A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) képviselői a múlt hét végén részt vettek a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) kolozsvári küldöttgyűlésén, ahol felháborodásukat fejezték ki az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának idei ifjúsági szaktestületi döntései miatt. Szerintük a részrehajló, a MISZSZ-t és több tagszervezetét hátrányosan érintő elbírálás ismeretében a MIT ernyője alá tömörült országos szervezetek ifjúsági szaktestületi képviselőinek mihamarabbi visszahívását kérték. A MISZSZ rendezvényei között szerepel a június 23–25. között Zeteváralján sorra kerülő projektmenedzsment-képzés (az Udvarhelyi Fiatal Fórummal közösen szervezik), a “tusványosi” táborban július 22-én megrendezendő kábítószer-ellenes és a szexualitás kultúrtörténetét bemutató előadássorozat, valamint az augusztusi erdélyi találkozó a Youth of European Nationalities (YEN) képviselőivel. Az Autonómia Ma! mozgalom keretében tervezett székelyföldi kerékpártúrát, melyet az önrendelkezés fogalmának és ügyének népszerűsítésére szerveznek, szintén támogatja a MISZSZ. /MISZSZ kontra IKA-alkuratórium. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Sólyom László magyar állam- és Gyurcsány Ferenc kormányfőnek küldött nyílt levelet, amelyben a szervezet vezetői aggodalmuknak adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala, illetve hogy a Magyar Televízió határon túli műsorait a nyáron „drasztikusan csonkítják”. Az RMDSZ külső ellenzékéhez közel álló Magyar Ifjúsági Tanács pedig az Illyés Közalapítvány Kuratóriumát kereste meg szintén nyílt levélben. A romániai ifjúsági egyesületeket tömörítő ernyőszervezet azzal vádolta az alapítvány erdélyi ifjúsági szaktestületét, hogy az az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT tagszervezeteinek nagyságrenddel több forintot ítélt meg pályázat útján, mint a MIT egyesületeinek. Az ifjúsági tanács adatai szerint az általuk leadott 99 pályázatra 2 millió 250 ezer forintot kaptak, az RMDSZ-közeli ernyőszervezetnek pedig körülbelül 85 pályázatra 5 millió 365 ezer forintot ítéltek meg. /Erdélyi nyílt levelek Magyarországnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Az Illyés Közalapítványnak (IKA) írt nyílt levélben tiltakozik az erdélyi országos ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) az IKA Romániai Alkuratóriuma Ifjúsági szaktestületében történt pályázati elbírálások módszere és eredménye miatt. Mint írják, közismert tény, hogy a hazai alkuratórium, illetve a szaktestületek többségében az RMDSZ iránt elkötelezett személyekből állnak. Aki jártas a hazai magyar köz- és politikai életben, arról is tud, hogy a MIT és az RMDSZ országos vezetősége között kialakult lehetetlen állapot immár több mint öt éve tart. Az RMDSZ vezetése az elhallgatás és a gazdasági ellehetetlenítés minden eszközét kihasználva továbbra is ellenségesen viszonyul a MIT-hez, és ez tükröződik a szaktestület döntésében is. Az Ifjúsági Szaktestületben hozott döntések módszertana minden szakmaiságot nélkülöz. A beérkezett 531 pályázatból 124 nyert, ebből a MIT és tagszervezetei (hét országos ifjúsági szervezet, valamint azok helyi fiókjai, illetve szervezetei) a leadott 99 pályázatra összesen 2 250 000 forintot, míg az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT és tagszervezetei a leadott 85 pályázatra 5 365 000 forintot kaptak. Az egyik csoportosuláshoz sem sorolható szervezetek kb. 3 165 000 forintban részelültek. (Százalékban kifejezve a MIT 21, a MIÉRT 50 százalékot kapott.) A szaktestületi ülésen 50 perc alatt döntöttek, a tagok többsége ugyanis előre egyeztetett döntéssel érkezett, így csak felsorolásszerűen vették át a pályázatok listáját. E döntés alapján a MIT két országos ifjúsági szervezete, a MISZSZ és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) egyetlen pályázatára sem kapott támogatást, ezzel szemben a MIÉRT-nek ernyőszervezetként 700 ezer forintot ítéltek meg. A kép teljességéhez hozzátartozik az is, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem különböző karain működő hallgatói önkormányzatok támogatását sem tartotta szükségesnek az Ifjúsági Szaktestület. A MIT június 17-i küldöttgyűlésén több országos tagszervezet szorgalmazta a tanács két szaktestületi tagjának azonnali visszahívását, mivel értelmetlennek látják a szaktestület ülésein folytatott szélmalomharcot. Ezek ismeretében a Magyar Ifjúsági Tanács elnöksége nevében Sándor Krisztina, a MIT elnöke, Somogyi Attila, a MISZSZ elnöke, Nagy Tibor, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület elnöke, Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke, Kis Zoltán, az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének elnöke kéri a kuratóriumot, hogy: ,,1. Vizsgálják felül a Romániai Alkuratórium Ifjúsági Szaktestületében hozott döntéseket, és adjanak nyilvános magyarázatot a szaktestületi döntésekre és annak módszertanára. 2. Az őszre tervezett szaktestületi tisztújítások során vegyék figyelembe mindenekelőtt az Illyés Közalapítvány vonatkozó okiratát. Idézet a 21. fejezetből: A Kuratórium a határon túli magyar közösségek demokratikusan megválasztott vezetőséggel rendelkező, országos hatáskörű képviseleti és szakmai szerveit a Kuratórium munkáját segítő testületek (alkurató­riumok) létrehozásával bízhatja meg. Az elmúlt években többször is kértük, hogy a pénzalapok szétosztásában a politikai tényezők mellett a civil szervezetek és egyházaink is beleszólási joggal rendelkezzenek. Az erdélyi magyar civilszférában az elmúlt években az IKA Romániai Alkuratóriuma igen sokat veszített hiteléből. Immár az RMDSZ elnöke részéről is érkeztek olyan jelzések, miszerint a jelenlegi támogatási rendszer nem működhet így tovább. Bízunk abban, hogy a közeljövőben a politikum részéről valóban lesz kellő akarat arra, hogy a jelenlegi rendszert közösen megváltoztassuk.” /Meg kell változtatni a jelenlegi rendszert (Nyílt levél az Illyés Közalapítvány kuratóriumához). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében elindult az a 25 fős csapat, akik felvállalták az autonómia fogalmának és ügyének népszerűsítését. A július 23-án startoló csapat a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínén kezdte meg székelyföldi akcióját, mondta el Sándor Krisztina MIT-elnök. A Tekerj rá! körút résztvevői vidám hangulatban indultak útnak, s mindennap csatlakozik hozzájuk egy-egy közismert erdélyi személyiség, művész, politikus. Első nap Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor parlamenti képviselő csatlakozott a csapathoz. /Gábor Ildikó: Két keréken az autonómiáért. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

