Szentgyörgy Expó kísérőrendezvényeként tartott konferencia egyik előadásán Bogár Ferenc, a magyar külügyminisztérium kereskedelmi attaséja adatok sorozatával bizonyította, hogy a magyar–román kereskedelmi kapcsolatok tavaly a mindenkorinál jobban alakultak. A két ország közötti forgalom tavaly megközelítette az öt és fél milliárd eurót, amiből a magyar export több mint 3,8 milliárd. Ez mintegy húszszázalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A magyar export Romániába több mint kétszerese a román kivitelnek Magyarországra. /2008 rekordév a magyar–román kereskedelemben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Jóváhagyta a szlovák parlament június 30-án az államnyelvtörvényt módosító javaslatot, amely a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait, és sérti a jogállásukban meglévő status quot Szlovákiában A jogszabály megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. Ezeket 1999-ben törölték a jogszabályból. A pénzbüntetést írásos figyelmeztetésnek kell megelőznie. A törvénytervezet feszültséget okozott Budapest és Pozsony viszonyában is. Az MKP képviselői által beterjesztett módosító javaslatokat a törvényhozás elutasította. A magyar párt azt tervezi, hogy az alkotmánybíróság elé viszi az államnyelvtörvény ügyét. A módosító javaslatba bekerült az a kitétel, hogy a nemzetiségi iskolákban mindennemű dokumentációt államnyelven is vezetni kell. Kimaradt az a kötelesség, hogy a kisebbségi nyelven sugárzó regionális és helyi rádióknak a nemzetiségi nyelven sugárzott műsort az államnyelven is meg kelljen ismételniük. Nem jár szankciókkal, ha az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet nem csak szlovák nyelven kommunikál a betegekkel. Ez azonban csak azokon a településeken érvényes, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, másutt nem. A magyar külügyminisztérium sajnálatát és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szlovák parlament elfogadta az államnyelvtörvény módosítását. /Nyelvrendőrség Felvidéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Nem hunyt szemet a Steaua szurkolóinak július 16-án történt magyarokat gyalázó megnyilvánulása felett az Asztalos Csaba elnöklete alatt működő Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), illetve az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) sem. Utóbbi vizsgálatot indított a bukaresti klub ellen, többek között a Bukarestben megrendezett, Újpest elleni Európa Liga-selejtezőn kifeszített transzparens miatt, amelyen ez a magyar szöveg állt: “Mennyi ideig tartja egy magyar nő a szart magában? 9 hónapig”. Az UEFA jelezte, hogy fegyelmi vizsgálatot indít a bukaresti klub ellen. Az UEFA ellenőrének jelentésében négy komoly kihágás szerepel, amely miatt eljárást indítottak. A találkozó ellenőre említést tett arról, hogy egy román szurkoló a pályára rohant, továbbá megdobálták a kiállított újpestit, Korcsmár Zsoltot, a szurkolók tiltott pirotechnikai eszközöket alkalmaztak, illetve a hazai drukkerek egy minden jóérzésű embert felháborító felirattal provokálták a magyarokat a stadionban Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke hivatalos tiltakozó levelet írt Michel Platininek, az UEFA első emberének. Asztalos Csaba ebben nyilvános tiltakozását fejezte ki a kifeszített transzparens tartalma ellen, amely a levél szerint “sérti a magyarok méltóságát, megalázó, és ellenséges hangulatot gerjeszt a romániai magyar közösséggel szemben”. Asztalos Csaba hangsúlyozta, a magyargyalázás nem új keletű a romániai futballstadionokban. “Sajnos például a romákat sértő megnyilvánulások esetén sokkal könnyebben büntet a FRF. Ez nagyrészt a romániai magyar közösség hibája is: miközben az országban több, a romák érdekeit védő szervezet is működik, nekünk egyetlen olyan szervezetünk sincs, amely ilyen esetekben hivatalos panaszt nyújtana be, például a Magyar Ifjúsági Tanács vagy a Magyar Ifjúsági Értekezlet sem foglalkozik ezzel. Mi hivatalból rendszerint vizsgálatot indítunk a magyarokat sértő megnyilvánulások ügyében is, ám a visszhang sokkal nagyobb lenne, ha a kezdeményezés mögött a magyar közösség civil képviselői állnának, nem pedig a diszkriminációellenes tanács” – fogalmazott Asztalos Csaba. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Prosport napilapnak adott interjújában jelezte, nem nagyon érdekli a futball. Az ügy kapcsán úgy érzi, nem az efféle megnyilvánulások határozzák meg a románok és a magyarok közötti kapcsolatot. Markó szerint ilyen esetekből “nem kell nagy ügyet csinálni”, a rendőrségnek és az igazságszolgáltatásnak teljesítenie kell feladatát. Magyarországon: Móring József Attila kereszténydemokrata képviselő írásbeli kérdéssel fordul a külügyi és a rendészeti tárca vezetőjéhez, valamint a sportért felelős miniszteri megbízotthoz. A politikus „Huhogni, cigányozni, gágogni tilos, “szarmagyarozni” szabad? címmel rendezett sajtótájékoztatóján elmondta, arra kíváncsi, hogy tesz-e hivatalos lépést a külügyi tárca a steauások által kifeszített transzparens miatt. Móring József Attila úgy fogalmazott, hogy “ennél undorítóbb, ocsmányabb, aljasabb, provokatívabb szöveg” nem jelent még meg magyar érdekeltségű sporteseményen. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter annyiban reagált Móring József Attila kérdéseire, hogy, ha egy mérkőzésen bűncselekmény történik, bárki is követi el, azt a rendőrségnek meg kell szakítania és eljárást kell indítania. /Páva Adorján: Steaua-Újpest: célkeresztben a magyarokat gyalázók. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Végre felébredt a magyar diplomácia, és immár úgy viszonyul a szlovák nyelvtörvényhez, ahogy az megérdemli: minden lehetséges nemzetközi fórumon össztüzet nyit rá. A budapesti külügyminisztérium – az elmúlt években rá egyáltalán nem jellemző szívóssággal – előbb az EBESZ, most pedig az ENSZ és az Európa Tanács elé viszi a kirekesztő, sovén nyelvhasználati jogszabályt, amelyet júniusban fogadott el a pozsonyi törvényhozás. Azok után hogy Brüsszel nem érzi magát kompetensnek a témában, Leonard Orban, az EU többnyelvűségért felelős biztosa a mai napig nem foglalt állást a magyar–szlovák viszonyt történelmi mélypontra juttató nyelvi elnyomás ügyében. /Rostás Szabolcs: Elrettentés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

A parlamenti egyeztetésekkel párhuzamosan a Külügyminisztériumban is elindult a szakértői anyagok készítése a kettős állampolgárság ügyében, a tárgyalási alap az egyéni elbírálás rendszere – mondta Szabó Vilmos külügyi államtitkár. A pártok még nem egyeztettek a Külügyminisztériummal, a határon túli magyarok képviselővel sem tárgyaltak még a kérdésről. /A magyar külügy is készül kettős állampolgárságból. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

A Külügyminisztérium meglepődéssel értesült arról, hogy Szlovákia legfelső szinten bírálja Sólyom László köztársasági elnök révkomáromi látogatását – közölte a külügyi tárca az MTI-vel. A magyar államfő augusztus 21-én látogat Révkomáromba, ahol ünnepélyesen felavatják Szent István szobrát. A látogatást a magyar fél a diplomáciai szokásoknak megfelelően bejelentette. A három legfőbb szlovák közjogi méltóság a Szlovák Köztársaság elleni tudatos provokációnak minősítette a magyar államfő tervezett révkomáromi látogatását. Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Ivan Paska házelnök közös nyilatkozata szerint a három politikus nem vállal felelősséget a látogatás következményeiért, beleértve a szlovák–magyar viszony rosszabbodását is. Közölték továbbá, a magyar államfő ezen a napon nem szívesen látott vendég Szlovákiában. A két szlovákiai magyar párt nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy a magyar államfő Révkomáromban részt vesz Szent István szobrának felavatásán, s ezért a Sólyom Lászlót ért szlovák bírálatokat visszautasította. A Sme című liberális pozsonyi lap szintén eltúlzottnak minősítette a szlovák reagálásokat, s úgy vélte: a szoboravatáson mindkét ország vezetőinek ott lenne a helye. /Budapestet meglepte Pozsony. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

A külügyminisztérium határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról és a magyar diplomácia legfontosabb feladatairól és céljairól beszélt Balázs Péter külügyminiszter november 19-én a határon túli magyarság vezetőivel folytatott megbeszélésén. „Nem tudunk nem foglalkozni a nemzetpolitikával” – jelentette ki Balázs Péter, hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitika a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozik ezért „egyeztetve járnak el”. Megítélése szerint a térségbeli új államok létrejöttével „közelebb jöttek a szomszédok”, és specifikusabbá váltak a kapcsolatok. A külügyminiszter által kezdeményezett tanácskozáson a határon túli magyarság képviseletében részt vett Markó Béla, a RMDSZ elnöke, Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Farkas Iván, az MKP Országos Tanácsának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ), Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alelnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösség (HMDK) elnöke, Kocon József, a szlovéniai Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, valamint Deák Ernő, az ausztriai magyarság vezetője. /Határon túliak Balázs Péternél. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

