A Krisztusért és Egyházért - rövidítve: CE - mozgalom és a református egyház között feszültség van. Erről kérdezte a hetilap Csiha Kálmán és Tőkés László püspököt. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elismerte, sokan gondolják, hogy ebből egyházszakadás lesz, de ő ezt nem szeretné. A CE nagyon hangsúlyozza, hogy önállóan akar dolgozni, de nem akar elszakadni a református egyháztól. Csiha Kálmán elment a CE Szövetség okt. 3-i konferenciájára és kérte a vezetőket, az egyházon belül működjenek. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke sem akar egyházszakadást. Szerinte a legnagyobb hiba, hogy a CE külön akar megoldani kérdéseket. Az lenne jó, ha integrálódnának az egyházba. A CE a hagyományos református kereszténységet lebecsüli. /Magyari Tivadar, Sorbán Attila: Krisztusért és Egyházáért. Egyházszakadás vagy purifikáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./

"Bilincseket és börtönt is címmel jelent meg Visky András szerkesztésében a CE Szövetség - régebben Bethánia Egylet - néven ismert kegyességi mozgalom tizenkilenc börtönviselt tagjának kötetbe gyűjtött vallomása. A hét lelkipásztorból és tizenkét világiból álló csoportot 1958-ban összesen 258 évre ítélték el "a szocialista közrend elleni cselszövés bűntettének elkövetéséért". A Katonai Törvényszék id. Visky Ferenc lelkipásztort 22 évre, Karczagi Sándor lelkipásztort 20, Dézsi Zoltán lelkipásztort 20, Szilágyi Sándor lelkipásztort 20, Papp Antal földműves 20 évre ítélte, a többieket is súlyos börtönbüntetéssel sújtották. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 16./ "

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa által megalakított Egyházkerületi-Egyházmegyei Vegyesbizottság Tőkés László püspök ajánló soraival kiegészített állásfoglalást jutott el a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez a hiteles tájékoztatás és az ellenséges propaganda megelőzése miatt. A terjedelmes állásfoglalás a romániai CE szövetségnek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elleni támadását utalta vissza, ugyanakkor jelezte, hogy az egyházkerület tiltakozásokat kapott különböző helyekről a CE szövetséghez való viszonyulás miatt. "Egyházunk egysége és törvényes rendje forog veszélyben" - áll az állásfoglalásban. - A református egyház belső ügyéről van szó, a békességre törekvés szellemében a szerkesztőség eltekint az állásfoglalás közlésétől. /Egyházi közlemény margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./"

Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke, az RMDSZ és a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke márc. 26-a és ápr. 21-e között missziói körutat tett az Egyesült Államokban és Kanadában. A körutat a clevelandi Bocskay István Kultúrkör szervezte. Több magyar közösséget, egyházközséget meglátogatott. Clevelandben április 6-án egy angol-magyar lelkészértekezleten állást foglaltak a református egyház egységét veszélyeztető Robert Rapp-féle amerikai Westminster-misszióval szemben. Tőkés László tájékoztatást nyújtott a CE Szövetség ügyével és a zilahi konfliktusos helyzettel kapcsolatban. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke részt vett több ökumenikus istentiszteleten is. A Magyarok Világszövetsége megalakulásának 60. évfordulója alkalmából Tőkés László a magyarságot megosztó viszálykodás ellen emelte fel a szavát. /Missziói körút az Egyesült Államokban és Kanadában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke március-áprilisi észak-amerikai missziói körútja végén április 15-én Washingtonban, a Magyar Emberjogi Alapítvány elnökének, Hámos Lászlónak és ifj. Nemes Árpádnak a társaságában találkozott a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium hivatalaiban több kormányzati tisztségviselővel, köztük Susan Bradennel, a Nemzeti Biztonsági Tanács Közép- és Kelet-Európai Osztályának igazgatójával, Michael Hathaway-vel, a Helsinki Bizottság Hivatala vezetőjével, Eileen Malloy külügyminisztériumi államtitkár-helyettessel, E. Wayne Merry külügyminisztériumi tanácsossal, Jonathan Rickerttel, az Észak- és Közép-Európai Ügyek Osztályának igazgatójával és Katharine Kayjel, a romániai ügyek referensével. A találkozók során Tőkés László tájékoztatást adott a romániai politikai helyzetről, a romániai magyarság és a történelmi magyar egyházak megoldásra váró gondjairól, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, ugyanakkor többek között szóvá tette, hogy még mindig késik a tanügyi törvény, illetve a helyhatósági törvény módosításainak parlamenti jóváhagyása, az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1251. sz./

Tőkés László püspök részvételével Nagyváradon sajtótájékoztatón foglalkoztak a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Krisztusért és Egyházáért Szövetség /CE/ közötti konfliktussal. Tőkés püspök elmondta, hogy annak idején hozzájárultak a CE önálló jogi személyként való bejegyzéséhez, később azonban a CE elkezdte az egyház befeketítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben foglalt állást a CE Szövetség és ifj. Adorján Kálmán áthelyezése ügyében. A Zilah-Belvárosi Református Egyházközség presbitériuma megkéri a nyílt levél aláíróit, hogy vegyenek részt a templom imatermében jún. 27-én tartandó presbiteri megbeszélésen. /Részvételre kérik az aláírókat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ Előzmény: nyilatkozat: Romániai Magyar Szó, jún. 10.

