"Az okt. 6-i román sajtó nagy teret szentel Adrian Nastase miniszterelnök okt. 5-i kijelentéseinek, amelyekben bírálta a magyar hivatalos személyeket "tömeges" és "túl gyakori" erdélyi látogatásaikért. Az Adevarul szerint "Nastase határozottan és méltóságteljesen válaszolt a budapesti hivatalos személyek gyakori bejelentés nélküli látogatásaira és hazaküldte a magyarokat". Az újság rámutatott: "A román kormányt zavarta a magyarországi hivatalos személyek választási kampányolása Románia területén, valamint a szomszédos ország nem-kormányzati szervezeteinek román területen kifejtett tevékenysége". - Egyetértek Adrian Nastaséval. Nem akarjuk Románia belekeverését a magyarországi választási kampányba - jelentette ki Borbély László, az RMDSZ parlamenti képviselője, aki - a Cotidianul közlése szerint - elmondta: "Magyarországi kollegáinkkal folytatott megbeszéléseinken megkértük őket, ne fejtsenek ki választási kampányt Romániában. Ezért szombaton az aradi vértanúkra emlékező rendezvényen a magyar kormány egyetlen képviselője mond beszédet, és nem kap szót egyetlen magyar politikai párt képviselője sem". A Curentul szerint "A kormányfő agresszív politikával vádolja Magyarországot és a Moldovai Köztársaságot" cím alatt azt írta: "a szomszédok politikája arra késztette a román kormányfőt, hogy ne kesztyűs kézzel válaszoljon a Románia ellen irányuló agresszív kampányokra s felháborodásának adott hangot azzal kapcsolatban, ahogy a két ország diplomáciája a román érzékenységhez viszonyul". A Jurnalul National pedig Nastase kijelentéseinek ismertetése mellett beszámolt arról, hogy "a magyar titkosszolgálat főnökét és a kolozsvári magyar konzul helyettesét mutyiban szovátafürdői látogatásra hívta meg Péter Ferenc polgármester, anélkül, hogy erről értesítette volna a Maros megyei prefektust". A lap közölte a magyar vendégek szálláshelyét és megírta, hogy a magyar vendégek részt vesznek a Bernády Alapítvány rendezvényein, szobrokat lepleznek le és képzőművészeti kiállításokat néznek meg Marosvásárhelyen és Szovátafürdőn. /Port kavart Adrian Nastase pénteki kijelentése Az RMDSZ egyetért a román kormányfővel? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

"Okt. 15-én megkezdődött az oktatás a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karain. A négy kar 209 hallgatója, a múlt heti oktatás-előkészítő táborból visszatérve várta az első előadásokat. A bukaresti Jurnalul National okt. 14-i száma szerint a jelentős magyarországi állami támogatással létrehozott magyar magánegyetem törvénytelenül működik, mivel a kormány még nem hozta meg az ideiglenes működéséhez szükséges határozatot. - Való igaz, hogy az egyetem csak az Országos Akkreditációs Bizottság (CNEAA) jóváhagyását kapta meg ez idáig, és az előírások értelmében ez még nem elegendő, de a magánegyetemek esetében az a gyakorlat, hogy az említett bizottság jóváhagyásának birtokában, kormányhatározat nélkül is, mindenhol megkezdik az oktatást, jelentette ki Tonk Sándor, az egyetem rektora. Lányi Szabolcs dékán szerint Ecaterina Andronescu tanügyminiszter jelenléte az egyetemavatón olyan üzenetként értékelhető, hogy az EMTE-vel kapcsolatosan nincsenek gondok. /Szüszer-Nagy Róbert: Megkezdődött az oktatás az EMTE-n. Felhők a Sapientia felett? = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./"

"A magyarországi román közösség számára nagyon hasznos lenne, ha Romániáról szóló videokazettákat, könyveket kapna az anyaországtól - jelentette ki Traian Cresta, az országos román önkormányzat vezetője a Jurnalul Nationalnak adott interjújában. A magyarországi románok vezetője elmondta, hogy az országos román önkormányzat nagyon jó együttműködést alakított ki romániai oktatási intézményekkel, elsősorban az Arad megyei tanfelügyelettel. Rendszeresek a tapasztalatcserék az Arad megyei román iskolák és a Gyulán, Méhkeréken, Battonyán működő román nyelvű iskolák között. A magyarországi román közösség létszáma jelenleg mintegy 25 ezer fő. Cresta a magyarországi román iskolák legsúlyosabb gondjának a szakképzett tanárok hiányát nevezte. Tavaly a román állam 21 ösztöndíjat ajánlott fel, ezek felére akadt jelentkező. Az idén az ösztöndíjak számát 18-ra csökkentette Bukarest, de így is csak hat magyarországi fiatal vett igénybe romániai ösztöndíjat. /Támogatás a magyarországi románoknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"A Velencei Bizottság Romániának adott igazat a státustörvényről Magyarországgal folytatott vitájában - állapította meg az okt. 20-i román sajtó. Adevarul: a bizottság minden téren Románia igazát ismerte el, és ezzel felkérte Magyarországot: "ne alkalmazza a magyar igazolvány törvényét", Jurnalul National: az európai jogászok "szétszedték a magyar igazolványt" és "meglékelték a státustörvényt"; Curentul: a Bizottság úgy döntött, hogy a magyar státustörvény meghaladja az európai normákat; Cronica Romana: a velencei ajánlásokból az olvasható ki, hogy a státustörvény nem illeszthető össze az európai elvárásokkal; Evenimentul Zilei: a bizottság Romániának adott igazat a magyar státustörvény kérdésében; Curierul National: bizottság legnagyobb részt Romániának adott igazat; a Cotidianul szerint a bizottság Románia javára billentette el a mérleg nyelvét, javaslatai igazolják a román fenntartásokat. A román lapok értelmezése szerint a Velencei Bizottság jelentése azt fogalmazta meg, hogy a magyar státustörvény nem érvényes Románia területén, az RMDSZ, az erdélyi magyar egyházak és a romániai magyar civil szervezetek nem vehetnek tevőlegesen részt a törvény alkalmazásában. A tervezett magyar igazolványok nem utalhatnak a tulajdonos nemzeti hovatartozására. Az anyaország csak az oktatás és a kultúra terén nyújthat kedvezményeket a határain túl élő kisebbségeinek, és a kedvezmények megadásánál nem tehet különbséget kisebbségei között annak alapján, hogy mely országban élnek. /Román visszhang: "meglékelték" a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"

