Markó Béla, az RMDSZ elnöke Bukarest után Budapesten is bemutatta a Röntgenkép a romániai magyar közvéleményről című kutatás eredményeit, valamint értékelte a lezajlott előválasztásokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalában október 14-én tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a választásokra való felkészülésben nem kizárólagosan politikai szervezetként próbáltak viselkedni, ebbe a folyamatba az egész erdélyi magyar közösséget be akarták vonni. A kialakult listákon minden csoportosulás, minden áramlat képviselve van, beleértve azokat is, akik „az RMDSZ-en kívül kerestek az elmúlt hónapokban politikai alternatívát, illetve azoknak egy részük." „Mindez azt bizonyítja, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója sokszínű lesz az elkövetkező években." A közvélemény-kutatás szerint az RMDSZ támogatottsága 80,7%, míg az alternatív magyar kezdeményezésnek, a Magyar Polgári Szövetségnek 4,7%. /(Guther M. Ilona): Az RMDSZ parlamenti frakciója sokszínű lesz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

A tordai csata hatvanadik évfordulóján már kőfal veszi körül a sírkertet, a hősök nevét márványtáblák és kőkeresztek őrzik, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság munkájának eredményeként. A sírkertben kétszáznegyven katona – 221 magyar, 15 szovjet és 4 német – nyugszik. A kopjafás emlékoszlop a tordai csata több mint 2500 áldozatának emlékét őrzi. Az okt. 17-i ünnepségen Bús János /Budapest/, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárának igazgatója kifejtette: „a tordai hősök életüket áldozták a honért." Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke történészként értékelte a tordai csata jelentőségét: „A második világháború egyik legnagyobb fegyvertényének ma már az árát is tudjuk: 10 ezer áldozat, 2500 hősi halott, számtalan sebesült és megnyomorodott, fogságba hurcolt honvéd. Csodával határos bravúrnak tűnik, hogy a második magyar hadsereg a tordai csatában képes volt hadműveleti feladatát teljesíteni, megakadályozni a szemben álló haderő gyors kijutását a közép-erdélyi részekre, ahonnan már egyenes út vezetett a Hajdúságba és a Nyírségbe, illetve Budapestre.” “A leharcolt, kifáradt, romjaiból újjáéledő hadsereg erejét talán a szülőföld adta.” Bálint-Pataki József hangsúlyozta: “Ők a hazáért, társaik visszavonulásának fedezéséért áldozták életüket.” Nem gondolhatták, hogy szerepük csupán a német hadsereg visszavonulásának fedezése volt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megállapította: „Aki életét is képes feláldozni nemzetéért, hazájáért, családjáért, az a hős. Így nem az a fontos, hogy melyik oldalon harcolt. Igazságos háborúk nincsenek, legfennebb jogosak. De igazság abban, hogy egyeseknek meg kell halniuk, nincs. Az elmúlt nyolcvan esztendőben arra próbáltak megtanítani, hogy az a hős, aki győzött, az a hős, aki a győztesek oldalán állt. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2004-ben mindannyian elfogadjuk: másképpen kell értelmezni a hősiességet, másképpen kell értelmezni a térség történelmét. Nem az számít, kik voltak a győztesek, illetve a vesztesek, hanem az, hogy ki miért áldozta életét." /Rostás-Péter Emese: Megemlékeztek a tordai csata hatvanadik évfordulójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Háromszázmillió forintos támogatásban részesül a várhatóan jövőre sugárzó erdélyi magyar televízió – erősítette meg Szentgyörgyi Lajos, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) informatikai elnöki főszaktanácsadója, hozzátette: az erdélyi tévén kívül a vajdasági Mozaik Alapítvány 14,5, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség pedig 10,5 millió forintos támogatásban részesül. Az erdélyi pályázat azért részesült ekkora összegű támogatásban, mert teljesen új televízió létrehozásáról van szó, míg Kárpátalján és a Vajdaságban már létező intézmények fejlesztését kell segíteni. Kárpátalján pillanatnyilag az ukrán állami televízióban sugároznak heti 2-3 órás magyar műsort, de sem ez, sem a Duna Televízió adása nem ér el a legtöbb magyarlakta helységbe. A szerb-montenegrói állami televízió fokozatosan leépítette a ma már csak napi 2-3 órát sugárzó újvidéki televízió magyar adását. „A most elnyert támogatásból a Mozaik Alapítvány által létrehozott és szeptember 1-jétől napi félórás kísérleti adást sugárzó Mozaik Televízió műsorának állandósítását kívánjuk elérni” – tájékoztatott Bunyik Zoltán kuratóriumi elnök. Nagy Zsolt, az egész napos műsoridejű adót létrehozó és működtető Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke közölte, hogy a leendő televíziónak még nincs otthona. /Benkő Levente: Kezdődhet az erdélyi magyar televízióépítés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

