Az erdélyi magyar cserkészekről a Jurnalul National azt állította, hogy félkatonai szervezet, továbbá hogy hadgyakorlatot tartanak. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24-25./

"A román lapok közül több is elsőoldalas szalagcímben adott hírt Orbán Viktornak az ország és a nemzet határaival kapcsolatos válaszáról, amelyet azonban - egy kivétellel - román lapok nem közöltek pontos fordításban. A magyar politikus azt mondta, hogy "a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, és a következő kormány a magyar nemzet része lesz". A Curierul National, amelynek tudósítója Antall József híres formulájára utalva tette fel azt a kérdést Orbán Viktornak, hogy 10 vagy 15 millió magyar miniszterelnöke kíván-e lenni, a szövegben híven idézi, hogy a következő kormány a magyar nemzet része lesz, a keretes anyag címe viszont az, hogy "Orbán Viktor az egész (de pretutindeni - bárhol legyen is) magyar nemzet miniszterelnöke akar lenni". A Ziua címe "Magyarország új miniszterelnöke az "egész nemzetet" akarja kormányozni". Az Evenimentul Zilei első oldalán a következő szalagcím olvasható: "Azzal az ürüggyel, hogy "a magyar állam határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival", a magyar jobboldal "minden magyarok (szó szerint: de pretutindeni - a mindenütt, a bárhol lévő magyarok) kormányát kívánja létrehozni". Az Adevarul 11. oldalának alcíme: "Orbán Viktor jövendő miniszterelnök robbanékony nyilatkozatai: Magyarország határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival. A jövendő kormány a magyar nemzet kormánya lesz". A Jurnalul National szintén alcímben emeli ki a nemzet határaira vonatkozó mondatot, a szövegben pedig azzal folytatja, hogy Orbán úgymond kijelentette, azért fog cselekedni, hogy "orvosolja" ezt. /MTI/"

"Több romániai napilap is beszámolt arról a nyilatkozatváltásról, amely a Magyar Hírlap hasábjain zajlott le: Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke jún. 11-én megjelent nyilatkozatában kifejtette, hogy világszerte nagy elismerést váltott ki az RMDSZ kormányzati részvétele, ám a magyar érdekvédelmi szervezet programjából 1996 óta alig valósult meg valami, ezért ideje lenne elgondolkodni, meddig érdemes tovább támogatni a román kormányt. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke a Magyar Hírlap másnapi, jún. 12-i számában erre azzal válaszolt, hogy Törzsök Erika szavai "a legteljesebb tájékozatlanságról" tesznek bizonyságot, a szenátor "minősíthetetlenül sommásnak" nevezte a HTMH elnökének véleményét. A Curentul jún. 13-i száma pedig Tokay György kisebbségvédelmi miniszter válaszát közölte, amely "Budapest sugalmaz, Tokay elutasítja" címmel jelent meg. Ebben a kisebbségvédelmi minisztere megjegyezte: "Együttműködési kapcsolataink vannak Törzsök Erikával és nagyon meglep ez a nyilatkozat, ha egyáltalán igaz. Attól tartok, hogy összefüggéseiből kiragadva idézték, de ha a jelentés pontos, akkor csak azt mondhatom, meg vagyok lepve, és nem nagyon kellemes módon". Tokay hangsúlyozta: az RMDSZ elvei kizárnak bármiféle beavatkozást a politikai döntések meghozatalába. Az RMDSZ a romániai magyarság reprezentatív és törvényes képviselete, "az pedig, hogy a koalícióban maradjon vagy sem, az a szövetség belső problémája, amelyben az RMDSZ maga fog dönteni és semmiképpen sem más". Ugyanakkor a miniszter leszögezte: ha a koalíciós megállapodásokat nem tartják be, "az kihat a koalíció szavahihetőségére és arra a képre, amelyet a külföld alakít ki Romániáról". A jún. 13-i Jurnalul National ismertette a Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvivő alelnöke, területrendezési államtitkár által adott ismertetést az RMDSZ által a kormányban való részvétellel elért konkrét eredményekről. A politikus többek között sikerként értékelte az anyanyelvű oktatás korlátozásait megszüntető és a helyi közigazgatásban való anyanyelvhasználatot lehetővé tévő kormányhatározatokat, amelyek érvényben vannak - még akkor is, ha parlamenti elfogadásuk nem tűnik könnyűnek. /Tokay Györgyöt meglepte Törzsök Erika kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke arra a hírre, hogy Magyarország különleges státust biztosítana a romániai magyaroknak, felszólította Magyarországot, hogy mindenestől takarítsa ki a magyarokat Erdélyből, közölte a Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

