"Székelyudvarhelyen érettségi találkozóra jött el dr. Sass Huba főiskolai docens, csillagász, Komoróczy György /Székelyudvarhely/ nyelvész gyermekkori barátja. Mindkettőjüket kitelepítették, deportálták, Sass Hubát 1959-ben, Komoróczyt 1949-ben; mindkettőjük édesapja 54 éves korában meghalt. Dr. Sass Huba az 1956-os forradalom ürügyén hazaárulással vádolt, majd kivégzett érmihályfalvi református lelkipásztor, néhai Sass Kálmán legkisebb fia. Sokan összetévesztik az érmihályfalvi 56-osok perét a szintén 56-os Szoboszlay-perrel. Ma már van ennek a kérdésnek megbízható irodalma. Elég, Balaskó Vilmos, Péterszabó Ilona és Tófalvi Zoltán kutatásaira, könyveire gondolni. Balaskó Vilmos cellatársa volt Sass Kálmánnak. Az ő könyvében található az egyetlen hiteles dokumentum másolata Sass Kálmán kivégzéséről (Élet a föld alatt, Nagyvárad, 2002; kiadja a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Sajtóosztálya). A kivégzés dátuma: 1958. december 2. Sass Kálmánt az úgynevezett érmihályfalvi csoport perében ítélték halálra, mint a csoport vezetőjét, a Szoboszlay-perben egy másik, bánsági csoportot ítéltek el. Az előbbit Nagyváradon, utóbbit Temesváron szinte azonos külsőségek mellett. És mindkét csoportnak egyforma bűne volt: az, hogy tagjai magyarok voltak. Semmi más. Az igazságszolgáltatás és annak végrehajtói elé egy célt tűzött ki a kommunista párt: minden olyan embert, aki az erdélyi magyarságot valamilyen formában össze tudja fogni, önazonosságtudatát ébren tudja tartani, el kell tüntetni, meg kell semmisíteni fizikailag.Sass Kálmánt 1957 februárjában letartóztatták le. A családja soha nem kapott értesítést arról, hogy hová vitték és mi történt vele. Sass Kálmán családját kitelepítették, csak 1964-ben jöhettek el a kényszerlakhelyről, a Baraganból. Sass Kálmán egyik gyermekét, Bélát szintén elítélték három év börtönre, agyba-főbe verték, megjárta Jilava, a Braila környéki hírhedt Duna-szigetének poklait. Dr. Sass Huba hangsúlyozta, hogy a mai napig tapasztalhatják a hátrányos megkülönböztetésnek bizonyos jeleit, ugyanis Romániában még nem volt igazi rendszerváltozás. Sok régi magas beosztású vezető ma is vezető. Ma is él a döntéshozók egy részében a gyűlölet például a volt történelmi osztály, a volt gazdagok, sőt az értelmiségi elit iránt is. A család például még nem kaptunk vissza semmit az elkobzott vagyonból, Sass Kálmán nincs rehabilitálva jogi értelemben. /Komoróczy György: A véndiák a küszöbről még egyszer visszanéz... = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./"

"Húsz vállalkozó szellemű székelykevei, hertelendi és sándoregyházi fiatal úgy döntött, hogy egy nemzetközi kerékpártúra keretében felkeresi ősei szülőhelyét, a Bukovinában levő Hadikfalvát, Istensegítset, Fogadjistent, Andrásfalvát és Józseffalvát. Százhuszonnégy évvel ezelőtt ugyanis az említett településekről (és ma a Bákó megyében levő Magyarfalváról) az akkori magyar kormány hívására és szervezésében útra kelt több ezer csángószékely, hogy az Al-Dunánál új otthonra leljen. Megérkezésük után a Duna többször is teljesen elmosta településüket. Végül három helyen, a mai Székelykevén (Szkorenovácon), Hertelenden (Vojlovicán) és Sándoregyházán (Ivanovón) hetvenöt éves törlesztésre megfelelő portákat adtak a nem kis embercsoportnak. Azóta a valamikori bukovinaiaknak csak emlékeikben élt az őshaza. Olykor eldalolták a "Bukovina, mit vétettem, hogy én benned nem élhettem" kezdetű éneket, de nem mentek vissza szülei, nagyszülei egykori otthonát megnézni. Most erre vállalkoztak most a három faluból verbuválódott fiatalok. Júl. 23-án teherkocsival indulnak. Madéfalvától kétkeréken teszik meg a Bukovinába vezető utat, majd 26-án Hadikfalva lesz a visszaút kiindulási pontja, akkor magyarországi fiatalok csatlakoznak hozzájuk. /Both Mihály: Kerékpárral az ősök útjain Madéfalvától Bukovináig. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./"

