Németh Zsolt: Magyarország nem támogat romániai pártot
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára határozottan cáfolta Kolozsváron pénteken azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Magyarország támogatást nyújt az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP).
A Transindex csütörtöki tényfeltáró írásával kapcsolatban - amelyben az erdélyi magyar portál az EMNP-hez és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT) közel álló egyesületek magyarországi támogatásának csatornáit tárta fel - Németh Zsolt az MTI-nek kijelentette: "Magyarország semmilyen pártot és pártpolitikai tevékenységet nem támogat Romániában." Hozzátette: Magyarország maximálisan tiszteletben tartja Románia törvényeit, amelyek tiltják a pártok külföldi támogatását.
Az államtitkár szerint a Transindex által feltárt, Erdélybe érkező magyar állami támogatások "meghatározó módon a demokrácia-központokhoz érkeztek", amelyek a magyar állampolgárság igénylése folyamatában nyújtanak fontos segítséget az erdélyi magyaroknak.
A Transindex portál csütörtökön tett közzé egy terjedelmes tényfeltáró anyagot, amely azt állítja, hogy az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT) kötődő civil szervezetek a 2012-es romániai választási évben közel egymillió euró (300 millió forint) támogatást kaptak a magyar költségvetésből és állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól.
Az EMNP csütörtökön kiadott közleményében azt írta, hogy az írás politikai megrendelésre készült. Emlékeztetett arra, hogy a Transindexet Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke működteti.
"Egyértelmű, hogy a két nappal a Néppárt országos küldöttgyűlése előtt publikált írás célja RMDSZ-vezénylettel lejáratni a politikai ellenfelet, és megzavarni a Néppárt kongresszusát" - fogalmazott az EMNP.
Kelemen Hunor visszautasította, hogy politikai megrendelésre készült volna a Transindex tényfeltáró írása.
A tényfeltáró riportot a Freedom House Románia Alapítvány által szervezett Grants for Investigative Journalism program keretein belül írta a szerző, az amerikai külügyminisztérium és Franciaország bukaresti nagykövetségének anyagi támogatásával - hangoztatta a politikus
MTI

Kolozsváron zajlik a Néppárt II. Országos Küldöttgyűlése
Az Erdélyi Magyar Néppárt II. Országos Küldöttgyűlése április 20-án, szombaton 13 órakor kezdődött a kolozsvári Grand Hotel Napoca konferencia-központjában.
Gergely Balázs, a Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke, országos alelnök házigazdaként köszöntötte a megjelenteket.
Tőkés László, a Néppárt védnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntő beszédét az elmúlt napokban a Néppárt ellen irányuló összehangolt sajtóhadjárat felelevenítésével kezdte, amelyet a pártbejegyzést követő médiaoffenizívához hasonlított. A támadások véleménye szerint annak tudhatóak be, hogy mind az egyeduralomra törekvő RMDSZ, mind a román posztkommunista hatalom számára kényelmetlen Néppárt Románia egyetlen autonomista és föderalista pártja. Előbbi számára azért, mert vetélytársa akadt, utóbbi számára pedig azért, mert „bennünket nem lehet megvásárolni” – hangsúlyozta Tőkés László. Hozzátette: a román hatalom mindenkor talált magának „komprádorokat”, olyan magyarokat, akiknek fontosabb az önérdek, mint a köz boldogulása, olyanokat, akiket meg lehet vásárolni azért, hogy Bukarestben elfelejtsék az autonómiát, ne legyenek ott a Szenátusban, amikor Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet tárgyalják, vagy annak, hogy itthon elmagyarázzák, miért nem aktuális az önrendelkezés ügye. Az Erdélyi Magyar Néppárt megtalálta a helyes utat és világosan látja a célt: a magyarság nemzeti autonómiáját – fogalmazott a szervezet védnöke.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke kifejtette: bár csak két éve alakult az Erdélyi Magyar Néppárt, de Tőkés László személye miatt eszmei gyökerei 1989-re és Temesvárra mutatnak. A kárpátaljai elöljáró hangsúlyozta: egyedül az autonómia a megoldás nemcsak az erdélyi, hanem a kárpát-medencei magyar közösség számára is.
Marc Gafarot, a Katalán Demokratikus Konvergencia párt külügyi kabinetvezetője magyarul köszöntötte a küldötteket: „Egészséget, autonómiát!” Angol nyelvre váltva kifejtette: a Néppárt olyan ügyet képvisel, melyet már évtizedek óta nem vesznek figyelembe Európában. Mindannyian békeszerető nép vagyunk, a demokratikus erők nem valakik ellen vannak, hanem azért, hogy mindenkinek biztosítsuk az alapvető jogokat – hangsúlyozta. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Fidesz „jó testvérpártjának” nevezte az Erdélyi Magyar Néppártot. „Ti magatok vagytok a kiáltó szó Erdélyben, és erre a kiáltó szóra nagyobb szükség van, mint bármikor korábban” – mondta a néppárti küldöttgyűlésnek Németh Zsolt. A magyar-román államközi kapcsolatokról kijelentette: bár az elmúlt évek „mézeshetei” után az elmúlt időszakban számos „kihívás” jelentkezett, sikertelen bizonyos román körök azon igyekezete, hogy a kilencvenes évek magyarellenes légkörét felélesszék. Ez a Románia már nem az a Románia, a mézeshetek hatása nem múlt el nyomtalanul – mutatott rá az államtitkár. A román emberek tudják, hogy mi magyarok megbecsüljük őket, és partnerként tekintünk rájuk, hogy egy közös Közép-Európában élhessük a jövőnket – jelentette ki Németh Zsolt. A politikus arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy a 2014-es országgyűlési választásokon vegyenek részt az „anyaország kormányzási irányának meghatározásában”.
Az elmúlt egy év bizonyította, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt végérvényesen megvetette lábát az erdélyi magyar politikai életben – jelentette ki Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Répás Zsuzsanna szerint 23 éve kevesen gondolták volna, hogy 2013-ban az erdélyi magyarságnak nem lesz állami egyetemi, önálló orvosi fakultása vagy nemzeti autonómiája, holott azok nélkül az magyar közösségnek nincsen jövője. „Nem fogadhatjuk el, hogy egyesek kétségbe vonják jogainkat, hiszen Európában széles körben elfogadott emberi jogokról van szó” – mondta Répás Zsuzsanna.
Az erdélyi autonómiaformák eléréséhez nem csak a többségi nemzet vagy az európai döntéshozók akaratára, hanem a teljes erdélyi magyarság együttműködése és az öntudatos polgárok tömegeinek bevonására van szükség – mutatott rá Répás.
A helyettes államtitkár a 2003-ban a szatmárnémeti Láncos-templomban indított, Tőkés László fémjelezte autonómia-mozgalmat méltatta, úgy fogalmazott, végig kell menni a kijelölt úton, még akkor is, ha „sziklába vájt út” az.
Egy olyan időszakban kell felépítenünk az erdélyi magyar Néppártot, amikor a politikában és a politikusokban megbízó emberek száma fogy, az állami hatóságok pedig a Néppárt munkáját akadályozták, stabilitási tényező helyett veszélyforrásként tekintettek rá – mondta elnöki beszámolójában Toró T. Tibor.
A politikus közölte, az elmúlt másfél évnyi pártépítés során 14 megyei szervezetet és 179 helyi szervezetet alapítottak. Létrejött továbbá az önkormányzati képviselők munkáját összehangoló helyi, regionális és országos szinten működő önkormányzati tanács, az Országos Választmány, az Minta ifjúsági partnerszervezet, valamint az EMNT-vel közösen fenntartott 12 szaktestület – sorolta Toró. „Megvetettük a lábunkat az erdélyi önkormányzatokba” – utalt a Néppárt önkormányzati képviselőire a pártelnök. Toró T. Tibor megköszönte a Fidesz politikusainak a Néppártnak nyújtott erkölcsi és szakmai támogatást. „Az emberi és baráti kapcsolatokon túlmenően a mi partnerségünk egy értékelvű-stratégiai partnerség” – jelentette ki Toró.
Gergely Balázs, közép-erdélyi régióért felelős alelnök bejelentette: a következő két éves ciklusra nem vállal alelnöki jelöltséget. Közölte: sikerrel működött együtt az elnökség tagjaival, majd megköszönte a közös munkát. Az alelnök elmondta, második gyermeke születése miatt, „felelős apaként” több időt kíván családja mellett tölteni, továbbá a Kolozs megyei néppárti tevékenységére is nagyobb figyelmet akar fordítani. Gergely Balázs üdvözölte Király Melinda, a Néppárt Fehér megyei elnökének országos alelnöki jelöltségét.
Gergely örvendetesnek nevezte, hogy bár a közép-erdélyi magyarok jobbára szórványtelepüléseken élnek, a néppárti választási eredmények nem maradtak el a székelyföldiektől. Mi több, a Máramaros megyei eredmények arányukat számítva az erdélyi magyar-magyar politikai verseny legjobb néppárti teljesítményeit jelentik. Szilágyi Zsolt: másfél év alatt többet dolgoztunk, mint mások évek alatt. A kampányok tanulsága véleménye szerint: hét nap alatt hét évet kell dolgoznunk. A külügyi alelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet: aktív erdélyi magyar külpolitika nélkül nem létezhet eredményes belpolitika.
Papp Előd Székelyföldért felelős alelnök név szerint is megköszönte a székelyföldi képviselők munkáját. Az alelnök több üzenetet is tolmácsolt, többek között a székelyföldi magyaroknak és románoknak: Székelyföld ereje a ti erőtök!
Zatykó Gyula Partiumért felelős alelnök beszámolójában az elmúlt két év eredményeit ismertette, és a jövőbeli tervek között megemlítette: a partiumi Néppárt saját irodahálózat kialakításán, továbbá egy szórvány-központ felépítésén, illetve saját újsághálózat létrehozásán fáradozik.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
Erdély.ma.

