Pert kezdeményezett az SZNT az ortodox egyháznak ajándékozott kovásznai szálloda miatt
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére huszonegy kovásznai és sepsiszentgyörgyi állampolgár pert indít a kormány ellen, mivel diszkriminatívnak és törvényellenesnek tartják, hogy a kabinet tavaly év végén a kovásznai Fenyő Szállodát az ortodox egyháznak ajándékozta – közölte csütörtökön az SZNT.
Az indoklás szerint az ortodox egyház ezáltal egy olyan ingatlan birtokába jutott, amely nem vallási célokat szolgál, miközben a magyar történelmi egyházak államosított ingatlanjaik többségét nem kapták vissza.
A kormány tavaly december 18-án hozott sürgősségi rendeletet arról, hogy az állami protokollalaptól "a Vallásügyi Államtitkárság kezelésébe, Hargita és Kovászna Ortodox Püspökségének" juttatja a kovásznai Tündérvölgyben álló, ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkező hatemeletes, 89 szobás, kétcsillagos szállodát.
A rendelet indoklásában a kormány "a román állam alapvető intézménye, a román nép nemzeti identitásának megőrzésében lényegbevágó szerepet játszó Román Ortodox Egyház támogatásának szükségszerűségére" hivatkozott.
A felperesek szerint a sürgősségi kormányhatározat súlyosan sérti a vallásszabadságról és az egyházak működéséről szóló törvényt. A kereset egyebek mellett arra a törvénycikkelyre hivatkozik, miszerint "a felekezetek egyenlőek a törvény és a hatóságok előtt. Az állam nem részesít előnyben egyetlen vallásfelekezetet sem, és nem tűri meg valamely vallásfelekezet kiváltságos kezelését, illetve hátrányos megkülönböztetését."
Az SZNT emlékeztet arra, hogy Kovászna városában az ortodox vallásúak aránya alig haladja meg 21 százalékot.
A felperesek ugyanakkor panaszt tettek az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál – olvasható az SZNT közleményében. Népújság (Marosvásárhely)

Román gyolcsing és zászlóözön Háromszéken
Román népviseletbe öltözve mentek kedden dolgozni a Kovászna megyei prefektúra alkalmazottai, a hagyományos gyolcsing napját ünnepelve.
Csütörtökön már a román trikolór napját tartják, és teleszórják piros-sárga-kék cédulákkal Sepsiszentgyörgy utcáit. A gyolcsing napját egy internetes közösség kezdeményezte tavaly, a prefektúra pedig idén a helyi román napilappal közösen versenyt hirdetett a Facebookon, hogy a polgárok olyan képeket töltsenek fel az oldalára, melyen ezt a ruhadarabot viselik.
A kezdeményező Marius Popică prefektus úgy nyilatkozott, az ősi viselet, a hagyományok őrzése büszkeség és kötelesség, az autentikus értékeket népszerűsíteni kell. „A gyolcsing napja jó alkalom arra, hogy megmutassuk, jó románok és jó hagyományőrzők vagyunk, anélkül, hogy bárkit is zavarnánk” – mondta Popică.
Csütörtökön, a román zászló napján a prefektúra szervezésében a román katona szobránál tartanak ceremóniát, felvonnak egy román zászlót, amit egy kisrepülőből kiugró ejtőernyős visz majd, a rendezvény végén pedig szintén repülőből teleszórják a várost román nemzeti színű papírlapokkal. A Kovászna városi Iustinian Teculescu Egyesület felhívást intézett, hogy minden román tűzze ki a román zászlót, így mutassák ki megbecsülésüket a „nemzeti szimbólumok, a román nép múltja iránt”.
Mint ismeretes, Ioan Selejan érsek éppen egy éve jelentette be, hogy a Hargita–Kovászna megyei ortodox püspökség két kilométer hosszú trikolór színű vásznat vásárolt, melyből több ezer zászlót készítenek, több százat már ingyen szétosztottak a két székely megyében.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Kampány és tabudöntögetés
Tabukat akar döntögetni a magyar–román kapcsolatokban Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke – legalábbis államfő-választási kampánynyitó beszédében azt mondta: a szövetség a két nép közötti kapcsolatot feszélyező tabuk felszámolását tűzte ki célul.
Ennek egyik legfőbb elemeként azt említette meg, hogy meg kell értetni a románokkal: az autonómia nem egyenlő az elszakadással, ráadásul a románok már 1918-ban, a gyulafehérvári nyilatkozatban megígérték az önrendelkezést. „Hiszem, hogy akkor lesz erős ez az ország, amikor ezt a kérdést úgy rendezi, hogy mi, magyarok legyünk elégedettek vele, és ne mások mondják, hogy példaértékűen megoldották a kisebbségi kérdést” – mondta az RMDSZ elnöke.
Előremenekül az RMDSZ
Vagyis a politikus megerősítette, hogy a szövetség kampánykommunikációjának központi eleme az autonómia lesz, az képezi a magyarok körében tervezett korteshadjáratuk alapját.
Mindezt előrevetítette, hogy a hosszú hónapok óta halogatott székelyföldi autonómiatervezetet is csupán néhány héttel a hivatalos kampányrajt kezdete előtt mutatták be, olyan időszakban, amikor igazából már mindegyik párt, illetve jelölt teljes gőzzel kampányol.
A tény attól érdekes, hogy az RMDSZ mindezt kormánypozícióból teszi, miközben kormányzati partnere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői, Victor Ponta pártelnök-miniszterelnök és Liviu Dragnea mi­niszterelnök-helyettes is leszögezték – előbbi enyhébben fogalmazva, utóbbi egyértelműen –: nem támogatja az autonómiát.
Az RMDSZ bírálói, elsősorban pedig két politikai riválisa, az EMNP és az MPP több ízben is felrótták a szövetségnek, hogy rendszerint csak választási kampányok idején veszi elő az autonómia ügyét. Ebben jórészt igazuk is van, a mostani eset is jól illeszkedik ebbe a sorba. Ugyanakkor az, hogy most ennyire „ráállt” a témára, és még egy közel száz cikkelyes törvényjavaslatot is kidolgozott a Székelyföld autonómiájáról, annak a jele, hogy a körülmények valamelyest mások, mint a korábbi alkalmakkor.
Egyrészt kormányzati megvalósításokkal nem vagy csak alig tudnak kampányolni, a márciusi koalíciós szerződésben foglalt kisebbségi témák közül igazából semmit sem teljesített a PSD. Nem rendeződött a MOGYE magyar főtanszékeinek ügye – sőt az illetékes PSD-s tárca nélküli miniszter a magyarellenes egyetemi vezetés álláspontját tette a magáévá –, továbbra is problémás a hivatalos anyanyelvhasználat és a kisebbségi nemzeti jelképek használatának ügye.
A másik nyomós ok az, hogy Kelemen Hunornak a rendszerváltás óta először magyar ellenfele is van: az autonomista, regionalizáció- és föderalizációpárti EMNP-nek is sikerült a szükséges 200 ezer támogatói aláírást összegyűjtenie, így elindul a megmérettetésen a párt alelnöke, Szilágyi Zsolt is. Az RMDSZ-nek ebben a helyzetben egyfajta előremenekülést jelent az autonómiastatútum, illetve az autonómia ügyének központi kampánytémává emelése, mivel vélhetően ebben látja annak a lehetőségét, hogy ne maradjon le riválisai mögött az autonómiaküzdelemben.
A kérdés most az, hogy a kampány lejártával mi lesz az autonómiatervezet sorsa, és mennyire marad az RMDSZ kommunikációjának része az autonómia. A szövetség már jelezte: nem akarja elsietni a tervezet parlamenti benyújtását, amivel annyiban igaza van, hogy a felfokozott kampányhangulatban a román pártok, amelyek egyike sem akarja magára vállalni a „nemzetárulás” ódiumát, valószínűleg olvasatlanul, érdemi vita nélkül söpörnék le az asztalról.
Az önrendelkezés melletti elkötelezettség mércéje az lesz, mennyire áll ki a statútum mellett ezt követően, milyen mértékben hajlandó elfogadni az érdemi, valóban jobbító szándékú kritikát akár riválisai részéről is, és hogy november közepe után milyen mértékben lesz majd az RMDSZ politikájának központi eleme az autonómia ügye.
Bukaresti ellentámadás a statútum közzététele után
A bukaresti kormányreakciók azt jelzik: a PSD-t a legkevésbé sem „hatotta meg” koalíciós partnere, az RMDSZ autonómiatervezete, és esze ágában sincs bármilyen formában is támogatni a magyar önrendelkezési igényeket. Sőt a Victor Ponta kormányfő részéről elhangzott kijelentés után – miszerint nem támogatja az autonómiát – Titus Corlăţean külügyminiszter gyakorlatilag „ellentámadás” számba menő kijelentést tett, amikor arról beszélt: a kormánynak támogatnia kell a székelyföldi románok nemzeti identitásának megőrzését.
Corlăţean azon a csíkszeredai rendezvényen, amelyen a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség létrehozásának huszadik évfordulóját ünnepelték a helyi románok, konkrétan azt mondta: a székelyföldi románoknak is vannak jogaik, amelyeket tiszteletben kell tartani, mivel ők is Románia polgárai, egy olyan „anyaországé”, amelynek egységét és stabilitását továbbra is meg kell őrizni.
Érdemes odafigyelni a külügyminiszter szóhasználatára. „Anyaországról”, valamint a székelyföldi románok nemzeti identitásának megőrzéséről beszélt, mintha olyan területről lenne szó, amely nem a román állam fennhatósága alá tartozik, az ott élő románok pedig idegen megszállás alatt sínylődnek. Corlăţean tehát úgy próbálja meg beállítani a helyzetet, mintha Románia területén már ma is egy olyan Székelyföld létezne, ahol a románokat elnyomja a helyi többség – azaz a magyarok, olyannyira, hogy már „az anyaország” beavatkozása szükséges a román identitás elvesztésének megakadályozására.
Nem kicsit cinikus és nem kicsit veszélyes kijelentésről van szó. A román kormány egyik tagja azt állítja: a bukaresti kabinet, a román állam nem tartja maradéktalanul ellenőrzése alatt a Székelyföldet, ezért fokozottabb ottani központi szerepvállalást sürget a románok védelmében. Ezzel már eleve még inkább a székelyföldi autonómiatörekvések ellen hangolja a hazai és a nemzetközi közvéleményt – hiszen a külügyminiszter logikája mentén ha már most ilyen a helyzet a Székelyföldön, akkor az autonómia esetleges megadása esetén a sorsuk még sanyarúbbra fordulna.
Másrészt pedig megalapozhat egy agresszív román terjeszkedési politikát az egyik legnagyobb, magyar többségű régióban. Előfordulhat persze, hogy csupán az államfő-választási kampány részének tekintendő kijelentésről van szó, de arról is, hogy a székelyföldi románok elleni „elnyomás” hangoztatásával kísérel meg Bukarest egyrészt minden magyar önrendelkezési törekvést elfojtani, másrészt azt igazolni, hogy miért szükséges esetleg nagyobb rendőri, csendőri jelenlét a Székelyföldön, és hogy miért kap az ottani román közösség és az ortodox egyház aránytalanul nagyobb támogatást. Ilyen körülmények között a magyar közösségnek is lépnie kell.
