Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1998. március folyamán
Farkas Antal református lelkész és költő, verseskötete a múlt év végén látott napvilágot /Ringen kívül ősz van, Literátor, Nagyvárad, 1997/, melyet Fábián Imre ismertetett. /Harangszó (Nagyvárad, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja), márc. - IX. évf. 5. sz./
1998. április 9.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint Victor Ciorbea miniszterelnök lemondásának kikényszerítése a romániai demokratizálódási folyamatra mért súlyos csapás, amely mind a parasztpártban, mind a kormánykoalícióban a román államnacionalizmus újabb előretörésének nyit teret. Tőkés László szerint a koalíción belül gyakorolt politikai erőszak sikere tovább gyengíti az RMDSZ esélyét arra, hogy az erdélyi magyarság számára létfontosságú 22-es /helyi közigazgatási/ és 36-os /oktatási/ sürgősségi kormányrendeleteket törvényerőre emeltesse, másfelől gyengíti a magyar történelmi egyházak esélyét arra nézve, hogy a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott ingó és ingatlan javait visszaszerezze. A püspök véleményéről a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálatának közleménye adott hírt, amelyben Tőkés László amerikai körútjának részleteiről számolt be. Tőkés László március végén indult három hetes észak-amerikai szolgálati körútra. Utazása első hetében kaliforniai magyar gyülekezetek vendége volt, majd Chicago környékén tartott istentiszteleteket, előadásokat. Körútjának további állomásai: Cleveland, Detroit, Toronto (Kanadában), New York és Washington. Az amerikai fővárosban találkozni fog a kormányzat képviselőivel. Egyházi és politikai természetű találkozóin, előadásai és megbeszélései során, a médiák nyilvánossága előtt "tájékoztatást nyújt a romániai, illetve az egyházi és kisebbségi helyzetről, erkölcsi, politikai és anyagi támogatást keres a romániai magyarság és egyházaink számára, nem utolsó sorban pedig Románia demokratikus átalakulása és NATO-csatlakozása, valamint a hosszan tartó kormányválság és a jelenlegi politikai átalakulások kérdésében fejti ki álláspontját". A közlemény szerint Tőkés László "elnöki minőségében az amerikai református egyházközségek körében a Magyar Reformátusok Világszövetségének ügyét képviseli, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökeként pedig egy világraszóló egységes magyar nemzetpolitika kialakításán fáradozik". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"
1998. április 29.
Kevesen tudják, hogy a Szabadság volt az első interneten olvasható napilap. Kolozsváron Scwartz Róbert a HHRF megbízásából készíti el a Szabadság Internet-változatát. Elmondta, hogy már havonta több mint 45 ezren keresik meg a Szabadság honlapját. A Szabadság mindegyik száma visszakereshető 1995. március 1-ig. Mindez Hámos Lászlónak, az amerikai Magyar Emberjogi Alapítvány /Hungrian Human Rights Foundation/ elnökének köszönhető. A HHRF lehetőséget biztosított arra, hogy bármelyi romániai szerkesztőség, alapítvány bérmente helyet kapjon a HHRF szerverén. Jelenleg a HHRF honlapján olvasható az RMDSZ Tájékoztató, a Királyhágómelléki Református Püspökség tájékoztatója, a Magyar Közélet, a Könyvjelző, a Perspektíva, a KMKSZ lapja. /Világ - Szabadság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./ A felsoroltakon kívül a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap is interneten van.
1998. május 4.
Máj. 3-án megkezdődött Nagyvárad ünnepe, a Varadinum. Az előzetesen meghirdetett programtól eltérően nem Tőkés László püspök mondott beszédet az istentiszteleten, hanem Sándor Lajos tiszteletes. Később a püspök a sajtónak nyilatkozva egyenesen lelkésztársai szabotálásaként jellemezte, hogy az eredeti időpontot előbbre hozták, így nem lehetett jelen az ünnepélyes megnyitón. Emiatt maradt távola megnyitótól Tempfli József püspök is. Este a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az RMDSZ Bihar megyei szervezet rendezésében az együttélés városa elnevezésű összejövetelen Nagyvárad magyar és román közéleti személyiségei találkoztak. /Rostás Szabolcs: Festum Varadinum 1998. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
1998. május 6.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalának közleménye ismertette az okokat, amelyek miatt Tőkés László püspök távol maradt Emil Constantinescu elnök és a romániai egyházfők találkozójától. Az egyik ok az, hogy az elnöki hivatal a megbeszélés napján küldte meg a meghívót Tőkés László nevére. A püspöki hivatal sajnálattal állapította meg, hogy nem arra a találkozóra került sor, amelyet a történelmi magyar egyházak vezetői indítványoztak. "A visszamondott illetve gyökeresen átalakított találkozó nem kedvez országunk egyházpolitikájának, és hét és fél évi veszteglés és hiábavaló kérelmezés után továbbra is elodázza annak lehetőségét, hogy a romániai magyar egyházak elöljárói közvetlenül tárják Románia elnöke elé több évtizedre visszanyúló, megoldatlan problémáikat" - olvasható a közleményben. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./"
1998. május 27.