"A református egyház és a CE közötti vita egyes részleteiről olvashatunk Józsa Tímea összefoglalásában: egy tiltakozó csoport állásfoglalásáról, egy egyházkerületi határozatról és a sajtótájékoztatóról. A tiltakozó csoport szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem fogadja el a CE nevű missziói szövetség tevékenységét, emiatt kellett ifj. Adorján Kálmán lelkésznek elhagyni zilahi szolgálati helyét. A CE Szövetséget védelmében kiállt egy csoport, mondván, a CE az ébredés szellemét képviseli, az episzkopalizmussal szemben a spirituális és kulturális értékek ápolását hirdeti. A nyílt levél aláírói szerint jelenleg "Tőkés László püspök személyes irányításával a református egyház belső kisebbségének üldözése folyik.", továbbá szerintük ez a "másként gondolkodók diszkriminációja". Ezért szolidaritásukat fejezik ki a "megkülönböztetés áldozataival". Az aláírók között van: Bányai Péter politikai elemző, Saszet Ágnes tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem több tanára, óraadója /Benő Attila óraadó tanár, Berszán István egyetemi adjunktus, Gábor Csilla egyetemi adjunktus, Magyari László Nándor egyetemi adjunktus, Orbán Gyöngyi egyetemi adjunktus, Selyem Zsuzsa óraadó tanár/, Csáki Edit óraadó tanársegéd /Gh. Dima Zeneakadémia, Kolozsvár/, Salat Levente /Kolozsvár/, három marosvásárhelyi író: Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Vida Gábor, két kolozsvári író: Papp Sándor Zsigmond, Visky András, Tompa Gábor rendező /Kolozsvár/. Közölte a napilap a Királyhágómelléki Református Egyházkerület máj. 16-i határozatát: a közgyűlés titkos szavazással elutasította ifj. Adorján Kálmán fellebbezését és jóváhagyta Adorjánnak a zilahi lelkészi állásából való felmentését. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök elmondta: a CE nem vállalt jogi és hitelvi kötelezettséget, nem dolgozott ki olyan szabályzatot, amely megfelelne a református egyház statútumának. A CE sajtókampányt indított az egyházkerület ellen, párhuzamosan működnek a református egyházzal, mindezek miatt Adorján Kálmánt, a CE országos vezetőjét elhelyezték parókiájáról. Két hét múlva a CE is sajtótájékoztatót tartott, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészi elnök, Halmen István ügyvezető elnök és Horváth Levente lelkipásztor elmondták: nem akarnak elszakadni az egyháztól, de az egység nem lehet jogcím az uniformizálásra. A Kánon egyik nagy hibája, hogy alulról jövő kezdeményezésekről nem rendelkezik. /Józsa Tímea: Quo vadis? /Egy témáról - három tételben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10., a tiltakozó csoport állásfoglalását a kolozsvári lap is közölte: Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ A Romániai CE Szövetség a református egyházon belüli megújulást képviseli, olvasható kiadott tájékoztatójukban. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta működésüket, azonban a föld alatt tovább dolgoztak. A mozgalom több tagja börtönbüntetést szenvedett. 1991-től újra legális szervezetként működnek. A CE állami bejegyeztetéséhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hozzájárult. Jelenleg az egyházkerület a "CE Szövetség teljes alávetettségét igényli", a CE viszont önállóságához ragaszkodik, elismerve az egyházi hatóság felügyeleti jogát. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a CE álláspontját engedetlenségnek bélyegezte és ezért az egyház szervezeti keretéből kizárta. A konfliktus Zilahon csúcsosodott ki, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészt, a CE lelkész-elnökét az egyház hatóság elmozdította ottani lelkészi tisztségéből. /Halmen István ügyvezető elnök: A Romániai CE Szövetség tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A Szabadság a fenti közlemény mellett közölte Tóth János lelkész Tőkés Lászlóhoz,a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökéhez intézett nyílt levelét. A lelkész kifejtette, hogy a CE bomlasztja az egyházat. Működjön csak külön a CE, ajánlotta a lelkész. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tiltakozó csoport állásfoglalását elvetette Molnos Lajos, mondván, vannak olyan nagyokosok, "akik majd eldöntik azt is, hogy egyik vagy másik felekezeten belül milyen legyen a rend", hogyan kelljen gondolkozni. Egyesek "egyházaink belső dolgaiba is gátlástalanul és ízléstelenül beavatkoznak, döntnöki szerepet vindikálnak maguknak". Céljuk az egyház bomlasztása, mégpedig belülről. S teszik ezt "az újfajta internacionalizmus és ateizmus szellemében, amit ma korszerűen multikulturalitásnak, másként gondolkodásnak stb. neveznek." Az aláírók jó részét ismeri, írta Molnos, politikai beállítottságukat is. Nem csodálkozna, ha az a szöveg, amit aláírtak, Tőkés László politikai nézeteivel helyezkedne szembe. Ez a szolidaritási nyilatkozat egyszerűen lejáratás. Molnos még megkérdezte, hogy milyen az aláírók hívői kapcsolata az egyházzal? /Molnos Lajos: Nemcsak undorító, de veszélyes is! = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jún. 19./"

A Partiumi Közlöny új számában részletesen közlik a CE Szövetség melletti állásfoglalásokat, amelyek egyben kiálltak dr. Adorján Kálmán tiszteles mellett, akit az egyházkerület elmozdított zilahi lelkészi állásából. A tiltakozó állásfoglalások, levelek Magyarországról, az Egyesült Államokból, és Hollandiából is érkeztek, továbbá az Erdélyi Református Egyházkerület 26 lelkésze is aláírta az egyik tiltakozó ívet. A magyar, román és angol nyelvű tiltakozások szövege az ún. Zilahi Kálvin Szövetségtől származik. /Partiumi Közlöny - a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja (Nagyvárad), jún. 19./

"Makay Botond lelkész is hozzászólt a CE mozgalommal kapcsolatos vitához, helyeselte az értelmiségi csoport tiltakozását a boszorkányüldözés ellen /ennek minősítve ifj. Adorján Kálmán lelkész elmozdítását/. Makay szerint aki nem úgy gondolkodik, mint a püspök, azt el kell némítani, ki kell átkozni...Ha valakinek más a véleménye, "az ellen fegyelmit kell indítani, lehetőleg úgy, hogy annak soha vége ne legyen." "Mi, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület fegyelmi alatt levő" lelkipásztorai prés alatt vagyunk, írta. Õk azért üldözöttek, mert másként gondolkodnak. Makay a CE mellé áll, mert elege van a "földi istenekből". Makay kirohant Tőkés László ellen, bár nevét nem írta ki: arra kéri, hogy ha nem képes a másság véleményét elfogadni "szíveskedjen tisztségéből is távozni". /Makay Botond: Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ Makay Botond ellen évek óta fegyelmi vizsgálat folyik."