EMNP kongresszus Kolozsváron: párttal az autonómiának
Alaposan ráérzett a közhangulatra Marc Gafarot, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetősége, amikor magyar nyelven, „Egészséget, autonómiát!” felkiáltással köszöntötte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 2. országos küldöttgyűlésének részvevőit. Persze nem tudhatjuk, miként szolgál a több mint 400 küldött egészsége, az viszont tény, hogy a Kolozsvárt szombaton rendezett kongresszuson elhangzott felszólalások alfája és omegája az önrendelkezés igénye, annak kivívási lehetősége volt.
Fővédnöki beszédében Tőkés László azzal adta meg az alaphangot: területért jogokat, Trianonért cserébe autonómiát követel mindenütt a Kárpát-medencei magyarság, és ez az eszme egységes nemzetpolitikai, határon túli stratégiai szemléletté formálódik. Az EP-képviselő leszögezte, az erdélyi magyarság sem akar néprajzi kiállítás tárgyává lenni, számára pedig nem felel meg a rezervátumi idegenvezető szerepe.
„Még néhány évig mutogatni fognak bennünket fesztiválokon, aztán beolvadunk, eltűnünk. Nem akarunk muzeális, multikulturális értékké degradálódni az egyesült Európában” – állapította meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az EMNP anyaországi testvérpártja, a Fidesz üdvözletét is tolmácsolva Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerbia és a 2008-ban függetlenedett Koszovó viszonyának normalizálásáról az egy nappal korábban született megállapodás szerves része az észak-koszovói szerbek autonómiája. A fideszes politikus szerint a brüsszeli megegyezés a magyarság számára is inspirációként hathat. (A küldöttgyűlés egyébként határozatban kérte Románia kormányát, ismerje el Koszovó államiságát). Németh közölte, Magyarország teljes eszköztárával támogatja az erdélyi magyarságot a régióátszervezéssel kapcsolatban, szerinte a közösség által egységesen védelmezett régióhatárok nehezen lesznek figyelmen kívül hagyhatók. Miközben sem az RMDSZ, sem az MPP nem képviseltette magát a néppárti kongresszuson, a magyarországi, valamint a kárpátaljai, felvidéki, ausztriai magyar szervezetek vezetői az EMNP által kitűzött célokat méltatták, és sok sikert kívántak ezek, illetve – Szili Katalin, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómiaalbizottságának, a Szociális Unió párt elnökének szavaival élve – a „piros-fehér-zöld mezős beruházásként” indult pártépítés megvalósításához.
Hármas össztűzben
Zöldmezős beruházásként emlékezett vissza az EMNP 2011-es megalapítására Toró T. Tibor is, aki szerint az alakulatnak a politikából kiábrándultak számának gyarapodása, a 2012-es választási kampányok közepette kellett beépülnie a két rivális magyar párt közé. „Hármas össztűzben kellett helytállni, hiszen az RMDSZ a képviselet, a fenyős párt az alternatíva monopóliumát védte, a román hatóságok pedig a nemzetállamot, veszélyforrásként tekintve ránk” – hangzott el az elnöki beszámolóban. Másfél évnyi pártépítés során 14 megyei szervezetet és 179 helyi szervezetet alapítottak, létrejött az önkormányzati képviselők munkáját összehangoló helyi, regionális és országos szinten működő önkormányzati tanács, az országos választmány, a Minta ifjúsági partnerszervezet, valamint az EMNT-vel közösen fenntartott 12 szaktestület. Toró ígéretesnek nevezte, hogy három erdélyi magyarból ma már kettő ismeri az EMNP-t és céljait, a tavalyi helyhatósági és parlamenti választáson elért eredmény pedig elegendő a folytatáshoz. „Ha kevesebb szavazatot kapunk, elbizonytalanodunk, ha többet, akkor elbízzuk magunkat. Az autonómia, az európai Erdély felé vezet a néppárt útja, amelyen akkor is érdemes végighaladni, ha göröngyös, kanyargós” – szabta meg az irányt a pártelnök.
Különben a küldöttek – ellentétben például az RMDSZ miniparlamentje, az SZKT szónokaival – nem foglalkoztak a rivális politikai alakulatokkal, elsősorban a szervezetépítés, a választási kampány terén szerzett tapasztalataikat osztották meg, többször hangsúlyozva a szórványmagyarság felkarolásának fontosságát. Visszatérő motívum volt viszont a felső vezetők – sőt számos külhoni meghívott – körében a párttal stratégiai partnerséget ápoló EMNT magyarországi finanszírozásáról közölt Transindex-cikk. Mint ismert, a portál tényfeltáró anyaga szerint az EMNP-hez és a nemzeti tanácshoz kötődő civil szervezetek tavaly közel egymillió euró támogatást kaptak a magyar költségvetésből és állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól. Németh Zsolt leszögezte, a budapesti kormány semmilyen romániai pártot, pártpolitikai tevékenységet nem támogat, az Erdélybe érkező állami támogatások a demokrácia-központokhoz érkeztek, amelyek a magyar állampolgárság igénylése folyamatában nyújtanak segítséget az erdélyi magyaroknak. Toró T. Tibor a pártpolitikai rivalizálásnak tudta be a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tulajdonában lévő portál cikkét, Tőkés László azonban „obskurus, sötét sajtótámadásnak” nevezte, akárcsak a Maszol.ro korábbi, az Európai Néppárton belül a Fidesszel szemben állítólag felmerült bírálatokat megszellőztető írását. „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű! Az RMDSZ a mi adónkból évente mintegy 3,5 milliónyi eurót kap, amellyel még soha nem számolt el adófizető magyar közösségünk előtt. Ennyi az ára annak, hogy Bukarestben elfelejtsék az autonómiát, hogy ne legyenek ott a szenátusban, ha netalán a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet tárgyalják” – jelentette ki a néppárt védnöke. Szerinte az RMDSZ-nek az „fáj”, hogy korábban a balliberális magyar kormányzat „számolatlanul öntötte” az adófizetők forintjait a szövetség alapítványaiba, például 2008 és 2010 között az Iskola és a Progress Alapítványok összesen 2,5 millió eurót kapott. Hozzátette, míg az Iskola Alapítvány 200 millió forintért osztotta Erdélyben a magyar oktatási-nevelési támogatást, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) jelenleg ugyanezt a munkát ötödanynyiért végzi el.
EP: győzködi Tőkést az EMNP
Gergely Balázs országos alelnöknek a napokban igaza volt, amikor beharangozta, hogy meglepetést is tartogat az EMNP-kongresszus. Az elsőt éppen ő szolgáltatta bejelentésével, miszerint személyes okok miatt – a néppárt kolozsvári elnöke másodszor néz apai örömök elé – nem vállal újabb mandátumot az országos vezetőségben. Váratlan bejelentésnek számít a Tőkésé is, miszerint már nem kíván indulni a jövő évi EP-választáson, mivel pihenni szeretne; szerinte az EMNP önállóan is bejutna a brüsszeli törvényhozásba. Kérdésünkre Toró T. Tibor elmondta, ha egy közösségnek van egy olyan történelmi személyisége, mint a magyarság érdekeiért 25 éve következetesen kiálló Tőkés László, akkor mindent meg kell tenni, hogy folytathassa brüsszeli munkáját. Az elnök szerint az alakulat még nem döntött esetleges indulása mikéntjéről, de ha kell, százezer aláírást gyűjt Tőkés támogatása érdekében. Az elnöki posztra egyedül pályázó Torót egyébként tíz ellenszavazat mellett választotta újra a kongresszus, az ötről héttagúra bővült elnökségben Király Melinda közép-erdélyi, Papp Előd székelyföldi, Szilágyi Zsolt nemzetstratégiai és külpolitikai és Zatykó Gyula partiumi alelnökön kívül a grémiumban helyet kapott Benedek Erika, az országos önkormányzati tanács, valamint Zakariás Zoltán, a választmány elnöke.
Az újraválasztott elnök következő kétéves mandátumának prioritásai között vázolta a szervezetépítést (az alakulat minden településen meg akarja vetni a lábát, ahol a magyarság aránya eléri a tíz százalékot), a magyar közösség gondjaira választ adó szakpolitikák kidolgozását, a többségi társadalomnak az autonómiáról alkotott közgondolkodása alakítását. „Rendet teremtene” a néppárt az erdélyi autonomista táborban, ugyanakkor arra törekszik, hogy hogy a lehető legtöbb erdélyi magyar megszerezze a magyar állampolgárságot, és részt vegyen a 2014-es országgyűlési választáson. Toró a Krónika kérdésére elmondta, szeretnének legalább az RMDSZ-éhez hasonló politikai súlyra szert tenni, hogy rákényszerítsék a szerinte a bukaresti kijárási politikára koncentráló szövetséget az akcióegységre. „Számszerűsítve most még nem tudom megmondani, milyen eredménnyel lennék elégedett a 2016-os romániai választásokon, de ki akarjuk egyenlíteni az RMDSZ túlsúlyát, mélyíteni pártunk beágyazottságát” – jelentette ki Toró, nem zárva ki, hogy alakulata önálló jelöltet indítson a jövő évi romániai államfőválasztáson.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár).

Bukhat az erdélyiek magyar érettségije
Rendőrségi feljelentést tett az Emberi Erőforrások Minisztériuma az erdélyi fiatalokat magyarországi érettségire felkészítő Sziltop Nonprofit Kft. ellen. A Magyar Nemzet cikkezett arról, hogy a budapesti tárca szerint a társaság jogosan igényelhet normatív hozzájárulást az állami költségvetésből a magyar állampolgársággal rendelkező romániai diákok után is, a Székelyföldre kihelyezett osztály működtetéséhez azonban engedélyt kellett volna kérnie az oktatásért felelős minisztertől.
A napilap megtudta, mivel ez nem történt meg, a romániai oktatással és vizsgáztatással a cég szabálysértést követ el, amiért a tárca feljelentést tett.
Mint arról lapunkban beszámoltunk, a Sziltop tavaly jelentette be, hogy magyar állami normatív támogatással működtetne a Székelyföldön levelezői jellegű, ingyenes gimnáziumi oktatást, és készítene fel magyar állampolgársággal rendelkező erdélyi fiatalokat magyarországi érettségire. A cég az anyaország egyik legnagyobb, 160 tagiskolából álló, tizenhatezer diákot oktató magániskola-hálózatát működteti, és tizenhetedik éve folytat esti és levelező gimnáziumi felnőttoktatást. A Sziltop által fenntartott Kölcsey Ferenc Gimnázium vásárosnaményi levelező tagozata keretében tavaly szeptemberben indították be az oktatást: Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön 200 jelentkezőnek tartanak felkészítő konzultációt havonta egyszer. Mivel a cég bevallottan nem akar versenyezni a helyi középiskolákkal, oktatási ajánlata a felnőtteknek szólt, így a Székelyföld számos településéről beiratkozott fiatalok átlagéletkora 28–30 év közötti. Közülük mintegy százan rendelkeznek magyar állampolgársággal is, felkészítésükért a társaság 40 ezer forint (600 lej) normatív támogatást kap diákonként a magyar államtól havonta.
Szilasi György, a Sziltop Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója tegnap a Krónikának elmondta, nem értik, mit kifogásol erdélyi tevékenységükben a budapesti minisztérium, hiszen az illetékes magyarországi kormányhivataltól beszerezték a szükséges engedélyt, a székelyföldi diákokat a vásárosnaményi tagozatra íratták be. „Arra nem kell engedélyt kérnünk, hogy elküldjünk néhány vendégtanárt, és oktassuk az erdélyi diákokat. Semmiféle tájékoztatást nem kaptunk a minisztériumtól, mindössze azt tudjuk, hogy feljelentést tettek ellenünk Budapest V. kerületi rendőrkapitányságán” – nyilatkozta lapunknak Szilasi György. Az igazgató értetlensége annál nagyobb, hogy Erdélyben kifejtett tevékenységükhöz levélben gratulált Orbán Viktor kormányfő és Áder János köztársasági elnök, Bába Iván, a külügyminisztérium közigazgatási államtitkára pedig jóváhagyta, hogy a májusban esedékes, csaknem ötven diák részvételével tartandó érettségi vizsgát Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán szervezzék meg. Kérdésünkre, miszerint fennáll-e a veszélye, hogy a sikeresen vizsgázó erdélyi hallgatók ne kapjanak magyar érettségi oklevelet, Szilasi György úgy válaszolt, nem tudja elképzelni, miért ne kaphatnának, a társaság nem látja ennek semmi akadályát. „Szeretnénk alaposabban megismerni a minisztérium álláspontját, a feljelentés okát. Ha a tárca elgáncsolja a székelyföldi vizsgát, akkor erdélyi hallgatóink számára megrendezzük Magyarországon” – szögezte le az ügyvezető igazgató.
Különben a Sziltop Nonprofit Kft. vendégtanárai öt tantárgyból készítik fel a székelyföldi fiatalokat, és eddig összesen száz kihelyezett órát tartottak; a magyar rendszerű vizsgán románból idegen nyelvként érettségizhetnek. Szilasi Györgytől megtudtuk, bár a magyar államtól csak a magyar állampolgárságú hallgatók után kapnak támogatást, ingyenessé tették a levelezői konzultációt az egyelőre nem honosultak számára is, mivel nem akarnak különbséget tenni magyar és magyar között. Egyébként román politikusok tavaly a hazai oktatási rendszer elleni „szabotázsakciónak” nevezték a kezdeményezést, és a Sziltop tevékenységének kivizsgálására szólították a bukaresti oktatási minisztériumot. Szerintük a magyarországi oktatási intézmény olyan romániai magyar fiataloknak adna érettségi bizonyítványt, akik Romániában elbukták a vizsgát, ezért fennáll a veszélye, hogy a diákok felhagynak a tanulással a „könnyűszerrel megszerezhető” magyar oklevél láttán.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Magyar konzuli iroda nyílik Marosvásárhelyen és Nagyváradon
Hat új külképviseletet nyit a magyar kormány: Eszéken, Krakkóban és Torontóban főkonzulátus, Melbourne-ben, Marosvásárhelyen és Nagyváradon konzuli iroda nyílik – áll a keddi Magyar Közlönyben. A kormányhatározat értelmében az eszéki és krakkói főkonzulátusok felállításához szükséges helyi alkalmazotti létszám, továbbá az egyszeri beruházási és működési kiadások a Külügyminisztérium idei költségvetésében már rendelkezésre állnak, míg a marosvásárhelyi és nagyváradi konzuli irodákhoz szükséges kiküldötti és helyi alkalmazotti létszámot, valamint a kiadásokat szintén a tárca idei költségvetése tartalmazza.
A torontói főkonzulátus és a melbourne-i konzuli iroda megnyitásához szükséges kiadások fedezetét a tárca idei költségvetése, továbbá a Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium közötti előirányzat-átcsoportosítás adja.
A közlönyben az olvasható, hogy az eszéki főkonzulátus kerülete Eszék-Baranya, Vukovár-Szerémség, Brod-Szávamenti, Pozsega-Szlavón, Verőce-Drávamente, Belovár-Bilogora, Kapronca-Körös és Muraköz megyékre terjed ki.
A torontói külképviselet kerülete Ontario (kivéve Ottawa közigazgatási területe), Manitoba és Saskatchewan tartomány. A krakkói főkonzulátus kerülete pedig az alsó-sziléziai, az opolei, a sziléziai, a szentkereszti, a kis-lengyelországi és a kárpátaljai vajdaságokból áll.
A konzuli irodák közül a melbourne-i a canberrai magyar nagykövetséghez tartozik, és Victoria, Dél-Ausztrália és Tasmania tartományokra terjed ki a kerülete.
A marosvásárhelyi külképviselet a csíkszeredai főkonzulátushoz tartozik, kerülete Maros és Szeben megyékből áll. A nagyváradi konzuli iroda a kolozsvári főkonzulátushoz tartozik, és Bihar, valamint Arad megyékre terjed ki a kerülete.
A kormány a határozat alapján továbbá felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy gondoskodjon arról: a Külügyminisztériumnak a külképviselet-igazgatásra mindenkori engedélyezett létszámát hárommal növeljék.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára március közepén Ausztráliában és Új-Zélandon járt, látogatása alkalmával úgy nyilatkozott, hogy 2008-ban az előző kormány több magyar külképviseletet bezárt, közöttük a főkonzulátust Sydneyben, Torontóban és Sao Paulóban, pedig ezek a helyek fontos központjai a magyar diaszpórának.
Az államtitkár hangsúlyozta, tárcája javaslatot tett a kormánynak egyes képviseletek újranyitására, így a közeljövőben várhatóan konzuli iroda nyílik Melbourne-ben is.
hirado.hu
Erdély.ma