Kerékpártúrán népszerűsíti Székelyföldön az autonómiát a Magyar Ifjúsági Tanács. Az összesen 5300 kilométeresre tervezett bicikliút a tusványosi nyári táborból indult, s augusztus elsejéig városokon, falvakon keresztül vezet. Székelyföld területi autonómiájáról van szó, vagyis egyes hatáskörök helyi szintre való átruházásáról. A kerékpártúra tapasztalata egyértelmű: a székelység támogatja az évszázados történelmi múlttal rendelkező elképzelést. Az RMDSZ viszont a kulturális autonómiát tűzte ki célul. /Chirmiciu András: Autonómiák. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./

Pontosított Tőkés László, miután András Imre, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régióelnöke aláíráshamisítással és hazugsággal vádolta meg a püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. András Imre korábban azért tiltakozott mert szerinte a Jó reggelt, Erdély! Ébresztő! címet viselő közlemény első pontjának megfogalmazása félreérthető. András Imre szerint „hazudósra sikeredett” az a dokumentum, mellyel éppen a nyilvános politikai hazugság ellen foglaltak állást. Az MVSZ régióelnöke a kiáltványnak azt a mondatát idézi, amelyik szerint „2004 végén, a kettős állampolgárság ügyében kiírt népszavazás tárgyában szervezett és nyílt politikai hazugság történt”. „Mivel a jelzett pont a Magyarok Világszövetségét érinti, a megfogalmazók néhány szó beiktatásával egyértelművé tették a gondolatot” – olvasható abban a levélben, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki hivatala tett közzé. A pontosításra adott válaszában András Imre úgy vélte, a módosítás „nem kielégítő, de szükséges volt”. Hozzáfűzte: „Nem a Magyarok Világszövetsége érdekében kellett megtenni, hanem azért, mert a rossz lelkiismerettel megfogalmazott eredeti szöveg sértette azt a több ezer magyar embert is, akik nem csupán alkalomszerűen, politikai siker reményében csapódtak az ügyhöz az utolsó pillanatban, hanem hittel és meggyőződéssel cselekedtek a népszavazás érdekében.” András Imre azt kifogásolta, hogy a kiáltvány szövegezője a december ötödiki népszavazás kapcsán „nem nevezte meg a hazugot”.A Királyhágómelléki Református Egyházkerület idézett közleménye ugyanakkor nem tér ki András Imre másik vádjára, miszerint a kiáltvány megszövegezői meghamisították Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke aláírását. A régióelnök szerint ezt Sándor Krisztina nem is cáfolta, csupán azt kifogásolta, hogy nyilvánossá tett egy magánbeszélgetést. /MVSZ-Tőkés vita: harcostársakból ellenfelek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Az erdélyi civil szervezetek többsége attól fél, hogy ha a határon túlra irányuló magyar költségvetési támogatásokat a Szülőföld Alaphoz helyezik át, ez a megpályázható összeg csökkenésével jár. A magyar kormány illetékesei egy nappal az után jelentették be a közalapítványi támogatási rendszer megszüntetését, hogy a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (Maciszesz) nyílt levélben kérte a magyar állam vezetőit, ne csökkentsék a határon túlra irányuló támogatásokat. Gémesi Ferenc, a miniszterelnöki hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes szakállamtitkára több interjúban is elmondta, a Szülőföld Alap 2007-től venné át teljesen a határon túli pénzek kezelését. A pályázat- és pénzkezelést hivatalnokok végeznék, s ez – Gémesi értelmezése szerint – kizárná a politikai befolyásolás lehetőségét. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének képviseletében Bodó Barna, Somai József – a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke – és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke a fontosabb kérdéseket és javaslatokat tartalmazó dokumentumot juttattak el a magyar köztársasági elnökhöz, az Országgyűlés elnökéhez, a kormányfőhöz és a magyarországi pártok vezetőihez. Ebben konzultációt sürgettek a támogatási rendszer reformja kapcsán. Személyesen is kifejtették Szili Katalin házelnöknek: nem értenek egyet azzal, hogy a politika határozza meg a határon túli pénzek elosztásának a prioritásait. „Magyarországon ma már természetes, hogy a civileknek szánt támogatásokról a civil szféra képviselői döntenek. Ezt az elvet kell érvényesíteni a határon túlra irányuló támogatások esetében is” – nyilatkozta Bodó Barna. „A Szülőföld Alap állami intézmény része, és teljes egészében a politikum hatása alatt áll. A jobb ellenőrizhetőség pusztán álindok, mivel egy közalapítvány működése ugyanúgy ellenőrizhető mint egy állami intézményé” – fejtette ki Somai József. – „A Szülőföld Alap működésében eddig is érezhető volt a politikai hatás, ami minden bizonnyal a továbbiakban is megmarad” – tette hozzá. Úgy vélte, az átszervezés következtében a civil szféra 70–80 százalékát kitevő kisebb szervezetek kerülnek veszélybe. „Ha ez a réteg meggyengül, az egész közösség gyengül, hiszen a civil társadalom az itthon maradás és az itthon érvényesülés alapja” – vélekedett. Somai fontos kérdésnek tekintette, hogy ki és miként jelöli a szakkollégiumok tagjait. Eddig ugyanis a határon túli szervezeteknek nem volt beleszólásuk a Szülőföld Alap kollégiumi tagjainak a jelölésébe. Gémesi Ferenc államtitkár arra a kérdésre, hogy korábban ígérték, konzultációkon egyeztetik ezeket a célokat a határon túli közösségek képviselőivel, Gémesi válasza: A miniszterelnök úr júliusban valamennyi jelentős határon túli szervezet vezetőivel lefolytatta a konzultációt. E konzultációk keretében kialakult a rendszer,. Az erdélyi magyar civil szféra képviselői viszont úgy gondolják, hogy a civil pénzekről a civileknek kellene dönteniük. Gémesi: az a pénz, amit a magyar adófizetők a költségvetésbe beadnak, és amit a határon túli magyarok támogatására fordítanak, a magyar identitás megőrzésére szolgál. Gyurcsány miniszterelnök ígérte, tájékoztatja a magyar szervezetek vezetőit arról, hogy milyen álláspont alakult ki a konzultációk során. /Gazda Árpád, Kelemen Tamás: Félnek a „szülőföldalaposítástól” – Részt vennének a magyarországi támogatások elosztásában az erdélyi civil szervezetek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

A Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett székelyföldi biciklitúra az autonómia népszerűsítését szolgálja. A több mint egy hete tartó túrán a bicikliseket általában rokonszenvvel fogadták, de Marosvásárhelyen a rendőrség megakadályozta, hogy a városban megálljanak, és szórólapokat osztogassanak. A kerekező ifjakat a közlekedésrendészet és a közösségi rendőrség illetékesei várták a város határában. megtiltották a szórólapok osztogatását. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy előzőleg nem kértek engedélyt a szórólapok osztogatására. A rendőrök becsomagoltatták az „Autonómiát!” feliratukat, amelyet rendszerint két kerékpározó kifeszítve vitt a településeken. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusában tartott sajtótájékoztató sem volt felhőtlen, a jelen lévő román sajtó részéről érzékelhető volt az ellenszenv. Sepsiszentgyörgyön Czimbalmos-Kozma Csaba RMDSZ-es alpolgármester, Antal Árpád RMDSZ-képviselő és Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke biciklizett együtt a MIT fiataljaival. A város bejáratánál mintegy 40 sepsiszentgyörgyi csatlakozott a kezdeményezőkhöz, majd „Autonómiát a Székelyföldnek!” kiáltásokkal vonultak végig a városon, és szórólapokat osztogattak a járókelőknek. Sándor Krisztina elmondta: erdélyi körútjuk során a legnépesebb és leglelkesebb fogadtatásban Sepsiszentgyörgyön részesültek. /Jánossy Alíz, Kovács Zsolt: Tiltott „autonómiabiciklizés”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./ A Maros megyei rendőrség szóvivője kijelentette: semmit nem tud az autonómiáért biciklizőkről. A közlekedésügyi osztályt vezető Viorel Cazan viszont elmondta: ő ragaszkodott a forgalmi szabályok betartatásához. – Zavarnák a forgalmat, nyilatkozta Cazan. /Szucher Ervin Livia Popa: A forgalmat zavarták a biciklisek? = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

„Jó volt biciklizni” – hangzott el augusztus 1-jén Székelyudvarhelyen, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) sajtótájékoztatóján, miután hivatalosan is lezárult a „Tekerj rá” elnevezésű akció, az a biciklitúra, amelyet Székelyföldön az autonómiáért néven kezdeményezett a MIT. Sándor Krisztina elnök szerint az elsődleges cél megvalósult, vagyis sikerült mozgósítani a székelyföldi társadalmat. A 25 fős csapat több mint 620 kilométert kerékpározott Székelyföld területén, hogy az akcióval felhívják a lakosság figyelmét a területi autonómia fontosságára A kezdeményezést sikerült politikamentesen véghez vinni úgy, hogy minden politikai fórum hozzátett az akcióhoz, miközben nem sajátították ki azt. A csapat tagjai nyolcvanegy települést látogattak meg. /Tóth Adél: 620 kilométer autonómiáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Idén decemberben lesz 17 esztendeje a temesvári népfelkelésnek és az érdekérvényesítési lehetőségek megnyílásának az erdélyi magyarság előtt. Közel két évtized: történelmi távlat. Borbély Zsolt Attila felvillant az elmúlt 17 esztendőből pillanatképeket. Ezzel akarja bebizonyítani, hogy a bolsevik, az bolsevik, aki párttitkár-lelkületű, az is marad, a neptunista, az neptunista. A Neptun-ügy 13 esztendős. A Markóék által dominált sajtótól nem várható, hogy megírja a Neptun-ügyet. Szólni kell a román nemzeti liberálisokkal a marosvásárhelyi pogrom után aláírt paktumról, melyben az RMDSZ elhatárolódott az autonómiaköveteléstől, szólni kell Agyagfalváról, Szőcs Géza 1991-es törvénytervezetéről, a Hargita megyei választási listahamisításról, az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozatról, a bal-liberálisok sajtóoffenzívájáról, Borbély Ernő SZKT-elnökségének megtorpedózásáról, Tőkés László 1993-as hátbatámadásáról, a Nagy Benedek-ügyről, a Szőcs Géza elleni ismételt támadásokról, az 1996-os puccsszerű kormányalakításról, a Bolyai Egyetem elleni 1997-es libertinus támadásról, a Petőfi–Schiller egyetem torz ötletéről és politikai hátteréről, Alsócsernátonról, Érmihályfalváról és Nyárádszeredáról, a Kincses–Markó párharcról s annak passzív fideszes szemléléséről is. A tanügyi törvényről, a protokollumpolitikáról, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ lecseréléséről, az SZKT fokozatos elsatnyulásáról, egy magyar nemzeti önkormányzat román versenypárttá válásáról. /Borbély Zsolt Attila: A múlt tükörcserepei 2. Pillanatképek az erdélyi magyarság rendszerváltás utáni történetéből. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 15./ Előző rész: A múlt tükörcserepei 1. Az első lib-lab paktum. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2006. aug. 8./

