"Bukarestben alig telik el nap, hogy falakon, aszfalton, hídkorlátokon ne tűnjenek fel festékszóróval, krétával készült feliratok, néha egy-egy horogkereszt, továbbá "Afara cu jidanii!", "Afara cu ungurii" (Ki a zsidókkal, ki a magyarokkal!). Másnap a felirat vagy rajz eltűnik, anélkül, hogy rendőrség, csendőrség, kormány, SRI, RMDSZ, izraelita hitközösség az esetet felfújná. De mi a helyzet a Székelyföldön, ahol nem a magyar és a zsidó az uszítás vizuális agitációjának témája, hanem - Isten bocsássa meg - a román? Ez már szentségtörésnél is súlyosabb merénylet, ezért nem is marad visszhang nélkül. Június 12-én és 13-án a Hargita Népe hasábjain Szondy Zoltán mutatott be egy ilyen esetet, majd ennek fonákját: "A romániai sajtó egy része szenzációként tálalta, valakik ákombákomokat festettek - többek között - a csíkszeredai ortodox templom falára is. A Hargita-Kovászna megyei ortodox püspökség fellépésének köszönhetően az incidensből ügy lett: a tettest a rendőrség azonosította, lakásán házkutatást tartott (?!?), tízmillió lejes büntetést rótt ki rá." A kézre került tettest a Nagy István Művészeti Líceum buzgó tanári kara kizárta az iskolából. Néhány nap múlva csíkszeredai gyermekek sárral kenték be egy magyar vállalkozó üzletének kirakatát, ajtaját, falait. Ez alkalommal nem történt házkutatás, pénzbüntetés, a tetteseket nem csapták ki az iskolából. Szondy cikkét helyesbíteni kell. A bukaresti román sajtó híradásaiban, Ioan Selejan püspök tévényilatkozataiban nem fordult elő az "is" szócska. Nem fogalmaztak úgy, hogy "ismeretlen tettesek firkáltak az otodox templom falára is." Következetesen csak az ortodox székesegyházat emlegették. Ezt az is szócskát tehát el kellett hallgatni. Mert ha a teljes igazságnak megfelelően tálalják a hírt, miszerint ugyanazon éjjel az ortodox templom és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szomszédos épülete esett áldozatul a profanizálásnak, akkor az újságírói etika szerint dr. Ioan Selejan ortodox püspök mellett meg kellett volna szólaltatni dr. Lányi Szabolcs dékánt is, mert egyformán voltak szenvedő kárvallottak. Ha pedig így történt, akkor az ügynek eleve ki van húzva a nemzeti méregfoga: Selejan püspök fájdalomtól el-elcsukló hangon nem siránkozhatja végig a román médiát, hogy Hargita és Kovászna megyében az ortodox üldözésének újabb tanúbizonyságával van dolgunk, ahogy történik már 700 éve. Hogy milyen ortodox mártírium kezdődött 700 évvel ezelőtt, az megtudható a románul és öt világnyelven 1995-ben megjelent könyvből: Romanii din Sfanta Episcopie a Covasnei si Harghitei (A románok Kovászna és Hargita szent Püspökségéből), kiadta a Vacaroiu-kormány tájékoztatási főosztálya. Ugyanezen kormány Vocea Romaniei című hivatalos napilapja (később megszűnt, mert nem volt olvasója) 1995. dec. 7-i száma azzal ajánlotta olvasói figyelmébe a kiadványt, hogy megismerhetik belőle "az itteni ortodoxia felszámolásának 700 éve módszeresen zajló kampányát." Mesélt a könyv a románok kemény ellenállásáról, amellyel útját állták az erőszakos elmagyarosításnak, a vallásuk megsemmisítésére irányuló "szüntelen hadjáratnak", felrobbantott ortodox templomokról, szétdúlt temetőkről. "A könyv célja bemutatni, milyen körülmények között működik az egy évvel előbb, 1994 őszén létesült Hargita-Kovászna Ortodox Püspökség" - olvasható az ismertetésben. Ennek a 700 éves, szakadatlan pusztítóhadjáratnak újabb fejleménye a csíkszeredai ortodox templom falára 2003 nyáréjszakáján a magyar gyermek kezemunkájával felkent, nem igazán azonosítható, nonfiguratív zagyvaság. Selejan püspök Csíkszeredában még nem érzi az Észak-atlanti Szövetség, az Európai Unió felől lengedező új szellőket, ő még a 700 éves múltban él, mert csak így tetszeleghet a nemzetmentő védangyal szerepében. A román ortodox püspök Oláh-Gál Elvirának adott interjújában (Erdélyi Napló, 2003. máj. 7.) büszkén említette: "2001-ben 700 óvodásgyereknek adtunk kalácsot és kiflit." Ugyanitt elmondta, hogy a magyaroktól lerombolt templomaikat helyreállítatta, vagy újakat épített s megjegyezte: "Ebben az évben 700 millió lejt adtam az épülő templomokra. Azt hiszi, a román államtól van? Nem." Selejan püspök bevallott 700 millió leje mellé a román kormány 1997-ben 802-es határozatával 1,5 milliárd lejt ajándékozott a püspökségnek. Más kormányhatározatok újabb milliárdokat és ingatlanokat utaltak ki kolostorok építésére, és talán marad még az óvodások kalácsára, kiflijére is. Az interjúban árva szó sem esett a bukaresti Adevarul szerkesztősége által 1997. november 19-én beindított országos gyűjtés eredményéről. Márpedig, e jótékonysági keresztény akció kifejezett célja a Hargita-Kovászna megyei ortodox templomok "megmentése" volt. A begyűlt összeg sorsáról a csíkszeredai püspöki könyvelőség azóta sem tett közzé elszámolást. /Barabás István: Firkálni veszélyes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ "

"A 802/2003-as kormányhatározattal jóváhagyták 2 milliárd lej kiutalását az állami költségvetési tartalékalapból a Kovászna-Hargita Ortodox Püspökségnek, a maroshévízi Sfantul Ilie kolostor, valamint más, Hargita és Kovászna megyei ortodox kolostorok és templomok munkálatai befejezésének finanszírozása céljából. Nem az első eset, hogy jelentős pénzösszeggel támogatja a kormány ezt a püspökséget. /Pénz a kolostoroknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./"

Antonie Iorgovan kormánypárti szenátor felszólította az ügyészséget, indítson hivatalból eljárást azok ellen a „bűnözők” ellen, akik Székelyföld autonómiáját kérik; a kormánypárti szenátor azzal fenyegetőzik, hogy lemond mandátumáról, ha a vádhatóság nem végzi a kötelességét. Antonie Iorgovan egy televíziós műsorban éles hangnemben bírálta a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT). Mint állította, megbízható információkkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a székelyföldi hegyekben már fegyverkeznek is az autonómia hívei. Aggodalmát fejezte ki az SZNT autonómiastatútuma kapcsán a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség egyházkerületi közgyűlése is. Közleményükben arra figyelmeztettek, hogy az SZNT törekvései veszélyeztetik a román–magyar etnikumközi kapcsolatokat. A közgyűlés felkérte az illetékes szerveket és a civil szervezeteket lépjenek fel az SZNT kezdeményezései ellen. /Iorgovan: bűnözők az SZNT-sek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Verestóy Attila szenátorral közösen újabb törvénytervezetet nyújtott be, amely a romániai történelmi egyházak közötti egyenlőséget hivatott helyreállítani az állami támogatottság terén. Garda kifejtette: a Hargita megyében létrehozott ortodox püspökséggel és ennek kivételezett támogatásával diszkriminatív helyzet alakult ki a romániai egyházak sorában, mert míg az előbbi szórványegyházat óriási összegekkel támogatják, a többi elismert, hasonló helyzetben működő történelmi egyházközség nem részesül juttatásokban. A szórványmagyar közösségek katolikus, református, evangélikus egyházközségei nagyon nehéz helyzetben vannak, és nekik is éppen olyan támogatásra lenne szükségük, mint amilyenben a Hargita-Kovászna megyei ortodox püspökség részesül. /Gál Éva Emese: Törvénytervezet az egyházak állami támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

A megye román civil szervezetei és a Kovászna–Hargita megyei ortodox püspökség Szárazajtán szept. 4-én katonai tiszteletadással újratemetett tizenkét román és egy német katonát. Horia Grama, a megye prefektusa beszédében kifejtette, hogy nem a régi sebekben kívánnak vájkálni, hanem a normalitás jegyében, a keresztény szokásrend szerint megadni a végtisztességet az elesetteknek.  Az eseményről beszámoló riportban az olvasható, hogy az említett katonákat a 1944. szeptemberében a magyar szárazajtaiak foglyul ejtették, megkínozták és meggyilkolták. A román áldozatok számát soha nem állapították meg pontosan, ,,lehet, tizenhárman voltak, lehet, százan”. Néhány napra rá – áll a cikkben – , szept. 26-án a román hadsereg egy hadteste megtorlásként – felületes kivizsgálás után – kivégzett tizenegy szárazajtai magyart.  Ez hazugság, a visszavonuló román sereg katonáit nem a szárazajtaiak gyilkolták meg, hanem harcban estek el, továbbá a tizenegy magyar kivégzését nem a román hadsereg követte el, hanem a Maniu-gárdisták. A történelemhamisítás tehát ma is folytatódik. /(s): Történelemhamisítás újratemetéssel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./

