Marosvásárhelyen Tófalvi Zoltán mutatta be Ábrám Zoltán Misszesek voltunk /Juventus, Marosvásárhely/ című könyvét. Ábrám a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége megalakulását, eredményeit, szellemiségét örökítette meg. A MISZSZ tartotta az első kongresszust az erdélyi magyarság 1989 utáni történetében. Az ottani felszólalások pusztába kiáltott szavak voltak. Ábrám könyve arra emlékezet, hogy mit akart a romániai magyarság és mi valósult meg belőle. /Antal Erika: Az elfeledett kongresszus története. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

A budapesti Márton Áron Szakkollégium (MÁK) ösztöndíjas nyári szakmai gyakorlatot szervez. A romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a budapesti Márton Áron Kollégiumban működő Karrier Iroda felkérésére olyan erdélyi partnereket - polgármesteri hivatalokat, művelődési házakat, cégeket, újságokat, rádiókat, ifjúsági szervezeteket, intézményeket - keres, akik Budapesten tanuló diákokat nyári, egy-két hetes szakmai gyakorlatra fogadnának. Bölcsészhallgatókról, jogászokról, nyelvészekről, informatikusokról, pedagógusokról, művelődésszervezőkről, közgazdászokról és más szakmai területen tanuló, erdélyi fiatal diákokról van szó. A MÁK ösztöndíjas nyári szakmai gyakorlatának célja a Magyarországon továbbtanuló erdélyi fiatalok hazatérési lehetőségének elősegítése. A szakmai gyakorlatot végző fiatalok munkájának ellenértékét a MÁK biztosítja. Budapesti diákok /Erdélybe jönnének nyári gyakorlatra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

A romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ a budapesti Márton Áron Kollégiumban működő Karrier Iroda felkérésére olyan erdélyi partnereket, polgármesteri hivatalokat, művelődési házakat, szerkesztőségeket, intézményeket keres, amelyek Budapesten tanuló erdélyi egyetemistákat /bölcsészhallgatókat, jogászokat, informatikusokat, pedagógusokat, vagy más területen tanulókat/ nyári szakmai gyakorlatra fogadnának. Ezzel az erdélyi hallgatók hazatérését elősegítenék. /Partnerkeresés a diákok hazatéréséért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) országos választmányi ülést tartott okt. 20-án Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában. A 16 tagszervezet képviseletében mintegy harmincan vettek részt a tanácskozáson, melyet a Bihar megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség (MIDESZ) szervezett. Országos viszonylatban egyébként a MIDESZ rendelkezik a legjobb infrastruktúrával, s az egyik legjobban működő tagszervezetnek számít. Megtárgyalták a Magyar Ifjúsági Tanáccsal (MIT), a Magyar Ifjúsági Konferenciával és a Metszéspont ifjúsági információs irodával való kapcsolattartás kérdését is. /MISZSZ-választmányi ülés. Új alelnök kerestetik. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ mint érdekvédelmi és közképviseleti szervezet, az RMDSZ szövetségeseként a kilencvenes évek elején fontos szerepet töltött be az erdélyi magyar közéletben. Nagy Pál harmadik éve a MISZSZ elnöke. Kifejtette, hogy erre a szervezetre is rányomta bélyegét a közömbösség, a letargia, a kiábrándultság. Szükség van egy erős országos magyar ifjúsági szövetségre. Sokkal többet szeretett volna megvalósítani, mint amit eddig sikerült. A fásultság nemcsak a MISZSZ-re volt jellemző, hanem az egész erdélyi magyar társadalomra. A MISZSZ és az RMDSZ között nincs különösebb konfliktus, sem különösebb egyetértés. Szerinte változás lenne, ha az RMDSZ észrevenné, hogy a sokat hangoztatott egységébe az ifjúság is beletartozik. - A MISZSZ-ből kiváltak azok, akik tényleg a politikára helyezték a hangsúlyt, nem pedig a közösségépítésre, az ifjúsági szervezetek tevékenységére. Ők alakították meg a Reform Tömörülést, s megpróbáltak az RMDSZ-en belül több-kevesebb sikerrel küzdeni. /Papp Gy. Attila: MISZSZ. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./

