Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Magyar Nemzet /Magyar Nemzet Online – MNO/
512 tétel
1993. június 18.
Az 1988-ban, a romániai falurombolás elleni nagy társadalmi megmozdulás idején született Erdélyi Szövetség a hét végén Debrecenben tartja tisztújító közgyűlését. Az Erdélyi Szövetség füzetsorozatot indított. Az elmúlt években Magyarországon mintha elsorvadt volna a figyelem, megfáradt a felelősségérzet a kisebbségi létbe szorított magyarság iránt, írta Beke György, aki az Erdélyi Szövetség elnöke. Az Erdélyi Szövetség mindenkor kötelességének érezte az erdélyi valóság tudatosítását az anyaország és a világ közvéleményében. Ezért szervezett tanácskozásokat, Erdélyt megismertető vetélkedőket és ezért vállalkozott könyvkiadásra is. 1991-ben Erdély jelene és jövője címmel jelentetett meg tanulmánykötetet, 1992-ben pedig Dsida Jenő vallomását, a Psalmus Hungaricust. Nem az egyetlen szervezet, amelyik kiadói tevékenységet is vállal. Az Erdélyi Magyarok Egyesülete Vigyázó címmel időnként időszaki romániai magyar sajtószemlét ad ki. /Beke György: Megfáradt felelősségérzet. Szembenézés Trianon örökségével. = Magyar Nemzet, jún. 18./
1993. június 19.
Bukarestben járt Sir Leon Brittan, az EK alelnöke és kijelentette, fölveti Románia csatlakozásának fölgyorsítását. /Sir Leon Brittan Bukarestben. = Magyar Nemzet, jún. 19./
1993. június 21.
Bukarestben Tornai József, a Magyar Írószövetség elnöke aláírta a magyar-román írószövetségi egyezményt. A fél éve németországi ösztöndíjasként Berlinben élő Mircea Dinescu, a Román Írószövetség elnöke éppen hazalátogatott, ő tárgyalt Tornaival. Dinescu megjegyezte, hogy 1989 óta ez az első nemzetközi egyezményük, ugyanis a többi szomszéddal a változások és az általános kulturális elszegényedés miatt képtelenség szót érteni. Dinescu keményen bírálta a román állapotokat, felrótta a kormánynak a művészek külföldre áramlását, azt, hogy Kolozsváron kilakoltatták a román Apostrof és a magyar Helikon szerkesztőségét. /Cseke Gábor, Bukarest: Román-magyar írószövetségi egyezmény. = Magyar Nemzet, jún. 21./
1993. június 28.
A kormánypárt, a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front egyesült a Ion Minzatu vezette Köztársaság Párttal. Céljuk korszerű balközép párt létrehozása, szociáldemokrata elvek alapján. Az önmagát szintén szociáldemokratának nevező másik párt, a Cornel Nica vezette Szocialista Demokratikus Párt is jelezte csatlakozási szándékát. Ezek az egyesülések azt mutatják, hogy a kormánypárt a túlélésért küzd, a szélsőbal irányában mozdul el. / (cseke): Az Iliescu-fornt egyesült a román Köztársaság Párttal. = Magyar Nemzet, jún. 28./
1993. június 30.
Szabad György, az Országgyűlés elnöke jún. 29-én fogadta a kolozsvári Interetnikus Párbeszéd Társaság Octavian Buracu elnök vezette küldöttségét. A társaság valamennyi romániai nemzeti kisebbség védelmét, kulturális önazonossága megtartását szolgálja. /Meghívás Buracuéknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ A találkozón részt vett a társaság német alelnöke, Wifried Schreiber és magyar alelnöke, Kántor Erzsébet is. /Interetnikus párbeszéd. = Magyar Nemzet, jún. 30./
1993. július 1.