Adrian Casunean-Vlad volt prefektus kifejtette, nem hiszi, hogy leváltanák György Ervin jelenlegi háromszéki prefektust, ha nem óvja meg a készülő mikrorégiós társulás jogi személyiséggé válását, merthogy ,,ennél nagyobb törvénytelenséget is elnéznének neki”. Casunean, ,,román nevű, magyar identitású” személyeknek nevezte Gabriel Andreescut és Smaranda Enachet, előbbit minapi cikkéért, melyben elítélően írt arról, ahogy a román állam anyagi javakkal, ingatlanokkal halmozza el a Hargita–Kovászna megyei ortodox püspökséget, mely Andreescu szerint az ún. román civil szervezetekkel együtt csak azért ,,csap akkora zajt”, hogy újabb javakhoz jusson, miközben ,,megfertőzi” e megyék közéletét. /(b. kovács): Casunean nem tágít. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

Veszélyeztetett román hagyományok cím alatt Ioan Selejan, az 1994-ben létrehozott Hargita-Kovászna ortodox egyházkerület püspöke az Adevarul január 4-i számában ismertette, milyen gondokkal küszködik az új év kezdetén. A legsúlyosabb: a pásztor nélkül maradt román közösségeket beolvasztották. Ott azonban, ahol a pap ellenállt az állam és az együtt élő etnikumok nyomásának, sikerült megőrizni a hitet és a román nyelvet. A román identitás megőrzése érdekében e tájakon az államnak aktívabb szerepet kellene vállalnia. Barabás István, a lap munkatársa emlékeztetőül idézett néhány régebbi cikket. Adevarul, 2003. november 3.: Iskolák összevonása nyomán, országszerte 3000 gyermek naponta több kilométert gyalogol, hogy tanulhasson. A Suceava megyei Arini község 17 gyermekének a 7 kilométerre eső iskoláig veszélyes vadállatokkal tele erdőn kell áthaladnia. Adevarul, 2003. október 16.: A Kovászna megyei Lécfalva elemi iskolájának román tagozatán egyetlen gyermek tanul: a IV. osztályos Marin Gavrila, számára a minisztérium engedélyével külön tanítónőt szerződtettek. Jurnalul National, 1997. május 17.: Ioan Selejan interjújának címe: Hargita és Kovászna megyében nincsenek román papok és román nyelvű iskolák. A püspök elpanaszolja, hogy a románok elmagyarosodnak, mert nincs papjuk, tanítójuk. Egyes helységeknek a 20. század elején másfél ezer román lakosuk volt, ma pedig tíznél is kevesebben vannak. Az interjút záró kinyilatkoztatás: „A román nép a dákoktól örökölte erkölcsi tisztaságát.” Erdélyi Napló, 2003. május 7.: Missziót vállaltunk ezen a vidéken cím alatt Ioan Selejan püspök interjúban számolt be kilencévi munkasikereiről. Több mint tíz templomot építtetett, és minden parókiára sikerült papot hoznia. Maroshévízen a meglevő mellé még két parókiát hozott létre, hogy 50-100 családra jusson egy lelkipásztor. (Közben a Gyergyói-medencében 2000 római katolikusra jut egy plébános.) Örvendetesen nőtt a kolostorok száma is: míg jövetele előtt csak Maroshévízen volt ilyen hajlék, addig 2000-ben a két megye területén hét kolostor építése kezdődött el, miután a marosfőit már 1996-ban felszentelték. Selejan püspök panaszkodott, hogy milyen szegény az egyházkerülete, mert az állam nem támogatja: „Ha a román állam pénzéből építkeznénk, akkor ott állnánk kinyújtott tenyérrel az utcasarkon és koldulnánk.” Hargita Népe, 2003. november 21.: A Postabank árverésre bocsátott, Virág utcai üzletsorát az ortodox püspökség vásárolta meg 3,4 milliárd lejért. A püspökség a csíki ingatlanpiac egyik legaktívabb ügyfele. Adevarul, 2000. november 18.: A marosfői kolostor kőfalára ismeretlen tettesek fölírták: „Székely, ébredj!” Az esettel kapcsolatban Selejan püspök így nyilatkozott: „Provokáció és kísérlet arra, hogy tüzet lobbantson fel Erdély peremén, majd lángra lobbantsa a Kárpátokat. A felirat biztatás Erdély különválására.” Romania Literara, 2000. július 5.: „A Román Ortodox Egyház a jövendő lehetséges szélsőséges nacionalista-fundamentalista mozgalmainak melegágya lett.” /Barabás István: Hagyományos rögeszmék. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Félrevezetve érzi magát az egykori román iskola épületében lakó, húszfőnyi két romacsalád Sepsiszentgyörgyön. A kilakoltatás előtt álló emberek azt vetik a városi önkormányzat szemére, hogy kémény, villanyáram, ivóvízforrás nélküli házba kénytelenek beköltözni. A ház minőségével kapcsolatos panaszok az épületet tető alá hozó Kovászna és Hargita megye ortodox püspökségét illetik. Az ortodox egyház képviselője vállalta, hogy pénzt ad a kéményépítéshez. Az új házat a püspökség – apácák és szerzetesek közreműködésével – építette egyetlen hét leforgása alatt. Ioan Selejan püspök augusztusban elmondta: szociális és etnikai feszültségek megelőzése céljából cselekedtek így. /Domokos Péter: Rosszul építkezett az ortodox egyház. Kémény és áram nélküli ingatlant kaptak a sepsiszentgyörgyi romák. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség kéréssel fordult a kovásznai tanácshoz építkezési engedély beszerzésére, fatemplom felépítésére. A negyedik ortodox templomot akarják felépíteni. Az engedélyek beszerzése előtt már az alapokat is ássák. Kovásznán sokan kérdezik, hogy a háromezer fős románságnak mi szüksége van a negyedik templomra is, amikor a hét és félezer fős magyarság hárommal is tudja gyakorolni vallását. /Bodor János: Új templomot az új papnak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

A Hargita Népe április 14-i számában Selejan, Hargita–Kovászna püspökség püspöke már józanabbul nyilatkozott. Elmondta, hogy 1994-ben az újonnan létesített Hargita–Kovászna püspökség élén azzal kezdte ténykedését, hogy hozzákezdett a Horthy-korszakban lerombolt ortodox templomok renoválásához és újak építéséhez. Kopacz Zoltán olvasói levelében leszögezte, a Horthy-korszakban egyetlen templomot sem romboltak le, legfeljebb elhanyagolták hívek hiányában. Ezek helyrehozására Selejan püspök érkezése előtt éppen 50 (ötven) esztendő állt rendelkezésére a román ortodoxiának. A csíkszeredai kis román templomot a Trianon utáni években építették, a város központjában, hogy azután katedrálissá avanzsáljon a püspökség tiszteletére. Miért kell Selejan püspöknek még ma, évtizedek múltán is horthyznia? /Kopacz Zoltán, Csíkszereda: Miért kell horthyznia? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Daniel, Moldova és Bukovina metropolitája lett a román ortodox egyház új vezetője. Szeptember 12-én ült össze a román ortodox egyház választó testülete, hogy megválassza a nemrég váratlanul szívrohamban elhunyt Teoctist pátriárka utódját. Három választási forduló után a román ortodox egyház Szent Szinódusa végül Daniel, Moldova és Bukovina, Bartolomeu, Kolozs, Fehér, Máramaros és Körös-vidék és Ioan, Kovászna és Hargita metropolitáját jelölte a pátriárka tisztségére. A szintén esélyesnek tartott Teofan ugyanis a második fordulóban visszalépett, döntését azzal indokolva, hogy vannak mások, akik alkalmasabbak a tisztség betöltésére. A Szent Szinódus elnökévé Nicolae Corneanut, Bánság metropolitáját választották, így ő már nem indult a pátriárka tisztség megszerzéséért folyó versenyben. Daniel a román ortodox egyházon belül a nyitást és az ökumenizmust vállaló irányvonal képviselője. Mindenki számára meglepetést jelentett az 56 éves Ioan Selejan jelölése, aki a bukaresti műszaki egyetemen végezte egyetemi tanulmányait 1976-ban, és 1980-ban szerzetes lett a Lainici kolostorban. 1994. július 9-én választották meg Kovászna és Hargita egyházmegye püspökének, és 1994. július 20-án szentelték fel a Hargita megyei Maroshévíz kolostorában. Traian Basescu székelyföldi látogatása során a magas rangú egyházi vezetőt is felkereste, aki több alkalommal is arra kérte az államfőt, amikor csak teheti, keresse fel a két megyét, mivel az itt élő románok „saját hazájukban elhagyatottnak érzik magukat”. /Daniel metropolita lett Teoctist pátriárka utódja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Hírek szerint Daniel egyike azoknak az ortodox főpapoknak, akiknek szekusdossziéit Ceausescu bukása után elégették. Kapcsolatait az egykori politikai rendőrséggel nyilvánvalóvá teszi az is, hogy a diktatúra idején Svájcban taníthatott – ehhez elengedhetetlen volt a Securitate jóváhagyása. A Temes megyei Barafalván született, Nagyszebenben végezte el az Egyetemi Teológiai Intézetet. Két–két évig Strasbourgban, a Humán Tudományok Egyetemének protestáns teológiai karán, illetve a Freiburg im Breisgau-i Albert Ludwig Egyetemen tanult. 1980-ban lett az ortodox teológiai tudományok doktora, majd a svájci Bossey Ökumenikus Intézet lektoraként tevékenykedett. Ezt követően Daniel néven a sihastriai kolostorban kapcsolódott be a szerzetesi életbe. 1990-ben Iasi érsekévé, Moldova és Bukovina metropolitájává választották. /Daniel az új pátriárka. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

