"Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke Romániába utazott, okt. 1-én aromán illetékesekkel tárgyalt Bukarestben a magyarországi románok kérdéseiről. Megbeszélést folytatott meghívójával, a határon túli románok alakulóban levő hivatalának vezetőjével, Titus Corlateanu államtitkárral, valamint a román kultuszminisztérium, a külügyi tárca államtitkárával és az RMDSZ képviselőjével. Heizer Antal komoly szándékot és elkötelezettséget tapasztalt a román illetékesek részéről arra, hogy a korábbiaknál jelentősebben segítsék a magyarországi román közösséget, nem annyira anyagilag, mint inkább erkölcsileg. Szinte mindegyik román tárgyaló partnerrel folytatott megbeszélés során szóba került a magyarországi román kisebbség parlamenti képviselete. - Mi ezt nem külföldi igények alapján, hanem a magyar alkotmánynak és a kormányprogramnak megfelelően szeretnénk megteremteni - hagoztatta Heizer Antal. lmondta, Magyarországon az év végéig az Országgyűlés elé kerül a kisebbségi törvény további fejlesztésére és a kisebbségi önkormányzati választójogi szabályokra, következő lépésként pedig a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó javaslat. /Heizer Antal bukaresti tárgyalásairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"

"Tízéves fennállását ünnepelte dec. 9-én a Kisebbségi Hivatal. Az ünnepi találkozón részt vettek a Kisebbségi Hivatal életében jelentős szerepet játszó közéleti személyiségek, köztük Viorel Hrebenciuc egykori kormányfőtitkár, Tokay György és Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségi miniszterek, Markó Béla szövetségi elnök, valamint a kisebbségi szervezetek képviselői. A felszólalók kiemelve az Interetnikus Kapcsolatok Hivatalának a kormánystruktúrában betöltött szerepét. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben az RMDSZ döntően hozzájárult Románia kisebbségi politikájának alakításához. Az RMDSZ elnöke kiemelte az anyanyelvhasználat, oktatás, kultúra terén elért eredményeket, amelyeket az alkotmánymódosító törvény is megerősít. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi jogvédelem terén a folyamat korántsem tekinthető lezártnak, az elkövetkezőkben e jogok intézményesítésére, illetve kiteljesítésére kell törekednünk, jelentette ki Markó Béla. /Tízéves fennállását ünnepelte a Kisebbségi Hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

Székhely nélkül maradt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának kolozsvári irodája Hetek óta lakásán végzi a munkáját a hivatal alkalmazottja, György Somai Gyöngyvér, az intézménynek ugyanis ki kell költöznie az eddig használt irodahelyiségből. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala területi irodájának a Kolozs megyei prefektúra nem hajlandó székhelyet biztosítani. Az etnikumközi hivatal területi irodáit még Tokay György RMDSZ-es kisebbségügyi miniszter hozta létre, 1997-ben. Később a Kisebbségvédelmi Hivatal fennhatósága alá kerültek, majd a 2000-es kormányváltás után az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához. /Salamon Márton László: „Házimunka” az erdélyi kisebbségvédelem. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Febr. 10-én, közel ötévi igénylés után a bukaresti Petőfi Könyvtár visszakerült jogos tulajdonosához, a magyarsághoz. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság tulajdonában levő Petőfi Házban működő Petőfi Könyvtár az első könyvtár, amelyet a Romániában élő magyarság visszakapott jogtalanul elkobzott könyvtárai közül. A könyvtár az államosítás után is magyar nyelvű kölcsönkönyvtárként működött a Petőfi Házban. Az 1970-es években azzal az indokkal, hogy régi „nacionalista, soviniszta, irredentista" könyveket tartalmaz, könyvállományát egy szép napon teherautóra rakták. Dr. Molnár Szabolcs, a Bukaresti Tudományegyetem hungarológia szakának tanára, abban az időben a magyar nyelv és irodalom tanszék tanársegédje, szemtanúja mindenek. A könyvekből leemelt egy párat a teherautó rakományából és kegyelettel őrizte meg a tanszéken. A magyar könyvek minden bizonnyal zúzdába kerültek. A magyar könyvtárból kétnyelvű könyvtár lett, és 1945 után megjelent könyvekkel töltötték fel, nevét is megváltoztatták, jó ideig Alexandru Donici nevét viselte. 1995-ben a könyvtárat bezárták, csak 1998 őszén nyitották meg újra, amikor Árvay Zsolt személyében magyar könyvtárost alkalmaztak. Az épületet a román kormány 1999 nyarán sürgősségi rendelettel visszaszolgáltatta a bukaresti magyar közösségnek, és Petőfi Ház néven a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság tulajdonába került. A sürgősségi rendelet azonban nem vonatkozott az épületben található könyvtárra. Így a könyvtár ingóságai, bútorai, könyvei a Sadoveanu Könyvtár leltárába tartoztak. A Petőfi Művelődési Társaság a ház átvétele után saját, magyar nyelvű, Petőfi nevét viselő nyilvános könyvtárat létesített. A Sadoveanu Könyvtárral való tárgyalások első eredményeként 2000-ben mintegy 18 ezer kötetet szállítottak el (főleg román nyelvűeket), így megnyílt a lehetőség az adományokból származó, mintegy 16 ezer kötetet számláló állomány elhelyezésére is. Ellenben a Sadoveanu Könyvtár nem volt hajlandó kivonulni, s átadni a könyvtárat. A társaság számos beadványt juttatott el Bukarest főpolgármesteréhez, alpolgármesteréhez és a Kisebbségi Hivatalhoz. Egyik beadványukra sem kaptak írásbeli választ. Czédly József, a bukaresti RMDSZ területi elnöke (2001–2003 május) folytatott tárgyalást több ízben a Petőfi Könyvtár átadása érdekében, de nem tudott eredményt elérni. Végül egy tipikusan bürokratikus, de a jelenlegi törvényeknek megfelelő, megkerülő megoldást született: leírták a könyvállományt, megszüntették a román könyvtárhoz tartozó könyvtárrészleget, és árveréssel a Petőfi Társaság megvásárolhatta az ingó javakat. Így a társaság megvásárolta jogtalanul elvett könyvtárának ingóságait, a Petőfi Könyvtár végre visszakerült jogos tulajdonosához. /Árvay Zsolt: Újra a miénk a fővárosi Petőfi Könyvtár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

1989 óta kilenc kisebbségi törvényjavaslat-kezdeményezés született Romániában, de ezeket vagy nem támogatta mindegyik nemzeti kisebbség, vagy nem tűzte napirendjére a parlament. Az egyik legkorábbit éppen az RMDSZ honatyái nyújtották be Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről néven 1993-ban a képviselőházban, de azt soha nem tárgyalták. Ezt megelőzően, 1991-ben, az alkotmány-előkészítés szakaszában Szőcs Géza, az RMDSZ akkori főtitkára is benyújtott önálló indítványként a szenátusba egy törvénytervezetet, amely a nemzeti, etnikai és nyelvi közösségekhez tartozó személyek jogainak az alaptörvénybe foglalására tesz javaslatot, és amit szintén nem méltattak vitára. Az elmúlt közel másfél évtizedben tervezettel állt elő a Német Demokrata Fórum, a Polgári Szövetség Pártja, a Kisebbségi Tanács (kettőt: 1993-ban, majd a demokratikus kormánnyal közösen 1996-ban). 1998-ban – azt követően, hogy a kormány 1997-ben létrehozta a Kisebbségvédelmi Főosztályt – szakértők kezdték el más országok kisebbségi törvényeit elemezni, hogy megalkossák utána a hazait is. A Kisebbségvédelmi Hivatal (a korábbi Főosztály) vezetője, Markó Attila helyettes államtitkár kifejtette, véleménye szerint nincs szükség parlamenti ellenőrzés alatt álló Nemzeti Kisebbségi Hatóságra, hiszen az átfedné a kormány fennhatósága alatt működő hivatal munkáját. Szükség van viszont kisebbségi törvényre. /B. Á. – Sz. K.: Tizennégy év alatt kilenc kisebbségi törvényjavaslat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Január 17-én beiktatták hivatalába Markó Attilát, a román kormány kisebbségügyi államtitkárát, a miniszterelnöki hivatalhoz tartozó Kisebbségi Hivatal új vezetőjét. Markó Attila prioritásai között szerepel a hivatal 2001-ben indokolatlanul megszüntetett jogi osztályának visszaállítása. Ismeretes, hogy Adrian Nastase, a 2000-es választásokon nyertes párt kormányfője megszüntette a kisebbségvédelmi minisztériumot, amely az elmúlt négy évben a miniszterelnöki hivatal keretei között működhetett tovább, Markó Attila pedig helyettes államtitkári tisztségben képviselhette a magyar kisebbség ügyeit. A kormányváltás után az RMDSZ javaslatai között nem szerepelt a kisebbségi minisztérium visszaállítása. /Sz. K.: Markó Attila az új kisebbségügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

A parlamentben interpellált Asztalos Ferenc Hargitai megyei képviselő azzal kapcsolatban, hogy a vidéki középiskolák lány kézilabdacsapatai számára a Dimbovita megyei Nuceten nemrég megrendezett országos döntőn a zetelaki P. Boros Fortunát Gimnázium csapatát kizárták a viadalról. A zetelaki együttes a csoportmérkőzéseken legyőzte több megye csapatatát, de a döntőben már nem engedték szerepelni a székelyföldi csapatot. A döntő előtt arra hivatkozta, hogy az egyik lány igazolásáról hiányzik a »játékra alkalmas« felirat. A versenyszabályzatban ez nem szerepelt. A zetelaki együttessel másik affér is történt Nuceten: az egyik játék közben megsérült kézilabdázó magyarul kért segítséget, a helyi tanfelügyelő pedig ezért megfeddte Ilyés András iskolaigazgatót, arra hivatkozva, hogy „a sportversenyek hivatalos nyelve az állam nyelve”. Asztalos Ferenc felszólalásában képviselői minőségében, illetve a képviselőház tanügyi bizottságának alelnökeként arra szólította fel az illetékes minisztériumot, a Kisebbségügyi Hivatalt és a diszkriminációellenes tanácsot, hogy vizsgálja ki az ügyet. „Nem utolsósorban kérem, találják meg a módját annak, hogy a zetelaki gyerekeknek – akiknek sokévi munkája foszlott semmivé – erkölcsi kárpótlást nyújtsanak” – jelentette ki Asztalos Ferenc. /Romász János: Diszkriminációellenes felszólalás a parlamentben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Hargita megye Tanácsa, a magyar Országgyűlés Alkotmány és Igazságügyi Bizottsága, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a romániai Kisebbségi Hivatal közös szervezésében rendezik meg a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió elnevezésű diákszemináriumot, július 3-9 között Tusnádfürdőn. /Diákszeminárium Tusnádfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Zsehránszky István kritikus, az Interetnikai Színházi Fesztivál főszervezője, a Kisebbségi Hivatal igazgatója a vele készült beszélgetésben kifejtette, nem kell állandóan panaszkodni, hogy nincs pénz. Van pályázati alap interetnikus programokra. Rendkívüli érdeklődés övezi Marosvásárhelyen az Interetnikai Színházi Fesztivált. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Georges Feydeau Zsákbamacska című vígjátékát játszotta fergeteges sikerrel. A székelyudvarhelyiek Anna Karenina pályaudvar című játékát is telt házzal fogadta a közönség. /Lokodi Imre: Fesztivál a színi-képlethez. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Kerekasztal-beszélgetéssel zárult március 19-én a marosvásárhelyi Interetnikai Színházi Fesztivál. A Kisebbségi Hivatalt képviselő Zsehránszky István színikritikus vezette a megbeszélést, amelyen erdélyi román és magyar színházigazgatók a társulatok sajátos gondjait tárták a hallgatóság elé. A résztvevők egyetértettek abban: a politika dolga körülírni, jogi szempontból rendezni a kétnyelvű színházak jogállásából eredő problémákat. A marosvásárhelyi színház részéről Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár jelezte: a Tompa Miklós Társulatot jövőbeni lehetséges játszóhelyek felkutatása foglalkoztatja, a Nemzeti Színházban ugyanis idő- és pénzigényes javításba kezdtek. Farkas Ibolya színművésznő úgy vélte, egy színművészeti egyetemmel rendelkező városnak saját, és nem vándorfesztivállal kellene rendelkeznie. Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgató-rendezője emlékeztetett rá: 2001-ben ők vállalták a kisebbségi színházak találkozójának megszervezését. /Gergely Edit, Lokodi Imre: Lezárult a marosvásárhelyi Interetnikai Színházi Fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