Az RMDSZ teljesen méltányosnak tartja a határon túli magyaroknak azt az igényét, hogy aki magyar nemzetiségű, az kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a magyarországi szavazók többsége igennel voksoljon, és nem ért egyet a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) ezzel kapcsolatos álláspontjával – nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök az MTI-nek. A Fidesz sajnálattal vette tudomásul, hogy a pártelnökök a kettős állampolgárság pártok felett álló nemzeti ügyét pártkérdéssé silányítják, s közli, nem változtat álláspontján: a kettős állampolgárság ügyét nemzeti ügynek tekintik, így támogatják. Arról, hogy milyen konkrét tartalma is legyen a jövőben a kettős állampolgárságnak, a későbbiekben kellene egyeztetni a határon túli magyar szervezetek és a magyar politikai pártok álláspontját – vélte Markó Béla. A magyar politikai pártok egyébként népszavazás nélkül is megoldhatták volna ezt a kérdést, ha meglett volna erre a politikai szándék – hangsúlyozta az MTI-nek Markó Béla. Egy közvélemény-kutatás szerint a határon túli magyar fiatalok közül minden negyedik kivándorolna, igen jelentős részük Magyarországra. Ebből a körből csaknem minden második ember szívesen dolgozna néhány hetet-hónapot külföldön – derül ki a Határon Túli Magyarok Hivatalának szeptemberi felméréséből Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter (aki nov. 2-án tette le hivatali esküjét): "a kettős állampolgárság ebben a formájában átgondolatlanul bedobott téma, (...) sokkal inkább arra van szüksége a határon túli magyaroknak, hogy a konkrét problémáikat orvosolni lehessen. Tehát azokban az országokban, amelyek nem lettek európai uniós tagok, megkönnyíteni a Magyarországra utazást, a helyben maradáshoz és boldoguláshoz megteremteni azokat a feltételeket – jelentős részben magyar, illetve európai uniós forrásokból – amelyek az oktatás, a gazdasági fejlesztés révén ténylegesen hozzájárulhatnak a magyarok felemelkedéséhez" – mondta. /RMDSZ-igen a kettős állampolgárságra. Markó: Népszavazás nélkül is megoldhatták volna a kérdést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

A tíz nap múlva Budapesten kezdődő Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) a kormány a szülőföldön való megmaradás és boldogulás programját kívánja megtárgyalni, és az egyik legfontosabb kérdésnek az uniós csatlakozás következményeinek megvizsgálását tartja – közölte Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy a MÁÉRT szabályozása értelmében az értekezletet évente egyszer a miniszterelnök hívja össze, utoljára az elmúlt év májusában került sor a tanácskozásra. A konferenciára a határon túli magyarok kedvezményes állampolgárságáért népszavazást indító Magyarok Világszövetségét (MVSZ) nem hívták meg. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke okt. 25-én az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén jelentős eredménynek nevezte, hogy az oktatási- nevelési támogatásokra, valamint a szülőföld-programra fix összeg, mintegy 2,8-3 milliárd forint áll rendelkezésre a büdzsében. Hozzátette: utóbbi belső elosztásáról a MÁÉRT ülésén az érintett határon túli magyar szervezetek maguk dönthetnek. /A szülőföldön való megmaradásról tárgyalna a kormány a MÁÉRT-en. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

A magyar kormány a 2005-ös költségvetéséből 2 milliárd forintot különít el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására – jelentette be nov. 7-én Marosvásárhelyen Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. /Kétmilliárd forint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Nov. 9-én Sepsiszentgyörgyön ünnepélyesen felavatták Magyarország bukaresti Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézményét. A Kovászna Megyei Könyvtár épületében berendezett iroda egyfajta szellemi „alapkőletételén” Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Vas Lajos, a magyar szaktárca politikai államtitkára elmondta: jelenleg a kultúra felértékelődésének vagyunk tanúi. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte: a magyar és a román kormány közös erőfeszítéseit jelzi mind a kilyéni unitárius műemlék-templom restaurálásának befejezése, mind a bukaresti magyar kulturális képviselet fiókjának megnyitása. Markó hozzátette: a kivándorlás aggasztó jelenségét nem lehet olyanszerű korlátozó intézkedésekkel orvosolni, mint a magyarországi kormányzó pártok legutóbbi döntése, melynek révén arra ösztönzik az anyaországiakat, hogy „nem”-mel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. Az ünnepségen – amelyen jelen volt Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője is. A bukaresti Kulturális Központ igazgatója, Beke Mihály András elmondta: a fiókintézmény feladata a magyar-magyar szellemi kapcsolatok gazdagítása olyan vidékeken, amelyek kulturálisan nem önellátók (szemben például Kolozsvárral és Marosvásárhellyel). /(Szonda Szabolcs): A magyar-magyar kulturális kapcsolaterősítés jegyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Átcsoportosításokat nem, két előirányzati tétel nevesítését ugyanakkor támogatta a határon túli magyarság költségvetési támogatásával kapcsolatos módosító indítványok közül a parlament külügyi bizottsága, nov. 9-i budapesti ülésén. "A jövő évi előirányzatban a korábbiakhoz képest növekedés tapasztalható a határon túli magyarok támogatásában, bár vannak vitatott számok" – mondta Szabó Béla, a HTMH elnökhelyettese. Kiemelte: 2005-ben kétmilliárd forintot kap a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem és tízmillió forinttal emelkedik a beregszászi főiskola, a felvidéki Selye János Egyetem támogatási összege. A kedvezménytörvényből adódó feladatok teljesítését jelentő oktatási-nevelési támogatási tételek fedezik az igényeket; a gyermekenként járó 20 ezer forintokat, ha másként nem, a kormányzati tartalékból mindenképpen kifizetik. Az ülésen a határon túli magyar szervezetek részéről Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke és Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is jelen volt. Mindannyian jelezték: szeretnék, ha megmaradna a határon túli magyarok támogatásának tervezhetősége, és az előterjesztés tételesen lebontva tartalmazná a legfontosabb támogatási kérdéseket. A határon túli magyarok oktatási-nevelési támogatására a jövő évi büdzsé négymilliárd forintot irányoz elő. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke pártja álláspontját kifejtve ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Szabó Vilmos, a HTMH elnöke maga mondta: az igények alapján ötmilliárd forintra lenne szükség. Németh Zsolt kijelentette: 2002-ben még 12,6 milliárd forint jutott a határon túli magyarságnak, idén már csak 11,7 milliárd. "Itt lenne az ideje stratégiai megoldást találni arra, hogy a határon túli magyarság támogatása ne legyen kitéve magyarországi pártpolitikai megfontolásokból megfogalmazódó demagógiának" – mondta Németh Zsolt. Eörsi Mátyás SZDSZ-es bizottsági alelnök szerint a mostani javaslat még mindig jobban átlátható, mint a 2002-es költségvetés, amikor "közpénzek ellenőrizhetetlenül áramoltak kiválasztott határon túli magyar szervezetekhez". /Határon túli magyarok támogatása: elég vagy kevés? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Debreceni barátai telefonon érdeklődtek: hogyan lehetséges, hogy Hiller Istvánt, az MSZP elnökét meghívják Székelyföldre, aki a kettős állampolgárság kiterjesztését ellenző párt vezetőjeként a határon túliakra nézve sértő kijelentéseket tett, írta Fekete Réka, a lap munkatársa. Sepsiszentgyörgyön a tüntető tömeg láttán Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nem tudta kendőzni felháborodását, és a Lábas Házból kijövet úgy becsapta maga mögött a diplomáciai kocsi ajtaját, mintha Magyarország határait csattintotta volna a határon túliak orrára. A hivatalos magyar álláspont tetszik a román politikumnak, élvezi, hogy a kisebbség nem kell az anyaországnak. /Fekete Réka: Nem minden magyar félti kenyerét tőlünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