Traian Basescu államfő háromnapos félhivatalos látogatásra érkezett Háromszékre. Az elnöki helikopter február 22-én szállt le a Ceausescunak épített kovásznai protokollvilla melletti téren. Az elnök fogadta Gheorghe Baciu bodzafordulói polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt megyei elnökét, Petre Strachinaru parlamenti képviselőt, Ioan Selejant, a Kovászna és Hargita megyei ortodox egyház püspökét és Staicu Olteanu kovásznai vállalkozót. A közel két órát tartó szűk körű találkozó után az elnök vendégei kíséretében részt vett a Montana Szálló mellett máramarosi stílusban épülő ortodox fatemplom keresztjének megszentelésén és toronyra helyezésén. Traian Basescu államelnök elmondta: látogatásának semmi köze Koszovó függetlenségének kikiáltásához, sem a Székely Nemzeti Tanács február 23-i sepsiszentgyörgyi üléséhez. Este az államfő Kovásznáról Sepsiszentgyörgyre utazott. /Bodor János: Basescu Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

A két kormánypárt elnöke, illetve számos magas rangú bukaresti politikus részvételével ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a csíkszeredai székhelyű Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség. A politikusok főként a most érsekké szentelt Ioan Selejan korábbi püspököt méltatták, Vadim azonban arra is kitért megszólalásában, hogy el kell távolítani a magyar lobogókat a román állam épületeiről. Megjelent Csíkszeredában a romániai ortodoxok egyházfője, Daniel pátriárka, aki a jubileumi mise keretében Ioan Selejan Hargita megyei egyházfőt püspöki rangról érsekire emelte. Daniel pátriárka kiemelte, a két megye románsága mintegy százezer fő, ami kis közösségnek számít, de hihetetlenül szorgalmasak és igen vallásosak az itt élő románok. „Kovászna és Hargita megye egy kis Európa, a különböző felekezetű és nemzetiségű emberek együttélési modellje” – hangoztatta a pátriárka. A románok egysége át fogja őket segíteni minden nehézségen – fogalmazott Emil Boc kormányfő. Az ortodox egyház sajtóközleménye szerint 15 évvel ezelőtt a székelyföldi románok nagyon régi álma vált valóra, ugyanis még 1936-ban kérelmezték a különálló püspökség létrehozását. 1994 óta 24 templomot, hat kolostort, 20 parókiát építettek fel, 39 templomot restauráltak, illetve két iskolai, egy kórházi és egy börtönkápolnát alakítottak ki. 2009-re a székelyföldi püspökség elérte, hogy romániai viszonylatban Hargita és Kovászna megyében a legnagyobb az ortodox templomok sűrűsége, ha egy román nemzetiségű lakoshoz viszonyítják az egyházi létesítmények számát. /Bálint Eszter: Román erőfitogtatás Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Egységes magyar médiastratégia
Egységes magyar médiastratégia készítését kezdte meg a Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciója szombaton a vajdasági Pannónia településen megtartott tanácskozásán.
"Halogatás nélkül ki kell dolgozni az egységes magyar médiastratégiát, amely a már meglévő médiumokat rendszerbe foglalva az eddigieknél jobb, hitelesebb, életképesebb, gazdaságosabb és hatékonyabb anyanyelvű médiahálózatot biztosítana a világ magyarsága számára" – fogalmaz a Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciója (KMÚÉK) szokásos éves, kétnapos tanácskozásának végén, szombaton kiadott zárónyilatkozatában. A dokumentum szerint a konszenzussal kidolgozandó médiastratégia "az egységes magyar médiakatalógus és médiakataszter alapköve lehet". A stratégia tervezetének kidolgozásában a KMÚÉK környező országokbeli tagszervezeteinek két-két képviselője vesz majd részt. A sajtószakmai szövetség ezzel egyidejűleg részletes elemzést készít a külhoni magyar média helyzetéről. Mint a zárónyilatkozatban fogalmaznak: "számba veszik a rendelkezésre álló humán és műszaki erőforrásokat, a támogatási lehetőségeket és feltérképezik a célközönség médiafogyasztói szokásait és elvárásait". Az egységes magyar médiastratégiáról a KMÚÉK "mielőbbi találkozót és szakmai nézetegyeztetést kezdeményez" a nemzetpolitikai kérdésekben illetékes magyarországi vezetőkkel. A konvenció a jövő évi, a Felvidéken tartandó tanácskozásán vitatja majd meg a stratégia addigra elkészülő tervezetét. A határokon átívelő szakmai testület szerint a médiastratégia azért szükséges, hogy a magyar nemzetrészek között szoros kapcsolat legyen, megakadályozva a széthúzást, és erősödjön a nemzeti öntudat, az anyanyelv és a kultúra ápolása.
92 évnyi asszimilációs politika
Kilencvenkét éve folytatódik a romániai magyarok asszimilációjára irányuló politika, fejtette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, rámutatva, jelenleg az oktatási törvény előírásait használják fel erre módszerként.
Tőkés László az EMNT és az Európai Szabad Szövetség (EFA) háttérintézményeként működő Maurits Coppieters Központ Szovátán tartott autonómia konferenciáján kijelentette, Erdélyben „asszimilációs politika” folyik.
„1920-ban Erdély lakosságának 55 százaléka volt román, 45 százalékát – tehát majdnem a felét – pedig magyarok, németek és más kisebbségek alkották. Az erőszakos asszimiláció, a kivándorlás és a kolonizálás következtében jelenleg a magyarok a lakosság kevesebb, mint 20 százalékát teszik ki, a románok pedig több mint 80 százalékát. Közel 3 millió embert hoztak ide Erdélybe. Ortodox kolonizálási politika folyik, amely arra alapul, hogy ahol van tó, ott vannak halak is, és ha nincsenek halak, építenek egy templomot, és jönni fognak a románok is. Erdélyben az utóbbi 20 évben 2000 ortodox templom épült fel: csak Nagyváradon 21, Marosvásárhelyen 16, Kolozsváron szintén (…) A Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem 50 évvel ezelőtt teljesen magyar volt. Most még egy szakot sem lehet létesíteni ott, ahol a magyarok többségben voltak” – mondta Tőkés.
Később a sajtónak kijelentette, hogy a romániai magyarok asszimilációja 92 éve folyik, és bár a módszerek különböznek, a cél ugyanaz marad.
Romániában 92 éve folyik az asszimilációs politika. Mutatis mutandis, a módszerek, eszközök és körülmények mindig változnak. Három fontosabb periódus van: a két világháború közötti, a kommunista és a kommunista utáni, amely teljességgel különbözik, különbözőek a módszerek és a körülmények, de a román nemzeti stratégia fő célkitűzése és fő prioritása változatlan. Példaként felhozom a kollektív jogok megvonását tőlünk, ami különböző törvények által történik, például a tanügyi törvény által. Természetellenes körülmény az, hogy nem sikerül visszaszereznünk több mint ezer egyházi iskolánkat, és továbbra is vegyes iskolák vannak. Nekünk megvoltak saját iskoláink, nincs szükségünk a román oktatási rendszer gyámságára. Még az oktatási minisztériumban is volt autonóm oktatási osztályunk korábban, amelyet nem kaptunk vissza. A magyar oktatás irányítása alacsony szinten van, alá vagyunk rendelve az oktatási politikának, melynek sokszor sovén megnyilvánulásai vannak. Mindig a kormányt alkotó pártok színezetétől, illetve a vezető személyektől függ ez” – fejtette ki Tőkés.
Tőkés felvetette, hogy az ortodox egyházon keresztül „kolonizálás folyik”, hangsúlyozva, hogy nagyon sok ortodox templom épült főként azokon a vidékeken, ahol a magyarok többségben vannak, bár az egyházközségi tagok száma nem indokolná ezt.
Áldatlan dolog, hogy Jézus Krisztus Urunk nevében a szükségesnél több ortodox templomot építenek. Annál is inkább, mert észre lehet venni, hogy azokon a településeken építik a templomokat, amelyekben a magyarok többségben vannak, így a templomépítés által spirituális kolonizálás folyik. Úgy gondolom, hogy sehol máshol a világon nem is képzelnék el azt, hogy 20 év alatt 20 ortodox templom épüljön egyetlen városban. Ez van Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is. Szovátán is van vagy öt ortodox templom. Világos tehát, hogy az ortodox egyház a román nacionalizmus kolonizálási politikája mellé állt. Ez is egy módszer – Erdély román asszimilációja” – mondta Tőkés.
Tőkés megemlítette azt a tényt is, hogy Ortodox Püspökséget hoztak létre Kovászna és Hargita megyében.
„Nálunk egyetlen esperesi körzetben, Bihar megyében van annyi lélek, mint az ortodox egyházban, Székelyföldön. Tehát van egy esperesi rangú ortodox egyházközség, amit püspöki rangra emelnek. Világosan kitűnik a nacionalista törekvés az Ortodox Püspökség ottani létrehozásából. Én szeretem ortodox testvéreimet. Tehát nem az ortodoxizmusról beszélek, hanem arról a nacionalista politikáról, amely felhasználja céljaira az ortodox vallást is” – szögezte le Tőkés László.
Tőkés szerint 1990 után Erdélyben „2000 ortodox templomot és vagy 40 kolostort építettek fel”. (Medifax) Népújság (Marosvásárhely)