125 esztendővel ezelőtt született Nagyszentmiklóson a XX. század egyik legnagyobb komponistája, népdalgyűjtő és előadóművész: Bartók Béla. A Pro Bartók Társaság egy hétig tartó rendezvénysorozatot szervezett a zeneszerző tiszteletére. A magyar és a román kormány, valamint az Európai Parlament képviselői, a két ország művelődési életének személyiségei, világhírű muzsikusok, politikusok hajtottak fejet a népek testvérré válásának eszméjét hirdető Bartók Béla emléke előtt. Bartók-domborműavató ünnepséggel emlékezett névadójára a Bánság legnagyobb magyar iskolája, a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/, mely 35 éve lett önálló magyar középiskola. A nagyszentmiklósi Bartók-mellszobor után a zeneszerzőt másodszor is megörökítő Jecza Péter jelenlétében ünnepélyesen leleplezték a Bartók Bélát hangjegyként stilizáló domborművét a középiskolában. Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastélyban megtartott tudományos értekezleten a kolozsvári Almási István és László Ferenc, Gheorghe Firca bukaresti és Stachó István budapesti zenetudósok számoltak be Bartók Béla munkásságával kapcsolatos kutatásaik eredményéről. Az etnomuzikológus Bartók című népzenei hangversenyen a kolozsvári Mircea Campean és zenekara, valamint a budapesti Muzsikás együttes és vendégei, Petrás Mária népdalénekes és a világhírű hegedűvirtuóz, a londoni Alexander Balanescu lépett fel az erre az alkalomra felújított nagyszentmiklósi Művelődési Ház színpadán. A Bartók-rendezvénysorozat zárónapján, március 26-án Nagyszentmiklóson bemutatták Szekernyés János Bartók és a Bánság című könyvét. Délután a II. Szegedi Nemzetközi Bartók Zongoraverseny díjazottjainak gálaműsorát, és a kolozsvári Magyar Opera szimfonikus zenekarának hangversenyét hallgathatta meg a nagyszentmiklósi közönség. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul részvételével Bartók Béla emlékkiállítást avattak, végül a Szegedi Kortárs Balett Csodálatos mandarin előadása zárta az ünnepségsorozatot. A jubileum alkalmával a Bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezésében megkoszorúzták Bartók Béla bukaresti szobrát, s a román rádió több műsorral ünnepelte a zeneszerző születésnapját. Bartókra emlékeztek a nagybányai Teleki Magyar Házban. Ünnepeltek a világ magyar intézetei is, Londontól Kairóig. Limában Bartók-szobrot avattak, Mongóliában első ízben került sor Bartók-koncertre az ulánbátori operaházban. /Pataki Zoltán: Szentmiklósi Bartók-ünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Március 25-én kezdődtek Bartók Béla szülővárosában a világhírű magyar zeneszerző, emlékére szervezett rendezvények. New York, Róma, Budapest után Nagyszentmiklós is felkerült a nemzetközi Bartók-év térképére, köszönhetően a Bartók-kultuszt ápoló helybéli Pro Bartók Társaságnak, illetve elnöke, Tamás Sándor állhatatos szervező munkájának. – Temesváron a Bartók-szobornál Tamás Sándor után többek között Becsey Zsolt fideszes euro-parlamenti képviselő, Benedek András, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Zsehránszky István, a román Kisebbségügyi Hivatal igazgatója, Szép Gyula, az RMDSZ országos művelődési alelnöke, valamint Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő beszélt és koszorúzott. /Pataky Lehel Zsolt: Bartók-emléknapok Nagyszentmiklóson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

A koalíciós egyeztető tanácsnak nem sikerült konszenzust kialakítania a kormány átalakításáról. Abban viszont megállapodtak, hogy körülbelül egyharmadára csökkentik az állami ügynökségek, valamint az államtitkárok számát. Az RMDSZ-nek kilenc államtitkára tevékenykedik a kormányban. Az ÚMSZ kérdésére ők maguk értékelték eddigi tevékenységüket. Bogos Zsolt a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkáraként az integrációs kérdésekért felel 2005 szeptemberétől. Államtitkári kinevezése előtt tanácsos, majd kabinetvezető volt a Gazdasági Minisztériumban. Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes jelentős megvalósításnak tartja, hogy sikerült bevezetni egy új rendszert, amely szerint minden jogszabály kidolgozásakor elemzik a tervezet gazdasági-szociális vonzatait, és figyelnek az alkalmazással járó költségekre is Cseke a magyar közösség tekintetében saját sikerként könyveli el, hogy tíz megye 21 településén több mint 25 ingatlant kaptak meg az önkormányzatok. Cseke 2002-2004 között a Bihar megyei tanács elnöke, illetve a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség jogtanácsosaként tevékenykedett. Csutak István az integrációs tárca államtitkára, villamosmérnök két területen véli úgy, hogy eredményes volt. Az első, hogy „változás állt be az ügyféllel való bánásmódban”. Másik: a fejlesztési régiók átalakításának előkészítése. Csutak István 1990-1992 között Hargita megyei képviselő volt. Korodi Attila a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára. Rendkívüli eredménynek tekinti, hogy az idei országjelentésben sikerült zöldre és sárgára „festeni” a környezetvédelmi zászlócskákat. Részt vett annak az európai infrastrukturális fejlesztési programnak a beindításában. Korodi Attila kinevezése előtt a Hargita megyei tanács jogi bizottságának elnöke, 2000-2001 között pedig az RMDSZ képviselőházi frakciójának tanácsosa volt. Markó Attila 2001-től vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát. A Tariceanu-kormányzás másfél évét „a nagy csaták időszakaként” élte meg. „A nevemhez fűződő legnagyobb eredménynek a kisebbségi törvénytervezet, valamint a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartája kormány általi ratifikálásának előkészítését tartom” – fejtette ki. Markó Attila 2002 óta az egyházi tulajdonokat visszaszolgáltató kormánybizottság alelnöke. Ezt megelőzően, 1997-től négy éven át dolgozott osztályvezetőként a Kisebbségvédelmi Hivatalnál, 1995-1997 között az RMDSZ elnökének emberjogi tanácsosaként tevékenykedett. Niculescu Tóni a külügyi tárca államtitkára. Vegyészmérnöki oklevele mellett nemzetközi kapcsolatokból szerzett mesterfokozatot az egyetemen. A román delegáció élén helytállt magas szintű nemzetközi rendezvényeken. Niculescu Tóni politikai tanácsosként, illetve szakértőként dolgozott alapítványoknál, illetve az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségén. A konvenciós kormány idején szintén integrációs államtitkár volt, előzőleg azonban a kormányfőtitkár-helyettesi tisztséget töltötte be. 2003 óta az RMDSZ EU-integrációs főosztályát vezeti, ügyvezető alelnök. Székely Ervin Zoltán az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, jogász. 1992-től parlamenti képviselő, 2004 vége óta államtitkár. Az egészségügyi reform kidolgozásában, alkalma volt olyan irányba elmozdítani a törvénycsomagot, hogy az elsősorban a betegek érdekeit szolgálja. Kötő József oktatási államtitkár másodszor tölti be ezt a tisztséget: a konvenciós kormányzás idején két évig volt a tanügyi tárca államtitkára. Pályafutását magyar nyelv és irodalom szakos tanárként kezdte egy vidéki iskolában. 1991-től tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsész Karának Színházi Tanszékén, ahol tanszékvezető helyettes is. Számos könyv és tanulmány szerzője. 2003-tól az RMDSZ oktatási és egyházügyi alelnöke. Jelenleg a kisebbségi oktatásért felel az oktatási minisztériumban. Jakab István pénzügyi államtitkár jelentős szerepet vállalt a kormányváltás után az egységes adókulcs bevezetésében. Az egyetem elvégzése után két mesterfokozatot szerzett a dublini University College-ban, illetve a budapesti Közép-európai Egyetemen. 2003-2004 között a megyei pénzügyi igazgatóság tanácsosa, államtitkári kinevezése előtt a képviselőházi RMDSZ-frakció szakértője volt. Kötő József oktatási, illetve Jakab István pénzügyi államtitkárt nem sikerült az UMSZ-nek elérnie. /Ön)értékelés a záróvizsga előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

