Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1991. augusztus 20.
Az 1990. aug. 14-én megalakult Sipos Domokos Művelődési Egyesület /Dicsőszentmárton/ Küküllőmente néphagyományainak ápolását és a tudományos ismeretterjesztést is feladatának tartja. Irodalmi körük, szabadegyetemük, néprajzi-helytörténeti körük van, a Máltai Szeretetszolgálatnak köszönhetően megnyílt az 1200 kötetes könyvtáruk is. /Kisvárosban is lehet. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./
1992. január 1.
Tavaly szeptemberben felhívás jelent meg budapesti lapokban: adakozzanak a moldvai árvízkárosultak megsegítésére. Az adományokat a Margitszigeten a Máltai Szeretetszolgálat és az IDF /Ifjúsági Demokrata Fórum/ képviselői vették át. Jelen volt többek között Horváth Balázs miniszter, Kozma Imre atya, Lezsák Sándor, Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület titkára. Sok segély érkezett, mondták el a moldvai csángók a falvakban, de a segélyeket a parókiára és a tanácsházára vitték, ahonnan nem mindenki kapott a rászorultak közül. Külsőrekecsinbe a legtöbb segítség Magyarországról érkezett. /Demse Márton: Csángó tudósítás. Árvíz után Klézsén. = Magyar Fórum (Budapest), jan. 1./
1993. augusztus 17.
A moldvai csángók Mária-kegyhelyén, Chacicában aug. 15-én magyar nyelvű szentmisét mutattak be. Petru Gergel iasi püspök magyar papokat hívott a szentmisére, megjelent Jáki Teodóz /Győr/ bencés szerzetes, aki énektanítással készítette fel a híveket, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Keglevich István /Budapest/ a Regnum Marianum képviseletében, rajtuk kívül több erdélyi magyar pap is. /Hídépítés Csángóföldön. = Új Magyarország, aug. 17./
1993. október 19.
Májusban hivatalosan is bejegyezték a Filantróp Alapítványt, központja Kolozsváron van, a Szentegyház utcai orvosi rendelőben. Az egészségügyi ellátás javításán kívül gyógyszerekkel is segít a rászorulókon. Ez az alapítvány a magyarországi Segítő Jobb Alapítvány kezdeményezésére jött létre. A Filantróp beindításában sokat segített a kolozsvári római katolikus plébánia és a kolozsvári Máltai Szeretetszolgálat. /Sz. K.: Filantróp Humanitárius Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
1994. november 1.
Okt. 29-én ünnepélyesen felavatták a mozgássérült gyermekek szanatóriumát Püspökfürdőn. Ez az egyetlen olyan intézmény Romániában, ahol a gyermekeket 16 éves korukig kezelik, emellett tanítják is. Az épület felújításában segítséget nyújtott szervezetek képviselői jelen voltak /többek között a lichtesteini Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat/, továbbá a magyar kormány képviseletében Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./
1996. február 14.
Késéssel, február elején jelent meg a kolozsvári Művelődés 1995. novemberi és a decemberi száma. A 11-es számban többek között a Mocsáry Alapítványról, a Máltai Szeretetszolgálatról és a helynévkutatásról találhatók írások. A 12-es számot az EMKE 110. évfordulójának szentelték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
1996. május 11.
Máj. 11-én ünnepelte főtitkársága székhelyén, Kolozsváron, a Szent Mihály templomban ötéves fennállását a Romániai Máltai Szeretetszolgálat, amely az országban 1991. máj. 11-én alakult meg. Ma már az ország 22 városában működik fiókszervezetük. Ludwig Czumbel a romániai főtitkár, dr. Bárányi Ferenc az alelnök. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
1996. június 4.
Székelyudvarhelyen a 27 éves Szász Jenő független jelölt, a Máltai Szeretetszolgálat helyi vezetője lett a polgármester /9755 szavazattal/, az eddigi polgármester, az RMDSZ jelöltjével, dr. Ferenczy Ferenccel szemben, akire 8970-en szavaztak. A városi tanácsba az RMDSZ tíz jelöltje, a függetlenek közül kilenc fő jutott be, a Demokratikus Konvenció és a Roma Párt egy-egy képviselőt küld a tanácsba. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 4./
1996. december 10.
