Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Jelen (Arad)
1723 tétel
2002. december 7.
"Nyilvánosság Napot rendezett a közelmúltban Magyarország bukaresti nagykövetsége. Balta János, a Nyugati Jelen munkatársa ebből az alkalomból beszélgetett Íjgyártó István nagykövettel. Az újságíró a Bánságban és Délnyugat-Erdélyben élő több mint 150 ezer fős szórványmagyarságra hívta fel a figyelmet. A nagykövet elismerte, hogy nem figyeltek kellően a szórványmagyarságra, de az erdélyi magyar politizálásban is több figyelmet kellene szentelni nekik. Ez azért is fontos, mert a szórványosodás folyamata kiterjedhet a tömb-magyar vidékekre is. Balta János kiemelte: e szórványmegyékben a magyar fiatalságnak több mint a fele nem az anyanyelvén tanul. Ha nem történnek sürgős intézkedések, 2-3 évtizeden belül teljesen megszűnhet az anyanyelvű oktatás, azután pedig végképp kihalhat a magyar szó is e térségben. A nagykövet egyetértett: a szórványkérdés kezelésére valóban külön programot kell kidolgozni, feltölteni megfelelő forrásokkal. A nagykövet továbbítja e jelzéseket a magyar kormány felé. E feladatra nem igazán alkalmas egy kis létszámú diplomáciai testület, amikor Magyarországon olyan szakosított intézmények léteznek, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala vagy a Miniszterelnökség mellett működő kisebbségi államtitkárság. E hivatalok az érintett szórványmagyarság intézményeivel, akár a helybeli magyar sajtóval együttműködve kidolgozhatnák az igényelt projektet. /Balta János: Exkluzív interjú a Nyugati Jelennek Íjgyártó Istvánnal, Magyarország bukaresti nagykövetével. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./"
2002. december 7.
"Az Aradtól 18 kilométerre lévő Kisvarjason a falu lakóinak régi vágya teljesül: templomuk épül. Eddig egy magánház helyiségeit elválasztó falak lebontásával kialakított kápolnában tartották meg a szentmiséket. A lakosság közös megegyezése szerint minden család annyiszor tíz napot köteles ingyen dolgozni az építkezésen. Ha ennél többször részt vesznek az építkezésben, munkájukat az egyház megfizeti. Sok aradi plébánia segítette a kis falu szándékának megvalósítását. Az új templom fedőszerkezete is elkészült, már csak a befedés és a falak vakolása maradt hátra. /Benke Tímea: Új templom épül Kisvarjason. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./"
2002. december 7.
"Dec. 8-án lesz Hegyközkovácsiban a református templom felszentelése, erre az alkalomra meghívták a temesvári Új Ezredév kórust. /Az Új Ezredév kórus szereplése. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./"
2002. december 9.
"A Temesvári Magyar Diákszövetség (TMD) fesztivált szervezett a múlt héten. Hétköznap különböző kulturális eseményeken, adventi orgonakoncerten, zenehallgatáson, jogtudományi körön, közgazdász délutánon, színházi előadáson, koncerteken vehettek részt az egyetemisták. Sor került a negyedik táncház-találkozóra is./(Nagyálmos): Véget ért az egyhetes TMD-fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./"
2002. december 9.
"Dec. 7-én Aradon, a minorita kultúrház nagytermében a Máltai Segélyszolgálat aradi szervezetének meghívására a simonyifalvi Pitypang gyermek népi táncegyüttes mutatott be élményszámba menő előadást. A rendezvény sikeres volt, hiszen a bevételből 2,5 millió lej gyűlt össze, amelyet a máltaiak karácsonyi élelmiszercsomagok összeállítására fordítanak. /(Kiss): Sikeres jótékonysági előadás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./"
2002. december 9.
"Dec. 8-án Borosjenőn, a református templomban Pávai Gyula tanár, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke méltatta a XIX. század eleje legtermékenyebb írója, költője, a magyar nyelvű újságírás úttörője, a magyar helynévtörténet megalapozója, Perecsényi Nagy László Borosjenőn eltöltött több mint két évtizedes munkásságát. A templom falán ünnepélyesen leleplezték Perecsényi Nagy László emléktábláját. /(Balta): Borosjenőn emléktábla Perecsényi Nagy Lászlónak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./"
2002. december 12.
"Aradon folytatódik a Szabadság-szobor sorsának rendezése. A szoborcsoport talapzatának az aradi várban tárolt részeit folyamatosan hozzák ki, dec. 10-én és 11-én kb. félszáz darabot szállítottak a Recons egyik raktárának udvarára. - A városi tanács határozata engedélyezi a Szabadság-szobor fölállítását a Tűzoltó téren. A jogi procedúra szempontjából még hátra van a városrendezési, illetve építkezési engedély jóváhagyása, - tájékoztatott a szoborcsoport elemeinek kihozatalát irányító Bognár Levente alpolgármester. /Gujdár Gabriella: Kihozzák az aradi várból a Szabadság-szobor talapzatának elemeit. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./"
2002. december 12.
"Nem sikerült tartós folyóiratot meghonosítani Aradon se az avantgárdot hirdető Franyó Zoltánnak, se Szántó Györgynek, majd Fekete Tivadarnak, csupán a katolikus szemleként szerény elképzelésekkel induló Vasárnap állta ki az idő próbáját, ámbár visszhangja alig lépte túl a megye határait. Azután a 90-es évek második felében egy alapítvány ismét megkísérelte a "lehetetlent". 1997 decemberében elindította a Szövétnek folyóiratot. A kiadvány missziót vállalt, mert a fogyatkozó aradi magyarságnak szüksége van a napilap mellett egy évente hatszor megjelenő kulturális szemlére. A Szövétnek most ötéves, a jubileumot az átlagosnál is tartalmasabb decemberi számmal, illetve egy igényes naptárral "ünnepelte" meg. Aradnak van immár hagyományt ápoló és teremtő magyar középiskolája, öt megyét átfogó napilapja és hatodik évébe lépő kulturális szemléje. Vannak még Aradon civil szervezetek és szárnyát bontogató, a régiót is felvállaló anyanyelvű színház is. Nyílt titok, alakulóban van a nyugati országrész kisebbségi tollforgatóinak irodalmi munkásságát felvállaló kiadó is. /Puskel Péter: Ha megdőlnek a mítoszok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./"
2002. december 12.
"Balázs D. Attila a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban két éve záródolgozatát az erdélyi magyar internetes újságok történetének szentelte. Összegzésében az Élő Erdély, a Hunorpress, a MÚRE online hírügynöksége, a Transindex, az Erdély.com, a Hírek.ro, az Udvarhely.ro és Csík.ro szerepelt. Emellett említhető a váradi születésű Szűcs Tamás Erdély-honlapja (http://erdely.web.com), a több ezer erdélyi linket tároló Transylvania.info, ami négy nyelven olvasható, és persze a nyomtatott sajtó internetes változatai is. Ezek többségének a Magyar Emberi Jogok Alapítvány szervere biztosít helyet (http://hhrf.org), viszont olyanok, mint a Krónika, a Nyugati Jelen, az Erdélyi Riport már saját domain-nel is rendelkeznek. Balázs D. Attila Nagyváradon lakik, jelenleg Budapesten tanul és a Transindex budapesti tudósítója. /Gergely Tamás: Bolondokeneke.hu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12., Postafiók rovat/ "
2002. december 13.
"Hagyományteremtő célzattal tartották meg dec. 12-én a Csiky Gergely Napokat, megjelentek a testvériskolák küldöttségei is Zagyvarékasról, Budapestről, Békésről, Békéscsabáról, Szentendréről, Déváról, Sepsiszentgyörgyről és Temesvárról, továbbá a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői. Szakács Ferenc igazgató kifejtette azt a reményét, hogy tíz-húsz-százhatvan év múlva is lesz magyar diák a kisebbségi sorsban élő magyar közösségekben. Leleplezték Kocsis Rudolf aradi művész alkotását, Csiky Gergely drámaíró mellszobrát. Az intézet folyosóján látható volt az iskola diákjainak okleveleiből és serlegeiből összeállított gyűjtemény, illetve Az én iskolám tematikájú rajzkiállítás. A magyartanárok megyei módszertani köre a szomszédos Jelen Házban két korcsoportban versmondó versenyt szervezett. Ezután Pankotára mentek, ahol Csiky Gergely szülőházának falán elhelyezett tábla előtt Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő szólt az egybegyűltekhez. Bemutatták a májusban megalakult Csiky Gergely Egyesület eddigi tevékenységét. Este szalagavató bál volt. /Puskel Péter: Hagyományteremtő Csiky Gergely-napok Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./"
2002. december 14.
"Nagylakon az iskola magyar tagozatán jelenleg 7 gyermek tanul, közülük öten első osztályosok. Magyar tagozatos óvoda is működik. A két pedagógus lelkiismeretesen végzi munkáját, csakhogy megbecsülésük még mindig várat magára. Tudniillik az óvónő és a tanítónő egyaránt tanári diplomával rendelkezik, mégis szakképzetlen pedagógusként kapják fizetésüket: egy tanárnő nem lehet se óvónő, se tanítónő, mert nem végzett tanítóképzőt. /Tanári diplomával szakképzetlenek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./"
2002. december 17.
"Dinyés László budapesti szobrászművész két Kossuth-domborművel is megajándékozta Aradot. Dec. 16-án ünnepélyesen leleplezték Kossuth Lajos bronzból készült domborművét az aradi RMDSZ-székházában. Király András megyei RMDSZ-elnök megnyitójában megemlítette, hogy a művésznek ez már a második Kossuth-domborműve, amelyet Aradnak ajándékozott. Az elsőt aradi kiállítása után két másik plakettel együtt adományozta az RMDSZ-nek. Ezt most felajánlják a Csiky Gergely Iskolacsoportnak, az Aradon működő magyar középiskolának. Ő készítette az egyetlen budapesti Kossuth-domborművet is, amelyet nemrég helyeztek el a IX. kerületi Ráday utca egyik saroképületén. Aradon a belvárosi református templom előcsarnokában elhelyezett Kazinczy Lajos-emléktábla bronzdomborművét is ő készítette. /(Puskel): Kossuth-dombormű az aradi RMDSZ-székházban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./"
2002. december 17.
"Temesváron a Gyiroki úti 25-ös iskola magyar tagozatán elemiben idén mindössze tizenkét gyermek tanul anyanyelvén. A tanügyi törvény kimondja: ha az összevont osztályokban az összlétszám nem éri el a huszonegyet, csupán egy tanító oktathatja a gyerekeket. Tanévkezdéskor tizenhét kisiskolás volt az I-IV. osztályban. Utólag a tizenhét növendékből ötöt "átvittek" a szülők a Bartók Béla Líceumba, mert nem bíztak abban, hogy összevont osztályban egy tanító irányításával képesek elsajátítani a tananyagot. A kevés diák miatt áthelyezték az egyik pedagógust Újszentesre, így egyedül Bokor Ibolya foglalkozik a tizenkét tanulóval. /(Nagyálmos): Tizenkét magyar diák maradt a 25-ös iskolában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./"
2002. december 18.
"14/ Dec. 17-én Tácsi László tanár és Szász Enikő megyei tanácsos megkoszorúzta Csizmarik László emléktábláját Temesváron a Bartók Béla kórus és az RMDSZ Temes megyei szervezete jelenlétében. A kórus egykori köztiszteletben álló vezetőjét agyonlőtték 1989. dec. 17-én. Csizmarik az elnyomás legsötétebb korszakában is a nemzetiségi tudatot őrző szerzeményekkel éltette a magyar hallgatóságban a reményt, az anyanyelvi kultúra iránti szeretetet. /Koszorúzás Csizmarik László emléktáblájánál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./"
2002. december 18.
"A temesvári Csiky Gergely Állami Színház bábtagozata műsorra tűzte Árgyélus királyfi című előadását, amelynek zenéjét Cári Tibor szerezte. A darabról Megyes-Lábadi Éva rendezőt elmondta: paraván nélkül játszanak. A darabban generációk találkoznak. A zeneszerző és a színészek többsége fiatal, viszont Anavi Ádám 93 éves. /Nagyálmos Ildikó: Generációk találkozása. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./"
2002. december 18.