Márton Árpád háromszéki képviselő visszatekintett politikusi pályafutására, ami azért is érdekes, mert végzettsége szerint színművész. 1990-ben, a MISZSZ kongresszuson elért szavazatok alapján jelölték először a parlamentbe, azóta képviselő. Megállapította, hogy képviselőként könnyebb az ellenzékiség. Az elmúlt években a töménytelen mennyiségű, egymásnak ellentmondó sürgősségi rendelettel való kormányzás óriási bizonytalanságot eredményezett. Márton Árpád 1990 óta a művelődési szakbizottság tagja. A képviselőház, a szakbizottság az elmúlt időszakban sok fontos törvényt fogadott el, és ezek néhány cikkely kivételével, jó törvények. Módosították a közszolgálati rádió és televízió működését szabályozó törvényt, létrehozták műkincsekkel foglalkozó törvényt. Nem sikerült elérniük a levéltárakra vonatkozó törvény módosítását: a belügyminisztérium nem akarta kiengedni kötelékéből a levéltárakat. Márton szerint az RMDSZ programjának kétharmada körülbelül megvalósult. /Éltes Enikő: "A közösséget szolgáltam..." Beszélgetés Márton Árpád háromszéki képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

"A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény romániai alkalmazását ellenőrző szervezetek és intézmények megtették javaslataikat a felügyelő bizottságba. Az egyházak részéről: Gyulafehérvári Érsekség - Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó főszerkesztője, a Püspökség munkatársa; Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Dr. Fleisz János történész, Szatmári Római Katolikus Püspökség - Lepedus István, mérnök, teológus; Erdélyi Református Egyházkerület - Pap Géza püspök, (helyettese Tonk István főgondnok); Királyhágómelléki Református Egyházkerület - D. Tőkés László püspök, (helyettese Kovács Zoltán főgondnok); Unitárius Püspökség - Dr. Szabó Árpád püspök; Evangélikus Püspökség - Mózes Árpád püspök; Baptista Gyülekezetek Szövetsége - Borzási István oktatásügyi alelnök; a Temesvári Római Katolikus Püspökség még nem nevesítette megbízottját. A civil szervezetek megbízottai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József elnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - Furdek L. Tamás, az egyesület által alapított Pro Technica Alapítvány titkára, (helyettese Tibád Zoltán az EMT főtitkára); Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - Sebestyén Csaba elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József elnök; Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Lászlóffy Pál; Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor elnök; Országos Magyar Diákszövetség - Szőke Szabolcs elnök; Itthon Fiatalon Mozgalom Farkas András a Mozgalom alelnöke, (póttag Korodi Attila - a Mozgalom elnöke); Nagy Pál - MISZSZ elnök. Markó Béla szövetségi elnök, aki különben szintén tagja a testületnek, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a következő személyeket bízta meg: Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke; Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke; Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke; Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács Elnöke; Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, akit a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevezett meg. Továbbá 3 személy az ÜE részéről: Takács Csaba ügyvezető elnök; Borbély László ügyvezető alelnök; Szép Gyula ügyvezető alelnök. Ebben az esetben a három póttagot az ügyvezető elnök nevezi meg, azt is megjelölve, hogy melyik megnevezett póttag melyik felügyelő testületi tagot helyettesíti. Az SZKT, a SZET, a két frakció és az OÖT elnökei saját testületük vezetőségéből szintén kijelölnek 1-1 póttagot. /Összeállt a státustörvény végrehajtását felügyelő testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) nov. 30. és dec. 2. között tartotta VIII. Kongresszusát Herkulesfürdőn. A MISZSZ három új szervezetet (Aranyos Vidéki Ifjúsági Társaság, Nagykárolyi MADISZ, Zetelaki Ifjúsági Fórum) fogadott soraiba, tizenhétre emelve teljes jogú tagszervezetei számát. A MISZSZ megválasztották az új elnökséget /elnök: Nagy Pál/, majd meghatározták a MISZSZ 2002-re tervezett programjait. A küldöttek megállapították, hogy az erdélyi magyar ifjúság független érdek- és közképviseletét felvállaló Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezeteinek (köztük a MISZSZ-nek) fejlődése, az önálló és független magyar ifjúsági szféra építkezése az RMDSZ-szel való viszony megszakítását követően még erőteljesebben folytatódik. A kongresszus megerősítette, hogy a MISZSZ nem vállalhat közösséget azzal az RMDSZ-szel, mely olyan utánpótlási elvárásokat támasztott irányunkba, amelyek a politikai hűségre alapoztak, a közösségszolgálat elsődlegességével szemben. A MISZSZ üdvözli a kedvezménytörvényt és támogatásáról biztosítja az anyaország kormányát a jogszabály gyakorlatba ültetése során. A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége elítélte a Románia nemzeti ünnepe alkalmából felerősített magyarellenes hangulatkeltést. /A MISZSZ VIII. Kongresszusának zárónyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./"

