Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Királyhágómelléki Református Egyházkerület/Püspökség /KREK/
1456 tétel
1994. szeptember 3-4.
Szeptember 2-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben sajtótájékoztatót tartottak. Szept. 27-én tartják az egyházi tisztségviselők választását. Három püspökjelölt van: Tőkés László /227 szavazattal/, Adorján Kálmán /4 szavazattal/ és Nógrádi Béla /4 szavazattal/. A Sulyok István Főiskolán beindítják a kántorképző szakot és az újságíró tanfolyamot. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 3-4./
1994. október 5.
Nagyváradon szept. 27-én tartották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület választó közgyűlését, Tőkés Lászlót újraválasztották püspöknek /194-ből 171-en szavaztak rá/, a főgondnoknak pedig Szilágyi Aladárt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./
1994. november 4.
A bíróság helyt adott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület fellebbezésének, a püspöki palota ismét a református egyházé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
1995. június 14.
Az első könyvbombát Markó Béla, az RMDSZ elnöke kapta máj. 31-én, Ausztriából érkezett, a következőt jún. 1-jén Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke, jún. 6-án Tőkés Lászlónak és Nicolae Gheorghenak, a Roma Szövetség elnökének küldtek hasonlót. Közülük csak Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének küldtek robbanószerkezettel ellátott bombát. Értesítették a rendőrséget, a tűzszerészek felrobbantották a bombát, amelyet Tőkés László püspöknek szántak. A merénylet-kísérlet szervesen beleilleszkedik abba az erkölcsi-politikai propaganda-hadjáratba, melyet a szélsőséges nacionalista és volt kommunista körök, másfelől a román kormányzat és a volt szekuritate folytatnak, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jún. 8-i közleményében. Ez előző években halálos fenyegetések is születtek. A mostani likvidálási kísérlet összefüggésben áll az 1994. dec. 2-án az osztrák titkosszolgálat által nyilvánosságra hozott halállistával. Az RMDSZ kongresszusát követően felerősödött a magyarellenes propaganda. A közleményben a hazai és nemzetközi közvélemény védelmét kéri a püspök és családja számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./
1995. július 28.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége levelet intézett az ortodox és görög katolikus egyházakhoz, támogatásukat kérve a romániai magyarság és a magyar egyházak küzdelméhez, melyet kisebbségi és felekezeti iskoláikért folytatnak. A levelet Tőkés László püspök és Szilágyi Aladár írta alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
1995. október 7-8.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület körlevelet adott ki, felemelve szavát a képviselőházban megszavazott büntetőtörvénykönyvi módosítás ellen /idegen államok zászlajának használata, himnuszának éneklése/. Tőkés László püspök felhívta a figyelmet, hogy a református énekeskönyvek részét képezi a magyar himnusszal azonos 37. /52./ dicséret. "Következésképpen nemzeti imánk éneklése azon törvényes esetek közé tartozik, amelyet a Btk. hivatkozott rendelkezése nem büntethet". - Az egyházkerületi igazgató tanács állásfoglalásában tiltakozott a szerb hatóságok eljárása ellen, amellyel a menekülteknek több mint felét Vajdaságba irányították. Ugyancsak tiltakoztak a tanügyi törvény ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./ "
1995. november 30.
Nov. 25-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megrendezte a Fekete-Körös vidéki Magyarság Napját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
1995. december 4.