"Adventi koszorú címmel rendezték meg dec. 17-én Déván, a Traian Elméleti Líceumban az adventi versmondó verseny megyei szakaszát. A lupényi, vulkáni, petrillai, vajdahunyadi és dévai magyar diákok meglepően nagy számban jelentkeztek. Így a magyar szakos tanárokból és a civil szervezetek képviselőiből álló zsűrinek nehéz volt eldönteni, ki szavalta legszebben a szabadon választott vallásos verset. /Az adventi versmondó versenyre hihetetlenül sok diák jelentkezett. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./"
2002. december 19.
"Temesváron a XII. TMD Fesztivál keretében táncháztalálkozót rendeztek. Az Illyés Közalapítvány támogatása lehetővé tette, hogy a rendezvény szervezői, a Temesvári Magyar Diákszövetség és a Guzsalyas Néptánccsoport tagjai távolabbi népi tánccsoportokat is meghívhassanak. Az egész napos találkozón fellépett többek között a végvári iskolások Csűrdöngölő csoportja, a végvári fiatalok Muskátli tánccsoportja, az újszentesi Tulipán és a kolozsvári Ördögtérgye. /(JPI): Nálunk is hódít a táncházmozgalom. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./"
2002. december 19.
"Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban ünnepi rendezvényekre került sor a karácsony jegyében. A kollégiumi diákok színpadra vitték a Dióbél királyfi mesedarabot. A középiskolások zenés-verses előadásukban bibliai történeteket elevenítettek fel. /P. Gy. A.: Karácsonyi ünnepségsorozat a Bethlenben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./"
2002. december 19.
"Dec. 18-án Temesváron a prefektúra nagytermében első ízben osztották ki az életműdíjnak számító Pro Cultura Timisiensis emlékplakettet. Bodó Barna, a Művelődési Bizottság elnöke és Dan Ioan Sipos, a Megyei Tanács elnöke adták át a megbecsülést kifejező díszoklevelet és bronzplakettet. A kitüntettek között egy magyar van, Ferenczy Annamária, a Csiky Gergely Színház művésznője. Majának, ahogyan Temesváron nevezik kollégái, szinte soha nem volt magánélete, személyes problémái mindig a művészi "kötelesség" után következtek. A művésznő 1949-ben karénekesként kezdte pályáját Kolozsváron, az Állami Magyar Operánál, majd a színművészeti elvégzése után 12 évig a nagyváradi színtársulat tagja volt. 1965 óta folyamatosan Temesváron játszik, nyugdíjasként is fiatalos energiával vállal szerepeket, rendez egyéni műsorokat. Egyformán otthonosan mozog ma is zenés és prózai darabokban is. /Szekernyés Irén: Nyolc művészt tüntettek ki a Pro Cultura Timisiensis plakettel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./"
2002. december 21.
"Dec. 19-én Aradon, a Kölcsey Egyesület termében Janus Pannonius költészetéről tartott előadást Ruja Ildikó magyar-angol szakos tanárnő. A résztvevők kazettáról hallhatták meg a Búcsú Váradtól című verset Dunai Tamás színművész előadásában, valamint Dávid Gyula fordításában a Bence Ilona által megzenésített Egy dunántúli mandulafához című epigrammát. /Janus Pannoniusról a Kölcsey Egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./"
2002. december 23.
"Tizenhárom esztendővel ezelőtt, 1989. dec. 23-án jelent meg a Jelen /Arad/ napilap első száma. A diktatúra bukásának lelkesedésében született első lapszámra a 22-én Aradon is megalakult Nemzeti Megmentési Front korlátlan mennyiségben biztosította a papírt. Mintegy 15 ezer példány hagyta el a nyomdát hajnali öt órakor, ahonnan néhány lelkes újságíró és nyomdász vitte ki saját karjaiban az utcára, osztogatta a környező üzemek kapuiban, s főként a Városháza előtti téren, ahol még tartott a maratoni Ceausescu-ellenes tüntetés. /13 éve Jelen. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./"
2002. december 23.