EBESZ-bátorítás kisebbségi nyelvhasználatra
A magyar kormány üdvözli, hogy az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa egyértelművé tette: mindaddig szerepet vállal a folyamatban, amíg Szlovákia föl nem erősíti a kisebbségi nyelvhasználati törvényt arra a szintre, amilyenre az államnyelvtörvény került, továbbá, amíg a szlovák fél megalkotja az átfogó kisebbségvédelmi törvényt.
A Magyar Külügyminisztérium hétfői közleménye szerint az EBESZ kisebbségi ügyekben illetékes főbiztosa, Knut Vollebaek január 4-én nyilatkozatot tett közzé a szlovák államnyelvtörvényhez készült végrehajtási irányelvekre vonatkozólag, amelyek 2010. január elsejével léptek hatályba. Megítélése szerint az irányelvekre szükség volt, hogy iránymutatást adjanak a törvény végrehajtásához. Ugyanakkor elvárja, hogy az irányelvek védelmezzék Szlovákiában a kisebbségekhez tartozó személyek azon jogát, hogy mind a magán-, mind a közéletben használhassák anyanyelvüket.
A főbiztos felszólítja a szlovák hatóságokat, hogy szorosan figyeljék és elemezzék a törvény végrehajtását. A magyar kormányhoz hasonlóan a főbiztos is a nyelvhasználatért kiróható büntetéseket tartja a törvény és a végrehajtási dokumentum legkényesebb részének. A büntetések súlyosan korlátozhatják a kisebbségi nyelvhasználatot. A magyar miniszterelnök már korábban bejelentette: amennyiben mégis büntetésekre kerül sor, a magyar kormány anyagi és jogi segítséget nyújt a nyelvtörvény áldozatainak Szlovákiában – ismerteti a Külügyminisztérium.
A magyar kormány üdvözli, hogy a főbiztos egyértelművé teszi: mindaddig szerepet vállal a folyamatban, amíg – a magyar és a szlovák miniszterelnökök szécsényi megállapodásának megfelelően – Szlovákia föl nem erősíti a kisebbségi nyelvhasználati törvényt arra a szintre, amilyenre az államnyelvtörvény került, továbbá, amíg a szlovák fél megalkotja az átfogó kisebbségvédelmi törvényt. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Ülésezett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum
A nézetkülönbségek ellenére is folytatni kell a párbeszédet az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között a romániai magyarság helyzetének javítása és a nemzetpolitikai célok megvalósítása érdekében – mondta Markó Béla és Tőkés László az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) tegnapi marosvásárhelyi ülését követően.
Az RMDSZ és az EMNT által tavaly februárban életre hívott testület keretében folytatott tanácskozás után Markó kifejtette: a legnagyobb véleménykülönbségek a kormányzati szerepvállalás kérdésében bontakoztak ki. Tőkés úgy fogalmazott: nem örül az RMDSZ kormányzati részvételének, de sok sikert kíván a szervezetnek, hogy megvalósíthassa közösségi célkitűzéseit.
Markó közölte: folytatódik a munka a két szervezet által létrehozott munkacsoportokban, többek között közösen készítenek elemzést a kisebbségi törvénytervezetről, a tanügyi reform kérdéséről és a decentralizációs problémákról is. Mint mondta, a találkozó azért is időszerű volt, mivel a legutóbbi megbeszélés óta az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt és kormányprogramot dolgozott ki a PD-L-vel. Ennek megfelelően, a tanácskozáson kölcsönös tájékoztatásra került sor, amelynek során a szövetség képviselői ismertették a kormányprogramnak az RMDSZ és a magyarság szempontjából fontos pontjait. Arról is tájékoztatták a partnereket, hogy a kormányzati intézményekben milyen helyet, milyen súlyt foglal el az RMDSZ államtitkári, prefektusi, alprefektusi szinten, valamint a dekoncentrált intézményekben, és tárgyaltak arról is, hogy a jövőben mi módon kívánnak együttműködni.
„A magyar összefogás, mint politikai program, jól működött az EP-választások alkalmával, a politikai cselekvés a közös célok érdekében eredményes volt. A következő hónapokban azonban az együttműködés már nem volt zökkenőmentes, a székelyföldi nagygyűlés előkészületei alkalmával világosan megmutatkoztak a korlátok, azok a kompromisszumok, amelyeket egy ilyen közös cselekvés megkövetel. Végül a kölcsönös konzultáció szintjére süllyedt az RMDSZ és az EMEF viszonya, hiszen a fontos politikai döntéseket, mint az elnökjelölt-állítás, az államfőválasztás, a kormányzati szerepvállalás nem közös álláspont alapján hozta meg a szövetség, hanem saját pártérdekei szerint. Ez szerintünk aggasztó, veszélybe sodorja az összefogás politikai programját”, értékelte a találkozót lapunk megkeresésére Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke.
Az EMNT alelnöke szerint eredménynek könyvelhető el, hogy sikerült megegyezni: a kisebbségek jogállásáról szóló törvényről közösen felvállalható álláspontot kell kialakítani, amit az RMDSZ képviselőinek érvényesíteniük kell a parlamenti vita során. A résztvevők egyetértettek abban is: ki kell használni a lehetőséget egy olyan új tanügyi törvény előterjesztésére, ami közelebb áll a magyar közösség igényeihez, nagyobb lépéseket jelent a magyar oktatási autonómia felé. Toró eredménynek tartja, hogy sikerült közös szervezőcsoport létrehozásáról dönteni, amelynek feladata a márciusi önkormányzati nagygyűlés előkészítése. Felmerült a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) kérdése is, amelynek – az RMDSZ vállalásai értelmében – január 16-ig meg kellett volna alakulnia. A jelenlévők abban maradtak: mindkét fél átgondolja még a KAT-tal kapcsolatos feladatokat.
Lapunk kérdésére Toró kifejtette: az említett egyezségek ellenére vegyes érzelmekkel távozott az EMEF üléséről, hiszen semmilyen garanciát nem kaptak az RMDSZ-től arra, hogy a konzultációból összefogás, közös cselekvés lesz. »Próbáltuk elmagyarázni az RMDSZ-es kollégáknak azt is, hogy a kormányzati szerepvállalás a politikai eszköztárnak csupán egy része, ez nem segíti túlságosan az autonómia ügyét. Az jelentené számunkra az összefogást, ha az eszközök sokféleségét valamilyen módon összehangolva együtt próbálnánk a közös cél felé haladni«, vélekedett az EMNT alelnöke. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Emlékművet avattak Pécskán
Hit és erkölcs nélkül nincs felemelkedés
Arad – 1958-ban súlyos ítéletet mondtak ki Temesváron: az ún. Szoboszlai-per 57 vádlottja közül tízet halálra ítéltek, 47 vádlottra hatalmas, többek számára életfogytiglanig tartó börtönbüntetést szabtak ki.
A tíz elítéltet nemsokára ki is végezték – máig sem lehetett kideríteni, hol, és természetesen azt se tudni, hol vannak földi maradványaik. Gyermekeik, hozzátartozóik, rokonaik még egy szál virágot sem vihettek sírjukra, hiszen nem tudják, merre van...
Tegnap Pécskán olyan emlékművet avattak, amely a kommunista diktatúra 1956-os romániai áldozatainak állít emléket. Azért éppen Pécskán, mert a per néhány vádlottja e helységhez köthető: Szoboszlai Aladár katolikus pap a szervezkedés idején itt is szolgált, egy másik kivégzett, Lukács István kereskedő pécskai volt. Az 1950-es évek egyik legnagyobb politikai perébe fogottak azonban nemcsak Arad megyéből kerültek ki, a mai Temes, Maros, Hargita, Kovászna, sőt Bukarest területén is voltak tagjai, és nem csak magyarok.
A tegnapi ünnepségre – a kedvezőtlen időjárás ellenére – sokan eljöttek az egykori elítéltek hozzátartozói közül – a Lukács család tagjai például Németországból és Magyarországról –, de a ma még élő három perbefogott közül is itt voltak ketten – Ferencz Béla ferences szerzetes, Ervin atya (aki az 1964-es, nyugati nyomásra létrejött általános amnesztiát követő években Tornyán is szolgált) és Orbán Péter.
Az ünnepség a római katolikus templomban emlékező szentmisével kezdődött, amelyet négy pap – Czeglédi Ferenc helyi, Sándor Tivadar arad-gáji plébános, Ervin atya és Blénesi Róbert aradi minorita szerzetes – celebrált. Tekintettel a rossz időjárásra, az eredetileg a templom melletti Szentháromság téren emelt emlékműnél tervezett beszédeket is a templomban tartják – jelentette be Nagy István tanár, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke, aki egyébként rendkívül értékes segítséget nyújtott az ünnepség szervezésében, az emléklap elkészítésében stb. Jámbor Ilona, az In memoriam 1956 Egyesület elnöke, az emlékműállítás kezdeményezője arról beszélt, hogy Szoboszlai nevét sehol sem ismerik jobban, mint Pécskán. Köszöntötte az ünnepségen megjelenteket, az egykori elítélteket és hozzátartozókat, a Magyarországot képviselő Bitay Levente kolozsvári vezető konzult (a Magyar Külügyminisztérium biztosította, pályázat útján, az emlékműállításhoz szükséges összeg oroszlánrészét), az RMDSZ megyei vezetőségét képviselő Bognár Levente elnököt és Cziszter Kálmánt, és természetesen a pécskaiakat. Antal Péter, Pécska polgármestere, az ünnepség fővédnöke, akinek kiemelkedő szerepe van abban, hogy az emlékművet a városban felállíthatták, örömét fejezte ki afölött, hogy Pécska ilyen szép emlékművel gazdagodott, amely a város egyik jelképe lesz, és bekerül a helység történetébe. Bitay Levente, a kolozsvári főkonzulátus vezető konzulja nemzeti napunk alkalmából köszöntötte a megjelenteket és kiemelte: ez az emlékmű a szabadságot szimbolizálja, az 1848-as és 1956-os eszmét, olyan emlékhely, amely méltó az egykori elítéltek nevéhez és szándékaihoz.
Tófalvi Zoltán, az 1956-os romániai események egyik legalaposabb ismerője az 1956 utáni romániai koncepciós perekről beszélt, mindenekelőtt a legnagyobbról, a Szoboszlai-perről, megjegyezve: egységes frontot igyekeztek kialakítani a kommunista rendszerrel szemben, felvetették a román–magyar–osztrák, a megbékélés eszméjét előtérbe állító konföderáció (ennek a fővárosa Arad lett volna!) tervét. Beszélt a magyar 1956-ról, ami egy ideig a romániai lakosság teljes szimpátiáját élvezte és elmondott egy kevésbé ismert tényt: azt, hogy a forradalom leverését követően kivégzett 54 személy közül 42 román volt! Beszédét így fejezte be: magyarként és európaiként hisz a békés együttélésben, de ehhez meg kell ismernünk egymás történelmét.
Az utolsó szónok, az egykor életfogytiglani börtönre ítélt Ferencz Béla a perhez és elítéltekhez kapcsolódó személyes élményeket is felelevenített, amelyek azt példázzák többek között, milyen rendkívüli megaláztatásoknak voltak kitéve a politikai perekbe fogottak. Az emlékmű, zárta beszédét, azt jelenti: azonosulni tudunk vagy akarunk azzal az értékrenddel, eszmével, amelyet az képvisel. Ez az emlékmű, hangsúlyozta, a kishitűségnek, a félelemnek a cáfolata is.
Az emlékművet Ervin atya áldotta meg, leleplezésekor Wittner Mária, a magyarországi 1956-os forradalom halálra ítélt (de végül kegyelmet kapott) áldozata rövid beszédet mondott, amelyben azt emelte ki: hit és erkölcs nélkül nincs felemelkedés. 
Az emlékmű alkotója Dinyés László
Jámbor Gyula. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Összefogni a szórványkollégiumokat – A megmaradás előfeltétele a pozitív gazdasági diszkrimináció –hangzott el a muzslyai szórványkonferencián
A hétvégén a muzslyai Emmausz Kollégium adott otthont a Szórványok egyesítése a Délvidéken című tudományos konferenciának, melyen a Kárpát-medence magyar szórványvidékeiről érkező civil szervezetek, politikusok és szakemberek vettek részt. A Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum (ENCEF) 2005-ben alakult egyesület határokon átívelve foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, tavaly Kolozsvárott tartotta meg az első Szórványok egyesítése konferenciát.
Az idei konferencia a Magyar Köztársaság külügyminisztériumának támogatásával jött létre, és a fő hangsúlyt a Kárpát-medencei szórványvidékek gazdasági fejlesztésére, a Duna menti vidékek gazdasági együttműködésére helyezték. Kárpátalján kívül képviseltetve volt a Kárpát-medence minden magyarok lakta régiója. Jelen volt a magyarországi Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum, a Hét Határ Egyesület, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., a vajdasági Szórvány Alapítvány, a Torontál Szórványközpont, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, az Árgus civil szervezet, a Ci-Fi Civil Központ, a romániai Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége, a pozsonyi Kriza János Néprajzi Társaság, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség.
Dr. Adamov Dávid, a Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum elnöke a konferencia kezdetén megtartott sajtótájékoztatón elmondta: egymás megismerése mellett a tanácskozás célja a kölcsönös tanácsadás, egy civil háló létrehozása, a pozitív jövőkép és a megoldási javaslatok kidolgozása. Egyúttal bejelentette a szórvány-konferenciák folytatását, amelynek következő színhelye Kárpátalja lesz.
Dr. Becsey Zsolt volt európai parlamenti képviselő, a Hét Határ Egyesület elnöke szerint a rendszerváltás és az európai integráció jó hátteret ad, de a problémáinkat még nem oldja meg. Stratégiai célunk pedig megmaradni mindenütt a Kárpát-medencében, ahol magyarok élnek, a magyar gazdasági belső piac megőrzéséért, másrészt, pedig azért, mert a statisztika is azt mutatja, hogy ahol megmaradt az őshonos magyar közösség, ott a nacionalizmus és a szélsőségesség kisebb intenzitású.
Ehhez viszont fontos gazdasági lépések szükségesek, miközben demográfiai visszaszorulásban van a Kárpát-medencében élő magyarság (de a többi nemzet is). Csak az képes megmaradni, aki ezeket az integrált őshonos lakosokat meg tudja tartani. Ehhez fontosak a gazdasági intézkedések, ha kell, akkor a pozitív diszkrimináció is. Az új magyar nemzetpolitikában, pedig a külgazdaságnak kiemelt szerepe kell, hogy legyen, hiszen Magyarország és a Kárpát-medence magyarsága csak akkor tud kibontakozni, ha egy nagyon komoly gazdasági terjeszkedést valósítunk meg.
Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét és az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőjét egyházi személyként, most pedig politikai-közéleti szinten elkötelezetten foglalkoztatja a szórvány, amelynek újabban a gazdasági diszkrimináció okoz komoly gondot. Szerinte a szórványkérdés erkölcsi ügy és nem csupán egy szakmai kérdés. Bejelentette, hogy áprilisban, Brassóban az EMNT szórványtanácsot alapít, amely intézményesen kíván foglalkozni a csángókkal, a nagyvárosokban élő és a dél-erdélyi szórványmagyarsággal. Szerinte az EU-ban hangoztatott mobilitás, a munkaerőpiac megnyitása vagy a földeladás liberalizációja nem kedvez a szórványnak.
– Nem lehet érdekünk, hogy a magyar ember Spanyolországba menjen dolgozni, hogy felvásárolják alólunk a földet, hanem az, hogy idehaza tudjuk megőrizni népünket a beolvadástól és az elvándorlástól. Az európai hátteret olyan irányban kell kihasználnunk, hogy összehangoljuk az európai lehetőségeket a saját célkitűzéseinkkel – mondta Tőkés.
Tápi Lajos, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusának vezető konzulja emlékeztetett, hogy a délvidéki magyarság 40 százaléka szórványban él. A munkanélküliség aránya rendkívül magas, ugyanakkor az ide irányuló támogatások összege alig öt százalék. Súlyosak ezek az ellentmondások európai kitekintésben is, ha nem lépünk. Az európai elveket Szerbiának is alkalmaznia kell. A pozitív diszkrimináció az Európába igyekvő Szerbia számára azt kell, hogy jelentse, hogy fel kell, hogy karolja a szórványban élő magyar kisebbséget is. Szerbia európai integrációjával a magyar kisebbség is az európai verseny részesévé válik. Felvetődik a kérdés: a döntő többségben mezőgazdaságból élő szórványmagyarság jelenlegi állapotában hogyan fog az EU-ban versenyképes lenni?
A konferencián előadást tartott: dr. Becsey Zsolt a Határokon átívelő gazdasági együttműködés és a hatása a szórvány közösségekre címmel, dr. Czene Zsolt, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., Stratégiai Tervezési és Vidékfejlesztési iroda projektcsoport vezetője a Helyi gazdaságfejlesztés – ötletadó megoldások, jó gyakorlatok címmel, Búcsú Lajos, Baja alpolgármestere a gyakorlatban is megvalósult határokon átnyúló környezetgazdálkodási és hulladékgazdálkodási modellt mutatta be. Dr. Kégler Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének tudományos munkatársa a Civil érdekérvényesítés az Európai Unióban címmel tartott előadást. Pósa Krisztiánnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala volt főosztályvezető-helyettesének a Délvidéki magyarság a Bánságban volt a témája, Talpai Sándor, a VMSZ alelnöke arról beszélt, mit tehet a VMSZ a szerbiai szórványmagyarságért, Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke pedig a párt szórványpolitikájáról szólt.
A konferencia keretében volt könyvbemutató és két kerekasztal-beszélgetés: A kárpát-medencei szórvány civil szervezetek helyzete és jövőbeni víziói és A szórvány közösségek fennmaradásának kulcsterülete: a gazdasági fejlesztés címmel.
A konferencián elhangzott számos konkrét javaslat közül figyelmet érdemelt az, amely szerint indokolt lenne összefogni a szórványmagyarság kollégiumait. Részükre valamilyen közös szervezetet létrehozni. Közösen ugyanis sokkal hatékonyabban tudnák érvényesíteni érdekeiket, az anyaországban, Brüsszelben, de helyi szinten is. Természetesen a szórványmagyarság továbbra is számíthat a Brüsszelben ténykedő képviselők, illetve ottani kapcsolatokkal bíró szervezetek támogatására.
Kecskés István. Forrás: Magyar Szó (Újvidék)