"Dec. 7-9-e között a szovátai Teleki Oktatási Központba összehívott RMDSZ és ifjúság 2002 elnevezésű konferencián Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) létrehozásáról döntöttek a megjelent ifjúsági szervezetek. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviseletében jelen lévő Nagy Pál úgy vélte, az RMDSZ e lépéssel az ifjúság egységét bontja meg. A konferencián Markó Béla RMDSZ-elnök is jelen volt. A rendezvény résztvevői azt az Ifjúsági Keretprogramot vitatták meg, melyet Porcsalmi Bálint az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ifjúsági előadója dolgozott ki, és az RMDSZ vezetése hagyott jóvá. A program a romániai magyar ifjúsági szervezetek és az RMDSZ viszonyát hivatott intézményes keretek közé foglalni. A MIÉRT évente legalább kétszer ülésezik, tagjai az országos ifjúsági szervezetek, illetve a területi ifjúsági egyeztető tanácsok, amelyek a helyi ifjúsági szerveződések egyeztető fórumai. Markó Béla szerint nincs szükség piramisszerűen szerveződő ifjúsági struktúrákra. Megállapította, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) zárt testületté vált. A magyar kormány ifjúsági tárcája által életre hívott Magyar Ifjúsági Konferencián az erdélyi fiatalokat a Magyar Ifjúsági Tanács képviseli. A MIT azonban jó ideje megszakította kapcsolatait az RMDSZ-szel, és kilépett az SZKT-ból. A hétvégi tanácskozáson képviseltetett különböző ifjúsági egyesületek zöme valamilyen formában tagja a MIT-nek, és legtöbbjük abban a reményben tett eleget az RMDSZ meghívásának, hogy itt alkalom nyílik a MIT és a szövetség közötti nézeteltérések tisztázására. A MIT-et képviselő Nagy Pál úgy vélekedett, hogy a szovátai találkozó célja egy mondvacsinált országos ifjúsági szervezet létrehozása, amely a MIT egységét megbontva próbálja azt kiszorítani az ifjúsággal kapcsolatos döntéshozatalból. A szovátai tanácskozáson jelen lévők - az Itthon, fiatalon mozgalom, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ), az Állampolgár Menedzser Egylet, a Romániai Magyar Cserkészszövetség és az Országos Magyar Diákszövetség küldöttei - végül operatív munkacsoportot jelöltek ki, amelynek feladata a MIÉRT működési szabályzatának előkészítése. /Megszervezik az ifjúságot. Új ifjúsági csúcsszervet hoz létre az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./"

"A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Küldöttgyűlése tudomásul vette a RMDSZ kísérletét saját ifjúsági szerveződés létrehozására. A MIT Küldöttgyűlése szerint a politikai utánpótlás célját szolgáló Magyar Ifjúsági Értekezlet megalakításával az RMDSZ megosztja az erdélyi magyar ifjúsági szervezeteket, és megkérdőjelezi a nem politikai alapon szerveződő erdélyi magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége, Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége) létjogosultságát. A MIT továbbra is az RMDSZ-en és az általa létrehozott intézményeken, illetve szerveken kívül határozza meg helyét, és ifjúsági képviseletét öntörvényűen alakítja, olvasható a MIT nyilatkozatában. /MIT-nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./"

"Nemrég Szovátára rendelte-invitálta az RMDSZ az erdélyi magyar ifjúsági szervezeteket, holmi stratégiai tanácskozás céljából. Az RMDSZ egyetlen akolba szeretné terelni, majd lehetőleg közvetlenül felügyelni az erdélyi magyar fiatalokat. Nagy Pál, a hónap elején Herkulesfürdőn kongresszust rendezett Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége elnöke leszögezte: a szovátai találkozócélja az volt, hogy egy olyan mondvacsinált országos ifjúsági szervezetet hozzon létre, mely kiszorítja az autonóm ifjúsági szervezeteinket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanácsot a közéleti-politikai porondról, valamint hogy ez az új szervezet utánpótlást biztosítson az RMDSZ-nek. Nagy Pál megjegyezte, hogy amikor az RMDSZ egységéről van szó, akkor az szent és sérthetetlen, de ugyanakkor az erdélyi magyar ifjúsági szférát szét lehet rombolni, magukat erkölcsileg lejáratott ifjúsági vezetőket fel lehet karolni. Nagy Pál hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács országos szinten megszakította a kapcsolatát az RMDSZ-szel, ez nem jelenti azt, hogy adott esetekben, mikor az erdélyi magyar közösség érdekei azt kívánják, nem dolgoznak együtt az RMDSZ-szel. /T. P.: Felsőkből lesznek az alsók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