Nov. 14-én, vasárnap Szatmárnémetiben Petőfi-szobrot avattak az egykori István parkban. A szerelmes Petőfi elnevezésű, Deák Árpád képzőművész munkáját dicsérő mellszobor a 16. térplasztikai alkotás azok sorában, amelyek az utóbbi másfél évtizedben épültek, és amelyek a helyi művelődési és történelmi élethez kötődnek. Ilyés Gyula polgármester kifejtette, a költő szobrának leleplezése annak a folyamatnak a folytatása, amely a kilencvenes évek elején kezdődött a Szatmárnémeti szimbólumává vált Kölcsey Ferenc büsztjének felállításával. Hasonló emlékműveket avattak többek között Dsida Jenő, Szilágyi Domokos vagy Hám János püspök tiszteletére.. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke – aki Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzullal együtt képviselte a magyar kormányt a jeles eseményen – beszédében a költő nevének jelentőségét emelte ki, amely az egész világon a magyar kultúrával cseng össze, hiszen „ha magyarul azt mondjuk, költő, akkor akarva-akaratlanul is Petőfire gondolunk”. /Pesek Attila: A szerelmes költőre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője Kányádi Sándor versének aggódó, féltő sorait idézte a Magyar Állandó Értekezlet 8. ülése kapcsán: most sem kellünk sem itt, sem ott, „sem inde, sem unde". A ’80-as évek óta – akkor írta a költő A bujdosni sem tudó szegénylegény énekét – Erdélyben változott a helyzet, a nemzeti közösség jogainak érvényesítésében értek el eredményeket. Hát odaát kellünk-e? – tette fel a kérdést. A kettős állampolgárság lehetőségének törvénybe foglalását elutasító magyar kormánypárti reagálás ezt kérdésessé teszi. Továbbtart a riogatás. Akik tartanak a kettős állampolgárság következményeként esetleg előálló áttelepülési hullámtól, megfeledkeznek a határon kívülről érkezett munkaerő hasznáról, s nem utolsósorban a keresete után fizetendő adóról. „Egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla" – olvasható a Határon Túli Magyarok Hivatalának a MÁÉRT 8. ülésére kiadott dokumentum gyűjteményében. A MÁÉRT-en a kormány szülőföld-programot, új nemzetstratégiát hirdetve elzárkózott a kettős állampolgárság lehetőségétől. A határon túli magyar szervezetek képviselői, a magyarországi ellenzéki pártok mindvégig határozottan kiálltak a kettős állampolgárság mellett, álláspontjukat alternatív nyilatkozatban rögzítették. Az MSZP és az SZDSZ nem fogadta el közös nyilatkozatként. Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét, a népszavazás kezdeményezőjét be sem engedték az ülésre. Mádl Ferenc köztársasági elnök leszögezte: „Sem a nemzetközi, sem a magyar jog nem zárja ki a magyar állampolgárság kérelemre történő megadását magyarországi állandó lakhely, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül sem". Befejező szavai: „Én arra szólítanám fel Magyarország választópolgárait, vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot megosztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával." Orbán Viktor Fidesz-elnök bejelentette: november 27-re nagy népgyűlést terveznek, így erősítve a hitet a kétkedőkben, hogy minden magyar jó lelkiismerettel mondhasson igent a népszavazáson. /Borbély László: Kellünk vagy nem kellünk? Szavak és tettek ütközése a kettős állampolgárságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./

Nov. 19-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben megnyitották az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága által szervezett A magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű fórumot. A kétnapos értekezlet központi témája: tudományos műhelyek párbeszéde. Egyed Ákos, az EME elnöke megnyitó beszéde után Vízi E. Szilveszter, az MTA elnöke emlékeztetett arra, hogy 2002-ben írták alá a két tudományos intézmény közötti együttműködési szerződést. Az MTA kötelességének tekinti segíteni az erdélyi magyar tudományosságot. Az Európai Unióban nem ritka a kettős állampolgárság intézménye, és az MTA támogatja a határon túli magyaroknak erre vonatkozó igényét. Az MTA néhány éve bevezette a külső tagságot, és ma már több mint ezer köztiszteleti tagja van az országhatárokon túlról. Bálint-Pataki József HTMH-elnök nemzeti jelentőségűnek nevezte az EMÉ-t, amelynek oroszlánrésze van az erdélyi tudományosság fenntartásában és fejlődésében, amelyhez a továbbiakban biztos háttér szükséges. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és a Kolozsvár Társaság alelnöke, az egykori kincses város rehabilitációjának fontosságát és sürgősségét említette. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, a "kisebbik testvér" nevében szólt arról a példaértékű együttműködésről, amely intézményét a nagyobb testvérhez, az EMÉ-hez kapcsolja. Az EME-ben kifejtett tevékenységük elismeréseképpen Vízi E. Szilveszter díjakat adományozott Bitay Enikőnek, a Műszaki Tudományok Szakosztály elnökének, és Péter Mihálynak, az Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztály marosvásárhelyi fiókja vezetőjének. /Ördög I. Béla: Újratermelhető tudással, megmaradásunkért. A 3. Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