Virtuálisan kapcsolják össze a magyarságot – Ötvenmillió forintból újul meg tizenkét határon túli e-Magyar pont
Az eMagyar és eRégió Hálózat működésének támogatását célzó pályázat nyerteseként tizenkét, határon túli magyar szervezet kap összesen ötvenmillió forintot a helyi informatikai infrastruktúra fejlesztésére és tartalomfejlesztésre.
A pályázat eredményét csütörtökön Budapesten hirdették ki; a nyertes pályázók a programot lebonyolító Puskás Tivadar Közalapítvány székházában írták alá a támogatási szerződést.
Az erdélyi, vajdasági, drávaszögi, felvidéki, kárpátaljai, ausztriai, amerikai és szlovéniai magyar szervezetek a pénzt az internet-hozzáférés biztosítására, tartalomfejlesztésre és informatikai továbbképzésre is felhasználhatják. Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára az eseményen elmondta: a határon túli informatikai fejlesztésekben már több éve együttműködnek az érintett tárcák. Az utóbbi években - tette hozzá - az anyagi támogatások ezen a téren is csökkentek, de az informatikai hálózat a jövőben is megmarad, és virtuálisan összekapcsolja a magyarságot.
Csepeli György, a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációs államtitkárságának közpolitikai igazgatója a nyertes pályázó szervezetek képviselői előtt elmondta: a programot még 2002 őszén jelentette be Kovács Kálmán akkori informatikai és hírközlési miniszter. Azóta a világon 350 eMagyar pont működik, többségük határon túli magyar szervezetek székházában, egyharmaduk pedig művelődési házakban, iskolákban és az úgynevezett Magyar Házakban.
Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége a bécsi internetes rádió fejlesztésére használja fel a támogatást - mondta el az MTI-nek Wurst Erzsébet, a szervezet elnökségi tagja.
A Szlovákiában működő Esterházy János Társulás a pénzt a Pozsonytól Kassáig megtalálható alapszervezeteinek fejlesztésére fordítja - ismertette Lőrincz Tamás, a nonprofit társulás képviselője.
Támogatásban részesült még a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Ausztriában, az eTransylvania Egyesület Romániában, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége Horvátországban, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Szlovéniában, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács, valamint a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány.
Az első eMagyar pontok 2005-ben nyíltak meg a szomszéd országokban. Az eMagyar Hálózat eRégió nevű programja pedig a szórványhelyzetben élő magyar közösségeknek ad lehetőséget az információs társadalomhoz való felzárkózáshoz. MTI

Internet a vidéknek
A távközlési minisztériummal partnerségben a Hargita megyei önkormányzat is csatlakozik az ENGAGE – Enchanging ’Next Generation Access’ Growth in Europe – elnevezésű európai uniós pályázathoz, amelynek fő célja segíteni a vidéki régiókat Európa-szerte abban, hogy jobban megértsék, hogyan lehet költséghatékonyan kiépíteni szélessávú hálózatot a vidéki térségekben.
Minderről csütörtöki sajtótájékoztatóján számolt be Moldován József távközlési államtitkár, valamint Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke. „Az uniós pályázatok előnye, hogy ezeket nem szűrik meg Romániában, hanem a többi országgal versenyzünk” – jelentette ki Borboly. A tanácselnök elmondása szerint már évek óta gondot jelent, hogy a kisebb vidéki településeken, tanyákon nincs megfelelő víz-, csatorna-, út-, villany-, illetve gázhálózat. „2008-ban indítottuk útjára a Hargita Hálót, és mivel már kialakult erre az igény, az emberek rászoktak az internethasználatra, tovább szeretnék fejleszteni” – fejtette ki Borboly. Hangsúlyozta, ezúttal szeretnének még több emberhez közelebb vinni a világhálót. Emellett Borboly fontos szempontként említette a tanyavilág biztonságossá tételét, olyan rendszerben gondolkodik, amely által akár egy gombnyomással elérhetővé válna a mentőszolgálat vagy a rendőrség.
Moldován József távközlési államtitkár – aki korábban a Hargita megyei önkormányzat keretében igazgatói tisztséget töltött be – fontosnak nevezte a megye előnyösebb helyzetbe való juttatását. „Megpróbáltam elérni, hogy ne csak referenciaként, hanem társként jelenjen meg a minisztérium a pályázatokban” – fogalmazott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szükséges felzárkózni a rohamosan fejlődő digitális világhoz. Az államtitkár elképzelése szerint hamarosan lehetőség nyílik arra, hogy digitális aláírás készüljön magánszemélyeknek is, valamint egy speciális rendszer segítségével nemsokára otthonról lehet majd fizetni a különböző számlákat, illetve adókat és illetékeket.
A csütörtökön beharangozott uniós pályázat Hargita megyére eső önrésze 50 ezer euró. „Ez az összeg nem épp zsebpénz, de kevés, ha a költségvetést nézzük. Olyan, mint az élesztő a kenyérben: kicsi, de a hatása nagy léptékű” – jegyezte meg Borboly, aki szerint a fent említett projekt fontossága a tapasztalatszerzésben rejlik. Elképzelésük szerint ugyanis a jövőben képesek lesznek olyan minőségű pályázatok elkészítésére, amelyet Brüsszelben biztosan elfogadnak.
Az ENGAGE nevű pályázatban összesen hét ország vesz részt, a projekt befejeződésének várható ideje 2015.
Támogatás az eTransylvaniának
Az eMagyar és eRégió Hálózat működésének támogatását célzó pályázat nyerteseként tizenkét, határon túli magyar szervezet kap összesen 50 millió forintot a helyi informatikai infrastruktúra fejlesztésére és tartalomfejlesztésre. A pályázat eredményét csütörtökön Budapesten hirdették ki; a nyertes pályázók a programot lebonyolító Puskás Tivadar Közalapítvány székházában írták alá a támogatási szerződést. Az erdélyi, vajdasági, drávaszögi, felvidéki, kárpátaljai, ausztriai, amerikai és szlovéniai magyar szervezetek a pénzt az internethozzáférés biztosítására, tartalomfejlesztésre és informatikai továbbképzésre is felhasználhatják.
Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára az eseményen elmondta: a határon túli informatikai fejlesztésekben már több éve együttműködnek az érintett tárcák. Az utóbbi években – tette hozzá – az anyagi támogatások ezen a téren is csökkentek, de az informatikai hálózat a jövőben is megmarad, és virtuálisan összekapcsolja a magyarságot. Csepeli György, a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációs államtitkárságának közpolitikai igazgatója a nyertes pályázó szervezetek képviselői előtt elmondta: a programot még 2002 őszén jelentette be Kovács Kálmán akkori informatikai és hírközlési miniszter. Azóta a világon 350 eMagyar pont működik, többségük határon túli magyar szervezetek székházában, egyharmaduk pedig művelődési házakban, iskolákban és az úgynevezett Magyar Házakban.
Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége a bécsi internetes rádió fejlesztésére használja fel a támogatást – nyilatkozta Wurst Erzsébet, a szervezet elnökségi tagja. A Szlovákiában működő Esterházy János Társulás a pénzt a Pozsonytól Kassáig megtalálható alapszervezeteinek fejlesztésére fordítja – ismertette Lőrincz Tamás, a nonprofit társulás képviselője. Támogatásban részesült még a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Ausztriában, az eTransylvania Egyesület Romániában, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége Horvátországban, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Szlovéniában, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács, valamint a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány.
Az első eMagyar pontok 2005-ben nyíltak meg magyar nyelvterületeken. Az eMagyar Hálózat eRégió nevű programja pedig a szórványhelyzetben élő magyar közösségeknek ad lehetőséget az információs társadalomhoz való felzárkózáshoz.
Forró Gyöngyvér
Krónika (Kolozsvár)

Martonyi: a nemzetpolitika nem a Külügyminisztériumhoz fog tartozni
Kifejtette: a határon túli magyarokkal kapcsolatos alaptétel az, hogy az ott élő magyar közösségek maguk határozzák el, milyen stratégiát, politikát folytatnak, milyen autonómiaformát tartanak a maguk szempontjából megfelelőnek
A nemzetpolitika az új kormányzati szerkezetben nem tartozik a Külügyminisztériumhoz - jelentette ki szombaton a Magyar Televíziónak adott interjúban Martonyi János arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen lesz a munkamegosztás közte és Semjén Zsolt leendő miniszterelnök-helyettes között.
A külügyminiszteri poszt várományosa a köztévé Európa Magyarországon című műsorában azt mondta: a nemzetpolitika nem külpolitika, "a nemzetpolitika a nemzetstratégiának egy nagyon fontos eleme". Külpolitikai "lecsapódása" a szomszédpolitikával és a Közép-Európa-, illetve Európa-politikával összefüggésben van - jegyezte meg.
Martonyi János kifejtette: a határon túli magyarokkal kapcsolatos alaptétel az, hogy az ott élő magyar közösségek maguk határozzák el, milyen stratégiát, politikát folytatnak, milyen autonómiaformát tartanak a maguk szempontjából megfelelőnek.
A mindenkori magyar kormánynak az a dolga - folytatta -, hogy ezeket a törekvéseket a lehető legnagyobb mértékben támogassa. "Nekünk azt kell meghallanunk, hogy mit mondanak a határon túli magyar közösségek" - vélekedett.
Az egyeztetési fórumokra vonatkozó felvetésre Martonyi János közölte: a Magyar Állandó Értekezletet egy megújított formában újra létrehoznák, de hozzátette, hogy szerinte az egyik fórum nem zárja ki a másikat.
A határon túli magyar pártok számával, illetve az egységgel kapcsolatban példaként említette Szlovákiát, és rámutatott: korábban volt három párt, azután egy, most pedig kettő van. "Ez nem jó, én sokkal jobban örülnék egy pártnak" - tette hozzá.
MTV.hu

Új Közép-Európát építene Magyarország
A következő hetekben-hónapokban kézzelfoghatóvá fog válni az a nemzeti fordulat, amelyet az új magyar kormány fontosnak tart a nemzetpolitikában, és amelyet megelőlegezett a kettős állampolgárságról, valamint a nemzeti együvé tartozásról szóló törvény – jelentette ki a Krónikának tegnap Németh Zsolt, miután Bukarestben megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel, kormányfőhelyettessel.
A magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Duna-stratégiában részt vevő 14 ország külügyminiszterének konstancai találkozóján vesz részt, és ebből az alkalomból ellátogatott a román fővárosba is. A fideszes politikus elmondta: a második Orbán-kormány új közép-európai koncepciót terjeszt elő, amelynek lényege a térség országai közötti együttműködés elmélyítése és intenzívebbé tétele, új Közép-Európa fölépítése.
„Ennek a kooperációnak nem célja, hogy negatív szándékkal lépjen fel akár kelet, akár nyugat irányában, hanem az az értelme, hogy kiaknázza a közép-európai országok együttműködésében rejlő, az itt élő polgárok jövője szempontjából szerteágazó lehetőségeket” – húzta alá Németh Zsolt, aki szerint a Duna-stratégia megalkotásának kérdése jelentős makrorégiós fejlesztési lehetőségeket hordoz. Hozzátette: Lengyelország mellett Magyarország különös jelentőséget tulajdonít Romániának, hiszen ezzel a két, magát középhatalomnak tartó országgal való együttműködésnek döntő jelentősége van a közép-európai építkezés szempontjából.
„Üdvözöljük, hogy Bukarest is stratégiai partnerség megteremtésében gondolkodik, készen állunk tartalommal megtölteni ezt a partnerséget” – szögezte le az államtitkár. Németh Zsolt elmondta, Budapest kész arra, hogy román diplomatákat fogadjon a 2011-es magyar EU-elnökség idején az államigazgatásban, és szeretne olyan román célokat képviselni, mint az országnak a schengeni övezethez való csatlakozása. A politikus kérdésünkre közölte: Budapest a differenciáltság elvére épülő kiegyensúlyozottságra törekszik a magyar szomszédság- és nemzetpolitikában.
E tekintetben különösen örvendetesnek nevezte, hogy szomszédai egy kivétellel megértéssel fogadták az állampolgársági, valamint a Trianon-törvényt, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ez a két jogszabály Szlovákia részéről hisztérikus reakciókat váltott ki. „Pozsony viszonyulása nem változtat azon, hogy a szomszédaink differenciáltan és alapvetően pozitívan viszonyulnak a magyar nemzetpolitikai célkitűzésekhez. Románia vonatkozásában azért is jók a stratégiai partnerség előfeltételei, mert a két, budapesti és bukaresti vezető kormánypárt ugyanazon európai pártcsaládhoz tartozik, az itt élő magyar közösséget érintő román magatartás ígéretes, a jelenleg zajló decentralizációs folyamatot messzemenően üdvözöljük, derűlátóak vagyunk az oktatási törvény elfogadása tekintetében is, és bízunk abban, hogy a központosítás leépítése folytatódni fog a székely fejlesztési régió kialakításával” – nyilatkozta a Krónikának Németh Zsolt, aláhúzva: az új budapesti kormány a kétoldalú kapcsolatok terén – mint általában a nemzetpolitikában – hangsúlyosan kezeli a regionalizáció kérdését.
Lapunk kérdésére a külügyminisztérium államtitkára elmondta, az Orbán-kormány nyitott a román–magyar együttes kormányülések folytatására, és reális célkitűzésnek tartja, hogy a következő tanácskozást ősszel megrendezzék. „Bízunk abban, hogy sikerül még inkább tartalommal megtölteni ezeket az együttes kormányüléseket” – jelentette ki a politikus. Németh Zsolt különben megköszönte, hogy a román kormány félmillió homokzsákkal és 50 millió forint gyorssegéllyel segítette a magyarországi árvízkárosultakat.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Martonyi János kedden Romániába látogat
Martonyi János külügyminiszter kedden hivatalos látogatást tesz Bukarestben román partnere, Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására - tájékoztatta a Külügyminisztérium hétfőn az MTI-t.
A magyar-román külügyminiszteri találkozó mellett Martonyi János tárgyalásokat folytat Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Anca Ilinoiuval, Traian Basescu román államfő miniszteri rangú külpolitikai főtanácsadójával - írja a minisztérium.
A közlemény szerint a külügyminiszteri látogatás fő célja annak megerősítése, hogy az új magyar kormány elkötelezett a két ország stratégiai kapcsolatának fejlesztése és az intenzív együttműködés erősítése iránt. Ezt szolgálja az együttes kormányülések gyakorlata, amelyet a magyar és a román kormány is folytatni szándékozik - hangsúlyozza a tárca.
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a Magyarország és Románia közötti együttműködés elmélyítésére lehetőség kínálkozik az energiapolitika terén mind regionális, mind pedig EU-keretekben, valamint a közös agrárpolitika területén és az európai Duna-stratégia kidolgozásában.
A magyar-román kétoldalú együttműködés intenzitását a kiterjedt gazdasági kapcsolatok is jól mutatják: Magyarország külkereskedelmi partnerei között Románia a tizedik legfontosabb ország, a magyar export számára az ötödik legnagyobb piac, a délkelet-európai régióban pedig a legjelentősebb felvevő piaca a magyar termékeknek - áll a közleményben.
MTI