"Lábody László, a HTMH elnöke nov. 29-én Marosvásárhelyen felkereste Sütő András írót, akivel a romániai magyarság megmaradási esélyeiről folytatott megbeszélést, majd találkozott az RMDSZ megyei vezetőivel és értelmiségiekkel, érdeklődőkkel. Nov. 30-án Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán találkoztak a területi RMDSZ képviselőivel, dec. 1-jén Sepsiszentgyörgyön, Illyefalván jártak, ahol megtekintették a Keresztény Ifjúsági Központot, este Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tagjaival találkoztak. Dec. 2-án Besztercén jártak, majd Kolozsváron a Kolozs megyei RMDSZ-vezetőkkel tartottak megbeszélést, ezután Lábody László sajtóértekezleten összegezte körútjának tapasztalatait. Az RMDSZ híven tolmácsolja a magyar társadalom problémáit, állapította meg. Iliescu megbékélési javaslata már szerepelt a múlt évi magyar kormányprogramban, úgy vélekedett, hogy sajátos magyar-román modellt kell kidolgozni. Érthetetlennek nevezte, hogy diáktüntetések hatására módosították a tanügyi törvényt, ugyanakkor halogatják az RMDSZ félmillió aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetének napirendre tűzését. Dec. 3-án Nagyváradra, útjának utolsó állomására érkezett Lábody László, találkozott az RMDSZ Bihar megyei vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 4., 674. sz./ Lábody László Csíkszeredában kijelentette, hogy a megbékélésről szóló tárgyalások során figyelembe kell venni az erdélyi magyarság sérelmeit. Az alapszerződésről szóló tárgyalásokon éppen a nemzeti kisebbségek kérdésében van véleményeltérés, Románia ugyanis nem kívánja biztosítani a romániai magyarok által igényelt jogokat. Búzás László, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének alelnöke leszögezte: Székelyföldön mind a gazdasági együttműködés, mind az autonómia ügyében konkrét segítséget várnak a magyar kormánytól. /Új Magyarország, dec. 2./ Lábody László "megfeddte mind romániai magyar közösséget, mind a politikai elitet, amiért nem él bennük kellő büszkeség az idáig elért eredmények miatt." Szerinte az ideális jövő: demokratikus, gazdag Romániában autonóm magyar közösség. Az államtitkár szerint a többséget kell meggyőzni a követelések helyénvalóságáról. Lábody László adatokkal bizonyította, hogy a támogatás mértéke meghaladja az előző években nyújtott támogatások szintjét. A III. Magyar Református Világtalálkozó erdélyi rendezésével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: illő lett volna először a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek megkérdezni a magyar kormányt, egyébként támogatni fogják a találkozót. - Az erdélyi magyarság "vert seregnek" érzi magát, jelentette ki az államtitkár, olvasható Simon Judit beszámolójában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 6./ "Hidegfejű gondolkodásra, cselekvésre van itt szükség, jól elgondolt stratégiára" - mondta az államtitkár Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"
1995. december 18.
1920. dec. 14-én Nagyváradon a trianoni döntés következtében a Tiszántúli Református Egyházkerülettől leszakadt 8 csonka egyházmegye 153 egyházközségének küldöttei bejelentették az önálló egyházkerület megalakulásának szándékát. Ennek az eseménynek a 75. évfordulóján, dec. 14-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jubileumi közgyűlést hívott össze. Megjelentek között volt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Hegedűs Lóránt, Márkus Mihály, dr. Bütösi János és dr. Csiha Kálmán püspökök, dr. Geréb Zsolt, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora valamint számos más hazai és külföldi egyházi, politikai és közéleti személyiség. Tőkés László püspök beszédéből a töretlen hit hangja csendült ki. Kiosztották a Pro Partium díjakat, melyeket idén Tempfli József katolikus megyéspüspök, András Ágoston nyugalmazott tanár, Demény Lajos történész és Húbert Ferenc, a budapesti Pro Hungaris Alapítvány igazgatója nyert el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
1996. február 10.
"Ilie Fonta vallásügyi államtitkár Csiha Kálmánhoz, az Erdélyi Egyházkerület püspökéhez írt levelében kifejtette, hogy a III. Magyar Református Világtalálkozó 1996-os megszervezése "kötődik a magyar törzsek 1100 évvel ezelőtti európai honfoglalásáról megemlékező rendezvényekhez", továbbá 1996 választási év az országban, ezért a világtalálkozó "Romániában való megszervezése nem ajánlatos". /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 9., Magyar Hírlap, febr. 14./ Erre reagált Szilágyi Aladár, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka Pedig lesz világtalálkozó! címmel. A református egyház független, szuverén intézmény, nem alárendeltje a Vallásügyi Államtitkárságnak, tehát nem tilthatja meg a találkozót. Szilágyi Aladár idézte az 1991. szept. 25-én elfogadott 60. számú törvényt, amely szerint vallásos jellegű rendezvényeket nem kell előzetesen bejelenteni. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./"
1996. február 28.