Tőkés László püspök részvételével Nagyváradon sajtótájékoztatón foglalkoztak a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Krisztusért és Egyházáért Szövetség /CE/ közötti konfliktussal. Tőkés püspök elmondta, hogy annak idején hozzájárultak a CE önálló jogi személyként való bejegyzéséhez, később azonban a CE elkezdte az egyház befeketítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
1998. május folyamán
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatása szerint Orbán Viktor jövendő kormánya az idő előtt megszakadt magyar-magyar párbeszédet intézményes formában kívánja folytatni. A tájékoztató szolgálat által kiadott közlemény szerint Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a FIDESZ-MPP budapesti székházában máj. 25-én felkereste Orbán Viktor pártelnököt és gratulált a párt sikeréhez. Tőkés kifejezte meggyőződését, hogy ez a győzelem az igazi magyarországi rendszerváltozás folytatását jelenti. A választási fordulat szervesen beleillik a kelet- és közép-európai utódkommunista pártok bukásának folyamatába (például Lengyelország és Románia) - fejtette ki Tőkés László. Hangsúlyozza továbbá: a romániai magyarság abban érdekelt, hogy a mesterségesen késleltetett demokratikus átalakulások egész térségünkben, így Magyarországon is folytatódjanak. A kisebbségi kérdés, a határon túli magyarság helyzete megoldásának is ez az alapvető feltétele és biztosítéka - fűzte hozzá. A közlemény szerint Orbán Viktor köszönetet mondott az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a pártja választási sikeréhez nyújtott segítségért. A romániai magyarságtól Orbán bizalmat kért pártja és eljövendő kormánya iránt, mely az idő előtt megszakadt magyar-magyar párbeszédet intézményes formában folytatva az egész nemzet érdekeit kívánja képviselni. Ugyanazon a napon Tőkés László telefonon gratulált Torgyán József pártelnöknek a pártja által elért választási eredményekhez. /MTI/
1998. június 9.
1990 óta szívós küzdelmet folytatunk a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtalanul elkobzott székházának visszaszerzése érdekében, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek jún. 4-én a sajtóhoz eljuttatott felhívásában. A nagyváradi római katolikus püspöki palota visszaszerzéséért hasonlóan harcol - eredménytelenül - a katolikus püspökség. Jellemző, hogy a két nagyváradi román püspökség rendelkezik saját székházzal. Országos viszonylatban is ez a helyzet. A román ortodox egyházat hatalmas vagyonnal és pénzeszközzel látják el, a kisebbségi magyar egyházak törvénytelenül elkobzott javait viszont nem adják vissza. A nagyváradi református székház ügyében hétévi pereskedés után a Bihar Megyei Tanács illetéktelenül újabb fellebbezést nyújtott be a püspökség számára kedvező döntés ellen. Emiatt határozott tiltakozásra hívja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a bármely felekezethez tartozókat a vallásszabadság korlátozása, a közösségi tulajdon megsértése ellen: jún. 9-én tiltakozó nagygyűlést tartanak, emellett aláírásgyűjtő mozgalmat indítanak. /Betelt a pohár! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 9./
1998. június 15.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztató szolgálatának közleménye szerint Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke jún. 12-én Budapesten baráti ebéden látta vendégül Tőkés László püspököt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnökét. A találkozón Tőkés László elismerését fejezte ki az FKgP választási eredményeiért, különösképpen pedig a magyarországi jobbközép politikai erőknek a rendszerváltozás folytatását elősegítő választási győzelméhez való második fordulóbeli jelentős hozzájárulásáért. Torgyán megállapította, hogy a határon túli magyarság vonatkozásában az FKgP és a Fidesz-MPP között teljes az egyetértés. A találkozó résztvevőinek véleménye megegyezett az egyházaknak a nemzet életében és szolgálatában betöltött szerepét illetően, Tőkés kérdésére Torgyán külön is szólt pártjának erőteljes református hagyományairól. Egyetértettek továbbá abban, hogy a határon kívül rekedt magyarság pusztulásának megállítása érdekében folytatni szükséges és intézményes szintre kell emelni a magyar-magyar párbeszédet, amelynek legitim kiindulópontjául szolgálhat az előző kormány által is szentesített 1996-os kárpát-medencei magyar csúcstalálkozó. Torgyán József saját és a részvételükkel megalakuló kormány fokozott támogatásáról biztosította az erdélyi magyarságot, megtartó egyházait, valamint a kolozsvári állami magyar egyetem helyreállítására irányuló jogos küzdelmét. Tőkés Lászlóval megegyeztek abban, hogy az 1996-os magyar-magyar csúcstalálkozó szellemében keresik a további együttműködés lehetőségeit. A közeljövőben külön bizottságot hoznak létre a Független Kisgazdapártban, amely kijelöli azokat a teendőket, amelyek az erdélyi és anyaországi magyarság kapcsolatainak javításához szükségesek, közölte jún. 13-án az MTI-vel Bernáth Varga Balázs, az FKgP főtitkára a Tőkés-Torgyán találkozó után. A főtitkár elmondta, hogy eddig nem létezett élő kapcsolat pártja és Tőkés László között. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./
1998. június 19.