„Fontos, hogy a hatékony együttműködés érdekében évente egyszer a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) ernyője alá tartozó szervezetek találkozzanak, erre tábor keretében nyílik igazi lehetőség, mondta Sándor Krisztina MIT-elnök. Előzőleg eredményes volt az erdélyi biciklitúra, amelyen a fiatalok Tekerj rá! címszóval az autonómia fontosságára hívták fel a figyelmet. A hét ifjúsági szervezetet tömörítő ernyőszervezet a hétvégén, Csíkszépvízen szervezi meg a III. MIT-tábort, amelynek során az autonómiamozgalom folytatását szeretnék kidolgozni. A táborban más meghívott erdélyi ifjúsági szervezetek képviselői, illetve ifjak is részt vesznek. /Kertész Melinda: MIT-tábor: az autonómia jegyében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

Az autonómia-törekvések és hatékonyabb megnyilvánulási formáin gondolkodtak az elmúlt hét végén az immár harmadik alkalommal táborozó MIT-es fiatalok. A romániai magyar ifjúság érdekképviseleti szervezete, a Magyar Ifjúsági Tanács szeptember 3-án zárult nyári táborába a Tekerj rá! jelszóval szervezett biciklitúra több résztvevője is bekapcsolódott. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke a román nemzet felfogását az egységes nemzetállam fogalommal magyarázta. Elmondása szerint a történelemkönyvekben kell keresni a többségi nemzet szemléletére a magyarázatot, ezért nehéz a regionalizmusban való gondolkodásra rávezetni őket. A Közösségért Egyesület elnöke, Dan Manolachescu borúlátóan vélekedett a civil szférák tevékenységének hatékonyságáról, azzal érvelve, hogy a román nép még mindig a politikumban, a hadseregben és az egyházban bízik. /Antal Ildikó: Történelemkönyvekben gyökerező értetlenség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Csíkszépvízen rendezett nyári táborán közéleti, kulturális témájú előadások hangzottak el. A tagszervezetek (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a Románia Magyar Cserkészszövetség) képviselőin kívül jelen voltak az Erdélyi Magyar Ifjak és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének vezető tagjai is. A tábor egyik legfontosabb részeként a résztvevők elemezték a július végén lezajlott, Tekerj rá! jelszavú, az autonómia népszerűsítésért szervezett székelyföldi biciklitúrát. Terveket körvonalaztak az autonómia ügyének mozgalom szinten történő népszerűsítésére, emellett a politikum irányába megvalósuló nyomásgyakorlás módozatai is szóba kerültek. Dr. Pap Kincses Emese a Sapientia Egyetem tanára a kulturális globalizáció veszélyeit latolgatta előadásában. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért egyesület elnöke nemzetpolitikai helyzetképet vázolt fel. Végül tisztújítást tartottak, a korábbi elnökséget megerősítették tisztségében: Sándor Krisztina elnök, Bardócz Csaba és Hupka Félix alelnökök, Tarr Margit titkár maradtak a MIT élén a következő egy évre. /III. MIT-tábor: tovább az autonómiáért! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

