"A csángóföldi magyar nyelvoktatás kérdésében az elmúlt években a Közoktatásügyi Minisztérium, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, sőt, maga az RMDSZ sem tudott felmutatni érdemleges eredményt, a romániai politikai állapotok miatt. Nemrégiben az Európai Unió kulturális bizottsága titkárának csángóföldi jelenlétére volt szükség, hogy a dolgok - amint utóbb kiderült, csupán látszólag - visszatérjenek a kívánt kerékvágásba. Az elmúlt héten újabb felvonása zajlott le a csángóföldi "iszapbirkózásnak". A történtekről Kötő József oktatásügyi államtitkár tanácsosa, a Csángóföldön járt ellenőrző bizottság egyik tagja, Sántha Attila számolt be. A bizottság a Közoktatásügyi Minisztérium, a Kisebbségvédelmi Hivatal és a Bákó megyei prefektúra embereiből állt össze. Szept. 14-én Klézsén felvázolták az érdekelt szülők előtt a törvényes előírásokat, hogy ennek tudatában dönthessenek. Klézsén 13 gyerek számára kérték az anyanyelv oktatását. Azután megjelent a helyszínen a helyi polgármester, a községi tanácsosok társaságában, és kitört a cirkusz. A helyi önkormányzat embereinek erőszakos fellépése elriasztotta a kérelmezésben érdekelt további szülőket. Klézsén 13, Pusztinán 9 gyerek számára óhajtották az anyanyelvi oktatást. Ezekben a községekben a törvények szerint meg kell alakítani egy-egy szimultán csoportot, ahol anyanyelvként oktatják a magyar nyelvet. Lészpeden csupán egyetlen szülő kérte ezt, két gyerek számára, ezért ott nem lehet külön csoportot beindítani. /Szonda Szabolcs: Amikor a kevés is sokat jelent. Szimultán iskolai csoportok alakulhatnak a Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"A parlament megszavazta a Kisebbségi Kutatóintézet létesítéséről szóló sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos felhatalmazást. A sürgősségi kormányrendeletet szept. 14-én elfogadták. Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter elmondta: "A Kisebbségi Kutatóintézet majd minden országban részét képezi a kormányzati struktúrának. Jellegét tekintve nem hungarológiai intézetben, hanem általános, átfogó struktúrában gondolkozunk, amely foglalkozik majd a magyarság múltjával, történelmével, jelenlegi gondjaival; lesz nyilván statisztikai, szociológiai stb. osztálya. Kolozsvárt működik majd. Felkérésre készít különböző felméréseket, tanulmányokat, háttéranyagokat és a Kisebbségvédelmi Hivatal igényeit is kielégíti. Nagyon fontosnak tartom kiemelni azt, hogy az intézetnek önálló jogi személyisége van, ami számtalan lehetőséget nyit meg az érdemi munka előtt. Megjegyezném, hogy sikerült a Kisebbségvédelmi Hivatal kebelében megtartani, aminek szintén megvan a jelentősége. Hogy ki támasztott ellenvetést? Elvi ellenkezés a kormánytagok részéről nem volt, csupán a pénzügyminiszter aggodalmaskodott, hogyan tudja a pénzalapokat előteremteni. Számunkra nagy öröm, hogy leraktuk az intézmény jogi és anyagi alapjait, és kezdetét veheti egy intézményes, szakszerű kisebbségkutatás, amely remélhetőleg tartós eleme lesz a kisebbségvédelemnek." /Béres Katalin: A láthatáron Kisebbségi Kutatóintézet. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./"

"Minden körülmény adott arra, hogy az oktatásügyi minisztérium engedélyezze a csángók által lakott, Bákó megyei Klézsén és Pusztinán a magyar nyelv tanítását - jelentette ki Sántha Attila oktatásügyi államtitkársági tanácsos a román Helsinki Bizottság szept. 22-i, bukaresti sajtóértekezletén. Klézsén, Pusztinán és Lészpeden egy, az Oktatásügyi Minisztérium, a Kisebbségügyi Hivatal, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség és a Prefektúra képviselőiből alkotott bizottság szeptember 14-e és 15-e között a helyszínen ellenőrizte a kérvények helyzetét, és megállapította: Klézsén tíz kérvény létezik, Pusztinán pedig nyolc. A minimális kérvényszám hét. Constantin Sergiu, aki az illető bizottságban a Kisebbségügyi Hivatalt képviselte, kijelentette: Az iskolák vezetősége és a helyi hatóságok nyomást gyakoroltak a szülőkre. Klézsén a bizottságot egy, 20-30 személyből álló csoport fogadta, amelynek tagjai azt skandálták: "Ki a magyarokkal! Nem kellenek a magyarok! Halált rájuk!" Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke elmondta, a csángók helyzetéről jelentés készül, amelynek nyomán az Európa Tanács kivizsgálást indít. Andreescu kijelentette, az APADOR-CU emberjog-védelmi bizottság fontosnak tartotta megrendezni sajtókonferenciát, mert ezáltal az oktatásügyi minisztérium és a kisebbségügyi hivatal képviselői a nyilvánosság elé tárhatták a helyzetet. A Helsinki Bizottság elnöke "abszolút természetes kérésnek" nevezte a csángók beadványát. /A Helsinki Bizottság támogatja a csángók kérését. Természetesnek tartják a magyar nyelvű oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"

"Az oktatási minisztérium két magyar nyelvet tanuló csoport létrehozását engedélyezi Bákó megyében csángók számára - jelentette ki szept. 24-én Sántha Attila, az oktatási minisztérium nemzetiségi oktatásért felelős államtitkárának tanácsosa a Helsinki Bizottság sajtóértekezletén. A közelmúltban az oktatási minisztérium és a kisebbségvédelmi hivatal közös küldöttsége járt Bákó megyében, hogy a helyszínen tájékozódjék a magyar nyelv tanításával kapcsolatos igényről. A bizottság megállapította, hogy Klézsén tíz, Pusztinán pedig nyolc szülő kérte gyermeke számára a magyar nyelv tanítását. - A törvény értelmében ezen a két településen létre kell hozni a magyar nyelvet tanuló csoportokat - szögezte le Sántha. Constantin Sergiu, aki a kisebbségvédelmi hivatal szakértőjeként volt a bákói falvakat felkereső küldöttség tagja, elmondta: a helyi hatóságok és az iskolaigazgatók nyomással próbálták rávenni a szülőket arra, hogy ne kérjék gyermekeik számára a magyar nyelv tanítását. Sergiu beszámolt arról is, hogy Klézsén egy 20-30 fős csoport "ki a magyarokkal!", "halál a magyarokra!" kiáltással támadt a küldöttségre. Gabriel Andreescu a Romániai Helsinki Bizottság részéről elmondta, hogy az Európa Tanács jelentést készít a csángók helyzetéről. /A magyar nyelv tanítása Csángóföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./"