Az autonómia románok körében való megismertetését célzó kommunikációs stratégia szükséges, amelynek alapvető elemét kell képeznie annak, hogy a székelyföldi román közösségnek sem most, sem a megvalósítani kívánt önrendelkezés esetén nem csorbul semmilyen joga.
Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport
Krónika (Kolozsvár)

Kivételezett az ortodox egyház
A kovásznai Tündérvölgyben lévő Fenyő Szállodával lepte meg az „angyal” a Hargita-Kovászna Ortodox Püspökséget tavaly karácsonyra.
A korábban az állami protokollalaphoz tartozó ingatlan sürgősségi kormányrendelettel került az egyház vagyonkezelésébe, átvétele óta jelentős felújítási munkálatokat végzett az új tulajdonos. A sürgősségi kormányrendeletet a brassói táblabíróságon és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál is megtámadták. Brassóban az ügyet hétfőn tárgyalták, a döntés szerint az alkotmánybírósághoz továbbították a dossziét.
A 2013/114-es sürgősségi kormányrendelet állami magántulajdonból, az állami protokollalap kezeléséből ugyancsak állami magántulajdonban, a felekezetek államtitkárságának, célirányosan Hargita és Kovászna megye Ortodox Püspökségének kezelésébe adta a szállodai célokra épült ingatlant. Parkkal, sportpályákkal, legelővel, borvízforrással, mofettával, kezelőközponttal együtt. A kormány adománya szemet szúró, felháborító, megkülönböztetett módon emeli ki az ortodox egyházat, hisz a helyi történelmi felekezetek hasonló ajándékban nem részesültek – véli Gazda Zoltán. Elhatározta, jogi úton támadja meg a sürgősségi kormányrendeletet. Sikerült további húsz magánszemélyt (kovásznaiak és sepsiszentgyörgyiek), mellettük a kovásznai két református egyházközösséget, a sepsiszentgyörgyi unitárius egyház kovásznai filiáját is meggyőznie az ügy fontosságáról (szerette volna, ha a katolikus egyház és az önkormányzat is a felperesek között van, de ezt nem vállalták – jegyezte meg Gazda), és pert indítottak a brassói táblabíróságon. A hétfői tárgyaláson a bírák úgy döntöttek, az ügyet az alkotmánybírósághoz továbbítják. A felperesek brassói ügyvédje szerint ez jó jel, azt mutatja, ténylegesen foglalkoznak az üggyel – mondotta Gazda. Elégedetlenek a válasszal
A perrel párhuzamosan a Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (ODT) is panaszt tettek. A hivatal írásos válaszában tudatja: nem tartják diszkriminatívnak a sürgősségi kormányrendeletet, mivel nincs viszonyítási alapjuk. Ugyanakkor azt is leírták: tudják, hogy az ügyben jogi eljárást is kezdeményeztek, az igazságszolgáltatásra bízzák a döntést. Alátámasztásként így fogalmaztak: úgy vélik, hogy az ortodox egyház – a román állam alapvető intézménye – lényeges szereppel bír a román identitás megőrzésében. Ugyanezzel a mondattal támasztották alá a tulajdonosváltás szükségességét a megtámadott jogszabályban is. Az ODT válasza nem elégítette ki a panaszosokat. A huszonegy magánszemély részéről újabb beadványt, fellebbezést iktattak, bővített átiratban. Nem valószínű, hogy az ortodox egyház ellenében kapjanak választ, de az ügyet semmiképp nem hagyják abba. Mivel magánszemélyekként tettek panaszt, további lépésként a Strasbourgi Emberjogi Bizottsághoz is fordulhatnak – körvonalazta a lehetséges fejleményeket Gazda. Titok Sepsikőröspatakon
Az ODT-tól kapott válaszlevélhez csatolták azoknak az ingatlanoknak a listáját, melyeket az ortodox egyház kapott vagyonkezelésébe. Gazda pontatlannak, hiányosnak ítéli meg a listát, melyben öt létesítményről van szó. Egy-egy Gorj, Suceava és Ialomiţa megyében, kettő Kovászna megyében. Mint kiderült, a Fenyő Szálló tavalyi átruházása mellett 2011-ben, a 2011/902-es kormányrendelettel egy sepsikőröspataki ingatlant is megkapott az ortodox egyház. Utánanéztünk, az ingatlan korábban a Román Hírszerző Szolgálat kezelésében volt. 595 négyzetméteres telekből, kétszintes, 44,5 négyzetméter alapterületű, 89 négyzetméter teljes felületből álló ingatlanról van szó. 2011. március 10-én (296-os sz. átirattal) kérte a püspökség az ingatlant a hírszerzőktől hátrányos helyzetű családok elszállásolása, szociokulturális tevékenységek céljára. A kérés gyorsan megoldódott, április 28-án a 490. sz. átirattal az egyház elfogadta, hogy kormányhatározat döntsön az ingatlan átruházásáról. A kormányhatározat szeptember elejére meg is született. Minderről hivatalos iratok tanúskodnak, az viszont szinte hihetetlen, hogy az átruházásról semmit nem tudnak még ma sem Kőröspatakon. Tegnap Ana Diana Panaite jegyzőnőt kérdeztük – ő 2011-ben is tisztségben volt –, de azt mondta, nem tud róla, hogy az ortodox egyháznak adminisztrációban lévő vagyona lenne Kőröspatakon, a községi nyilvántartásban sem szerepel. Kisgyörgy Sándor polgármester is meglepődött: semmit nem tud községbeli ortodox egyházi fennhatóságú tulajdonról, mi több, azt sem sejtette, hogy korábban a hírszerző szolgálat kezelésében volt a község egyik ingatlanja... Mindennek utána kell járnia – jelentette ki. Újabb adomány
Az ortodox egyház kegyeit továbbra is keresi a kormány. Az elnökválasztási kampány dandárjában, a hétfői Hivatalos Közlönyben (745. sz.) jelent meg a 866-os határozat, mellyel Moldova és Bukovina Érseksége ingyenesen kapott tulajdonba a Ceahlău községhez tartozó Durău faluban hat villát és egy polivalens termet. A villák egyenként több mint 150 négyzetméteresek, a terem 4500 négyzetméter. Az ingatlanok eddig a felekezetek államtitkárságának kezelésében voltak, 1990-től az illető érsekség ingyenes használatában: idősek és ellátás nélküli személyek védelmére szakosodott létesítmény alapítására, ahol közhasznú kulturális eseményekre is sor kerülhet. Ezek az események a közmorál erősítését, a nemzeti és felekezeti megbékélést hivatottak szolgálni. A polivalens termet országos és nemzetközi ökumenikus központ működtetésére használhatta eddig is az érsekség – adta hírül a központi sajtó.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Diszkriminált a kormány a kovásznai Fenyő szálló átadásával
Egyhangúlag diszkriminatívnak nyilvánította az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD)  a kormány azon sürgősségi rendeletét, mellyel a kovásznai Fenyő szállót a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség tulajdonába utalta 2013 végén.
„Az Országos Diszkriminációellenes Tanács mintegy három hete hozott határozatot az ügyben, azonban az indoklás közzétételére pénteken került sor. Most közöljük ki a feleknek, a kormánynak és a huszonegy panaszosnak” – mondta el portálunknak Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CDND) elnöke. A döntés értelmében a kormány sürgősségi rendelete vallási alapon diszkriminált azáltal, hogy az ingatlant az ortodox egyház tulajdonába utalta, hiszen a vallástörvénynek és az alkotmánynak is az ellentmondva  hátrányos helyzetbe hozta a többi felekezetet. „Mi kértünk a kormánytól egy kimutatást arról, hogy adtak-e más egyházaknak is használatba ingatlanokat vagy más javakat, de ezt ők nem tudták bizonyítani. Ami érdekes ebben a döntésünkben az az, hogy egyhangúlag hoztuk meg” – emelte ki Asztalos.
„Mi nem tudunk megsemmisíteni sürgősségi kormányrendeleteket, mert erre nincs hatáskörünk, ezt csak az alkotmánybíróság tudja megtenni. Viszont véleményt mondhatunk. Álláspontunk szerint diszkriminatív a kormánynak az a gyakorlata, miszerint ingatlanokat ad át ingyenes használatra csak egy egyháznak. Diszkriminál a sürgősségi rendelet preambuluma is, hiszen indoklásában az áll, hogy a román ortodox egyház a román államnak egy alapvető intézménye, ez megszegi az állam semleges mivoltát a vallással és egyházakkal szemben. Orvosolnia kell a kormánynak az ügyet, de persze itt lesz alkotmánybírósági döntés is – fejtette ki Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke.
„Mi már akkor azt mondtuk, hogy nagyfokú diszkrimináció, hiszen a vallásügyi törvény és Románia alkotmánya is világosan kimondja, hogy megfelelő mértékben, de arányosan kell támogatni az ország különböző felekezeteket” – emlékeztetett Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke. Hozzátette: méltánytalanul aránytalan a magyarokkal szemben ami akkor történt, az egyházak arányosság elve alapján történő támogatásának figyelmen kívül hagyásának tekinthető ez a sürgősségi rendelet. Örvendünk annak, hogy végre van egy olyan hatóság, mely az igazat is kimondja - fejtette ki Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke portálunknak.
A diszkrimináció tilalmának érvényt kell szerezni – áll a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sajtószolgálatának közleményében. Emlékeztetnek, hogy az akkor kiadott közleményében Izsák Balázs azt javasolta a hátrányos helyzetbe hozott magyar egyházaknak, illetve azok kovásznai híveinek, hogy indítsanak pert a kormány ellen. A megszólítottak – Sepsiszéki Székely Tanácsa elnökének aktív közbenjárásával – annak megfelelően jártak el és közigazgatási bíróságon támadták meg a 114/2013-as Sürgősségi Kormányrendeletet, illetve a Diszkriminációellenes Országos Tanácsnál is panaszt tettek.
Ez utóbbi testület elnökének a tájékoztatása szerint helyt adtak a panasznak és megállapították, hogy a kormányrendelet diszkriminatív. Az SZNT szerint azonban a döntés felemás, amennyiben Asztalos Csaba azt nyilatkozta, hogy csak álláspontot fogalmaztak meg, ami jogi szempontból nem kötelező érvényű. „A vonatkozó jogszabály értelmében az Országos Diszkriminációellenes Tanács az elébe terjesztett megkeresések ügyében határozatot hoz, ami kötelező érvényű, ha az érintettek nem támadják meg bíróságon. Ez utóbbi esetben azonban a bíróság fog kötelező érvényű ítéletet hozni, tehát nem fordulhat elő olyan eset, hogy bárki a saját kénye-kedve szerint tartson be, avagy hagyjon figyelmen kívül egy diszkriminációs ügyben született határozatot vagy ítéletet” – jegyzi meg. Az SZNT úgy véli: „a Diszkriminációellenes Országos Tanácsnak fel kell hagynia a homályos, félreérthető megfogalmazások gyakorlatával, és a vonatkozó jogszabállyal összhangban, határozatban kell kimondania, hogy a 114/2013-as Sürgősségi Kormányrendelet diszkriminatív, ezért a kormány köteles azt visszavonni”.
