Dolgoznak a határon túliakért
Országgyűlési határozatot kezdeményez egységes nemzeti örökségünk védelméről a Kárpát-medencei magyar autonómia tanács
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Kárpát-medencei magyar autonómiamozgalom a Tisza-parti Mártélyon, miközben az önrendelkezést zászlajára tűző Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése akadályba ütközött Romániában.
Tegnap befejezte Mártélyon tartott kétnapos ülését a Tőkés László vezette Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT), amely – közleménye szerint – 2004-ben „olyan időben alakult meg, amikor az akkori, az össznemzeti érdekvédelmet nem vállaló magyar kormány már-már teljesen ellehetetlenítette a külhoni magyar nemzetrészek ügyének közös képviseletét, amelynek részeként – egyebek mellett – a Magyar Állandó Értekezlet áldásos működését is megszüntette”.
A KMAT az új nemzeti kormány hivatalba lépésének első évfordulóján, a kormányzó pártok hatékony támogatása iránti köszönettel, újult erővel folytatja a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezésének kivívása érdekében vállalt szolgálatát.
Nemzetpolitikai céljai megvalósítása ügyében természetes szövetségesének tekinti a Magyar Állandó Értekezletet és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, s a velük való rendszeres és gyakorlati szintű együttműködést kezdeményezi.
A mártélyi tanácskozáson több fontos kérdésben is teljes konszenzuson alapuló döntés született: országgyűlési határozat kezdeményezése az egységes Kárpát-medencei magyar nemzeti örökség védelme tárgyában; a KMAT bekapcsolódása az Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya által meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszerébe; Kárpát-medencei mozgalom indítása a nemzeti hovatartozás szabad és öntudatos vállalásáért – különös tekintettel a szomszédos országokban folyamatban lévő vagy éppen küszöbön álló népszámlálásokra.
A KMAT határozott a tagszervezetek által egységesen elfogadható, a közösségi önrendelkezés alapelveit és kritériumait tartalmazó általános autonómiaterv kidolgozásáról, valamint az egyes határon túl élő magyar nemzetrészek sajátos helyzetére alkalmazott önrendelkezési tervezetek egyeztetéséről.
Időközben kiderült, hogy megfellebbezte az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését egy politikai szervezet. A bukaresti Új Magyar Szó szerint az óvást a Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőségért Párt nyújtotta be a bukaresti törvényszékre.
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt kezdeményező bizottságának tagja szerint a párt bejegyzésének tárgyalását május 26-ra tűzte ki a törvényszék, akkor dől el a fellebbezés sorsa is. Gergely azonban nem tart attól, hogy a román párt óvása megakadályozza az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítását. Szerinte legfeljebb az történhet, hogy megalakulásukat később mondják ki.
Kristály Lehel
Magyar Hírlap

Megyésítésről
A Demokrata Liberális Párt (PDL) nem erőlteti Románia közigazgatási átszervezését, ám a kormányzó alakulatok egyetértenek abban, hogy szükség van a minisztériumok fennhatósága alá tartozó megyei intézmények decentralizálására – hangzott el a koalíciótanács tegnapi ülésén. Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető tájékoztatása szerint a tanácskozáson eldőlt, hogy a kisebbségi törvény elfogadását őszire halasztják, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a jogszabályt az RMDSZ által kért formájában nem sikerül az ülésszak végéig elfogadni.
„A miniszterelnök továbbra is ecsetelte, hogy milyen előnyökkel járna az ország közigazgatási átszervezése, ám végül elfogadta az RMDSZ álláspontját, amely szerint a témát jegelni kellene” – számolt be lapunknak a tanácskozásról Fekete. Elmondta, a koalíció továbbra is prioritásnak tekinti a decentralizációt. Arról azonban, hogy ez miképpen történik majd, nem lehet tudni még részleteket.
A frakcióvezető tájékoztatása szerint az RMDSZ álláspontja az, hogy a megyei szintről városi, községi szintre kellene levinni a különböző minisztériumi intézmények és hivatalok hatásköreit. „Ezt már évek óta hangoztatjuk” – jelentette ki. Azzal azonban az RMDSZ nem ért egyet, hogy a decentralizáció tulajdonképpen a jelenlegi fejlesztési régiók mentén történő központosításként történjék, mint ahogy azt több PDL-s politikus, illetve az államfő is felvetette.
Traian Băsescu a képviselők és szenátorok előtt mondott beszédében egyébként úgy fogalmazott: „szeptemberig gondolkozzanak és ősszel találjunk megoldást arra, hogy miként tudnánk szétverni azt a helyi közösségekre rátelepedett hálót, amely nem hagyja lélegezni az országot”. A koalícióban végül az az egyezség született, hogy munkabizottságot alakítanak a decentralizáció mikéntjének kidolgozására.
„Mint hogy ebben a formájában fogadják el, inkább nem is kell” – indokolta Fekete azt, hogy miért kérte az RMDSZ a kisebbségi törvény őszire halasztását. Szavai szerint „két-három pontban” kellene még egyeztetni a koalícióban a jogszabályról. Bár részleteket nem említett, vélhetően az etnikai arányok megváltoztatásáról szóló cikkely, illetve a Kulturális Autonómia Tanács hatásköreit szabályozó paragrafus kapcsán tér el a felek véleménye. A frakcióvezető reményei szerint őszig sikerül egyezségre jutni ezekben a kérdésekben is.
Új minisztériumot hoznak létre az uniós pénzalapok menedzselésére
A tegnapi koalíciós tanácskozáson az RMDSZ is egyetért azzal, hogy hozzák létre az uniós alapok minisztériumát. A tárca feladata az európai uniós pénzügyi programok menedzselése lesz. Fekete Szabó András frakcióvezető tájékoztatása szerint az új minisztérium létrehozását az Európai Bizottság kérte a román kormánytól. „Brüsszelben azt szeretnék, hogy ne tizenvalahány miniszterrel, hanem csak eggyel tárgyaljanak, ha uniós pénzekről van szó. Magyarországon és Lengyelországban ilyesmi már működik” – magyarázta a politikus.
Mint mondta, nem tudni még, ki vezetné a létrehozandó minisztériumot. „Csak abban egyeztünk meg, hogy szaktekintélynek kell lennie, olyan személynek, akinek a miniszterek előtt is van tekintélye és Brüsszelben is ismerik” – tájékoztatott Fekete, hozzátéve: mivel a tárca létrehozásával változik a kormány szerkezete, a kérdésben a parlamenté az utolsó szó. Román lapértesülések szerint a tisztség várományosa Leonard Orban elnöki tanácsos
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Schmitt: az autonómiatörekvésnek nincs alternatívája
Az autonómiatörekvésnek nincs alternatívája – jelentette ki Schmitt Pál köztársasági elnök, amikor a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) vezetőit fogadta pénteken a Sándor-palotában.
Az autonómiatörekvésnek nincs alternatívája, ha együvé akarjuk, hogy tartozzon a nemzet, vagy ha azt lemorzsolódást, ami az elmúlt évtizedekben a statisztikai adatokban is megjelent részben meg akarjuk állítani vagy menteni ami menthető – mondta az államfő.
A tanácskozáson részt vett mások mellett Tőkés László, a KMAT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, valamint a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői.
Schmitt Pál a tanácskozás előtt mondott köszöntőjében arról beszélt, hogy az autonómiatörekvések kérdésében egyrészt a határon túli magyar szervezetek is megvívják a saját harcaikat, másrészt a magyar kormány is markánsan kiáll a nemzetstratégia mellett.
Mint mondta, államfőként az a munkája, hogy „puhítsa” a szomszédos országok államfőit, így az elmúlt egy évben minden szomszédos ország elnökével találkozott, és mindenhol elmondta, hogy Magyarország magyarokkal van körülvéve. Hozzátette: minden esetben van konkrét kérés is, amit jó szívvel továbbít, például egy temető, egy templom, egy iskola vagy egy könyvtár megmentése.
„Sokszor nem örülnek neki, mert részben az elnökök nincsenek döntéshozó helyzetben, részben úgy gondolják, hogy na, tessék megint jönnek a magyarok, már elnöki szinten is nyomulnak” – fogalmazott. Schmitt Pál köszöntője után a tanácskozás zárt részén Tőkés László, a KMAT elnöke foglalja össze a szervezet céljait és az együttműködés lehetőségeit Magyarországgal. Ezután a jelen lévő szervezetek vezetői ismertetik sajátos problémáikat, és kiegészítik a korábban írásban elküldött autonómiakoncepciójukat. Schmitt Pál hivatalba lépése óta ez az első ilyen találkozó. MTI 
Erdély.ma

Schmitt: az autonómiatörekvésnek nincs alternatívája
Az autonómiatörekvésnek nincs alternatívája – jelentette ki Schmitt Pál köztársasági elnök, amikor a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) vezetőit fogadta pénteken a Sándor-palotában.
Az autonómiatörekvésnek nincs alternatívája, ha együvé akarjuk, hogy tartozzon a nemzet, vagy ha azt a lemorzsolódást, ami az elmúlt évtizedekben a statisztikai adatokban is megjelent, részben meg akarjuk állítani, vagy menteni, ami menthető – mondta az államfő.
A tanácskozáson részt vesz mások mellett Tőkés László, a KMAT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, valamint a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői.
Schmitt Pál a tanácskozás előtt mondott köszöntőjében arról beszélt, hogy az autonómiatörekvések kérdésében egyrészt a határon túli magyar szervezetek is megvívják a saját harcaikat, másrészt a magyar kormány is markánsan kiáll a nemzetstratégia mellett.
Mint mondta, államfőként az a munkája, hogy „puhítsa” a szomszédos országok államfőit, így az elmúlt egy évben minden szomszédos ország elnökével találkozott, és mindenhol elmondta, hogy Magyarország magyarokkal van körülvéve.
Hozzátette: minden esetben van konkrét kérés is, amit jó szívvel továbbít, például egy temető, egy templom, egy iskola vagy egy könyvtár megmentése.
„Sokszor nem örülnek neki, mert részben az elnökök nincsenek döntéshozó helyzetben, részben úgy gondolják, hogy na tessék, megint jönnek a magyarok, már elnöki szinten is nyomulnak” – fogalmazott.
Schmitt Pál köszöntője után a tanácskozás zárt részén Tőkés László, a KMAT elnöke foglalja össze a szervezet céljait és az együttműködés lehetőségeit Magyarországgal. Ezután a jelen lévő szervezetek vezetői ismertetik sajátos problémáikat, és kiegészítik a korábban írásban elküldött autonómiakoncepciójukat. Schmitt Pál hivatalba lépése óta ez az első ilyen találkozó.
MNO.hu

KMAT-ülés az autonómiáról
Az RMDSZ három szintű autonómia koncepciójáról tájékoztatta a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) résztvevőit Kovács Péter szövetségi főtitkár. A testület Schmitt Pál magyar köztársasági elnök meghívására a hétvégén a budapesti Sándor-palotában ülésezett.
A tanácskozás elsősorban a KMAT célkitűzéseit, valamint az anyaországgal való együttműködés lehetőségeit kívánta megfogalmazni, ugyanakkor teret biztosított a részt vevő szervezetek képviselői számára, hogy vázolják sajátos, helyi problémáikat, ismertessék autonómia koncepciójukat.
Kovács Péter felszólalása során elsőként ismertette a kisebbségi törvénytervezet elfogadásának helyzetét, amely intézményesíti a romániai magyar közösség számára a kulturális autonómiát. Ezt követően vázolta azt az autonómiaformát, amelyet az interetnikus környezetben élő, de saját településen többséget alkotó magyarok számára akar kivívni a szövetség. A főtitkár tájékoztatójának utolsó pontjaként bemutatta a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítási lehetőségeit Romániában.
„Az autonómiatörekvésnek nincs alternatívája, ha együvé akarjuk, hogy tartozzon a nemzet, vagy ha azt a lemorzsolódást, ami az elmúlt évtizedekben a statisztikai adatokban is megjelent részben meg akarjuk állítani vagy menteni ami menthető” – mondta a házigazda Schmitt Pál. Hozzátette: államfőként az a munkája, hogy „puhítsa” a szomszédos országok államfőit, így az elmúlt egy évben minden szomszédos ország elnökével találkozott, és mindenhol elmondta, hogy Magyarország magyarokkal van körülvéve.
Tőkés László KMAT-elnök felvetésére a küldöttek elfogadták azt a hat napirendi pontot, melyet a köztársasági elnök jelenlétében meg is vitattak: így az autonómia kérdését és az azt elősegítő összefogás rendszerének kialakítását, az európai polgári kezdeményezések kérdését, amelyet Schmitt Pál javaslatára a KMAT tagjai - lehetőség szerint - egységesen használnak a magyarság érdekében, a határon túli magyar közösségek sportéletét, a magyar nemzeti örökség kérdését, a nemzeti regisztert, valamint a népszámlálást.
„A felek megállapodtak, hangsúlyozni kívánják, hogy az autonómia nem jár területi követeléssel, hanem elsősorban azt az európai elvet követi, hogy a döntések ott szülessenek, ahol az adott közösség éli mindennapjait” – olvasható a tanácskozásról kiadott közleményben.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Szász Jenő külhoni választókereteket szeretne a magyarországi választáskor
A pénteken lezajlott Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsot követő munkaebéden Szász Jenő kisebb vitát okozott az új magyar választási törvény kapcsán vázolt felvetéseivel. A Magyar Polgári Párt elnöke szerint az új magyarországi választási törvény lehetővé kellene tegye hogy, - román mintára - százezer külhoni magyar állampolgár egyéni választókerületet alkotva önálló képviselőt választhasson a magyar parlamentbe.
A munkaebéden az európai polgári kezdeményezésről is szó esett. Született egy elvi megállapodás, amely leszögezi: az autonómia nem jár területi követeléssel, hanem elsősorban azt az európai elvet követi, hogy a döntések ott szülessenek, ahol az adott közösség mindennapjait éli. A dokumentumban ugyanakkor leszögezik, az autonómia nem öncél, hanem eszköz a magyarság kezében, amelyet nem a többség ellen, hanem saját megmaradása és gyarapodása érdekében használhat.
A Lisszaboni Szerződésben előírt lehetőség, a legalább egymillió európai választópolgár által támogatott polgári kezdeményezés kérdésében az autonómiatanács tagjai igyekeztek dűlőre jutni egy közös álláspont érdekében. Végezetül abban maradtak, hogy a KMAT nemsokára külön ülést szentel e tárgykörnek.
A találkozón részt vett a KMAT elnökeként Tőkés László EP-alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) alapító elnöke. Délvidékről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDP) elnöke, Felvidékről Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Kárpátaljáról Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Horvátországból Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke, továbbá a KMAT szakértői is jelen voltak a tanácson. (hírszerk.)
Transindex