Nov. 20-án tartották az EMKE, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, valamint Adyfalva, Gencs és Tasnád RMDSZ–szervezetei a közös rendezvényt, tizenötödik alkalommal került sor az érmindszenti zarándoklatra. Katona Tamás volt az idei megemlékezés főszónoka. Sagyebó Lászlónak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének beszéde után András Gyula és Marcel Mirea színművészek szavaltak Ady–verseket. Az érmindszenti református templomban zajlott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Ady Endre Társaság és a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh Ady–megemlékezése. Tőkés László püspök a magyarság fogyására, az anyaországon kívül élő magyarok egyre súlyosbodó helyzetére hívta fel a hallgatók figyelmét. Kalász Márton budapesti költő és Indig Ottó nagyváradi irodalomtörténész előadása után Melegh Vilmos nagyváradi színművész és a helyi fiatalok szavaltak Ady–, vagy Adyról írt verseket. A templomban a karzat alatt lévő széket, amelyben egykor az Ady család foglalt helyet, Ady–emlékhellyé nyilvánították. /Elek György: Tizenötödik alkalommal emlékeztünk Ady Endrére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22./

Újszentesen újjávarázsolták a református parókia épületét, a munka befejezését ünnepelték nov. 28-án. Szűcs András Ottó tiszteletes felolvasta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének az újszentesi gyülekezethez írt levelét. A tiszteletes hosszan olvasta azok nevét, akik pénzadománnyal, anyaggal, munkával segítették az épület renoválását. Szilágyi Géza mérnök, Újszentes polgármestere elmondta, hogy a község lakosai nemcsak parókiájukat hozták rendbe ezen a nyáron, hanem a nyolcosztályos iskolát is a tetőtől a parkettig teljes egészében felújították. /(Sipos): Bizakodó, állhatatos közösség. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

Folyik a kampány a kettős állampolgárság mellett és ellene is. Aczél Endre újságíró például egyszerű európai egérútként aposztrofálja a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megszerzését (Népszabadság, 2004. szeptember 16.), amit nem támogat.  Patrubány Miklós MVSZ-elnök a vele készült beszélgetésben kiemelte, hogy bemutatták be a www.kettősállampolgárság.hu honlapot, amely választ ad a kormánypártok azon kijelentésére, hogy a magyar társadalom nincs jól tájékoztatva a kettős állampolgárság kérdésében.  A mostani népszavazási indítvány teljes körű állampolgárságról szól. Amennyiben a népszavazás sikerül, akkor kezdődik az a folyamat, amelyet eddig a magyar nagypolitika mindvégig halogatott, ugyanis már 1990-ben létre kellett volna hozni a magyar–magyar integráció intézményeit. Erre volt hivatott az Antall-kormány által létrehozott Határon Túli Magyarok Irodája nevű intézet, de ez megrekedt a határon túliság fogalmánál. Majd ebből lett a Határon Túli Magyarok Hivatala, „de ez az intézmény sem lépett az integráció irányában.” Az MVSZ 1996 óta mondta, hogy még Magyarország EU-csatlakozása előtt meg kell adni az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, nehogy újból vasfüggöny ereszkedjék le magyar és magyar közé a Kárpát-medencében. Kérésüket hallgatták meg, a vasfüggöny leereszkedett 2004. május elsejével, Magyarország európai uniós csatlakozásával. Az MVSZ  javasolta a Külhoni Magyar Adóalap létrehozását. Ebbe azok a magyarok fizetnének be, akik Magyarországon adófizető kötelezettséggel bírnak, tehát akik itt szerzik a jövedelmüket. A külhoni magyarok ebből az alapból részesülnének. A magyar állam jelenleg /a státustörvényt, az Erdélyi Magyar Egyetemet, a külföldi ösztöndíjakat figyelembe véve/ összesen nem nyújt 20 milliárd forintnyi támogatást a határon túli magyaroknak egy évben. Ha ez a Külhoni Magyar Adóalap létrejön, akkor már az első évben 50 milliárd forintra nő ez a pénzösszeg, mert kb. ennyit tesznek ki a Magyarországon hivatalosan munkát vállaló külhoni magyarok befizetései. Patrubány Miklós /sz. Medgyes, 1952. de. 23./ Kolozsváron a Műegyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát. Szakterülete az elektronika. 1973-ban Kolozsváron megalakította a Visszhang nevű egyetemi rádiót, és ennek volt főszerkesztője 1976-ig. 1990 tavaszáig a Kolozsvári Számítástechnikai Kutatóintézet tudományos főkutatója volt. 1983-ban részt vett az első romániai személyi számítógép, a PRAE megalkotásában. 1989-ben szakkönyvet írt a mikroprocesszor-technológiáról. 1992-től a kolozsvári Praemium Kft. tulajdonos-igazgatója. 1990 és 1992 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökségének tagja. 1992-től a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, 1996 októberétől az MVSZ elnökhelyettese, az MVSZ Erdélyi Társaságának (VET) elnöke.  1996-ben kiadta a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét. 2000-től az MVSZ elnöke.   /Balázs D. Attila: “Tisztelt Választópolgár! Feketén fehéren a kettős állampolgárságról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 30./