"Bereczki András lelkipásztor lesújtva olvasta Makay Botond resicai lelkész sorait, olvasható nyílt levelében. Bereczki másfél éve lemondott a Harangszó (Nagyvárad) szerkesztéséről, távol tartja magát az egyházi közélettől, levelében kérdéseket tett fel: tényleg rémeket lát Tőkés László, a fegyelmi alatt álló lelkészek valóban ártatlanok, mit jelent a másképp gondolkodás? Azt a hősiességet, hogy "forradalmi kisistennek", "szakorvosra" szorulónak nevezhető az, aki 1989-ben kockára tette életét? A CE Szövetség elfogadja, hogy így védelmezzék? /Bereczki András lelkipásztor: Nyílt levél Makay Botondhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Előzmény: Makay Botond: Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23."

"Gáspár András olvasói levélben kifogásolta, hogy a református egyház vitáját világgá kürtölték. Gyűlölettől izzó, acsarkodó levelek láttak napvilágot, ráadásul az aláírás mellett szerepel, hogy "református lelkipásztor", hadd lássák, jól megmondta a magáét. "A CE Szövetség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület évek óta konfliktusban vannak egymással." Tőkés László püspök áldását adta a CE Szövetségre, azt akarta, hogy az egyház keretei között fejtse ki tevékenységét. Emiatt rágalmazók az olyan cikkek, mint amilyen például Józsa Tímeáé: "Tőkés László püspök személyes irányításával a református egyház belső kisebbségének üldözése folyik." Gáspár András emlékeztetett: a lelkipásztorok arra esküdtek fel, hogy teljesítik egyházi felsőbbségeinek utasításait, majd hangsúlyozta, hogy az egyház égető kérdése a megújulás. Ez a vita azonban nem vezet oda. /Gáspár András: Folt a paláston. = Romániai Magyar Szó, aug. 27./ "

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke újra elmondhatja azt, amit 1994. jún. 15-i nyilatkozatában rögzített: 1989 óta alaposan átgondolt rágalomhadjárat folytatnak ellene a posztkommunista és szélsőséges nacionalista körök, a volt Securitate és a belső egyházi reakció erői. A CE Szövetség Zilahi Kálvin Szövetség csoportja indított globális aláírási kampányt és Internet-háborút nemcsak személye, hanem egyházkerülete törvényes rendje ellen is. Őket segítették a tiltakozó "erdélyi értelmiségiek" /1998. jún. 2./. Makay Botond resicai lelkész palástja mögé búvó "nagyváradi kollégái" intéztek támadást Tőkés püspök ellen, Makay Botond pedig felszólította a püspököt arra, hogy szíveskedjen tisztségéből távozni /1998. jún. 18./ 1994-ben a bukaresti Tinerama indított támadást, Tőkés Lászlót Szekuritáté-ügynöki múlttal vádolva, 1998 júniusában pedig az Adevarul közölt hasonló sorozatot. Ez alkalommal az Associated Press /AP/ is átvette a képtelen vádakat és világgá röpítette azokat, Emiatt jelenleg négy peres ügyben kénytelen becsületét védelmezni, nevezetesen az Adevarul főszerkesztője és Dorin Suciu nevű újságírója, az AP és a londoni The Times ellen indított perekben. A hollandiai lapokban /Trouw, Nederlands Dagblad stb./ megjelent lejárató cikkekkel szemben odavaló barátai védik meg. Balogh Barnabás egyházkerületi missziói előadó viszont a hollandiai Friesch Dagblad szept. 4-i számában támadta a püspököt. Ábrahám Dezső mocskolódásaihoz, akárcsak négy éve, a Romániai Magyar Szó nyújtott teret /1998. aug. 29-30./. Aczél Endre, a Népszabadság tollnoka erdélyi "magyar gettópolitikával" és irredentizmussal bélyegezte meg őt. Székely Ervin parlamenti képviselő a Medifaxnak adott augusztusi nyilatkozatában szintén a püspök titkosszolgálati múltját feszegette. /Tőkés László: Támadások kereszttüzében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

Okt. 9-én dr. Széplaki Kálmán volt zsinati tag, a CE Szövetség jogtanácsosa a CE másik négy képviselőjével /Bodoki Halmen László, Szilágyi Sándor, Gáspár Attila (Zilah), id. Adorján Kálmán nyugalmazott zilahi lelkipásztor (Marosszentkirály)/ együtt a Romániai Református Egyház Zsinatánál fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László püspök ellen. Az 53 oldalas panaszirathoz 40 lapnyi melléklet kapcsolódik. A vádemelők kérik annak megállapítását, hogy Tőkés László püspök nem felel meg a püspöki tisztség betöltésére. Most van folyamatban a tisztújítás. Említésre méltó, hogy az előző, 1994-es tisztújításkor id. Adorján Kálmán püspökjelöltként szerepelt. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 14. - VIII. évf. 12. sz./

"A Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja, november 4-i és 11-i szám) hasábjairól megtudható, hogy a KMDSZ közgyűlésén a diákszervezet új elnököt választott Boda Szabolcs Levente közgazdász hallgató személyében. A Suli Lapi (Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót diáklapja, novemberi szám) nyári élménybeszámolóknak és irodalmi próbálkozásoknak adott helyet. A Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, november 3-i szám) az 1956-os magyar forradalom romániai "elszenvedőire" emlékezett. - A Kis Tükör /a romániai CE Szövetség kiadványa, református missziói lap/ szeptember-októberi száma hírt adott arról, hogy közös táborozást szerveztek a magyarországi Bethánia CE szövetséggel. A Besztercei Híradó (közéleti havilap, idei június-szeptemberi, összevont szám) beszámolt a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ küldöttgyűléséről. /Hónapzáró lapszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23., folyt. : nov. 24./"