Puskás Bálint Zoltán /sz. 1949, Szováta/ Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem jogi fakultását végezte, először tanár volt, majd Sepsiszentgyörgyön a kisipari szövetkezetek jogásza volt 1990-ig, ezzel párhuzamosan egyháztanácsos. A romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító tagja, több civil társadalmi szervezet megalakításának kezdeményezője. 1994-től a Kovászna megyei RMDSZ elnöke, 1995-től az SZKT alelnöke. A mostani választások eredményeképpen az RMDSZ Kovászna megyei szenátora. A szenátusban a privatizációs bizottság titkára. - Az ifjúságot be kell vonni az RMDSZ-be, mivel jó elgondolásaik vannak, csak nincs aki meghallgassa őket, vallja Puskás Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1997. július 8.
"A Máltai Szeretetszolgálat nagyenyedi tagozata 1993 szeptemberében alakult meg, 1994-től rendelkeznek önálló székházzal Nagyenyeden. Először felújították az épületet, tájékoztatott helyzetükről Fari Palkó Ilona, a nagyenyedi tagozat vezetője. 1994-től 70 árva, félárva, szétesett családot gondoznak. A kapott élelmiszert szétosztják, segítik sokgyermekes családokat, az időseket. A Németországból kapott gyógyszerekkel minipatikájukban ellátják a rászorulókat, orvosaik segítségével. Gyermekeket nyaraltatnak. A nagyenyedi tagozatnak 27 tagú lelkes csoportja van, ők segítkeznek a munkában. /Győrfi Dénes. "Szeretni csak szolgálva lehet, és szolgálni csak szeretettel lehet. " =/Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./"
1998. április 24.
Ápr. 20-án, a temesvári Máltai Szeretetszolgálat új szociális étkezdéjének átadásakor hálaadó szentmisét tartottak a józsefvárosi katolikus templomban. Az étkezde száz idős embernek biztosít naponta meleg ételt. Dr. Bárányi Ildikó, a Máltai Szeretetszolgálat helyi vezetője elmondta, hogy a létesítmény elkészülése után húsz idős embernek ad otthont, további harmincnak lesz napközi otthona. A Németországi Máltai Lovagrend 50 ezer márkával segítette a létesítmény megépítését. A szentmisén részt vett dr. Bárányi Ferenc, a Máltai Szeretetszolgálat országos alelnöke, egészségügyi miniszter is, olvasható Pataki Zoltán tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23., 24./
1998. június 15.
Dr. Bárányi Ferenc egészségügyi miniszter lemondott a Máltai Szeretetszolgálat alelnöki tisztségéről. A miniszter rosszindulatú támadásoknak minősítette a Máltai Szeretetszolgálatnál állítólag feltárt szabálytalanságokat, amelyek több román lapban megjelentek. A lapok Bárányi felelősségét is firtatták. Bárányi elmondta, hogy amióta 1992-ben Temesváron létrehozta a szeretetszolgálat első romániai fiókját, Romániába több szerelvényre való gyógyszer érkezett és ezeket ingyen osztották szét. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./
1998. június 18.
