Mindent vissza! Levéltárak visszaszolgáltatásáért tüntettek Kolozsváron
A Mindent vissza! (Restitutio in integrum) sorozat keretében hétfőn a kolozsvári Farkas utcai Állami Levéltár épülete előtt szerveztek figyelemfelkeltő akciót. A „Ne lopj!”, „Magyar tulajdon” és „Mindent vissza!” táblákkal ezúttal a magyar történelmi egyházak, a magyar civil szervezetek, intézmények és a magyar iskolák elkobzott levéltárainak visszaadásáért tüntettek.
Amint azt Szász Péter, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke ismertette, az elkobzott levéltári anyagokat különböző állami intézményeknél (Történelmi Múzeum, Egyetemi Könyvtár, Akadémiai Könyvtár, Állami Levéltár) szórták szét.
Visszaszolgáltatásuk ellen különböző érveket találnak, például, hogy a visszaigénylők nem tudnák ezeket megfelelő körülmények között tárolni. Rámutatott, olyan egyházi, civil és oktatási intézményekről van szó, amelyek évszázadokon át gyűjtötték, rendszerezték és tárolták a dokumentumokat, tehát ez az érvelés nyilvánvalóan abszurd.
Az erdélyi magyarságnak joga van tudni, hogy miért, milyen érdekektől vezérelve őrzik lakat alatt azokat a levéltárakat, amelyek a történelmünket dokumentálják – mondta Szász Péter. Elhangzott: a szóban forgó levéltári anyagokat kutatni sem lehet, az elmúlt évben azokon a helyeken is visszavonták az engedélyt, ahol korábban megadták.
A tüntetésen részt vett Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei alelnöke, Soós Sándor megyei ügyvezető elnök, Bozsó Imre Lehel, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Sorbán Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke, valamint Lurtz Zsolt, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet alelnöke.
A tüntetést az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Ifjúsági Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak szervezte.
Erdély.ma

A levéltárak visszaszolgáltatásáért tüntetettek Kolozsváron
A kolozsvári Állami Levéltár épülete előtt szerveztek figyelemfelkeltő akciót az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi vezetői.
A hétfő délután tartott megmozdulás keretében Ne lopj!, Magyar tulajdon és Mindent vissza! feliratú táblákkal próbálták felhívni a figyelmet a magyar történelmi egyházak, a magyar intézmények, a civil szervezetek és a magyar iskolák pártállami rendszer idején elkobzott levéltárainak a helyzetére.
Szász Péter, az EMNP Kolozs megyei elnöke újságíróknak elmondta, hogy az elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatását az állam többek között azért utasítja el, mert úgy véli, a visszaigénylők nem tudnák ezeket megfelelő körülmények között tárolni.
Szász Péter abszurdnak találta az érvelést. Rámutatott: a levéltári anyagokat olyan egyházi, civil és oktatási intézményektől vették el, amelyek évszázadokon át gyűjtötték, rendszerezték és tárolták a dokumentumaikat.
“Az erdélyi magyarságnak joga van tudni, hogy miért, milyen érdekektől vezérelve őrzik lakat alatt azokat a levéltárakat, amelyek a történelmünket dokumentálják” – jelentette ki Szász Péter.
erdon.ro

A kulturális autonómiának nincs alternatívája”
A 220 éves erdélyi magyar hivatásos színjátszás kezdeteire emlékeztek Kolozsváron.
Az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Ifjúsági Tanács képviselői 2012. november 11-én koszorút helyeztek el a Rhédey-ház Jókai utcai homlokzatán elhelyezett emléktáblán.
A ház falán 110 évvel ezelőtt elhelyezett emléktábla a 220 éves kolozsvári és erdélyi magyar hivatásos színjátszás kezdeteinek állít emléket. A Kárpát-medence első hivatásos magyar színtársulatának jogutódja a Kolozsvári Állami Magyar Színház, mely a legrégebbi hivatásos magyar színtársulat. Annak ellenére, hogy az 1792-es előadás pontos időpontja vitatott (a legújabb dokumentumok szerint december 17-én tartották), a korabeli tábla a novemberi időpontot tekinti jubileumi évfordulónak.
A több mint két évszázaddal ezelőtt kibocsátott Országgyűlési játékengedély a 18. század végi haladó gondolkodásmódot tükrözi. Ugyanakkor az 1792-es előadás a magyar nyelv művelésének és Kolozsvár Erdély kulturális központtá válásának mérföldköve, amely ma is példát mutat az Európa Kulturális fővárosa cím elnyeréséért ringbe szálló városban.
„A koszorúzással elsősorban erre szerettünk volna emlékezni.” – mondta el Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szenátorjelöltje. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kulturális értékeink megtartásában és gyümölcsöztetésében az állam felelőssége megkérdőjelezhetetlen. Ezzel szemben ma a színházak, a civil-kulturális szervezetek a fennmaradásukért küzdenek, a színészek és a kulturális szférában tevékenykedők éhbérért dolgoznak.
Véleménye szerint a magyar színjátszás és általános értelemben a magyar kultúra megmaradását és fejlődését csakis a kulturális autonómia biztosítja, melynek keretében az általunk létrehozott intézményrendszer állandó és kiszámítható finanszírozására adódna lehetőség. „A mi szempontunkból a kulturális autonómiának nincs alternatívája, hiszen ezen keresztül az állam törvénybe foglalja a magyar közösség azon jogát, hogy önmaga dönthessen saját kulturális intézményrendszeréről, és ennek megfelelően finanszírozását is számarányunknak megfelelően biztosítja. Ez a központosított államvezetés huszonkét éves adóssága.”
2012. november 11.
Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári sajtóirodája
erdon.ro

In memoriam Csép Sándor
Csép Sándor magunkra hagyott
Nagy lélek volt. Lendületes, indulatos, bölcs és – mert alapvetően jó ember volt – néha naivnak néztük. Mélységesen tudott hinni, szeretni, lelkesedni – gyűlölni nemigen, de megvetni nagyon is. Teológiát és filozófiát végzett, hajlamos volt valaminő történelmi vértanúságra, hősire – mindig ilyes haláltól féltettem. A legjobb (azaz: szónoki, tévés, színpadi, írásbeli) teljesítményei a szereplés- és küldetéstudat megszállottságából bontakoztak ki. A Román Televízió időközben elhunyt, kiváló szociológusától, a közvélemény-kutató Pavel Cimpeanutól tudom, aki a spanyolországi egyetemes szociológiai kongresszusra maga vitte Sándor filmjét, mert lelkesedett érte, hogy mivel az egyik legfogasabb társadalom-tudományi-kisebbségi tematikában, a népességfogyás és szaporulat tárgyában Sándor aggodalmas és mélyen reménykedő filmje egy kalotaszegi magyar községről igazán maradandó érték, a kongresszus ezt a művet tartotta a legjobbnak. A mű Budapestre is eljutott, az MTV-hez, s aki látta, megrendült.
Mindig a misszió volt az igénye! Még ifjúsági vetélkedő-sorozatot is úgy szerkesztett, úgy vezetett végig erdélyi városokon, hogy mindmáig sokezren emlékeznek szellemileg-érzelmileg fölrázó fényére-erejére. Ilyen alkotásokért volt érdemes „megcsinálni” a romániai magyar televíziót. És lehetett volna stílusban, funkcióban jó folytatása, ha ilyen tudattartalmakat ölelnek föl a később itt-ott valahogy megteremtődő további romániai-erdélyi magyar televíziós szerkesztőségek.
Holott a közönség még csak nem is láthatta mindazt, amit Csép Sándor filmmé, műsorrá szentelt. Tudtommal egyedül Ő készített kemény dokumentum-filmet a kolozsvári Hóstát fölszámolásáról. Az akkori kolozsvári városi pártbizottság elsőtitkára (talán Cristea volt a neve) hívott fel engem, akkori főszerkesztőt Bukarestben, és tiltotta le a filmet. Valamivel később, amikor befejeződött Hóstát tragikus históriája, amikor széltében-hosszában már elcsitult mint beszédtéma, és már nem arról beszéltünk, hogy hány hóstáti akasztotta fel magát, hány hóstáti házat bontottak le a hatóságok, milyen mértékben szegényedett a kolozsvári piaci kínálat, miután beszántották a hóstátiak évszázados zöldséges és gyümölcsöskertjeit, kis csirkenevelő, tojástermelő „üzemeit”, és gyorsult fel a város lakosságának változása...
Évekkel később úgy gondoltam, hogy tehetnénk újra kísérletet ezzel a filmmel. Akkor már a tv bukaresti magyar műsorának filmtárát áthelyezték a hajdani zsilávai börtön alagsorában berendezett archívumba. Csép Sándor Hóstát-filmje azonban onnan is eltűnt.
De megmaradt az emlékezetben sok minden abból, amit Csép és társai négy és fél évtized alatt produkáltak. Tudósaink, művészeink portréfilmjei. Színházi, zenei bemutatók sorozata. Megannyi folklórfelvétel, a táncházsorozat. Dokumentumfilmek, riportok, interjúk. Az első romániai magyar könnyűzenei műsorok. A nézők megtanulták tévéseink nevét, arcát... És kezdődik a temetések sora.
Sándorom! Volt egy pillanat az életedben, amikor a szó szoros értelmében harcolni akartál, halálig. Jelentem, minden az akaratod szerint történt. Győztél, és belehaltál. Amíg élünk, el nem felejthetünk.
Bodor Pál (DIURNUS)
Az erdélyi „magyar ugar” reménységével
Nekünk nem „térkép e táj” – mondhatnánk a vértelen harc mezején elesett Csép Sándorral, Radnóti Miklós szavaival. Elvadult tájon gázoltunk: ős, buja földön, melyen dudva, muhar; a föld alvó lelkét lesve – Ady Endre szent haragjával ébresztgetve. Erdély földjén is a feltartóztathatatlanul előrenyomuló elsivatagosodás módjára kiterjedő „magyar ugarral” kellett szembenéznünk. A Viharsarok a Királyhágón innen is „itthon találta magát”. Ezen a meddővé szikkadt, „elvadult” magyar tájékon a csángósodás ritkította tovább az egykézés által megtizedelt, mentségre és váltságra szoruló népünket…
Képletesen szólva: Kalotaszegen találkoztam először Csép Sándorral. „Egyetlenünk” gondja fölé hajolva, „Transzilvánia metamorfózisának” és „világok változásának” közepette hallottuk meg és követtük Kós Károly Kiáltó szóját, embernek próbálván maradni – az embertelenségben; reménnyel kérve és keresve az áldást – a reménytelenségben. Ilyenképpen jutottunk el végül is: Mérából – Désházára, az ébredő reménység forrásvidékére, az Áldás Népesség kiindulópontjára.
Mihez is hasonlíthatnánk kilátástalanságával riasztó, elesett állapotunkat?
Jogállamnak és demokráciának hazudott Nagy-Romániánkban a frissen kikiáltott Kalotaszegi Köztársaság elfogadtatása ügyében Nagyszebenbe utazó küldötteink juthatnak eszünkbe, akik a wilsoni önrendelkezési elvre való hivatkozással, az új román állam iránti lojalitással és bizalommal, meghallgatást kértek és reméltek az Erdélyben berendezkedő Kormányzótanácstól (Consiliul Dirigent). Akkor és ott, a „nemes lelkű román nép” gyulafehérvári határozatai (1918) emelkedett szellemiségének nyomát sem tapasztalták. Kolozsvárra visszatérve pedig, az áldott emlékű Apáthy István kelet-magyarországi főkormánybiztost már börtönben találták…
Csép Sándor Áldást, népességet remélt, és mozgalmat indított érte az erdélyi „magyar ugaron”. Újság- és drámaíróként, valamint korszakos üzenetet hordozó filmek alkotójaként Kós Károly és impériumváltozás utáni nagy nemzedéke nyomába lépve „készítette az Úrnak útját a pusztában” (Márk 1,3). Eredeti – lelkipásztori – hivatásához méltóan hitt „a reménylett dolgok valóságában” (Róm 11,1), és élete során, elkötelezett munkássága rendjén, mindvégig ennek a hitnek és reménynek a jegyében cselekedett. Csak a nemzetet illető „pártosság” eme pártatlanságával járta a legutóbbi időkig is az erdélyi magyar önrendelkezés göröngyös, de egyedül áldásos útját.
Hisszük, hogy ha nem is a szebeni Kormányzótanácsnál vagy a bukaresti főhatóságnál, de jogos követeléseink és terveink Istennél meghallgatásra találnak. Még a jelenlegi meddő magyar élet sem tántoríthat bennünket meghátrálásra. „Vallani és vállalni!” – erre indít és kötelez bennünket közös hitünk és reménységünk, iránta táplált barátságunk és szeretetünk, Csép Sándor szava, műve, üzenete és példája.
Tőkés László, Strasbourg, 2013. január 17.
Pótolhatatlan veszteség érte a romániai magyar újságírást
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete megrendülten értesült, hogy Csép Sándor újságíró, televíziós szerkesztő, az erdélyi közélet meghatározó személyisége súlyos betegség után, január 16-án elhunyt. Csép Sándor Aradon született 1938. május elsején. A lelkészi diploma megszerzése után Kolozsváron, filozófia szakon diplomázott.
Újságírói pályafutását a kolozsvári rádiónál kezdte, majd a román televízió bukaresti magyar szerkesztőségében folytatta. 1985 és 1990 között a Korunk folyóirat munkatársa, 1990-től a kolozsvári rádió és televízió főszerkesztője, majd a két intézmény szétválása után nyugdíjazásáig a televízió magyar szerkesztőségét vezette. Emlékezetes alkotása a kalotaszegi egykézésről készített dokumentumfilmje. Közösségszervező képességét a szakmai és civil mozgalmakban egyaránt kamatoztatta. Egyesületünk vezetőségében közel két évtizedig töltött be különböző tisztségeket, 1999 és 2004 között az elnöki feladatokat látta el. Tevékenysége elismeréseképpen a MÚRE örökös tagjává választotta. Konokul hitte, hogy megállítható az erdélyi magyarság népességfogyása. Elindította az Áldás Népesség Mozgalmat, amellyel a gyerekvállalási kedvet próbálta serkenteni. A Mi, Bethlen Gábor című drámáját a Kolozsvári Állami Magyar Színház tűzte műsorára. Egy másik műve alapján készült a Mátyás a vérpadon című rockopera, amelyet a Kolozsvári Magyar Opera mutatott be. Távozásával a romániai magyar újságírást pótolhatatlan veszteség érte.
Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE elnöke
Népét szolgálta politikusként, kezdeményezéseivel
Megrendülten és fájdalommal teli szívvel vesszük tudomásul Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezete korábbi elnökének halálhírét. A Magyar Polgári Párt országos vezetősége és minden egyes párttársunk nevében búcsúzunk Sándor bátyánktól, és őszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak.
Csép Sándor az erdélyi magyar közélet kiemelkedő alakja volt, távozása egész közösségünk számára fájdalmas veszteség. Drámaíróként, közíróként, rádiós, majd televíziós szakemberként, dokumentumfilmesként egyaránt beírta nevét az erdélyi és az egyetemes magyar kultúra történetébe. A bukaresti, majd a kolozsvári magyar nyelvű televíziózás alapítói között tartjuk számon, de elévülhetetlen érdemeket szerzett az erdélyi magyar televíziózás 1989 utáni újraindításában, felfuttatásában is. Az Erdélyi Magyar Televíziót létrehozó Janovics Jenő Alapítvány szorgalmazója, alapító tagja volt. Televíziós újságíróként a MÚRE elnöki tisztségét is betöltötte. Mindig határozottan felemelte szavát a sajtószabadság érdekében.
Népét szolgálta politikusként és az erdélyi nagycsaládokat támogató kezdeményezéseivel, illetve az Áldás Népesség néven ismertté vált, a gyerekvállalást népszerűsítő mozgalom alapítójaként is.
Érdemei elismeréseként a Magyar Polgári Párt 2011-ben Vasakarat-díjjal tüntette ki Csép Sándort.
A gyászoló család fájdalmában osztozunk, kívánunk vigasztalást a Magyar Polgári Párt nevében. Nyugodj békében, Sándor bátyánk!
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke,
Marosvásárhely, 2013. január 17.
Folytatásra kötelező életművet hagyott ránk
Németh Zsolt államtitkárral és Füzes Oszkár nagykövettel együtt, osztozva a család mély gyászában, őszinte részvétemet nyilvánítom Csép Sándor özvegyének, a hozzátartozóknak, a Magyar Polgári Pártnak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, a Magyar Újságírók Egyesületének és az Áldás Népesség Mozgalomnak.
Csép Sándor az erdélyi magyar újságírás és televíziózás atyjaként, irodalomtörténészként, drámaíróként, népességkutatóként és politikusként, a kolozsvári és erdélyi magyar közösség egyik legmegbecsültebb vezetőjeként hagyott ránk örökül folytatásra kötelező életművet, amelyet Magyarország állami kitüntetéssel is megköszönt.
Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja
Erdélyi közösségünk lett kevesebb”
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) megrendüléssel vette tudomásul Csép Sándor média-szakember, drámaíró és dokumentumfilm-rendező halálát.
Csép Sándor elvesztésével egész erdélyi közösségünk lett kevesebb. Élete során maradandót alkotott, nem csak a média világában, de a civil szervezeti életben is megkerülhetetlen személyiséggé vált. Munkája példaként szolgálhat mindannyiunk számára, hiszen az elveihez mindig hűen ragaszkodó, céltudatos és felelősségteljes értelmiségi alakjában egyidejűleg nyert testet.
A Magyar Ifjúsági Tanács 2007 májusában indította útjára az Adj, király, katonát! csoportos ifjúsági vetélkedőt a Csép Sándor által kezdeményezett Áldás Népesség Mozgalom keretében. A vetélkedőbe évről évre egyre több kisiskolás kapcsolódott be, számuk idénre jóval meghaladja a 3000-et. Csép Sándor több alkalommal vett részt a vetélkedő döntőjének zsűrijében, illetve időről-időre tanácsokkal látta el a szervezőket.
A gyászoló családnak megbékélést kívánva, örökké őrizzük emlékét!
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöksége
CSÉP SÁNDOR temetési szertartásának menetrendje: szombaton, január 19-én, délelőtt 11 órától fejezhetik ki részvétüket a gyászoló családnak a Farkas utcai református templomban, 12 órától ugyanott istentisztelet keretében búcsúztatják, majd onnan kísérik utolsó útjára a Házsongárdi temetőbe, ahol 13 órától hangzanak el a búcsúbeszédek.
Szabadság (Kolozsvár),