Tőkés László beszámolója az EP alelnöki tevékenységéről
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László, eljutott az Európai Parlamenti alelnöki mandátuma végéhez. A Kossuth Rádió munkatársának, Moszkovics János mikrofonja előtt a néppárti képviselő röviden összefoglalta alelnöki tevékenységét.
Tőkés László azt nyilatkozta, hogy az alelnöki munkája legfőképpen diplomáciai feladatokban nyilvánult meg a nyugat-balkáni országok integrációja, és a keleti partnerség országainak csatlakozási tárgyalásai folyamatában. Járt Szerbiában a szerb csatlakozás ügyében, mely alkalommal meglátogatta a szerbiai magyarokat is, és kulturális, meg vallási vonatkozásban is végezte a munkáját.
Tőkés kiemelte a határon túli magyar ügyek képviseletét, kihelyezett ülésre hívta meg a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsot, akik ismertették a nemzetpolitikai, a határon túli- és a kisebbségpolitikai céljaikat.
Az elnök arról is beszélt, hogy a kommunista múlttal való elszámolás folyamatában is részt vett, amely a prágai nyilatkozat révén jutott oda, hogy az Európai Parlament a nemzeti-szocialista, és a kommunista totalitarizmus felett példás formában ítéletet mondott.
A rádió munkatársának Tőkés László azokról a vádakról is beszélt, miszerint azért nem jelöltette magát újra az Európa Parlament alelnöki tisztségére, mert nem volt meg a szükséges támogatottsága az Európai Néppárton belül, de Magyarországról, Romániából és Németországból sem. Tőkés csak a román támogatás hiányát ismerte el, majd arról beszélt, hogy az utóbbi másfél évben kétes hátterű parlamenti képviselők, és parlamenti körök mindent megtettek annak érdekében, hogy őt lejárassák. Tőkés szerint torz és rosszmájú ez a beállítás, majd elpanaszolta: ahelyett, hogy örvendene az RMDSZ vezetősége annak, hogy ilyen magas szinten van Erdélyből egy képviselője a magyar érdekeknek, inkább ilyen silány és ellenséges szintre vergődik le.
Végül Tőkés László arról beszélt, hogy a tisztségtől való megválása semmiben nem akadályozza az erdélyi- és az összmagyarság méltó képviseletében kifejtett munkájában, sőt így több ideje marad a képviseleti munkára.
Kossuth Rádió, Határok nélkül
Erdély.ma

Tőkés rohamot indít az autonómiáért
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) azonnali összehívását kezdeményezte Tőkés László, a testület elnöke, aki szerint elérkezett az idő arra, hogy új lendületet adjanak az autonómiaküzdelmeknek az európai állampolgári kezdeményezés révén.
Tőkés László sajtóirodája eljuttatta pénteken az MTI bukaresti irodájához azt a levelet, amelyet a KMAT elnöke a tanácsot alkotó tagok számára írt. Ebben Tőkés kifejti, hogy kisebbségpolitikai és magyar szempontból előrelépést hozhat a lisszaboni szerződésben előírt európai állampolgári kezdeményezés. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy legalább hét tagállamból legkevesebb egymillió európai állampolgár közvetlenül felkérje az Európai Bizottságot, terjesszen elő jogi aktusokra vonatkozó javaslatokat a hatáskörébe tartozó területeken. Ilyen állampolgári kezdeményezést tervez a KMAT az őshonos nemzeti kisebbségek státusát illetően.
Összefogás
Tőkés szerint az őshonos nemzeti közösségek és az általuk jelentős számban lakott régiók sajátos jogállásának, az Európai Unió szintjén történő rendezés sikerének előfeltétele a szigorú szakmai szempontokon túl a Kárpát-medencei magyar nemzeti összefogás, amelynek a kialakítását szorgalmazzák. Emlékeztet arra, hogy az erre irányuló törekvéseiknek már többször hangot adtak, legutóbb tavaly, a Schmitt Pál magyar államfő jelenlétében tartott KMAT-tanácskozáson.
Tőkés szerint örvendetes, hogy az őshonos nemzeti közösségekkel kapcsolatos önrendelkezési jog európai szintű rendezésének kérdése valamennyi Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezet programjában szerepel, ezért erről a közös alapról kiindulva kell összefogniuk és szorosan együttműködniük egymással.
Különutasok
A KMAT elnöke megállapítja: „a különutas kezdeményezések kölcsönösen gyengíthetik vagy éppenséggel kiolthatják egymást, ezért a magyar összefogás ebben a kérdésben parancsoló szükség”.
„Legyen szó akár a Székely Nemzeti Tanácsról, akár a Romániai Magyar Demokrata Szövetségről, senki sem engedheti meg magának, hogy mégoly kiválónak ígérkező önös elképzeléseivel is veszélyeztesse közös nemzeti céljaink eredményességét” – írja Tőkés László, aki szerint a KMAT az egyeztetésnek, valamint a közös Kárpát-medencei álláspont és cselekvési terv kidolgozásának a legfontosabb fóruma.
Forrás: MTI
MNO

Tőkéssel vitázik Izsák Balázs
Elfogadhatatlannak tartja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), hogy Tőkés László különutasnak nevezte a szervezetnek az autonómia tárgyában szorgalmazott európai állampolgári kezdeményezését.
Mint arról beszámoltunk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a hétvégén a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) azonnali összehívását kezdeményezte, mivel szerinte elérkezett az idő arra, hogy új lendületet adjanak az autonómiaküzdelmeknek az európai állampolgári kezdeményezés révén.
Tőkés örvendetesnek tartja, hogy az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési joga európai szintű rendezésének kérdése valamilyen formában valamennyi Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezet programjában szerepel, hozzátette azonban: a különutas kezdeményezések kölcsönösen gyengíthetik vagy éppenséggel kiolthatják egymást. „Legyen szó akár az SZNT-ről, akár az RMDSZ-ről, senki sem engedheti meg magának, hogy mégoly kiválónak ígérkező önös elképzeléseivel és terveivel is közös nemzeti céljaink eredményességét veszélyeztesse vagy sikerét kockáztassa” – állapította meg az EP-képviselő.
Erre reagálva Izsák Balázs tegnap leszögezte, „a székely nép autonómiatörekvésének közképviseleteként, önálló testületként az SZNT nem fogadhat el alárendeltséget sem egyének, sem testületek részéről.
„Elfogadhatatlan, hogy Tőkés László különutasnak nevezi az SZNT-t, holott az út, amelyen közel egy évtizede jár a székelyek közképviselete, nem külön út, hanem a helyes út! Ezen túlmenően érthetetlen is a minősítés, hiszen nem jelölt ki a  Székelyföld számára más célt, más utat senki, amelytől el lehetne térni, mi több, a magyar szervezetek között teljes az egyetértés arra vonatkozóan, hogy a Székelyföldet megilleti az autonómia” – szerepel a testület elnökének közleményében, amely emlékeztet arra, hogy az SZNT már 2007-ben eldöntötte, élni kíván a Székelyföld javára, a területi autonómia előmozdítása céljából az uniós polgári kezdeményezés lehetőségével.
Izsák hangsúlyozza: szervezete szövetségeseket és partnereket keres, és kész az együttműködésre mindenkivel, „beleértve Tőkés László pártját is”, ám ennek előfeltétele az érdemi javaslat, a tartalmi kérdésekkel foglalkozó műhelymunka.
Krónika (Kolozsvár)

Különutasként vagy közösen?
Magyar–magyar vita az európai polgári kezdeményezés kapcsán
A múlt hét végén Tőkés László EP-képviselő, a KMAT elnöke nyílt levélben fordult a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) tagjaihoz, melyben elérkezettnek véli az időt, hogy “Kárpát-medencei autonómiaküzdelmeinknek az európai polgári kezdeményezés révén új lendületet adjunk”. Ugyanis a Lisszaboni Szerződésben előírt, legkevesebb egymillió és legalább hét uniós tagországból származó állampolgár támogatását igénylő kezdeményezés az őshonos nemzeti közösségek és az általuk jelentős számban lakott régiók sajátos jogállásának az Európai Unió szintjén történő rendezését igényelné az Európai Bizottságtól.
Bár úgy gondolja, hogy “az Európai Unió iránt kisebbségpolitikai, illetve magyar érdekvédelmi szempontból vérmes reményeket nemigen táplálhatunk, a polgári kezdeményezés ezen a téren is előrelépést hozhat”. Ennek előfeltétele azonban, jelenti ki, a Kárpát-medencei magyar összefogás, ezért a magyar szervezeteknek szorosan együttműködve erről a közös alapról kell kiindulniuk.
”A különutas kezdeményezések kölcsönösen gyengíthetik vagy éppenséggel kiolthatják egymást.(…) Legyen szó akár az SZNT-ről, akár az RMDSZ-ről, senki sem engedheti meg magának, hogy mégoly kiválónak ígérkező önös elképzeléseivel és terveivel is közös nemzeti céljaink eredményességét veszélyeztesse vagy sikerét kockáztassa” – olvasható a Tőkés László által jegyzett közleményben, amelyben egyúttal a KMAT azonnali összehívását kezdeményezi.
A Népújság a Tőkés László által említett két szervezet vezetőit kérdezte.
Tévedésben vannak
Izsák Balázs, az SZNT elnöke a következőket nyilatkozta: – Azt hiszem, hogy nagyon sok félreértést kell tisztázni az uniós kezdeményezéssel kapcsolatban. Az uniós kezdeményezés a polgárok lehetősége, hogy közvetlenül bekapcsolódjanak az uniós jogalkotásba. Ezzel a lehetőséggel az európai parlamenti képviselők rendelkeztek eddig is. Tehát Tőkés Lászlónak, Winkler Gyulának, az RMDSZ európai parlamenti képviselőinek módja és lehetősége volt eddig is uniós szintű jogi aktust kezdeményezni. Ez a lehetőség, amelyet a Lisszaboni Szerződés felkínál, közvetlenül a polgároknak szól, nekünk, a köznépnek. Úgy érzem, hogy ők féltékenységből, attól félve, hogy egy, az állampolgárok részéről érkező kezdeményezésből az derülhet ki, vagy úgy érezhetik sokan, hogy ők valamit elmulasztottak, nem tettek meg, megpróbálnak ennek is az élére állni, hogy itt is ők legyenek láthatóak, hogy ezt is ők csinálják. De ez nem nekik szól. Tévedésben vannak. A Székely Nemzeti Tanács pedig nem különutas. A Székely Nemzeti Tanács megalakulása óta azt az utat járja, amelyiket kell: a helyes utat. A székelység közképviselete vagyunk, mi a véleményünket, az akaratunkat megjelenítjük a médiában, a közéletben, és meg akarjuk jeleníteni az Európai Parlament előtt is, az Európai Unió szervezeteiben. Erre lehetőségünk van, és ezzel élni fogunk. Nem fogják tőlünk elvenni ezt a lehetőséget.
Nem lehet csak a magyarokra vagy csak a székelyekre kiélezni ezt a kérdést
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kijelentette: – Furcsának tartom Tőkés László megközelítését. Ha már különutasságról beszél, miért nem saját magát nevezi meg ebben a szerepben, miért képzeli azt, hogy mindenki más, aki nem sorakozik fel mögé, az különutas? De érdemben válaszolva a kérdésre: az RMDSZ a tavaly áprilisi Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén fogadta el az első olyan határozatot, amely éppen erre vonatkozik, vagyis, hogy egy olyan kisebbségi kerettörvényt fogadjunk el az Európai Unió szintjén, amely több jogot tartalmaz, mint amivel jelenleg rendelkezünk mi, romániai magyarok. Úgy vélem, ha nem az a célunk, hogy nagyokat mondjunk, akkor be kell vonjuk az összes európai kisebbséget ebbe a folyamatba. Éppen ezért megkerestük az Európai Nemzetek Föderális Unióját (FUEN), amely több mint 60 kisebbségi szervezetet tömörít, és felvállalja ezt az ügyet, képviseli, hogy az európai kisebbségek számára elfogadandó kezdeményezések érdekében aláírásokat lehessen gyűjteni és élni lehessen ezzel az európai állampolgári kezdeményezéssel. Mi úgy gondoljuk, hogy nem lehet csak a magyarokra vagy csak a székelyekre kiélezni ezt a kérdést. A többi európai kisebbséget is fel kell sorakoztatni. Csak így tudunk sikerre jutni. A napokban (ma és holnap sz. m.) van Brüsszelben egy ezzel kapcsolatos tanácskozás, amelyen a román kormányt a kisebbségi hivatal vezetője, Markó Attila képviseli, és pontosan áttekintik, milyen tennivalók vannak annak érdekében, hogy el tudjuk indítani ezt a kezdeményezést. Nagyon jónak tartom, hogy Tőkés László úgy gondolja, hogy a KMAT is fel tud sorakozni e mögé a kezdeményezés mögé, és február 3-ra összehívta a KMAT-ülést, amelyre mi elmegyünk és fenntartjuk majd az álláspontunkat. És teljes mértékben igaza van Tőkés Lászlónak abban, hogy összefogásra van szükség, mert különben nem fogunk eredményeket elérni.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