Háromnapos tárgyalást folytat az Európai Unió képviselőivel, és közös álláspontot képvisel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ politikusaiból álló küldöttség Brüsszelben. A Tőkés László EMNT-elnök vezette delegáció tagjai – Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, valamint Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor – a romániai magyar kisebbség égető problémáinak megoldását igyekeznek sürgetni, illetve ezekhez az EU támogatását elnyerni. „Az álláspont az, hogy az utolsó utáni órában próbáljunk az országjelentésbe bevinni olyan információkat és megfogalmazásokat, amelyekre a Románia csatlakozását követő monitorizációs folyamatban hivatkozni lehet. Attól függetlenül, hogy ki kihez áll közel, mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy az erdélyi magyarság és általában a kisebbség kérdése Romániában nincs megoldva” – nyilatkozta Brüsszelből Toró T. Tibor képviselő, aki azt is elmondta, hogy szenátorkollégájával együtt Markó Béla megbízásából képviselik az RMDSZ-t a küldöttségben. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke kiemelte, Brüsszelben nagyon jó kicsengése van annak, hogy az erdélyi magyar közösség pluralizmusát megjelenítő reprezentatív delegáció az összefogás üzenetét hordozza. A delegáció tagjai egységesen fölvállalják az erdélyi magyarság sorskérdéseit, és függetlenül attól, hogy milyen szervezetet képviselnek, azt szorgalmazzák: az EU kövesse figyelemmel a restítúció és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, az anyanyelvhasználat és a magyar egyetem ügyét, illetve az autonómiatörekvést. „Az Unió ne felejtse el az erdélyi magyarokat, hanem azokat a megoldatlan problémákat, amelyek közösségünket sújtják, a megoldás és ne a halogatás vagy a szőnyeg alá seprés felé vigye” – fogalmazott az EMNT-alelnök. Arra a kérdésére, hogy a közös brüsszeli tárgyalás jelentheti-e az EMNT és az RMDSZ esetleges jövőbeli együttműködésének kiindulópontját, mindkét alakulat képviselői bizakodó választ adtak. Tőkés László EMNT-elnök szerint a mostani közös fellépés többek között a tusnádfürődi nyári tábor eredménye, ahol az RMDSZ több képviselője jelenlétében Gál Kinga FIDESZ-es európai parlamenti képviselő figyelmeztetett az utolsó vonat megy el az őszi országjelentéssel, tehát ideje volna lépni Brüsszel irányába. „Én akkor meg is hívtam Markó Bélát, hogy tartson velünk. Sajnáljuk, hogy feltételes ígéretének nem tett eleget” – nyilatkozta Tőkés László. Aljas diverziónak nevezte Gazda Zoltán, a sepsiszéki Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke azt a levelet, amelyet saját e-mail címéről egyelőre ismeretlen személy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi szervezete nevében juttatott el az ÚMSZ szerkesztőségébe. A levél írója az MPSZ elnöksége „mélységes csalódásának” ad hangot amiatt, hogy az RMDSZ ellenőrzése alá vonta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a bihari Polgári Egyesületet. A levél írója többek között azt sérelmezi, hogy „az RMDSZ kirakatpolitikájának behódolt személyekből verbuválódott” Brüsszelbe látogató küldöttségben az MPSZ-t senki sem képviseli. . Gazda Zoltán a levél tartalmával kapcsolatosan tiltakozásának adott hangot, egyelőre nem is sejti, hogy ki állhat az ügy hátterében. /Gujdár Gabriella: Az RMDSZ és az EMNT politikusai közös küldöttségben tárgyalnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács összefogása az egyetlen lehetőség a romániai magyarság hatékony érdekképviseletére az európai fórumokon – hangoztatta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője Brüsszelben, találkozva az erdélyi magyar politikai erők által delegált küldöttséggel. A találkozón részt vett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Toró T. Tibor, az RMDSZ képviselője, Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács tagja. A jelenlévők hangsúlyozták, az elsődleges cél az, hogy Románia 2007. január 1-jén csatlakozzon az unióhoz, de a csatlakozásig hátralévő időszakban olyan feltételeket kell támasztani, amelyek a később számon kérhetőek. Tabajdi kiemelte, hogy a parlamentnek minél előbb el kell fogadnia a kisebbségi törvényt, mert ezt a feltételt az unió a közeljövőben mindenképpen számon fogja kérni. A résztvevők abban is egyetértettek, hogy a 2005. októberi országjelentésben kiemelt problémák, a kisebbségi törvényen túl, az államilag finanszírozott magyar nyelvű felsőoktatás kérdése és az egyházi javak visszaszolgáltatása továbbra is megoldatlanok. /Tabajdi szerint az RMDSZ és az EMNT összefogása lehetőség a hatékony érdekképviseletre. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

Október közepén utcai tüntetéseket szervez a kolozsvári magyar tannyelvű állami Bolyai Egyetem létrehozásáért az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács. A tervek szerint a megmozdulásokra párhuzamosan 5–6 erdélyi városban kerül majd sor, valószínűleg lesznek megmozdulások Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Csíkszerdában, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen is, közölte Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke. /Utcára vinnék az egyetem ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

A Bolyai Tudományegyetem újraindításáért Erdély nagyobb városaiban szervezett tavalyi gyertyás tüntetéssorozat első évfordulóján a magyar magánegyetemek helyzetének rendezését, kulturális autonómiát követel október 13-án kezdődő rendezvénysorozatán a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), valamint erdélyi magyar ifjúsági szervezetek: az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ). Október 12-én Csíkszeredában szerveztek találkozót, amelyen a magyar egyetemi hálózat, illetve a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) helyzete volt a téma. Marosvásárhelyen október 12-én Hantz Péter, a BKB alelnöke, illetve Ajtay Kincses Mária, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetője beszél a helybéli magyar felsőoktatás gondjairól. Az utóbbi intézmény egyik fő gondját az évről évre csökkenő magyar helyek száma jelenti. Sepsiszentgyörgyön szintén október 12-én Kovács Lehel, a BKB alelnöke és Sztakics Éva alpolgármester tartanak vitaindítót. A BKB rendezvénysorozata október 17-én, illetve 18-án a magyar egyetemi városokban megrendezendő nyílt napokkal folytatódik: a tervek szerint Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. /Kovács Zsolt, Kulcsár Andrea: Rendezvénysorozatot tartanak a Bolyai Egyetem visszaállításáért szervezett gyertyás tüntetések évfordulóján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Erdély több városában szerveztek október 17-én nyílt napot az 1959-ben elvett Bolyai Egyetem újraindításáért. A Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön párhuzamosan zajlott esemény keretében a résztvevők az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc áldozatairól is megemlékeztek. Kolozsváron a Mátyás király-szoborcsoport elé állították fel azt a sátrat, ahova a nap folyamán, 16 és 20 óra között bárki betérhetett, és felvilágosítást kaphatott a romániai magyar felsőoktatás önállósodásával kapcsolatos kérdésekről. Pontosan egy évvel ezelőtt Erdély nagyobb városaiban tüntetéssorozatot szerveztek a Bolyai Egyetem újraindításáért. A kezdeményezők eredetileg úgy tervezték, hogy idén is megismétlik a megmozdulást, de a magyarországi események hatására a tiltakozásnak végül a jelenlegi formáját választották. Bodó Barna, egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke sajtóértekezleten elmondta: a rendezvény keretében, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc áldozatairól is megemlékeznek. Ezért a sátorba elhelyezték azoknak a kolozsvári elítélteknek a névsorát, akiket 1956 és 1965 között tartóztattak le a hatóságok. Emlékeztetett arra, hogy a magyarországi események után nem sok időre, 1959-ben megszüntették a Bolyai Egyetemet. Ennek lettek áldozatai Csendes Zoltán, Szabédi László és Molnár Miklós egyetemi tanárok, akik önként vetettek véget életüknek. Bodó Barna kiemelte, a Bolyai Egyetem újraindítása természetes követelése a romániai magyar közösségnek. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, Sándor Krisztina úgy vélte, hogy a jelenlegi rendezvény szép példája az összefogásnak. A kezdeményezők kérései közé tartozik még a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar karainak létrehozása, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem fenntartásához szükséges állami hozzájárulás biztosítása, a magyar közoktatás helyzetének rendezése. Felhívták a figyelmet arra, hogy nincs államilag finanszírozott magyar nyelvű mérnök-, mezőgazdász-, erdész- és állatorvos képzés, jóllehet a romániai magyarság is Romániának fizet adót. A nyílt nap szervezői: a Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Szakbizottsága, az Országos Magyar Diákszövetség és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. Az eseményt a Toró T. Tibor és Máté András Levente RMDSZ-es képviselők és Prágay Dezső professzor támogatta. /P. A. M.: Nyíltan az önálló magyar felsőoktatásról. Emlékezés 1956 áldozataira, az egykori Bolyai Egyetemre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Hantz Péter és Kovács Lehel kirúgása kapcsán az erdélyi magyar közélet az összefogás szokatlan alakzatait produkálta: például a MIT és a Miért most szóba állt egymással egy közös tiltakozó nyilatkozat erejéig. Meglepően hasonló hangot ütött meg a romániai magyar politikai élet számos szereplője, Tőkés Lászlótól Eckstein-Kovács Péteren át az egyetemügyben mindeddig tessék-lássék módon megszólaló Markó Béláig. A kizárás minden eddigi történésnél erőteljesebben világított rá a Babes-Bolyai Egyetemet uraló érdekcsoport morális állapotára. /Papp Attila Zsolt: Ki itt belépsz... = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