"A református egyház és a CE közötti vita egyes részleteiről olvashatunk Józsa Tímea összefoglalásában: egy tiltakozó csoport állásfoglalásáról, egy egyházkerületi határozatról és a sajtótájékoztatóról. A tiltakozó csoport szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem fogadja el a CE nevű missziói szövetség tevékenységét, emiatt kellett ifj. Adorján Kálmán lelkésznek elhagyni zilahi szolgálati helyét. A CE Szövetséget védelmében kiállt egy csoport, mondván, a CE az ébredés szellemét képviseli, az episzkopalizmussal szemben a spirituális és kulturális értékek ápolását hirdeti. A nyílt levél aláírói szerint jelenleg "Tőkés László püspök személyes irányításával a református egyház belső kisebbségének üldözése folyik.", továbbá szerintük ez a "másként gondolkodók diszkriminációja". Ezért szolidaritásukat fejezik ki a "megkülönböztetés áldozataival". Az aláírók között van: Bányai Péter politikai elemző, Saszet Ágnes tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem több tanára, óraadója /Benő Attila óraadó tanár, Berszán István egyetemi adjunktus, Gábor Csilla egyetemi adjunktus, Magyari László Nándor egyetemi adjunktus, Orbán Gyöngyi egyetemi adjunktus, Selyem Zsuzsa óraadó tanár/, Csáki Edit óraadó tanársegéd /Gh. Dima Zeneakadémia, Kolozsvár/, Salat Levente /Kolozsvár/, három marosvásárhelyi író: Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Vida Gábor, két kolozsvári író: Papp Sándor Zsigmond, Visky András, Tompa Gábor rendező /Kolozsvár/. Közölte a napilap a Királyhágómelléki Református Egyházkerület máj. 16-i határozatát: a közgyűlés titkos szavazással elutasította ifj. Adorján Kálmán fellebbezését és jóváhagyta Adorjánnak a zilahi lelkészi állásából való felmentését. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök elmondta: a CE nem vállalt jogi és hitelvi kötelezettséget, nem dolgozott ki olyan szabályzatot, amely megfelelne a református egyház statútumának. A CE sajtókampányt indított az egyházkerület ellen, párhuzamosan működnek a református egyházzal, mindezek miatt Adorján Kálmánt, a CE országos vezetőjét elhelyezték parókiájáról. Két hét múlva a CE is sajtótájékoztatót tartott, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészi elnök, Halmen István ügyvezető elnök és Horváth Levente lelkipásztor elmondták: nem akarnak elszakadni az egyháztól, de az egység nem lehet jogcím az uniformizálásra. A Kánon egyik nagy hibája, hogy alulról jövő kezdeményezésekről nem rendelkezik. /Józsa Tímea: Quo vadis? /Egy témáról - három tételben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10., a tiltakozó csoport állásfoglalását a kolozsvári lap is közölte: Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ A Romániai CE Szövetség a református egyházon belüli megújulást képviseli, olvasható kiadott tájékoztatójukban. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta működésüket, azonban a föld alatt tovább dolgoztak. A mozgalom több tagja börtönbüntetést szenvedett. 1991-től újra legális szervezetként működnek. A CE állami bejegyeztetéséhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hozzájárult. Jelenleg az egyházkerület a "CE Szövetség teljes alávetettségét igényli", a CE viszont önállóságához ragaszkodik, elismerve az egyházi hatóság felügyeleti jogát. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a CE álláspontját engedetlenségnek bélyegezte és ezért az egyház szervezeti keretéből kizárta. A konfliktus Zilahon csúcsosodott ki, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészt, a CE lelkész-elnökét az egyház hatóság elmozdította ottani lelkészi tisztségéből. /Halmen István ügyvezető elnök: A Romániai CE Szövetség tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A Szabadság a fenti közlemény mellett közölte Tóth János lelkész Tőkés Lászlóhoz,a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökéhez intézett nyílt levelét. A lelkész kifejtette, hogy a CE bomlasztja az egyházat. Működjön csak külön a CE, ajánlotta a lelkész. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tiltakozó csoport állásfoglalását elvetette Molnos Lajos, mondván, vannak olyan nagyokosok, "akik majd eldöntik azt is, hogy egyik vagy másik felekezeten belül milyen legyen a rend", hogyan kelljen gondolkozni. Egyesek "egyházaink belső dolgaiba is gátlástalanul és ízléstelenül beavatkoznak, döntnöki szerepet vindikálnak maguknak". Céljuk az egyház bomlasztása, mégpedig belülről. S teszik ezt "az újfajta internacionalizmus és ateizmus szellemében, amit ma korszerűen multikulturalitásnak, másként gondolkodásnak stb. neveznek." Az aláírók jó részét ismeri, írta Molnos, politikai beállítottságukat is. Nem csodálkozna, ha az a szöveg, amit aláírtak, Tőkés László politikai nézeteivel helyezkedne szembe. Ez a szolidaritási nyilatkozat egyszerűen lejáratás. Molnos még megkérdezte, hogy milyen az aláírók hívői kapcsolata az egyházzal? /Molnos Lajos: Nemcsak undorító, de veszélyes is! = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jún. 19./"
1998. június 19.