"A státustörvény kérdését csak nyugalommal és párbeszéddel lehet megoldani - jelentette ki Adrian Severin volt külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének elnöke. A Jurnalul National hétfői számában megjelent interjújában elismerte, hogy minden államnak joga van ahhoz, hogy területén bizonyos általa meghatározott személyeknek vagy személyek csoportjának kedvezményeket nyújtson. Severin szerint a magyar kormánynak olyan rugalmasságot kell tanúsítania. - Hangsúlyozta, hogy Románia nem fogadhat el bizonyos, etnikai alapon megállapított gazdasági és szociális jogokat. Szerinte a gazdasági és szociális jogokat ki kellene terjeszteni a törvény által érintett országok valamennyi állampolgárára - kezdeményezte. Példaként említette a magyarországi munkavállalás lehetőségét, amit minden román állampolgárnak, nem csak egy meghatározott nemzetiségnek kellene élveznie. /Severin: Tanúsítson rugalmasságot a magyar kormány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"A státustörvény kapcsán tett javaslataival Adrian Nastase megmutatta, hogy igazi politikusi erényekkel rendelkezik - állapította meg okt. 26-i kommentárjában a Curentul. Eddig a román félnek védekeznie kellett, most Nastase revansot vett és immár a román fél diktálja a szabályokat - vélte a napilap. Adrian Nastase pontosan tudja, hogy valamilyen formában a státustörvény alkalmazásra kerül, Románia csak azt érte el Velencében, hogy az erő pozíciójából tárgyalhasson az alkalmazásról - hangsúlyozta a Jurnalul National. /Nastase "félsikere": A státustörvény marad, de alkalmazásának feltételeit Bukarest diktálja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"

"A román külügyminisztérium túl későn kapta meg a magyar igazságügyi miniszter nem hivatalos látogatását bejelentő szóbeli jegyzéket ahhoz, hogy minden illetékes szervet értesíteni tudjon - közölte nov. 12-én az MTI-vel Victor Micula román külügyi szóvivő, aki szerint csak nov. 9-én délben kapták meg a szóbeli jegyzéket. Miután a magyar miniszter fegyveres testőr kíséretében utazott, erről a külügyminisztériumnak az előírt hivatali úton kellett volna értesítenie a román kormányőrséget, amely a maga részéről a határrendőrséget hivatott tájékoztatni. Hozzátette: létezik egy korábbi szabály is, amely előírja, hogy a fegyveres kísérettel érkező hivatalos személyek útjáról hét nappal korábban kell értesíteni a külügyminisztériumot. Micula hangsúlyozta, a szóbeli jegyzékkel történő tájékoztatás rendszerét éppen azért vezeték be, hogy biztosíthassák a nem hivatalos látogatások zavartalan lebonyolítását. A bukaresti magyar nagykövetségen arról tájékoztatták az MTI-t, hogy a román külügyminisztérium nov. 8-án, hivatalosan átvette a szóbeli jegyzéket. A "hétnapos szabályról" a magyar nagykövetségnek eddig nem volt tudomása, ilyen rendelkezésről mostanáig semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kapott. Fegyveres kísérettel akart belépni Romániába a magyar igazságügyminiszter - számolt be nov. 12-én címoldalán a Cronica Romana arról, hogy a román határőrök vasárnap feltartóztatták Dávid Ibolyát és kíséretét a román-magyar határon. - A magyar hivatalos személyiségek továbbra is Erdélyben sétálgatnak, s csak azt lehet kérdezni Adrian Nastase román miniszterelnöktől, hogy mikor ér véget ez a csúfság - tette fel a kérdést a kormánypárt nézeteit tükröző lap, amely a közelmúltban a Magyarországgal tartott gazdasági kapcsolatok felszámolását sürgette. - A nem hivatalos magyar küldöttségek ingázása incidenst okoz a határon - írta hétfőn a Jurnalul National. A lap Ioan Rus belügyminisztert idézte, aki szerint ilyen esetekben a hivatalos személy védelmét biztosító testőr fegyverének és lőszerének számát közölni kell a határrendőrséggel. A lap tudni véli, a belügyminiszter nyilvántartása szerint Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár például csak az idén 24 alkalommal járt Romániában, s ezekből az utakból csak kettő volt hivatalos. /Újabb magyar-román diplomáciai botrány. Időben értesítették Bukarestet Dávid Ibolya látogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