Milyennek látszik Washingtonból Románia?
Romániában komoly gondokat okoz a minden szintet átfogó korrupció, az igazságszolgáltatás pedig még mindig politikai befolyás alatt áll – állapítja meg az amerikai külügyminiszter Romániával foglalkozó emberjogi jelentésében.
Politikai nyomás
Romániában a korrupció az intézmények valamennyi szintjén érvényesül, és érinti a román társadalom minden egyes struktúráját. A korrupció tekintetében a jelentés szerzői nem látnak jelentősebb elmozdulást Romániában.
Komoly bírálatok érik a romániai igazságszolgáltatást is, amely még mindig nem nyerte el teljes függetlenségét és jelentős mértékben függ a politikai nyomásgyakorlástól. Emiatt a romániai igazságügy nem egyszer részrehajló. A jelentés szerzői tudomásul vették, hogy az igazságszolgáltatásnak köszönhetően börtönbüntetésre ítélték Románia egyik volt miniszterelnökét – Adrian Năstasét – korrupciós ügyei miatt. Ennek ellenére, komoly fenntartásaik vannak az igazságügyet illetően.
A jelentés kifogásolja a romániai börtönkörülményeket is. A börtönviszonyok rendkívül kemények, nem egy alkalommal nem állnak összhangban a nemzetközi követelményekkel és standardokkal. A rendőrség és a csendőrség több ízben is visszaél hatalmával, erőszakosan lép fel a bebörtönzöttekkel szemben. A rendőri erőszak és túlkapások ellen a hatóságok késleltették az intézkedések meghozatalát, több, ilyen jellegű dosszié esetében pedig felmentették a vádlottakat.
Az erőszakos akcióik sok esetben kiterjednek a roma származású lakosságra is. A szerzők több olyan esetre is kitérnek, amelynek romák voltak az áldozatai, és három esetet is felhoznak arra, hogy a rendőrségi erőszak alkalmazása három roma származású lakos életét követelte.
A dokumentum külön kitér egyébként a romákat hátrányosan érintő megkülönböztetésekre, és szót ejt a szexuális kisebbségeket sújtó hátrányos intézkedésekről is. Az illetékes hatóságok és tényezők legjobb esetben is csak habozó intézkedéseket hoztak mindezeknek a visszaéléseknek a büntetésére.
„Általában” szabad sajtó
A romániai írott és sugárzott sajtót a szerzők „általában szabadnak” ismerik el. Hozzáteszik viszont azt, hogy bár viszonylag független intézményként a sajtó aktív szerepet játszhat az ország életében, nyilvánvaló korlátozások nélkül szabadon véleményt nyilváníthat különféle kérdésekben, számos román médiaterméket politikusok, illetve a politikusokkal szoros kapcsolatot fenntartó személyek tulajdonukban, vagy szigorú ellenőrzés alatt tartanak, ideértve akár helyi, akár az országos szintű írott vagy sugárzott sajtót is.
Azt is hangsúlyozzák, hogy az újságírók bírálatokat fogalmazhatnak meg a kormányhatóságokkal szemben, beleértve a magas rangú tisztségviselőket is. A tájékoztató anyagok, valamint a vezércikkek hangneme azonban gyakorta igen jól tükrözi a tulajdonosok véleményét.
Ugyanakkor kitérnek arra is, hogy a sajtósoknak – akárcsak bizonyos nem kormányzati szervezetek munkatársainak – nem egyszer fenyegetés alatt kell dolgozniuk. A román államfő tisztségéből történt felfüggesztéséről szóló tavaly nyári népszavazás alkalmával például az újságírók több alkalommal is halálos fenyegetést kaptak azonosítatlan forrásoktól. Ezek a fenyegetések mindenképpen aláaknázzák a sajtó függetlenségét – olvasható az amerikai Külügyminisztérium Romániáról szóló jelentésében.
Visszaszolgáltatás, antiszemitizmus
A dokumentum szerzői különös hangsúlyt helyeznek a kommunizmus alatt elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyére. Mint hangsúlyozzák, a visszaszolgáltatások üteme továbbra is „rendkívül lassú”, ráadásul a kormány most további egy évvel hosszabbította meg a térítések határidejét. egyszersmind a román kormánynak nem sikerült megfelelő intézkedéseket elfogadnia a görög-katolikus elkobzott javak visszaadásának tekintetében sem.
A jelentés felrója Romániának azt is, hogy csak igen keveset tett a családi erőszak visszaszorítására, általában a nők elleni erőszak ellen. A jelentés kevesli a gyermekkel szembeni visszaélés megfékezésére, a fogyatékkal élők támogatására tett kormányintézkedéseket is.
Nem hiányoznak az antiszemita, rasszista, idegengyűlölő és nacionalista megnyilvánulásokra, akciókra, a sajtóban megjelent ilyen hangvételű anyagokra utaló bíráló megjegyzések sem. Mindezt súlyosbítja az a körülmény, hogy az ilyenfajta anyagok mind gyakrabban látnak napvilágot az interneten is.
Román tárcavezető: nem jellemző
Mircea Dușa védelmi miniszter szerint a washingtoni jelentésben a rendőrséggel és a csendőrséggel szemben felhozott vádak „csupán elszigetelt esetnek” számítanak. Véleményének megfelelően hasonló esetekben az illetékes szervek minden esetben meghozták a törvényben előírt intézkedéseket.
A tárcavezető szerint a romániai intézmények minden erőfeszítést megtettek azért, hogy megfeleljenek az európai intézmények előtt támasztott követelményeknek. Annyit azonban elismert, hogy az állami intézmények „egyes alkalmazottai” elkövetnek hibákat is, ám véleménye szerint az ilyesfajta bírálatok egyáltalán nem jellemzik a romániai intézmények tevékenységét.
Maszol.ro

Tovább erősítenék a kétoldalú kapcsolatokat
Martonyi János külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatok erősítésének fontosságáról tárgyalt Mircea Geoană korábbi román külügyminiszterrel és volt szenátusi elnökkel hétfőn – tudatta a Külügyminisztérium az MTI-vel.
A román politikus, aki 2000 végétől négy éven át töltötte be a külügyminiszteri posztot a szociáldemokrata Adrian Năstase kormányában, a 6. Európa–Ukrajna fórumra érkezett Budapestre.
A tárca közleménye szerint a megbeszélésen tárgyaltak a közvetlen, a társadalom minél szélesebb rétegeinek bevonásával folytatott magyar–román párbeszéd erősítéséről és a regionális együttműködés fejlesztéséről is. Martonyi János megerősítette, Magyarország továbbra is elkötelezett amellett, hogy Románia csatlakozzon a schengeni övezethez.
A felek egyetértettek abban, hogy Martonyi János márciusi bukaresti látogatása hozzájárult egyes nyitott kérdések megoldásához. Mircea Geoană javasolta, hogy a két ország hozzon létre olyan új együttműködési mechanizmust, amely további tartalommal töltené meg a stratégiai partnerség kereteit – írták.
A tárgyalópartnerek megállapították, hogy mindkét ország érdekelt a közös európai jövő alakításában, az EU bővítésében, az uniós együttműködés szorosabbra fogásában, illetve „az európai intézmények és mechanizmusok hitelességének megőrzésében”.
A megbeszélésen Martonyi János utalt arra, hogy az idén Magyarország tölti be a visegrádi csoport (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), valamint a Közép-európai Kezdeményezés elnöki posztját, ami kiváló alkalmat ad a tágabb értelemben vett regionális együttműködés elmélyítésére. Mircea Geoană ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a Fekete-tenger jelentős kapcsolódási pont lehet Közép-Ázsia felé.
A vasárnap kezdődött, háromnapos budapesti 6. Európa-Ukrajna fórum alkalmat ad arra, hogy ukrán politikusok, parlamenti képviselők, szakértők tájékoztassák külföldi partnereiket országuk helyzetéről, valamint az EU és Ukrajna kapcsolatainak szorosabbra fűzésére tett intézkedésekről.
Szabadság (Kolozsvár).

Németh Zsolt: a magyar-román viszony nem nulla összegű játszma
Magyarország nem nulla összegű játszmaként, hanem kölcsönös előnyöket hordozó területként tekint a magyar-román kisebbségi, nemzetpolitikai viszonyra – jelentette ki a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek Bukarestben, miután a román külügyminisztérium és parlament tisztségviselőivel tárgyalt pénteken.
Az államtitkár Viorel Hrebenciuc parlamenti alelnökkel, a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt politikusával és Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnökkel, a jobbközép ellenzék egyik vezetőjével találkozott, a román külügyminisztériumban pedig George Ciamba európai ügyekért felelős államtitkár volt a tárgyalópartnere.
A megbeszélések négy témakört érintettek: a bizalomépítést, a gazdasági kapcsolatokat, a kisebbségi kérdést és a regionális szervezetekben való együttműködést – tájékoztatta az MTI-t Németh Zsolt.
Kifejtette: a kétoldalú kapcsolatok dinamizálása és bizalomépítés érdekében nem látványos, hanem hatékony és folyamatos párbeszédre van szükség. A magyar fél egyebek mellett egy határ menti vegyes bizottság létrehozására tett javaslatot és a határ menti közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről egyezménytervezetet adott át.
A kisebbségi témában az államtitkár a kölcsönös tiszteletet nevezte az együttműködés előfeltételének. Németh Zsolt jelezte a román félnek, hogy Magyarország hangsúlyt helyez a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyére, amelyet kiemelt fontosságúnak tart a magyar oktatás szempontjából, és hasonlóképpen fontos szerepet tulajdonít a regionális beosztás kérdésének, a nyelvhasználatnak és a legkülönfélébb szimbolikus ügyeknek, beleértve a székely zászló kérdését.
A külügyi államtitkár megállapodott a román féllel, hogy júniusban kisebbségi vegyes bizottsági titkári találkozót tartanak.
Az MTI kérdésére, hogy miként reagáltak román tárgyalópartnerei a kisebbségi témakörben felvetett magyar igényekre, Németh Zsolt azt mondta: nyitottnak mutatkoztak a párbeszédre, amit a jelenlegi helyzetben fontosnak tart.
„A székelyzászló-háborút minden jel szerint magunk mögött tudhatjuk. A kisebbségi vegyes bizottsági titkári találkozón úgy gondolom, hogy többet fogunk látni a román félnek a hozzáállásából" – összegezte bukaresti tárgyalásait Németh Zsolt külügyi államtitkár. MTI
Erdély.ma

Kisebbségi kérdések napirenden (Németh Zsolt Bukarestben)
Magyarország nem nulla összegű játszmaként, hanem kölcsönös előnyöket hordozó területként tekint a magyar–román kisebbségi, nemzetpolitikai viszonyra – jelentette ki Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár Bukarestben, miután a román külügyminisztérium és parlament tisztségviselőivel tárgyalt tegnap.
A megbeszélések négy témakört érintettek: a bizalomépítést, a gazdasági kapcsolatokat, a kisebbségi kérdést és a regionális szervezetekben való együttműködést. Németh Zsolt kifejtette: a kétoldalú kapcsolatok élénkítése és a bizalomépítés érdekében nem látványos, hanem hatékony és folyamatos párbeszédre van szükség. A magyar fél egyebek mellett egy határ menti vegyes bizottság létrehozására tett javaslatot, és a határ menti közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről egyezménytervezetet adott át. A kisebbségi témában az államtitkár a kölcsönös tiszteletet nevezte az együttműködés előfeltételének. Németh Zsolt jelezte a román félnek, hogy Magyarország hangsúlyt helyez a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyére, amelyet kiemelt fontosságúnak tart a magyar oktatás szempontjából, és hasonlóképpen fontos szerepet tulajdonít a regionális beosztás kérdésének, a nyelvhasználatnak és a legkülönfélébb szimbolikus ügyeknek, beleértve a székely zászló kérdését. A külügyi államtitkár megállapodott a román féllel, hogy júniusban kisebbségi vegyes bizottsági titkári találkozót tartanak.
Arra a kérdésére, hogy miként reagáltak román tárgyalópartnerei a kisebbségi témakörben felvetett magyar igényekre, Németh Zsolt azt mondta: nyitottnak mutatkoztak a párbeszédre, amit a jelenlegi helyzetben fontosnak tart. „A székelyzászló-háborút minden jel szerint magunk mögött tudhatjuk. A kisebbségi vegyes bizottsági titkári találkozón, úgy gondolom, többet fogunk látni a román félnek a hozzáállásából” – összegezte bukaresti tárgyalásait a magyar külügyi államtitkár.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nemzeti összetartozás napja - Rendezvények országhatáron belül és kívül
Megemlékezéseket, koszorúzásokat, családi és kulturális rendezvényeket tartanak országhatáron belül és kívül a nemzeti összetartozás napján, kedden.
A fővárosi Magyarság Házában délelőtt Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nyitja meg az emléknap ifjúsági programjait. Az ünnepségen felavatják a külhoni és hazai diákok által készített alkotást, majd rendhagyó történelmi előadást és tárlatvezetést tartanak a meghívott diákoknak a Megújuló épített örökség - értékmentés a Kárpát-medencében című kiállításhoz kapcsolódóan.
Este hat órakor az Országház kupolatermében ünnepi koncertet tartanak, amelyen közreműködik a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, fellépnek továbbá az összetartozás dalának művészei. Beszédet mond Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, majd megnyitja a Közös tér - közös örökség - Műemlék-helyreállítások a Kárpát-medencében című fotókiállítást.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség diákutaztatási programja keretében nyolcvan Kárpát-medencei középiskola több mint 2600 diákja utazhat legalább egy határ átlépésével egy másik magyar iskolához.
Az országhatárokon túl a vajdasági Királyhalmán ünnepi szentmisét tartanak, ahol Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár mond beszédet. A liturgiát követően Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszönti a megjelenteket. Szabadkán ünnepi koncert lesz a Szent Teréz templomban, a zuglói Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola diákkórusával.
Kedden nemzeti emlékhellyé avatják az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot. Az ünnepségen beszédet mond Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és B. Nagy László, a Csongrád Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság vándorkiállítását Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke mutatja be.
Nyíradonyban is emlékhelyet avatnak: Halász János kultúráért felelős államtitkár és Tasó László polgármester (Fidesz) átadja a nemzeti összetartozás emlékhelyét. Jászberényben az önkormányzat szervezésében Trianon-emlékművet avatnak az Apponyi téren.
Pécsett a vasasi templomkertben lévő Trianon-emlékműnél, a Vasasi Szent Borbála Egyesület szervezésében tartanak ünnepséget, amelyen beszédet mond Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hoppál Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő.
A karcagi református templomban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vesz részt a mécsesgyújtással egybekötött ünnepségen.
Budapesten Tarlós István főpolgármester a József Attila Színházban tartandó ünnepi megemlékezésen mond köszöntőt. A III. kerületi önkormányzat megemlékezésén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Szidiropulosz Archimédesz, a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítvány elnöke, míg a KDNP budapesti szervezetének rendezvényén, a XII. kerületi Turul szobornál Szalma Botond, a párt fővárosi elnöke és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója mond beszédet.
A fővárosban a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében a trianoni békeszerződés évfordulója kapcsán a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében címmel tartanak konferenciát. A rendezvényen felszólal Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő is.
A nap folyamán számos más településen tartanak megemlékezést, koszorúzást, kulturális rendezvényt.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
MTI