"Beke György Budapestről mindent ismer, rendszeresen olvassa az erdélyi lapokat, folyóiratokat, találkozik, beszélget erdélyiekkel. A legjobb jövőt jósolja az erdélyi magyarságnak, mert egy másfél milliós nemzeti közösséget nem lehet kalap alá rejteni. 1989-ben 1 153 000 fő vallotta magát mordvinnak, közülük 67% beszélte anyanyelvét, és ma már önálló államuk van, a Mordvin Köztársaság. Székelyudvarhely a legmagyarabb terület egész Romániában. Ennyire magyar jellegű más város ma már nincsen. Mindenütt felhígult a magyarság, de ott valahogy a történelem jobban benne van az emberekben. Beke György újrakezdte a Barangolások Erdélyben-t, amelyet annak idején a diktatúra megszakított a bihari kötettel, és most már megjelent a sorozat ötödik kötete. Az első, az itteni szerkesztésben a Szigetlakók. Az Fehér, Beszterce-Naszód és Szilágy megyét mutatja be. A Boltívek teherbírása Szatmár és Máramaros megyéről szól. Az Értől a Kölesérig Bihar megyéről. A sorozat negyedik kötete a Bartók szülőföldjén című volt, Arad, Temes, Szörény megyéről. Most jött ki a Déva vára alatt című könyve, mely Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyét mutatja be. És a befejezés a Székelyföld lenne. Ez érzelmileg sokkal telítettebb, hiszen szülőföldje. A háromszéki Uzonban született, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban tanult, tehát az egész Székelyföld az otthona. Ez jó vaskos kötet lesz. Emellett a tervek szerint szeptemberben jelenik meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál Sütő András fülszövegével az Advent a kaszárnyában című novelláskötetem. Beke az írói szociográfiát műveli, nem törekedik a teljességre. Az írói látásmód és szemlélet adja meg az egységét. Bekének van egy könyve a moldvai csángókról, címe: Csángó passió. Az Európa Könyvkiadónál jelent meg 1988-ban. Ha hozzáadjuk, hogy a bukaresti magyarságról is van egy családregénye, a Fölöttük a havasok, mely 1980-ban jelent meg, akkor elmondható, hogy Beke György a mai romániai magyarság képét rajzolta meg az írói szociográfia eszközeivel. Hátravan még egy Kolozsvárról szóló könyv. Erről a városról egy lírai képet akar festeni, mert annyira szereti. Annak a városnak a történelmi bukásáról, amely 1945-ben 94%-ban magyar ajkú, és ma már a 20%-ot sem éri el a magyarság, ahol a történelem leggroteszkebb román nacionalista figurája, Funar nyugodtan packázhat ezer év történelmével, Mátyás királlyal - ez történelmi dráma! Elmondhatatlan tragédia! Nem lehet tudni, a román kormány és Funar között hol lehet meghúzni a határt. Beke 1989 óta egyebet sem hallott, hogy a demokratikus kibontakozás a romániai magyarság helyzetét majd megoldja. "Én nem látom ezt a demokratikus kibontakozást sem", jegyezte meg az író. A szórványban már katakombákba vonul a nemzeti érzés, a történelmi tudat. "Csak Erdélyről tudok írni" - hangsúlyozta. Kiírták a gyergyói falvakban: "Vándor, ne felejtsd, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad!" /Bán Péter: Hajbókolással, megalázkodásokkal nem lehet jogokat elérni. Könyvhéti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./"