A rendszerváltás után a magyar akadémiai élet tagjaiból verbuválódott Bolyai Társaság a Bolyai Tudományegyetem újbóli létesítését tűzte ki célul. Szándékukat azonban sorra meghiúsította a politikum és a román akadémiai élet szereplőinek ellenkezése, időnként pedig az egyetem magyar tanerői némelyikének ellenkező előjelű fellépése. Az utóbbi időben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) folytatott intenzív nemzetközi lobbimunkát az önálló magyar egyetem létrehozása érdekében. Nyugaton félig-meddig sikerrel jártak, kezdeményezésüket hazai pályán azonban nem övezte osztatlan siker: a románság az egyetem és a román állam hírneve befeketítésének kiáltotta ki kezdeményezéseiket, a magyar oktatók egy része pedig szélsőségesnek mondta a BKB megnyilvánulásait. A Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa kizárta a tantestületből az egyetem két oktatóját, mindketten a BKB alelnökei. A kizárás nagy felháborodást váltott ki a magyar közéleti szereplők körében, határon innen és túl. A két oktató munkaviszonyának felbontása ellen tiltakozott egyaránt az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Magyar Polgári Szövetség, az Európai Parlament szocialista és néppárti frakcióinak magyar képviselői, az egyetem magyar alkalmazottjai, oktatói, tisztségviselői, s közös nyilatkozatot adott ki a kérdésben az egymással rivalizáló két ifjúsági ernyőszervezet, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért). Ha ez az összefogás a rendszerváltás utáni időszakban is meglett volna, lehet, hogy már létezne és működne az önálló Bolyai Egyetem. /Sarány István: Egység a bajban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

Mivel a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a szenátus határozata ellenére a mai napig nincsenek magyar nyelvű feliratok, a vezetőség kizárja azokat, akik tenni kívánnak a multikulturalitásért, másrészt pedig a megfélemlítésre törekednek, az Erdélyi Magyar Ifjak tüntetést jelentett be november 7-re a kolozsvári Farkas utcai Szent György-szobornál. Ezzel egy időben Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön szimpátiatüntetéseket tartanak. A szervezők így kívánnak tiltakozni a BBTE-n jelentkező kirekesztő többségi nacionalizmus megnyilvánulásai ellen. A felhíváshoz már csatlakozott a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Magyar Ifjúsági Értekezlet, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Országos Magyar Diákszövetség, de az EMI várja a többi szervezet csatlakozását is irányultságától, célkitűzésektől és nemzetiségtől függetlenül. /Az Erdélyi Magyar Ifjak közleménye. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