Tőkés kitérő választ kapott a román ortodox egyházfő hivatalától
Daniel pártriárkának, a román ortodox egyházfőnek a hivatala azt tanácsolja Tőkés László európai parlamenti képviselőnek, forduljon közvetlenül a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséghez azokban az ingatlan-ügyekben, amelyek foglalkoztatják – derült ki a patriarkátus keddi közleményéből.
A román ortodox egyházfő hivatala arra a levélre reagált, amelyben Tőkés együttműködést javasolt Dániel pátriárkának a romániai egyházak és etnikumok közötti feszültség megelőzése érdekében. Az EP-képviselő szerint a hibás ingatlanügyi döntések feszültséget gerjeszthetnek a román és magyar egyházak hívei között.
A patriarkátus úgy véli: a közvetlen kapcsolatfelvétel alkalmat biztosítana Tőkésnek arra, hogy megismerje azokat a mindennapos nehézségeket, amelyek a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség szolgálattételét hátráltatják.
Erdély.ma

Román zászlókat osztogat az ortodox püspökség Székelyföldön
Két kilométer román nemzeti színű vásznat vásárolt a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség. Ioan Selejan püspök szerint ebből az anyagból a csíkszeredai apácák több száz román lobogót varrnak, amiket majd ingyen osztanak szét a román közösség tagjainak – írja az Agerpres.
A hírügynökségnek az ortodox püspök azt nyilatkozta: a román nemzeti lobogókat idén nyáron a templomokban megáldják, és ingyen osztják majd ki a Kovászna és Hargita megyei hívőknek. Az első 350 darab román zászlót ma hétfőn osztották szét a Kovászna megyei Nagypatakon, mondta Ioan Selejan.
A püspök leszögezte: egyelőre két kilométer piros-sárga-kék színű vásznat vásároltak, de ha szükség lesz rá, még vesznek, hiszen azt szeretnék, hogy minden házra jusson egy lobogó. „Megáldjuk a zászlókat, mielőtt kiosztanánk, és az ortodox papok imádkoznak az ország javáért” – mondta Ioan Selejan ortodox püspök.
Kovács Zsolt
Maszol.ro

Jöttmentek
Hétfőn háromszázötven román ortodox pünkösdi búcsújáró nemzeti zászlót kapott ajándékba a székelyföldi, Kovászna és Hargita megyei püspökségtől a nagypataki kolostorban.
Amely nemrég két kilométernyi hosszú piros-sárga-kékre festett vásznat vásárolt, hogy templomaiban és kolostoraiban a szerzetesek minden hívőnek varrjanak egy-egy zászlót, így minden székelyföldi román családnak jut majd belőle.
A püspökség szerint, ez csupán e hazafias akció kezdete, újabb kilométernyi vászonra lesz hamarosan szükségük, hogy a nyár folyamán már minden román házra kitűzhessék a trikolort.
Ceauşescu nem tudta, s nem is merte elrománosítani a Székelyföldet, bár ő is próbálkozott vele, részleges sikerekkel is dicsekedhetett. Utódai napjainkban főleg a nemzeti egyház segítségét próbálják felhasználni e nagy történelmi álom beteljesülése érdekében.
A Kovászna és Hargita megyei püspökség ilyen irányú buzgó hazaffyas tevékenysége régóta ismert, s az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Ponta-kormány beiktatása óta felerősödött, hiszen már a kabinet, a prefektusok nyíltszínű támogatására is számíthatnak.
Lám, még ilyen vonatkozásban is megmutatkozik, mit jelent, ha az erdélyi magyarság nem képviselteti magát az ország végrehajtó hatalmában, bár kétségtelen, hogy a kormányszerepnek hátulütői is vannak.
E lépések a székelyföldi autonómia-kezdeményezéseknek kiabálnak vissza.
S a Székely Nemzeti Tanács múlt szombati küldöttgyűlésének is, illetve az ott elfogadott jelszónak: a „Székelyföldért megmozgatjuk Európát”-nak.
Gondolni sem merünk arra, mit kapnánk az orrunkra, s kapnának erdélyi magyar pártjaink, civilszervezeteink és templomaink a többségi sajtótól, s a hatalom intézményeitől, ha a mi történelmi egyházaink valamelyik püspökségének jutna eszébe, hogy két kilométernyi piros-fehér-zöld vásznat vásároljon, varrassa lobogókká azokat saját papjaival és apácáival, vagy kétezer méternyi székely zászlókat osztogasson a búcsúkon, adott esetben a reformáció ünnepségein. E zászlós eseményre nem véletlenül kerül sor most, amikor az ország területi-adminisztratív újjászervezésének előkészületei folynak, s folyamatban van az új alkotmány kidolgozása is. Hisz kétezer, több ezer méter trikolor akár több ezer éves múltat is szimbolizálhat, azt is jelentheti, hogy ezen a földön mi csak ezeréves ázsiai jöttmentek vagyunk.
Kilin Sándor
nyugatijelen.com
Erdély.ma

Székelybosszantás
Két kilométernyi zászlóanyagot vásárolt a székelyföldi ortodox püspökség, hogy híveiknek nemzetiszínű zászlókat osztogassanak a tömjénfüstös feloldozás mellé. Háromszéki őseim szavával élve: hát ez a temérdek anyag sem elég, hogy álságos üzelmeiket elfedje. Az államvallási kiváltságait fitogtató egyház miden pártot megszégyenítő politikai támadásba lendült. Mert senki ne gondolja, hogy a nemzeti szimbólum bevetése ártatlan cselekedet. Még az istenszolgák kezében sem az. Sokan arra hivatkoznak, hogy a görögkeleti papok csak a székely zászló lobogtatására válaszoltak. Van benne némi igazság. De a történelmi hűség kedvéért nem felejthetjük el, hogy közel egy évszázadon át a mi nemzeti érzésünket taposta az elnyomók bakancsa. Az átkosban nemcsak a korgó gyomor kényszerítette vándorbotra a székely fiatalokat, hanem a szülőfalujuk határába telepített ortodox kolostor látványa is. Ezek a hagymakupolás kaszárnyák az állambiztonsági szervek megfigyelőbázisai voltak. Egyes vélekedések szerint azok maradtak napjainkra is. Hisz ezek a papok szabotálták el az átvilágítási eljárást is. Mert nem akarják kiengedni a kezükből a hatalmat. Romániában elmaradt a szekularizáció. Ráadásul senki nem vizsgálja azt a feketegazdaságot és pénzmosást, ami a felszentelt hajlékok árnyékában zajlik. Nemhogy adót nem fizetnek bevételeik után, de még a pénzünkből támogatja őket a költségvetés. Hogy legyen miből zászlóanyagot vásároljanak. Székelybosszantásra. Hátha lesz egy jó kis csetepaté, és levezetésképpen újabb csendőregységeket telepíthetnek a vérmes atyafiak nyakára. Na akkor látjuk majd meg, mihez kezd a Brüsszelben politizáló volt püspök pártja és a jogilag láthatatlan Székely Nemzeti Tanács. Persze a székelyhullám-lovasok is lepottyanhatnak a deszkákról. Most észnél kell lenni, mert a dél-tiroli modell helyett könnyen belfasti összecsapásoknak lehetünk szemtanúi. Mi, vásárhelyiek már megtapasztaltuk egyszer. És akkor is az ortodox pópák etették hazugságokkal elbutított román híveiket. De a tavalyi választási kampányból is kivették a részüket. Nem egy politikus köszönheti nekik a parlamenti székét. Ám nem felebaráti szeretetből cselekedtek, hanem ezüsttallérokért, számolatlanul. Mert övék az ország és a hatalom. Európa pedig még mindig nagyon távol van.
Karácsonyi Zsigmond
Népújság (Marosvásárhely)