Az Új Kézfogás Közalapítvány elmúlt másfél évéről, a határon túli magyarság gazdasági egzisztenciateremtésének érdekében kifejtett tevékenységéről tartott dec. 3-án sajtótájékoztatót a Határon Túli Magyarok Hivatalában Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke és Lábody László kuratóriumi elnök. „A meghirdetett támogatási formákat a kuratórium tavaly szeptemberben már az EU követelményeknek való megfelelés jegyében dolgozta ki, és a támogatási rendszer EU harmonizációja idén augusztusban megtörtént – hangsúlyozta Lábody László. Az alapítvány 2003-ban 560 millió, 2004-ben 426 millió forinttal gazdálkodhatott. Több mint 660 versenyképes, nyereségtermelő vállalkozást támogattak, ami közel 14500 megtartott és 1000-nél is több új munkahelyet generált. Az új kezdeményezésnek számító, a Fiatal Kezdő Vállalkozókat segítő 65 millió forintos alapra több mint száz pályázat érkezett be. Egy másik programban, a kisvállalkozásokat támogató kölcsön esetében, ahol a visszafizetett összegek nem kerülnek vissza a közalapítványhoz, hanem újra befektetik az adott területen, Erdély esetében ez az alap – 500 millióról indult – most 700 millió forint körül van. A Kárpát-medencét behálózó összesen 33 Vállalkozásfejlesztési Központ több mint 80%-a elérte, sok esetben pedig jelentősen meg is haladta a teljesítménymutatók kritériumrendszerében megfogalmazott minimum értéket. A HTMH elnöke, Bálint-Pataki József elmondta, eredetileg szeptemberre tervezték a tájékoztatót, összefüggésben az ugyancsak szeptemberre tervezett Magyar Állandó Értekezlettel, de ez utóbbi csúszása miatt késett e beszámoló is. /Guther M. Ilona: Új feladat vár az Új Kézfogásra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

„Az utóbbi hetekben gyalázatosan leszerepelt a határon túli magyarság érdekében az adófizetők pénzéből létrehozott Határon Túli Magyarok Hivatala is. Az elnök, Bálint-Pataki József (aki maga is erdélyi volt) sunyin végiglapította a kampányt, a hivatal nem mutatott be egyetlen hatástanulmányt, egyetlen érvet sem azok érdekében, akiket képviselni, segíteni, támogatni lennének hivatottak. Ha egy normális országban élnénk, akkor hétfő reggelre beadta volna lemondását a HTMH teljes vezérkara, de tartok tőle, hogy ez nem fog bekövetkezni – még két évig végigeszik a díszebédeket a támogatottak pénzén, szétosztják a Szülőföld-program morzsáit a Kárpát-medencében, és nagyon fel fognak háborodni akkor, ha valamelyik határon túli területen esetleg tojás csapódik páncélozott autójuk szélvédőjének.” /Lukács Csaba: Amikor mindenki veszít. Másfél millió ember – innen kell felépíteni az új nemzetpolitikát. = Magyar Nemzet, 2004. dec. 7./

A tengerentúli és nyugati magyar közösségek kulturális életét bemutató rendezvénysorozat kezdődött Budapesten. A Kettős kötődéssel (Split emotions) címmel megrendezett, dec. 13-áig tartó fesztivál az Amerikában élő Bodó Sándor, Bodó Ilona és Ladányi Imre festőművészek közös kiállításával kezdődött meg dec. 7-én, a HTMH-ban. A minden nap más helyszínen megrendezett programok középpontjában a modern kultúra, a monodráma és festészet áll, de az emigrációs irodalomból is ízelítőt kaphat a közönség. A Budapesten vendégeskedő New York-i Magyar Színház december 10-én tart előadást. A rendezvénysorozatot az amerikai magyar költők verseiből összeállított műsor zárja. /A kivándorolt magyarság első kulturális hete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

A népszavazási eredményektől függetlenül Budapest továbbra is azt a célt tartja szem előtt, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén való boldogulását kell elősegíteni, s ebben megkülönböztetett figyelmet szeretné fordítani a Vajdaságra és Kárpátaljára – nyilatkozta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője a dec. 9-i Magyar Szónak, az újvidéki napilapnak. „Meggyőződésem, hogy miközben egy újfajta nemzetpolitikát próbálunk nemcsak meghirdetni, hanem érvényesíteni is, ez csak arra épülhet, ami az elmúlt 14-15 évben tényleges eredményként felmutatható" – mondta Bálint-Pataki, emlékeztetve arra, hogy a rendszerváltást követően az Illyés Közalapítvány vállalta magára ezt a szerepet, s belőle nőtt ki az Új Kézfogás Alapítvány. A HTMH elnöke szerint szó sincs arról, hogy ez valamiféle összeseprése lenne az eddigi támogatási formáknak. Az eddigi alapítványok megmaradnak, s ezeken túlmenően jön létre az a Szülőföld Alap, amiben a HTMH számít az alapvetően mikro- és kisvállalkozásokat támogató Új Kézfogás közreműködésére. /Megkülönböztetett figyelem a Vajdaságra és Kárpátaljára. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