Az 1999-es év az eddigi legsikeresebb éve volt az 1993-ban alakult kolozsvári Koinónia Kiadónak /másnéven CE Koinónia/: tizennégy kötetet adtak ki. Köztük van Szent Ágoston: A hit és hitvallás, Kálvin János: Keresztyén élet, Szenci Molnár Albert: Imádságos könyvecske. A kiadó Kolozsvár és Erdély reformátori örökségét, az európai modellt és ennek spirituális hátterét tartja fontosnak - mondotta Visky András igazgató. Olvasóik zöme egyetemista és a református egyház híve. Könyveiknek Kárpátalján és Délvidéken nyitottak piacot. Több könyvet jelentettek meg a budapesti Harmat Kiadóval közösen. a Ce Koinónia kiadványait. 2000-ben 22-24 kötet kiadását tervezik. Köztük van Nicolae Balota: A láthatatlan képe /esszék/. A szerző az erdélyi magyar irodalom népszerűsítője, román nyelven könyve jelent meg az erdélyi magyar irodalomtörténetről. A millenniumi projekt keretében a kolozsvári Kecskeméthy István teológiaprofesszor által fordított Teljes magyar Szentírás szerepel. /Rekord éve túlszárnyalására készül a Koinónia Kiadó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésén úgy döntött: visszavonja a zsinati munkában való részvétel korábbi felfüggesztését. A tanácskozáson elfogadott határozat elsősorban a korábbi felfüggesztő döntés visszavonását részletezi, azzal a megjegyzéssel, hogy szorgalmazzák a Zsinati Állandó Tanács április 6-i, valamint a Zsinat április 7-i összehívását. Támogatják, hogy a Zsinat napirendjére vegyék fel a CE Szövetség kérdését. A közgyűlésről kiadott közlemény szerint "A Romániai Református Egyház egységét, belső békéjét és általános közérdekét szolgáló kompromisszum létrejöttével, valamint a Királyhágómelléki Egyházkerületnek a Zsinatba való visszatérésével lehetővé vált a belső egyházi megbékélés folytatása. Erdélyi magyarságunk jelenlegi megpróbált helyzetében elengedhetetlenül fontos követelmény az összefogás és az egység útjának megtalálása." /(szűcs): Református egyház. Közelednek a kerületek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./

A református egyházon belül megjelenő különböző irányzatokról tájékoztatott Juhász Tamás teológiai tanár. Különböző, Nyugatról jövő hittérítők, buzgalmi csoportok jelentek meg a kommunizmus alól felszabadult Erdélyben, illetve egész Közép-Kelet-Európában. Az vezette őket, hogy ebben a térségben a kommunizmus szétverte a vallást, az egyházat, és nekik újból meg kell alapítaniuk az egyházat, a keresztyénséget. Ezeknek a mozgalmaknak egyik ága a Magyarországon jól ismert, de Erdélyben is elterjedt Hit Gyülekezete, amely főleg reformátusok között hódított. A református egyházon belül megjelent a koreai-amerikai gyökerű Miskolci Missziós Csoport, az utóbbi két évben pedig a Zimányi József magyarországi lelkész nevével jelzett irányvonal, egy evangelizációs mozgalom. Ugyanakkor felélénkült az Erdélyben sokkal régebben működő CE-szövetség is. A miskolci csoport működése különösen 1992-1997 között volt nagyon erőteljes, de úgy néz ki, hogy most már lecsengőben van. Náluk túlbuzgóság és az idegen pénz érvényesítette befolyását. Itt-ott működnek kisebb csoportok: Brassóban, Széken és a Sóvidéken. A CE betűszó jelentése: Keresztyén Törekvés, angolul Christian Endeavour. Tagjai a református egyházon belül maradtak, de az egyházon belül fokozni kívánják a kegyességi hitgyakorlatot, bibliaórákat, imaköröket tartanak. A hittérítő és kegyességi körökön túl egész sor diakóniai feladatot is vállalnak. 1989 után a CE-szövetség jogi személyként is bejegyeztette magát, nyugati és magyarországi támogatással anyagi hatalomra tett szert. Kiépült struktúrája szerint a CE-szövetség már-már "egyház az egyházon belül". Vele szemben a hivatalos református egyház legnagyobb kifogása az, hogy olyan feladatokat is végeznek, amelyek kizárólag a hivatalos egyházra tartoznak. Templomban, gyülekezetben csak az egyház hivatalos lelkészei, tagjai prédikálhatnak, illetve oszthatnak úrvacsorát, keresztelhetnek. A CE-szövetség azonban ilyen irányba is önállósulni próbál. - Másfél-két éve megjelent Zimányi-féle mozgalom. Zimányi József valahol a Nyírségben lelkész. Szerinte a református egyházban ezelőtt ötszáz évvel nem történt meg végbe teljes mértékben a reformáció., ezért az egyház minden tagjának állandóan megújított vállalással kell megerősítenie azt, hogy ő az egyházhoz tartozik. Ezt az önkéntes vállalás a "megtérés". A mozgalom tagjai azt vallják, hogy a "megtért", köteles állandóan beszámolni tévedéseiről, ballépéseiről, kisebb-nagyobb bűneiről. Ezzel láthatóan el is különülnek a gyülekezetnek azon részétől, amely "nem tért meg". Úgy látszik, komoly anyagi bázissal rendelkeznek, mert táborokat, összejöveteleket és utaztatásokat könnyen meg tudnak szervezni. Tíz, tizenkettőre tehető már azoknak a zömmel fiatalabb református lelkészeknek a száma, akik a Zimányi-féle módszert kedvelik, elsajátították és továbbviszik. - Juhász Tamás leszögezte: a reformátusoknál az evangelizáció vagy hittérítő beszéd szokatlan és ismeretlen. Ezek a beszédek stílusukban távol állnak a református egyház megszokott tanítási és prédikálási módszerétől. A Zimányi-féle evangelizációk lebecsüléssel néznek a hivatalos egyházra, és annak intézményeire. Nem tartják elégségesnek vagy jónak azt, hogy egyháztagság egyenlő a keresztséggel. Ők azt állítják, hogy azt csak attól kezdve lehet keresztyénnek számítani, ha azt az illető személy "megtéréssel" ki is nyilatkoztatja. Lebecsüléssel nézik az egyházban a templomjárást, az egyházi hagyományokat, szokásokat. Üres szokásoknak tekintik, amíg ezeket a hívek megtérési nyilatkozattal nem erősítik meg. Juhász Tamás kifejtette: a református egyház nem tartja szükségesnek, hogy a meggyőzés hatását ilyen szóbeli nyilatkozattal erősítsék meg. Zimányiék szerint a tánc, alkoholfogyasztás, cigarettázás helytelen, ez tipikus szektás megnyilvánulás. Ezen a téren a Zimányi-féle evangelizáció találkozik a CE-szövetséggel, valamint a miskolci irányzattal. Juhász Tamás szerint hamis, helytelen szemléletük van a bűnről és a "megtérésről". A Biblia nyilatkozattétellel egybekötött látványos megtérésre felhívást nem ír elő. Azt, hogy az egyházban lévőnek azt mondják, térjen meg, nem tudják elfogadni, szögezte le Juhász. Hozzátette: a legfájdalmasabb az, hogy a tömbmagyar gyülekezetekben mind kulturális, mind politikai szempontból megosztják a közösséget. Ezek a térítők figyelmen kívül hagyják a magyarság egységének szempontját. Úgy látja, hogy nem áll fenn a szakadás veszélye a református egyházon belül. Egy hónapja folyik az a beszélgetéssorozat, amit az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége kezdeményezett a Zimányi-féle mozgalommal és a CE-szövetséggel. Élesek a viták, mélyek az ellentétek. Nem akarnak külön egyházat létrehozni, mint ahogyan azt a miskolci csoport szerette volna. Juhász Tamás attól tart, hogy akiket megzavar egy ilyen evangelizációs mozgalom, azok fogékonyak lesznek valamelyik szekta, szabadegyház irányába. /Papp Annamária: Egyház az egyházban? Interjú Juhász Tamás teológiai professzorral. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