Kinek áll a zászló?
Körlevélben szólította fel a Hargita megyei önkormányzatok vezetőit Adrian Jean Andrei Hargita prefektus, hogy távolítsák el településükön a közintézményekről a székely zászlót. A kormány területi megbízottja a marosvásárhelyi táblabíróságnak a zászlóra vonatkozó jogerős ítéletére hivatkozott. A táblabíróság tavaly szeptemberben érvénytelenítette a Hargita Megyei Tanácsnak azt a határozatát, amelyben a megye szimbólumává nyilvánították a zászlót. Adrian Jean Andrei kijelentette: a törvényesség felügyelőjeként szólította fel a polgármestereket és a megyei önkormányzat vezetőit, hogy hajtsák végre a jogerős bírósági ítéletet, és vegyék tudomásul, hogy a közintézményekre nem tűzhető ki a székely zászló.
Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke elmondta: az ítélet akkor válik hatályossá, ha szövege megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Ez pedig még nem történt meg. A tanácselnök hozzátette: a sajtóból tudja, hogy Kelemen Hunor Victor Ponta miniszterelnökkel készül egyeztetni a székely zászló kérdésében, és meg szeretné várni ennek az egyeztetésnek az eredményét. A Hargita megyei prefektúra úgy tudja, jelenleg 40 polgármesteri hivatal és 62 tanintézet tűzte ki épületére az eddig megyezászlóként szolgáló székely lobogót. Tegnap egyébként Dumitru Marinescu Kovászna megyei prefektus is bejelentette: az intézmény átfogó ellenőrzést helyez kilátásba a megyében a szimbólumok használatára vonatkozó törvények betartása érdekében.
Az Antena 3 hírtelevízió vasárnap esti beszélgetős műsorában egyébként mind Mircea Duşa védelmi miniszter, a kormány hargitai származású tagja, mind Radu Stroe belügyminiszter kijelentette, törvénytelen a székely zászló kitűzése a közintézményekre.
Anomáliák az igazságszolgáltatásban
Különben a bukaresti hatóságok annak ellenére folytatnak hadjáratot a székely zászló ellen, hogy egy három évvel ezelőtti ügyészségi határozat szerint nem törvényellenes kitűzni a hazai közintézményekre az aranycsíkkal, valamint a nappal és a holddal díszített, kék színű lobogót. Virgil-Horaţiu Aldea, Segesvár főügyésze 2010. augusztus 10-ei végzésében kimondta: nem indít bűnvádi eljárást a Maros megyei Makfalva polgármesteri hivatalán elhelyezett székely lobogó ügyében. A főügyész az akkoriban Kelemen Hunor vezette művelődési minisztériummal folytatott egyeztetés alapján megállapította, hogy a lobogó egy történelmi közösség jelképe, és nem esik a rasszizmust és antiszemitizmust tiltó törvény hatálya alá. „A művelődési minisztérium által adott tájékoztatás szerint az említett zászló egy történelmi közösség jelképe anélkül, hogy a fasiszta, rasszista és xenofób jelképek kategóriájába tartozna, amelyeket a törvény büntet. Következésképpen az említett zászló nem tartozik a 2002/31-es számú sürgősségi kormányrendelet 2. cikk. 1. bekezdésének b) betűjénél felsorolt jelképek közé” – szerepel Virgil-Horaţiu Aldea főügyész indoklásában. Ebben megállapítja, hogy a székely zászló kitűzése kapcsán a hivatkozott bűncselekmény törvényi tényállási elemei nem valósulnak meg, éppen ezért elrendelte a büntetőeljárás megszüntetését. Ezzel egy időben zászlóügyben több olyan határozat született már, amelyekben a lobogót kitűző önkormányzatoknak adtak igazat. Például Kovászna megyében – ahol az azóta leváltott Codrin Munteanu prefektus néhány hónapja „hadjáratot” indított a székelyek szimbóluma ellen – született egy elsőfokú, még nem jogerős bírósági ítélet arról, hogy a megyei önkormányzatnak joga van saját hatáskörben dönteni jelképeiről, zászlajáról. A határozat azt is rögzítette, hogy a prefektus által támadott önkormányzati határozat nem ellentétes a román jogszabályokkal. A hazai igazságszolgáltatás anomáliáját tükrözi, hogy egy hasonló ügyben a fentiekkel ellentétes jogerős ítéletet hozott a Maros megyei táblabíróság, amelyre hivatkozva Adrian Jean Andrei Hargita megyei prefektus tegnap a székely zászló eltávolítására szólított fel.
Tüntetett az Új Jobboldal
Hétfőn egyébként az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) nevű szélsőjobboldali román szervezet mintegy harminc szimpatizánsa tüntetett Magyarország bukaresti nagykövetsége előtt a székely zászló használata ellen tiltakozva. A résztvevők egyebek mellett egy magyar nyelvű, „A székelyek nem magyarok” feliratú óriásplakátot feszítettek ki a nagykövetség előtt. Tudor Ionescu, az Új Jobboldal elnöke kifejtette: a népszámláláskor alig néhány száz lakos vallotta magát székelynek, és elfogadhatatlan, hogy ennyi embernek autonómiája vagy saját zászlaja legyen. A nacionalista szervezet szimpatizánsai közül nyolcan a kolozsvári magyar főkonzulátus elé is kivonultak. A tüntetők „ajándékcsomagot” is hoztak a főkonzulnak, azt a bezárt intézmény kapujában hagyták. Codrin Goia, a szervezet propagandaosztályának vezetője elmondta: a becsomagolt bocskorral arra kívánnak emlékeztetni, hogy a román hadsereg szabadította fel 1919-ben a magyar fővárost a kommunisták hatalma alól. A csomag egy Ardealul márkanevű májpástétomot is tartalmaz, amellyel azt akarják jelezni, hogy csak ezt az Erdélyt tartják eloszthatónak, Románia területét nem.
MIT: elég a gyűlölködésből
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöksége tegnap közleményben ítélte el azt a hisztériakeltést és gyűlöletkampányt, melyet a bukaresti politikum jelentős része folytat az erdélyi közösség ellen a székely zászló körül generált botrány kapcsán. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy nemzeti szimbólumainkat felhasználva, nem létező veszélyekkel riogatják az ország román többségű lakosságát, elterelve ezáltal a figyelmet egy sikertelen kormányzás hiányosságairól” – szögezi le közleményében.
Krónika (Kolozsvár),

Szolidaritási nyilatkozat a székelyek mellett
Szolidaritási nyilatkozatban állt ki a székelyek mellett több Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezet a székelyzászló-üggyel kapcsolatban.
„Ma már nem azokat az időket éljük, hogy egy nemzetet, egy csoportot vagy egy személyt az identitása, nemzetisége, gondolkodása miatt meg lehessen hurcolni” – olvasható a dokumentumban, amelyet az egyik csatlakozó, a Fidelitas, a Fidesz ifjúsági társszervezete juttatott el az MTI-hez.
A nyilatkozatban hangsúlyozzák, hogy ma már az államokat olyan nemzetközi szerződések kötik, amelyek a békés együttélésre szorítják őket. Hozzáteszik, ilyen szerződéseknek Románia is részese. Idéznek például az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányából, amely szerint olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen közösségekhez tartozóktól nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival együtt saját kultúrájuk legyen, saját vallásukat gyakorolják, és saját nyelvüket használják. Az ifjúsági szervezetek arra kérik Európa népeit, hogy fejezzék ki szolidaritásukat „a román kormány magyarellenes politikájának áldozataival, hogy ne lehessen némán és titokban a 21. században embereket megkülönböztetni származásuk miatt”. A román társadalmat pedig arra kérik, hogy ítélje el és számolja fel az ilyen kirekesztő cselekményeket, különösen azokat, amelyek állami indíttatásúak. A Fidelitas mellett csatlakozott a szolidaritási nyilatkozathoz a Horvátországi Magyarok Ifjúsági Közössége, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a felvidéki Magyar Ifjúsági Közösség és a Via Nova ICS, az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórum, valamint a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége.
Akár ki is utasíthatják a magyar nagykövetet
Titus Corlatean román külügyminiszter a bukaresti magyar nagykövet kiutasítását helyezte kilátásba arra az esetre, ha Füzes Oszkár ismét etnikai alapú autonómiáról, Románia nemzetállamként való alkotmányos önmeghatározásának módosításáról beszél a nyilvánosság előtt – derült ki szerdán a Rador hírügynökség jelentéséből, amely a román diplomácia vezetőjének egy tévéinterjúját idézte.
Kedden a román parlament úgy határozott, hogy felváltva függesztenék ki a 41 romániai megye zászlóit a bukaresti parlament épületén Románia és az Európai Unió lobogójának társaságában. Időközben a Magyar Szocialista Párt (MSZP) meghívására Magyarországra látogat Victor Ponta román miniszterelnök.
A debreceni városházára is kikerült szerdán a székely zászló, és ezután minden állampolgársági eskütétel alkalmával, vagyis szerdánként tűzik majd ki az intézmény homlokzatára. MTI
Erdély.ma,

XVI. ODFIE Versmondó- és népdaléneklő verseny
Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvűen vallásos fiatalok szervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) február 22–24. között közel százharminc résztvevővel, Marosvásárhelyen szervezte meg a XVI. ODFIE Versmondó- és népdaléneklő versenyt a Bod Péter Diakóniai Központban.
A péntek délutáni beiratkozást, illetve hivatalos megnyitót követően beszélgetős műsorra került sor Mesterek társaságában címmel. Vacsora után gitárest zárta a napot. A tulajdonképpeni verseny szombat délelőtt kezdődött. Az idei versenyre 58 fiatal jelentkezett Erdély, de mindenekelőtt Székelyföld különböző településeiről.A verseny ebédszünete után az olthézvízi Oltovány néptáncegyüttes lépett színre. A gálát a marosvásárhelyi Kamaszok Ifjúsági Társulat, labor@pont.hu című előadása nyitotta meg. A darab Kozsik József és Kovács Botond színművészek, illetve Molnár Kinga közös rendezése. A versmondó verseny első díját Román Eszter vihette haza Kolozsvárra, második Fekete Kincső Hajnal (Nagyajta), a harmadik Ghinea Lóránd (Sepsiszentgyörgy). A Napsugár Gyermekirodalmi lap különdíjában Tana Zoltán (Bölön), Fábián Hermina Hajnalka (Nagykadács) és Pál Renáta (Kiskadács) részesültek. A közönségdíjat Ghinea Lóránd (Sepsiszentgyörgy) kapta. A népdaléneklő versenyen az első helyezést Csóg Csengele (Erdőfüle), a második díjat a dicsőszentmártoni Kovács Melinda nyerte, míg a harmadik díjat Demeter Henrietta (Gyepes) vihette haza. A közönségdíjat Fekete Hunor (Nagyajta) kapta. Vasárnap a Bolyai téren lévő unitáius templomban Andorkó Attila kénosi lelkész alkalmi szolgálata zárta az idei versenyt. A rendezvény támogatói a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Unitárius Egyház, a Magyar Ifjúsági Tanács, a Napsugár Gyermekirodalmi lap és az Antropocentrum Kulturális Egyesület .
Az ODFIE Elnöksége
Nyugati Jelen (Arad),

Magyarverések: vizsgálatot sürgetnek a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek
Közös nyilatkozatban fejezték ki szolidaritásukat a délvidéki magyarverések áldozataival, és a jogsértések kivizsgálását kérik Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek.
Mélységes aggodalomra ad okot az utóbbi időben a szerbiai kisebbségek elleni indokolatlan, agresszív fellépés – olvasható a dokumentumban, amelyet a Fidelitasnak, a Fidesz ifjúsági társszervezetének elnöke, Ágh Péter juttatott el az MTI-hez.
Az aláírók hangsúlyozzák, hogy egy EU-tagjelölt országban megengedhetetlen az emberi jogok semmibevétele. Ezért arra kérik az illetékes hatóságokat, hogy az európai integráció szellemének ártó, a magyar etnikumú polgárokkal szembeni diszkriminatív bánásmódot azonnal számolják fel, a vajdasági magyarok ellen elkövetett jogsértéseket haladéktalanul vizsgálják ki. „Kérjük továbbá Európa valamennyi nemzetét és a szerb társadalmat, tanúsítsanak szolidaritást az anyanyelvük használata és etnikumuk miatt jogsértéseknek kitett, bántalmazott kisebbségek iránt, s ítéljék el a szélsőséges atrocitásokat" – zárták a nyilatkozatot, amelyet a Fidelitas mellett a Horvátországi Magyarok Ifjúsági Közössége, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a felvidéki Magyar Ifjúsági Közösség és a Via Nova ICS, az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórum, valamint a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége írt alá.
MTI
Erdély.ma,