Szept. 22-23-án Marosvásárhelyen tartottak kétnapos szemináriumot a Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében, melynek témája volt: a törvényhozó és végrehajtó hatóságok szerepe a nemzeti önazonosság megőrzésében és fejlődésében. A szervezők elsősorban a kisebbségek által is lakott megyék önkormányzati vezetőit, a kisebbségi szervezetek képviselőit, valamint a Kisebbségvédelmi Főigazgatóság területi irodáinak vezetőit hívták meg. Jelen voltak egyes albán, cseh, horvát, német, roma szlovák, zsidó kisebbségi szervezetek vezetői is. Borbély László államtitkár azon vidékek infrastrukturális fejlesztéséről szólt, ahol kisebbségek is élnek. Kifogásolta, hogy a helyi hatóságok gyakran kerékkötői ama beruházásoknak, melyeket olyan államok üzletemberei kezdeményeznek, amelyek az illető nemzetiségek anyaországaiból érkeznek a térségbe. Frunda György szenátor kifogásolta, hogy Románia elfogadott egy sor nemzetközi egyezményt, melyek kimondottan a kisebbségi jogok érvényesítésére vonatkoznak, azonban azok előírásai nem kerültek be a hazai jogszabályokba. A nagy nehezen kicsikart, a kisebbségeknek kedvező határozatok pedig távol állnak attól, hogy életbe ültessék őket. Igen jellemző például, hogy az 1600 államosított egyházi ingatlanból papíron 25-öt visszaadtak a jogos tulajdonos intézményeknek, de gyakorlatilag csak egy esetben jutott dűlőre a dolog. A Chakra nevű roma szervezet vezetője sürgette, hogy minden önkormányzat mellett létezzen kisebbségi konzultatív bizottság. Czellecz Jenő arra emlékeztetett, hogy 1955-ben a Csángóföldön még több mint száz magyar tannyelvű iskola működött. Azóta óriási a változás. Amíg Bákó megyében nem változik meg a mai általános mentalitás, addig a csángómagyarok ügye függőben marad. Virág György, a Maros megyei önkormányzat elnöke, aki nyolc éven át a tanács alelnöke volt, elmondta, hogy a helyi tanács munkatársainak ma csak 13-14 %-a magyar nemzetiségű, és ezen elnökként sem tud változtatni. A Kisebbségügyi Hivatal suceavai irodavezetője, Vladimir Hapenciuc elmondta, hogy Bukovinában kb. 70 olyan település létezik, ahol valamely kisebbség többségben van (50 ukrán, 5 lengyel, 4-5 orosz-lipován, 8-10 cigány többségű stb.). Ma Moldvában hatvan iskolában tanítanak - anyanyelvként - más nyelvet is, mint a román, de olyan tanintézet nincs, ahol minden tantárgyat valamely nemzetiség nyelvén tanítanának. Szakavatott, józan elemzést adott a csángók helyzetéről, akik magyarságtudata a többévtizedes nemzetiségi elnyomás miatt sokat gyengült, az erőszakos, kívülről jövő asszimiláció évei után könyörtelenül beindult körükben a spontán asszimilálódás, a román nemzetbe való beolvadás. Mint mondotta: a térségben szinte minden önkormányzattal jó a kapcsolata az irodának, kivéve Bákó megyét, ahol a csángók jelenléte miatt ha a hatóságok kisebbségi kérdésről hallanak, elzárkóznak bármilyen kérés, javaslat teljesítése, megfontolása elől. Aidum Curt Mola, a konstancai kisebbségi iroda vezetője arról tájékoztatott, hogy a térségben 12 jelentősebb kisebbség él. Az egyik helyi tévéadásban rendszeresítette a kisebbségeknek szóló, információkat közlő műsorokat. Ez az első ilyen jellegű kezdeményezés a kisebbségi irodák szintjén. Másik kezdeményezése, hogy Konstancán létrehozzák a Kisebbségek Házát. Ugyanakkor az iroda behatóan kezdett foglalkozni az árva gyermekek, otthonlakók identitásával, segíteni akarja ezeket a fiatalokat önazonosságuk megőrzésében, mert ha ezt nem teszik, egytől egyig ortodox románokká válnak, márpedig nekik is joguk van múltjukhoz, önazonosságukhoz. - A kétnapos rendezvény közleménnyel zárult. /Máthé Éva: Kisebbségi szeminárium Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ A közleményt a kormány elé terjesztik. Ebben kérték a megyei tanácsok mellett működő kisebbségi tanácsok létrehozását, a választói küszöb módosítását a helyi választások esetében azért, hogy a kisebbségek képviselethez juthassanak a helyi tanácsokban, javasolták a választási törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítását olyan értelemben, hogy a különböző megyék kisebbségi szervezetei egységes listákon indíthassák jelöltjeiket az országos választásokon, párbeszéd megvalósítását a kisebbségi szervezetek és a választási kampány szervezésében illetékesek között egy korrekt, nacionalista megnyilvánulásoktól mentes kampányért továbbá azt, hogy a Országos Kisebbségvédelmi Hivatal évente szervezzen fórumokat a kisebbségek problémáinak feltérképezése céljából, végül pedig kérték hogy a Parlament a lehető leghamarabb szavazza meg a közigazgatási törvény vagy a kormány bocsásson ki sürgősségi rendeletet, és hogy biztosítsák a törvényes keretet az elkobzott javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. /Antalfi Imola: Kisebbségi tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

"Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

A Nagykároly és Vidéke regionális hetilap a szűkebb pátria életére helyezi a hangsúlyt: betekintést nyújt a Nagykároly Napok 2000, a Kölcsey-ünnepség, avagy a Mezőpetri Napok eseményforgatagába. A Besztercei Híradó (közéleti havilap, júniusi és júliusi szám) a helyi és összmagyar hagyományok ápolása vonalán halad tartalma összeállításakor. Hírt adott például a magyarnemegyeiek világtalálkozójáról és a cegőtelkei Cserhalom Művelődési Egyesület tevékenységéről. A Civil Fórum (civil társadalmi havilap, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványa, július- augusztusi szám) foglalkozott a civil szféra finanszírozásának lehetőségeivel, a Székelyföldi Civil Fórummal és a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal programjával. Az Önkormányzati Hírlevél (RMDSZ-kiadvány, szeptember 1-jei és 18-i szám) aktuális pályázati kiírásokat is tartalmaz, továbbá Pete István mezőgazdasági államtitkár tájékoztatott a SAPARD-programról. A Kis Tükör (református missziói lap, a romániai CE Szövetség kiadványa, szeptemberi szám) az oroszországi evangélikusokról adott beszámolót. A Barátság-Prietenie (a pécsi alapítású Magyar-Román Baráti Társaság lapja, augusztusi szám) Göncz Árpád volt köztársasági elnök életútját ismertette. /Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Az RMDSZ vezetői a romániai nemzeti közösségek képviselőivel találkoztak nov. 2-án. Frunda György szenátor, az RMDSZ államfő-jelöltje elmondta, az elnökválasztásokon induló jelöltek progjamjai közül az övé foglalkozik a legbehatóbban a kisebbségi kérdéssel, és gyakorlatilag az összes kisebbségi szervezet igényeit magába foglalja. Markó Béla arra kérte a jelen lévő szervezetek vezetőit, kérjék fel tagságukat, hogy az RMDSZ jelöltjeit támogassák szavazatukkal. A kisebbségi szervezetek képviselői közül többen is hangsúlyozták, hogy az elmúlt négy évben a Kisebbségvédelmi Hivatallal és az RMDSZ-szel jó kapcsolatot alakítottak ki, és szeretnék, ha a kisebbségi szervezetek az RMDSZ-szel karöltve az elkövetkezőkben is egységesen lépnének fel jogos érdekeik érvényesítéséért és védelméért. /A nem magyar nemzeti kisebbségek képviseletét is felvállalja az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