Sergiu T. Chiriacescu, a romániai Rektorok Országos Tanácsának elnöke a Jurnalul Nationalban közzétett, Constantinescu államfőhöz intézett nyílt levelében a "kizárólagosan etnikai alapon szerveződő egyetemek" létrehozása ellen foglal állást. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3. - Jurnalul National, szept. 2./

Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke az alsócsernátoni fórummal kapcsolatosan kijelentette: ha a magyarok tovább hangoztatják szecessziós követeléseiket és "további bolondságaikat, amiket (...) a csernátoni fórumon el fognak hadarni", akkor azonnal egy fegyveres Nemzetőrség szervezésébe kezd - írta a National. A Cronica Romana "példátlanul súlyos"-nak, míg a Ziarul de Cluj "rendkívül durvá"-nak minősítette Vadim gondolatait. A katonai szervezet - mely a haza egységét hivatott őrizni -, finanszírozásához szükséges alapot a szenátor háza, autója, könyvtára, ritka kéziratos gyűjteménye és "a nyakában hordott aranykereszt" eladásával biztosítaná. A Jurnalul National idézte a szélsőséges politikus ama kijelentését, mely szerint Emil Constantinescu legfélelmetesebb hibája az volt, mikor az RMDSZ-t elfogadta kormánypartnernek. Ugyanakkor a szenátor az önálló magyar egyetemmel kapcsolatosan elmondta: azok a magyarok, kiknek anyanyelvű felsőoktatás kell, "építsenek magánegyetemeket vagy menjenek Magyarországra tanulni" - írja a lap. / RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 14. – 897. sz./

"Szept. 29-én összeült az RMDSZ parlamenti csoportja. A tanácskozás megkezdése előtt Markó Béla szövetségi elnök azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalások során semmiféle eredményre nem jutottak. Emiatt felelősség terheli Andrei Marga tanügyminisztert, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított. Markó Béla ezért az oktatási miniszter leváltását követelte. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a Népújságnak kifejtette: A tanügyi szakbizottság hozzáállása felháborító, a bizottság elnöke azt sem engedte meg, hogy szavazás alá bocsássák azt a bizonyos cikkelyt. A kormányprogramban felvállaltakat sem tartják be. Borbély László államtitkár a Népújság kérdésére kijelentette: "A koalíciós partnerek megszegték a közösen aláírt protokollt. Most már a multikulturális egyetemet is elvetik, annak ellenére, hogy a volt miniszterelnök, a koalíciós pártok vezetőivel közösen aláírt programban és a 36. számú sürgősségi kormányrendelettel lehetőséget teremtett egy önálló magyar egyetem létrehozására. Véleményem szerint teljesen hiányzik a politikai akarat a koalíciós partnerek részéről." Verestóy Attila szenátor hasonlóan értékelte a helyzetet. - A vezető kormánypárt elnöke, Ion Diaconescu mindössze annyit mondott: "Ha az RMDSZ kilép a koalícióból, hát kilép! Mit tegyek? Ez van." Mircea Ionescu-Quintus azt nyilatkozta a sajtónak, hogy soha sem támogatták a magyar egyetem létrehozását. Beszédesek a szept. 30-i központi lapok szalagcímei. Adevarul: "A magyar vezetők szemtelensége minden határt túllép - Az RMDSZ Andrei Marga lemondását kéri a kormányban maradásért cserébe" vagy "Saját lelkiismeretükre hallgatva, s nem az aljas vezetőik nyomásának engedve - Az RMDSZ kormányból való kilépésének előestéjén a képviselők NEM-et mondtak a magyar egyetemre"; National: "Az RMDSZ elveszítette az egyetemet, a koalíció elveszítette az RMDSZ-t" " megtaláló milyen jutalomban részesül?"; Jurnalul national: Az RMDSZ az érdekek keresztútján: etnikai vagy országos?" "Az ország ég és Markó Béla fésülködik"; Cotidianul: "Arra számítva, hogy a jelenlegi koalíció mindenfajta kompromisszumra kész, csakhogy a konc mellett maradjon, - Az RMDSZ politikai csárdásba kezdett: az ultimátum ultimátumába"; Ziua: "Ma jár le az RMDSZ koalíciónak adott ultimátuma - Az RMDSZ veszi az egyetemét és lelép". /Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./"

A Legfelsőbb Törvényszék kimondta Iuliu Maniu és más 18 parasztpárti vezető ártatlanságát, adta hírül a Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

A Nagy Románia Párt a Román Televízió magyar adásának beszüntetését követelte, adta hírül a Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