Március 15-i ünnepségek programja
Kolozsvár
A kolozsvári ifjúsági szervezetek – Erdélyi Magyar Ifjak, Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum, Kolozs Megyei Magyar Diáktanács, Kolozsvári Magyar Diákszövetség, Magyar Ifjúsági Tanács, Országos Dávid Ferencz Ifjúsági Egylet, Országos Magyar Diákszövetség, Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége – és a Kolozs megyei RMDSZ ünnepi programja:
Vigyázz! Kész! Csata! – történelmi játszóház a Szent Mihály Plébánia vallástermében
(9.00–11.00 óvodásoknak és előkészítősöknek és 12.00–14.00 elemistáknak)
11.00 Zászlós felvonulás (gyülekező a Protestáns Teológiai Intézet épülete előtt)
12.00 Ökumenikus istentisztelet a Szent Mihály-templomban
13.30 Felvonulás a volt Biasini Szállóhoz (gyülekezés a Szent Mihály-templom előtt)
14.00 A Petőfi-emléktábla megkoszorúzása a volt Biasini Szállónál
16.00 Verses előadás a Pilvax kávézóban az Alteregó irodalmi előadócsoport fellépésével (Highlife Cafe)
18.00 Ifjúsági ünnepi műsor a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács szervezésében (Mátyás király szülőháza előtt)
19.00 Knock out koncert (Mátyás király szülőháza előtt, rossz idő esetén a János Zsigmond Unitárius Kollégium tornatermében)
Dés
Március 15-én 14.30 órától a dési Arta moziban Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk című műsorukkal lépnek fel az 1-es Számú Általános Iskola magyar tagozatának diákjai, majd 16 órakor koszorúzási ünnepségek kezdődnek az Oroszlános szobornál.
Szamosújvár
A Téka Alapítvány székhelyén, az V–VIII. osztályos diákok szavalóversenyével kezdődik ma, március 14-én, csütörtökön délben a forradalom és szabadságharc évfordulójára szervezett emlékünnepség. Holnap délután 5 órára ünnepi istentiszteletre várják az érdeklődőket, majd 6 órától gálaműsorral folytatódik a program a kultúrotthonban. Március 17-én, vasárnap délelőtt fél 12-től csendes megemlékezést és koszorúzást tartanak Rózsa Sándor sírjánál, az ortodox temetőben.
Bánffyhunyad
Istentisztelet a református templomban 17.30-kor, 18.00 órakor koszorúzás a templomkertben lévő Petőfi-kopjafánál, majd ünnepi megemlékezés.
Kalotaszentkirály
Az idei megemlékezéssorozat március 14-én, csütörtökön kezdődik az Ady Endre Iskola tornatermében, a diákoknak szervezett Mit tudok 1848-ról? című történelmi vetélkedővel, Lukács Margit-Melinda vezetésével. Másnap, pénteken reggel 10 órakor a kultúrotthonban nyit a „Pilvax kávézó”, ahol az Ady Endre Iskola, a polgármesteri hivatal és az RMDSZ képviselői lesznek a házigazdák, és ahol kávéházi társalgás közepette kerül sor a vetélkedő díjazására. Köszöntőt mond Póka András-György polgármester, népdalt énekel Péter-Jani Bianka. A meghívottak felszólalásait a Petőfi életét bemutató diavetítés követi a VI. osztályosok szervezésében, majd a diákok ünnepi műsora következik, amelynek címe: Föltámadott a tenger.
Déli 12-kor kerül sor a Gyarmathy Zsiga-ösztöndíj átadására – immár 10. alkalommal. Lakatos András iskolaigazgató ünnepi beszéde után Szász-Zsiga Nikolett-Noémi énekel. Okos Márton díjalapító beszédét követően átadják a díjat. A rendezvény a Himnusz eléneklésével zárul. Az ünnepi műsort összeállította: Lukács Margit-Melinda, Péter Mónika-Mária.
Kisbács
Az RMDSZ Kisbácsi szervezete és a Pro-Kisbács Egyesület március 16-án 17 órai kezdettel a községi kultúrotthonban tartja ünnepi rendezvényét március 15. alkalmából. Az eseményen fellép az Ócsal Fúvószenekar Magyarországról.
Szeben megye
A március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából Szeben megye több településén is megemlékeznek az 1848–49-es szabadságharcban elesettekről, koszorúzások, ünnepi műsorok, kiállításmegnyitó keretében.
Nagyszeben
Március 15-én 12 órakor koszorúzást tartanak a Petőfi Sándor-emléktáblánál, majd 13 órakor koszorúzás és ünnepi műsor következik a Petőfi Sándor Parkban. Az ünnepség 18 órakor folytatódik a Gong Színház alsó termében. Március 17-én vasárnap délelőtt 11 órakor kiállítás nyílik a forradalom képeiből a Református Templom Galériában, ezt koszorúzás követi.
Medgyes
Történelmi-verses előadást tartanak március 15-én 12 órakor a Báthory István Általános Iskola nagytermében, majd ünnepi műsor következik 18 órakor a református templomban.
Megemlékező ünnepségekre kerül sor Oltszakadáton, Szelindeken, Kiskapuson is.
Szabadság (Kolozsvár),

Algyógyon állított emlékoszlopot az Erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács
Cölöp a nemzethatár szélén
Az algyógyi Keresztyén Ifjúsági Központ kertjében, a múlt tanulságait hordozó és reményeik szerint jövőbe mutató kopjafát állított fel a Magyar Ifjúsági Tanács, március 14-én, a magyar forradalom évfordulójának előestjén.
A középkori kövekből 130 évvel ezelőtt újjáépített algyógyi templomban Gáll Sándor, a Hunyadi református egyházmegye esperese hálaadó áhítattal nyitotta meg az ünnepséget. Alapigeként Pál apostolnak a korinthusbeliekhez írott első levelét választva, rámutatott arra, hogy szabadságunk, megmaradásunk legfőbb záloga egymás tisztelete, elfogadása.
Megrázó és tanulságos történelmi visszatekintéssel folytatódott az emlékezés. Hunyad megye szabadságharcbeli szerepét Ősz Sándor Előd egyháztörténet-kutató fiatal lelkipásztor előadásából ismerhették meg a jelenlévők. Az előadás szövegét Batizán Attila, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület elnöke tolmácsolta, hangsúlyozva a szerző és önmaga üzenetét, miszerint a történelem hibáiból tanulni kell! 1848–49-ben véres események színhelye volt Hunyad megye és nevezetesen Algyógy is, ahol a lelkész család többedmagával a felbujtatott pusztítók áldozata lett. – Akkor mindenki kereste a maga igazát, a maga szabadságát, csak az volt a baj, hogy külön utakon tették ezt. A keserű történésekből meg kell tanulnunk, hogy csak együtt, közös célokért dolgozva, békességben tudunk itt jövőt teremteni magunknak – fogalmazott a fiatal lelkipásztor.
A Kolozsvárról, Székelyföldről, Magyarországról érkezett résztvevők számára a házigazdák Magyari Hunor sokatmondó kisfilmjét is levetítették, mely a többnyire pusztulóban lévő Hunyad megyei református templomokat mutatta be.
Ezután került sor a templom tövében felállított kopjafa leleplezésére. Ez alkalommal, az algyógyi rendezvény kezdeményezői nevében Bozsó Imre Lehel, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke köszöntötte az egybegyűlteket: megválaszolva a sokakban lappangó kérdést, hogy miért pont Algyógy? – Hármas indok vezérelt bennünket a helyszín megválasztásában. Egyrészt a gazdag történelmi töltettel bíró templomkertben működik az erdélyi magyar ifjúság egyik legéletképesebb központja, ahol évente több ezer magyar fiatal fordul meg, töltekezik lelkiekben, szellemiekben és vitatja meg a jövőépítés lehetőségeit. Másrészt emléket kívánunk emelni azoknak, akik a szó szoros értelmében életükkel fizettek magyarságukért. Harmadrészt pedig jóvá szeretnénk tenni azt a tényt, hogy az 1848-as pusztítás emlékére állított városközponti emlékművet a történelem a múlt század derekán ismét elsodorta. Úgy gondoltuk, ennek a kopjafának mindenképp itt a helye – fogalmazott a MIT elnöke.
A rendezvény meghívottjaként jelen lévő Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, a megmaradás cölöpének, hídfőállásának nevezte a Magyar Ifjúsági Tanács és társszervezeti (IKE, ODFIE, EMI) által állított kopjafát. –– Ha valaki eljön és megismeri az itt élő közösségeket, jobban fogja becsülni azt, hogy milyen nemzetbe született – fogalmazott Toró T. Tibor.
Orbán Viktor, magyar miniszterelnök köszöntő szavait, Szűcs Zoltán kolozsvári magyar konzul tolmácsolta, majd Brendus Rékával, a magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkárság főosztályvezetőjével közösen leleplezték a kopjafát.
Ezután a meghívottak, házigazdák, köztük a maroknyi algyógyi református gyülekezet is, elhelyezték a kegyelet koszorúit a kopjafa talapzatán, bízva abban, hogy ezt most már merésznek nevezhető felirata ellenére sem fogja semmiféle történelmi vihar elsodorni.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad),

Ellenállni kell a nemzethatár beszűkülésének!
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke március 14-én Algyógyon részt vett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által a helyi ifjúsági központ udvarán szervezett, Tiszteletadás a szórványnak elnevezésű rendezvényen, amelyen a MIT által tömörített ifjúsági szervezetek kopjafát állítottak az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére.
Toró T. Tibor beszédének szerkesztett változata.
Tisztelt ünneplő és emlékező gyülekezet!
Örömmel és alázatos lélekkel érkeztem Algyógyra, az IKE gyönyörű központjába. Örömmel, mert az egykori márciusi ifjak mai erdélyi utódai, a fiatalok hívtak. Alázattal pedig azért, mert az erdélyi magyar szórványvidék határában gyűltünk össze nemzeti ünnepünk előestéjén, ott, ahol maroknyi elszánt magyar ember jó határőrként őrzi magyarságát és ezzel a nemzethatárt, és alázatos munkájukhoz csak hasonló alázattal szabad viszonyulni. Most, amikor éppen attól telnek meg a közélet vitái, hogy milyen sorsot szánnak a nemzet nagyjai a szórványközösségeknek, talán nem mentes aktualitástól ez a kérdés itt, Algyógyon sem, és ez a kopjafa, amit a Magyar Ifjúsági Tanács keretében társult erdélyi ifjúsági szervezetek állítanak, részükről válasznak és állásfoglalásnak tekinthető ebben a vitában.
Az 1849-49-es szabadságharc áldozatainak emlékét őrző algyógyi kopjafa tulajdonképpen egy olyan cölöp, amelyet a fiatalok levernek a nemzethatáron, azért, hogy abba kapaszkodhassunk akkor, amikor a nemzethatár költözni kényszerül. A nemzet ugyanis egy élő organizmus, a határa néha mozog a történelem viharában, hol kitágul, hol zsugorodik. Az elmúlt száz évben, itt a Kárpát-medencében és sajátosan itt, Dél-Erdélyben a nemzethatár sajnálatos módon folyamatosan rövidül és közelebb kerül a tömbhöz. Voltak – és reméljük, még lesznek – történelmünkben olyan korszakok, amikor a nemzethatár kitágul de van úgy is, hogy ideiglenesen beszűkülni kényszerül. Vegyék ezt képletesen, nem szó szerint, hiszen a nemzethatár nem feltétlenül kötődik egy földrajzi helyhez, bár a kezdeményezők most földhöz kötötték ezt a pontot, amikor itt, az Ifjúsági Keresztény Egylet központjában leütötték ezt a cölöpöt. Azért tették ezt, hogy emlékeztessenek arra: nekünk küldetésünk és feladatunk ennek a beszűkülésnek ellenállni. Mert ha a nemzethatár befele költözik, akkor az azt jelenti, hogy a kívül rekedtek elveszítik identitásukat, anyanyelvüket, kultúrájukat, és már nem lesz, ki védje a hídfőállást. Azt a hídfőállást, amit azért kell őrizni, azért kell megerősíteni fizikailag és lelkileg egyaránt, hogy kitartson a jobb időkig, amikor a nemzet ismét emelkedő pályára kerül.
Ez az központ itt Algyógyon egy ilyen hídfőállás, itt a dél-erdélyi szórványban. Tisztelet és köszönet azoknak, akik fenntartják. Tisztelet és köszönet azoknak, akik a képzeletbeli puskaport szárazon tartják, várva azokat a bizonyos jobb időket. Ez a kopjafa is ezt idézi. Bár az 1848–49-es szabadságharc ürügyén állítjuk, igazából ez a jövőről szól. Szól egy kicsit persze a múltról is, hiszen ahogyan azt e rövid, de lényeglátó történelemlecke keretében hallottuk, vannak ennek a vidéknek 1848–49-hez köthető dicsőséges pillanatai is, mint amilyen a stratégiai jelentőségű piski csata, de vannak atrocitásoktól sem mentes sötét pillanatai is. Nekünk mindezekre emlékezni kell, már csak azért is, hogy egyrészt erőt merítsünk belőle, másrészt ne engedjük, hogy megismétlődhessenek. Békésebb időket élünk most, a 21. század elején, de azért ezek sem mentesek lelki vagy verbális az atrocitásoktól.
Az esperes úr igehirdetése és az IKE elnökének gondolatai egy közkedvelt Zorán-dal sorait juttatta eszembe: „hogy tudd, egy napod mennyit ér, ahhoz látnod kell, hogy az élet hogyan fogy el”. Kiterjesztve ezt a mi közösségi sorsunkra, ez így szólna: hogy megtudd, az anyaországban vagy a tömbvidéken élő magyarként, hogy magyarságod mennyit ér, ahhoz meg kell tapasztalnod azt, hogy ezért a szórványban élő nemzettársaid nap mint nap mennyi áldozatot hoznak. Dicső elődeink és mártírjaink áldozatára emlékezve, nemzeti ünnepünkön hajtsunk tehát fejet a nemzethatárt őrzők jelenkori mindennapos áldozatos munkája előtt is.
Végezetül egy Ady Endre-vers sorai által hordozott gondolat a szervező fiataloknak, a márciusi ifjak mai örököseinek. Mi lehetne más, mint A Tűz Márciusa:
„Testvéreim, nincs nem igaz szavatok,
S százszor többet merhettek, mint amit mertek.”
Békésebb, szebb, jobb, vidámabb boldogabb
Életre váltott jussa nem volt soha,
Mint mai bús magyar ifjú embernek.
…
Búsabb az ifjú magyarnál nem lehet,
Mert él basák s buták közepette,
S mert hiába lett acélból itt a szív,
Szép ember szívként szikrázni, ha akar,
A honi rozsda megfogta, megette.