November elsején lépett életbe Romániában az a kormányrendelet, amely a diszkrimináció minden formáját tiltja és bünteti. Az RMDSZ, az Eckstein-Kovács Péter miniszter által vezetett Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal által kezdeményezte a rendeletet, amely egyedüli a volt szocialista tábor országainak törvényhozásában. Ez az elmúlt tíz év legnagyobb előrelépése a kollektív jogok romániai elfogadtatása irányába. A rendelet nemcsak a faji, nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozik, hanem tiltja a vallás, kor, nem, szociális helyzet, világnézet, valamint a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés minden formáját. A rendelet megszabja a hatóságok feladatait a hátrányos megkülönböztetés megelőzése terén, kijelenti a diszkriminált személyek arányos kártérítéshez való jogát, és tételesen tartalmazza a megkülönböztetést alkalmazó fizikai vagy jogi személyek büntetését is. A rendelet szerint szabálysértést követ el az is, aki passzív magatartásával hozzájárul a hátrányos megkülönböztetés megvalósulásához. A kollektív jogok romániai elfogadtatása szempontjából fontos lépés, hogy a kormányrendelet nemcsak az egyénekre, hanem ezek közösségeire, csoportjaira is vonatkozik. Tehát akkor is az igazságszolgáltatáshoz lehet fordulni, ha egyéni szinten nem, de közösségi szinten megállapítható a hátrányos megkülönböztetés. Ilyen eset például az, ha egy intézmény alkalmazottainak összetétele nem tükrözi az álláshirdetésre jelentkező személyek etnikai vagy nemi összetételét. A kormányrendelet alapján kihágásnak minősül és mint ilyen büntetendő, ha valamely munkahely betöltését vagy a létszámcsökkentést fajra, nemzetiségre, etnikumra, vallásra, korra, szociális helyzetre, világnézetre, nemre vagy szexuális irányultságra vonatkozó feltételekhez kötik, vagy ezen kritériumok is közrejátszanak a döntéshozatalban. Ha valaki úgy érzi, hogy valamely említett kisebbséghez való tartozása miatt nem vették fel, vagy bocsátották el, bírósághoz fordulhat. Ugyancsak bírósághoz fordulhatnak azok, akik úgy érzik, hogy a fenti kritériumok alapján utasította el őket valamilyen közintézmény vagy szolgáltató egység, hiszen tilos bármilyen állami vagy magánszolgáltatást fajra, nemzetiségre, etnikumra, vallásra, korra, szociális helyzetre, világnézetre, nemre vagy szexuális irányultságra vonatkozó feltételekhez kötni. A rendelet megtiltja a lakosság etnikai vagy faji összetételének megváltoztatására irányuló betelepítéseket is. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében nem elegendő a jogegyenlőség biztosítása, adott esetben pozitív diszkriminációt kell alkalmazniuk a hatóságoknak, a köz- és magánintézményeknek. /Szatmári Tibor: Útban az esélyegyenlőség felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Az új kabinet beiktatására valószínűleg karácsony és új év között kerül sor - nyilatkozta a Szabadságnak Vasile Dancu, a tájékoztatási tárca várományosa. A jövőben ezen minisztérium hatáskörébe tartozik majd a Kisebbségvédelmi Hivatal is. Dancu kifejtette: ″Három minisztériummal lesz több mint előzőleg, de lecsökken a nagy bérezésű tisztségek a száma. Eddig a kormányfőnek alárendelve több államtitkársági rangú ügynökség működött. Ezeket az új kabinet beépíti különböző minisztériumokba, és ez létszámcsökkentést, vagyis költségcsökkentést is jelent. Minden eddigi tervben minimálisan 30 százalékos költségcsökkentéssel számoltunk.″ /Gál Mária: Karácsony utánra várható az új kormány beiktatása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Az most létrehozandó tájékoztatásügyi minisztérium három hivatalt fog magába foglalni: a bel- és külügyi kapcsolatokért felelős hivatalt, a határon túli románokkal foglalkozó hivatalt és a kisebbségügyi hivatalt. Vasile Dancu, az RTDP által kijelölt tájékoztatásügyi miniszter kijelentette, mivel nincs ″politikai színezettsége″, nem áll szándékában politikai hovatartozás szerint válogatni meg munkatársait. Ezért nem látja akadályát annak, hogy együtt dolgozzon az előző kabinet szakembereivel. /Dancu: nem számít a politikai hovatartozás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ Nem tartják ″a legszerencsésebb megoldásnak″ a távozó kormány eddigi kisebbségügyi miniszterei azt, hogy az új kormányzati struktúra kialakításakor az RTDP a nemzeti kisebbségi hivatal jelentőségének lefokozását tervezi. Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök ugyanis bejelentette: a készülő új kormányában nem lesz a kisebbségek kérdésével foglalkozó miniszter, a nemzeti kisebbségi hivatalt pedig beolvasztják a most létrehozandó tájékoztatási minisztériumba, amelyet a kolozsvári szociológus, Vasile Dancu vezet majd. /Lefokozzák a Kisebbségvédelmi Hivatalt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Tevékenységét bemutató jelentést készített a kisebbségvédelmi hivatal dec. 18-ra, a Kisebbségek Napjára, amelyről Kolozsváron dec. 16-án tartott kerekasztalon számolt be a nyilvánosság előtt. Eckstein-Kovács Péter leköszönő kisebbségvédelmi miniszter hangsúlyozta: a parlament hatékonyságának hiánya miatt a kormány sokszor kénytelen volt rendeletek alapján dönteni, ami nem egészséges módszer. A hivatal elérte a kisebbségi szervezeteknek juttatott összegek nagyobb arányú emelését: míg a kisebbségi szervezetek közös akcióinak támogatása az utóbbi évben 2,9 milliárdról 3,9 milliárdra nőtt, az egyes kisebbségek szervezetei 34 milliárd helyett 63 milliárdos támogatásban részesültek. /Salamon Márton László: Kisebbségek Napja a Művelődési Házban. Jelentést mutatott be az átszerveződő kisebbségvédelmi hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Az elmúlt négy évben kedvező változás történt a kisebbségvédelem területén. Azonban az alakulóban levő RTDP-kormány lefokozni szándékozik a kisebbségvédelmi hivatalt. A leendő kormány nyilvánvalóan kevesebb figyelmet, kevesebb pénzt kíván szentelni a kisebbségek jogvédelmére. /Salamon Márton László: Fagyos szelek a kisebbségi jogvédelemben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Az RMDSZ-nek nincs kifogása Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök személye ellen - nyilatkozta Markó Béla Ion Iliescuval dec. 20-án folytatott tárgyalását követően. Markó kifejtette: amennyiben az RTDP programjában hitet tesz a gazdasági és szociális reformfolyamat folytatásában, ide értve a kisebbségi jogokat is, az RMDSZ támogatni fogja az RTDP-kormányt. - Az RMDSZ ismét felsorolta azokat a prioritásait, amelyeknek tiszteletben tartását az RTDP-től is elvárja. Ide tartoznak a reformok folytatása, a tulajdontörvények mielőbbi életbeléptetése, az oktatási prioritások, a közigazgatásban való anyanyelvhasználat biztosításáról ott, ahol a magyarok számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az RMDSZ választ vár arra, hogy az új struktúrájú kisebbségvédelmi hivatalban magyar lesz-e az egyik államtitkár. Az RMDSZ támogatja az ötletet, hogy Eckstein-Kovács Péter utódja Dan Pavel legyen, amennyiben ezt a közismert politológus, publicista is elfogadja. - Sem a Nemzeti Liberális Pártnak, sem a Demokrata Pártnak nincs kifogása Adrian Nastase kinevezése ellen, és a parlamenti képviselettel rendelkező nemzeti kisebbségek is hasonló állásponton vannak. Ion Iliescu találkozott a Nagy-Románia Párt képviselőivel is. Corneliu Vadim Tudor pártelnök kifejtette: pártja nem szavazza meg azt az ″öntelt″ RTDP-kormányt, amelyik azt hiszi, hogy egyedül is képes kormányozni. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Nincs kifogása a demokratikus ellenzéknek Adrian Nastase ellen. Magyar államtitkár az új kisebbségvédelmi hivatalban? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Vandálok garázdálkodtak dec. 27-én Bukarestben, a zsidó történeti múzeumban. Teodor Wexler, a romániai zsidó közösségek szövetségének tanácsosa szerint a délelőtti órákban két 30-40 év körüli férfi behatolt a múzeum épületébe. Sértegették a többnyire idős személyzetet, azt kérdezvén tőlük, "van-e a múzeumban auschwitzi szappan″. A nemleges válaszra a vandálok tettlegesen bántalmazták a személyzet két tagját, törtek-zúztak, majd elmenekültek. "A vandál cselekedet része egy szélsőséges kampánynak″, amely a zsidóság ellen irányul - jelentette ki a tanácsos. * Az azonnal riasztott rendőrség gyorsan a helyszínen termett s megkezdte a vizsgálatot. Klaus Fabritius államtitkár (Kisebbségvédelmi Hivatal) nyilatkozatban ítélte el a vandálok cselekedetét és kérte a hatóságokat, példásan büntessék meg a tetteseket, előzzenek meg bármely hasonló cselekedetet. /Vandálok a zsidó múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

"Még nem döntöttek arról, hogy az előző kormányzati ciklusban a Tokay György, majd Eckstein-Kovács Péter által vezette Kisebbségvédelmi Hivatal élére kit nevezzenek ki. A Nastase-kabinet a Kisebbségvédelmi Hivatalt a tájékoztatási minisztériumnak rendelte alá. A hivatalt egy államtitkár fogja vezetni, akit két személy helyettesít majd. Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök elmondta: az RTDP-vel folytatott tárgyalásokon felmerült annak a lehetősége, hogy az egyik államtitkár helyettesi tisztet magyar, míg a másikat roma nemzetiségű személy töltse be. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ kit jelölne erre a tisztre, Markó Béla elmondta: Markó Attilának, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztálya igazgatójának a neve merült fel, de végső döntésre még nem került sor. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, volt kisebbségvédelmi miniszter a Szabadságnak elmondta: a hivatal leértékelésének tekinti az intézmény beépítését a tájékoztatási minisztériumba. A szenátor visszaélésnek nevezte, hogy a hivatal vezetője nem tagja a kormánynak. Hangsúlyozta: szerinte a tájékoztatási miniszter nem fedi a kisebbségi kérdések összetett jellegét. Más országokban általában az ilyen hivatal a művelődési, belügy- vagy igazságügyi minisztérium keretében működik. /Markó Attila lesz a kisebbségvédelmi államtitkár-helyettes? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"

"A bukaresti Cotidianul értesülései szerint az RMDSZ és az RTDP között titkos egyetértés született arról, hogy az új kormány nemcsak magyar alprefektusokat, megyei igazgatókat és felügyelőket tartana meg eddigi tisztségükben, hanem olyan volt államtitkárok is valamilyen fontos beosztást kapnának, mint például Erős Viktor, az Állami Vagyonalap leköszönt alelnöke,РVarga Gábor, az Országos Szabványhivatal volt vezetője, vagy Birtalan József, a kis- és középvállalatok fejlesztéséért felelős kormányhivatal egykori tisztségviselője. Markó Attilát, az egykori Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának volt igazgatóját bíznák meg a kisebbségi ügyekkel, és áll rangot kapna. Kónya-Hamar Sándor képviselő megerősítette: rendeződött Erős Viktor és Birtalan József helyzete, az előbbi az időközben megszüntetett ÁVA utódjaként létrehozott hivatalban tevékenykedik majd, az utóbbi pedig a kis- és középvállalatokért felelős minisztériumban, azonban egyikük sem államtitkári tisztségben. Az ún. "titkos″ RMDSZ-RTDP függelék különben tartalmazza a Kolozs megyeiek azon javaslatát, hogy tartsák meg tisztségükben Pető Zsigmondot a megyei kataszteri hivatal élén, illetve Török Ferenc tanfelügyelőt, és Szép Gyulát a művelődési felügyelőségen. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Régi RMDSZ-es kormánytisztségviselők új fontos beosztásokban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