– Az európai uniós csatlakozást követően teljesen más megvilágításban jelentkezik majd az elvándorlás és az otthonmaradás kérdése – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 2-án a Félixfürdőn tartott V. MIÉRT Akadémián. Amennyiben az ideiglenes nyugat-európai vagy magyarországi tartózkodás akadálymentesebbé válik, a végleges elvándorlásra való késztetés sokak számára megszűnik – mondta. A politikus a Demográfia, statisztika tükrében a romániai magyar ifjúság című rendezvényen vett részt. Előadást tartott többek között Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal képviseletében, Arató Gergely, magyar oktatásügyi államtitkár, Antal Árpád parlamenti képviselő, Veres Valér, a Kolozsvári Egyetemi Intézet igazgatója, Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége keretén belül működő demográfiai munkacsoport vezetője, valamint Csata Zsombor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékéről. Az előadók a demográfiai mutatóknak politikai döntések általi befolyásolásáról, a romániai magyar fiatalság jövőképéről beszéltek. Antal Árpád figyelmeztetett: évente körülbelül 17 ezer magyar ember vándorol el Erdélyből, mely számarány egy Kovászna nagyságú városnak felel meg. Úgy vélekedett: a Magyarországra történő kivándorlást nagy mértékben az anyaországi politikusok is gerjesztik, akik néha beismerik, hogy Magyarország népességcsökkenését az anyaországon kívül élő magyarság áttelepedésével szeretnék pótolni. /Kiss Olivér: Markó: az EU-tagság megállíthatja az elvándorlást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ „Nem valakik ellen, hanem valamiért” kívánnak felszólalni azok a reformot sürgető fiatal RMDSZ-es politikusok, akik az elmúlt hétvégén a Félixfürdőn megrendezett V. Miért Akadémián első alkalommal mutatkoztak be a sajtó képviselői előtt. Mindannyian az RMDSZ szerkezetének átalakítását szorgalmazzák. Nagy Zsolt miniszter a változás igényét hangsúlyozta. A beszélgetésen felmerültek a Bukarestben dolgozó, illetve a vidéken és a Miért-ben tevékenykedő fiatal RMDSZ-es politikusok közötti esetleges nézetkülönbségek is. – Ez egy hamis ellentét, szögezte le Kelemen Hunor képviselő. A képviselő elhárította Kovács Péternek azt a kérdését: mi legyen a Frunda György által „megálmodott” RMDSZ-ellenzékkel? „Mi Frunda álmaival nem foglalkozunk” – mondta Kelemen Hunor. Jakab István, a kormányátszervezési okokból távozásra kényszerülő pénzügyi államtitkár átláthatatlannak nevezte a döntéshozatalt az RMDSZ-ben. „A döntések valahol fenn, a csúcsvezetésben születnek. Azt kellene elérnünk, hogy sokkal többen tudjanak beleszólni a dolgok menetébe. Nem természetes az sem, hogy az RMDSZ-es politikusok addig nem mondhatnak véleményt egy adott témában a sajtónak, amíg egy valaki nem nyilvánít véleményt a témáról” – mondta az exállamtitkár. A pártjelleg kialakítására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban Markó Béla elmondta, a szervezeten belüli fegyelem, illetve a felelősségre vonhatóság növelésére van szükség, ugyanakkor továbbra is meg kell őrizni az RMDSZ szövetség-jellegét. /Cseke Péter Tamás: Bemutatkoztak a „bukaresti csávók”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ – Kinyílt a bicska a zsebemben – mondta Antal Árpád RMDSZ-es képviselő, Demszky Gábor Budapest főpolgármesterének augusztus 20-án mondott beszédére utalva, melyben Demszky Magyarországra hívta dolgozni a határon túli magyarságot. Antal Árpád szerint a migráció megállításáért az autonómia is sokat tehet. Arató Gergely /Budapest/, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára az anyaországi vezetés dilemmáját vázolta előadásában: a magyar kormány határon túli politikáját kettős irányultság jellemzi. Egyfelől kötelességének tartja, hogy otthont biztosítson azoknak, akik nem érzik jól magukat a szülőföldjükön, másrészt viszont az is célja, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén találja meg a boldogulását. Veres Valér kifejtette, a romániai magyarság népességcsökkenése évi tíz-tizenötezer fő, ami egyes számítások szerint még nőhet is. Az elöregedésnek köszönhetően a népességfogyás aránya azokban a megyékben magasabb, ahol a magyarság aránya kisebb. A magyarok körében akár húsz százalékkal is magasabb az idősek aránya az országos átlaghoz képest, míg a fiatalok aránya közel ugyanennyivel kevesebb, mutatott rá Veres Valér. Mint elmondta, a magyarság teljes termékenységi arányszáma a Székelyföldön és a Partiumban a legnagyobb, a születések aránya általában a vidéki településeken magasabb. Ahol kisebb a magyarok aránya, nem csupán az elöregedés és az elvándorlás miatt csökkenhet a létszám: azon megyékben, ahol a magyarok aránya tíz százalék alatti, szinte minden harmadik gyermeket románként anyakönyveznek. A szociológus szerint a romániai magyarság lélekszáma 2025-re mintegy 1,2 millió, 2050-re pedig megközelítőleg 990 ezer lesz. Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja szerint a jelenlegi becslések szerint a romániai magyarság lélekszáma 1 350 000 körülire tehető. Csata Zsombor elmondta: a népességfogyás ellenére a magyarul tanuló diákok száma nőtt, többek között annak köszönhetően, hogy hozzáférhetővé vált a magyar nyelvű szakoktatás. /Balogh Levente: Antal „bicskanyitogatása” Demszky miatt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

„Megtudtuk, hogy be lehet építeni a nemzeti kisebbségek történelmét a tantervbe, sőt, jövőre a 11-12. osztályban már ilyen tankönyvekből tanulhatnak a román diákok” – jelezte Koreck Mária, a Project on Ethnic Relations (PER) regionális központjának programigazgatója a PER és a Kisebbségi Hivatal által szervezett Történelemkutatás és oktatás szerepe az etnikum közti kapcsolatokban című, bukaresti szemináriumot. Koreck Mária elmondta, jó lenne, ha teljességében oktatnák a történelmet a diákoknak, és nem csupán egy bizonyos etnikum számára fontosabbnak ítélt töredéket. „Mit és hogyan kellene tenni a történelemoktatásban annak érdekében, hogy csökkenjen a feszültség az etnikumok között, és mindenki megtalálja a helyét, identitását a társadalomban? Ez lenne az igazi kérdés, hiszen a szakemberek eddig is megtudtak egyezni az alapelvekben, ám az ördög a részletekben rejlik” – mondta. Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal államtitkára megköszönte a PER eddigi erőfeszítéseit az etnikumok közötti kapcsolatok javításáért. /Kiss Előd Gergely: Magyar múltról románoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Megjelent Szilágyi Aladár riportkötete Klisszura titkai /Scripta Kiadó/ címmel, alcíme: Zárványok és szórványok. Szilágyi Aladár könyvében feltérképezte a Romániában élő nem magyar ajkú kisebbségeket, ehhez a Kisebbségügyi Hivatal, illetve a Communitas Alapítvány biztosított lehetőséget. Ezek a kisebbségek is cáfolják az egységes román nemzetállam alkotmányba foglalt eszméjét. Szilágyi Aladár 13 náció körében forgolódott, közel száz településen több mint félezer riportalanyt szólaltatott meg. Igyekezett egy-egy zárványban vagy szórványban élő etnikum letelepülés-történeti, népmozgalmi adatainak is utána járni, beleszőni identitástudatuk jelenlegi állását. /Szűcs László: Nációk pitvarában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány negyedik éve hirdet pályázatot szórványgondozó lelkészek utazási költségeinek résztámogatására, a Kisebbségi Tanács 2007. évi célalapjából. Pályázhatnak azok az erdélyi és regáti lelkészek, akik az egyházi központon kívül kétheti rendszerességgel legkevesebb két, a magyarság számarányát tekintve etnikai-nyelvi szórványközösségben végeznek templomi és gyülekezeti, mise-, istentiszteleti-, gyülekezetgondozási és közösségépítési szolgálatot. /Közérdekű felhívások. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Az oktatásügyi miniszter július 8-án kelt rendelete előírja egy multikulturális viszonyokat ismertető tantárgy létrehozását az elemi és középiskolák diákjai számára. A kolozsvári székhelyű Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja (EKF) a Kisebbségi Hivatal támogatásával kidolgozta a Multikulturális nevelés tanárok és diákok számára című programot. A miniszteri rendeletnek még nincs kidolgozott módszertani alkalmazása, az EKF szakmai szempontokból elemezte azt, és észrevételeit, tanácsait most nyomtatásban közzé tette. A sajtótájékoztatón bemutatták a központ ide vonatkozó két friss kiadványát, az Értékeld a sokszínűséget (multikulturális kalendárium) kisiskolásoknak és annak alkalmazási útmutatóját, tanárok számára. Salat Levente, az EKF ügyvezető igazgatója szerint az együtt élő nemzetiségek másságának elfogadtatása szükségességének aktualitást ad a közelmúltban kialakult sajnálatos olaszországi és spanyolországi románellenes közhangulat, és a hazai nem mindig felhőtlen román–magyar viszony. Anca Sandulescu programfelelős elmondta, a jelenlegi tanévre több mint 90 önkéntes tanárt képeztek ki, akik a multikulturalitást már elemi osztályokban oktatják, anélkül, hogy az a többi tantárgy rovására menne. Kovács Mária oktatási szakértő elmondta: külön figyelmet fordítottak a kisebbségek történelmének a szerepeltetésére. Októberben multikulturális falinaptárt jelentettek, melyet hét megye 700 oktatójának adtak át, és a kalendáriumok már ott lógnak az elemi és gimnáziumi osztályok falain. Benne adatok találhatók a Romániában élő kisebbségek történelméből is. /(Ö. I. B.): Multikulturális nevelési program. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Szombati Gille Ottó A harmadik kőtábla című rádiójátékát mutattak be február 9-én Kolozsváron. A rendszerváltás óta ez a műfaj szinte teljesen eltűnt a műsorkínálatból. A még soha nem játszott drámát Patkó Éva rendezte és alkalmazta rádióra. A Kolozsvári és a Marosvásárhelyi Rádió 1989 előtt évtizedeken át művelte ezt a műfajt, több száz felvételt őriz a két rádióstúdió. Zsehránszky István, a kisebbségi hivatal főtanácsosa kezdeményezte a rádiószínház műfajának felélesztését. /Kovásznay Katalin: A rádiójáték szökőéve. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Ma mintegy 13–15 millió cigány él világszerte, közülük legalább 8,5 millió Európában. Romániában hivatalos adatok szerint mintegy 600 ezer roma él, nem hivatalos becslések alapján számuk 2 millió körül mozog. Romániában a romák továbbra is a diszkrimináció célpontjai és az intolerancia alanyai – jelentette ki Traian Basescu elnök a romák napja kapcsán megfogalmazott üzenetében. Kolozsváron több roma civil szervezet közösen emlékezett a cigány holokausztra, ezt a rendezvényt a jövőben hagyománnyá kívánják tenni. Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal államtitkára elmondta: két törekvés létezik a roma kisebbséget érintő gondok felszámolására, ezek egyike az országos roma stratégia, a másik pedig az Európai Roma Évtized 2005–2015, amelynek tíz ország részese, többek között Románia is, ez saját akciótervvel rendelkezik. – Több helyen is jártam, ahol jelentős roma közösség él, és a legtöbb panasz a nem roma közösség irányából a közbiztonságra vonatkozott. Falopások, terménylopások – hangsúlyozta az államtitkár. A tradicionális életmód mentalitás kérdése, amit nagyon nehéz megváltoztatni – összegzett Markó Attila. /F. I. : Továbbra is szegénység és diszkrimináció sújtja a romákat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Már csomagolnak az RMDSZ kormányzati tisztségviselői. „Napokon belül bekövetkezik a váltás” – mondta Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) elnöke. Ő egyike annak a mintegy ezer RMDSZ-es tisztségviselőnek, akinek a szövetség ellenzékbe vonulásával meg kell válnia munkahelyétől. Egy részük a miniszteri, illetve államtitkári kabinetekben dolgozik, és az RMDSZ javaslatára került a posztjára, más részük versenyvizsgával jutott tisztségébe. „Az utóbbiak szerződése tulajdonképpen meghatározatlan időre szól, és törvényesen nehéz őket elmozdítani, de nem lehetetlen” – magyarázta Kovács. Az RMDSZ szerint a szakértői gárda sorsának nem kellene kormányoktól függnie, és figyelembe kellene venni az etnikai arányokat. A kormányváltás által érintett ezer személyből körülbelül százhetvenen dolgoznak Bukarestben, a többiek megyei intézményeknél tevékenykednek. /Benedek Sándor: RMDSZ-telenítés Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ Tárcavezetőket, államtitkárokat és helyettes államtitkárokat, illetve a miniszteri és államtitkári kabinetek szakértőit is beleszámítva közel százhetven munkatársat foglalkoztatott a központi kormányhivatalokban az RMDSZ. Közülük egyelőre mintegy húsznak a tisztségét érinti a kormányváltás. A távozó tisztségviselők egy része visszatér korábbi munkahelyére, mások új foglalkozás után néznek. Kovács Péter is érintett, az általa vezetett intézmény beleolvad a leendő ifjúsági és sportminisztériumba, 2009. januárjában tehát a Kovács Péter ANT-elnöki mandátuma megszűnik. „Az RMDSZ országos ügyvezető elnökségén betöltött, területi szervezetekért felelős alelnöki tisztségemet a központi megbízatás idejére sem adtam fel, úgyhogy Kolozsvárra visszatérve azt a munkát folytatom tovább” – mondta Kovács Péter. Horváth Anna, a Középítkezési, Területfejlesztési és Lakásügyi Minisztérium államtitkára a családdal szembeni adósságainak törlesztését tartja az elkövetkező hetek legfontosabb teendőinek. Horváth Anna december 22-én nyújtotta be tisztségéről való lemondását, ezzel egyidejűleg viszont aktiválódott a kormány főtitkársága keretén belül működő kisebbségvédelmi hivatalban tíz éve versenyvizsgával elnyert állása. A közlekedési minisztérium leköszönt államtitkára, Tánczos Barna közgazdászként magánvállalkozóként fog dolgozni. Pásztor Gabriella oktatási államtitkár eredeti munkahelyére tér vissza. A magyar nyelv és irodalom szakos tanár a magyar, illetve roma oktatásért felelős tanfelügyelőként a Bihar megyei tanfelügyelőségen fog újra dolgozni. Székely Ervin egészségügyi államtitkár újságíróként folytatná. A Bihar megyei politikus az 1989-es rendszerváltozás az Ifjúmunkás című hetilap rovatvezetője, majd ennek jogutódja, a Fiatal Fórum, illetve az Ifi Fórum főszerkesztő-helyettese volt. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szerint a most hazatérők teljes mértékben számíthatnak a szövetség támogatására. Borbély László szerint küzdeni kell az RMDSZ-tisztségviselőkért, mivel nagy többségük a román közvélemény előtt is bebizonyította szakmai hozzáértését. „Paktumot kell kötni a románsággal, hogy a többségiek is értsék meg: ezeknek az embereknek nem azért kell funkcióban maradniuk, mert az RMDSZ tette oda őket, hanem azért, mert valóban jók” – hangsúlyozta. Frunda György kifejtette, hogy a cél eléréséért mindent be kell vetni a parlamenti felszólalásoktól, a lobbimunkán keresztül egészen a személyes kapcsolatok kiaknázásáig. Verestóy Attila megígérte: mindenütt, ahol csak lehet, szavát emeli a magyar tisztségviselők érdekében. Eltérő Eckstein-Kovács Péter álláspontja, kijelentette, hogy „nem hullat könnyeket azokért, akik havi három órás tevékenységért annyit kerestek, mint más egy egész hónapos munkájáért”. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, a Liberális Demokrata Párt országos vezetőségi tagja egyetért azzal, hogy a magyaroknak helye van a megyei intézmények vezetőségében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem feltétlenül „az RMDSZ által odatett” személyekre gondol. Marosvásárhelyen ki fog nevezni tisztségekbe magyarokat, de olyanokat, akiket ő tart megfelelőnek, szögezte le Florea. /Szucher Ervin, Benkő Levente: Csomagol az RMDSZ-es tisztségviselők egy része. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./