Ellenállók és rendszerváltók címmel nemzetközi tudományos értekezlet kezdődött Temesváron, a temesvári forradalom 15. évfordulójának szentelt rendezvénysorozat keretében. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte konferencia megnyitóján részt vett Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Bálint-Pataki József HTMH elnök, Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, Tőkés László református püspök, Nicolae Corneanu, Temesvár ortodox püspöke, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, dr. Bodó Barna politológus (mint moderátor), megjelentek magyarországi és erdélyi politikusok, közéleti személyiségek is. Szabó Vilmos és Bálint-Pataki József a 89-es forradalmak legnagyobb hozadékának tartotta azt, hogy a kelet-európai nemzetek – köztük a magyar és a román is – újból elfoglalhatják helyüket a közös Európában. Nicolae Corneanu ortodox püspök szolidaritását és háláját fejezte ki Tőkés Lászlónak, aki – és erről egy egész ország megfeledkezett – a decemberi forradalom szikrája volt. Dercze Tamás, Újpest polgármestere éles szavakkal ostorozta a jelenlegi magyar kormányt, amely „magyart magyar ellen uszított". Koszó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere Tóth Sándornak, a román forradalom egyetlen magyarországi áldozatának emlékét idézte fel, aki egy segélyszállítmánnyal érkezett 1989 decemberében Romániába és egy lesipuskás golyója oltotta ki az életét. /(Pataki Zoltán): Ellenállók és rendszerváltók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Január 14-én a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét adta át Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Virág György erdélyi magyar politikusnak az Országházban. „A Kolozsváron 1944-ben született Virág György az erdélyi magyar politikusok kiemelkedő felkészültségű, nagy, kiemelkedő gyakorlati tapasztalatokkal és széles kapcsolatrendszerrel bíró, Erdély-szerte ismert és elismert, az RMDSZ-ben is több fontos tisztséget betöltő személyisége” – mondta méltató beszédében Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Virág György egész életútja az erdélyi magyar közösség és elsősorban Maros megye magyarsága szolgálatában állt. Virág György 2004 júniusában vonult nyugdíjba, mint a Maros Megyei Tanács elnöke. /Magyar kitüntetés Virág Györgynek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

A határon túli magyarság önazonosságát támogató Illyés Közalapítvány (IKA) 2000 és 2003 közötti kiadásainak majdnem felét kifogásolta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a szervezet gazdálkodásának ellenőrzésekor. A HTMH szerint nem volt szándékos törvénysértés. „Az ellenőrzés a teljesített kiadások mintegy 46 százalékát kifogásolta: (...) 2000–2001. években a (...) törvény előírásainak nem megfelelően kiírt pályázatok alapján 1,3 milliárd forintot, továbbá 2002–2003. években az alapító okiratban megjelölt pályáztatási kötelezettség mellőzésével 1,5 milliárd forintot” fizetett ki az alapítvány kuratóriuma – mutatott rá az ÁSZ. Az alapítvány saját „az alapító okirat előírásait megszegve az engedélyezettnél 11 millió forinttal többet költött”. A számvevőszéki jelentés szerint „az ingatlan vásárlásokra adott támogatások mintegy felénél nem követelte meg a pályázóktól a független szakértői értékbecslés elkészíttetését”. „A kuratórium – az alapító okiratban rögzített céljait jóhiszeműen kiterjesztően értelmezve – összesen 39,5 millió forint támogatást ítélt meg a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) részére a határon túli magyar szervezetek képviselőinek hivatalos utazási és tartózkodási költségeire, különböző, egyedi elbírálás alapján támogatandó eseményekre, valamint a határon túli magyarságot érintő, érdeklő könyvek beszerzésére és továbbítására” – áll a jelentésben. A HTMH – törvénysértő készpénzkezeléssel és könyvvezetéssel – 30,4 millió forint összegben olyan kiadásokat teljesített, amelyeket a saját vagy más államigazgatási szervek költségvetéséből kellett volna fedeznie. A számvevőszék kifogásolta – a többi között – azt is, hogy az alapítvány kuratóriuma „az alapító okirattal ellentétesen pályázat nélkül részesítette 300 millió forint támogatásban a Duna TV Rt.-t, amely a kapott összeget a kérvényében leírtakkal ellentétesen csak mintegy kétharmad részben fordította eszközeinek bővítésére, egyharmadát likviditási gondjai enyhítésére használta fel”. Az ÁSZ kezdeményezte a HTMH-nál feltárt törvénysértésekért a szükséges intézkedések megtételét, a kormánynak javasolta az alapítvány alapító okiratának módosítását. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke a jelentésre reagálva az MTI-nek elmondta: a hivatal megtette „a megfelelő intézkedéseket”. Bálint-Pataki József szerint nem volt szándékos törvénysértés. /Az Illyés Közalapítvány kiadásainak majdnem fele kifogásolható. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