K Ö Z LE M É N Y
Nehéz lesz sikert elérnünk, de nem szabad minimalistának lennünk
2012. január 25-én, Brüsszelben, az Európai Parlament székhelyén került sor arra a kerekasztal-megbeszélésre, melyet az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója, (FUEN) szervezett az Európai Polgári Kezdeményezésről. Amint az ismeretes, ez utóbbi bevezetésével, a 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés jogi keretet teremt arra, hogy uniós polgárok, egymillió aláírás összegyűjtésével, jogalkotási folyamat beindítását kezdeményezzék az Európai Bizottságnál.
A Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (Minority Intergroup) társelnöki minőségében Tabajdi Csaba EP-képviselő nyitotta meg a tanácskozást. Mint mondotta, a Polgári Kezdeményezés, egy olyan folyamatot indíthat el, amely az Európa Tanácshoz hasonlóan, az Unióban is közös kisebbségvédelmi rendszer kialakítását eredményezheti. Egy jól megfogalmazott, széles körű európai támogatással rendelkező kezdeményezést, az általa vezetett munkacsoport is támogatni fog, mondotta.
A házigazda, ülésvezető szerepét is betöltő Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő azzal folytatta, hogy a gazdasági válság különösképpen kiszolgáltatottá teszi a nemzeti közösségeket és üdvözölte azt, hogy, a FUEN szorosabb kapcsolatot kíván kiépíteni az Európai Parlament tagjaival. A kérdés az, hogy megtalálható-e az a közös nevező, amely európai koalíciót teremthet egy sikeres aláírásgyűjtés érdekében. Ezután asszisztensének, Vincze Lórántnak, az RMDSZ külügyi titkárának adta meg a szót, aki a Polgári Kezdeményezés eljárásjogi részleteit mutatta be. Jan Diedrichsen FUEN-igazgató, miután bemutatta az általa képviselt szervezetet, tudatta hogy, vezetőségi tagjaik egyöntetűen támogatják az aláírásgyűjtést az uniós szintű kisebbségvédelem megteremtése érdekében. Markó Attila, a román kormány kisebbségügyi államtitkára azt mondta, hogy noha az őshonos nemzeti közösségek ügye “nem jelent problémát”, mindazáltal, hogyha a Lisszaboni Szerződés értéknek nevezi a nemzeti kisebbségek létét, közös európai felelősségvállalásra van szükség azok védelmében.
Hozzászólása elején Tőkés László EP-képviselő üdvözölte a FUEN jelenlévő vezetőit, visszaemlékezve arra, hogy 1996-ban Temesváron tartották a szervezet kongresszusát. A Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács nevében üdvözölte a kezdeményezést, a KMAT tavaly márciusban meghozott döntését idézte fel, amelyben a más európai közösségekkel közösen indítandó, európai szintű polgári kezdeményezésről határozott. “Az európai közösségeknek szolidárisaknak kell lenniük egymással. Valóban közös nevezőt kellene találniuk, ugyanakkor azonban nem szabad minimalistának lennünk. Több tagállam azt állítja, példaszerűen megoldották a kérdést, holott az őshonos nemzeti közösségek ügye a népszámlálások riasztó adatainak fényében is súlyos problémát jelent. Finnország, Dél-Tirol, Katalónia példája, mint pozitív európai gyakorlat, azt támasztja alá, hogy az önrendelkezési jog európai érték. Ugyanakkor az Unió szintjén dicséretes módon elfogadott Roma Stratégia olyan előzményt jelent, amelyet hasznosítani lehet. A FUEN által képviselt szervezeteket mindenképpen szövetségeseinknek tekintjük” – mondotta erdélyi képviselőnk.
Mészáros Alajos és Bauer Edit felvidéki EP-képviselők a közösen megfogalmazandó szöveg nehézségeire hívták fel a figyelmet, míg Herbert Dorfmann dél-tiroli német képviselő azt hangsúlyozta, hogy nem annyira az aláírások összegyűjtése jelent majd sikert, hanem az, hogyha az Európai Bizottság jogalkotási eljárást kezdeményez az ügyben.
Szilágyi Zsolt, Tőkés László brüsszeli kabinetfőnöke arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács vezetői jövő héten tanácskozást tartanak, és remélik, hogy közös álláspont kialakításával segítik elő a folyamat beindítását. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Andreas Gross neve által fémjelzett, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 2003-ban elfogadott jelentés az autonómia-formákat konfliktus-megelőző eszköznek nevezi, és kifejezetten ajánlja alkalmazásukat. A nemzetközi szervezetek ilyen irányú dokumentumait irányadónak tekinthetjük a kezdeményezés megfogalmazásának folyamatában. Nagyon nehéz lesz mindenki számára elfogadható szöveget alkotni, és sikeres aláírásgyűjtés esetén sem biztos, hogy a Bizottság jogszabályt fog alkotni, de a folyamat elindul – zárta mondanivalóját.
Winkler Gyula EP-képviselő azzal rekesztette be a tanácskozást, hogy a maximalizmus kudarcot eredményezhet, az viszont világos, hogy a nemzeti közösségek védelme nem tekinthető kizárólag tagállami kompetenciának. Majd, a siker érdekében, – egyetértve Tőkés László javaslatával – ő is a minél szélesebb koalíció megteremtését hangsúlyozta.
Brüsszel, 2012. január 26.
Tőkés László
EP-alelnök
Sajtóirodája

Európai Polgári Kezdeményezés – Már az elején széthúznak a magyarok?
Idéntől lehet élni az Európai Polgári Kezdeményezéssel, melynek eredményeként az Unió állampolgárai is kérvényezhetnek a Bizottságtól jogalkotást – meghatározott feltételek mellett.
A határon túli magyar szervezetek természetesen kapva kapnak az alkalmon, hogy európai szintű kisebbségvédelmi biztosítékot csikarjanak ki az EU-ból: Tőkés László a Kárpát-medencei Autonómia Tanács azonnali összehívását kezdeményezte az ügyben, a Székely Nemzeti Tanács Dél-Tirolban próbálkozik a potenciális szövetségesek megnyerésével, az RMDSZ-es EP-képviselő, Winkler Gyula pedig a Federal Union of European Nationalities (FUEN) vezetőit invitálta közös gondolkodásra és együttműködésre. De vajon hova fog vezetni a három külön utas szervezkedés?
Európai Polgári Kezdeményezés – a polgárok jogalkotási lehetősége
2012. április 1-étől megnyílik a lehetőség, hogy a Lisszaboni Szerződés által életre hívott Európai Polgári Kezdeményezéssel éljenek az Unió állampolgárai, vagyis arra, hogy egymillió európai polgár kérje a Bizottságtól, hogy a testület jogi keretet alkosson bizonyos kérdések rendezésére. A határon túli magyar kisebbségek önrendelkezéséhez, kisebbségi jogainak európai törvényi szintű szavatolásához az ECI nagyszerű lehetőséget teremt, így egyértelmű, hogy a határon túli magyar politikusok élni kívánnak az alkalommal. Nem mindegy azonban, hogy hogyan fog ez megtörténni. Nézzen szét az EU fővárosában!
Az Európai Polgári Kezdeményezés „játékszabálya” a következő: kezdeményezést olyan polgári bizottság szervezhet, amely legalább 7 olyan személyből áll, akik legalább 7 különböző tagállamban rendelkeznek lakóhellyel. A kezdeményezést az EU legalább 7 tagállamában legalább egymillió polgárnak kell támogatnia (aláírásával ellátnia).
A kérelem ezután befut a Bizottsághoz, aminek három hónap áll rendelkezésére, hogy döntsön a kérelem sorsáról, azaz, hogy kíván-e lépéseket tenni az ügyben, és ha igen, milyen formában.
Az ECI látszólag tehát nem egy bonyolult eljárás, és célja egyértelműen az, hogy az uniós jogalkotásba bevonja az állampolgárokat. Azonban több buktatót is rejt magában a dolog, elsőként is azt, hogy minimálisan hét országban szükséges megszervezni az együttműködést az ügy érdekében. Ez azt is jelenti, hogy bármilyen céllal is kezdeményezünk egy törvényalkotást (a határon túli magyarok esetében nyilván a nemzeti érdek a motiváló erő), a kérvényt univerzális jelleggel kell „eladni”, és olyan formában kell megfogalmazni, amelyet egész Európa saját érdekének tud tekinteni. Megfontolt, kidolgozott stratégiára van tehát szükség ahhoz, hogy egy – estünkben – kisebbségjogi törvényalkotási kérelmet sikerre vigyünk, amihez természetesen nélkülözhetetlenek a szövetségesek.
A magyarok nem szövetkeznek egymással?
Ennek a logikus következtetésnek ellentmondanak az utóbbi napok sajtóhírei: Tőkés László a KMAT összehívásával, az SZNT a dél-tiroliakkal, az RDMSZ pedig a FUEN-nel próbál „rászervezni” a másik kettő szervezésére. Vagy hát ki tudja ki kire... „Jó magyar szokás szerint” összefogás, összehangolt munka helyett mindenki járja a maga útját, azzal érvelve, hogy a másik törekvése hiteltelen. Szemezgessünk a nyilatkozatokból:
Tőkés: „Egymással összefogva és szorosan együttműködve erről a közös alapról kell kiindulnunk. A különutas kezdeményezések ellenben kölcsönösen gyengíthetik vagy éppenséggel kiolthatják egymást... legyen szó akár az SZNT-ről, akár az RMDSZ-ről, senki sem engedheti meg magának, hogy önös elképzeléseivel és terveivel a közös nemzeti célok eredményességét veszélyeztesse.”
Izsák Balázs (SZNT): „...a székely nép autonómiatörekvésének közképviseleteként, önálló testületként az SZNT nem fogadhat el alárendeltséget sem egyének, sem testületek részéről. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Tőkés László különutasnak nevezi az SZNT-t, holott az út, amelyen közel egy évtizede jár a székelyek közképviselete, nem külön út, hanem a „helyes út”. Az uniós kezdeményezés a polgárok lehetősége, hogy közvetlenül bekapcsolódjanak az uniós jogalkotásba. Ezzel a lehetőséggel az európai parlamenti képviselők rendelkeztek eddig is... Úgy érzem, hogy ők féltékenységből megpróbálnak ennek is az élére állni, hogy itt is ők legyenek láthatóak. De nem fogják tőlünk elvenni ezt a lehetőséget.
Kovács Péter, RMDSZ: „Furcsának tartom Tőkés László megközelítését. Ha már különutasságról beszél, miért nem saját magát nevezi meg ebben a szerepben, miért képzeli azt, hogy mindenki más, aki nem sorakozik fel mögé, az különutas? Úgy vélem, ha nem az a célunk, hogy nagyokat mondjunk, akkor be kell vonjuk az összes európai kisebbséget ebbe a folyamatba. Éppen ezért megkerestük az Európai Nemzetek Föderális Unióját (FUEN), amely több mint 60 kisebbségi szervezetet tömörít, és felvállalja ezt az ügyet, képviseli, hogy az európai kisebbségek számára elfogadandó kezdeményezések érdekében aláírásokat lehessen gyűjteni és élni lehessen ezzel az európai állampolgári kezdeményezéssel. Mi úgy gondoljuk, hogy nem lehet csak a magyarokra vagy csak a székelyekre kiélezni ezt a kérdést. Csak így tudunk sikerre jutni.”
Jelenlegi állás szerint az RMDSZ taktikája tűnik célravezetőnek, hiszen a FUEN Európa 32 országának 86 kisebbségvédelmi szervezetének ernyőszerveként működik, s így valószínűleg könnyebben meg tudja szervezni az aláírásgyűjtési akciót, mint a nulláról induló KMAT vagy a Székely Nemzeti Tanács (persze hozzá kell tenni, hogy a KMAT-nak tagjai a Kárpát-medence országainak magyar autonomista szervezetei, taglétszáma viszont meg sem közelíti a FUEN-ét). Mindezzel együtt viszont azt is számításba kell venni, hogy a közös nevező megtalálása, vagyis egy közös indítvány beterjesztése nem lesz egyszerű feladat az RMDSZ és „szövetségesei” számára.
Messze vagyunk még attól, hogy egy magyar részről esetlegesen elindított polgári kezdeményezés sikerességét latolgassuk, egyet azonban már most leszögezhetünk: a magyar-magyar szembenállás már a kezdeteket megmérgezi, s Tőkés Lászlónak igaza lehet, hiszen a széthúzás elriaszthatja a potenciális szövetségeseket.
kitekinto.hu
Erdély.ma

Feltámasztani az erdélyi magyar párbeszédet!
Kolozsváron az unitárius egyház tanácstermében tartotta meg pénteken első ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) új országos elnöksége, szombaton pedig az új választmány gyűlésezett.
A tanácskozást követően Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke a sajtónak elmondta, hogy szervezési, ügyrendi kérdéseket tárgyaltak meg. A tevékenységük a következő szakbizottságok keretében szerveződik és zajlik majd: nemzetpolitikai, egyházi, szociális- és népegészségügyi, sport és ifjúsági, gazdasági, kulturális, környezetvédelmi, oktatási és média.
A választmány tagjai: az országos elnökség, a területi elnökök, a szakbizottsági elnökök, valamint egy-egy roma, illetve csángó kérdésekkel megbízott tisztségviselő.
Tőkés László elnök helyzetértékelő beszédét idézte, amelyben, többek között, nagy eredményként értékelte a demokrácia központok beindítását, és azt, hogy az EMNT a plurális nemzeti egység építésébe kezdett. Véleménye szerint az RMDSZ a nemzeti közszolgálat és a politikum összefonásával korlátozta az autonóm törekvés kibontakozását. Ezért fontos, hogy az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kiegészíti egymást. Tőkés László kudarcként értékelte, hogy tavaly nem sikerült folytatni az elkezdett erdélyi magyar párbeszédet, amelynek feltámasztására szólította fel az összes politikai szereplőt.
Az EMNT elnöke példaértékű országos ügynek tekinti a marosvásárhelyi helyhatósági választást, ezért szorgalmazza, hogy a közös magyar jelölt indítása érdekében a felek egy héten belül kössenek koalíciós megállapodást. „Nincs helye az önállóskodásnak” – mondta Tőkés, hozzáfűzve: a gondolatot különben a magyar kormány is támogatja. Ezt kell tudatosítani mindenkiben, legközelebb, például február 3-án, Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Autonóm Tanács ülésén – szögezte le Tőkés
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)