RMDSZ – húsz év dióhéjban
Húszéves születésnapját ünnepli az RMDSZ a hét végén. A kolozsvári rendezvényt Erdély-szerte hasonló megemlékezések előzték meg.
1989–1990
A szerveződés, az intézményépítés évei. Az RMDSZ első országos szintű, tájékoztató jellegű tanácskozását 1990. január 7-én tartotta Kolozsváron 13 erdélyi megye szervezetei küldötteinek részvételével. Január 13-án Marosvásárhelyen az RMDSZ országos küldöttgyűlése rögzítette a szövetség ernyőszerepét, 26-án a bukaresti 1. kerületi bíróság hivatalosan bejegyezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Február végére az RMDSZ-nek már közel 600 ezer tagja volt.
1990. március 15.: a romániai magyarság első ízben emlékezhetett meg szabadon az 1848-as forradalomról.
Március 19: Marosvásárhelyen román nacionalista tömeg fejszékkel, husángokkal ostromolta meg az RMDSZ székházát, Sütő András írót fél szemére megvakították.
Április 21–22.: Egységben az erő jelszóval Nagyváradon megtartották az RMDSZ I. kongresszusát, az Országos Elnökség vezetőjévé Domokos Gézát választották.
Május 20.: Az első szabad parlamenti választásokon az RMDSZ 7,2 százalékkal a Nemzeti Megmentési Front után az ország második politikai ereje lett.
1991
Május 24–26.: Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ II. kongresszusát. Domokos Géza maradt az elnök.
Október: A Hargita és Kovászna megyei románok helyzetét elpanaszoló Har-Kov jelentés borzolta a kedélyeket. A parlamenti vizsgálóbizottság elüldözötteknek minősítette a székelyföldi kényszerkihelyezésük után hazatérő románokat, a magyar kisebbség kollektív bűnösségét megfogalmazva. A továbbiakban az RMDSZ az alkotmány kisebbségellenes kitételei, elsősorban az országot nemzetállamnak meghirdető első cikkelye ellen harcolt. Honatyái emiatt az alaptörvény ellen szavaztak.
1992
Május 5.: Domokos Géza bejelentette, nem jelölteti magát az RMDSZ elnöki tisztségébe, és parlamenti mandátumért sem indul.
Szeptember 27.: A parlamenti választáson az RMDSZ-nek 12 szenátort és 27 képviselőt sikerült bejuttatni a parlamentbe.
Október 23–25.: A Küldöttek Országos Tanácsának kolozsvári összejövetelén elfogadták a nemzeti kérdésről szóló kolozsvári nyilatkozatot.
1993
Január 15–17.: az RMDSZ III. kongresszusa Brassóban. Az RMDSZ elnökének elsöprő többséggel Markó Bélát választották meg.
Február 19–20.: Gyergyószentmiklós, megalakul a Szövetségi Képviselők Tanácsa.
December 20.: Az RMDSZ benyújtotta a parlamentnek a Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről címet viselő tervezetet.
1994
Január 31.: Az RMDSZ, Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök kézjegyével ellátott emlékeztetőt juttatott el az Európa Tanácshoz Romániának a teljes jogú tagság elnyerésekor vállalt kötelezettségei betartásáról.
Szeptember 19.: A szenátusban az RMDSZ benyújtotta a kisebbségi nyelveken folyó oktatási törvénytervezetet, melyet 492 380 állampolgár támogatott aláírásával.
1995
Április 19.: Először találkoztak a Társadalmi Demokrácia Pártja és az RMDSZ legmagasabb szintű küldöttségei. A tanácskozás a kölcsönös tájékoztatás jegyében zajlott, általános politikai problémákról és a magyar kisebbséget érintő kérdésekről.
Május 24–26.: Az RMDSZ IV. kongresszusa Kolozsváron hosszas vita után elfogadta a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését és a belső választások egyes alapelveit, illetve újraválasztotta Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségbe.
RMDSZ-„korifeusok”: Markó Béla, Domokos Géza és Takács Csaba a 2007-es aradi kongresszuson
1996
Július 13–14.: Kolozsvári ülésén az SZKT többségi döntéssel elhatározta, hogy Frunda György legyen az RMDSZ államfőjelöltje.
Szeptember 16.: Nem képviseltette magát az RMDSZ a legfelsőbb szinten a román–magyar alapszerződés aláírásán, jelezve fenntartásait a dokumentum kisebbségi vonatkozású kitételei kapcsán.
November 3.: A parlamenti választások összesített eredményei alapján az RMDSZ az ország negyedik politikai erejeként került ki a választási küzdelmekből.
December 6.: Az új kormánykoalíciót alkotó erők kormányzati és parlamenti megállapodásának aláírása. Az egyezmény megfogalmazta, hogy mind az új kormányzat politikai támogatottsága, mind az etnikumok közti együttélés új modelljének kifejlesztése végett kívánatos az RMDSZ részvétele a kormányzásban. A kormány programjában helyet kapnak az RMDSZ programjának fő célkitűzései.
1997
Január 25.: A kormány jóváhagyta a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozására és működtetésére vonatkozó határozatot.
Március 15.: Az 1848-a forradalomra emlékező romániai magyar rendezvényeknek különös színt adott, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök előzmény nélküli ünnepi üzenettel köszöntötte a romániai magyarságot.
1998
Június 29.: Az RMDSZ képviselőházi csoportja beterjesztette a Képviselőház Állandó Bizottságához törvénykezdeményezését a kolozsvári állami magyar egyetem újraindításáról vonatkozóan.
Október 3.: Marosvásárhelyen rendkívüli ülésen vitatta meg az SZKT a Petőfi–Schiller magyar–német egyetem felállításáról rendelkező 1998. szeptember 30-i kormányhatározatot, és ennek nyomán az RMDSZ további kormánykoalíciós szerepvállalását. Hosszú vita után a testület a kormányon maradás mellett döntött.
1999
Január 26.: Az Operatív Tanács elfogadta Tokay György kisebbségügyi miniszter lemondó levelét. A tisztség betöltésére Eckstein-Kovács Pétert javasolta.
Március 30.: Az RMDSZ egyetért a NATO elhatározásával, hogy közbelépjen a koszovói viszály megoldásáért.
2000 Június 4.: A helyhatósági választások nyomán az RMDSZ lett a legerősebb politikai szervezet Erdélyben.
December 27.: Markó Béla és Adrian Năstase miniszterelnök protokollumot írt alá az RMDSZ és a Társadalmi Demokrácia Pártja együttműködéséről a kormány parlamenti támogatásáról.
2001
December 22.: Hosszas egyeztetések után, az RMDSZ erőfeszítéseinek is köszönhetően, Adrian Năstase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Budapesten aláírta a magyar–román egyetértési nyilatkozatot, amely lehetővé tette magyarigazolvány igénylését a romániai magyarok részéről.
2002
Március 7.: Az RMDSZ és a kormánypárt közötti megállapodás értelmében a kormány elfogadta a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó rendeletek módosítását, melynek nyomán a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják nemzeti szimbólumaikat és énekelhetik himnuszukat.
Június 6.: A szenátus elfogadta a román állam által 1945 és 1989 közt elsajátított egyházi javak visszaszolgáltatásáról rendelkező törvényt.
2003
Január 31.–február 2.: Az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott VII. kongresszusa elfogadta a szövetség programját és módosított alapszabályzatát, amelyben már nem szerepel a tiszteletbeli elnöki tisztség. A kongresszust köszöntötte Adrian Năstase és Medgyessy Péter.
Február 19.: aláírták az RMDSZ és Szociáldemokrata Párt közti együttműködési megállapodást. A protokollumban nagyobb hangsúlyt kapott az oktatási, egészségügyi és gazdasági gondok megoldása, a tulajdonjog, a szociális, az infrastrukturális kérdések rendezése.
2004
Március 9.: többszöri előkészítő tárgyalások és egyeztetések után Markó Béla és Adrian Năstase miniszterelnök aláírta a két politikai alakulat közötti, 2004-es évre vonatkozó megállapodást.
Április 25.: Aradon, a Tűzoltó téren az RMDSZ, a román és magyar kormány képviselőinek jelenlétében avatták fel a Román-magyar megbékélési parkot és a nyolcvan év után visszaállított Szabadság-szobrot.
December 27.: Călin Popescu-Tăriceanu megbízott miniszterelnök nyilvánosságra hozta kormánya összetételét, amelyben a három miniszterelnök-helyettesi tisztségből egyre Markó Béla szövetségi elnököt jelölte. Borbély Lászlót a középítkezési és területrendezési minisztérium élére, Nagy Zsoltot a távközlési és az informatikai ügyek miniszterének, Winkler Gyulát pedig megbízott kereskedelmi miniszteri funkcióba jelölték.
2005
Május 19.: a kormány elfogadta a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetét, amely az RMDSZ egyik koalíciós feltételeként a kormányprogram része.
Június 1.: az RMDSZ képviselőházi frakciója benyújtotta a nyugdíjtörvény módosításáról szóló javaslatát, amelynek lényege, hogy az 1963 előtti, a munkakönyvbe be nem jegyzett bérek esetében a nyugdíjak kiszámításánál az országos minimálbér helyett az országos átlagbért vegyék figyelembe.
Október 20.: az első közös magyar-román kormányülés. Az ülés Călin Popescu Tăriceanu román miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő és Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese rövid köszöntőbeszédével kezdődött.
2006.
Február 18.: A Janovics Jenő Alapítvány Kuratórium eldöntötte, hogy Marosvásárhelyen hozza létre az erdélyi magyar televíziót, illetve az erdélyi magyar rádiót.
December 28.: Markó Béla szövetségi elnök Marosvásárhelyen megbeszélést folytatott Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Megegyeztek abban, hogy az RM DSZ és az EMNT közös bizottsága január 12-éig véglegesíti a közös minimál-programot.
2007
Március 2–3.: Az RMDSZ aradi, VIII. kongresszusa ismét Markó Bélát választotta meg az RMDSZ elnökévé. A kongresszus határozatot fogadott el a kulturális és területi autonómiáról, Erdély fejlesztéséről és modernizálásáról, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről.
Április 19.: A parlament megszavazta az államfő felfüggesztését. Az RMDSZ nem adott kötelező mandátumot képviselőinek és szenátorainak, akik lelkiismeretük szerint szavaztak.
2008
Február 19.: A parlament rendkívüli ülésen elutasította Koszovó függetlenségének elismerését. Az RMDSZ honatyái a függetlenség elismerése mellett szavaztak.
Július 19.: Markó Béla szövetségi elnök Bálványosfürdőn megbeszélést folytatott Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. A találkozón a Szövetség írásban nyújtotta át Tőkés Lászlónak, az EMNT elnökének az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó javaslatát, amely konkrét formában rögzítette az együttműködés elvi alapjait.
December 14.: Ellenzékbe vonult az RMDSZ, mert számára elfogadhatatlan a Demokrata–Liberális Párt ajánlata, miszerint csak államtitkári szinten legyen képviselve a létrejövő kormányban.
2009
Március 24.: Közzétették a Magyar Összefogás 43 nevet tartalmazó listáját az európai parlamenti választásokra. A korábbi megállapodás szerint a jelöltek 75 százalékát az RMDSZ, 25 százalékát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevezte meg.
Április 3.: Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodásának értelmében megalakult Kolozsváron az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. Az EMEF paritásos, konszenzusos alapon működik, Markó Béla és Tőkés László személyében két társelnöke van.
Október 20.: 285 ezer támogatói aláírást (a szükségesnél 85 ezerrel többet) adott át Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje a bukaresti Központi Választási Irodának. Kelemen Hunor a november 22-i államfőválasztáson a szavazatok 3,86 százalékát szerzi meg.
December 23.: Az RMDSZ kormányra lép a Demokrata-Liberális Párt oldalán. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