A bármilyen árnyalatú bukaresti hatalom rendületlenül segíti kisebbségbe jutott nemzettársait. A Nastase-kormány országlása utolsó napjaiban a székelyföldi ortodox egyháznak egész vagyonokat adott birtokába Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen, ami csak utólag derült ki. Az új kormány – benne az RMDSZ miniszterei is – jó néhány nappal beiktatása után úgy döntött, 300 000 megawattóra áramot szállít a Pruton túli testvéreknek, mert a Dnyeszter menti „köztársaság” nem hajlandó energiát szolgáltatni Chisinaunak. Ráadásul Moldávia további 30 millió dollárral tartozik Romániának, ugyancsak kormánydöntések nyomán szállított áramért. Igaz, hogy Magyarország nagyobb összegekkel segíti a határon túliakat, de annak megpályázása, elosztása nehézkes, a körülötte zajló pártpolitikai viták, marakodások visszataszítóak. Miközben a Tariceanu-kabinet áramsegélyt ad, Budapesten az Állami Számvevőszék megrótta az Illyés Közalapítványt, mert úgymond jogtalanul költött el pénzeket a határon túlról érkezett magyar politikusok budapesti elszállásolására. Ferencz L. Imre, a lap munkatársa szerint Markó Béla például szenátori fizetéséből kb. öt-hat éjszakát tölthetett volna egy valamire való budapesti szállodában. S ha nem az IKA, illetve a HTMH állja a budapesti utak kiadásait, akkor hányan vehettek volna részt a különféle rendezvényeken? Bukarest évek óta román állampolgárságot ad mindazon Pruton túliaknak, akik kérik ezt, miközben Budapest az ilyen vonatkozású próbálkozást megtorpedózza. A Romániában ösztöndíjaskén tanuló moldáviai diákok száma többszöröse a Magyarországon tanuló erdélyi magyarokénak. /Ferencz L. Imre: Prúton innen, Tiszán túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Az erdélyi magyarok kilenc százaléka vállalna munkát a közeljövőben az anyaországban, Magyarországon pedig két százalékuk szeretne tanulmányokat folytatni – derül ki abból a tavaly végzett kutatásból, aminek első eredményeit január 27-én ismertették Budapesten egy konferencián. Az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából 2004. január-július között végeztek tényfeltáró kutatást az MTA Politikai Tudományok Intézete és a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások központja munkatársai. A felmérést a tervek szerint 4-6 év múlva megismétlik, ami először kínálhat esélyt az erdélyi magyarságra vonatkozó társadalmi változások, trendek tényleges megismerésére – mondta megnyitójában Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az 1989-es rendszerváltozás óta eltelt időszakban a megkérdezettek 57,6 százalékának véleménye szerint romlott az ország gazdasági helyzete, 21,1 százalékuk nem tapasztalt változást, s csak 20,2 százalék szerint történtek olyan változások, amelyek perspektívát jelenthetnek. Az emberek életszínvonala 59 százalék véleménye szerint romlott az elmúlt 15 évben, s csak a válaszadók 19 százaléka érzékelt pozitív változást ezen a téren. A megkérdezettek 43 százaléka egyértelműen pozitívan nyilatkozott az RMDSZ-ről, míg Magyarországon a politikai pártok pozitív megítélése 14-16 százalék között mozog. A felmérésben résztvevők négytizede elégedett az egyházakkal. /Az erdélyi magyarok kilenc százaléka vállalna munkát az anyaországban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./ Lábody László, az Új Kézfogás Közalapítvány elnöke kifejtette: a határon túli magyarságot érintő mindenkori magyarországi kormányzati stratégia fő irányelve a szülőföldön maradás támogatása, de az ehhez rendelt eszközöknek – nagyságrendben évente átlag 10 milliárd forint – csupán 6-7%-a fordítódott gazdasági fejlesztésekre, a többi oktatásra, kultúrára, a civil szférára, pedig az elvándorlás fő motívuma „nem a nemzeti elnyomásban, hanem a reálszférában keresendő”. /(Guther M. Ilona): Szociológiai kutatás. Az erdélyi magyar népesség jelenlegi helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

„A határon túli magyar közösségek képviselői érzékelhették, hogy újabb eszközök állnak rendelkezésükre az anyaországi támogatásban” – így foglalta össze a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által decemberben bejelentett ötpontos határon túli csomagról folytatott kétnapos szakértői egyeztetés tanulságát Bálint-Pataki József. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke elmondta, az egyeztetésen a határon túli magyar szervezetek képviselői elsősorban a Szülőföld programcsomagról kaptak tájékoztatást, de beszéltek a magyarországi kedvezményes honosítás megkönnyítésére irányuló intézkedésekről, valamint a határátlépéshez és munkavállaláshoz kapcsolódó kérdésekről is. Sikerült tisztázni azt az aggályt, amely szerint a kormány által tervezett Szülőföld Alap csupán átcsoportosítaná a határon túli támogatásokat. „A javasolt egymilliárd forintos alap önálló költségvetési háttérrel rendelkezik, de ez felajánlásokkal tovább bővíthető” – jelentette ki Bálint-Pataki. A tanácskozáson az RMDSZ-t Takács Csaba képviselte. /Gazda Árpád: Terítéken Gyurcsány öt pontja. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Országgyűlési határozat elfogadását kezdeményezi az MDF parlamenti képviselőcsoportja a Határon Túli Magyarok Bizottságának felállításáról – közölte Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő. A Határon Túli Magyarok Bizottsága – mondta Csapody Miklós – mint állandó országgyűlési bizottság folyamatosan figyelemmel kísérné a szomszédos országokban, illetve a világban bárhol élő magyar közösségek helyzetét és a szülőföld-stratégia megvalósulását. /Határon Túli Magyarok Bizottságát akar a Magyar Demokrata Fórum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Az erdélyi magyar népesség jelenlegi helyzetét feltáró kutatás eredményeinek bemutatásakor Biró A. Zoltán társadalomkutató a romániai magyarságról kialakult kép felülvizsgálatát ajánlotta. Elmondta, hogy általános vélekedés szerint a romániai magyarok körében a különbség a szórványvidék és a tömbmagyarság között van. Azonban sokkal komolyabb gondot jelent az a modernizációs szakadék, ami a falu és város, a községközpont és nem községközpont falu között felmerül. A romániai magyar felsőoktatás kapcsán egyre gyakrabban hangoztatják a túlképzés veszélyét. Valójában még mindig magas a felsőfokú tanulási igény. Gyakran mondják, hogy szétesett, irány nélküli a romániai magyarság. Ugyanakkor a vizsgálat szerint van szervezettség, azonkívül van kapcsolódás a politikai érdekképviselethez, a különféle egyházi és civil szervezetekhez. Ugyancsak sokan emlegetik, hogy mindenki elmegy, ha megkapják a kettős állampolgárságot. Ez sem így van. A kutatás feltárta, hogy meglehetősen tagolt a romániai magyar társadalom, és várható e tagoltság fokozódása. A magyarországi támogatás szempontjából ez azt is jelenti, hogy egyetlen sűrített támogatáspolitikai alapelvvel – például Szülőföld-program vagy kettős állampolgárság – nem kezelhető az egész kérdéskör. /Guther M. Ilona: Milyen is valójában a romániai magyarság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./ Az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja (Csíkszereda), a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete munkatársaival közösen az erdélyi magyar lakosság jelenlegi helyzetét feltáró kutatást végzett. Az eredményeket az MTA PTI és a KAM munkatársai ismertették a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Laki László (MTA PTI) a földbirtoklásról és földhasználatról beszélt. A megkérdezettek kétharmada jelezte, hogy családjának van megművelhető földterülete. A különböző földtulajdonok közül a szántó a legelterjedtebb (55%). Ezek a földbirtokok elaprózottak, közel felük (46%) egy hektár alatti, s emellett szétdaraboltak is, azaz nagy részük 3-4 vagy még több tagból áll. A bérleti forma nem igazán terjedt el Erdélyben, ez konzerválja a birtokok elaprózottságát és szétdaraboltságát. A gazdaságok felszereltsége és gépesítettsége alacsony, sok a családtagok által végzett kézi munka. Kovách Imre (MTA PTI) a nagyobb mezőgazdasági vállalkozásokat vizsgálta. Esetükben szigetszerű modernizációról beszélhetünk. Valószínűleg a szerződéssel rendelkező gazdaságok lesznek a várható termelés-koncentráció nyertesei Ösztönözni kell a nagy magyarországi befektetők, termeltetők, illetve a romániai magyar gazdák romániai földvásárlását. /Guther M. Ilona: Milyen is valójában a romániai magyarság? Szociológiai kutatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