A Partiumi Közlöny új számában részletesen közlik a CE Szövetség melletti állásfoglalásokat, amelyek egyben kiálltak dr. Adorján Kálmán tiszteles mellett, akit az egyházkerület elmozdított zilahi lelkészi állásából. A tiltakozó állásfoglalások, levelek Magyarországról, az Egyesült Államokból, és Hollandiából is érkeztek, továbbá az Erdélyi Református Egyházkerület 26 lelkésze is aláírta az egyik tiltakozó ívet. A magyar, román és angol nyelvű tiltakozások szövege az ún. Zilahi Kálvin Szövetségtől származik. /Partiumi Közlöny - a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja (Nagyvárad), jún. 19./
1998. június 23.
"Makay Botond lelkész is hozzászólt a CE mozgalommal kapcsolatos vitához, helyeselte az értelmiségi csoport tiltakozását a boszorkányüldözés ellen /ennek minősítve ifj. Adorján Kálmán lelkész elmozdítását/. Makay szerint aki nem úgy gondolkodik, mint a püspök, azt el kell némítani, ki kell átkozni...Ha valakinek más a véleménye, "az ellen fegyelmit kell indítani, lehetőleg úgy, hogy annak soha vége ne legyen." "Mi, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület fegyelmi alatt levő" lelkipásztorai prés alatt vagyunk, írta. Õk azért üldözöttek, mert másként gondolkodnak. Makay a CE mellé áll, mert elege van a "földi istenekből". Makay kirohant Tőkés László ellen, bár nevét nem írta ki: arra kéri, hogy ha nem képes a másság véleményét elfogadni "szíveskedjen tisztségéből is távozni". /Makay Botond: Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ Makay Botond ellen évek óta fegyelmi vizsgálat folyik."
1998. július 20.
Júl. 18-án véget ért Nagyváradon a Magyar Református Gimnáziumok II. Világtalálkozója, egy héten át huszonkét magyarországi, erdélyi és kárpátaljai iskola küldöttségét látta vendégül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, Tőkés László püspök mondott beszédet. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 20./
1998. augusztus 5.
"Makay Botond /Resicabánya/ lelkész Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz /Romániai Magyar Szó, jún. 23/ címen egyházkerületét, annak vezetőségét, püspökét becsmérelte. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa és Lelkészi Kara egyértelműen elítélte ezt az írást. Makay Botond elfelejtette, hogy 1989-ben perbeli beavatkozási kérelemmel fordult a bírósághoz a Securitate által üldözött Tőkés László és családja kilakoltatását kérve. Mellékelten közölték Makay 1989. okt. 10-én kelt kérelmét, melyben kifejtette, hogy Tőkés Lászlót "tisztségéből eltávolították, tehát nincs joga a szolgálati lakás használatára, ennek ellenére visszautasítja a lakás rendelkezésemre bocsátását". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./"
1998. augusztus 25.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben 1998. első negyedévében 541 újszülöttet jegyeztek be és 1415 elhalálozást, a 874 főnyi különbözet jelzi, hogy negyedév alatt a partiumi református magyarság falunyi lélekkel apadt. Partium magyarsága többségében református vallású, tehát az adatok az egészre általánosíthatók. /Szilágyi Aladár: Partiumi reformátusok. Négyszer kereszteltek, míg tízszer temettek. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./
1998. augusztus 27.
"Gáspár András olvasói levélben kifogásolta, hogy a református egyház vitáját világgá kürtölték. Gyűlölettől izzó, acsarkodó levelek láttak napvilágot, ráadásul az aláírás mellett szerepel, hogy "református lelkipásztor", hadd lássák, jól megmondta a magáét. "A CE Szövetség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület évek óta konfliktusban vannak egymással." Tőkés László püspök áldását adta a CE Szövetségre, azt akarta, hogy az egyház keretei között fejtse ki tevékenységét. Emiatt rágalmazók az olyan cikkek, mint amilyen például Józsa Tímeáé: "Tőkés László püspök személyes irányításával a református egyház belső kisebbségének üldözése folyik." Gáspár András emlékeztetett: a lelkipásztorok arra esküdtek fel, hogy teljesítik egyházi felsőbbségeinek utasításait, majd hangsúlyozta, hogy az egyház égető kérdése a megújulás. Ez a vita azonban nem vezet oda. /Gáspár András: Folt a paláston. = Romániai Magyar Szó, aug. 27./ "
1998. szeptember 5-6.
