetet. Lehet szépeket mondani a fiatalításról, de attól tartok, ha most, néhány hónappal a választások előtt kiállnék az utca sarkára, s az első 25 embert megkérném, hogy soroljon fel tíz EMNP-s politikust, siralmas eredmény jönne ki. Belső ügy – mondhatnánk erre is.
Az viszont nem belső ügy, ami mindennek a következménye: az RMDSZ úgy fog ismét gyakorlatilag ellenfél nélkül maradni a választásokon, hogy jószerével a kisujját sem kellett ezért mozdítania, noha valószínűleg a háttérből „besegített”, hogy ezek az ellentétek fellángoljanak, de komoly erőfeszítésre nem kényszerült. Ilyenformán aligha mentesíthetők a felelősség alól azok, akik a választás szabadsága, az autonómia-küzdelem kibontakozása, a kuruc–labanc harcok és egyéb hangzatos jelszavak kinyilvánítása mellett kardélre hányják egymást, és otthagyják számottevő ellenzék, fékek és ellensúlyok nélkül az RMDSZ-t, gyakorlatilag saját kezükkel teremtve meg az eredeti rommagyar „hárompártos egypártrendszert”.
Erdély András. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
A Magyar Polgári Párt (MPP) úgy viselkedik, mintha valami cselekvési programja lenne, amelyet még valamikor Szász Jenő állított össze. Az MPP exelnökétől, még polgári szövetséges „idejében” bármit kérdezhettél, ő, mielőtt válaszolt volna, egyszer elsorolta az RMDSZ „bűnlajstromát”. Volt egy „fekete listája”, amire – nem alaptalanul – összeírta akkori ellenfelének vétkeit, ami valahogy úgy kezdődött, hogy „az RMDSZ már rég nem szövetség, nem magyar, s legfőképpen nem demokratikus”. Ezt követte a bizonyítás, hogy mindent központilag szabnak meg, elfojtják a különvéleményt, egy-két zsíros tisztségért mindent feladnak, stb. A párt mostani vezetői, úgy tűnik, valahonnan megszerezték ezt a listát, s most pontról pontra az összes hibát elkövetik, amit anno felróttak az RMDSZ-nek. Belső ügy – mondhatnánk erre.
A másik oldalon, az Erdélyi Magyar Néppártnál (EMNP) már korábban sikerült – néhány személyi ellentét miatt – alapjaiban szétverni az úgy ahogy működő háromszéki szervezetet. Lehet szépeket mondani a fiatalításról, de attól tartok, ha most, néhány hónappal a választások előtt kiállnék az utca sarkára, s az első 25 embert megkérném, hogy soroljon fel tíz EMNP-s politikust, siralmas eredmény jönne ki. Belső ügy – mondhatnánk erre is.
Az viszont nem belső ügy, ami mindennek a következménye: az RMDSZ úgy fog ismét gyakorlatilag ellenfél nélkül maradni a választásokon, hogy jószerével a kisujját sem kellett ezért mozdítania, noha valószínűleg a háttérből „besegített”, hogy ezek az ellentétek fellángoljanak, de komoly erőfeszítésre nem kényszerült. Ilyenformán aligha mentesíthetők a felelősség alól azok, akik a választás szabadsága, az autonómia-küzdelem kibontakozása, a kuruc–labanc harcok és egyéb hangzatos jelszavak kinyilvánítása mellett kardélre hányják egymást, és otthagyják számottevő ellenzék, fékek és ellensúlyok nélkül az RMDSZ-t, gyakorlatilag saját kezükkel teremtve meg az eredeti rommagyar „hárompártos egypártrendszert”.
Erdély András. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. január 19.
Az MPP jelöltjét támogatja az RMDSZ Zabolán
Fejér Leventét, a Magyar Polgári Párt polgármesterjelöltjét támogatja az RMDSZ háromszéki szervezete a 2016-os önkormányzati választásokon Zabolán. A községben működő RMDSZ alakulatánál tisztújítást tartottak hétfőn.