"A romániai magyar kisebbség érdekeit nem csak egy államtitkár-helyettes, vagy miniszter képviseli, hanem az egész Nastase-kormány - jelentette ki Vasile Dancu, a tájékoztatási tárca vezetőjét. Az 1996-2000 közti kormánykoalícióban tárca nélküli miniszter által vezetett Kisebbségi Hivatal felszámolása, illetve e hivatalnak a tájékoztatási minisztérium hatáskörébe helyezése az új vezetés azon igyekvését tükrözi, hogy a különböző kérdésekkel csakis az ezekben illetékes szaktárcák foglalkozzanak - mondotta Dancu. A miniszter nyilatkozatában Eckstein-Kovács Péter szenátornak kívánt válaszolni, aki hét végén Kolozsváron kijelentette: a hivatal főosztállyá való lefokozását, és a tájékoztatási minisztériumba való beolvasztását szerencsétlen ötletnek tartja. A tájékoztatási tárca keretei között működő etnikumközi kapcsolatokért felelős főigazgatóság célja szavatolni a nemzeti közösségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását, orvosolni az esetleges jogsérelmeket. ″A Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozását a volt kormánykoalíció találta ki azért, hogy az RMDSZ követeléseit kielégítse. Mivel az RMDSZ nincs már a kormányon, a magyar nemzeti közösség képviselete a Nastase-kabinet egészére hárul. Az új kabinet programja konkrét elképzeléseket tartalmaz a kisebbségek kultúrájának és oktatásának fejlesztésével kapcsolatban - mondotta Dancu. /Dancu megnyugtatott: kisebbségügyi miniszter híján. Nastase és csapata képviseli a magyar kisebbség érdekeit a kormányban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ A Hivatalos Közlöny jan. 10-i 16-os számában jelent meg Köztájékoztatási Minisztérium megszervezésére és működésére vonatkozó kormányhatározat. Az új minisztérium alárendeltségébe kerül a Rompres Hírügynökség, megyei köztájékoztatási hivatalok létesülnek. Az új minisztérium kidolgozza és alkalmazza a kormány stratégiáját a köztájékoztatásra, a határon túli románokra és az interetnikus kapcsolatokra vonatkozóan. Véleményezi a nemzeti kisebbségeket érintő jogszabályokat, monitorizálja a vonatkozó hazai és nemzetközi jogi előírások betartását, továbbá a kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzését szolgáló programokat dolgoz ki. A megszűnt a kisebbségügyi főosztály - ugyanúgy a megszűnt határon túli románok főosztálya - személyzetét vizsga vagy versenyvizsga alapján átveszi a Köztájékoztatási Minisztérium. A minisztérium keretében egy államtitkár felel az interetnikai kapcsolatokért, alárendeltségébe 4 igazgatóság tartozik: a civil szervezetekkel és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok igazgatósága, a program-támogatási igazgatóság, a romaügyi országos hivatal és az interetnikus kapcsolatok regionális hivatala. E két utóbbi hivatal élén helyettes-államtitkár áll. Hogy mit is jelent, és hány alkalmazottja is lesz ennek a hivatalnak, az a kormányhatározatból nem derül ki. /Hecser Zoltán: Mit takar a megnevezés? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./"

"Jan. 19-én Markó Attilát kinevezték a Tájékoztatási Minisztérium keretében létrehozott Interetnikus Kapcsolatok Hivatala helyettes-államtitkárává. Markó Attila korábban a Kisebbségvédelmi Hivatal törvényelőkészítő osztályát vezette, igazgatói minőségben. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 23. - 1892. sz./ Markó Attila feladatkörébe tartoznak a romániai kisebbségek, kivéve a romákat, akiknek ügyeivel Gheorghe Ivan foglalkozik, szintén helyettes államtitkári minőségben. Még nem tudni, ki veszi át az új intézmény irányítását. Markó Attila elmondta: a név és besorolás által csökkent ugyan a hivatal rangja, de megmaradtak hatáskörei, és nem csorbult a feladatköre. A jövőben megmarad számukra a törvénykezdeményezés, illetve -módosítás lehetősége, de ezt a tárcán belül gyakorolhatják. A hivatal kezdeményezéseit a miniszter terjeszti elő a kormányüléseken. A változás negatívuma, hogy mivel államtitkár vezeti, nem lesznek közvetlenül jelen a kabinet ülésein. Markó Attila hangsúlyozta, azzal a feltétellel vállalta el a helyettes államtitkárságot, hogy megmarad a hivatal tevékenységi köre, és folytatódhatnak a törvénykezdeményezések. A helyettes államtitkár példának említette az egyházi és közösségi ingatlanok további visszaszolgáltatását, valamint az elkezdett programokat. A hivatal mellett működő Kisebbségi Tanácsról a helyettes államtitkár elmondta, hogy figyelmetlenség folytán jogilag megszűnt, de a gyakorlatban tovább működik. Markó szerint hamarosan megoldódik a tanács jogi státusa, ami azért fontos, mert a testület által jutnak támogatáshoz a romániai kisebbségek. /Kinevezték Markó Attilát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./"

"Adrian Nastase miniszterelnök első kormányrendeleteinek egyikével a Kisebbségvédelmi Hivatalt lefokozta főosztállyá és a Tájékoztatásügyi minisztérium hatáskörébe utalta. Ez ellen az RMDSZ vezetősége egy árva szóval sem tiltakozott. Eckstein Kovács Péter szenátor, volt kisebbségvédelmi miniszter volt az egyetlen, aki sajtóértekezletén tiltakozott a döntés ellen. A Brassói Lapoknak elmondta, hogy erre a döntésre még az RMDSZ-szel megkötött protokollum előtt került sor, az RMDSZ megkérdezése nélkül. A hivatalt tulajdonképpen megszüntették azzal, hogy eltűntek a legfontosabb osztályok az új struktúrából. - Egy tavalyi kormányrendelet szentesítette a Kisebbségi Kutatóintézet létrehívását. Az intézmény létrehozása pénzügyi akadályokba ütközik, ezzel hárította el a rendelet életbe lépését a volt pénzügyminiszter, Decebal Traian Remes. /Béres Katalin: Lefokozva. Kisebbségvédelmi Hivatalból - Főosztály. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 25./"

"Nemzetközi jellegű, Európa etnikai kisebbségeit érintő témákban rendezett konferenciának ad otthont Székelyudvarhely június 24. és július 7. között. A szervező Association for Community Colleges (ACC-Népfőiskolákért Egyesület) nemzetközi szervezet a kéthetes népfőiskolán ötven kelet- és nyugat-európai ifjúsági szervezet képviselőjét fogadja Grúziától Dániáig, Észtországtól Angliáig. Az előadássorozatra a Református Diákotthonban kerül sor. Az Erdélyi Népfőiskola 2001 elnevezésű előadássorozat egy európai szintű párbeszéd kialakulását hivatott segíteni. Témája: az EU-bővítést követő változások a közép-kelet-európai kisebbségek helyzetében. Az előadók között lesz Szabó Mátyás (Közép-Európai Egyetem, Budapest), dr. Salat Levente (Nyílt Társadalomért Intézmény, Kolozsvár), Eckstein-Kovács Péter, volt kisebbségügyi miniszter, Frunda György szenátor, az Európa Parlament képviselője, Smaranda Enache, Románia volt finn nagykövete, a Pro Európa Liga vezetője, Gabriel Andreescu a Helsinki Bizottság részéről, Markó Attila, a Kisebbségügyi Hivatal vezetője, John Petersen, az ACC vezetője (Dánia), Conchi Gallego - ACC (Madrid), dr. Grúber Károly a Magyar Külügyminisztérium részéről. /Neves vendégelőadókkal. Európai népfőiskola Székelyudvarhelyen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./"