RMDSZ- PDL: vidéki perpatvar
Bár az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) csúcsvezetése közötti megállapodás értelmében január 20-áig kell megszülessenek a két alakulat helyi szintű együttműködéséről szóló megegyezések, a tárgyalásoknak koránt sincs vége.
A legtöbb megyében a decentralizált intézmények vezető tisztségeinek elosztása körül zajlik a vita. Maros, Szatmár, Kolozs és Hargita megyében javában zajlanak a koalíciós pártok közti egyeztetések, Bihar megyében pedig a megyei RMDSZ-szervezet közölte: nem hajlandó felrúgni a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) korábban kötött együttműködési megállapodást. Kovászna megyében – az erdélyi megyék közül elsőként – már aláírták az ezzel kapcsolatos egyezményt.
Bihar megye: az RMDSZ a liberálisokkal folytatja
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a Krónikának ismét megerősítette: szó nincs arról, hogy felmondanák a megyei és a nagyváradi önkormányzatban a PNL-vel fennálló megállapodást. Kifejtette, a megyei szervezet kezdettől úgy gondolkodott, hogy a PNL-t tartja meg partnerként, függetlenül a kormányban kialakult viszonyoktól.
„Az intézményvezetői tisztségeknél fontosabb a tavaly leváltott magyarok erkölcsi kárának megtérítése” – fogalmazott Szabó. Szerinte miután az elmúlt évben az RMDSZ azért harcolt, hogy az intézmények élére ne politikai alapon nevezzen ki vezetőket a kormány, akkor sem szabad változtatnia álláspontján, amikor a saját embereiről van szó.
„A bíróság már több esetben elrendelte az eltávolított tisztségviselőket ért anyagi kár megtérítését, most annak kell következnie, hogy a felelősök nyilvánosan megkövetik a leváltottakat, és elismerik, hogy jól végezték a dolgukat” – magyarázta. Ha ez megtörténik, lehet, hogy születik konkrétabb megegyezés is, de biztosan nem egy-két napon belül – mondta Szabó Ödön. A Bihar megyei önkormányzatban az RMDSZ a liberálisokkal alkot többséget, a testület elnöke és egyik alelnöke PNL-s, a másik alelnök pedig az RMDSZ színeiben tevékenykedik.
Az RMDSZ és a PDL hétfőn este megállapodott az állami ügynökségek vezetői tisztségeinek elosztásáról, a tárgyalások eredményeképpen a szövetség többek között a pénzügyőrség és a környezetvédelmi felügyelőség élére jelölhet képviselőt.
A Mediafax PDL-forrásokból úgy tudja, a pénzügyőrségen és a környezetvédelmi felügyelőségen kívül az RMDSZ az Országos Vízügyi Hivatal és a Kisebbségügyi Hivatal vezetését is megkapja.
Az idézett források szerint a koalíciós partnerek abban is megállapodtak, hogy a szövetség ezenkívül egy repülőtér-igazgatói tisztséget is kap. Arról még folynak a tárgyalások, hogy melyik repülőtér igazgatóját jelölheti az RMDSZ.
Maros megye: szombatra halasztottak
Az RMDSZ Maros megyei szervezete eddig többször tárgyalt a PDL helyi vezetőségével, legutóbb tegnap. „A megyében a vezető tisztségek 40 százalékát kapja meg az RMDSZ, és a vezető-helyettesi állások negyven százalékát szintén magyar nemzetiségű szakemberek töltik majd be” – tudtuk meg Kelemen Atillától. Kérdésünkre, miszerint korábban leváltott vezetőket helyeznek-e vissza tisztségeikbe, a megyei RMDSZ-elnök azt válaszolta: lesznek régi és új jelöltek is. Maros megyében várhatóan szombaton írják alá a koalíciós egyezményt, ekkor hozzák nyilvánosságra a tisztségekre jelölt személyek névsorát is.
Hargita megyében ugyancsak tegnap ültek asztalhoz a demokrata-liberálisok és az RMDSZ helyi képviselői, a szövetség Csíki Területi Szervezetének sajtóosztályától azonban megtudtuk, a feleknek lapzártánkig nem sikerült megállapodniuk, így a tisztségek elosztására vonatkozó megállapodást várhatóan ma írják alá. Kolozs megyében jelentős igényekkel lép fel az RMDSZ: László Attila, a szövetség megyei elnöke közölte, a magyar lakosság arányának megfelelően a megyei intézmények igazgatói tisztségeinek 16 százalékát kérik a PDL-től. Egyelőre itt sem született egyezség a PDL-vel, a tárgyalások a napokban folytatódnak.
Szatmár megye: el sem kezdték az egyezkedést
A Szatmár megyei RMDSZ objektív okok miatt még nem tudott tárgyalóasztalhoz ülni a PDL helyi képviseletével – tudtuk meg Nagy Szabolcstól, a szövetség megyei szervezetének sajtóreferensétől. „A PDL megyei vezetője, Ioan Holdiş parlamenti képviselő az elmúlt időszakban nagyon elfoglalt volt, ezért nem tudtunk egyeztetni vele a megyei együttműködés mikéntjéről” – fogalmazott a sajtószóvivő.
A szatmári RMDSZ-nek jelenleg még nincs pontos ütemterve a partnerségről szóló tárgyalások megszervezésére, de a közeljövőben egyeztetni fog a nagyobbik kormánypárt helyi szervezetével. Szatmár megye ügyeit az RMDSZ a megyei önkormányzatban jelenleg a liberális és a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen kezeli, ez a két politikai alakulat látja el a megyei tanács alelnöki tisztségeit. A tanácselnöki pozíciót az RMDSZ birtokolja, és ugyanígy övék a nagyobb városok, Szatmárnémeti, Nagykároly és Tasnád polgármesteri széke is.
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ városi szervezetének elnöke korábban úgy nyilatkozott a Krónikának, hogy a szövetség a megye magyar lakosságával arányosan 40 százalékot szeretne kapni a decentralizált intézmények igazgatói székeiből, ezért nem zárkóznak el a tárgyalások elől.
Kovászna megye: Baciu visszakozott
A Demokrata-Liberális Párt Kovászna megyei egyeztetőtanácsa hétfői ülésén érvényesnek nyilvánította az RMDSZ-szel kötött helyi szintű megállapodást a decentralizált intézmények vezetői tisztségeinek újraelosztásáról. A szervezet várhatóan pénteken, az RMDSZ-szel egy időben hozza nyilvánosságra az igazgató- és aligazgatójelöltek névsorát.
Mint ismeretes, Gheorghe Baciu, a PDL megyei szervezetének elnöke nem vett részt múlt héten a két párt közötti tárgyalások véglegesítésén, ezt követően úgy nyilatkozott: nem hajlandó aláírni az RMDSZ-szel kötött megállapodást, és javasolni fogja a vezetői tisztségek újraelosztását. A PDL egyeztetőtanácsának ülését követően azonban viszszakozott: mint mondta, a sajtó félreértelmezte nyilatkozatait, egy pillanatig sem kérdőjelezte meg az egyezség legitimitását. A háromszékiek országos viszonylatban elsőként írták alá a megyei szintű RMDSZ–PDL-együttműködést, az egyeztetések eredményeként a kormánynak alárendelt 35 megyei közintézmény 65 százaléka magyar irányítás alá kerül.
A koalíciós partnerrel kötött egyezmény értelmében az RMDSZ öt megyei intézmény élére jelölhet igazgatót Szilágy megyében – jelentette be a PDL-vel folytatott egyeztetést követően Seres Dénes, a szövetség területi szervezetének elnöke. Mint mondta, a megállapodás szerint az RMDSZ további hét dekoncentrált intézmény aligazgatói tisztségét is megkapja. Lucian Bode, a demokrata-liberálisok Szilágy megyei szervezetének elnöke tegnap úgy nyilatkozott: a vezetői tisztségek elosztása az etnikai arányok figyelembevételével történt.
Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely, Máthé Éva, Nagy Orsolya, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