"Dr. Bárányi Ferenc egészségügyi miniszter kijelentette: fiatal korában kényszer hatására kötelezvényt írt alá a Securitate titkosszolgálat tájékoztatásáról, de senkit nem árult be. Amennyiben bárki azt állítaná, hogy szóval vagy tettel ártott neki, kész az igazságszolgáltatás előtt vállalni a felelősséget, lemondva parlamenti mentelmi jogáról. A miniszter elmondta: 1959-ben antikommunista és szovjetellenes magatartása miatt kizárták a marosvásárhelyi orvosi egyetemről, ezért felcserként kapott alkalmazást az ország különböző vidékein. A jugoszláv határon lévő faluban, ahol az eset idején dolgozott, gyakori volt a lövöldözés és halálesetek is előfordultak. Egy napon két határőr gépkocsiba ültette és a szomszédos helység rendőrörsére vitte, ahol ötórás kihallgatás után egy pisztolyával játszadozó tiszt íratta alá vele a szóban forgó papírt, amelyen az állt, hogy vállalja: információkkal szolgál a román határok őrzése érdekében. Ennek ellenére a továbbiakban semmiféle információt nem adott, különböző ürügyekkel kitért ez elől. Ezért valószínűnek tartja, hogy később, temesvári orvosként átélt családi tragédiájában szerepe volt a Securitaténak /a miniszter konkrétan nem említette, de ismeretes: fiát máig tisztázatlan körülmények között ismeretlenek a nyílt utcán agyonverték/. "Senkit sem súgtam be, nem tekintem magamat vétkesnek" - jelentette ki dr. Bárányi Ferenc. - Mindennaposak a különböző címen ellene indított támadások azóta, hogy egészségügy-miniszterré nevezték ki. Előbb a Máltai Szeretetszolgálatot támadták, amelynek alelnöki tisztségéről ezért lemondott, majd a napokban az Atac la persoana (Személy elleni támadás) című bulvárlap közzétette azt a kötelezvényt, amelyet a hatvanas években írt alá a Securitate, a kommunista titkosszolgálat kényszerére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17., Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"
1998. szeptember 8.
Szept. 6-án Koltón ünnepélyesen felavatták Petőfi Sándor és Szendrey Júlia tiszteletére emelt szobrot, Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész alkotását, amely Petőfi Sándor és Szendrey Júlia koltói mézesheteit idézi, a padon ülő házaspárt ábrázolja. Ferencz Tiborné szolnoki nyugdíjas vetette fel a gondolatot, országos gyűjtést kezdeményezett a költségek fedezésére. A szobrot Ferencz Tiborné és Pogány Gábor Benő adta át a koltói református közösségnek. Az ünnepségen jelen voltak egyházi személyek, a Máltai Szeretetszolgálat képviselői, a helybeli és környékbeli RMDSZ-szervezetek, az EMKE és a Magyarok Világszövetségének küldöttei is. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1999. május 8.
Ünnep volt a hét végén Beszterce-Naszód megye egyik szórványtelepülésén: Óradnán. Az iskolájától 1965-ben végképpen megfosztott, közel 800, magát magyarnak valló római katolikus hívő egy népnevelő ház birtokosává vált. Az új épület falára emléktábla került Reményik Sándor nevével. Reményik Sándornak köze volt Óradnához. Ugyanis a közigazgatásilag ide tartozó Borbereken sok időt töltött nyaranként. Dávid Gyula, az EMKE elnöke, irodalomtörténész Reményik Sándor költészetét elemezte, különös tekintettel a Borbereken írott versekre. Az ünnepségen részt vettek a kolozsvári Heltai Alapítvány, a Reményik Sándor Alapítvány és a közelmúltban bejegyzett Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Társaság képviselői. Ez utóbbi elnöke, Farkas Zoltán közölte: ősztől kezdve évenként ösztöndíjat biztosítanak egy magyar nyelven továbbtanulni akaró óradnai diáknak. A névadó és táblaavató rendezvényt megelőzte a 175 éves helybeli plébánia-templom megünneplése, és az Óradnán eltemetett gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök sírjának megkoszorúzása, emléktábla leleplezése a templomban, 120 évvel halála után. /S. Muzsnay Magda: A szórványvidék ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Háromnapos ünnepségsorozat keretében, máj. 4-én Óradnán Reményik Sándor Római Katolikus Kulturális és Népnevelő Házat avattak. A szentmisét Bálint Lajos érsek celebrálta. Az óradnai magyarságot törekvéseiben támogatta a Soproni Erdélyi Kör, a Salgótarjáni Erdélyi Kör és Máltai Szeretetszolgálat, az Illyés Közalapítvány, a Calgary Magyar Kultúregyesület, Toso Vincenzo Olaszországból, Tőkés László püspök, a kolozsvári Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület, a Reményik Sándor Művészeti Stúdió Alapítvány, a Heltai Gáspár Alapítvány, a besztercei RMDSZ és EMKE, a Beszterce Művelődési Alapítvány és nem utolsósorban a helybeliek. /Guther M. Ilona: Küzdelem a megmaradásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
1999. november 3.