Az RMDSZ a Magyar Polgári Párt tagját, Fejér Leventét támogatja, cserébe azt kéri, hogy az RMDSZ színeiben induló Demes Botondot válasszák alpolgármesternek a 2016-os önkormányzati választásokat követően Zabolán – jelentette be Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke hétfőn este a falugyűléssel egybekötött tisztújító közgyűlésen Zabolán. A döntést azzal magyarázta a politikai párt háromszéki vezetője: „össze kell fogni, ahhoz, hogy a községet jó irányba lehessen vinni, hogy nyugodtan lehessen nemzeti programokat tervezni”.
„Ez a legfontosabb kérdés, amit Zabolán véghez lehet vinni ugyanúgy, mint a megye számos településén is” – tette még hozzá Tamás Sándor. Kiss József, az RMDSZ orbaiszéki elnöke felszólalásában az idei helyhatósági választásokra vonatkozóan még elmondta, az orbaiszéki községekben már megvannak a jelöltek.
Az RMDSZ tisztújító közgyűlésének eredményeként Sidó Albert leköszönő elnököt Fejér Zsolt váltja tisztségében, ugyanakkor a választmány tagja lett Mátyás Szabolcs, az Erdélyi Magyar Néppárt korábbi orbaiszéki elnöke. Fejér Zsolt, az RMDSZ zabolai szervezetének újonnan megválasztott elnöke célként tűzte ki egy aktív, zökkenőmentes kapcsolat létrehozását a párt megyei és az országos szervezetével, ugyanakkor a további romániai magyar politikai alakulatokkal való közös együttműködést.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro
Fejér Leventét, a Magyar Polgári Párt polgármesterjelöltjét támogatja az RMDSZ háromszéki szervezete a 2016-os önkormányzati választásokon Zabolán. A községben működő RMDSZ alakulatánál tisztújítást tartottak hétfőn.
Az RMDSZ a Magyar Polgári Párt tagját, Fejér Leventét támogatja, cserébe azt kéri, hogy az RMDSZ színeiben induló Demes Botondot válasszák alpolgármesternek a 2016-os önkormányzati választásokat követően Zabolán – jelentette be Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke hétfőn este a falugyűléssel egybekötött tisztújító közgyűlésen Zabolán. A döntést azzal magyarázta a politikai párt háromszéki vezetője: „össze kell fogni, ahhoz, hogy a községet jó irányba lehessen vinni, hogy nyugodtan lehessen nemzeti programokat tervezni”.
„Ez a legfontosabb kérdés, amit Zabolán véghez lehet vinni ugyanúgy, mint a megye számos településén is” – tette még hozzá Tamás Sándor. Kiss József, az RMDSZ orbaiszéki elnöke felszólalásában az idei helyhatósági választásokra vonatkozóan még elmondta, az orbaiszéki községekben már megvannak a jelöltek.
Az RMDSZ tisztújító közgyűlésének eredményeként Sidó Albert leköszönő elnököt Fejér Zsolt váltja tisztségében, ugyanakkor a választmány tagja lett Mátyás Szabolcs, az Erdélyi Magyar Néppárt korábbi orbaiszéki elnöke. Fejér Zsolt, az RMDSZ zabolai szervezetének újonnan megválasztott elnöke célként tűzte ki egy aktív, zökkenőmentes kapcsolat létrehozását a párt megyei és az országos szervezetével, ugyanakkor a további romániai magyar politikai alakulatokkal való közös együttműködést.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro
2016. január 20.
Tágmagyar politika a MÁÉRT XIV. ülésének tükrében
2016. január 21.
A kiábrándultság ellenszere
Első látásra értelmetlennek tűnik az Erdélyi Magyar Néppárt javaslata egy újabb, immár negyedik erdélyi magyar párt létrehozásáról. Reflexből adódnak a kérdések: miért, kinek, hogyan? Főleg hogyan fogadtatható el a leginkább ellenérdekelt RMDSZ-szel egy olyan döntés, amely a romániai magyar pártpiacon elsőként alakult szövetséget besorolná a többiek közé. Kicsi hát a valószínűsége annak, hogy a néppárt javaslata megvalósuljon.