A kovásznai Tündérvölgyben álló 89 szobás, több mint 9 millió lejes leltári értékű, kétcsillagos kezelőközpont átadása egyébként nagy felháborodást keltett a háromszéki közvéleményben és az épületadományozás diszkriminatív politikája ellen a magyar történelmi egyházak is felemelték szavukat.
Székelyhon.ro

Új ortodox érseke lesz Székelyföldnek
Ioan Selejan Hargita és Kovászna megyei ortodox érseket választotta meg Bánság metropolitájává keddi ülésén az ortodox egyház szent szinódusa. Az egyházvezetői tisztség Nicolae Corneanu temesvári érsek szeptember 28-án bekövetkezett halálával üresedett meg; a romániai ökumenikus mozgalom és vallásközi párbeszéd emblematikus alakjának tartott Corneanu közel 52 évig töltötte be ezt a funkciót.
A bukaresti patriarchátus közleménye szerint a keddi választáson hárman versengtek a metropolitai címért, Selejanon kívül a karánsebesi és a nagyváradi ortodox püspök.
Az első fordulóban egyikük sem szerezte meg a szinódus tagjai szavazatának felét plusz egy voksot, ezért újabb fordulót rendeztek, amelyen Ioan Selejan 26 szavazatot gyűjtött be a leadott 45-ből. Bánság új ortodox metropolitájának felszentelésére december 28-án kerül sor a temesvári görögkeleti katedrálisban, a ceremónián részt vesz Daniel pátriárka is.
Mindez azt jelenti, hogy hamarosan új egyházfő kerül a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség élére. Az 1951-ben Bihar megyében született Ioan Selejant 1994-ben nevezték ki püspöknek az ugyanabban az évben alakult, csíkszeredai székhelyű Hargita és Kovászna megyei püspökség élére. A székelyföldi románok szellemi vezetőjének tartott egyházfő 2009-ben kapta meg az érseki rangot Daniel pátriárkától.
Mintegy húszéves székelyföldi tevékenysége során a két megyében körülbelül 150 görögkeleti templomot újítottak fel, miközben közel félszáz új épült, továbbá kolostorok és kápolnák is létesültek. Miközben a két megyében mintegy százezer román nemzetiségű él, országos viszonylatban itt a legnagyobb az ortodox templomok sűrűsége a hívek lélekszámához viszonyítva.
Idén márciusban az Erdélyi Napló hetilapnak adott interjúban Selejan kijelentette, lezártnak tekinti a székelyföldi ortodox templomépítések fejezetét, egyháza a továbbiakban a szociális kérdésekre, az emberek megsegítésére kívánja helyezni a hangsúlyt. A területi autonómia gondolatát ellenző egyházfő az interjúban készségét fejezte ki arra, hogy részt vegyen a székelyföldi románság félelmeinek lebontását célzó román–magyar párbeszédben.
Krónika (Kolozsvár)

Kökösbácstelekre jobb idő köszön
Az 1968-as megyésítéskor Kökös községhez csatolták az addig önálló faluvezetéssel rendelkező közeli Kökösbácsteleket. A település lakói Kökös lakosságának egyharmadát teszik ki. Mondanunk sem kell: a lepergett évtizedek alatt Bácstelek minden gondját-baját Kökös önkormányzatának kellett megoldania. Ezek között kettő nagyon fontos volt: védeni a település lakóit, házait a Feketeügy állandó áradásai idején, bekötőutat építeni a faluig, mert a folyó áradásakor se ki, se be nem lehetett járni a településről. Azóta is a Feketeügy bal partján haladó védőgáton lehet elérni a falut. – Végre megszületett az új aszfaltozott bekötőút építéséről szóló szerződés. Az út 4,7 kilométer hosszú, átfogja az egész települést – tájékoztatott Silviu Tăraş kökösi alpolgármester. Ráfér a bácstelekiekre – hangsúlyozták a helyiek, mert a jelenlegi főutat megviselték az évtizedek, tele kátyúval. Folyó menti település, csupán két kis mellékutcája van, ezekre folyami kavicsburkolatot hordat a községvezetés. Bácstelket évtizedekig fenyegette az árvízveszély. Idén tavasszal felette alacsony a Feketeügy vízállása, amit eléggé nehéz megmagyarázni, annál is inkább, mivel a falu keleti szélén a Kárpát-kanyar területének vizeit és hólevét hozza a Feketeügybe az olykor háborgó Tatrang. Csakhogy nem volt nagyon vastag és állandó a hótakaró ezen a télen, a kevéske csapadékot részben beitta az ősszel szárazon elalvó talaj, s végül azt sem kell elfelejteni, hogy a Feketeügy vízgyűjtő területe csak közepes nagyságú. Évek óta gond az is, hogy eléggé megviselt állapotban van a település kultúrotthona, melynek egyik szobájában a falu óvodája működik. A tetőzetén egy adott pillanatban becsorgott az eső, szégyen, nem szégyen, a szülők költségén tették újra használhatóvá a termet. A baj gyökere, hogy a helybeli görögkeleti egyházközség azt állítja: a kultúrotthon épületét visszakapták, ám a tulajdonjogról szóló hivatalos okmányt nem tudta felmutatni a csíkszeredai központú Kovászna–Hargita ortodox püspökség, márpedig ezt kérte, kéri évek óta a bukaresti egyházi javakat visszaszolgáltató központi bizottság. A helyzet ilyetén alakulása miatt sem az egyházközségnek, sem pedig a kökösi önkormányzatnak nincsen joga, hogy befektessen az épület felújításába. Ha az óvodát átteszik a helybeli I–VIII. osztályos iskolába – ahol bőven volna hely –, összeomlik a kultúrotthon – érvelt az egyik bácsteleki tanácstag.
Megoldódni látszik a falu másik panasza is, a gyatra közvilágítás. Az izzótestek mintegy felét gazdaságos égőkkel cserélték ki. A villanyvállalat a családi villanyórákat kihelyezte a kapuk elé, s ezt követi hamarosan az egész közvilágítási hálózat cseréje.
A helybeli iskolában ottjártunkkor nagy volt a csend. Dermişek Rodica tanárnő fogadott. – Nincs különösebb okunk panaszra – mondta. Szerencsére az épület köztulajdon, s ha valami baj van, a kökösi önkormányzat azonnal intézkedik. A fűtés is rendben volt. Itt is csökkenőfélben a tanulólétszám, vannak összevont osztályaink is. A pedagógusok zöme ingázik, mindenki úgy oldja meg, ahogy tudja. Kökösbácstelek kiterjedt legelői miatt jelentős állatállománnyal rendelkezik, a termőföld és a jószág tartja el a lakosság nagy részét. Helyben, az egykori téesz területének egy részén sikeresen működik az Olteanu-féle pékség. A kökösi önkormányzat olyan mellékgazdaság létrehozását tervezte Bácsteleken – és be is jegyeztette –, amelynek nyereségéből közhasznú tevékenységet valósítanának meg a közeljövőben. Bácstelek Dobollóhoz tartozó népes puszta volt, amely 1920-ig Háromszék vármegye Sepsi járásának része volt. Bácstelek és Farkasvágótelep összevonásából alakult ki, 1925-ben az önálló község. 2002-ben lakóinak 98,9 százaléka román, 1,1 százaléka magyar volt. Első írásos említése 1909-ből való, tehát nagyon fiatal település. A helyi szájhagyomány szerint az 1700-as évek legelején egy Lungu nevű bács (juhpásztor) telepedett ide juhaival Hétfalu vidékéről, így lett a lassan növekedésnek indult lakótelek neve Bácstelek (Băcel). A családok száma 1835-ben 48 volt. Az idő teltével lakói is szaporodtak, közvetlen közelében alakult ki az egy ideig hozzá tartozó Márkosrét (Lunca Mărcuşului) település. Görögkeleti temploma 1885-ből való, azelőtt az itteni kisközösség Kökös, Bikfalva vagy Dobolló anyaegyházainak filiája volt. A templomot 1893-ban szentelték fel Szent Miklós tiszteletére. 25 méter magas harangtornya messzire ellátszik a vidéken. A bácsteleki románság görcsösen ragaszkodik népi hagyományaihoz. Figyelmet érdemel a legények hajnalozása, a karácsonyi kolindálás és a verses újévköszöntés.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ráduly még nem tudja, mihez kezd, Szőke dolgozna
Ráduly Róbert szerint a lemondási nyilatkozatában említett szekus világot a parlament tudja megszüntetni. A tisztségétől megváló csíkszeredai polgármester és Szőke Domokos alpolgármester a csütörtöki tárgyalás után nyilatkozott a Csíki Hírlapnak.
„Nehéz döntés volt, amikor a népszerű, mondhatjuk azt, hogy könnyed képviselőséget városvezetői minőségre váltottam, de a közösséggel szemben tartoztam azzal, hogy megmutassam, nemcsak a szavak szintjén értek a dolgokhoz, hanem a gyakorlatban is, és városvezetőként is, gyakorlatilag a Székelyföldön létező legkomolyabb tisztségben is helyt tudok állni. Az elmúlt másfél hónap visszajelzései, bátorításai, amit ezúton is nagyon köszönök, igazolták az elmúlt tizenegy év munkáját. Az a tény, hogy a hazug kiszivárogtatások ellenére sem tudták a közvélemény szimpátiáját megtörni, ez mindent elmond, és a legnagyobb fizetség, amit kaphattam" – értékelt Rádult Róbert.
A város számára fontosnak nevezte Szőke Domokos visszatérését. „Ahhoz, hogy az elmúlt tizenegy év kiteljesedjen, nagyon kellene a polgármesteri hivatalban levő embereknek dolgozniuk, és Szőke Domokos alpolgármester nagyon gyorsan vissza kellene kerüljön a polgármesteri hivatalba, hogy folytathassa munkáját. A legfontosabb feladat ez, arra a rendkívül intenzív és részletes tevékenységre, amit ő kifejt, most nagy szükség van" – vélekedett.
Ráduly: egészség legyen, a többit majd meglátjuk
Ráduly szerkesztőségünkhöz is eljuttatott lemondólevelében ártatlannak vallotta magát, de becsületbeli ügynek tartotta a lemondást. „Ráduly Róbertet meg lehet, és amint azt az utóbbi hetek, hónapok eseményei mutatják, meg kell hurcolni elveiért és kiállásaiért, Csíkszeredát és annak polgármesterét azonban nem. (…) Azzal a meggyőződéssel búcsúzom, hogy a felelősen gondolkodó polgároknak köszönhetően a szekusvilágnak is vége lesz egyszer” – utalt arra, hogy az ellene folyó eljárást a Szekuritáté kommunista politikai rendőrség eljárásaival rokonítja.
Csütörtökön munkatársunk arra is rákérdezett, szerinte mikor lesz vége a lemondási nyilatkozatában említett szekusvilágnak. Ráduly azt mondta, rajta eddig sem múlt, és ezután sem fog múlni, de ehhez még egyre több embernek dolgozni kell, és a kérdés kulcsa a parlamentben van. „Remélem, hogy nagyon gyorsan lesz egy olyan parlament, amely a sarkára áll, és ezt a visszaélésekkel és karhatalmi kiskirályokkal teletűzdelt, egyre jobban elburjánzó világot visszanyesik, és visszaadják az embereknek" – mondta. Arra a kérdésünkre, hogy mihez kezd ezután, azt válaszolta, még nem tudja, de „egészség legyen, és a többit majd meglátjuk".