"A református egyházon belül jelentkező különböző vallási mozgalmak, irányzatok egyre nagyobb teret hódítanak a gyülekezetekben. Ezek közül a legismertebb a koreai-amerikai gyökerű Miskolci Missziós Csoport, a CE-szövetség, valamint a Zimányi József magyarországi lelkész nevével jelzett evangelizációs mozgalom. A Fehér megyei Magyarlapád egyike azoknak a településeknek, ahol a vallási nézeteltérések komoly feszültséget idéztek elő a gyülekezet, valamint a helység magyar közösségének életében. A konfliktust Bódis Miklós lelkipásztor áthelyezése váltotta ki, akit azzal vádoltak meg, hogy szakadást idézett elő a gyülekezetben. A lelkész magyarlapádi hívei több alkalommal is kifejezték tiltakozásukat a döntés ellen, amelyet szerintük igazságtalanul hoztak meg. Bódis hívei mindaddig nem hajlandók új lelkészt beengedni a községbe, amíg nem tisztázódik a helyzet, és a püspökség korábbi ígéretéhez híven nem vizsgálja ki az ügyet. - A Szabadság szerkesztőségébe eljuttatott levelükben a magyarlapádi reformátusok több mint hetvenhárom százaléka azzal a kéréssel fordul az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatalához és az Igazgatótanácshoz, vizsgálják újra Bódis Miklós református lelkipásztor áthelyezésének okait. Az aláírók "törvénytelennek" tartják a lelkipásztor elmozdítását. Levelükben a magyarlapádiak cáfolták Juhász Tamás teológiai professzornak azt a kijelentését (Szabadság, 2000. március 13.), hogy a püspökséget felkereső magyarlapádiak káromkodtak volna. /Vallási "villongások" Magyarlapádon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ A Szabadság munkatársa dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke véleményét kérdezte a református egyházon belül megjelenő mozgalmakról. A püspök kifejtette, hogy az egyházon belül meginduló mozgalmakat meg kell különböztetnünk egymástól. Úgy látja, hogy a CE együtt akar dolgozni az egyházzal, és nem akar kiválni. Az együttműködés érdekében szükséges megteremteni a törvényes kereteket. Jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy a CE miképpen iktatódjon be az egyházi belmissziós mozgalmak közé. A püspök reméli, hogy a beszélgetések nem az egyházszakadás felé vezetnek. Csiha Kálmán a Zimányi-féle evangelizációs mozgalmat szélsőségesebbnek és módszereiben nem reformátusnak látja. Kettéosztja a gyülekezeteket, az embereket szembeállítja egymással. Ezért határozottan ellenzik a Zimányi-féle módszert. Erről körlevelet küldtek minden lelkipásztori hivatalba. Csiha Kálmán sajnálatosnak tartja a Magyarlapádon történteket. Sajnos, két csoportra szakadt a gyülekezet. Az Igazgatótanács február végén áthelyezte a lelkipásztort azzal az indokkal, hogy személye a gyülekezetben szakadást idézett elő. A tanfegyelem kérdésében most indult a kivizsgálás. Akkor lehet csak világos képet látni, amikor a kivizsgálás megtörtént. - Van egy másik mozgalom is, amelyet egy amerikai evangelizátor kezdeményezett. Új gyülekezeteket próbáltak létesíteni, de egész Erdélyben száz, százhúsz lelket tudtak csak toborozni. - A mozgalmak jelzik, hogy szükség van a megújulásra az egyházban, de ez egészséges megújulás legyen. /Papp Annamária: Szükség van megújulásra. Beszélgetés dr. Csiha Kálmánnal, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"

Ápr. 7-én összeült a Romániai Református Egyház Zsinata. A zsinati munkáról Sipos Miklós szatmári református esperes elmondta, hogy közleményt adtak ki, mely szerint a zsinat elfogadta az új Kánont, ennek része az új Fegyelmi Szabályzat. Átiratot fogalmaztak meg az egyházügyi törvénykezéssel kapcsolatosan, valamint az egyházi ingatlanok és iskoláink ügyében. A zsinaton foglakoztak a CE Szövetség új - jelenleg sem kielégítő - Alapszabályzatának kérdésével is. /(kereskényi): Ülésezett a Romániai Református Egyház Zsinata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./

"A református egyházon belül jelentkező különböző szakadár irányzatok elterjedéséről, az Erdély-szerte egyre nagyobb teret hódító vallási irányzatokról, mozgalmakról kérdezte a Szabadság Tőkés László püspök véleményét. Elmondta, hogy konfrontáció akkor következett be, amikor a Rapp-féle miskolci Missziós Iskola elkezdte tevékenységét. A legvadabb fundamentalista egyházellenes hangot ütötték meg, a református gyülekezetekbe körleveleket küldtek szét, amelyekben valósággal kiátkozták mind Tőkés Lászlót, mind Csiha Kálmán püspököt. Egyik fő vádjuk az volt, hogy "paráználkodunk" a római katolikus, evangélikus és unitárius egyházakkal való ökumeniában. Jelenleg öt-hat mikroközösségük tengődik Erdélyben. Nem lehet a dollárból hitet melengetni - jegyezte meg a püspök. A CE-szövetséggel hét-nyolc éven keresztül türelmes küzdelmet, párbeszédet folytattak. Végül a CE 1998-ban hivatalos levélben, illetve egyesületi határozatban megtagadták a református egyház joghatóságának elismerését. Nem tanbelileg, hanem egyházjogi szempontból támadtak ellentétek. "Az 1989 után beindult és elszaporodott vallási irányzatok úgy fonódnak az egyház testére, mint a fagyöngy." Ezek az új mozgalmak nem tartanak igényt az egyház egészére. Ők a kevesek, a hitbeli elit karizmatikus körére szorítkoznak. Tőkés László úgy látja, hogy bomlasztják a közösséget. Akarva-akaratlanul 1998-ban egymással összeugrasztották a Királyhágómelléki és az Erdélyi Egyházkerületet, valóságos internetháborút folytattak a Királyhágómelléki Egyházkerület ellen és fellármázták az egész nyugati sajtót, hogy itt vallásüldözés folyik. - Az új mozgalmak többsége saját diakóniai intézetet, könyvkiadót, újságot indít, és nem kívánja a hagyományos történelmi református népegyház keretében végezni a hitbeli megújítást. - El kell ismerni, hogy vannak valós egyházi hiányosságok és az ezekkel szemben jogos a megnyilvánuló elégedetlenség, állapította meg a püspök. Az intézményes egyház jellegéből fakadó a nehézkessége. Az egyházon belül lehet is lehet javítani a helyzeten. - Mindegyik mozgalomnak vannak elismerésre méltó vonásai. Nem is a tanításukkal van baj, hanem azzal az emberi attitűddel, "amelyet néhány meghatározó karizmatikus személy képvisel." Ezeknél a csoportosulásoknál erőteljes a szubjektív személyi függőség. /Papp Annamária: "Nem lehet a dollárból hitet melengetni" Beszélgetés Tőkés László püspökkel. = Szabadság (Kolozsvár), 2000. ápr. 19., folyt.: ápr. 20./"

Tőkés István vitába szállt Adorján Kálmán megállapításával /Semper reformari - Interjú Adorján Kálmán református lelkésszel, Szabadság , máj. 16./. Adorján Kálmán szerint a CE Szövetség tagjainak nagy árat kellett fizetniük a múltban, mert azt több évi börtönre ítéltek lelkipásztorokat és egyszerű gyülekezeti tagokat koholt vádak alapján, buzgóságuk miatt. Az "egyházi vezetés nem melléjük, hanem a kommunista rendszer mellé állt." Tőkés István szerint ez nem egészen így volt, nem álltak ki határozottan a CE ellen. /Tőkés István: A holtak védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Az elkövetkező két évben 5-5 millió euróval támogatják PHARE-alapokból a magyar és a román határ menti megyék határon átnyúló együttműködési programját (CBC) - tájékoztatott Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. A regionális együttműködést támogató németországi LACE szövetség rendezésében tanácskozást rendeztek Temesvárott a magyar-román határtérségben megvalósuló CBS-programról. A találkozón részt vettek az érintett négy-négy magyar és román megye, a békéscsabai és az aradi PHARE-irodák, a kereskedelmi kamarák és a regionális fejlesztési társaságok képviselői és a polgármesterek. A legsürgetőbb teendőnek a csanád-kiszombori új határátkelő megnyitását tartják. Erre a pénz már rendelkezésre áll, a tervek szerint jövőre megkezdik és be is fejezik a kivitelezést. A csanád-kiszombori határátkelő megnyitásával közvetlen közúti összeköttetés nyílik a romániai Temes megye és Magyarország között. Napirenden szerepelnek környezetfejlesztési, árvízvédelmi vállalkozások is. /Határon átnyúló magyar-román együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Szept. 16-án Erdély minden részéből, Magyarországról és számos nyugati államból egybesereglett sokaság részvételével avatták fel Nagyvárad legújabb szeretetotthonát. A háromszintes (alagsort, földszintet és emeletet magában foglaló) épület a CE (Krisztusért és Egyházért) Szövetség soktevékenységű centruma. A Bethánia-ház ünnepélyes megnyitása alkalmából ifj. Adorján Kálmán lelkipásztor hirdetett igét. Az árva és elhagyott gyermekek otthonába egyelőre hét gyermeket fogadtak be, később tizenhat fősre bővítik a menhelyet. A Bethánia Központ folytatja az úgynevezett "utcagyerek-akciót": ősztől tavaszig kétnaponta meleg teát és szendvicseket osztogatnak, szombaton egész napos programot kínálnak, havonta rendszeres segélyben részesítik a szegény sorsú nagycsaládokat, és távlati elképzeléseik között szerepel egy napközi otthonnak, egy 150 fős ingyenkonyhának, valamint egy öregek otthonának a beindítása is. /Szilágyi Aladár: Új szociális központ Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 18./

A Nagykároly és Vidéke regionális hetilap a szűkebb pátria életére helyezi a hangsúlyt: betekintést nyújt a Nagykároly Napok 2000, a Kölcsey-ünnepség, avagy a Mezőpetri Napok eseményforgatagába. A Besztercei Híradó (közéleti havilap, júniusi és júliusi szám) a helyi és összmagyar hagyományok ápolása vonalán halad tartalma összeállításakor. Hírt adott például a magyarnemegyeiek világtalálkozójáról és a cegőtelkei Cserhalom Művelődési Egyesület tevékenységéről. A Civil Fórum (civil társadalmi havilap, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványa, július- augusztusi szám) foglalkozott a civil szféra finanszírozásának lehetőségeivel, a Székelyföldi Civil Fórummal és a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal programjával. Az Önkormányzati Hírlevél (RMDSZ-kiadvány, szeptember 1-jei és 18-i szám) aktuális pályázati kiírásokat is tartalmaz, továbbá Pete István mezőgazdasági államtitkár tájékoztatott a SAPARD-programról. A Kis Tükör (református missziói lap, a romániai CE Szövetség kiadványa, szeptemberi szám) az oroszországi evangélikusokról adott beszámolót. A Barátság-Prietenie (a pécsi alapítású Magyar-Román Baráti Társaság lapja, augusztusi szám) Göncz Árpád volt köztársasági elnök életútját ismertette. /Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