Több százan vonultak utcára december 7-én Erdély négy városában, követelve a Babes–Bolyai Tudományegyetemről kizárt Hantz Péter és Kovács Lehel visszafogadását, valamint az önálló Bolyai Egyetem újjáalapítását. Kisebb incidens csupán a kincses városban történt, a sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi és csíkszeredai megmozdulások békésen zajlottak. Megszervezésükben az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) mellett a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), az Országos magyar Diákszövetség (OMDSZ), illetve más civil szervezetek is részt vállaltak. Kolozsváron, a Farkas utcában, a tüntetésen Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke szégyenletesnek nevezte azt a diktatórikus vezetést, amely a BBTE-n sem a román, sem a magyar ellenvéleményeket nem tűri. A gyűlésen felolvasták romániai, magyarországi és európai politikusok – köztük Gál Kinga, Szentiványi István, Tabajdi Csaba, Ignasi Guardans Cambo, Michl Ebner –, valamint az öt magyar parlamenti párt közös állásfoglalását, amelyekben teljes támogatásukról biztosítják a két tanársegédet és az önálló magyar felsőoktatás ügyét. Sepsiszentgyörgyön mintegy 200, többnyire idősebb résztvevője volt a prefektúra épülete előtt megszervezett tüntetésnek. Nemes Előd, az EMI helyi elnöke felolvasott egy nyilatkozatot, amelyben a két adjunktus menesztésére vonatkozó határozat visszavonását, illetve magyar és német nyelvű táblák elhelyezését követelték. A sepsiszentgyörgyi tüntetéssel egy időben zajlott Szövetség a Székelyföldért Egyesület alakuló ülésén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a BBTE-n kirobbant táblaügy kapcsán alkalmazott módszerek vitathatók, de ma már Erdélyben a kétnyelvűség nem terv, hanem megvalósult megoldás, amelynek vannak törvényes alapjai. „Aki tagadja vagy halogatja ennek érvényesítését, azt kénytelen vagyok intoleranciával vádolni” – szögezte le Markó. Gyergyószentmiklóson száznál alig többen vettek részt a tüntetésen, amelyről hiányoztak a BBTE földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalmi szakának képviselői. Dombay István, az oktatási intézet igazgatója elmondta, az általa vezetett intézményben 1997 óta magyar és román nyelvű feliratok vannak. „Célunk szolidarizálni a Babes–Bolyai Tudományegyetemről törvénytelenül elbocsátott két magyar oktatóval, illetve a parlamenti beszédében megakadályozott Garda Dezső képviselővel” – hangoztatta Magyari Levente, az EMI és a Gyergyói Fiatal Fórum képviselője. Csíkszeredán a transzparensek között egy székely rovásírással teleírt tábla is látható volt. Ez utóbbira az „Ébredj székely!” felszólítást írták a szervezők A Szabadság téren közel 300 résztvevő fejezte ki szolidaritását a BBTE-ről kizárt két magyar oktatóval, illetve követelte az önálló Bolyai Egyetem visszaállítását. A diákok és tanárok mellett a római katolikus egyház képviselői és idős csíkszeredai polgárok is részt vettek a demonstráción. /Elítélték a nyelvháborút. Négy erdélyi városban tartottak a BBTE-ről eltávolított oktatókkal szolidarizáló utcai demonstrációt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

Több mint másfél évtizednyi képviseleti, szervezői tapasztalat áll a romániai magyar fiatalság egyesületeinek egyik ernyőszervezete, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) mögött. A MISZSZ elnöke, a temesvári Somogyi Attila elmondta, hogy tavaly ilyenkor nehéz 2006-nak néztek elébe, ugyanis teljesen kimerültek a forrásaik. Ennek ellenére a hagyományos rendezvényeiket megtartották: az Udvarhelyi Fiatal Fórummal és a Temesvári Magyar Diákszervezettel közösen szervezett Hóhányó Olimpián kezdték az évet. Bonchidán jövőtervező műhelytábort szerveztek, majd Zeteváralján projektmenedzsment-képzést. A MISZSZ kábítószer-fogyasztást megelőző programja is útjára indult. Hagyományos táborukat, immár a hatodikat Szovátafürdőn szervezték meg, egyszerre a tizedik tisztújító küldöttgyűlésükkel. Az évet pedig a harmadik kapnikbányai téli műhelytáborral zárták. A MISZSZ a tagszervezeteit képviseli a Magyar Ifjúsági Tanácsban, a Román Ifjúsági Tanácsban, a Magyar Ifjúsági Konferenciában, az Európai Népcsoportok Ifjúságában, valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségében. A MISZSZ közleményben ítélte el a Bolyai Kezdeményező Bizottság két alelnökének tanári állásából való menesztését, és az Európai Népcsoportok Ifjúsága teljes jogú tagjaként az egyik legbefolyásosabb európai ifjúsági ernyőszervezethez fordultak, hogy az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) szintjén is megjelenítsék a Babes–Bolyai Tudományegyetemről kizárt magyar oktatók ügyét. /Mérlegkészítés és jövőtervezés MISZSZ-szemmel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

A tavalyi év legnagyobb tragédiája a képviselet ügyének rendezetlensége. Egyik oldalon, a románon ott csücsül az RMDSZ vezetése, Bagoly Zsolt, látható a kis lépések politikájának eredménytelensége, a másik oldalon ott csücsül az úgynevezett nemzeti oldal, sok részre tagoltan. A Magyar Polgári Párt nem tett semmit az elmúlt évben, az EMNT-nek nem sikerült megbékülnie az SZNT-vel. Eredményesebb volt az SZNT tevékenysége, azonban az SZNT sem rendelkezik nagy tömegbázissal. Az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ lassan bár, de gyarapodik. A Magyar Ifjúsági Tanács ernyőszervezetként tagszervezetei révén él és működik, de nem tudja megfelelően kihasználni az általuk mozgósítható emberanyagot. A Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/, ez a maroknyi ember bevitte az önálló állami erdélyi magyar egyetem kérdését a közbeszédbe, egyre népszerűbb a Bolyai ügye. Leváltani az RMDSZ-t csak másik párttal lehet, ez még a láthatáron sincs, talán két választási ciklusnak is el kellene telnie ahhoz, hogy egy másik párt bejusson a parlamentbe. Másik lehetőség, hogy az RMDSZ tényleg érdekképviselet lesz, de ennek kicsi az esélye. /Bagoly Zsolt: Újévi számbavétel. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 9./

Az RMDSZ-hez képest másként gondolkodó politikai és civil-politikai szervezetek tartottak kerekasztal-megbeszélést január 13-án Kolozsváron. Megjelentek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Emberjogi Szervezet (angolul HHRF), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), valamint a Nemzetépítő Platform képviselői. A jelenlevők elsősorban az Erdélyi Magyar Egyeztető Kerekasztal (EMEK) létrehozásáról, szükségességéről tárgyaltak. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke elmondta: az EMEK az erdélyi magyar politikai, civil-politikai és civil társadalmi szerveződések reprezentatív egyeztető és a közösség egészét érintő stratégiai döntések meghozatalának fóruma kíván lenni. Az EMEK a magyar történelmi egyházak elöljáróinak védnöksége alatt működne, amennyiben vállalnák, és a felek ebben megegyeznének. A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van az erdélyi magyar autonómiatörekvések képviseletére. Toró január 15. után is elképzelhetőnek tartja az RMDSZ-szel való egyeztetést. /Somogyi Botond: Magyar kerekasztal RMDSZ nélkül. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 16./