Elvették Basescutól a kovásznai szálláshelyét, a szállodát pedig az ortodoxok kapták meg
Egy igencsak elhallgatott ülést tartott hétfőn a kormány, amelyen karácsonyi „ajándékosztára" került sor, tudjuk meg a Mediafax tudósításából. A Román Hírszerzőszolgálat (SRI) az Olanesti Palota (Palatul Olanesti) szállodával lett gazdagabb, Hargita és Kovászna Ortodox Püspöksége pedig a Kovászna városbeli Fenyő szállodakomplexumot kapta a fenyőfa alá.
Szintén a hétfői ülésen került sor – feltételezhetően – Victor Ponta kormányfő egy újabb „döfésére" Traian Basescu ellen, ugyanis azt a kovásznai volt „Ceausescu-vadászvillát", amely eddig az Állami Protokoll-Vagyonalap Hatóság (amely az államelnök hatáskörébe tartozik) tulajdonát képezte, odaajándékozták a Honvédelmi Minisztériumnak, amelynek jelenleg a Ponta-barát maroshévízi Mircea Dusa a minisztere. Amint tudjuk, Basescu egyik kedvelt helye Kovászna, ahol évente többször is megfordul, és ahol tavaly a Szilvesztert is töltötte.
A kormány korábban a bukaresti Dante villát vette ki hasonló módszerrel Basescu hatásköre alól.
Mediafax, Gandul
Erdély.ma

Kelemen Hunor: a román kormány az etnikai arányok megváltoztatására törekszik
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a román kormánynak az etnikai arányok megváltoztatására irányuló törekvéseként értelmezte azt a tényt, hogy a bukaresti kormány székelyföldi szállodával ajándékozta meg karácsony előtt a román ortodox egyházat.
Kelemen Hunor a Hargita Népe napilap hétfői számában közölt interjúban felháborodásának adott hangot a szálloda odaadományozása miatt. Úgy vélte, az adomány „arcátlan diszkrimináció", hiszen a történelmi magyar egyházak nem szoktak hasonló ajándékokat kapni.
Arra is utalt azonban, hogy a szálloda – amelyet a magyar többségű Hargita és Kovászna megye ortodox püspöksége kapott adományba – a kétharmad részben magyarok által lakott Kovászna városában áll. Egyértelműen úgy értelmezi, hogy az etnikai arányok megváltoztatására irányulnak az ilyen törekvések – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A román kormány december 18-án fogadott el sürgősségi kormányrendeletet arról, hogy az állami protokollalaptól „a Vallásügyi Államtitkárság kezelésébe, Hargita és Kovászna Ortodox Püspökségének" juttatja az ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkező 89 szobás, kétcsillagos szállodaépületet. A kormányrendelet indoklásában a kormány „a román állam alapvető intézménye, a román nép nemzeti identitásának a megőrzésében lényegbevágó szerepet játszó" Román Ortodox Egyház támogatásának erkölcsi parancsára hivatkozik.
Kitér arra is, hogy a kabinet „halasztást nem tűrő rendkívüli helyzetet" rendez a sürgősségi kormányrendelettel. Ha ezt nem tenné meg, „a román állam egyes alapintézményei" lennének képtelenek ellátni feladataikat.
A Nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény – amelyet Románia kormánya 1995-ben ratifikált – kimondja, hogy az aláíró felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek megváltoztatják az arányokat a nemzeti kisebbségekhez tartozók által lakott területeken. MTI
Erdély.ma

Tiltakoznak a magyar egyházak
Tiltakozást fogalmaztak meg a sepsiszentgyörgyi történelmi magyar egyházak képviselői a Ponta-kormány egyházakkal szemben tanúsított diszkrimináló politikájával kapcsolatban, kifogásolják, hogy a kabinet 2013. december 23-i ülésén több épületet juttatott az ortodox egyház tulajdonába, és hogy ennek köszönhetően a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség lett a kovásznai Fenyő Szálloda új tulajdonosa.
„A kormány ezen döntése alapvetően diszkriminatív jellegű, mivel – miközben az ortodox egyház birtokába juttat épületeket – megtagadja a történelmi magyar egyházak elkobzott javainak visszaszolgáltatását” – áll a lelkészek tegnapi tiltakozó dokumentumában. Kifejtik, meggyőződésük, hogy „egy jogállamban – és szeretnénk remélni, hogy egyszer Románia is jogállam lesz – minden egyháznak, legyen az akár kisebbségi is, egyenlő elbírálásban kell részesülnie”. Felkérik Románia vezetőit, vessenek véget ennek a hátrányosan megkülönböztető politikának, és ha a magyar egyházaknak nem is adnak új épületeket, földterületeket, maradéktalanul szolgáltassák vissza azt, ami az övék volt, ami megilleti őket.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Diszkriminációt kiáltanak a sepsiszentgyörgyi lelkipásztorok
A Ponta-kabinet diszkriminatív politikája miatt tiltakoznak a sepsiszentgyörgyi magyar történelmi egyházak.
A római katolikus, református, unitárius és evangélikus lelkészek azért emelték fel a szavukat, mert a kormány december 18-án több épületet, többek között a Kovászna városi Fenyő Szállodát is a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségnek adományozta.
„A kormány döntése alapvetően diszkriminatív jellegű: miközben az ortodox egyház birtokába juttat épületeket, megtagadja a történelmi magyar egyházak elkobzott javainak visszaszolgáltatását – olvasható a sepsiszentgyörgyi magyar lelkipásztorok közleményében. – Véleményünk szerint egy jogállamban – és szeretnénk remélni, hogy egyszer Románia is jogállam lesz – minden egyház, legyen az akár kisebbségi is, egyenlő elbírálásban kell részesüljön.”
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a kormánynak az etnikai arányok megváltoztatására irányuló törekvéseként értelmezte azt a tényt, hogy a bukaresti kormány székelyföldi szállodával ajándékozta meg karácsony előtt a román ortodox egyházat. A Hargita Népe napilap hétfői számában közölt interjúban felháborodásának adott hangot a szálloda odaadományozása miatt. Úgy vélte, az adomány „arcátlan diszkrimináció”, hiszen a történelmi magyar egyházak nem szoktak hasonló ajándékokat kapni.
Arra is utalt, hogy a szálloda a kétharmad részben magyarok által lakott Kovászna városában áll – az RMDSZ elnöke úgy értelmezi, hogy az etnikai arányok megváltoztatására irányulnak az ilyen törekvések.
Amint arról beszámoltunk, a kormány a Hargita és Kovászna megye ortodox püspökségének ajándékozta a Kovászna városban lévő hatemeletes, több mint 9 millió lejes leltári értékű kovásznai szállodát. A Tündérvölgyben álló, ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkező 89 szobás, kétcsillagos szálló korábban az állami protokollalap tulajdonában volt. A kormányrendelet indoklásában a kabinet „a román állam alapvető intézménye, a román nép nemzeti identitásának a megőrzésében lényegbevágó szerepet játszó Román Ortodox Egyház támogatásának az imperatívuszára” hivatkozik.
Vita az egyházak állami finanszírozásáról
A Szekuláris Humanista Egyesület (ASUR) felhívására országszerte több százan demonstráltak vasárnap este templomok, polgármesteri hivatalok, valamint a bukaresti kormány és a parlament épülete előtt, követelve a felekezetek állami finanszírozásának beszüntetését. A szekuláris állam és társadalom hívei elsősorban azt kifogásolják, hogy miközben több mint 18 ezer templom van az országban, az általános iskolák száma 4700, a kórházaké pedig 425. Az egyházellenes megnyilvánulások felerősödését az váltotta ki, hogy a Ponta-kabinet decemberben két alkalommal összesen 6,6 millió eurót folyósított sürgősségi esetekre szánt tartalékalapjából a felekezeteknek. A bírálatokra a bukaresti patriarchátus azzal válaszolt, hogy az ortodox egyház intézményei átfogó szociális, egészségügyi és oktatási tevékenységet fejtenek ki, a templomokban pedig „lélekgyógyászat” folyik
Krónika (Kolozsvár)