Az őszi egyházmegyei, egyházkerületi választásokról tartott szept. 4-én sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, Szilágyi Aladár főgondnok és Borzási Gyula előadótanácsos. Az 1989 decemberi változások óta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben harmadízben kerül sor általános tisztújításra. Az egyházközségi, presbiteri választásokat 1997 őszén bonyolították le. Tőkés László püspökségének időszaka alatt a közösségi felelősségvállalás szellemének hiányát nevezte a legnagyobb gondnak. Az idei tisztújítás újdonsága, hogy a megmérettetést vállaló lelkészeknek és világi vezetőknek politikai nyilatkozatot kell tenniük. Ennek tartalmaznia kell a Securitatéval 1990 előtt, illetve a Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ 1990 után fennállt kapcsolatokat. A nyilatkozatokat bizalmasan kezelik. A Harangszó (Nagyvárad) munkatársa megkérdezte, hogyan fogadja a több oldalról jövő támadásokat és vállalja-e az újabb püspöki jelölést. Nyilvánvaló, felelte Tőkés László, ha vele szemben felerősödik az ellenséges propaganda, az előbb-utóbb az egyházba is begyűrűzik. Megemlítette a Romániai Magyar Szóban megjelent leveleket, így Károlyi Kovács Imre paptamási lelkész nevében ismeretlen személy által írt rágalmazó levelet és a resicabányai lelkipásztorét, aki lemondásra szólította fel őt. Immár nem is a tisztségért, hanem a becsületért fontos a megmérettetés, válaszolta. Tőkés László a lejárató kampánnyal kapcsolatban közölte, hogy négy peres ügy van folyamatban. Az Aderavul főszerkesztője, illetve egyik munkatársa, Dorin Suciu ellen, továbbá a bukaresti anyagokat ellenőrizetlenül átvevő AP-hírügynökség, valamint a londoni The Times napilap ellen. Előbbivel szemben Kincses Előd, az utóbbi esetében Mark Harvey angol ügyvéd képviseli a püspököt. A The Times egyébként egy régi ügyet rángatott elő, azét a húszezer lejes elismervényét, melyet a püspök 1989 őszén teljes elszigeteltségben adott önzetlen barátai adományának igazolásául, s amit utóbb külföldi kémszervezetekkel való együttműködés honoráriumaként próbáltak feltüntetni. - Tőkés László a magyar egyetemet elutasító parlamenti bizottsági döntéssel kapcsolatban leszögezte: a hatalom gesztusértékű magatartásra sem volt hajlandó az anyanyelvi oktatás vonatkozásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 5-6./ Resicai lelkész: Makay Botond Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz /Romániai Magyar Szó, jún. 23/ című írásáról van szó.
1998. szeptember 11.
Temesváron épül Makovecz Imre budapesti építész tervei alapján az új református templom. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Barabás Miklós Céh felhívást intézett a képzőművészekhez, hogy képajándékokkal támogassák a templom és művelődési központ építését. Az összterülete 1700 négyzetméter, a templom mellett gyülekezeti tanácsterem, könyvtár, lelkészi lakás lesz, emellett vendégfogadó épület és előtér szobrok elhelyezésére. /Brassói Lapok (Brassó), szept. 11./
1998. szeptember 21.
Szept. 19-én ünnepélyes keretek között immár a negyedik alkalommal kiosztották a Bocskai-díjakat. A Bocskai Szövetség /Budapest/ elnöksége, a nyárádszeredai Bocskai Alapítvány és a nyárádszeredai polgármesteri hivatal szervezte rendezvény Az erdélyi magyarság Bocskai végrendeletének örököseként Schengen szorításában címmel vitafórummal kezdődött. Dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke elmondta: a vízumkötelezettségre a legjobb megoldást a kettős állampolgárság biztosítása jelentené. Szerinte ezt orvosolni lehetne, ha az 1993/55-ös törvénybe beiktatnának egyetlenegy bekezdést, amely szerint kérelemmel honosíthatja magát az az állampolgár, aki bizonyítani tudja, hogy felmenője magyar állampolgár volt. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a magyar–román kapcsolatokat mérlegelte, hangsúlyozván, hogy a múlt heti alsócsernátoni fórum határozatban kérte a kettős állampolgárság biztosítását, de ugyanakkor, mondotta Tőkés, szem előtt kell tartani a kérdés valós politikai és jogi vetületeit is. A püspök javasolta, hogy az RMDSZ bizottságot hozzon létre, amely annak megvitatásával foglalkozzon, és a magyar–magyar csúcson tűzzék napirendre. Előadást tartott még dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász, Tempfli József püspök, dr. Csapó József szenátor és Szórádi Béla svájci jogász. - Az alapítók olyan személyeknek adományozzák a díjat, akik tevékenyen szerepet vállalnak a magyarság jogainak védelmében. Az idén kitüntetésben részesült dr. Tőkés István teológiai professzor, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, a Genfben élő Bencze Pál és a rákosszentmihály-sashalmi református gyülekezet. Végül a nyárádszeredai kórusmozgalom 130. évfordulójának ünnepségére kórustalálkozóra került sor. /Átadták a Bocskai-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./
1998. október 14.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilvánosságra hozta az 1998. első félévi lélekszámapadás adatait: összesen 1415 fővel kevesebb hívők száma az egyházkerületben, ugyanis a jelzett időszakban 2509 temetés volt és csak 1094 keresztelés. Az egyházkerületen belül a legnagyobb mértékű a csökkenés a bihari egyházmegyében /489 lélek/, a legkisebb a szilágysomlyói egyházmegyében: 30 fő. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 14. - VIII. évf. 12. sz./
1998. október 22.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület okt. 22-én Nagyváradon tartott ülésén újraválasztotta tisztségébe Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Tőkés 118 szavazatot, míg ellenjelöltje, Csernák Béla 98 szavazatot kapott. Nagyfokú egyházkerületi polarizáció mutatkozik, állapította meg az eredmény ismeretében Tőkés László. Az a "széles körű lejáratási hadjárat, amely megbuktatásomra irányult, nem sikerült." - mondta. Négy évvel ezelőtt "egyben volt az egyházkerület, most egy éles megosztottság tapasztalható". Ebben döntő része van a kívülről jövő diverziónak. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./ Tőkés László az előtte álló feladatokról nyilatkozott: "Be kell fejeznünk az egyházon belüli rendszerváltozást, ami a régi viszonyok teljes kiiktatását, az intézményi reformokon túlmenően pedig a személyi változtatások következetes végrehajtását jelenti." A püspök szorgalmazza az evangéliumi, missziói szellem megerősödését. /Papp Gyula Attila: Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Újraválasztották Tőkést. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 27./"
1998. október 27.