"Ion Diaconescu parasztpárti elnök a romániai magyarok és a koszovói albánok követelései közötti lehetséges párhuzam veszélyére figyelmeztetett a Jurnalul Nationalnak adott interjújában. Ha az RMDSZ kilépne a koalícióból, az ország külföldi megítélése lenne hátrányosabb, mondta. Diaconescu kijelentette: a Petőfi-Schiller Egyetemre vonatkozó kormányhatározat egy kompromisszum eredménye, szerinte az RMDSZ is elfogadja majd, hogy az egyetemen román nyelvű tanítás is legyen. Diaconescu nem tulajdonított túl nagy fontosságot a "37 román nyelvű egyetem" mellett esetlegesen működő 1-2 magyar nyelvű egyetemnek, viszont a koszovói helyzetre emlékeztetett: "Mit fogunk majd csinálni, ha a magyarok is ugyanazokat a kéréseket kezdik megfogalmazni, mint a koszovói albánok?" /Jobb szemmel nézik a világban a magyarokat, mint az albánokat. Ion Diaconescu parasztpárti elnök szerint ki kell elégíteni a magyarok igényeit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"

Magyarország fokozza erőfeszítéseit Erdély gazdasági kiszolgáltatottsága érdekében. Az akciót a magyar külügyminisztérium irányítja a Határon Túli Magyarok Hivatala útján, írta a Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

"Nagyon nyugtalanító, hogy - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelenlegi irányvonalát tekintve - nem zárható ki az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) közti szerencsétlen koalíció - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Jurnalul National című lap júl. 27-i számában megjelent interjújában. Az interjú azt követően látott napvilágot, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 24-én, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem záró vitanapján éppen Tőkés László kérdésére szögezte le: a jelenlegi román ellenzékben nem lát egyetlen olyan erőt sem, amellyel az RMDSZ koalícióra léphetne. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszában kifejtette, hogy az RMDSZ a pontos feltételek megfogalmazása nélkül lépett be ebbe a koalícióba, és ennek a súlyos hibának a következményei nemcsak az RMDSZ vezetését, hanem a romániai magyarság egészét érintik. Amennyiben a jelenlegi ellenzék jut hatalomra, akkor a koalíció minden hibáját az RMDSZ-nek tulajdonítják majd. Tőkés szerint az RMDSZ így arra kényszerülhet, hogy az RTDP-vel vagy más posztkommunista erővel kössön szerencsétlen koalíciót. Ez a lehetőség azért nem kizárt, mert a legutóbbi választáson az "RMDSZ döntéshozó köre Markó Bélával együtt kész volt arra is, hogy akár Ion Iliescu pártjával lépjen koalícióra". - Az RMDSZ szövetségi és tiszteletbeli elnöke között már a múlt héten éles szóváltás zajlott le a sajtón keresztül. Tőkés püspök kemény hangú nyilatkozatban bírálta és elvtelen megalkuvással vádolta az RMDSZ hivatalos vezetését amiatt, hogy a szövetség megszavazta az új oktatási törvényt. Markó Béla visszautasította a vádat, és leszögezte, hogy miközben Tőkés püspök az RMDSZ vezetését, személy szerint a szövetségi elnököt támadja, valójában "az egész romániai magyarságon üt". "Ha a püspök úrban nincs remény és bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni" - fogalmazott Markó Béla. /Szakadás előtt az RMDSZ? Tőkés-Markó vita a választások utáni koalíciós lehetőségekről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"Okt. 5-én tartotta szokásos heti sajtóértekezletét az RMDSZ a szövetség bukaresti székházában. Három téma volt: az RMDSZ október elsején Brüsszelben történt felvétele az Európai Néppártba (EPP), társult tagként; az október 6-i aradi ünnepség és a román-magyar megbékélési emlékpark kérdése, végül az RMDSZ Csíksomlyón lezajlott gazdasági tanácskozása. Markó Béla szerint az, hogy az EPP társult tagjává fogadta az RMDSZ-t, az RMDSZ külpolitikai tevékenységének és európai értékeket szolgáló politikájának nemzetközi elismerését jelenti. Az október 6-i aradi megemlékezésnek külön jelentőséget ad a kerek, 150. évforduló, valamint az, hogy ez alkalomból kerül sor a román és a magyar kormány megállapodása alapján a román-magyar barátsági emlékpark alapkőletételére. - Az RMDSZ csíksomlyói gazdasági tanácskozásán megállapodtak törvényhozási és cselekvési prioritásokban, amelyeket az RMDSZ a koalíciós partnerekkel létrehozandó egyeztető tanácskozáson terjesztene elő. Az Adevarul munkatársa kérdésére, hogy az RMDSZ az aradi Szabadságszobor visszaállításának szorgalmazásakor számolt-e a románok érzékenységével, Markó Béla kifejtette, számol a románok nemzeti érzékenységével, de ugyanúgy a magyaroknak is vannak érzelmeik, ők is éppolyan érzékenyek lehetnek, akár kisebbségben, akár többségben élnek egy országban. - A román közvélemény manipulálása, magyarellenes hangulatszítás folyik. A vértanú tábornokok zöme ugyanis nem volt magyar nemzetiségű, még magyarul sem tudott. És egyikük sem harcolt román csapatok ellen. A Jurnalul National újságírójának arra a kérdésére válaszolva, hogy miért kellene Romániában felállítani a magyar történelem jeles eseményét idéző emlékművet, Markó Béla leszögezte, hogy egy csak románok lakta Romániában ez nem lenne indokolt, ám Romániában hivatalos adatok szerint is több mint 1,6 millió magyar él, az ő történelmük, múltjuk, hagyományaik, műemlékeik, kultúrájuk, az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek igenis részét képezik az ország múltjának, értékeinek, hagyományainak. Akik el akarják távolítani ezeket az emlékműveket és meg akarják akadályozni nem is felállításukat, hanem visszaállításukat, a magyarok nyomait akarják kitörülni Erdélyből. Erre törekszik Kolozsvár polgármestere például. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5. - 1572. szám/"