A nemzeti összetartozás napja
A magyar Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Megemlékezéseket, koszorúzásokat, családi és kulturális rendezvényeket tartanak Magyarországon és a határokon túl holnap, a nemzeti összetartozás napján.
A budapesti Magyarság Házában ifjúsági programok zajlanak, felavatják a külhoni és magyarországi diákok által készített alkotást, majd rendhagyó történelmi előadást és tárlatvezetést tartanak a meghívott diákoknak a Megújuló épített örökség – értékmentés a Kárpát-medencében című kiállításhoz kapcsolódóan.
Este az Országház kupolatermében ünnepi koncertet tartanak, amelyen közreműködik a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, fellépnek továbbá az összetartozás dalának művészei. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára megnyitja a Közös tér – közös örökség – Műemlék- helyreállítások a Kárpát-medencében című fotókiállítást.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség diákutaztatási programja keretében nyolcvan Kárpát-medencei középiskola több mint 2600 diákja utazhat legalább egy határ átlépésével egy másik magyar iskolához.
Budapesten a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében a trianoni békeszerződés évfordulója kapcsán a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát- medencében címmel tartanak konferenciát.
Népújság (Marosvásárhely)

A nemzeti összetartozás napja
Országszerte megemlékezéseket, ünnepségeket tartanak ma a nemzeti összetartozás napjának alkalmából.
A fővárosi Magyarság Házában Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nyitja meg az emléknap ifjúsági programjait. Áder János köztársasági elnök határon túli magyar fiatalokat fogad a Sándor-palotában. Este az Országház kupolatermében ünnepi koncertet tartanak, majd beszédet mond Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot nemzeti emlékhellyé avatják, az ünnepségen beszédet mond Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Nyíradonyban Halász János kultúráért felelős államtitkár részvételével átadják a nemzeti összetartozás emlékhelyét, Jászberényben, a Tolna megyei Tamásiban és a főváros XVI. kerületében pedig Trianon-emlékművet avatnak.
A karcagi református templomban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vesz részt a mécsesgyújtással egybekötött ünnepségen. Pécsett a vasasi templomkertben lévő Trianon-emlékműnél tartandó ünnepélyen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mond beszédet.
Budapest III. kerületi önkormányzatának ünnepi rendezvényén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szólal fel. Szentes Tamás főpolgármester-helyettes a József Attila Színházban a nemzeti összetartozás napja és a Határok nélkül Kárpát-medencei ifjúsági találkozó alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen mond köszöntőt.
Balatonalmádiban Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékezik meg a nemzeti összetartozás napjáról.
A fővárosban a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében címmel tartanak konferenciát mások mellett Morvai Krisztina független EP-képviselő és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő részvételével.
A nap folyamán sok más településen tartanak megemlékezést, koszorúzást, kulturális rendezvényt.
Az országhatárokon túl a vajdasági Királyhalmán ünnepi szentmisét tartanak; ott és a Szabadkán folytatódó ünnepségen Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár mond beszédet.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség diákutaztatási programja keretében nyolcvan Kárpát-medencei középiskola több mint 2600 diákja utazhat legalább egy határ átlépésével egy másik magyar iskolához. Dörner György igazgató vezetésével az Újszínház küldöttsége Tamási Áron szülőfalujába, a romániai Farkaslakára utazik, hogy megkoszorúzzák a Trianon-emlékművet.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja.
MTI

Ballagnak a Sapientián
Idén háromnapos rendezvénysorozat keretében ballagnak a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar végzős hallgatói június 6–9. között. A ballagási ünnepélyen részt vesz Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára is, akinek az egyetem alapításában és fejlesztésében betöltött kiemelkedő szerepének elismeréseként átadják a Sapientia EMTE Bocskai István-díját.
A rendezvénysorozat csütörtökön 18 órakor kocogással kezdődik. A hagyomány szerint az útvonal a Deus Providebit épületétől a Sapientia koronkai campusáig tart. A kilenc ballagó szak hat helyszínen csatlakozik: az automatika és alkalmazott informatika a Deus Providebit Háznál 18 órakor, az informatika és a számítástechnika a Bolyai-téren, a Pszeudoszféránál 18.05-kor, a fordító és a tolmács a Poklos-hídon 18.15-kor, a mechatronika és a távközlés a Fortuna-megállóban 18.20-kor, a kertészmérnöki, valamint az egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások a Corina-megállóban 18.25-kor, a kommunikáció és közkapcsolatok szak pedig az OMV-benzinkútnál 18.30-kor. A kocogás után az egyetem udvarán tábortűz fényében gulyásozásra kerül sor, 21 órától pedig hajnalig tartó buli zárja az első napot.
A Sapientia EMTE idén Marosvásárhelyen szervezi központi évzáróját és ballagási ünnepségét, amelyen részt vesz Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára is, akinek az egyetem alapításában és fejlesztésében betöltött kiemelkedő szerepének elismeréseként átadják a Sapientia EMTE Bocskai István-díját. Az ünnepély június 8-án, szombaton 9 órakor kezdődik az aulában.
Június 9-én, vasárnap 21 órától kosaras bállal zárul a ballagási rendezvénysorozat. A hangulatról az gondoskodik.
Gáspár Botond
szekelyhon.ro

Trianon erőt adó forrás a magyarságnak
Országszerte megemlékezéseket tartottak tegnap Magyarországon a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Budapesten a Magyarság Házában Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg az emléknap ifjúsági programjait, majd Áder János köztársasági elnök határon túli magyar fiatalokat fogadott a Sándor-palotában. Este az Országház kupolatermében ünnepi koncertet tartottak, amelyen beszédet mondott Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot nemzeti emlékhellyé avatták, Nyíradonyban átadták a nemzeti összetartozás emlékhelyét, Jászberényben, Tamásiban és a főváros XVI. kerületében pedig Trianon-emlékművet avattak. Képünkön a Magyarság Házában felállított nemzeti összetartozás fája, amelyet határon túli magyar fiatalok készítettek.
Ma a nemzeti összeomlás gyásza helyett a nemzet összetartozását, soha nem múló egységét ünnepeljük – jelentette ki Répás Zsuzsanna kedden, a nemzeti összetartozás napján, Budapesten, a Magyarság Házában, külhoni és anyaországi diákok részvételével tartott ünnepségen.
A magyar Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja legyen. Az erről szóló törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint újrafogalmaztuk önmagunkhoz, a nemzethez való viszonyunkat, a nemzet fogalmához kapcsolódó elképzeléseinket. Korábban csak mély fájdalomként élt bennünk Trianon, de meg kellett látni a nemzet nagy teljesítményét, az emberek áldozatait a talpra állásban – fogalmazott.
Az ünnepségen lelepleztek egy mintegy háromméteres, terebélyes fát, Az összetartozás fáját, amelynek ágain egy-egy Kárpát-medencei tájegységi ház makettjét helyezték el, és ezek oldalára, falára üzenetet fogalmaztak meg a külhoni és anyaországi diákok a nemzeti összetartozásról.
Répás Zsuzsanna elmondta: a fa azt jelképezi, hogy „a gyermekeink már egy olyan nemzedéket képviselnek, akik számára az összetartozás az alapélmény”. Azt jelképezi, hogy a több évtizedes küzdelem létünkért, önmagunkért, a magyar identitás újraértelmezéséért sikeres volt – közölte, kiemelve: a fiatal nemzedék már a nemzet egységére olyan adottságként tekint, amely érték és erőforrás a számára. Ez a nemzeti összetartozás napjának alapelve: a múlt – diadalaival és árnyoldalaival együtt – olyan erőforrást képezzen, amelyből a jövő magyarsága merítkezhet, és ahová mindig visszanyúlhat – emelte ki.
Áder János köztársasági elnök szerint a trianoni döntés máig feldolgozatlan emlékként él a magyarokban. Az államfő erről a határon túlról érkezett magyar fiatalok fogadásakor beszélt kedden a Sándor-palotában. Áder János a nemzeti összetartozás napja alkalmából felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki fiatalokat látott vendégül hivatalában.
A köztársasági elnök a diákokkal és kísérőikkel találkozva köszönetet mondott a fiatalok tanárainak és szüleinek, amiért segítséget nyújtanak a felnövekvő nemzedékek magyar önazonosságának megőrzésében, a magyar történelmi hagyományok, emlékek, évfordulók ápolásában, továbbá a kulturális tradíciók továbbadásában.
Áder János megköszönte azokat a leveleket is, amelyeket a Sándor-palotába látogató diákok írtak neki, összefoglalva, mit is jelent számukra magyarnak lenni. A köztársasági elnök hangsúlyozta, a diákok leveleit olvasva azt a tanulságot vonta le, hogy még azokban a fiatalokban is feldolgozatlan emlékként él Trianon, akiknek nemhogy a két világháborúról, de a szocializmusról sincs személyes élményük. Aki erről nem vesz tudomást, aki képtelen meghallani a határon túli fiatalok hangját, és aki a kettős állampolgárság ellen kampányol, arra igazak Széchenyi István szavai: „akit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének, nem derék ember” – fogalmazott Áder János.
A magyar Országgyűlés tegnapi ülésén is megemlékeztek a nemzeti összetartozás napjáról. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kijelentette: nem mondhatunk le arról, hogy a trianoni, majd a második világháborút lezáró, újabb igazságtalanságokkal terhelt döntésekkel szemben újraépítsük és védjük nemzeti összetartozásunk tudatát. Közölte, a magyarságnak ez a nemzeti gyász napja, míg az egykori európai döntéshozó politikusoknak csak egy történelmi tény, amelyről el lehet felejtkezni, és amelynek következményeit úgy kell elfogadni, ahogy évtizedek során kialakult. Ezt „eurocinizmusnak” lehet nevezni – mondta.
A Fidesz szerint a nemzeti összetartozás napja alkalmat ad annak az egységnek a kifejezésére, hogy „minden magyar felelős minden magyarért”. Évről évre egyre növekszik azok száma, akik a nemzeti összetartozás napján – mind Magyarországon, mind a határainkon túl – megállnak, és arra emlékeznek, hogy erős nemzet vagyunk és összetartozunk – jelentette ki keddi, budapesti sajtótájékoztatóján a Fidesz szóvivője. Hoppál Péter fontos cselekedetnek nevezte, hogy az Országgyűlés megalkotta az új magyar alaptörvényt, amelyben benne van a határokon túl élő magyarság iránti felelősségvállalás. Az is fontos, hogy megéljük és ezen a napon fejezzük is ki ezt az egységet, hogy minden magyar felelős minden magyarért – tette hozzá.
Trianon következményeit visszacsinálni nem lehet, de meghaladni igen; ehhez az kell, hogy ne a múltba révedjünk az évszázados sérelmek miatt, hanem a jövőbe tekintsünk – olvasható az MSZP elnökének a trianoni békeszerződés évfordulóján kiadott közleményében. Mesterházy Attila szerint csak akkor boldogulhatunk, ha az ellenségeskedés helyett több lesz bennünk az elfogadás. Mesterházy Attila hozzáfűzte: a mindenkori magyar kormányoknak kötelessége minden eszközzel segíteni a határon túli magyarokat, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak, magyarként megőrizhessék identitásukat, az adott ország polgáraiként pedig megélhessék teljes egyenjogúságukat. Ehhez korrekt, tisztességes, európai viszonyra van szükség a határon túli magyarokkal, politikai képviseleteikkel és a környező országok kormányaival is.
Bajnai Gordon szerint a trianoni békediktátum igazságtalan és irracionális volt. A volt miniszterelnök, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője közleményében azt írta: sem a hallgatás, a trauma szőnyeg alá söprése nem segíti a nemzet egységét, sem az, hogy bárki politikai ellenfelének a nemzetből való kirekesztésére használja fel Trianont. Véleménye szerint nem szolgálja a nemzet érdekét az sem, ha június 4-én „nem a valódi nemzeti összetartozás gondolatát hangsúlyozzuk, hanem a rezsimet ünneplő, a kormánypárt ideológiájára rímelő kampánydalt énekeltetünk óvodás és iskolás gyerekekkel”.
Szabadság (Kolozsvár)