SZNT: folytatódik az elrománosítás
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerint a román ortodox egyháznak adományozott székelyföldi szálloda esete ismételten bizonyítja, hogy „Románia semmibe veszi vállalt nemzetközi kötelezettségeit, és tovább folytatja Székelyföld elrománosításának a politikáját”.
Az SZNT keddi közleménye szerint a román kormány megannyi romániai jogszabályt és nemzetközi szintű vállalását sértett meg azzal, hogy karácsony előtt sürgősségi kormányrendelettel Hargita és Kovászna Ortodox püspökségének juttatott egy 89 szobás kovásznai szállodát.
Az SZNT ezt annak a fényében sérelmezi, hogy Románia még huszonöt évvel a diktatúra bukása után is adós a magyar egyházaktól elkobzott egyházi javak jelentős részének a visszaszolgáltatásával, noha a restitúció feltétele volt az Európa Tanácsba való felvételének. A nemzeti tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a román kormány szintén karácsony előtt fogadta el azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel kitolta a restitúció határidejét, „tovább korlátozva az egyházakat a szociális, oktatási és kulturális tevékenységük kifejtésében”.
Az SZNT a szállodaadományozó rendelet módosítására szólítja fel a román kormányt. Kéri, hogy ne az egyháznak, hanem Kovászna város önkormányzatának adja át az ingatlant. Azt javasolja továbbá a magyar történelmi egyházaknak és híveiknek, hogy indítsanak pert Románia kormánya ellen.
„Felkérjük az Európa Tanács, az Európai Unió, az EBESZ és az ENSZ illetékeseit, hogy kövessék figyelemmel a romániai folyamatokat, és hassanak oda, hogy Románia tartsa be vállalt kötelezettségeit, és hagyjon fel a székelyek elnyomásával, Székelyföld elrománosításával” – áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett felhívásban.
Az SZNT idézi a szállodaadományozó kormányrendeletet, amelynek indoklásában a román ortodox egyházat „a román állam alapvető intézményének” nevezi a kabinet, leszögezve, hogy az ortodox egyház „létfontosságú szerepet tölt be a román nép nemzeti azonosságának a megőrzésében". Megállapítja, a kormány államegyháznak tekinti az ortodox egyházat annak ellenére, hogy a vallásszabadságra vonatkozó törvényt kimondja: „Romániában nem létezik államvallás; az állam semleges mindenféle vallási meggyőződéssel vagy ateista ideológiával szemben”. A törvény értelmében az egyházak egyenlők a törvény és a közhatóságok előtt.
A román kormány december 18-i ülésén fogadott el sürgősségi kormányrendeletet arról, hogy az állami protokollalaptól „a Vallásügyi Államtitkárság kezelésébe, Hargita és Kovászna Ortodox Püspökségének” juttatja az ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is ellátott 89 szobás, kétcsillagos szállodaépületet.
MTI
Székelyhon.ro

Az SZNT szerint Románia folytatja a Székelyföld elrománosítási politikáját
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerint a román ortodox egyháznak adományozott székelyföldi szálloda esete ismételten bizonyítja, hogy „Románia semmibe veszi vállalt nemzetközi kötelezettségeit, és tovább folytatja Székelyföld elrománosításának a politikáját”. Az SZNT keddi közleménye szerint a román kormány megannyi romániai jogszabályt és nemzetközi szintű vállalását sértett meg azzal, hogy karácsony előtt sürgősségi kormányrendelettel Hargita és Kovászna Ortodox püspökségének juttatott egy 89 szobás kovásznai szállodát. Az SZNT ezt annak a fényében sérelmezi, hogy Románia még huszonöt évvel a diktatúra bukása után is adós a magyar egyházaktól elkobzott egyházi javak jelentős részének a visszaszolgáltatásával, noha a restitúció feltétele volt az Európa Tanácsba való felvételének.
Népújság (Marosvásárhely),

A városé a jegybank épülete? (Sepsiszentgyörgy)
Óév utolsó pillanataiban két, Sepsiszentgyörgyöt érintő kormányhatározat jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Egyik a Román Nemzeti Bank egykori Kovászna megyei székházát juttatja a város tulajdonába, másik a volt állami biztosító, az ADAS, majd Asirom székhelyét adja a görögkeleti egyháznak. Érdekes, hogy mindkét, a 145-ös és 146-os számot viselő kormányhatározatot még április 3-án meghozták, ám csak a december 30-i 845-ös Hivatalos Közlönyben jelentek meg.
Az első jogszabály arról rendelkezik, hogy Sepsiszentgyörgyön a Kossuth Lajos utca 10. szám alatti ingatlan földszinti és első emeleti, összesen 1311 négyzetméternyi hasznos felületű ingatlanrészt, valamint a közös részekből a méretarányos részt állami magántulajdonból, az állami protokollalapot kezelő egyedáruság vagyonkezeléséből állami köztulajdonba, a Kovászna és Hargita Megyei Ortodox Püspökség számára, a művelődési minisztérium vagyonkezelésébe veszik. A második cikkely arról rendelkezik, hogy említett ingatlannak állami köztulajdonból, az egyházügyi államtitkárság vagyonkezeléséből Sepsiszentgyörgy köztulajdonába, a helyi tanács vagyonkezelésébe való átutalását jóváhagyják.
A második jogszabály jóváhagyja Sepsiszentgyörgyön a Gödri Ferenc utca 2. szám alatti tömbház földszinti és első emeleti, 281 négyzetméternyi hasznos felületű ingatlanrésznek a Kovászna és Hargita Megyei Ortodox Püspökség számára, a vallásügyi államtitkárság vagyonkezelésébe, az állami közvagyonba vételét. Az ingatlannak Sepsiszentgyörgy köztulajdonából, a helyi tanács vagyonkezeléséből való kivételéről és állami köztulajdonba utalásáról a helyi tanács idén március 4-én határozott.
A jegybank egykori sepsiszentgyörgyi székhelyét 2004. december 28-án hozott határozatával utalta az akkor ügyvivő kormány a protokollalapból az ortodox egyháznak. 2005. november 24-én a Călin Popescu Tăriceanu vezette kabinet semmissé nyilvánította a korábbi jogszabályt, és Kovászna megye köztulajdonába, a megyei tanács vagyonkezelésébe utalta az ingatlant. Hosszas huzavona után a megyeháza telekkönyveztette az ingatlant, és oda is költöztetett néhány, az alárendeltségébe tartozó intézményt. Az ortodox egyház perelt, és a román igazságszolgáltatás a javára döntött. A megyeházának 2012. nyarán át kellett adnia az épületet. A hatalmi intézkedés közfelháborodást váltott ki, hiszen az ügyvivő kormánynak nem állt jogában ingatlant átutalni, a román igazságszolgáltatás mégis a javára döntött. Továbbá a magyar történelmi egyházak elkobzott ingatlanjait nem vagy csak késve szolgáltatják vissza, az ortodox egyháznak ajándékba adnak ingatlanokat a Székelyföldön és másutt is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

SZNT: folytatódik az elrománosítás
A román ortodox egyháznak adományozott székelyföldi szálloda esete ismételten bizonyítja, hogy „Románia semmibe veszi vállalt nemzetközi kötelezettségeit, és tovább folytatja Székelyföld elrománosításának a politikáját” – állítja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).
A szervezet közleménye szerint a kormány megannyi romániai jogszabályt és nemzetközi szintű vállalását sértett meg azzal, hogy karácsony előtt sürgősségi kormányrendelettel Hargita és Kovászna Ortodox püspökségének juttatott egy 89 szobás kovásznai szállodát.
Az SZNT ezt annak a fényében sérelmezi, hogy Románia még huszonöt évvel a diktatúra bukása után is adós a magyar egyházaktól elkobzott egyházi javak jelentős részének a visszaszolgáltatásával, noha a restitúció feltétele volt az Európa Tanácsba való felvételének. A nemzeti tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány szintén karácsony előtt fogadta el azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel kitolta a restitúció határidejét, „tovább korlátozva az egyházakat a szociális, oktatási és kulturális tevékenységük kifejtésében”.
Az SZNT a szállodaadományozó rendelet módosítására szólítja fel a kormányt. Kéri továbbá, hogy ne az egyháznak, hanem Kovászna város önkormányzatának adja át az ingatlant. Azt javasolja ugyanakkor a magyar történelmi egyházaknak és híveiknek, hogy indítsanak pert Románia kormánya ellen.
„Felkérjük az Európa Tanács, az Európai Unió, az EBESZ és az ENSZ illetékeseit, hogy kövessék figyelemmel a romániai folyamatokat és hassanak oda, hogy Románia tartsa be vállalt kötelezettségeit és hagyjon fel a székelyek elnyomásával, Székelyföld elrománosításával” – áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett felhívásban.
Az SZNT idézi a szállodaadományozó kormányrendeletet, amelynek indoklásában a Román Ortodox Egyházat „a román állam alapvető intézményének” nevezi a kabinet, leszögezve, hogy az ortodox egyház „létfontosságú szerepet tölt be a román nép nemzeti azonosságának a megőrzésében”. Megállapítja, a kormány államegyháznak tekinti az ortodox egyházat annak ellenére, hogy a vallásszabadságra vonatkozó törvényt kimondja: „Romániában nem létezik államvallás; az állam semleges mindenféle vallási meggyőződéssel vagy ateista ideológiával szemben.” A törvény értelmében az egyházak egyenlők a törvény és a közhatóságok előtt.
Mint ismeretes, a kormány december 18-i ülésén fogadott el sürgősségi kormányrendeletet arról, hogy az állami protokollalaptól „a Vallásügyi Államtitkárság kezelésébe, Hargita és Kovászna Ortodox Püspökségének” juttatja az ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is ellátott 89 szobás, kétcsillagos szállodaépületet. A Ponta-kabinet döntését a sepsiszentgyörgyi magyar történelmi egyházak is diszkriminatívnak ítélték, míg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a kormánynak az etnikai arányok megváltoztatására irányuló törekvéseként értelmezte a lépést.
Krónika (Kolozsvár),