Csángó balladabemutatóval nyitja meg idei évadját júl. 2-án a Margitszigeti Színpad. A felkelő nap háza című produkció első része Lakatos Demeter szép versének címét viseli: Ott, hol a nap minden este leszentül. Irodalmi táncképekkel mutatják be a moldvai csángók múltját, jelenét. A második rész a Csángó requiem című táncballada. Mindkét rész Kallós Zoltán gyűjtésére épül. A balladát a Válaszút Táncegyüttes mutatja be, a rendező-koreográfus Diószegi László. A Csángó requiem táncballadát tavaly Gödöllőn, a szabadság napján mutatták be először. /Majoros József: Csángó ballada a Margitszigeten. = Magyar Nemzet, júl. 1./
1993. július 3.
Néhány hónapja Kolozsváron sokan elhiszik az ott működő Caritas nevű önsegélyező pénztárak hirdetését: három hónap után a befektetett összeg nyolcszorosát kapják vissza. Rengetegen viszik pénzüket ebbe a pénztárba, nagy a tolongás, már sorszámot osztanak. Többen úgy vélik, valamilyen összefüggés van Funar polgármester és a Caritas között. Bizonyos, hogy csak egy ideig megy ez a furcsa szerencsejáték. /N. I. Zs.: Népőrület Kolozsváron. = Magyar Nemzet, júl. 3./
1993. július 3.
Sütő András nyilatkozott abból az alkalomból, hogy a Nemzeti Színház művészei júl. 8-án a Gyulai Várszínházban mutatják be Az ugató madár című drámáját. Nemrégiben orvtámadás érte egész családját, ismeretlen tettesek meg akarták mérgezni őket. Otthona tetejére pedig két mázsa követ zúdítottak, a kövek tönkretették a tetőzetet. A Magyar Írószövetség és a Magyar Művészeti Akadémia Sütő Andrást Nobel-díjra terjesztette fel. Erről a hírről Sütő András megjegyezte, nagyon sajnálja, hogy a magyar irodalomból Németh László és Illyés Gyula nem kapta meg a Nobel-díjat. /Lőcsei Gabriella: A kényszerűségnek kínja és gyakorisága. = Magyar Nemzet, júl. 3./
1993. július 7.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozatban ítélte el Cseresznyés Pál elítélését. Felhívással fordultak a romániai és külföldi testvéregyházakhoz, hogy járjanak közben "politikai foglyaink kiszabadítása érdekében." /Állásfoglalás Cseresznyés Pál ügyében. = Magyar Nemzet, júl. 7./ "
1993. július 10.
Bukarestben jún. 9-én megkezdődött a hatalmon levő párt, a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja országos konferenciája. A pártot a kulisszák mögül irányító Iliescu elnöknek sikerült lecsendesíteni a reformista mérsékeltek és konzervatívok közötti belharcot. Oliviu Gherman szenátusi elnök marad a párt elnöke, ügyvezető elnök pedig Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, a reformisták vezetője. A párt megváltoztatja a nevét. /Gyarmath János: Megkezdődött a román kormánypárt konferenciája.= Magyar Nemzet, júl. 10./
1993. július 12.
"Adrian Paunescu szenátor, a Szocialista Munkapárt tagja terjedelmes levelet juttatott el több bukaresti laphoz, amelyben azt állította, hogy júl. 7-én Budapest határában egy magyar rendőr halállal fenyegette, elvette minden pénzét és megalázta. A levél kísérlet a magyarság kollektív bűnösségének igazolására, szövegét több lap, köztük az ellenzéki Romania Libera is közölte. /(gyarmath): Egy magyar rendőr "megalázta" Paunescut és Romániát. = Magyar Nemzet júl. 12./"
1993. július 15.