Martonyi János Bukarestben
Martonyi János külügyminiszter ma hivatalos látogatást tesz Bukarestben román partnere, Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására – tájékoztatott tegnap a budapesti Külügyminisztérium. A magyar–román külügyminiszteri találkozó mellett Martonyi János tárgyalásokat folytat Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Anca Ilinoiuval, Traian Băsescu román államfő miniszteri rangú külpolitikai főtanácsadójával – közölte a tárca.
A közlemény szerint a külügyminiszteri látogatás fő célja annak megerősítése, hogy az új magyar kormány elkötelezett a két ország stratégiai kapcsolatának fejlesztése és az intenzív együttműködés erősítése iránt. Ezt szolgálja az együttes kormányülések gyakorlata, amelyet a magyar és a román kormány is folytatni szándékozik – hangsúlyozza a tárca.
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a Magyarország és Románia közötti együttműködés elmélyítésére lehetőség kínálkozik az energiapolitika terén mind regionális, mind pedig EU-keretekben, valamint a közös agrárpolitika területén és az európai Duna-stratégia kidolgozásában.
A magyar–román kétoldalú együttműködés intenzitását a kiterjedt gazdasági kapcsolatok is jól mutatják: Magyarország külkereskedelmi partnerei között Románia a tizedik legfontosabb ország, a magyar export számára az ötödik legnagyobb piac, a délkelet-európai régióban pedig a legjelentősebb felvevő piaca a magyar termékeknek – áll a közleményben.
Mint ismert, az Orbán-kormány beiktatása óta járt már Bukarestben Németh Zsolt külügyi államtitkár és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.
Új Magyar Szó (Bukarest)

TUSVÁNYOS – Jó eséllyel lesz Orbán Viktor- Traian Băsescu találkozó
Miközben az államelnök útjai kifürkészhetetlenek, biztosnak ígérkezik a nyílt színi gyomrozás az első publikus EMEF-ülésen.
Annak ellenére, hogy a Tusványos-program még távolról sem végleges (a résztvevők közül még nem igazolta mindenki vissza részvételét), máris nehéz döntések előtt áll bármiféle ajánló szerkesztője: vagy bő lére ereszti és alaposan, minden rezdülésről tájékoztat, ezzel azt kockáztatva, hogy az anyagot unják majd végigolvasni, vagy pedig szelektál, és ezzel az önkényes döntések, személyes preferenciák ingoványos talajára lép. Mi az utóbbit választjuk.
Pénteken, július 23-án 10 órától az ébresztőt Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Magyarország), Eckstein-Kovács Péter (Traian Băsescu elnök kisebbségi tanácsosa), Szilágyi Zsolt (egyetemi oktató, EMNT alelnök, társelnök, EMEF kül- és nemzetpolitikai bizottsága), Cătălin Avramescu (egyetemi oktató, államelnöki főtanácsos) tartják 10 órától: a beszélgetés címe Korszakváltás a magyar-román kapcsolatokban a 2011-es EU-elnökség fényében, moderál Smaranda Enache.
Azok, akik mindig is arra voltak kíváncsiak, hogyan is zajlik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum egy ülése, 14 órától egy nyilvános EMEF-megbeszélésen vehetnek részt, ahol az EMNT-t Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető képviselik, az RMDSZ álláspontját pedig Markó Béla elnök és Kelemen Hunor védik, Bakk Miklós moderálásával.
Érdemes lesz még meghallgatni az egyházak átvilágításáról szóló beszélgetést 13 órától, ahol Szabó László (lelkész, Erdélyi Unitárius Egyház), Antal János (külügyi előadótanácsos, KREK), Molnár János (egyháztörténész, Szeged) osztják meg a jelenleg folyó átvilágítással kapcsolatos tapasztalataikat, Gazda Árpád moderálásával.
De pénteken 14 órától folytatódik az Erdély Café Sátorban az Adatbank Café konferenciánk is, amelyben a harmadik nap a természettudományoké lesz. Demeter László biológus, Ujvárosi Lujza biológus és Nagy László fizikus előadásait hallgathatjátok meg.
A Commitment-sátorban 18 órától a Biszku Béla-dokumentumfilmet, a Bűn és Büntetlenséget lehet látni: az 1956-os forrradalom megtorlásának kulcsfigurájáról készült film Magyarországon hatalmas port kavart, és Erdélyben eddig egyedül Kolozsváron lehetett megtekinteni. A vetítés után beszélgetésre is sor kerül az alkotókkal.
Pénteken a magyarországi Megasztár történetének legsikeresebb felfedezettje, Rúzsa Magdi tér vissza Tusványosra, hogy ismét megmutassa: van élet a tehetségkutató után is. Az egyik legnépszerűbb magyar énekesnő nemrég jelentetett meg egy közös dalt Hobóval, Bolondok hajója címen, úgyhogy Tusványoson nagy egymás ölébe borulás várható: hiszen a magyar blues nagy öregje is ott lesz - akinek a koncertjét a szervezők csak néhány napja jelentették be. Hobo és bandája a Circus Hungaricus című lemez turnéjának keretében lép fel Tusnádfürdőn.
A szombati, július 24-i program politikai szempontból kétségtelenül legfontosabb mozzanata a 10.30-tól kezdődő Orbán Viktor (miniszterelnök, Magyarország)-Tőkés László (alelnök, Európai Parlament)-Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Budapest) beszélgetés. Korábbi években ez volt az az előadás, melyet messze a legtöbb néző, kamera és billentyűzet követett – tavaly pedig Traian Băsescu is beszállt a vitába. Idén is voltak olyan hírek, miszerint talán Băsescu is jelen lesz – ez azonban még nem biztos.
Mivel a szervezők szombatra nem szerveztek be egyéb politikai eseményt, ezért lehet lazítani: mindenképpen kipróbálandó például a Walking on Water nevű program 17 és 19 óra között, ahol egy átlátszó labdában lehet járni a Csukás-tavon. Érdekes lehet még a tokaji bórkostolás és borvásár 17 órától, a Vinum Primartis Borsátorban.
A MISZSZ sátortól nem érdemes nagyon eltávolodni a délután folyamán: Kurdics Mihály (nyugalmazott rendőr alezredes, kábítószer-fogyasztás megelőzési szaktanácsadó, Kecskemét) a kábítószerek terjedéséről tart előadást 14 órától, aztán 15.30-tól Hajdó Csaba (Sentega Group, igazgató, Székelyudvarhely) fejtegeti a lótrágya és a globális felmelegedés közötti összefüggéseket. 16.30-tól Szilágyi Géza (életmód tanácsadó, Marosvásárhely), Sándor Csaba (módszertani pszichológus, Marosvásárhely) beszélgetésére kerül sor, Női és férfi titkok a nyugati és a keleti szexkultúrákban címmel. 18 órától pedig a Szomszédnéni Produkciós Iroda lép fel ugyanitt.
A Csűrben Lakatos Róbert Bahrtalo! – Jó szerencsét! című fikciós dokumentum-vígjátékát lehet megtekinteni 20 órától.
A Tusványos-szervezők valamiért különös vonzódást érezhetnek az idősödő rocksztárok iránt. Így fordulhat elő, hogy a már korábbi tusnádfürdői fellépésén is a korban jócskán benne levő Demjén Rózsi ismét itt lesz szombaton, a zárónapon. Igaz, ami igaz, Demjén tata annyi és akkor slágert gyártott már, hogy az is bőven elég lenne, ha csak karmesterkedni menne fel a színpadra. Tuti, hogy első beintésére többezren énekelnék hiba nélkül a dalait. Akiknek pedig ez nem a stílusa, azok a nap másik fellépőjével vigasztalódhatnak: a Pannonia Allstars Ska Orchestra pont azt fogja bemutatni, hogy nincs szükség emlékezetes dalszövegre ahhoz, hogy átéljük és élvezzük a zenét.
Vasárnap, július 25-én egyetlen programpont van, az azonban mindenki számára kötelező: haza kell menni. Transindex.ro