V. Interetnikai Színházi Fesztivál
Kezdődik a „második felvonás”
Félidejéhez érkezett a romániai nemzetiségi színházak seregszemléje Aradon, és ezért úgy gondoltuk, hogy arra kérjük az illetékeseket: az eddig látottak alapján alkossanak véleményt a rendezvény színvonaláról.
Jászay Tamás magyarországi színikritikusra, a zsűri elnökére és Zsehránszky István színikritikusra, a fesztivál „szülőatyjára” hárult a feladat.
„Nagyon izgalmas, és bár korai erről nyilatkozni, mert csak a félidőnél járunk, sok olyan előadáson voltam, amit korábban nem láthattam, másrészt egyesek új színházi nyelvek felé próbálnak nyitni, és ettől érdekesek – kezdte Jászay Tamás. – Összességében pozitívak a benyomásaim, de természetesen, az egyes előadások külön értékelésétől most eltekintenék. Többször éreztem úgy, hogy egy úton járnak az alkotók, és ez az út hosszú, több állomása van, és mindenki különböző felkészültséggel, útravalóval vágott neki. De komolyan veszik a feladatukat, és elkötelezetten haladnak előre, és ez a legfőbb pozitívum.”
A fesztivál történetében most először osztanak díjakat. Hogy ez versenyszellemet termet-e, illetve nagyobb teljesítményre ösztökéli-e a résztvevőket, arról a következő volt a zsűrielnök véleménye: „Önmagában a díjazást jónak tartom. Egyrészt médiavisszhangot kelt, másrészt az alkotók, a művészek elhelyezhetik magukat egy képzeletbeli rangsorban. Aki itt jelen van, bizonyos értelemben a legjobbak közé tartozik; a fesztiválnak nem volt előválogatója, hanem a színházak ajánlották az előadásokat, és feltételezem, hogy azokat, amelyekről úgy gondolták, hogy őket méltán képviselhetik. Persze, a zsűri döntése mindig szubjektív, és biztos, lesznek az eredménnyel elégedetlenek is.”
Zsehránszky István színikritikus a fesztivál elindulásánál bábáskodott. „1999 szeptemberében Eckstein-Kovács Péter akkor kisebbségi miniszter felkérésére a Kisebbségvédelmi Hivatal – most Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala – igazgatója lettem, és közel tíz évig dolgoztam ott – emlékezett vissza. – A hivatal jelentős összegeket pályáztat interetnikus rendezvényekre, és én megláttam a lehetőséget, mert mi lenne jobb, mint egy ilyen nemzetiségi színházi találkozó? Előbb becsületbeli feladatot kellett teljesítenünk: feltámasztani a nemzetiségi színházi kollokviumot. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vállalta, és 2001-ben újraindult a kollokvium. Dali Sándor megpróbálta ugyan 1992-ben feléleszteni, de csak egy alkalommal sikerült megszerveznie, mert nem kapott több támogatást. Azonban a kollokvium 1978-ban indult, majd 1980-ban, a második után egyszerűen megmondták a szervezőknek, hogy hagyják abba… Mivel a kollokviumok kétévenként vannak, arra gondoltam, hogy használjuk ki a másik évet, s indítsunk egy vándorfesztivált. Az első 2002-ben volt Bukarestben, és most már az ötödiknél tartunk – kollokviumból is tavaly volt az ötödik. Az inkább műhelymunka jellegű, workshopokat is beiktattunk, a fesztivál pedig bemutató jellegű. Bukarestben meg akartuk mutatni, hogy színvonalas a kisebbségi színház; a Temesvári jobban sikerült, ott már látszott, hogy komoly értéket képviselnek a nemzetiségi színházak; a marosvásárhelyi örömünnep volt a közönség számára is, mert a vásárhelyi színházon kívül – amellyel hol elégedett, hol nem – egy csomó más produkciót is láthatott a publikum. Brassó csalódást jelentett, mert valaha a Cenk alatti város volt az erdélyi magyar színházak legjobb turnéállomása, mindig telt ház előtt játszottak ott a társulatok, és a legjobb évada Brassónak volt, mert oda minden színház ment. 1989 után kevesebb pénz jutott a turnékra, és az a kert, amelyet nem művelnek, elgazosodik – a csodálatos brassói közönség is „lepusztult”. De jó, hogy hosszú ideig tart egy ilyen rendezvény, mert a fesztivál végén kezdtek jönni a nézők. A német és zsidó színházakat azok a magyar diákok mentették meg, akik idegen nyelvnek a németet választották az iskolába, mert a szegény brassói német közösség elöregedett, tagjainak már fáj az élet. Aradon azt láttam eddig, hogy konstans a közönség. Kimondott teltházról nem beszélhetünk, de mindig vannak szép számban. Ugyanazokat az arcokat láttam, ami azt jelenti, hogy van egy erős színházkedvelő réteg, amelyet az Aradi Kamaraszínháznak a működése óta sikerült megszólítania. Megszokták, hogy van hová menni színházba, és jönnek is szeretettel, kíváncsisággal, érdeklődéssel.”
A zsűritag a szakmai színvonallal is elégedett. „Olyan erősen indult a fesztivál, hogy féltem, sikerül-e tartani ezt a lendületet – fogalmazott Zsehránszky. – Az UNITER-díjas Rosencrantz és Guildenstern halott című darab volt az első napon, illetve az Aradi Kamaraszínház felerősített előadása. Láttam egy hónapja Székelydvarhelyen a Liselotte és a májust, és siralmasan gyenge volt. Itt kisebb csoda történt, mert öröm volt nézni, egy teljesen más, színvonalas előadást láthattunk, amely méltán szerepelhetett egy napon a temesváriak díjnyertes produkciójával.”
Holnapi műsor
17 órától az Aradi Kamaraszínházban a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Stop the tempo című produkciója látható, amely egyben magyar nyelvű ősbemutató is. Gianina Cărbunariu kortárs román drámaíró darabját Sebestyén Aba, a stúdiószínház alapítója rendezte. 19.30 órától a Ioan Slavici Klasszikus Színházban a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Akadémiai Műhelye várja a közönséget a Nóra reloaded című Henrik Ibsen-adaptációval (a Patkó Éva rendezte előadás 14 éven felülieknek ajánlott). 22 órától az Aradi Kamaraszínházban a Kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem színművészeti hallgatói Friedrich Dürenmatt: Play Strindberg című előadása látható (rendezte: Hatházi András).
Pataky András, Nyugati Jelen (Arad)

Az RMDSZ-nél marad az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által jelölt Laczikó Enikő Katalint nevezte ki hétfőn Victor Ponta miniszterelnök a kisebbségek ügyeit irányító Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala élére.
Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentette: ezt a hivatalt mindig valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy vezette. "Ez így természetes, és ebben a kérdésben nincs kormány-ellenzék vita. A hivatal elnökére vonatkozóan az RMDSZ tett javaslatot, az elnökhelyettesre pedig a nemzeti kisebbségek frakciója, erről egyébként megállapodás született a két parlamenti csoport között" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor ugyanakkor megköszönte Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala korábbi elnökének sokéves munkáját, amely során a Romániában élő nemzeti kisebbségek érdekeit mindig legjobb tudása szerint képviselte. "Markó Attilának az erdélyi magyar közösség érdekében végzett munkája az elmúlt évtizedekben kiemelkedő volt. A nevéhez fűződik a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló kormányhatározat, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló kormányrendeletek és törvények szerzőjeként, társszerzőjeként, az ingatlan- visszaszolgáltatási bizottság tagjaként kifejtett munkája nyomán közel 1500 egyházi ingatlan került vissza erdélyi magyar történelmi egyházainkhoz" – mondta az RMDSZ elnöke.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának új elnöke, Laczikó Enikő Katalin Csíkszeredában született, Temesváron szerzett jogászdiplomát. 2005-től az RMDSZ parlamenti csoportjának háznagyi kabinetjében dolgozott szakértőként, 2010-től pedig a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumban volt miniszteri tanácsos. Többször képviselte a szövetséget a Központi Választási Bizottságban.
Az új elnök tegnap reggel hivatalosan is átvette az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetését. A hivatal a miniszterelnök alárendeltségében, a miniszterelnöki hivatal keretén belül működik. Feladata az országos kisebbségvédelmi ügyek kezelése, a kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítése, a jogszabályok alkalmazásának követése, a kisebbségi szervezetek, a kisebbségi programok finanszírozása.
A hivatal költségvetése – a honlapján közölt adatok szerint – 2012-ben 83 millió lej volt, melyből 79,2 millió lejt a 19 államilag elismert nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetének folyósított költségvetési támogatásként. A legnagyobb összeg, 17,17 millió lej a legnagyobb létszámú romániai kisebbséget, a magyarságot képviselő RMDSZ-nek jutott.
Népújság (Marosvásárhely),