Febr. 23-án Robert E. Whitehead, a bukaresti amerikai nagykövetség politikai tanácsosa felkereste Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Tőkés László beszámolt a romániai magyarság helyzetéről, a tanügyi törvényről, az elkobzott egyházi javakról. Rámutatott arra, hogy a megbékélés legfőbb akadálya a valós politikai akarat hiánya és a romániai magyarság helyzetének súlyosbodása. Tőkés László megfogalmazta a romániai magyarság néhány olyan követelését, melyek bizalomépítő voltuknál fogva szükségesek volnának: a Bolyai Tudományegyetem újraindítása, egy erdélyi - lehetőleg kolozsvári - magyar konzulátus visszaállítása, az elkobzott egyházi javak rendezése, Cseresznyés Pál és a zetelaki elítéltek felmentése. Robert E. Whitehead hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem közvetít az alapszerződés és megbékélés ügyében, de szeretné, hogy ez minél előbb megtörténjék, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálata beszámolójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29., Új Magyarország, febr. 28./
1996. február 28.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület febr. 27-i tájékoztatója szerint Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Bolyai Egyetem működésének újbóli engedélyezését, egy erdélyi, lehetőleg kolozsvári magyar konzulátus visszaállítását, az elkobzott egyházi ingatlanok ügyének rendezését, valamint Cseresznyés Pál és a zetelaki elítéltek felmentését jelölte meg olyan gesztusokként, amelyek mindenképpen szükségesek lennének ahhoz, hogy a román-magyar megbékélési folyamatot "kimozdítsák megrekedt állapotából". Tőkés László Robert Whiteheaddel, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének munkatársával közölte ezt, amikor a diplomata felkereste a püspököt nagyváradi hivatalában. A diplomata kérésére Tőkés László beszámolt a romániai magyarság helyzetéről, különös tekintettel a tanügyi törvényre, az elkobzott egyházi ingatlanok és a kisebbségi egyházakat sújtó diszkrimináció kérdéseire, valamint a román-magyar megbékélésre. A püspök hangsúlyozta, hogy ez utóbbinak legfőbb akadálya egyfelől a megbékélésre irányuló valós politikai akarat hiánya, s ezzel szoros összefüggésben a magyar kisebbség helyzetének a megoldatlansága. A tájékoztató szerint Whitehead méltatta Tőkés László kiemelkedő szerepét az 1989. évi temesvári eseményekben, továbbá hangsúlyozta, hogy noha az Egyesült Államoknak nem áll szándékában közvetíteni a román-magyar alapszerződés, illetve a megbékélés ügyében, nagyon fontosnak tartaná, hogy ez minél előbb megtörténjen. /Tőkés László a megbékélés feltételeiről. Hiányzik a politikai akarat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"
1996. március 6.
Febr. 27-én tartotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészi értekezletét. Tőkés László püspök beszámolt arról, a Püspöki Palota régóta húzódó peres ügye még nem ért véget, közben az ortodox egyháznak sorra kiutalják az értékes épületeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./
1996. március 12.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó magánlevélnek minősítette Ilie Fonta vallásügyi államtitkár levelét és elhamarkodottnak a levél közlését. Az államtitkár levele hivatalos, pecséttel ellátott volt, közlése pedig a hiteles tájékoztatást szolgálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ Előzmény: 244. jegyzet
1996. március 30-31.
Márc. 28-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészei zártkörű találkozón vettek részt Nagyváradon. Tőkés László püspök javaslatára a nyilvánosság kizárásával tanácskoztak. Tőkés László bizalmi szavazást kért magát és az egyházkerület vezetőségét illetően. A püspök nagy többségű támogatást kapott, mintegy kétszáz résztvevőből 130-an szavaztak rá, több mint húszan bizalmatlanok a vezetéssel szemben. Tőkés László elégedett volt a támogatás arányával. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30-31./
1996. április 5.
Hivatalos megkereséssel fordult Kuncze Gábor belügyminiszterhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala. A közlemény szerint Tőkés László püspök 1995. szept. 24-i nagykanizsai istentiszteleti szolgálata alkalmával a templom mellett kibiztosított robbanószerkezetet találtak, amelyet a tűzszerészek eltávolítottak. Az illetékes hatóságok minderről nem értesítették sem a helyi lelkészi hivatalt, sem a nyilvánosságot. Az ápr. 4-i közlemény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4. A rendőrség szóvivője, Garamvölgyi László válaszolt: a gránátot szept. 27-én, tehát három nappal később találták meg, ezért nem adtak erről tájékoztatást. /Népszabadság, ápr. 5./
1996. április 10.