1989 után kezdték újraindítani a református iskolákat, 1990-ben Nagyváradon, Zilahon és Szatmárnémetiben és Kolozsváron indult református középiskolai osztály, emlékezett vissza Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa. 1991-ben indították el Nagyenyeden a szórványiskolát, ma már Nagyenyed és Kolozsvár iskolájának bentlakása is van. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület taktikája az, hogy az iskola indulásakor jó feltételeket biztosít a működéséhez, az Erdélyi Református Egyházkerület taktikája viszont az, hogy az egykori kollégiumi épületeket rendezi meg. Marosvásárhelyen két év után tudtak csak helyet szerezni a Bolyai Líceumba. Sepsiszentgyörgyön a Mikó Kollégiumba, Székelyudvarhelyen a Bod Péter Tanítóképzőbe már könnyebb volt bekerülni. Kézdivásárhelyen is van református kollégium. - Ismeretes, hogy faluhelyen egyre több faluban szűnnek meg az iskolák. A megszűnő iskolák helyett szórvány iskolaközpontokat szeretnének létrehozni. 1997-ben elhatározták, hogy kísérleti jelleggel Kolozs megyében 14 elemi iskolai osztályt indítanak, kérték az engedélyezést a tanfelügyelőségtől, a minisztériumtól, a vallásügyi államtitkárságtól. A megyei tanfelügyelőség nem is válaszolt. /Makkay József: Kik nem támogatják az egyházi oktatást? Szélmalomharc intézményeink újraszervezéséért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
1998. október folyamán
Facsád alig 120 lelket számláló református népe aug. 16-án újonnan épült templomát avatta. 1997. júl. 24-én helyezték el az épület alapkövét és most már elkészült, sok ember összefogásának eredményeképpen. Szekszárd város önkormányzata több mint 500 ezer forintért öntette a templom két harangját Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő műhelyében. A magyarkiskapusi gyülekezet harmóniumot adományozott. Az avatáson először Nagy András templomépítő lelkipásztor lépett a szószékre, majd Tőkés László püspök hirdetett igét. Aki templomot épít, élni akar, hangsúlyozta. Az ünnepi hangulatot emelte Az igazfalvi, a facsádi és a szekszárdi fiatalok kórusa. /Nagy András: Templomszentelés Facsádon. = Harangszó (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja), Nagyvárad, okt. - 19. sz./
1998. október folyamán
A mára már csak 263 lelkes szentleányfalvai gyülekezet szept. 13-án ünnepelte, hogy temploma száz éves. Szentleányfalva 150 éves telepesfalu Arad megyében. Az évfordulóra a gyülekezet kis füzetet adott ki A szentleányi református gyülekezet hírmondója címmel, melyben Herdeán Gyöngyi lelkész és Nagy Gizella presbiter visszapillantottak a falu /valaha község/ múltjára. A település Szentleányi János korabeli adóhivatali igazgatótól kapta a nevét. /Makay Botond: Szentleányfalva református temploma. = Harangszó (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja), Nagyvárad, okt. - 19. sz./
1998. október folyamán
Az Arad mosóczy-telepi református hívek gyűjtést kezdeményeztek az árvízkárosultak megsegítésére. Az adományt a Bihar megyei Jankafalvára vitték. A 300 lelkes faluban I-IV. osztályos iskola működik. Óvoda, orvosi rendelő, templom, posta nincs. A falu lakói összefogtak és most építik templomukat. /Komádi Sándor: Jankafalván jártunk. = Harangszó (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja), Nagyvárad, okt. - 19. sz./
1998. november 5.