A Máltai Szeretetszolgálat vagy Segélyszolgálat 1991 májusa óta működik Erdélyben. A nagyváradi fiókszervezet rendszeresen segít a rászorulókon, ezen túl évenkénti zarándoklatokat szervez a mozgásukban súlyosan korlátozottak részére. Idén az Arad melletti Kisiratosra mentek, hogy találkozzanak az ottani otthonban lakó sorstársaikkal. A kisiratosi otthon kizárólag a mozgássérülteké. Dr. Almási Béla másodállásban vezeti az épületkomplexummá bővült otthont, amúgy Kisiratos körzeti orvosa. 1995-ben kezdték az építkezést, ifjúsági munkatábor-rendszerben épültek fel a már meglévő épületek. Átlagosan harminc fiatal érkezik az ország különböző részeiből ide. Egyelőre tizenketten laknak itt, amikor az épület teljesen elkészül, negyven férőhelyes lesz. - Népkonyhát is működtetnek, ahonnan naponta 120-150 adag étel kerül rászoruló falubeliek asztalára. /Szeretetotthon Kisiratoson. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 3./
2000. március 10.
Kisiratoson, a Máltai házban mindig pezsgő élet folyik. Almási Olga, a Máltai ház vezetőjétől megjegyezte: legnagyobb bánatukra idei költségvetésüket a kolozsvári főtitkárság nem hagyta jóvá. Havi 2000 márka támogatást kértek, ami a kiadásaink 30 %-át képezné, ám csupán havi 900 márkát hagytak jóvá, ami a villanyszámlánkra elegendő. A kürtösi önkormányzat állja az alkalmazottak fizetését, a Munkaügyi Minisztérium, valamint a mellékgazdaság fedezi az élelmezést, míg a villanyáram, a telefon és a fűtés díjait a Máltai Segélyszervezet kolozsvári főtitkársága fedezi. Almási Olga úgy tudja, hogy évente 200 ezer márka támogatás jön be az országba /a Máltai Szeretetszolgálat részére/, és ebből a filiálék csupán 73 ezret kapnak. A szűkös anyagiak ellenére Kisiratoson kénytelenek 20 Celsius fokos hőmérsékletet tartani, mert a mozgássérültek periférikus keringése nem kielégítő, egyszóval, fáznak. Naponta étkeztetnek 64 gyermeket Kisiratosról, 35 kürtösi, illetve 50 kisiratosi idős részére helybe viszik az ebédet, és van még 15 beutaltjuk. Több beutaltat nem tudnak fogadni, amíg fel nem épül egy új épületszárny. Több száz jelentkező lenne minden helyre. Csak Arad megyében van több mint 4600 támogatásra szoruló mozgássérült. . Az országban két működő Máltai ház van, a temesvári öregotthon és a kisiratosi. Almási Olga nem nyugodott bele abba, hogy csökkentették a költségvetést. Járt már a kolozsvári főtitkárságon, de elutasították. A rászoruló emberek iránti felelősségtudat küzdelemre is kötelez, mondta. /Balta János: Anyagi gondok a kisiratosi Máltai házban. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 10./
2001. január 8.