De Tűz és Tűz, én ifjú testvéreim.
Jaj, a Tüzet ne hagyjátok kihalni,
Az élet szent okokból élni akar
S ha Magyarországra dob ki valakit,
Annak százszorta inkább kell akarni.”
Hatványozottan érvényes ez Erdélyországra. Kívánom, hogy legyen erőtök és hitetek a tüzet megőrizni és jövőt akarni. Székelyföldön, a Partiumban és itt, Dél-Erdélyben is.
Nyugati Jelen (Arad),

Ünnep – „Tavaszcsináló emberekké kell válnunk”
Koszorúk lepték el Petőfi emléktábláját a Biasini-szállón
A március 15-i kolozsvári megemlékezés a Biasini-szállónál folytatódott tegnap délben, ahol a Petőfi-emléktábla megkoszorúzását megelőző ünnepi beszédek sorát Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nyitotta meg. – Nehéz olyat mondani nemzeti ünnepünk alkalmából, ami kibillent bennünket hétköznapi fásultságunkból – jegyezte meg, majd hangsúlyozta: az egymás iránti tisztelet szellemében, közösen kell érvényt szereznünk jogainknak. – Olyan országot akarunk, amely nem félti jövőjét, hanem megalapozza azt, illetve olyan országot, ahol otthont teremthetünk, családot alapíthatunk, és anyanyelvünket szabadon használhatjuk – fejtette ki az RMDSZ-elnök.
Vuşcan Gheorghe Kolozs megye prefektusa Victor Ponta miniszterelnök beszédét olvasta fel, míg Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök ünnepi beszédét Magdó János kolozsvári főkonzul tolmácsolta.
Horea Uioreanu, a Kolozs Megyei Tanács elnöke beszédében hangsúlyozta: az 1848-as szabadságharc teljesen átalakította a magyar polgári társadalmat. – A magyar és román nemzet évszázadokon keresztül együtt dolgozott, és kívánom, hogy – amint azt a szabadságharc vezérei is megfogalmazták – továbbra is békében, szabadságban és egyetértésben éljen – mondta a tanácselnök.
Emil Boc polgármester a város kulturális sokszínűségében rejlő értékek kiaknázását hangsúlyozta, amelyet csupán az Erdély fővárosában együtt élő nemzetek összefogásával lát megvalósíthatónak. – Együtt sikerült kivívnunk az ifjúsági főváros címet és közösen pályázzuk meg a kulturális fővárosi címet is, hogy Európának is megmutathassuk: a tolerancia és az egymás iránti tisztelet jegyében lehet eredményesen dolgozni – beszélt a közös tervekről a polgármester a magyar nemzeti ünnep alkalmából.
Simon Csaba, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnöke kiemelte: az MPP azért jött létre, hogy legyen, aki nemzeti politikusainkat a helyes útra kényszerítse. – Keresni, meglátni, segíteni, a közös ügyet szolgálni, ez március 15-e üzenete – foglalta össze.
– A behavazott, zimankós időjárás ellenére nekünk, magyaroknak megérkezett a tavasz – mondta Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke. – Minden nemzet életében léteznek termékeny és terméketlen időszakok – hasonlította az évszakok váltakozásához a társadalmi ciklusokat az EMNP-elnök rávilágítva, hogy míg az évszakok váltakozása elkerülhetetlen, a társadalmi időszakot befolyásolhatjuk. – Ha véget akarunk vetni a belénk költözött szimbolikus télnek, közönynek, akkor elsősorban magunkban kell mérlegelnünk, átértékelnünk, hogy mi is tavaszcsináló emberekké válhassunk – fogalmazott a politikus.
Panek Zsuzsa a kolozsvári ifjúság üzenetét tolmácsolta az ünnepségen, amelyen a Kolozsvári Református Kollégium énekkara közreműködött alkalomhoz illő forradalmi dalokat énekelve, a történelmi egyházak képviselői pedig áldást mondtak.
Az ünnepi megemlékezés záróakkordjaként az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, a Kolozs megyei prefektúra, a Kolozsvári Magyar Konzulátus, Kolozsvár Polgármesteri Hivatala, az MPP, az EMNP, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, László Attila szenátor, az Erdélyi Magyar Ifjak, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a Kolozsvári Ifjúsági Fórum, a Kolozsvári Helyi Tanács, a Kolozs Megyei Diáktanács, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács, Sógor Csaba EP-képviselő, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület, az Országos Magyar Diákszövetség, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, a Romániai Magyar Fiatal Kutatók és Doktoranduszok Szövetsége, a Protestáns Teológiai Intézet és a Debreceni Református Kollégium képviselői helyeztek el koszorút az emléktáblánál.
Szabadság (Kolozsvár),

Megalakult a Minta, az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete
A Minta I. Országos Alakuló Küldöttgyűlése Tőke Ervint, az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszeredai önkormányzati képviselőjét választotta a szervezet elnökévé április 19-én, Kolozsváron. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kijelentette: 23 évvel ezelőtti önmagát látja a mintásokban, továbbá a párt szövetségesének és barátjának nevezte az új ifjúsági-politikai szervezetet.
A Néppárt ifjúsági partnerszervezeteként megalapított Minta küldöttgyűlésén 11 helyi tagszervezet 61 küldöttje vett részt. Tőke Ervin 60 érvényes leadott szavazat mellett 59 igennel és 1 tartózkodással szerzett bizalmat. Tőke Ervin 29 éves, erdőmérnöki oklevéllel rendelkezik. A Néppárt csíkszeredai szervezetének ügyvezető alelnöke, 2012 óta helyi önkormányzati képviselő, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) alapító tagja.
Töke Ervin kijelentette, a Minta „jó ügyet és jó politikai közösséget" támogat, a tagok pedig az elmúlt választási év politikai kampányai során is bebizonyították, hogy „erős ellenszélben" is képesek dolgozni. Fontosnak nevezte, hogy a Minta megoldást találjon a fiatalok kivándorlása ellen, mert az „hasonló módon tizedeli a közösséget, mint egy háború".Úgy fogalmazott, „túlélésünkhöz és reménybeli megerősödésünkhöz egy út vezet, a Székelyföld és az Érmellék területi autonómiája." A küldöttgyűlés alelnöknek Kolcza Istvánt, Sándor Esztert, Tőkés Lehelt és Vass Tamást választotta.
Toró T. Tibor üdvözölte, hogy 23 évvel a rendszerváltás után a Minta az első politikai célokat is felvállaló ifjúsági szervezet, amelyik nyílt módon egy párt mellé társul. „Manapság nagy bátorság kell vállalni azt a politikai identitást vállalni, ami nem a mainstreamhez tartozik Erdélyben" – mondta a Néppárt elnöke.
Toró a Mintát a Néppárt szövetségesének és barátjának nevezte, azt mondta, az ifjúsági szervezet tagjai rövid idő alatt „a párt meghatározó arcai lehetnek mert az „elkötelezettséget, a munkabírást és a hozzáértést a Néppártban gyorsan díjazzák".
Toró T. Tibor a Mintát létrehozó politikai nemzedék legfontosabb céljának az erdélyi autonómiaharcban való áttörést nevezte. Úgy fogalmazott, reméli, hogy a Minta vezetői már „nem lesznek nyugdíjasok", amire az erdélyi magyar közösség autonómiaformáit sikerül létrehozni. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke arra buzdította a Minta küldötteit, hogy együttműködésre törekedjenek az erdélyi, a magyarországi és a kárpát-medencei nemzeti-keresztény elkötelezettségű, fiatalokat tömörítő szervezetekkel.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke rámutatott: Európában nincs ütőképes politikai párt hatékony ifjúsági szervezet nélkül. „A politikai véleménynyilvánításhoz életkortól függetlenül mindenkinek joga van: vitatkozzatok egymás között és vitatkozzatok velünk, ne fogadjátok el senkinek az abszolút véleményét" – mondta Szilágyi. Az alelnök a Néppárt és a Minta közös céljának nevezte, hogy az erdélyi magyarokat Romániában ne „nemzetbiztonsági kockázatként" kezeljék, hanem önkormányzatiságot gyakorló, autonóm polgárok lehessenek.
Bozsó Imre Lehel, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke örvendetesnek nevezte, hogy a Minta tagjai megalakulásuk révén felvállalják politikai álláspontjukat, valamint üdvözölte, hogy a Néppárt vezetői bátorítják véleménynyilvánításukat és nem „felülről diktálják azt". Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke úgy vélekedett, a Néppárthoz való társulás a Minta számára egyrészt „eszközöket és lehetőségeket" jelent, de hozzátette: azok „rengeteg munkával és felelősséggel" is járnak. Sorbán örvendetesnek nevezte, hogy a Minta alapítói között számos korábbi EMI-tag található, majd a két szervezet közös értékrendjére hívta fel a figyelmet. Samu Tamás Gergő, a Jobbik Ifjúsági Tagozatának alelnöke kijelentette: a Mintának egy olyan Erdély létrehozásán kell dolgoznia, amit a nemzetben gondolkodó magyarok mindannyian elképzelnek: egy autonóm terület Románián belül, ahol a magyarság gyarapodik.
A közgyűlés megvitatta a Minta alapszabályzatát, továbbá megbízta az elnökséget a szakbizottságok megalapításával is. A Minta 27 küldöttet delegál az Erdélyi Magyar Néppárt szombati, kolozsvári Országos Küldöttgyűlésére.
Erdély.ma.

Valkóváron ülésezett a Magyar Ifjúsági Konferencia
Június 7–9-e között tartotta soros ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) a délvidéki Valkóváron (ma: Vukovár), amelyen a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) képviselői is jelen voltak.
Az esemény nyitányaként Vass Larissza, a Horvátországi Magyarok Ifjúsági Közösségének nevében üdvözölte a résztvevőket. Ezt követően Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a résztvevő szervezetek képviselőit. Felszólalásában a Magyar Kormány által támogatott oktatási programokról tájékoztatta a jelenlévőket, kiemelten említve a Kisiskolások Éve, a Julianus Program és a Kőrösi Csoma Sándor Program néven kezdeményezett projekteket.
Az elnöki köszöntőt a régiós beszámolók követték. Bozsó Imre Lehel, a MIK Állandó Bizottságának (ÁB) erdélyi régiós képviselője, MIT-elnök az elmúlt időszakban lezajlott erdélyi ifjúsági rendezvényeket, programokat mutatta be.
A régiós helyzetképek vázolása után Bauer Béla szociológus, kutató, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet munkatársa a határon túli fiatalok kutatásának főbb eredményeit, tanulságait ismertette. A Mozaik kutatásnak elnevezett felmérés bemutatása után a résztvevők munkacsoportok keretében folytatták az előző, kecskeméti konferenciaülésen megkezdett, a MIK jelenének és jövőjének alakítását célzó munkát.
A stratégiai munkacsoport elsősorban a MIK jogi személyiségéről beszélt, a különböző lehetséges jogi formák pró és kontra érveinek felsorakoztatása által tett javaslatokat az ÁB-nek a további lépések megtételére. A tagszervezeti kapcsolatokat tematizáló beszélgetésben résztvevők a MIK-ben jelen lévő szervezetek közti viszonyt, az egyes régiók közti együttműködési lehetőségeket vették górcső alá. A harmadik munkacsoport feladata a MIK-tábor előkészítése volt, különös tekintettel a tartalmi és szervezési kérdésekre. A beszélgetés eredményeként egy olyan rendezvény körvonalazódott, amely a szakmaiságra, illetve a MIK-ben résztvevő szervezetek közti kapcsolat erősítésére kívánja fektetni a hangsúlyt szakmai előadások, kerekasztal-beszélgetések, viták, kulturális, közművelődési és szabadidős tevékenységek által.
A valkóvári konferencia zárásaként a jelenlévők nyilatkozatot fogadtak el, amelyben az erdélyi régiót képviselő szervezetek kezdeményezésére a MIK tagszervezetei Románia közigazgatási felosztásával kapcsolatos aggodalmaiknak is hangot adtak és felkérték a Magyar Kormányt, hogy lehetőségeihez mérten lépjen fel a régiós átszervezésével járó kisebbségi jogsérelmekkel szemben.
MIT-sajtóiroda
Nyugati Jelen (Arad)

Kik kaptak idén pénzt a Bethlen Gábor Alaptól?
Közzétette szerdán a Bethlen Gábor Alap (BGA) a 2013. évi pályázati felhívásainak eredményeit.
Az adatokból kiderül, hogy a magyar költségvetésből idén összesen 189 millió forinttal támogatják a nemzeti jelentőségű programokat, és 400 millió forintot osztanak ki a magyar kultúráért és oktatásért felhívás központilag támogatott pályázataira. A BGA külön állományban közli a magyar kultúráért és oktatásért felhívás erdélyi regionális pályázatait, amelyekre összesen 84 millió forint jut.
Értelemszerűen a legnagyobb összegeket a nemzeti jelentőségű programok kapják, amelyeknek alanyi jogon jár a támogatás. Kiemelkedőn magas összegben, 5 millió forintban Erdélyből a Kolozsvári Magyar Intézet, a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) részesül. A Jakabbfy Elemér Alapítvány az RMDSZ-hez köthető elnöke, Székely István főtitkárhelyettes révén, míg a MIT az Erdélyi Magyar Néppárthoz közel álló ifjúsági szervezet. Jutott pénz több erdélyi színháznak és kulturális lapoknak: a Székelyföld folyóirat például 3 millió, a Helikon, a Látó, a Korunk és a Művelődés 1-1 millió forintot kap.
A listába becsúszott egy megmosolyogtató elírás is. E szerint Veres Péter „csalási vállalkozása” 1 millió forint támogatást kap az Erdélyi Művészet folyóirat kiadására.
A központilag támogatott pályázatok közül az egyik legnagyobb tételt, 3 millió forintot a Székely Nemzeti Múzeum kapja egy kiállítás megszervezésére, a Marosvásárhelyért Egyesületnek a Vásárhelyi Forgatagra 1,5 millió forint jár. Ezen a listán felbukkan ismét a Magyar Ifjúsági Tanács, amelynek 1,2 millió forintot utal a BGA az Adj, király, katonán ifjúsági vetélkedő megszervezésére. A legkisebb támogatás ennél a kiírásnál 350 ezer forint.
Az úgynevezett regionális pályázatoknál a fentieknél jóval kisebb összegek szerepelnek. Az elbírálókat érezhetően az a szándék hajtotta, hogy minél több pályázónak juttassanak legalább egy kis összegű támogatást. Ennél a kiírásnál a legnagyobb tétel 400 ezer forint (ennyit kap például a dévai Szent Ferenc Alapítvány vagy a kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület), a legkisebb tétel 100 ezer forint.
Maszol.ro