Ferenczy Annamária színművésznőt /Temesvár/ 55 éves színpadi munkásságáért Hűség-díjjal jutalmazta a Magyar Játékszíni Társaság, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Olaj Részvénytársaság. A díjat Demeter András, a Magyar Játékszíni Társaság elnökségi tagja adta át a népszerű musical, A cigánytábor e heti egyik előadásának végén. A színházigazgató elsősorban kollegaként köszöntötte a 79 éves színésznőt, aki játék- és életkedvével, munkaszeretetével, 55 éves folyamatos színpadi jelenlétével nemcsak a színésztársak, hanem minden színházat kedvelő ember csodálatát kivívta. Ferenczy Annamária a kolozsvári, a nagyváradi társulatokban is működött, közel három évtizede Temesváron szolgálja Tháliát. A temesvári Csiky Gergely Színház örökös tagja és Pro Cultura-díjas. /(Sz. I.): Hűség-díj Ferenczy Annamáriának. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

Kizárólag a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által januárban előterjesztett ötpontos határon túli csomagról és annak is csak az első három pontjáról tanácskoztak a hét első felében Budapesten a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány szakértői, jelentette ki Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Mint elmondta, a budapesti egyeztetések csupán a Szülőföld programot, a nemzeti vízumot és a határon túli magyarok kedvezményes magyarországi honosításának megkönnyítését érintették. Gyurcsány Ferenc a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) 2004. november 12-i ülésén jelentette be kormánya új, határon túli magyaroknak szánt programcsomagját. Ennek legfontosabb elemeként a külhoni útlevél megadását említette. „Megoldjuk azt, amit a magyar igazolvány nem tudott megoldani – bár nyilván szeretett volna – hangoztatta a miniszterelnök. – Megoldjuk azt, hogy a határon túl élő magyar testvéreinknek ezt a határt ne kelljen valóságos határként megélniük.” Január hetedikéig azonban újrafogalmazta a kormány a határon túli intézkedéscsomagját. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma szabadkai megalakulása napján Gyurcsány Ferenc immár ötpontos határon túli csomagot jelentett be. Ebben azonban az anyaországba való beutazás nehézségein immár nem a határon túliaknak megadandó magyar útlevéllel, hanem a nemzeti vízummal kívánt enyhíteni. Amint a kormányfő részletezte, a nemzeti vízumot azok kérelmezhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása céljából hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. Gyurcsány hozzátette, a várhatóan március 31-éig bevezetésre kerülő vízumot öt évre lehetne igényelni, kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetszőleges számú határátlépésre jogosítana. Miért kell kedvezményes vízumot ígérni, ha korábban már útlevelet ígértek? – tette fel a lap munkatársa a kérdést Szabó Vilmosnak, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkárának. Szabó Vilmos elmondta, a bejelentésen mint megvizsgálandó kérdés, az útlevél is szerepel. /Gazda Árpád: Ejtették a magyar útlevelet? = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

A „Haza, a magasban” magyar nemzetismereti tankönyv – amely 2001-ben az Oktatási Minisztérium pályázatán első díjas lett – a nyugati világ országaiban szórványban élő, magyarul tudó és tanuló diákok és tanítóik számára készült. A lakiteleki Antológia Kiadónál 2002 karácsonyára megjelent szép kivitelű, gazdagon illusztrált, színes tankönyv a világ félszáz országába eljutott. Sokan igényelték, hogy a tankönyv ismeretanyaga jelenjen meg elektronikus formában, a világhálón is. Ez megtörtént a http://www.nemzetismeret.hu interaktív honlapon, amelyet a PC-CD Multimédia közreműködésével, a szerzők hozzájárulásával, a Balassi Bálint Intézet keretében, a Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatásával hoztak létre. Gazdag tájékozódásra adnak alkalmat az önállóan nyitható rovatok (Beköszöntő, Visszhang, Tartalom, Magyar panteon, Hungarológia). /Magyar glóbusz. WWW.Nemzetismeret.hu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./