Árnyaltabban az egymásra találás nemzetpolitikáról
A Sapientia-EMTE Rektorátusának dísztermében tartották meg a Kolozsvári Napok egyik legfontosabb megbeszélését Az egymásra találás nemzetpolitikája címmel.
Részt vevők Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. Moderátor Székely István
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a 2010. áprilisi választások után Magyarországon korszakváltás következett be. Ennek érdekében fontos volt elfogadni két olyan törvényt, mely egyértelműen kifejezi azt, hogy a nemzetpolitikánk megváltozott. A könnyített honosításról szóló törvény, és nemzeti hovatartozásról szóló törvényt. A trianoni sebek gyógyítása a célja mindkettőnek. Az új tartalomhoz új formát is kellett találni.
Az elmúlt 8 évben tudatosan építették le a nemzet politika intézmény rendszerét. Felszámolták a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a közalapítványi rendszert, Magyar – Magyar párbeszéd fórumát mind a mai napig nem hívták össze.
2004 novembere óta Gyurcsány Ferenc ellenszegült az állampolgárságról szóló vitában. Ezért újra kell építeni mindent. A nemzetpolitikával foglalkozó kormányhivatal egy eldugott kis főosztály volt a miniszteri hivatalon belül.
Az új rendszerben államtitkárság lett. Sokan kérdezik, miért nem állítottuk vissza a Határon Túli Magyarok Hivatalát? Az új rendszerben magasabb szintre emeltük a nemzetpolitikát. Gyakorlatilag ugyan olyan súllyal van jelen az új rendszerben, mint bármely más terület.
Újra alakítják a támogatási politikát is. Szeretnék látni honnan, milyen forrásból mentek át a pénzek, kikhez és hova kerültek. Most folyik ezeknek az átvilágítása. Célunk a világos áttekinthetőség. A nemzetpolitika olyan, hogy nem lehet kis területre építeni. Az élet minden területét át kell fognunk, és a Kárpát- Medencére ki kell terjesztenünk-hangsúlyozta Répás Zsuzsanna. Megerősítik a területi képviseleteket, és az ősz folyamán kiépítik az új támogatási rendszert, ami kihat a Kárpát- Medencei magyarságra is. Létrehoztuk a Nemzet Politikai Tárcaközi Bizottságot. Összesen három Tárcaközi Bizottság lesz a kormányban: Felzárkóztatási Roma Bizottság, az Európai Integrációval összefüggő Tárcaközi Bizottság. A Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság.
A Magyar-Magyar párbeszéd, együttműködés, a Kárpát medencei magyar képviselők fóruma nagyon jelentős. A közel jövőben össze hívjuk a Magyar Állandó Értekezletet, valamint a Kárpát- Medencei Magyar Képviselők Fórumát. Mind két fórum azt fogja szolgálni, hogy az egész Kárpát-medencei magyarság képviselői össze tudjanak ülni, megbeszélni a magyar ügyeket. Ne Budapesten találja ki valaki, mit is akarnának a külhoni magyarok.
Toró T. Tibor a bálványosi gondolkodás egyik elindítója.
2010-ben a II. Orbán kormány az összmagyar nemzeti integrációs programot hirdette meg, mely több szinten valósul meg.
A közjogi szint, mely az állampolgárság megadását jelenti könnyített formában. Az EMNT kész lesz a törvény végrehajtására. Nekünk külhoni magyar közösségeket befogadó állammal jó lenne tisztázni a viszonyt az állampolgárság kérdésében. Aki akarja, az a magyar állampolgárságot is megkapja. Ami természetes dolog lesz, annak mindenféle következményével együtt. A Kárpát medencében nincsenek rendezve a közjogi viszonyok, ami a magyarság életét érinti. Politikai szinten azokkal az államokkal, melyek területein magyarok is laknak, a magyar kormány részéről lépni kell. Erre jó lehetőség nyílik a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság munkája által. Kulturális, gazdasági, civil és egyházi integrációra szükség van. A külhoni magyarok különböző szervezeteinek munkásságát még jobban össze kellene hangolni. Ebben Orbán Viktor tekintélye nagy erőt jelentene. A politikai integráció szükséges. A kisebbségi kulturális intézmények megfelelő támogatása eredményt kell, hozzon. Ez szép feladat volna, és ehhez van megfelelő potencia is. Ezt bizonyítja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tevékenysége.
Székely István kiemelte, hogy létezik önkormányzati szint is. Hiszen a mindennapi élet problémái az önkormányzat szintjén oldódnak meg. Sokat tettek, az utóbbi két évtizedben, hogy az országok közötti Vasfüggöny leomoljon. A nemzet egymásra találásában az önkormányzatoknak fontos szerepük van.
Dr. Páva Zsolt Pécs polgármestere az önkormányzat szempontjából elemezte az egymásra találás politikáját. Pécsen él a legtöbb nemzetiség. Pécs és Kolozsvár között jó a civil szervezetek kapcsolata. Mint kulturális főváros programjában kiemelt szerepet kapott az, hogyan tudják a régió kapcsolatait erősíteni, a kulturális sokszínűséget bemutatni. Véleménye szerint az önkormányzat ne csak lokálisan, hanem igyekezzen a határon túli közösségekre is gondolni. Ebben fontos szerepet kap Pécs városának a geopolitikai helyzete. Melyhez közel van a Trianoni horvát határ és lakóinak egy része, nem csak horvát, de a határ túlsó felén sok a magyar is.
Kolozsvárral testvérvárosi kapcsolat köti össze. A nemzetiségi kapcsolatokat közösen kell megközelíteni. Itt dominálhat a kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítése. Szakmai értekezleten a fiatalok tudjanak egymással értekezni, kapcsolatokat kiépíteni. A kultúrát és gazdasági életet a határon túli magyarsághoz is el kell juttatni. Ezek a gondolatok nagyon jó fogadtatásban részesültek pozitív értékei miatt. Amikor arról beszélünk, hogy nemzet politika és határon túli magyarság a közjogi és politikai megoldásokon túl érvényesül, felvetődik az, milyen lehetőségeink vannak, hogy az azonosság tudatot megfelelő módon tudjuk erősíteni. Ebben a vonatkozásban fontosnak tartom, hogy az önkormányzatok ne csak lokálisan gondolkozzanak, hanem nézzenek a határon túlra is. És igyekezzenek olyan szolgáltatást nyújtani, mely befogadó kézséget tartalmaz. Nagyon fontos a közlekedés biztonságának megerősítése. Azok, akik beülnek az autójukba, könnyen eljussanak Magyarországon, olyan helyekre, melyeken őket érdeklő események történnek. Az autópályák ebben a gondolatsorban fontos szerephez jutnak. Van még egy nagyon fontos lehetőség, melynek most még csak az elején járunk, de perspektívája sokkal nagyobb, mint amennyit most egyesek kihasználnak. Ez nem más, mint az Európai gazdasági tér és együttműködésnek a kihasználása. Ez olyan lehetőség, amely nem rég nyílott meg. Néhány helyen már megalapították Európában. Lényege olyan jogi személyiséggel bíró, kimondottan gazdaságfejlesztő társulatot, céget hoznak létre, amelyek határ menti régió kiépülését szolgálja. Nagy előnye, ha két EU- s ország ezt kiépíti, lehet csatlakoznia a harmadik országnak is.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Kárpát- medencei magyar összefogás politikáját helyezte egy tágabb nemzetközi környezetbe. Melyhez segítséget adott a Kettős állampolgársági törvény hatályba lépésének bejelentése.
Nemzetpolitikai jövőképünkben különösen fontos az, hogy világos legyen, mit akarunk elérni. Ennek a jövőképnek a funkciója az, hogy alapvetően világossá tegye azt, mit szeretnénk csinálni, és világossá tegye, mit nem szeretnénk tenni. Amikor nemzetpolitikáról beszélünk, akkor általában nagyon sokszor félreértés, adódik. Megfogalmazódnak gyanakvások. Mi van e mögött? Mit akarunk mi végső soron ezekkel a magyar napokkal? Megfogalmazódnak olyan szkeptikus vélemények is, hogy igazán veszett fejsze nyele. Ez már csak egy lecsengő történet. De gyakorlatilag itt más, sok esélye a magyar jövőnek nincs.
Egy nemzeti jövőkép megfogalmazása nagyon fontos. Ezáltal tudunk egyrészt bizalmat kelteni. Illetőleg gyanakvást oszlatni, a környezetünkben. De meg tudjuk erősíteni a reményt, az illúziót, a cselekvési vágyat fiainkban, akik ebben a nemzetpolitikában próbálják leélni életüket, megvalósítani önmagukat.
Három dimenziója van ennek a jövőképnek. Egy adott nemzeti kisebbségnek nyilvánvaló viszonyulnia kell az anyaországhoz. Az anyaországhoz való viszonyulás az erdélyi magyarság számára nem lehet más, mint az egyenrangúság követelménye, megfogalmazása az anyaország irányába. Akkor, amikor másodrangú állampolgárároknak érezték magukat az elmúlt években, akkor most nem fölösleges hangsúlyozni, az egyenrangúságot az anyaországgal.
Ez az egyenrangúság nem merülhet ki a kettős állampolgárságban. A kettős állampolgárság az egyenrangúságnak kiemelkedő összetevője. Az egyenrangúság nyilvánvalóan többet jelent. Azt jelenti, hogy egyenrangúak az egyes nemzetrészek, és nemzeti együttműködés rendszere kiterjed a határon túli magyar nemzetrészekre is. Nem lehet olyan magyar tárca, olyan magyar közintézmény, amely ne összmagyar dimenziókban működne.
Létrejött a Tárcaközi Bizottság, amely megpróbálja az egyes tárcáknak a nemzetpolitikai feladatait összehangolni. A magyarországi kapcsolat mellett nyilvánvaló második összetevője az, hogy milyen jövőképet fogalmazunk meg, az állampolgárság szerinti állam viszonylatában. Nem annyira az egyenrangúsági, mint az egyenjogúságnak a fogalmát kellene középpontba állítani. Az egyenjogúság megteremtésére dolgozta ki, az elmúlt években, a külhoni magyarság az autonómia koncepcióját. Az autonómia az egyenjogúság megteremtésének az intézménye.
Az autonómiának számos formája létezik. De egy közösség nem lehet egyenjogú az autonómia biztosítása nélkül. Az autonómia egy gyűjtőfogalom, de világos közjogi tartalma van. Ahol sikerült megteremteni a sikeres együttélésnek a feltételeit a nyugati demokráciának, az az autonómia segítségével történt. Vannak eredményei az autonómiai küzdelemnek. A Vajdaságban létrejött a kulturális autonómia intézménye. Megtörtént júniusban a választás után, az első autonóm testületnek a felállítása. Létrejött Szerbiában a Magyar Nemzeti Tanács. A választáson a vajdasági magyarság hetven százaléka a Magyar Összefogás listáján választott. A Vajdaságban további pozitív küzdelmekre lehet számítani. Ezt a küzdelmet más helyeken is követni fogják. Nem csak kulturális, hanem területi autonómia is létrejöhet.
A jövőképnek a harmadik fontos dimenziója nem pusztán az anyaország, nem pusztán az állampolgárság szerinti államviszony határozza meg egy kisebbségi közösség helyzetét, hanem az is, hogy benne vagyunk az Európai Unióban. Az EU számunkra több mint egy gazdasági közösség. Kinek lenne fontosabb az EU, mint éppen a kisebbségben élő magyar közösségeknek. Egyfajta egzisztenciális európaiság jellemzi a magyar nemzetpolitikának az európai dimenzióját, az európai elkötelezettségét. Számos európai kisebbségi közösség látványosan demonstrálta az elmúlt években, hogy nehéz erre az Európai Unió lovára tenni. Kérdezzük meg a Dél tiroliakat, a katalánokat, vagy bármelyik jelentős sikeres európai kisebbségi közösséget.
Ami a közép- európai vonatkozásokat illeti, van egy pár geopolitikai kihívás ma, ami az Európai Unió globális pozíciójából származik. Fakad abból, hogy a közvetlen környezetében, milyen kapcsolatot akar kiépíteni különösen az orosz, illetve a balkáni szférákra való tekintettel.
Nagyon fontos, hogy létre tudjuk hozni azt, amit az elmúlt 20 esztendőben magyar külpolitika nem tudott megteremteni. Egyensúlyba tudjuk hozni a szomszédság politikai szempontokat a nemzet politikai szempontokkal. Hol itt, hol ott billegett, borult fel az elmúlt években ez a fajta törekvés. Talán, most úgy tűnik a kettő egyensúlyba hozható. Lehet egy gyakorlatias együttműködést kialakítani, és lehet erőteljesen képviselni a nemzetpolitikai érdekeinket.
Az a fontos, hogy ez a közép-európai intézkedés változó geometriájú, együttműködési formákból fog felépülni. Nem utolsó sorban Visegrádi együttműködés. Formálódik egy egészen újszerű Magyar- Román kooperáció. Van egy déli kitekintés. Nyugati dimenzió. Duna stratégia. Jelentős infrastrukturális megvalósítás lesz Közép Európában. Ezáltal a monarchikus fejlődési dimenzió megvalósulhat. Jelentős közlekedési infrastruktúrát kell kiépíteni. Közép Európában legyen egy gyorsvasút hálózat. Arra is ügyelni kell, hogy Közép- Európában a hagyományos vasúti hálózat feljavuljon. Jelentős szerepe van a közlekedésnek is. De jelentős szerepe van a vízi közlekedésnek is. Az infrastruktúra létrehozásában különös jelentősége van az energia infrastruktúrájának. Hamarosan átadásra kerülhet a magyar- román gázvezeték. Tárgyalunk a Nabuco-ról, az együttműködés lehetőségéről. Ezek azt jelzik, valami történik ezen a területen is.
Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a Magyar- Román határ menti kapcsolatok átláthatóvá váljanak.
A magyar külpolitikának van egy egzisztenciális európai jellege, ami nem igényel különösebb magyarázatot. Hiszen a mi XX. századi nyomorúságunkra azt gondoljuk, hogy az európai integráció nagyon fontos válaszokat hordoz. Felhívja a figyelmet arra, hogy 2011. január 1. az Európai Unió elnökségét Magyarország fogja adni. Ha sikerül Magyarországnak jó eredménnyel levezényelnie féléven keresztül az EU elnökséget, akkor Magyarország ezzel az Európai Uniónak valóban egyenrangú és méltó tagjává válhat. Ha sikeresen menedzseltük az EU elnökséget, akkor Magyarország az elkövetkező években fölkerülhet úgy az Európai Unió térképére, hogy az, nagymértékben megnövelheti a magyar nemzeti érdekvédelmi képességet.
Csomafáy Ferenc. erdon.ro

Egységes nemzetpolitikai stratégián dolgoznak
Az egyes szaktárcák nemzetpolitikai elképzelései és a támogatáspolitika mellett a kormányközi vegyes bizottságok újraindulása kerül napirendre a magyarországi nemzetpolitikai tárcaközi bizottság munkacsoport-ülésén szerdán, a Budapesten – mondta Répás Zsuzsanna az MTI-nek.
Mint a nemzetpolitikai helyettes államtitkár kifejtette: minden tárcától kérték, hogy készítsenek nemzetpolitikai stratégiát, és ezeket vitatják meg első helyen. Megnézik, melyek azok a közös szempontok, amelyeket mindegyikben szerepeltetni kell, s ennek alapján fogják az átfogó, egységes koncepciót kidolgozni várhatóan egy éven belül.
Alaposan kimunkált nemzetstratégiát szeretnének megalkotni, amire évtizedes távlatban is lehet tekinteni – foglalta össze Répás Zsuzsanna.
Kicserélik továbbá az információkat támogatáspolitika kérdéskörében, a cél ugyanis egy egységes nyilvántartási rendszer kialakítása a jövő év elejére. Ekkorra pontosan szeretnék látni melyik tárcánál, milyen összegek mennek határon túli célokra – közölte.
A helyettes államtitkár elmondta: napirendre kerül még a kormányközi vegyes bizottságok munkájának újraindítása is, és áttekintik, hogy az egyes tárcákat melyik vegyes bizottság érinti.
Répás Zsuzsanna felidézte, hogy júliusban előkészítő ülést tartott a bizottság. Mint elmondta, most nem plenáris, hanem munkacsoporti ülést tartanak, amelyre a tárcáktól a nemzetpolitikai ügyekért felelős szakembereket várják.
Kiemelte: az eddigi gyakorlattal szemben nem százas nagyságrendben fognak tárcaközi bizottságok működni, hanem csupán három ilyen testület lesz.
A kormány augusztus 27-i hatállyal hozta létre a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottságot (NPTB) „a kölcsönös felelősség és figyelem elvén nyugvó nemzetpolitikai tevékenység összehangolása érdekében”. A bizottság elnöke Semjén Zsolt, a miniszterelnök általános helyettese, alelnöke pedig Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára
MTI

A magyar kormány odafigyel a kárpátaljai magyarokra
Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke hétfőn fogadta hivatalában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Kovács Miklós elnök vezette küldöttségét, amelynek tagjai voltak Brenzovics László és Milován Sándor alelnökök, valamint Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke.
A megbeszélésen a KMKSZ vezetői tájékoztatták a kormányfőt a kárpátaljai magyarság helyzetével kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, különös tekintettel a közelgő önkormányzati választásokra, s az azokkal összefüggésben tapasztalható visszásságokra. Orbán Viktor támogatásáról biztosította vendégeit és a kárpátaljai magyarságot, s valamennyi problémás kérdésben mielőbbi intézkedést ígért a magyar kormányzat részéről.
A KMKSZ-küldöttség és Orbán Viktor országházi találkozóján jelen volt Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, a kormánynak a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdéseket koordináló tárcaközi bizottságának elnöke, valamint Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a magyar kormányzat számára az Ukrajnában élő magyarság helyzetével kapcsolatban a legfontosabb kérdéseknek az oktatás problémái számítanak, s mielőbbi megnyugtató megoldást kívánnak elérni az ukrán kormányzat részéről a magyar nyelvű felvételi, a tankönyvkiadás és az egyházi líceumok finanszírozásának ügyében.
Semjén Zsolt kitért a magyarigazolványok kérdésére is. Felidézte, hogy Magyarország a közelmúltban megszüntette az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) jogát az igazolványok kiadásának véleményezésére. Ötvenezer igazolvány ugyanis vélelmezhetően nem magyar nemzetiségű polgárhoz került – mondta a politikus az MTI tudósítása szerint.
Semjén Zsolt bejelentette: felkérés érkezett, hogy a Magyar Országgyűlés külügyi bizottsága küldjön megfigyelőcsoportot az október 31-i ukrajnai önkormányzati választásokra. Így javulhatnak a garanciái annak, hogy a választás tiszta legyen – mondta.
Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a sajtótájékoztatón mindenekelőtt köszönetet mondott, amiért az iszapkatasztrófa miatt kialakult nehéz helyzetben is legfelsőbb szinten fogadták küldöttségüket. Rámutatott: számos problémával küzd a kárpátaljai magyarság, s bár az anyaország támogatására mindig szükség van, jó volna, ha ezeket a kérdéseket a helyi magyar politika is kezelni tudná. Ehhez minél inkább meg kell erősíteni a kárpátaljai magyar érdekvédelmet, azaz a választásokon biztosítani kell a magyar szavazatok többségét – mondta. Kárpátalja.ma