A társadalomnak kell multikulturálisnak lennie (NémetH Zsolt Marosvásárhelyen)
Nem az intézményeknek, hanem a társadalomnak kell multikulturálisnak lennie – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szombat délelőtti ballagási ünnepségén.
Németh Zsolt azt követően szólalt fel a ballagási ünnepségen, hogy átvette a Bocskai István-díjat, amellyel az egyetem alapításában és fejlesztésében betöltött szerepéért tüntette ki a Sapientia szenátusa. Beszédében többek között azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy a térségnek, Romániának, de egész Európának is az egyik legnagyobb értéke, hogy különböző kultúrájú, különböző nyelvű és identitású emberek élnek benne. Hozzátette, a kulturális együttélésről szóló európai vitákban vannak, akik az intézményeken belüli multikulturalitásért szállnak síkra. Úgy vélte, ez a megközelítés alááshatja a kulturális sokszínűség megvalósítását. „A magyar kormány azokkal ért egyet, akik azt mondják, nem az intézményeknek kell multikulturálisaknak lenniük, hanem a társadalomnak. Ehhez önálló szellemi műhelyekre, önálló intézményekre, önálló iskolákra van szükség az óvodától a felsőoktatásig. Ezt nevezzük autonómiának” – nyomatékosította az államtitkár.
Dávid László, az egyetem rektora a marosvásárhelyi ballagáson jelentette be, hogy az egyetem egy hete megszerezte a mesteri képzések indításához szükséges jóváhagyást. Hozzátette, reményei szerint a már jóváhagyott három szak mellett még ebben a hónapban további öt szakon szerzik meg a mesteri képzés elindításának a jogát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Több mint kétszázan ballagtak a Sapientián
Bocskai-díj Németh Zsoltnak
Szombaton Marosvásárhelyen tartotta központi évzáróját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a marosvásárhelyi karon hét szakról 230 végzős hallgató vett búcsút az egyetemtől. A koronkai campusban tartott ünnepség díszvendége Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára volt, akit az egyetem alapításában és fejlesztésében nyújtott kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Bocskai István- díjjal tüntettek ki.
Mesterképzést szervezhet az egyetem
Dr. Dávid László, a felsőoktatási intézmény rektora a marosvásárhelyi ballagáson jelentette be, hogy az egyetem egy hete megszerezte a mesteri képzések indításához szükséges jóváhagyást. Hozzátette, reményei szerint a már jóváhagyott három szak mellett még ebben a hónapban további öt szak esetében szerzik meg a képzés elindításának a jogát – közölte a jó hírt a rektor, amit a hallgatók vastapssal fogadtak. Dr. Dávid László hangsúlyozta, a tizenhárom évvel ezelőtti vállalásnak, hogy létrehozzák és úgy töltik meg tartalommal ezt az egyetemet, hogy az versenyképes legyen a már hagyománnyal rendelkező felsőoktatási intézmények sorában, eleget tettek. – Azt hiszem, bebizonyítottuk, hogy megérte, végre teljes értékű egyetem lett a Sapientia, amelynek legfőbb érdeme, hogy alkot, értéket teremt és közösséget épít – fogalmazott a rektor, majd a végzősökhöz szólva, arra intette őket: bármit tesznek majd az életben, az nyomot fog hagyni, ehhez igazodva éljék az életüket. Szilágyi Pál, a Sapientia Alapítvány elnöke, valamint dr. Tonk Márton, a kolozsvári természettudományi és művészeti kar dékánja Németh Zsoltnak az egyetem alapításában szerzett érdemeit hangsúlyozták.
Győztünk!
Németh Zsolt azután szólalt fel az ünnepségen, hogy átvette dr. Dávid Lászlótól a Bocskai István-díjat, amellyel az egyetem alapításában és fejlesztésében betöltött szerepéért tüntette ki a Sapientia szenátusa. – Közel 12 évvel ezelőtt, amikor a Sapientia működési engedélyét megszereztük, Csíkszeredában találkoztunk, és akkor azzal kezdtem a beszédemet, hogy: Győztünk! A működési engedély megszerzése óriási győzelem volt számunkra, mert nagy ellenállással szemben kellett megalapítani az egyetemet, majd nyolc éven át ellenállásokba ütközve életben tartani. Voltak, akik kishitűségből azt mondták, törődjünk bele, hogy a román állam nem osztott ilyen lapot a romániai magyar közösségnek, mi viszont többre tartottuk a célt, és az idő minket igazolt. Ma is vannak kishitűek, akik 12 év sikeres működés után sem hiszik el, hogy az egyetem életben maradhat. Vannak, akik úgy vélik, a magyar kormány máshonnan vonja el a támogatást, amit az erdélyi magyar egyetemnek juttat. De ez nem támogatás, hanem befektetés a magyar nemzet, Románia és az egész Közép-Európa jövőjébe. Az önálló magyar intézmények lehetőséget teremtenek arra, hogy a magyarok otthon érezzék magukat a szülőföldjükön. Az önálló magyar oktatási intézmények a saját világát a saját szülőföldjén megszervezni képes magyar jövő bölcsői. Akik ellenzik az önálló magyar felsőoktatási intézményeket, sokan azért teszik, mert azt akarják, hogy a magyarságnak ne legyen ilyen jövője – fogalmazott az államtitkár, utalva egyben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozatának létrehozása útjába gördített akadályokra is. Hozzátette, a kulturális együttélésről szóló európai viták során vannak, akik az intézményeken belüli multikultu-ralitásért szállnak síkra. A magyar kormány viszont azokkal ért egyet, akik azt mondják, nem az intézményeknek kell multikulturálisaknak lenniük, hanem a társadalomnak. Ehhez pedig önálló szellemi műhelyekre, önálló intézményekre, önálló iskolákra van szükség az óvodától a felsőoktatásig. – Ezt nevezzük autonómiának – jelentette ki Németh Zsolt, majd az aggasztó népszámlálási adatok kapcsán, miszerint egyes térségekben a magyarság száma egyre csökken, hozzátette: – Nem tűzhetünk ki magunk elé kisebb célt, mint hogy megmaradjunk – zárta beszédét a politikus.
A ballagási ünnepségen jelen lévő dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere pár szóval magyarul köszöntötte a végzősöket, majd a Sapientiának a város életében betöltött fontos szerepéről szólt, kiemelve, hogy a felsőoktatási intézmény mindig is támogatta a város nagyméretű projektjeit. Dr. Kelemen András, a marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar dékánja arra biztatta a hallgatókat, ne feledjék, a hittel és értelmes célért végzett munkának mindig meglesz a gyümölcse. – Legyenek értelmes céljaitok, de a pénzszerzés még önmagában nem az. Kövessétek lelkiismeretetek hangját, és nem fogtok eltévedni, ne menjetek el a jelenségek mellett anélkül, hogy magyarázatot keresnétek azokra – hangzott a dékán útravalója. Ezt követően dr. Imre Attila, dr. Forgó Zoltán, dr. Kovács Lóránt, dr. Kátai Zoltán és dr. Márton László, az egyes tanszékek vezetői búcsúztak diákjaiktól, majd Lukács Andor, a hallgatói önkormányzat elnökének szavait követően az egyházak képviselői Isten áldását kérték az egyetemet elhagyókra.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

Erősödik az anyaországi felelősségtudat
Németh Zsolt reményei szerint Magyarországon az anyaországi felelősségtudat tovább fog erősödni a jövő évi választások után, amikor a határon túli nemzeti közösségeknek már képviselői is lesznek a parlamentben.
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az államhatárokon kívül élő kisebbségi nemzeti közösségekkel való kapcsolattartásról Párizsban rendezett miniszteri szintű nemzetközi konferencia szünetében nyilatkozott az MTI-nek.
Hélene Conway-Mouret, a külföldön élő francia állampolgárokért felelős miniszter meghívására harmincegy ország – köztük Magyarország és Románia – kormányának tagjai cseréltek eszmét a külföldön élő nemzeti közösségekkel fenntartott kapcsolatok sikeres gyakorlatairól. Németh Zsolt szerint az anyaországok egyre fokozottabb mértékben vállalnak felelősséget a külföldön élő nemzeti közösségekért. Ez Magyarország szempontjából az államtitkár szerint azért fontos, mert nemcsak hagyományos nemzeti közösségeink vannak a szomszédos országokban és távolabb, az 56-os emigráció körül, hanem léteznek új típusúak is: az Európai Unió területén mintegy félmillió magyar él és dolgozik.
„Magyarország fontosnak tartja a nemzeti közösség megszerveződését, amely a Kárpát-medencében az autonómia biztosítását jelenti, a nagyvilágban pedig például a vasárnapi iskolák, az egyházközösségek körül szerveződő cserkészcsapatok vagy más egyesületi formák támogatását” – hangsúlyozta az államtitkár. Kiemelte, a kettős állampolgárság mellett a szavazójog megadásával a külföldön élő magyarok számára a politikai részvétel is megteremtődött, s ennek eredményeképpen a következő választások után, amikor a külföldi közösségeknek is lesznek képviselői a parlamentben, az államtitkár reményei szerint Magyarországon az anyaországi felelősségtudat tovább fog erősödni, amely szavai szerint ennek a kapcsolatrendszernek az alapját képezi.
szekelyhon.ro

Hírsaláta
CSERHALOM UTÁN VÖRÖSMARTY. Vasárnap avatják fel Vörösmarty Mihály mellszobrát a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkén. A magyarlakta szórványtelepülésen 1998-ban avatták a Cserhalom-emlékművet, Kolozsi Tibor szobrászművész közel tíz méter magas alkotása Szent László királynak a kun sereg felett 1068-ban aratott győzelmének állít emléket az egykori csatamező közelében.
A Cserhalom Művelődési Egyesület most a győztes csatát Cserhalom című eposzában megéneklő költő előtt tiszteleg, Zawaczki Walter Levente szobrászművész mellszobra a református templomkertben kapott helyet. (Krónika)
BUDAPEST ÁLLJA A SZENT GYÖRGY-SZOBOR RESTAURÁLÁSÁT. A magyar kormány támogatásával újítják fel a kolozsvári Sárkányölő Szent György-szobrot, a felújítási és tisztítási munkálatokat a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság végzi Kolozsi Tibor restaurátor tervei alapján. E célra a magyar külügyminisztérium ötmillió forintot bocsátott a műemlékvédő társaság rendelkezésére, amely minden költséget fedez. Átadására nagy valószínűséggel a Kolozsvári Magyar Napok alatt kerül sor. (Szabadság)
SZENT LÁSZLÓ-NAPOK NAGYVÁRADON. A Kolozsvári Magyar Napok, Brassói Magyar Napok, illetve Kalotaszegi Magyar Napok mintájára szervezik meg Nagyváradon a Szent László Napokat. A szervező EMNT szerint 2013. június 28–30. között egyfajta kulturális seregszemle lesz, tisztelgés a városalapító Szent László lovagkirály emléke előtt, Nagyvárad jelenlegi életét formáló szereplőknek adva bemutatkozási lehetőséget. (Transindex)
FUKAR KEZEKKEL MÉR. Kolozsvár templomainak közel egymillió lejt utal a helyi tanács felújításra, építkezésre, ebből a vendégforgalmi szempontból legfontosabb Szent Mihály-templomnak mindössze 70 ezer lej jut. (Itthon.ma)
VIGYÁZAT A DICLOFENACKAL! Amennyiben hosszú ideig és nagy adagban használják, a Diclofenac szívinfarktust és agyvérzést is okozhat. A figyelmeztetés az Európai Gyógyszerügynökség részéről érkezik, szerintük a gyógyszernek súlyos mellékhatásai lehetnek, amennyiben a „fogyasztónak” szív- és érrendszeri betegsége van. Az elmúlt 12 hónapban kilencmillió doboz Diclofenac került a román piacra. (Gândul)
AZ ASSZONY VERVE JÓ? Egy 2011-es közvélemény-kutatás szerint a románok fele természetesnek véli a családon belüli erőszakot. 2004 és 2009 között 60 ezer eset került a hivatalos nyilvántartásokba, ezek közül 770 halállal végződött. Egy európai civil szervezet felmérése szerint azonban 800 ezer romániai nő mondta azt, hogy otthon bántalmazták, de félt vagy szégyellt feljelentést tenni. (Puterea)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