"Szász Jenő, az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ elnöke szerint a román kormánnyal szerződéses viszonyban lévő RMDSZ nyomásgyakorlással érte el, hogy a Kisebbségvédelmi Hivatal formai okokra hivatkozva megkérdőjelezte az UPE bejegyzésének törvényességét. Orbán Árpád alpolgármester július 4-én nyilatkozatot adott ki a 2000 tavaszán alapított UPE nevében. Ebben jelezte, a helyhatósági választások előtt az ötszázalékos választási küszöb által támasztott szükséghelyzet volt az oka, hogy az RMDSZ alternatíváját képező független tanácsosok csoportja egyesületet hozott létre, hogy esélye lehessen a megmérettetésre. A tavalyi választási csaták során a székelyudvarhelyi RMDSZ több ízben megkérdőjelezte az UPE jogszerűségét, a Kisebbségvédelmi Hivatal pedig a Hargita Megyei Törvényszéken pert kezdeményezett. Első fokon nem hozott eredményt a per, azonban 2000 őszén a marosvásárhelyi táblabíróság jogosnak ítélte a kormányhivatal kifogásait. A bukaresti Legfelsőbb Bíróság jún. 20-án hozott döntésével megerősítette a vásárhelyi határozatot. Markó Attila, Kisebbségvédelmi Hivatal helyettes államtitkára a napokban kijelentette, a Legfelsőbb Bíróság ítéletének következtében "az UPE megszűnt jogi személyként létezni", így az egyesület listáján tanácsosi mandátumot szerzett nyolc helyi tanácsos nem jogosult erre a tisztségre. Ezzel szemben a júl. 4-i UPE-nyilatkozat szerint Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter megerősítette, hogy a bukaresti döntés nem lehet befolyással a helyi tanács összetételére. "Sajnálatosnak tartjuk, hogy az RMDSZ nevében eljáró Kisebbségvédelmi Hivatal meghurcol egy magyar civil szervezetet csak azért, mert az sikeresen vett részt a helyhatósági választásokon" - szögezte le az UPE nyilatkozata. /Zilahi Imre: UPE - RMDSZ-alternatíva? = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./ A helyhatósági választások előtt pár nappal megjelent a színen Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE), mely benyújtotta listáját - az RMDSZ ellenében. Arányuk a választás után olyan kétharmad-egyharmadosra sikerült (az RMDSZ javára). Tavaly a Kisebbségvédelmi Hivatal perelte az UPE-t, amiért bejegyzéskor nem tartották be a kötelező bírósági eljárást, amikor is a hivatal kötelező módon - láttamozó szervként - részt vesz a bejegyzési tárgyaláson. Ez elmaradt, ennek dacára az egyesületet megalakultnak nyilvánították. Első fokon a Hargita megyei Törvényszék elutasította, a marosvásárhelyi Táblabíróság viszont helyt adott a hivatali fellebbezésnek: tavaly október óta az UPE megalakítása szabálytalan. Most a Legfelsőbb Törvényszék mondta ki az utolsó szót, megerősítve a vásárhelyi Tábla ítéletét. Az UPE nem létezett, illetve nem létezik, s a nemlétező egyesület nem küldhet tanácsosokat a városi, megyei helyhatósági szervekbe. Jogászvélemény szerint újra be kell jegyeztetni. Addig is borul a választásokkor kialakult képviseleti helyzet: a tanács megürült székeit RMDSZ-es és független tanácsosok foglalják el. /(Oláh István): Lehet a kályhától kezdeni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

"Nem bizonyult sikeresnek a romák helyzetének javítására indított 1,1 millió eurós PHARE-program, amelyet Romániában országos romastratégia kidolgozására folyósított az Európai Unió. A stratégia nem készült el, az összeg jelentős része pedig elment napidíjakra. A pénzügyi tárca képviselői 2000 márciusában szerződést kötöttek a holland MEDE céggel a kétmilliós program vezetésére. A szerződés értelmében a program vezetői felvállalták a romákat érintő kormánystratégia kidolgozását az akkori kisebbségvédelmi hivatallal együttműködve. A munka lassan indult be: előbb irodát kellett találni az alkalmazottaknak, majd felszerelést kellett vásárolni. Tavaly nyáron összeállt a PHARE-program vezetőinek csapata, s döntés született: 2000 decemberéig elkészítik a stratégiát. Múlt év végén azonban csupán egy memorandum került a kormány asztalára - s azt sem a PHARE-program vezetői dolgozták ki, hanem Eckstein-Kovács Péter akkori kisebbségvédelmi miniszter, a roma szervezetek közreműködésével. Januárban a MEDE munkatársai újabb határidőt szabtak maguknak: augusztusban vagy legkésőbb októberben bemutatják a romák életkörülményeinek javítását célzó tervet. Azonban a Nastase-kormány megelőzte a PHARE-munkacsoportot, április 25-i ülésén a kabinet stratégiát fogadott el a romák helyzetének javításáról. A kormánystratégiát a kabinet a roma szervezetekkel konzultálva dolgozta ki, a MEDE nem járult hozzá a munkához. Az időközben több tíz fősre szaporodott PHARE-munkacsoport tehát látszólag munka nélkül maradt. Csak látszólag, mert egy holland szakértő által májusban készített mérleg szerint a programvezetők igencsak aktívak. A külföldi szakértők díja naponta 715 euró (18,6 millió lej), a MEDE pedig több külföldi szakértőt alkalmazott. 2001. május elsejéig - tehát a program indításától számított egy év alatt - a MEDE közel háromszázezer eurót (megközelítőleg 7,8 milliárd lejt) költött munkatársai bérére, valamint a napidíjakra. A tulajdonképpeni munkára, vagyis szemináriumok szervezésére, kutatásra, kiadványokra és az irodák felszerelése a béreknél alig nagyobb összeget költöttek egy év alatt. Néhány héttel ezelőtt munkatervet készítettek - eszerint október végéig kidogozzák a roma stratégia monitorizálásának módszereit. A PHARE-program vezetői ugyanakkor a jövőre is gondolnak. Szerintük a programvezető csapatnak további hat hónapig - azaz jövő év áprilisáig - kellene tevékenykednie. /E. Ferencz Judit: Sok pénz - semmiért. Bérekre költik a PHARE-pénz felét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./"