A barikád másik oldalán
A helyi románság komfortérzetét szolgáló gesztusokat hiányol, ennek ellenére elképzelhetetlennek tartja Székelyföld területi autonómiáját a sepsiszentgyörgyi Ioan Lăcătușu, a Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fórumának ügyvezető elnöke.
– Közvetlenül a vízszentelési istentisztelet után érkezett beszélgetésünkre. Magyarokat is látott a templomban?
– Hogyne, nagyon sok magyar jár hozzánk ilyenkor. De az előző rendszerben is így volt. Még a nyolcvanas években egyszer Erdővidékről próbáltam hazajutni, s mit látok az autóban, amelyik felvett? Egy ortodox keresztet. A sofőr is észrevette a csodálkozásomat, s mondta, hogy semmi okom rá, rengeteg ismerőse jár román templomba, szentelteti meg a vizet, hiszen Isten nemzetiségre való tekintet nélkül segít a rászorulókon. Ilyen világot éltünk akkoriban.
– Valamiért mégsem felhőtlen a magyar–román együttélés Székelyföldön. Ön pedig hiába a székelyföldi románság legjelentősebbnek tartott érdekvédelmi szervezete, a Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fórumának vezetője, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a két nemzet közötti közeledés legfőbb akadálya. Hogyan viseli ezt a keresztet?
– Megvallom, nehezen. Főleg, hogy a polgármester még soha nem tett igazi, őszinte kísérletet arra, hogy megbeszéljük a székelyföldi románság gondjait, félelmeit. Persze tudom én, hogy azt kell mondania, amit a választói többsége hallani akar, de nem lehet színházat játszani a végtelenségig.
– Apropó, színház. Önt pártaktivistaként érte a rendszerváltoztatás, most pedig a székelyföldi ortodox egyház egyik legfontosabb világi támogatója. Hitelesnek érzi magát ebben a szerepben?
– Nézze, tisztában vagyok azzal, hogy talán halálomig hordanom kell ezt a bélyeget. Olyan világot éltünk, amikor az adott körülmények között kellett megpróbálni segíteni az embereknek. És én igyekeztem, amit talán az is bizonyít, hogy soha senki nem támadott azzal, hogy ártottam volna neki. Fiatalemberként érkeztem Szentgyörgyre Moldvából, több éven át voltam a város alpolgármestere. Templomba nem jártam, az nem fért volna bele, de ha utánakeres a nyilvántartásokban, talál egy Profira Lăcătușu nevet: a teleket nálam töltő édesanyám révén anyagilag is rendszeresen támogattam az egyházamat. S még élnek néhányan, akik igazolni tudják, hogy a háttérből segítettem az Állomás negyedi vagy a Csíki utcai katolikus templom felépítését egy olyan korban, amikor erre elméleti esély is alig nyílt.
– Ilyen előélettel és beágyazottsággal ma önnek kellene lennie a székelyföldi elöljárók legfőbb román tárgyalópartnerének. Ehhez képest Háromszéken például inkább ezerszer Mădălin Guruianut kérdezi Antal Árpád, mint egyszer önt...
– A kuruc–labanc jelenséget a magyaroknak nem kell megmagyarázni, és azt is tudom, hogyan kezeli a magyarság Hajdu Győző szerepét. Nos, a magyar elöljárók rendre a mi kollaboránsainkat keresik, Guruianut, Sabin Ghermant, Dan Manolăchescut, hasonlókat, megkérdőjelezve a többiek hitelességét, önkényesen jó és rossz románokra osztva a székelyföldi románságot. Antal Árpád számára elfogadhatatlanok azok a románok, akik ismerik a történelmet, akik képviselnek valakit, valamit. Nem tudok olyan románról, aki megkérdőjelezné az elmúlt 23 év alatt kifejtett tevékenységemet, márpedig ha az enyémek hitelesnek tartanak engem, azt egy magyar városvezetőnek is figyelembe kellene vennie. Álnok állításnak és manipulációnak tartom, hogy én, mi lennénk a magyar–román párbeszéd legfőbb akadályai. És az is elfogadhatatlan, ahogy a románság érdekében kifejtett tevékenységünket a helyi magyar sajtó következetesen magyarellenes megnyilvánulásként kezeli.
– Mitől lenne ön, illetve az ön neve által fémjelzett szervezetek hitelesebbek, mint a legutóbbi önkormányzati választásokon képviselői mandátumot szerző, önmagukat a pártpolitika második vonaláig felküzdő fiatalok?
– Több érvem is van e tekintetben. Az általam vezetett fórum ernyője alatt egyesül a legtöbb román civil szervezet. És mindenek felett: mellettünk áll az ortodox egyház. Azt hiszem, hitelességünk legfőbb garanciája, hogy a fórum tiszteletbeli elnöke maga Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke.
– Közel negyven éve él Sepsiszentgyörgyön, talán joggal várhatná el öntől a magyarság, hogy empátiával viszonyuljon az aktuális problémákhoz, akár az autonómia kérdéséhez. Finoman szólva viszont épp az ellenkezője történik.
– Ezúttal is szeretném leszögezni: nem támogatjuk a területi autonómia ügyét, mert az beláthatatlan veszélyekkel fenyegeti a székelyföldi románságot. A mi szempontunkból Székelyföldön de facto már 23 éve létezik autonómia, hiszen az etnikai indíttatású szavazások nyomán fel sem merülhetett román polgármester megválasztása mondjuk Csíkszeredában. A decentralizálás pedig, akarjuk-nem akarjuk, ezt a folyamatot erősíti. Az autonómiának az a fajtája, amit mostanában hangoztatnak, történelmileg amúgy is rég meghaladott, amit az is bizonyít, hogy II. Józseftől Nagy-Románia adminisztratív átalakításáig többször is felszámolták a különböző autonómiaformákat, de akár az ötvenes-hatvanas évek Magyar Autonóm Tartományát is ide sorolhatjuk.
– A felszámolások okait is tanulmányozta?
– Természetesen: az adott időszak vezetői szerint nem feleltek meg a kor modern adminisztratív kihívásainak. Akadtak, akik abban az időben is igyekeztek felzárkózni a haladó világhoz.
– Szól még valami Székelyföld autonómiája ellen?
– Bizony. Az autonómia intézményesítése nélkül is nagy gondjaik voltak a térségben élő románoknak az elmúlt 23 évben. Nem a mindennapi élettel, mert azzal soha nem voltak különösebb problémáink, főleg azoknak, akik beszélik is a magyar nyelvet. A román identitás kérdése a legégetőbb. Nem az esett rosszul nekünk, hogy a megyei múzeumból Székely Nemzeti Múzeum lett, hanem az, hogy minden a megkérdezésünk nélkül zajlott. A mód, ahogyan elbocsátottak öt román muzeológust, ahogyan kezelték a román kulturális vagyont. Az nem működik, hogy az egyik fél nyeresége a másik kárára történjen. Tudja, milyen nehéz volt elviselni a magyar értelmiség ellenségességét a Kovászna és Hargita Megyei Ortodox Püspökség létrehozásakor? A mi részünkről soha nem tapasztalhattak ilyen kizáró jellegű retorikát. Mutasson nekem egyetlen mondatot, amelyben Ioan Selejan püspök úr a magyar–román együttélés ellen szólt volna!
– Nem kerestem utána, de az ortodox egyház kivételezett állami támogatását, székelyföldi térhódítási offenzíváját talán ön sem vonja kétségbe.
– Ismerem ezeket a félelmeket, de kijelenthetem, hogy az ortodox egyház csak ott fejlesztett, ahol reális népi igény volt rá. Ne feledjük, hogy az egyházunk évszázadokon át mennyire elnyomott helyzetben volt Erdélyben, hivatalos elismertség és a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen ingatlanok nélkül. A püspök úr semmi egyebet nem tesz, mint igyekszik biztosítani egyháza létét, működési hátterét.
– Viszont éppen önnek mondott ellent, amikor elismerte, hogy a templomépítéseknél nem kizárólag a jelenlegi demográfiai helyzetet veszik figyelembe, hanem a várható demográfiai jövőt is. Ezzel magyarázta például az erdővidéki Magyarhermányban – ahol egyelőre alig él román – épített ortodox templom indokoltságát.
– Ott viszont növekvőben a román nyelvű, ortodox hitű cigányok száma. Nekem a demográfiai kérdések a szívem csücske, márpedig a népszaporodási mutatók egyértelműen azt jelzik, hogy egyre jelentősebb létszámú cigány közösségekkel kell számolnunk. Ez pedig a templomépítés esetében is figyelembe veendő szempont, még akkor is, ha volt már rá példa, hogy egy nagyobb volumenű anyagi ösztönzés esetén egész cigány közösségek váltottak hitet.
– Nem gondolja, hogy a sérelmek kölcsönös sorolgatása és fenntartása csak a frontok további megmerevedését szolgálja? Elképzelhető olyan fordulat, ami az önök autonómiatörekvésekkel kapcsolatos álláspontjának árnyalásához vezethetne?
– A magyar fél részéről érkező erőteljes gesztusokra lenne szükség a székelyföldi románság önbizalmának erősödésére. Antal Árpád egyszer azt mondta, ő biztosítja a román alpolgármestert, ha a rendőrség állományának 75 százaléka magyar lesz. De hát ez nem vásár! A sokat emlegetett Dél-Tirolban is léteznek az olasz állam intézményei. És ezt nem olvasmányokból állítom, megbízottunk töltött ott három hónapot, hogy hiteles forrásból tájékozódhassunk az ottani állapotokról.
– Akkor jó lenne, ha visszaküldenék még egy időre, mert nem sikerült felfedeznie, hogy többek között az olasz állam dél-tiroli intézményei emberállományának szigorúan tükröznie kell a település etnikai összetételét.
– Igen? Akkor lépjünk tovább, mert sok úgynevezett apróság zavarja még az érzékenységünket. Hogy lehet például a térség jövőjéről kizárólag magyarországi szakemberek és politikusok jelenlétében tárgyalni, a mi mellőzésünkkel? Jelzésekre várunk. Például egy román könyvtárosra a megyei könyvtárban. Semmi kifogásom a jelenlegiek ellen, de nem lehetne egy gesztust tenni ennek a maroknyi valahnak? Évekig kellett harcolnunk, hogy a városi önkormányzat elfogadjon egy román nemzetiségű díszpolgárt. Senki nem értesít bennünket, mi történik a városban. December elsején többen felhívtak, hogy mi az a színpad a város közepén, ellentüntetés készülődik a nemzeti ünnepen? Akinek tudtam, elmondtam, hogy adventi gyertyagyújtás lesz, de csoda-e, ha ilyen körülmények között egy ünneplő román feltéved arra a színpadra? És ezért megbírságolják. A saját nemzete ünnepén.
– Mit gondol, találkozhatunk autonómiaügyben a barikád ugyanazon oldalán?
– Ha kitartanak az önrendelkezés e formája mellett, aligha. Romániában soha senki nem fogja támogatni a területi alapú autonómiát.
Csinta Samu |
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Mégsem lesz az ortodox egyházé a kovásznai Fenyő szálló?
A kormánypártok vitája miatt nem ért célba az ortodoxoknak szánt háromszéki ajándékingatlan. A szenátus kedden leszavazta azt a decemberben elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, amely arról rendelkezett, hogy a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség tulajdonába kerül a Kovászna városi Fenyő szálloda, illetve a honvédelmi minisztériumnak utalták volna Traian Băsescu államfő kedvenc háromszéki szálláshelyét a fürdővárosi állami protokollvillát.
A Szociálliberális Szövetséget (USL) alkotó pártok több hete tartó vitájának folyományaként a liberális párti (PNL) szenátorok kedden minden olyan javaslatot leszavaztak, amelyet a szociáldemokraták (PSD) terjesztettek be, így nem emelkedett törvényerőre az a kormányrendelet, amely révén a kormány egy háromszéki hotellel ajándékozta volna meg az ortodox egyházat.
Klárik László háromszéki RMDSZ szenátor a Sláger Rádiónak elmondta: természetesen az RMDSZ politikusok is a törvény ellen szavaztak, mert méltánytalannak és etikátlannak tartják az ingatlancserét. Klárik László hozzátette: az ügyben a képviselőház a döntő fórum, de remélik ott egy „számunkra jobb politikai konstellációban” sikerül visszafordítani a rendeletet.
Az ortodoxoknak szánt ajándék ingatlan egyébként nagy felháborodást keltett a háromszéki közvéleményben. A Kovászna városban lévő hatemeletes, több mint 9 millió lejes leltári értékű, 89 szobás szálloda ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkezik, eddig az állami protokollalap tulajdonában volt.
slagerradio.ro
Erdély.ma,