SZNT: Székelyföld csak önálló közigazgatási régió lehet
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tiltakozó megmozdulásokat szervez otthon és a nagyvilágban, ha Románia kormánya nem tesz le arról, hogy Székelyföldet beolvassza egy román többségű közigazgatási régióba – döntötte el a SZNT szombaton, a Marosvásárhelyen rendezett tisztújító közgyűlésén.
Az SZNT felszólította a kormányt: ne kényszerítse bele a székelységet – a Helsinki folyamattal ellentétes intézkedésekkel – egy olyan konfrontatív spirálisba, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek.
Elnöki beszámolójában Izsák Balázs hangsúlyozta: az Európai Unióban elfogadott elv, hogy a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell – erre szólította fel Romániát is. Rámutatott, az SZNT a románságot is szeretné meggyőzni arról, hogy az autonómia „nem ördögtől való”, de a párbeszédkészség szerinte egyoldalú: a kormány mindmáig nem válaszolt a március 10-i marosvásárhelyi autonómia-demonstráción elfogadott beadványra.
Izsák Balázs köszönetet mondott Magyarországnak a székelyföldi autonómiatörekvés támogatásáért és a „zászlóháború” idején tanúsított szolidaritásért, amellyel ráirányította a nemzetközi közvélemény figyelmét a „romániai demokráciadeficitre”.
Kifejtette: azok is előmozdították a székely jelképhasználat ügyét, akik gáncsolni akarták. Izsák Balázs üdvözölte azt, hogy a kisebbségi jelképhasználat alkotmányos joggá válhat Romániában, ugyanakkor rámutatott: ami természetes, arról nem kell törvényt alkotni, mert fennáll a veszélye, hogy szabályozni is akarják ezt a jogot.
Veres Dávid, a Csíkszéki Székely Tanács elnöke felszólalásában azt szorgalmazta, hogy Magyarország a megválaszthatóság jogát is adja meg a külhoni magyar állampolgároknak, és tegye lehetővé, hogy a székelyek maguk közül választhassanak küldöttet az Országházba.
A Székelyföldért megmozgatjuk Európát – jelmondat alatt megrendezett küldöttgyűlésen az SZNT elnöke beszámolt arról, hogy példátlan összefogással – amelyben az erdélyi magyarság mindhárom politikai pártja támogatja az SZNT-t - útjára indították a nemzeti régiók védelmét szolgáló európai polgári kezdeményezést.
Az SZNT küldöttgyűlését rövid beszédben köszöntötte Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, Pap Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője, és Szesztay Ádám, a Külügyminisztérium főosztályvezetője.
A Székelyföld területi autonómiájáért mozgalmi eszközökkel küzdő civil szervezet szombaton újabb négy évre – ellenszavazat nélkül – Izsák Balázst választotta elnökévé. Az elnök székfoglaló beszédében rámutatott, az SZNT-nek katonai szellemre lenne szüksége: fegyelemre, céltudatosságra, szervezettségre és bajtársiasságra.
„A következő négy évben, ha úgy építjük fel a Székely Nemzeti Tanácsot, hogy minden székely faluban legyen küldött, akkor 700 tagú lesz az SZNT: majdnem egy ezred. És egy ezred székely katonával bevesszük a lehetetlent is” – mondta Izsák Balázs.
Szabadság(Kolozsvár)

Székelyföld nem beolvasztható (Izsák Balázst újraválasztották az SZNT élére)
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tiltakozó megmozdulásokat szervez itthon és a nagyvilágban, ha Románia kormánya nem tesz le arról, hogy Székelyföldet beolvassza egy román többségű közigazgatási régióba – döntötte el az SZNT szombaton a Marosvásárhelyen rendezett tisztújító közgyűlésén. A 171 küldött egyhangúlag újraválasztotta Izsák Balázst az SZNT elnökévé.
Az SZNT felszólította a kormányt: ne kényszerítse bele a székelységet – a helsinki folyamattal ellentétes intézkedésekkel – egy olyan konfrontatív spirálisba, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek. Elnöki beszámolójában Izsák Balázs hangsúlyozta: az Európai Unióban elfogadott elv, hogy a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell – erre szólította fel Romániát is. Rámutatott: az SZNT a románságot is szeretné meggyőzni arról, hogy az autonómia nem ördögtől való, de a párbeszédkészség szerinte egyoldalú: a román kormány mindmáig nem válaszolt a március 10-i marosvásárhelyi autonómiademonstráción elfogadott beadványra. Izsák Balázs köszönetet mondott Magyarországnak a székelyföldi autonómiatörekvés támogatásáért és a „zászlóháború” idején tanúsított szolidaritásért, amellyel ráirányította a nemzetközi közvélemény figyelmét a romániai demokráciadeficitre. Kifejtette: azok is előmozdították a székely jelképhasználat ügyét, akik gáncsolni akarták.
Izsák Balázs üdvözölte azt, hogy a kisebbségi jelképhasználat alkotmányos joggá válhat Romániában, ugyanakkor rámutatott: ami természetes, arról nem kell törvényt alkotni, mert fennáll a veszély, hogy szabályozni is akarják ezt a jogot.
Veres Dávid, a Csíkszéki Székely Tanács elnöke felszólalásában azt szorgalmazta: Magyarország a megválaszthatóság jogát is adja meg a külhoni magyar állampolgároknak, és tegye lehetővé, hogy a székelyek maguk közül választhassanak küldöttet az Országházba. A Székelyföldért megmozgatjuk Európát jelmondat alatt megrendezett küldöttgyűlésen az SZNT elnöke beszámolt arról, hogy példátlan összefogással – amelyben az erdélyi magyarság mindhárom politikai pártja támogatja az SZNT-t – útjára indították a nemzeti régiók védelmét szolgáló európai polgári kezdeményezést. Az SZNT küldöttgyűlését rövid beszédben köszöntötte Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, Pap Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője és Szesztay Ádám, a Külügyminisztérium főosztáblyvezetője.
A Székelyföld területi autonómiájáért mozgalmi eszközökkel küzdő civil szervezet szombaton újabb négy évre Izsák Balázst választotta elnökévé. Az elnök székfoglaló beszédében rámutatott, az SZNT-nek katonai szellemre lenne szüksége: fegyelemre, céltudatosságra, szervezettségre és bajtársiasságra. „A következő négy évben, ha úgy építjük fel a Székely Nemzeti Tanácsot, hogy minden székely faluban legyen küldött, akkor 700 tagú lesz az SZNT: majdnem egy ezred. És egy ezred székely katonával bevesszük a lehetetlent is” – mondta Izsák Balázs.
Autonómiastatútum és a Székely Szabadság Napja
Az SZNT közgyűlése hat határozatot fogadott el szombati ülésén. A régióátszervezésről szóló határozaton kívül leszögezték: támogatják egy konszenzusos alapon kidolgozott autonómiastatútum parlamenti beterjesztését, és részt vesznek annak előkészítésében. Az európai polgári kezdeményezés kapcsán hangsúlyozzák: a polgári kezdeményezést annak sikere esetén is csak egy olyan széles körű európai mozgalom egyetlen fejezetének tekintik, amelyet az európai nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságokkal rendelkező régiók összefogásával el kell indítani. A mozgalomnak elő kell mozdítania a régiók közötti szoros együttműködést, meg kell teremtenie minden európai régió között a teljes és tényleges egyenlőséget, az esélyegyenlőség intézményi kereteit, valamint a regionális kultúrák fenntarthatóságának feltételeit. Határozatot fogadtak el arról, hogy támogatják Sepsiszentgyörgy önkormányzatának a Székelyföld Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerését célzó kezdeményezését, hiszen az a térség értékeinek nemzetközi megjelenítését is szolgálja. Támogatják továbbá a Kárpátok Őre szobrának felállítását Csíkcsomortánban. Arról is döntöttek, hogy március 10-ét a Székely Szabadság Napjává nyilvánítják, és minden évben ezen a napon szerveznek egész Székelyföldre kiterjedő megemlékezést, melyen a résztvevők a Székelyföld autonómiája melletti elkötelezettségükről is hitet tehetnek.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kamerákkal a nacionalisták rombolása ellen (Térfigyelő rendszer a vereckei emlékműnél)
A magyar állam támogatásával kiépített térfigyelő kamerarendszert avattak fel és helyeztek üzembe a magyar honfoglalás millecentenáriumi emlékművénél a kárpátaljai Vereckén (képünk). Avatóbeszédében Takács Szabolcs, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy Vereckének, ahol a honfoglaló magyarok átkeltek a Kárpátokon, szimbolikus jelentése van, s egyúttal fontos összekötő kapocs a magyar és az ukrán nép között. Mint kifejtette, a magyar kormány fontosnak tartja a vereckei honfoglalási emlékmű meglétét, s mindent megtesz megőrzése érdekében. Ezt a célt szolgálja a három kamerából és a kapcsolódó műszaki háttérből álló térfigyelő rendszer, amellyel – mint fogalmazott – Magyarország azt üzeni az emlékművet korábban többször is megrongáló ukrán nacionalistáknak, hogy Budapest a két ország, a két nép együttműködésében, Ukrajna prosperitásában, európai integrációjában érdekelt, s váltsanak irányt, mert a 21. században a bezárkózás, a befelé fordulás nem vezet sehová. A helyettes államtitkár fontos összekötő kapocsnak nevezte a 150 ezres kárpátaljai magyarságot Ukrajna és Magyarország között. Utalva a Kárpátokon átkelő, honfoglaló magyarok stratégiai jelentőségű döntésére, hangsúlyozta: „a magyarság szíve a Kárpát-medencében dobog, de tekintetét keletre, a Kárpátokon túlra veti”. Takács a magyarok iránti bizalom megnyilvánulásaként értékelte, hogy a Vereckei-hágó környékéről hét ruszin-ukrán település polgármesterei is részt vettek a térfigyelő rendszer átadásán.
A térfigyelő rendszer kiépítését magára vállaló, a honfoglalási emlékművet tulajdonló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Kovács Miklós hangsúlyozta, hogy a kamerák felszerelésével a magyar állam és a kárpátaljai magyarság a modern technikai eszközökkel 21. századi választ ad az ukrán nacionalisták emlékműromboló 19. és 20. századi indulataira. Hozzátette: remélhetőleg hamarosan mindenki valós idejű üzemmódban láthatja majd az interneten három kameraszögből a vereckei honfoglalási emlékművet és háttérként a Kárpátok panorámáját. Úgy vélte, a nyilvánosság megfelelő visszatartó erővel bír majd azokkal szemben, akik rossz szándékkal viszonyulnak a magyar emlékjelhez. A térfigyelő kamerák felvételei egyelőre a KMKSZ irodájában és Magyarország ungvári főkonzulátusán követhetők.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Németh Zsolt: vonzó jövőkép kell a külhoni magyarságnak
Mivel a nemzetpolitika és a szomszédságpolitika elválaszt- hatatlan egymástól, a határon túli magyarok elemi érdeke, hogy Magyarország szomszédságpolitikája sikeres legyen – jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Felsőszinevéren, a XXI. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen tartott vitaindító előadásában.
A Választások, eredmények, lehetőségek a Kárpát-medencében című, külhoni magyar politikusok részvételével rendezett tanácskozáson Németh Zsolt elemezte a magyar kormány nemzet- és szomszédságpolitika terén eddig elért eredményeit, s vázolta a jövő feladatait. Mint hangsúlyozta: a szomszédságpolitika legfontosabb kérdése a nemzetpolitika, és mivel elsősorban a határon túli magyarok érdeke, hogy nekik kedvezően működjenek az anyaország szomszédsági kapcsolatai, ezért a szomszédságpolitika egyben nemzetpolitika is.
A politikus az eltelt három év legkiemelkedőbb eredményeinek a működő egyeztetési mechanizmus létrehozását, a könnyített honosítást és a választójog ezzel kapcsolatos gyakorlásának biztosítását, a külhoni magyar felsőoktatási intézmények fejlesztését és az anyaországi társadalomban a nemzetpolitika – mint fogalmazott – emancipálása terén elért lényeges áttörést nevezte. Hozzátette: a környező országokban, Ukrajna kivételével, mindenütt kormányváltások voltak, ám a magyar külpolitika összességében sikerrel vette az akadályokat, talán Románia kivételével. Szerbiával sikerült áttörésszerű eredményt elérni a megbékélési gesztus révén, amelynek elsősorban a vajdasági magyarság lehet a haszonélvezője – emelte ki. Ukrajna kapcsán kifejtette, hogy Kijevvel sikerült kedvező légkört kialakítani. Úgy vélte, a magyar kormány határozott fellépése hozzájárult ahhoz, hogy tolerancia, félelemmentes légkör jellemzi a magyar kettős állampolgárság kérdéséhez való viszonyt Kárpátalján. Kiemelkedő fontosságúnak mondta a beregszászi magyar főiskolával nemrég aláírt együttműködési megállapodást is.
Szlovákia esetében az államtitkár a kedvező légkör, a „stratégiai türelem" kialakítását hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ennek kisebbségpolitikai eredményekben is testet kell öltenie. Romániáról szólva kifejtette: az előző kormány idejét jellemző „mézeshetek" a kormányváltással befejeződtek, de „sikerült elkerülni jóvátehetetlen károk bekövetkeztét, s van remény a konszolidációra". Előadását összegezve Németh Zsolt kiemelte: az igazi kérdés a magyar közösségek megmaradása szempontjából az, hogy „mindezek az eredmények összeállnak-e vonzó jövőképpé a határon túli magyarok számára". Úgy vélte, ennek érdekében javítani kell a nemzetpolitikát érintő kommunikációt, hangsúlyosabban kell kezelni a nyelvtörvényekkel, nyelvhasználati jogokkal kapcsolatos kérdéseket. Ki kell terjeszteni a határon túlra a családpolitikát, együttműködést kell kialakítani a mezőgazdaság terén, s újból divatba kell hozni a magyar kultúrát, magyart a modernizáció nyelvévé kell tenni – zárta előadását Németh Zsolt.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMN) elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy pártjának a legutóbbi romániai választásokon elért eredményei feljogosítják az EMN-t a folytatásra. A jövő szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte az erőegyensúly kialakítását a két legnagyobb romániai magyar politikai erő között, mert – mint fogalmazott – a többségi hatalommal szemben csak ekkor lehet hatékony az érdekérvényesítés. Ezt az erőparitást 2016-ig sikerül majd elérni – tette hozzá Toró.
A magyar autonómiáért folytatott küzdelem kapcsán elmondta: nem szabad, hogy lankadjon a jelenleg meglévő tenni akarást, ki kell aknázni a közösség erejében, az önszerveződésben rejlő lehetőségeket. A külhoni magyarok európai érdekvédelmét tekintve a magyar diplomáciának kell a „lándzsahegy" szerepét játszania – fogalmazott az erdélyi magyar politikus.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beszédében kiemelte: a szerb-magyar megbékélést öt év kemény munkájával sikerült elérni, amelyben a magyar kormánynak is fontos szerepe volt. A határon túli magyarok politikai érdekérvényesítése kapcsán rámutatott: ez csak akkor lehetséges, ha a magyar szervezetek ott vannak a politikai porondon, s ki vannak építve a kommunikációs csatornáik a többségi politika irányában.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a kárpátaljai magyarság helyzetét elemezve azt emelte ki, hogy a magyarok az ukrán választójogi rendszer korrumpálódása következtében kiszorultak a közhatalomból. Ennek ellenére a közösségnek sikerült komoly eredményeket elérnie, elsősorban a kettős állampolgárság felvétele, a szabad utazás, a vízumszerzés terén. Fontosnak nevezte, hogy sikerült elhárítani azt a szervezett támadást, amely nemrég indult a beregszászi magyar főiskola ellen, s amelynek célja a felsőoktatási intézmény megsemmisítése volt.
MTI
Erdély.ma