Több erdélyi magyar szervezet képviselői a jövő hét végén találkoznak, hogy kinevezzenek egy független jelöltet az európai parlamenti választásokra, jelentette be Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi elnöke. Tájékoztatása szerint a megbeszélésen, többek között, rész vesznek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), az MPSZ és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői. Az RMDSZ január 15-én lezárta az európarlamenti választások képviselőjelöltjeinek listáját, amelyen nem tartottak fenn elkülönített helyet az RMDSZ korábbi belső ellenzékét tömörítő szervezetek számára. Gazda rámutatott: az MPSZ kitart a független magyar jelölt állítása mellett. Tőkés László, az EMNT elnöke szerint az RMDSZ tovább folytatja „oktalan pártpolitikáját”, és megint nem a nemzeti érdekeket tartja szem előtt. „Az RMDSZ minisztereit is mind feltette a listára. Nem tudom, hogy ezek az emberek azért mentek miniszternek, hogy az Európai Parlamentbe katapultáljanak? Nagyon szűkkeblű és pártérdekeket szem előtt tartó magatartás ez, megérdemelné az RMDSZ, hogy a nemzeti oldal független jelölteket indítson” – mondotta a református püspök, hangsúlyozva, az EMNT az összefogást javasolta, de az RMDSZ elutasította azt. Azzal kapcsolatban, hogy személy szerint vállalná-e a jelölést, amennyiben ismét felkérnék erre, Tőkés László kijelentette: „Ez nagyon demoralizáló, hiszen nem jó, ha magyar indul magyar ellen”. „Úgy nem lehet együttműködni, hogy közben a pártpolitikai kizárólagosság elvét próbálják meg érvényesíteni. Egy olyan kritériumrendszert fogadtak el az európarlamenti jelöltállításra vonatkozóan, amely túltesz a Román Kommunista Párt egykori kizárólagosságán is” – mondotta Tőkés László. Hozzátette: „Hamarabb tudnak összefogni az ellenséges érzületű román pátokkal, mint saját vértestvéreikkel. Ezek után nagyon nehéz lesz az RMDSZ-hez viszonyulni, különben ezt teszi évek óta, és minden helyzetet elpackáz”. /P. A. M. : Saját jelöltet állítana az RMDSZ ellenzéke. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága, a Magyar Polgári Szövetség Elnöksége, a Magyar Polgári Egyesület Elnöksége, a Magyar Ifjúsági Tanács Elnöksége, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak Elnöksége tanácskozott január 28-án, vasárnap Kolozsváron. Kiadott közleményük szerint aggodalommal állapították meg, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett – az egyeztető kerekasztal létrehozására, valamint egy közösen képviselhető nemzeti minimum kidolgozására irányuló – párbeszéd az RMDSZ csúcsvezetőségének elutasító hozzáállása miatt megfenekleni látszik. Sajnálattal vették tudomásul, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa az Európai Parlament képviselőjelöltjeinek rangsorolására vonatkozó döntésével ellehetetlenítette az EMNT javaslatát egy, az erdélyi magyar politikum és civil társadalom által közösen támogatható EP-jelöltlista állítására. A felsorolt szervezetek felkérik Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, az RMDSZ egykori tiszteletbeli elnökét, hogy induljon független jelöltként a májusban sorra kerülő EP-választásokon, az erdélyi magyarság hiteles képviselőjeként. A. /Független EP-képviselőjelöltségre kérték fel Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Indul az európai parlamenti választásokon Tőkés László. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa február 2-i ülésén megtárgyalta a kérdést, és úgy döntött, hogy támogatja püspöke független jelöltként való indulását. Egyúttal felkérik a gyülekezeteket, hogy az egyetemes imahéten kezdjék el a benevezéshez szükséges százezer aláírás összegyűjtését. Az igazgatótanács közleményben hozta nyilvánosságra álláspontját, amelyben sajnálkozását fejezi ki azért, hogy ,,az RMDSZ csúcsvezetősége folyamatosan elhárította a romániai magyar politikai és civil szervezetekkel való megegyezést közös erdélyi magyar európai parlamenti jelöltlista állítására nézve”. Határozatát azzal indokolta, hogy ,,egyházkerületünknek elemi érdeke a keresztyén értékek és a magyar érdekek méltó képviselete a megváltozott európai viszonyok között” – ugyanakkor köszönetet mond az EMNT-nek, az SZNT-nek, az MPSZ-nek, a Magyar Polgári Egyesületnek, a Magyar Ifjúsági Tanácsnak és az Erdélyi Magyar Ifjaknak azért, hogy közösen kérték meg Tőkés Lászlót a jelöltség vállalására. /Tőkés László indul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

Hat magyar civilszervezet úgy döntött, hogy támogatja Tőkés László református püspök jelölését az európai parlamenti választásokra. A támogatók a következők: Magyar Polgári Szövetség, a Székely Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Magyar Ifjúsági Tanács, Erdélyi Magyar Ifjak és a Bihar Megyei Magyar Civil Egyesület. “A püspök úr elfogadta jelölésére vonatkozó javaslatunkat, a hat szervezet pedig a kampány megszervezésének módján gondolkodik. Optimisták vagyunk, ami a 100 ezer aláírás összegyűjtését illeti, a politikai programot jövő héten hozzuk nyilvánosságra” – nyilatkozta Soós Sándor, az EMI elnöke. Tőkés László elmondta: hivatalosan is elfogadta, hogy jelöltesse magát függetlenként az EP-választásokra, és amennyiben összegyűlnek az aláírások, indul a választásokon. Frunda György néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta: nem hiszi, hogy Tőkés össze tudja gyűjteni a szükséges aláírásokat, míg Markó Béla szerint Tőkés jelölése az RMDSZ szavazótáborát osztja meg. /Napzárta. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./