KMAT-ülés – Tőkés: konstruktív tanácskozás a polgári kezdeményezésről
Konstruktívnak értékelte a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki budapesti ülését Tőkés László elnök, a tanácskozás fő témája a kisebbségi jogok ügyében indítandó polgári kezdeményezés volt.
Tőkés László az ülés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: ahhoz, hogy ezzel az eszközzel élni tudjanak, legalább egymillió aláírásra van szükség.
Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió ne utalja kizárólag tagállami hatáskörbe a kisebbségi jogokat – hangsúlyozta. Ennek jogi keretét szeretnék megteremteni, és ennek érdekében “jogalkotásra késztetni” az unió illetékes testületét.
Kiemelte: össznemzeti összefogásra van szükség, ha valamikor, most az kell, hogy a pártpolitikai szint fölé emeljék ezt a nemzeti ügyet.
Az MTI kérdésére elmondta, a kezdeményezés bejegyzése után húsz hónap alatt kell az aláírásokat összegyűjteni.
Ideális esetben a regisztrációs kérelem benyújtása április 1-től történhet meg, ezután két hónap a regisztrációs idő, majd, ha pozitív döntés születik elindulhat az aláírások gyűjtése.
Tőkés László azt mondta, hogy számítanak az európai kisebbségekre és a civil szervezetekre is.
Az Európai Bizottság elé azután kerülhet a kérdés, ha a tagországok igazolták az aláírások érvényességét. Azonban még ekkor is elutasíthatják a jogalkotás megindítását – mondta, hozzátéve, többéves folyamatról van szó.
Felidézte: tavaly márciusban határoztak úgy, hogy a polgári kezdeményezés eszközével élni kívánnak, és novemberben, miután találkoztak Schmitt Pál államfővel, megerősítették elhatározásukat.
Tőkés László elmondta, hogy a pénteki ülésen szakmai bizottság megalakításáról döntöttek, amely egyezteti a polgári kezdeményezésről eddig kialakított elképzeléseket. Javaslatot fogalmazott meg a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is – jelezte. A szakmai testület – amelynek élére Gál Kinga (Fidesz) EP-képviselőt kérik fel – március 31-ig készíti el a témában jelentését.
A KMAT elnöke hozzátette: a tanácskozáson Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a magyar kormány támogatni tudja a kezdeményezést, abban az esetben, ha az valóban szakmailag megalapozott, és igazi polgári jelleget ölt. A politikai szféra nem avatkozhat be a folyamatba, és erre minden lehetőség adott – jelezte Tőkés László.
Mécs László, a KMAT főtitkára elmondta: a tanács ülésén egyhangúlag döntöttek arról is, hogy felveszik tagjaik sorába a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsát.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség javaslatára támogatták azt az elképzelést, hogy Ukrajnában létesüljön önálló magyar választási körzet, amely tömbbe foglalja a kárpátaljai magyarságot.
MTI

Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács
Konstruktívnak értékelte a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki budapesti ülését Tőkés László elnök, a tanácskozás fő témája a kisebbségi jogok ügyében indítandó polgári kezdeményezés volt. Tőkés László elmondta: ahhoz, hogy ezzel az eszközzel élni tudjanak, legalább egymillió aláírásra van szükség. Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió ne utalja kizárólag tagállami hatáskörbe a kisebbségi jogokat – hangsúlyozta.
Ennek jogi keretét szeretnék megteremteni, és ennek érdekében „jogalkotásra késztetni” az Unió illetékes testületét.
Kiemelte: össznemzeti összefogásra van szükség, ha valamikor, most az kell, hogy a pártpolitikai szint fölé emeljék ezt a nemzeti ügyet. Az MTI kérdésére elmondta, a kezdeményezés bejegyzése után húsz hónap alatt kell az aláírásokat összegyűjteni. Ideális esetben a regisztrációs kérelem benyújtása április 1-jétől történhet meg, ezután két hónap a regisztrációs idő, majd, ha pozitív döntés születik elindulhat az aláírások gyűjtése. Tőkés László azt mondta, hogy számítanak az európai kisebbségekre és a civil szervezetekre is. Az Európai Bizottság elé azután kerülhet a kérdés, ha a tagországok igazolták az aláírások érvényességét.
Azonban még ekkor is elutasíthatják a jogalkotás megindítását – mondta, hozzátéve, többéves folyamatról van szó. Felidézte: tavaly márciusban határoztak úgy, hogy a polgári kezdeményezés eszközével élni kívánnak, és novemberben, miután találkoztak Schmitt Pál államfővel, megerősítették elhatározásukat. Tőkés elmondta, hogy a pénteki ülésen szakmai bizottság megalakításáról döntöttek, amely egyezteti a polgári kezdeményezésről eddig kialakított elképzeléseket. Javaslatot fogalmazott meg a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is – jelezte. A szakmai testület – amelynek élére Gál Kinga (Fidesz) EP-képviselőt kérik fel – március 31-éig készíti el jelentését a témában.
A KMAT elnöke hozzátette: a tanácskozáson Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a magyar kormány támogatni tudja a kezdeményezést abban az esetben, ha az valóban szakmailag megalapozott, és igazi polgári jelleget ölt. A politikai szféra nem avatkozhat be a folyamatba, és erre minden lehetőség adott – jelezte Tőkés László. Mécs László, a KMAT főtitkára elmondta: a tanács ülésén egyhangúlag döntöttek arról is, hogy felveszik tagjaik sorába a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsát. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség javaslatára támogatták azt az elképzelést, hogy Ukrajnában létesüljön önálló magyar választási körzet, amely tömbbe foglalja a kárpátaljai magyarságot.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