"Nyelvi játékokat, fejtörőket, fafaragást tanulhatnak azok a gyerekek, akik részt vesznek az Alsó Kis- Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (ALKIS) által Ádámoson szervezett szórványtáborban. Az egyhetes táborban 56 községbeli gyermek és fiatal vesz részt. A szövetség már második alkalommal rendez sátortábort. /Szórványtábor Ádámoson. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./"

"Szept. 11-én Kolozsváron találkozott a Magyar Ifjúsági Tanács és a Magyar Ifjúsági Értekezlet vezetősége. A magyarországi Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium által előkészített egyeztetés célja a Magyar Ifjúsági Konferencián való részvétel kérdéseinek megbeszélése volt. A MIÉRT-et Kovács Péter elnök, Porcsalmi Bálint titkár és Borboly Csaba vezetőségi tag képviselte, a MIT részéről pedig részt vett Jakab István elnök, Nagy Pál, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének elnöke és Somogyi Attila, aki a MIK állandó bizottságának is tagja. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke kifejtette: a Kárpát-medence ifjúsági szervezeteit tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencián az erdélyi régió nincs kellőképpen képviselve, hiszen mind a tíz küldöttet a MIT nevesíti. Ezért tárgyaltak. Nem jutottak végeredményre a képviseleti kérdésben, de előrelépés történt. A MIT és a MIÉRT egyetértett abban, hogy a Konferencia nem tölti be azt a feladatát, amiért létrejött, tehát nem igazán egyeztető fóruma a régió ifjúsági szervezeteinek, túlságosan elpolitizált. Jakab István, a MIT elnöke leszögezte: MIÉRT kifejezte igényét, hogy tagja legyen a Konferenciának. Egyezség született, hogy a minisztérium javaslatát, amelyeket egyeztet a régiókkal, mindannyian elfogják. /Balázsi-Pál Előd: MIT-MIÉRT egyeztetés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Tíz évvel ezelőtt, 1992. április 22-én volt az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) alakuló ülése. Az alapszabályzata szerint nem politikai szervezet, amelynek célja az aradi fiatalság kulturális, szociális, szórakozási stb. igényeinek kielégítése, folyamatos tájékoztatása kulturális, oktatási és szakmai téren egyaránt. 1993 óta az AMISZ aktív tagszervezete a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ). Egyik legrégibb rendszeres sátoros kirándulásuk (92 óta) a Kisiratosi hétvége. 1993-tól jelent meg az AMISZ kiadványa, a Fókusz, először önálló lapként, majd a HANG keretén belül, végül a Nyugati Jelenben. A Fókusz 1999-ig kisebb-nagyobb rendszerességgel megjelent, azóta szünetel a kiadása. /László Lajos: AMISZ évforduló. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./"

"Szőcs Géza költő, lapkiadó tart előadást "Költészet és érdekképviselet" címmel Aradon dec. 2-án. Szőcs Géza szerkesztője volt az Ellenpontok című szamizdat folyóiratnak. A román titkosrendőrség meghurcolta, majd külföldre kényszerítette. 1990-ben hazatelepedett, 1990 és 1991 között az RMDSZ főtitkára, 1991 és 1993 között politikai alelnöke, 1990 és 1992 között szenátor volt. 1993-tól 1999-ig, az RMDSZ-ből való kilépéséig a Reform Tömörülés és a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) tiszteletbeli elnöke. 1992-től az Erdélyi Híradó Lap- és Könyvkiadó vállalat vezetője, 2001-től a Dunánál című folyóirat szerkesztője. /Szőcs Géza Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./"

Aug. 26-án kezdődött meg Marosfőn a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISSZ) negyedik nyári tábora. A MISSZ-tábor a szervezet egyik legfontosabb rendezvénye. Célja, hogy a MISSZ ernyője alá tartozó tagszervezetek vezetői és képviselői számára megfelelő keretet nyújtson az együttműködésre. A tábor programjában az ifjúsági szervezetek pályázati- és lobbilehetőségeiről, pénzügyi menedzsmentjéről, a civil szervezetek könyvelési szabályainak ismertetéséről szóló előadások is szerepelnek. A táborral egybekötve a MISSZ országos választmányi ülést is tart. /R. A.: MISSZ-tábor Marosfőn. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 27./