"Borbély László, az RMDSZ alelnöke, a képviselőház titkára a vele készült interjúban emlékeztetett, hogy a kormánypárttal megkötött egyezség végrehajtásának figyelemmel kísérése és a kapcsolattartás az ő feladata. Romániában nem történt meg a közigazgatás teljes decentralizációja, emiatt számos döntést még mindig Bukarestben hoznak meg. Az RMDSZ-nek jelenleg 21 embere van vezető poszton: Bíró Albin, a Biztosító Cégeket Felügyelő Ügynökség tagja, Birtalan József, a Közalkamazottak Ügynökségének alelnöke, Boros Zoltán, a Román Rádió Igazgatótanácsának tagja, Csendes László, a szekus dossziékat vizsgáló bizottság tagja, Csortán Ferenc és Grosu Magdolna, a művelődési minisztérium tanácsosai, Demeter Attila, a kormányfőtitkárság és a kis és közepes vállalatok minisztériumának tanácsosa, dr. Bartha István, az egészségügyi minisztérium vezérigazgatója, Erős Viktor, az Országos Értékpapír Felügyelő Bizottság tagja, Gálfalvi Zsolt, az RTV igazgatótanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a Számvevőszék tanácsosai, Markó Attila, a kisebbségi hivatal államtitkár-helyettese, Murvai László, az oktatásügyi minisztérium vezérigazgatója, Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Neményi József, a Versenytanács tagja, Péter Elek, az Ásványvíz Felügyelő Vállalat igazgatója, Reman Domokos György, a mezőgazdasági minisztérium aligazgatója, Varga Gábor, a Találmányi Hivatal elnöke. Borbély megállapította, hogy a kormánypárt sok esetben visszaél hatalmával és "felment" magyar szakembereket csak azért, hogy sajátjait ültesse székbe. - Az RMDSZ elégedetlen azzal az összeggel, amelyeket az illetékes hatóságok a magyar egyházaknak juttattak. Az ortodox egyház 92 milliárd lejt kapott templomépítésekre és -tatarozásokra, miközben a magyar történelmi egyházak összesen 700 millió lejhez jutottak hozzá. Az RMDSZ közbenjárt az SZDP vezetőségénél, a művelődési miniszternél, a felelős államtitkárnál, megpróbálta elérni, hogy az említett 40 milliárdból egyházaink megkapják a rájuk eső részt. /Gyarmath János: Az együttműködés nem diadalmenet. Interjú Borbély László ügyvezető alelnökkel, a képviselőház titkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"

"A magyar kormány és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) megelégedéssel állapítja meg, hogy a magyarországi kisebbségi önkormányzatok elnökei támogatják a hazai diplomácia törekvéseit a kisebbségi vegyes bizottságokban kifejtett munkájukkal - hangzott el a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalban megtartott konzultáción. A rendezvényen jelen volt Báthory János, a hivatal elnöke, valamint az országos nemzetiségi kisebbségi önkormányzatok elnökei. Szabó Tibor, a HTMH elnöke hangsúlyozta: a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény elfogadásával nem csorbulnak a magyarországi kisebbségek jogai, és a törvényt nem a kisebbségek kárára hozta meg az Országgyűlés. Szabó Tibor utalt arra is, hogy Magyarország kívánatosnak tartaná, ha a szomszédos országok illetékes kormányai is hasonló módon támogatnák a Magyarországon élő saját nemzetiségeiket. Szabó Tibor jelezte: elkészültek a törvény végrehajtásához a szükséges rendelkezési tervezetek, és okt. 31-ig az érintett tárcáknak meg kell fogalmazniuk a jövő évi költségvetési igényüket. - A törvény életbeléptetése nem jelent újabb kiadásokat, a költségek a tervezett 10 milliárd forint összeget nem haladják meg- tette hozzá az elnök. /Nem csorbítja a kisebbségek jogait a státustörvény - véli Szabó Tibor HTMH-elnök. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

"Szőke László Markó Béla RMDSZ-elnököt támadta. Markó nyilatkozatában /például a Romániai Magyar Szó nov. 28-i számában közöltben/ tetten érhető mindaz, ami a mai RMDSZ-csúcsvezetés politikai retorikáját jellemzi: a hatalmon lévő politikus arroganciája, az elkoptatott közhelyek diskurzusa, a legitimizáció hangoztatása ... Szőke László szerint politikai kalandorságnak minősíthető az a szándék, ahogyan az erdélyi magyarság érdekképviseletét hirdető szervezet elnöke párhuzamot vont a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság Har-Kov-jelentése és az udvarhelyi történések között. Hol "helyi ügynek" minősítik a székely anyavárosban zajló eseményeket, hol pedig azt mondják, hogy az egység elsődleges. Az Udvarhelyért Polgári Egyesület nem RMDSZ-ellenes, hanem egy közösség alternatív választási opciójának megnyilatkozása. - A Romániában bejegyzett magyar egyesület közül, miért kizárólag az UPE bejegyzését támadta meg az RMDSZ által vezetett Kisebbségvédelmi Hivatal? "S akkor hogyan is állunk az Agache-üggyel? A Csereháttal?" A marosvásárhelyi eseményeket követően született bírósági ítéletekkel? A Kisebbségvédelmi Hivatal miért nem fordul bírósághoz, amikor nap, mint nap érik jogsértések a csángókat? - Németh Zsolt üdvözlő távirat küldött a Székelyudvarhelyi Fórumra, Markó Béla erre kijelentette: mi belső viszonyainkba ne szóljanak bele a magyarországi politikai élet szereplői, "mert közösen mi vagyunk hivatottak megítélni, kezelni belső ügyeinket, a fennálló viszonyokat". Kivel közösen? - kérdezte Szőke László. Markó Bélának senki sem adott felhatalmazást, hogy a fentiekhez hasonlókat kijelentse. /Szőke László újságíró, Székelyudvarhely: Markó Béla köldöknézése, avagy hogyan válhat kitaszítottá az "érdekvédelemből" a védelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"A kisebbségek napjának megünneplése alkalmas arra, hogy újból kimondhassuk: továbbra is számítunk a határon túli magyar közösségekre, ők is számíthatnak ránk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök dec. 18-án, a Kisebbségekért Díjak átadása alkalmából rendezett budapesti ünnepségen. Emlékeztetett arra: a XX. században magyarnak születni annyit jelentett, hogy elfogyásra, vereségre és szétforgácsolásra van ítélve az ember és a közösség, de 1990 után friss lendületet kapott a nemzeti önmegbecsülés. Megemlítette: a magyarországi gazdasági helyzet lehetővé tette az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának támogatását, valamint a határon túli televíziós műhelyek technikai felszerelésének javítását. A határon túli magyaroknak szánták a kedvezménytörvényt is. Magyarország számít a jövőben is a határon túli magyarokra, mert azok új szellemi és gazdasági erőt jelenthetnek az anyaország számára is - mondotta. Erdélyből Kisebbségekért Díjat kapott Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és a Bukaresti Televízió Magyar Adásának Szerkesztősége. - A kisebbségek napjáról Bukarestben is megemlékezett az egykori Kisebbségvédelmi Hivatalt magába olvasztó tájékoztatási minisztérium. A bukaresti szimpóziumon jelen volt Adrian Nastase miniszterelnök is, aki beszédében kijelentette: a kormány jövőre újabb lépéseket kíván foganatosítani a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén, és tervezi a Kisebbségek Nyelvi Chartájának ratifikálását is. Megfogalmazása szerint a kormány toleráns, kiegyensúlyozott magatartást tanúsít a hazai kisebbségek irányába. Nastase elmondta: amint az az Európai Bizottság novemberi országjelentéséből is kiderül, Bukarest teljesíti a kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó politikai feltételeket, és visszautasította az RMDSZ azon vádját, miszerint Romániában még mindig korlátozzák a kisebbségek jogait. /December 18 - Kisebbségek Napja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