"Eltérő módon értékelte a román sajtó Adrian Nastase és Orbán Viktor miniszterelnökök bukaresti megbeszélésének eredményeit. A Cotidianul lap úgy vélte, hogy "hallgatólagos kompromisszum" született a két fél között. Az újság szerint első alkalommal módosult a nyilatkozatok hangneme. A Jurnalul National szerint "miután az Európai Bizottság országjelentése leszállította a földre Budapestet, Orbán Viktor kénytelen volt elfogadni, hogy tárgyalásokat kezdjen a magyar igazolványról". A Curierul National című lap szerint csalódást okozott a kedvezménytörvényről folytatott román-magyar miniszterelnöki megbeszélés, a Nastase-Orbán találkozó "a semmitmondás művészetét" mutatta be. A Curentul című lap úgy értékelte, hogy a magyar fél az erő pozíciójából tárgyalt a kedvezménytörvényről és "Orbán Viktor a megfélemlítésre játszott" Bukarestben. /Eltérő értékelések. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./"

"A Románia és Magyarország közötti kapcsolatok utóbbi időben tapasztalható feszültségét az okozza, hogy a magyarok képtelenek megszabadulni imperialista gondolkodási módjuktól - idézte nov. 23-i számában a Jurnalul National című román lap Ion Iliescu román államfőt. A lap szerint Ion Iliescu hivatalos görögországi látogatása során görög diplomatáknak kifejtette: "A magyarok évszázadokon át uralkodók voltak Európában az osztrák-magyar birodalmon keresztül. Számunkra történelmi problémát jelentenek, mivel Románia lakosságának 7 százalékát a magyarok teszik ki." "Kisebbséget alkotnak, és még akkor is képtelenek megszabadulni az imperialista gondolkodási módtól, amikor elvesztették dominanciájukat." Ez a gyökere a magyarokkal és a magyar állammal kapcsolatos problémáinknak - szögezte le Ion Iliescu. A román államfő ugyanakkor arra is kitért, hogy "paradox módon jó kapcsolataink vannak a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, amely a jelenlegi kormány legfegyelmezettebb partnere" - írta a Jurnalul National. /"Imperialista magyarok" Iliescu a román-magyar kapcsolatokról. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./"

"Rodica Stanoiu igazságügyminiszter meggyőződését fejezte ki, hogy a legfőbb ügyészség "kiegyensúlyozott és észszerű" következtetésekre jut a himnuszüggyel kapcsolatban. A dec. 17-i román sajtó azt írta, hogy Rodica Stanoiu "elhatárolódott az ügyészségtől", amikor a parlamentben azt mondta, hogy az ő véleménye szerint a magyar himnusz eléneklését az SZKT-ülésen nem lehet a román nemzeti szimbólumok megsértéseként értelmezni. Erre a sajtóhírre célozva a román igazságügy-miniszter dec. 18-i nyilatkozatában már úgy fogalmazott: fel sem merült az, hogy tárcája elhatárolja magát az ügyészségtől. "Az ügyészségnek joga és kötelessége hivatalból eljárnia minden olyan jelzésre, amely törvényszegésre utalhat" - mondta a miniszter asszony. - Románia legfőbb ügyésze nevetségessé tette magát a magyar himnusz eléneklése miatt az RMDSZ elleni bűnügyi vizsgálat elrendelésével - írta az Adevarul. Szomorúnak nevezte, hogy "Nastase örül egy ostobaságnak". A lap ugyanis "világos, de ostoba törvénynek" tartja azt a most végrehajtási utasításokkal felmelegített 1994-es román jogszabályt, amely tiltja az idegen himnuszok éneklését. - Nem a magyaroktól kell félteni Románia jelképeit, hanem "a politikai tőkére éhes demagógoktól", "a román parlamentben helyet foglaló és máról holnapra meggazdagodott szélhámosoktól és csalóktól", akik nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül lépten-nyomon meggyalázzák Románia jelképeit - mutatott rá a román lap. A Ziarul Politic és a Jurnalul National a magyar kedvezménytörvénnyel hozta összefüggésbe azt, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi marosvásárhelyi ülésének a küldöttek elénekelték a magyar himnuszt és ugyanaznap az RMDSZ képviselője nem írta alá azt a kolozsvári nyilatkozatot, amelyet a romániai nemzetiségi szervezetek fogadtak el az ország EU-integrációs törekvéseinek támogatásáról. A lapok szerint a román hatalomnak, hogy "ostobán reagált". - Az RMDSZ Nemzetépítő Platform (NÉP) beigazoltnak látja azt a program célkitűzést, hogy törvényileg kell szabályozni a Romániában élő magyar nemzeti közösség nemzeti szimbólumainak használatát. /Adevarul: Nem az RMDSZ-től kell félteni a román nemzeti jelképeket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

"George Pruteanu és Verestóy Attila összekaptak a Vatikánban, mert az előbbit Ion Iliescu előnyben részesítette a látogatási program idején, tudósította Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ "

"A Magyar Szocialista Párt a kedvezménytörvény haladéktalan felülvizsgálatát kezdeményezi, álláspontja szerint a magyar-román megállapodás ellentétes a nemzeti érdekekkel, és a hatályban lévő jogszabályokkal. A szocialistákkal összhangban a magyar szakszervezetek is aggodalmukat fejezték ki a magyar munkaerőpiacnak a veszélyeztetettségéről a román anyanyelvű állampolgárok előtt. A magyar kormány illetékesei alaptalannak tartják a szocialisták riogatását. Markó Béla RMDSZ-elnök sem lát veszélyt a megállapodásban foglaltakban. - Az MSZP és szatellit-szervezetei politikai haszonszerzés céljából ismét az emberek riogatásának, fenyegetésének eszközével élnek - mondta Őry Csaba, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. Sajnálatosnak tartja a szocialisták nyilatkozatát, amelyből kiderült, hogy a párt bírálja a megállapodást, míg a múlt héten, a hatpárti egyeztetésen a szocialista párt képviselői az egyetértési nyilatkozat aláírására ösztönözték a kormányfőt. - A részletekről, a munkavállalás szabályairól, feltételeiről a két ország foglalkoztatási szakembereinek kell kidolgozniuk a kétoldalú foglalkoztatási egyezmény módosítását - mondta a politikai államtitkár. Markó Béla kitért arra is, hogy a határon túli magyar szervezetek kizárólag információkat nyújtanak majd az RMDSZ-tagságról, az egyházhoz, esetleg civil szervezetekhez való tartozásról. Az Evenimentul Zilei Román-magyar győzelem című vezércikkében így értékelte a két miniszterelnök kézjegyével a múlt szombaton ellátott dokumentumot: "Az egyetértési nyilatkozat aláírásával Orbán Viktor kormánya fontos ütőkártyát nyert. Bebizonyította, hogy egy rendkívül kényes kérdésben: egy szomszédos országgal kialakult nézeteltérésben ha nem is feltétlenül a hagyományos magyar büszkeség jegyében, de az Európai Unió szellemében tudott viselkedni. Annak az EU-nak a szellemében, melyhez Magyarország néhány évvel közelebb van, mint Románia. S mi is nyertünk. Mindenekelőtt bizalmat és tárgyalási tapasztalatot. Sőt, mi több: megoldottunk egy, a románok számára nagyon érzékeny kérdést. A két kormányfő által Budapesten szombaton aláírt dokumentum megfosztja a hibbant nacionalizmust egyik fontos témájától. De mindezeken túl, az egyetértési nyilatkozat bizonyítéka annak, hogy Románia és Magyarország két olyan ország, amelyek nem történelmi, hanem modern európai elvek szellemében élik meg szomszédságukat." A román nacionalizmus szócsöveiként számon tartott Jurnalul National és a Curentul elsősorban a magyarországi ellenzéki pártok és ellenzéki lapok által az egyetértési nyilatkozattal szembeni állásfoglalását idézték. Romániában az észszerűség és a felelősségtudat győzelmeként üdvözölte a Nemzeti Liberális Párt a kedvezménytörvény alkalmazásáról aláírt magyar-román egyetértési nyilatkozatot. A Demokrata Párt alelnöke, Emil Boc viszont úgy nyilatkozott: a megállapodás csupán "pótcselekvés", mert az aktus által nem tűnt el a kedvezménytörvény etnikai tartalma. "A legjobb megoldás az lenne - mondta Emil Boc -, ha lemondanának erről a törvényről, hiszen az európai országok egységes, nem pedig elkülönülési struktúrák felé haladnak". /Szocialista offenzíva a megállapodás ellen. A magyar szakszervezetek is felsorakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ Elsősorban politikailag rendkívül fontos, hogy megegyezés született a román és magyar kormány között a kedvezménytörvény ügyében - jelentette ki dec. 27-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI- nek adott nyilatkozatában. Most komoly esély van a két ország közti kapcsolatok szorosabbá tételére, és kedvező feltételeket teremtett a megegyezés ahhoz, hogy amennyiben ki tudunk alakítani megfelelő megállapodást, akkor folytathassuk az együttműködést a román kormánypárttal - mondta. /Markó Béla szerint javul a román-magyar kapcsolatok légköre. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./ Különbözőképpen vélekednek a hazai ellenzéki pártok politikusai az Orbán Viktor és Adrian Nastase kormányfő által a kedvezménytörvényről megkötött egyezségről, valamennyien aggodalmukat fejezték ki azonban a státustörvény alkalmazását illetően. Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője az értelem és felelősségérzet diadalának nevezte a hétvégén aláírt memorandumot, amely a liberális politikus szerint az ellenzéknek a kormányra gyakorolt befolyását bizonyítja. Hasznosnak és jónak nevezte a magyar-román egyetértési nyilatkozat december 22-i megszületését Corneliu Ciontu is. A Nagy-Románia Párt első alelnöke szerint ezután az a kérdés, miként alkalmazzák a gyakorlatban a státustörvényt. Emil Boc, a Demokrata Párt parlamenti képviselője már úgy vélekedett, a memorandum létrejötte nem oldja meg a státustörvény problematikáját, mivel a jogszabályból nem iktatták ki "etnikai tartalmát". "A jogszabály jelenlegi előírásai továbbra sem akadályozzák meg Erdély burkolt elmagyarosítását. A legjobb megoldás lenne lemondani a törvény alkalmazásáról" - állapította meg a demokrata alelnök. /Rostás Szabolcs: Ellenzéki aggály státusügyben. Erdély burkolt elmagyarosításától tartanak a demokraták. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./"

A jún. 22-i román lapok többsége rövid tényhírben számolt be arról, hogy Romániában is megnyíltak a magyar igazolványok igénylésében közreműködő helyi irodák. Egyes lapok azonban az irodák tevékenysége miatt a román-magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat megsértésével vádolták a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. A magyarellenes támadásokban élenjáró Curentul a szerint az RMDSZ "tudatosan megsérti" az egyetértési nyilatkozatot azzal, hogy szerepet vállal a kérvények begyűjtésében. A román sajtó idézte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, Kónya- Hamar Sándort, aki elmondta, hogy szó sincs az egyetértési nyilatkozat megsértéséről, mivel az iroda csak információkkal segíti az igénylőket a kérelmek kiállításában, az RMDSZ emellett csak azt teszi, hogy igazolást ad a szövetségi tagságról. Gheorghe Funar polgármester, aki egyben a PRM főtitkára, kilakoltatással fenyegette meg a kolozsvári területi irodát. Dan Canta Kolozs megyei alprefektus úgy nyilatkozott, hogy a prefektúra képviselői tárgyalásokat kezdenek az RMDSZ vezetőivel, majd megteszik a szükséges intézkedéseket, amelyekbe "beletartozhat az RMDSZ székhelyén nyitott irodák bezárása". A Curierul National című lap szintén a Kolozs megyei prefektustól kérte számon, miként nyílhatott meg a közreműködő iroda, amikor a prefektus korábban arról beszélt, hogy irodák nem lesznek a megye területén. A Jurnalul National Horia Grama Kovászna megyei prefektust idézte, aki hivatalosan bejelentette, hogy az illetékes állami hatóságok ellenőrizni fogják a megye területén nyitott irodák tevékenységét, külön is figyelve arra, hogy közpénzeket ne használhassanak az irodák működtetéséhez. /Egyeseket ingerel a magyarigazolvány igénylése. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