Őszi műhelytáborát tartotta a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) okt. 8–10. között Algyógyon. A MIT-műhelytáborokra évente kétszer – tavasszal és ősszel – kerül sor, elsősorban a tagszervezetek vezetőinek és érdeklődő képviselőinek részvételével. A műhelytábor egyik kiemelt programrésze a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) – amely a határon túli ifjúsági szervezetek együttműködési fóruma – jelenlegi helyzetének elemzése és a fenntartásáért felelős Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) megszűnésének körülményeiről szólt. "A jelenlegi magyarországi politikai helyzet kapcsán sajnálattal vettük tudomásul, hogy az új kormányzat megszüntette a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumot. Emellett elhangzott, hogy az eddigi támogatási alapokra az újonnan kibővített minisztérium részéről ezután is számítunk", olvasható a MIT-közleményben. A küldöttgyűlés a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) Állandó Bizottságának új erdélyi képviselőjét is kijelölte. Somogyi Attila MISZSZ-elnök hároméves bizottsági tevékenységét a továbbiakban Jakab Attila, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnöke folytatja. A MIT küldöttgyűlése hosszas tárgyalás után úgy döntött: az erdélyi ifjúsági helyzet miatt a MIK-re nehezedő nyomás feloldása érdekében a MIT újból tárgyalást kezdeményez a MIÉRT-el. /Új erdélyi képviselő a MIK állandó bizottságában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Az április végén tartott Temes megyei RMDSZ-választásokon nagy botrányt kavart Valdman Kinga ifjúsági alelnökké választása. Somogyi Attila, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) elnökének kezdeményezésére a múlt héten összegyűltek a megyei szervezetek képviselői, hogy megvitassák a kialakult helyzetet, mert a Temes megyei RMDSZ-ben eddig soha sem volt ifjúsági alelnök. A kerekasztal-beszélgetésen leszögezték: a kinevezéssel kapcsolatban az RMDSZ-nek kötelessége lett volna konzultálnia az ifjúsági szervezettekkel, Halász Ferenc Temes megyei elnök ezt nem tette meg. Végül Valdman Kinga kijelentette, hogy a jövőben bármilyen rendezvényen a Temes megyei ifjúsági szervezetek álláspontját fogja képviselni. /László Árpád: Támogatást nyert Valdman Kinga. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./

Az árvíz sújtotta települések újjáépítését támogató Reconstructio 2005 Egyesület június 3-án Temesváron tartotta alakuló ülését. A nonprofit szervezet célja a kül- és belföldi, a civil szervezetektől és közadakozásból származó támogatások, felajánlások összegzése, átvétele, célba juttatása, a romeltakarításhoz munkatáborok szervezése. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, hogy azokat a helységeket karolják fel, ahol a magyarok számottevő közösséget alkotnak (Ótelek, Magyarszentmárton, Torontálkeresztes, Szigetfalu, Nagyomor, Nagybodófalva, Temesfalva, Begamonostor). A Reconstructio 2005 létrehozására a civil szervezeteket és a történelmi magyar egyházakat kérték fel. Egy-egy képviselővel és szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban az ifjúsági szervezetek tömörülése (a TEMISZ, a MISZSZ, a TMD és a végvári Pro Community Egyesület), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Bartók Alapítvány, a Máltai Segélyszolgálat és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, illetve a római katolikus egyház és a Caritas. Ezeken kívül az alapítók közé tartozik a Temes megyei RMDSZ, a református egyház, a Szórvány Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az újszentesi Víz és Csatornázási Egyesület, a lugosi Arató Andor Egyesület és a zsombolyai Csekonics Alapítvány. Az RMDSZ küldöttje Sütő-Udvari Magda szociális alelnök, akit megválasztottak a Reconstructio 2005 elnökének. Alelnököknek Fazakas Csabát, a református egyházmegye esperesét és Heinrich József újszentesi plébánost választották, a titkári teendőket ellátót az ifjúsági szervezetek nevezik meg. Az egyesületnek egyetlen fizetett alkalmazottja lesz, a munka dandárját végző ügyvezető; a jelentkezők közül Kelemen Orsolyát választották ki, de megegyeztek abban, hogy a “második helyezett” Szőcs Béla szakértelmét és tanácsait is igénybe veszik. Az alapítóknak tízmillió lejes “belépőt” kell fizetniük. /P. L. Zs.: Megalakult a Reconstructio 2005 Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elfogadhatatlannak tartja azt az ifjúsági törvénytervezetet, amelyet kilenc parlamenti képviselő készített, és az RMDSZ ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) népszerűsít, olvasható a MIT közleményében. A MIT egyik tagszervezetének – a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) – képviselői részt vettek a Román Ifjúsági Tanács (CTR) keretén belül egy olyan átfogó ifjúsági törvénytervezet kidolgozásában, melyet jelenleg a parlament illetékes szakbizottságai véleményeznek. Ez olyan általános elveket tartalmaz, amelyek az államot nem kötelezik konkrét cselekvésre. /Ifjúsági törvénytervezet MIÉRT módra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 5./