1995-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményben tudatta, hogy fegyelmi kivizsgálást kezdeményezett Papp László volt nagyváradi püspökkel szemben, lelkipásztori esküjének megszegése és egyháza hűtlen elhagyásának alapos gyanújával. Papp László 1990-ben külföldre szökött, majd Magyarországon telepedett le. Azt üzente, hogy Debrecenben hajlandó a felmerülő kérdésekre válaszolni. Megrökönyödéssel vették tudomásul, hogy a debreceni püspöki hivatal halogatja egy helység rendelkezésre bocsátását erre a célra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
1996. május 22.
"A nagyváradi Varadinum egyhetes ünnepségsorozat máj. 12-én "Otthont a hazában" címû közéleti fórummal zárult. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Takács Csaba ügyvezetõ elnök arról beszélt, nem mellékes, hogy Magyarország hogyan fogadja az autonómia gondolatát. Markó Béla az integrációnak arra a veszélyére utalt, hogy a közös mosószer Strasbourgtól Csíkszeredáig ne jelentsen egybemosódást: "nem egyenruhába bújt Európára van szükségünk". Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke utalt arra, senki ne áltassa magát, hogy a kisebbségben levõ szórványvilágot meg lehet menteni, azonban Székelyföldnek igenis van jövõje. Bírálta a magyar kormányt, mert az euroatlanti integrációért "hajlamos feláldozni" a magyar kisebbség ügyét. Kifejtette: "tragikus lenne", ha Magyarország bekerülne, Románia pedig kimaradna az Európai Unióból. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, máj. 13./ A nagyváradi magyarság a múlt héten immár ötödik alkalommal ülte meg májusi ünnepét, a Festum Varadinumot, ezúttal a millecentenárium jegyében. A római katolikus és a református püspökség, valamint a Bihar megyei RMDSZ szervezésében számos egyházi, kulturális és politikai rendezvényre került sor a Szent László király által alapított városban. A varadinum hagyományos ünnepi szentmisével és körmenettel kezdõdött és Szabó Magda Az a szép fényes nap... címû darabjának premierjével zárult. A fórumon "Megbûnhõdte már e nép" címmel emlékeztek a kommunizmus romániai magyar áldozatai, különös tekintettel az erdélyi '56-ra, és annak következményeire. A kevésbé erdélyi 1956-ról Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró beszélt. Elõadása komoly dokumentációs munkára épült, melynek eredményeképpen errõl a kérdéskörrõl könyvet fog kiadni a szerzõ. Fülöp G. Dénes, a vásárhelyi Vártemplom lelkipásztora saját meghurcoltatására, börtönéveire emlékezett. Az ellenállásról, a nagyváradi Ellenpontok szamizdat kiadványról Szõcs Géza költõ beszélt; a rendezvényre nem tudott eljönni az 1980-as évek elején mûködött csoport több vezéregyénisége, Tóth Antal Károly, Ara Kovács Attila és Molnár János. /Wagner István: Varadinum 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Tõkés László máj. 13-án az MTI tudósítójának nyilatkozva leszögezte: félreérthetõnek tartja a nagyváradi fórumon általa mondottak összefoglalását, mintha tragikus lenne, hogy Magyarországnak sikerülne az euroatlanti integráció, Romániának pedig nem. Valójában azt nevezte tragikusnak, ha Románia leszakadna Magyarországtól és más integrációs fázisba kerülne. Ez ugyanis kétszeresen sújtaná a romániai magyarságot. Markó Béla hasonlóképpen vélekedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ A fórum után nyilatkozott Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Naplónak. Megbocsáthatatlannak tartotta, hogy a dél-tiroli osztrák-olasz megbékélési modellre vonatkozó javaslatát nemcsak Bukarest utasította el, hanem a magyarországi vezetõk sem reagáltak rá érdemben, ezzel hozzájárultak az RMDSZ által fontosnak tartott megoldások leértékeléséhez. Bírálta Tom Lantos amerikai képviselõt is, aki a romániai magyarság képviselõinek véleményét figyelmen kívül hagyva kifejezte elismerését a romániai demokratikus fejlõdéssel kapcsolatban. Tom Lantos jelentésében azt írta, hogy Romániában "megjavult a helyzet az etnikai, vallási kisebbségek ügyében is." Megtörténhet, hogy még az idén kisiklik az