"Lassan hagyománnyá válik Végváron az iskolások Csűrdöngölő tánccsoportjának karácsony előtti jótékonysági vendégszereplése. Dec. 21-én a csákovai Caritas szociális otthonának kiskorú és idős lakói előtt léptek fel. Mindezért Kóbor György kanonok Tóth Rozália tanítónőnek, az együttes oktatójának és Pastean Erikának, a végvári iskola igazgatójának mondott köszönetet. /(S.): Meghitt pillanatok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./"
2002. december 23.
"A Gerhardinum Római Katolikus Líceum /Temesvár/ tanárai és diákjai szép karácsonyi műsorral ünnepeltek. Egymást követték a román és magyar osztályok, osztálycsoportok műsorszámai. A kilencedikesek és a tizedikesek Kovács Jolán magyartanárnő irányításával betlehemes játékokból állítottak össze két jelenetet. "A gyufaárus kislány" történetét a XI. B. osztály tanulói adták elő. Heinrich József főesperes, a líceum igazgatója megköszönte a műsort. /Szekernyés Irén: Karácsonyköszöntő a temesvári Gerhardinumba. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./"
2002. december 23.
"A Csiky Gergely Színház /Temesvár/ ez évi utolsó előadásának keretében, dec. 21-én adta át Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának elnöke a Pro Cultura Timisiensis kitüntetést Ferenczy Annamáriának. A tragédiában, vígjátékban, abszurd drámában, zenés darabokban egyformán otthonosan mozgó művésznő közel ötvenéves színpadi munkáját az utóbbi években már három alkalommal díjazták. A temesvári színház örökös tagsága mellett magyarországi színészi életműdíjat és a Nagyváradi Szigligeti Színház kitüntetését nyerte el. /(Szekernyés): Kitüntették Ferenczy Annamária színésznőt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./"
2002. december 23.
"Dec. 21-én Budapesten kiosztották a Magyar Örökség díjat. Böjte Csaba dévai ferences atya átvette a Magyar Örökség kitüntető címet, melyet a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiumért, az árvákat nevelő testvéri szeretetért kapta a kitüntetést. További díjazottak: Balázs Árpád Erkel Ferenc-díjas érdemes művészt sokoldalú kórus- és hangszeres zeneszerzői munkásságáért, Majzik Mária szakrális szobrászatot újító formavilágáért. Posztumusz díjjal ismerték el Batthyány-Strattmann László (1870-1931) orvos "szegényeket istápoló munkásságát", valamint Nyírő József (1889-1953) "székelységhez hű írói munkásságát". Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum "két évszázados kultúraápoló tevékenysége" szintén bejegyzésre került a Magyar Örökség díjazottainak aranykönyvébe. Hajós Alfréd (1878-1955) sportemberi és építészeti tevékenységét szintén Magyar Örökség kitüntető címre érdemesítették. /Kiosztották a Magyar Örökség-díjakat. Kitüntették a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiumot. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./"
2002. december 24.
"Dec. 23-án bemutatják Aradon az 56 után 57-en a temesvári perben c. könyvet. Péterszabó Ilona munkája egy 1958-ban, Romániában lezajlott politikai perről, elítéltjeiről, arról az "államrend elleni összeesküvésről" szól, amelyet a fővádlott, Szoboszlay Aladár egykori pécskai plébánosról az utóbbi esztendőkben Szoboszlay-perként emlegettek. Ennek kapcsán (az 1956-os magyarországi forradalom elfojtását követően) több száz (!) embert tartóztattak le, a Temesváron megrendezett monstre-perben az ország különböző vidékeiről származó 57 vádlottat állítottak bíróság elé, közülük tízet halálra ítéltek és (valószínűleg 1958 szeptemberében, Aradon) kivégeztek, többeket életfogytiglani, illetve sokévi börtönre ítéltek. Aradi szerző, Péterszabó Ilona kutatta fel a hozzáférhető periratokat, szólaltatta meg a még élő vádlottakat, hozzátartozókat, és felhasználva a sajtóban az utóbbi években az ügy kapcsán megjelent írásokat is, több mint 300 oldalas dokumentum-összeállítást adott közre. /Könyvbemutató a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./ Megdöbbentő a párhuzam 1849, 1958 és 1989 aradi eseményei között - állította Péterszabó Ilona aradi újságíró könyvének / 56 után 57-en a temesvári perben/ bemutatóján. Dokumentumriportot írt a Szoboszlay Aladár-perről. A könyvet Jámbor Gyula újságíró ismertette, párhuzamot vonva a fasizmus és a kommunista diktatúra legsötétebb időszakai között. /(puskel): Könyvbemutató a Jelen Házban. A múlt ismerete nélkül nincs tiszta jelen. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./"
2002. december 24.