Augusztus 4-én ötödik alkalommal nyílt meg a MISZSZ (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége)-tábor Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. A MISZSZ tizenötödik születésnapjával is egybeeső háromnapos rendezvény- és bulisorozat változatos programmal várja az érdeklődőket, az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek képviselőit, tagjait. Képzések is lesznek. /Nagy Botond: Misszesek Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) idei első ülését március 17–19. között Őrvidéken, az ausztriai Felsőőrön tartotta. A romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) küldöttei az Összhang elnevezésű érdekegyeztető fórumba tömörült Kárpát-medencei magyar hallgatói szervezetek képviselőivel ismételten felhívták a figyelmet a magyar Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) határon túli pályázati kiírásainak hiányosságaira. Olyan támogatási rendszer bevezetését szorgalmazták, ami a pályázati kiírások időbeni átütemezésére vonatkozik, alkalmazkodva a pályázó szervezetek éves rendezvény-naptárának tervezéséhez. A pályázati folyamat egyszerűsítését is kérték, és megelégedésükre a pályázatok szerződéskötéseinek teljesíthetetlen feltételét visszavonták. A küldöttek továbbá kérték, hogy a MIK továbbra is támogassa a különböző határon túli régiók autonómia-törekvéseit, és a konferencia zárónyilatkozatában üdvözölték a március 15-én Székelyudvarhelyen kinyilvánított önrendelkezésre vonatkozó közakaratot is. A nyilatkozatban egyebek között helyeselték az Agora Információs Irodahálózat bővítését (Felsőőr, Kassa, Nagyvárad), és azzal a kéréssel fordultak a Szülőföld Alap Tanácsához, hogy kezelje prioritásként a határon túli ifjúság ügyét (kollégiumok, ifjúsági szálláshelyek felújításának támogatása, a hallgatói szervezetek is részt vehessenek a Szülőföld Alap által meghirdetett pályázatokon), amit a magyarországi választások után alakuló új magyar kormánytól is elvárnak. /A MIK felsőőri ülésén  vett részt a MISZSZ. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

A Magyarországi Ifjú Németek Közössége (GJU) szervezésében került sor április első felében Pécsen az Európai Nemzetek Fiataljai (Youth of European Nationalities – YEN) húsvéti szemináriumára és küldöttgyűlésére. A találkozón 14 országból érkezett 26 európai kisebbség közel 120 fiatal képviselője vett részt. A fiatalok tájékoztató előadásokon, felkészítéseken, kulturális eseményeken és Pécs-környéki kirándulásokon is részt vehettek. A YEN teljes jogú tagjaként a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) Dukász Magort (TEMISZ) és Somogyi Attila elnököt bízta meg, hogy képviselje az ernyőszervezetbe tömörült romániai magyar ifjúsági szervezeteket. Idén ősszel a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFO) meghívására Szabadkára, a délvidéki magyarokhoz látogatnak az európai kisebbségek fiataljai, jövőre pedig az okcitán és baszkföldi ifjak várják Franciaországba a YEN-t. /A YEN küldöttgyűlésén a MISZSZ. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

