Április 15-én Aradon rendezte meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az Aradi Magyar Ifjúsági Tanács és az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet a III. Partiumi Konferenciát, melynek témája az ifjúsági és a megyei, illetve a helyi tanácsok együttműködése volt. Bognár Levente alpolgármester elmondta, hogy a találkozó célja a fiatalok támogatása, illetve bevonása az önkormányzatokba. Horváth Levente alprefektus, Borboly Csaba, a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet) elnöke, Kereskényi Gábor szatmárnémeti városi tanácsos, illetve Szabó József MIÉRT elnökségi tag, Bihar Megyei Ifjúsági Tanács-tag tartott előadást. /Szepesi Bea: Fiatalok a döntéshozatalban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 20./

Erdélyben a tavalyi magyarországi népszavazás után még mindig ellenségesen viszonyulnak az emberek a magyarországi kormánypártokhoz. Ezt bizonyítja, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt nem hívták meg a július 3–9. között zajló, a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című tusnádfürdői táborba, ezzel szemben a román kormányfő kapott meghívót. Borboly Csaba, a diákszemináriumot szervező, az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke elmondta: noha tavaly jelen volt a táborban Medgyessy Péter, akkori magyar kormányfő, az idén nem küldtek meghívót Gyurcsánynak. Borboly közölte: egyrészt felmérést készítettek a fiatalok között, akiknek az volt az óhajuk, hogy a magyar miniszterelnököt ne hívják meg, másrészt pedig a táborban a szakmai részre, az integrációval kapcsolatos kérdésekre kívánnak hangsúlyt fektetni. A táborban az RMDSZ számos tisztségviselője mellett jelen lesz Baráth Etele integrációs miniszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. A szervezők Calin-Popescu Tariceanu román miniszterelnököt és Mihai Razvan Ungureanu román külügyminisztert is meghívták, de ők elfoglaltságukra hivatkozva közölték, nem tudnak részt venni az előadáson. /Dermedt magyar–magyar viszony. Gyurcsányt nem hívták meg Tusnádfürdőre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elfogadhatatlannak tartja azt az ifjúsági törvénytervezetet, amelyet kilenc parlamenti képviselő készített, és az RMDSZ ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) népszerűsít, olvasható a MIT közleményében. A MIT egyik tagszervezetének – a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) – képviselői részt vettek a Román Ifjúsági Tanács (CTR) keretén belül egy olyan átfogó ifjúsági törvénytervezet kidolgozásában, melyet jelenleg a parlament illetékes szakbizottságai véleményeznek. Ez olyan általános elveket tartalmaz, amelyek az államot nem kötelezik konkrét cselekvésre. /Ifjúsági törvénytervezet MIÉRT módra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 5./

Július 4-én kezdődött a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által a Hargita megyei Tusnádfürdőn szervezett II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diáktábor. Előadást tartott Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, valamint Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Veress úgy ítélte meg, hogy az önkormányzati jogharmonizáció terén Románia nagyvonalakban teljesíti az uniós elvárásokat. A kisebbségi törvénytervezetről szóló tusnádfürdői előadásában, Markó Attila kisebbségügyi államtitkár megjegyezte, jelenleg is akadnak olyan kormánykoalíciós politikusok, akik megpróbálják megakadályozni az érdekvédelmi szervezet célkitűzéseit. /K. O.: Elkezdődött a MIÉRT diákszeminárium Tusnádfürdőn. Mona Musca a kormánykoalíció Pruteanuja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Nem a Tusványos ellentábora kíván lenni a Tusnádon megkezdődött, az RMDSZ mellett működő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett diákszeminárium – szögezte le Borboly Csaba szervező, a Hargita megyei tanács alelnöke. Ezen a héten Tusnádon megfordulnak az RMDSZ vezetői, Magyarországról a határon túli magyarság kérdéseivel foglalkozó, illetve integrációs szakemberek érkeznek. /Farkas Réka: Nem ellen-Tusványos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

