Előadások, bulik, rekorddöntések a II. Háromszéki Szabadegyetemen
Vasárnap zárult a II. Háromszéki Szabadegyetem, amely július 14.-18. között zajlott a HÁRIT szervezésében Zabolán, a Csipkés táborban. Szerdán még az eső uralta a tábort, azonban estére már elvonult, és a lassan szállingózó résztvevőket hamar összekovácsolták az ismerkedő játékok és az ezeket követő buli.
A csütörtöki programnak az Itthon Háromszéken! címet adták a szervezők. A délelőtti hivatalos megnyitón jelen volt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Tischler Ferenc, a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetője, Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, Kofity Zoltán a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács alelnöke és Grüman Róbert, a Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke.
A nap első előadásain a háromszéki fiatalok itthoni lehetőségeit boncolgatta Édler András RMDSZ parlamenti képviselő, Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, valamint Tischler Ferenc. Ezt követően az új oktatási törvénytervezetről és reformintézkedésekről beszélgettek a fiatalokkal Bokor Tibor Kovászna Megyei szenátor és Beján András, a Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatója.
Délután kétféle műhelyfoglalkozás közül választhattak a fiatalok. A Europe Direct iroda szervezésében, az Uniós Kávézóban interaktív kiscsoportos beszélgetésen vehettek részt, ahol az uniót érintő aktuális témákról esett szó. A fő sátorban Open Space címmel az Európai Unió ifjúsági programjáról, a Youth in Action-ról tudhattak meg részleteket játékos formában Kelemen Évától.
Az esti beszélgetés Zöld Háromszék címmel a környezetvédelem témája köré épült. Nagy József, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnöke és Incze Réka környezetvédelmi szakember a Háromszéket érintő környezetvédelmi problémákról, lehetőségekről tartottak előadást. Este táncházban rophatták a táborozók, a talpalávalót a kézdiszentléleki Perkő néptáncegyüttes húzta.
Pénteken Ifjúsági jövőkép Erdélyben mottóval Tamás Sándor, Antal Árpád és Toró T.Tibor a Magyar Összefogás jövőjérő beszélgetett. Késő délután Magyari Levente, Grünstein Szabolcs és Lőrincz Csilla MIÉRT alelnökök és ifjúsági vezetők osztották meg a hallgatósággal tapasztalataikat, akik a civil, ifjúsági szervezetben való tevékenykedésre biztatták a fiatalokat.
A szakmai előadások mellett zajlottak a műhelymunkák, valamint a csapatvetélkedő is. Este Zsók Levente és Kósa Csaba humoristák, valamint a Tone Troopers szórakoztatta a közönséget.
A szabadegyetem utolsó napján, szombaton a szórványban élő magyar ifjúság, valamint a tavasz folyamán létrejött Háromszék-Hunyad megyei kapcsolatról beszélgetett Babos Aranka vajdahunyadi RMDSZ elnök, Demeter László Kovászna megyei tanácsos, valamint Nemes Előd, Kovászna Megye Tanácsának szórványprogram-felelőse. Ezt követte a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács alelnöke, Kofity Zoltán és a Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnöke, Széll Lőrinc beszélgetése arról, hogy milyen szórványban élő magyarnak lenni.
Délután Fazakas Szabolcs mutatta be interaktív módon az újonnan elkészült Székelyföldi legendatérképet. A szabadegyetemen rekorddöntés is történt: Erdély legnagyobb tömeges szalonnasütésének adott helyet a zabolai Csipkés tábor. Az eddigi 64 fős rekordot sikerült jóval túllépni: ez alkalommal 84 személy sütött szalonnát egyszerre, egy helyen.
A II. Háromszéki Szabadegyetem két háromszéki zenekar koncertjével, hatalmas tábortűzzel és reggelig tartó bulival zárult. A szervezők és a résztvevők egyaránt elégedettek az idei rendezvénnyel, és megállapodtak abban, hogy jövőre ismét találkoznak. (közlemény) Transindex.ro,

Politikusok a Félszigeten
Nemcsak szórakoztak, politizáltak is
A fesztivál utolsó előtti napján politikusi felvonulás volt a Félszigeten. Pénteken délután Borbély László környezetvédelmi miniszter több olyan rendezvényen részt vett, melyek célja a környezetvédelem tudatosítása volt a fiatalokban. Díjakat adott át a zöldkvíz nyerteseinek, illetve a szavalatokat előadóknak. Kitért a szelektív hulladékgyűjtés helyi furcsaságaira: miközben Marosvásárhelyen megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés és az elmúlt hónapokban 75 tonnányi szemetet gyűjtöttek így össze, a köztisztasági vállalat elszállítja és gyakorlatilag "összeönti" a külön gyűjtött hulladékot. Erre megoldást kell találni, hiszen a szerződés nem így írja elő – tette hozzá. Az Energomur kapcsán bírálta a prefektus akadékoskodását, azt, hogy a főispán a közigazgatási bírósághoz fordult a távhőszolgáltató adósságai miatt, modván, nem a prefektus dolga egy tanácsi határozat időszerűségét megállapítani, a törvényesség szempontjából kell neki eljárnia. A miniszter ismételten megpróbál egyeztetni a tanáccsal és a polgármesterrel a város fontos létesítményeinek: pl. a stadion és más sportlétesítmények sorsát, az itt tervezett beruházásokat illetően. Szombaton délelőtt Markó Béla miniszterelnök-helyettes látogatott el a fesztiválra. Az RMDSZ elnökét Bodor László fesztiváligazgató kalauzolta. A kormányfőhelyettes újságírói kérdésekre válaszolva az RMDSZ prioritásairól beszélt. Hangsúlyozta, az RMDSZ kormányzati és parlamenti tevékenységének elemzését követően hoznak meg bizonyos döntéseket, de az őszi törvénykezési ciklusban elsőbbségi kérdésként az oktatási törvény elfogadása valamint a kisebbségi törvény holtpontról való kimozdítása szerepel. Markó Béla azt is hangsúlyozta, az RMDSZ nem szándékozik kilépni a kormánykoalícióból. Délben a meghirdetett programhoz képest jelentős késéssel érkezett meg Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter, aki Dumitru Matei megyei főtanfelügyelő és Claudiu Maior alpolgármester kíséretében igen sietősen nézett körül a fesztiválon. Újságíróknak is szűkszavúan válaszolt, kijelentette: szeretné, ha az új tanév szervezési szempontból (órarend, tananyag stb.) jól kezdődne. A kora délutáni órákban Kelemen Hunor kulturális miniszter már a MIÉRT-sátorban beszélgetett, ahonnan átvonult a sajtótátorba, a Szomszédnéni Produkciós Iroda, majd Badár Sándor magyarországi humorista előadásait megtekinteni. Eddig minden évben, talán egy kivételével, részt vett a Félsziget rendezvényein, a koncerteken, ezúttal azonban időhiány miatt sem a Europe, sem az Omega produkcióin nem maradhatott. Amellett, hogy beszélt a Félsziget rendezvényeinek jelentőségéről az erdélyi magyar kultúra szempontjából, politikai nyilatkozatokat is tett. Prioritásnak nevezte az oktatási, a nyugdíj-, a kisebbségi, a közalkalmazottak egységes bérezésére vonatkozó törvények elfogadását, az ország régióinak átszervezését. Hangsúlyozta: jelenleg az ország érdeke azt kívánja, hogy stabilitás legyen, ezért az RMDSZ nem ír alá bizalmatlansági indítványt, nem szándékozik kilépni a kormánykoalícióból és az előrehozott választások gondolatát is elveti. A korlátozások bevezetése után immár gazdaságélénkítő intézkedések bevezetésére lehet számítani, "amivel az RMDSZ is adós". Az esti órákban még egy-két sörsátornál látható volt a miniszter. A MIÉRT–RMDSZ focimérkőzésre is sort kerítettek, az RMDSZ 4-2-re győzte le ellenfelét, a meccs után a játékosok a MIÉRT–sátorban "békültek" néhány korsó hideg sör mellett.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

Az RMDSZ cenzúrázná a sajtót?
Eckstein maga a választási kampányt regulázná meg, mert úgy véli, a szervezet nem biztosít egyenlő esélyt azoknak, akik az elnökei szeretnének lenni.
Nem indulhatnak egyenlő eséllyel az RMDSZ szövetségi elnöki posztjáért azok, akik szeretnének bizonyos szabályozható, illetve nem szabályozható körülmények miatt. A jelenlegi elnök, Markó Béla pénteken világossá tette Kolozsváron, hogy Kelemen Hunort tartja a megfelelő személynek, hogy utóda legyen az RMDSZ élén.
Nem igazán mérhető, hogy ez mennyit számít majd a szavazáson a februári kongresszuson, ahogy az sem, hogy a sokáig RMDSZ-ügyvezető, jelenleg kormánytag Kelemen felhasználja-e és hogyan befolyását a szervezet infrastruktúrája és a költségvetésből kormányzati vonalon kiutalható összegek felet.
Ami viszont mérhető és szabályozható a küzdelemben, azt Ecktsein-Kovács Péter szeretné átláthatóvá tenni. Most, hogy tíz év után ez az első igazi kampány az RMDSZ-en belül,
véli maga a jelölt. Alapos korrekcióra szorulnak tehát az RMDSZ elnökválasztási kampányára vonatkozó előírások Eckstein-Kovács Péter szerint. Miközben az RMDSZ szabályzatmódosító bizottsága ülésezett, a szövetség egyik elnökjelöltjeként hétfőn bemutatta saját módosító javaslatait.
Eszerint ideje lenne leszögezni, mettől meddig tart az RMDSZ elnökválasztási kampányának időszaka. Szabályozásra szorul továbbá, hogy a jelöltek hogyan jutnak hozzá a szövetség erőforrásaihoz, ki és hogyan használhatja az infrastruktúrát, az adatbázisokat (a testületek összetételéről, elérhetőségek).
Nem biztosított az egyenlő hozzáférés
a jelöltek számára a szervezet által rendelt közvélemény-kutatásokhoz, felmérésekhez, a helyi szervezeti eseménynaptárokhoz, az RMDSZ saját kiadványaihoz és médiafelületeihez. Elmondta, amennyiben az RMDSZ apparátusát támogatói aláírások gyűjtésére kívánják felhasználni, akkor az aláírásgyűjtés minden jelölt nevét feltüntető, közös íven történjék.
Foghíjas a jelöltek előzetes támogatásának egységes metodológiája is. Szerinte a jelölteket kötelezően meg kéne hívni a jelöltállító / támogatás-megítélő gyűlésekre, hogy az adott megyei vagy területi szervezet képviselői megismerhessék a jelöltek programját és személyét. Kifogásolta, hogy a Szilágy és Hunyad megyei szervezet úgy utasította el őt, hogy esélyt sem adtak neki a bemutatkozásra. Eckstein megtiltaná továbbá a kötött mandátumot, szerinte a megyei szervezeteknek nincs joguk előírni küldöttjeik számára, kire szavazzanak.
Az sem világos, kik mennek a jelölőgyűlésre,
legalábbis Ecksteinhoz még nem jutott el ez az információ, miközben a másik jelölt, Kelemen Hunor számára ez nem lehet titok. Az sem leszögezett, hogy csak egyetlen jelöltet lehet-e támogatni, vagy többet, és hogy a támogatás kötelező-e vagy sem. Fontosnak tartja továbbá, hogy az előzetes támogatásról titkos szavazással döntsenek a megyei, a területi szervezetek, a platformok és a MIÉRT.
Szóvátette, hogy van néhány szabályzatmódosító indítvány, amelyet határozottan ellenez. Ilyen például az, amely szankcionálná, ha valaki az RMDSZ-en belül a vezetőség álláspontjával ellentétes véleménynek ad hangot a sajtóban. Sőt a javaslat azt a sajtóorgánumot is büntetné, amely közölné ezt. Nem ért egyet azzal sem, hogy a szövetség politikai alelnöke – az új tisztség elegendő támogatás esetén jönne létre – az RMDSZ szövetségi elnöke előtt vállaljon felelősséget munkájáért, Ecktsein ezt a Szövetségi Képviselők Tanácsára bízná.
Több és erősebb jogosítvánnyal ruházná fel
a partiumi megyék képviselőit, és lehetőséget biztosítana számukra, hogy a szövetség vezetőségében is nagyobb szerepet vállaljanak.
A módosító javaslatokat Eckstein az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának, Állandó Tanácsának, Ügyvezető Elnökségének és Kongresszusi biztosának postázta.
Arra hivatkozva, hogy az RMDSZ új elnökének megválasztása és az azt megelőző kampány a közelmúltban előzmény nélküli, illetve az elnökválasztási kampány szabályozottságának hiányosságai vannak, Eckstein választási kódex elfogadására hívta fel a két másik jelöltet, Olosz Gergelyt és Kelemen Hunort.
A sajtótájékoztató után elküldött választási kódexen Eckstein-Kovács Péter neve mellett ott szerepel Kelemen Hunoré is egyfajta ajánlatként, és várják, hogy ténylegesen írja alá. Olosz Gergelyé még azért nem szerepel, mert hivatalosan még nem jelentette be indulási szándékát. Manna.ro