Tusványos mottói mentén: erdélyi magyarság-tükör
Közeledik „a mi időnk”, nemsokára újra benépesedik Tusnádfürdőn az Olt partja. A legrégebbi romániai nyári egyetem nem véletlenül vált a fiatalság legkedveltebb diáktáborává: kezdetek óta a művelődés, a társadalomkutatás, a politika és a szórakozás találkozási pontja volt. Szerepéről mindent elárul, ha végigolvassuk a rendezvény mottóit 1990-től napjainkig: a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tulajdonképpen egyfajta lázmérője a kommunizmus utáni romániai magyarságnak. Társadalmi, politikai, társadalom-politikai lázmérő, amely kimutatja, melyek voltak a 23 év legsúlyosabb betegségei. A diktatúrából a demokráciába való átmenettől egészen a mi időnkig fonjuk a tusványosi szálat, segítségünkre volt Bencze Tibor és Sándor Krisztina, korábbi főszervezők.
Akiknek nincs emlékük a kommunizmusról, azoknak valószínűleg arról sincs emlékük, hogy mi volt a nyári egyetem a bálványosfürdői első hét évben. Sőt, valószínűleg akad olyan, aki azon is meglepődik, hogy a mára „Tusnádfürdőhöz nőtt” fesztivál története nem az Olt partján kezdődött.
– A ’90-es években, amikor elkezdtük, a magyar–román párbeszéd egyik legfőbb helyszíne, alkalma volt a nyári egyetem – emlékezett vissza Bencze Tibor, aki a kezdetektől „része” a Tusványosnak, az ezredforduló előtti években főszervezője is volt a fesztiválnak. – Akkoriban három pillérre épült a szervezés: az anyaországra, az erdélyi magyarságra és a románságra.
Az első évek a diktatúrából való kilábalás, a „demokratizálódás” évei voltak. Ezt tükrözik a mottók is: Átmenet a diktatúrából a demokráciába (1990), Napforduló után (1991), Románia Kelet és Nyugat között (1993), A baloldali nosztalgia Közép- és Kelet-Európában (1994), Közös kihívások az átmenet során (1995), A posztkommunizmus nyomorúsága (1997). Az egymásra találás, az együttélés, az európaivá válás közös útkeresése nehezedett a három pillérre, majd éppen a Tusnádfürdőre való átköltözés után politikai fordulatok következtek – ezeket is nyilvánvalóan megüzenik a mottók.
Ami a jelmondatokból nem derül ki, arra Bencze Tibor hívta fel a figyelmünket:
– A ’90-es évek derekától a vége felé ez a háromlábú szék egyre sántább lett. Az Emil Constantinescu elnöksége előtt ellenzékben levő Román Demokratikus Konvenció egyre kevésbé érezte fontosnak a nyári egyetemet, és román szervező fél kikopott. Senki sem szorította ki őket, csak hatalmon már nem voltak annyira elhivatottak. Ez egyébként az RMDSZ-re is jellemző volt némileg a kormányba kerülése után.
A román fél csendes távozásával az erdélyi magyarság és az anyaországi magyarság közötti párbeszéd erősödött meg Tusnádfürdőn.
– Hozzájárult ehhez természetesen az is, hogy 1998-ban a Fidesz nyert Magyarországon, és az általuk képviselt új nemzetpolitika vált az elkövetkező évek nyári egyetemeinek a vezérfonalává. A Tusványos ennek a nemzetpolitikának vált az importőrévé – jegyezte meg Bencze Tibor.
Az első Orbán-kormány ideje alatt a polgári megerősödés műhelye volt a nyári egyetem: a mottók igazolják, hogy a kommunizmusból felocsúdva egyre inkább Európa felé tekint az erdélyi magyarság. Kelet-Közép-Európából Európa felé (1998); Közép-Európa? Kelet-Európa? Balkán? – regionalizmus és integráció (1999); Politikusok rövidnadrágban (2000); Tíz évvel a Napforduló után – kényszerek és lehetőségek (2001); A polgári kibontakozás Európában (2002).
Törésvonal áll be 2003-tól: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrejöttével új kihívások elé néz az erdélyi magyarság.
– Ettől az évtől kezdve sokkal nagyobb hangsúly tevődik az erdélyi magyarság „belpolitikájára”. Egyre nagyobb szakadék képződik az erdélyi magyar bal- és jobboldal között, következnek azok az évek, amikor Markó Béla minden évben meghívást kap, és végig kérdéses, hogy megjelenik-e – nyilatkozta Sándor Krisztina, aki 2008-tól négy éven át főszervezője a tábornak. A 2003-as mottó: Együtt vagy külön utakon – Integráció és nemzeti érdek.
Egy év múlva már az Európai Unió az egyik központi téma. 2005-ben ismét felugrik a lázmérő csíkja: Összetartozunk ?! – Az Európai Unió kihívásai és lehetőségei – utal a mottó a kettős tematikára. Egyik a december 5-re való reakció, a másik továbbra is az EU felé való kacsintás.
– Tusványos hetét mindig is arra szánták a szervezők, hogy valamennyi politikai nézőpont találkozhasson itt. Rendkívül fontos elvi kérdéseket fogalmazott meg, és éppen a kérdésfelvetés az egyik legfőbb erőssége a Tusványosnak. Ugyanakkor ajánlott is egyfajta választ, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy a válaszok miatt első sorban a nemzeti liberális és a konzervatív érzelműeknek vált a kedvenc helyszínévé – mondta Sándor Krisztina.
Európa a központi téma 2006-ban és 2007-ben is: Így is lehet: Egy másik Románia, egy másik Magyarország, Vitán felül.
2008-ban gyökeres változás következik be: átveszi a főszervező szerepét a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), és elnöke, Sándor Krisztina. A mottó hosszú évek után először nem csak politikai: Más kép. És egyre „vidámabb” mottók jönnek: Húsz esztendőm hatalom (a 20., jubileumi kiadás jelmondata, 2009), Nyílt lapokkal (2010), Összenő, ami összetartozik (2011), Tusványos a világ közepe (2012), és eljutottunk A mi időnkig.
– Az idei mottó nagyban reflektál a Magyarország Unióban való helytállására, hiszen az utóbbi évben nagyon sok támadás érte Brüsszelből az Orbán-kormányt. De figyelmeztetés ez számunkra is az alkotmánymódosításhoz és a régióátszervezéshez hasonló fontos kérdések előtt, hogy itt és most kell cselekednünk – közölte Sándor Krisztina.
– Az utóbbi szűk 15 év sokkal több változást hozott, mint a diktatúra bukása utáni első 10 év. A kommunizmus jegyei még mindig visszaköszönnek olyan kérdésekben, mint például a tulajdon-visszaszolgáltatás vagy a szekus kérdés. De ma már nem annyira az elvárásokban való csalódás válsága, hanem az egész világot befolyásoló gazdasági válság, valamint a lelki válságunk okozza a legnagyobb fejtörést. Mivé lett az ember, mivé lettünk mi? Erre is választ keresnek a jelenkor tusványosai – fogalmazott Bencze Tibor.
A jelmondatok megfogalmazásakor – mint ahogy a MIT korábbi elnöke is megjegyezte – természetesen a figyelemfelkeltő jelleg is szerepet játszik. De így is jól tükrözik, hogy az erdélyi magyarság milyen főbb problémákkal ütközött a rendszerváltás után: önmeghatározás, a diktatúra levetkőzése és a demokrácia ruhájának a felöltése, az anyaországgal való együttműködés, az erdélyi magyar „többpártrendszer” kialakulása és hatásai, politikai bal és jobb közötti különbségek, európai integráció.
Még az idei Tusványos el sem kezdődött, de Sándor Krisztina szerint is borítékolható, hogy a következő évi nyári egyetem mottóját nehéz lesz megfogalmazni:
– Túl leszünk az EP-választásokon, megismerjük az EU 2014–2020-as támogatási időszakának a költségvetéseit, parlamenti választások lesznek Magyarországon, elnökválasztás lesz Romániában, napirenden az alkotmánymódosítás és a régióátszervezés – sorolta azokat a témákat, amelyek nélkül nem szervezhetnek jövőre Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort.
Egyelőre azonban ne ugorjunk nagyon előre. A legfontosabb tudnivaló: július 23. és 28. között vita, tudomány, művészet, szórakozás Tusnádfürdőn. Legyen a mi időnk!
Kovács Hont Imre
morfondir.ro
Erdély.ma

Tusványos – Cselekvő részvételre sarkalló jelmondatot választott az idei szabadegyetem– Cselekvő részvételre sarkalló jelmondatot választott az idei Tusványos, a 24. alkalommal megrendezendő Bálványosi Nyári Szabadegyetem – magyarázta A mi időnk szlogen jelentését Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke kedden a tábor szervezőinek marosvásárhelyi sajtóértekezletén.
"Az egyik legfontosabb témakör a romániai régiók átszervezése. A mi időnk: egy tettre sarkalló, cselekvésre késztető jelszó, ami arról szól, hogy itt a mi időnk, és el kéne mondani markánsan az egész magyar nemzeti közösség ellenvéleményét a jelenlegi kormányzati tervekkel kapcsolatban" – mondta Sándor Krisztina.
Az MTI-nek a közelgő választási évre utaló felvetésére válaszolva hozzátette: cselekvő részvételre buzdítják az erdélyi magyarokat a jövő évi választásokon is.
"A célunk az, hogy minél több erdélyi magyar állampolgárt arra bíztassunk: cselekvően vegyen részt a jövő évi magyarországi választásokon. Emellett az EP (Európai Parlament) választások fontosságára is szeretnénk felhívni a figyelmet" – magyarázta az EMNT elnöke.
A magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által közösen szervezett Tusványos zökkenőmentes lebonyolításán egy 130 fős – többnyire egyetemi hallgatókból álló – önkéntes csapat dolgozik – számolt be Vadász-Szatmári Huba, a MIT alelnöke, a július 23-28-a között Tusnádfürdőn megrendezendő, 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem táborigazgatója.
Mint mondta, a koncertszínpad láthatóságát idén nagy méretű kivetítővel növelik. A táborozók biztonsága érdekében idén is vadőrök járőröznek majd a környező erdőben, így remélhető, hogy medvét csak a Tusványos plakátján székely zászlót lengető kabalaállat, Csürdörmögő képében látnak majd a résztvevők – mondta a táborigazgató.
Jakab Attila, a tavalyi főszervező a sajtóértekezleten rámutatott: a résztvevők számának növelésére nincs már lehetőség, a tavalyi – egész hétre értendő – negyvenezres résztvevői számmal a Tusványos elérte a befogadóképessége határát. Az érdeklődés azonban továbbra is növekszik, ez a program gazdagodását is eredményezte: több mint húsz rendezvénysátorban zajlanak egész nap közéleti és szórakoztató programok. Egy-egy fontosabb témáról rendezett pódiumbeszélgetéseken idén már hat-nyolc meghívott is szót kap, úgyhogy valóságos kerekasztal-beszélgetésekre lehet számítani – ígérték a szervezők.
Arra a kérdésre, hogy miért szerepelnek a visszatérő, "örökzöld" témák a Tusványos programjában, Sándor Krisztina azt mondta: amíg nem lesz autonómia, önálló magyar állami egyetem, nem fejeződik be az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, addig ezek a témák napirenden lesznek a szabadegyetemen.
Az Erdély és Magyarország közti és Erdélyen belüli magyar-magyar párbeszéd ismét hangsúlyos szerepet kap, minden korábbinál több külföldi autonómia-szakértő lesz a tábor vendége, a Tusványos zárónapján, "a megszokott helyen és időben" pedig Orbán Viktor miniszterelnök tart előadást a szabadegyetemen – mondta az EMNT ügyvezető elnöke.
Baranyi László
MTI

Tusványos 24 – A mi időnk!
Huszonnegyedik alkalommal szervezik meg idén a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, azaz Tusványost. A nyári tábor szervezői, Vadász Szatmári Huba, a diáktábor igazgatója, Vass Orsolya, az Udvarhelyi Fiatal Fórum elnöke, Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, több éven át a rendezvény főszervezője, és Jakab Attila, a tavalyi tábor főszervezője sajtótájékoztatón ismertették a részleteket.
Sándor Krisztina elmondta, hogy az idei Tusványos egyik legfontosabb témája a régiósítás lesz, ezért olyan külföldi politikusokat és szakértőket is meghívtak, akik otthonosak ebben, illetve az autonómia témakörében. Véleménye szerint, és erre utal a rendezvény jelszava is, markánsan ki kell fejteniük a véleményüket a régióátszervezéssel kapcsolatosan, illetve a hatalom ilyenszerű elképzeléseivel szemben.
A rendezvény nyitott, mindenkit várnak. Összetett programra számíthatnak az érdeklődők, a beszélgetések nagy része több résztvevővel zajlik majd, több mint 20 sátorban, közéleti témakörben, gazdaság, oktatás, kultúra témakörökben. De lesz humor, lesznek koncertek stb. A tábor programja megtalálható a www.tusvanyos.ro honlapon.
Technikai szempontból is fejlesztéseket eszközöltek, lesznek tusolókonténerek, a tábor biztonságára is felügyelnek, és vadőrök igyekeznek majd távol tartani a medvéket.
A tábor szervezésével több mint 140, a MIT tagszervezetei által bevont fiatal foglalkozik.
A Népújság főszerkesztőjének kérdésére, hogy a rendezvény tulajdonképpen Fidesz-kampánynyitó lesz-e, hiszen a meghívott politikusok nagy része is fideszes, illetve, hogy mennyire fogja rányomni a bélyegét a rendezvényre a Fidesz-kampány-jelleg, azt válaszolták, hogy a szándékuk elsősorban az, hogy felhívják az erdélyi magyarság figyelmét arra, hogy miután megkapták a magyar állampolgárságot, részt kell venni a jövő évi magyarországi választásokon.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

Egy hét és jön „a mi időnk” Tusványoson
Tusványos 24 – A mi időnk! – e címszó alatt rajtol egy hét múlva a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor 24. kiadása.
A szervezők szerint „a mi időnk" nem csak az egymásra találás, a közös gondolkodás, a visszatekintés, a tervezés és a tartalmas szórakozás ideje, hanem ezúttal a napirendre tűzött legfőbb témával, a regionalizációval kapcsolatos markáns vélemény megfogalmazásának az ideje is. Ennek jegyében a budapesti Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács a megszokottnál lényegesen több európai autonómia és kisebbségpolitika szakértőt hívott meg a július 23. és 28. között zajló tusnádfürdői rendezvénysorozatra.
A baszk, katalán és finnországi svéd képviselőkön kívül a házigazdák a román demokrácia és a központosított rendszer lebontásának híveire is számítanak. Ha Smaranda Enache, Valentin Stan, Ovidiu Pecican vagy Gabriel Andreescu, a demokrácia és a román–magyar párbeszéd elkötelezett híveiként tusványosi visszajárónak számítanak, idén első ízben fejtheti ki Erdéllyel és a Székelyfölddel kapcsolatos álláspontját az autonómiapárti Sabin Gherman, a szociál-demokrata alakulat egyik kulcsfigurája, Viorel Hrebenciuc vagy Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Nem szerepel a meghívottak között viszont a korábban visszajáró vendégként számon tartott Traian Băsesecu államfő.
Az anyaországot, többek között, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, Semjén Zsolt kormányfő-helyettes, Tarlós István budapesti főpolgármester, Schöpflin György történész és politológus képviseli. Mint minden egyes évben a szabadegyetem szombati napján ezúttal is Orbán Viktor miniszterelnök tart előadást.
Sándor Krisztina, a szabadegyetem mellett az egykori alapítókból, főszervezőkből létrehozott szenátus tagja szerint, ha minden egyes meghívott, aki visszajelzett, valóban megtiszteli jelenlétével a rendezvényt, az elmúlt évekből ismert párbeszédek az idén valóságos kerekasztal-beszélgetésekké alakulnak. Újságírói kérdésre, miszerint miért ismét az autonómia kerül terítékre, Sándor Krisztina elmondta, egyszerűen azért, mert még mindig aktuális.
„Addig amíg bizonyos gondok meg nem oldódnak, mint amilyen az autonómia vagy az orvosi egyetem kérdése, addig nem mondhatunk le a napirendre tűzésükről és vitájukról" – fejtette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. Sándor Krisztina cáfolta azokat a felvetéseket, miszerint a Tusványos idei kiadása afféle Fidesz-kampányindító lenne. „Fontosnak tartjuk elmondani, hogy az Erdélyben élő kettős állampolgárok éljenek a szavazati jogukkal és vegyenek részt a 2014-es magyarországi választásokon. Ennyi és nem több" – szögezte le az EMNT ügyvezetője.
A keddi sajtótájékoztatón a szervezőcsapat részéről Jakab Attila és Vass Orsolya ugyanakkor arról beszélt, hogy idén is negyvenezer látogatót szeretnének az Olt-parti kempingbe vonzani. Fő céljuk a fesztiválozókat bekapcsolni a szabadegyetem előadásaiba, a szabadegyetemre érkezőket pedig az esti bulikba. A jó hangulatról az idén olyan fellépők gondoskodnak, mint a Magna Cum Laude, Semi Holsen, Budapest Bár, Csík Zenekar, A kutya vacsorája, Beatrice, Role, Demjén Ferenc, Magashegyi Underground, Balkan Fanatik vagy a Ghymes. A táborozók testi épségét a helyi vadőrök próbálják megóvni a tusnádi kempingbe időnként be-betoppanó medvéktől.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Tusványos 2013
A mi időnk! mottóval kezdődik egy év híján negyedszázada az idén július 23-28. között a (hivatalosan) XXIV. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor.
Az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, illetve további húsz partnerszervezet rendezésében sorra kerülő ötnapos diáktábor idén is gazdag programkínálattal várja az időszerű közéleti témák iránt érdeklődő, tartalmas szórakozásra és minőségi koncertekre vágyó résztvevőket.
Erdély.ma