Az ezt kiváltó problémahalmaz azonban nagyon is valós. Lehet azt hinni, hogy a néppártosok pusztán szavazatmaximalizálási kényszerből rukkolnak elő újabb és újabb ötleteikkel, de a közelgő helyhatósági és parlamenti választásokat megelőző közhangulat cseppet sem megnyugtató a romániai magyar politikum számára. Miközben az RMDSZ úgy tesz, mintha ma is 1990-et írnánk, amikor egyedül ő volt a porondon: nemcsak hogy nem vesz tudomást az időközben megjelent két új erdélyi magyar párt sajátos igényeiről, hanem az első vetélytársat, a Magyar Polgári Pártot egy-két parlamenti képviselői mandátumért cserébe egyszerűen zsebre vágta. Hasonló próbálkozása volt a néppárttal is – a marosvásárhelyi közös listáért cserébe az egész országra kiterjedő választási eltiltást kért –, ami nem jött be.
Miközben az erdélyi választók és a magyarországi politikusok egyaránt a kiegyezés fele terelnék a három magyar párt külön-külön nem túl sikeres útkeresését, kifele egy dolog látszik: egy arrogáns, a mások érdekeit figyelmen kívül hagyó, és a régmúlt dicsőségéből megélni akaró RMDSZ próbálja vinni a prímet. Álláspontja makacsul semmibe veszi a tényeket és számokat, melyek fehéren-feketén bizonyítják, hogy a romániai magyar szavazóképes választópolgárok mintegy hetven százaléka tűnt el a szavazófülkékből. Aki kicsit is emlékszik a kilencvenes évek sorsfordító hangulatára, tudja: nem volt ez mindig így, hiszen a rendszerváltás után tíz erdélyi magyarból legalább nyolc érdeklődött a közélet iránt, és voksolt is.
Negyedszázad alatt persze sok minden történt. Többek között hatalmas kiábrándultság alakult ki az erdélyi magyar politikai osztállyal szemben, amelynek sok képviselője nemcsak választói ígéreteit nem tartotta be, hanem bűnözőként vonult be rendszerváltás utáni rövidke erdélyi magyar történelmünkbe.
Azoknak van igazuk, akik újrakezdésről, új alapokról beszélnek. De ne várjuk el, hogy rajtunk kívülálló körülmények kényszerítsenek ránk egy olyan katarzis-szerű változást, amely a teljes romániai magyar politikai osztály megújítását hozná el. Jó volna mindezt közmegegyezéssel, önerőből megejteni.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Első látásra értelmetlennek tűnik az Erdélyi Magyar Néppárt javaslata egy újabb, immár negyedik erdélyi magyar párt létrehozásáról. Reflexből adódnak a kérdések: miért, kinek, hogyan? Főleg hogyan fogadtatható el a leginkább ellenérdekelt RMDSZ-szel egy olyan döntés, amely a romániai magyar pártpiacon elsőként alakult szövetséget besorolná a többiek közé. Kicsi hát a valószínűsége annak, hogy a néppárt javaslata megvalósuljon.
Az ezt kiváltó problémahalmaz azonban nagyon is valós. Lehet azt hinni, hogy a néppártosok pusztán szavazatmaximalizálási kényszerből rukkolnak elő újabb és újabb ötleteikkel, de a közelgő helyhatósági és parlamenti választásokat megelőző közhangulat cseppet sem megnyugtató a romániai magyar politikum számára. Miközben az RMDSZ úgy tesz, mintha ma is 1990-et írnánk, amikor egyedül ő volt a porondon: nemcsak hogy nem vesz tudomást az időközben megjelent két új erdélyi magyar párt sajátos igényeiről, hanem az első vetélytársat, a Magyar Polgári Pártot egy-két parlamenti képviselői mandátumért cserébe egyszerűen zsebre vágta. Hasonló próbálkozása volt a néppárttal is – a marosvásárhelyi közös listáért cserébe az egész országra kiterjedő választási eltiltást kért –, ami nem jött be.
Miközben az erdélyi választók és a magyarországi politikusok egyaránt a kiegyezés fele terelnék a három magyar párt külön-külön nem túl sikeres útkeresését, kifele egy dolog látszik: egy arrogáns, a mások érdekeit figyelmen kívül hagyó, és a régmúlt dicsőségéből megélni akaró RMDSZ próbálja vinni a prímet. Álláspontja makacsul semmibe veszi a tényeket és számokat, melyek fehéren-feketén bizonyítják, hogy a romániai magyar szavazóképes választópolgárok mintegy hetven százaléka tűnt el a szavazófülkékből. Aki kicsit is emlékszik a kilencvenes évek sorsfordító hangulatára, tudja: nem volt ez mindig így, hiszen a rendszerváltás után tíz erdélyi magyarból legalább nyolc érdeklődött a közélet iránt, és voksolt is.