Ion Iliescu elnök szerint a kedvezménytörvény végrehajtásáról aláírt román–magyar egyetértési nyilatkozat mindkét ország számára jó dolog. Az államfő a Jurnalul Nationalban megjelent interjújában az egyezményt követő magyarországi vitát illetően úgy vélekedett, hogy ez elsősorban a választási harc része. A magyar kormány válasza világos: annyian vállalhatnak majd munkát, amennyi munkahely van. Ez a gyakorlat érvényes más országokban is — mondta. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szerint ellentétes a magyarországi munkavállalók érdekeivel a román munkavállalók magyarországi foglalkoztatásáról kötött megállapodás. Az MSZOSZ elnöksége többek közt követeli a magyarországi munkahelyek, a munkaerő-piac, a bérek és a munkakörülmények védelmét. Követeli, hogy ne lehessen külföldieket a magyar munkavállalókénál alacsonyabb béren foglalkoztatni, tiltakozik az ellen, hogy a munkavállalók helyi alkupozícióját a külföldiek foglalkoztatásával lerontsák. /Iliescu a magyar–román egyezményt védi. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Az SZDP és az RMDSZ vezető politikusainak hétvégi találkozójáról beszámoló jan. 28-i román lapok úgy értékelték a kétnapos tanácskozás eredményét, hogy az igazi nyertes a román kormánypárt, amely anélkül tud újabb egy évre kényelmes parlamenti többséget biztosítani magának, hogy lényegében túllépett volna a tavalyi megállapodás megkötésekor tett ígéreteinél. A Jurnalul National szerint az RMDSZ követeléseinek "lesöprése" azért volt lehetséges, mert a kormánypárt a tárgyalásokat megelőzően komoly nyomást gyakorolt az RMDSZ-re a kedvezménytörvény ügyében. A Cotidianul azt hangsúlyozta, hogy az újabb SZDP–RMDSZ együttműködési megállapodás a kormánypárt változata lesz majd. A lap szerint az RMDSZ már a tárgyalásokon elszenvedte az első kudarcát azzal, hogy az egyik legfontosabb követelésének számító kérdésben — az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében — a megoldás nem az RMDSZ által már előterjesztett törvényjavaslat lesz, hanem a kormánypárt dolgozza majd ki a törvényi rendezés kereteit. A kormánypárt és az RMDSZ együttműködését kezdettől fogva támadó Curentul úgy látta, hogy az RMDSZ politikai téren legyőzte az SZDP-t, s a kormánypártnak most azzal a veszéllyel is szembe kell néznie, hogy a magyaroknak tett engedmények miatt az SZDP koalíciós partnere, a Román Humanista Párt a kormányból való kilépéssel fenyegetőzik, ha az ő követeléseit nem teljesítik. A Curierul National hosszú kommentárban fejtegette, hogy a SZDP súlyos politikai árat fog fizetni ezért az együttműködésért. A kommentár szerint az RMDSZ-nek tett engedmények egyik következménye, hogy Magyarországon "Csurka István szélsőjobboldali, nyíltan revizionista programmal fellépő pártja az idei választásokon a szavazatok 15–20 százalékára számíthat". /Nastaseék "lesöpörték" az RMDSZ követeléseit? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Nem véletlen, hogy a Nastase-kormány éppen a NATO-csatlakozásra váró országok bukaresti csúcsértekezlete előtti héten hozott a háborús bűnösök kultuszát elítélő döntést, valamint a zsidó közösségi tulajdont védő rendeletet. Az sem véletlen, hogy Razvan Theodorescu miniszter a vilniusi csoport tanácskozása idején jelentette be: holokauszt-emlékművet emelnek Románia egyik nagyvárosában. Hiszen kell-e ennél tündöklőbb kirakat Romániának: elítélik Antonescu híveit, illetve azokat, akik szobrot emeltek a marsall tiszteletére, utcákat, tereket neveztek el róla. Az sem véletlen, hogy ez a romániai város éppen Marosvásárhely, és nem Iasi, Botosani vagy netalán Bukarest: a holokauszt-emlékmű olyan helyen készül el, ahol a zsidóirtásért nem a román hatalom, hanem az akkori magyar kormány felelős. Mindenki elégedett, illetve elégtételt kapott: a Nastase-kabinet, a helyi önkormányzat, a marosvásárhelyi zsidó közösség és az amerikai zsidóság, de a román holokauszt-tagadók Paunescu-féle csoportja is. /Salamon Márton László: Kemény dió. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./ Nagy port kavart Marosvásárhelyen a Jurnalul National hasábjain megjelent Markó-nyilatkozat, mely szerint "az RMDSZ nem támogatja a holokauszt-emlékműnek az erdélyi városban való felállítását". A zsidó hitközség vezetői szerint "Markó egész életműve ellentmond ennek a feltételezésnek". Az Izsák Márton által több mint ötven évvel ezelőtt készített alkotás néhány napja került Bukarestbe, ahol szokatlan gyorsasággal kiutalt kormánypénzekből öntik bronzba. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány Marosvásárhelyen szándékozik emlékművet állítani a holokauszt áldozatainak. - "A helyi művész által készített szobrot a marosvásárhelyi zsidó közösség kezdeményezésére fogják felállítani; ehhez semmi köze az RMDSZ-nek" – jelentette ki márc. 28-án Theodorescu, aki azt követően nyilatkozott a Jurnalul Nationalnak, hogy – a napilap szerint – Markó Béla elnök tiltakozott az emlékmű felállítására kijelölt helyszín ellen. Markó hangsúlyozta: az RMDSZ csak azokon a településeken támogatja a holokauszt áldozatainak emlékét szolgáló eljárásokat, ahol a történelmi adatok szerint zsidók elleni bűncselekményeket követtek el. A RMDSZ elnökének tiltakozására a miniszter azzal érvelt, hogy "ahogyan Antonescu zsidó származású románokat deportált, ugyanúgy deportált Horthy hadserege magyar zsidókat Erdélyből." Izsák Márton marosvásárhelyi szobrásznak az auschwitzi áldozatok emlékére gipszből készített alkotása 1947 óta áll a Nyár utcai zsidó temető ravatalozójában. "Kétszer is összegyűlt már a pénz a gipszmakett bronzba öntésére, de pénzváltáskor az egész odaveszett. Egy példányt a bukaresti múzeum megrendelésére is elkészítettem, ötven évvel ezelőtt. Azóta várom, hogy egyszer talán kerül pénz és emberi akarat a szobornak egy marosvásárhelyi köztéren történő felállítására – panaszolta az idős művész. "Valósággal mellbevágott Markó Bélának a Jurnalul Nationalban idézett kijelentése. Valószínűbbnek tartom az újságíró tévedését; nem lehet igaz, hogy az RMDSZ-elnök nem nézné jó szemmel a marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű felállítását, hiszen egész életműve, emberi hozzáállása ellentmond ennek a feltételezésnek – jelentette ki Sauber Bernát hitközségi elnök a román nyelvű napilap márc. 26-i számában megjelent újságcikk kapcsán. Dorin Florea polgármester a Krónikának azt nyilatkozta: első perctől kezdve támogatója volt az ügynek, sőt területet is felajánlott Izsák Mártonnak, ahol elhelyezhetné a szobrot: a zsinagóga előtt. Fodor Imre alpolgármester szerint a marosvásárhelyi hitközség mindeddig nem kereste meg a városházát a szobor elkészítéséhez való hozzájárulási kérelemmel. Spielmann Mihály városi tanácsos szerint indokolatlan a félelem, hogy egy holokauszt-emlékművel a magyarságra fognak mutogatni. /Antal Erika, Salamon Márton László: Kísért a múlt Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

Megalapozatlannak és sajnálatosnak nevezték a Reform Tömörülés (RT) vezetői Kovács Lászlónak, az MSZP elnökének azt a kijelentését, hogy az új magyar kormány nem fogja külön finanszírozni a határon túli magyar szervezetek törvényes vezetésével szembenálló csoportokat. A Jurnalul Nationalban megjelent nyilatkozatában Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az RT vezetője "alaptalannak és meglehetősen súlyosnak" minősítette Kovács kijelentését. Mint mondta, nem tudja, hogy az MSZP elnöke miről beszélt, hiszen a magyarországi támogatást a romániai magyar civil szervezetek kapták átlátható módon, alapítványokon keresztül, meghatározott projektekre. Ráduly Róbert parlamenti képviselő, az RMDSZ képviselőházi csoportján belül alakult Polgári Szárny tagja szintén úgy nyilatkozott, hogy átlátható módon történt a romániai magyar közösség anyaországi támogatása. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ keretén belül működő különböző platformok (csoportok) más és más magyarországi pártokkal tartanak fenn kapcsolatokat. Példaként említette, hogy az RMDSZ liberális platformját a magyarországi liberálisokhoz, a Reform Tömörülést a Fideszhez fűzik ilyen kapcsolatok. A Jurnalul National megszólaltatta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét is, aki elmondta a lapnak, hogy nincs tudomása az ilyen külön finanszírozásról, de ez nem jelenti azt, hogy nem is történhetett ilyen. Mint mondta, a Fidesz nyílt politikai támogatásban részesítette a Reform Tömörülés képviselőit. /RT: megalapozatlanok Kovács kijelentései a "Fidesz pénzelte platformról"? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Románia Magyarország kötelességének tekinti, hogy megváltoztassa a kedvezménytörvényt - hangoztatta Mircea Geoana külügyminiszter máj. 5-én. A külügyminiszter Jurnalul National című napilapnak adott nyilatkozata szerint a bukaresti kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar fél módosítsa a törvény egyes cikkeit. Hangsúlyozta: "A Magyar Szocialista Párttal a viszony szilárd, régi, s együttműködési memorandum is szentesíti". "A magyar szocialisták némileg mérsékeltebb politikai alakulat hírében állnak, s ezt nyugati partnereink is méltányolják azzal szemben, hogy a korábbi magyar kormányzat tevékenységében nacionalistább hangsúlyok voltak". /Románia Magyarország kötelességének tekinti a kedvezménytörvény megváltoztatását. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 6./

A kedvezménytörvény iránti, a vártnál jóval kisebb érdeklődés és a feleslegesen magas költségek miatt Maros megyében az eredeti 16 területi tájékoztató irodából tízet bezártak — közölte jún. 15-én a román sajtó. A Jurnalul National című napilap az RMDSZ helyi vezetőire hivatkozva arról írt, hogy a megye 220 ezer magyar nemzetiségű lakosából eddig csupán 30 ezer igényelt magyar igazolványt. Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetője megerősítette, hogy karcsúsították a tájékoztató irodák megyei hálózatát. Elmondta, hogy Maros megyében a lakosság 40–42 százaléka magyar nemzetiségű, ami 250–280 ezer embert jelent. Kelemen közölte, hogy Maros megyéből eddig valamivel több mint 35 ezer személy igényelt magyar igazolványt. /Bezárják a státusirodák egy részét. Csökkent a magyar igazolvány iránti érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

"Hat hónap alatt a kormány hárommillió dollárt költött el arra, hogy javítson Románia külföldi megítélésén, adta hírül a Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"A Jurnalul National közölte a "nép milliárdosai" névsorát, köztük van Verestóy Attila szenátor és Viorel Hrebenciuc. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"

"A jelentősebb román napilapok febr. 1-jei számaikban nagy teret szenteltek az RMDSZ kongresszusának, amely román-magyar kormányfői találkozóra is alkalmat teremtett. A legnagyobb román politikai napilap, az Adevarul szerint "a szövetségen belüli repedések ellenére az RMDSZ-kongresszus megszilárdította a román-magyar kapcsolatokat". A kongresszuson Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfő állt a figyelem középpontjában. A Curentul megírta, hogy a két miniszterelnök tegezte egymást. A Jurnalul National felfigyelt Markó Béla elnöki beszámolójának arra a részére, amelyben szóvá tette, hogy "a magyar szakemberek nincsenek jelen a (román) diplomáciában, hadseregben, a titkosszolgálatokban, s nagyon kevesen találhatók az igazságszolgáltatásban". A Curierul National rövid exkluzív interjút is közölt Kovács László külügyminiszterrel, az MSZP elnökével. /Tegezték egymást a kormányfők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

"A febr. 3-i román lapok jelentős helyet szenteltek az RMDSZ kongresszusának. A román napilapok elsősorban "a Tőkés-ügy megoldásáról" tudósítottak. A Ziarul Financiar szerint "Markó elegánsan győzte le ellenfeleit. Tőkést kizárták a játékból". Az Adevarul úgy látta, hogy "Markó Béla mérsékeltjei meghunyászkodásra kényszerítették a Tőkés-csoportot", mert "kiátkozták a püspököt". A lap azt is megírta, hogy "a radikálisokat legyőzték ugyan, de azok nem adják meg magukat". A Jurnalul National úgy vélekedett, hogy "miközben a magyar szövetség ismét vezéréül választotta meg Markó Bélát", "az RMDSZ megtagadta Tőkés Lászlót". A Ziua kongresszusi beszámolója fölé ez a cím került: "Tőkést feláldozták". A Ziua mélyrehatóan elemezte az RMDSZ kongresszusán történteket: Dan Pavel politológus "történelmi jelentőségűnek" nevezte a kongresszust, mert ez volt az első olyan RMDSZ-kongresszus, amelyen részt vett Románia miniszterelnöke, aki nagy utat tett meg "a romániai magyarság szervezetével való megbékélés" irányába. /Fő téma a lapokban az RMDSZ-kongresszus. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"A Cotidianul tárgyszerű tudósításában úgy látta, hogy "a Tőkés-fórum az RMDSZ politikai-vallási alternatívájának" bizonyult. A Ziua azt emelte ki, hogy "Tőkés le akarja rakni a magyar önkormányzat alkotmányos alapjait". A Jurnalul National rövid hírben számolt be a fórumról, amelynek követelései közül arra figyelt fel, hogy a résztvevők kérték: "azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a lakosság tíz százalékát, anyanyelvüket nyilvánítsák hivatalos nyelvvé". /"Tőkés hadat üzent az egységes nemzetállamnak" - vélekedett a román sajtó egy része. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"

"Soros György azért indított támadást a román kormány ellen, mert az elutasította, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye létrehozza a székelyföldi fejlesztési régiót - írta ápr. 12-i számában a Jurnalul National napilap. Soros György az elmúlt napokban Bécsben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet roma kérdésekkel foglalkozó konferenciáján elítélően említett néhány országot, így Fehéroroszország, Ukrajna és Moldova mellett Romániát is. A kormány és a külügyminisztérium kemény hangnemű nyilatkozatban utasította vissza az üzletember azon állítását, hogy a román kormány az elmúlt két évben az emberi jogokat sértő, a gyülekezési szabadságot és a pártalapítást korlátozó intézkedéseket fogadott el. A lap szerint Soros tevékenységével a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) is komolyan foglalkozik. A román titkosszolgálat jelentést készített arról, hogy Erdélyben a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozásokat elsősorban a Banca American Enterprise Fund finanszírozza. A pénzintézetben Soros György képviseli az amerikai tőkét. Az SRI jelentése felhívta a figyelmet a magyar tőke erdélyi terjeszkedésére: Soros bankja akkor ad kisebb kamatra kölcsönt a vállalkozóknak, ha azok vállalják, hogy az élelmiszeripari termékek 65 százalékát Magyarországról importálják - írta a Jurnalul National. Az ellenzéki Romania libera című napilap szerint "A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt azért nem utasította el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által óhajtott székelyföldi régiót, mert a térségben Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök gazdasági érdekei közösek". /Sorost is támadják a székelyföldi régió kapcsán. Az SRI "foglalkozik" az amerikai milliárdos tevékenységével? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./"