„Azért kértem korábban többször is, hogy engedjenek vissza dolgozni, mert európai uniós finanszírozású beruházások vannak folyamatban a városban, amelyeket határidőre el kell végezni. Erre a válasz az volt egyik esetben, hogy osszák le a hivatalon belül, utoljára pedig visszakérdeztek: azt hiszem, hogy ezt csak egyedül én tudom megoldani?” – részletezte Szőke Domokos a tárgyalás után.
Az alpolgármester csütörtökön a törvényszéken kapta vissza az otthonában tartott házkutatás során lefoglalt számítógépet és mobiltelefont, amelyeket meg is mutatott nekünk – a telefont tartalmazó lepecsételt csomag például teljesen érintetlennek tűnt.
Elítéli az RMDSZ az elöljárók „meghurcoltatását”
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a Krónika kérdésére csütörtökön azt mondta, nem ért egyet Ráduly lemondásával, s a volt csíkszeredai polgármestert, mint mindenki mást, az ítélethirdetésig megilleti az ártatlanság vélelme.
Kelemen Hunor kifejtette: Ráduly Róbert hetekkel ezelőtt kilátásba helyezte lemondását, ő azonban nem támogatta ezt az elképzelést, és Kiss Sándortól, a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es alelnökétől sem várja el, hogy lemondjon. Elmondta: reméli, rövid idő alatt lezajlik a bírósági eljárás és a volt csíkszeredai polgármester tudásának, tapasztalatának ismét hasznát veszik, ugyanis számítanak rá.
Az RMDSZ székelyföldi önkormányzati tanácsa egyébként csütörtökön közleményben ítélte el a Ráduly Róbert és Szőke Domokos „több hónapja tartó meghurcoltatását”. A tanács meggyőződését fejezte ki, hogy „Ráduly Róbert félreállításával, a Székelyföld egy kiváló polgármesterrel és közösségi vezetővel lett szegényebb”.
EMNP: követendő példa
Ráduly Róbert lemondása kapcsán az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei vezetői is közleményt juttattak el szerkesztőségünkhöz. A Követendő példa címmel ellátott dokumentumban üdvözlik az elöljáró bátorságát, ugyanakkor felszólítanak minden olyan magyar közéleti személyiséget, aki hasonló helyzetbe kerül, hogy „kövessék példáját, helyezzék magukat a választópolgárokkal egy szintre a törvény előtt”.
„Meggyőződésünk, hogy csak egy hiteles, nem zsarolható, erkölcsi- és törvényi támadási felületektől mentes, átlátható politikai képviselettel folytathatjuk eredményesen magyar nemzeti közösségünk útját az önrendelkezés felé. Mert végső soron ez a cél, amelyet egyetlen pillanatban sem téveszthetünk szem elől” – fogalmaz a dokumentum.
Amint arról beszámoltunk, szabadlábon védekezhet az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vádjai ellen Ráduly Róbert, Csíkszereda lemondott polgármestere – döntötte el a Hargita megyei törvényszék csütörtökön. A törvényszék ugyanakkor 60 napos bírósági felügyeletet rendelt el Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester ügyében. A végzés még nem jogerős, fellebbezhetnek ellene a felek.
Ráduly Róbertet háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel, Szőke Domokos alpolgármestert pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a DNA. A vádhatóság azt tekinti hivatali visszaélésnek, hogy a vádlottak jogtalan hasznot szereztek maguknak vagy másnak. Az elöljáróknál április 29-én tartott házkutatást a DNA, majd korrupciós bűncselekmények gyanújára hivatkozva őrizetbe vette őket.
Sértett fél az ortodox püspökség
A hivatali visszaéléssel vádolt csíkszeredai elöljárók büntetőperében egyébként sértett félként szerepel a Hargita és Kovászna Ortodox Püspöksége is – derül ki a dosszié interneten elérhető adataiból. A püspökség perbeli minősége azzal a vádponttal hozható összefüggésbe, hogy a polgármester a műemlékvédelmi szempontok mellőzésével állított ki építési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai épülete felújítására.
A Sapientia épülete ugyan nem műemlék, de a szomszédságában áll egy 1930-ban épített görög katolikus kis templom, melyet jelenleg az ortodox egyház használ.
Babos Krisztina, Kovács Attila
Krónika (Kolozsvár)

Vádirat nevek nélkül
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által összeállított, Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ügyében készült vádiratot az elkövetkező napokban több részben ismerteti a Csíki Hírlap.
A vádiratnak a vádlottakon és két érintett cégen kívül más neveket nem tartalmazó, kivonatolt változatát a DNA bocsátotta a Csíki Hírlap rendelkezésére. A dokumentum Ráduly Róbert Kálmán esetében elsőként a Sapientia EMTE csíkszeredai épületének felújításával kapcsolatosan megfogalmazott vádakat részletezi.
„Nem vették figyelembe az engedély kiadásakor, hogy hiányzik a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség feltétel nélküli jóváhagyása. Ez kötelező feltétele volt az engedély kibocsátásának, mert hiányzott az épület korábbi tervezőjének beleegyezése, és a szomszédságban történelmi-kulturális műemlék épület található” – idézi a vádiratot a Csíki Hírlap. Az ügyészség szerint így sérültek a szomszédos műemlék épületet ügykezelő jogi személy jogai és törvényes érdekei. Megjegyzik, Ráduly esetében mindez kimeríti a hivatali visszaélés tényét.
A vádirat megemlíti azt is, hogy Ráduly Róbert Kálmán 2003 óta az egyetem oktatója. Az ügyészség szerint ezért esetében érdekkonfliktus is fennáll, mivel köztisztviselőként, szolgálati feladatainak ellátása közben elkövetett tette következtében, az építkezés törvénytelen engedélyezésének köszönhetően a Sapientia EMTE vagyoni hasznot szerzett. A dokumentum szerint az ügyben Hargita és Kovászna Megye Ortodox Püspöksége és Csíkszereda Polgármesteri Hivatala sértett felek. Az intézményeket értesítették arról, hogy magánfélként beléphetnek a perbe. A polgármesteri hivatal jelezte is ezzel kapcsolatos szándékát, az ortodox püspökség viszont nem szeretne részt venni a perben.
Az Agerpres hírügynökség a vádemelés napján már olyan részletet idézett a DNA vádiratából, amely nem szerepel a Csíki Hírlaphoz eljuttatott változatban. Eszerint Hegedűs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kulturális államtitkárként utasította a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség vezetőjét a Sapientia csíkszeredai épülete felújítási munkálatainak jóváhagyására. A hírügynökség azt írja, a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség vezetője, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla által tanúként is megnevezett Bakos László vallomásában azt mondta, az építkezési engedély dokumentációja hiányos volt, de utasítást kapott az államtitkártól, hogy a felügyelőség javasolja az engedély kiállítását.
Mivel nem volt világos, hogy Csíkszereda Polgármesteri Hivatala magánfélként miért lép be a perbe, ezért ezzel kapcsolatban az újság Antal Attilát, Csíkszereda polgármesteri teendőkkel megbízott alpolgármesterét is megkereste. Antal a következőt válaszolta: „a megkérdezett külső jogászok véleménye alapján, az esetleges érintettség okán” léptek be a perbe.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Szegény románok
A Kovászna megyei rendőrség épületének folytatása – ez a székelyföldi románok legfőbb prioritása beruházások tekintetében, legalábbis ez hangzott el azon a bodzafordulói összejövetelen, amelyet a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, Kovászna és Hargita megye Ortodox Püspöksége, az Andrei Şaguna Keresztény Kulturális Liga és a helyi önkormányzat közösen rendezett. Az Andrei Mureşanu Színház épületének befejezése például csak második a sorban.
De vannak ám egyéb csemegék is a célkitűzések között: például megakadályoznák a sepsiszentgyörgyi főtér rendezését, amelynek célja szerintük Mihai Viteazul szobrának eltakarása, mandátuma megfosztásával büntetnék mindazokat a polgármestereket, akik nem hajlandók felvenni a piros-sárga-kék szalagot ünnepélyes alkalmakkor, megtiltanák, hogy közpénzből finanszírozzanak olyan programokat, rendezvényeket, amelyek a román nemzeti érdekkel vagy az alkotmány előírásaival ellentétesek, megmentenék az árkosi kulturális központot, a kovásznai szívkórház nevébe belefoglalnák egy román személyiség nevét is, felülvizsgálnák a visszaszolgáltatásokat. A román államnacionalizmus legsötétebb korát idézik a találkozón megfogalmazott célkitűzések, s hiába tudjuk, hogy a velünk békésen együtt élő helyi románságnak nem ezek a céljai, nem ezek a problémái, hiába vagyunk tisztában azzal, hogy nem nagy a Civil Fórum támogatottsága a helyi román közösségen belül, mégsem nyugodhatunk meg. Hiszen a helyi román sajtó beszámolói szerint e bodzafordulói összejövetelen részt vett – így az ott megfogalmazott célokat valamilyen módon, akár hallgatólagosan is felvállalta – többek között a bukaresti kormány (amúgy közpénzekből, tehát a mi adólejeinkből is fizetett) helyi megbízottja, Sebastian Cucu prefektus, a Romániában még mindig hatalmas befolyással bíró ortodox egyház magas rangú képviselője, Andrei Moldovan püspök, a védelmi minisztérium főtitkára, Codrin Munteanu volt prefektus, számos helyi önkormányzati képviselő, iskolaigazgató, intézményvezető, pártpolitikus. És hiába reméljük, talán mindezzel ők sem értenek egyet, hisz megtapasztaltuk már – a zászlóperekkel, a feliratháborúban, a kovásznai szívkórház botrányos névváltoztatása során –, néhány szolgálatos bajkeverő mennyire meg tudja mérgezni a magyar–román kapcsolatokat, meg tudja keseríteni a helyi közösség életét, önkormányzati vezetők dolgát, mennyi kárt tud okozni.
E meglehetősen lehangoló helyzetben némi reményt csak az adhat, hogy feltűntek és gyarapodnak a fehér hollók, az egymás megismerését célul kitűzők, az egymás iránti tiszteletre intők, a békés együttélést szorgalmazók. Mert valódi magyar–román párbeszéd akkor jöhet létre, ha a helyi román közösségnek sikerül félreállítania az ármánykodó szekusivadékokat, ha a fehér hollók elnyomják a gyűlöletkeltők hőzöngését. Ebben pedig mi is segíthetünk nekik.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ismét terjeszkedik az ortodox egyház Háromszéken
Ismét terjeszkedik az ortodox egyház Háromszéken, ezúttal kolostort és szerzetesi központot (üdülőházat) építenének Kovászna és Kommandó közigazgatási területén, a Kovászna és Hargita Megyei Ortodox Püspökség kezdeményezésére.
Egy olyan, a Kommandóról az Ölyves felé haladó út mentén található, 50 áras területről van szó, amit az ortodox egyháznak adományozott egy kovásznai cég, és aminek az egyik fele Kommandó, a másik Kovászna város közigazgatási területéhez tartozik. A kommandói részen a szerzetesi központ, míg a kovásznain a kolostor épülne. Kocsis Béla polgármester elmondta: a kommandói önkormányzathoz még nem tettek le papírt az építkezési szándékról.