Negyedszázad alatt persze sok minden történt. Többek között hatalmas kiábrándultság alakult ki az erdélyi magyar politikai osztállyal szemben, amelynek sok képviselője nemcsak választói ígéreteit nem tartotta be, hanem bűnözőként vonult be rendszerváltás utáni rövidke erdélyi magyar történelmünkbe.
Azoknak van igazuk, akik újrakezdésről, új alapokról beszélnek. De ne várjuk el, hogy rajtunk kívülálló körülmények kényszerítsenek ránk egy olyan katarzis-szerű változást, amely a teljes romániai magyar politikai osztály megújítását hozná el. Jó volna mindezt közmegegyezéssel, önerőből megejteni.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2016. január 21.
Megszűnhet a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet
További több mint hetven állami, országos háttérintézménnyel együtt megszűnhet a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet.
A 72-73 intézmény, költségvetési szerv várható megszűntetését a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Lázár János intézményneveket nem említett, de a vs.hu birtokában lévő dokumentum szerint a listán szerepel a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) is. A portál úgy tudja, hogy az NSKI a Veritas Intézetbe olvad be.
Sajtótájékoztatóján a miniszter közölte, hogy az intézmények megszűntetése a bürokráciacsökkentés jegyében történik, és mintegy 50 ezer embert érint. Listájuk összeállítására Lázár János kapott megbízást, a végső döntést a kormány hozza meg februárban.
Székely reptér és gyöngyhalászat
Mint ismert, az alapító okirata szerint száz főt foglalkoztató NSKI létrehozásáról 2012 decemberében döntött az Orbán-kabinet. Élére a miniszterelnök Szász Jenő volt székelyudvarhelyi polgármestert, a Magyar Polgári Párt egykori elnökét nevezte ki. A magyarországi sajtónak akkor a Fidesz vezető politikusai egyhangúan állították, hogy Szász kinevezése és az intézet létrehozása egy Orbán Viktor és Kövér László házelnök közötti egyezség része volt, miután az MPP politikai projektként kudarcot vallott.
Honlapja szerint az intézet „a magyar örökség korszerű újrafogalmazását, a magyar jövő tudatos kiépítését igyekszik a maga eszközeivel segíteni és a döntéshozók asztalára tenni”. Az NSKI-nak már működése első évében 1,3 milliárd forintos költségvetése volt, az összeget a magyar sajtó meglehetősen sokallta. Annál is inkább, mert az intézet és közel egymillió forintos fizetésű igazgatója 2013 első hónapjaiban alig adott életjelt magáról.
Amikor pedig életjelt adott, annak negatív visszhangja volt, még budapesti kormánykörökben is. A Maszol 2013 februárjában elsőként számolt be arról, hogy Szász Jenő a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán a kutatóintézet nevében felvetette: a nem egy tömbben élő kisebbségi magyarok esetében el kéne gondolkodni a „kontrollált visszavonulás”, a „területfeladás” lehetőségén. Akkor használta először a „gyöngyhalász-politika” kifejezést is.
Amikor erről a politikáról kérdeztük, Szász Jenő a Maszolnak arról beszélt: elképzelhetőnek tartja, hogy a Kárpátokon túlról, a Zsil völgyéből, Bukarestből „el lehet csalogatni" magyar embereket. „Nem azokat, akiknek hivatali küldetése van a szórványban, hanem mondjuk egy Galacon élő magyar taxist, mert nem biztos, hogy Galacon kellene felnevelnie gyermekeit" – részletezte, ám az elcsalogatás módjára és irányára nem tért ki.
Az NSKI a megalapítása utáni években sem sokat hallatott magáról, az első székely bélyeg bemutatásakor, vagy a székelyföldi repülőtér tervének felröppenésekor fogalkozott többet Szász Jenőékkel a sajtó. Legutóbb ismét a „gyöngyhalász-politika” megvalósítási kísérletével hívta fel magára Erdélyben a figyelmet az intézet.
A Maszol tavaly május közepén szintén elsőként írt részletesen arról, hogy székelyudvarhelyi középiskolákba próbálják csábítani az NSKI képviselői azokat a szórványiskolákban tanuló nyolcadik osztályos diákokat, akik otthon nem folytathatnák már magyar nyelven a tanulmányaikat. Ezt a szándékot utóbb Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes is bírálta.
Cs. P. T/vs.hu. maszol.ro
További több mint hetven állami, országos háttérintézménnyel együtt megszűnhet a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet.
A 72-73 intézmény, költségvetési szerv várható megszűntetését a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Lázár János intézményneveket nem említett, de a vs.hu birtokában lévő dokumentum szerint a listán szerepel a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) is. A portál úgy tudja, hogy az NSKI a Veritas Intézetbe olvad be.
Sajtótájékoztatóján a miniszter közölte, hogy az intézmények megszűntetése a bürokráciacsökkentés jegyében történik, és mintegy 50 ezer embert érint. Listájuk összeállítására Lázár János kapott megbízást, a végső döntést a kormány hozza meg februárban.
Székely reptér és gyöngyhalászat
Mint ismert, az alapító okirata szerint száz főt foglalkoztató NSKI létrehozásáról 2012 decemberében döntött az Orbán-kabinet. Élére a miniszterelnök Szász Jenő volt székelyudvarhelyi polgármestert, a Magyar Polgári Párt egykori elnökét nevezte ki. A magyarországi sajtónak akkor a Fidesz vezető politikusai egyhangúan állították, hogy Szász kinevezése és az intézet létrehozása egy Orbán Viktor és Kövér László házelnök közötti egyezség része volt, miután az MPP politikai projektként kudarcot vallott.
Honlapja szerint az intézet „a magyar örökség korszerű újrafogalmazását, a magyar jövő tudatos kiépítését igyekszik a maga eszközeivel segíteni és a döntéshozók asztalára tenni”. Az NSKI-nak már működése első évében 1,3 milliárd forintos költségvetése volt, az összeget a magyar sajtó meglehetősen sokallta. Annál is inkább, mert az intézet és közel egymillió forintos fizetésű igazgatója 2013 első hónapjaiban alig adott életjelt magáról.
Amikor pedig életjelt adott, annak negatív visszhangja volt, még budapesti kormánykörökben is. A Maszol 2013 februárjában elsőként számolt be arról, hogy Szász Jenő a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán a kutatóintézet nevében felvetette: a nem egy tömbben élő kisebbségi magyarok esetében el kéne gondolkodni a „kontrollált visszavonulás”, a „területfeladás” lehetőségén. Akkor használta először a „gyöngyhalász-politika” kifejezést is.
Amikor erről a politikáról kérdeztük, Szász Jenő a Maszolnak arról beszélt: elképzelhetőnek tartja, hogy a Kárpátokon túlról, a Zsil völgyéből, Bukarestből „el lehet csalogatni" magyar embereket. „Nem azokat, akiknek hivatali küldetése van a szórványban, hanem mondjuk egy Galacon élő magyar taxist, mert nem biztos, hogy Galacon kellene felnevelnie gyermekeit" – részletezte, ám az elcsalogatás módjára és irányára nem tért ki.
Az NSKI a megalapítása utáni években sem sokat hallatott magáról, az első székely bélyeg bemutatásakor, vagy a székelyföldi repülőtér tervének felröppenésekor fogalkozott többet Szász Jenőékkel a sajtó. Legutóbb ismét a „gyöngyhalász-politika” megvalósítási kísérletével hívta fel magára Erdélyben a figyelmet az intézet.
A Maszol tavaly május közepén szintén elsőként írt részletesen arról, hogy székelyudvarhelyi középiskolákba próbálják csábítani az NSKI képviselői azokat a szórványiskolákban tanuló nyolcadik osztályos diákokat, akik otthon nem folytathatnák már magyar nyelven a tanulmányaikat. Ezt a szándékot utóbb Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes is bírálta.
Cs. P. T/vs.hu. maszol.ro