Mikó-per: elévülhetnek Marosán Tamás állítólagos bűnei
Újra halasztott a Mikó- perben a ploiești-i fellebbviteli bíróság, a következő tárgyalás február 10-én lesz. A bíróság azért volt kénytelen már második alkalommal elnapolni az érdemi tárgyalást, mert nem tudták beidézni az egyik vádlottat. Marosán Tamás Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott jogtanácsosa jelenleg Magyarországon tartózkodik, és nem tudták kézbesíteni neki az idézést. Eugen Iordăchescu ügyvéd a Sláger Rádiónak elmondta, a bűnvádi perekben nem alkalmazható a nyilvános idézés. Csak a civil perekben működik az eljárás, hogy a sajtóban, nyilvános felületen közzéteszik az idézést, és ha erre sem jelentkezik az alperes, hivatalból kijelölnek számára egy ügyvédet, szögezte le a bukaresti jogász.
Markó Attila védőügyvédje szerint, a bíróság eddig a legutolsó ismert romániai lakhelyén, valamint az ottani önkormányzat segítségével kerestette Marosán Tamást, ám nem jártak sikerrel. „Mi is segítjük a bíróság munkáját, nekünk is érdekünk, hogy kapcsolatba lépjünk Marosán Tamással, és megtudjuk, hogy meghosszabbítja-e a velünk kötött szerződést, akarja-e, hogy tovább képviseljük ebben az ügyben.”- szögezte le Iordăchescu.
Nem kizárt, hogy Marosán Tamás ügye egy-két hónap múlva elévül, hiszen az új Büntetőtörvénykönyv alacsonyabb határértékeket szab meg, ám ezt a bíróság kell majd megállapítsa, mondta el a Sláger Rádiónak Markó Attila. Marosán Tamás nem köztisztviselőként vett részt a visszaszolgáltatási bizottság munkájában, ezért az ő ügye más elbírálás alá esik, és hamarabb elévülhet, mint a Markó Attiláé, aki a kisebbségügyi Hivatal vezetőjeként, vagy a Silviu Clim-é, aki az igazságügyi minisztérium tanácsadójaként volt a restitúciós bizottság tagja.
Markó Attila szerint, a bíróság valószínű talál valamilyen megtoldást arra, hogy a Marosán Tamás beidézésének procedurális akadályát elhárítsa, és elkezdje az ügy érdemi tárgyalását. „Mi nem kérünk halasztást, nem érdekünk halogatni, hiszen az igazság a mi oldalunkon van, ezt a bíróság kivételével, mindenki egyértelműen látja.”- szögezte le Markó Attila.
Mint ismeretes, tavaly június végén a buzău-i bíróság három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a visszaszolgáltatási bizottság két tagját, Marosán Tamást és Markó Attilát, mert megítélésük szerint, jogtalanul szolgáltatták vissza az Erdélyi Református Egyházkerületnek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét. Ugyanezért a bizottság másik tagja, Silviu Clim három év felfüggesztettet kapott.
A törvényszék elrendelte, hogy a telekkönyvből töröljék az egyház tulajdonjogát, és a református egyházat az államnak okozott 1,13 millió lejes kár megtérítésére kötelezte. A vádlottak a fellebbezési indoklásban az alapfokú ítélet minden érvét lebontották és megcáfolták, ugyanakkor mellékelték a Székely Mikó Kollégium épületének tulajdonjogi történetét is.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma,

Kovács Péter szövetségi főtitkár helyzetértékelője
Az RMDSZ Arad megyei szervezetének a pénteki küldöttgyűlésről készült helyszíni tudósításunkban is jeleztük, visszatérünk Kovács Péter szövetségi főtitkár helyzetértékelőjére. Amint kifejtette, az RMDSZ Arad megyei szervezete által áhított parlamenti képviselet visszanyeréséhez csupán három dolog szükséges: munka, munka és még több munka.
Parlamenti mandátumot Arad megyének
Az a választási törvény, amely nemcsak az RMDSZ-nek, de a többi pártnak is nagyon bekevert, már nincs érvényben. Helyette visszatértek egy igen átlátható megyei pártlistás rendszerhez, amivel az Arad megyei RMDSZ és a helybeli magyarság is egészen más esélyekkel indulhat a következő választásokon. A kifogásolt választási törvénynek már az elfogadásakor az RMDSZ kinyilvánította nemtetszését, s az aggodalom be is igazolódott, hiszen több mint 100-zal megnőtt a képviselők száma, mert nem lehetett előre kiszámítani, hány tagú parlament fog alakulni. Tehát az új törvénnyel az Arad megyei magyarság képviselője jó eséllyel pályázhatja meg a parlamenti képviseletet. Az RMDSZ-nek volt még egy jobbító javaslata, ami arra vonatkozott, hogy a töredékszavazatokat osszák vissza egy országos listára, ami nagyban növelte volna a szórványmegyék jelöltjeinek a bejutási esélyeit. A javaslatot elvetették, noha a többi párt kevésbé ismert jelöltjeinek is megnövelhette volna a bejutási esélyeit, csakhogy a többi párt nem értette meg a logikáját. A jövő évi kettős választásokon a szövetség komoly célokat tűz maga elé: az önkormányzati választásokon 500 ezer szavazatot kell elérni, vagyis meg kell ismételni a 4 évvel ezelőtti eredményt, hogy biztosítsa az RMDSZ súlyát a romániai magyarság körében, illetve a román politikában is. Jelenleg a szövetségnek 203 polgármestere, több mint 2300 önkormányzati képviselője van. A parlamenti választásokon nem változott az állandó cél, vagyis az 5%-os parlamenti küszöbnek az átlépése. Tekintve, hogy a 4 évvel ezelőtti parlamenti választásokon a szövetség lényegesen kevesebb szavazatot kapott, mint az önkormányzati megmérettetésen, legfontosabb célkitűzés, ősszel a nyár eleji eredményeket hozni.
A választásokig a szövetség négy fontos feladatot tűzött maga elé: a szervezetek munkájának komoly kiértékelése, olyan jelöltek állítása, akik valóban élvezik a közösségek bizalmát; február elejéig be kellene fejezni a jelöléseket, hogy mindenhol ismeretesek legyenek a jelöltek; utána meg kell fogalmazni a magyarság céljait megyei és országos szinten is. Mert az önkormányzati választások kampánya ugyan helyi szinten zajlik, országosan viszont az RMDSZ imázsát javíthatja, netalán ronthatja. A választások előtti 4-6 héten már csak az esetleges módosításokra kell összpontosítani, hogy egy hatékony mozgósítással elért jó eredménnyel ne csak tanácsosi, hanem magas rangú tisztségeket is betölthessenek, Arad megyében megyei tanácselnök-helyettes, illetve aradi alpolgármesteri tisztségeket szerezhessenek.
Összefogással eredményt
Biztosra lehet venni, hogy az RMDSZ és a magyar emberek összefognak. Az más kérdés, hogy az MPP-vel vagy EMNP-vel összefog-e az RMDSZ. Amint a nyilatkozatokból is kitűnik, a Magyar Polgári Párttal van miről beszélni, hiszen ők nyitottak. Az EP-választások előtt aláírtak egy megállapodást, nem indítottak jelölteket, támogatták az RMDSZ listáját. Elképzelhető, hogy a következő hetekben velük elvi megállapodást írnak alá, miszerint, ha helyi szinten, összefogással van győzelmi esélye a magyar jelöltnek, akkor összefognak. Nagyon nehezen elképzelhető az összefogás az Erdélyi Magyar Néppárttal, amíg Tőkés László a minden hétfőn megtartott sajtótájékoztatóján beletörli a lábát az RMDSZ-be, lekommunistázza, letolvajozza a vezetőit, amíg pártjának egyik vezetője a DNA-hoz fordul az RMDSZ egyik alapítványa ellen, amíg kijelentik, hogy minden településen jelölteket állítanak. Ugyancsak fontos, hogy változott a kampányfinanszírozási törvény is, ami még nem végleges. Ha véglegessé válik, akkor az RMDSZ munkatársai a választások előtt annyiszor és annyi helyre fognak kiszállni az eligazításokkal, ahányszor, ahány helyre szükséges. Nagyon oda kell figyelni, egyetlen bani sem maradhat elszámolatlanul.
Tekintve, hogy a szövetségnek a nagyvárosokban vannak a legnagyobb tartalékai, de ott a legnehezebb a mozgósítás, minden nagyobb városban, így Aradon is megszervezik a konzultációt, melynek során a magyar tisztségviselők, önkéntesek minél több magyar emberhez kopogtatnak be, meghallgatni a gondjaikat, igényeiket, elvárásaikat. Ha Aradon jobban meg tudják mozgatni a magyar választókat, nem lehet gond a parlamenti képviselet visszanyerése.
Partnereket a jogok érvényesítéséhez
Manapság nagyon sok fórumon felvetődik a kérdés: vajon meddig bírja még tartani magát a jelenlegi kormány, illetve a miniszterelnök? Lehet, kibírja a jövő évi parlamenti választásokig. Az államelnök-választás után az RMDSZ
önszántából kilépett a kormányból, mert megértette a magyar emberek üzenetét, akik óriási arányban szavaztak a mostani kormánnyal szemben álló jelöltre. A jelenlegi kormány és miniszterelnök – amint a bizalmatlansági indítvány szavazásán is kiderült –, élvezi a parlamenti többség bizalmát, ezért a társadalom többségének az ellenzése dacára végigviheti a mandátumát. Az RMDSZ, noha a bizalmatlansági indítvány szövegével nem értett egyet, a kormány ellen szavazott. Meg is volt rá az ellenlépés, hiszen három nap múlva leváltották a Kisebbségügyi Hivatal államtitkár rangú magyar vezetőjét, akit az RMDSZ nevesített a tisztségre. Ez egyértelmű jelzés volt: fiúk, rosszul viselkedtetek, amit a kormány bármikor számon tud kérni egy tollvonással. Ilyen körülmények között valószínű, hogy az RMDSZ a parlamenti választásokig ellenzékben marad.
Hogy mitől több az RMDSZ, mint egy klasszikus értelemben vett politikai párt?
Akkor tudnak sikeresek lenni, ha a székházaikban vagy az önkormányzatokban elvégzett adminisztrációs munkán túl társadalomszervezői munkát is vállalnak. Ha partnerséget tudnak kialakítani a magyar egyházakkal, a civilszervezetekkel, ha a helyi közösségeikkel együtt végzik a munkát. Mindehhez országos szinten azt is hozzá tudják tenni, hogy külföldi partnereket keresnek, mert a román kormányok akkor viselkednek jól, ha az RMDSZ munkája mellett a külföldi nyomás is érezhető. 1993-ban, amikor Romániát felvették az Európa Tanácsba, a vezetés jól viselkedett, meghozta az európai fórumokon elvárt döntéseket. Az EU-ba történt felvétele előtt is jól viselkedett az ország, hiszen elfogadta a kisebbségeket segítő törvényeket, amelyek jó részét most nem alkalmazzák. Éppen ezért van szükség olyan külföldi partnerekre, akik a magyarság érdekében nyomást gyakorolhatnak a kormányra. Nem véletlenül bírálja az Egyesült Államok Kongresszusa Romániát a történelmi egyházak elkobzott ingatlanjainak a vissza nem szolgáltatása miatt. Ez azért történik, mert a szövetségi elnök, Kelemen Hunor által vezetett küldöttség a nyár elején az Egyesült Államokban járva feltárta a magyar történelmi egyházak ingatlanjai visszaszolgáltatásának kilátástalan sorsát. Most viszont az amerikai külügyminiszter által a Román Kormánynak küldött jegyzékében tételesen szerepel a Székely Mikó Kollégium ügye, a Batthyaneum ügye, aminek a visszaszolgáltatására strasbourgi emberjogi bírósági döntés is született, mégsem alkalmazzák. Tehát a magyarság jogainak az érvényesítéséhez partnereket keresnek Amerikában, rendezték viszonyunkat az anyaországi vezető kormánypárttal, de Brüsszelben is megpróbálják előmozdítani a jelzett jogoknak az érvényesítését. Ehhez viszont legfontosabb, hogy az eljövendő választások alkalmával, az RMDSZ mellett egységesen lépjen fel a romániai magyarság – fejezte be helyzetelemzését Kovács Péter, az RMDSZ országos szervezetének a főtitkára.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Horváth Anna és az RMDSZ a DNA célkeresztjében
Házkutatást folytattak október 10-én, hétfőn reggel a kolozsvári polgármesteri hivatalnál az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) munkatársai. A vádhatóság Horváth Anna alpolgármester kampányfinanszírozása ügyében nyomoz. Az ügyészek az RMDSZ könyvelőjének telefonját és számítógépének merevlemezét is lefoglalták.
 nyomozó hatóság szűkszavú közleménye szerint kilenc helyszínen zajlik házkutatás hétfőn a kincses városban, ezek közül kettő egy közintézmény székhelyén. Az ügyészek 2014 és 2016 között elkövetett feltételezett korrupciós ügyletekkel kapcsolatosan vizsgálódnak bírósági jóváhagyás alapján.
A Ziardecluj portál értesülései szerint az ügyészek Horváth Anna irodájában is jártak, és állítólag a városrendezési osztály tevékenységével, befolyással üzérkedés gyanújával folyik nyomozás. A DNA közleménye szerint a másik hét házkutatás magánszemélyek lakásán, illetve kereskedelmi társaságok székhelyén zajlik. Oana Buzatu, a kolozsvári városháza szóvivője a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a korrupcióellenes ügyészek reggel jelentek meg a hivatalban, és később még vissza fognak térni általuk igényelt dokumentumokért. Emil Boc polgármester jelenleg nem tartózkodik a városban, népes városházi küldöttség élén ugyanis Dél-Koreában tartózkodik.
Időközben bebizonyosodott, hogy Horváth Anna alpolgármester került a DNA célkeresztjébe. A házkutatások közben az RMDSZ-es politikus nyilatkozatot adott a nagy számban összesereglett újságíróknak. Elmondta, a helyhatósági választások kampányának finanszírozása kapcsán folyik bűnvádi eljárás, és az ügyészség esetleges összefüggéseket keres a kampányfinanszírozás, valamint az elöljáró közigazgatási tevékenysége között. Mint ismert, Horváth Anna idén júniusban az RMDSZ polgármesterjelöltje volt Kolozsváron. A politikus közölte, egyelőre nem ismertették vele, hogy milyen minősége van az eljárás során.
Horváth Anna elmondta, a törvényes előírások miatt nem adhat tájékoztatást arról, milyen dokumentumokat kértek tőle a DNA munkatársai. Hozzátette, az irodáján kívül otthonában is házkutatást folytattak az ügyészek, akik személyes határidőnaplókat és egy számítógépet vittek el a lakásáról. Arra a kérdésre, hogy ártatlannak tartja-e magát, az alpolgármester közölte: négy éve dolgozik a kolozsvári városházán, azelőtt pedig tizenöt évet a közigazgatásban, ez idő alatt pedig mindig arra törekedett, hogy szigorúan tiszteletben tartsa a hatályos jogszabályokat. „Ha a nyomozás szabálytalanságokra utaló indítékokat talál, akkor állok a nyomozó hatóság rendelkezésére" – jelentette ki az RMDSZ-s politikus.
Horváth Anna leszögezte azt is, hogy kampánya finanszírozása törvényes keretek között történt. „Minden támogatást lejelentettünk Bukarestnek, a törvény tiszteletben tartásával, a magánszemélyektől kapott felajánlások listája az Állandó Választási Hatóságnál (AEP) van. Ezek nyilvános dokumentumok" – mondta az alpolgármester.
A politikus később közösségi oldalán is beszámolt a történtekről, magyar és román nyelven egyaránt. „Ma reggel a Korrupcióellenes Ügyészség házkutatást végzett a polgármesteri hivatalban és többek között két tanácsosom magánlakásán is. A 2014-2016 közötti időszakban feltételezetten elkövetett rendellenességek után nyomoznak. 2012 óta vagyok Kolozsvár magyar alpolgármestere. Ez idő alatt törvényesen jártam el minden egyes ügyben, tisztességesen végeztem a munkám. Azt várom, hogy az ügyészség ugyanilyen tisztességgel tegye az övét. Jelenleg a teljes alpolgármesteri iroda a rendelkezésükre áll. Amint újabb információim lesznek, haladéktalanul tájékoztatom a sajtót és a kolozsvári embereket" – olvasható Horváth Anna Facebook-oldalán.
Lefoglalták az RMDSZ könyvelőjének telefonját és számítógépének merevlemezét
A korrupcióellenes ügyészek házkutatást folytatnak az RMDSZ Kolozs megyei székházában is. Az akció összefügg a városházán eszközölt „kiszállással" és a Horváth Anna ellen kezdeményezett eljárással. Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, kolozsvári helyi tanácsos a Krónika érdeklődésére elmondta, az ügyészek a helyhatósági választásokat megelőző kampány finanszírozásával kapcsolatos dokumentumokat – támogatási szerződéseket, számlákat – vittek el.
Emellett Konnert Ágnes könyvelő telefonját és számítógépének merevlemezét is magukkal vitték. „A vizsgálat pontos céljáról nem tájékoztattak bennünket. A lefoglalt dokumentumok egyébként amúgy is nyilvánosak, ezeket az Állandó Választási Bizottsághoz (AEP) már korábban benyújtottuk. Annyit tudok még, hogy a könyvelőnkkel közölték, behívják a vizsgálat során, mivel a merevlemezt csak az ő jelenlétében nyithatják meg" – közölte Csoma Botond.
Horváth Anna jogász-közgazdász 1973. július 17-én született Csíkszeredában. Szülővárosában érettségizett, majd a bukaresti Közgazdasági Akadémián szerzett diplomát, később a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem jogi karán is oklevelet szerzett. Az RMDSZ-nek 1991-től tagja, politikai pályafutását 1996-ban Frunda György államelnökjelölt kampánystábjának munkatársaként kezdte. Dolgozott a bukaresti Kisebbségvédelmi Hivatalban, az RMDSZ kisebbségi ügyekért felelős miniszterének, Tokay Györgynek a tanácsosaként, majd 1999 és 2006 között a hivatal kolozsvári regionális irodáját vezette; később betöltötte az Európai Integrációs Minisztérium, majd a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium államtitkári tisztségét. 2012-ben szerzett először tanácsosi mandátumot a kolozsvári képviselő-testületben, azóta betölti az alpolgármesteri posztot is. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetében gazdasági ügyekért felelős alelnök volt, de tevékenykedett önkormányzatokért felelős főtitkárhelyettesként is. kronika.ro