Kovásznán azonban már folyamatban van az engedélyek beszerzése. Rákosi Árontól, a polgármesteri hivatal urbanisztikai osztályának vezetőjétől megtudtuk: alig egy hónapja tette le a kolostorra vonatkozó építkezési dokumentációt a püspökség, azonban a jelenlegi területrendezési terv ezt nem teszi lehetővé, így a püspökség ennek megváltoztatását kérte, és a környezetvédelemtől erre már zöld utat is kapott. Rákosi elmondása szerint már csak a megyei önkormányzat technikai bizottságának kell rábólintania a módosításkérésre, és ha a kovásznai testület is áldását adja a tervezetre, épülhet a kolostor.
Próbáltuk kideríteni, hogy a testület RMDSZ-es frakciója jelenleg mennyit tud az építkezési szándékról, ám Kádár Gyula frakcióvezető és egyben a városrendészeti bizottság tagja szűkszavúan annyit nyilatkozott: amíg nem beszéltek róla, addig nincs, amit mondania. 
N. Sz. A.
Székely Hírmondó. Erdély.ma

Hét szerzetesnek építenek kolostort
Zöld utat kapott a Kommandó mellé tervezett ortodox egyházi komplexum építéséhez szükséges területrendezési terv. A Cigánypatak-övezethez tartozó telek Kommandó közelében található, de Kovászna közigazgatási területéhez tartozik, így a fürdőváros tanácsosi testülete döntött a területrendezési tervről, amelyet tizenöt igen és egy tartózkodás – dr. Fülöp Csaba MPP-s tanácsos nem kívánt állást foglalni – mellett fogadtak el, ötéves határidőt szabva.
A határozattervezetet előterjesztő Gyerő József polgármester elmondta, a városvezető feladata és kötelessége, hogy a területrendezési tervekre benyújtott kérések alapján elkészítse és a tanács elé terjessze a vonatkozó dokumentumokat. Az egyházi épületegyütteshez kapcsolódó kérést Kovászna és Hargita Román Ortodox Püspöksége nyújtotta be, az illető terület is az ortodox egyház tulajdona. A félhektáros telken templom épül, illetve lakhely az ortodox szerzetesek számára. Az építmények összterülete 0,1 hektár, a lakhely kétszintes lesz, alagsort és földszintet foglal magában. Molnár János városatya élt a lehetőséggel, és a szerzetesek gyűlésteremben tartózkodó képviselőjétől megkérdezte: hány csuhás él majd a kolostorban? Összesen heten lesznek – jött a válasz. Rákosi Áron, a polgármesteri hivatal területrendezési irodájának vezetője az ülésen elmondta: a telket már korábban belterületté nyilvánították, de akkor hétvégi házak építéséhez készítettek területrendezési tervet. Az egyházi létesítmény más besorolású, ezért volt szükség az új dokumentumra – magyarázta.
Dr. Fülöp Csaba érveket is adott tartózkodására. Meglátása szerint letelt a kérés tárgyalásának határideje, így félő, hogy támadható lesz a határozat. Vasilica Enea jegyzőnő elmondta, a kérés tárgyalásának határideje valóban július 15. volt, de figyelembe véve, hogy időközben választások zajlottak, ráadásul az új tanácsnak is ez volt első soros ülése, nem követnek el törvénytelenséget a kérés napirendre tűzésével. A területrendezési tervet az előírásoknak megfelelően magyar és román újságban is megjelentették, a városházán is kifüggesztették. Senkinek nem volt kifogása, észrevétele – annak ellenére, hogy az ortodox egyházi komplexum építéséről megoszlanak a vélemények Kovásznán és Kommandón is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kiengedtük kezünkből az anyaföldet
Kell-e Kommandóra ortodox kolostor, újabb görögkeleti templom? A kérdés kényes, sok oldalról megközelíthető, annak függvényében, hogy kinek a véleményére vagyunk kíváncsiak.
A vajnafalvi román közösség szempontjából biztos, hogy szükség van az újabb ortodox egyházi létesítményre. Nem a hagymakupolás honfoglalás miatt, hanem azért is, mert a Kommandó mellett, a Cigánypatak övezetében felépült sok-sok hétvégi ház, nyaraló, szinte mind a vajnafalviak tulajdonában van. Ott nemcsak ők, hanem az Ókirályságból, Bukarestből és más román vidékről érkező pihenni vágyók is szívesen szállnak meg. Szép a vidék, jó a levegő, a patakokban még akad pirospettyes, csendesek a helybéliek – ki ne szeretne ilyen környezetben lazítani? És vasárnaponként ott helyben templomba menni?
Tegyük hozzá: azért is jogos a kolostor- és templomépítés, mert a terület az ortodox egyház tulajdonában van, tiszta telekkönyvvel, rendezett iratokkal.
A további kérdés innen adódik: miként jutott területhez Kommandó körzetében Kovászna és Hargita Román Ortodox Püspöksége? Sok rosszat hallottunk a földvásárokat illetően, de itt nem lehet visszásságot feltételezni. Az illető telek – és sok hektár mellette – a 90-es rendszerváltást követően, visszaszolgáltatás során újból magyar ember tulajdonába került. A család úgy vélte, jobb, ha túladnak a birtokon. Annak adják, aki többet ígér – az ő szempontjukból ez igaz. Vajnafalviak vették meg a területet, később egy részt belőle az ortodox egyháznak juttattak.
Ne hibáztassuk őket, inkább nézzünk szembe magunkkal. Miért nem tett ajánlatot magyar ember is? Kiengedtük kezünk közül az anyaföldet. Akkoriban a telekárak sem voltak magasak, külterületként vásároltak meg sok hektárt, s miután hétvégi házak épültek, akkor minősítették át a földet belterületté. Nem volt elég vonzó Kommandó? Sok ilyen hely van Székelyföldön? Nem érdemes a vadon közepében befektetni? Ki tudja, de aki mer, az nyer. Azóta villanyáramot vezettek be a körzetben, csatlakozni lehet a vízhálózatra, az utakat nagyjából rendbe tették. Lényegesen változott hát a helyzet, most már pénzt érnek a kommandói telkek.
Mindezen túlmenően azért is jogos az ortodox igény, mert a református egyház is épített nyaralót Kommandón. Igaz, a magyar egyháznak az egykori román–magyar határ nyugati oldalán történelmi létjogosultsága van...
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Így látnak bennünket ők – a székelyföldi román közösség hangadóit kérdeztük
Autonómia, szimbólumhasználat, etnikai párbeszéd – mind olyan fogalmak, amelyek meghatározták a rendszerváltás után a székelyföldi magyar politikusok diskurzusát. A térségben élő román közösség hangadóit faggattuk arról, hogy miként vélekednek ezekről a kérdésekről.
Portálunk Ioan Lăcătușut, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának elnökét, Sebastian Pârvut, a sepsiszentgyörgyi ortodox katedrális papját, Mădălin Guruianut, a Nemzeti Liberális Párt politikusát, Dumitru Manolăchescu újságírót és Sever Ioan Miu bloggert kérdezte a székelyföldi magyar és román közösség viszonyáról.
Mi okozza az intézményes párbeszéd hiányát?
Miközben a székelyföldi magyarok és románok között van együttműködés a kultúrában, sportban, ifjúsági kezdeményezésekben, születtek barátságok és vegyes házasságok, a két közösség vezetői nem folytatnak párbeszédet. Elsőként arról kérdeztük alanyaikat: mivel magyarázzák az intézményes dialógus hiányát?
Ioan Lăcătușu szerint a két közösség párhuzamos élete a rendszerváltás után, az iskolák, művelődési intézmények „etnikai alapú szétválasztásával” kezdődött el. „A románok és magyarok nem vesznek részt egymás kulturális, történelmi ünnepeiken. A magyaroknak megvan az az előnye, hogy többségük ismeri a román nyelvet. A románok közt viszont kevesen beszélnek magyarul, ezért nem is értesülhetnek egyes dolgokról. Így fordulhatott elő az a szerencsétlen eset, amikor a magyarok adventet ünnepelték december -én, és a románok azt hitték, hogy a nemzeti ünneppel szembeni ellenrendezvény zajlik” – magyarázta.
Ioan Lăcătusu - sepsiszentgyörgyi szociológus, levéltáros, a Kovászna megyei Állami Levéltár nyugalmazott igazgatója, a Kovászna és Hargita Megyei Európai Tanulmányok Központjának igazgatója és a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának egyik vezetője. Ioan Lăcătusu az elmúlt évtizedekben számos könyvet és tanulmányt írt, amelyben a székelyföldi románság helyzetét vizsgálja. A Ioan Lăcătusu vezette sepsiszentgyörgyi központot az etnikumközi kapcsolatok monitorozása és a Székelyföldön élő románok identitásának megőrzése érdekében alapították.
Sebastian Pârvu szerint azért nincs párbeszéd, mert ha „megsértettél valakit, nem várhatod el, hogy könnyedén leüljön tárgyalni, és ez mindkét félre igaz”. Az ortodox pap úgy véli, a két közösségnek közös érdeke a térség fejlődése, a munkahelyek számának növelése, a megélhetés. Ezekhez az érdekekhez viszont szerinte hozzáadódnak más dolgok is, amelyekre „energiát pazarolnak”. Ilyen az autonómia kérdése is, amit a román közösség semmilyen körülmények között nem tud elfogadni. „A román közösség szerint a magyaroknak most is megvan minden olyan joga, ami az autonómiában is meglenne. A helyi közigazgatást a magyarok irányítják, ez a valóság, ami nem zavarhat senkit, hiszen a vezetőket demokratikusan választják. Vannak magyar iskolák, magyar oktatás, használhatják a magyar nyelvet az igazsgászolgáltatásban is” – részletezte.
Mădălin Guruianu – bevallása szerint – az elmúlt tíz évben folyamatosan azon dolgozott, hogy kiépítse a két közösséget összekötő kommunikációs hídat. Ez idő alatt azt tapasztalta, hogy a két közösség vezetőiben van egy természetes vonakodás a párbeszédtől, mert mindkét fél attól tart, hogy emiatt elveszíti szavazótáborát. „Pedig nem igaz, hogy összefogás projekttel nem lehetne választást nyerni, csak ezeket a szavazatokat nehéz megszerezni, mivel ez esetben kétnyelvű plakátokra van szükség, sokat kell két nyelven kommunikálni. Egy román párt számára ez kényes kérdés, mert ha elkezdene ebben gondolkodni a belső kemény magban lennének akik bírálnák, hogy miért kell magyar nyelven is kommunikálni” – fogalmazott a politikus. Szavai szerint ez történt a Nemzeti Liberális Párt Kovászna megyei szervezetében is. „Csakhogy elég sokan voltunk, akik normalitást szerettünk volna, és úgy döntöttünk, nem vesszük figyelembe az ellenvéleményeket. Nálunk vannak ésszerű politikusok az Nemzeti Liberális Pártban és az RMDSZ-ben, és ésszerűtlenek a Szociáldemokrata Pártban és az MPP-ben. Az jelenti a gondot, hogy nehéz megértetni egy párt szavazóbázisának kemény magjával, hogy miért van szükség nyitásra a másik fél irányába” – magyarázta. Guruianu elmondta, Antal Árpádot például egy rendkívül nyitott (elméjű) politikusnak tartja, akivel jól együtt tudtak működni, mégis a választási kampányokban voltak kilengései. „Például amikor azt mondta, hogy ha nem szavaznak a választók RMDSZ-es jelöltre, akkor egy román kerül a parlamentbe” – tette hozzá.