Funar azt tanácsolta Emil Constantinescu elnöknek, hogy ne vegyen részt okt. 23-a alkalmából a kolozsvári magyar főkonzulátuson adott fogadáson, tudósított a Jurnalul national. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Smaranda Enachének, Románia finnországi nagykövetének leváltását követelte a Jurnalul National, mivel a nagykövet a Pro Európa Liga emberi jogi szervezet társelnökeként részt vett a marosvásárhelyi Türelem hete rendezvénysorozaton. A marosvásárhelyi székhelyű Pro Európa Liga 1991 márciusától kezdve minden évben megrendezi a "türelem hetét", így emlékezve és válaszolva arra, hogy 1990 márciusában véres összecsapások voltak a városban a románok és a magyarok között. "Egy román nagykövet támogatja a magyar szélsőségeseket, a marosvásárhelyi események 10. évfordulóján Smaranda Enache irányítása alatt történtek virulens románellenes támadások" - írta márc. 25-i számának címoldalán a lap. Márc. 27-én a Jurnalul National már arról számolt be címoldalán, hogy "a Románia-ellenes botrány ügyében Smaranda Enachénak a parlamentben kell magyarázatot adnia". A lap a szenátus külügyi bizottságának elnökére, Ghiorghi Prisacarura hivatkozva közölte, hogy a bizottság ezen a héten fogja tárgyalni, miként vehetett részt a nagykövet a marosvásárhelyi "türelem hetén". Prisacaru rendkívül súlyosnak minősítette "a Marosvásárhelyen elhangzottakat". A kolozsvári RMDSZ-tanácskozásról a Transilvania Jurnal azt írta, hogy "győztek az RMDSZ radikálisai", mert Markó Béla, az RMDSZ elnöke szóvá tette, hogy magyar nemzetiségűek nincsenek a román belügy-, a külügy- és a védelmi minisztérium, valamint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetésében. /Türelem, türelem... Smaranda Enachét a parlament elé citálják. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

"A revizionista eszméket valló Göncz Árpádnak adományozta Románia legmagasabb állami kitüntetését Emil Constantinescu államfő" - írta máj. 2-i számában a Jurnalul National bukaresti napilap. A magyarellenes lap a magyar köztársasági elnök "revizionista" magatartását abban látta, hogy Göncz Árpád 1990-ben részt vett Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944-ben írt Erdély - jelen és jövő című tanulmányának újrakiadásában. A magyar államfő "revizionista vétkei" között tartja számon a Jurnalul National azt az egyik német lapban megjelent interjút is, amelyben Göncz Árpád "azt kérte, hogy ismerjék el a romániai magyar kisebbség alapvető emberi jogait". /Constantinescu "magyar revizionistákat" tüntet ki? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Máj. 7-én Csíkszeredában, a jégstadionban egy huligán széket dobott a pályára, megsebesítve Roxana Anzert, az Antena 1 tudósítóját. Még aznap este több bukaresti tévéadó és hírügynökség beszámolt az esetről, de a folytatásról is: helybeli szurkolók küldöttsége virágot vitt a tévériporternőnek, és a város nevében bocsánatot kért az incidensért. Két nap múlva, máj. 9-én a parlamentben Lazar Ladariu, a Román Nemzeti Egységpárt képviselője, a Vatra Romaneasca ideológusa, a soviniszta uszítása révén hírhedtté vált, marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilap főszerkesztője, politikai nyilatkozatott tett. Noha nem volt jelen a színhelyen, részletes helyzetjelentést tárt a képviselőház plénuma elé oly módon, hogy a csíkszeredai hokimeccset Románia történelmének összefüggéseibe ágyazta. Szerinte: "Ezeken a mérkőzéseken túl gyakoriak a románellenes megnyilvánulások. Nem viselhetjük el tovább, hogy a piros-fehér-zöld zászlók alatt csúfot űzzenek belőlünk." "Mi történik Csíkszeredában? Meg kell kérdezni azokat, akik kidülledt szemmel üvöltenek, fütyülnek, hurrogják és sértegetik az egész román népet. Radikális intézkedésekre van szükség. A huligánoknak egyszer s mindenkorra meg kell tudniuk és legalább most, az utolsó órában hozzá kell szokniuk, hogy Csíkszereda Romániában van, tehát román föld. Következésképpen ott, Románia szívében nem a piros-fehér-zöld, hanem a piros-sárga-kék zászlónak kell lengenie. Ott nem egy másik ország és másik hivatalos nyelv van. Azokat, akik úgy gondolják, hogy minden Budapestről, Soros közvetítésével jön, emlékeztetjük, hogy a hatalmasok közönye miatt vált lehetségessé a bécsi döntés, a Nincs kegyelem című könyv megjelenése, az Ipp, Treznea és Moisei községekben történt mészárlás, a románok elűzése Hargita és Kovászna megyéből, az elképzelhetetlen események Zetelakán és Oroszhegyen, Erdély történetének meghamisítása, a budapesti nyilatkozat és Marosvásárhely 1990-es tragédiája, Kolomban Gabor (!) és Tokes Laszlo gyújtó hatású nyilatkozatai, az ősi román vidékek elmagyarosítása, egy második hivatalos nyelv bevezetésének kísérlete..." Egy szó sem arról, hogy este a csíkszeredai közönség bocsánatot kért a megsebesül riporternőtől. Egy nappal előbb, május 8-án a Jurnalul National hírül adta: a képviselőházba beérkezett egy törvénymódosító javaslat, mely szerint Hargita és Kovászna megye román lakossága soron kívül kapjon egy-egy képviselőt és szenátort. /Barabás István: Szeredai veszedelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

A román lapok reagáltak a választási eredményekre: Ceausescu bukása után 11 évvel a románok két kommunista között választhatnak (Ziua). - Egy csempész vagy egy ultranacionalista elnök? - ez itt a kérdés (Romania Libera). - Rá szavaztunk, mert dili - magyarázták választásukat V.C. Tudor hívei (Evenimentul Zilei). - A választók büntették a katasztrofális kormányzást. Radikális változások a politikai színtéren (Jurnalul national). - A változások változtatása nagy balra át! lett (Cronica Romana). - A románok sem a változtatásra, sem folytatásra nem szavaztak. Győzött az undor (Azi). - A választók egynegyede felsorakozott C.V. Tudor és a Nagy-Románia Párt háta mögé (Adevarul) - Isarescu hagyatéka: egymilliárd dollár adósság, hárommilliárd a kincstárban (Curentul). /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

A Jurnalul National és a Cronica Romana összefoglalót közöltek Markó Béla RMDSZ-elnök rövid nyilatkozatáról, azzal a címmel hogy a szövetség vezetője elégedett a fejleményekkel. Az erdélyi magyarság elvárásai nagyok és egyértelműek, ami a státustörvényt illeti - nyilatkozta a tanácskozás előtt Markó Béla. "Teljesen természetes, hogy szeretnénk Magyarországon egy olyan jogállást, ami nem a turistákéhoz hasonló″. Hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet megszületésével a folyamatot nem kell lezárni, mert az további alapot biztosít az együttgondolkodásnak. A most születendő kerettörvény a különböző minisztériumoknál kerül további kidolgozásra, és az RMDSZ azt szeretné, ha ebben a munkában szakemberei is részt vennének - mondta. /A MÁÉRT ülése első napjának sajtóvisszhangja. = RMDSZ Sajtófigyelő, dec. 14. - 48. sz./

"A képviselőház febr. 22-i ülésén Ráduly Róbert képviselő visszautasította a nemzeti kisebbségeket érintő sértő megjegyzéseket, amelyek két, a nemzeti kisebbségekhez tartozó képviselő mandátumának igazolása kapcsán hangzottak el. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 22. - 1914. sz./ A Jurnalul National megírta, hogy Ráduly Róbert febr. 22-én kivonult a képviselőházból, mert az ukrán képviselő "bozgor", a macedón pedig "kitaláció" jelzővel illette a magyar kisebbséget. /RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 23. - 34. sz./"

"A román kormány kedden kezdi meg a tervezett programcsomag és a PSAL II egyezményre vonatkozó tárgyalásait a Világbank képviselőivel. Andrew Vorkink, a Világbank Romániával foglalkozó igazgatója február 27.-március 2. között Romániában tartózkodik - tájékoztat a Jurnalul National és a Curentul. /Andrew Vorkink Romániába látogat. = RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 27./"

"A Jurnalul National márc. 9-i száma öles betűkkel hirdette: "A BÁKÓI CSÁNGÓK NEM AKARNAK MAGYARUL TANULNI". A cikket olvasva kiderült: nem a Bákó városbeliek, hanem a megye falvaiban lakók. Azok közül is csak a pusztinaiak - mert mindössze őket kérdezte meg a cikkíró. Az egyik megkérdezett, Rosu Neculai elmondta: "Az én gyermekem még románul sem tud, nemhogy magyarul tanulna." - Vajon milyen nyelven beszél az a gyermek? - tette fel a kérdést a román lap cikkéről hírt adó Zsehránszky István. - Valójában Pusztinában 78 gyermek tanul jelenleg magyar nyelvet, Bilibók Jenő tanár úr oktatja őket - nem az iskolában, azt nem engedték meg nekik, hanem otthon. Klézsén pedig 97-en tanulnak magyar nyelvet! 88 gyermek és 9 felnőtt. Bogdán Melinda és Hegyeli Attila oktatja őket - szintén iskolán kívül. - A csángó adófizetőtől megtagadták azt a jogot, hogy anyanyelvét is tanulhassa az állami iskolában. A tanév elején valóban kevesen kértek magyar nyelvórát az iskolában. Klézsén mindössze 13-an, Lészpeden 2-en, Pusztinában 10-en. De vajon miért? - amikor most hétszerannyian járnak, iskolán kívül, magyarórára! Mert akkor a szülőket megfélemlítették. Ebben együttműködött a helyi hatóság, a katolikus pap és az iskolaigazgató. Együttesen "beszélték le" a magyarul tanulni akarókat. Ez kiderül abból a memorandumból, amit 2000 áprilisában küldtek a tanügyminisztériumnak, s amelyben kimondják: nem akarják és nem engedik meg azt, hogy Klézse községben az iskolában magyarul tanuljanak. Ez a beadvány a diszkrimináció kézzel fogható dokumentuma. - Párizsban értekezlet kezdődik a csángó kultúráról. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének művelődési, oktatási és tudományos szakbizottsága tárgyalja a kérdést. Függetlenül attól, hogy milyen következtetésre jutnak, Romániában az alkotmány, a parlament által elfogadott hazai és nemzetközi jogszabály mind írott malaszt addig, amíg féket nem vetnek a nemzeti türelmetlenségnek. /Zsehránszky István: Hazugság, diszkrimináció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

"A román sajtó szerint a csángók anyanyelvének semmi köze sincs a magyarhoz, mert az csupán "a középkori magyar nyelv egyik nyelvjárása". Ennek az egyedülálló nyelvészeti teóriának a szerzője a parlament egyik képviselője, aki kijelentette: "magyarosítják a moldvai csángókat". Ami azt jelenti, hogy magyarrá teszik a magyart, Moldvában. A Jurnalul National például azt állítja, hogy - "miként már írt róla" - a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közvélemény-kutatást tartott a moldvai csángó szülők körében, s azok határozottan elutasították a magyar nyelvű oktatás bevezetését gyermekeik számára az állami iskolákban. A csángók érdekvédelmi szervezete. - Európa meglátta a moldvai csángók anyanyelvének különleges értékét, s azért szorgalmazza megmentését. Erről volt szó, többek között, Párizsban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kulturális, Tudományos és Oktatási Szakbizottságának ülésén. /Zsehránszky István: Képtelenség, agyrém... újabb hazugság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./"

"Budapest kész elfogadni azt, hogy megbeszéléseket folytasson Bukaresttel a "magyar igazolványra" vonatkozó törvényről - számolt be az Adevarul című napilap Martonyi János budapesti találkozójáról Mircea Geoana román külügyminiszterrel. Mircea Geoana külügyminiszter ismertette Martonyi János magyar külügyminiszterrel "a román fél kifogásait" a szóban forgó törvényről, és bizonyos módosításokat kért a jogszabályon, anélkül azonban, hogy megnevezte volna, milyen módosításokról van szó. "Martonyi azt kérte román kollégájától, hogy a román fél hivatalos levélben fogalmazza meg módosító javaslatait, amelyeket aztán a magyar kormány megvizsgál. A Jurnalul National szerint "Magyarország meghátrál a magyarok különleges státusa tekintetében". /Ausztriát Martonyi elfogadta Geoana kérését. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./"

"Románia valutatartaléka meghaladja a 3 milliárd dollárt május végén - tudósított a bukaresti Jurnalul National napilap. Ez az összeg 150 millió dollárral több, mint az áprilisi. A központi bank valutatartaléka múlt hónapban közel négymilliárd dollár volt, ez az összeg magában foglalja az aranytartalékot is, amely 898,4 millió dollár. /3 milliárd dollár a valutatartalék. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./"

"Jún. 8-án nyílt meg az észak-olaszországi Verbania mellett a közép-európai államfők tanácskozása, amelyre elutazott Ion Iliescu államfő is, aki tervezi, hogy a helyszínen kétoldalú megbeszélést folytat Mádl Ferenc magyar államfővel is. A megbeszélés témái közül a határon túli magyarok számára készült magyar státustörvényt kiemelte Iliescu elnök. - Ugyancsak jún. 8-án, egy nappal a hivatalos szlovák kormányjegyzék átadása után a státustörvény kérdésében, a bukaresti román sajtó újabb kifogásokkal állt elő. A nacionalista Cronica Romana kommentárja szerint a státustörvény gerjesztette helyzet egyre inkább hasonlít az 1940. évihez: a szomszéd országban számos Trianon-megemlékezés mellett a "gyászos emlékű Nagy Magyarország emlékmű helyreállítására készülnek". A Jurnalul National szerint Magyarország csak azzal törődik, mit szól a státustörvényhez Európa. Romániának pedig rá kell jönnie: nincs eszköze befolyásolni a törvény meghozatalát és hatálybalépését. Sőt, az RMDSZ - kihasználva a törvény körüli nemzetközi tanácstalanságot - kompromisszumot javasol: felelősséget vállal a romániai magyarok státusának ellenőrzéséért, s ezzel olyan pozícióba kerül, mely többé nem függ a Magyarországon hatalmon lévő kormányok pártállásától, ugyanakkor Magyarország képviselője lehet a romániai magyarsággal való kapcsolataiban. /A státustörvény tovább nyugtalanítja Romániát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Mádl Ferenc magyar elnök a Ion Iliescu román államfővel folytatott stresai megbeszélésen üdvözölte a közigazgatási törvény életbelépését, és szorgalmazta az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. A román államfő elismerően szólt az RMDSZ-ről, és megelégedéssel fogadta magyar kollégája ajánlatát a státustörvénnyel kapcsolatos szakértői tárgyalások folytatásáról. Első alkalommal találkozott Ion Iliescu román és Mádl Ferenc magyar államfő az olaszországi Stresában. Gulyás András, a magyar köztársasági elnök külpolitikai tanácsosa a Krónikának elmondta, a találkozón Iliescu és Mádl áttekintették a kétoldalú kapcsolatok fontosabb kérdéseit. A magyar állam elnöke biztosította kollégáját, országa támogatja Románia NATO-csatlakozását és erőfeszítéseit, amelyeket a demokratikus fejlődés érdekében és az európai uniós tagság eléréséért tesz. Mádl Ferenc üdvözölte a nemrégiben megszavazott közigazgatási törvényt. /Simon Judit: Iliescu-Mádl találkozó az észak-olaszországi Stresában. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./"

"A magyar igazolvány csalétekül szolgál az olcsó munkaerőhöz Magyarország számára - írta jún. 11-i számában a Jurnalul National. A nacionalista újság szerint Orbán Viktor miniszterelnök "sokkoló bejelentést" tett, amikor olyan értelemben nyilatkozott, hogy "a szomszédos országokban élő magyarság jelenti a munkaerő-tartalékot Magyarország számára". A Jurnalul National idézte Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselőt, aki furcsának, a státustörvény elveivel ellenkezőnek minősítette a magyar miniszterelnök nyilatkozatát. A lehető legkorrektebbnek minősítette címoldalán az Adevarul Markó Béla véleményét. A Curentul című lap az RMDSZ és Budapest kapcsolatainak elhidegüléseként értékelte azt, hogy "Markó Béla nem ért egyet Orbán Viktorral". Curentul: Elhidegülő RMDSZ-Budapest kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./"

"Egyre gyakoribbak a kormánypárthoz közelálló lapok támadásai Mircea Geoana külügyminiszterrel szemben. A bírálatok eddig főként a magyar státustörvénnyel kapcsolatban hangzottak el, jún. 25-én viszont a kormánypárti gazdasági körökhöz közelálló Bursa című gazdasági napilap hivatali befolyással való üzérkedés vádját fogalmazta meg a külügyminiszterrel szemben. A lap szerint a külügyminiszter Adrian Sirbu üzletember, a legnagyobb román sajtócsoport, a Media Pro elnöke érdekeit képviselte Ausztriával szemben. A kormánypárt egyik legmegbízhatóbb szócsövének számító Curierul National név szerint a külügyminisztert tette felelőssé azért, hogy a román diplomácia hónapokon át tudomást sem volt hajlandó venni a Budapesten készülő törvényről. Hasonló véleményt fogalmazott meg az erőteljesen nacionalista és magyarellenes Jurnalul National is. /Sajtóhadjárat Geoana ellen. A státustörvényt a kolozsvári Media Pro nyomda miatt támadják. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"A kisebbségi kérdés egyoldalú erőltetésével vádolta Cristian Diaconescu külügyi államtitkár Magyarországot a Jurnalul National című lapnak adott interjújában. Diaconescu, aki egyben a román-magyar kisebbségvédelmi szakbizottság társelnöke a lap szept. 25-i számában úgy fogalmazott, hogy Magyarország az egyedüli állam Európában, amely a politikai-diplomáciai mechanizmusokat csakis a kisebbségi problémára szűkíti le. Az államtitkár szerint csak akkor lenne létjogosultsága a kisebbségi kérdés prioritásként történő felvetésének a román-magyar párbeszédben, ha hiányosságok lennének ezen a területen. - Senki, egyetlen európai intézmény sem hívta fel Románia figyelmét arra, hogy megszorításokat alkalmazna a magyar kisebbséggel szemben. A magyar fél által felvetett problémákat a helyi közigazgatási törvény és az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénynek megfelelően oldjuk meg - fogalmazott Diaconescu. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: Bukarest azt kívánja elérni, hogy Magyarországon ugyanolyan keretben és szinten biztosítson képviseletet a magyarországi román kisebbségnek, mint amilyen képviseletet a romániai magyar kisebbség élvez Romániában. Diaconescu szerint az "egyoldalú magyar megközelítés" ad magyarázatot arra, hogy a két ország közötti alapszerződés keretében létrehozott kormányközi vegyes bizottság nem az előírt rendszerességgel tartja üléseit. - A magyar diplomácia rendkívül erőteljesen az eurorégiók keretében való együttműködésre helyezi a hangsúlyt - ott, ahol magyar kisebbség él. Ugyanígy, a találkozók programjában a kisebbségi bizottságok kapnak elsőbbséget. Diaconescu ugyanakkor hasznosnak is nevezte a budapesti ülést, mivel - mint mondta - a magyar fél azon a találkozón mutatott első alkalommal készséget arra, hogy tárgyaljon a státustörvényről. Ennek eredményének nevezte, hogy magyar fél elfogadta: a magyar igazolványokat kizárólag Magyarország területén adják ki. Románia ezért bízik abban, hogy az olyan kényes problémákat, mint a Gozsdu Alapítvány ügye, párbeszéddel tisztázni lehet. /Továbbra is holtponton a román- magyar tárgyalások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./"

"Az RMDSZ belső parlamentjének marosvásárhelyi tanácskozása nemcsak a szövetség vezetése és a Reform Tömörülés közötti szakadást mélyítette, hanem az RMDSZ tiszteletbeli elnökének adott megrovással a szövetség vezetése kísérletet tett a legnagyobb magyar kormánypárttól, a Fidesztől való elhatárolódásra is - írta okt. 1-jei számában a bukaresti Cotidianul. A lap szerint Tőkés László püspököt Orbán Viktor kormányfőhöz közel álló személyiségként tartják számon. Az újság úgy értékelte, hogy a román kormánypártnak, a Szociáldemokrata Pártnak sikerült éket vernie a romániai magyarság és Budapest közé. A lap szerint az SZDP választás elé állította az RMDSZ-t: vagy a státustörvény, vagy a (a romániai magyarság számára igen fontos) földtörvény. - "Sokkoló leleplezésnek" értékelte az erőteljesen nacionalista irányvonalat követő Jurnalul National a Fidesz és a Reform Tömörülés kapcsolatait ért bírálatot. A lap hangsúlyozta, hogy a kritikát Markó Béla egyik volt munkatársa fogalmazta meg, aki egyebek között arról beszélt: a Reform Tömörülést közpénzekből támogatja anyagilag a magyar kormány és a Fidesz. A Jurnalul National megkérdezte erről Markó Bélát. Az RMDSZ elnöke kijelentette: kézzel fogható bizonyítékok nélkül nem tud nyilatkozni arról, hogy a vád valós, vagy alaptalan-e. "Én csak azt tudom, hogy nagyon szoros kapcsolatok vannak a Fidesz és a Reform Tömörülés között". /Cotidianul: A kormánypártnak sikerült éket verni Budapest és az RMDSZ közé. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"