A Kolozsváron működő Református Tanárképző Fakultás 1990-ben alakult. A két éve hivatalban levő dékánt, dr. Molnár János professzor adott tájékoztatást. A fakultás 1990-ben a Protestáns Teológiai Intézet fakultásaként kezdte működését kolozsvári és marosvásárhelyi tagozattal. Működési szabályzat, kidolgozott tanmenet nélkül beindított fakultás éveken keresztül akkreditálás nélkül működött. A kibocsátott diplomákat sehol sem ismerték el, a végzett hallgatóknak 1996-1998 között először szelekciós vizsgát, majd újból államvizsgát kellett tenniük a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A tanárképző az 1993/1994-es tanévet az egyetem fakultásaként kezdte az Erdélyi Református Egyházkerület és a tudományegyetem képviselői által aláírt egyezmény értelmében. Ezzel a fakultás teljes egészében az egyetem részévé vált. A tanárképzőn a látogatás nélküli fakultáson 191 diák végzett, ezek közül 147 letette a törvény által előírt szelekciós vizsgát, újból államvizsgázott. Az egyetem keretében működő fakultáson eddig végzett 101 hallgató, jelenleg tanul 226. Az A szak mindenki részére a vallástanári, a B szak szabadon választható - magyar, német, angol, francia nyelv és irodalom, néprajz, szociális asszisztencia, az 1999/2000-es tanévtől a történelem is. - Az egyetemi charta alapján létrehozták a kari tanácsot, és pótolták az ügyviteli hiányokat: matrikulák, iktatókönyv, irattár, katalógusok, analitikus programok. Idén áprilisra elkészült a fakultás akkreditációs iratcsomója, amelyet még nem adtak le. Most már biztosítani tudják azt az oktatási szintet, amelyet a kettős képesítést nyújtó fakultások egyetemi normatívája megkövetel. Három szakon - történelem, bibliai tudományok és valláspedagógia - mesterképzés is indult. - Az egyházban ellenséges vélemény alakult ki a fakultással szemben, de Molnár János hangsúlyozta, hogy ennek nincs reális alapja. Az ellenérzések személyi ellentétekből származnak. Szerinte az egyházi vezetés nem tette meg azokat a lépéseket, amelyek tisztáznák és eloszlatnák a nézeteltéréséket. A fakultáson nincs ellenteológia, sem céés /CE Szövetség/ teológia. - Gondot okoz az épülethiány. Jelenleg a fakultás a teológia épületében működik. A teológia rektora, Kovács László Attila az utóbbi két évben lehetővé tette a teológia tantermeiben a délutáni és esti oktatást. - Az egyházkerület és Sapientia Alapítvány között nem történt semmilyen megegyezés. Molnár János azt szeretné, hogy az egyházkormányzat ne tekintse mostohagyermekének a fakultást, hanem édesgyermekének, miként a teológiát, az asszisztensképzőt vagy akármelyik kollégiumot, hisz ezt a tanárképzőt is az egyház hozta létre. /Somogyi Botond: Nem lehetünk egymás ellenségei. Az egyház nem mondhat le az értelmiségiekről. Interjú a Református Tanárképző Fakultás dékánjával, dr. Molnár János professzorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Dec. 13-án Fugyivásárhelyen fórumot tartott az Egyházunk Megújulásáért Közösség. Bemutatták kilencpontos programtervezetüket. A kezdeményezők úgy vélik, a református egyháznak nem politikai, hanem szellemi szerepet kell betöltenie a magyar nemzeti közösség életében. Hosszú távú program nélkül a református egyház "a divatos populista szólamok, valamint az egyéni hatalmi törekvések gettópolitikájának áldozatává válik″. Az egység érdekében a református egyháznak rendeznie kell viszonyát az Erdélyi Egyházkerülettel, illetve a Protestáns Teológiai Intézettel. Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor kifejtette, az összejövetelre meghívták az egyházkerület előjáróit is, de Tőkés László püspök azt válaszolta, nem kíván elmenni a fórumra. Az egyházkerület dec. 18-i igazgatótanácsán napirendi pontként szerepel a Megújulási Közösség kérdése. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora a Krónikának kifejtette, az egyházkerület nem ért egyet azzal a célkitűzéssel, amelyet az Egyházunk Megújulásáért Közösség felvállalt. /Fórumot tartott az Egyházunk Megújulásáért Közösség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./ A fórumonon Balogh Barnabás lelkész elmondta, azért vannak itt, ″hogy az Isten igazsága mellé álljunk.″ Kállay László tiszteletes szerint a találkozó akár a ″parciális zsinat″ elnevezést is kaphatta volna, mert az a kérdés: miként lehet változtatni mindazon, ami nem méltó az egyházhoz. ″Úgy érezzük, itt az egyház elhajlott a küldetésétől, a valóságtól, a szeretetben járástól.″ Ez nem egy szeparatista társaság, jelezte. A programtervezetről elhangzott, hogy a szöveg megfogalmazásakor az érintettek beleegyezésével felhasználták az Erdélyi Református Egyházkerület kedden megválasztott püspöke, Pap Géza, valamint munkatársai, Ötvös József és Kató Béla egyházi programjának egyes részeit. A programtervezet szerint az egyházkerületben az evangéliumi megújulás helyét átvette a politikai manifesztációk sorozata. Fontosnak tartják a kegyességi mozgalmak, így a CE Szövetség integrálását, ugyanakkor a szektás megnyilvánulások elleni fellépést. A többször is szót kérő résztvevők parttalanná tették a vitát A találkozón 34 lelkész, 21 gondnok, illetve presbiter, valamint 20 egyháztag vett részt. A találkozó résztvevői végezetül öttagú ügyvezető testületet választottak a megújulási közösség ügyeinek képviseletére, s a véglegesített program mellé rövid beadványt fogalmaztak, hogy a két szöveget az egyházkerület igazgatótanácsa elé terjesszék. /Szűcs László: Van másik hang a Királyhágómelléken. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14./