Mădălin Guruianu kilóg a sorból. „Nekem nagy szerencsém volt azzal, hogy úgy kerültem Sepsiszentgyörgyre, hogy egy magyar lányba voltam szerelmes, és családja és barátai révén ismerkedtem meg a magyar közösséggel és igényeivel” – mondta Mădălin Guruianu. Hozzátette, ebben a különbözik azoktól a Székelyföldre költöző románoktól, akik nem kerülnek kapcsolatba a magyar közösséggel. A politikus szerint az lenne nagyon fontos, hogy a két közösség politikai és civil vezetői döntéseik meghozatalakor a másik fejével is tudnának gondolkodni. „Engem sokat segítettek az akadémiai vitaestek (debate), amelyeket diákoknak szerveztünk, és ezek révén megtanultam a másik fél fejével gondolkodni. Amikor liberális párti politikusként nyilatkoztam valamit, mindig meggondoltam, hogy erről vajon mi lesz a magyar barátom véleménye, szégyenkezik miattam, vagy büszke lesz rám. Ez nagyon fontos dolog, ha mindannyian így járnánk el, kevesebb lenne a kisiklás” – jelentette ki Guruianu.
Dumitru Manolachescu szerint az intézményes párbeszéd hiányát a két közösség vezetői, elsősorban a politikusok tartják fenn. „Tudomásom szerint az elmúlt két évtizedben nem voltak olyan találkozók, amelyek hozzájárultak volna a két nemzet közti békés együttéléshez. Az az érzésem, hogy mindkét oldal jobban megél a konfliktusokból” – jelentette ki.
Kik lehetnek a magyar közösség tárgyalópartnerei?
Alanyainkat szembesítettük azzal, hogy a magyar közösség vezetői nem fogadják el partnerként a Maros, Hargita és Kovászna megyei Románok Civil Fórumának képviselőit, sőt a két közösség közeledésének akadályozóiként tekintenek rájuk, ezért inkább a román fiatalokkal, például Mădălin Guruianuval működnek együtt.
Felvetésünkre érthető módon a legvehemensebben Ioan Lăcătușu reagált. „Mădălin Guruianunak sincs erkölcsi alapja, hogy reprezentatívabbnak tekintsék, mint bennünket, öregeket. Igazságtalanság, ahogyan ránk tekintenek, a fórumunkat 33 bíróságon bejegyzett civil szervezet alkotja. 2010-ben ezer képviselővel szerveztünk és román polgármesterek is elfogadják, akkor miért ne lehetnénk reprezentatívak?” – érvelt a románok fórumának elnöke. Lăcătușu szerint a magyar polgármestereknek joguk van megválogatni a partnereket a párbeszédhez, de mivel egyetlen román szervezet, párt se vitatja a fórum reprezentativitását, ha valóban párbeszédet akar, még ha nehéz is, le kell ülniük egy asztalhoz, mert biztos találnak kiindulási pontot. „Minden elismerésem, ahogy a magyar közösség megszervezte magát, és három forrásból szerez finanszírozást a nemzeti identitása megőrzéséhez, így kap pénzt Bukarestből nemzeti kisebbségi szervezetként, az állami költségvetésből és Budapestről is. Nem akarunk privilégiumokat, hanem azt szeretnénk, hogy esélyt kapjunk a projektjeink finanszírozására” – panaszkodott a szervezet elnöke.
Mădălin Guruianu szerint csak a demokratikusan megválasztott román vezetők lehetnek a partnerei a román-magyar párbeszédnek. „A Románok Civil Fóruma soha nem jelentkezett egyetlen választáson sem, habár felszólítottuk, hogy ha a román közösség képviselői szeretnének lenni méretkezzenek meg a választásokon. Én úgy gondolom a román közösség egy része és a magyar sajtó is téved akkor, ha a Románok Civil Fórumát tekinti hangadónak” – vélekedett. Szerinte ha valaki arra vagy kíváncsi, hogyan élnek a románok Székelyföldön, akkor a közösség legitim képviselőit kell megkérdeznie, mert ellenkező esetben olyan irreális, a valóságtól elrugaszkodott válaszokat kap, mint amiket Dan Tanasă szokott adni. „Az elmúlt 12 évet vizsgálva kiderül, hogy az a jelölt akit Dan Tanasă támogatott nevetségesen alacsony számú szavazatot – 100-200 voksot – szerzett, ami azt mutatja, hogy nem képviseli az az itt élő emberek véleményét, mégis a román sajtó őt tartja a Székelyföldi románok hangjának” – mondta a politikus. Guruianu emiatt is sajnálatosnak tartja, hogy a sepsiszentgyörgyi magyar közösség vezetői a választások után visszautasították az alpolgármesteri tisztséget. „Itt nem Mădălin Guruiani személyéről volt szó, hanem arról, hogy együtt történelmet írhattunk volna azáltal, hogy erre a tisztségre egy jóindulatú román embert neveznek ki, aki az elmúlt években konkrét lépéseket tett a magyar-román viszony javítása érdekében” – jelentette ki.
Sebastian Pârvu szerint a román közösségnek is vannak vezetői, a probléma az, hogy nem sikerül kommunikálniuk a magyar vezetőkkel. „Nekem ortodox papként például nincs gondom a magyar lelkészekkel való kapcsolattartásban, rendszeresen találkozunk és tárgyalunk közös dolgainkról. Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy a Kovászna és Hargita megyei románoknak valóban vannak képviseleti gondjaik, hiszen ha tíz vezető öt pártlistán indul, nem várhatjuk el, hogy képviselőink legyenek a tanácsokban” – mondta Pârvu.
Sebastian Pârvu – a sepsiszentgyörgyi ortodox katedrális lelkésze, a Kovászna és Hargita megyei Ortodox püspökség kulturális tanácsadója, a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Fórumát alkotó Andrei Saguna Keresztény- Kulturális Liga elnöke, a Nicolae Colan Egyházi Dokumentációs Központ igazgatója. Sebastian Pârvu doktori dolgozatát a „volt székely székek román közösségének részvétele az 1848-as forradalomban” témában írta.
Dumitru Manolăchescu szerint teljesen természetes, hogy például Antal Árpád polgármester Mădălin Guruianut fogadja el tárgyalópartnerének, hiszen jól ismeri és „intézményesen” közelebb áll hozzá. „Nem fogok más személyeket nevesíteni, de közismert, hogy a román közösségnek is vannak még képviselői, akik nem konfliktusosak. A probléma a politikusokkal van, nem a civil társadalommal, amely már elkezdett együttműködni” – mondta az újságíró.
Sever Ioan Miu úgy véli: a Románok Civil Fóruma nem olyan radikális, mint amilyennek tűnik, de letagadhatatlan Mădălin Guruianu érdeme a két közösség egymáshoz való közeledésében. „Amennyire egy éves ittlétem alatt meg tudtam ismerni a román közösségünket, azt mondhatom, hogy jelenleg senki nincs, aki helyettesítené tudná őt” – jelentette ki a blogger.
Mi a román közösség legégetőbb problémája?
Alanyainkat arról is kérdeztük, hogy szerintük melyek lehetnek azok a témák, amelyekről a két közösség vezetőinek tárgyalniuk kellene, és mit tartanak a székelyföldi román közösség legégetőbb problémájának.
Ioan Lăcătușu szerint a térségben „az alsó szinteken” mindenki jól kijön egymással, léteznek jó szomszédságok, nincsenek viták, vannak vegyes házasságok, van párbeszéd. Gondot az okoz, hogy nincs olyan civil szervezet, amely egymás megismerését tűzte volna ki célul. „Ezen a téren a mi román szervezeteink sem tűnnek ki ezen a téren” – jegyezte meg. Szerinte a Kovászna Megyei Kulturális Központnak rengeteg kiadványa van a székelyek történelméről és hagyományairól, turisztikai látványosságairól, térképek a műemlékekről, de szinte semmi nem jelent meg a románokról, semmi a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeumáról, az első román iskoláról vagy az ortodox katedrálisról. „Tudom miként vélekednek ezekről, de léteznek, itt vannak, miért nem érdemlik meg, hogy megjelenjenek a kiadványokban?” – fogalmazott a románok fórumának elnöke.
Lăcătușu szerint a románok és a magyarok teljesen másként értelmezik a jelent és a múltat. Példaként a nemrég megjelent Székelyföld története című könyvet említette, amely szerinte úgy mutatja be a térséget, mint székelyek földjét, ahová a románok ki tudja honnan érkeztek, és nincsenek jogaik. „Kettős mércével mérnek, jövevényeknek néznek bennünket. Gyarmatosításnak tekintik, ha egy szebeni román költözik ide. Másként látjuk a 1918-at, 1940-et és más történelmi eseményeket. A forradalom után is bármit értünk el, intézményalapítás terén, azt erővel kellett kicsikarnunk, nem találtunk megértésre a magyar elit részéről” – panaszolta Lăcătușu, aki szerint senki nem akadályozza meg a magyarokat a nemzeti identitásuk megőrzésében.
Mădălin Guruianu szerint a térségben olyan témákat kellene kibeszélni és olyan kezdeményezéseket elindítani, amelyek mentén közös platformra helyezkedhet a két közösség. Ezek a nyilvános rendezvényeket azért tartja hasznosnak, mert ilyenkor valóban meg kell hallgatni a mások álláspontját, és azonnali választ kell adni rá. „Nagyon fontos lenne az empátiakészség és az, hogy mi itt helyben jól tudjuk kezelni a román-magyar viszonyt, és sok jó példát tudjunk felmutatni az együttműködésről. Most mindkét fél a másiktól várja a nyitást. Tényleg az a probléma, hogy ki teszi meg az első gesztust a másik irányába?” – fogalmazott a politikus. Magyarázata szerint a magyarok mindig Bukaresttől várják az első gesztust, a térségben élő románok pedig a polgármestertől vagy megyei tanács elnökétől, és sajnos egyik fontos szereplő se vállalja fel, hogy megtegye ezt a lépést.
Sebastian Pârvu a székelyföldi románok legnagyobb problémájának a demográfiai csökkenést nevezte. Kevés a gyermek, ürülnek ki az iskolák és templomok, a román fiatalok pedig a kilátástalanság miatt kivándorolnak a térségből – sorolta. „Ezt a jelenséget mi románok jobban érezzük, mint a magyarok, de a magyar közösség is ott lesz tíz év múlva, ahol mi ma tartunk” – vélekedett. Az ortodox pap az alulfinanszírozottságot is problémának tekinti. Szerint mindkét fél abban a tévhitben él, hogy a másik közösség tud más forrásból finanszírozást szerezni, és ezt kifogásként használják, hogy ne adjanak pénzt. „Például ha az egyháznak kérek, azt mondják, hogy nem adunk, mert kaptok Bukarestből, de fordítva is igaz, amikor azt mondják a magyaroknak, hogy úgyis kaptok pénzt Budapestről. Valójában azonban projektek életképessége alapján kellene megítélni egy egy kérést” – jelentette ki.