Konstruktív” volt a KMAT ülése
„Szolidáris polgári kezdeményezéssel lehetőségünk van arra, hogy felhívjuk az Európai Unió figyelmét az őshonos nemzeti kisebbségekre, a felaprózott törekvések viszont a kisebbségi közösségekben és az európai közvéleményben is zavart keltenek” – hangsúlyozta a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) hétvégi, budapesti ülésén Winkler Gyula.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselője emlékeztette a résztvevőket, hogy a két héttel korábbi, Brüsszelben szervezett kerekasztal-megbeszélésen a kisebbségi szervezetek képviselői által megfogalmazott legnagyobb aggodalom a kezdeményezés sikerére vonatkozott. Többen elmondták, nem szeretnék, hogy az európai kezdeményezés valamilyen szakaszban kudarccal végződjék.
Winkler Gyula ismertette az RMDSZ által szorgalmazott kisebbségi tematikájú európai állampolgári kezdeményezés előtörténetét. Mint az európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, az RMDSZ – amelyhez csatlakozott az Európai Nemzetiségek Föderális Uniója (FUEN) – már tizennégy hónappal ezelőtt megkezdte a munkát a kezdeményezés előkészítésére, felismerte az eszközben rejlő lehetőséget.
Tőkés László, a testület elnöke konstruktívnak nevezte a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülését, melynek fő témája a kisebbségi jogok ügyében indítandó polgári kezdeményezés volt. Tőkés az ülés után elmondta: ahhoz, hogy ezzel az eszközzel élni tudjanak, legalább egymillió aláírásra van szükség. Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió ne utalja kizárólag tagállami hatáskörbe a kisebbségi jogokat – hangsúlyozta Tőkés László. Mint kifejtette, ennek érdekében szeretnék „jogalkotásra késztetni” az unió illetékes testületét. A KMAT elnöke megerősítette: össznemzeti összefogásra van szükség; „ha valamikor, most az kell, hogy a pártpolitikai szint fölé emeljék ezt a nemzeti ügyet”.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Gyújtópontban – Európai polgári kezdeményezéssel – erdélyi célokért
Tavaly február 16-án az Európai Parlament (EP) és az Európa Tanács (ET) rendeletet fogadott el az európai polgári kezdeményezésről, amely 2012 áprilisától válik alkalmazhatóvá. Ez lendületet adott azoknak az erdélyi magyar elképzeléseknek, amelyek az uniós joganyagon keresztül kívánnak eredményeket elérni az erdélyi magyarság jogállásának javításában. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) már 2011 március elején kihelyezett brüsszeli ülésén felvetette az európai szintű polgári kezdeményezés, mint érdekérvényesítő eszköz gondolatát.
Ezt követően Tőkés László több felhívásban is az összefogás fontosságáról beszélt a közösen kidolgozandó kezdeményezés érdekében. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) 2011. április 3-án határozott egy olyan munkacsoport létesítéséről, amely uniós kisebbségi keretszabályozás elfogadtatását kezdeményezné a közvetlen demokrácia ezen eszközével. Az RMDSZ az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójával (FUEN) való közös fellépést tekinti célravezetőnek, ennek érdekében 2012. január 25-én tanácskozást szervezett Brüsszelben.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2011. június 3-án arról határozott, hogy a „sajátos regionális vagy nemzeti identitású közösségei önrendelkezési joga” érvényesüléséért szükséges európai polgári kezdeményezést indítani, majd 2011. november 19-én az indítvány uniós nyilvántartásba vételéről is kiadott egy határozatot. Értelmezésében az érintett régiók elsősorban „nemzeti régiók”.
Úgyszintén megemlíthető Tőkés László 2011. október 20-án a Globális Kerekasztalon tett javaslata, amely az európai Strukturális Alapok sorában egy újabb alap, az Európai Lokális és Regionális Kultúrák Alapjának a létesítésére vonatkozott. Ennek kimondott célja az európai kultúra sokszínűségének területi alapon való megőrzése, különös tekintettel a kisebbségi és regionális kultúrák fenntartására.
A polgári kezdeményezés jogi-eljárási kerete
Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés kötötte ki első ízben, éspedig a következőképpen: „legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség” (az Európai Unióról szóló szerződés – a továbbiakban: EUSZ ).
A rendelet szerint:
– Kezdeményezést olyan polgári bizottság szervezhet, amely legalább hét olyan személyből áll, akik legalább hét különböző tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, és ha köztük európai parlamenti képviselők vannak, akkor ők nem számíthatók be a taglétszámba.
– A kezdeményezést az EU hét vagy több tagállamában (a tagállamok legalább egynegyedéből) legalább egymillió uniós polgárnak kell támogatnia ún. támogató nyilatkozatok formájában. A tagállamonkénti legalacsonyabb támogatói szám az adott ország európai parlamenti képviselők arányának függvénye.
– A támogatói nyilatkozatok gyűjtése előtt a szervezőknek kérelmezniük kell a kezdeményezés nyilvántartásba vételét az EU valamelyik hivatalos nyelvén, az EB által létrehozott on-line nyilvántartási rendszerben. Az így bejegyzett kérelemre az EB-nek két hónapon belül válaszolnia kell, és elutasíthatja a kérelem bejegyzését, amennyiben fennáll a következő helyzetek valamelyike: a) a polgári bizottság összetétele nem felel meg a szabályokban előírtaknak; b) a kért jogi aktusra irányuló javaslat benyújtása nyilvánvalóan kívül esik a bizottság hatáskörén; c) nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű; d) nyilvánvalóan ellentétes az uniós értékekkel.
A szervezők kérhetik, hogy az általuk javasolt kezdeményezés az EU más hivatalos nyelvein elkészített fordításai is nyilvántartásba kerüljenek.
– A nyilatkozatok gyűjtése papír- vagy elektronikus formátumban történik, a támogatási nyilatkozat mintáját a rendelet melléklete tartalmazza. A minták az egyes tagállamok rendelkezései szerint eltérőek lehetnek. A szervezőknek a javasolt kezdeményezés nyilvántartásától számítva egy év áll rendelkezésükre a nyilatkozatok összegyűjtésére. Az on-line-gyűjtéshez az EB szoftvert bocsát majd a szervezők rendelkezésére, azonban a szervezőknek együtt kell működniük megfelelő nemzeti hatósággal, mely igazolja rendszerük megfelelőségét.
A támogató nyilatkozatok ellenőrzését és igazolását az egyes országok illetékes hatóságai végzik el, ezeknek három hónapon belül kell kiállítaniuk az igazolást az érvényes nyilatkozatok számáról.
– Mindezek után a kezdeményezők érdemi vizsgálatra és döntésre nyújthatják be kezdeményezésük a Bizottsághoz, amelynek szintén három hónap áll a rendelkezésére, hogy eldöntse, miként kíván eljárni az ügyben. A döntéshez fogadja a kezdeményező szervezőket, akik magyarázatokat fűzhetnek kezdeményezésükhöz. A szervezőknek arra is lehetőségük van, hogy az Európai Parlamentben közmeghallgatáson mutassák be javaslatukat. A Bizottság – megindokolt döntéssel – lényegében három lehetőség közül választhat: a) új jogszabályt javasol; b) hatástanulmányt készíttet; c) nem hoz intézkedést. Ha új jogszabályt javasol, azt az EU kormányai és az Európai Parlament elé kell terjesztenie. Amennyiben úgy dönt, hogy nem hoz semmilyen intézkedést a polgári kezdeményezés nyomán, azt is egyértelműen indokolnia kell, viszont az általa készített, a kezdeményezés tartalmára vonatkozó politikai elemzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
– Fontos részlete e folyamatnak a finanszírozás átláthatósága. A szervezőknek naprakész tájékoztatást kell nyújtaniuk a felhasznált finanszírozási forrásokról.
Lehetséges tárgya és az eddigi erdélyi javaslatok
A polgári kezdeményezésről szóló uniós rendelet a kezdeményezések lehetséges tárgyául azokat a jogi aktusokat nevezi meg, amelyeknek indítványozója az EB lehet.
Az RMDSZ még kidolgozatlan, de a FUEN keretében tervezett indítványa az „európai kisebbségi keretszabályozás” terve tűnik e nézőpontból a legnehezebben kivitelezhetőnek. Ez ugyanis több területet érint, és ezzel túlmegy azokon a kompetenciákon, amelyekkel az EB egyes szakpolitikai területeken, a nemzeti hatóságokkal különböző mértékben osztozva rendelkezik. Innen tekintve az esetleg mégis elérhető keretszabályozás oly keveset nyújtana, hogy az alatta maradna a legtöbb nemzeti kisebbség által a saját országuk törvényhozásában elért lehetőségeknél és jogoknál.
Ha azonban a keretszabályozás helyett a kezdeményezés az EU működéséről szóló szerződés – a továbbiakban: EUSZM – 167. cikkére alapoz, akkor ez – a kultúra tágan értelmezett fogalmára alapozva – inkább lehetővé teszi néhány olyan „ajánlás” megfogalmazását, amelyek tiszteletben tartják a „nemzeti és regionális sokszínűséget”, és a „nem kereskedelmi jellegű kulturális cserék” uniós támogatása kiegészítheti a kisebbségek határon átnyúló támogatását. Itt fontos hivatkozási alap lehet az EP állásfoglalása a kisebbségek védelméről és a megkülönböztetés elleni politikákról a bővítés utáni Európában.
Az SZNT javaslata a „régió” fogalmát az őshonos közösségek által lakott földrajzi terület, majd az ennek megfelelő sajátos státusú régió fogalmaként használja, ez azonban nem azonos a „területi egységek” (territorial units) azon fogalmával, amelyekre az EU területi-regionális politikáját alapozza. Az EUMSZ 4. cikkelye 2. bekezdése szerint a „területi kohézió” az EU és a tagállamok között megosztott hatáskör. Ez gyakorlatilag úgy valósul meg, hogy miközben a területi közigazgatás rendszerének kialakítása nemzeti hatáskör, a területi kohéziós politika eszközeiként alakított területi egységek alakításába már az EU is beviszi a maga normatív szempontjait a NUTS rendszer révén. A tagállam azonban saját hatáskörben eldöntheti, hogy a területi kohézió eszközeit (Romániában a „fejlesztési régiók” tartoznak ebbe) milyen mértékben építi be a területi-közigazgatási rendszerébe. Minthogy az SZNT sajátos jogállású régió, közigazgatási területi egység kialakítását javasolta, és ez tagállami hatáskör, az EB nem javasolhat jogi aktust erre vonatkozóan, következésképpen európai polgári kezdeményezés tárgya sem lehet.
Mindazonáltal elképzelhető a területi-kohéziós politika olyan átalakítása, amely ösztönzi azoknak a területi-közigazgatási egységeknek a kialakítását, amelyeknek lakói elsősorban az őshonos kisebbségek. Ezt támogató javaslatok lehetnek:
1) A NUTS-rendszer olyan átalakítása, amelyben a NUTS 2 és NUTS 3 szintű területi fejlesztési egységek kialakításánál a tagállamok vegyék figyelembe az illető terület kulturális-nyelvi sajátosságait.
2) Az előbbi területi egységek kialakítását nagyban ösztönözné, ha a kohéziós alapok rendszerébe az EU beépítene olyan sajátos alapokat, amelyek a sajátos kulturális adottságokkal rendelkező területi egységek különös kultúrájának a fenntartását segítené.
Amennyiben a területi-kohéziós politika eszközrendszerét, az ennek megfelelő területi egységek kialakítását sikerül a nemzeti és őshonos kisebbségek létével számoló módon átalakítani, újabb kérdések is felmerülnek. Például: hogyan alakítható ki olyan kritériumrendszer, amelynek segítségével meghatározható, hogy mely területi egységek tarthatnak igényt a sajátos uniós kulturális támogatásra? Elegendő-e e területek demográfiai-statisztikai leírása, vagy speciális intézményi feltételek is szükségesek lehetnek? Például, ha az illető területen (vagy területeken) a kisebbség kulturális autonómiával rendelkezik, akkor azok miképp válhatnak a támogatások címzettjévé? A kulturális autonómia létezésének támogatási feltétellé tétele ösztönző lehet a tagállamok vagy azok közigazgatási régiói számára, hogy elősegítsék az ilyen kisebbségi kulturális autonómiák létesülését, mert annak az egész terület kulturális fejlődésére kihatása lehet.
Látható tehát, hogy van lehetőség a sajátos közigazgatási régiók stratégiájának, valamint a kulturális autonómia előmozdításának kedvező, és ugyanakkor az európai szerződések keretébe illeszkedő, valamint az EB javaslattevő hatáskörébe sorolható kezdeményezések megfogalmazására.
Minthogy ehhez legalább hét állam polgárainak az együttműködésére van szükség, az erdélyi politikai szereplőknek kezdeményezőkként, az egymás közötti egyeztetésén túl további európai kisebbségi képviseletek és önkormányzatok egyetértő támogatását is meg kell szerezniük, ami elsősorban a polgári kezdeményezés tárgyának közös kialakítását jelenti.
Ezt azonban úgy is lehet érteni, hogy akár több közös tárgyú uniós polgári kezdeményezést is érdemes indítani. Minthogy teljesen új eszközről és az EB számára is teljesen új mérlegelési helyzetről van szó, érdemes egyszerre több esélyes kezdeményezést is indítani. Tehát egyeztetés és elemzés tárgyává kell tenni a következő kezdeményezések szimultán benyújtását: 1) uniós polgári kezdeményezés egy átfogóbb „európai kisebbségi keretszabályozás” megalkotásáért; 2) uniós polgári kezdeményezés az őshonos kisebbségek sajátos státusú régióinak kialakításáért; 3) uniós polgári kezdeményezés a területi-kohéziós politika olyan átalakításáért, amely a kisebbségek által lakott és a sajátos kultúrájú területek fejlesztéséhez külön forrásokat irányoz elő.
E kezdeményezések szervezői és támogatói csak részben fednék át egymást. Az 1. változat megfelelő kialakításában valóban fő partner lehet a FUEN, a 2. változathoz a támogatókat Európa erős etnoregionális önkormányzatai (Dél-Tirol, Katalónia stb.) nyújthatnának, a 3. változathoz pedig mindkét előbbi szereplőcsoport megnyerhető lenne talán.
Mindazonáltal egy sikeres kezdeményezésnek történelmi jelentősége lenne. Az EB asztalára tenné annak a több évtizedes problémacsomagnak az európai eszközökkel való kezelését, amelyet az első és második világháborús békerendszer hagyott Európára. Az EU tagállamaiban élő őshonos közösségek ügyét mindezidáig tagállami szinten kezelték az európai értékek nézőpontjából. Az őshonos nemzeti közösségek és népcsoportok, valamint azok tagjai számára biztosítandó európai minimum standard viszont nagymértékben hozzájárulna az Európa számára alapértéknek tekintett szociális kohézió és a gazdasági válságtól amúgy is sérülékeny társadalmi szolidaritás megerősítéséhez.
Következtetések:
1. Az európai polgári kezdeményezés kevesebb esélyt nyújt általános kisebbségi keretszabályozás elfogadtatására, azonban néhány – elsősorban kulturális területet érintő – elv jogi aktusba foglalása, valamint egy „best practices” jellegű ajánlás kidolgozása jó részcélja lehet egy ilyen kezdeményezésnek.
2. Hasonlóképpen kevés eséllyel kezdeményezhető olyan jogi aktus, amely a sajátos jogállású közigazgatási régiók közvetlen európai előírás alapján történő kialakítását tartalmazná.
3. Viszont van lehetőség a területi-kohéziós politika olyan módosítására, amely ösztönzően hatna olyan területi egységek kialakítására a NUTS rendszeren belül, amely számot vetne a területi egységek etnikai-kulturális jellegének megőrzésével.
4. Javasolható polgári kezdeményezés útján olyan, a strukturális alapokon keresztül megvalósuló támogatási rendszer, amely elsősorban a sajátos kisebbségi és regionális kultúrák fenntartására és fejlesztésére irányulna a területi fejlesztési rendszer átalakítása révén. Ebbe a rendszerbe eséllyel építhető be a kulturális autonómiák létrehozásának ösztönzése is.
5. A fentebbi lehetséges célok összeötvözése, az európai polgári kezdeményezés sikere mindenképpen nagyobb – ha lehet, nem csupán hét országra kiterjedő – nemzetközi együttműködést igényel. Ennek a stratégiai jelentőségét az adja, hogy a polgári kezdeményezés még sikertelensége esetén is alkalmas lehet arra, hogy a kérdést hangsúlyosabban megjelenítse az európai nyilvánosságban.
Szabadság (Kolozsvár)

Nemzetstratégiai érdek a közös fellépés
Bárhogy is forgatjuk a kérdést, az a demokrácia-felfogás, melyet magunkban dédelgettünk a Ceauşescu-kor keserű-savanyú kenyerét majszolva, a valóság fényében illúziónak bizonyult. Svájcot leszámítva olyan oligarchikus rendszerek uralkodnak minden országban, ahol az egyszerű embernek vajmi kevés befolyása van a politikai problémákra. Magyarán: nincs érdemi rálátása arra, hogy befizetett adója mire megy, közvetlen befolyása pedig végképp nincs erre, mint ahogy a társadalmi létkeret jogi szabályozásába sincs beleszólása. Nem csoda, hogy egyre többen fordulnak el a politikától. Sok esetben tüntetésekbe torkollik az állami döntéshozatalra való ráhatási kísérlet kilátástalansága. Kérdés, hogy miként viszonyuljunk azokhoz a szerény eszközökhöz, melyek biztosítva vannak az átlagpolgár számára a nemzeti sorsalakítás tekintetében. El lehet utasítani dacosan az egész rendszert s belső ellenállásba vonulni, emellett viszont azt is megtehetjük, hogy élünk a rendelkezésre álló szerény lehetőségekkel még akkor is, ha jogi szinten mindig be vannak építve buktatók és korlátok.
Hogy mennyire sikeres lehet egy bátor, helyzetteremtő civil kezdeményezés, a magyar állampolgárság kiterjesztésének ügye is szemlélteti. Mára a Fidesz politikusai is elismerik, hogy ebben az ügyben az első nagy lépés a 2004-es népszavazás volt. Tény, hogy e népszavazás tette politikai témává azt a kérdést, amit az Antall–Boross-kormány idején elfogadott balszerencsés szabályozás óta a politikum a fokozódó nyomás dacára sem akart kezelni. Nem a jelenlegi kormány érdemeit vitatom, ugyanakkor leszögezném, hogy ha nem lett volna megtartva ez a népszavazás, valamint ha a média nem karolta volna fel a legfontosabb nemzeti ügyről, a Kárpát-medence magyarságának etnikai hovatartozásáról szóló kérdést, akkor ma aligha fogadta volna el az Országgyűlés az állampolgárság kiterjesztéséről szóló törvényt. Mindez annak kapcsán válik jelentőssé, hogy 2012. április 1-jétől megnyílik a lehetőség, hogy az Unió polgárai éljenek a Lisszaboni Szerződés által szabályozott, ún. „európai polgári kezdeményezéssel”. Eme jogintézmény lehetővé teszi, hogy egymillió európai polgár kérje a Bizottságtól, hogy a testület jogilag szabályozzon egy adott témakört. Legkevesebb 7 különböző tagállamban élő legkevesebb 7 állampolgár kezdeményezheti a Bizottsági szabályozást, a kezdeményezést az EU legalább 7 tagállamában legkevesebb egymillió polgárnak kell szignálnia. Ugyanakkor a Bizottság dönti el, hogy kíván-e lépéseket tenni az ügyben, és ha igen, milyen formában. Erre egyébként három hónap áll a rendelkezésére. Elég nyilvánvaló, hogy ily módon közvetlen eredményre – mint amilyen egy sikeres népszavazás esetében várható, mely kötelezi a parlamentet egy adott ügyben dönteni – nem lehet számítani, mindazonáltal érthető, hogy az erdélyi magyar szervezetek élni kívánnak a lehetőséggel. Mind a nyomtatott sajtóban, mind az interneten megjelent, hogy az RMDSZ, az SZNT, illetve az EMNT egyaránt indítana ilyen kezdeményezést, valamint részt venne ilyen irányú aláírásgyűjtésben. Az RMDSZ az Európai Nemzetek Föderális Unióját (FUEN) kereste meg, mely több mint félszáz kisebbségi szervezetet tömörít, az SZNT a dél-tiroliak irányában orientálódik, míg Tőkés László a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács összehívását szorgalmazza. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács éppenséggel az az intézmény, mely a közös stratégia kidolgozására hivatott. Mert ez a lényeg: hogy az aláírásgyűjtés egy meggyőző, gigantikus magyar erődemonstráció legyen. Azt aligha gondolhatja komolyan bárki, hogy akár a FUEN, akár más szervezet segítségével áttörést fogunk elérni kisebbségpolitikai téren, annál is inkább, mert a Bizottság nem fog darázsfészekbe nyúlni. De ha rekordidő alatt gyűlne össze akár több mint egymillió aláírás – kifejezve a Kárpát-medence magyarságának egységes akaratát – , az egyben ráirányítaná a világ figyelmét arra is, hogy a hajdan egységes Magyar Királyság területén ma 7 ország – Magyarország, Románia, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Szerbia – fekszik, s minden államban jelentős számban vannak öntudatos magyarok.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Tőkés: uniós jogszabályra van szükség a kisebbségi jogokról
A kisebbségi jogok ügyében európai uniós polgári kezdeményezést indít a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács. Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió ne utalja kizárólag tagállami hatáskörbe a kisebbségi jogokat, és ennek érdekében jogalkotásra késztetni az unió illetékes testületét. A kihívás nagy, a kezdeményezés bejegyzése után húsz hónap alatt kell legalább egymillió aláírást összegyűjteniük, s ebben számítanak az európai kisebbségekre és a civilek szervezetekre is. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács szerint az autonómia a határon túli magyar nemzetrészek fennmaradása érdekében elengedhetetlenül szükséges. Tőkés László uniós parlamenti képviselő a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában úgy fogalmazott, még távolról sem állunk ott, hogy az autonómiaformák felépítésén és az önrendelkezés tagországonkénti bevezetésén fáradozzunk, hiszen az Európai Unió szabályozásai szerint a kisebbségi kérdés, vagy konkrétan az autonómia bevezetésének kérdése a tagországok hatáskörébe tartozik. Tőkés László hozzátette, készek arra, hogy a román többséggel megtárgyalják a magyar autonómia ügyét, Románia viszont hajlamos elfeledkezni arról, hogy 1918-ban, a gyulafehérvári nemzetgyűlésen autonómiát ígért az erdélyi magyarságnak.
Ahogy a romák kérdése európai üggyé vált, romastratégia készült, precedens értékű ügy lett, ugyanígy a magyarság ügyét is erre a szintre kellene emelni. Amikor a teljes kárpát-medencei összefogáson fáradozunk, ebbe az irányba haladunk, mondta Tőkés László. Hozzátette, az Európai Uniónak nincs határozott kisebbségi keretrendszere. Még az európai tanácsi kisebbségvédelmi rendszer és joganyag is kívánnivalókat hagy maga után és nehezen alkalmazható. Ha azonban nincs ilyen szabályozás, a kisebbségeknél jobban érzik magukat a háziállatok, melyeknek a bánásmódjáról rendelkezik az unió, mely azonban nem akar beleszólni abba, hogy mi lesz a felvidéki magyarokkal, a szerbiai románokkal vagy éppen a görögországi trákokkal. Nagy szükség lenne ezért egy olyan jogi kisebbségvédelmi rendszerre, amely ellenőrizhető és számon kérhető az Európai Unióban. Gyökeres változásokat kell elérni ahhoz, hogy esély legyen a határon túli magyarság nemzeti felemelkedésére, hangsúlyozta Tőkés László.
hirado.hu/Kossuth Rádió, Vasárnapi újság
Erdély.ma