"Tusnádfürdőn a tavaly megkezdett munkát folytatják a fafaragók, zömében a budapesti Fafaragó Baráti Kör tagjai és a Kárpátaljáról érkezett Gergely István. A múlt évben már elkészült a történelmi szoborpark néhány szép darabja (Szent István, Hunyadi János, Bethlen Gábor alakja), most pedig a csapat néhány tagja Szent Lászlót vési jókora fatörzsbe. A "témavilág" eleve csapatmunkát, együttgondolkozást, együttalkotást feltételez. Művészek és műkedvelők egyaránt magukra találtak Frech Ottó művészeti irányító keze alatt, aki immár a sokadik táborozáson vesz részt a Kárpát-medencében. /Ferencz Imre: Legenda és történelem - szobrokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./"

"Románia több mint 265,5 millió eurós vissza nem térítendő támogatást kap az Európai Bizottságtól a Phare 2003 program keretében. A Phare 2003 projekt keretében hat alprogram kap finanszírozást: politikai kritériumok - 34,9 millió euró; gazdasági kritériumok - 11,4 millió euró; a közigazgatási kapacitás megerősítése - 27,395 millió euró; jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése - 56,4 millió euró; gazdasági és társadalmi kohézió - 112,005 millió euró, valamint részvétel az uniós programokban és ügynökségek tevékenységében - 23,4 millió euró. /265 millió euró Romániának. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./"

"Vofkori László Brassóban született, Székelyudvarhelyen lakik, Csíkszeredában gazdaságföldrajzot tanít a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Jelentős munkája Székelyföld útikönyve, melyet Budapesten adtak ki. Legújabb könyve A földrajztudomány rendszertana /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda/. Ez a könyve lexikon és enciklopédia keveréke: témakörönként leírta a földrajz mai állását, végül szókincsét is bemutatta. A szerző a mai földrajztudományt 17 diszciplínában határozta meg aszerint, mi a viszonya a rokon területekhez. Így a klasszikus földrajzon kívül létezik iparföldrajz, vallásföldrajz, ezen kívül katonai, történeti, politikai, geoinformatikai, regionális, politikai, turisztikai, természettani, gazdasági stb. földrajz is. /Barabás István: Más földrajz. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./"

"Gyergyóremetén a falunapokat idén a világban szétszóródott remeteiek találkozásának szentelték. Jöttek Görögországból, Ausztriából, Németországból is, többen Magyarországról. A sportrendezvények, a kisiparosok munkáinak kiállítása mellett előadásokra is sor került. Az előadók Papp Mihály, dr. Garda Dezső, Laczkó Szentmiklósi Endre, Laczkó Albert Elemér, Komlóssy József (Svájc) Gyergyóremete és a térség múltját, jelenét és jövőjét vizsgálták. Laczkó Szentmiklósi Endre, Nagy Bulcsú József és dr. Garda Dezső ez alkalomra megjelent könyveiket mutatták be. Júl. 13-án, vasárnap két harangot szentelt fel Bálint Lajos ny. érsek. Az egyik harang Orbán László pápai prelátus ajándéka, a másik az Amerikában élő Szotyori Melinda Zsuzsanna és lánya, Orsolya adománya. Pro Remete-díjat Nagy Ágnes és férje, Nagy Dezső kapott 11 vállalt és felnevelt gyermekéért. /Bajna György: Gyergyóremetei Falunapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./"