"A Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét, Kozma Imre atyát jan. 7-én hajnalban megtámadták a román-magyar határon, a borsi átkelőhelynél. Egy ismeretlen személy kirángatta kocsijából, többször megütötte, majd zavartalanul távozott, mivel a román hivatalos személyek közül senki nem lépett közbe. A borsi határrendőrség ügyeletes tisztje a BN-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a hírügynökségi hír biztosan hazugság. Kozma Imre atya az MTI bukaresti tudósítójának elmondta, hogy jan. 6-án utazott egyik munkatársával Nagyváradra és Temesvárra, hogy hivatalos tárgyalásokat folytasson. Nagyváradon ellopták a táskáját, benne diplomáciai útlevelével, összes iratával és számottevő készpénzzel. Ezt azonnal bejelentették a nagyváradi rendőrségen. Ott azt mondták nekik, hogy a rendőrségtől kapott igazolással jan. 6-án este át tudja majd lépni a határt. Ezért nem is fordultak az illetékes magyar külképviselethez, hanem lebonyolították hivatalos programjukat. Jan. 6-án késő este Nagylaknál próbáltak hazautazni, de a román határőrök nem fogadták el a nagyváradi rendőrség igazolását. A szeretetszolgálat vezetője ekkor úgy döntött, hogy megpróbálkozik Borsnál. Hajnalban érkeztek az átkelőhöz. Miközben a románul tudó munkatársa a román határőrökkel próbálta tisztázni a helyzetet, Kozma atya a máltai szeretetszolgálat félreálltan parkoló gépkocsijában várakozott. Ekkor érkezett a helyszínre egy terepjáró, benne két fiatallal, egy férfival és egy nővel. A férfi kiugrott a dzsipből, a szeretetszolgálat gépkocsijához sietett, feltépte az ajtaját, kirángatta a vezető melletti ülésről Kozma atyát, és többször megütötte, miközben azt kiabálta: "Málta, mars, mars!″ A védekező Kozma atyának sikerült visszaülnie a kormányhoz, és besorolt az átlépésre várakozó járművek mögé. Támadója a terepjáróba ülve megpróbálta leszorítani az útról, mire az atya az egyik határőrfülkéhez állt az autóval. A támadó ezután visszafordult és elhajtott. A román határőrök "nem vettek észre″ semmit a hosszú percekig tartó dulakodásból, jelét sem adták annak, hogy közbe kívánnának lépni. Miután a támadó elhajtott, közölték a máltai szeretetszolgálat vezetőjével, hogy a román rendőrségi igazolás alapján nem engedhetik át, utazzon Kolozsvárra vagy Bukarestbe az utazási igazolványért. Kozma atya a történtek után nem volt hajlandó útnak indulni. Ekkor érkezett a határátkelőhöz Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter, aki egy csíkszeredai rendezvényről utazott vissza Budapestre. A magyar Belügyminisztérium ügyeletéről faxon elküldték Kozma atya adatait és diplomáciai útlevelének fényképes másolatát, a határőrök ezt sem fogadták el. A kolozsvári magyar főkonzulátussal folytatott megbeszélés után az a megoldás született, hogy Budapestről azonnal a határra vitték Kozma atya turistaútlevelét, ezzel ismét beléptették az országba, s ezután azonnal ki is léphetett Romániából. Kozma Imre szerint feltehetőleg megszervezték ellene a támadást, mert a férfi néhány magyar szót is kiabált, például azt, hogy "könyv, könyv″. A magyar kormány tavaly az év végén több ezer millenniumi olvasókönyvet ajándékozott a határon túli magyaroknak, és Erdélybe a Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat szállította a könyveket, a borsi határátkelőn keresztül. - Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul közölte, hogy a magyar fél diplomáciai csatornákon keresztül a történtek kivizsgálását kéri majd a romániai illetékesektől. A borsi határrendőrség ügyeletes tisztje, Domus őrnagy azt mondta, hogy találkozott Kozma atyával, de neki semmit sem mondtak az atrocitásról Az őrnagy hozzáfűzte, hogy a hírügynökségi hír biztosan hazugság. /Tóth Hajnal: Támadás Kozma atya ellen a román határon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8."
2001. január 9.