Németh Zsolt: Székelyföld nyitott a külvilággal való párbeszédre
Székelyföld egy egységes és oszthatatlan régió – hangsúlyozta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Maros megyei Lőrincfalván, ahol a település polgármesterével közösen vasárnap felavatta a Székelyföld Nyárád menti bejáratát jelképező székely kaput.
A Kolozsvárt Brassóval összekötő főút Marosvásárhelyt elkerülő szakaszán, a Nyárád torkolatához közel fekvő Lőrincfalván a falunap alkalmából állítottak faragott kaput a település – és egyben Székelyföld – nyugati bejáratánál. „Lehet, hogy egyelőre még az új közigazgatási beosztási koncepció ezt nem irányozza elő, de ettől még Székelyföld egy egységes és oszthatatlan régió. És el fog jönni az idő, amikor a közigazgatási beosztási vonalak meghúzásánál is ez elismerést fog nyerni” – jelentette ki az avatóünnepségen az államtitkár.
Ezzel arra utalt, hogy a bukaresti kormány Románia jelenlegi hét fejlesztési régiójának adna közigazgatási rangot. Az erdélyi magyar politikai szervezetek ellenzik ezt a felosztást, amely román többségű régiókba olvasztaná a magyarlakta térségeket. A magyar érdekképviselet azokkal az elképzelésekkel sem ért egyet, amelyek a három székelyföldi megyét – Marost, Hargitát és Kovásznát – különböző régiókba tagolná.
Székelyföld és a magyar nemzeti közösség kapuja
Németh Zsolt kifejtette: a lőricfalvi kapu egyszerre jelképezi Székelyföld kapuját, a magyar nemzeti közösség kapuját és a jövőbe nyíló kaput. Rámutatott: a kapu el is választja, de össze is köti mindazt, ami azon belül, illetve kívül található. Ilyenként jelzi: a Székelyföld és a magyarság általában nyitott a külvilággal való párbeszédre, mindössze elvárja azt a tiszteletet, amivel maga is viseltetik mások iránt – mondta az államtitkár. Németh Zsolt felidézte, hogy dédapja a lőrincfalvi református templom lelkésze volt. Arra kérte a falubelieket, legyenek a település határában felavatott kapunak – ezáltal Székelyföldnek, a magyarságnak és a jövőnek – hű őrizői.
Az ünnepségen Borbély László, a Nyárád mente parlamenti képviselője, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a székelység a magyar nemzet szerves része, és joga van egy önálló közigazgatási egységhez. Rámutatott: a közösség képviseletének az önkormányzatokban, Bukarestben és az Európai Parlamentben is jelen kell lennie, hogy jogainak érvényt szerezzen. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke egy székely zászlót ajándékozott Iszlai Tibor lőrincfalvi polgármesternek a székely kapu felavatása alkalmából.
(Erdély 119 településén álltak ki az autonómiáért
A szervező Erdélyi Magyar Néppárt közlése szerint Erdély 119 településén tüntettek szombaton este 20 órától a román kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett.)
KG Forrás: MTI
MNO

Sepsiszentgyörgyön nyithat új szakokat a Sapientia egyetem
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti
Agronómia és erdészeti szak indítását tervezi a magyar állam támogatásával működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Sepsiszentgyörgyön.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere egy keddi sajtótájékoztatón elmondta, a városi és a megyei önkormányzat felújítja az egykori Gámán János iskola épületét, amit a Sapientia rendelkezésére bocsát – idézte a polgármestert a Mediafax hírügynökség.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a sajtótájékoztatón sikertörténetnek nevezte a Sapientia EMTE 13 évvel ezelőtti elindítását, és hozzátette, most Sepsiszentgyörgy is e sikertörténet részesévé válik.
Dávid László rektor az MTI-nek elmondta, az egyetem fejlesztéséről tavaly októberben aláírt fejlesztési megállapodásban szerepelt a sepsiszentgyörgyi és a székelyudvarhelyi helyszín.
"A Sapientia 2014-re tervezi a két helyszínre kihelyezett szakok esetleges indítását. Azt mérlegeljük, hogy meg tudjuk-e találni a megfelelő szakembereket, és szakmailag hosszú távon fenntarthatók-e a javasolt képzések" – jelentette ki Dávid László.
A rektor hozzátette, ha nem léteznek ilyen szakok a térségben, elvándorolnak a hallgatók, elvándorol a potenciális értelmiség. "A szándéknak nem kimondottan oktatáspolitikai, hanem nemzetpolitikai háttere van" – magyarázta a rektor.
Dávid László elmondta, Székelyudvarhelyen nem lehet megkerülni, hogy ne a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával közösen lépjenek, ez az iskola kihelyezett felsőoktatási képzést nyújt gazdasági szakokon.
MTI

Identitásőrző nemzetpolitika
A szokásoknak megfelelően Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tartott előadást a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, szombaton. A kormányfő egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az identitásőrző nemzetpolitika.
Erős anyaország nélkül nincs erős nemzet – mondta a kormányfő. Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni. A kormányfő hangsúlyozta: a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az az identitásőrző nemzetpolitika, amely segít abban, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak a magyarok, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelven tanulhassanak, és hogy ezek az intézmények kötődjenek az anyaországhoz.
Bejelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. Hangsúlyozta: bár csak később járna le az IMF-nek fizetendő kölcsön, a végtörlesztés még nyár folyamán megtörténik. Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt – mondta a miniszterelnök.
Kérdésekre válaszolva a kormányfő elmondta, hogy az államadósság csökkentése összmagyar érdek. Mivel a magyar gazdaság erőforrásai nem végtelenek, "világossá tenni, hogyan osztjuk be az erőinket" – mondta, hozzátéve, hogy az utóbbi három évben arra voltak képesek, hogy pótolják azt, amit a "nem nemzeti kormányok elhanyagoltak vagy leromboltak" a határon túli magyar intézményrendszerben. A bővülés ezután következhet – jelentette ki.
A magyar és a román kormány viszonyáról azt mondta, hogy "alakulófélben van". Traian Basescu román államfővel ugyanakkor "nyílt, őszinte, hazafias együttműködésben állunk, a korábban kialakított kapcsolat most is működik" – tette hozzá.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára arról beszélt, hogy "össznemzeti élménnyé tudjuk tenni" a jövő évi parlamenti választásokat. Mind az eskütétel, mind az állampolgárság "igazi premierje a választásokon való részvétel lesz" – tette hozzá.
A szombat délelőtti, nagyszínpadi előadásokat meghallgatta Semjén Zsolt miniszterelnök- helyettes, Tamás Sándor (Romániai Magyar Demokrata Szövetség), Kovászna megye és Borboly Csaba (RMDSZ), Hargita megye tanácselnöke, Antal Árpád (RMDSZ), Sepsiszentgyörgy polgármestere és Toró T. Tibor, az EMNP elnöke.
Az MSZP szerint Orbán Viktor kampányolni ment Tusnádfürdőre, és beszédében "semmi olyan üzenete nem volt a magyarságnak, amely a felemelkedésre vagy az autonómia kérdésére vonatkozott volna".
Józsa István, a szocialisták frakcióvezető- helyettese az MTI-nek azt mondta, a miniszterelnök a Tusnádfürdőn elmondott beszédével csak kormánya elmúlt három évi kudarcairól próbálta meg elterelni a figyelmet. Úgy fogalmazott, hogy a kormánynak az Európai Unióval szemben folytatott politikája "nevében szabadságharc, valójában ostoba elzárkózás".
Az Együtt-PM választási szövetség szerint a miniszterelnök tusnádfürdői beszédével ismét azt bizonyította, hogy mást mond, mint amit tesz, és mást tesz, mint amit kellene.
Az ellenzéki szövetség az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztet: Orbán Viktor a többi között arról beszélt, hogy Magyarországnak nemzeti gazdaságpolitikára van szüksége. Az Együtt-PM véleménye szerint ebben a kormányfőnek igaza van, ezért sem érthető – írják –, miért folytat Orbán Viktor a nemzeti érdekekkel ellentétes gazdaságpolitikát immár három éve. Véleményük szerint a pénzszivattyú, amelyre hivatkozva Orbán Viktor "igazolni akarja a romboló-rabló kormányzati működést, nem külföldi ellenségek, hanem az Orbán-Simicska-rezsim kezében van". Azt írják, Orbán Viktor teljhatalmat akar, és ennek ma még például az Európai Unió a korlátja, ezért támadja olyan hevesen az EU-t és az európai értékrendet a kormány.
Népújság (Marosvásárhely)

