A hat évtizedes múltú Romániai Magyar Szó napilap romjain, RMDSZ-es hátszéllel jön létre az Új Magyar Szó – állította a Heti Válasz budapesti hetilap határon túli lapokról közölt elemzése. A hetilap szerint az ellen-Krónikaként született Erdélyi Riport nem váltotta be a reményeket. Azt is hozzátették, hogy az új kiadványnak várhatóan bőven jut majd magyar kormányzati pénzekből. Erre utal az is, hogy a Szülőföld Alap legutóbbi ülésén az RMDSZ képviselőjének felvetésére kiemelt célként elfogadták a határon túli magyar sajtó támogatását. ”Kicsit másképp: nagyobb távolságtartással, sokkal kritikusabban” tájékoztat majd a lap a fővárosi magyar politikai jelenlétről – ígérte a mutatványszám vezércikkében Stanik István. Vajon kikre céloz a lap vezérigazgatója és az RMDSZ kommunikációs igazgatója? A jobblétre szenderült Romániai Magyar Szóra, vagy a másik, szintén általa kiadott lapra – a Gáspárik Attila által csak Erdélyi Jelentéstevők lapjának nevezett, gyengélkedő Erdélyi Riportra? A nagyváradi Reggeli Újság szerint a lapindítók „alaposan elszólták magukat”, amikor beharangozójukban az RMDSZ programjának felkarolásáról írtak, és arról, hogy szigorú kritikusai lesznek azoknak a romániai magyar politikusoknak, akik ettől eltérnek. Vagyis gyakorlatilag központi pártlapként lép színre az ÚMSZ, „hadat üzenve” az RMDSZ-től elhajlóknak – összegez a bihari napilap. A Transindex nevű romániai portál látszólag kritikus hangú, valójában azonban reklám-ízű beharangozójában az idei év legfontosabb „médiás eseményének” nevezte az ÚMSZ megjelenését. Ágoston Hugó főszerkesztő az olvasók körében népszerű Médiavetítő című rovatát is átvitte a Krónikától. Az egyházi szférát egy református lelkipásztor, a református egyházzal nem túl közeli kapcsolatban álló romániai CE Szövetség egyik tagja: Visky István képviseli, a Gondolatjel című rovattal. Ami a munkatársakat illeti, nagy az átfedés: volt RMSZ-újságírókból, Erdélyi Riport-munkatársakból és máshonnan igazoltakból áll össze a csapat. A vezető szerkesztők közül Bércesi Tünde az Erdélyi Riporttól érkezett, Salamon Márton László az ÚMSZ fő riválisának számító Krónikától vált meg. Kicsit mellbevágó: a Bulvár rovatban ad hírt a lap az egyik legutóbbi magyarverésről (egy székely öregembert rendőrök vertek agyba-főbe szemtanúk előtt, mert nem beszélte jól az állam nyelvét). /Fábián Tibor: Betűcsere. RMSZ-ből ÚMSZ. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./

A rendszerváltás utáni időszak egyik visszatérő kutatási témája az erdélyi magyar intézmények kérdése. Mindmáig nem sok eredmény született. Ennek egyik oka az erdélyi tudományos élet széttöredezettsége. A magyar intézményeket a nagyrészt a magyar elit által létrehozott civil szervezetekkel azonosították. Kiss Dénes célszerűnek tartja a magyar intézményrendszerhez sorolt intézmények halmazát a követett céljaik szerint „alrendszerekre” felosztani. Hat alrendszert javasol: közigazgatási-, politikai-, gazdasági-, vallási-, oktatási-tudományos- és művelődési alrendszereket. Egyesületi keretek között működnek egyes protestáns megújulási mozgalmak és a jogi kerettel is rendelkező katolikus bázisközösségi mozgalmak (ilyen pl. a református egyházban működő CE Szövetség). Szintén egyesületi formában működnek az állam által egyházakként el nem ismert, vagy az elismerés folyamatában levő új, vagy Erdélybe újonnan érkező vallási közösségek. Szoros politikai kötődésűek egyes központilag szervezett ifjúsági szervezeti hálózatok is, melyek a politikai elit utánpótlása számára képeznek részben szocializációs, részben legitimációs hátteret, alapot. – A művelődési alrendszerhez tartozik a legkiterjedtebb jogi formával nem rendelkező egyesületi szféra: tánc- és zeneművészeti csoportok, színjátszó körök, tájházak és egyéb gyűjtemények. – A gazdasági alrendszer művelődési-kulturális orientáltságú szektorát a cégekként működő könyv és lapkiadók, szerkesztőségek, könyvesboltok alkotják, az írott és elektronikus média egy része is ide tartozik, valamint a kulturális programszervezést is vállaló irodalmi kávézók és művész-kocsmák. – A kolozsvári kiadású Erdélyi Társadalom folyóirat, illetve a csíkszeredai KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja kiadványainak szerzői például egymás írásaira egyáltalán nem hivatkoznak, hivatkozásaik a közvetlen munkatársak közöttiek, illetve a magyarországi és angolszász szakmai mezők fele mutatnak. /Kiss Dénes: Az erdélyi magyar intézményrendszerről. = A Hét (Marosvásárhely), nov. 3./