Július 9-én befejeződött Tusnádfürdőn a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) által szervezett II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszemináriumon. Tariceanu miniszterelnök bejelentette, hogy lemond, emiatt több miniszter nem jött el a szemináriumra, köztük Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Winkler Gyula gazdasági és kereskedelmi miniszter sem. Borbély László területrendezési miniszter úgy ítélte meg, hogy a kormánynak nem kellett volna lemondania. Valamennyien elmondták: a válság veszélybe sodorja Románia európai uniós csatlakozását. Borboly Csaba főszervező, a MIÉRT elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy a táborba nem jött el Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, Baráth Etele, a magyar kormány integrációs minisztere, illetve Szabó Vilmos államtitkár. Idén a magyarországi Ifjúsági Minisztérium nem támogatta ezt a tábort. Sokan ígértek pénzt, azonban csupán a Táncsics Alapítványtól és a Határon Túli Magyarok Hivatalától kaptak anyagi támogatást a diáktábor megszervezésére. /Kiss Olivér: Véget ért a tusnádfürdői diákszeminárium. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Nem Tusványos ellentábora a hónap elején lezajlott EU Belépő nevű MIÉRT-rendezvény, jelentette ki Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke. Borboly szavai tökéletesen megfelelnek a valóságnak, mert diákszemináriumuk versenyképtelen Tusványossal szemben, írta Bagoly Zsolt. A MIÉRT felvonultatja az RMDSZ első- és másodvonalbeli politikusait, akik az irányításuk alatt álló intézmény jótéteményeit ecsetelgetik. A rendezvény legfontosabb kijelentése Takács Csabától származik: Sürgős reformra, átszervezésre szorul a határon túlra irányuló támogatások rendszere. A „támogatási rendszert a politikától függetlenné kell tenni”. Mert „a különböző kormányok más-más szempontokat, prioritásokat tartanak szem előtt támogatáspolitikájuk kialakításában”. Az RMDSZ vezetősége tehát nem számolja fel az erdélyi magyarság fölött gyakorolt hatalmának legfőbb forrását, hanem a közelgő magyarországi kormányváltás miatt e hatalmat szeretné a jövő számára is biztosítani. Ezen a szemináriumon nem a nemzetstratégiáról és az autonómiáról volt szó, csak az EU-csatlakozásról, ezzel a magyarországi kormánypártok üzenetét közvetítették: az EU majd mindent megold: nem kell nemzetegyesítés, autonómia, mert úgyis eltűnnek a határok. /Bagoly Zsolt: Tusványos silány utánzata. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 12./

A Kárpát-medencében élő fiataloknak az új korszak, a modernizáció hajtóerejévé kell válniuk – mondta Nagyváradon Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter, aki megbeszélést folytatott az erdélyi Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőivel, Borboly Csabával, a MIÉRT elnökével, Szabó Ödönnel, az RMDSZ Bihar megyei tanácsosával és Bíró Rozáliával, Nagyvárad alpolgármesterével. A tárcavezető meglátogatta az eMagyarország ifjúsági tábort. Ebben az évben 3200 határon túli és anyaországi fiatal nyaralt magyarországi táborokban, köztük több mint hétszáz erdélyi fiatal – mondta. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003 nyarán indította útjára az eMagyarország Ifjúsági Programot. /Fiatalok a Kárpát-medencében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

„A fiatal nemzedéknek az eddiginél jóval fontosabb szerepe van abban, hogy a romániai magyar társadalom hogyan illeszkedik be az integrálódó, globalizálódó világba” – jelentette ki szeptember 4-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) negyedik alkalommal, Fiatalság az információs társadalomban címmel megrendezett hétvégi akadémiáján, a Nagyvárad melletti Félixfürdőn. Markó Béla kifejtette, Erdély az elmúlt időszakban – az infrastruktúra tekintetében – hátrányos helyzetbe került az ország többi részéhez képest. Borbély László területrendezési miniszter is hasonlóan vélekedett, kitérve arra, hogy nincs átfogó fejlesztési koncepció. Elmondta, a jelenlegi gazdasági régiók túl nagyok, de azok átalakítása azért is nehéz, mert a bukaresti ellenállás mellett a brüsszeli illetékesek is kitartanak mellettük. Kovács Kálmán, a budapesti Informatikai és Hírközlési Minisztérium vezetője arról beszélt, az új technológiák hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar közösségek a fejlődés motorjává váljanak az általuk lakott térségekben. Romániai kollégája, Nagy Zsolt a nemzeti fejlesztési terv informatikai szegmenséről beszélt, és elmondta, idén 150, jövőre pedig 200 teleházat hoznak létre országszerte. A Maros megyei Mezőbándon pedig kísérleti jelleggel bevezetik a Powerline Communication nevű technológiát, melynek lényege, hogy az internet- és telefonszolgáltatás a villamos vezetékeken keresztül történik. /Balogh Levente: Fiatalok, információk és régiófejlesztés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./ Az RMDSZ jól döntött, amikor tudatosan, programszerűen felvállalta a szervezet fiatalítását: a fiatal szakembereknek ugyanis döntő szerep jut az európai uniós csatlakozás véghezvitelében, abban, hogy az erdélyi magyarság nyertese és ne vesztese legyen a csatlakozásnak – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szeptember 3-án, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) szervezte konferencián. A négynapos tanácskozáson az RMDSZ elnöke mellett a MIÉRT tagszervezeteinek mintegy nyolcvan képviselője, valamint számos szakértő, miniszter, államtitkár, parlamenti képviselő volt jelen. Markó nehezményezte, hogy a kormány nyolc hónapja alatt csupán tíz kilométer sztrádát sikerült építeni az országban. /A fiataloknak döntő szerepük van a csatlakozás véghezvitelében. Markó Béla a félixfürdői MIÉRT-konferencián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