"Lőrincz Csaba helyettes külügyi államtitkár jan. 8-án hivatalába kérette Petru Cordos budapesti román nagykövetet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke ellen jan. 7-én elkövetett támadással kapcsolatban. Horváth Gábor külügyminisztériumi szóvivő a Kozma Imre atyát ért incidensről megjegyezte, az eset román részről történő alapos kivizsgálása azért is fontos, hogy magyar állampolgárral hasonló eset a jövőben ne forduljon elő, és erősödjék a határátlépés biztonsága. /Budapesten bekérették a román nagykövetet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./"
2001. január 10.
"A román külügyminisztérium meglepetéssel értesült a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét, Kozma Imre atyát a borsi határátkelőn ért támadásról. A román hatóságok vizsgálatot kezdtek annak kiderítésére, hogy milyen körülmények között történhetett meg ez a sajnálatos eset és kik vettek részt benne - olvasható a román külügyminisztérium jan. 9-én nyilvánosságra hozott közleményében. A román külügyminisztérium elítéli ezt a példátlan, teljesen egyedi esetet, amely semmilyen formában nem tükrözi a román-magyar kapcsolatok minőségét, sem kormányszinten, sem a közvélemény szintjén. Egy nappal korábban Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete fejezte ki sajnálatát a Kozma atyával történtekkel kapcsolatban, ígéretet tett a magyar külügyminisztériumban a budapesti diplomácia felvetésének továbbítására, valamint arra, hogy a romániai hatóságok minden lehetséges lépést megtesznek az elkövető felkutatására. Ugyanakkor a Duna TV hírműsorában üzent Kozma atyának: hozza a román szervek tudomására támadója gépkocsiszámát, mert csak így tudnak hathatósan hozzálátni a nyomozáshoz. - A jan. 9-i román sajtó ismertette a Bihar megyei rendőr-főkapitányság közleményét, amely szerint a helyi rendőrség vizsgálata nem igazolja Kozma atya állítását az őt ért támadásról. "A határátkelőnél nem jelentkezett sem olyan személy, sem olyan gépkocsi, akire, illetve amelyre ráillene a Kozma atya által adott leírás″ - állt a rendőrségi közleményben, hangsúlyozva: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője a vámosok tanácsa ellenére sem kívánt feljelentést tenni. /A román külügyminisztérium Kozma atyáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./"
2001. január 12.
"Jan. 11-én a Bihar megyei rendőrség elfogta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője iratait eltulajdonító öt fiatalembert, Kozma atya támadójának kilétét azonban továbbra is homály fedi. A Kozma Imre nevére kiállított személyi igazolványt, diplomata-útlevelet, jogosítványt, bankkártyát, valamint egy személygépkocsi forgalmi engedélyét tartalmazó iratcsomót Teofil Mos rendőrparancsnok személyesen adta át Tempfli József megyés püspöknek. A rendőrség ugyanakkor a borsi határátkelőnél történtekről azt állítja: az incidens nem a határ romániai oldalán történt, és a támadást maga az atya sofőrje sem tudja tanúsítani. /Székelyhídi romák tulajdonították el Kozma atya iratait. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./"
2001. február 25.
"A Keresztény Ifjúsági Mozgalom Nagyváradon levő székhelyén, a Posticumban tartotta fiókszervezeti közgyűlését a Máltai Szeretetszolgálat. A közgyűlésen Barla Zsuzsa, a kolozsvári székhelyű országos szervezet főtitkára elmondta, hogy máj. 11-re tervezik az országos ünnepi közgyűlést. A váradi fiók vezetője dr. Földes Béla maradt. /Tüzes Bálint: Segítő máltaiak Nagyváradon. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 25./"
2001. június 25.