Pârvu problémának tartja a Székelyföld megnevezés használatát is. Ezzel szerinte az a gond, hogy a térségről készített népszerűsítő kiadványokban nem jelenik meg a román közösség, és azt sugalják, hogy mind a történelemben, mind a jelenben, ebben a térségben egyetlen közösség él. „Gond az, hogy ezeket a kiadványokat közpénzből finanszírozzák, és az lenne normális, ha ezekben helyt kapna a másik közösség is” – tette hozzá.
Dumitru Manolăchescu szerint a Kovászna megyei román közösségnek ugyanazok a problémái, mint a magyar közösségnek. A románok azt szeretnék, hogy saját országukban ne tekintsenek rájuk megtűrtként, és folyton ne emlegessék, hogy Székelyföld a magyaroké, és nem a kommunisták által Moldovából, Havasalföldről és Dobrudzsából behozott bevándorlóké. „A románok is otthon szeretnék érezni magukat Kovászna megyében, amely Románia része” – jegyezte meg.
„Ha azt kérdezné, hogy mi az én problémám románként, azt mondanám: nem szeretném többé a helyi közigazgatás mostohagyerekeként érezni magamat. Aláhúzom, hogy ezt románként mondom” – válaszolta kérdésünkre Sever Ioan Miu. Kijelentette: románként számára fontosak a nemzeti szimbólumai és ünnepei, ezért fáj neki az, ha Antal Árpád még január 24-én, Moldova és Havasalföld egyesülésének ünnepén sem lép a Mihai Viteazul szobor elé, ahol román politikusok és néhány magyar állami intézményvezető ünnepel. „Azt kérdezném a román és magyar elöljáróktól: vajon egy harmadik nemzetnek kell többséget alkotnia azért, hogy mi tiszteljük egymást?” – fogalmazott a blogger.
Van olyan jog, amit megvonna a magyar közösségtől?
Alanyainkat szembesítettük azzal, hogy a bukaresti döntéshozók szerint Románia minden jogot megadott és kisebbségeknek, és e tekintetben modell értékű Európában, ehhez képest az ország nem teljesíti maradéktalanul a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálásakor vállalt kötelezettségeket sem. Ugyanakkor vannak olyan román politikusok, akik szerint a szükségesnél is több joga van a magyar közösségnek.
Ioan Lăcătușu azt tartja túlzottnak, hogy a magyar közösségnek joga van eldönteni: kihelyez

Halasztást kértek és kaptak Rádulyék jogi képviselői
Halasztottak Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester és Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester korrupciógyanús perének május 10-ei bírósági tárgyalásán. A következő időpont június 14.
A felperes Országos Korrupcióellenes Igazgatóságot (DNA) képviselő ügyész, Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos vádlottak, valamint jogi képviselőjük és a szintén Csíkszeredából érkezett tanú is megjelent a két csíkszeredai városvezető elleni per szerdai tárgyalásán a Maros Megyei Törvényszéken. A tárgyalási napot – amelynek napirendjén egyébként olyan ügyek szerepeltek, amelyben a DIICOT, a DNA és a rendőrség volt érintett – a 10.30-kor elrendelt szünettel „törte ketté” a bírónő, majd kevéssel a folytatásra kitűzött 11 óra előtt megérkeztek a per érintettjei is. Mindannyian, a délelőttről eltolt, illetve a délutánra kitűzött ügy érintettjeivel a tárgyalóterem előtti előtérben várakoztak, majd a szolgálatos rendőr jelzésére egyszerre ment be mindenki. A bírónő előre vette a csíkszeredai városvezetők ügyét, miután Ráduly és Szőke jelen levő jogi képviselője jelezte, hogy benyújtja az alpereseket képviselő kolozsvári ügyvédnek megalapozottan alátámasztott halasztási kérelmét, amelyet gyors elemzés után a bírónő jóváhagyott, és június 14-re kitűzte a következő időpontot.
Több mint két éve kezdődött
Mint ismert, 2015 áprilisában végrehajtott házkutatások után a két elöljárót őrizetbe vették, majd hatósági felügyelet alá kerültek, júniusban pedig a DNA Ráduly Róbert Kálmánt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg. A tisztségviselőket többek között azzal vádolják, hogy jogosulatlanul használták országon belüli kiszállásra a hivatali – tehát közpénzből fenntartott – gépkocsit, valamint hogy megkárosították a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséget, amikor a Sapientiának megadott építkezési engedély kibocsájtásakor nem vették figyelembe az ortodox templom műemlék jellegét. Csakhogy a gépkocsiba nem tankoltak a kiszállás napján (azaz közpénzt nem költöttek saját célokra), az ortodox egyház pedig átiratban jelezte, hogy nem fogalmaznak meg igényt a városvezetőkkel szemben, tehát nincs sértett fél. A pert tavaly március óta a DNA kérésére a Maros Megyei Törvényszék tárgyalja, mert a vádhatóság fenntartásokat fogalmazott meg a Hargita megyei törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban. Az elöljárók alaptalannak tartják és elutasítják az ellenük felhozott vádakat.
Gáspár Botond / Székelyhon.ro

Kuti János: Iskoláink sorsa 
A Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség átiratban fordult a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalhoz, amelyben kérte, hogy a Székely Mikó Kollégium Szabadság tér felé néző részében engedélyezze a Ștefan cel Mare şi Sfânt ortodox kollégium létrehozását.
A soros tanácsülésen a tanácstagok – kettő kivételével és egy tartózkodás mellett – az iskolaalapításra tett javaslatot elutasították. A döntés miatt a Dan Tanasă által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület rögtön fellépett a magyarok által, a románok kárára elkövetett újabb jogtiprás ellen. Ők hősiesen és sikeresen küzdenek az emberi méltóság ellen elkövetett olyan súlyos visszaélések ellen, amelyek Romániában előfordulnak. Ilyen vérlázító törvénytelenség például a székely zászlók lobogtatása vagy olyan magyar feliratok, mint a községháza vagy városháza használata.  Az említett, tiltó tanácsi határozat ellen pert indított, kérve annak Moldva valamelyik városába való lebonyolítását, mert Szentgyörgyön nem biztosítható a bíróság pártatlansága.  A történtekről először a B1 televízió Banciu világa című adása számolt be, megemlítvén, hogy potyára büntették meg, amikor olyan kijelentéseket tett műsorában, hogy: „Erdély remekül nézne ki magyarok nélkül”, mert újfent bebizonyosodott, hogy „minden magyar a románság ellensége”. Még egy árva ortodox gimnázium megnyitását is képesek megakadályozni. A továbbiakban körülbelül ilyen hangnemben rendeztek vitaműsorokat az Antennák is. A Pro TV közölte, hogy ezentúl Sepsiszentgyörgyön is szervez válogatót a Tehetséges románok műsorára, hogy olyan kiválóságok, mint Radu Kis, (Chișu) ne kényszerüljenek elvándorolni saját hazájukból külföldre, a magyar televízió Virtuózok műsorába. A bukaresti (és más) napilapok tudósítókat küldtek ki Kovászna és Hargita megyébe, többen felháborodottan számoltak be arról, hogy sok üzletben magyarul, Io nopot! köszöntéssel fogadták őket, és csak azután szólaltak meg románul, miután ők Bună ziua!-val válaszoltak. De olyan bolt is akadt, ahol hiába kértek románul kenyeret, nem szolgálták ki őket arra hivatkozva, hogy elfogyott. Azt is nehezményezték, hogy egymás között magyarul beszéltek, bizonyosan, hogy ne értsék, és csak azután váltottak románra, mikor ők is megszólaltak. Észrevették azt is, hogy nagyon sok óvodás gyerek egyáltalán nem beszél románul, ami azt jelenti, hogy szüleik akarattal nem tanítják meg őket az ország nyelvére. 
Az országos napilap újólag közölte Ioan Lăcătușu hosszabb tanulmányát  A román oktatás akadályoztatása Erdélyben az évszázadok alatt címmel. 
Politikusok is megszólaltak az ügyben, és a példátlan esetet annak tudták be, hogy a magyarok azért engedhetik meg maguknak az ilyen galádságot, mert úgy néz ki, a hatalom kénytelen az UDMR-ét bevenni a kormányzásba, ami katasztrofális következményekkel járna a Kovászna, Hargita és Maros megyei románokra nézve. Kormányba lépésük után esetleg az történne, ami legutóbb Marosvásárhelyen is, ahol gyáván abbahagyták a kétnyelvű táblák leszedését. A külügyminisztérium is megszólalt az ügyben, Magyarországot téve felelőssé a történtekért. A külügy szerint a szentgyörgyi tanács döntése a magyar politikusok román néppel és történelmével szembeni következetes provokatív magatartásának következménye, ami befolyásolja a romániai magyarságot, és lovat is ad alája.
Az ellenzéki pártok egyöntetűen elítélték a történteket, és kezdeményezték az alkotmánybíróságon a nyelvhasználati és más, hibás kisebbségi jogokat szabályozó törvény alkotmányellenesnek nyilvánítását és visszavonását. De volt olyan párt is amelyik – szokás szerint – követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, mivel minden magyar udemerista, és minden udemerista irredenta horthysta és fasiszta. 
Elnökünk, Iohannis az amerikai elnökkel, Trumppal való találkozóján kijelentette, hogy Románia stabil és megbízható NATO-partnere Amerikának. Egyetlen destabilizáló tényező az országban a magyar kisebbség, amelynek európai normákon felüli jogokat biztosítanak, csak sajnos visszaél azzal, és ezáltal a többség jogait korlátozza. A prefektus beperelte a polgármesteri hivatalt, és kérte a határozat azonnali visszavonását. Közben a korrupcióellenes ügyészség hatalommal való visszaélés címén indított vizsgálatot a tanács és a polgármester ellen. Egy gyorsan ítélő bíróság a tanácsot korábbi határozata megsemmisítésére kötelezte, és a polgármestert tíz, a többi ellenszavazót öt-öt év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.  Így rövid időn belül megalakulhatott a sepsiszentgyörgyi ortodox gimnázium, bizonyítván, hogy a  bürokrácia ellenére nem is olyan nehéz nálunk iskolát alapítani. Az eddig leírt történet: fikció! Elgondoltam, mi történne, ha egy ortodox gimnázium megalakítását valaki akadályozná, vagy működését meg merné kérdőjelezni. Mindez arról jutott eszembe, ami Marosvásárhelyen a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnáziummal történik, ahol a szülők Ponciustól Pilátusig, a prefektustól a pápai nunciusig kilincselnek – hiába. Nem sikerül előbbre lépni, pedig az illetékesek mind, mind meg szeretnék oldani az iskola ügyét, és ennek érdekében mindenki tele van jóindulattal, prefektustól és polgármesteri hivataltól az oktatási minisztériumig és vissza. 