A helyi közigazgatás hatáskörének növelése az elsődleges célja az RMDSZ-nek a közigazgatási törvény módosítása kapcsán – jelentette be Veres Emőd, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Zilahon, ahol a partiumi fiataloknak szervezett tanácskozást az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT, a Romániai Magyar Jogászok Egyesülete, illetve az RMDSZ ügyvezető elnöksége. A különböző minisztériumi kirendeltségeket a prefektus hatásköre alól a megyei tanács hatáskörébe kellene utalni. Második legfontosabb cél a kisrégiók törvényes kereteinek rögzítése. A tapasztalat szerint több megyében a prefektus akadályozza a kistérségi társulások hatékony működését. Emellett a különböző tisztségekkel járó feladatkörök pontos körülhatárolása is szükséges. A megyei tanácselnök esetében az RMDSZ hajlandó lenne elfogadni, hogy leváltásához az egyszerű többség is elég legyen, az alpolgármesterek esetében azonban a szövetség ragaszkodik a kétharmados többséghez. /J. L.: Bővítené a helyi közigazgatások hatáskörét az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Szeptember 23-án egy több mint féléve dédelgetett terv megvalósulása indult meg a Krassó-Szörény megyei RMDSZ égisze alatt. Costan Melánia, a magyar igazolványokkal foglalkozó információs iroda egyetlen embere eltökélte, hogy megpróbálja összeszedni és megszervezni a megye magyar ifjúságát. A megbeszélésen tizenhárom fiatal vett részt, meghívottként ott volt Seres Péter alprefektus megyei RMDSZ elnöki minőségében, illetve az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ifjúsági és szórványügyekkel foglalkozó alelnöke, Kovács Péter, aki már több ízben is megfordult Resicabányán. Az összejövetelen megszületett a Juventusz nevű szervezet. Se elnöke, se választmánya, illetve vezetősége nincs, amolyan baráti köztársaság, ahol mindenki határozottan elvállalt valamit. Elsődleges cél a városi és a megyei magyar ifjúság összefogása. A tevékenységi körök a sport és kirándulás, a néptáncoktatás, a magyar buli, a filmklub, internetklub-működtetés, képzések megszervezése. A Juventusz felvételét fogja kérni a MIÉRT-be. /Makay Botond: Juventusz névvel “köztársaság” Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./

Király András képviselő azzal fenyegetőzik, hogy kilép Aradon a belvárosi református egyházközség presbitériumából. A képviselő nyilatkozatának túlfogalmazásait már Szerediné Barabás Ibolya helyre tette a Nyugati Jelen hasábjain. Borbély Zsolt Attila az ügy politikai vonatkozásairól írt. Király András meglepően tudatlannak is mutatkozott a MIT /Magyar Ifjúsági Tanács/ vonatkozásában, holott e szervezet több mint fél évtizedig képviselte az ifjúság érdekeit az RMDSZ-en belül, s eleve az RMDSZ bábáskodásával jött létre. Csak miután nem volt hajlandó követni 1996-tól az RMDSZ politikai vonalát, kényelmetlenné vált, s 2003-ban “lecserélésre” került egy saját kinevelésű, “rugalmasabb” szervezetre, a MIÉRT-re. Felháborító, hogy Király Baracsi Levente lelkészt hibáztatta. Király András nem átallotta a rendőrségen feljelenteni a Magyar Polgári Szövetséget a tavalyi választások idején, hogy azután rendőrök járjanak házról házra és nyugdíjasokat rémisszenek meg azzal, hogy mit írtak alá és mit nem. Mit kellett volna tennie Baracsinak? El kellett volna kérnie előzetesen Sándor Krisztina beszédét? Király András álláspontja egy letűnt korszak hatalmi reflexeit idézi. /Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

Politikai mozgalommá kíván alakulni az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és az RMDSZ-en belüli politikai platformként akar tevékenykedni, jelentette be Borboly Csaba elnök október 29-én, a szervezet országos küldöttgyűlésén. A testület ülése előtt kétnapos konferenciát tartottak a Székelyföldi önkormányzatok lehetőségei az EU-csatlakozás előtt témakörben. Borboly Csaba mondta, a MIÉRT tagszervezeteinek száma közel száz, ennek fele pedig Csíkszéken működik, a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) tagszervezeteként. /Sarány István: Politikai mozgalommá válna a MIÉRT. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 31./

Salat Levente politológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a Kossuth Rádió Tizenhat óra című műsorának adott nyilatkozatában sötét jövő jósolt a romániai magyar közösségnek. Salat úgy látja, az erdélyi magyarság az elmúlt 15 évben nem bízott eléggé a saját erejében, emiatt valószínű, hogy nem fogadják el a kisebbségi törvényt, ha pedig el is fogadják, akkor az alkalmazhatatlan lesz. Salat Levente szerint rendezni kell az erdélyi magyar közösség viszonyát egyrészt a román állammal, másfelől a magyar állammal. Mindkét országnak érdeke a romániai magyarság kivándorlása Magyarországra. Annak a közösségnek, amelynek a társadalmi szerkezete nagymértékben az idős generációk felé tolódik el, annak nincs politikai jövője, ezért etnográfiai színfolttá redukálódhat néhány évtizeden belül. – Megdöbbenéssel értesült az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöksége a rektor-helyettes nemzetpolitikai megállapításairól – olvasható közleményükben. Kovács Péter társelnök és Borboly Csaba elnök szerint megalapozatlan az a megállapítás, hogy az erdélyi magyarság nem volt elég körültekintő, nem bízott eléggé saját erejében. – Szerintük az utóbbi 15 évben elért eredmények cáfolatát adják ezen sommás megállapításnak. A gyarapodó iskolahálózat, a gazdagodó civil világ, a magyarlakta vidékek javuló gazdasági helyzete, a közösségi javak visszaadása, a csökkenő mértékű kivándorlás mind azt bizonyítják, van jövője a magyar nemzeti közösségnek. A rektor-helyettes megnyilatkozása közvetve kivándorlásra ösztönzi az erdélyi magyar fiatalokat. Salat Leventének a szülőföldön való maradás lehetőségeinek megteremtése tartozik feladatkörébe. Ellentmondás van megnyilatkozása és az intézményvezetői pozíciója között. /Vita az erdélyi magyarság sorsáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

A Miért hivatalos közleményben megdorgálta Salat Leventét, a kolozsvári tudományegyetem rektor-helyettesét, írta Rostás-Péter István, a lap munkatársa, aki ezt helytelenítette. Salat szerint mindkét ország érdeke a magyarság kivándorlása Magyarországra. Az újságíró emlékeztetett: 1992 és 2002 között Erdélyben többtucat település vált magyarmentessé, és szembeötlően megnőtt a száz fő alá csökkenő faluközösségek aránya. /Rostás-Péter István: Repül a nehéz szó… = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

„Nem elég a mandátum megszerzése, bizonyítanunk is kell, hogy megérdemeltük a választók bizalmát” – nyilatkozta Borboly Csaba elnök a Magyar Ifjúsági Értekezlet Önkormányzati Tanácsának hét végi, marosfői ülését követően. „A tanácskozás másik fontos hozadékának tartom, hogy megjelent számos kormányzati tisztségviselő, akik az önkormányzatok számára nagyon fontos lehetőségeket ismertettek” – hangsúlyozta az elnök. A rendezvényen Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter az önkormányzatok és infrastruktúra viszonyáról tartott előadást, Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár környezetvédelmi helyzetjelentést ismertetett, szintén előadásokat tartott Csutak István és Jakab István államtitkár. „A tanácskozás egyik fő célja volt kialakítani azt a közösséget, amely 10-15 év múlva a romániai közéletben meghatározó szerepet vállalhat” – vélte Kovács Péter RMDSZ ügyvezető alelnök, a Miért társelnöke. /Bizonyítani akarnak a fiatalok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Dr. Jakab Attila indulatosan elutasította a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöksége, Borboly Csaba elnök és Kovács Péter társelnök által november 29-én kiadott közleményt, melyben elítélték Salat Leventének a Kossuth Rádióban elhangzott kijelentését. Jakab szerint ez az elítélés zsigeri értelmiségellenesség, továbbá a BBTE-t összetévesztik az egykori kommunista pártfőiskolával. Valóság ugyanis a fiatalság elvándorlása, az elöregedés, a romániai magyarság demográfiai és szellemi térvesztése. A MIÉRT elsődleges célja lenne azoknak a társadalmi, gazdasági viszonyoknak a javítása és megváltoztatása, amelyek Hargita megyében uralkodnak, ahol magyar semmizi ki a magyart. /Dr. Jakab Attila, aki teljes mértékben egyetért Salat Levente nyilatkozatával: A diktatúra vonzáskörében – Keresetlen szavak a MIÉRT közleményére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Dr. Salat Leventének, a BBTE rektor-helyettesének a Kossuth Rádió Tizenhat Óra című műsorában november 26-án elhangzott megállapításait kifogásolta a MIÉRT elnöki nyilatkozatában, ezt a nyilatkozatot kritizálta élesen – diktatórikus gondolkodást, értelmiségellenességet emlegetve – Rostás-Péter István és Dr. Jakab Attila a Szabadság hasábjain. Erre reagált most Borboly Csaba, a MIÉRT elnöke. Nem igaz, hogy Salat Levente szavait a rádió internetes kiadása elferdítve, szövegösszefüggéseiből kiforgatva hozta le, ahogy Salat állította a Krónika december 2-i számában. Valójában Salat Levente azt mondta a rádióban, hogy „az erdélyi magyar közösség legnagyobb része átköltözik Magyarországra. Ez a magyar nemzetnek, a magyar államnak is a javát szolgálná.” Salat Levente tehát elismerheti, hogy rosszul fogalmazott, és nem ez a valódi véleménye. Azonban ez elhangzott. Salat Leventétől, az erdélyi magyar közösség felelős vezetőjétől joggal várható el, „hogy azoknak a céloknak a szolgálatában dolgozzon, amelyeket a közösség kinyilvánítottan magáénak vall. Ez pedig az a gondolat, hogy van magyar jövő Erdélyben” – hangsúlyozta Borboly. „Ráadásul Salat úr szavai olyan pillanatban hangzottak el, amikor a kisebbségi törvény elfogadásával Románia stratégiai döntés előtt áll.” /Borboly Csaba: Megjegyzések a Salat-vitához. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Előzmény: a) Vita az erdélyi magyarság sorsáról, Szabadság, nov. 30. b) Rostás Szabolcs: „Nem bujtatok kivándorlásra” Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi magyarság perspektíváiról, Krónika, dec. 2. c) Dr. Jakab Attila, aki teljes mértékben egyetért Salat Levente nyilatkozatával: A diktatúra vonzáskörében – Keresetlen szavak a MIÉRT közleményére, Szabadság, dec. 7.

Dr. Jakab Attila visszatért Borboly Csabával /a MIÉRT elnöke és a Hargita Megyei Tanács alelnöke/ való vitájára. Hangsúlyozta, hogy nem „Salat Levente szavai határozzák meg a magyar közösség sorsát és jövőjét, hanem a közállapotok: az a tény, hogy a régi-új székelyföldi magyar nomenklatúra számára egyszerűen nincsenek törvények.” Jakab Attila javasolta, hogy állítsanak fel parlamenti vizsgáló bizottságot a Hargita megyei közállapotok kivizsgálására, ebben a munkában RMDSZ-es politikus ne vegyen részt. Másik javaslata: a Hargita megyei igazságügyi szervek magyar nemzetiségű hivatalnokait le kell cserélni. /Dr. Jakab Attila: A székelyföldi feudálkommunizmus. Borboly Csaba megjegyzéseinek észrevételezése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Előzmény: Előzmény: a) Vita az erdélyi magyarság sorsáról, Szabadság, 2005. nov. 30. b) Rostás Szabolcs: „Nem bujtatok kivándorlásra” Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi magyarság perspektíváiról, Krónika, 2005. dec. 2. c) Dr. Jakab Attila, aki teljes mértékben egyetért Salat Levente nyilatkozatával: A diktatúra vonzáskörében – Keresetlen szavak a MIÉRT közleményére, Szabadság, 2005. dec. 7. d) Borboly Csaba: Megjegyzések a Salat-vitához. = Szabadság (Kolozsvár), 2005. dec. 20.

Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár és Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke magyar szakértőket toboroznak a Környezetvédelmi Minisztériumban létrehozott köztisztviselői állások betöltésére. E köztisztviselők feladatkörébe tartozik majd a környezetvédelemre szánt európai pénzalapokból finanszírozott projektek regionális szintű menedzselése. Kovács Péter elmondta, hogy felveszik a kapcsolatot a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), a Romániai Doktoranduszok és Fiatal Kutatók (RODOSZ), a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) képviselőivel. A lehetőségről tájékoztatják a környezetvédelemmel foglalkozó Zöld Erdély Egyesület szakmai szervezetet. /Köztisztviselőket toboroznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Az Etnikumközi Hivatal kezdeményezésére március 3–5-e között a Romániában elismert 18 nemzeti kisebbség ifjúsági szervezeteinek képviselői Medgyesen találkoztak. A magyar szervezeteket Borboly Csaba és Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági csoportokat tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, illetve társelnöke képviselte. Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Hivatal vezetője nyitóbeszédében elmondta: a hivatal nyitott egy intézményes keret létrehozására. A tanácskozás végén elfogadott szándéknyilatkozatot – melynek alapján az aláírók kezdeményezik az intézményes keret létrehozását – a MIÉRT részéről Dániel Csaba programfelelős írta alá. /Szeben megye. Megalakul a kisebbségi ifjúsági szervezetek fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Az erdélyi magyar ifjúsági szféra s tagolódásának feltérképezése nehéz szociológiai munka. A Magyar Ifjúsági Tanács elnökét, Sándor Krisztinát, és a Magyar Ifjúsági Értekezlet egyik vezetőjét, Kovács Pétert arról kérdezték: milyen igények hozták létre a MIT-et, illetve a Miértet. A Magyar Ifjúsági Tanács 1995-ben alakult meg a már létező országos szervezetek – Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, egyházi ifjúsági szervezetek (IKE, ODFIE) – érdekképviseleti szövetségeként. Létrehozásában nagy szerepet játszott, hogy az RMDSZ SZKT-ban az ifjúságnak szánt helyeket el kellett osztani; az RMDSZ-nek is könnyebb volt egy közös érdekképviseleti szervezettel egyeztetni, mint egyenként az akkori országos szervezetekkel. A MIT 2001 júniusában kivált az RMDSZ-ből, és a civil szférában jelölte meg a helyét. „Úgy ítéltük meg, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége egyre inkább eltért az erdélyi magyar nemzeti közösség valós érdekeinek a képviseletétől” – jelezte Sándor Krisztina. A MIT jelenleg hét országos jellegű ifjúsági szervezetet tömörít, melyek közül mindenik több helyi (vidéki és városi) szervezettel rendelkezik – diákszervezetektől a cserkészcsapatokon át az egyházi ifjúsági szervezetekig. A MIT szintjén a közös érdekvédelem, illetve általában az erdélyi magyar (ifjúsági) élet javítása fontos. A Magyar Ifjúsági Értekezlet 2002-ben jött létre, és azokat az ifjúsági szervezeteket és egyesületeket tömöríti, amelyek országos és helyi szinten vállalják az együttműködést az RMDSZ-szel. Kovács Péter társelnök – aki „civilben” az RMDSZ ifjúsági főosztályát vezeti – szerint elsősorban kisebb városi és szórványban működő szervezetben jelentkezett az igény az országos szintű összefogásra. Így jöttek létre, az alulról történő építkezés elve alapján elsőként a megyei/területi ifjúsági tanácsok, majd 1998-ban az Itthon, Fiatalon mozgalom. /Cs. P. T.: Tudják, hogy MIT, azt is, hogy Miért. Jelenleg két nagy ernyőszervezet képviseli az erdélyi magyar ifjúságot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Kongresszust szervezett a Kolozsvári Magyar Diákszövetség Európa – Expres Konferencia címmel. Béres Csaba KMDSZ-elnök köszöntője után Lakatos Artúr doktorandusz arról tájékoztatott, hogy Románia csatlakozásával az Európai Unióhoz külföldi ösztöndíjak terén semmi nem fog változni, azaz továbbra is lehet Erasmus és CEEPUS csereprogramokra pályázni. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Európa Parlamentbe küldött megfigyelője beszámolt brüsszeli tapasztalatairól. Venczel Endre, a Metszéspont Iroda programkoordinátora, a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetekről beszélt, kitérve az erdélyi ifjúság megosztottságára a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) között. /Gyors Európa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Mintegy 1600 internetezni vágyó és tanuló középiskolást táboroztatott az elmúlt három évben a CSTIT (Csík Terület Ifjúsági Tanácsa) és a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet) az anyaországi eMagyarország program támogatásával. Az egykori magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium az újonnan alakított magyar kormány struktúrájába már nem fért be önálló tárcaként, már nem kaptak támogatást a táborozásra. A tábort tovább működtetik romániai források bevonásával – jelentette ki Borboly Csaba, a MIÉRT elnöke. /Lesz Neumann-tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Sólyom László magyar állam- és Gyurcsány Ferenc kormányfőnek küldött nyílt levelet, amelyben a szervezet vezetői aggodalmuknak adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala, illetve hogy a Magyar Televízió határon túli műsorait a nyáron „drasztikusan csonkítják”. Az RMDSZ külső ellenzékéhez közel álló Magyar Ifjúsági Tanács pedig az Illyés Közalapítvány Kuratóriumát kereste meg szintén nyílt levélben. A romániai ifjúsági egyesületeket tömörítő ernyőszervezet azzal vádolta az alapítvány erdélyi ifjúsági szaktestületét, hogy az az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT tagszervezeteinek nagyságrenddel több forintot ítélt meg pályázat útján, mint a MIT egyesületeinek. Az ifjúsági tanács adatai szerint az általuk leadott 99 pályázatra 2 millió 250 ezer forintot kaptak, az RMDSZ-közeli ernyőszervezetnek pedig körülbelül 85 pályázatra 5 millió 365 ezer forintot ítéltek meg. /Erdélyi nyílt levelek Magyarországnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Az Illyés Közalapítványnak (IKA) írt nyílt levélben tiltakozik az erdélyi országos ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) az IKA Romániai Alkuratóriuma Ifjúsági szaktestületében történt pályázati elbírálások módszere és eredménye miatt. Mint írják, közismert tény, hogy a hazai alkuratórium, illetve a szaktestületek többségében az RMDSZ iránt elkötelezett személyekből állnak. Aki jártas a hazai magyar köz- és politikai életben, arról is tud, hogy a MIT és az RMDSZ országos vezetősége között kialakult lehetetlen állapot immár több mint öt éve tart. Az RMDSZ vezetése az elhallgatás és a gazdasági ellehetetlenítés minden eszközét kihasználva továbbra is ellenségesen viszonyul a MIT-hez, és ez tükröződik a szaktestület döntésében is. Az Ifjúsági Szaktestületben hozott döntések módszertana minden szakmaiságot nélkülöz. A beérkezett 531 pályázatból 124 nyert, ebből a MIT és tagszervezetei (hét országos ifjúsági szervezet, valamint azok helyi fiókjai, illetve szervezetei) a leadott 99 pályázatra összesen 2 250 000 forintot, míg az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT és tagszervezetei a leadott 85 pályázatra 5 365 000 forintot kaptak. Az egyik csoportosuláshoz sem sorolható szervezetek kb. 3 165 000 forintban részelültek. (Százalékban kifejezve a MIT 21, a MIÉRT 50 százalékot kapott.) A szaktestületi ülésen 50 perc alatt döntöttek, a tagok többsége ugyanis előre egyeztetett döntéssel érkezett, így csak felsorolásszerűen vették át a pályázatok listáját. E döntés alapján a MIT két országos ifjúsági szervezete, a MISZSZ és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) egyetlen pályázatára sem kapott támogatást, ezzel szemben a MIÉRT-nek ernyőszervezetként 700 ezer forintot ítéltek meg. A kép teljességéhez hozzátartozik az is, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem különböző karain működő hallgatói önkormányzatok támogatását sem tartotta szükségesnek az Ifjúsági Szaktestület. A MIT június 17-i küldöttgyűlésén több országos tagszervezet szorgalmazta a tanács két szaktestületi tagjának azonnali visszahívását, mivel értelmetlennek látják a szaktestület ülésein folytatott szélmalomharcot. Ezek ismeretében a Magyar Ifjúsági Tanács elnöksége nevében Sándor Krisztina, a MIT elnöke, Somogyi Attila, a MISZSZ elnöke, Nagy Tibor, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület elnöke, Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke, Kis Zoltán, az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének elnöke kéri a kuratóriumot, hogy: ,,1. Vizsgálják felül a Romániai Alkuratórium Ifjúsági Szaktestületében hozott döntéseket, és adjanak nyilvános magyarázatot a szaktestületi döntésekre és annak módszertanára. 2. Az őszre tervezett szaktestületi tisztújítások során vegyék figyelembe mindenekelőtt az Illyés Közalapítvány vonatkozó okiratát. Idézet a 21. fejezetből: A Kuratórium a határon túli magyar közösségek demokratikusan megválasztott vezetőséggel rendelkező, országos hatáskörű képviseleti és szakmai szerveit a Kuratórium munkáját segítő testületek (alkurató­riumok) létrehozásával bízhatja meg. Az elmúlt években többször is kértük, hogy a pénzalapok szétosztásában a politikai tényezők mellett a civil szervezetek és egyházaink is beleszólási joggal rendelkezzenek. Az erdélyi magyar civilszférában az elmúlt években az IKA Romániai Alkuratóriuma igen sokat veszített hiteléből. Immár az RMDSZ elnöke részéről is érkeztek olyan jelzések, miszerint a jelenlegi támogatási rendszer nem működhet így tovább. Bízunk abban, hogy a közeljövőben a politikum részéről valóban lesz kellő akarat arra, hogy a jelenlegi rendszert közösen megváltoztassuk.” /Meg kell változtatni a jelenlegi rendszert (Nyílt levél az Illyés Közalapítvány kuratóriumához). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