Nemzetpolitikáról, integrációról értekeznek Kolozsváron
Elsősorban a soros magyar uniós elnökségről, illetve a megváltozott nemzetpolitikai lehetőségekről lesz szó az Európa közepén?! elnevezéssel idén ötödik alakalommal megszervezendő Kárpát-medencei Fiatal Politológusok Konferenciáján – jelentette be Toró Tibor, az eseményt koordináló Integráció Alapítvány képviselője tegnap a kincses városban.
Mint mondta, Erdély első ízben adhat otthont a rendezvénynek, a november 11–14. között Kolozsváron tartandó konferencia főszervezője a magyarországi Politológiai Párbeszéd Társasága, a rendezvényen ismert magyarországi, illetve hazai magyar és román politológusok, politikusok tartanak előadásokat.
„Az 5., jubileumi Kárpát-medencei Fiatal Politológusok Konferenciájának célkitűzése a nemzeti érdek három nagy fontossággal és aktualitással bíró pillérének – az európai integrációnak, a környező országokkal kialakított stratégiai partnerségnek és a nemzetpolitikának – körüljárása, amely nagyban meghatározza Magyarország, de Románia és az erdélyi magyarság mozgásterét és célkitűzéseit is.
Mindezt egy olyan sajátos erdélyi szemlélettel fűszerezve, amely árnyalhatja az erdélyi magyarságról kialakított képet, egyben betekintést engedve ennek belső vitáiba, paradigmatikusan különböző megközelítéseket biztosítva az érdeklődő résztvevő számára” – áll a szervezők tájékoztatójában. Toró elmondta, a konferencián 120 résztvevővel számolnak, 90-en Magyarországról, a Felvidékről, illetve Kárpátaljáról érkeznek, a rendezvénysorozat fő támogatója a Szülőföld Alap.
A magyarországiak részvételi díjat fizetnek, de az erdélyiek díjmentesen vehetnek részt az előadásokon. A konferenciát Magyari Tivadar, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese és Tonk Márton, a Sapientia EMTE Természettudományi és Művészeti Karának dékánja nyitja meg. A bevezető előadást Magyarország nemzet- és külpolitikai stratégiája az EU-elnökség fél évére címmel Prőhle Gergely, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára tartja.
Kiss Előd-Gergely, Krónika (Kolozsvár)

Együttműködés a magyar kormány és az EMNT között
Az egyszerűsített honosítás végrehajtásához kapcsolódó együttműködési megállapodást kötött a magyar Külügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a romániai Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A szerdán Budapesten aláírt megállapodás értelmében az úgynevezett Erdélyi Demokrácia Központok hálózata ingyen fogja segíteni a külhoni magyarok tájékoztatását.
Németh Zsolt külügyi államtitkár a megállapodást mérföldkőnek nevezte a kettős állampolgárság megadásának folyamatában. Kifejtette: az együttműködés értelmében – amelynek ötlete Tőkés Lászlótól, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökétől származik – az Erdélyi Demokrácia Központok révén tájékoztató irodahálózat jön létre azzal a céllal, hogy segítsék a külhoni magyarok eligazodását, és felvilágosítást nyújtsanak számukra.
Az államtitkár hangsúlyozta: az új polgári kormány komoly nemzetpolitikai intézkedéseinek sorában az elsők között volt a kettős állampolgárságról szóló jogszabály. Elmondta, közeledik január 1-je, a törvény hatályba lépésének időpontja, és öles léptekkel halad a magyar államigazgatás a törvény végrehajtási feltételeinek megteremtésében. A Külügyminisztérium a konzuli szolgálattal, illetve a külképviseleti hálózattal vállal oroszlánrészt ebben a munkában, „azon dolgozunk, hogy egy akadálytalanul, jól működő rendszer jöjjön létre” – tette hozzá.
Németh elmondta: a külügyi és a közigazgatási tárca vállalja, hogy ingyen kiképzi az erdélyi hálózat munkatársait, akik ugyancsak ingyen végzik majd tájékoztató munkájukat. Ez nagy könnyebbséget fog jelenteni az erdélyi magyaroknak, hiszen a demokráciaközpontokon keresztül megkapják majd a szükséges információkat ahhoz, hogy teljes dossziéval jelenhessenek meg a magyar külképviseleteken – fejtette ki.
A megállapodást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács részéről Toró T. Tibor ügyvezető elnök látta el kézjegyével. Elmondta: nagyon szívesen ajánlották fel segítségüket a könnyített eljárással történő honosítás felgyorsítására. Kifejtette, azt szeretnék elérni, hogy a honosítási ügyintézés minél barátságosabb és zökkenőmentesebb legyen. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett demokráciaközpontok hálózatában húsz irodát szeretnének működtetni Erdély-szerte, jelenleg hatvan ember vesz részt a munkában, és további hatvanat szeretnének bevonni, több száz önkéntes is segíteni fog – tájékoztatott.
A megállapodást szintén aláírta Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, valamint Wetzel Tamás, az állampolgársági törvény módosításának végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. A helyettes államtitkár kiemelte: az egyszerűsített honosításról szóló törvény gyakorlati megvalósításában a magyar államigazgatás sok nehézségbe ütközött, „rájöttünk, hogy sok szempontból kevesek vagyunk a feladathoz”. Hangsúlyozta, hogy összefogás jött létre, „nem vagyunk egyedül (…) határon túl is tudunk találni olyan partnereket, akikkel együtt tudunk működni”.
A miniszteri biztos úgy fogalmazott, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás „hatalmas tömegeket” fog megmozgatni. Úgy becsülte, akár 50-70-szeresére növekedhet a kérelmek száma, az első évben 250-400 ezren jelentkezhetnek. Németh az MTI kérdésére elmondta: a magyar kormány nyitott arra, hogy a megkötött megállapodás mintájára – megfelelő igény és partner esetén – hasonló együttműködést alakítson ki a többi határon túli magyar területen is. Erdély.ma

Demokrácia Központok segítenek a magyar állampolgárságot igénylőknek
December közepére a jelentősebb magyarlakta megyeszékhelyeken megnyitják kapuikat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) úgynevezett Demokrácia Központjai. Az EMNT illetékes vezetői tegnap Nagyváradon tájékoztatták a sajtót az új feladatot is felvállaló hálózatról.
A magyar közigazgatási és külügyminisztérium meg az EMNT képviselői szerdán írták alá Budapesten a megállapodást a kedvezményes honosítási eljárásban való közreműködésről – jelentette be Toró T. Tibor, az EMNT országos ügyvezető elnöke. Gergely Balázs, a Demokrácia Központok országos hálózatának koordinátora elmondta, hogy az alakuló intézmény célja az adatgyűjtés a romániai magyar közösség közéletéről, politikai és kulturális életéről, az adatok feldolgozása és az információk nyilvánosságra hozatala. Az EMNT-ben már működő monitoring rendszert fejlesztik tovább, figyelemmel követik például az anyanyelvi jogok érvényesülését, érvényesítését, az önkormányzati döntéshozatali folyamatokat (utóbbiakat például tanácsülések látogatásával).
Amint Zatykó Gyula, az EMNT Bihar megyei szervezetének elnökségi tagja, a Demokrácia Központok partiumi térségi koordinátora magyarázta, fel akarják mérni a nemzet állapotát. „A cél az autonómia, de eléréséhez tudnunk kell, honnan indulunk” – mondta. Magyarországon jövőre szeretnék összeállítani a nemzeti katasztert, ebben is segíthetnek, és igyekeznek a 2011-ben esedékes népszámlálásra megerősíteni az „ingadozók” identitástudatát – tette hozzá.
Összesen 20-22 Demokrácia Központ létesül idővel, de már december közepére működni fog tíz-tizenkettő a legfontosabb magyarlakta megyeszékhelyeken, így Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Zilahon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Nagybányán, Aradon, Brassóban. A magyar állampolgárságért folyamodókat azzal fogják segíteni, hogy itt ellenőrzik majd az igénylő dosszié tartalmát, lehetőség szerint hivatalos fordítókat ajánlanak, és időpontot egyeztetnek a határ menti magyar önkormányzatok anyakönyvi hivatalaival a leadás végett. Ennek különösen a partiumi megyékben van nagy jelentősége, mert a Magyar Köztársaság romániai konzuli hivatalai már nem győzik a rohamot, már most csak májusra-júniusra tudják beütemezni a kérvényezők fogadását. A Demokrácia Központokat felkeresők biztosak lehetnek benne, hogy nem kell majd kétszer járniuk a magyar hatóságokhoz. Az itt dolgozó egész-, fél- vagy negyedállású munkatársakat ugyanis a magyar fél készíti fel, ugyanazt a képzést kapják majd, mint a konzulátusokon ezzel foglalkozó tisztviselők.
A hálózatot egyelőre az EMNT finanszírozza – mondta el érdeklődésünkre Toró T. Tibor –, de keresnek hazai, magyarországi és európai uniós pályázati lehetőségeket, várják a szponzorokat is. Az irodák felszerelésének, eszközeinek egy része már megvan, s remélik, a készülő magyarországi 2011-es költségvetésben találnak nekik forrást valamilyen minisztériumi alapból. Toró helyesnek tartja, hogy az RMDSZ Bihar megyei szervezete is magáénak tekinti az ügyet, és kiveszi a részét az állampolgárság megszerzésére vonatkozó tájékoztatásból, hiszen ez nem pártpolitikai kérdés.
Az egyszerűsített honosítási eljárásban való közreműködésükért a romániai magyaroknak nem kell fizetniük – ezt előírja a budapesti tárcákkal kötött megállapodás is –, csak a fordítások kerülnek majd pénzbe, amiről számlát kapnak, illetve az utazási költséget kell állniuk, ugyanis az igénylést személyesen kell majd leadni egy magyar állami hatóságnál. A központok országos koordináló irodája Kolozsváron nyit december 4-én.
Máté Zsófia
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Amely létrejött egyrészről a Magyar Köztársaság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma, Külügyminisztériuma valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között az alábbi feltételekkel:
1. Az egyszerűsített honosítási eljáráshoz kapcsolódó kérelmek hatékony és zökkenőmentes benyújtásának elősegítése, valamint az eljárás ügyfélbarát lefolytatásának előmozdítása érdekében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztató Irodái (a továbbiakban: Erdélyi Demokrácia Központok Hálózata) a következők szerint nyújtanak támogatást:
1.1. tájékoztatás adása az egyszerűsített honosítási eljárás lényegéről, az ügyintézés általános menetéről, a kérelmek benyújtásának magyarországi és külképviseleti lehetőségéről;
1.2. tájékoztatás adása a kérelmek tartalmi és formai elemeiről, valamint a csatolandó mellékletek köréről;
1.3. tájékoztatás nyújtása azon hatóságok elérhetőségéről és ügyfélfogadási rendjéről, amelyeknél a kérelem benyújtható;
1.4. közreműködés a kérelem külképviseleti személyes benyújtása időpontjának rögzítésében, amely a külképviselettel szoros együttműködésben történik;
1.5. segítségnyújtás a kérelmek tartalmi összeállítása, a szükséges okiratok magyarországi, illetve fogadó országban történő beszerezhetőségének eljárásrendje és költségei tekintetében;
1.6. a szükséges okiratok beszerzésében való közreműködés;
1.7. tájékoztatás adása a hivatalos fordítókról, valamint közreműködés az okiratok hivatalos fordításának beszerzésében;
1.8. segítségnyújtás a kérelmek kitöltésében, az előírt mellékletek tartalmi összeállításában, a kérelem benyújtásának formai előkészítésében;
1.9. kihelyezett konzuli fogadónapok előkészítése, a helyi szervezéssel és a tervezett eseményről szóló tájékoztatással járó feladatok végzése, adott esetben helyiség és infrastrukturális háttér biztosítása a helyszínre utazó konzuli tisztviselő számára;
1.10. a magyar külképviselettel szorosan együttműködve eskü-/fogadalomtételi napok előkészítése, megszervezése, helyiség rendelkezésre bocsátása.
2. A fenti feladatok végrehajtása során az Erdélyi Demokrácia Központok Hálózata az alábbiak figyelembevételével járhat el:
Az Erdélyi Demokrácia Központok Hálózata
2.1. tájékoztatás adása kizárólag az egyszerűsített honosításra vonatkozó hatályos jogszabályok tartalma, valamint az egységes honlapon található információk szerint történhet, szükség szerint kiegészítve a helyi sajátosságokkal összefüggő praktikus információkkal;
2.2. tevékenységét minden esetben Magyarország és Románia jogszabályainak betartásával végezheti;
2.3 tevékenységéért a Magyar Köztársaságot semminemű felelősség nem terheli;
2.4. a segítségnyújtást a leendő ügyfelek saját kezdeményezése alapján látja el, a segítségnyújtás igénybevétele nem tehető kötelezővé;
2.5 segítségnyújtása nem érinti az ügyfelek eljárási jogait és kötelezettségeit;
2.6. kérelem kitöltésében történő közreműködése kisegítő jellegű, amely nem váltja ki a kérelem benyújtáshoz fűződő jogkövetkezményeket;
2.7. a kérelmek benyújtását követően az egyszerűsített honosítási eljárásban nem tölthet be az eljárás érdemét közvetve vagy közvetlenül befolyásoló szerepet;
2.8. közreműködéséért – az okiratok és hiteles fordítások ügyféli kérelemre történő beszerzésének számlával igazolt költségein felül – nem kérhet egyéb illetéket, díjat vagy egyéb jellegű ellenszolgáltatást.
3. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium az 1. pontban meghatározott tevékenységek ellátását ingyenes képzéssel és folyamatos konzultáció lehetőségével segíti.
4. Jelen Együttműködési Megállapodás határozatlan időre jön létre, az aláírását követő napon lép hatályba.
5. A felek az Együttműködési Megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá.
Budapest, 2010. november
Németh Zsolt Toró T. Tibor
Parlamenti államtitkár Ügyvezető elnök
Külügyminisztérium Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Répás Zsuzsanna Dr. Wetzel Tamás
Helyettes államtitkár Miniszteri biztos
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Krónika (Kolozsvár)

