Az 1990. jan. 26-án létrejött Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ mintegy ezernyolcszáz tagot számlál. Tagjai szeretnék kiépíteni az anyanyelvű egyetemi hálózatot, létre akarják hozni a Bolyai Egyetemi Campust, újraindították a Limes kört, megszervezték a Bolyai Szabadegyetem előadássorozatot. Az erdélyi magyar ifjúság támogatására hozta létre Nagy Kázmér 1990 májusában a Kolozsvári Magyar Diákszövetség Alapítványt. /Kolozsvári Magyar Diákszövetség Alapítvány az anyanyelvű oktatásért. = Magyar Nemzet, jan. 26./

"Az RMDSZ kongresszusi határozatai között szerepelt, hogy az RMDSZ részt kíván venni a magyar-román tárgyalások őket érintő részénél. Teodor Melescanu külügyminiszter jan. 26-án, a magyar-román külügyminisztériumi szakértői tárgyalások megkezdése előtt fogadta az RMDSZ háromtagú küldöttségét /Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Tokay Györgyöt, a képviselőházi frakció vezetőjét és Verestóy Attila szenátort/. Markó Béla elmondta, hogy a legpozitívabb eredmény a tárgyalás ténye volt. "...még nem ismerjük a romániai magyar kisebbség helyzetére vonatkozó vitás szövegeket, amik javaslatként szerepelnek e tárgyalásokon, ez majd egy későbbi szakasz feladata lesz." /Cseke Gábor: Melescanu komolyan veszi az RMDSZ-t. = Magyar Nemzet, jan. 27./"

A jan. 26-28-a között Bukarestben folytatott külügy- minisztériumi szakértői tárgyaláson a magyar küldöttséget Szőcs Ferenc, a románt pedig Valeriu Tudor, a külügyminisztérium 2-es területi főosztályának nemrég kinevezett főigazgatója vezette. Néhány kérdésben sikerült előrelépni, a kolozsvári konzulátus megnyitása azonban nem tartozott ezek közé. /Székely László: Az elmúlt hónapokban javultak kapcsolataink Bukaresttel. = Magyar Nemzet, , jan. 29./

Az MSZP közép- és kelet-európai tagozata szakértői tanácskozásán, jan. 29-én Demény Lajos bukaresti történész tartott előadást Pártosodás és pártok Romániában 1989-1992 között címmel. Elmondta, hogy 1989. decembere után egyre több párt alakult, számul az 1990 májusában tartott választásokra számul elérte a hetvenötöt. Az elsöprő győzelmet a Nemzeti Megmentési Front aratott. A Font éppen Erdélyben lett a legkevésbé népszerű, éppen ott, ahol a diktatúrával való szembeszegülés a legerősebb volt. 1992-ben az ellenzéki Demokratikus Konvenció a szavazatok legnagyobb arányát Bukarestben, a jelentős ipari központokban és mindenekelőtt az erdélyi nagyvárásokban szerezte meg. /(Botlik): Pártok Erdélyben. = Magyar Nemzet, jan. 30./

A Securitate volt tagjaiból, hírszerzőiből megalakult a Becsület, Méltóság, Demokrácia és Igazság Liga, melyet Gheorgeh I. Ivascu tartalékos szekustiszt hozott létre. Fő céljuk az országot katasztrófa felé vivő vezetők végleges félreállítása. /Cseke Gábor, Bukarest: Szervezetbe tömörülnek a Securitate volt tagjai. = Magyar Nemzet, febr. 2./

Borbély László parlamenti képviselő bukaresti szállodai szobájába ismeretlen tettes behatolt, semmit nem vitt el, csak iratait nézte át. /(kiss): Átkutatták egy RMDSZ-képviselő szállodai szobáját. = Magyar Nemzet, febr. 4./

A Romania Mare bejelentette, hogy Pitestiben alakulófélben van a Nicolae Ceausescu Emlékét Ápoló Bizottság. Előtte pedig a volt Securitate tagjainak ligája alakult meg Becsület, Méltóság, Igazság és Demokrácia néven. - Mindezeket segíti az ország nehéz helyzete: 1992-ben az ipari termelés 21,8, a mezőgazdasági 9,2 százalékkal, a kiskereskedelmi áruforgalom 17,5 százalékkal csökkent. /Gyarmath János /Romániai Magyar Szó főszerkesztője/: Nosztalgia és restauráció Romániában. = Magyar Nemzet, febr. 5./

Elmaradt Iliescu elnök febr. 5-re tervezett kolozsvári látogatása, amit azzal indokoltak, hogy a köd miatt a repülőgép nem tudott felszállni. /Cseke Gábor, Bukarest: Elmaradt Iliescu kolozsvári útja. = Magyar Nemzet, febr. 6./

A Romániai Magyar Szó febr. 10-i számában Naplójegyzetek címmel megjelent Sütő András folytatásokban sorra kerülő Sütő András munkája, amely az 1990 márciusi marosvásárhelyi pogrom miatt megszakadt. Az akkori véres eseményekben Sütő András súlyosan megsérült, elvesztette egyik szeme világát. A most megjelenő naplórészletek teljes szövege a debreceni Csokonai Kiadónál jelenik meg. /Kiss Zsuzsa: Sütő András folytatja a naplóírást. = Magyar Nemzet, febr. 11./

Gelu Pateanu román író, műfordító 1990 óta Magyarországon, mert Romániában nemzetietlen, sőt a román népárulójának tekintették, és el kellett menekülnie. Pateanut 1952-ben kényszermunkatáborba vitték, a Duna-csatorna építésére. Innen kevesen kerültek haza, körülbelül százezer ember halt meg a különböző táborokban. Pateanu kezdett magyar műveket románra fordítani, ezt nem nézték jó szemmel. Pateanu Bukarestből egy színmagyar faluba költözött, gyermekei is itt születtek, később egy másik faluba költözött, Etédre. A hatóságok itt sem hagyták békén, különösen akkor, amikor látták, hogy Pateanu nyíltan magyarbarát. /Dobos Tamás: A Duna-deltától az ELTE román tanszékéig. = Magyar Nemzet, febr. 12./

"Az elmúlt héten Budapesten tanácskoztak a szomszédos országok kutatói, tudósai. Az újságíró beszélgetett a megjelentekkel. Jakó Zsigmond történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület EME/ elnöke leszögezte: "Társadalmi egyesületben tudományt szervezni eléggé elavult módszer, de szükség van rá. Korszerű intézményrendszerünk csak akkor lesz, ha visszakapjuk eltulajdonított nemzeti örökségünket." Van már egy kis házuk, ott szeretnék berendezni a Hungarológiai Intézetet. Jakó Zsigmond javaslatot tett az ösztöndíjpolitikával, a tudományos utánpótlás nevelésével kapcsolatban. Ne az élelmes kapjon ösztöndíjat, hanem a legtehetségesebb. Azt javasolta, hogy a különböző intézmények pénzeiből létesítsenek egyetlen közös alapot, az jól áttekinthető legyen. /frech/: Jakó Zsigmond, Románia. Ne kivételezzenek velünk! = Magyar Nemzet, febr. 15./"

"Szilágyi István kolozsvári író, a Helikon /Kolozsvár/ irodalmi hetilap főszerkesztője az irodalmi életről kifejtette: "Az elvándorlás, a cenzúra és az alkohol gyengített minket a kemény diktatúra idején." Az elvándorlás miatti vérveszteséget nem tudják kiheverni. A szabadság nem hozta meg a várt élénkülést. Nincs igazán jelentős irodalom, ám mind a négy irodalmi lap, a Látó, a Korunk, a Helikon és az A Hét is komoly erőfeszítéseket tesz, hogy ennek az ellenkezőjét bizonyítsa. A Helikon szerkesztőségében több író dolgozik: Király László főszerkesztő-helyettes költő, azután Sigmond István író, Lászlóffy Aladár költő, Mózes Attila író. K. Jakab Antal rangos kritikus. /Osztovits Ágnes: Rendhagyó folyóiratszemle. Szilágyi István a kolozsvári Helikonról. = Magyar Nemzet, febr. 15./"

A Debrecenben lezajlott Kárpátok Eurorégió együttműködési összejövetelnek szinte nem is volt visszhangja a román sajtóban. Egyedül az Adevarul írt gunyoros hangvételű cikket a határ menti regionális együttműködési törekvésekről. Simona Miculescu külügyi szóvivő kérdésre válaszolva elmondta, a román határ menti megyék is hivatalosak voltak, de nem jelenetek meg. A meghívókat a megyei pefekusi hivatalokba küldték, nem a külügybe. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Román lapvélemény a Kárpátok régióról. = Magyar Nemzet, febr. 16./

Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága meghívására okt. 16-án négynapos látogatásra Budapestre érkezett a román parlament emberjogi bizottságának küldöttsége Tanase Tavala vezetésével. A román delegáció először Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével tárgyalt. Bálint-Pataki József, a hivatal főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a találkozó a két ország emberi jogi tevékenységével kapcsolatos kölcsönös tájékoztatást szolgálta. Tanase jelezte: a bizottság alig négy hónapja működik, azért érdeklődött a magyar gyakorlat iránt. /(p.l.): Román emberi jogi bizottság Budapesten. = Magyar Nemzet, febr. 17./

Nagy vita után elfogadta a parlament képviselőháza a 35/1991-es, az idegen beruházásokra vonatkozó törvény módosítását. A kiegészítő cikkely értelmében az idegen beruházónak az általa megvásárolt objektumhoz tartozó földterület is tulajdonába kerül. Romániában eddig a föld nem képezhette külföldiek tulajdonát. /Kiss Zsuzsa: Vita a földtulajdonról Romániában. = Magyar Nemzet, febr. 22./

Jeszenszky Géza külügyminiszter a Romania Liberanak adott interjúban kifejtette, hogy nincsenek vitás területi kérdéseink, a magyar-román viszony valójában jobb, mint a róla országainkban és külföldön kialakult kép.- Zavaró a román sajtóban - nemcsak a szélsőséges lapokban -, megjelenő sok magyarellenes, megalapozatlan cikk. /Romania Libera, febr.22. ismertette: Jeszenszky nyilatkozata egy bukaresti lapnak. = Magyar Nemzet, febr. 23./

"Tőkés László püspök febr. 23-án Washingtonban a külügyminisztériumban és a törvényhozásban folytatott megbeszéléseket, majd sajtóértekezletet tartott, amelyet a romániai kommunista rezsim helyreállítását felvázoló előadásával kezdett /A visszarendeződés tényei Romániában címmel/. A kialakult helyzetet "demokratikus arcú kommunizmusnak" nevezhetjük, mondta. 1990-ben eljárást kezdeményezett a nacionalista, antiszemita Phoenix lap ellen. Két év után kapott választ az ügyészségtől, gyakorlatilag igazat adtak Phoenix uszító, magyarellenes rágalmainak. Védik, átmentik, támogatják a régi rezsim exponenseit, a Securitate képviselőit. A tömeggyilkossággal vádolt Nicu Ceausescu, a diktátor fia is elhagyhatta börtönét. A tévében "rehabilitálják" a volt diktátor udvaroncait. A román parlament bővelkedik szélsőséges nacionál-kommunista párt-emberekben. Utcákat neveznek el a háborús bűnösként kivégzett Antonescuról, folyik a történelemhamisítás, fokozódik a kisebbségek elleni ultranacionalista támadás. Tőkés László felidézte a magyar emlékek meggyalázását, összetörését, a Mátyás-szobor esetét, mindezek az akciók a hatóság nyílt vagy burkolt támogatásával zajlanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./ Az etnikai tisztogatás nemcsak Jugoszláviában folyik - jelentette ki a püspök. /Tőkés püspök a romániai rezsim restaurálásáról. = Magyar Nemzet, febr. 24./"

A román-magyar kapcsolatokról volt szó a Jászi Oszkár Külpolitikai Társaság által szervezett találkozón. Az előadók között volt Vékás Domokos volt kolozsvári főkonzul a konzulátus 1988. júniusában történt bezárásáig. Törzsök Erika, az SZDSZ kisebbségpolitikusa a romániai magyarság helyzetét elemezte. Úgy értékelte, hogy az RMDSZ kongresszusa után konszenzuson nyugvó eredmény született. Törzsök Erika óvott attól, hogy a Romániával való kapcsolatépítés során csakis az erdélyi magyarság érdekeit helyezzék középpontba. Törzsök Erika szembeszállt azzal a nézettel is, hogy Romániában az RMDSZ lenne az egyetlen demokratikus erő. Gömbös János, a Biztonsági és Honvédelmi Kutatások Központjának igazgatója a tanácskozáson úgy vélekedett, hogy a román hadseregben továbbra is erős a nacionalista befolyás és a magyarságról kialakított ellenségkép. /(pietsch): Tanácskozás a román-magyar kapcsolatokról. = Magyar Nemzet, febr. 27./

A Beszélő és a Naumann Alapítvány kerekasztal-beszélgetést rendezett febr. 25-én Budapesten. Molnár Gusztáv /Budapest/ szerint a szomszédos országok belső integrációjukban nem remélhetnek sikert másképp, csak ha autonómiát adnak a kisebbségeknek. Cs. Gyimesi Éva és Sándor Eleonóra /Pozsony/ szerint a kisebbségben élő magyarokat nem az autonómia kérdése foglalkoztatja elsősorban, hanem a megélhetési gondok. Az autonómiát nem lehet homokra építeni, mondotta Cs. Gyimesi Éva, csak szabad, autonóm emberekre. /Javorniczky István: Hol a határ? = Magyar Nemzet, márc. 1./

Ugyanezen a febr. 27-i sajtóértekezleten ismertette Tőkés László püspök egyesült államokbeli útját. Egyik legfontosabb célja az volt, hogy meggyőzze az amerikai törvényhozókat: az amerikai külpolitikának revideálnia kell nézeteit Közép-Kelet-Európa társadalmi-politikai folyamatait illetően. Szakítani kell azzal a felfogással, amely a kisebbségek igényeit valamiféle kellemetlenkedő negatívumként éli meg. A nemzeti kérdést nem szabad szőnyeg alá söpörni. A román televízió munkatársa kérdésére Tőkés László megerősítette, amerikai körútján beszélt arról, hogy a romániai magyarság ellen, ha finomabb eszközökkel is, de etnikai tisztogatás folyik. Nem szűntek meg ugyanis azok a folyamatok, amelyek beolvadásra, illetve a szülőföld elhagyására késztetik a magyarságot. /Tőkés: Erdélyben folyik az etnikai tisztogatás. = Magyar Nemzet, márc. 1./

A román lapok, a rádió és televízió hevesen támadják Tőkés Lászlót. Az ő kijelentése csak ürügy volt egy kampányhoz, nyilatkozta Verestóy Attila a Romániai Magyar Szónak és a Magyar Nemzetnek. A román parlamentben az ilyen problémákra órákat pazarolnak, az RMDSZ probléma-csomagjai azonban visszhang nélkül maradnak. A feszültségkeltésre szükség volt a tanügyi törvény vitája előtt. A Nagy Románia Párt sajtóértekezletén elhangzott, hogy a magyarokat ki kell utasítani az országból, ilyen kijelentés után senki sem robbantott ki parlamenti vitát. Tőkés László a Romania Liberanak nyilatkozott: szerencsétlen kifejezésnek minősítette saját kijelentését, megnevezve a romániai magyarság néhány fontos problémáját is. /Cseke Gábor, Bukarest: Van-e etnikai tisztogatás Romániában? = Magyar Nemzet, márc. 3./

A belügyminisztériumi statisztika szerint 1990. jan. elseje és 1992. dec. 31-e között 222 670 romániai állampolgár kért és kapott kivándorlási engedélyt, közülük 121 512 /54,5 %/ német, 61 612 román /27,7 %/, 32 983 /14,8 %/ magyar és 6358 /3 %/ más nemzetiségű. Ez az összesítés nem tartalmazza az ideiglenesen külföldön tartózkodókat, illetve az illegálisan távozókat. Ebből megállapítható, hogy a kivándorlók 72,3 %-a nemzetiségi. Az adatokat azt követően hozták nyilvánosságra, hogy vita volt Tőkés László püspök etnikai tisztogatást tartalmazó kijelentése miatt. A kivándorló románok elsősorban gazdasági menekülők, a németek és magyarok egy része távozását viszont a nemzetiségi létükben való fenyegetettség magyarázza. /Gyarmath János: A Romániából kitelepülők háromnegyede nemzetiségi. = Magyar Nemzet, márc. 5./

A Románok Nemzeti Egységpártja be fogja perelni Tőkés Lászlót és az RMDSZ-t, mert a magyar kormánnyal aláírta azt a közleményt, amelyből kiderül, hogy az erdélyi magyarok szerves részét képezik a magyar nemzetnek. - A Román Szocialista Párt közleménye az RMDSZ törvényen kívül helyezését és Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az országból kiutasítását követelte. Meglepő a Temesvár Társaság közleménye: Tőkés László püspököt nem tartják többé Isten szolgájának, tekintve, hogy nyilatkozataival az etnikumok közötti feszültséget szítja. /(k. zs.): Funar pártja beperli Tőkést. = Magyar Nemzet, márc. 6./

Magyari Lajos RMDSZ-szenátor nyilatkozott a tanügyi törvénytervezetről. A kormánypárt diszkrimináló tervezetet készített és ez került a képviselőházi szakbizottság elé. A tervezet értelmében nem lehet szó magyar egyetemről. A szakbizottság visszaküldte a tervezetet a tanügyminisztériumnak, mint tárgyalásra alkalmatlan anyagot. Az RMDSZ képviselői - az ellenzéki képviselőkkel együtt - kidolgoztak egy másik tervezetet, amely az anyanyelvi oktatást minden fokon garantálja. Mindez előrelépést jelent, mert a Demokratikus Konvenció korábbi tervezete ugyanolyan szűkkeblű volt, mint a kormánypárti. A románságba erősen beivódott, hogy a román nemzetállam eszméje a nyelvi egyneműsítésre is alapozódik. /Tóth Erzsébet: Magyari Lajos: Az egyik legfontosabb törvény. = Magyar Nemzet, márc. 6./

Csapó József /Nagyvárad/ szenátor az erdélyi magyar autonómia elképzelésről beszélt, mint a kérdés kiváló szakértője. A kiindulópont az 1992. okt. 25-én megfogalmazott Kolozsvári Nyilatkozat, melyben az RMDSZ kinyilvánította a belső önrendelkezési jogot. A belső önrendelkezés utal arra, hogy a romániai magyarság korlátozott önrendelkezésre törekszik. Az RMDSZ kongresszusán a nemzeti kisebbség önminősítést fogadták el. Az erdélyi magyarság él szórványban, viszonylagos többségben és tömbökben is. Ennek megfelelően az RMDSZ háromszintű autonómiaformában gondolkodik. Az összes erdélyi magyarra vonatkozik a kollektív személyi autonómia. A nyelvhasználat, kultúra, oktatás, információáramlás és társadalmi szerveződés területén lenne belső önrendelkezés. Ahol a magyarság egyszerű többségben él, ott a helyi autonómiát igénylik. A helyi autonómia lényegében azonos az EBEÉ 1990. évi genfi dokumentumában foglaltakkal. A tömbmagyarság területén a területi autonómia lenne megfelelő, itt Székelyföld jön számításba. /Csapó József: A magyarság belső önrendelkezést kíván. = Magyar Nemzet, márc. 11./

Dec. 12-én véget ért Félixfürdőn a MISZSZ kongresszusa. MISZSZ néven működik a jövőben a politikamentes szövetség és létrehozzák a Reform Tömörülést. /Romániai magyar ifjúsági szervezete szétválása. = Magyar Nemzet, dec. 13./ A Reform Tömörülés élére András Imre és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Toró T. Tibor került. A MISZSZ mozgalmi szárnyának vezetőségébe Nagy-Csiha Istvánt, Kis Gábort, Nagy Pált, Farkas Györgyöt és Tamás Lászlót választották. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az érdekvédelmet helyezi előtérbe a magyar ifjúsági szervezet. = Magyar Hírlap, márc. 13./

Az Ilie Verdet vezette Szocialista Munkáspárt és a magyarországi Munkáspárt /előző nevén: MSZMP, élén Thürmer Gyula pártelnökkel/ képviselői márc. 14-én megbeszélést folytattak Romániában, Félixfürdőn. /Cs. G., Bukarest: Kapcsolatfelvétel Thürmer és román testvérpártja között. = Magyar Nemzet, márc. 16./

A román hírszerzés több munkatársa Moldovában tartózkodik, azt vizsgálják a helyi szakértőkkel együtt, miként lehetne elmozdítani Románia és Moldova azonnal egyesítését ellenző Snegur elnököt és híveit, írta a Romania Libera (Bukarest), márc. 15- száma. /B. T., Bukarest: Mégis államcsíny? = Magyar Nemzet, márc. 16./

"Az Evenimentul Zilei átvette a Vilcea megyében megjelenő Reporter című lap márc. 13-i számában közölt, Antonescu marsall nevét viselő, egyelőre ismeretlen paramilitáris szerezetnek a cigányokhoz intézett "felhívását": ha nem hagyják abba "szégyentelen is istentelen életüket", házaikkal együtt a tűz martalékává válnak. Nyomatékul felsorolják azokat a községeket, ahol a lakosság felgyújtotta a cigánytelepeket. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Romániai cigányok fenyegetettsége. = Magyar Nemzet, márc. 18./"

"Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője interjút készített Ion Iliescu elnökkel. Az interjú saját lapjában és a Magyar Nemzetben jelent meg. Iliescu kifejtette, hogy értek el eredményeket, megszületett a korszerű alkotmány, a nemzeti kisebbségek szabadságjogait illetően "Románia máris eleget tesz a legmagasabb nemzetközi mércéknek." Szemtanúi vagyunk az európai integrációnak, "másfelől mit látunk? Szeparatista nemzeti szegregációs tendenciákat, amint arra az RMDSZ is törekszik." Iliescu hangsúlyozta, hogy "nem fogjuk támogatni a szegregációs, a szeparatista, a kisközösségek bantusztanizálását célzó tendenciákat." Más a helyi autonómia és "egészen más az etnikai alapon való elkülönülés. Ez nemcsak korszerűtlennek tűnik nekem, nemcsak nem európainak, hanem olyan lépésnek is, amely századokkal visszavet..." A kulturális autonómia létezik, mert van anyanyelvű oktatás, léteznek magyar művelődési egyesületek, magyarázta a román elnök. Sajnálja, hogy nem talált megértésre ajánlata a legmagasabb szintű találkozóra. Nem érti, hogy "miután több felelős magyar államférfi kijelentette: országaink határai sérthetetlenek, miért vannak fenntartásaik, amikor ezt konkrétan is le akarjuk szögezni a szerződésben." Iliescu elnök állásfoglalása a másik vitás kérdéssel, a romániai magyar kisebbség jogaival kapcsolatban: "Meg kell azonban érteni, hogy melyek azok a kérdések, amelyek az államok belügyeinek körébe tartoznak, és melyek azok, amelyek az államok közötti jószomszédi viszony és kölcsönös tisztelet elemei." Iliescu szerint országa eredményeket ért el a demokratizálódás útján. Megszületett az alkotmány, melyet szerinte korszerűnek tekint a világ. /Gyarmath János: Interjú Ion Iliescu román elnökkel. = Magyar Nemzet, márc. 19., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"