"Nastase kormányfő karácsonyi üzenetében figyelembe sem vette, hogy magyarok élnek ebben az országban. Szép gondolat minden románnak, azok gyermekeinek és családjainak kellemes karácsonyi ünnepeket kívánni. A többnemzetiségű államban azonban illendő lett volna, hogy a szeretet ünnepe előtt ne a Ceausescu-időkből maradt egy ország, egy nemzet terminológiai szótárt használja a miniszterelnök. Nastase elfelejtette, hogy két esztendő óta éppen az RMDSZ támogatásával tud csak kormányozni, s a hazai magyarság ennek érdekében a lehetséges kompromisszumok legvégéig elment, vagy Nastase ideológiája, nemzeti elfogultsága és gőgje folytán még a tizenhárom évvel ezelőtt kivégzett diktátor példáját sem követi, aki legalább frázispuffogtatásként mindig hivatkozott "a magyarok, románok, németek és más nemzetiségűek testvéri összefogására". /Kilin Sándor: Karácsonyi üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./"
2002. december 24.
"A romániai magyar egyházak vezetői Ion Iliescunak címzett levelükben elnöki kegyelmet kértek Reiner Antal számára, akit Aurel Agache rendőrőrnagy meggyilkolása vádjával ítéltek szabadságvesztésre. Az aláírók - Jakubinyi György római katolikus érsek, Pap Géza és Tőkés László református püspökök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Tempfli József római katolikus püspök - emlékeztettek arra, hogy tizenhárom évvel az 1989-i decemberi események után már csak Reiner van börtönben. Az aláírók "az euro-atlanti integráció kontextusában", karácsony és az 1989-es forradalom szellemiségében úgy vélik, hogy az elnöki kegyelem révén Reiner Antal családja körében tölthetné a karácsonyt, ami hozzájárulhatna az etnikumközi feszültségek csökkentéséhez. /Elnöki kegyelemért. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./"
2002. december 24.
"A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, Simon János összegezte az elmúlt félévet. Jó eredmények születtek most is. 91 százalékos az átmenési arány az V-VIII. osztályokban. Hasonló arányok születtek a líceumi osztályokban is. A legjobb eredményeket ismét a tanítóképzősök hozták. Elavultak a fűtésrendszer csövei. Gyakoriak a csőrepedések az új kazánok felszerelése után még nagyobb lesz a nyomás a rendszerben. Pályáztak a felújításra mindenfelé, amerre csak lehet. A helyi költségvetésből a konviktus renoválására kaptak 300 milliót, de ez édeskevés. /Papp Gy. Attila: Félévzáró interjú a Bethlen Gábor Kollégium igazgatójával. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./"
2002. december 24.
"Lozsád talán Hunyad megye legrégebbi magyar faluja. A Szászváros melletti, még a középkorból fennmaradt településen a románok közül is sokan jól beszélnek magyarul. A református Lozsád sokkal kisebb, mint a mélyen katolikus Csernakeresztúr, és sajnos, már kiöregedőfélben lévő falu. Lozsádon élnek még a hagyományok. A gyerekek verses előadást tartanak a templomban, karácsonykor szinte mindenki részt vesz az istentiszteleten, úrvacsorát vesznek és eléneklik nemzeti himnuszunkat. Mivel a fiatalok nagy része elköltözött a közeli Szászvárosra, vagy a megye más városaiba, az ünnepi rendezvények szegényesek. Már nincs "betlehemezés", kolindálás se nagyon van, de még a régebben hagyományos karácsonyi bált sem rendezik meg. A január hatodikától kezdődő farsangon jelmezekbe öltözött fiatalok házról házra járnak, jókívánságokat tolmácsolva. /Ch. A.: Téli ünnepek a megye legrégebbi magyar falujában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./"