K Ö Z L E M É N Y – 2012. február 23.
Tőkés László Háromszéken
2012. február 21-én Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke Háromszéken tett látogatást: Illyefalván, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön az új erdélyi magyar párt létrehozásának okát és céljait ismertette.
Illyefalván Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt háromszéki elnöke és dr. Biró Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt helyi elnöke üdvözölték. “Végre nemcsak a kampányban, hanem a választások között is találkozom önökkel” – mondotta Tőkés László Illyefalván, ahol a Néppártot új járműként mutatta be, mellyel le kell cserélni a régit, a kopottat, amely rossz irányba tart. A párt egy új lehetőség, egy új eszköz az erdélyi magyarság céljainak a megvalósítására. Elsősorban új arcokra, fiatalokra alapoznak, akik nem zsarolhatóak.
Sok szó esett az európai polgári kezdeményezésről és az autonómia fontosságáról, mint a székelység megmaradásának kulcskérdéséről. “Olvad, pusztul a magyar, kezünkbe kell vennünk a sorsunkat” – mondta Tőkés László, aki fontosnak tartja az SZNT, az MPP, az RMDSZ és a Néppárt összefogását. Meglátása szerint a helyzet kedvező, mert nemzeti kormánya van ismét Magyarországnak, a Kárpát Medencei Magyar Autonómiatanács pedig egyre több eredményt ér el az egyeztetés terén. A Székely Nemzeti Tanáccsal már sikerült közös nevezőre jutni, de az RMDSZ-re is szükség van.
Marosvásárhelyért aggódik a székelység: mindhárom településen tettek fel kérdéseket a helyzet tisztán látása érdekében. Tőkés László szerint Marosvásárhelyen egy közös jelöltre lenne szükség, de a történések nem mutatnak jó irányba, mert az RMDSZ nem közös jelöltben gondolkodik. Az összefogást az RMDSZ-be való belépésként nevezi meg, nem akarnak lemondani a pénz és hatalom birtoklásáról. A jelenlevők közül többen méltatták Smaranda Enache asszony munkásságát.
„Egy nagyon nehéz esztendő áll előttünk, nagyon fel kellene készülnünk reá, ha vannak még tartalékaitok testvéreim, akkor szedjétek össze az erőtöket. Már belefásultunk, belefáradtunk, de talán még van annyi tartalékunk, hogy ne hagyjuk elveszni Erdélyt. Az isteni erő és az emberi cselekedet egy irányba kell hasson ahhoz, hogy megálljunk, megéljünk és boldoguljunk és én ehhez kérem Istennek a segedelmét” – ezekkel a szavakkal zárta a sepsiszentgyörgyi fórumot Tőkés László.
Sepsiszentgyörgy, 2012. február 23.
Tőkés László
EP-képviselő Sajtóirodája

EMNP-küldöttgyűlés – Elfogadták a keretprogramot
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) első, csíkszeredai küldöttgyűlésén, szombaton elfogadták a párt keretprogramját, amely a „Megtalált út – Esélyt és szabadságot Erdélynek” címet viseli.
Az EMNP politikai keretprogramja hét fejezetben határozza meg az alakulat eszmerendszerét, tisztázza kitűzött céljait és helyezi el tevékenységét a romániai, erdélyi és európai közéleti-politikai közegben. Alapvetésében a program leszögezi: bíznak benne, hogy az erdélyi magyarok megfogyatkozva is képesek saját sorsuk alakítására.
A megoldandó gondok között említi az elmélyült romániai demokráciadeficitet és a magas szintű korrupciót is. „A nemzetállami kormánynak való szolgai kiszolgáltatottság helyett Erdély-központú politizálást akarunk folytatni” – áll a dokumentumban. A keretprogram az erdélyi magyarokat egy, a különböző autonómiaformákban részesülő, hagyományaira és értékrendjére támaszkodó, az egységes Kárpát-medencei magyar nemzet szerves részeként élő közösségként írja le. Az EMNP politikai irányvonalát az európai jobbközép pártok családján belül alakítja, elődjének pedig a két világháború közötti Országos Magyar Pártot tekinti. A formáció által legfontosabbnak tekintett értékek kulcsszavakban: a szabadság, a család, az erdélyiség, a nemzet, és a kereszténység morális értékeire alapozó demokrácia.
A romániai államreform sarkalatos elemeit rögzítő fejezetben az EMNP a túlsúlyos bürokrácia leépítését és a legmélyebb szintekre kiterjedő regionalizációt hangsúlyozza. Az EMNP víziójában a központi kormányzatra csupán a hadügy, a külügy, a pénzügy és a nemzetbiztonság igazgatása hárulna. Az EMNP a választásokon bevezetné az etnikai arányosság elvét, s ennek alapján a népességi arányának megfelelő számú elkülönített mandátumért egy nemzeti közösség politikai szervezetei egymással mérkőznének meg.
Az erdélyi régiókról szóló programrész a Székelyföldet önálló történelmi és kulturális hagyományai alapján sajátos jogállású önkormányzati jogkörökkel ruházná fel, ugyanakkor a régióban helyi kisebbséget alkotó románság számára biztosítaná a kulturális autonómiát. A dokumentum Kolozsvárt Erdély fővárosának tekinti, ahol olyan magyar nyelvű felsőoktatást kell megvalósítani, amely az erdélyi magyar magas kultúrát az európai szellemi és tudományos értékek vérkeringésében tartja. A dokumentum a Partiumot a nyugati integráció elősegítőjének, a román-magyar határ mindkét oldalát átfogó kulturális és gazdasági tér megteremtőjének nevezi.
A keretprogram egységes magyar nemzeti külpolitikáról tesz említést, melynek elsődleges feladata, hogy kedvező környezetet alakítson ki a nemzetközi közvéleményben az autonómiaprogram számára. Mint fogalmaz, az EMNP részt kér az összmagyar integráció intézményeiben – a Magyar Állandó Értekezletben, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumában vagy a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsban, részt vállal ezen intézmények munkájában.
Az EMNP keretprogramjának záró része az alakulat konszenzusorientált politikájáról és higgadt, reakciókész kommunikációjáról rendelkezik. Az erdélyi magyar politikában egy, a verseny és az együttműködés viszonyára vonatkozó, hosszabb távot szolgáló „erdélyi stabilitási egyezmény” megalkotását szorgalmazza, a kormányzati szerepvállalásról pedig kijelenti: csak szigorúan betartott koalíciós programok alapján tartja elképzelhetőnek, de a parlamenti képviseletet és az önkormányzati politikát fontosabbnak tekinti a hatalomban való öncélú részvételnél. MTI
Erdély.ma

OGY - Megtartotta alakuló ülését a Nemzeti összetartozás bizottság autonómia albizottsága
Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának autonómia albizottsága kedden; a testület a jövőben a tervek szerint áttekinti a különböző autonómia törekvéseket, beleértve az európai modelleket is.
Szili Katalin az albizottság független elnöke az ülés után az MTI-nek elmondta: a testület létrehozásának apropóját a székelyföldi autonómiatörekvések adták.
Utalva a különböző autonómia formákra kiemelte: egy nemzet akkor jár el helyesen, ha minden ilyen törekvést felvállal. Ebben szeretnének közös hangot találni - fejtette ki, hozzátéve: akkor lehetnek sikeresek, ha a törekvések megfogalmazása nem pártpolitikai érdekek mentén történik, illetve ha nincsenek töréspontok.
Szili Katalin azt mondta: a Kárpát-medencei Autonómia Tanácstól kezdődően valamennyi a téma iránt elkötelezett szervezetet szeretnének meghívni, és áttekinteni az egyes autonómiatörekvéseket, beleértve az európai modelleket is.
Úgy fogalmazott: az autonómia kérdéséről nem lehet szemlesütve beszélni, tudni kell azt, hogy milyen törekvések mentén lehet közös eredőben megállapodni, és fellépni.
Csóti György (Fidesz) alelnök - aki szövetségesek márpedig kellenek mottóval fogalmazta meg a bizottság küldetését - hozzátette: elvileg egyedül is megvívhatnák a harcot, de sokkal kisebb az esélye, hogy sikeresek legyenek.
Nincs túl nagy fogadókészség Európában a kérdés iránt - állapította meg.
Kiemelte: az elmúlt 92 év egyértelműen bizonyította, hogy a magyarság hihetetlen mértékű asszimilációnak indult.
Az az illúzió, hogy az európai, illetve euroatlanti integráció ezt a kérdést megoldja, szertefoszlott mára - mondta, hozzátéve: 1991 és 2001 között háromszázezerrel csökkent "a magyarság száma az elcsatolt területeken", csak Erdélyben 190 ezerrel.
Autonómia nélkül a jelenlegi feltételek mellett a magyarság el fog tűnni a szomszédos országokból - mondta a kormánypárti politikus, aki kiemelte: a szomszédos területeken az autonómiára nagyfokú politikai akarat mutatkozik.
A testület paritásos bizottság, és nyolc tagból áll, rendszeresen beszámol majd a főbizottságnak és a remények szerint az Országgyűlés elé is terjeszt javaslatokat. MTI

Autonómiatanács: három kisebbségi jogi javaslat
Három, a kisebbségi jogokról szóló javaslatot kíván benyújtani az Európai Bizottsághoz (EB) a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). Erről döntöttek a testület pénteki, budapesti ülésén, amelyen 12 tagúra bővült a szervezet, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) felvételével.
Javaslatot készített az EMNP mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Székely Nemzeti Tanács. A dokumentumok benyújtására az európai polgári kezdeményezésről szóló uniós rendelet ad lehetőséget, április 1-je óta.
Tőkés László, a KMAT elnöke a tanács ülését követő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy előkészítési folyamat után nyújtják majd be a dokumentumokat az EB-hez.
A bizottság befogadásról szóló döntése után a KMAT tagszervezetei egyöntetűen támogatják majd az EB által befogadott javaslatokat vagy javaslatot, és együttműködnek majd a hét unós tagországból a szükséges egymillió aláírás összegyűjtésében – magyarázta a KMAT elnöke.
A támogató aláírások azért szükségesek, hogy a javaslatok további európai fórumok elé kerülhessenek. Tőkés László megjegyezte, hogy a három javaslatról előzetes szakértői véleményt kért a KMAT. Ebből kiderült, hogy nem jelezhető előre, miként értékeli majd az EB a javaslatokat, befogadja-e, ezért mindegyiket érdemes benyújtani. „Égető szükséglet, hogy az Európai Unió kötelező érvényű keretet hozzon létre a kisebbségvédelem céljából" – hangsúlyozta a KMAT elnöke.
A kisebbségi jogokat más-más szempontból megközelítő javaslatokról elmondta, hogy a SZNT a regionális önrendelkezést hangsúlyozó kezdeményezést készített, míg az EMNP és RMDSZ javaslatai – mint fogalmazott – a szórványban élőknek lenne hasznos.
Mindegyik javaslat foglalkozik az anyanyelvi oktatással, az anyanyelv és a közösség kultúrájának megőrzésével és a diszkriminációmentességgel.
A KMAT legutóbbi ülését február 3-án tartotta Budapesten, szintén a Parlamentben.
A Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések segítésére 2004-ben létrehozott KMAT-nak határon túli magyar politikai és civil szervezetek a tagjai. Jelenlegi elnöke Tőkés László, akit tavaly választottak meg újabb két évre.
MTI
Erdély.ma