RMDSZ -jelentette ki a püspök. Markó Béla azonban nem tart a kisiklástól. Tõkés László a vajdasági magyarság szervezetei közötti szakadást elrettentõ példának tartja az egész határon túli magyarság számára. Egyfelõl a többségi nacionalizmusok munkálkodnak ezen, másfelõl az anyaországi politika nem ellensúlyozza a többségi nacionalizmusok megosztó hatását, sõt igyekszik nem ellentétbe kerülni a többségi nemzetek politikai kurzusával - hangsúlyozta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ nem érzi, hogy többszínûségében támogatását élvezné az anyaországi kormánypolitikának. Ennek következtében annyira felerõsödhet az amerikai és nyugat-európai úgynevezett integrációs nyomás, hogy a most elõretolult mérsékeltnek nevezett irányvonal az RMDSZ-ben abszolút kedvezményben részesül, ugyanakkor a másik oldal, az autonomista háttérbe szorul és nem vállalhatja a közösséget ezzel a fajta uralkodó irányzattal. - Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítja a lakása környékén többször látott távcsöves fényképezõgéppel felszerelt gépkocsikat, válaszában a politikai terrorizmust jelölte meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./"
1996. június 8.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület negyedévenként bekéri az egyházmegyéktől az egyházközségek népesedési adatait. Az 1996-os esztendő első három hónapja megdöbbentő adatokat mutat: az egyházkerületben 500 gyermeket kereszteltek és 1673 temetés volt. Részletezve: Bihar megyében, ahol Székelyföld után a legnagyobb tömbmagyarság él, 99 keresztelő mellett 509 temetés történt, Szatmárnémetiben 46/108, Nagyváradon 43/77, Lugoson 1/13, így folytatható a szomorú statisztika. /Szilágyi Aladár: Partiumi népesedési mérleg. Eltűnt egy falu. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8.
1996. június 27.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében jún. 25-én Nagyváradon az egyházkerület 75 éves fennállása alkalmából egyházművészeti és műemlékvédelmi értekezletet tartottak. Egyházi építészeti örökségünk címmel ifj. Eszenyi Béla felsorolta az utóbbi 75 év építészeti vonatkozású eseményeit. Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a műemlékvédelem időszerű gondjairól szólt. Dr. Szabó Bálint, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületének elnöke nem tudott eljönni, helyette munkatársa, Makkai Dorottya beszélt a műemléktemplomok felújításának kérdéseiről. Több előadás hangzott el, az értekezleten jelen volt Tőkés László püspök is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./
1996. július 6-7.
"A nagyváradi Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjának jún. 22-i számában Tőkés László püspök Az úgynevezett Alternatív Varadinum tisztelt kezdeményezőihez, a Bihari Napló tisztelt Szerkesztőségéhez című nyílt levelében elítélően írt a Bihari Naplónak ezt az alternatív programot támogató igyekezetéről, hozzátéve, hogy "egyházellenes kritikájuktól már csupán egyetlen lépés van a Romániai Magyar Szó programszerűen űzött destrukciójáig". A Romániai Magyar Szó ezt a tényt ismertetve hozzáteszi: nem tudják, miben áll az, amivel vádolják őket, ezen "programszerűen törjük a fejünket". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./"
1996. július 10.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében tudományos szimpóziumot tartottak Nagyváradon Egyháztörténet és jogtörténet. Az egyház jogi helyzetének alakulása 1918-tól címmel. Tavaszi Hajnal egyházkerületi főlevéltáros megnyitója után dr. Rencsik István jogtudós nagyváradi katolikus püspökség részéről tartott előadást A történelmi helyzet kihívása - egyház és állam viszonya a mai társadalomban címmel. Dr. Schanda Balázs, a magyar alkotmányíróság munkatársa, az ELTE adjunktusa, majd Varga Attila, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa, parlamenti képviselő az 1918 óta elfogadott öt román alkotmány nyújtotta garanciákról értekezett. /Halmos Miklós: Egyháztörténet és jogtörténet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./
1996. július 22.