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa és esperesi kollégiuma a Református Megújulási Közösség ügyét a február 2-án sorra kerülő rendkívüli bővített egyházkerületi közgyűlés elé terjeszti - olvasható az egyházkerület dec. 19-i állásfoglalásában, amelynek közzétételére azért került csupán most sor, mivel az ünnepekre való tekintettel az egyházkerület vezetősége korábban hírzárlatot rendelt el. Az állásfoglalás visszautasítja ″a megújulás örve alatt″ fellépő egyházi személyek felhívásában megfogalmazott rágalmakat és vádaskodásokat. A ″megújulást hirdetők magatartásukkal és akciózásukkal súlyosan veszélyeztetik az egyház egységét, valamint az egyházkerület törvényes rendjét és békéjét″. Aggodalommal vették tudomásul, hogy a fugyivásárhelyi fórum tanácskozásaiba a magát a református egyház joghatóságai alól kivonó CE Szövetség képviselői is bekapcsolódtak. Másfelől Szilágyi László, többrendbéli súlyos fegyelmi vétség miatt fegyelmi eljárás alatt álló és állásából felfüggesztett misztótfalui lelkipásztor ülősztrájkja, illetve provokatív magatartása vet rossz fényt a megújulásról elnevezett fugyivásárhelyi megmozdulásra. Fontos az egyháznak a reformáció szellemében való szüntelen megújulása, de ez semmiképpen sem járhat a törvényes rend megbontásával. Az állásfoglalás síkra szállt az egyházkerület törvényes testületei és törvényesen megválasztott vezetői védelmében. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület visszautasítja a Református Megújulási Közösség vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./"

"Az első magyar nyelvű internetlap Erdélyben, az Élő Erdély (http://www.hhrf.org/erdely) 1998 nyarán indult, emlékezett vissza a kezdetre Simon Attila, aki a kezdeményezők között volt. Nem volt a hátuk mögött sem internetes cég, sem alapítvány vagy egyesület, sem párt, sem szerkesztőség. Az Internettó Transylvaniae-t (http://www.nextra.ro/internetto/) az akkori csíkszeredai legnagyobb internetszolgáltató, a Nextra indította. Később a Nextra adott az Élő Erdélynek ingyenes béreltvonalas hozzáférést vagy egy évig. Az első erdélyi magyar webhelyet hárman indították: Sándor Levente grafikus-programozó, Gálfi Péter, aki a szervert biztosította és Simon Attila. Gálfi Péternek akkor már sikeresnek mondható román nyelvű weblapja volt, a Ce este nou pe webul romanesc? (http://www.plus.ro), amely hetente a román webvilág újdonságait mutatta be, hírlevelére több száz webmester iratkozott fel. Gálfi Péter lapja, amely aztán angol nyelvterületre összpontosított, és partnerprogramokra (affiliate programs) épített, webes boltot működtetett, egy másik olyan sikersztori, amelynek tulajdonosa csíkszeredai, de amelyről Csíkszeredában szinte senki sem tud. A koncepció az volt, hogy össze kell gyűjteni egy helyre az információkat, azokat a híranyagokat Erdélyről, amelyeket különben tíz újság átböngészésével kellene megkeresni. Székely Dénes elindította a Csíkszereda Honlapja http://clmc.topnet.ro című honlapot. - Simon Attila a Könyvjelző nevű, kéthavonta megjelenő, első országos, erdélyi magyar könyvszakmai folyóiratot is internetre vitte (a folyóiratot maga alapította, főszerkesztette, szerkesztette, tördelte és postázta), és többen jelezték, hogy vásárolnának is a könyvekből. A legújabb könyvek meg is vásárolhatók. Mai napig a könyveladásból befolyt nagyon kevés összeg az Élő Erdély anyagi alapja. - Sokan olvasták például annak idején a Funar-korszak Kolozsváron a helyi sajtó tükrében című könyvet az Olvasmány rovatban, amelyet ő digitalizált és osztott meg a Magyar Elektronikus Könyvtárral is, és amely tudta szerint az első ilyen nagyméretű munka volt Erdélyben (több mint 400 oldalas könyvről van szó!). /Gergely Tamás: Internetcsinálók. Erdélyben az elsők. Interjú SIMON ATTILÁ-val. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 11./"

Kádár Géza zilahi református lelkipásztor száz éve, 1903. okt. 31-én a zilahi Wesselényi Református Kollégiumban megalapította a Krisztusért és Egyházáért Szövetséget (CE). A mai zilahi CE szövetségesek ezt a hagyományt ápolják nemcsak Zilahon, hanem a Partiumban. Minden hónap első keddjén összegyűlnek Csendes Napon, imádkozni. Legutóbb február 3-án gyűltek össze a zilahi CE-Parmenas által működtetett CE-Házban, ahol Gáspár Attila tartott előadást Kádár Géza életéről és munkásságáról. A hagyományos Csendes Napokat Kádár Géza indította el, majd lelkipásztorok folytatták, akik közül sokat 1958-ban, és tíz, tizenöt, húsz évi börtönre ítéltek. /Gáspár Attila: Kádár Géza termet avattak Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Mihály Emőke, a kolozsvári Kis Tükör felelős szerkesztője közölte, hogy majdnem 1200 előfizetője van a lapnak Romániában, és kb. 200 Magyarországon. Azonkívül 250 olyan személynek küldik rendszeresen, akik anyagi helyzetük miatt nem tudnák megvásárolni. Szabadeladásban kevés helyen kapható, többnyire csak templomokban. Egyedül Kolozsváron árusítják standokon. A Kis Tükör református missziói lap, a CE lapja.  A folyóiratot több mint tíz éve indították el. A református egyház és a CE kapcsolata nem mindig felhőtlen. /Fábián Tibor: Családi lap “éhes” embereknek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 13./ A CE Szövetség református kegyességi irányzat.