Toró: a Magyar Polgári Párttal össze kell fognunk, akár a fúziót is el tudjuk képzelni
Arról, hogy a tusványosi utak mivel vannak kikövezve, hogy az őszbe vagy a tavaszba érdemes-e tekintgetni, meg hogy hányadán is állunk a jogállammal kies honunkban. Toró T. Tibor: Tusványos nem csak a szervezők, hanem az erdélyi, sőt, a magyarországi fiatalok jelentős része számára is mára a világ közepévé vált.
– „Átmenet a diktatúrából a demokráciába” – szólt az 1990. évi, első Tusványos mottója, aztán „Tusványos a világ közepe” lett idénre. Mivel van kikövezve a demokrácia bölcsőjétől a világ közepéig vezető út? – Romániában most éppen robbantgatják a jogállam tartópilléreit, hogy ha beomlik, helyébe kis modern áramvonalas diktatúrát lehessen felhúzni. Úgy tűnik tehát, hogy ugyanazzal a kérdéssel foglalkozunk, mint '90-ben, csak fordítva. Az átmenet útja mindig rengeteg reménnyel és ugyanannyi csalódással van kikövezve. Ugyanúgy a Bálványosi Folyamat útja: dicsőséges kudarcokkal és keserves győzelmekkel. Azért jó érzés látni, meddig jutottunk az építkezésben: Tusványos nem csak a szervezők, hanem az erdélyi, sőt, a magyarországi fiatalok jelentős része számára is mára a világ közepévé vált. Ez a mindenkori szervezők számára öröm és büszkeség, ugyanakkor feladat és felelősség.
– Az elmúlt Tusványoson slágertéma volt a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt. Egyik nyilatkozatában azt mondta: „Sokan segítettek a programalkotásban, háttérmunkák, műhelybeszélgetések révén”. Tusványoson hazai pályán van a Néppárt? – Igen, hazai a pálya, de azért minden évben teljesíteni kell. A tusványosi táborlakó ugyanis kritikus fajta és ha együtt vannak, kritikusan gondolkodó tömeget alkotnak, akik megtalálták a munkát a szórakozással ötvözésnek egy sajátos formáját. Természetes, hogy ebben a milliőben jól érezzük magunkat. – Mitől más egy bejegyzett, megméretkezett párt színeiben érkezni? – Nem változott meg a világ, ugyanazokkal a pozitív érzelmekkel, ugyanazzal a kicsit gyomorszorító izgalommal, kíváncsisággal és reménnyel várom az idei Tusványost, mint az összes ezelőttit. – A tusványosi boszorkánykonyhák mélyén a júniusi helyhatósági választások eredményeinek, vagy az őszi parlamenti választások lehetséges képleteinek boncolgatása a fontosabb? – Ami az önkormányzati választási kampányt illeti: túl vagyunk rajta, túl vagyunk az oknyomozó és kiértékelő heteken is, tehát itt legfeljebb ennek tapasztalatait érdemes megosztani a munkánk iránt érdeklődőkkel, azt is a jövőtervezés perspektívájából. A szabadegyetem ugyanis mindig inkább a jövőre koncentrál: előttünk egy választás, amelynek még a játékszabályait sem ismerjük pontosan, mert hogy ezek a szabályok folyamatosan változnak, ugyanakkor a politikai válság kiútja sem látszik. Sokismeretlenes egyenlettel állunk szemben, inspirációt és megoldási alternatívákat nyújthat ez a tusványosi hét, megalapozhatja az előttünk álló négy év építkezését. Az önkormányzati választástól is ezt vártuk, de nem könnyítettük meg a magunk dolgát, nem kaptuk meg az egyértelmű válaszokat. Kivéve persze azt az egyet, hogy folytatni kell. Az eredmények megmutatták szervezési korlátainkat, illetve azt, hol kell még javítanunk, mit kell még megtanulni. – Tusványos a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitika Mekkája. Hogy néz ki az idei Kába-kövünk, milyen témákat „járunk körül”? – A nemzetpolitikában rengeteg a megbeszélnivaló, mert ugyanannyi a tennivaló. A kiemelt témák között lesz az idén a Liszaboni Szerződés biztosította állampolgári kezdeményezés lehetősége, hogy végre európai ügyet csináljunk a Kárpát-medencei magyar ügyből, az autonómiák témájából. A módszerek letisztulását várom, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács legutóbbi, ide vonatkozó határozatát is a konkrét cselekvés kell kövesse. Nagy kérdés, hogy 2012-ben az EU intézményei végre hajlandóak lesznek-e napirendre tűzni ezt a külhoni magyar közösségek számára létfontosságú kérdést. Szemforgató ugyanis, ahogyan a tagországok hatáskörébe – sokszor kecskére bízva a káposztát – utalják ezt a kérdéskört, mikor annyi mindenre van részletes uniós szabályozás.
Ha valóban a régiók Európáját, a közösségek Európáját akarják megteremteni, az őshonos kisebbségi közösségek és az ún. nemzeti régiók jogállása kérdésében is ellensúlyt kell teremteni a kizárólagos nemzetállami szempontokkal szemben.
– Pénteken a jogállam és a referendum címmel tart előadást. Vajon a bukaresti hatalmi oldalak mérkőzése az erdélyi magyar közösség meccse is egyben? – A bukaresti hatalmi oldalak meccse nem lenne a mi meccsünk, most azonban többről van szó, mint ezeknek az obskurus köröknek a mérkőzéséről. Ez a történet egész Románia számára téttel bír, és ha már itt élünk, hát számunkra is: nem szabad a páholyból követni az eseményeket. Ez a harc kihozta a lehető legrosszabbat a regnáló román politikai elitből, gondolkodás nélkül képesek visszahozni a régi időket. Nem személyek – Basescu, Ponta – mellett kell kiállni, mellettük nem érdemes, hanem megakadályozni egy újabb pártállami rendszer kialakulását. És tenni ezt úgy, hogy az erdélyi magyarok igazi nemzeti közösségként lépjenek fel, nem egyénként oldódjanak fel a román politikai nemzet olvasztótégelyében. – Tehát az Erdélyi Magyar Néppárt határozottan kiáll a jogállam mellett, de amúgy nem Băsescut segíti? – Traian Basescu markáns, de kétségen kívül ellentmondásos személyisége a román politikai elitnek. Ha csak őt kellene megmenteni, akkor bízhatnánk a döntést mindenkinek a lelkiismeretére. Itt azonban a baloldal jogállam-bontogató és mindent lenyúlni akaró szándékára kell egy határozott nemet mondania az erdélyi magyarságnak, mert a pártállami rendszerek nekünk jót soha nem hoztak. Ennek a restaurációs szándéknak egyetlen ellensúlya jelenleg Basescu államelnök lehet. – Nem retorikai túlzás posztkommunista restaurációt emlegetni? – A posztkommunista restauráció sajátosan értelmezendő: az USL ügyeskedői nem az ideológiát hozzák vissza, hanem a zsákmányszerző logika mentén a hatalmat maximalizáló és minden kompromisszumot figyelmen kívül hagyó politizálást.
– A megnyitón jelen lesz Tusnádfürdő MPP-s polgármestere, Albert Tibor is. Az új egység hangoztatása mellett, ez a felállás jelzésértékű? – Az inkább a mindenkori polgármester helye, ült már benne RMDSZ-es, most épp MPP-s, bár kétségtelen, hogy a jelenlegivel jobban talált a szó, mert azonos az értékrend. Egyértelmű számomra, hogy a Magyar Polgári Párttal össze kell fognunk, rendezni közös dolgainkat, akár úgy is, hogy a két pártot eggyé gyúrjuk. Erre az ajánlatra határozott választ várunk: nem a jelenlegi elnöktől, hanem az MPP őszi országos gyűlésétől. Akkor tudjuk ezt a kérdőjelet felkiáltójellé egyenesíteni. – 2010-ben alapították a bálványosi folyamat intézményesülését jelentő Bálványos Intézetet. Két év után visszatekintve: sikeres volt az elképzelés, halad az intézményesülés? – Az intézményesülés lassúbb, mint ahogy terveztük, de azért a munka elindult: a Bálványos Intézet jelenlegi és leendő munkatársai kivették a részüket mind az elemzés és tervezés folyamatából, mind a Tusványosi Szabadegyetem és Diáktábor szervezéséből. Itt sem dőlhetünk hátra. A feladat adott: a bálványosi folyamat ne a nyár egyetlen hetében csúcsosodjon ki, hanem váljon állandó jelleggel működő elemző, kutató és döntéselőkészítő műhellyé. Közel állunk hozzá, hogy ezt megvalósítsuk. Szintén a Bálványos Intézet keretében kezdte el működését az Erdélyi Magyar Közszolgálati Egyetem, amely egyszerre ifjúsági szocializációs terep és az önkormányzati háttérmunka hathatós segítője. – Melyek a kedvenc koncertjei? – Az igényes, minőségi zenét játszó erdélyi zenekarok nagy rajongója vagyok, éppen ezért a szívemnek kiemelten kedves a TransylMania. Életre szóló barátságot kötöttünk a kampányban, külön öröm, hogy a tusványosi nagyközönség előtt is megmutathatják a tehetségüket. Régi barátaink, a 25 éves születésnapját nemrég fergeteges koncerttel ünneplő ROLE együttes is velünk lesz, ahogyan húsz éve mindig is. Tudom, hogy a nagyközönség leginkább a magyarországi sztárbandákat várja, én azonban a mieink sikerének tudok a leginkább örülni. Rúzsa Magdi fellépése Erdélyben mindig olyan ajándék, amit nem lehet eléggé megbecsülni. Ráadásul az ő személyében megtaláltuk a Kárpát-medencei magyar rock-nagykövetét. Az Ismerős Arcoknak is fontos helyük van Tusványoson, a kortárs magyar rock jeles képviselőiként. Jó érzés, hogy Tusványos is hozzájárulhat az ismertségük és az elfogadottságuk növeléséhez, mint ahogyan fellépésükkel ügyünket erősíthetik. És persze ne felejtsük el az Omegát sem. Én az ő a zenéjükön nőttem fel. Egyetlen félelmem: lesz-e elég hely Tusványoson annak a több tízezer Omega-rajongónak. Szabó-Györke Zsombor
Tusványos Press
Erdély.ma

Szövetséget köt az EMNT, a EMNP és az SZNT az európai polgári kezdeményezés tárgyában
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az európai polgári kezdeményezés gyakorlati kivitelezésében együttműködnek – állapodtak meg a héten a két szervezet vezetői.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke és a Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke augusztus 15-én, szerdán egyeztettek. Ez időre mind az EMNT és Néppárt, mind pedig az SZNT előkészített egy-egy javaslatot az európai polgári kezdeményezés tárgyában, mely a nemzeti régiók, illetve a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek védelmére vonatkozik.
A Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) júliusban, Budapesten tartott ülésén a jelenlevő szervezetek megegyeztek abban, hogy mivel az ez ideig elkészült kezdeményezések kiegészítőlegesen viszonyulnak egymáshoz, ezért mindkét javaslatot érdemes benyújtani. Ennek értelmében az EMNT, az EMNP és az SZNT szövetséget köt a két kezdeményezés kölcsönös támogatására. Mindez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság által bejegyzett kezdeményezéshez szükséges aláírásokat együttes erővel fogják összegyűjteni. Mivel az esetenként előírt egymillió aláírásnak hét különböző tagállamból kell származnia, illetve ezen belül is teljesíteni kell a megszabott számbeli kereteket, ezért fontos, hogy részes szervezeteink nemzetközi kapcsolataikat is bevonják polgári kezdeményezéseik sikerre vitele érdekében.
A továbbiakban a felek rendszeres egyeztetést folytatnak, közös szervezési menetrendet és akciótervet alakítanak ki európai polgári kezdeményezéseik ügyében. A KMAT budapesti ülésén az RMDSZ polgári kezdeményezésére irányuló szándéka is a megbeszélések tárgyát képezte. Ez ügyben szervezeteink a megegyezés érdekében készen állnak további tárgyalásokat folytatni.
Mindezekben a kezdeményező felek messzemenően igényt tartanak a KMAT tagszervezeteinek cselekvő részvételére és támogatására.
Mint ismeretes, idén április 1-jétől hatályba lépett az Európai Polgári Kezdeményezés új demokratikus intézménye, melynek lényege, hogy egymillió egyéni aláírással rendelkező javaslat esetén az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, mely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóközleménye.
Erdély.ma