Ioan Ungur, Bihar megye prefektusa, a Román Nemzeti Egységpárt híve betiltotta a Magyar Reformátusok Világtalálkozójának nagyváradi rendezvényeit, közölték a júl. 20-i román lapok, hozzátéve, hogy Bihar megye tanácselnöke /a kormánypárt tagja/ egyetért ezzel az intézkedéssel. Barabás Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki hivatalának szóvivője elmondta, hogy erről hivatalos értesítést nem kaptak. Megerősítette, hogy Ilie Fonta vallásügyi államtitkár napok óta próbálja elérni, hogy a püspökség mondja le az aug. 3-10-re tervezett találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1996. július 23.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület júl. 20-án kiadott nyilatkozatában tiltakozott a romániai református egyház ellen indított ellenséges politikai sajtókampány miatt, amely súlyosan sérti a vallásszabadságot, az egyházak autonómiáját. Ezekben napokban a Magyar Reformátusok Világtalálkozója ellen szólalt meg Ilie Fonta vallásügyi államtitkár, Valer Suian, a szélső nacionalista Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ ügyvezető titkára, maga az államelnök is. Legutóbb Ionel Ungur Bihar megye prefektusa nyilatkozott olyan értelemben, hogy betiltja a világtalálkozó rendezvényeit. Figyelemre méltó, hogy a nyilatkozók rendre az RNEP és a többségi kormánypárt, vagyis a kormánykoalíció tagjai. Nevezett politikusok az ország földjén közel 500 éve honos, államilag elismert református egyház törvényes rendezvényét akarják meghiúsítani, megérteni a gyülekezési, lelkiismereti és vallásszabadságot. Romániában továbbra is vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja a nem ortodox egyházakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ A Romániai Református Egyház Zsinata Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz írt levelében tiltakozott a tervezett református világtalálkozót támadó megnyilvánulások, illetve betiltásának szándéka ellen. Júl. 18-i sajtóértekezletén maga Iliescu elnök is negatívan nyilatkozott a világtalálkozóról, mondván, az nemkívánatos reakciókat válthat ki. Ebből kitűnik, hogy Romániában "továbbra is vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja egyházunkat." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 828. sz./ "
1996. július 25.
Júl. 22-én Nagyvárad Mihai Sturza polgármester a rendőrség vezetőjével együtt találkozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselőivel, a megbeszélésen felajánlották segítségüket a nagyváradi rendezvényt /a református világtalálkozót/ illetően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./
1996. augusztus 1.
A Romániai Református Egyház Zsinata már 1995 áprilisában értesítette a Vallásügyi Államtitkárságot a III. Magyar Református Világtalálkozó megszervezéséről és 1995 júniusában anyagi támogatást kért a találkozóhoz - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. A valóságnak ellentmond tehát, hogy Ilie Fonta államtitkár csak 1996 januárjában, szóban értesült a találkozóról. Elfogadhatatlan, hogy egy éves hallgatás után az államtitkárság az utolsó időben akar közbeavatkozni, megsértve a reformátusok vallásos érzéseit, ugyanakkor az egyház alkotmányban biztosított autonómiáját is megsérti. Kérik a kormányt, hogy biztosítsa a vallásszabadság védelmét, kérik a testvéregyházakat és a demokratikus pártokat, hogy utasítsák vissza az alaptalan támadásokat. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
1996. augusztus 7.