Az erdélyi magyar ifjúsági szféra s tagolódásának feltérképezése nehéz szociológiai munka. A Magyar Ifjúsági Tanács elnökét, Sándor Krisztinát, és a Magyar Ifjúsági Értekezlet egyik vezetőjét, Kovács Pétert arról kérdezték: milyen igények hozták létre a MIT-et, illetve a Miértet. A Magyar Ifjúsági Tanács 1995-ben alakult meg a már létező országos szervezetek – Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, egyházi ifjúsági szervezetek (IKE, ODFIE) – érdekképviseleti szövetségeként. Létrehozásában nagy szerepet játszott, hogy az RMDSZ SZKT-ban az ifjúságnak szánt helyeket el kellett osztani; az RMDSZ-nek is könnyebb volt egy közös érdekképviseleti szervezettel egyeztetni, mint egyenként az akkori országos szervezetekkel. A MIT 2001 júniusában kivált az RMDSZ-ből, és a civil szférában jelölte meg a helyét. „Úgy ítéltük meg, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége egyre inkább eltért az erdélyi magyar nemzeti közösség valós érdekeinek a képviseletétől” – jelezte Sándor Krisztina. A MIT jelenleg hét országos jellegű ifjúsági szervezetet tömörít, melyek közül mindenik több helyi (vidéki és városi) szervezettel rendelkezik – diákszervezetektől a cserkészcsapatokon át az egyházi ifjúsági szervezetekig. A MIT szintjén a közös érdekvédelem, illetve általában az erdélyi magyar (ifjúsági) élet javítása fontos. A Magyar Ifjúsági Értekezlet 2002-ben jött létre, és azokat az ifjúsági szervezeteket és egyesületeket tömöríti, amelyek országos és helyi szinten vállalják az együttműködést az RMDSZ-szel. Kovács Péter társelnök – aki „civilben” az RMDSZ ifjúsági főosztályát vezeti – szerint elsősorban kisebb városi és szórványban működő szervezetben jelentkezett az igény az országos szintű összefogásra. Így jöttek létre, az alulról történő építkezés elve alapján elsőként a megyei/területi ifjúsági tanácsok, majd 1998-ban az Itthon, Fiatalon mozgalom. /Cs. P. T.: Tudják, hogy MIT, azt is, hogy Miért. Jelenleg két nagy ernyőszervezet képviseli az erdélyi magyar ifjúságot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) képviselői a múlt hét végén részt vettek a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) kolozsvári küldöttgyűlésén, ahol felháborodásukat fejezték ki az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának idei ifjúsági szaktestületi döntései miatt. Szerintük a részrehajló, a MISZSZ-t és több tagszervezetét hátrányosan érintő elbírálás ismeretében a MIT ernyője alá tömörült országos szervezetek ifjúsági szaktestületi képviselőinek mihamarabbi visszahívását kérték. A MISZSZ rendezvényei között szerepel a június 23–25. között Zeteváralján sorra kerülő projektmenedzsment-képzés (az Udvarhelyi Fiatal Fórummal közösen szervezik), a “tusványosi” táborban július 22-én megrendezendő kábítószer-ellenes és a szexualitás kultúrtörténetét bemutató előadássorozat, valamint az augusztusi erdélyi találkozó a Youth of European Nationalities (YEN) képviselőivel. Az Autonómia Ma! mozgalom keretében tervezett székelyföldi kerékpártúrát, melyet az önrendelkezés fogalmának és ügyének népszerűsítésére szerveznek, szintén támogatja a MISZSZ. /MISZSZ kontra IKA-alkuratórium. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Az Illyés Közalapítványnak (IKA) írt nyílt levélben tiltakozik az erdélyi országos ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) az IKA Romániai Alkuratóriuma Ifjúsági szaktestületében történt pályázati elbírálások módszere és eredménye miatt. Mint írják, közismert tény, hogy a hazai alkuratórium, illetve a szaktestületek többségében az RMDSZ iránt elkötelezett személyekből állnak. Aki jártas a hazai magyar köz- és politikai életben, arról is tud, hogy a MIT és az RMDSZ országos vezetősége között kialakult lehetetlen állapot immár több mint öt éve tart. Az RMDSZ vezetése az elhallgatás és a gazdasági ellehetetlenítés minden eszközét kihasználva továbbra is ellenségesen viszonyul a MIT-hez, és ez tükröződik a szaktestület döntésében is. Az Ifjúsági Szaktestületben hozott döntések módszertana minden szakmaiságot nélkülöz. A beérkezett 531 pályázatból 124 nyert, ebből a MIT és tagszervezetei (hét országos ifjúsági szervezet, valamint azok helyi fiókjai, illetve szervezetei) a leadott 99 pályázatra összesen 2 250 000 forintot, míg az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT és tagszervezetei a leadott 85 pályázatra 5 365 000 forintot kaptak. Az egyik csoportosuláshoz sem sorolható szervezetek kb. 3 165 000 forintban részelültek. (Százalékban kifejezve a MIT 21, a MIÉRT 50 százalékot kapott.) A szaktestületi ülésen 50 perc alatt döntöttek, a tagok többsége ugyanis előre egyeztetett döntéssel érkezett, így csak felsorolásszerűen vették át a pályázatok listáját. E döntés alapján a MIT két országos ifjúsági szervezete, a MISZSZ és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) egyetlen pályázatára sem kapott támogatást, ezzel szemben a MIÉRT-nek ernyőszervezetként 700 ezer forintot ítéltek meg. A kép teljességéhez hozzátartozik az is, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem különböző karain működő hallgatói önkormányzatok támogatását sem tartotta szükségesnek az Ifjúsági Szaktestület. A MIT június 17-i küldöttgyűlésén több országos tagszervezet szorgalmazta a tanács két szaktestületi tagjának azonnali visszahívását, mivel értelmetlennek látják a szaktestület ülésein folytatott szélmalomharcot. Ezek ismeretében a Magyar Ifjúsági Tanács elnöksége nevében Sándor Krisztina, a MIT elnöke, Somogyi Attila, a MISZSZ elnöke, Nagy Tibor, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület elnöke, Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke, Kis Zoltán, az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének elnöke kéri a kuratóriumot, hogy: ,,1. Vizsgálják felül a Romániai Alkuratórium Ifjúsági Szaktestületében hozott döntéseket, és adjanak nyilvános magyarázatot a szaktestületi döntésekre és annak módszertanára. 2. Az őszre tervezett szaktestületi tisztújítások során vegyék figyelembe mindenekelőtt az Illyés Közalapítvány vonatkozó okiratát. Idézet a 21. fejezetből: A Kuratórium a határon túli magyar közösségek demokratikusan megválasztott vezetőséggel rendelkező, országos hatáskörű képviseleti és szakmai szerveit a Kuratórium munkáját segítő testületek (alkurató­riumok) létrehozásával bízhatja meg. Az elmúlt években többször is kértük, hogy a pénzalapok szétosztásában a politikai tényezők mellett a civil szervezetek és egyházaink is beleszólási joggal rendelkezzenek. Az erdélyi magyar civilszférában az elmúlt években az IKA Romániai Alkuratóriuma igen sokat veszített hiteléből. Immár az RMDSZ elnöke részéről is érkeztek olyan jelzések, miszerint a jelenlegi támogatási rendszer nem működhet így tovább. Bízunk abban, hogy a közeljövőben a politikum részéről valóban lesz kellő akarat arra, hogy a jelenlegi rendszert közösen megváltoztassuk.” /Meg kell változtatni a jelenlegi rendszert (Nyílt levél az Illyés Közalapítvány kuratóriumához). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány közvetítésével részt vett a szatmárnémeti CREST Forrásközpont által kiírt meghívásos pályázaton. A nyertes pályázattal a MISZSZ több szórványvidéken (is) tevékenykedő ifjúsági szervezetének biztosított irodai számítógépeket. A nagyszalontai MIDESZ, az érmihályfalvi MIDESZ, a nagykárolyi MADISZ, az avasújvárosi MADISZ, a szászrégeni MADISZ, az aradi AMISZ, valamint a felsőbányai MADISZ és a temesvári TEMISZ nem csupán a helyi ifjúsági közösségek terén folytatnak alapvető értékmegőrző tevékenységet, hanem régióik szintjén ismert és elismert hagyományteremtő rendezvényeket is szolgáltatnak – áll a MISZSZ sajtószolgálatának közleményében. /Számítógépek ifjúsági szervezeteknek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Csíkszépvízen rendezett nyári táborán közéleti, kulturális témájú előadások hangzottak el. A tagszervezetek (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a Románia Magyar Cserkészszövetség) képviselőin kívül jelen voltak az Erdélyi Magyar Ifjak és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének vezető tagjai is. A tábor egyik legfontosabb részeként a résztvevők elemezték a július végén lezajlott, Tekerj rá! jelszavú, az autonómia népszerűsítésért szervezett székelyföldi biciklitúrát. Terveket körvonalaztak az autonómia ügyének mozgalom szinten történő népszerűsítésére, emellett a politikum irányába megvalósuló nyomásgyakorlás módozatai is szóba kerültek. Dr. Pap Kincses Emese a Sapientia Egyetem tanára a kulturális globalizáció veszélyeit latolgatta előadásában. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért egyesület elnöke nemzetpolitikai helyzetképet vázolt fel. Végül tisztújítást tartottak, a korábbi elnökséget megerősítették tisztségében: Sándor Krisztina elnök, Bardócz Csaba és Hupka Félix alelnökök, Tarr Margit titkár maradtak a MIT élén a következő egy évre. /III. MIT-tábor: tovább az autonómiáért! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

A kolozsvári csendőrség székhelyén kérdőre vonták a december 7-i tüntetést megzavaró négy fiatalembert. Az Új Generáció Pártja (PNG) képviseletében hangoskodó Ionut Tene és három társa elmondták: nem akarták megzavarni a tüntetést, csupán békés párbeszédet kezdeményeztek a jelenlevőkkel. A csendőrök figyelmeztetésben részesítették, majd útjukra bocsátották őket. Ennek dacára az Erdélyi Magyar Ifjak azt fontolgatja, hogy bűnügyi feljelentést tesz ellenük. A Bolyai Kezdeményező Bizottsággal (BKB) szolidarizáló nyilatkozatot tett közzé a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ). Ebben elítélte a BKB két alelnökének, Hantz Péternek és Kovács Lehelnek a tanári állásából való menesztését. A MISZSZ az Európai Népcsoportok Ifjúsága (Youth of European Nationalities – YEN) teljes jogú tagjaként az egyik legbefolyásosabb európai ifjúsági ernyőszervezethez fordul, hogy az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) szintjén is megjelenítse a két kizárt magyar oktató ügyét. /E.-R. F.: Figyelmeztették a BKB-tüntetés rendbontóit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./