"Székelyudvarhelyen a bíróság ismét bejegyezte az Udvarhelyért Polgári Egyesületet, ezzel véget érhet az a persorozat, melyet az RMDSZ vezette román Kisebbségvédelmi Hivatal kezdeményezett az UPE ellen, arra hivatkozva, hogy a 2000-es bejegyzéskor a megyei Törvényszék mulasztást követett el, amikor nem idézte meg a Kisebbségvédelmi Hivatalt is. Kérdés, hogy az UPE listáján városi, illetve megyei tanácsosi címet szerző személyek visszakapják-e mandátumukat, vagy sem. /Immár törvényesen bejegyzett szervezet az UPE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ "

"A magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes bizottság Gyulán tartott kétnapos, ötödik ülésén a két országban élő magyar, illetve román nemzeti kisebbség kérdése is napirendre került. A román delegációnak az Oktatási Minisztérium részéről tagja volt Murvai László professzor is. Az RMDSZ küldöttje Márton Áron képviselő, a Magyarországi Románok Országos Kisebbségi Önkormányzatáé pedig Traian Cresta elnök volt. A magyar delegációban részt vett Stefan Fratean, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal főosztályvezetője, aki a magyarországi románok és a kormány közötti koordinációért felel. A vegyes bizottsági tanácskozás résztvevői Méhkerékre is ellátogattak. Stefan Fratean elmondta: a bizottsági munka során döntés született arról, hogy a magyar kormány 2,5 millió forintot ad a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának az idei őszi kisebbségi önkormányzati választások során felmerülő többletköltségek fedezésére. Továbbá az intervenciós alapból a Gyulán székelő ortodox egyház püspökségének működési költségeihez 500 ezer forinttal járulnak hozzá, a Román Oktatási Centrum felszerelésének bővítéséhez 1,8 millióval, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége székháza felújítási költségeinek kiegészítéséhez pedig 1,5 millióval. Ugyancsak itt hangzott el, hogy a magyar kormány biztosítja a Magyarországi Románok Kutatóintézete működésének teljeskörű költségvetési fedezését. Igény van arra, hogy a magyarországi román pedagógusok az eddigiekhez képest nagyobb számban tudjanak részt venni román kurzusokon, továbbképzéseken. Újra napirendre került a román vendégtanárok kérdése. A vendégtanárok meghatározatlan időre jönnének, a román állam finanszírozná. A magyarországi román kisebbségi önkormányzat a kulturális autonómia keretében intézményeket akar átvenni. /Guther M. Ilona: A gyulai magyar-román kisebbségi vegyes bizottsági ülés után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ "

"Költségvetési keretek hiányában elmaradtak az idén a dec. 18-i Nemzeti Kisebbségek Napján az elmúlt években szokásossá vált ünnepi rendezvények - tájékoztatott Markó Attila helyettes államtitkár, a Tájékoztatási Minisztérium alárendeltségében működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője. A hivatal vezetői jelentést tettek közzé, amelyben a 2002-es költségvetési évben alkalmazott politikákról, programokról számolnak be. Markó Attila elmondta, hogy 2002-ben sikerült számos, a nemzeti kisebbségek védelmét biztosító jogszabályt a nemzetközi standardok szintjére emelni. A megvalósítások között elsőrendűnek nevezte az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező törvény elfogadását. Siker a 2002-es év első felétől tevékenykedő Országos Diszkrimináció Elleni Tanács létrehozásának kiharcolása. Az oktatás területén jelentkező diszkrimináció megszüntetését célzó projekttel hat, kisebbségek nyelvén szerkesztett tankönyv kiadását támogatta a kisebbségvédelmi hivatal, amelyek között két magyar nyelvű - X. osztályos Fizika és a XI. osztályos Biológia - tankönyv is szerepelt. A néhány ezer példányban megjelenő két magyar tankönyvet az Ábel kiadó jelentette meg tízezer eurós állami támogatásból. A hivatal támogatási listáján szerepel: a Magyar Ifjúsági Értekezlet nyári egyetemének megszervezése; a kisebbségi nyelveken megrendezett gimnáziumi tantárgyversenyek díjazottjainak strasbourgi és brüsszeli látogatása; a Bukarestben szeptemberben megrendezett Országos Nemzetiségi Színházi Társulatok Fesztiválja; a novemberben megszervezett Gaudeamus Könyvvásár Nemzetiségi Minivására, valamint a marosvásárhelyi Alter-Native Rövidfilmfesztivál. Ugyanakkor az Európa Tanács kisebbségek nyelvi chartáját /még 1995-ben aláírta Románia/ máig nem ratifikálták. A 4,4 milliárd lejes költségvetéssel rendelkező hivatal az idén teljességében felélte kereteit, 2002-ben 120 pályázatot támogattak - mondta Markó, kiegészítve, hogy 2003-ban az hatmilliárd lejt különítettek el erre a célra. /Incze Ferenc: Sikerek és félsikerek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./"

"A Szociáldemokrata Párt Állandó Bizottságának döntése értelmében Adrian Nastase miniszterelnök kormányátalakítást hajtott végre. Ennek következtében, más minisztériumok mellett, megszűnt a Vasile Dancu által vezetett Tájékoztatási Minisztérium is, amelynek keretében működött a kisebbségekkel foglalkozó hivatal is. Markó Attilát, a Kisebbségi Hivatal helyettes államtitkára elmondta, a Kisebbségi Hivatal minden valószínűség szerint a kormányfőtitkárság kebelébe kerül vissza. Az intézmény eddig sem volt minisztérium, mert nem rendelkezett önálló gazdálkodási jogkörrel. /Köllő Katalin: A kormányfőtitkárság hatáskörében a kisebbségi hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"