Ma kezdődik Tusványos
A Semi Holsen és Magna Cum Laude koncertjével kedden este megnyílik Tusnádfürdőn a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amelyet idén minden eddiginél nagyobb médiaérdeklődés övez – mondta el az MTI-nek hétfőn Fazakas Imola, a Tusványosként emlegetett rendezvénysorozat sajtófelelőse. A szabadegyetem szombat este ér véget.
A magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevű erdélyi ifjúsági ernyőszervezet közös rendezvényébe idén 23 partner alapítvány, illetve intézmény kapcsolódott be, amelyek saját rendezvénysátrakat működtetnek a Tusványos helyszínéül szolgáló kempingben, illetve sportpályán. Szombaton Orbán Viktor miniszterelnök részvételével rendezik meg a Mi időnk című közéleti fórumot, esténként pedig a nagyszínpadon magyar együttesek és énekesek lépnek fel – tájékoztatott a sajtófelelős.
Fazakas Imola elmondta: a magyar és a román sajtó több mint kétszáz munkatársa jelentkezett be a szabadegyetemre, ami rekordnak számít Tusványoson. Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítható a nagy médiaérdeklődés, úgy vélekedett: a laza környezetben a politikusok is nyíltabban beszélnek, markáns kijelentéseket fogalmaznak meg fontos közéleti témákban.
"Kimondhatnak dolgokat, mert a keret megengedi. Ugyanakkor ők is tisztában vannak a nagy médiajelenléttel, és nem kizárólag a tusványosi közönségnek beszélnek, hanem az otthoniaknak is üzennek" – magyarázta a tábor sajtófelelőse.
Rámutatott: hagyományosan a Lőrincz Csaba, illetve a Kós Károly-sátorban zajló politikai fórumok örvendenek a legnagyobb médiaérdeklődésnek. Idén a romániai régiók átszervezési terve, a magyarországi és európai parlamenti választások tétje és a szintén hagyományos pénteki Mini-MÁÉRT, a Kárpát-medencei magyar pártok vezetőinek nemzetpolitikai tanácskozása kerül reflektorfénybe.
Nem hiányoznak az "örökzöld" témák sem: az anyanyelvű felsőoktatás helyzete, autonómia, a magyar-magyar párbeszéd. A sajtófelelős elmondta: az autonómia évében nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy külföldi szakemberek segítségével mutassanak be működő európai autonómiákat, azt, hogy "van járható út".
Fazakas Imola rámutatott: Tusványosnak van egy kevésbé látható, nagyon jó hangulatú, belső világa is, ami magyarázatul szolgál arra, hogy miként vált több nemzedéket megszólító találkozóhellyé a tusnádfürdői tábor. Felidézte: a Fidesz és az erdélyi jobboldali érzelmű ifjúsági szervezetek által 1990-ben indított szabadegyetem a kilencvenes évek végén költözött Tusnádfürdőre és olvadt össze a homoródi diáktáborral. A koncertprogram, a szórakoztató és ismeretterjesztő témák sok fiatal számára is vonzóvá tették a rendezvényt – tette hozzá.
"Lehet, hogy kezdetben csak a koncert és humor érdekelte őket, de azért meghallgatták a drogfogyasztásról szóló előadást is, és lehet, hogy a következő évben már beültek a Kós Károly-sátorba, ahol éppen az ifjúságpolitikáról vagy anyanyelvű oktatásról tárgyaltak" – ecsetelte a Tusványos folytonos fiatalodási mechanizmusát Fazakas Imola. Hozzátette: az idei év újdonsága a kisszínpad, amely erdélyi, többnyire csak szűk körben ismert együtteseknek nyújt bemutatkozási lehetőséget Tusványos Kárpát-medencei nyilvánossága előtt.
A sajtófelelős szerint a Tusványos az a rendezvény, ahol fiatalokat is látni a politikai előadásokon, és idős embereket, vagy kisgyerekkel érkező szülőket a koncertszínpad előtt. Mint mondta, a szervezőknek sincsenek pontos adataik a résztvevők számáról, hiszen a Tusványos ingyenes: a táborban nincs regisztráció.
"A sátrazóknak adunk karkötőt, a sajtósoknak kitűzőt, és a meghívottainkról is van listánk, de hogy azonkívül ki fordul meg a táborban, azt nem ellenőrzi senki. Ez nem jelenti azt, hogy nem figyelünk a biztonságra: éjjel-nappal őrző-védő szolgálat működik a táborban, a környező fenyvesben vadőrök járőröznek. Van állandó orvosi szolgálat, a gyergyói Vöröskereszt folyamatos ügyeletet tart a táborban".
Népújság (Marosvásárhely)

Tusványos 24
Ma kezdődik a bálványosi szabadegyetem
A mi időnk! a mottója az idei, huszonnegyedik Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek és Diáktábornak, amelyet Tusnádfürdőn tartanak július 23-28. között, a Magyar Ifjúsági Tanács és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány szervezésében.
A több mint húsz helyszínen zajló előadások és eszmecserék idén elsősorban a régióátszervezés köré csoportosulnak – tájékoztatnak a szervezők sajtóközleményükben. Az idei táborban sokkal több külföldi meghívott jelezte részvételét, mint az elmúlt években. Jelen lesz: Marc Gafarot i Monjo, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője, Sabrina Ragone spanyol jogász, alkotmányjogász, aki a katalán függetlenségi törekvések alkotmányjogi kérdéseivel foglalkozik, Elizabeth Nauclér, a Finn Parlament svéd parlamenti csoportjának képviselője. Visszatérő vendégnek számít Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga társelnöke, Valentin Stan politológus, Sabin Gherman, közismert Erdély párti politikus, a Transilvania Live ügyvezető igazgatója, Ovidiu Pecican, történész, közíró és Gabriel Andreescu, emberjogi aktivista. Magyarországról részt vesz Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Törzsvendégnek számít a két „alapító”, Németh Zsolt Magyarország külügyi államtitkára és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt, elnöke valamint Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Tőkés Lászlóval együtt szombat délelőtt tart előadást A mi időnk! címmel.
A mottó jegyében az előadások kötődnek az egyszerűsített honosítás, a magyar állampolgárság, a nemzeti érdekek képviselete, az autonómia és a választójog kérdésköréhez. A közéleti-politikai előadások idén is a Lőrincz Csaba sátorban, illetve a Kós Károly-sátorban kapnak helyet. Terítékre kerül továbbá az erdélyi magyar orvosképzés helyzete, de értekezéseket folytatnak a szólásszabadság és a média viszonyáról, ugyanakkor nem marad ki a programból Magyarország és Kelet-Közép-Európa aktuális helyzetének elemzése, valamint gazdasági és környezetvédelmi kérdések megvitatása sem.
A szabadegyetem szórakoztató jellegét az esti koncertek is biztosítják, fellépnek: Semi Holsen, Magna Cum Laude, Budapest Bár, Csík Zenekar, A Kutya vacsorája, Beatrice, Role, Demjén Ferenc, Magashegyi Underground, Ghymes és a Balkan Fanatik, továbbá Orpheusz, Longstep, Selfish Murphy, Monyo Project, Stereogam. Minden este 18 órától Dumaszínház, fellépők: Felméri Péter, Dombóvári István, Csenki Attila, Tóth Edu.
A sajtóközleményből az is kiderül, hogy medve továbbra is van Tusnádfürdőn, ezért idén is helyi vadőrök gondoskodnak arról, hogy minél távolabb tartsák a medvét a tábortól, ezenkívül pedig egy őrző-védő szolgálat munkatársai is folyamatosan ott lesznek a táborban.
Szabadság (Kolozsvár)