Határok nélkül (Ifjúsági tanácskozás)
A romániai magyar ifjúsági szervezetekkel ismerkedni érkezett Sepsiszentgyörgyre a Magyar Országgyűlés Ifjúsági Albizottsága, kihelyezett ülést tartottak, amelynek bevallott célja volt feltérképezni az erdélyi fiatalok helyzetét, elvárásait, tanulni egymástól, no meg segíteni a kapcsolatépítést.
Az ülés ifjúsági kerekasztallá nőtte ki magát, s szombat délben a mintegy hetven résztvevő a Székely Mikó Kollégium védelmében vonult koszorúzni Mikó Imre szobrához. A tanácskozáson szó volt a honosításról, az autonómiáról, a magyar támogatási rendszerről, no meg arról, Sepsiszentgyörgy az erdélyi magyar ifjúság fővárosává válhat.
Az ifjúsági albizottság erdélyi útja után jövő héten Újvidékre utazik, az ottani fiatalok szervezeteivel ismerkednek — mondta el Kapus Krisztián elnök. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke köszöntőjében arról szólt, "itt, nálunk" nem annyira pártos az élet, inkább ügyek vannak, amelyekért összefognak a különböző irányultságú szervezetek. A köszöntők után a két meghívott romániai magyar ifjúsági szervezet mutatkozott be, az RMDSZ-közeli MIÉRT és az ellenzéki MIT. Mindkettő ernyőszervezetként működik, és Sándor Krisztina, a MIT elnöke társult szervezeteiknek a Romániai Magyar Cserkészszövetségnek, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesületnek és a Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletnek is lehetőséget adott a bemutatkozásra, illetve felszólalhatott röviden Nemes Előd is, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) háromszéki elnöke is. Téglásy Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma Ifjúsági Főosztályának vezetője a magyar állam ifjúságpolitikájának irányvonalait vázolta, kiemelte: tíz év után ismét elkészítik a Mozaik 2011 kutatást, minden határon túli régióban felmérik a fiatalok életfeltételeit, kilátásait, lehetőségeit, elvárásait, az eredmények alapján igyekeznek olyan programokat kidolgozni, amelyek segítik majd, hogy "mindenki ott lehessen magyar, ahol született". A kutatás első eredményeit már az idei Tusványoson szándékukban áll bemutatni. Elmondta, hogy az Ifjúsági Főosztály 25 millió forintos alappal rendelkezik a határon túli ifjúsági szervezetek támogatására, elsősorban azokat segítik majd, akik nem pályázhatnak a Bethlen Gábor Alapnál. Az albizottság tagjai, pártállástól függetlenül, hasonló álláspontot fogalmaztak meg, a KDNP-s és az MSZP-s képviselő egyaránt biztosította a jelenlevőket, hogy támogatják a honosítást és az autonómiát. Elhangzott az is, jó lenne, ha minél szorosabb kapcsolat alakulna a magyarországi és erdélyi ifjúsági szervezetek között, van egymástól, amit tanulniuk. A tanácskozás szünetében a résztvevők a Mikó-szoborhoz vonultak, az összefogás jegyében koszorút helyeztek el, gyertyát gyújtottak, így jelezték szolidaritásukat azokkal, akik tiltakoztak a nagy múltú iskola visszaállamosítása ellen. Az ülés második felében az erdélyi fiatalok képviselői fogalmaztak meg javaslatokat, egyebek mellett a Magyar Ifjúsági Konferencia működésével, illetve a magyarországi fiatalok erdélyi tanulmányi kirándulásaival kapcsolatosan.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Folytonosság a MIÉRT-ben
A Szatmárnémetiben megrendezésre került MIÉRT Országos Küldöttgyűlés alkalmával a jelen levő 69 küldött a következő két éves elnöki mandátumra is Bodor Lászlónak, a szervezet eddigi elnökének szavazott bizalmat.
Vasárnap, a Küldöttgyűlés zárónapján tartott sajtótájékoztatón a MIÉRT régi és egyben új elnöke kihangsúlyozta: „Az által, hogy a szervezetünk küldöttei a hétvégén megerősítettek tisztségemben, azoknak az értékeknek a továbbviteléről döntöttek, amelyeket az elmúlt két évben, a MIÉRT elnökeként kifejtett tevékenységem során képviseltem. A jövőre nézve is prioritásaimnak tekintem a MIÉRT tagszervezeteinek a megerősítését, az erdélyi magyar fiatalok hatékony érdekképviseletét, illetve a szervezetnek a társadalomszervezésben és a magyar fiatalok versenyképességének biztosításában játszott kulcsfontosságú szerepét”.
A folytatásban Bodor László a MIÉRT elnökség kibővült struktúrájáról tájékoztatta a sajtó képviselőit, továbbá ismertette a Küldöttgyűlés által elfogadott Markó Attila melletti állásfoglalást, illetve a zárónyilatkozatot. „A Magyar Ifjúsági Értekezlet az RMDSZ-el fenntartott partnerségi viszonyában is a folytonosságra törekszik, melynek értelmében javasolja a területi tanácsoknak és azok kongresszusi küldötteinek, hogy Kelemen Hunor elnökjelöltet támogassák az RMDSZ 10. Kongresszusán” – jelentette be.
Grüman Róbert, a MIÉRT újonnan megválasztott ügyvezető elnöke az elmúlt napok tanácskozásaira és lobbizásaira reflektálva elmondta: „Az idei küldöttgyűlésen egy olyan versenynek voltunk részesei, mely egy demokratikus szervezetnek a javát szolgálja. Az egyeztetéseink során mindvégig azt kerestük, ami összeköt minket és nem azt, ami szétválaszt. Ennek következtében úgy gondolom, hogy a hétvége folyamán lehelyeztük a következő két évre a szervezet alapjait és egy erősebb MIÉRT-el folytathatjuk utunkat”. MIÉRT-közlemény. Erdély.ma

szerk.
Újraválasztották Bodor Lászlót a Miért élére
Az RMDSZ-kongresszusra mindenki másnál több küldöttet delegáló ifjúsági szervezet Kelemen Hunor jelöltségét támogatja.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet a hétvégén, Szatmárnémetiben tartotta tisztújító Országos Küldöttgyűlését. Az elnöki tisztségért a HÁRIT elnöke, Grüman Róbert és a tisztséget az utóbbi két évben betöltő Bodor László indult. A többek között a Félsziget fesztiváligazgatójaként is ismert régi-új elnököt motivációjáról és a küldöttgyűlésen történtekről kérdeztük.
- Miért akartál harmadszor is elnök lenni?
– Másodszor választ a Küldöttgyűlés elnöki tisztségbe, azelőtt társelnöki tisztséget töltöttem be. Elsősorban azért, mert tovább szeretném vinni azokat az értékeket, amelyeket eddig is képviseltem ebben a szervezetben. Másodsorban azt gondolom, hogy van még mit tenni a tagszervezetek környékén, elsősorban a tagszervezetek közti arányosság megőrzése terén.
- Te is úgy jártál, mint Olosz Geri: bár sepsiszentgyörgyi vagy, a háromszéki szervezet nem a te jelöltségedet támogatta. Zavart ez?
– Álljunk meg egy szóra. Itt szó sincs erről a helyzetről, hiszen én 1998-tól Kolozsváron élek, és semmilyen tisztséggel, illetve képviseleti mandátummal nem rendelkezem vagy rendelkeztem a háromszéki szervezetben. Én a Miértbe is területi szervezeti tagság nélkül kerültem be. Ezért teljesen normális számomra, hogy a háromszéki szervezet annak elnökét támogatta a Miért elnöki tisztségbe, és nem olyan valakit, akinek nincs tagsági munkája a HÁRIT-ban.
- Mennyire volt kiélezett ez a párbaj? A „nagyoknál” azt láthatjuk, hogy a túl intenzív versengésnek káros mellékhatásai is lehetnek a szervezetre nézve.
- – Én azt gondolom, hogy a Miért nyert ebből a versenyből. Megbolydult a szervezet, erős lobby folyt, sok vita és egyeztetés, de talán ami a legfontosabb, hogy úgy tudtunk dönteni, hogy a Miért egységesen fog továbbmenni, különösebb mély sebek és sértődések nélkül. Olyan kompromisszumokra van szükség, amelyek a szervezet értékeit helyezik előtérbe, és olyan kézfogásokra, amelyek nem pillanatnyi egyezségeken alapulnak. Én remélem, hogy az RMDSZ-ben is az értékek fontosabbak, mint bármi más, és ugyanilyen bölcs döntést hoz majd a kongresszus. Meggyőződésem, a továbbiakban erős RMDSZ-t akarnak a küldöttek is, hiszen közös érdek, hogy olyan képviselete legyen az erdélyi magyarságnak, aki függetlenül tud dönteni, és egyetlen szövetségese legyen, az erdélyi magyarság.
- Meglátásodban mennyire számít a MIÉRT elnöki tisztsége politikai tisztségnek?
– A Miértnek meglátásomban 3 fontos feladata van: a társadalomszervezés és a közösségépítés, az érdekfeltárás és –érvényesítés, valamint a fiatalok versenyképességének növelése. Ebből kifolyólag a Miért elnöke már nem pusztán politikai tisztség. Ennél egy picivel több:)
- De a Miértnek szervezetként mindenképp van politikai súlya is. Számos küldöttetek lesz az RMDSZ kongresszusán, és arról is döntött a szervezet, hogy melyik RMDSZ-elnökjelöltet támogatja.
– Egyik fontos célunk, hogy a fiatalok érdekeit hatékonya képviseljük, ehhez meg elengedhetetlen a politikai munka. Úgy gondolom, hogy a kongresszusi küldöttségnél sokkal súlyosabb politikai feladata is van a szervezetnek, hiszen az RMDSZ csúcsvezetésében is helye volt és lesz a Miértnek, ezen kívül meg a szovátai ajánlás értelmében 15%-os képviseleti normája van az RMDSZ különböző döntéshozó testületeiben mind országos, mind területi szinten. Viszont úgy, ahogy azt gondolom, hogy a RMDSZ-nek sem csak a politikai képviselet az egyetlen feladata, mint mondjuk egy pártként szerveződő alakulatnak, hanem a társadalom szervezése is fontos jellemzője, úgy a Miértben is nagy hangsúlyt fektetünk a közösségépítésre. Nos, ezért mondom azt, hogy több mint politikai tisztség. Ami a Miért döntését illeti, mi a küldöttgyűlés előtt úgy határoztunk, hogy nincs szükség arra, hogy a Miért küldöttgyűlésére meghívjuk az RMDSZ elnökjelöltjeit, ugyanis ez a kgy a Miért életének egy soros mozzanata. A Miért minden évben küldöttgyűlést szervez, kétévente meg tisztújítást tart. Nos, nekünk fontos, hogy semmi ne befolyásolja ezeknek a döntéseknek a meghozatalát, és ne nyomja rá a bélyegét. Mi el tudjuk dönteni, hogy mit akarunk, és, ha szükséges, döntéseket is meg tudunk hozni. Ez történt most is: megoldottuk saját feladatainkat, és utána meg döntöttünk. Mi azt javasoljuk, hogy a Miért 56 választott és 11 SZKT-listán mandátumot nyert küldöttje az RMDSZ X. Kongresszusán Kelemen Hunort támogassa.
- Ütközött ellenállásba a Kelemen Hunor támogatásáról szóló határozat elfogadtatása? Mennyire számít ez a döntés kötelező érvényűnek a kongresszusi küldöttek számára?
– A Miért azért tud hatékonyan dolgozni és erős ifjúsági szervezetként viselkedni, mert vannak vélemények és ellenvélemények, de mindig a konszenzus kialakítása vezényel bennünket, illetve ha nincs konszenzus, a többség elve érvényesül. A kongresszuson az elnökválasztás titkos szavazással történik, a Miért küldöttgyűlésének meg az a javaslata, hogy ezen a titkos szavazáson a Miért küldöttjei Kelemen Hunort támogassák.
- A Miért korábbi vezetői ma már fontos politikai tisztségeket töltenek be az RMDSZ-ben. Számíthatunk rá, hogy a te pályád is így folytatódik?
– Érdekes kérdés. Egyelőre nincsenek a korábbi elnökökhöz hasonló politikai törekvéseim, de megtanultam azt, hogy soha ne mondd, hogy soha. A politikában jó nagyon határozott célokat kitűzni, ha meg tisztségekre tör az ember, akkor azokat időben eldönteni, és annak mentén alakítani a tevékenységet. Azt hiszem, hogy az én eddigi tevékenységemből az derül ki, hogy nincsenek előre lefektetett politikai tisztség utáni törekvéseim. Én szeretem, amivel foglalkozom, és egyelőre teljesen jól érzem magam abban a munkakörben és tevékenység-kavalkádban, amelyet kiépítettem.
- De csak nem akarsz ifjúsági vezetőként megöregedni?
– Két év mandátumot kaptam, és ígérem, hogy ezek az utolsó évek ifjúsági mozgalmárként, habár a korom megengedné, hogy tovább tevékenykedjem ifjúsági szervezetekben. Nem szeretném sms-ben részletezni, hogy nagyon sok más tevékenységem van, ahol tovább kamatoztathatom a Miértben szerzett tapasztalatot, anélkül, hogy feltétlenül politikai pályára lépjek. Transindex.ro

Magyarországi politikusok is voltak az RMDSZ-kongresszuson
Nagyvárad – Az RMDSZ-nek az elmúlt hétvégén Váradon lezajlott 10. kongresszusán a magyarországi parlamenti pártok több képviselője, vezető személyisége is részt vett. A jelenlétükről faggattuk őket.
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a kongresszusról való távozásakor nyilatkozott a sajtónak. Kijelentette: a magyar-magyar együttműködés mellett vannak, amellett, hogy minél szélesebb együttműködés legyen, hiszen az a magyar érdek, hogy az etnikai alapú magyar politika mindenképpen bent legyen a bukaresti törvényhozásban, ez pedig a legszélesebb összefogással biztosítható. Hangsúlyozta: Magyarország érdekelt abban, hogy közte és Románia között minél jobb legyen a viszony. Látható, hogy egy stratégiai együttműködés alakult ki, ami az energetikától kezdve a turisztikán át sok mindenre kiterjed. „Azt gondolom tehát, a legfontosabb az, hogy a magyar politika egy olyan összefogást valósítson meg, ami lehetővé teszi azt, hogy az etnikai alapú magyar politika ott legyen a bukaresti törvényhozásban, és ez segítse a magyar-magyar kapcsolatokat, illetve a román-magyar viszonyt is”, vélekedett.
Pelczné dr. Gáll Ildikó, EP-képviselő, FIDESZ-alelnök azt mondta az erdon.ro-nak: egy kongresszus mindig meghatározó pont egy szövetség életében, és így van ez az RMDSZéletében is. A tisztújító tanácskozások külön hangsúlyosak, ez a kongresszus pedig a véleménye szerint nemcsak személyekről szól, sőt igazából nem személyekről szól, hanem útkeresésről és a helyes út megtalálásáról. Ehhez kíván a résztvevőknek sok erőt és egészséget.
Kötelességüknek tartják
„Tulajdonképpen nem is kérdés, hogy miért tartjuk fontosnak a kongresszust. Én szinten majdnem minden RMDSZ-kongresszuson itt vagyok, úgy gondolom, hogy kötelességünk részt venni a magyar közösségek legfontosabb eseményein itt Erdélyben, illetve Felvidéken is, bárhol. Ettől a kongresszustól azt várom, hogy megerősíti a szervezetet, az RMDSZ pozícióját, és ezzel megerősíti a magyar közösség helyét is, illetve hozzájárul a megmaradáshoz”- közölte Szabó Vilmos szocialista képviselő.
Dr. Újhelyi István, a Magyar Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: „Én tizenkilenc vagy húsz éves korom óta szinte minden RMDSZ-es, illetve korábban MIÉRT-es nagy eseményen itt vagyok. Most is nagy tisztelettel köszönöm, hogy meghívást kaptam, mint a Magyar Országgyűlés alelnöke és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) képviselője. Ott voltam legutóbb a születésnapi nagy rendezvényen is, és óriási öröm számomra, hogy RMDSZ erős, és legalább olyan jövőt képzel el magának, mint amilyen múltja az utóbbi húsz évben volt”.
Schiffer András, a Lehet Más a Politika vezetője kifejtette: a jelenlétükkel egyrészt azt szerették volna kifejezni, hogy az LMP számára fontos az, hogy az erdélyi magyar politika egységes és hatékony legyen. Lényegesnek tartják ugyanis azt, hogy Erdélyben a magyarság kulturális önazonossága fennmaradjon, s fontosnak tartják azt is, hogy Magyarországon egy olyan nemzetpolitika legyen, mely tiszteletben tartja a külhoni politikai erőviszonyokat. Jelenlétükkel ugyanakkor azt szeretnék jelezni: annak a pártján állnak, hogy a magyar politika egyenlően kezelje valamennyi külhoni magyar politikai szereplőt.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro

MIÉRT: építjük Erdélyt, a szórványban és Partiumban is
A sikeres székelyföldi szakasz után tegnaptól a szórványban és Partiumban folytatódik az RMDSZ ügyvezető elnöksége és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett Építjük Erdélyt elnevezésű, 18 hónapos képzéssorozat.
Kovács Péter ügyvezető alelnök szerint a fiatalok szakmai felkészítésére fokozottan odafigyelnek. „Ezeken a területeken sok esetben az RMDSZ az egyetlen szervezet, amelyhez a magyar emberek fordulhatnak kéréseikkel, mindennapi gondjaikkal, és amely a magyar közösség érdekeit képviseli. Ez okból is kiemelten fontos, hogy kialakuljon egy ifjúsági réteg, amely közösségi vízió- és küldetésmeghatározó szerepet vállal, és amely aktívan részt vesz a társadalomszervezésben, a közösségi élet fejlesztésében" – fejtette ki. Az Építjük Erdélyt közösségi vezetőképző szakasza március-májusban párhuzamosan zajlik a két régióban, a problémakezelés, a konfliktusmenedzsment, a közpolitikák, valamint az imázs és kommunikáció témaköreiben. A 17, illetve 15 személyből álló csapatokat az őszre tervezett népszámlálási kampányba is bekapcsolják, hiszen itt a legnagyobb a kihívás, sok a vegyes házasság, nehezebb az identitásvállalás. Erdély.ma

Három főtitkár-helyettest nevezett ki Kelemen Hunor
A szövetség kulturális főtitkár-helyettese Hegedűs Csilla műemlékvédelmi szakember lesz. Az önkormányzati főtitkár-helyettesi tisztségre Horváth Annát nevezték ki, míg a programirodával foglalkozó és ifjúsági főtitkár-helyettesi tisztséget Bodor László, a MIÉRT elnöke tölti be.
Május végéig további két főtitkár-helyettest neveznek ki, egy az oktatási, egy másik pedig a társadalom-szervezésre vonatkozó kérdésekkel fog foglalkozni – fejtette ki kelemen Hunor. 
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

„Gumicsizmás” RMDSZ – Negyedmillió emberhez juttatják el a tegnap indított Erdélyi konzultáció kérdőíveit
„Figyelünk egymásra” mottóval egész Erdélyre kiterjedő felmérést indított tegnap az RMDSZ. Az Erdélyi konzultáció nevű közvélemény-kutatás során negyedmillió magyar emberhez szeretnének eljutni a következő két hónapban, hogy egy kérdőív segítségével megtudhassák, melyek a romániai magyarság problémái, a szövetséggel szembeni elvárásai.
Negyedmillió magyar embert keresnek fel a következő két hónapban az RMDSZ helyi szervezeteinek munkatársai és önkéntesei azzal a céllal, hogy megtudják: melyek a romániai magyarság gondjai, prioritásai, a szövetséggel szembeni elvárásait. Kelemen Hunor szövetségi elnök és Kovács Péter főtitkár tegnapi tájékoztatása szerint a „Figyelünk egymásra” mottóval indított, Erdélyi Konzultáció nevű kérdőíves felmérés célja a választásokra való felkészülés, „valós kapcsolatok kiépítése” az erdélyi magyarokkal.
„Mi azt mondtuk, hogy emberközeli RMDSZ-t építünk, elvisszük a szövetséget az emberekhez. Ez a szövetség minden romániai magyar emberé, az ő döntésük következtében létezik és fog létezni a következő évtizedekben is. Valós párbeszédet folytatunk a magyar emberekkel, és problémáik megoldására építjük távlati politikai stratégiánkat” – fogalmazott kolozsvári sajtótájékoztatóján a szövetségi elnök.
Mint mondta, az Erdélyi Konzultáció során a felkeresett személyek őszintén elmondhatják, melyek a prioritásaik, ugyanakkor megjelölhetik azokat a feladatokat is, amelyekkel a jövőben megbíznák az érdekképviseleti szervezetet. „Az RMDSZ-nek mindemellett másfél éves nehéz kormányzás után és egy évvel a választások előtt, pontosan kell látnia, mit gondol a közösségünk a saját jövőjéről, a szövetségről és annak munkájáról” – fejtette ki a politikus.
A felmérés nyolc kérdésre keresi a választ. Elsőként arra, hogy mennyire elégedettek az életkörülményeikkel, majd meg kell jelölniük azt a két legfontosabb problémát, amelyet meggyőződésük szerint településük polgármesterének meg kellene oldania. A válaszadóknak lehetőségük nyílik arra is, hogy a szövetség munkáját értékeljék: előbb véleményt kell mondaniuk arról, hogy mivel kellene foglalkoznia az RMDSZ-nek országos szinten, majd elmondhatják, hogy milyen mértékben elégedettek a szövetség tevékenységével.
A felmérésben részt vevők megjelölhetik azt a politikai szervezetet, amelynek bizalmat szavaznak az önkormányzati választásokon, végül pedig megfogalmazhatják üzenetüket, gondolataikat az RMDSZ vezetőinek.
A felmérés technikai részleteiről szólva Kelemen elmondta, hogy az adatlappal a helyi szervezetek képviselői és önkéntesek fogják felkeresni az erdélyi magyarokat. „Az adatokat a nyár folyamán fogjuk feldolgozni, minek eredményeként településszintű, pontos problématérképpel fogunk rendelkezni” – fogalmazott Kelemen.
Kovács Péter főtitkár tájékoztatása szerint az Erdélyi Konzultáció szervezése három szinten történik: a Főtitkárságon zajlik a központi koordináció, ezt követi a megyei és a helyi szint. Elmondta, Erdély területéről közel 1000 személy fog részt venni a program lebonyolításában. „Elsősorban az önkormányzati képviselőket fogjuk bevonni, hiszen ez a program az önkormányzati választásokra való felkészülés része, célunk egy problématérkép megrajzolása. Az önkormányzati képviselőink kell legyenek azok, akik ezeket a problémákat elsőként beazonosítják, és megpróbálják orvosolni helyi szinten, mellettük számítunk az irodai alkalmazottakra, az önkéntesekre is.”
Kovács bejelentette: a Főtitkárság stratégiai partnerséget alakított ki a Magyar Ifjúsági Értekezlettel (MIÉRT). Mint mondta, szükség van arra a lendületre, amelyet a MIÉRT és közel 300 tagszervezete egy ilyen konzultációs folyamatba be tud hozni.
A főtitkár konkrét számadatokkal is szolgált: 250 ezer űrlapot, 120 ezer szórólapot és 10 ezer plakátot nyomtattak ki.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek találkozója Debrecenben
Háromnapos nemzetpolitikai találkozót tart két erdélyi és egy-egy vajdasági, valamint felvidéki szervezet a KDNP ifjúsági tagozatának szervezésében Debrecenben.
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) péntektől vasárnapig tartó összejövetele úttörő kezdeményezés az intézményesített ifjúsági magyar-magyar kapcsolatok építésében - hangoztatta a szombati szakmai előadásokat megelőző sajtótájékoztatóján Stágel Bence IKSZ-elnök, KDNP-s országgyűlési képviselő.
 Mint mondta, a felvidéki Via Nova, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ifjúsági szervezete, az erdélyi MIÉRT és a Magyar Ifjúsági Tanács, illetve az IKSZ és a Fidelitas részvételével rendezett találkozón reményeik szerint a Kárpát-medence leendő közéleti vezetői vesznek részt. A szakmai előadásokat és a lazább programokat - focitornát, táncházat - kínáló rendezvénysorozattal a későbbi közös nemzetpolitikai szakmai munkát kívánják megalapozni - tette hozzá.
 A találkozó és a kapcsolatépítés konkrét céljairól szólva azt mondta: ösztönözni akarják a határon túli magyar szervezeteket, hogy az ifjúságot érintő kérdésekben bátran forduljanak a magyar kormányhoz, ezen kívül szórványstratégiát kívánnak kidolgozni a kisebb létszámú magyar közösségek megtartására.
 Felhívta a figyelmet arra, hogy nemrégiben az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének elnökévé egy magyar politikust, Dömötör Csabát választották, így a Kárpát-medencei magyar ifjúsági érdekérvényesítés európai szinten is erősebb lehet.
 Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár előadásában szólt arról, hogy a magyar nemzetpolitikának a rendszerváltást követően rengeteg tabut le kellett döntenie. Ennek állomásait sorolva felidézte Antall József egykori miniszterelnök szavait, miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretne lenni, a státustörvényt és végül a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét.
 A határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseiről szólva úgy fogalmazott: míg a Vajdaságban már kulturális autonómiát élvezhetnek a helyi magyarok, addig ebben a vonatkozásban “Szlovákia mind a mai napig az előző nacionalista kormány csapdájában vergődik.”
MTI

IX. Vándorcsizma néptáncfesztivál Medgyesen
A medgyesi RMDSZ és a Szeben megyei EMKE szervezésében, a medgyesi Madisz (MIÉRT tagszervezet), valamint a Nefelejcs néptánccsoport közreműködésével idén május 25. és 29. közt kerül sor a kilencedik Vándorcsizma Néptáncfesztiválra Medgyesen.
Az elmúlt években nagy népszerűségnek örvendő hagyományőrző rendezvényen az idei évben több mint 180 táncos vesz részt itthoni és magyarországi néptánc csoportok képviseletében, melyek a medgyesi fellépéseken túlmenően a környező településekre is ellátogatnak (Erzsébetváros, Küküllőalmás, Somogyom, Kiskapus) és előadásokat tartanak. 
A néptánc csoportok fellépései mellett ugyanakkor négy napos, nagyszabású fesztivál változatos kulturális műsorokkal, gulyásfőző-versennyel és sok-sok érdekességgel várja a népzene és a népi hagyományok kedvelőit. A rendezvény a szombat délután 16 órakor kezdődő előadásokban csúcsosodik, melyek során 11 néptánc csoport lép fel. A fesztivál meghívottjai Tudor Neamţu, Medgyes polgármestere, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Balázs Béla, a Szeben megyei RMDSZ elnöke, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöksége továbbá más neves közéleti személyiségek.
Vándorcsizma – egy táncfesztivál, amely mindenkit bevon körbe!
Erdély.ma

Megalakult a MIÉRT Szórvány Egyeztető Fórum
Hétvégén, május 20. és 22. között, a Brassó Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (BIT – MIÉRT tagszervezet) szervezésében került sor a MIÉRT Szórványkonferenciájára Brassó Pojánán. 
A rendezvény hivatalos megnyitója, a péntek esti előkészítő beszélgetések után szombaton délelőtt kapott helyet, mely alkalmával Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke, Bodor László MIÉRT elnök és Molnár Gábor BIT elnök köszöntötte a résztvevőket. 
„A fiatalok ereje, kitörési lehetősége abban rejlik, hogy tudnak dolgozni, van energiájuk és lelkesedésük, mely lendületre nagy szükség van az RMDSZ néhol archaikusan elrendezkedő struktúráiban is.” – fejtette ki beszédében Bodor László. 
A MIÉRT Szórványkonferencia Zárónyilatkozata egyebek között megfogalmazza: a közös törekvések és érdekek egy folyamatos, célirányos együttműködést, összehangolt cselekvéstervet és feladatbehatárolást tesznek szükségessé. A 2011-es MIÉRT Szórványkonferencián résztvevő szórvány ifjúsági vezetők felismerve ezt, továbbá az Európai Unió régiósodásának pozitív eredményeit figyelembe véve, a MIÉRT Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Kolozs, Krassó-Szörény, Hunyad, Máramaros és Szeben megyei tagszervezetei megalakítják a Szórvány Egyeztető Fórumot. A régiós fórum célja a szórványban jelentkező ifjúsági problémák megvitatása, közös megoldások keresése és a szórvány érdekek egységes képviselete.
Nyugati Jelen (Arad)

A MIÉRT és a szórványban élők
A Brassó Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács – a MIÉRT tagszervezete – közreműködésével rendezték meg a hét végén a MIÉRT szórványkonferenciáját Pojánán. Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke a szórványtelepüléseken a fiatalok közéletbe történő bekapcsolásának nehézségeiről számolt be. „Nem mindenhol sikerül meggyőzni a fiatalokat arról, hogy vállaljanak közéleti szerepet, ha azonban ez sikerül, akkor sok mindent meg lehet valósítani” – emelte ki.
„A fiatalok ereje, kitörési lehetősége abban rejlik, hogy tudnak dolgozni, van energiájuk és lelkesedésük, amely lendületre nagy szükség van az RMDSZ néhol archaikusan elrendezkedő struktúráiban is” – fejtette ki beszédében Bodor László, a MIÉRT elnöke. „Azok a fiatalok, akik dolgoznak, előre is tudnak jutni, és a Magyar Ifjúsági Értekezlet az a szervezet, amely ezt biztosítani tudja a számukra” – hívta fel a jelenlevők figyelmét.
A megnyitó után a fiatalok Széll Lőrinccel, az Országos Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnökével egyeztettek a különböző önkéntes programokról és a készülő önkéntestörvényről, minden megyéből kijelölve egy személyt, aki a törvény előkészítésén dolgozik.

IKSZ: külön szórványstratégia készül határon túli ifjúsági szervezetekkel közösen
Budapest, 2011. május 24., kedd (MTI) - Külön szórványstratégia készül az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ), valamint felvidéki, kárpátaljai és erdélyi ifjúsági szervezetek közreműködésével - mondta el Stágel Bence az IKSZ elnöke az MTI-nek.
 Az ifjúsági szórványstratégia év végére készülne el, ezzel kívánják az asszimilációs folyamatokat mérsékelni és lehetőség szerint megállítani - tette hozzá, kiemelve: fontos, hogy a magyar fiatalok a jövőben is büszkén vállalják magyarságukat, kiálljanak jogaikért és aktív résztvevői legyenek a közéletnek. A KDNP ifjúsági szervezete vezetőjének tájékoztatása szerint a hétvégi nemzetpolitikai hétvégén - amelyen a felvidéki Via Nova, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete, valamint az erdélyi MIÉRT és Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői vettek rész - arról is megállapodtak, hogy külön munkacsoportot hoznak létre a nemzetpolitikai szakmai együttműködés segítésére. A munkacsoportok találkozóinak helyszínét rotációs rendszerben, a résztvevő ifjúsági szervezetek biztosítják majd.
Stágel Bence felidézte, hogy a találkozón résztvevő szervezetek egyetértettek azzal, hogy az új magyar kormány csak az elmúlt egy évben már többet tett a határon túli magyarokért, mint az előző kormányok nyolc év alatt. Külön üdvözölték az egyszerűsített honosítási eljárás (kettős állampolgárság) lehetőségét, valamint a Nemzeti Összetartozás Törvény megszületését.
 Az ifjúsági szervezetek képviselői értékelték a szlovákiai népszámlálás kapcsán végzett közös kampányt, melynek célja az volt, hogy minél több felvidéki magyar fiatal vállalja magyar nemzetiségét. Ezen túlmenően a kárpátaljai fiatalok számoltak be a kettős állampolgárság kapcsán az elmúlt időszakban őket ért atrocitásokról. A résztvevők elismerősen szóltak a magyar kormány határozott fellépéséről, valamint a helyzet mielőbbi megoldására irányuló törekvéséről.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Konzervatívok és toleránsak a fiataljaink 
Nagyvárad – Szerda délután az RMDSZ Bihar megyei szervezete által elindított Szacsvay Akadémia és a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet társszervezésében Barna Gergő politikai szociológiával foglalkozó kutató és Kiss Tamás osztályvezető tartott előadást.
Az Ady Endre Középiskola egyik osztálytermében lezajlott rendezvény címe Fókuszban a fiatalok: az erdélyi magyar és a romániai fiatalok összehasonlító elemzése volt. A megjelenteket Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte. Barna Gergő politikai szociológiával foglalkozó kutató elmondta: a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet 2008-ban végzett közvéleménykutatást az 18-35 év közötti erdélyi fiatalok körében, egy 1202 fős mintán, tizenhat megyében. Ennek a felmérésnek az újdonsága abban rejlik, hogy a kapott adatokat összehasonlították annak a közvéleménykutatásnak az eredményeivel, melyet az Országos Ifjúsági Hatóság bonyolított le szintén három évvel ezelőtt román fiatalok körében (a kérdőívek pontjai 70 százalékban megegyeztek), valamint a Mozaik 2001 kutatás statisztikáival, melyet a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet végzett tíz évvel ezelőtt. E három felmérésből számos következtetés vonható le. Kiderült például, hogy a fogyasztási javak (mobiltelefon, személyi számítógép, otthoni internetezés, saját autó) birtoklásának aránya nagyjából azonos az erdélyi magyar és román fiatalok körében, viszont a magyar ifjak jobban állnak a használatban levő gépkocsi, illetve a saját lakás tulajdonlása kategóriában. Ugyanakkor 2001-2008 között jelentős expanzió ment végbe a javak birtoklása terén: a 18-29 év közötti magyar fiatalok körében a mobiltelefon-tulajdonosok aránya 30 százalékról 94 százalékra, a számítógép tulajdonosoké 15 százalékról 71 százalékra, a használatban levő saját autó tulajdonosoké pedig 15 százalékról 43 százalékra emelkedett. Megfigyelhető tovább az is, hogy hét év leforgása alatt a materiális problémák helyett inkább az erkölcsi gondok kerültek előtérbe, de a lakáshelyzet továbbra is megoldatlan maradt, és riasztóan elterjedt a kábítószerhasználat (utóbbi a Partiumban a leghangsúlyozottabb).
Passzív magyarok
Az erdélyi magyar fiatalok leginkább azt várják el a magyar ifjúsági szervezetektől, hogy segítsenek nekik az elhelyezkedésben, támogassák a rászorulókat és szakmai továbbképző tanfolyamokat rendezzenek. A legismertebb ifjúsági szervezetek amúgy az IKE, az EMI, a MIÉRT és a MIT. A felmérések ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a magyar fiatalok kevesebbet tévéznek, mint román kortársaik, és kisebb arányban olvasnak újságokat és folyóiratokat, de intenzívebben. Valamivel kisebb arányban élnek társasági életet, azonban nagyobb arányban sportolnak és sokkal többet kirándulnak. 2001-2008 között 24 százalékról 74 százalékra nőtt a számítógép és internet használók aránya, a digitális írástudatlanok száma pedig 45 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az erdélyi magyar fiatalok már nem netkávézókban, hanem otthon böngészik a világhálót. Elszomorító viszont, hogy úgy a román, mint a magyar fiataloknak az elit kultúrához való viszonyulása (színház, opera, mozi) jelentéktelen.
A kutatások során a biztosok arra is rákérdeztek, hogy milyen mértékben érdeklődnek a magyar fiatalok az országos szintű politikai történések ránt, illetve szerintük milyen mértékben befolyásolják az életüket az önkormányzati és a fővárosi döntések. Kiderült: a magyar fiatalok sokkal passzívabbak, mint a román ifjak, és megítélésükben az RMDSZ (80%) és az MPP (12,9%) képviseli leginkább az érdekeiket.
Inkább mobilisak
Kiss Tamás, a Kisebbségkutató Intézet elemzési és kutatási osztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet: a magyar fiatalok inkább mobilisak, mint román kortársaik, ami a külföldi munkavállalást, kirándulást, tanulást, rokonlátogatást és üzleti utakat illeti, viszont ezek megtervezésében együtt mozognak a többségi nemzet fiataljaival. A migrációs célország tekintetében viszont hét év alatt változás történt a magyar fiatalok esetében: míg 2001-ben Magyarország dominált, addig az utóbbi években előtérbe kerültek a nyugati országok, és Németország, valamint Ausztria vezetik a preferencialistát. Elvi szinten ugyan a hagyományos családmodell érvényesül az erdélyi magyar fiatalok körében, viszont a társadalmi valóság felülírja ezt, és a családalapítás, illetve a gyermekvállalás ideje kitolódott a harmincas életkor irányába. Ugyanakkor az erdélyi magyar értelmiségi réteg háromnál több gyermeket szeretne elméletileg, ellentétben a román felsőfokú végzettségű fiatalokkal, akik megelégednének egyetlen utóddal is.
Nemi szerep
Érdekes módon a családon belüli nemi szerep tekintetében a magyar fiatalok konzervatívabbak román kortársaiknál, vagyis úgy gondolják, hogy „az asszonynak a fakanál mellett a helye”, azaz a nő feladatai közé tartozik, hogy főzzön, takarítson és bevásároljon, és erről nem csupán az alacsony végzettségűeknek, hanem az értelmiségieknek is ez a véleménye. A magyar fiatalok viszont toleránsabbak a többségnél, inkább elfogadnák azt, hogy roma, fogyatékkal élő, meleg, AIDS-es vagy volt drogos legyen a szomszédjuk, barátjuk vagy családtagjuk. Ugyanakkor olyan értékek fontosak számukra, mint a család, a béke, és a jólét, és kevésbé vallásosak, mint a román fiatalok.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Bővül a magyar ifjúsági háló Arad megyében
Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ – a MIÉRT tagja) az elmúlt hét végén két új fiókszervezetet hozott létre, a helybéli fiatalok kezdeményezésére Simonyifalván, illetve Ágyán. 
Az alakuló üléseken szép számban megjelent fiatalok megválasztották elnökségüket, majd terveikről, elképzeléseikről, illetve mindennapi gondjaikról is elbeszélgettek.
Simonyifalván Mucsi Bettina lett az elnök, akinek munkáját Haasz Tünde alelnök és Péter Róbert titkár segíti. Az új elnökség főként szabadidős és sportrendezvények szervezését tervezi a nyárra, hiszen ezek tudják a leginkább megmozgatni, összefogni a fiatalokat. Ugyanakkor benevezték településüket az Arad Megyei Ifjúsági Vándorkupára, melynek első fordulójára szombaton, július 9-én kerül sor Pécskán.
Ágyán is háromtagú elnökséget választottak. Az elnök Tiba Attila lett, alelnök Székely Zoltán, a titkári teendőket pedig Bodó Kinga látja el. Az ágyai fiatalok szeretnék újra beindítani településükön a táncházat, illetve a színjátszó kört, de nyári bulikat is terveznek.
Az AMISZ idei prioritásai között szerepel minél több magyar településen beindítani fiókszervezetet, ezáltal optimális lehetőséget teremtve a helybéli igények, ötletek gyors megválaszolására. A fiatalok amúgy is aktív szerepet vállalnak, besegítenek, dolgoznak a különböző események szervezőcsapataiban – legyen szó falunapról vagy más helyi rendezvényről. A fiókszervezetek viszont megteremtik a keretet, kiemelik a fiatalok közösségszervező tevékenységét, illetve ösztönzően hatnak saját ifjúsági programok kigondolására és lebonyolítására.
Albert László Arad megyei AMISZ elnök. Nyugati Jelen (Arad)

Kelemen: ne Budapest diktálja, mi jó nekünk!
Példátlan mozzanat ejtette gondolkodásba az immár 8-ik alkalommal, idén július 5. és 10. között szervezett EU-tábor résztvevőit: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Kovács Péter főtitkár előadása előtt Thunderbold 2 típusú szubszonikus sugárhajtású csatarepülőgépek repültek el Marosfő fölött. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Főtitkársága és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári kara szervezésében, valamint az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság és a Hargita Megye Tanácsának társszervezésében zajló, Erdélyinek lenni jó! mottójú rendezvény megnyitóján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a MIÉRT és az érdekvédelmi szervezet közti „erősítő párbeszédet méltatta. Kiemelte, hogy a szervezet »ugródeszka a politika irányába«.
Szintén a megnyitón Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának a dékánja emlékeztetett: a felsőfokú oktatási intézmény immár a negyedik éve a rangos rendezvény társszervezője. Bodor László, a MIÉRT elnöke úgy ítélte meg, a politikusok legnagyobb kihívása, hogy megtalálják a válaszokat a közembereket foglalkoztató mindennapi kérdésekre. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke megjegyezte: Marosfőn a Mókus cukrászdán és a vasútállomáson kívül nem sok minden van, de az EU-táborban alkalom adódik a barátkozásra.
Erdélyi konzultáció avagy Mit kívánnak az erdélyi magyarok című előadásában Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ-nek más-más választ kell adnia a tömbben és a szórványban, azaz az úgynevezett interetnikus környezetben élő erdélyi magyaroknak. – Erdélyi értékként fogalmazható meg az önállóság. Hármas tengely körül mozog az életünk: Bukarest–Budapest–Brüsszel. Az első fővárosban dőlnek el a minket érintő sarkalatos kérdések, Budapest az érdekérvényesítésben segít, Brüsszel pedig megtanított arra, hogy összehangolt döntéselőkészítést végezzünk – fogalmazott a politikus. Hozzátette: az erdélyi politikai irányvonalat, a célokat itt kell eldönteni. Szükség van Budapest tanácsára, egy valamire viszont nincs szükség: a magyar fővárosból diktálják, mi jó az erdélyi magyarságnak.
Úgy ítélte meg, hogy az elmúlt másfél év kormányzati szerepvállalás bebizonyította, hogy az RMDSZ komoly feladatra vállalkozott. Szerinte a gazdasági válság miatti megszorító eszközök kemény diónak bizonyultak. – Viszont 2009-ben az évnyi ellenzéki státus bebizonyította, hogy pillanatok alatt visszaállítható az, amit 5, 6, 10 vagy akár 20 esztendő alatt sikerült elérnünk, így a kormányzati szerepet szinte bármilyen körülmények között vállalnunk kell – fogalmazott a szövetségi elnök
Szerinte az erdélyi magyarság elsődleges akarata az, hogy a szülőföldjén maradhasson, s itt boldoguljon. – Azt várják el tőlünk, hogy megfelelő jogi, intézményi keretek között, barátságos, partneri környezetben éljék meg magyarságukat, s a szabadságot – mondta Kelemen Hunor. A román–magyar viszonyról szólva a szövetségi elnök úgy ítélte meg, hogy a kettős állampolgárságnak a kapcsolattartás, utazás vonatkozásában nincs konkrét gyakorlati haszna. – Szimbolikus jelentősége van, jóvátételt jelent. Sajnálom, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyintézésben a magyar állam nem tartott igényt a segítségünkre. A kettős állampolgárság nem lehet megoldás a magyarországi demográfiai deficit megoldására, azaz nem lehet a következménye, hogy kiürítjük Erdélyt. Ha ez volt a cél, akkor nem volt őszinte a szándék – jegyezte meg.
Az Erdélyi Magyar Néppárt küszöbön levő bejegyzéséről szólva úgy fogalmazott: 2012-ben parlamenti képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság.
– A megoldás az egységes képviselet. Mindent feltételt meg tudunk teremteni az összefogásra – hangsúlyozta.
Ugyanazon című előadás keretében Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára azon véleményét fejezte ki, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt kudarcot vall ugyanúgy, mint azon korábbi próbálkozások, amelyek az RMDSZ-en belüli hatalomátvéltelről vagy a szervezeten kívüli hatalomra kerülési próbálkozásokról szóltak: Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISSZ), Reform Tömörülés, Magyar Polgári Párt. – Valóban 600 ezer magyar szavazó fordult el az RMDSZ-től 1990 óta, de ennek több oka van. 1990-ben 86 százalékos részvétel mellett 1 millió voksot kapott az RMDSZ. 2008-ban csak 400 ezren szavaztak ránk 39 százalékos részvételi arány mellett. Ne feledjük el, hogy mintegy 200 ezer erdélyi magyarral kevesebb van ma. Ugyanakkor sokan elfordultak a politikától. Tartsuk szem előtt azt is, hogy Tőkés László és Toró T. Tibor hosszú évekig az RMDSZ vezető politikusai voltak. Rájuk semmilyen felelősség nem hárul? – tette fel a kérdést a politikus.
A főtitkár szerint 21 év alatt „a másik csoport” semmilyen kiemelkedő teljesítményt nem tudott felmutatni. – Még az autonómia szót is kifelejtették az új párt alapszabályzatából. Több munkára és kevesebb dumára van szükség – mondta a főtitkár.
A Szabadság kérdésére válaszolva Kelemen Hunor arról számolt be, hogy a tárca a rendőrségen tesz feljelentést, amennyiben nem távolítják el a Mátyás-szobor talapzata elől a törvénytelenül elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó táblát. – Másodjára is arra kértem levélben Sorin Apostu kolozsvári polgármestert és Florin Stamatian prefektust, hogy a törvényességet tartsák be, és mihamarabb távolítsák el a táblát. Ha nem intézkednek, akkor a rendőrségen teszünk feljelentést a tábla törvénytelen kihelyezése miatt – hangsúlyozta Kelemen, hozzátéve: mivel a szobor nem képezi a kulturális tárca tulajdonát, jelen pillanatban ez az egyetlen dolog, amit tehetnek, az ügy kimenetele a továbbiakban a rendőrségi eljárástól függ.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)

Önállóan élni Erdélyben
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyitotta meg Marosfőn a nyolcadik EU-tábort
Önállóan élni, a szülőföldön boldogulni – ezek Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarok legfontosabb igényei, s ezeket az értékeket kell előtérbe helyeznie az erdélyi magyar politizálásnak is.
„Az erdélyi magyarok megtanulták, hogy elsősorban önmagukra számíthatnak, amikor jövőt kell építeniük önmaguknak vagy az egész közösségnek. Ezt az értéket évszázadok óta őrizzük, visszük tovább, ez határozza meg az erdélyi magyar politikum cselekvését” – jelentette ki tegnap Kelemen Hunor a Marosfőn megszervezett 8. EU-tábor megnyitóján.
Az RMDSZ elnöke 250 fiatal táborlakónak tartott beszédében arra a kérdésre kereste a választ: mit kívánnak az erdélyi magyarok? A politikus szerint az önállóság megőrzése mellett az erdélyi magyarok másik igénye a szülőföldön való megmaradás és boldogulás. „Én ezt a két értéket helyezem előtérbe, amikor az erdélyi magyar politizálásról beszélek” – jelentette ki Kelemen.
A hármas tengely
Az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyar politizálás az elmúlt évtizedekben hármas tengelyre épült: a Bukarest–Budapest –Brüsszel tengelyre. „Bukarestben döntenek az életünk jelentős részét érintő kérdésekben, az itteni képviseletet nem lehetett és nem lehet felváltani soha valami másra. Budapest azért fontos, mert szükség van a támogatásukra, arra, hogy Magyarországnak tekintélye legyen a régióban. A Brüsszelben zajló politikai események és döntések fontosságát felismerve az RMDSZ számára nem volt kérdés, hogy ott kell lenni” – magyarázta a politikus.
Hangsúlyozta azonban, hogy a hármas tengely egészként működik, felcserélni az elemeket nem szabad. „Sem Brüsszel, sem Budapest nem oldja meg a mi napi problémáinkat, éppen ezért fontos a sorrend megértése” – jelentette ki.
Szerinte egy dologra nincs szüksége az erdélyi magyaroknak: arra, hogy diktáljanak, hogy megmondják, mi a jó nekik. „Mi sem mondjuk meg sem a belgáknak, sem a Nagykörút két oldalán élő budapesti lakosoknak, hogy mi a jó nekik. Ezt mindenki a maga helyén, életterében tudja, és ennek tudatában tervezi az életét, a jövőjét” – fogalmazott a politikus.
Az RMDSZ koalíciós szerepvállalásáról szólva a szövetségi elnök elmondta, már amikor elvállalták a kormányzást, 2009-ben, politikusaik tudatában voltak annak, hogy a gazdasági válság miatt nehéz időszak következik, azonban a múltból tanulva elvállalták ezt a feladatot.
„A kormányzás felvállalása jó döntés volt, mert 2009-ben, ellenzékben, megtapasztaltuk, hogy milyen gyorsan visszafordíthatók az elért eredmények. Hiszen tudjuk, hogy az erdélyi magyarok itthon akarnak élni, de azt is tudjuk, hogy jólétben, biztonságban akarnak itthon élni, magyarként akarnak itthon élni. Az RMDSZ javaslatára a kormány már elfogadott egy kis- és középvállalkozóknak szóló ösztönző csomagot, őszre pedig egy újabb javaslatot tesz le a kormány elé, amely a munkahelyteremtés ösztönzésére vonatkozik” – ismertette a politikus.
A megnyitó folytatásában Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja köszöntötte a fiatalokat, majd Bodor László, a MIÉRT elnöke üdvözölte a táborlakókat. Utóbbi felszólaló beszédében az RMDSZ és a MIÉRT folyamatos és következetes kapcsolatára tért ki, mely a kezdetek óta sikeres tevékenységeket és eredményes érdekképviseletet tett lehetővé. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, mint volt MIÉRT-es vezető köszöntötte a részvevőket.
Kisütött a nap
Egyébként a keddi szeszélyes időjárás után, tegnap már napsütéses volt a szakmai programok kezdetének napja. „A tábor pillanatnyilag mintegy 90 százalékos létszámnak örvend, ami azt jelenti, hogy néhány bejelentkezett résztvevő kivételével szinte mindenki megérkezett már Marosfőre” – számolt be az ÚMSZ érdeklődésére tegnap Jakab Adorján főszervező.
Tájékoztatása szerint már a regisztrációs nap is nagyszerű hangulatban zajlott: az adminisztrációs teendők után a csapatok bemutatkozása következett, a nyitónapot karaokeverseny és telt házas buli zárta. „Fennakadásokkal egyelőre nem találkoztunk, a visszajelzések jók” – jelentette ki kérdésünkre Jakab. Új Magyar Szó (Bukarest)

Megmarad Erdélyben a multikulturális közeg
Markó: rossz döntés, ha a magyar állampolgárság szavazati joggal is jár
Fajsúlyos politikai és közéleti kérdésekről tartott előadást szombaton a Marosfőn lezajlott EU-táborban Markó Béla. Erdélyi múlt, erdélyi jövő című előadásában az RMDSZ volt elnöke vázolta az elmúlt egy év történéseit, érintette a kormánykoalíciós harcokat, a megszorító intézkedések kérdését, az oktatási törvénynek az anyanyelvi oktatással kapcsolatos vonatkozásait, a közigazgatási átszervezést, az Erdélyi Magyar Néppárt alapítási folyamatát, illetve a kettős állampolgárság veszélyes elemeit. Ugyanakkor szólt arról is, hogy szerinte nincs szükség újabb összefogásra, mivel „beteg ugyan az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, de formálisan nem szűnt meg”. A politikus éles és kemény bírálatot fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy tervek szerint szavazati jogot is kapnának azok, akik felveszik a magyar állampolgárságot.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Főtitkársága és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári kara szervezésében, valamint az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság és a Hargita Megye Tanácsának társszervezésében Marosfőn zajló rendezvényen tartott szombati előadásában Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke a szokásosnál keményebb szavakat használt az általa negatívnak ítélt folyamatok leírásában. A miniszterelnök-helyettes élesen bírálta a budapesti kormány azon szándékát, hogy erdélyi közösségünk számára a magyar állampolgárság mellett a szavazati jogot is biztosítsák, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumról (EMEF) pedig azt mondta: „megbetegedett, formálisan nem szűnt meg ugyan, de nem működik”.
Előadásának kezdetén a táborlakókhoz szólva megjegyezte: a politikai utánpótlást jelenthetik azok, akit most részt vesznek az EU-táborban. Az egy évvel ezelőtti helyzetről beszélve elmondta: akkor „egészen más közérzettel” érkezett a rendezvényre, ugyanis nem sokkal a tábor előtt „fájdalmas és sokak által ellenzett” intézkedéseket hozott az a kormány, amelynek az RMDSZ akkor is tagja volt. Úgy vélekedett, ezeket már a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) kormányzása idején meg kellett volna hozni.
– A kormánykoalíciós jelenlétünket rendkívül vehemensen bírálták. Sokakban felmerült a kérdés: szabad-e, érdemes-e így vállalni a kormányzati szerepet. Tavaly itt, az EU-táborban az oktatási törvényről is beszéltem. Egyesek azt mondták, egyfajta maszlag, amellyel próbálom elterelni a figyelmet, s az oktatási reformmal, illetve az anyanyelvi oktatás szavatolásával áltatom magam. A jogszabályt a kormány felelősségvállalással elfogadtatta, így most korlátozás nélkül biztosított az anyanyelvi oktatás. Ennek alá kellett rendelni más kérdéseket, mint például a megszorító intézkedéseket, amelyeket szerencsére viszonylag időben sikerült meghoznunk, s így nem jutottunk Görögország helyzetébe – mondta Markó. Hozzáfűzte: a magyar nyelvű új földrajz és történelem könyveket már lassan nyomtatják, s a nyolcadikosok és tizenkettedikesek számára szeptembertől hozzáférhetők lesznek.
Úgy vélte, szívósság és következetesség volt az RMDSZ részéről az, hogy a kormány a felelősségvállalás segítségével fogadtatta el az új oktatási törvényt. – Dönthettünk volna az ellenzékiség mellett, de meggyőződésem, hogy jelenleg az ország rosszabb helyzetben lenne – fogalmazott a politikus.
Erdély jövőjéről szólva kifejtette: szerinte mindenképpen megmarad a multikulturális közeg, amely – értelmezése szerint – nem a kultúráknak az egybeolvadását, hanem ezeknek önálló létezését jelenti ebben a régióban. – Új szabályokra, struktúrákra, intézményekre lesz szükség, hogy a külön létet egyenlő módon élhessük meg – mondta.
Az államhatalomnak egy egész ország, régió, etnikai közösség jövőjére kiható döntéseivel kapcsolatban Markó két beszédes példát említett: egyrészt szólt a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) és Románia Szocialista Köztársaság (RSZK) által 1968-ban hozott döntéséről, amely értelmében a kapitalista ország fejpénzért megvásárolta az erdélyi németeket. – Hátborzongató adatsorok birtokába jutottam: a polgárokat kategóriákra osztották, ennek függvényében állapították meg a fizetendő összeget. Ugyanakkor évekre lebontva egyeztek meg, hány németet engednek ki Romániából. A szerződést nem az államok kötötték: német részről egy ügyvéd, román részről pedig rendszerint a Szekuritáté tábornoka írta alá a dokumentumokat. Húsz év alatt 236 ezer németet vásárolt meg az NSZK, így jelenleg csak 59 ezren vannak Erdélyben. Ez a döntés alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy csak a magyarról beszélhessünk úgy, mint jelentős más romániai közösségről. Az ilyen döntések jó vagy rossz irányba vihetik el a jövőképet – mondta. Másrészt szóba hozta a tervezett közigazgatási átszervezést, amely véleménye szerint egy ugyanilyen rossz határozat lett volna. – Rendkívül hátrányosan érintett volna bennünket, ezért elleneztük. Volt viszont egy olyan hozadéka ennek az egésznek, amit a jövőben felhasználhatunk: Székelyföld kérdését másképp kell kezelni. Ha elfogadják a közigazgatási átszervezést, egyik pillanatról a másikra megváltoztathatták volna a jövőképünket – fogalmazott Markó. Leszögezte: az RMDSZ-nek köszönhetően hiúsult meg a kísérlet. Szerinte szertefoszlott az az ábránd, hogy ilyen kérdésekben segít Budapest vagy Brüsszel.
Az Erdélyi Magyar Néppárt alapításával kapcsolatban Markó éles bírálatot fogalmazott meg: úgy vélte, „rendkívül felelőtlen” az, hogy az RMDSZ ellenében új politikai alakulatot hoznak létre. – A magyarországi politikusok erőnek erejével szét akarják verni az egységes erdélyi magyar politikát. Súlyos szemléleti ellentétek vannak közöttünk. Óriási hibát követ el az, aki azt hiszi, hogy a legfontosabb problémánk a magyar állampolgárság megszerzése és a magyarországi szavazati jog biztosítása. Valaki vétkes lesz, hogy a jövőképünket nem tudjuk megfelelőképpen alakítani. Sokan fognak bírálni, de kimondom: rossz döntés, ha a magyar állampolgárság szavazati joggal is jár. Itt kell szavazzunk és annyian, hogy befolyásolni tudjuk sorsunk alakítását. Máshol is voksolhatunk, de annak ránk nincs sok és annyi befolyása – mondta.
Kérdésre válaszolva kifejtette: az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) „megbetegedett, formálisan nem szűnt meg ugyan, de nem működik”. – Innen-onnan mondják, hogy fogjunk össze. Össze vagyunk fogva, ott az EMEF. Miért jegyeznek be új pártot, ha így sikerülhet kialakítani a párbeszédet? A pártalapítás megtorpedózta az EMEF-et – fejtette ki Markó Béla.
Szintén résztvevői kérdésre elmondta, hogy Kelemen Hunorról, az RMDSZ új elnökéről „csak jót tud mondani”. – Jól teljesített, jól helytállt a nehéz helyzetekben. Nagy próbatétel volt például a közigazgatási átszervezés – mondta. Kilátásba helyezte, hogy jövőre szinte teljesen visszavonul a politikai életből. – Lejár a szenátori mandátumom, s aztán az irodalomnak akarok élni – mondta Markó Béla
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)

Egy fedél alatt a Jobbikkal – Borboly és a Communitas is támogatja a Vona Gábort és a gárdásokat felvonultató EMI-tábort
Nem panaszkodhatnak hátrányos megkülönböztetésre a Communitas Alapítvány részéről az RMDSZ-szel szemben álló politikai szervezetek: az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által szervezett hagyományos nyári tábor az RMDSZ-es elnök által vezetett Hargita Megyei Tanács és az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány anyagi támogatását is élvezi.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök már harmadik éve mecénása a magyarországi és erdélyi magyar szélsőjobb „színe-javát” felvonultató rendezvénynek, premiernek számít viszont a Communitas megjelenése a programsorozat kiemelt támogatói között. Ami a médiapartnereket illeti, a kép igencsak „tarka”: a Krónika és a Háromszék erdélyi lapok mellett ott vannak olyan szélsőjobboldali magyarországi sajtóorgánumok, mint a Kurucinfó portál és a Jobbikos politikusok által tulajdonolt Barikád hetilap.
A Magasbükk szomszédságában zajló EMI-tábor elsősorban a magyarországi szélsőjobboldali párt, a Jobbik politikusainak biztosít kiemelt szerepet. Szombaton előadást tart Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Szávay István, a párt nemzetpolitikai kabinetvezetője. A következő napokban felszólalnak a Magyar Polgári Párt (MPP), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői is. Az RMDSZ-t a jövő évi önkormányzati választásokról szóló beszélgetésen Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere képviseli.
„Természetes” támogatás
Az Erdélyi Magyar Ifjak táborában évek óta helyet kapnak a szélsőséges politikai eszmék és jelképek, tavaly felsorakoztak a Magyar Gárda tagjai is. Bár a szervezők több koncertet is meghirdettek a vasárnap estig tartó rendezvénysorozaton – többek között olyan szélsőjobboldaliként ismert együttesek is fellépnek, mint a Hungarica és Kárpátia –, az idei EMI-tábor sem elsősorban kulturális rendezvénysorozat. Túlsúlyban vannak ugyanis a politikai jellegű rendezvények, pártpolitikai propaganda folyik a Gyilkos-tó felé vezető út mentén levő táborhelyszínen.
Borboly Csaba tanácselnök a Hargita megyei önkormányzat által nyújtott támogatást tavaly azzal indokolta, hogy a tanács a térségben élők „kulturális és közösségi igényeit” finanszírozza, ideológiai megszorítások nélkül. A Communitas Alapítvány ifjúsági szaktestületének elnökét, Bodor Lászlót tegnap arról kérdeztük, miért támogatta a Communitas a szélsőjobboldali politikusoknak helyet adó rendezvényt?
Bodor azzal indokolta az egyébként csekély összegű, 1000 lejes támogatást, hogy „az EMI ifjúsági szervezet, és mint ilyen nyújtott be és nyert pályázatot”. A radikális megnyilatkozásairól ismert Erdélyi Magyar Ifjak egyébként tagja az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak (EMEF), amely az RMDSZ és az ellenlábas erdélyi magyar politikai szervezetek közötti egyeztetés fórumaként jött létre, és amelynek keretében a rivális szervezetek az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány által megítélt támogatásokból követeltek maguknak részt.
MIÉRT: ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel
Az EMEF ugyan nem ülésezett az utóbbi egy év során, az EMI ennek ellenére elérte, hogy idéntől a Communitas támogassa rendezvényeit, mégha szélsőséges eszmék hirdetését is szolgálják. Bodor László egyébként – aki „természetesnek” nevezte a támogatást – kérdésünkre elismerte, hogy nem ismeri a Gyergyószentmiklós melletti EMI-tábor pontos programját, és azt állította, hogy nem tudott Vona Gábor Jobbik-elnök ottani fellépéséről.
A Communitas ifjúsági szaktestületének elnöke csupán annyit fűzött hozzá felvetésünkhöz, hogy a Communitas Alapítvány ellenőrzi: a pályázati kiírásnak megfelelően valósult-e meg a program, és ez az EMI-tábor idei rendezvényeire is érvényes.
Az Erdélyi Magyar Ifjak táborának egyik főtámogatója a magyarországi Bethlen Gábor Alap, amely 1,8 millió forintot szánt erre a célra. Ugyanaz a Bethlen-alap elutasította egyébként a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által július elején Marosfőn szervezett EU-tábor támogatását. A MIÉRT elnöke és az EU-tábor alapítója nem más, mint Bodor László. Új Magyar Szó (Bukarest)

XIII. Szeben Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat - beszámoló
Október. 23-án, vasárnap zárult a XIII. Szeben Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat. Színes és gazdag programok, illetve események között választhatott a Szeben megyei magyar közönség október 14 és 23 között a megye 10 településén.
Az események már az első naptól sikert arattak a nézőközönség soraiban, a megnyitó ünnepségen a Csernakeresztúri Hagyományőrző Nétpáncegyüttes előadását tekinthettük meg.
Szombaton minden korosztály elégedett lehetett, hisz a nap elején a gyermekek megtekinthették a „Cimbora” bábszínház előadását Medgyesen és Erzsébetvároson, este pedig a megye magyarsága táncba pördűlt a szüreti bálon Medgyesen és Nagyszebenben egyaránt. Medgyesen hajnalig tartott a mulatság, amelyen a kézdivásárhelyi Toto Band biztosította a „talpalávalót”. A vasárnapot a színház színesítette, azaz a magyarországi „Trambulin” színház előadását tekinthette meg Szentágotán és Medgyesen a tisztelt közönség, ugyanakkor a somogyomi és a küküllőalmási gyermekek sem maradtak ki, hiszen Somogyomon is fellépett a „Cimbora” bábszínház. A hét első napja a „Trambulin” színház gyermekelőadásával indult a „Báthory István” Általános Iskola diákjai, a „Bucuria Copiilor” valamint az 1-es számú óvoda magyar tagozatának számára; délután pedig a Vízaknai magyar közösség előtt léphettek fel a társulat tagjai.
 Kedden délután a nemrég alapított Medgyesi Magyar Nyugdíjas Egyesület által szervezett Klub-est keretében Horváth Arany „Pontot, vesszőt nem ismerek, de a szó mind igaz” című könyvének bemutatására és Rus Magdolna szalmafonat kiállítására került sor.
 Meglepően egyforma arányban voltak jelen fiatalok és idősek a szerdán este vetített „Üvegtigris 3” című magyarországi filmen a medgyesi Mediensis Moziban.
 Csütörtökön az `56-os magyar forradalomról emlékeztünk Seicean Ildikó történelem szakos tanár és a Földgázipari Szakközépiskola IX. osztályos diákjai előadásában, Medgyesen a Millennium Házban.
 A második hétvégén csúcsosodott az eseménysorozatok halmaza; néptánc, diákelőadás, sport és különféle szabadidős tevékenységek, koncert, humorelőadás, kézműves tevékenységek, könyvbemutató és sok érdekes esemény csalogatta a rendezvényekre az érdeklődőket a megye hét településein.
 Pénteken a Magyar Ifjúsági Értekezlet tagszervezetei érkeztek Medgyesre a Medgyesi MADISZ meghívására; többek között Arad, Beszterce, Brassó, Hunyad, Fehér illetve Szilágy megyéből érkeztek fiatalok. Szombaton délben megbeszélésre került sor a medgyesi Millennium Házban ahol bemutatták a helyi ifjúsági szervezet történelmét, tevékenységét illetve sor került egymás megismerésére, kapcsolatok teremtésére, ápolására.
 Szombat este telt ház várta - a Magyar Ifjúsági Értekezlet és az Országos Ifjúsági és Sport Hatóság által szervezett - Szórványkaravánt Medgyesen, a karaván utolsó állomásán. A népszámlálás és a magyarság vállalás fontosságáról beszélt Széll Lőrincz államtitkár úr az Országos Ifjúsági és Sport Hatóság alelnöke, ezt követően a közönség Dancs Annamari énekesnő és Holovacskó Zsolt humorista előadásait tekinthették meg.
 Vasárnap a Háromszék Táncegyüttes a "Száz évig - Fodor Sándor 'Netti' emlékére" című előadásával lépett fel, mely a multikultúralitás jellegét, illetve Fodor Sándor muzsikus és neje életének pillanatait elevenítette meg.
 Sikernek könyvelhető el az a tény, hogy a XIII. alkalommal megszervezett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szeben megyei és medgyesi szervezete, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Szeben megyei szervezete és a Medgyesi Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség által Szeben Megyei Magyar Napokon közel 3500 személy vett részt.
 Ez úton is köszönjük a társszervezőknek, partnereknek és a közreműködőknek a segítséget és a támogatást: a Szeben Megyei Ifjúsági és Sport Igazgatóságnak, a Romgaz és a Transgaz Rt.-nek, a BMT Trans Constructnak, a medgyesi Polgármesteri Hivatalnak, az Országos Ifjúsági és Sport Hatóságnak, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának, Kovászna Megye Tanácsának, a Communitas Alapítványnak, a Magyar Ifjúsági Értekezletnek, A Háromszéki Ifjúsági Tanácsnak valamint a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesületnek.
medgyes.ro

Ifjúsági szervezetekkel folytatódik a Civil Konzultáció
A nov ember 26-ig közvitára bocsátott önkéntességi törvényről értekeztek a megyei ifjúsági igazgatóságok, valamint a különböző ifjúsági és civil szervezetek küldöttei a Magyar Ifjúsági Értekezlet és az RMDSZ Főtitkárságának kezdeményezésére pénteken, november 18-án. Az RMDSZ Főtitkárságának székházában megszervezett találkozón részt vettek az Arad, Bihar, Brassó, Hargita, Kovászna és Máramaros megyei ifjúsági igazgatóságok, továbbá a MIÉRT, a MAKOSZ, az OMDSZ, a RODOSZ, a Romániai Magyar Cserkész Szövetség, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Szatmári Magyar Diákszövetség, a Nagyvárad Területi Ifjúsági Tanács és a Nagyváradi Magyar Diákszövetség képviselői. A beszélgetés célja olyan módosításokat megfogalmazni az önkéntességi törvény kapcsán, amely megkönnyíti ennek gyakorlati alkalmazását, továbbá az ezen a területen tevékenykedő szervezetek érdekeit, meglátásait képviseli. „A Magyar Ifjúsági Értekezlet az elmúlt években folyamatosan foglalkozott az önkéntességi és az ifjúsági törvénnyel, annak érdekében, hogy ez valóban az ifjúság és a civil szervezetek körében létező igényeket tükrözze. Az, hogy a mai napon ilyen sokan eljöttetek azt bizonyítja, hogy az önkéntesség, valamint a non-formális oktatás, az ifjúsági törvénykezés ténylegesen egy fontos téma, amely mindannyiunkat foglalkoztat, és amelynek megfelelő alakítását közös feladatunknak tekinthetjük” – köszöntötte a résztvevőket Bodor László, MIÉRT elnök, az RMDSZ ifjúsági ügyekért felelős főtitkárhelyettese. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára arról biztosította a jelenlevőket, hogy az egyeztetések mentén megfogalmazott módosítási javaslatokat a Szövetség parlamenti képviselői, illetve szenátorai vállalni fogják. „Az önkéntességi és az ifjúsági törvény fontosabb, mint az első látásra tűnik, és az Országos Sport és Ifjúsági Hatóságnak megvannak az eszközei arra, hogy az alulról jövő kezdeményezések mentén eljárjon ebben a témában.” – fogalmazott a főtitkár. Hozzátette, „az előterjesztett módosításoknak akkor lesz értelme, ha a törvény által közvetlenül érintett civil és ifjúsági szerveződések hozzájárulnak a tevékenységük során megszerzett tudással és tapasztalattal. Az RMDSZ által október végén elindított Civil Konzultáció részeként, az önkéntességi törvény módosítása kapcsán elkezdődött folyamatban is arra kell fektetni a hangsúlyt, hogy azok, akik ezzel foglalkoznak, elmondják véleményüket, azt, hogy mindaz, amit a bukaresti irodákban megfogalmaznak, hogyan működik a gyakorlatban”. Széll Lőrincz, az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke elmondta, hogy „Számomra, mind az országos intézmény, mind a MIÉRT képviselőjeként, kiemelten fontos, hogy ezen a beszélgetésen felmérjük és átlássuk, hogy mi a magyar civil és ifjúsági szféra közös álláspontja a két törvény kapcsán, annak érdekében, hogy ez mentén folytassuk a munkánkat és egy olyan törvénycsomag alakuljon ki, amely figyelembe veszi a kéréseket.” Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az önkormányzatok szempontjából közelítette meg a témát, arra buzdítva a résztvevőket, hogy mérjék fel a problémákat és merjenek többet változtatni, mint ami lehetségesnek tűnik: „A javaslatokat át kell beszélni, meg kell értetni Bukarestben is, napirendre kell tűzni, valamint politikai lobbyt kell építeni az ügy köré”. Az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság decentralizációja kapcsán a tanácselnök kiemelte, hogy fontos, hogy az ifjúsági szervezetek egy konkrét, egységes javaslattal rendelkezzenek arról, hogy hogyan lenne számukra jó, amely javaslatot majd érvényesíteni lehet az erre vonatkozó tárgyalások elkezdésekor. A találkozón jelenlévők cikkelyenként megvitatták az önkéntességi és az ifjúsági törvény tervezetét, majd olyan módosító javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek nagymértékben megkönnyíthetik a tevékenységüket, továbbá lehetőséget biztosíthatnak az ifjúság hatékonyabb érdekképviseletére. A munkamegbeszélésen elhangzottak mentén írott javaslatok készülnek el, amelyeket eljuttatnak az illetékes hatóságokhoz, valamint az RMDSZ parlamenti képviselőihez. Ugyanakkor a Magyar Ifjúsági Értekezlet az önkéntességi és az ifjúsági törvény által érintettek részéről november 23-ig várja a további módosító javaslatokat az office@miert.ro címre. (közlemény)
Transindex.ro

Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi elnöksége közleménye – Tulipános ifjúság
„Idézzük fel a Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom 2011. december 29-i sajtóközleményét: „A Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom szerdán tartotta rendes tisztújító kongresszusát, ahol a személyi kérdéseken túl a fiatalok jövőjét érintő kérdésekről folytattak tanácskozást az MSZP ifjúsági szervezetének küldöttei. Szanyi Tibor felszólalásában méltatta a szervezet aktivista hálózatát, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a baloldali ifjúságnak alkalmazkodnia kell az új kihívásokhoz, melyek Orbán Viktor diktatórikus rendszerének megdöntésére irányulnak. A kongresszuson részt vett Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, aki az erdélyi magyarság és a határon túli baloldali fiatalok támogatásáról biztosította a szervezetet”. Ha valaki nem tudná, a MIÉRT az RMDSZ ifjúsági szervezete. A MIÉRT nyári akadémiáján járt Nagyváradon az MSZP-s Nyakó és Újhelyi, ahol a már mindenki által ismert kampánytechnikai gyűlöletbeszédet tartották, a FIDESZ elleni rágalmaikon keresztül mutatták be a tulipános fiataloknak, hogyan kell démonizálni a politikai ellenfelet…”
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Normatív támogatás a magyar civil szervezeteknek
Az RMDSZ 2005 óta normatív támogatásban részesíti azon országos magyar civil és szakmai szervezeteket, amelyek tevékenysége létfontosságú a romániai magyar nemzetközösség életében, ugyanis hosszú évek óta az itt élő magyarok megmaradását, gyarapodását szolgálják. Az erdélyi magyar nemzetstratégia szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró szervezetek az idén sem pályázatok útján, hanem kiszámítható módon jutnak hozzá a 4,5 milliárd régi lejes támogatáshoz – közölte tegnap a párt főtitkára, ami azt jelenti, hogy közvetlenül a kiválasztottak „zsebébe” megy az adófizetők pénze. Míg 2005-ben csupán két szervezet részesült támogatásban, 2011-ben már 19-re nőtt azon intézmények száma, amelyek működését jelentős mértékben elősegítette, ugyanakkor nyilván kontrollálta is a kisebbik román kormánypárt. Ezek a következők: Barabás Miklós Céh, Erdélyi Kárpát-Egyesület, Erdélyi Magyar Írók Ligája, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Erdélyi Múzeum Egyesület, Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Romániai Magyar Néptánc Egyesület, Kolozsvár Társaság, Bolyai Társaság, Országos Magyar Diákszövetség, Kriza János Néprajzi Társaság, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Magyar Ifjúsági Értekezlet, Kommunikáció és Médiakutató Intézet, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Romániai Doktoranduszok Országos Szövetsége, Magyar Középiskolások Országos Szövetsége. A szervezetek legtöbbjének székhelye Kolozsváron és Marosvásárhelyen található.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Minden magyarnak joga van, magyarként élni Erdélyben!
A Nyelvi Jogok azt bizonyítja, hogy a kis lépések politikája működik: lehet erre legyinteni, el lehet mondani, hogy ez nem ér semmit, de a kiadványban szereplő nyelvi jogok tulajdonképpen 64 kis lépés eredménye, ezek léteznek, ezekkel lehet élni – fogalmazott Kovács Péter április 18-án Kolozsváron.
Az RMDSZ főtitkára Horváth Istvánnal, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnökével közös sajtóértekezleten mutatta be a Nyelvi Jogok című kiadványt.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársai által szerkesztett, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által támogatott és sokszorosított kötet a romániai nemzeti kisebbségek legfontosabb nyelvi jogait ismerteti közérthető és leegyszerűsített formában.
Kovács Péter úgy fogalmazott: ebben az RMDSZ elmúlt 22 éves munkájának egy része szerepel, ennek tartalmát a Szövetség biztosította. Felhívta a figyelmet arra, hogy e jogok elfogadtatásához is 7 százaléknyi magyar politikus és legalább 44 százalék román politikus szavazatára volt szükség. „Az elmúlt 22 év alatt be tudtuk bizonyítani, hogy amikor egy kisebbségi jogot érvényesítünk, nem veszünk el senkitől semmit, a többségnek nem lesz kevesebb joga azáltal, hogy mi élhetünk nyelvi jogainkkal” – hangsúlyozta Kovács. A főtitkár kijelentette: a Szövetség nem fog megállni a nemzeti kisebbségek jogérvényesítési folyamatával, hiszen a célja, hogy a magyar nyelv regionális, hivatalos nyelv legyen ott, ahol tömbben élnek a magyarok.
Horváth István szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke a kiadvány létrejöttének előzményeit vázolta. Elmondta: amikor a nyelvi jogok intézményes alkalmazását vizsgálták, bebizonyosodott, hogy ott biztosított a magyar nyelv használata a közigazgatásban, közintézményekben, ahol a magyarság aránya 60 százalék fölött van. Azokon a településeken, ahol a magyarság aránya 20 és 40 százalék között van, ahol ugyanolyan mértékben érvényes a törvény, ott az intézményes lehetőségek sokkal korlátoltabbak. „A törvény pontosan ott nem fejti ki a hatását, ahol inkább szükség volna rá: a nem többségben levő, de jelentős számú lélekközösségeknek kellene megfelelő jogi hátteret, megerősítést nyújtson, támogassa az anyanyelvhasználatot” – mutatott rá Horváth. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke szerint a nyelvi jogok érvényesítésében rendkívül hatékony lehet az állampolgári fellépés. „Fontosnak tartottuk azt, hogy a nagyobb kategóriák számára olvasható, élvezhető formában eljuttassuk azt, hogy milyen jogok birtokosai, milyen jogokat lehet és kell érvényesíteni” – mondta. Horváth István úgy vélte, ha valakinek kezében van egy ilyen kiadvány, amely értelmezi számára a törvényt, valószínűleg sokkal nagyobb hátszéllel tud belépni, érdeket és jogot követelni, mint hogyha csak hallomásból, hozzávetőlegesen tudja azt, hogy mit jelent annak a joga, hogy a nevét helyesen írják le, úgy ahogy ő szeretné az anyakönyvi hivatalban vagy más hivatalban.
Magyarként élni Erdélyben
Tájékoztató körutat szervez az RMDSZ és a MIÉRT
2012. április 25–május 15 között az RMDSZ népszerűsítő, tájékoztató körutat indít, amelynek során a Nyelvi Jogok című kiadványt juttatja el minél több erdélyi magyar családhoz, a nyelvi jogok érvényesítésének fontosságára hívja fel a figyelmet – jelentette be mai, kolozsvári sajtóértekezletén Kovács Péter főtitkár. A karaván mottója Magyarként élni Erdélyben, a Szövetség partnere ebben a Magyar Ifjúsági Értekezlet. „A karaván Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Maros, Hargita és Kovászna megyébe látogat el. Ennek során 300 önkéntes segítségével 2000 kiadványt osztunk szét, megyénként 2 nagy fórumot szervezünk, ajtóról ajtóra is fogunk járni, hogy a kiadványban szereplő jogokat népszerűsítsük – mondta Kovács. Erdély.ma

Tízéves a Magyar Ifjúsági Értekezlet
Tízéves fennállását ünnepelte szombaton a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért), a székelyudvarhelyi jubileumi rendezvényen közel másfélezer erdélyi magyar fiatal vett részt, de az RMDSZ több politikusa is megjelent.
Jubileum. Bodor László elnök szerint a Miért egykori és jelenlegi tagjai „mindenhol ott vannak” „A központi vezetéstől a megyei és helyi vezetésig mindenhol ott vannak a miértesek. Nem egy-két személy, hanem sokan képviselnek minket, azonban az eredményességnek nem a számokban rejlik a lényege, hanem abban, hogy itthon vagyunk, és Erdélyért dolgozunk mindannyian” – jelentette ki köszöntő beszédében Bodor László, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő ernyőszervezet elnöke.
Borboly Csaba egykori Miért-elnök, a Hargita megyei tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „a Miért sokat adott az erdélyi magyarságnak: az évek során a szervezet lelkes fiataljaiból közéleti vezetők kerültek ki”.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, a Miért alapító elnöke a szövetséggel kötött partnerség fontosságát hangsúlyozta: „Az RMDSZ nem önmagával írta alá azt a partnerségi kapcsolatot, hanem a Miérttel, egy erős, tevékeny ifjúsági szervezettel”.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke kifejtette: a szövetség szem előtt tartja a fiatalok érdekeit és támogatja őket. A gondolatot folytatva Kelemen Hunor, szövetségi elnök videóüzenetében kifejtette: ennek legfőbb bizonyítéka a fiatalok hangsúlyos jelenléte a jelöltlistákon. Winkler Gyula EP-képviselő az erdélyi ifjúságot érintő Erdély 2020-as fejlesztési terv fontosságát vázolta, míg Sógor Csaba EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntartható eredményes jövő érdekében az erdélyi ifjúságnak legalább négy idegen nyelvet szükséges elsajátítania.
Az ünnepi gálaesten sor került a Miért Pro Organizatione díj átadására, amelyet az ifjúsági szervezet olyan személyiségeknek ad, akik kitartó és odaadó munkával járultak hozzá a szervezet fejlődéséhez. Idén Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal vezetője kapta a kitüntetést.
Az ünnepi gála műsorát a De La Funk székelyudvarhelyi együttes és Zsók Levente humorista produkciói színesítették, majd a kovásznai Center Point, valamint az est sztárvendége, a magyarországi 30Y együttes lépett fel. Krónika (Kolozsvár)

Friss kávé mellé vadonatúj Káfé rádió
Új arculattal, új csapattal várja hallgatóit a kolozsvári Káfé rádió májustól, kezdetben a 19. KMDSZ Diáknapok hangjaként, később pedig napi 24 órában változatos zenével, délutáni műsorokkal és természetesen friss hírekkel. – A célközönség továbbra sem változott, akárcsak ezelőtt, elsősorban most is az egyetemistákat szeretnénk megszólítani – mondta el Könczei Zsolt a rádió lelkes programigazgatója. A fiatalos, lendületes stílusra mi sem jobb garancia, mint az egyetemistákból verbuválódott rádiós csapat. – Egyetemi szinten zajlott a munkatárstoborzás levelezőlisták, közösségi oldalak, plakátok, szórólapok segítségével. A 75 jelentkező közül végül 18 fiatallal bővült a csapat: nyolc új műsorvezetőnk, három hírszerkesztőnk, két zenei szerkesztőnk, két marketingesünk, egy pr-os munkatársunk van, ezen kívül pedig öttagú adminisztrációs személyzet koordinálja a munkát – tudtuk meg a programigazgatótól.
A májustól újrainduló rádió a MIÉRT és a Minerva Művelődési Egyesület támogatásával működik majd, de tervezik további pályázati pénzalapok lehívását is, amit a rádió fejlesztésére fordítanának. – Fontos megjegyezni, hogy a munkát mindenki önkéntesen végzi a rádiónál, ami szakmai gyakorlatnak is kiváló lehetőség – hangsúlyozta Könczei, aki szerint a cél egy olyan magyar nyelvű egyetemista rádió működtetése, amely lefedi az egyetemista diákok érdekeltségi köreit, és releváns információkkal szolgál a fiatal hallgatóságnak. A műsorrács még nem tisztult le teljesen, de az biztos, hogy délután 2 és este 10 óra között lesznek az élő műsorok, kétóránként híradóval, a nap többi részében pedig zenét sugároznak.
– A KMDSZ Diáknapok hangjaként komoly munka vár ránk a rádió beindításakor, de ez remek alkalom lesz kipróbálni a csapatot és a visszajelzések függvényében véglegesíteni a műsorrácsot – mondta a programigazgató.– Azon is dolgozunk, hogy idővel újrahallgathatóak legyenek a korábbi élő műsorok – tette hozzá.
A Káfé rádióról további információkat olvashattok a www.kaferadio.ro honlapon, valamint www.facebook.com/kaferadio oldalon. Ha jó zenére, friss hírekre és fiatalos lendületre vágytok, akkor ne habozzatok, májustól hallgassátok a Káfé rádiót!
(dézsi) Szabadság (Kolozsvár)

N Y I L A T K O Z A T
Az új román kormány, illetve a választási kampányban a magyar kártyát ismét előszedő román versenypártok a XXI. századi Európa alapértékeit semmibe véve korlátoznák az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, amikor is a szomszédos Magyarország közméltóságait vegzálják obsukurus nyilatkozatokkal.
Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az RMDSZ is csatlakozott ehhez a soviniszta-nacionalista „kórushoz”, sőt, egynémely vezető politikusa még túl is licitálja a többségi nemzet hangadóit.
Mintha ismét a kommunista diktatúra időszaka térne vissza. A bukott romániai magyar kormánypárt a ceausista „be nem avatkozás” doktrínájára emlékeztető módon hazaküldené az anyaországi politikusokat, miközben – magyarországi szocialista „elvtársai” gyakorlatát átvéve – az uniós „tanítóbácsihoz” rohangál feljelentgetni, panaszkodni, hogy kintről, hatalmi szóval oldják meg kétes panaszait.
A kettős mérce elfogadhatatlan számunkra. Az RMDSZ-es politikusokat arra a 2008-as nagyváradi botrányra emlékeztetjük, amikor Nyakó István és Ujhelyi István MSZP-s politikusok a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) nyári akadémiáján valóságos gyűlöletkampányra oktatta az arra fogékony tulipános trónkövetelőket. Ujhelyi István akkor elmondta, hogy gyakran sietnek segítségére az RMDSZ-nek, igaz, az erdélyi vendéglátóik arra kérik őket, hogy ezt ne mondják el sehol. Mondjuk, mi sem dicsekednénk ezzel, főleg nem 2004. december 5-e után…
Hadd szögezzük le, hogy: nincs több „magyar ügy”. Egyetlen, közös magyar ügy létezik. Minden, ami velünk történik, az érinti az anyaországiakat, és mindaz, ami Magyarországon és Kárpát-medence szerte történik szétszabdalt közösségünkkel, az a mi ügyünk is egyben. Ezt üzeni a Nemzeti Összetartozás Napja, ez képezi az alapját „Trianon gyógyításának”.
Ezzel ellentétes szellemben az a Kelemen Hunor pártelnök törli bele a lábát magyarországi vendégeinkbe, akinek a vezetése alatt – miután tizenöt éves kormányzás „eredményeképpen” csődbe vitték az országot – az RMDSZ belebukott a kormányzásba. Az a Frunda György kiabálja tele a sajtót habzó szájjal, aki – amúgy – a magyar állampolgárság visszaszerzését is ellenzi. Személyes motivációit tekintve ezt részéről talán el is fogadhatjuk, hiszen Románia és Magyarország között érvényes kiadatási szerződés van érvényben… A sort tovább folytatva, az a Borbély László licitálja túl román üzlettársait, aki környezetvédelmi miniszterként ciánnal mérgezte volna az erdélyieket, és akivel szemben az Országos Korrupcióellenes Főügyészség (DNA) vizsgálódik.
Az új román hatalom nem az erdélyi magyarok barátja. Emlékszünk még a kormányváltás időszakában tett hangzatos fogadkozásokra, melyek rendjén az RMDSZ-es honatyák bőszen esküdöztek, hogy utcai megmozdulásokat szerveznek, ha a román balliberálisok bántani merészelik a magyar köztisztviselőket. Azóta leváltották a magyar prefektusokat, most a főtanfelügyelők körében kezdett tisztogatásba a regnáló kormánykoalíció – de ugyanbizony hány tüntetést szervezett az RMDSZ? Egyet sem!
A saját embereiket is magukra hagyták. Hasonlóképpen, mint az erdélyi magyarságot, mikor is a csontig hatoló megszorításokat megszavazták. Érdekes, hogy a népnyúzó intézkedések meghozatalakor a válságra hivatkoztak, vagyonnyilatkozataik alapján viszont az állapítható meg, hogy valamilyen módon a képviselőket és szenátorokat a válság nem érintette – ők csak gazdagodtak. Talán ezért ülnek most olyan csendben, mert féltik a vagyonukat.
Újabb, árulásra hajló magatartásuknak vajon mi lesz az ára? Merthogy mi fogjuk megfizetni, arra tanunk az elmúlt tizenöt év.
Sepsiszentgyörgy, 2012. június 7.
Tőkés László
EP-képviselő
az EMNT elnöke. Krónika (Kolozsvár)

Merre kacsint az RMDSZ?

Borboly Csaba: amit az RMDSZ SZKT-ülésén nem tudtam volna elmondani
Tisztelt Kollégák!
Két héttel az igencsak nagy izgalmakat és vetélytársaink és protektoraik számára nagy meglepetést, mondhatni hanyatt esést okozó helyhatósági választások után összegyűltünk ma, hogy értékeljünk, összegezzünk, tanulságokat vonjunk le, és ami a legfontosabb, az elkövetkező féléves parlamenti választási felkészülésre kiható teendőkről beszéljünk. A továbbiakban én ezekkel a kérdésekkel foglalkoznék, ugyanis a mostani választások eredményeinek értékeléséhez időre van szükség, alapos elemzéseket kell készíteni, hogy a kellő tanulságokat levonhassuk, mert mint mindig, vannak pozitívak és negatívak egyaránt. A pozitívak közül kiemelném, hogy az elmúlt napokban nagyon sokfelől hallottam azt, hogy hát nem gondoltuk, hogy a székelyföldi szavazók ennyire tudatosak, és nem hagyják megvezettetni magukat.
Hát igen. A történelem során nagyon sokan voltak így ezzel, és azt gondolták, hogy lehet a székelyeket az orruknál fogva vezetni, mesékkel etetni, de tévedtek. Megint bebizonyosodott, hogy ez nem működik, és az RMDSZ-nek továbbra is a legerősebb bástyája, erődítménye Székelyföld. Bukarestben ezt mindig is tudták. Jó lenne, ha Budapesten is tudnák ezt végre, és felhagynának a különböző székelyföldi politikai homokozók építésével, mert teljesen felesleges idő- és pénzpazarlás. De én ezzel meg is állnék a budapesti politikum szapulásával, ugyanis személyes tapasztalataim szerint például a magyarországi közszolgálati média hozzáállása korrekt volt a dolgokhoz, és látni lehetett azt is, hogy a Budapestről támogatott politikai erőknek most, szemben 2008-cal, nem engedték, hogy lemenjenek kutyába. Tehát meggyőződésem, hogy a soron következő Fidesz–RMDSZ-egyeztetésen tovább lehet haladni.
Engem tehát ezek a dolgok nem aggasztanak, de annál inkább foglalkoztatnak az olyan kérdések, amelyek belsők, úgymond RMDSZ-belügyek, amelyek keserűvé tehetik a mindennapokat, a szervezeti életet, és mint tudjuk, ez számít, a mindennapos munka körülményei, a szervezeten belüli hangulat. Mire is gondolok?
Nézzük csak meg, miként is alakulnak az RMDSZ-ben a karriervonalak, különösen azokon a területeken, ahol nem választás, hanem kinevezés, delegálás van. Szalonikiben RMDSZ-es támogatással az a személy lehet konzul, aki éveken keresztül a székelyföldi önkormányzatisokon hegyezte a tollát, és ott mocskolt, gúnyolt bennünket, ahol tudott. De azt láttam az elmúlt években, hogy számos olyan személyt neveztek ki fontos pozícióba, akiről nem lehetett tudni, hogy mit tett le az asztalra, nem lehetett tudni, hogy mit csinál ott, ahol van, csak annyit láttunk az RMDSZ honlapjáról, hogy ezt is meg ezt is támogatta az RMDSZ, de azon túl semmi visszajelzés nem érkezett az illetőtől. Ezek a dolgok velejárói minden politikai szervezetnek, de károsak. És nemcsak az ilyen kinevezések, hanem a választott (önkormányzati, parlamenti) tisztségek vonatkozásában is be kell vezetni világos, átlátható díjazási és szankcionálási rendszert. Kell tudnunk, kitől mit várunk el, mit kell teljesítenie, és ha nem teljesít, annak világos és egyértelmű következménye kell hogy legyen. Nem válhatunk politikai nyugdíjbiztosító intézetté. Annak ellenére, hogy kikerültünk a kormányból, a továbbiakban is van jogosítványa az RMDSZ-nek fontos személyi döntésekre, ezért jó lenne ezekre a dolgokra figyelni, és a kinevezési politikákat úgy alakítani, hogy egyfelől ne nevezzenek ki RMDSZ-es támogatással olyanokat, akik, mondjuk, a Székelyföldön szerintük székelykedő RMDSZ-es önkormányzatisokat mucsai senkiknek tartják, mert ez arculcsapásunk, megengedhetetlen. Másfelől pedig fontos szakmai pozíciók vonatkozásában szerintem elengedhetetlen az alulról jövő vélemények kikérése. Erre kell időt szakítani, ezt nem lehet megspórolni, még most sem, amikor kikerültünk a kormányzásból, mert mint tudjuk, a fociban alapszabály az, hogy két kapura játsszák, és a meccset a németek nyerik, Romániában meg az a politikai alapszabály, hogy az RMDSZ benne van a kormányban. Tehát a mostani csak átmeneti állapot. Elismerve azt a tényt, hogy a jelenlegi jó RMDSZ-szereplésben döntő, meghatározó jelentősége volt a nagyváradi kongresszusnak és a szövetségi elnöki tisztségben történt váltásnak, én azt gondolom, hogy a Kelemen Hunor elnök úr által elkezdett pozitív folyamatokat folytatni kell, és a változásnak el kell érnie a Szövetség azon szöveteit is, amelyeket mostanáig érintetlenül hagyott, nevezetesen azt, hogy a különböző fontos központi s egyéb pozíciókban való kinevezéseknél igencsak fennmaradtak az urambátyám-technikák. És ezek a dolgok érvényesek a Szövetség által birtokolt erőforrásokra is, és itt nemcsak a pénzforrásokra gondolok, hanem arra is,mondjuk, hogy számomra igencsak furcsa dolog, gyakorlat az, hogy az elmúlt négy esztendőben egyetlenegy RMDSZ-es pénzen megrendelt közvélemény-kutatást nem kaptam meg, kivéve kerülő úton hozzám csepegtetve eljuttatott néhány felmérési részeredményt. Történt ez annak ellenére, hogy a minden ötödik (lassan közel negyedik!) RMDSZ-szavazatot biztosító Hargita Megye Tanácsának elnöke és az Országos Önkormányzati Tanács elnöke voltam. Sok ilyen kis dolog összegyűl, és azt mondom, jobb ezeket kibeszélni most egy új ciklus elején, mint magunkban hordozni. Egy szó mint száz, az elmúlt 20 esztendőben igencsak szövevényessé, átláthatatlanná váltak a belső viszonyok, ezek feltárása, feltérképezése, normalizálása terén a szövetségi elnök és a főtitkár által mostanáig elvégzett munkát gyorsítani kell, és akár az eleven húsba is bele kell vágni, mert van mit műteni még mindig. És különösen most, amikor kikerültünk a kormányból, amikor jelentős erőforrásoktól estünk el, akkor van igazán szükség ezen folyamatokra. Mire is gondolok?
Először is arra, hogy számba kell vennünk minden erőforrásunkat, és azt divatos szóval a megfelelő helyre kell allokálnunk. Csak egy konkrét példa. Szerintem 2014-től az nem lehet EP-képviselő, aki nem teszi le az asztalra az összes általa birtokolt asszisztensi és tanácsadói helyet és egyéb erőforrást, mert, ugye, tudjuk, embereink százával kerültek az utcára, és azért, hogy őket megtarthassuk a közelünkben, továbbra is igényt tarthassunk tudásukra, ezért helyet, egzisztenciát kell teremtenünk számukra a kormányzatba való visszatérésig. De a belső erőforrásokra visszatérve, most azzal kell foglalkozni, amire hatásunk van, ami felett döntési jogosítványa van az RMDSZ-nek. És ez napjainkban a Communitas meg a tagdíjbevételek.
Az utóbbival kezdeném. Nem tartozom az RMDSZ-támogatással, jelöltként pozícióba jutó személyek fizetési élbolyába a magam 3890 lejes fizetésével, de azért az mégiscsak elgondolkodtató volt számomra, hogy az Állami Számvevőszék múlt évi jelentése szerint az RMDSZ egyéni támogatóinak sorában Verestóy Attilát Borboly Csaba követte. Ez nekem azt súgja, hogy valami hibádzik az RMDSZ-alapszabályban előírt befizetési rendszerben, és hogy itt gyökeres változtatásra van szükség. Én azt mondom, hogy egy dologban egyezzünk meg: ez így nem maradhat, mert ha mindenki tisztességesen befizetné csak azt, ami elő van írva, akkor itt nem lennének gondok sem év közben, sem kampány közben. A mostani Hargita megyei önkormányzati RMDSZ-kampányt kihoztuk a 2008-as egyharmadából, tehát nem ilyen problémák miatt szólalok meg, hanem azért, mert ha valami le van írva, akkor azt mindenkinek be kell tartania. De én azt gondolom, hogy szórványprogramjainknak volt és lesz olyan komponense, amelyen belül a szórványban működő RMDSZ-szervezeteket támogatjuk, és ezt kellene folytatni.
Ami pedig a Communitast illeti, az folyamatos támadási felület, ami szerintem egy gyors döntéssel helyre rakható. Meg kell szüntetni a Communitast. Amit RMDSZ oszthat szét a civil társadalomnak, azt RMDSZ is ossza szét, és vállalja a felelősséget az elosztásért, az elosztás átláthatóságáért. Nincs miért fenntartani a Communitast, megszűnt az értelme. Van forrás az RMDSZ társadalomszervező szerepére, és közben annak legfontosabb eszközrendszerétől, a pénzforrásoktól megfosztjuk az RMDSZ-t. Ez logikai nonszensz, a Communitas Alapítványnak átad az RMDSZ abból a kisebbségi támogatásból, amit alanyi jogon megkap. Azért, hogy utána egy új apparátus, az RMDSZ-től szinte függetlenítve, valakik, akiknek munkájára nincs rálátásunk még nekünk RMDSZ-es választott politikusoknak sem, azt valamilyen kritériumrendszer szerint szétosszák. Természetesen fenn lehet tartani azt, ami most van, de akkor senki se sírjon, amikor az RMDSZ társadalomszervező szerepét hiányoljuk, amikor csak közvetve az RMDSZ pénzével támogatott civilszervezetek sokasága szégyelli a szervezetünket, nem akar azzal közösséget vállalni! Az RMDSZ kisebbségi szervezet, tehát írhatna ki pályázatokat, támogathatna programokat és oszthatna ösztöndíjakat. Hisz az RMDSZ forrásait azért adja a román költségvetés, hogy megmaradásunkat támogassa. Egy nemzeti közösség megmaradását támogató eszközrendszer komplex, és beletartozik a politikai képviselet is a támogatandó célok közé, ugyanis ha politikai képviseleted van az önkormányzatokban, a parlamentben, akkor tudod az adott nemzeti közösség érdekeit érvényesíteni.
Egyébként ha marad is a Communitas, az alapos átfaragására van szükség. A pályázati rendszere felaprózott, és már senki sem tudja követni. Szerintem a mostani rendszert úgy kell kidobni, ahogy van. Fél évvel korábban mondtam, hogy nem kell Communitas-pénz Székelyföldre, hanem menjen minden a szórványba. E téren történt némi hangsúlyeltolódás, de nem elegendő. Ezért én azt mondom, hogy jó lenne egy jelentőset lépni és kimondani – ha marad egyáltalán a Communitas –, hogy a pénze a szórványé. Sőt még tovább megyek, ha nem akarjuk a felesleges adminisztrációt, csak egy banki utalásba kerül, és oda kerül ez a pénz, ahova kell. Utaljuk át a Dévai Szent Ferenc Alapítvány számára. Jó helyre kerül, és maximális hatékonysággal segíti majd a magyar megmaradást Erdélyben, a szórványban.
A továbbiakban szólni szeretnék néhány szót a számunkra oly fájó két veszteségről, Szatmárról és Maros megyéről, illetve Marosvásárhelyről is, mert számomra mindig érthetetlen és elfogadhatatlan volt a jelenlegi választásirendszerben úgy közelíteni a választókorú lakosság 47%-át kitevő magyar közösség mellett, hogy az nem visszaszerezhető. Szerintem a marosvásárhelyi polgármesteri tisztség, Maros és Szatmár megye tanácselnöki tisztsége visszaszerezhető, és vissza is szerezzük 2016-ban, mert egyfelől erre készülünk, ez lesz stratégiai célunk az elkövetkező 4 évre, másfelől pedig a román összefogás Erdélyben most volt a csúcson, ahogy a magyar megosztás is most volt a csúcson. De amint mondtam, tenni is kell érte, komolyan és elszánással. És itt elsősorban Maros megyéről, Marosvásárhelyről beszélnék. Ismételten beigazolódott, hogy a „nehogy már valaki a fejünkre nőjön” politika mennyire megbosszulja magát. Nem akarok én nevekkel dobálózni, de a fiatalítás Marosvásárhelyen nem volt egy sikertörténet, az biztos. Egyik legtehetségesebb fiatal női politikusunknak, Csép Andreának és társainak igencsak nyesegette a szárnyait a helyi vezetőség. Nehogy már felemelkedjenek, kinőjék magukat. Inkább menjen el kedvük mindentől.
Fel tud mutatni az RMDSZ Maros megyei vezetősége egy helyzetbe hozott fiatalt is? Nem. Plakátolásra meg szórólapozásra kellettek a fiatalok, és annyi. De nemcsak ez van, hanem a politikai rövidlátás magasiskoláját mutatta be a marosvásárhelyi RMDSZ önkormányzati frakciója. Florea avatott, Csegzi pedig távfűtési díjak emelését jelentette be. De én most Csegzi Sándorral nem foglalkoznék, mert tette, amit tudott. Tette, amire futotta neki. De az, hogy ő és társai négy, sőt nyolc éven át tehették azt, amit tettek, és Dorin Florea szolgálóleányának pozíciójába süllyesztették az RMDSZ-t Marosvásárhelyen, na ez egy nagy probléma, és nem a Csegzié, hanem a helyi, megyei RMDSZ-vezetőségé. Ez nem helyi ügy. Mostanáig a Központi Fejlesztési Régió elnökségében ült három magyar, egy német meg két román. Mostantól fogunk ülni ketten Tamás SÁndorral négy román kolléga társaságában. De ezt megoldjuk, és lobbizni fogunk a Maros megyei magyar településekért is, de egy dolgot szögezzünk le, illetve ami még fontosabb, jó lenne, ha egy dolgot letisztáznánk, illetve letisztázna a marosvásárhelyi, Maros megyei magyar közösség is. Mit akar?
Mi a számára kecsegtetőbb perspektíva?
A közép-erdélyi szórványosodási modell követésemásod-, harmadhegedűsként Kolozsvár, Nagyszeben, Brassó árnyékában vagy a Hargita és Kovászna megye által tálcán kínált regionális vezető szerep? Jó lenne, ha a marosvásárhelyi magyar elit a helyi román elittel is közösen eldöntené, mit akar, mert egy biztos: a Nyárádmente, a Kis-Küküllő mente e téren világossá tette opcióját, Székelyföldhöz tartozásába vetett hitét. Perspektívát, hitet kell adni az embereknek. Az emberek nem azt várják el, hogy négyévente megmagyarázzák nekik a politikai vezetők, hogy mi miért nem jött össze. De nem ragozom tovább.
Azt javaslom, vegyenek példát Verestóy Attila szenátor úrtól. Ő nem félt attól, hogy támogassa a fiatalítást, az új javaslatokat, ötleteket, és nézzék meg, ha ki lehet emelni területi szervezetet, ahol a 4 évvel korábbihoz képest elsöprő volt az RMDSZ győzelme, akkor az az udvarhelyszéki.
Tehát nem kell görcsösen a székbe fogódznia senkinek.
És ez érvényes mindenhol, Hargita megyében is, mert az összesített eredmények magukért beszélnek: 50%-kal több szavazatot kapott a megyei tanácsi lista és jómagam mint megyeitanácselnök-jelölt, de azért nem minden településen volt minden fenékig tejfel. A fiatalításra visszatérve azonban tudom nagyon jól, hogy eljön az a pillanat, amikor egy ifjú titán odaáll mellém, kezét a vállamra teszi, és azt mondja, öreg, állj félre, mert ezt én jobban tudom csinálni. És azt is tudom, hogy az a személy nagy valószínűséggel már ott motorozik a MIÉRT-ben, képezi magát, építi kapcsolatrendszerét, növeli tudását. De ez engem nem aggaszt, ez a dolgok rendje, mert tudom, hogy én sem a falvédőről másztam le, és én is kaptam esélyt. És ha én kaptam esélyt, akkor kutya kötelességem, hogy amikor eljön az a bizonyos pillanat, akkor vegyem a kalapomat. Ez a dolgok rendje. Nem könnyű ezekről a dolgokról beszélni, pláne egy sajtónyilvános eseményen, de azt gondolom, hogy most kell ezekről a dolgokról beszélni, még akkor is, ha a mostani választásokat követően minden ötödik RMDSZ-es önkormányzati tanácsosunk MIÉRT-es. Ez a szám is azt bizonyítja, hogy a Markó elnök úr által elkezdett fiatalítási folyamatok stabil alapra kerültek, és ennek most, a válságkormányzást követő politikai megosztottságban láttuk meg az eredményét, 2012. június 10-én, amikor minden magyarra számítottunk, és meg is kaptuk a bizalmat. Nekem most egyáltalán nem az a célom, hogy kritizáljak, ünneprontó legyek, még ha ilyennek is tűnik a beszédem, mert szerintem a legnagyobb kritikusa mindenkinek önmaga. Azért fogalmazok a megszokottnál élesebben, mert meggyőződésem, hogy a mostani helyzet történelmi. Pártpolitikai szempontból mindenképp az. Történelmi a román pártpolitikában, és ezt a román pártok nem rejtik véka alá. De történelmi az erdélyi magyar politikában is, mert aki számított, az most mind mérlegre állt, és megmérettetett. És a döntés egyértelmű volt. Tehát új kiindulási ponthoz érkezett az erdélyi magyar politika, és ahhoz, hogy ezt a történelmi pillanatot ne szalasszuk el, nekünk magunknak önvizsgálatra, alapos helyzetértékelésre van szükségünk. Én azt mondom, hogy a nagyváradi kongresszuson elkezdett folyamat logikus, szükségszerű folyománya kell hogy legyen ez az alapos helyzetértékelés, mert ennek most van itt a ideje.
De nem ragozom tovább, az elmondottakon túl az alábbi ügyekben fogalmazok meg javaslatokat:
1. Kolozsváron jelentős tudományos kapacitásokat építettünk ki, amit csak korlátozottan tudunk használni közpolitikai tervezésünk során. Én most feladatot szeretnék adni az RMDSZ támogatását élvező tudományos műhelyeknek: készítsenek részletes, települési elemzéseket, hogy mi történt az egyes – felfelé és lefelé – kiugróan teljesítő községekben, városokban. Miért nyertünk és miért veszítettünk olyan községekben, városokban,ahol az etnikai arányok miatt nem nyerhettünk volna, vagy épp nyernünk kellett volna? Látni szeretném, hogy az okok között mennyi a helyi, és mennyi az országos, és azt is látni szeretném, hogy mik voltak a mozgósítás jó és rossz példái. És gondolom, ezzel nemcsak én vagyok így. Mert ismernünk kell a valós helyzetet, és tudnunk kell tanulni. 2. A tanuláshoz kapcsolódik a hálózatépítés és a mozgósítás kérdése is. Úgy nézem, politikai ellenfeleink, s itt most nem a budapesti képződményekre gondolok, hanem az USL-re és a PDL-re, tehát valódi versenytársaink az utóbbi választások alkalmával a választók mozgósításának új megoldásait honosították meg. Mi nem ülhetünk karba tett kézzel, el kell tanulnunk tőlük e technikákat, sőt még jobbakat, erdélyi magyar közösségünkhöz még jobban illőeket kell kitalálnunk. Ha kell, szakértőket kell ehhez hoznunk. Összefoglalva: professzianizálódnunk kell, mozgósításban, kampánytechnikákban is meg kell újulnunk. S mivel Marosvásárhely 2016-os visszaszerzése kell hogy legyen a legfőbb célunk, ezért ezeket az új technikákat itt kell 2013-tól kipróbálnunk. Szeretném, ha az RMDSZ elnöksége mielőbb előállna a mozgósítást és a kampánytechnikákat megújító javaslataival.
3. A mozgósítás kérdéséhez kapcsolódik, hogy alaposan elemeznünk kell, hogy a magyar szavazók hány százaléka szavazott magyar pártra június 10-én. Az RMDSZ forrásait, beleértve a jövőbeni kormányzati részvétel által elérhető forrásokat is, attól függően kell visszaosztanunk, hogy az adott község és város RMDSZ-es vezetői miként teljesítettek. Nem rejtem véka alá, azt sejtem, hogy sok helyen a potenciálhoz képest nagyon gyengén teljesítettek helyi és területi szervezeteink, s ezeket a szervezeteket meg kell újítanunk, a beállt struktúrákat fel kell számolnunk, fiatalítanunk kell. S ezektől az új vezetőktől nem széplelkűsködést kell elvárnunk, hanem azt, hogy a választóink nyelvén beszélve értessék meg az emberekkel a téteket. Értessék meg, hogy ha más pártra szavaznak vagy otthon maradnak, akkor kevesebb támogatást fog kapni településük. Kimondom: „tökös” helyi vezetők kellenek nekünk, akik be vannak ágyazva a helyi társadalomba, nem demokráciát játszanak, hanem megmondják az embereknek, mit kell csinálni. Nem szépen beszélni kell, meg nyávogni, hanem odacsapni az asztalra – ilyen helyi vezetők kellenek. És ahol nem ilyenek vannak, ott váltani kell nagyon gyorsan.
4. Politikai tevékenységünk professzionalizálásának egyik fontos feladata a választókerületi rendszerhez történő alkalmazkodás is. 2008-ban én már felvetettem, hogy ehhez nekünk alkalmazkodnunk kell, de akkor süket fülekre talált a javaslatom. Most újra elmondom: mielőbb hozzuk létre az egyes választókerületek tevékenységét irányító-szervező felelősök rendszerét, akik jövőjét teljesítményüktől kell függővé tennünk. A teljesítmény pedig a szavazatok számát jelenti. Ha fenn akarunk maradni, ha az ország politikai térképén jelen akarunk lenni, nem lustulhatunk el. S ez ellen a legjobb garancia az, ha a személyes felelősség rendszerét erősítjük.
Az erdélyi magyar emberektől a kellő bizalmat és támogatást, mint mindig, most is megkaptuk, de az emberek azt is világossá tették, több magyar széthúzást nem akarnak látni. Őket nem érdekli az, hogy ki kivel, hogyan, miként és miért, de egy dolog világos: olyan embereket akarnak látni a különböző politikai pozíciókban, akikre számíthatnak. Nincs idő a kecmecre, mert olyan időket élünk, amikor vagy mész előre, vagy orra buksz. De harmadik út nincs.
Borboly Csaba
Marosvásárhely, 2012. július 1.
Erdély.ma