"Feszült légkörű volt a magyar és a román miniszterelnök bukaresti találkozója, amelynek során a felek nem jutottak semmiféle kompromisszumra az aradi Szabadság-szobor ügyében - olvasható a legtöbb román napilap hasábjain. "Egy szobor állt Medgyessy és Nastase közé" - ez a Cotidianul tudósításának címe. A Curentul azt írta: a Szabadság-szobor megrendíti a két miniszterelnök barátságát. Az Evenimentul Zilei jelezte, hogy a két politikus között feszült légkörű találkozó zajlott. A beszámoló szerint Medgyessy és Nastase a nyilvánosság előtt mondott ellent egymásnak a szobor témájában. A Jurnalul National a két fél közötti "ütésváltásról" írt. A Bursa című pénzügyi napilap írta: a magyarok (kedvezmény)törvényét mindenütt a románok szándéka szerint fogják alkalmazni. A román lapok idézték Adrian Paunescunak, az SZDP szenátorának parlamenti felszólalását. Nicolae Ceausescu egykori diktátor udvari költője ismételten kifejtette az aradi emlékművel kapcsolatban korábban is hangoztatott álláspontját, amely szerint Romániának nincs szüksége "tizenhárom gyilkos" emlékét megörökítő szoborra. /"Egy szobor állt Medgyessy és Nastase közé". = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"

"Nov. 28-30. között a nagyszebeni Evangélikus Akadémián a központi és helyi írott sajtó, illetve a kisebbségek nyelvén megjelenő írott sajtó képviselői vettek részt Többség versus kisebbség versus többség címen, a Friedrich Naumann Alapítvány és az Allegemeine Deutsche Zeitung für Rumanien által szervezett szemináriumon. Németek, ukránok, zsidók, romák, magyarok, törökök, tatárok mondtak véleményt a témáról. A magyar sajtó képviselője szerint a kisebbség, nevezetesen a magyarok megjelenítése a többségi sajtóban nem reális. Ennek oka egyrészt az, hogy a többségi sajtó képviselői többnyire nem ismerik a magyarok kultúráját, történelmét, valós törekvéseit, másrészt az érdektelenség, a szenzációhajhászás, a professzionizmus és a kommunikáció hiánya is hozzájárul a valóság elferdítéséhez. Ezekhez járul az elfogultság, az előítéletek és sztereotípiák használata. A romákról kialakított kép még rosszabb. Az esetek túlnyomó többségében negatívan jelennek meg a híradásokban, tudósításokban: ők a bűnözők, a tolvajok, gyilkosok. Ez jellemzi az Adevarul, a Jurnalul National, a National és más lapok hangnemét is. A problémák ellenére, a 90-es évek eleje óta sokat javult a helyzet. /(mózes): Többség versus kisebbség versus többség. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./"

Az O Globo brazil lap azt állítja, hogy a román donoroktól Dél- Afrikában műtik ki az eladott szerveket, amelyeket izraeli betegekbe ültetnek át, közölte a Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Az 1989-es román forradalmat az amerikai, az egykori szovjet és más nyugati titkosszolgálatok szervezték, jelentős hozzájárulását adta Magyarország is – írta február 24-i számában a Jurnalul National című román lap. A román politikai bulvárlap a román forradalom kulisszatitkairól szóló, az Arte francia-német televíziós csatornán február 25-én adásba kerülő dokumentumfilmet szerzőjével, Suzanne Brandstatterrel készített interjút, aki elmondta: kilenc országban, Romániában, Magyarországon, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Bulgáriában és Norvégiában gyűjtött anyagot. /Ceausescu megdöntésében a magyar titkosszolgálatok is közrejátszottak? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

1997. szeptember 21-én a sovén-nacionalista szélsőséges pártok vezérei: Corneliu Vadom Tudor, Gheorghe Funar és Adrian Paunescu (ez utóbbi akkor még a Szocialista Munkapárt képviseletében) összegyűltek Marosvásárhelyen, hogy a város ortodox papjaival együtt megemlékezzenek közös eszményképükről, Avram Iancuról. A Tudor-negyedben épülő ortodox templom előterét nemzeti zászlók és magyarellenes jelszavak díszítették. A hazafias szónoklatok és szentbeszédek nyomán a felhevült tömeg kórusban üvöltözte, hogy megvédi Erdélyt. Az utóbbi tizennégy évben végzett összes közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a román társadalom számára az ortodox egyház a legnagyobb tiszteletnek, örvendő intézmény. Dan Petrescu a National, Paul Goma a Cotidianul hasábjain fedte fel Anania érsek vasgárdista és Securitate-kollaboráns múltját, sugallva, hogy most is ilyesfajta politizálást szán egyházának. Az Evenimentul Zilei 1998. ápr. 14-i vezércikkében Cornel Nistorescu természetesnek tartotta, hogy Anania érsek és Corneliu Vadim Tudor pártvezér véleménye tökéletesen megegyezik, majd emlékeztetett az ortodox egyház egykori szerepvállalására a Vasgárdában és a kommunista diktatúrában. Adrian Severin a Ziua április 18-i vezércikkében megdöbbentőnek mondta Anania véleményét. A sajtó felháborodása olyan méreteket öltött, hogy Anania érsek egy hónap múlva kénytelen volt visszatáncolni. A Jurnalul National máj. 14-i számában azzal mentette magát, hogy a Szent Szinódusnak nem tett javaslatot, tehát csak egyéni véleményének adott hangot, majd szó szerint kijelentette: „Az egyház nem politizál, nem fog politizálni, de megengedheti magának, hogy évenként, a választások alkalmával segítsen, hogy az ország politikáját a legjobbak műveljék. Ha egy híve megkérdezi papját, kire szavazzon, nem vonogathatja a vállát és válaszolja, hogy az egyház nem politizál." /Barabás István: Kiűzetés a templomból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./