Stratégiai partnerség minden vonalon?
A romániai magyar belpolitikai erőviszonyok megváltoztatásához is hozzájárulhat a magyar kormány és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kötött megállapodás, amelynek értelmében az utóbbi a könnyített honosítás folyamatában asszisztálna az anyaországi intézményeknek.
Újabb dimenzióval bővül a stratégiai partnerség
Szerdán, november 24-én megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a magyar Külügyminisztériummal illetve a közigazgatási és igazságügyi tárcával. A budapesti ceremónia után Toró T. Tibor csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon, amelyről a Krónika napilap tudósít. A Tőkés László nevével fémjelzett szervezet ügyvezető elnöke beszámolt arról, hogy a megállapodás tárgya az egyszerűsített honosítási eljárás megszerzésével kapcsolatos tájékoztatás. Elmondása szerint az „Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, azon belül is Tőkés László elnöknek nagy szerepe volt abban, hogy a határon túli magyarok könnyített honosításának kérdését a köztudatban tartsa”, ezért helyes, hogy őket kérték fel a kérdés erdélyi kezelésére.
Mint ismeretes, az EMNT már korábban bejelentette az ún. Erdélyi Demokrácia Központok létrehozását, amelyek civil funkciót, a polgárokkal való kapcsolattartás szerepét töltenék be. Ez a leendő infrastrukturális keret az egyezség révén új tartalommal is megtelik. Gergely Balázs, a demokrácia-központok országos koordinátora a Krónika összefoglalója szerint elmagyarázta, hogy Magyarország erdélyi konzulátusainak részleges tehermentesítését szolgálja majd a kezdeményezés. Az állampolgárságot igénylők iratcsomóinak ellenőrzésében, az igénylők informálásában kívánnak szerepet vállalni. Segíthetnek a kihelyezett konzuli napok megrendezésében, valamint az állampolgársági fogadalomtétel dátumának egyeztetésében is.
Gergely Balázs azt is kifejtette, hogy a központok dolgozói részt vehetnek azokon a képzéseken, amelyeken a külképviseletek munkatársai is, így gyakorlatilag rendelkezni fognak minden szükséges ismerettel is. Az Új Magyar Szó arról is beszámol, hogy az elképzelések szerint húsz ilyen demokrácia-központ nyílna meg jövő év januárjában, Nagyváradon pedig már az elkövetkező tíz napban elindul a működés. A határ menti városon kívül hasonló intézmények nyitják meg kapuikat többek között Szatmáron, Kolozsváron, Zilahon, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Udvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban is.
Eszközök a hatalmi harcban
Kétségtelen, hogy a felvázolt infrastruktúra-rendszer elengedhetetlen ahhoz, hogy a könnyített honosítási eljárás tényleg „könnyen” működjön, senki sem várhatja el, hogy a három romániai külképviselet (Bukarest, Kolozsvár, Csíkszereda) egyedül megbirkózzon ezzel a feladattal. Gyanúsabb kérdés azonban a folyamat igen hangsúlyos átpolitizálása. Ne feledjük el ugyanis, hogy az EMNT többször is beharangozta pártalakítási szándékát, a kettős állampolgársággal kapcsolatos információszolgáltatás és segítéség könnyen politikai tőkévé kovácsolható.
Korábban sem volt titok, hogy az Orbán-kormány kiemelkedő státuszt szán Tőkés László és a körülötte kialakult tömörülésnek a nemzetpolitikai rendszerváltás által létrejövő új helyzetben. Ezt támasztja alá a stratégiai partnerség megkötése is. Az új megállapodást tehát joggal értelmezhető úgy, mint az anyaországi vezetés tudatos beavatkozása a romániai magyar politikai erőtérbe.
A módszer nem új, hiszen hasonló minta volt felfedezhető a kedvezménytörvény életbe lépése után megszülető státusirodák kapcsán is. Abban az időben Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) égisze alatt lettek átpolitizálva a szolgáltatások. Igaz, akkor sokkal kisebb mértékben volt versenyhelyzet a különböző csoportosulások között, következésképpen a dolog tétje is alacsonyabb volt. A kötekedők nyugodtan kérdezhetik meg, hogy miért nem használták a kettős állampolgárság esetében is a már meglévő státusirodák adta szervezeti hálót.
Ennek a kérdésnek a kapcsán, a hónap elején a Nyugati Jelen közölt egy összeállítást. Székely István, az RMDSZ mellett működő státusiroda-hálózat vezetője elmondta, hogy szó sincs a rendszer megszűnésétől. Ettől függetlenül azonban, a sajtóorgánum szerint megfigyelhető egy fokozatos leépülés párhuzamosan a kedvezménytörvény fontosságának leértékelődésével. A magyar állampolgárság felvételével ugyanis automatikusan érvényét veszti a jogszabály, igaz a kettő harmonizálásának konkrétumairól keveset nyilatkoztak a nemzetpolitika döntéshozói. A státusirodák közrejátszanak még az oktatási-nevelési támogatások megpályázásában és kézbesítésében, ám ezek a funkciók is átkerülhetnek az EMNT fennhatósága alá.
Persze az RMDSZ sem kívánja teljesen átengedni a kettős állampolgárság témája fölötti monopóliumot az EMNT-nek. Ennek bizonyítéka, hogy a párt Bihar megyei szervezete nemrégiben tájékoztató körutat kezdett, és egy füzetet is kiadott a szükséges információkkal. A témáról tudósító Krónika kérdésére Tóró T. Tibor kijelentette, tudomása van, hogy „a piacon nyüzsög más is”, ám alapjában véve helyesnek tartja, hogy az RMDSZ is érdeklődik a téma kapcsán. A kettős állampolgárság körüli imázs-harcban azonban nagy valószínűséggel az EMNT rendelkezik több ponttal, főként, ha figyelembe vesszük a másik oldalon tapasztalható nem egyértelmű viszonyulást a kérdéshez. A döntő tényező persze továbbra is az marad, hogy az erdélyi magyarság mekkora jelentőséget tulajdonít a témának.
Pap Szilárd István, Erdély.ma

Csík már „betelt”
A csíkszeredai magyar konzulátus kénytelen elutasítani azokat, akik időpontot kérnek a jövő évre állampolgársági kérvényük benyújtására. Eddig több mint hétezer időpontot pipáltak ki az előjegyzési naptárban, és június 30-a az utolsó dátum, amikor fogadni tudják a kérvényezőket – tudta meg lapunk a diplomáciai képviselet ügyfélszolgálatától.
A csíkszeredai magyar konzulátus kénytelen elutasítani azokat, akik időpontot kérnek a jövő évre állampolgársági kérvényük benyújtására. Eddig több mint hétezer időpontot pipáltak ki az előjegyzési naptárban, és június 30-a az utolsó dátum, amikor fogadni tudják a kérvényezőket – tudta meg lapunk a diplomáciai képviselet ügyfélszolgálatától. Az érdeklődőket egyelőre a kolozsvári és bukaresti konzulátusra, illetve Magyarországra irányítják.
„Nem tudjuk, mi történik majd június 30-a után, jelenleg Budapest utasításaira várunk” – magyarázta érdeklődésünkre a konzulátusi alkalmazott. A csíkszeredai diplomáciai képviselet külföldön tartózkodó ügyvivőjét, Balogh György konzult lapunk tegnap nem tudta elérni az ügyben.
A kolozsvári és a bukaresti konzulátus előrejegyzési naptárában még bőven van hely. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzultól megtudtuk, eddig több mint négyezren jelezték, hogy jövőre kérvényezni kívánják az állampolgárságot. „Akik most fordulnak hozzánk, azokat márciusban várjuk a kérvényükkel” – mondta a diplomata. Drávucz Herbert bukaresti főkonzul tájékoztatása szerint eddig több mint háromszázan keresték meg ügyfélszolgálatukat, a legutóbbi jelentkezőt március 4-re hívták be a diplomáciai képviseletre.
Wetzel Tamás miniszteri biztos tegnap igyekezett megnyugtatni az állampolgársághoz folyamodókat: december közepére minden készen áll az egyszerűsített honosítási eljárás januári bevezetéséhez. Az MTI-nek elmondta: minden személyügyi, infrastrukturális és informatikai fejlesztés ütemtervszerűen halad, sőt, a legtöbb fejlesztés jobban is áll, mint ahogyan azt eredetileg tervezték. Így semmi akadálya nincs annak, hogy december közepére minden készen álljon az egyszerűsített honosítási eljárás január 1-jei indulásához.
Tájékoztatása szerint a kormány 830 millió forintot biztosított az idei fejlesztésekre. A várhatóan nagyszámú kérelmek gyors elbírálása miatt pedig 170 embert vettek fel különböző szervezetekhez, akiknek természetesen a munkavégzéshez szükséges feltételeket is biztosítani kellett. Emellett az egyes külképviseletek bővítése is szükségessé vált. Ráadásul a gyors adattovábbítás és elbírálás érdekében a jelenlegi informatikai rendszereket is fejleszteni, illetve bővíteni kellett.
Jelenleg a „finomhangolásnál” tartanak, az egyes képzések ugyanis a napokban fejeződnek be, az informatikai rendszerek már a tesztelési folyamatban vannak, illetve a nagy érdeklődésre való tekintettel újabb ingatlanok átalakítása is szükséges három külképviselet (Csíkszereda, Kolozsvár, Szabadka) esetében.
A miniszteri biztos kitért arra is, hogy jövőre összesen, a három érintett tárcánál (Külügyminisztérium, Belügyminisztérium, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) mintegy 2,4 milliárd forint áll rendelkezésre az egyszerűsített honosítási eljárásra. Hozzátette: minden fejlesztés ideiglenes jellegű, hiszen az első évben várható a legtöbb kérelem. Az igények függvényében pedig megtakarítások is elképzelhetők.
Wetzel Tamás elmondta, hogy december 8-10 között Erdélyben három tájékoztatót tart az Erdélyi Demokrácia Központok Hálózatának, amelyek helyben segítik az egyszerűsített honosítást.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)

Kettős állampolgárság: elég a hiteles fordítás
Valóban nem kell közjegyzővel hitelesíttetni a hivatalos fordító által lefordított, a magyar állampolgárság könnyített megszerzéséhez szükséges román dokumentumokat – erősítette meg tegnap a Krónika kérdésére Péter Emőke, az Erdélyi Demokrácia-központ irodahálózat ügyvezető titkára.
Mint elmondta, elég ha a külképviseleteken vagy a magyarországi önkormányzatoknál benyújtandó iratcsomóhoz hiteles fordító által lefordított születési vagy házassági anyakönyvi kivonatokat mellékelnek a magyar állampolgárságot igénylők. Hozzátette: várhatóan a fordítóknak aláírási címpéldányt kell leadniuk a konzulátusokon, de a témában konkrét információkkal még nem tudott szolgálni.
Csak a legszükségesebb iratok kellenek
Péter Emőkét ugyanakkor arról is kérdeztük, hogy milyen esetekben szükséges a felmenők házassági anyakönyvi kivonatát mellékelni. Mint kiderült, ennek a dokumentumnak a hivatalos fordítására csak abban az esetben van szüksége az igénylőknek, ha névváltoztatás történt. Tehát ha valaki apai ágon vezeti le származását, s akár déd- vagy ükapáig azonos a családnév, akkor elég a születési anyakönyvi kivonatok fordításával bizonyítani a származást. Anyai ágon azonban már szükséges a házassági anyakönyvi kivonat fordítása is.
A felmenő eredeti magyarországi okmányát – ami lehet anyakönyvi kivonat, plébánosi/lelkipásztori igazolás vagy régi magyar okirat, például egykori állampolgársági bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási, elbocsátási okirat, névváltoztatási okirat, korabeli magyar katonakönyv, útlevél, személyi igazolvány, munka- vagy cselédkönyv, lakcímbejelentő lap, illetőségi bizonyítvány vagy bármilyen olyan dokumentum, amelyet a magyar állam állított ki – eredetiben kell felmutatni az állampolgárság kérelmezésekor. Ezt a dokumentumot vissza is adják, az erről szóló fénymásolat marad csak az igénylési iratcsomóban.
A dokumentációnak továbbá az allampolgarsag.gov.hu honlapról is letölthető űrlapot kell kitöltve csatolniuk - aláírni azonban a konzulátusi tisztviselő előtt kell az iratcsomó leadásakor –, szükség van egy kézzel írott önéletrajzra, illetve egy igazolványfényképre. Amennyiben a kérelmező házas, özvegy vagy elvált, akkor a családi állapotát igazoló dokumentum hiteles fordítására is szükség van, mivel a honosítási okirattal együtt jár az anyakönyvezési okirat is. A kérelmező ugyanakkor köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntetőeljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek csak az eljáró szerv felhívására kell csatolnia a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.
Nem segíthet bárki
Csak és kizárólag a külképviseletek és Erdélyben az EMNT által működtetett demokrácia-központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban – hívta fel a figyelmet tegnapi közleményében a nemzetpolitikai államtitkárság. A magyarországi intézmény ezt azok után tette közzé, hogy tudomásukra jutott: az utóbbi időben az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos ügyintézésre több önjelölt szervezet, egyesület jött létre, akik a jelentkezőknek pénzért vagy egyéb juttatásért cserébe ellenszolgáltatást nyújtanak a magyar állampolgárságot igénylőknek.
Nyomatékosan felhívják ezért a figyelmet, hogy az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban csak és kizárólag a külképviseletek és Erdélyben a demokrácia-központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal, mivel munkatársaiknak képzést tartottak a kérdéssel foglalkozó magyarországi szakemberek. Mint hangsúlyozzák: a segítségnyújtást, információszolgáltatást és az iratcsomag összeállítását a külképviseletek és a demokrácia-központok munkatársai ingyenesen végzik. „Az egyszerűsített honosítási eljárás teljes mértékben ingyenes. Ez alól kizárólag a fordítások képeznek kivételt” – tudatták. Más, tevékenységükért ellenszolgáltatást is kérő szervezetekkel a magyar kormány nem áll kapcsolatban és tevékenységük minőségéért felelősséget sem tud vállalni, szögezte le az államtitkárság.
Mint arról beszámoltunk, a magyar Külügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács november 24-én kötött az egyszerűsített honosítás végrehajtásához kapcsolódó együttműködési megállapodást. Ennek értelmében az úgynevezett demokrácia-központok hálózata ingyen segíti a külhoni magyarok tájékoztatását.
Wetzel Tamás miniszteri biztos korábban elmondta: december közepére minden készen áll az egyszerűsített honosítási eljárás januári bevezetéséhez. Kiemelte: a legtöbb fejlesztés jobban áll, mint ahogyan azt eredetileg tervezték. Eddig Csíkszeredában volt a legnagyobb az érdeklődés, de sokan jelentkeztek Kolozsvárott és Szabadkán is. Ugyanakkor immár a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyfélszolgálatain is lehet az internet segítségével időpontot foglalni az állampolgársági kérvények leadásával kapcsolatban. Január 3-ától pedig Budapesten, az Üllői úton új ügyfélszolgálati iroda fogadja az egyszerűsített honosítási kérelmeket.
Bálint Eszter, Krónika (Kolozsvár)