Külhoni Magyarságért Díjat vett át Kolozsváron Horváth Anna, Kató Béla és Tamási Zsolt
Az államalapítás ünnepén Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nevében Pótápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár átadta a Külhöni Magyarságért Díj elismeréseket az erdélyi díjazottaknak a kolozsvári főkonzulátuson. Horváth Anna, a kincses város volt alpolgármestere, Kató Béla püspök és Tamási Zsolt József történész részesültek a kitüntetésben.
Pótápi Árpád János államtitkár Dobó István gondolataival kezdte beszédét, miszerint „a falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében”. Az elöljáró szerint ma is ez nemzeti megmaradásunk legnagyobb titka. A magyarok ereje soha nem a fegyverekben, a lélekszám fölényében vagy a haragos gondolatokban rejlett, hanem a lélekben, magyarázta.
„A Külhoni Magyarságért Díj elnyerői a tavalyi és az idei évben is olyan erdélyi példaképek, akik nem hátráltak meg a nehézségek idején, magyarságukat vállalva tették azt, ami rájuk bizatott” – mondta az államtitkár. Hozzátette, a közösség sikerét soha nem a győzelemben, hanem a helytállásban kell mérni.
„Ma három olyan ember áll előttünk, akik súlyos küzdelmeket vállaltak és hordoztak a magyarságért” – szólt a díjazottakról, akiket arról biztosított, hogy nincsenek egyedül a küzdőtéren. Pál apostol üzenetével zárta köszöntőjét, eképpen: „üldöztetünk, de el nem hagyatunk, tiportatunk, de el nem veszünk.”
Horváth Anna laudációjában elhangzott: a csíkszeredai születésű, jogász és közgazdász végzettségű díjazott egy olyan család leszármazottja, amelyben a köz szolgálatának hagyománya nemzedékről nemzedékre szállt, Nagy Benedek 1956-os elítélt gyermeke. Doktori fokozatot földrajz szakon szerzett. Egyetemi éveiben Magyarország Bukaresti Nagykövetségén fordítóként dolgozott, első munkahelyét a román kormány 1997-ben létrehozott Kisebbségvédelmi Hivatalában szerezte. 2007-ben államtitkárnak nevezték ki, 2012–2016 között Kolozsvár alpolgármestere volt, a tisztségről 2017-ben lemondott, miután befolyással való űzérkedéssel vádolták. 2015 óta a Kolozsvári RMDSZ elnöke. Munkássága során bebizonyította: a nehezen értelmezhető törvénykezések ellenére sem szabad meghátrálni.
Kató Béla püspök Barátoson született, a teológia elvégzése után ugyanitt teljesített szolgálatot. A laudációban úgy fogalmaztak, a nemzetpolitika ő maga, hiszen hitelesen képviseli mindazt, amit nemzetpolitikának nevezünk. Elhangzott: minden erdélyi városban ott látjuk a püspök úr keze nyomát, de ő maga azt vallja, hogy az épületek semmit sem érnek, ha nincs, aki élettel megtöltse azokat. Lelkészi szolgálatának nagy részét Illyefalván töltötte. A Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány és az Illyefalvi Gyermekfalu megalapítója. Abban hisz, hogy csak a közösségi élmény tarthatja itthon az erdélyi magyarokat.
Tamási Zsolt József történelem szakon szerzett diplomát, a BBTE és a marosvásárhelyi Sapientia EMTE óraadójaként is dolgozott. 2015 óta a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum címzetes tanára és igazgatója, oktatásszervezőként és vallásoktatási módszertanosként is tevékenykedett. 2016-ban a Korrupcióellenes ügyészség hatósági felügyelet alá helyezte, azt kifogásolva, hogy annak ellenére járult hozzá a líceum működéséhez, hogy tudta, az intézmény nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. Az MTA és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság tagja is volt. „Elévülhetetlen érdemeket szerzett a tudomány és az oktatás területén” – összegeztek a laudációban.
Tasi Annabella / maszol.ro