De ne feledjük: ahogy a pokol felé vezető út is csupa jó szándékkal van kikövezve, úgy a gimnázium megszüntetésének útja is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Érdekes párhuzam: a magyar állam és a székelyek, illetve a román állam és a székelyföldi románok
A Kovászna és Hargita megyében élő román közösségek vezetői az utóbbi 25 évben egy bizonyos stratégiát követtek történelmük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk és ortodox vallásuk megőrzése érdekében, de több támogatásra van szükségük a román állam részéről – jelentette ki az Agerpres hírügynökségnek Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányi Központ igazgatója.
Lăcătuşu felidézte, hogy a 25 évvel ezelőtt létesült Andrei Şaguna Kulturális-Keresztény Liga nagy mértékben hozzájárult a csíkszeredai székhelyű ortodox püspökség, a Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeuma, a Grai românesc és Eurocarpatica kiadók megalapításához. Az igazgató szerint a jelenlegi társadalmi-gazdasági kontextusban a Kovászna és Hargita megyei románok új kihívásokkal néznek szembe, amelyekkel nem fognak tudni megbirkózni a román állam segítsége nélkül.
„25 év múltán a román nemzetiségű lakosság csökkenésével, a román nemzetiségű romántanárok hiányával, a román oktatás körüli gondokkal küszködünk (...), de a legnagyobb probléma az esélyegyenlőség hiánya a kulturális projektek finanszírozása tekintetében. Továbbra is diszkriminálnak bennünket, és hatalmas különbség van aközött, amit a magyar állam tesz ezekért a megyékért (Hargita és Kovászna megyéért – szerk. megj.), valamint aközött, amit a román állam tesz, jobban mondva nem tesz ezért a térségért” – mondta Ioan Lăcătuşu. „Nem lehet a végtelenségig diszkriminálni közel 100 ezer, Románia közepén élő románt, mert ez hosszú távú következményekkel járhat” – fogalmazott a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányi Központ igazgatója az Andrei Şaguna Kulturális-Keresztény Liga megalapításának 25. évfordulója alkalmából. Székelyhon.ro

Az ortodox egyháznak kellett rendre utasítania a Kelemen Hunort szidalmazó pópát
Tovább gyűrűzik a gyűlöletkampány Kelemen Hunor múlt heti kijelentése kapcsán, amely szerint a romániai magyarok nem tudják ünnepelni a centenáriumot. Vasile Antonie Tămaș előpataki ortodox pap tegnap a Facebookon tett közzé egy gyalázkodó szöveget ennek kapcsán, amelyben többek közt egy senkinek nevezte az RMDSZ elnökét, aki "meggyalázza azt az országot, amely pénzt ad neki azért, hogy kigúnyolja szimbólumait és népét". Az RMDSZ az ortodox egyházhoz fordult az ügyben, amely felelősségre vonta a bejegyzést posztoló papot, aki ezt követően beismerte: írása magánvélemény volt, amelyet nem megfelelő hangnemben fogalmazott meg, és amely nem egyezik meg sem az ortodox egyház, sem a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség álláspontjával. Transindex.ro

Rádulyék pere: áttanulmányozás miatt halasztottak
Ismét halasztottak Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester és Szőke Domokos alpolgármester korrupciógyanús ügye perének szeptember 18-ai törvényszéki tárgyalásán. A következő időpont október 18.
Az ügyész késése miatt az eredeti időpont után kezdődött a Maros Megyei Törvényszéken a hétfői tárgyalások sorozata, amelyek között ismét helyet kapott a csíkszeredai elöljárók ügye. A felperes Országos Korrupcióellenes Igazgatóságot (DNA) képviselő ügyész, Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos vádlottak, valamint jogi képviselőik és a hozzájuk hasonlóan szintén Csíkszeredából érkezett tanú is ismét megjelent szeptember 18-án.
A két városvezető ügyét előre vette a napirendre tűzött ügyek tárgyalásának sorában a bírónő, hiszen az érintett félként beidézett csíkszeredai önkormányzat nemrég megbízott jogi képviselője halasztást kért a dosszié áttanulmányozására hivatkozva. A 2016. március 30-án elkezdődött ügy következő tárgyalását október 18-ára tűzték ki.
A két elöljárót a 2015 áprilisában végrehajtott házkutatások után vették őrizetbe, majd hatósági felügyelet alá kerültek, utána pedig a DNA Ráduly Róbert Kálmánt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg. A tisztségviselőket többek között azzal vádolják, hogy jogosulatlanul használták országon belüli kiszállásra a hivatali gépkocsit, valamint hogy megkárosították a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséget, amikor a Sapientia egyetemnek kiadott építkezési engedély kibocsájtásakor nem vették figyelembe az ortodox templom műemlék jellegét. A vádhatóság a polgármesteri hivatal megbízásából elvégzett kataszteri felmérést is kifogásolja, illetve egy ingatlanbérleti szerződés módosítását. A pert tavaly március óta a DNA kérésére a Maros Megyei Törvényszék tárgyalja, mert a vádhatóság fenntartásokat fogalmazott meg a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban. Az elöljárók alaptalannak tartják és elutasítják az ellenük felhozott vádakat.
Megkérdőjelezhető a templom műemlék jellege
Olvasói hozzászólásból tudjuk, hogy a szóban forgó ortodox templomot a román görögkatolikusok részére építették Berek Ferenc műépítész tervei alapján 1930-ban, majd miután 1948. október 21-én Gyulafehérváron a Román Ortodox Egyház szinódusa megszűntnek nyilvánította a görögkatolikus egyházat, a csíkszeredai templomot bezárták. A központi tér kialakításakor elrendelték a lebontását, „cserébe” felépítették a balánbányai ortodox templomot. A rendszerváltást követően, amikor lehetőség nyílt a visszaszolgáltatásra, a görögkatolikus egyházkerület nem kérte vissza a templomot, az ortodoxok pedig elfoglalták. Így megkérdőjelezhető az ingatlan műemlék jellege is.
Gáspár Botond / Székelyhon.ro

Nem tette felelőssé a városvezetőket a meghallgatott tanú Rádulyék perében
Törvényeket említett, de nem mondott semmi terhelőt a vádlottakra nézve a Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester és Szőke Domokos alpolgármester perének szerdai tárgyalásán meghallgatott tanú.
A Maros Megyei Törvényszéken szerdán a kitűzött időponthoz képest másfél órás késéssel kezdődött Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester és Szőke Domokos alpolgármester korrupciógyanús ügyének tárgyalása, amelyen – immáron „negyedik nekifutásra” – meghallgatták az első tanút.
Korábban ugyanis, annak ellenére, hogy a két vádlott és a tanú is mindig jelen volt, különböző okok miatt többször rendeltek el halasztást.
A szerdai tárgyaláson megjelent immár a perben érintett félként beidézett csíkszeredai önkormányzat jogi képviselője is, a beidézett tanú pedig fenntartotta korábban írásban rögzített nyilatkozatát, amelyben az ügyre vonatkozó kérdésekre válaszolva semmi terhelőt nem mondott személyesen Rádulyra és Szőkére.
Törvényekre hivatkozott
Magyarán: kijelentésében nem tette felelőssé Rádulyt és Szőkét azokért a cselekményekért, amelyek miatt az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) elrendelte a kivizsgálást, és vádat emelt az elöljárók ellen. A tanú különböző törvényekre hivatkozott – amelyek közül többet a szóban forgó eset óta módosítottak, kiegészítettek –, amelyek szerinte gátolták bizonyos köztéri korszerűsítési munkálatok átvételét. A tárgyalóteremben vita nem volt, a tanúnak viszont a vádlottak és jogi képviselőik kérdéseket tettek fel, amelyek az elhangzottak pontosítására vonatkoztak.
A 2016. március 30-án elkezdődött ügy következő tárgyalását november 13-ára tűzték ki, amikor újabb tanúkat – ők a napokban kapják kézhez a bírósági idézéseket – hallgatnak meg.
Több vádpont
A két elöljárót a 2015 április végén végrehajtott házkutatások után vették őrizetbe, majd hatósági felügyelet alá kerültek, utána pedig a DNA Ráduly Róbert Kálmánt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg. A tisztségviselőket többek között azzal vádolják, hogy jogosulatlanul használták országon belüli kiszállásra a hivatali gépkocsit, valamint hogy megkárosították a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséget, amikor a Sapientia Egyetemnek kiadott építkezési engedély kibocsájtásakor nem vették figyelembe az ortodox templom műemlék jellegét. A vádhatóság a polgármesteri hivatal megbízásából elvégzett kataszteri felmérést is kifogásolja, illetve egy ingatlanbérleti szerződés módosítását. A pert tavaly március óta a DNA kérésére a Maros Megyei Törvényszék tárgyalja, mert a vádhatóság fenntartásokat fogalmazott meg a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban. Az elöljárók alaptalannak tartják és elutasítják az ellenük felhozott vádakat. Gáspár Botond / Székelyhon.ro

Ezúttal sem hangzott el terhelő vallomás Rádulyék ellen
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara építkezési engedélyének megszerzése és a munkálatok körülményei – ez volt a téma a Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester és Szőke Domokos alpolgármester ellen indult per hétfői tárgyalásán a Maros Megyei Törvényszéken.
Délután kezdődött az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által megvádolt Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos perének tárgyalása, amelyen további két tanút hallgattak ki – a legutóbbi tárgyaláson, negyedik nekifutásra hallgatták ki az első tanút.
Az első tanú, aki 2007 és 2011 között volt a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal alkalmazottja, a Sapientia egyetemen folytatott munkálatok topográfiai ellenőrzésével és a beruházás átvételi folyamatával kapcsolatban kérdezték. A másik tanú az építkezési munkálatok idején a Sapientia egyetem dékánja volt, és elmondta: az intézmény a törvény által előírt összes szükséges dokumentummal rendelkezett, amelyek alapján a polgármesteri hivatal kibocsátotta számukra az építkezési engedélyt, a folyamat során pedig semmiféle megkülönböztetett előnyt nem élveztek. Az október 18-ai tárgyaláshoz hasonlóan tehát most sem hangzott el a tanúk részéről terhelő vallomás a vádlottakra nézve, csupán a tényeket ismertették. A következő tárgyalás december 15-én lesz, amikor az építkezési engedély megszerzésével kapcsolatban további két személyt hallgatnak meg.
Több vádpont
A két elöljárót a 2015 április végén végrehajtott házkutatások után vették őrizetbe, majd hatósági felügyelet alá kerültek, utána pedig a DNA Ráduly Róbert Kálmánt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg. A tisztségviselőket többek között azzal vádolják, hogy jogosulatlanul használták országon belüli kiszállásra a hivatali gépkocsit, valamint hogy megkárosították a Hargita és Kovászna Megyei Ortodox Püspökséget, amikor a Sapientia egyetemnek kiadott építkezési engedély kibocsájtásakor nem vették figyelembe az ortodox templom műemlék jellegét.
A vádhatóság a polgármesteri hivatal megbízásából elvégzett kataszteri felmérést is kifogásolja, illetve egy ingatlanbérleti szerződés módosítását. A pert tavaly március óta a DNA kérésére a Maros Megyei Törvényszék tárgyalja, mert a vádhatóság fenntartásokat fogalmazott meg a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban. Az elöljárók alaptalannak tartják és elutasítják az ellenük felhozott vádakat. Gáspár Botond / Székelyhon.ro