Nem Tusványos ellentáborát szervezzük, hanem választási lehetőséget adunk a fiataloknak – hangsúlyozta Sepsiszentgyörgyön Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, Hargita megye tanácsának alelnöke a július 6-án kezdődő tusnádfürdői tábor kapcsán. A MIÉRT (az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezetek tömörülése) harmadik alkalommal hozza tető alá az egész hetes rendezvényt, a mostani diákszemináriumon mintegy nyolcvan előadó az Ifjúság és az Európai Unió témakört boncolgatja majd. Július 6–12. között integrációról, autonómiatervezetekről, a fiatalok EU-n belüli boldogulási lehetőségeiről beszélnek az RMDSZ és az Magyar Szocialista Párt politikusai, vezető beosztású közhivatalnokok. Borboly azt is elmondta, most először jönnek el táborukba a tusványosi előadók közül, s a MIÉRT-tábor részvevői is elmennek majd a július 18-án, szintén Tusnádfürdőn kezdődő, tizenhetedik Bálványosi Nyári Szabadegyetemre. /(mol): Fiatalok az RMDSZ ­ernyője alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

„Az EU együttlétet kínál minden magyar számára. Együttlétet Magyarországgal és a magyar nemzettel” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök július 6-án a Tusnádfürdőn megnyílt III. Kárpád-medencei Diákszemináriumán. A rendezvényen – melynek témája Az ifjúság és az Európai Unió – több mint háromszázan voltak jelen. Egy hétig nap mint nap számos romániai és magyarországi politikus fog előadások tartani uniós témákról. A megnyitón Markó Béla és Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke mellett megjelent Újhelyi István /MSZP/, valamint Vastagh Pál /MSZP/ magyarországi országgyűlési képviselő is. Negyven táborlakót Magyarországról várnak, a többiek Erdély különböző térségeiből érkeznek Tusnádfürdőre. A diákszeminárium szervezői az erdélyi Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért), az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a Hargita Megyei Tanács, a tusnádfürdői polgármesteri hivatal és a magyarországi partnerek. /Mihály László: Európaváró fiatalok Tusnádfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke javaslatokat fogalmazott meg az RMDSZ megújításához. Az RMDSZ 2007-es kongresszusán szervezeti átalakításáról dönt. Az RMDSZ-nek megújulásra van szüksége, a fiatalítást tovább kell folytatni, a „döntéshozatalban erősíteni kell a demokratikus mechanizmusokat”. Az RMDSZ-nek nincs országos alternatívája, szögezte le. A jelenlegi RMDSZ-struktúrák 16 éve változatlanok. A központi vezetésnek, illetve a kongresszusnak nincs olyan feladata, hogy területi, megyei listákat jóváhagyja. Borboly szerint az RMDSZ politikájának kritizálása már-már kifizetődő egyéni és kiscsoportos vállalkozás. A cikkíró szerint ritkán van kongresszus, és azon alig születnek érdemi, stratégiai döntések. Jelenleg a szervezeten belül számos bebetonozott szereplő van. A székelyföldi autonómiával kapcsolatban érthetetlen Borboly számára, hogy az RMDSZ miért ódzkodik a magyar és a székely szimbólumok használatától. /Borboly Csaba (a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke): Hatékonyabb RMDSZ-t! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Egyelőre szórványos vita zajlik az RMDSZ megújulásáról. Az ÚMSZ július 19-i számában közölte Borboly Csaba írását, amelyben a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke javaslatokat fogalmazott meg az RMDSZ megújítására. Borboly Csaba nézeteit az ÚMSZ nem osztja, és nem is utasítja el. Az RMDSZ vezető tisztségviselői nyilatkoztak a szövetség megújulásáról alkotott nézeteikről. Elsősorban a struktúra megújításában kell gondolkodni – vélte Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke. A területi szervezetekre és az önkormányzatokra kell koncentrálni nagy mértékben, ezeket meg kell erősíteni. Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke szerint az RMDSZ-nek politikai párttá kell válnia. Az Operatív Tanácsnak legalább havonta össze kellene ülnie, a kongresszusnak pedig két évenként. Az SZKT-elnök nem tagadja, hogy az SZTK ellaposodott. A testület évente csak négyszer ül össze. Markó Béla szövetségi elnök szerint változtatni kell, de a párttá alakulással nem ért egyet. Takács Csaba ügyvezető elnök a szövetség szerkezetén nem változtatna, csak a mechanizmusokon. Ő is elégedetlen az SZKT-val, „de nem állítaná, hogy nem működik”. Takács Csaba nem hiszi, hogy a pártosodás irányából jönnének a megoldások. Verestóy Attila, az RMDSZ felsőházi frakciójának elnöke szerint „egy teljes értékű RMDSZ újraszervezésére van szükség”. /Szőcs Levente: ÚMSZ-vitafórum az RMDSZ megújulásáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

„Akár nyereséges is lehet az idei Félsziget Fesztivál” – vélte Gerendai Károly, a budapesti Sziget Kulturális Szervezőirodának igazgatója. A marosvásárhelyi Víkendtelepen a hét végén tartott fesztivál társszervezői szerint a remény megalapozott: július 28-án tizenötezer, 29-én tizenháromezer résztvevőt jegyeztek. Mind a kormányzati szervektől, mind a szponzoroktól több támogatást kaptak. Gerendai hangsúlyozta: sikerült áttörni a nemzetiségi korlátokat. „Volt olyan nap is, amikor szinte fele-fele arányú volt a részvétel” – mondta az igazgató. Népszerű volt a Humorfeszt. Nagy érdeklődés követte a Miért-RMDSZ barátságos futballmérkőzést. /Bögözi Attila: Üzleti siker lett a Félsziget Fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./