"Balogh Barnabás missziói előadó, Borzási Gyula gazdasági előadótanácsos, Csernák Béla főjegyző és Kállay László volt külügyi osztályvezető "Alternatív tájékoztatás" címmel Tőkés László ellenes írást juttatott el Szabadság és a Bihari Napló szerkesztőségébe, céljuk: "megmutatni az érem másik oldalát is" a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben sorra került tisztújítással kapcsolatban. Az aláírók tiltakoztak az alig 20 (118?98) szavazatkülönbséggel püspökké újraválasztott Tőkés László kijelentései ellen, aki ellene történt puccskísérletnek minősítette az egyházi választást. Szerintük ez a terminológia akarva-akaratlanul a Tőkés László által meghirdetett ecclesia militans (küzdő egyház) torzult formája. Szerintük ez "kaszárnyastílus." Az aláírók Tőkés László kijelentéseit idézték: "egyedül jobban el tudnám vezetni az egyházkerületet" és "én nem szeretettel akarok kormányozni". Az aláírók szerint a püspök a másként gondolkodókat a nemzet és az egyház ellenségeivé nyilvánította. "Hatalmi megnyilvánulásai, valamint a sorozatos törvénytelenségek ellen - és nem Tőkés László személye ellen - emelték egyre magasabbra hangjukat munkatársai. Az aláírók sorolják a vádpontokat: megfélemlítés, bizalmatlanság, a központi vezetés elszakadt a gyülekezettől stb. Az aláírók a zsinatpresbiteri egyházkormányzás, a közösségi munka hívei. A kolozsvári teológiai intézettel, az erdélyi és a többi magyar református egyházkerülettel fennálló feszült viszonyt rendezni akarják. Az aláírók szerint támogatói sorában ott tolonganak a "múlt rendszer kövületei". /Alternatív tájékoztatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 5./"
1998. november 5.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtóirodájának tájékoztatása szerint november 5-én Martonyi János magyar külügyminiszter hivatalában fogadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Tőkés püspök jókívánságát fejezte ki abból az alkalomból, hogy a következő fél évre Magyarország vette át az Európa Tanács elnökségét. Martonyi külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az ET Miniszteri Bizottságának elnökeként jelentős mértékben elősegítheti az európai kisebbségvédelmi rendszer működését. Tőkés László tájékoztatta Martonyit a magyar nyelvű egyetem helyreállításának helyzetéről, illetve a felekezeti oktatás újbóli hátrányos megkülönböztetéséről. Felhívta a figyelmet: az európai integráció élvonalába tartozó Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarság ügyének fontossága tekintetében jobban kellene ügyelnie a magyar külpolitika három prioritásának az egyensúlyára. Martonyi kifejezte a magyar kormány azon szándékát, hogy még az állami magyar egyetem helyreállításának a meghiúsulása esetén is készek megkeresni a magyar egyetemi oktatás lehetőségeit és anyagilag biztosítani annak megvalósulását. /Martonyi fogadta az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
1998. november 7.
"Balogh Béla lelkész újból jelentkezett, ismét Tőkés Lászlót támadta, mondván, megtörtént újraválasztása és a püspök "az erők összefogása helyett megsemmisítő támadásba lendült legjobb munkatársai ellen". Balogh Béla szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület akkor cselekszik a legbölcsebben, ha megadja a lehetőséget Tőkés Lászlónak: "két püspöki ciklus lejárt után letegye vezetői tisztségét". /Balogh Béla, Kolozsvár: Tisztújítás után - gratuláció helyett. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 7-8./ Megjegyzés: Balogh Béla hirdetett böjtöt Tőkés László püspök ellen. "
1998. november 14.
"Nov. 13-án Zilahon ünnepélyesen beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót, majd a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlésén az újonnan választott tisztségviselők esküt tettek. Előzőleg több magyar intézmény postaládájába Tőkés-ellenes cédulákat dobtak be. Az ünnepi istentiszteletet követő egyházkerületi közgyűlés célja a tisztújítás, az új igazgatótanács megválasztása volt. Az ünnepélyes püspökbeavató istentiszteletet előtt Tőkés László nyilatkozott a Szabadságnak: "Nem örömünnep számomra ez a nap, hanem inkább a viszonylagos megnyugvásé. A tiszai árvízhez hasonlatosan kavarodtak fel az utóbbi hetekben az egyházkerületünkben, a magyarságunk körében élő ellentétek, de ma egy fegyelmezett gyűlés keretében mindezeket az indulatokat sikerült mederbe terelni. Sokan azt hiszik, püspöknek lenni csak dicsőséget jelent: ez nem így van. Ez a funkció egy nagy terhet, keresztet is jelent. Én sokszor állok azon a ponton, hogy visszavonuljak, de a felém áradó bizalom miatt végső soron nincs jogom megtenni ezt." A zsúfolásig megtelt templomban az újraválasztott püspök nagyszabású beszédet tartott, melynek alapgondolata a hamis prófécia és a báránybőrbe bújt és bújtatott farkasok kérdésköre volt. Szavainak különleges súlya volt itt, ebben a református templomban. A beszédet egy mondatban talán így lehetne summázni: szövetség a jövendőért. Virág Károlynak kellett felolvasnia a választásról szóló jelentést, ezt először megtagadta, majd a szünet után mégis felolvasta. A közgyűlés ezt elfogadta, tehát a püspökválasztás eredménye végleges. Gavrucza Tibor lelkész megbékélésre szólított fel. A közgyűlés megszavazta, hogy indítsanak segélyprogramot a máramarosi és kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére. Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár a magyar kormány nevében üdvözölte a közgyűlést, a püspököt és bejelentette, hogy létrehozzák az Apáczai Közalapítványt a határon túli magyarság oktatásügyének támogatására. - Egy-egy mondat a laudációkból: Molnár Kálmán esperes: "A szavazatok mögött ott van Isten akarata". Forró László zilahi lelkipásztor: "A szinte csodamód megmaradott egységért köszönet mindenkinek". Németh Zsolt: "a magyar állam az erdélyiek szülőföldön való maradásáért minden eszközzel harcolni fog". /Kerekes Edit, Szabó Csaba: Beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14., Itt az alkalom az ébredésre. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./"
1998. november 14.
"Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke írásában Balogh Béla lelkipásztor vádaskodó megállapításaival kapcsolatban leszögezte: "Október 31-én, a Farkas utcai templomban, Luther Márton reformátorra való utalással közzétett böjti felhívásával kapcsolatban két dolgot állapíthatunk meg: Balogh Béla személye úgy viszonylik a Luther Mártonéhoz, mint az Antikrisztusé a Krisztuséhoz. Nevezett lelkipásztor egyházkerületünk és püspöke vonatkozásában hirdetett "böjtje" sokkal inkább nevezhető fekete mágiának, vagy legalábbis református szektás elhajlásra vall. Balogh tiszteletes heroista, "újreformátori" kirobbanásának hitelét már indulásból nagymértékben megkérdőjelezi az a körülmény, hogy történetesen annak a Balogh Barnabás királyhágómelléki lelkipásztornak a testvérbátyja, aki a Tőkés László elleni királyhágómelléki buktatási kísérletnek egyik szellemi vezetője, s aki testvérével egy időben, Nagyváradon szintén "böjtöt" kezdeményezett. Máskülönben Balogh Béla kezdettől fogva kiveszi részét abból az eszközökben nem válogató, ellenséges CE-szövetségi hadjáratból, melynek szintén feltett szándéka tisztségemből való eltávolításom." Tőkés László a továbbiakban megállapította: "Rendkívül furcsa, hogy egyházkerületünket és annak püspökét az a Balogh Béla támadja a leghevesebben, aki az Erdélyi Egyházkerület püspöki templomának a parókus lelkésze. Megjegyzésre méltó, hogy kolozsvári testvér egyházkerületünk mind ez ideig nem foglalt állást ebben az egész egyházunk egységét, a két egyházkerület jó viszonyát romboló ügyben." "Ha elfogy a fa, kialszik a tűz, ha nincs rágalmazó, megszűnik a viszály" - tartja a Példabeszédek könyve (26, 20). Jelen esetben a kérdés csak az: Honnan a "fa", mellyel Balogh Béla a viszály tüzét táplálja? Kik állnak a háta mögött? Vannak-e megbízói, akik magyarral veretik a magyart, s belső viszály gerjesztésével kívánnak egyházunkban meghasonlást támasztani, és velünk leszámolni?" - írja Tőkés László. Balogh Barnabás, Csernák Béla, Borzási Gyula és Kállay László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elöljáróinak Alternatív tájékoztatás című írásával kapcsolatban, Tőkés László leszögezte: "Akárhogy is nézem, mégha a kisebb-nagyobb nézeteltéréseket is figyelembe veszem, főmunkatársaim ellenségességbe átcsapó bizalmatlanságára nem szolgáltam rá. Még kevésbé befeketítő iratukba foglalt vádjaikra, minősítéseikre és rágalmaikra. Közös fellépésükre egyházi helyzetünkön belül és egymáshoz fűződő viszonyainkban nem találok elégséges és racionális magyarázatot. Magatartásuk motivációjának forrását nem találom, és mibenlétét nem értem, hátterét éppen azért tisztátalannak és talányosnak tartom." Tőkés László püspök a továbbiakban az írás szövegét elemezve - felsorolva a személyét ért vádakat - megállapította: "a gyalázkodó iratot" "igaztalan kifejezések" minősítik. "A vádak ellenőrizhetetlen és bizonyítatlan halmozása, a féktelen indulatossággal áradó mondatok kilátástalanná teszik a védekezést - folytatja. - Azzal a tipikus, az igazságszolgáltatás számára is elfogadhatatlan módszerrel találjuk szemben magunkat, amikor is nem a vádoló bizonyítja állításainak igazát, hanem a vádlottat kényszerítik arra, hogy ártatlanságát igazolja." "Az Alternatív Tájékoztatás egyetlen bizonyítékkal sem támasztja alá durván becsületsértő vádaskodását. Az indulatoktól elhomályosult látású elvtelen támadóknak szinte valamennyi állítása éppen ilyen alaptalan" "Az aláírók elégedetlensége tulajdonképpen amiatt van, hogy jól kitervelt előzetes számításaik a tisztújítás alkalmával nem jöttek be. Egyszerűen nem tudnak belenyugodni az általuk elért - számukra vereséggel felérő - választási eredményekbe." "A sort folytathatnám. Sőt, minden okom megvolna arra, hogy én hozzam nyilvánosságra a megromlott munkatársi bizalom egyházkerületi műhelytitkait, hogy megalapozott viszontvádjaimat a közvélemény elé tárjam. Nem teszem. Nem akarok megsemmisítő indulatú és igaztalanul vádaskodó egykori munkatársaim szintjére leszállni. Nem akarom a világ előtt ?feljelenteni? őket, amiképpen ők tették velem. Nem vagdalkozni, hanem gondolkozni kell" - fejezte be írását Tőkés László. /Tőkés László: Válasz a vádaskodásokra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ "