Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Jelen (Arad)
1723 tétel
2003. január 27.
"Jan. 23-án Budapesten megnyílt Kett Groza János aradi festőművész. Kiállítása a Fiatal Iparművészek Stúdiójában. Sikert aratott 25 olajfestményéből álló tárlata. A kiállítás díszvendége Dávid Ibolya országgyűlési képviselő volt, aki már aradi látogatásai során is elismeréssel nyilatkozott Kett Groza János képeiről, sőt vásárolt is tőle. /(puskel): Kett Groza János tárlata Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./"
2003. január 28.
"A vajdahunyadi magyarság példaértékű, eredményes tevékenysége egyre nagyobb elismerésnek örvend a hazai és az anyaországi közösségekben. Vajdahunyad testvérvárosa, Szombathely város közgyűlése a Magyar Kultúra Napja alkalmából 250 ezer forintot adományozott a vajdahunyadi Corvin-Savaria Társaságnak a 2000 tavaszán felavatott Magyar Ház, illetve közösségépítő tevékenysége továbbfejlesztésére. Winkler Gyula képviselő, a Corvin-Savaria Társaság elnöke felidézte a kezdetet: 1994-ben létrehozták a Hunyadi János Humanitárius Társaságot, amely sokrétegű tevékenységet vállalt fel: ökumenikus magyar óvodát, magyar közkönyvtárat, tanácsadó jellegű orvosi rendelőt működtet, szociális támogatást és ösztöndíjakat biztosít, évente megszervezi a Vajdahunyadi Kulturális Napokat. Igényelték a helyiek a közösségi ház létrehozását, amely otthont adhat valamennyi közösségi rendezvénynek. Szombathely testvérváros jelentős támogatásával és az Illyés Közalapítványtól pályázat útján elnyert pénzalapból, helyi hozzájárulással vásárolták meg és alakították közösségi házzá a jelenlegi Magyar Házat. A Corvin-Savaria Társaság fejleszti a Magyar Házat. /Gáspár-Barra Réka: Negyedmillió forint Szombathelyről. Bővítik a vajdahunyadi Magyar Házat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./"
2003. január 28.
"Nemrég ötven, magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalmi kötettel gyarapodott a Nagyzerind helyi könyvtárának állománya. A 40 ezer forint értékű könyvet a magyarországi Kölcsey Közalapítvány Könyvadomány határon túlra elnevezésű akciójára a Turkevei Városi Könyvtárral és az ottani Finta Múzeummal közösen benyújtott pályázaton nyerték el. /(Kiss): Ötven kötettel gyarapodott a nagyzerindi könyvtár. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./"
2003. január 28.
"A Temesvári Magyar Nőszövetség elnökét, Szász Enikő színművésznőt, megyei tanácsost látta vendégül jan. 25-én a szintén temesvári Geml József Társaskör. Szász Enikő a nőszövetség rendezvénytípusait mutatta be /évfordulós ünnepségek, értékfeltáró és értékőrző programok, köztük a Bánsági Magyar Napok/. Támogatják a magyar nyelv tanulását és egy tehetséges zongora szakos diáklány, Bartal Zsuzsa külföldi tanulmányútját. Időnként élelmiszercsomagokat juttatnak el sokgyermekes családokhoz. Könyvtárat működtetnek a Magyar Házban. A Geml József Társaskör rendszeresen tart találkozókat, témás teadélutánokat. Marossy Zoltán elnök, megyei tanácsos bejelentette, hogy az év első felének legnagyobb eseménye az először megrendezésre kerülő Geml József Emléknapok lesz, március 28-30. között. /(Szekernyés): Két civil szervezet betekintett egymás műhelytitkaiba. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./"
2003. január 29.
"Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének Állandó Bizottsága kongresszus-előkészítő ülést tartott. A 2002-es év tevékenységét értékelték. A kedvezménytörvény alkalmazása zökkenőmentesen folyik. Az RMDSZ-SZDP protokollum hasznos volt a szövetség megyei és helyi szervezetei számára is. Ezért az RMDSZ Hunyad megyei szervezete támogatja egy újabb országos protokollum megkötését és ennek megyei szintre való lebontását. Az idei tervben kiemelt helyet foglal el a megyei magyar oktatás fenntartása, fejlesztése. A protokollumban el kell érni azt, hogy a magyar tagozatokat, osztályokat érintő döntések meghozatala előtt az illetékes szervek konzultáljanak az RMDSZ szakembereivel. Ezzel párhuzamosan, támogatni kell a magánoktatás megerősödését. Meg kell tenni az első lépéseket az önálló magyar oktatási központ beindítására Déván, illetve a zsil-völgyi oktatási stratégia kiépítésére. A Hunyad megyei szervezet szerint az RMDSZ-nek az egység jegyében kell folytatnia tevékenységét. A tiszteletbeli elnöki tisztséggel kacsolatban vita volt a megyei szervezetben, végül a többségi a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetése mellett tette le a garast. /Gáspár-Barra Réka: Mérleg, tervek kongresszus előtt. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./"
2003. január 29.
"Jan. 28-án Aradon érdeklődőktől zsúfolt teremben tartotta meg előadását a Jelen Házban Toró Tibor professzor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A jeles temesvári atomfizikust az RMDSZ keretében működő Reform Tömörülés kérte fel a Tiszteld múltad, s a jelent kösd a jövőhöz közösségépítő program aradi előadására. Toró Tibor vetítéssel egybekötött tudomány- és kultúrtörténeti előadásban vázolta fel Bolyai János munkásságát. Bolyait a világ tíz legnagyobb matematikusa közé sorolta. Itt fogalmazta meg híres mondását: "a semmiből egy új, más világot teremtettem..." A nem eukleidészi geometria felfedezőjének az immár nevét viselő temesvári utcában ötnyelvű emléktáblát állítottak, és ez talán az egyetlen olyan emléktábla a világon, amely matematikai képletet is tartalmaz - hangsúlyozta az előadó. Bolyaié a felfedezés, az orosz Lobacsevszkijé a közlés elsőbbsége. /P. P.: Toró Tibor professzor előadása a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./"
2003. január 29.
"Kedves kis újsággal gazdagodott a Hunyad megyei magyar diáklapok sora. A Cimborát a dévai Eminescu-Petőfi Általános Iskola tizennyolc negyedikes diákja szerkeszti, tanító nénijük, Csatlós Erzsébet-Zsófia gondos irányításával. /GBR: Cimbora. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./"
2003. január 30.
"Medgyessy Péter miniszterelnök is részt vesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jan. 31-én kezdődő kongresszusán Szatmárnémetiben - közölte a magyar kormány szóvivője. Medgyessy külön is találkozik az RMDSZ vezetőivel, illetve a kongresszusra meghívást kapott határon túli más magyar szervezetek vezető képviselőivel, s egy munkaebéd keretében tárgyal Adrian Nastase román kormányfővel. A miniszterelnököt útjára elkíséri Kovács László külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt elnöke. A Fideszt Németh Zsolt alelnök, az MDF-et Dávid Ibolya elnök, az SZDSZ-t Eörsi Mátyás ügyvivő képviseli a kongresszuson. /Román-magyar miniszterelnöki munkaebéd lesz Szatmárnémetiben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./"
2003. február 1.
"A Reform Tömörülés Koordinációs Tanácsa nyilatkozatban határolódott el az RMDSZ "vezetősége azon szándékától, hogy a minden erdélyi magyarnak helyet adó, sokszínű közösségi önkormányzatot kirekesztő, csak a párttagok érdekeit képviselő homogén és központosított egypárttá alakítsa". Az Utolsó szabad és büntetlen elhatárolódás címmel a sajtónak a helyszínen átnyújtott, Toró T. Tibor RT-elnök által jegyzett közlemény szerint a tiltakozók számára elfogadhatatlan, hogy - többek között - a magyar közösség nem választhatja meg közvetlenül vezetőit, a szavazati és választhatósági jog csak párttagoknak jár, a területi szervezetek önrendelkezési jogát megvonja az országos vezetőség. A tanács tagjai kijelentették: "a hasonló törekvésektől továbbra is elhatárolódunk, vállalva az ezért járó szankciókat, akár a kizárást is". Elítélik azokat, akiknek fontosabb a többségi hatalom által kínált pillanatnyi előny, mint a tiszteletbeli elnök által képviselt értékrend. /Pataky Lehel Zsolt: Megnyílt az RMDSZ VII. kongresszusa. = Nyugati Jelen (Arad), febr.1./"
2003. február 1.
"Kartal Ernő minorita tartományfőnök /Miskolc/ összefoglalta a magyar nyelvű misét kérő olvasói írásokkal kapcsolatos vitát. Kifejtette, hogy megállapodtak a püspökkel az aradi hívek anyanyelvű lelkipásztori ellátásáról, azonban nincs még elég magyar anyanyelvű pap, a magyar hívekért tanult meg magyarul a lengyel Bogdán atya /aki Aradon él/. Ezért lakik a minorita rendházban P. Bíró, a ferences atya, aki mellesleg magyartanár. Segít egy magyar diakónus is, aki rövidesen pap lesz. Még két magyar minorita testvér is él az aradi rendházunkban. Tehát az aradi rendházban él 4 magyar, 1 lengyel és két moldvai szerzetes. /Kartal Ernő minorita tartományfőnök, Miskolc: Tisztelt Szerkesztőség! Kedves Jelen-Olvasók! = Nyugati Jelen (Arad), febr.1./"
2003. február 3.
"A rendkívüli közgyűlés után nyilatkozott Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke. Szerinte nem az RMDSZ szakadásról kell beszélni, hanem a bomlásnak egy lassú vagy kevésbé lassú folyamatáról, amelynek fontos állomása a szatmárnémeti fórum. A központosított párt felé kívánják elmozdítani a szövetséget. Szerinte alternatív szerveződések fognak létrejönni. /,,Nem tudom elfogadni e procedúrát". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./"
2003. február 4.
"Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy miután a kongresszus nagy szavazattöbbséggel törölte az alapszabályzatból a tiszteletbeli elnöki funkcióról szóló fejezetet, a Temes megyei küldöttség testületileg kivonult a teremből. Halász úgy érzi, hogy a történtek Temesvár szellemiségének a vereségét jelentik. "Nekünk erkölcsi kötelezettségünk is volt a kiállásra, hisz a forradalom Temesvárról indult, a népfelkelést Tőkés László indította el." Az eredménynek nem a közeljövőben, hanem hosszabb távon, talán a 2004-es választásokon lesz igen komoly következménye. Mindenesetre, a Temes megyei küldöttség nagy többsége úgy döntött: nem vesz részt az alapszabályzat-módosítás végső szavazásán, mert nem akar partner lenni a tiszteletbeli elnöki intézmény megszüntetésében. /Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./"
2003. február 4.
"Makay Botond, a Krassó-Szörény megyei RMDSZ elnöke szerint negatívum volt odáig jutni, hogy a szervezet "kiirtson" valakit. Viszont meg kellett tenni mindenképpen. Tőkés László esztendők óta csak bírálta, sőt támadta a szervezetet, ráadásul nem tudott vagy nem akart egy másik utat mutatni. Makay szerint a szórvány támogatását kellett volna még bevenni az alapszabályzatba. Jelenleg, például, huszonnégy magyar óvodás van Resicabányán, iskolásokká nevelésükhöz pénzre van szükség. /Makay Botond, a Krassó-Szörény megyei RMDSZ elnöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./"
2003. február 4.
"Temesváron a piaristák neves egykori középiskolájának épületében talált otthonra a katolikus líceum. Febr. 3-án Roos Márton megyés püspök kápolnát szentelt a középiskolában. Heinrich József főesperes, az iskola igazgatója nyitotta meg az ünnepséget. Magyar nyelvű szentbeszédet Szilvágyi Zsolt, román nyelven Butnaru Anton lugosi plébános mondott. Abban az épületben van a kápolna, amelyet csak papíron kapott vissza az egyház. /Bánsági Csilla: Kápolnaszentelés a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./"
2003. február 4.
"Egyre gyakoribb csecsemők "ottfelejtése" a szülészeten, a gyermekkórházban. Temesváron tavaly több mint száz csecsemőt, illetve óvodáskorú gyermeket hagytak a kórházban. /(S.): Száznál több kórházban "felejtett" gyermek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./"
2003. február 4.
"Aradon, a megyei múzeumban látható kiállítás a közelmúlt egyik szégyenletes fejezetére emlékeztet. Több múzeum, illetve a Bánsági Svábok Szervezete közös vándorkiállításon mutatja be Románia több városában is a Baragán 1951-1956 elnevezésű kiállítást. A zord időjárású Baragánba deportáltak embereket, akiket politikai megbízhatatlanak minősítettek. A háború után a kollektív bűnösség vádja legerőteljesebben a hazai németséget sújtotta. A deportálásnak a Bánságban 40 ezer áldozata volt. A deportáltak közül sokan sose térhettek vissza szülőföldjükre, a halottak többsége jeltelen sírban pihen; akik átélték, azok mindent kezdhettek elölről, hiszen földönfutóvá váltak, mert házukat, vagyonukat elkobozták. /Puskel Péter: Baragán 1951-1956. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./"
2003. február 4.
"Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformja csöndes tiltakozó megmozdulást rendezett febr. 2-án, az RMDSZ kongresszusának helyet adó Szakszervezetek Művelődés Házának folyosóján. A követeléseiket a nyakukba akasztott táblákra írt nemzeti érzelmű hat elnökségi tag többek között az RMDSZ és a jelenlegi magyar kormány "nemzetveszejtő politikája" ellen tüntetett, rehabilitációt kért az Agache-perben elítélt kézdiszékiek ügyében, a Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott területi autonómiatörekvésekre emlékeztette az RMDSZ-t. Katona Ádám EMK-elnök szerint a háromnapos rendezvény kongresszusnak álcázott pártgyűlés volt, és azzal, hogy a küldöttek megszűntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, meggyalázták a legmegbecsültebb kelet-közép-európai magyar embert. "Tőkés csak a jogokat védte, amikor beperelte az RMDSZ-t, amiért tisztelet kellene járjon neki" - állította Katona. /EMK-tüntetés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./ "
2003. február 6.
"Az RMDSZ vezetőtestületének összetétele nem változott. A legfelsőbb döntéshozó testület a kongresszus. Két kongresszusi ülés között az RMDSZ vezető testületei: a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). Politikai döntéshozó tevékenysége mellett az SZKT a szövetség működésére vonatkozó határozatokat fogad el; elnöke: Frunda György szenátor. A SZET a civil társadalmi szerveződések és az egyházak érdekegyeztető és döntéshozó fóruma; elnöke: Kelemen Hunor parlamenti képviselő. A legfelsőbb képviseletet és politikai koordinációt a szövetségi elnök, Markó Béla látja el. A végrehajtó testület az Ügyvezető Elnökség (ÜE), mely teljesíti a Kongresszus és az SZKT határozatait, és ezeknek megfelelően döntéseket hoz. Vezetője Takács Csaba ügyvezető elnök, további tagjai: Borbély László kormányzati kapcsolatokért felelős alelnök, az ügyvezető elnök helyettese, Kerekes Gábor gazdasági, szociális és önkormányzati kérdésekért felelős alelnök, Szép Gyula, művelődési és egyházi ügyekért felelős alelnök, Nagy F. Zsolt, oktatásért és ifjúságért felelős alelnök, Nagy Zsolt, területi szervezetekért felelős alelnök. Az RMDSZ listáin megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők legfőbb képviseleti, érdekegyeztető és tanácsadó testülete az Országos Önkormányzati Tanács, elnöke Demeter János. Rajtuk kívül a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) tagja még Verestóy Attila szenátusi, illetve Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető. (Egyébként a SZOT - melynek elnöke Markó Béla - kibővült a Területi Képviselők Tanácsának elnökségével.). A szatmárnémeti kongresszuson vitatható döntés született arról, hogy a Szabályzat-felügyelő Bizottság (elnöke: Markó Attila) munkáját a jövőben az SZKT felügyeli. Ez olyan, mintha az Alkotmánybíróságot, mely az ország alaptörvényének betartása felett hivatott őrködni, a parlamentnek rendelnék alá. /P. L. Zs.: RMDSZ-struktúra. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./"
2003. február 6.
"Újszentesen a református parókia, Szűcs András Ottó lelkipásztor nagyszobája az ikések szellemi-lelki központja. Két éve alakult meg a helyi IKE /Ifjúsági Keresztyén Egyesület/ Ádám István vezetésével. Helybeli és temesvári egyetemisták, munkások, tanulók köréről van szó. Szűcs András Ottó lelkész közvetíti a csoport tagjainak az európai keresztyén fiatalok célkitűzéseit. Mindig bibliai bevezetővel kezdik az összejövetel. Zenét hallgatnak, társasjátékokat játszanak, megünnepelik egymás névnapját, születésnapját. Lapjuk a Közelebb Hozzád, teljes egészében ők írják. Csoportjukba felekezeti különbség nélkül minden fiatalt befogadnak. /Szekernyés Irén: Téli esték az Ifjúsági Keresztyén Egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./"
2003. február 6.
"Temesváron két irodalmi rendezvény volt a Bartók Béla Elméleti Líceumban. A verskedvelő hetedikesek és nyolcadikosok tetszés szerint választott Ady-költeményeket adtak elő. Az első díjat Kós Tímea érdemelte ki. A Gerhardinum Római Katolikus Líceum diákjai és a bartókosok versmondással bizonyították: többet tudnak Adyról, mint amennyit a kötelező tananyag elvár tőlük. A vetélkedőn valamennyi csapat jól szerepelt. /Szekernyés Irén: Adytól, Adyról - versmondás és vetélkedő a Bartók Béla Líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./"
2003. február 6.
"Febr. 5-én Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai a Jelen Ház kávézójában jöttek össze. Böszörményi Zoltán Aranyvillamos c. verseskötetét a költő jelenlétében dr. Brauch Magda mutatta be. /Puskel Péter: "...arasznyi létemet közös nevezőre hozni a végtelennel". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./"
2003. február 8.
"Szent István király 1009-ben alapította az Erdélyi Püspökséget, amelynek nevét román nyomásra 1932-ben Gyulafehérvári Püspökségre változtatták. A 9 megyét magába foglaló egyházmegye 1991-ben érsekségi rangot kapott, ami egyben azt is jelenti: nincs alárendelve Bukarestnek. Az egyházmegyei hitéletről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek nyilatkozott. Az érsekség területén Maros, Hargita és Kovászna megye alkotja a klasszikus Székelyföldet, míg Beszterce-Naszód, Kolozs, Alsó-Fehér, Hunyad, Szeben és Brassó megyék képezik a szórványvidéket. Az 1992-es népszámlálás 491 ezer, a legutóbbi 441 ezer római katolikust talált az egyházmegyében. Természetesen Székelyföld alkotja a katolikus tömböt, ahol közel 350 ezer katolikus hívő él. Az egyházmegye székhelye, Gyulafehérvár is erősen szórványnak számít, a 70 ezer lakosból csupán 2300 magyar, s a fele katolikus. A gyulafehérvári székesegyház egyedüli a Szent István által alapított 10 egyházmegye székesegyházai közül, mert megmaradt a XI. század végi román stílusában, a tatárjárás utáni restaurálással, valamint a reneszánsz, illetve gótikus-reneszánsz bővítéssel. A magyar kormány felvállalta székesegyház restaurálásának a finanszírozását. A kommunista időkben az erdélyi katolikus templomokban tilos volt románul prédikálni, nehogy a hivatalosan ortodoxokká nyilvánított görög katolikusok továbbra is katolikus templomba járjanak. Moldvában fordítva volt, ott nemcsak az állam, hanem az egyház is tiltotta a magyar nyelvű prédikációt. Jelenleg négy katolikus és két református püspökség őrködik a magyar hívek fölött, de figyelembe kell venni a 90 ezer lelket számláló unitárius, valamint a 33 ezer fős magyar zsinatpresbiteri evangélikus egyházat is. Amikor Ceausescu rájött, mennyivel hatékonyabb lehetne az asszimiláció, ha román nyelvű liturgia folyna a katolikus templomokban, tömegesen kezdték a Zsil völgyébe telepíteni a moldvai katolikus csángókat, akik egymás között magyarul beszéltek, de amint papot látnak, románra fordítják a szót. A moldvai magyar csángók követelték ki mindenhol a román nyelvű szentmisét, ahova 1973 után a görög katolikusok is eljártak. Jelenleg részükre 22 plébánián tartanak román nyelvű szentmisét. Noha 50 évvel ezelőtt Erdélyben még ismeretlen fogalom volt a román római katolikus, csakhogy Trianon óta Dél-Erdélyben a vegyes házasságban született gyermekek közös nyelve a román lett, de megtartják a vallásukat. Ugyanakkor jelentős azoknak a görög katolikusoknak is a száma, akik a múlt rezsimben a magyar templomokba jártak, most nem hajlandók visszatérni az egyházukba, mert nem ismerik a rítust, elszoktak a bizánci szertartástól. Romániában van két román római katolikus püspökség, a bukaresti és a jászvásári, amelyek területén magyar nyelvű szentmise egyedül Bukarestben van a Varatia templomban, ahol a német nyelvű szentmisét is tartják. Az olaszok és franciák Bukarestben saját plébániával rendelkeznek, ellentétben a magyarokkal. Moldvában egyébként van német nyelvű mise a bukovinai osztrákok leszármazottai számára, illetve lengyel nyelvű is a cacicai templomban az osztrák érsek által lengyel bányászok számára létrehozott templomban, ahol a feliratok eredetiek ugyan, csakhogy lengyelül már csupán néhány idős ember ért. /Balta János: Ezer év Isten szolgálatában (I.) A Gyulafehérvári Érsekség jelene. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./"
2003. február 8.
"A diákéneklés múltja több mint három évszázadra nyúlik vissza nemzetünk történelmében. Az erdélyi diákéneklés első nyomai a XVII. század elejéről valók, abból az időből, amikor Bethlen Gábor megalapította híres gyulafehérvári akadémiáját, a mai nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium ősét (1622). Nagyenyedi diákdalok és ballagási énekek című 2002-ben megjelent füzetében Bajusz Pál egy csokorral átnyújt a mindenkori enyedi (és nem csak enyedi) diákoknak, véndiákoknak, minden dalkedvelőnek. /Józsa Miklós: Nagyenyedi diákdalok. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./"
2003. február 10.
"Febr. 11-én bemutatják az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ második kiadványát, G. Pataky András: A tél acélkék lovai című verseskötetét, a Concord Media Rt. kiadásában. /Irodalmi Jelen Könyvek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./"
2003. február 13.
"A státustörvény védelmében gyűjtenek aláírásokat Temesváron. Az akcióra több Kárpát-medencei, illetve Nyugaton élő magyar személyiség szólította fel a romániai magyarságot (is); a kezdeményezők csatlakoztak a Magyarok Világszövetségének volt elnökéhez, Csoóri Sándorhoz, aki levélben tiltakozott a határon túli magyarok jogállásáról szóló, kedvezménytörvényként emlegetett jogszabály "kiürítése" ellen. Temesváron az RMDSZ-székházban és a területi információs irodában zajlik a gyűjtés. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök szerint eléggé esetleges módon, hiszen azoknak a véleményét kérik ki, akik betérnek oda. Az RMDSZ Temes megyei szervezete ülésén eldöntik, hogy szervezetten gyűjtenek vagy sem. /P. L. Zs.: Aláírásgyűjtés a kedvezménytörvény védelmében. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./"
2003. február 13.
"Hivatásos színészek 12 éve nem léptek fel Erdőhegyen, nagy sikere volt febr. 11-én a kisjenői ifjúsági házban az Aradi Magyar Színház társulata által bemutatott Te rongyos élet című zenés kabarénak. /Fergeteges siker, családias hangulat az ifjúsági házban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./"
2003. február 14.
"Az újraszerveződött Hunyad megyei Történelmi és Régészeti Kör Déván február 12-én megtartotta első találkozóját. Lelkes magyar értelmiségiek ezzel felelevenítik a hajdani Hunyad megyei Történelmi és Régészeti Társaság munkásságát. Az első találkozón Schreiber István megyei EMKE-elnök emlékezett dr. Torma Zsófia szászvárosi régésznő munkásságáról, a világviszonylatban is nagy jelentőséggel bíró tordosi és alsótatárlaki leletekre támaszkodó régészeti megállapításairól. Javaslatok is elhangzottak. Többek között a magyar történelmi egyházak temetőiben nyugvó neves emberek sírjainak a rendbetételét, rendszeres gondozását szorgalmazta Deák Piroska magyartanár. Hasznos ötlet volt a régi folyóiratok, esetleg könyvek, újságok begyűjtése, megőrzése. A régi polgári házak felszámolásakor rengeteg régi könyv, újság kerül a hulladékgyűjtőkbe. A régészeti kör felvállalta, hogy ezeket megpróbálja összegyűjteni, rendszerezni, megőrizni a következő nemzedékeknek. /Schreiber-Gáspár: Helytörténeti kör indult Déván. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./"
2003. február 17.
"Az RMDSZ legutóbbi, szatmárnémeti kongresszusát mindenki másként értékeli, politikai nézeteitől és szerepvállalásától függően - domborodott ki a Temes Megyei Területi Képviselők Tanácsának febr. 14i ülésén. Temesváron, a Putna utcai Közösségi Központban tartott megbeszélésen a kongresszusi résztvevők beszámolója váltotta ki vitát. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés platform elnöke úgy értékelte: Szatmárnémetiben nem sikerült "megnyitni" a szövetséget, az országos vezetőségnek fontosabb volt a diplomáciai siker, mint a belső demokrácia megvalósítása, a tiszteletbeli elnöki tisztség törlése pedig előreláthatatlan következményekkel jár. Szász Enikő azt nehezményezte, hogy bár az RMDSZ a romániai magyarság nevében beszél, nem kéri ki annak véleményét. Marossy Zoltán TKT-elnök és Bárányi Ferenc exminiszter, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke szerint viszont a román kormánynál csak kiegyezéssel, alkudozással érhetők el eredmények. Bárányi Ferenc kifejtette: Tőkés László volt tiszteletbeli elnök egyik politikai hibát a másik után követte el. Számon kérte Torótól, hogy Szatmárnémetiben miért nem vett részt az üléseken. Megpróbált mindent megtenni a szakadás elkerüléséért, adott magyarázatot Toró. Pozsár József lugosi alpolgármester és Szilágyi Géza újszentesi polgármester azt javasolta, hogy a megvalósításokra törekedjenek, a nézetkülönbségek ellenére összefogva keressék a magyarság mindennapi boldogulását elősegítő intézkedéseket, amivel mindenki egyetértett. /Pataky Lehel Zsolt: Kongresszusi utóhatások a Temes megyei TKT-n. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./"
2003. február 17.
"A borosjenői bíróság várhatóan febr. 19-én hirdet ítéletet az Arad Megyei RMDSZ-Informatia Ineului perben, miután a szövetség, magyarellenes viccek közléséért tavaly beperelte a hetilapot. Az ügyet vizsgáló borosjenői bíró eddig ötször halasztotta el az ítélethozatalt. Az Informatia a legutóbbi számában nyilvános elnézést kért. Sergiu Havasi, a lapot kiadó Petroprest kft. tulajdonosa viszont nem ússza meg az egyszerű bocsánatkéréssel, mivel a Búza Gábor ügyvéd képviselte aradi szövetség egymilliárd lejes kártérítést is követel. "Az ítélet, ha megszületik, precedensértékű lesz, bármikor, bárhol megmutathatjuk" - mondta Búza Gábor. /Irházi János: RMDSZ kontra borosjenői Informatia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./"
2003. február 17.
"Febr. 15-én, Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban tartották meg a magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny megyei szakaszát. Összesen 143 aradi és vidéki kis- és nagydiák vett részt a versenyen, közülük 35-en voltak középiskolások. /(Puskel): A magyar tantárgyverseny megyei szakasza. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./"