Román össztűz Tőkés László tusnádfürdői javaslatára
Hevesen bírálják bukaresti elemzők és politikusok Tőkés László tusnádfürdői javaslatát, miszerint Magyarország vállaljon védhatalmi státuszt Erdély felett. Bár sokan azt is megkérdőjelezik, hogy az EU-ban létezik ilyen gyakorlat, Ausztria és Dél-Tirol példája mást mond.
Jobb- és baloldali román politikusok, valamint politikai elemzők egyaránt kitámadták Tőkés László európai parlamenti képviselőt, amiért a 24. Bálványos Nyári Szabadegyetemen azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státuszt az erdélyiek felett. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szombaton, a Tusványos zárónapján Ausztria és Dél-Tirol viszonyára hivatkozva ajánlotta Orbán Viktor miniszterelnök figyelmébe a kezdeményezést.
Az Adevărul napilap tegnapi számában terjedelmes összeállításban foglalkozott Tőkés László kijelentésével, amelyet már a cikk címe is „aberrációnak" titulál. Stelian Tănase publicista a lapnak nyilatkozva kifejtette: Tőkés László „egy magára maradt dinoszaurusz, aki barlangjából beszél, és nem érti, mi történik Európában". „Már a védhatalom kifejezéstől libabőrös leszek, Tőkés félrebeszél" – jelentette ki a bukaresti elemző, roppant veszélyes ötletnek minősítve Tőkés kérését, amely szerinte az 1990-es évek Jugoszláviájának helyzetébe sodorná Romániát.
Cristian Preda néppárti EP-képviselő úgy vélekedett: „egy régió idegen kormány védnöksége alá helyezése politikai képtelenség", de szerinte ezzel Tőkés László csak az RMDSZ elleni hadakozásával kapcsolatban hozakodott elő. A szintén demokrata-liberális Sever Voinescu politikai elemző – Traian Băsescu volt államelnöki tanácsadója – szerint a védhatalmi státusz igénylése „szemtelenség" egy olyan politikus részéről, akire jellemzőek a kemény, de hatástalan nyilatkozatok. Voinescu szerint hasonló nyilatkozatokat évente kétszer tesznek azok a magyar politikusok, „akik azt hiszik, hogy ma is a 19. században élnek": a tusnádfürdői szabadegyetemen és „szeptemberben, az összmagyarság ünnepén". (A politikus valószínűleg március 15-ére gondolt – szerk. megj.).
Mint ismert, Tőkés László felvetésére Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök – akit meghívtak az idei Tusványosra, de nem vett részt a diáktáborban – annyit mondott: már hallotta az ötletet, de ez nem illeszkedik az ország alkotmányos keretei közé, amely oszthatatlan nemzetállamként határozza meg Romániát.
Cătălin Ivan, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője ugyanakkor „primitív" gondolatnak nevezte a felvetést. „Ő egy másik korban él, a protektorátusok korában, nem érti a mai világot és az európai konstrukciót, azokat az értékeket, amelyekben mindannyian hiszünk. Az irónia csúcsa, hogy (Tőkés László) nemcsak EP-képviselő, hanem az EP alelnöke is volt" – mondta a francia közszolgálati rádiónak a PSD EP-képviselője.
Manuel Stănescu történész szerint azért is súlyos Tőkés László kijelentése, mert azzal szerinte nemcsak autonómiát követel, hanem Erdélyt valamiképpen Magyarországhoz kötné. Stănescu az Adevărulnak kifejtette: a történelemben valóban léteztek „protektorátusok", mint a náci Németország által létrehozott cseh-morva, illetve lengyel protektorátus, de úgy véli, az Európai Unióban nincs rá példa. Holott történészként ismerhetné Dél-Tirol esetét, amely az első világháborút lezáró békeszerződések eredményeként került a korábbi Osztrák-Magyar Monarchiától, illetve Ausztriától az olasz állam fennhatósága alá.
Ausztriának a dél-tiroli német ajkú kisebbség feletti védőhatalmi szerepét az 1946-os párizsi megállapodás rögzítette. A terület olasz államon belüli önrendelkezési jogainak érvényesítése felett a két állam évtizedekig vitában állt egymással, ám a vitát 1992-ben lezártnak ismerték el és Dél-Tirol széles körű belső autonómiát kapott. Tavaly novemberben Mario Monti olasz kormányfő ugyan kijelentette, hogy Ausztriának nem kell többé ellátnia a védhatalmi szerepet, Werner Faymann osztrák kancellár és Michael Spindelegger külügyminiszter a egybehangzóan hangsúlyozták: Ausztria továbbra is lelkiismeretesen ellátja nemzetközi jogilag rögzített státusát.
Tőkés egyébként már már évekkel ezelőtt – például 2011-ben, az Európai Parlament alelnöként, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács első, brüsszeli ülésén – felvetette a védhatalmi státus gondolatát, amelyet szerinte a magyar alkotmányban kell rögzíteni. A kezdeményezést erdélyi magyar szervezetek is felkarolták, elsősorban a Székely Nemzeti Tanács, amely a Székelyföld esetében látja elképzelhetőnek a védhatalmi státusz kiterjesztését.
A Krónika erre vonatkozó kérdésére különben Martonyi János külügyminiszter idén áprilisban úgy válaszolt: a védőhatalom szót Magyarország már nem használja, ez olyan nemzetközi jogi kategória, amit jogi értelemben Budapest nem vet föl. „Mi azt mondjuk, amit a magyar alaptörvény hirdet: Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért. És ennek megfelelően folytatjuk a nemzetpolitikát" – jelentette ki a lapunknak adott interjúban a magyar diplomácia vezetője. Rostás Szabolcs
Németh: nem történt jóvátehetetlen sérülés
Helyrehozhatatlan, jóvátehetetlen sérüléseket az elmúlt esztendőben sem szenvedett el a magyar-román kapcsolatrendszer, és ebben komoly szerepe van a két külügyminisztérium munkájának – hangsúlyozta Németh Zsolt a Digi 24-nek nyilatkozva. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a bukaresti hírtelevíziónak a román külügyminisztérium állásfoglalása kapcsán – miszerint a régiósítás nem etnikai célokat követ – elmondta, a Székelyföld vonatkozásában Magyarország a romániai magyarság képviselői által megfogalmazott elképzeléseket támogatja. Mint mondta, reméli, a régióátszervezés során figyelembe veszik a magyarság alapvető, legitim érdekeit egy ilyen súlyú kérdésben.
Németh Zsolt szerint egyre több a hasonlóság abban, ahogy Magyarország és Románia odafigyel a határain túl élő nemzettársakra. Felidézte, hogy a jelképhasználat körül év elején „heveny vita" bontakozott ki, de hozzátette: „a román miniszterelnöknek a határozott fellépése nyomán megnyugodtak a kedélyek és abba az irányba látom elmozdulni a szimbólumhasználat kérdését, hogy előbb-utóbb jogilag is védhető, megalapozott és megnyugtató megoldás születhet"
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

EMI-tábor – Vona kitoloncolását, a Jobbik romániai betiltását kezdeményezi egy román képviselő
Vona Gábor nemkívánatos személlyé nyilvánítását és kitoloncolását, a Jobbik romániai betiltását kezdeményezi Bogdan Diaconu román kormánypárti képviselő a Jobbik elnökének a borzonti EMI-táborban tett szombati kijelentései miatt. A román külügyminisztérium pontosító közleményt adott ki.
Az Adevarul című bukaresti napilap internetes oldalán még szombaton közölt véleménycikkében a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Bogdan Diaconu Vona Gábornak a román lapokban tág teret kapott kijelentését kommentálja, amely szerint ha a magyar érdek csupán a Romániával való konfliktus árán képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell.
"Megértük, hogy egy magyarországi náci párt vezetője paramilitáris csapatokkal körülvéve háborúra uszít bennünket a saját országunkban" – fogalmazott a képviselő, aki nyilvánosan szólította fel a román külügyminisztériumot, hogy nyilvánítsa nemkívánatossá Vona Gábor személyét, és egyszer s mindenkorra tiltsa be Románia területén a Jobbikot.
A képviselő kijelentette, olyan törvényt kezdeményez, amely a külföldiek románellenes megnyilvánulásait azonnali nemkívánatossá nyilvánításukkal büntetné, és amely betiltana minden olyan megnyilvánulást, tábort, összejövetelt, amelyek érintik a román alkotmány első cikkelyét.
Az alaptörvény e cikkelyében egységes és oszthatatlan, szuverén és független nemzetállamként határozza meg Romániát.
A román külügyminisztérium vasárnap közleményben pontosította: a nemzetközi egyezmények értelmében csak a diplomata státussal rendelkező személyek nyilváníthatók nemkívánatosaknak (persona non gratának). A minisztérium közölte: előzetes elemzése értelmében az etnikai alapú gyűlöletkeltés és az erőszakra való uszítás a köztörvényes bűnözés kategóriájába tartozik. Ez ellen az állam a rasszista, xenofób szervezetek működését, szimbólumainak a használatát, valamint az emberiesség elleni bűntettek elkövetőinek a kultuszát tiltó jogszabály alapján járhat el – közölte a román külügyminisztérium.
Egy korábbi közleményében a bukaresti külügyi tárca elítélte a borzonti táborban szombaton elhangzott kijelentéseket, s a magyar kormánytól is elvárja, hogy elhatárolódjon a Jobbiknak a táborban kifejtett álláspontjától.
Vona Gábornak az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által szervezett táborban tett kijelentéseit valamennyi jelentős román napilap idézte. A Romania Libera beszámolója címében azt emelte ki, hogy "A Jobbik hadat üzen Romániának", a Jurnalul national Vona Gábornak azt a kijelentését emelte be beszámolója címébe, hogy "Nem mondunk le Trianon érvénytelenítéséről".
A Gandul.ro portál helyszíni tudósításának azt a címet adta, hogy "A székely jacuzzi erősebb, mint a Jobbik elnökének a tanítása". A cikkíró megállapítása szerint a táborba gyűlt fiatalok számára fontosabb volt a szórakozás, mint a politikai tárgyú előadások hallgatása.
MTI

Bukarest elvárja, hogy a magyar kormány elhatárolódjon a Jobbik álláspontjától
A román külügyminisztérium határozottan elítéli a borzonti táborban szombaton elhangzott kijelentéseket, és a magyar kormánytól is elvárja, hogy elhatárolódjon a Jobbik itt kifejtett álláspontjától.
A bukaresti külügyminisztérium vasárnap közleményben reagált az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által Székelyföldön szervezett 9. EMI-táborban szombaton lezajlott fórumra. A rendezvényen Vona Gábor, a Jobbik elnöke a romániai magyarok helyzetéről úgy vélekedett: ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell.
A román külügyi közlemény ezt nagyon súlyos, a nemzetközi joggal, az európai szabványokkal, valamint a magyar-román alapszerződés és stratégiai partnerség alapelveivel ellentétes kijelentésnek minősítette.
Egy ilyen álláspont teljességgel idejétmúlt, és ezt a leghatározottabban el kell ítélnie minden romániai, magyarországi és európai felelős tényezőnek – szögezte le a bukaresti külügyminisztérium.
A közlemény szerint az etnikai alapú autonómia nem része a nemzeti kisebbségekre vonatkozó "elfogadott európai szabványoknak", miképpen a "úgynevezett kollektív jogokat" is kizárja a kétoldalú kapcsolatok témái közül az 1996-ban megkötött magyar-román alapszerződés.
A román külügyminisztérium visszautasít minden szélsőséges megnyilvánulást, amelyre Románia területén kerül sor, s azt állapítja meg, hogy "egy hónapon belül másodszor kényszerül állást foglalni egyes magyar hivatalosságoknak a stratégiai partnerségnek ellentmondó kijelentéseivel szemben, amelyek Románia szuverén területén rendezett nyári táborokban hangzottak el".
Július 24-én George Ciamba román külügyi államtitkár a Tusnádfürdőn rendezett 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemről szólva úgy vélekedett, hogy egyes magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentései beavatkozást jelentenek a romániai demokratikus, legitim és szuverén folyamatba.
MTI

EMI-tábor– Külügyminisztérium: a Jobbik nem vesz részt a magyar kormányzat munkájában
A Jobbik ellenzéki párt, amely nem vesz részt a magyar kormányzat munkájában, és nem is osztozik annak felelősségében – közölte a Külügyminisztérium vasárnap az MTI-vel.
A román külügyminisztérium a nap folyamán kiadott nyilatkozatában a magyar kormány elhatárolódását várta az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által Székelyföldön, Borzonton szervezett táborban elhangzottaktól. A rendezvényen Vona Gábor, a Jobbik elnöke a romániai magyarok helyzetéről úgy vélekedett: ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell.
A román külügy elítélte a szerintük nagyon súlyos, a nemzetközi joggal, az európai szabványokkal, valamint a magyar-román alapszerződés és stratégiai partnerség alapelveivel ellentétes kijelentéseket.
A Külügyminisztérium közleményben hangsúlyozta: a magyar kormány elkötelezett a magyar–román stratégiai partnerség alapelvei mellett és célkitűzései iránt.
MTI

A magyar kormány az európai szabályok betartását várja el Verespatak-ügyben
A magyar kormány elvárja a vonatkozó európai szabályok betartását, valamint a tervezett verespataki aranybányászat által veszélyeztetett környezeti és kulturális értékek tiszteletben tartását – tájékoztatta a Külügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium közös közleményében hétfőn az MTI-t.
Kiemelték: e környezeti és kulturális értékek a közös közép-európai örökség szerves részei.
A közleményben felidézték: Magyarország aggodalommal értesült, hogy augusztus 27-én a román kormány törvénytervezetet fogadott el Verespatak térségében megvalósítandó arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos intézkedésekről.
A ciántechnológiára épülő aranybányászat jelentős környezeti kockázatokat hordoz, veszélyezteti a vizek tisztaságát, a biológiai sokféleséget, ahogyan azt Románia és Magyarország polgárai is tapasztalhatták a 2000-ben bekövetkezett nagybányai katasztrófa alkalmával – emlékeztettek.
Hangsúlyozták: a magyar kormány ezért minden lehetséges fórumon kifejezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a cianidos technológia alkalmazását. 2010 májusában Áder János köztársasági elnök európai parlamenti képviselőként tett javaslata nyomán az EP határozatban kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a ciános aranybányászati technológiában rejlő veszélyeket, és tiltsa be alkalmazását az Európai Unió területén – közölték. Ezt követően Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök személyesen szorgalmazta az unió környezetvédelmi biztosánál a cianidos technológia uniós betiltását.
A verespataki aranybánya engedélyezési eljárásban Magyarország kezdettől fogva az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló nemzetközi egyezmény alkalmazását kérte Romániától – írták. Kifejtették: az egyezmény lehetőséget nyújtott arra, hogy Magyarország lehetséges hatásviselő országként részt vehessen az engedélyezési eljárásban.
Az eljárásban a magyar hatóságok elutasították a román fél által elkészíttetett környezeti hatástanulmányt annak túlzottan általános jellege, helytelen alapfeltevései, téves végkövetkeztetései és súlyos hiányosságai miatt – áll a közleményben.
A kanadai többségi tulajdonban lévő Rosia Montana Gold Corporation 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját, ahol 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. Múlt kedden a bukaresti kormány törvénytervezetet fogadott el a beruházóval kötendő új megállapodásról, amely növelné az állam részesedését a majdani haszonból, és nemzeti jelentőségű közhasznú projektnek nyilvánítaná a verespataki beruházást.
MTI
Erdély.ma