A Magyar Református Világtalálkozó partiumi főrendezvénye aug. 6-án volt Nagyváradon, ahol I. Rákóczi György hitvesének, Lorántffy Zsuzsannának egész alakos szobrát /Gergely István (Kolozsvár) szobrászművész alkotását/ avatták fel, a nagyváradolaszi templom előtti parkban. Az utolsó napokban bonyodalmak támadtak, a benyújtott engedélyezési dokumentumon a műemlékvédelmi felügyelet korábban nem hiányolt pecsétjének hiányzása miatt 1,6 millió lej büntetést róttak ki, ennek megfizetése után történhetett a szobor leleplezése. Tőkés László méltatta a református nagyasszony érdemeit, a magyar iskola szolgálatában végzett munkásságát. I. Rákóczi Györggyel gondja volt arra is, hogy az ortodox románság anyanyelvén olvashassa a Bibliát és anyanyelvén tanulhasson. Lorántffy Zsuzsanna alapította az első erdélyi román iskolát Fogarasban. Tőkés László püspök beszédében visszautasította azt a rágalmat, hogy a szobrot Eminescu eltávolított szobrának talapzatára emelték volna. A szoboravatás után a mintegy háromezres tömeg elzarándokolt Tőkés László püspökkel a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium egykori épületéhez, amelyben jelenleg a román Andrei Saguna Középiskola működik. Szerettek volna bemenni az épület dísztermébe, ott alakult meg ugyanis hetvenöt éve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, azonban nem kaptak bebocsátási engedélyt, a tanfelügyelőség fertőtlenítésre hivatkozott. Nem engedélyezték azt sem, hogy a református tanítóképző kilencven évvel ezelőtti felavatásának évfordulójára emlékező magyar és román nyelvű emléktáblákat elhelyezzenek az épület falán. A református templom szomszédságában átadták rendeltetésének a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központot és az új Református Egyházi Múzeumot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7./ Az I. Rákóczi György által kiadott román nyelvű Újtestamentum /cirill betűs/ 1648-ban jelent meg, Gyulafehérváron.
1996. szeptember 3.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület aug. 31-i rendkívüli közgyűlése állásfoglalást tett közzé: aggasztónak tartja, hogy az alapszerződés véglegesített szövegéből kimaradt a romániai magyar egyházaktól elkobzott javak és ingatlanok törvényes visszaszolgáltatására vonatkozó cikkely. Nyomatékosan kérik a román és magyar kormányt, hogy kössenek megállapodást az elkobzott javak visszajuttatására, illetve a méltányos kárpótlás tárgyában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1996. szeptember folyamán
Az Erdélyi Gyülekezet, a Magyarországon 1990 óta létező, erdélyi menekültekből álló gyülekezet 1995. szept. 23-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez csatlakozott. Ez a jogi lépés szentesítette azt, hogy ennek a gyülekezetnek sajátos hivatása az erdélyi - és tágabb értelemben a határon túli - magyar egyházak szolgálata Magyarországon. A Reménység Szigete, ahol az Erdélyi Gyülekezet működik, 7 hektáros területével és több ezer négyzetméteres beépített területével a gyülekezet első lelkészének, Németh Gézának hatalmas lelki-szellemi öröksége. Elkészült a Reménység Szigetének hosszú távú fejlesztési programja, ebben szerepel templom, gyülekezeti ház, karitatív központ, kollégium és továbbképző központ, tudományos és művészeti központ. 1996. jún. 1-jén elhelyezte Fábián Ernő és felesége a kovásznai református gyülekezet által adományozott kopjafát Németh Géza emlékére. Ugyanakkor hagyományteremtő célzattal Németh Géza emlékkonferenciát tartottak Hitvallás egykor és most címmel. Júliusban tartották a Tanuljunk egymásról egymástól diákprogramot, ezen magyar, román, szlovák és szerb fiatalok vettek részt. Július végén Ung vidéki református gyülekezetekből érkeztek fiatalok. Már 1995-ben is rendeztek konferenciát határon túli magyar pedagógusok számára, erre idén is sor került. Konferenciát szerveztek kolozsvári magyar történészhallgatók számára is. - Az Erdélyi Gyülekezet betegszállást is működtet Magyarországra gyógykezelésre érkező határon túliak számára. Itt azok szállhatnak meg, akiknek a Segítő Jobb Alapítvány szervezi meg az orvosi kezelését. - Egész évben működik a Reménység Szigete vendégszállása is. /Zalatny István lelkipásztor, Németh Zsolt főgondnok: Az Erdélyi Gyülekezet életéből. = Harangszó (Nagyvárad), szept. - VII. évf., 18. sz.- A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja/
1996. október 1.
A Krassó-Szörény megyei RMDSZ titkára, Makay Botond másodikként szerepelt az RMDSZ megyei jelölt-listáján. Személye ellen a Királyhágómelléki Református Egyházkerületből óvás érkezett, ezért jelölését újratárgyalták, s titkos szavazással megerősítették a helyét a listán. /Óvás után Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Makay Botond református tiszteletes, a Délvidék /Resicabánya/ szórványlap főszerkesztője.