Világnemzet anyaországi háttérrel
Román–magyar párbeszédet alig, magyar–magyar párbeszédet egyáltalán nem hozott a 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor. Tusványos azonban így is megőrizte gondolatébresztő és műhelymunka szerepét.
Sikeres 24. Tusványoson vagyunk túl. A rendezvény bebizonyította, hogy folyamatosan képes fejlődni – jelentette ki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor „szenátusának” társelnöke, Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke az önrendelkezés kérdéskörét, kormány által tervezett régióátalakítást és a jövő évi magyarországi parlamenti választásokat tekintette a 24. tábor legfontosabb témáinak. Azzal maga is egyetért, hogy idén kissé háttérbe szorult a román–magyar párbeszéd. „Nem kell politikai szakértőnek lenni ahhoz, hogy észrevegyük, mennyire ingatag lábakon áll a kormánykoalíció, bármelyik pillanatban széteshet, és ebben az esetben mindkét párt számít az RMDSZ-re. Ilyen helyzetben nem jönnek el a szabadegyetemre számukra kényes témákról értekezni” – próbált magyarázatot találni a román politikusi távollétre.
Toró T. Tibor sajnálatosnak nevezte, hogy a tusnádfürdői rendezvényen nem adódott lehetőség a romániai magyar politikai szervezetek közti párbeszédre. „Bár az EMNP mindent megtett annak érdekében, hogy ez a párbeszéd létrejöhessen, az RMDSZ – annak ellenére, hogy a rendezvény előtt néhány nappal még úgy tűnt, csúcsvezetési szinten is képviselteti magát – mondvacsinált okokból távol maradt. A hivatalos indoklás – úgymond szolidaritást vállaltak Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével –, szerintem a kérdésben testületi döntés született. Stratégiai lépés volt, ami arra utal, hogy az RMDSZ továbbra sem akarja elismerni a Néppárt szerepét. A háttérbeszélgetések alapján azonban kiderült ki, hogy az RMDSZ is egyetért velünk abban, hogy az erdélyi magyar pártoknak a mozgósítás a feladatuk a magyarországi választásokkal kapcsolatban.”
Macitól a MISZSZ-ig
Csűrdörmögő, a szavazás nyomán elkeresztelt tusványosi kabalamaci idén a kakukkos óra szárnyas állatának szerepét is átvette és az egyre tágabb értelemmel rendelkező székely zászló alatt pontos időjelzést adott július 23-án: a „mi időnk” tartott is négy napon és öt éjszakán át. A 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor több mint ötven oldalas idei programfüzete legalábbis erről tanúskodik, s aki bele is kóstolt a programokba, megállapíthatta: zsúfolt, de tartalmas tusványosi forgatag volt az idei is. Bár a politikai paletta idén nem volt túl színes – az óvodai civakodásra hasonlító egymásra mutogatásból csak a valódi okok maradtak ki a meghívás és/vagy távolmaradás mesei (szó)fordulatokkal tarkított történetéből – a program apolitikus része így is sokaknak szólhatott: pártszimpátiától, nemtől és életkortól függetlenül. Magyar-román párbeszédre pedig olyan témák szolgáltattak alapot, mint nemzeti jelképeink – Sabin Gherman és Lucian Mândruţă publicisták is letették a garast egymás kultúrája és közös értékeink mellett ‒ vagy az online „rom-magyar” barátság. Határainkon túlról pedig nem csak magyarországi politikusok és közéleti szereplők, hanem olyan külföldi személyiségek is ellátogattak Tusnádfürdőre, mint például a moldovai Gagauzia kormányzója, Mihail Formuzal.
A főszervező Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács negyedszáz hivatalos partnerével karöltve 25 helyszínen forgatta a mi időnk kerekét. A Lőrincz Csaba sátor idén is a rendezvénysorozat vezérhajójának számított: a sepsiszentgyörgyi születésű, 49 esztendősen elhunyt politológus nevét viselő, egykori Fősátor szolgált a legfontosabb előadások és beszélgetések helyszínéül. Az esti koncertek helyszíne pedig szintén a szokásos, azaz a nagyszínpad volt. Bár ez utóbbi helyszínhez idén a szokásosnál is több koncert és buli társult: a Magna Cum Laude vagy a Csík zenekar utolsó akkordjai után sem maradt csendes a tusnádfürdői völgy. A MISZSZ-sátor színpada mellett a mindig zsúfolt csűr, az idén debütáló Cseh Tamás sátor és a már szintén „bejáratott” DEPO-T-Systems sátor a maga rendjén kiakaszthatta volna a „megtelt” táblát. Ha lettek volna fizikai korlátai a bulihelyszíneknek, de szerencsére nem voltak. A DEPO, vagyis Design Pont&Kreatív műhely napközben olyan témáknak szolgált otthonul, mint az animációk, építészet, divat, este viszont a jó zenéknek hódolt, akárcsak az a sok száz fiatal, aki a zuhanyzók melletti, Medve-köznek keresztelt terepen bulizott a dj-k, vagy a Szempöl együttes zenéjére. A MISZSZ-sátor zenei kínálatát ‒ előbb elő koncertek, majd dj-session-ök ‒ pedig minden sátorozó élvezhette, akár akarta, akár nem, mivel idén is kiérdemelte a táborozókhoz legközelebbi, leghangosabb és leghosszabb ideig zenét szolgáltató sátor megtisztelő címét.
Átlényegült focipálya
A futballpályán kapott helyet a több könyv bemutatójához is otthonul szolgáló Tilos kávéház, és a Cseh Tamás sátor, ahol napközben találkozni lehetett az esti nagykoncertek előadóival. Átellenben, az Erdély Caféban naponta más-más tematika szerepelt: az erdélyi örökség, erdélyi termék és Erdély jövőjét is taglaló előadások a Magyar Turizmus Zrt. helyszínének szomszédságában zajlottak, ahol magyarországi régiókat követett a napi kínálat. Látvány és hangzás szempontjából is teljesen újnak számított viszont az MTVA látványos rádióstúdiója: a Kossuth és a Petőfi Rádió élő műsorokkal is jelentkezett az erdélyi táborból.
A tágabb szomszédságot a főként gazdasági témákat tárgyaló Wekerle-Mikó sátor és a napközben ifjúságot képviselő, ám a „komolyságot” estére teljesen levetkőző MISZSZ-sátor jelentették: ez utóbbi helyszínen napszállta idején a dumaszínház műfajának jeles és méltán „kinevetett” képviselői vették át az irányítást. Néha túlságosan is, hiszen a szemközt álló Kós Károly sátor kevésbé vicces, ám mindenképp érdeklődésre számot tartó előadásainak furcsa aláfestésként szolgált a fel-felhangzó kacajhullám. A Kós Károly sátor közéleti, politikai témáit viszont jól kiegészítették a Commitmentesek oktatásügyi beszélgetései.
Arcok Erdélyből
Elhagyva a focipálya és a sportcsarnok területét, valamint a Gyöngyvirág lassan már mitikussá emelkedett teraszát, a faházikók változatlanságot sugalló sora között kapott helyet az MTVA élménysarka: itt nem csak meséket vagy filmeket lehetett nézni, hanem mesehősökként is lehetett pózolni, sőt, részt lehetett venni azon az arcfotózáson is, amelynek eredményeit a köztévé reklámszüneteiben láthatjuk. Szóval, ha erdélyi arcok bukkannak fel a képernyőn, a felvételek valószínűleg Tusványoson készültek.
A „térség” további kínálatát adta a nappali vetítések és éjszakai „duhajkodások” otthona, a Csűr, az irodalmi fókuszú Csűr-terasz, a minden évben Tusványoson szolgáló keresztény Keskeny út sátor, a főleg édesanyáknak és csemetéiknek szóló CsAK EGY sátor, az Integratio Alapítvány EU-karavánja, de a két erdélyi magyar magánegyetemet képviselő programhelyszínek is. Utóbbiak fiatalos lendülettel és témákkal várták a táborozókat, így aki arrafelé tévedt, mindaddig tán fel sem merült tudományos kérdésekre is választ kaphatott.
A névsorolvasás nem volna teljes Tusványos egyik legsokoldalúbb helyszíne nélkül: a Magyar Teátrum színházi sátra nem csak a szó szoros értelmében vett színházi produkcióknak adott otthont, sőt, előtere nappal a kisgyerekes szülők számára hozhatott megnyugvást: a sok színes gyerekjátékot sok apró kéz szorongatta a négy nap alatt, miközben mellettük a felnőttek sem unatkoztak, például ördöglakatot próbáltak nyílásra bírni. A Nemzeti Színház épülettörténeti kiállítása és a Weöres-centenárium olvasósarka hozta az idei Tusványos Teátrum újdonságait, de eleddig nem látott látványosságot hozott az a bejárható „labirintus installáció” is, ami az infógrafika sűrített színes nyelvén vázolta Erdély történelmi esélyét, az autonómiát. A tábor ‒ több értelemben véve is ‒ legegyedibb pontját idén is a Corvina sátor borkóstolói jelentették, s ezzel körbe is jártuk a helyszínt, amelyet egyszer azért csak meglátogatott egy élő „der medve”, ám szerencsésen távozott is.
Sátortalanul
A helyszínek sora természetesen csak egy a több Tusványos-tényező közül, hiszen az úton, vagy sörcsap mellett töltött idő, az idei fehér egyenpólót viselő két fiatal hulladék pillepalackokból készített tutajának érkezése, vagy „Az autonómia a megoldás” feliratú karszalag beszerzése, illetve a „Tusványos rabja vagyok” üzenetű fénykép készítése sátorfüggetlenül zajlott. Akárcsak az a sok-sok köszöntés és bemutatkozás is, ami Tusnádfürdőn minden évben változatlanul zavarba hozza az embert. Rendkívüli premierként Tusványoson mutatták be a Kriza János Vadrózsák című székelyföldi népköltészeti gyűjtésének második részét – 150 évvel az első kötet megjelenése után.
„Tusványos forevör! Millió köszönet minden szervezőnek! Jövőre ott vagyunk! Ilyen képeket meg ne tegyetek fel, mert megszakad a szívünk” ‒ áll a tábor több mint 12 ezres „Facebook-táborának” egyik lakója által közölt hozzászólásban, utalva egy olyan felvételre, melyen a nyüzsgő helyszín immár elárvulva emlékezik az épp csak elmúlt szép időkre. Az időre, amelyik a miénk volt, és közel egy hét együtt töltött idő után bizton állítható: a miénk is lesz. Nem csak Románia legkisebb városában, Tusnádfürdőn, hanem kinek-kinek az otthonában is.
A kettős állampolgárság kérdése
„A 20. századi történelem Magyarországot szétszórt nemzetté tette, úgy, hogy egyes nemzetrészek közé csak választóvonalakat húztak. Ha a magyarok egy erős nemzet akarnak lenni, akkor csak világnemzetként tudnak azzá válni” – hangsúlyozta a miniszterelnök. A dolgok jelenlegi állása szerint közjogi kapcsolatokat létrehozni a világon élő magyarok között nem területi alapon, hanem az állampolgárság kötelékén keresztül lehet. „Ez az a dimenzió, amikor az országpolitika átlép nemzetpolitikába. Mert Magyarországnak nemcsak az a fontos, hogy a belföldi magyarok gyarapodjanak, hanem azt az egyensúlyt kell megtalálnunk, ahol minden magyar egy olyan rendszerhez tud kapcsolódni, ahonnan erőforrásokat kaphat. Ennek a módjait kell kidolgoznunk, de mindennek az alapja az a kötelék, amit a világban szétszórva élő magyarok és Magyarország között az állampolgárságon keresztül fennáll” – fejtette ki.
A rendezvény keretében felszólaló Tőkés László azt kérte Orbán Viktortól, hogy a magyar kormány vállaljon védhatalmi státust Erdély felett, ahogyan Ausztria is tette Dél-Tirol esetében. A kérés heves román bírálatokat váltott ki, sokan azt is megkérdőjelezik, hogy az EU-ban létezik ilyen gyakorlat. Tőkés egyébként már-már évekkel ezelőtt – például 2011-ben, az Európai Parlament alelnökeként a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács első, brüsszeli ülésén – felvetette a védhatalmi státus gondolatát, amelyet szerinte a magyar alkotmányban kell rögzíteni. A kezdeményezést erdélyi magyar szervezetek is felkarolták, elsősorban a Székely Nemzeti Tanács, amely a Székelyföld esetében látja elképzelhetőnek a védhatalmi státusz kiterjesztését.
Martonyi János külügyminiszter idén a Krónikának és az Erdélyi Naplónak adott interjúban áprilisban úgy válaszolt: a védőhatalom szót Magyarország már nem használja, olyan nemzetközi jogi kategória ez, amit Budapest nem vet föl.
Koncert „terem” A 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor mindkét alappillére ‒ a fesztivál hangulatú esti koncertek és a szabadegyetemet idéző nappali panelek ‒ jól teljesített. Nem kellett lasszóval fogni az előadások hallgatóságait, mint ahogyan koncerteken sem lehetett panasz a nézők jelenlétére, vagyis a létszám példásan alakult. Szerencsére ehhez párosult a kellő hangulat is: a beszélgetéseken tán kevésbé tudott megnyilvánulni, ám estére mindig a közeli Sólyomkő tetejére hágott. Első este a felvidéki Semi Holsen vendégeskedett az Olt partján, majd a Magna Cum Laude tért vissza a táborba, és melegítette a még bátortalan hangokat. Második este már nem volt pardon: a Budapest Bár és a Csík Zenekar kombinációja sokak szerint felülmúlhatatlan maradt. Bárhogy is, jó volt végigénekelni a 25 esztendős Csík zenekar egyedi feldolgozásait ‒ köztük a méltatlan epigonok által agyonismételt, ám a „források” által vége mégis rehabilitált Most múlik pontosant is ‒, mint ahogy a különösebb műfaji csavart nélkülöző Én vagyok az, aki nem jó című népdalt is hűségesen dalolta a teljes közönség.
Csütörtök estére a Beatrice frontembere, Nagy Feró teremtett kvázi tehetségkutató hangulatot azzal, hogy egy színpadra merészkedő fiatalembernek nemes egyszerűséggel odaajándékozta a gitárját. Pénteken a tusványosi bérlettel rendelkező hazai Role után Demjén Ferenc hódította és vonatoztatta a tömeget, szombaton pedig mesterhármassal búcsúzott a szabadegyetem fesztiváloldala: az erdélyi szálakkal is rendelkező Magashegyi Underground után az utánozhatatlan Ghymes játszott határok nélküli és túli muzsikát. S hogy a terek, s területek keveredése teljes legyen, a Balkan Fanatik eklektikus zenéjének akkordjai zárták a tábort, amelynek mai helyszínén már a Krisztus előtti második században laktak.
Ellenszerek Európára A hagyományoknak megfelelően idén is koncertközönségnyi hallgatóság követte figyelemmel Orbán Viktor tusványosi beszédét. A magyar miniszterelnök mondandójának súlypontjait az Európa előtt állótörténelmi kihívásokra adandó válaszok, valamint a jövő évi anyaországi választások jelentették.
A magyar kormányfő „rögtön a dolgok közepébe vágva” igyekezett megfelelő értelmezési keretbe foglalni mindazt, amit a magyar kormány Magyarországon és a Kárpát-medencében tesz. „Mai előadásom első állítása az, hogy ma egy ugyanolyan súlyú, ugyanannyira radikális negyedik átrendeződés időszakát éljük. Ismét megkérdőjeleződtek a világpolitikai pozíciók, Európa súlya és szerepe. Reális veszélyként kell szembenézzünk azzal, hogy a kontinens elveszítheti azokat a kulturális, gazdasági és civilizációs pozíciókat, amelyeket hosszú évszázadokon keresztül birtokolt. Az egyik kérdés az, hogy van-e erre Európának ellenszere?” – szólt a közönséghez. Szerinte ennek az ellenszernek a megtalálására az EU intézményei alkalmatlanok. „Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami szinten fogalmazódhatnak meg” – hangsúlyozta Orbán. A miniszterelnök szerint a nemzetstratégia első számú kérdése: Magyarország haszonélvezője vagy kárvallottja lesz-e a küszöbön álló átalakulásnak? „Az elmúlt ötszáz év során nagyon ritkán és rövid ideig állt fenn az a helyzet, hogy az ország képes volt rendelkezni a saját erőforrásai fölött. Megtörtént a rendszerváltás, de Magyarország mind gazdasági, mind pénzügyi értelemben a politikai szabadság ellenére kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt. Kiszolgáltatott országnak lenni pedig annyit tesz, hogy a belföldön megtermelt javak kikerülnek a rendelkezésed alól, és máshol hasznosulnak” – magyarázta Orbán. Okfejtésében úgy fogalmazott: a kulcskérdés az, hogy az előállított termékből és értékből mennyi marad az országban. „Az a helyzet, hogy a két dolog – a nemzeti össztermék és a rendelkezésünkre álló felhasználható érték – között igen jelentős, mintegy kétezer milliárd forint a különbség” – érzékeltette az anyaországi valóságot.
Rámutatott: azáltal, hogy Audit vagy Mercedes-Benzt gyártanak, rengeteg munkahely teremtődik, de az előállított profit tekintélyes része a nem magyarországi székhelyű gyáré lesz. A jövedelmek másik része a bankok profitja, aminek nagy részét ugyancsak kiviszik, ezért indokoltnak nevezte a bankadó bevezetését. Hasonló „pénzszivattyú” működik akkor is, amikor a forint árfolyamát mesterségesen lerontják, míg a Nemzeti Bank alapkamatát magasan tartják. A monopol pozícióban lévő multinacionális cégek ármeghatározása is fölötte van az indokolt profitnak, amit szintén kivisznek az országból, de a devizahiteles konstrukció is hasonló típusú.
E logika mentén a kormány pontokban szedte össze azokat a feladatokat, amelyek a magyarok által megtermelt értékek fölötti nemzeti rendelkezés kiterjesztését szolgálja. Orbán fontosnak nevezte, hogy közép-európai tekintetben számottevő, nemzeti kézben lévő vállalatai legyenek Magyarországnak. A következő a korábban igazságtalanul szétosztott közterhek igazságos szétosztása, megszüntetve a pénzügyi szektor és a nagy multik kiváltságait. Emellett a demográfiai programot is hangsúlyos elemként említette, akárcsak a devizahitelek magyar pénzügyi rendszerből való kivezetését.
Csinta Samu, Dénes Ida
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

A MIT is támogatja a Székelyföld autonómiájáért szervezett maratoni futást
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (ODFIE – Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, IKE – Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, MISZSZ – Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, EMI – Erdélyi Magyar Ifjak) kiemelten fontosnak tartják a Székelyföld önrendelkezésének kivívásában való szerepvállalást, és lehetőségeik szerint részt vállalnak az autonómiatörekvéseket segítő és népszerűsítő megmozdulások szervezésében.
2006-ban ennek érdekében Tekerj rá! címmel biciklis körutat szerveztünk, és az elmúlt években tagszervezeteink is számos rendezvénnyel igyekeztek hozzájárulni az autonómiatörekvések sikeréhez.
Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet Juhos Gábor és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maraton Székelyföldért elnevezésű akciójára, melynek során a maratonfutó szeptember 15. és 28. között, 91 települést érintve és ezek mindegyikén egy-egy facsemetét elültetve körbeszaladja Székelyföldet.
Kérünk minden székely-magyar embert, akinek szívügye a székely önrendelkezés, hogy kísérje figyelemmel, és településén lehetőségei szerint kapcsolódjon be a maratoni futásba, melynek állomásait és pontos programját megtalálhatják az alább csatolt plakáton.
Erdély.ma

Újabb elnöki mandátumot kapott Tőkés László
Egyedüli jelöltként újabb kétéves elnöki mandátumot kapott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttgyűlésén Tőkés László. Javaslatára a küldöttgyűlés megerősítette Sándor Krisztinát az ügyvezető elnöki tisztségben. A küldöttgyűlés módosította az EMNT alapszabályát is, tizenegyről kilenc tagúra szűkítve az elnökséget.
Partiumi alelnöknek Nagy József Barnát, közép-erdélyinek Gergely Balázst, székelyföldinek pedig Nagy Pált választották. Az elnökség tagjai lesznek továbbá Mátis Jenő, Borbély Zsolt Attila és Tiboldi László, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által jelölt Sorbán Örs.
A küldöttgyűlés zárónyilatkozatában az EMNT megerősítette a Tőkés László által szorgalmazott stratégiaváltást. Ebben leszögezte, hogy a vélelmezett többségi érzékenység helyett a magyar érdekek képviseletét és védelmét kell előtérbe helyezni. Ennek szellemében erősíteni kell külpolitikai érdekérvényesítő tevékenységet, és mindent meg kell tenni a „modellértékű romániai kisebbségpolitika” hamis mítoszának leépítéséért, a nemzetközi fórumok valós adatokon alapuló, tényszerű informálásáért.
A zárónyilatkozat kitér arra is, hogy külföldön és belföldön egyaránt tudatosítani kell: „a magyarellenesség a xenofóbia egyik alesete, mely nem kevésbé elítélendő, mint a rasszizmus, antiszemitizmus vagy cigányellenesség”. Az EMNT kinyilvánította, határozottan ellenzi a Verespatakot veszélyeztető bányászati beruházást, a káros hatású törpe-vízerőművek létrehozását, valamint a székelyföldi Rétyre tervezett fafeldolgozó óriásüzem megépítését. „Erdélyt nem gyarmatként, kirablásra alkalmas területként, hanem az ország ékköveként kellene fejleszteni, úgy, hogy természeti, kulturális adottságai ne tűnjenek el, hanem előtérbe kerüljenek” – olvasható a zárónyilatkozatban.
Tőkés László zárszavában emlékeztetett arra, hogy a két évvel ezelőtti küldöttgyűlésén döntött az EMNT az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozásáról. Kijelentette: „a párt nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket és elvárásokat”. Az eseményt követő sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta, az EMNP eredményeit a körülményeknek tulajdonítja, és továbbra is szövetségesként tekint a pártra. „Az EMNT továbbra is mozgalmi és civil hátteret biztosít a néppártnak” – fogalmazott Tőkés .
Újságírói kérdésre cáfolta azt a hírt, miszerint az RMDSZ listáján indulna a következő európai parlamenti választásokon. Az EMNT-elnök szerint a legideálisabb egy közös magyar koalíciós lista lenne. „Nem a jelölésem vagy az én megválasztásom a fontos, hanem hogy a magyar közösségnek hiteles képviselete legyen az Európai Parlamentben. Ha az RMDSZ továbbra is elutasítja az együttműködés, veszélyeztetni fogja a képviseletet” – mutatott rá.
MTI