Érmelléki demokrácia központ RMDSZ-módra – Majd mi!
Kedden délelőtt ülést tartott az érmihályfalvi képviselőtestület, de erről az elöljáróság szokása szerint csak a pártsajtót értesítették. Csak az ülés után tudtuk meg, hogy a titkosított tanácsülés egyik napirendi pontja a helyi MPP-frakció azon felajánlása volt, miszerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által nyitandó Érmelléki Demokrácia Központ javára lemondanának saját székházukról. A zömében RMDSZ-es tanács azonban kettébontotta a javaslatot, melynek értelmében elvették a székházat, de az irodát majd maguk hozzák létre.
Mint arról már többször is szó esett a médiában, november végén egyszerűsített honosítás végrehajtásához kapcsolódó együttműködési megállapodást kötött a magyar Külügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Budapesten. Ezen megállapodás révén az Erdélyi Demokrácia Központok létrehozása által tájékoztató irodahálózat jön létre azzal a céllal, hogy segítsék a külhoni magyarok eligazodását az állampolgárság igénylésében.
Erdélyben húsz településen indítanak demokráciaközpontot, egyet Csángóföldön, egyet pedig Bukarestben. Kolozsváron működik majd a hálózat koordinációs központja, ide is lehet fordulni információért, segítségért. A hálózat kiépítésével szeretnék tehermentesíteni a konzulátusokat. A magyar állampolgárság megszerzésében nyújtott segítség csupán a kiegészítő feladatok egyike lenne a demokrácia központok számára. Ezen kívül figyelemmel kísérnék a megszerzett nyelvi jogok érvényesítését, és ha kell, nyomást gyakorolnak az illetékesekre annak érdekében, hogy élni lehessen a törvény által biztosított lehetőségekkel.
Mihályfalván tehát ilyen hivatal létrejöttéhez járult volna hozzá székháza átadásával a Magyar Polgári Párt helyi szervezete. Ifj. Szilágyi Ferenctől, az MPP önkormányzati képviselőjétől tudjuk, a tanácsülésen az ügynek nem akadt pártolója a polgári oldal két képviselőjén kívül, de egyértelmű volt, hogy az RMDSZ helyben is kisajátítja az EMNT kezdeményezését. A helyi polgári oldal, valamint az RMDSZ képviselete pénteken nyilatkozik az ügyben.
A részletekre visszatérünk. Már csak azért is, mert a helyzet elég faramuci amiatt, hogy az EMNT ötletét-kezdeményezését lenyúlni látszik az a párt, amelyről épp ezekben a napokban azt írogatja a magyarországi sajtó, hogy nem lelkesedik a kettős magyar-román állampolgárságért, sőt van, ahol az aktivistái megpróbálják lebeszélni az embereket a honosítás igényléséről. Vannak, akik egyenesen kettős beszéddel vádolják az RMDSZ-t, mondván: kifelé jó képe vág az egész procedúrához, de befelé ő maga szabná meg a demokrácia kereteit. S. É. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Honosítás exkluzív jogon?
Kizárólagosságot élvez az EMNT az állampolgárságról szóló „pontos tájékoztatásban”?
Furcsállja az RMDSZ, hogy Budapest szerint „Erdélyben csak és kizárólag a demokrácia-központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal” a honosítási eljárásról. Ezt a magyar nemzetpolitikai államtitkárság keddi közleményében tudatta.
„Csodálkozunk a közlemény megfogalmazásán, de meggyőződésünk: nem arra vonatkozik, hogy az RMDSZ-t kizárnák az egyszerűsített honosítási eljárásról történő tájékoztatásból” – nyilatkozta tegnap lapunknak Kovács Péter. Az RMDSZ ügyvezető alelnökét annak kapcsán kérdezte az ÚMSZ, hogy a magyar nemzetpolitikai államtitkárság keddi közleményében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett demokrácia-központok kizárólagos jogáról értekezett, ami a magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos erdélyi tájékoztatást illeti.
„Az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban csak és kizárólag a külképviseletek és Erdélyben a demokrácia-központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal, mivel munkatársaiknak képzést tartottak a kérdéssel foglalkozó magyarországi szakemberek” – olvasható az MTI által idézett közleményben. Az államtitkárság indoklása szerint tudomásukra jutott, hogy „az utóbbi időben az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos ügyintézésre több önjelölt szervezet, egyesület jött létre, akik a jelentkezőknek pénzért vagy egyéb juttatásért cserében ellenszolgáltatást nyújtanak a magyar állampolgárságot igénylőknek”.
A magyar kormányintézmény hangsúlyozza: a segítségnyújtást, információszolgáltatást és az iratcsomó összeállítását a külképviseletek és a demokrácia-központok munkatársai ingyenesen végzik. „A honosítási eljárás teljes mértékben ingyenes. Ez alól kizárólag a fordítások képeznek kivételt” – tudatja a közlemény.
Az államtitkárság „tájékoztatási exkluzivitást” biztosító közleményének előzménye, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati ülésén Kelemen Hunor ügyvezető elnök felkérte a küldötteket: az őket delegáló helyi RMDSZ-szervezetek legyenek az érdeklődők segítségére a magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos ügyintézést, tájékoztatást illető kérdésekben.
Kelemen Hunor elmondta: ahogy annak idején a magyarigazolvány kérvényezéséhez szükséges iratcsomók összeállításában is segített az RMDSZ, most a kettős állampolgárság érdekében nyújt segítséget az érdeklődőknek. Az egyszerűsített honosítási eljárás megszerzésével kapcsolatban az érdeklődők választ kaphatnak az olyan kérdéseikre, hogy kik jogosultak a kettős állampolgárságra, milyen iratokra van szükségük hozzá, a családtagoknak hogyan kell eljárniuk, milyen típusnyomtatványokat kell kitölteni ehhez.
Kovács Péter lapunknak hangsúlyozta, a területi szervezetek eddig is információkat nyújtottak az érdeklődőknek az állampolgárság kérvényezéséről, és ezután is fognak. „Természetszerű, hogy az emberek hozzánk fordulnak segítségért, ugyanúgy, ahogy a státusigazolványok kiosztásakor is történt. Továbbra is élvezzük a magyar közösség bizalmát” – szögezte le az ügyvezető alelnök.
Kétszázezer tájékoztatási füzetecske az RMDSZ-től
Mint Kovácstól megtudtuk, az RMDSZ már kétszázezer tájékoztatási füzetecskét is kinyomtatott, ezeket a területi szervezetek munkatársai osztogatják. Az elmúlt napokban sok ezer ember kereste fel irodáikat a honosítási eljárás ügyében. „Emellett fogadóórákat is tartunk, a tájékoztatás fontos szakasza éppen most zárult le Bihar megyében” – mondta tegnap az ÚMSZ-nek Kovács Péter.
Az ügyvezető alelnök tájékoztatása szerint a múlt hét végén Gergely Balázs, a demokrácia-központok hálózatának igazgatója is megkereste őt ebben az ügyben. „Már akkor tisztáztuk, hogy a demokrácia-központoknak nincs kizárólagossága a tájékoztatásban” – magyarázta Kovács Péter.
Gergely Balázs, a demokrácia-központok hálózatának igazgatója szerint a nemzetpolitikai államtitkárság közleménye arra a jelenségre utal, amelyre Wetzel Tamás miniszteri biztos múlt heti erdélyi látogatásán is felhívták a figyelmet: az állampolgárság kérvényezésével kapcsolatos ügyintézésében sokan üzleti lehetőséget látnak, s kihasználják az érdeklődők jóhiszeműségét. „Szatmár megyében például a Fidesz nevében kínálnak szélhámosok pénzért információkat a honosítási eljárásról” – magyarázta Gergely.
Szélhámosok Szatmáron
A szatmári esetről tegnap egyébként sajtótájékoztatót tartott Csehi Árpád, a megyei tanács RMDSZ-es elnöke és a városi RMDSZ elnöke, Kereskényi Gábor. Csehi és Kereskényi a Fidesz Szatmár-Szabolcs-Bereg megyei elnöke, Tilki Attila által aláírt közleményt mutatott be a sajtónak, amely szerint „a Fidesz határon túli képviselettel nem rendelkezik”.
A pontosításra azért volt szükség, mert Szatmáron megjelentek olyan, honosítással foglalkozó irodák, amelyek a Fidesz helyi képviseletének adják ki magukat. A helyi sajtóban megjelent egyik hirdetésben például bizonyos Szakács Botond, a szatmárnémeti Eötvös utcai iroda vezetője így reklámozza szolgáltatásait: „A Szatmár megyei Fidesz ifjúsági szervezete 2004-ben alakult, célja a demokratikus jogok minél szélesebb körben való védelmezése”. A továbbiakban a potenciális kuncsaft megtudhatja, hogy „irodánk magyar nyelvtanfolyamot szervez azok számára, akiknek magyar gyökereik vannak, de már nem beszélik a magyar nyelvet”.
Csehi Árpád sajtótájékoztatóján figyelmeztetett: a kettős állampolgárság ügyintézésével – egyéni haszonszerzés céljából – többen visszaélnek. „Az ügyintézés törvényes fórumai elsősorban Magyarország külképviseletei, az e célra létrehozandó demokrácia-központok, valamint az RMDSZ-szervezetek irodái, amelyek szintén pontos felvilágosítást adnak mindenről, amit a honosításról tudni kell” – tette hozzá a tanácselnök.
Gyorstalpaló honosításból
Gergely Balázs szerint a demokrácia-központok attól is nyújthatnak „jobb tájékoztatást” a honosításról, hogy munkatársaik egynapos képzésen vettek részt. Mint emlékeztetett, a Magyar Külügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a demokrácia-központokat működtető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács november 24-én együttműködési megállapodást kötött az egyszerűsített honosítás végrehajtásához kapcsolódó tájékoztatásról.
„Tudomásom szerint más szervezetek nem kötöttek hasonló megállapodást a magyar kormány illetékes szerveivel” – jelentette ki Gergely, aki úgy tudja, az RMDSZ is megkereste a magyar kormányt az ügyben. Kovács Péter kérdésünkre az ügy kapcsán úgy fogalmazott: „Erről nem tudok részleteket.”
Ami a magyar nemzetpolitikai államtitkárság keddi közleményében fellelhető „tájékoztatási exkluzivitást” illeti, Gergely Balázs lapunknak leszögezte: ők nem törekednek ilyesmire. „Ellenkezőleg: örülünk, ha az egyházak, a civil vagy politikai szervezetek is népszerűsítik az egyszerűsített honosítási eljárást. A legteljesebb körű tájékoztatást azonban csak a külképviseletek és mi tudjuk nyújtani ebben a kérdésben” – jelentette ki az irodahálózat igazgatója.
Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság éppen Erdélyben tartózkodó vezetőjét tegnap többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült szóra bírnunk: a kolozsvári demokrácia-központ mai megnyitójára érkezett helyettes államtitkár telefonos bemutatkozásunk után időt kért, majd lapzártánkig nem válaszolt telefonján.
Cseke Péter Tamás, Sike Lajos, Új Magyar Szó (Bukarest)

Önálló magyar egyetemet az egyenjogúsághoz
Az önálló erdélyi magyar egyetem a rendszerváltozás óta a romániai magyarság egyenjogúságának a próbája — jelentette ki Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára tegnap Kolozsváron. Az államtitkár részt vett a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári új épületének ünnepélyes alapkőletételén. Az új, hatezer négyzetméteres épület az EMTE Természettudományi és Művészeti Karához fog tartozni.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az akkreditációs bizottság már akkreditálta az EMTE működését, de még a parlamentnek is el kell fogadnia erről egy törvényt. Magyarország nagy várakozással tekint arra, hogy a bukaresti parlament is jóváhagyja az intézmény akkreditálását. Hozzátette: a jelenlegi magyar—román "együttműködő légkörben" jó esélyt lát az akkreditáció megvalósulására. Németh Zsolt kifejtette: az új épület megépítését magyar állami költségvetésből fogják támogatni, akárcsak az egyetem működését, de bíznak abban, hogy a Sapientia végleges akkreditálása után Románia is részt vállal majd a felsőoktatási intézmény finanszírozásában a kétoldalú politikai megállapodásoknak megfelelően. Az államtitkár részt vett Kolozsváron a romániai magyarok kedvezményes honosításáról tájékoztatást nyújtó erdélyi demokrácia-központok hálózata kolozsvári irodájának megnyitóján is. Ezek az irodák segítséget nyújtanak a magyar állampolgárságot igénylő romániai magyaroknak, hogy minél gördülékenyebben megszerezhessék a honosításhoz szükséges információkat. Gergely Balázs, az erdélyi demokrácia-központok hálózatának igazgatója elmondta: Nagyváradon és Kolozsváron már hivatalosan is megnyílt egy-egy tájékoztató iroda, december végéig várhatóan újabb tizenkettő, január folyamán pedig összesen huszonkét iroda (fiókirodákkal együtt mintegy harminc) kezdi el működését Erdély-szerte. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)