A szenátus is odaadta az ortodoxoknak a kovásznai szállodát
Másodszori nekifutásra, kedden hallgatólagosan elfogadta a szenátus azt a rendeletet, mely révén a kovásznai Fenyő Szálloda és az egykori Ceaușescu-villa az állami protokollalapból az ortodox egyház, illetve a védelmi minisztérium tulajdonába kerül.
Amikor Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök bejelentette a hallgatólagos elfogadást, Puiu Hașotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője felszólalásában élésen bírálta a felsőházat, amiért nem volt vita és szavazás a tervezetről. „Vállalom a felelősséget a sajnálatos tévedésért. A házelnök, az állandó bizottság és a frakcióvezetők is vétkesek a mulasztásért” – mutatott rá Puiu Hașotti.
A szenátus kedden másodszorra futott neki a tervezetnek, de mivel sem elfogadni, sem visszautasítani nem sikerült azt, hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánították – magyarázta lapunknak Klárik László. Az RMDSZ Kovászna megyei szenátora leszögezte, mivel a képviselőház a döntő fórum, még van esély, hogy megbukik a tervezet.
„Az RMDSZ álláspontja egyértelmű: amikor tavaly decemberben kiadták a rendeletet, a szövetség nem volt kormányon, nem egyeztettek vele a kérdésben, így a szenátusban is ellene szavaztunk, és a képviselőházban is így teszünk” – hangsúlyozta Klárik. Hozzátette, az RMDSZ szerint méltánytalan, hogy az ortodox egyház szállodákat kapjon, míg a magyar történelmi egyházak államosított ingatlanjaikat sem kapják vissza.
Amint arról beszámoltunk, a kormány tavaly decemberben rendelettel a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségnek ajándékozta a Kovászna városában lévő hatemeletes, több mint 9 millió lejes leltári értékű Fenyő (Bradul) szállodát. A Tündérvölgyben álló, ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkező 89 szobás, kétcsillagos szálló korábban az állami protokollalap tulajdonát képezte.
Ugyanebben a kormányrendeletben a védelmi minisztériumnak adták azt több mint 5 millió lej leltári értékű Kovászna protokollvillát, melyben az elmúlt években Traian Băsescu államfő is többször megszállt. A kormányrendelet indoklásában a Ponta-kabinet arra hivatkozik, hogy támogatni kell a román nép nemzeti identitásának megőrzésében lényeges szerepet játszó ortodox egyházat.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro,

Perelnek a Fenyő Szállóért
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére huszonegy kovásznai és sepsiszentgyörgyi magánszemély pert indít a kormány ellen, mivel diszkriminatívnak és törvényellenesnek tartják, hogy a kabinet tavaly év végén a kovásznai Fenyő Szállodát az ortodox egyháznak ajándékozta.
A felperesek indoklása szerint az ortodox egyház ezáltal olyan ingatlan birtokába jutott, amely nem vallási célokat szolgál, miközben a magyar történelmi egyházak államosított ingatlanjaik többségét nem kapták vissza.
A kormány tavaly december 18-án hozott sürgősségi rendeletet arról, hogy az állami protokollalaptól „a Vallásügyi Államtitkárság kezelésébe, Hargita és Kovászna Ortodox Püspökségének” juttatja a kovásznai Tündérvölgyben álló, ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkező hatemeletes, 89 szobás, kétcsillagos szállodát. A rendelet indoklásában a kormány „a román állam alapvető intézménye, a román nép nemzeti identitásának megőrzésében lényegbevágó szerepet játszó Román Ortodox Egyház támogatásának szükségszerűségére” hivatkozott. Az SZNT tegnapi közleménye szerint a felperesek úgy értékelik, a sürgősségi kormányhatározat súlyosan sérti a vallásszabadságról és az egyházak működéséről szóló törvényt. A kereset egyebek mellett arra a törvénycikkelyre hivatkozik, miszerint „a felekezetek egyenlőek a törvény és a hatóságok előtt. Az állam nem részesít előnyben egyetlen vallásfelekezetet sem, és nem tűri meg valamely vallásfelekezet kiváltságos kezelését, illetve hátrányos megkülönböztetését.” Az SZNT emlékeztet arra, hogy Kovásznán az ortodox vallásúak aránya alig haladja meg a 21 százalékot. A felperesek az Országos Diszkriminációs Tanácsnál is panaszt tettek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)