Ülésezett a Székely Nemzeti Tanács
Székelyföld külügyi szolgálatának létrehozásáról és a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívásának kezdeményezéséről döntött pénteken délután a Kultúrpalota nagytermében tartott ülésén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).
A tanácskozáson 162 küldött vett részt. Csíki Sándor, a Marosszéki Székely Tanács elnöke megnyitóbeszédét követően Izsák Balázs, az SZNT elnöke ismertette a 2012-es év kronológiáját, hangsúlyozva, hogy az elmúlt időszak az SZNT nemzetközi kapcsolatainak az építéséről szólt.
A résztvevők határozatot fogadtak el az Európai Unió belső bővítésére vonatkozóan, amelynek értelmében az SZNT "elfogadja és támogatja az Európai Unión belüli, demokratikus változásokról szóló bővítés gondolatát, melyeknek során hangsúlyosan érvényesül a szubszidiaritás elve és kiteljesedik a népek önrendelkezési joga, beleértve akár új, független államok megjelenését is".
A Székelyföld külügyi szolgálata létrehozásáról szóló határozatot is megszavazta a testület. A határozat értelmében a szolgálat célja, hogy a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó akaratot és Székelyföld regionális érdekeit nemzetközi fórumokon, illetve a világ más országaiban folyamatosan megjelenítse és képviselje. A külügyi szolgálat jogi személyiség nélküli, nonprofit szervezetként jön létre a székelyföldi önkormányzatok és a célt támogató magyar szervezetek bevonásával. Működési szabályzatát az SZNT állandó bizottsága dolgozza ki, vezetőjét az elnök javaslatára ugyancsak az állandó bizottság nevezi ki.
Az SZNT elfogadta az Erdélyi Magyar Néppártnak a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanácsba való felvételéről szóló határozatot. Egyhangúlag fogadták el a székelyföldi önkormányzatok nagygyűlésének összehívásáról szóló határozatot is, amely szerint az önkormányzati nagygyűlést 2013 első negyedévében kellene megtartani, majd évente összehívni. Végül határozatot fogadtak el az SZNT elnökének megválasztásáról, akit négyéves időszakra választanak a székely székek jelöltjei közül.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői szerint az RMDSZ „megkozmetikázta” az USL-vel kötött titkos paktum szövegét
Az Erdélyi Magyar Néppárt ez évi első sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor elnök elmondta: 2013 a Néppárt első „békeéve” lesz, amikor nem kell választási kampány kihívásaival szembenézni, ezért több időt lehet szervezet- és közösségépítésre fordítani. Mivel a tavaly februárban megszervezett Országos Küldöttgyűlés keretében csak egy évre választották meg a néppárti vezetőket, így a szervezetek működésének kiértékelése után, még az év elején sor kerülhet a helyi, megyei és országos szintű tisztújításokra ֪– tájékoztatott Toró. A további feladatokat tekintve kiemelte a Néppárt színeiben megválasztott önkormányzati képviselők további szakmai képzését, a Mikó Imre Terv gyakorlatba ültetését, illetve a Néppárt programjának sarokpontjait képező autonómia és föderalizmus gondolatának társadalmiasítását. A küszöbön álló alkotmánymódosítás miatt a Néppárt kötelező érvényűnek tekinti, hogy tételesen és szövegesen is kidolgozza és ismertté tegye saját meglátásait ezzel kapcsolatosan – jelentette ki a párt elnöke.
A meghirdetett Autonómia Éve keretében széles körű megmozdulásokat szerveznek az európai autonómia-modellek népszerűsítésének szándékával – hangzott el a sajtótájékoztatón. A Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) által kezdeményezett európai polgári kezdeményezés gyakorlati kivitelezésére is ebben az évben kerülhet sor.
Az RMDSZ és a Szociálliberális Unió (USL) titkos paktumát illetően Toró T. Tibor kijelentette: minden okuk megvan kételkedni abban, hogy az RMDSZ által nyilvánosságra hozott „elvi megegyezés” szövege megegyezik az eredeti megállapodáséval. Miért volt szükség három hétre, hogy nyilvánosságra hozzák? Miért mondta azt Kelemen Hunor, hogy egyedül írta alá, miközben Borbély László alelnökkel közösen szignálták? Miért beszélt Kelemen Hunor három tételről, miközben a paktumban négy tétel szerepel? – sorolta kételyeit a Néppárt elnöke, aki „gyermeteg porhintésnek” nevezte a szöveg nyilvánosságra hozatalát.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke csatlakozott Toró T. Tibor véleményéhez, mondván: „az RMDSZ a magyar képviselet erkölcsi küszöbe alá esett”. A „kozmetikázott” szöveg helyett hozzák nyilvánosságra az eredeti paktum szövegét, az összes titkos záradékkal együtt, beleértve az RMDSZ és az USL közötti megyei szinten is megkötött megállapodásokat is – hangsúlyozta Szilágyi. A néppárti alelnök szerint a paktumban az is szerepelt, hogy a kormányzati szerepvállalás cserébe az RMDSZ nem kezdeményezi az alkotmány 1-es cikkelyének módosítását, miszerint Románia „egységes és oszthatatlan nemzetállam”. Ugyanakkor Szilágyi azt a gyanúját is megosztotta a sajtóval, amely szerint Bihar megyében a titkos megállapodás része az Ady-központ ügyének, illetve az 1,1 millió euró eltűnésének „szőnyeg alá seprése” is.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke szerint a paktumot megkötő RMDSZ-csúcsvezetők legsúlyosabb bűne, hogy semmilyen felhatalmazásuk nem volt annak megkötésére sem az erdélyi magyar közösség, sem pártjuk tagjai részéről. A Néppárt védnöke rámutatott arra is, hogy az USL-vel kötött titkos egyezség még az Európai Néppárt bukaresti kongresszusa előtt született, amelyet – mint ismeretes – az RMDSZ és Demokrata Liberális Párt (PDL) közösen szervezett. „Véget kell vetni a hazugságnak és a hamis nemzeti legitimációnak” – hangsúlyozta Tőkés László, aki mindezek ellenére együttműködésre biztatta a politikai szereplőket, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében. Sajtóközlemény
Erdély.ma,

Három erdélyi tervezet készül az európai kisebbségvédelemre
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közösen, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) önállóan próbál élni az európai polgári kezdeményezés lehetőségével annak érdekében, hogy az Európai Unió alkosson jogszabályt a nemzeti kisebbségek védelméről.
Az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos elképzeléseket a Tőkés László által vezetett Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) próbálta 2012-ben összehangolni. A KMAT erre irányuló igyekezete azonban nem járt sikerrel. A tanács 2012. július 13-i budapesti ülése után Tőkés közölte: az erdélyi szervezetek három tervezetet készítenek elő, és a KMAT valamennyi tagszervezete azon tervezetek mellé áll, amelyek túljutnak az Európai Bizottság jogi szolgálatának előzetes szűrésén. A jogi szolgálat elsősorban azt vizsgálja, hogy az EU hatáskörébe tartozik-e az a terület, amelyet a kezdeményezők szabályozni kívánnak.
Az EU alapokmányának számító Lisszaboni Szerződés a kisebbségvédelmet a tagállamok hatáskörébe utalja, ezért az erdélyi magyar szervezetek jogalkotási törekvései akkor lehetnek sikeresek, ha elképzeléseiket az EU hatáskörébe tartozó területekhez kapcsolják.
Az RMDSZ kedden ismertetett elképzelései szerint a szövetség keretszabályozási csomagot készít elő az európai unió nemzeti kisebbségeinek a védelmére, amelyet az Európai Bizottsághoz benyújtandó polgári kezdeményezés szövegéhez csatol majd.
Vincze Lóránt, az RMDSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára az MTI-nek elmondta, egyelőre nem véglegesítették a tervezet szövegét. Valószínűnek tartotta, hogy a tervezetet az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) Dél-Tirolban tartandó júliusi kongresszusán fogadják majd el. Vincze Lóránt szerint a dokumentum a nyelvi jogok, a kulturális jogok, valamint a diszkrimináció kérdéskörén keresztül közelít majd a kisebbségi problémakörhöz.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös tervezetét kidolgozó Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök az MTI-nek elmondta: ők is az őshonos európai kisebbségek jogainak megannyi területére kitérő szabályozást kezdeményeznek. Szilágyi Zsolt szerint az RMDSZ tulajdonképpen az ő javaslatukból merített ihletet. Úgy vélte, van esély arra, hogy az Európai Bizottság jogi szolgálata zöld utat adjon azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek ugyan nem tartoznak kimondottan az unió hatáskörébe, de nem ellentétesek az uniós joggal. Hozzátette, az általuk javasolt szabályozás számos ponton kapcsolható az EU alapokmányának számító Lisszaboni Szerződéshez.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2012 augusztusában véglegesítette azokat a dokumentumokat, amelyekkel az uniós szabályozást kezdeményezi. Izsák Balázs SZNT-elnök tavaly Dél-Tirolban, Baszkföldön, Katalóniában, Walesben és Skóciában ígéretet kapott tárgyalópartnereitől a kezdeményezés támogatására.
Az SZNT szerint az európai kohéziós politika az a terület, amelyen a kisebbségek érdekei is megjeleníthetők, és amelyen az EU is jogalkotási hatáskörrel rendelkezik. Izsák Balázs az MTI-nek elmondta: az SZNT azt javasolja, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Azt kérik, hogy az EU biztosítsa számukra az esélyegyenlőséget ahhoz, hogy hozzáférjenek az uniós forrásokhoz, és közben sajátosságaikat is fenntarthassák.
Az Európai Unió 2012. április 1-je óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel. Az előírt egymillió aláírásnak hét különböző tagországból kell származnia, továbbá mindegyikben 750-szer annyi aláírást kell összegyűjteni, mint amennyi európai parlamenti képviselője van az illető tagállamnak. MTI
Erdély.ma,

Kisebbségvédelem: Tőkés összefogást sürget
Az erdélyi magyar politikai szervezetek terveinek összehangolását sürgeti Tőkés László európai parlamenti képviselő, a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) elnöke a kisebbségvédelem tárgyában benyújtandó európai polgári kezdeményezés ügyében. Tőkés László az MTI-hez is eljuttatott levelében – amelyet Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének, Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökének és Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének küldött – megköszönte, hogy a 2012-es romániai választások idején nem tették kampánytémává az európai polgári kezdeményezés kérdését. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot amiatt, hogy mind az RMDSZ, mind az SZNT a „külön utas megoldást választotta”, és – a jelek szerint – külön-külön állnak neki az egymillió támogató aláírás összegyűjtésének. Egyik szervezettől sem vitatható el annak a joga, hogy saját elképzelései szerint cselekedjen, de félő, a párhuzamosan elindított kezdeményezések egymás rovására mennek.
„Ha ismét külön malomban fogunk őrölni, azt kockáztatjuk, hogy komolytalanná válunk Európa szemében” – fogalmazott Tőkés László. Hozzátette, ha tartalmi kérdésekben nem is sikerül egységes álláspontot kialakítaniuk, azt talán megtehetik, hogy a cselekvési terveiket összehangolják. Tőkés László kezdeményezte a KMAT rendkívüli ülésének mihamarabbi összehívását a téma megvitatására.
Kelemen Hunor a témával kapcsolatban a Kolozsvári Rádió csütörtök reggeli műsorában elmondta: európai összefogás körvonalazódik az európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack kisebbségvédelmi keretszabályozás kérdésében, amely északtól délig és kelettől nyugatig partnereket talál. Az RMDSZ elnöke szerint ez az elmúlt 50 év legnagyobb kitörési lehetősége a kisebbségvédelem terén Európában, amelynek elindításáról január 14-én Dél-Tirolban együttműködési megállapodást írt alá Richard Theiner, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) elnöke, Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke és az RMDSZ elnöke. Az alapítók megállapodtak abban, hogy keretszabályozási csomagot készítenek elő az európai nemzetiségek védelméért (angol rövidítése: Minority SafePack), amelyet csatolnak a kisebbségi állampolgári kezdeményezés szövegéhez.
„Pozitív visszajelzések érkeznek hozzánk, a franciaországi bretonok, a görögországi törökök, a különböző államokban élő német kisebbségek biztosan csatlakoznak a kezdeményezéshez, Belgiumból több partnerre számítunk, tehát haladunk előre a kapcsolatfelvételben, a partnerek feltérképezésében” – részletezte Kelemen Hunor.
A kezdeményezés tervezett menetrendje szerint áprilisban, Kolozsvárott jelentik be az alapítók a kezdeményező bizottság teljes összetételét. Ide olyan személyeket kívánnak bevonni, akik az európai kisebbségpolitikában és kisebbségvédelemben meghatározó személyiségnek számítanak. Júniusban Dél-Tirolban szervezik meg a FUEN kongresszusát, ahol bemutatják a kezdeményezés dokumentumát, amelyet majd az Európai Bizottsághoz nyújtanak be elővéleményezésre. Kelemen szerint a keretszabályozási csomag olyan lehetőséget jelent, amely ráirányítja az európai uniós intézmények és a többségi társadalmak figyelmét a kisebbségi kérdésre.
Szabadság (Kolozsvár),

Összefogást sürget Tőkés László
Az erdélyi magyar politikai szervezetek terveinek összehangolását sürgeti Tőkés László európai parlamenti képviselő, a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) elnöke a kisebbségvédelem tárgyában benyújtandó európai polgári kezdeményezés ügyében.
Tőkés László az MTI-hez is eljuttatta azt a levelet, amelyet a KMAT elnökeként csütörtökön Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének, Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökének és Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének küldött.
Tőkés megköszönte, hogy a 2012-es romániai választások idején nem tették kampánytémává az európai polgári kezdeményezés kérdését. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot amiatt, hogy mind az RMDSZ, mind az SZNT a "külön utas megoldást választotta", és - a jelek szerint - külön-külön állnak neki az egymillió támogató aláírás összegyűjtésének.
A KMAT elnöke megemlítette, egyik szervezettől sem vitatható el annak a joga, hogy saját elképzelései szerint cselekedjen, de félő, hogy a párhuzamosan elindított kezdeményezések egymás rovására mennek. Szerinte a polgári kezdeményezés sikere függhet attól, hogy megtalálják-e a felek a közös nevezőt.
"Ha ismét külön malomban fogunk őrölni, azt kockáztatjuk, hogy komolytalanná válunk Európa szemében" - fogalmazott Tőkés László. Hozzátette, ha tartalmi kérdésekben nem is sikerül egységes álláspontot kialakítaniuk, azt talán megtehetik, hogy a cselekvési terveiket összehangolják.
Tőkés László kezdeményezte a KMAT rendkívüli ülésének mihamarabbi összehívását a téma megvitatására.
Az Európai Unió 2012 április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió legalább egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, mely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt közösen, az RMDSZ és az SZNT önállóan próbál élni a lehetőséggel.
MTI
Nyugati Jelen /Arad),