A román sajtó a jövőben nem vesz tudomást a kormányról, hasábjain nem tükrözi tevékenységét, ez a romániai újságírók bizalmatlansági szavazata, olvasható a Román Újságírók Szövetségének közleményében. A sajtó tiltakozását a korrupciós ügyek váltották ki. Vacaroiu miniszterelnök ugyanis azt állította, hogy a sajtó feltárásai kormányellenes forgatókönyvnek minősíthetők. Több nagy lap csatlakozott a felhíváshoz, így a Romania Libera, az Adevarul, az Evenimentul Zilei és a Romániai Magyar Szó. /Gyarmath János, Bukarest: A román sajtó bizalmatlanságot szavazott a kormánynak. = Magyar Nemzet, júl. 15./
1993. július 15.
A Fidesz által szervezett erdélyi nyári szabadegyetemet Bálványosfürdőn rendezik meg júl. 20-24-e között, ahol neves magyar, román, német, szlovén, horvát és lengyel közéleti személyiségek és politikusok szólnak a közép-kelet-európai társadalmak helyzetéről. /Fidesz-táborok Erdélyben. = Magyar Nemzet, júl. 15./
1993. július 16.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a magyarországi kisebbségi törvényt példaértékűnek nevezte. /Cseke Gábor, Bukarest: Sok szempontból példaértékű. = Magyar Nemzet, júl. 16./
1993. július 20.
Júl. 18-án Bukarestbe érkezett Alexander Lange olasz képviselő vezetésével az Európa Parlamentnek az Albániával, Bulgáriával és Romániával kapcsolatot tartó küldöttsége. Júl. 19-én a szenátus és a képviselőház elnökével találkoztak. Júl. 20-án pedig találkozni fognak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségi Tanács elnökével, majd Iliescu államfővel és Vacaroiu kormányfővel. A küldöttség jelentése befolyásolhatja Románia ET-felvételét. /Gyarmath János, Bukarest: Bukarestbe várják az olasz államfőt. = Magyar Nemzet, júl. 20./
1993. július 20.
Lassan hagyománnyá válik, hogy a Fidesz és a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége közös nyári szabadegyetemet rendez Bálványosfürdőn. A szervezeésbe idén is bekapcsolódik egy román szervezet, a Polgári Szövetség Pártja. A negyedik alkalommal megrendezett tábor fő célja az aktuális politikai kérdések megvitatása. A meghívott előadók között van Emil Constantinescu, Nicolae Manolescu és Corneliu Coposu, a román ellenzék vezetői, Orbán Viktor, Fidesz elnöke, az RMDSZ képviseletében Markó Béla és Tőkés László. Neves magyar, román, német, szlovén, horvát és lengyel közéleti személyiségek és szakemberek lesznek jelen. /Szabadelvű tábor Bálványosfürdőn. = Magyar Nemzet, júl. 20./
1993. július 21.
Júl. 17-én zárt ajtók mögött tanácskozott a Szocialista Munkapárt igazgatótanácsa. Ceausescu udvari költőjét, Paunescut alelnöknek választották. A párt távolodni akar a Vacaroiu-kormánytól, menekül a süllyedő hajóról. A párt elnöke, Ilie Verdet, Ceausescu volt miniszterelnöke is az előrehozott választásokat sürgette. /Gyarmath János: A Munkapárt menekül a süllyedő hajóról. = Magyar Nemzet, júl. 21./
1993. július 24.
"A szabadegyetemen, Bálványoson, az első napon, júl. 20-án Németh Zsolt a Fidesz nevében "bálványosi folyamatnak" nevezte a romániai és magyarországi liberálisok és demokraták közötti párbeszédet. Dr. Octavian Buracu polgárjogi harcos és Horia Rosu ifjú liberális pártvezér tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ A Demokratikus Konvencióval való együttműködést nehezíti, hogy az egységes román nemzetállam alkotmányban rögzítését szorgalmazza az ellenzék több vezetője is, mondta el Bálványosfürdőn Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Valenti Gagrielescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátusi frakciójának vezetője szerint a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ között nincs komoly nézeteltérés. /A nemzetiségi kérdés kezelésében megosztott Iliescu ellenzék. = Magyar Nemzet, júl. 22./ Az első napon nem jelent meg a Demokratikus Konvencióhoz tartozó négy meghívott: Emil Constantinescu elnök, Smaranda Enache, Nicolae Manolescu és Vladimir Tismaneanu. /Bálványosi kérdőjelek. = Új Magyarország, júl. 24./"
1993. július 26.
Az Adevarul újból támadta Tőkés László püspököt Tőkés püspök ultimátum-gyónása címen. A püspök Bálványosfürdőn elmondott beszéde képezi az alapját a támadásnak, összefüggéseiből kiragadott idézetekkel ismertette az Adevarul főszerkesztő-helyettese a beszédet, mögöttes szándékot és zsarolást tulajdonítva Tőkés Lászlónak. /Gyarmath Jáénos, Bukarest: Tőkés vallomását bírálja a román sajtó. = Magyar Nemzet, júl. 26./
1993. július 27.
Bálványosfürdőn, a szabadegyetemen Fábián Ernő azt hangsúlyozta, hogy a kelet-európai forradalmak nem eredményeztek elitváltást. Az átalakulási időszakban elakadt az újítási készség. Marian Tata, a Pro Democratia román emberjogi szervezet elnöke kijelentette, hogy a konzervativizmus restaurációs erő, nehezíti a demokratikus átalakulást. Molnár Gusztáv, a Dunatáj Intézet vezetője arról beszélt, hogy hiányoznak az életképes politikai erők. /(n. i. zs.): Az erdélyi szabadegyetem a távlatokról. = Magyar Nemzet, júl. 24./ Markó Béla RMDSZ-elnök Bálványosfürdőn kifejtette, hogy az RMDSZ autonómia-igény hangsúlyos. Az RMDSZ autonómia-igényéről nem fog lemondani. Ezért a Demokratikus Konvenció válaszút előtt áll. /Az RMDSZ nem mond le az autonómiáról. = Népszabadság, júl. 24./ Markó Béla Bálványosfürdőn előadásában az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció /DK/ viszonyát elemezte. A DK a nemzetállami mentalitás alapján áll, a közösségi jogokat, az autonómiát nem fogadja el. A román ellenzék nyugati megítélésének fontos eleme a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos álláspont. Az RMDSZ-nek is érdeke az együttműködés, azonban programjából nem engedhet. /Markó Béla bálványosi előadása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./
1993. július 29.
Funar kolozsvári polgármester, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ elnöke Chisinauban járt, ahol nemrég sikerült megalakítani a Vatra Romaneascát, az RNEP-t támogató szervezetet. /Cseke Gábor, Bukarest: Funar szelleme átkel a Pruton? = Magyar Nemzet, júl. 29./
1993. július 29.
Czegő Zoltán emlékezett hajdani egyetemi társára, Kerekes Sándorra. Ő volt a legtehetségesebb, a szigorú Zörgő Benjámin professzor kedvence. Azt hitte mindenki, hogy a tanszékre kerül, de ezt nem engedték. Czegő Zoltánnal várták Bukarestben, hogy hova nevezik ki őket, Kolozsváron egyetemet végzetteket. Akkor hallották egy román tanár döntését, akiktől a román végzettek moldvai, dobrudzsai kinevezést vártak, hogy addig ez nem lehet, amíg a magyar települések üres állásait be nem töltik román tanárokkal. Kerekes Sándor Székelyudvarhelyre került, a tanítóképzőbe. 1965-ben Kerekes Sándor letépett egy román zászlót. Ezért bebörtönözték. Hosszú évek múltán szabadult fogatlanul, félkopaszan. Nem taníthatott, fizikai munkás lett. Elhagyta az országot és Bécsben, betegen meghalt. /Czegő Zoltán: ?És mégis elüldözés. A kései megtalálás bánatával.= Magyar Nemzet, júl. 29./
1993. július 31.
Újból sztrájkolnak a Zsil völgyi bányászok. /Sztrájkolnak a Zsil völgyi bányászok. = Magyar Nemzet, júl. 31./
1993. augusztus 3.
Tóbiás Áron Szabófalvára, a moldvai csángó faluba látogatott. Itt élt és írta verseit Lakatos Demeter /1911-1974/ csángó népköltő. Első versét /Falevelek hulladoznak/ még Dsida Jenő közölte 1935 novemberében Kolozsváron, a Keleti Újságban. Halála után jelent meg egy kötet verseiből /Csangú strófák, Európai Protestáns Szabadegyetem, Bern, 1988/. Tóbiás Áron Szabófalván meglátogatta Perka Mihály tanárt, aki Kolozsváron végezte egyetemi tanulmányait, majd visszatért szülőfalujába, Szabófalvára, azóta is itt tanít. /Tóbiás Áron: csángó magyarok között. Moldovának szíp tájaind?= Magyar Nemzet, aug. 3./
1993. augusztus 3.
Negyedik alkalommal rendezi meg augusztusban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem az Ady Endre Akadémiát. A kéthetes program célja a határon túli magyar értelmiségiek, elsősorban pedagógusok, szakmai továbbképzése. Idén újból bővült a kínálat, az eddigiek mellé /magyar nyelv és irodalom, történelem, néprajz, művelődéstörténet, számítástechnika/ beépült a pedagógia és a tanításmódszertan. Kétszázötven erdélyi, felvidéki, vajdasági pedagógus látogat el Debrecenbe. A rendezvényt a tervek szerint Szabad György, a parlament elnöke nyitja meg. /Széles Tamás: Ady Endre Akadémia Debrecenben. = Magyar Nemzet, aug. 3./
1993. augusztus 4.
"Feszült a hangulat Zsil-völgyében, a sztrájkoló bányászok gyűléseznek és újra követelik, hogy Vacaroiu miniszterelnök látogasson el hozzájuk. A kormány nem enged a nyomásnak, nem hajlandók a Zsil völgyébe, Petrozsényba utazni, nem adnak béremelést a bányászoknak. /Gyarmath János, Bukarest: Ismét bukaresti "bevonulással" fenyegetőznek a bányászok. = Magyar Nemzet, aug. 4./"
1993. augusztus 6.
Októberben és novemberben nagy összegű kárpótlási jegy jutott el a Romániában élő kárpótoltakhoz. Az ezzel kapcsolatos kérdésekről tárgyalt Budapesten Sepsey Tamás címzetes államtitkár Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke elmondta, hogy a legnagyobb gond az információ hiánya. A kárpótlási jegyek felhasználásáról még további tárgyalások lesznek. /Kárpótlás Erdélyben is. = Magyar Nemzet, aug. 6./
1993. augusztus 7.
Moldova Köztársaságban a parlament aug. 4-én elutasította a FÁK-hoz való csatlakozást, annak ellenére, hogy azt Mircea Snegur elnök, Andrei Sangheli kormányfő támogatta és az elnök 1991-ben Alma Atában aláírta a csatlakozást. A román sajtó örömmel üdvözölte a történteket. Moldovában a csatlakozás-pártiak népszavazás kiírását követelik. /Moldova nem csatlakozik a FÁK-hoz. = Magyar Nemzet, aug. 7./
1993. augusztus 7.
Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben sírgyalázás történt. Három általános iskolás /román és magyar nemzetiségűek/ feltört két kriptát és a koponyákat a legközelebbi rockkoncertre magukkal vitték. Több sírkőre sátánista szimbólumot és rockegyüttesek nevét írták. /Sírgyalázók Házsongárdon. = Magyar Nemzet, aug. 7./
1993. augusztus 7.
Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke nyilatkozott a Magyar Nemzet tudósítójának, kifejtve, hogy a DK a jelenlegi krízishelyzetben is hajlandó lenne vállalni a kormányzás felelősségét. /Nagy Iván Zsolt: A román ellenzék válságban is vállalná a kormányzást. = Magyar Nemzet, aug. 7./