Közösségépítő Szeben Megyei Magyar Napok
„Huszonnégy évvel ezelőtti megalakulása óta az RMDSZ legfontosabb szerepe és alapvető célkitűzése a közösségépítéshez kapcsolódik, persze változtak a hangsúlyok az elmúlt két évtizedben, de egy valami nem változik: a közösség megerősítésével, jobb megszervezésével, a társadalmi szolidaritás kiépítésével lehet eredményes politikai képviseletet fenntartani. Mi mást jelentene a Szeben Megyei Magyar Napok tizenötödik alkalommal történő megszervezése, mint hozzájárulás a közösségépítéshez” – hangsúlyozta Winkler Gyula péntek este Szászmedgyesen, ahol a Szeben Megyei Magyar Napok megnyitórendezvényén vett részt.
Az európai parlamenti képviselő tolmácsolta Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözletét is a Traube terem teltházas közönségének. Winkler Gyula méltatta a Szeben megyei magyar közösség aktív részvételét a székely-szórvány együttműködés, a Fogadj örökbe egy műemléket program, az RMDSZ szórvány cselekvési tervének kezdeményezései terén. „Szórványközösségekben a magyar identitás megerősítése kulcsfontosságú. A mi erősebb közösségünk viszont nem a velünk együtt élő közösséget kívánja gyengíteni. Magyarságunk jelképei, a zászló, a himnusz bennünket erősítenek úgy, hogy egyúttal Erdély egészét is erősítik. Fogalmazhatnék úgy is, hogy Transzilvániát erősítik, amely közös szülőföldünk” – fogalmazott Winkler Gyula ünnepi beszédében.
A rendezvény házigazdája Balázs Béla, az RMDSZ Szeben megyei elnöke volt, megnyitó beszédét követően felszólalt dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere, Teodor Neamţu, Medgyes polgármestere. Fejér László parlamenti képviselő, aki felvállalta a Szeben megyei magyar közösség parlamenti képviseletét, ez alkalommal Bokor Tibor, medgyesi származású kézdivásárhelyi polgármester üdvözletét is tolmácsolta. Az ünnepi megnyitón fellépett a helyi Gyöngyvirág és a testvérváros Sopronból érkező Pendelyes néptáncegyüttes.
A 15. Szeben Megyei Magyar Napokat október 18-a és 27-e között tartják gazdag kulturális kínálattal.
Tíz napon át hat Szeben megyei településen zajlanak az események minden korosztálynak. A rendezvénysorozat szervezője az RMDSZ és a Medgyesi Madisz, támogatta: Communitas Alapítvány, Medgyes Polgármesteri Hivatala, Kovászna Megye Tanácsa és Kézdivásárhely Polgármesteri Hivatala.
Winkler Gyula szombaton délután Bálint Mihály, az RMDSZ Krassó-Szörény megyei elnökének meghívására Resicabányán vesz részt a Magyar Napok eseményein. Vasárnap Déván jelen lesz a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács tisztújító közgyűlésén, amelyet követően a MIÉRT országos vezetőségével tart megbeszélést.
Maszol.ro

Felvonulásra szólítanak a fiatalok (A székely szabadság napja)
Jogtiprásnak tartja a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Minta, hogy Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester a székely szabadság napján szervezett rendezvény tavalyi forgatókönyv szerinti megtartását részlegesen betiltja, és a Székely Nemzeti Tanácsot az eredeti elképzelés szerinti szervezés folytatására bátorítják, a résztvevőket pedig a felvonuláson való részvételre szólítják fel – áll a három ifjúsági szervezet tegnap kiadott közös állásfoglalásában.
A Fancsali Barna MIT-elnök, Sorbán Attila Örs EMI-elnök és Tőke Ervin, a Minta elnöke által aláírt állásfoglalásban felháborítónak tartják, hogy Marosvásárhely polgármestere „szántszándékkal és mindenféle más megfontolás nélkül akadályozza a székely szabadság napja alkalmából megszervezett eseményt”. Kifejtik, a hatályos törvények szerint a megemlékező felvonulások nem engedélykötelesek, „ezért arra bátorítunk mindenkit, kiváltképp a szervezőket, hogy tekintsenek el a polgármester aggályoskodásától, és az esemény szervezését az eredeti tervek szerint folytassák”. Megokolásuk szerint „a szabadságért életüket áldozó mártírok, a ’48-as magyar forradalom közelsége, a márciusi ifjak szellemisége kötelez, hogy minden erdélyi magyar és székely szembeszegüljön az ilyenfajta jogtiprással. Nem tűrhetjük, hogy megtagadják alkotmányos jogainkat, a szabad véleménynyilvánítás és a gyülekezés jogát. Nem tűrhetjük, hogy a hatalom megakadályozza a jogos autonómiaigény – felvonulás formájában történő – kinyilvánítását.” Hozzáteszik: a fiatalok szülőföldjükön akarnak jövőt építeni, „szabad és gazdaságilag fejlődő Székelyföldet akarunk, ahol családunk és egész közösségünk boldog jövőjét biztonságban felépíthetjük. Mindennek alapköve Székelyföld területi, gazdasági és közigazgatási önrendelkezése.” Mindezeket figyelembe véve szervezeteik, akárcsak tavaly, idén is részt vesznek a rendezvényen, nemcsak a székely vértanúk emléművénél tartandó megemlékezésen, hanem az azt követő felvonuláson is, és reményüket fejezik ki, hogy „sem a szervezőknek, sem partnereiknek nincs szándékukban fejet hajtani e nyilvánvaló jogtiprásnak”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Tusványos udvarhelyi főszervezővel
„Történetekből történelemmé” nőtte ki magát a Tusványos: az idén immár 25. alkalommal megrendezendő tábor főszervezője ismét az udvarhelyi ifjúsági civil szférából került ki. Vass Orsolya főszervezővel, az Udvarhelyi Fiatal Fórum elnökével beszélgettünk a feladat kihívásairól, a negyed évszázados évfordulóról, valamint arról, hogy mi a jelentősége annak, hogy egy helyi ifjúsági szervezet országos, sőt nemzetközi fesztivál szervezésében vállalhat szerepet.
– Hogyan esett rád a választás, és miért vállaltad a főszervezést?
– Egy idő után magától értetődő volt. A Tusványosnak rendszerint van egy erdélyi és egy magyarországi főszervezője. Tavaly köztes megoldás született, hisz főszervezők nem voltak kinevezve, de már akkor felmerült, hogy én lehetnék az egyik. Akkor úgy gondoltam, hogy – mivel tavaly választottak meg az UFF elnökének – korai lett volna újabb feladatot elvállalni, viszont megígértem, hogy amennyiben idénre nem kerül alkalmasabb személy, akkor elvállalom. A szervezőcsapat tagja vagyok, mióta a Magyar Ifjúsági Tanács vállalta fel Erdély-szinten a Tusványos szervezését. 2008-ban volt az első ilyen tábor. A MIT-nek közvetve az UFF is tagja, így kerültünk egy csapatba. Az első időszakban négy évig recepciófelelős voltam, utána a szervezői irodában dolgoztam, ahonnan a tábor ügyes-bajos dolgait irányítottuk.
– Melyek a főszervezői feladatkör legnagyobb kihívásai?
– Kihívás megtalálni az egyensúlyt, hogy ne csak a részvevőknek, hanem a táborlakóknak is egy különleges hét legyen ez. Továbbá az erdélyi ifjúsági szervezeteket annyira láthatóvá tenni a táborban, hogy a táborozóknak teljesen egyértelmű legyen, Erdély-szinten kik rendezik a Tusványost. Ezenkívül nagyon fontos, hogy a 130 fős szervezői csapatnak is megfelelők legyenek az életkörülményei, a lehetőségei és a munkakörülményei. Azoknak a fiataloknak, akik napi 10–12 vagy akár több órát is dolgoznak a tábor ideje alatt, nagy kihívás, ha túlélőtábori körülmények között kell eredményes munkát végezniük. Ez is egy fontos feladat számomra.
– Idén lesz 25 éves a Tusványos. Hogyan ünneplitek az évfordulót?
– A koncertek mellett a legérdekesebb, hogy idén egy olyan csapatot verbuváltunk össze saját szervezeteink soraiból, amely kifejezetten azzal fog foglalkozni a tábor ideje alatt, hogy a 25-ös számmal játsszon: a 25. évforduló kapcsán meglepetéseket, játékokat rendezzen a táborozóknak. Többnyire flash-mob szerű megmozdulásokat kell elképzelni. A lényeg az, hogy azokban az órákban, amikor holtidő van, legyen valami plusz program, amely a 25. évforduló megünneplésével kapcsolatos. Tervezzük, hogy a Tusványos hetén 25. születésnapjukat ünneplőket meglepjük és felköszöntjük.
– A fellépők közül kiket emelnél ki?
– A Tankcsapda az egyik érdekes meghívott, hisz ők is 25. születésnapjukat ünneplik idén. De jön az Intim Torna Illegál, akik lassan hagyományos tusványosozók, illetve először lép fel a Tusványoson Baricz Gergő és a 30Y.
– Főszervezőként milyen saját ötlettel rukkoltál elő?
– Egyik elképzelésünk volt, hogy legyen egy csapat, amely csak azzal foglalkozik, hogy a legfiatalabb korosztályt valahogyan megszólítsa. Mert vannak előadások, amelyek nem feltétlenül a tizenéves korosztálynak szólnak, ezért nekik is akartunk valamilyen programot szervezni. A tábor tele van olyan eseményekkel, amelyek nekik is szólnak, de általában ezeket a partnersátrak szervezik. Tehát ez volt a terv, hogy a csapatunkból néhány ember erre fordítsa energiáját, hogy szánjunk időt arra, hogy kitaláljunk egy-két olyan játékos programot, amellyel bele tudjuk vezetni a tizenéveseket a tábor hangulatába. Igyekszünk rávezetni őket arra, hogy vannak olyan programok, amelyeken érdemes részt venni, annak ellenére, hogy táborozási időszámítás szerint korán kezdődnek.
– Hogyan lehet elérni, hogy a szervezőcsapat is frissüljön? Honnan az utánpótlás?
– A MIT egy ernyőszervezet, és további négy másik ifjúsági szervezetet foglal magában, tehát Erdély-szinten le vagyunk fedve: Nagyváradtól és Temesvártól egészen Tusnádfürdőig vagy Brassóig több vidékről vannak szervezőink. A tagszervezetek tehát folyamatosan frissítik magukat, ők megoldják maguknak az utánpótlást, így ezzel párhuzamosan tud zajlani a vérfrissítés a Tusványos szervező- és önkéntescsapatánál is. De természetesen kell azon dolgozni, hogy valóban értékes és megbízható embereket vonjunk be a csapatba, viszont egy Tusványos alatt rendszerint kiderül, hogy ki való oda.
– Mi a jelentősége annak, hogy helyi ifjúsági szervezetként részt vesztek a Tusányos szervezésében?
– Nyilván elsősorban az, hogy saját programjainkat is a Tusványoshoz kellett igazítanunk, mert a tábor időpontját nem Udvarhelyről szoktuk befolyásolni, tehát nekünk kellett igazodnunk. A legkézzelfoghatóbb haszon abból, hogy az UFF nyakig benne van a szervezésben, az, hogy jó kapcsolat tudott kialakulni azokkal a szervezetekkel és egyesületekkel, amelyek részt vesznek a táborban. Így egész évben lehetnek közös programjaink, tudunk partnereket találni egész Erdélyben.
Ebben az évben például a Közéleti Vándortábor megszervezésében segítettek különböző szervezetek. Az UFF-tagok mindig középiskolásokként kapcsolódnak be a tevékenységekbe, de az iskolai évek végesek. A Tusványos ilyen szempontból is nagyon jó lehetőség, hisz az egyetemi évek alatt és akár utána is tudjuk tartani a kapcsolatot a volt tagokkal. Sokszor Tusványos miatt tudjuk visszaszerezni a volt UFF-tagokat: a szervezés során fel tudjuk keresni azokat a volt tagokat, akiknek végzettsége, szakismerete bizonyos programokhoz szükséges. Idén is sok volt UFF-os van a szervezőcsapatban, például a MIT elnöke is tagunk volt. Mások már maguk is megtalálják a helyüket, esetleg munkalehetőséget a Tusványoson szerzett kapcsolatoknak, ismeretségeknek köszönhetően.
Kovács Eszter. Székelyhon.ro

Zsúfolt nyarat ígér a Magyar Ifjúsági Tanács
Rendkívül gazdag programokkal készülnek a nyárra az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek – jelentette be tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Fancsali Barna, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke. Az eseményen a tagszervezeteik is bemutatták kínálatukat.
Veres Csaba, az erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület képviselője elmondta, angol nyelvtáborral indítják a nyarat, amelynek az Algyógyi Keresztyén Ifjúsági Központ ad otthont. A Camp Sunrise elnevezésű gyerektáborba a 10–14 éves korosztályhoz tartozó gyerekeket várják július 7–13. között.
A serdülőkorú fiatalok számára augusztus 11–17. között szervezik meg az angol ifjúsági tábort. Veres Csaba hozzáfűzte: szintén Algyógyón szervezik meg a 7. IKE-gitártábort is július 20–27. között. Fancsali Barna MIT-elnök elmondta, a Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor július 22–27. között zajlik Tusnádfürdőn, melynek keretében többek között a Tankcsapda, a Quimby, az Intim Torna Illegál és a 30Y is fellép.
Sorbán Attila, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke arról számolt be, hogy a 10. EMI-táborra Borzonton kerül sor augusztus 5–10. között, a fesztiválon többek közt fellép a Pokolgép, a Beatrice és a P. Mobil is. Az EMI elnöke hozzáfűzte, a nyár folyamán kerítenek sort Jogaink Romániában című kiadványuk országos bemutatójára is, igyekeznek majd minél nagyobb példányszámban terjeszteni a tájékoztatót.
Fülöp Júlia, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) elnöke elmondta: az unitárius egyház ifjúsági szervezete hat rendezvénnyel készül. Mint részletezte: elsőként a Gondviselés
Segélyszervezettel közösen megrendezendő SegédKezek elnevezésű önkéntes kalákatáborra várják az érdeklődőket július 7–13. között Vargyason. Ugyanebben az időpontban szervezik meg a magyar unitárius egyházzal közösen a 12–14 éves korosztálynak címzett magyar unitárius gyermek- és ifjúsági tábort Várfalván.
Ugyanakkor a július 14–20. közti időszakban a konfirmálás előtt álló gyerekeknek szerveznek mozgótábort Kolozsvártól Nagyajtáig. Augusztus 11–14. között a Via Unitariana elnevezésű gyaloglótábor zajlik a Homorodmentén, ezt megelőzően kerül sor a 8. ODFIE színjátszó találkozóra Szentháromságon, július 31. és augusztus 3. között.
Az ifjúsági szervezet csúcsrendezvényére ugyanakkor a nyár végén, augusztus 29–31. között kerül sor. A 38. Unitárius Ifjúsági Konferenciának Jobbágyfala Tündér Ilona völgye ad otthont. Krónika (Kolozsvár)

Összeállt a nyári táborok programja
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (Erdélyi IKE), Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) és a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) szerdán sajtóreggelit tartottak Kolozsváron, amelyen beszámoltak a nyári rendezvényeikről.
Fancsali Barna, a MIT elnöke elmondta: július 22–27. között Tusnádfürdőn rendezik meg a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, vagyis a Tusványost, amelynek idén Történetekből történelem lesz a címe. A rendezvény főbb fellépői a Tankcsapda, a Quimby, a Heaven Street Seven, a 30Y és az Intim Torna Illegál lesznek.
Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke az augusztus 5–10. között Borzonton szervezett X. EMI-táborról beszélt, ennek főbb meghívottjai a Kárpátia, az Ismerős Arcok, a Pokolgép, a Beatrice és a P. Mobil. Idén két politikai kerekasztal-beszélgetést szeretnének szervezni, az egyikre magyarországi pártokat: a Fideszt, a Jobbikot és az LMP-t hívják meg, a másikon az autonómia-statútum ügyében az RMDSZ, az EMNP és az MPP ülne asztalhoz.
Az Erdélyi IKE elnöke, Veress Csaba bejelentette, a szervezet július 7–13. között angol nyelvű gyerektábort, majd augusztus 11–17. között angol nyelvű ifjúsági tábort szervez. Ezenkívül július 31.– augusztus 3. között megszervezik a XIV. IKE-találkozót Csomakőrösön.
Az ODFIE elnöke, Fülöp Júlia elmondta, július 7–13. között SegédKezek címmel önkéntes kalákatábort szerveznek Erdővidéken. Ezenkívül megrendezik a 38. Unitárius Ifjúsági Konferenciát augusztus 29–31. között Jobbágyfalván. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)