"Megtartották a Marosvásárhelyi Katolikus Napokat. A Deus Providebit Tanulmányi Ház négy napon át a Katolikus Napok helyszíne volt. Jún. 21-én Potyó Ferenc érseki helynök Laikusok és klerikusok címen tartott előadást, majd kiscsoportos beszélgetések zajlottak. Jún. 22-én a Kós Károly Alapítvány fotókiállítását nyitották meg, majd Tóth István költő tartott előadást Babits Mihály költészetéről. Jún. 23-án a felvidéki, bártfai Muskovszky Viktor (Orbán Balázshoz hasonló személyiség) életművét bemutató kiállítás nyílt és pódiumbeszélgetés zajlott Katolikusság a civil társadalomban címmel. A beszélgetésen többek között részt vett dr. Bura László, a Pax Romana Egyesület elnöke, Fodor Sándor író, doktor Márton András, a Caritas egészségügyi programjainak a felelőse és Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a hazai Máltai Szeretetszolgálat elnöke. Jún. 24-én a belvárosi templomban a kecskeméti érsek helynöke, Farkas László celebrált szentmisét. A Marosvásárhelyi Katolikus Napokat a tavaly rendezték meg először. /(Máthé Éva): Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"
2001. október 15.
"Okt. 13-án Szentegyházán, a Szent András-plébániatemplomban ünnepélyes keretek között Portik-Bakai Sándor szentegyházi, valamint Tietze Jenő nagybecskereki plébánosoknak átadták a Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriuma által odaítélt idei díjakat. Az 1992-ben létesült alapítvány célkitűzése a határon túli magyarok szociális, egészségügyi és mentális gondjainak enyhítése, s az e téren kiváló érdemeket szerzett személyiségek díjazása. Dr. Székely András Bertalan kuratóriumi tag Tietze Jenő plébános munkásságát méltató laudációjában a kitüntetettnek a Jugoszláviai Máltai Szeretetszolgálat létrehozásában játszott úttörő szerepét ismertette. A szentegyházi Portik-Bakai Sándor plébános laudációját Simén András, az alapítvány irodavezetője olvasta fel. Az építő-plébános sokoldalú tevékenysége közül kiemelte a szentegyházi Gellért Alapítvány létrehozásában betöltött szerepét. Az általa szorgalmazott és hívei segítségével a Szelterszen megépített ház ma számos szociálisan rászorulónak nyújt menedéket. Lakner Zoltán magyar államtitkár zárszavában azt hangsúlyozta, hogy mennyire fontos manapság a közös összefogás és az összetartozás eszméjének ápolása megmaradásunk érdekében. Fellépett a szentegyházi Gyermekfilharmónia Haáz Sándor karnagy vezényelte ének- és zenekara. /Kristó Tibor: Átadták a Mocsáry-díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./"
2001. október 26.
"A Magyar Szellemi Védegylet idei kitüntetettjei között ezúttal egy hölgy is található, méghozzá Felvidékről, Ciprusz Éva, a Duna Televízió bemondónője. Az elismerést idén a magyar szellemi és közélet olyan nagyjai kapták meg, mint Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány művelődési minisztere, Balogh János akadémikus, Döbrentei Kornél költő, Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, vagy Nemeskürty István történész, millenniumi kormánybiztos. /Szentkirályi István: Határon túli hölgy a kitüntettek sorában.Ciprusz Éva is megkapta a Magyar Szellemi Védegylet "Rendületlenül" diplomáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"
2002. január 12.
Az Olvasás éve rendezvénysorozatról beszélt Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója. A kulturális tárca, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az MKKE közös akciója /"Ajándékozzunk könyvet, hogy mások is olvashassanak!"/ eredményeként 50 ezret is meghaladta a felajánlott kötetek száma, értékük több száz millió forint. Az adományokból összeállított könyvcsomagokkal több száz kisiskolát, oktatási intézményt, hátrányos helyzetű családot ajándékozhattak meg karácsony előtt. Százmillió forintra tehető az a könyvállomány, amelyet határon túli egyetemek, főiskolák és líceumok kapnak majd meg. /Félidőben az Olvasás éve. Erdélyben is sikeres. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./
2002. április 5.