December 21-én Nagyváradon a CE Krisztusért és Egyházért Szövetség karácsonyi összejövetelre hívta a magányosokat és időseket. Az istentisztelet és a betlehemes műsor után 250 ebédet osztottak ki, majd mindenkinek ajándékcsomaggal kedveskedtek. Visky István lelkész tartott istentiszteletet. Az ebédet az Erzsébet Nyugdíjas Baráti Kör tagjai készítették. /T. H.: Karácsonyi ünnepség magányosoknak, időseknek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 22./

Több irányba nyit a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Egyházi és politikai közeledésről egyaránt szó esett Tőkés László püspök, az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke július 19-i sajtóértekezletén. A tusnádi rendezvénysorozaton a Párbeszéd az autonómiáról című vitán Tőkés László beszélgetőpartnere Markó Béla RMDSZ-elnök lesz. Markó közölte, ott lesz a rendezvényen. Az egyházon belüli az egyházkerület vezetősége párbeszédet kezdett a Krisztusért és Egyházért (CE) Szövetséggel, és megállapodásra jutottak. A püspök elöljáróban elmondta: a CE (angol nevén Christian Endeavour – keresztyén törekvés) közel százéves kegyességi mozgalom, amely sok áldást jelent, a hitben való megújulást tűzte zászlajára, de időnként gondokat is okoz, mert egyházként az egyházban szerveződik. A kommunista diktatúra alatt a szövetség számos hitvalló tagja szenvedett üldöztetést, de 1989 után megosztást hozott a szerveződés az egyházban. Az egyházkerület és a zsinat álláspontja szerint a CE-nek is el kell fogadnia az anyaszentegyház jogfennhatóságát. A Királyhágó-melléken jó tíz éve ezen a ponton mérgesedett el a kapcsolat, a konfliktus után „fegyverszünet” következett, majd a szövetség békülékenyebbé vált – ismertette az előzményeket Tőkés. A június 30-án Csűry István püspök-helyettes és a romániai CE Szövetség elnöke, Szabó István által aláírt egyezmény kimondja, hogy egyrészt az egyházkerület „elismeri, hogy az egyházban helye van a sokféleségnek a missziói szolgálat területén”, másrészt a CE képviselői kifejezik azon szándékukat, hogy egyházi szervezetként, önálló jogi személyként az egyházba beilleszkedjenek, elfogadják az egyház jogfennhatóságát. /Máté Zsófia: Tőkés-Markó-találkozó, közeledés a CE szövetséghez. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 20./

Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a vele készült interjúban kifejtette, amikor 2003-ban megalakult az EMNT, azt hangsúlyozták, kizárólag az autonómiatörekvések megjelenítésével kívánnak foglalkozni. Azonban az EMNT vagy a Székely Nemzeti Tanács kénytelen-kelletlen arra kényszerül, hogy alternatív szerepet is betöltsön, politikai funkciót is vállaljon. Eddig az RMDSZ erőfölénye tudatában megengedhette magának, hogy csak mímelje a párbeszédet. Most viszont olyan a helyzet, hogy reális párbeszéd alakulhat ki. Bebizonyosodott: az RMDSZ nem fedi le az egész erdélyi magyar társadalmat. Az RMDSZ csak akkor hajlandó engedni a képviseleti monopóliumából, ha erőt mutatnak fel vele szemben. – A román társadalomban úgy-ahogy, de mégiscsak működik a politikai pluralizmus. Most viszont „mi kullogunk a romániai demokrácia mögött. ” „A nagy dilemma abban áll, hogy az egységelv eddigi erdélyi mindenekfölöttiségével szemben merjünk-e újítani, alternatívát képezni. Mert ha fenntartjuk azt a nézetet, hogy egy önálló jelölt indulása megnyithatja egy, az RMDSZ-szel szembeni erős politikai alternatíva képződésének útját, akkor egyenesen vétek volna kiegyezni. ” Tőkés László úgy érzi, az önálló jelöltként való indulásnak inkább volna értelme. „Fennáll viszont annak a veszélye, hogy az RMDSZ lejárató kampányba kezd, olyanba, amilyet már az autonomistákkal szembeni vagy az MPSZ-szel szembeni fellépésben is láthattunk. ” Azzal kapcsolatban, hogy az egyházon belül is bírálatok érik, a püspök rámutatott, a támadások legfőbb szorgalmazója a CE szövetség. Hivatalos lapjában, a Kis Tükörben egymást követik Tőkés jelöltségét és az egyház politikai szerepvállalását bíráló írások, interjúk. /Gazda Árpád: Bukott a Marló-doktrína. Interjú Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ügyvezető püspöke nemrégiben vette át hivatalát Tőkés Lászlótól. Kifejtette, hogy a legsürgetőbb teendő a KREK egyházközségeinek dolgát rendbe tenni. Meg kell keresni azon egyházközségeket, amelyekben a lelkipásztor nem érzi jól magát, és gondjai vannak. Csűry folytatni szeretné az egyházközségek látogatását. Hamarosan leülnek tárgyalni Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével a két egyházkerületet érintő kérdésekről. Csűry szeretné, ha a gencsi ügy minél hamarabb lezárulna. Emellett továbbra is nyitottak a Krisztusért és Egyházért /CE/ Szövetséggel szemben. Zilahon a Református Wesselényi Kollégium ingatlanügyeit kell rendezni. Az iskolaépület szintén a református egyház tulajdonában volt, de az 1990-es évek eleje óta sikertelenül igényelték vissza. A nagyváradi Lorántffy-gimnázium épületét szeretnék felújítani, Szatmárnémetiben pedig rendezni kell a Kölcsey Ferenc Főgimnáziummal a felmerült gondokat. Tavaly augusztusban a KREK visszakapta azt az épületet, amelyben jelenleg a gimnázium működik, és egy másik, egykori egyházi tulajdonú ingatlant a Láncos-templom mögött. A Szatmári Református Gimnázium néhány osztálya jelenleg a Kölcsey épületében tanul, s voltak kísérletek arra, hogy összeugrasszák a két magyar tanintézetet. /Fried Noémi Lujza: Szolgálat a szeretet jegyében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

A református egyház lelki megújulásában, immár több mint száz éve tevékenykedő Partiumi CE Szövetség (CE: Krisztusért és Egyházáért) hagyományos havonkénti csendes napját Pankotán tartotta meg november 4-én. Ezeket a hitmélyítő alkalmakat a 19. század végén indított el dr. Kecskeméthy István teológiai tanár és a kommunista időkben is működtek. Mindig Isten igéje van a középpontban. Felidézték Szilágyi Sándor pankotai református lelkész szolgálatát, aki aktív tagja volt a CE megújulási mozgalomnak, és akit ötven éve, 1958-ban börtönöztek be azért a tevékenységért. /Szász Zoltán pankotai református lelkipásztor: Több mint százéves, hitmélyítő hagyomány Pankotán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Türében megrendezték az ifjúsági bibliaórás csoport találkozóját, eljöttek a zilahi CE – Krisztusért és Egyházáért – Szövetség ifisei. Előadásokat hallgattak meg, beszélgettek. A csendesnapot Szilágyi Márta, a türei szervezők egyike zárta imával. /Kiss Gábor: Türe. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./