Budapesten ápr. 3-án megnyílt a Csángó Koordinációs Iroda a Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatásával. Kozma Imre, a szeretetszolgálat elnöke avatóbeszédében emlékeztetett arra, hogy több mint 10 éve támogatják azokat a Romániából érkező csángó magyar fiatalokat, akik tanulni jönnek az anyaországba. A most megnyílt irodát az Európa a Csángókért Alapítvány működteti. Céljai között a magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló csángó fiatalok összetartását és erkölcsi támogatását, valamint a tanulmányaikat befejezőknek a szülőföldre történő visszatérésben nyújtott segítséget jelölték meg. /Csángó koordinációs iroda nyílt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
2002. július 10.
"Történelmi eseményre került sor júl. 8-án a Bákó melletti csángómagyar faluban. Lujzikalagor hatalmas katolikus templomában először hallgathattak anyanyelvükön misét a helyi hívek. Adam Valerian, a budapesti Csángó Koordinációs Iroda vezetője elmondta, mintegy 100-150 helyi lakos vehetett részt az esztergom-budapesti érsekség frissen felszentelt papja, a lujzikalagori származású Tampo Ababei József által magyarul celebrált szentmisén, amelyen prédikációt - szintén magyar nyelven - Kozma Imre apostoli protonotárius, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke mondott. Az eseményre azután került sor, hogy egy nappal korábban az idén felszentelt, Lujzikalagorból származó hat kispap díszes ünnepség keretében, rokonai és falusfelei előtt első szentmiséjét celebrálhatta. A primíciát tartó kispapok között ott volt Tampo Ababei József is, aki a román nyelvű szertartás keretében is néhány szó erejéig magyarul szólt a hívekhez. Ismeretes, a jászvásári római katolikus püspökség ellenzi azt, hogy a moldvai templomokban magyar nyelven is misézzenek. Tampo Ababei József ugyan az esztergom-budapesti érsekség papja, aki legfeljebb szabadságra látogat majd haza szülőfalujába, ám reméli, hogy a magyar misét igénylő csángók hamarosan saját templomukban anyanyelven is rendszeresen hallgathatják Isten igéjét. /(Ferencz): Történelmi esemény Moldvában. Magyar mise Lujzikalagorban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./"
2002. augusztus 6.
"Budapesten, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Országos Központjában találtak menedékre, irodára az anyaországban tanuló, dolgozó csángómagyarok, s most közadakozásból 3500 kötetes, magyar nyelvű könyvtárat is kaptak. Irodájukat és így könyvtárukat is két lelkes csángómagyar fiatal vezeti: Ádám Valérian és Bogdán Tibor. Magánszemélyek is hozzájárultak a könyvtár anyagához. /Könyvtár csángómagyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"
2002. szeptember 11.
"A Vízi Imre által vezetett Teodidaktos Alapítvány életében fontos esemény, hogy szept. 15-én új, 27 férőhelyes fiúbentlakást avatnak, ahova Erdély bármely területéről fogadnak olyan diákokat, akik Kolozsváron járnak magyar tannyelvű középiskolába. Vízi Imre a mai Báthory Líceum igazgatóhelyettese volt 1990-től nyugdíjazásáig. A kapcsolatteremtéssel is foglalkozott, Pécstől Mosonmagyaróvárig és Budapesten át több mint tíz élő testvériskolai kapcsolatuk van. 1994-ben létrehozták a Teodidaktos Alapítványt, a Szent Mihály plébánia védőszárnyai alatt, és azóta működik a leánybentlakás, amely 31 diáklánynak nyújt otthont. Az ingatlanvásárláshoz és a felszereléshez hozzájárult a bécsi Szent István Egylet, a budapesti Apáczai Közalapítvány, a szintén budapesti Mocsáry Lajos Alapítvány, az Egyesült Magyar Alap San Franciscó-i fiókja, ezenkívül segített a Máltai Szeretetszolgálat is ágyneművel és étkészlettel. /Köllő Katalin: Új fiúbentlakás a Teodidaktos Alapítványnál Beszélgetés Vízi Imre elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"