"Székelyudvarhely környéke ezen a hétvégén bővelkedett a változatos szabadidős programkínálatból. Legnagyobb látogatottságnak a II. Székelyföldi Rockmaraton örvendett. A Szejkefürdő szabadtéri színpadán naponta kilenc fellépő zenekar szórakoztatta a közönséget. A három nap alatt 13 magyarországi és 14 hazai együttes lépett színpadra. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektettek a hang- és fénytechnika minőségére is. Megkezdődött a Mesefalu Máréfalván népművészeti jellegű alkotótábor is. /Szász Emese: Színes hétvége Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./"

"A győri Regió Art Kiadó gondozásában megjelent Murádin Jenő művészettörténész Gyergyó művészeti topográfiája című könyve. A kiadvány rövid történelmi áttekintés után a gyergyói tájat - ismereteink szerint - először megfestő Szathmári Pap Károlytól a gyergyói születésű Köllő Miklóson és Siklódy Lőrincen át, a műgyűjtő Gál család bemutatásáig veszi számba a vidék képzőművészeti vonatkozású emlékeit. Külön fejezetet szentelt Nagy István festőútjaira, majd Karácsony Jánosról, az első, életét végig Gyergyóban eltöltő festőről rajzolt képet. /(Bajna György): Újabb kiadvány a gyergyói képzőművészetről. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./"

"Nem az a kérdés, hogy a magyar állam folyósítja-e továbbra is az évi kétmilliárd forint támogatást a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára, hanem az, hogy mennyivel növelhető ez az összeg - jegyezte meg az egyetem csíkszeredai karának vezetőit Szabados Tamás, a magyar Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. Szabados júl. 14-én megbeszélést folytatott a kar vezetőivel. Egy hónap leforgása alatt immár másodszor látogatott Erdélybe az államtitkár. Szabados Tamás a következő évek feladataként a minőség biztosítását jelölte meg az EMTE számára, és e feladat megvalósításához felajánlotta a magyar oktatási tárca szakmai segítségét. /Sarány István: Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./"

"Júl. 14-én ünnepélyes keretek között megnyílt a XI. Bolyai Nyári Akadémia Csíkszeredán. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Szabados Tamás államtitkár, a magyar Oktatási Minisztérium képviselője beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány részéről a határon túli magyarságnak nyújtott támogatás fő célja az oktatás segítése, hiszen ez az a terület, amely segít megtartani a kultúrát, a közösséget. Pomogáts Béla az Illyés Közalapítvány elnökeként tette fel a kérdést: egységes-e a magyar nemzet? Bár fájó, hogy a kedvezménytörvényből kimaradt az egységes magyar nemzet fogalma, a tavalyi választások tükrében a válasz, sajnos, nemleges. A pártpolitikán kívüli intézmények - köztük az iskola - feladata, hogy megőrizzék, kiteljesítsék a magyar nemzet, a magyar kultúra egységét. Az Illyés Közalapítvány is a nemzeti szolidaritás őrzőjeként igyekszik segíteni. Az egymilliárd forintos keretösszegnek, amellyel gazdálkodhatnak az idén, növekednie kell, hogy megfelelően tudják feladatukat betölteni. Kőnig Sándor az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnökeként mondta el, hogy céljuk a határon túli magyarság otthoni érvényesülésének támogatása. A Nagy István Művészeti Iskola zenekarának és kórusának koncertje zárta a megnyitót. /Takács Éva: Kultúra- és közösségmegtartó intézmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./"

"Tizedik alkalommal szervezték meg Korondon a nemzetközi irodalmi és folklórtábort, amelyen most a centenáriumhoz méltó rangos programon vehettek részt győri, kiskőrösi, kiskunfélegyházai, biharkeresztesi, felvidéki, csíkszeredai, kárpátaljai és helyi csapatok. Az egyhetes tábor Kultúrtörténeti, irodalmi helyismereti jellegű találkozókon vesznek részt a hét folyamán. /Ferencz Imre: Hazanéző irodalmi és folklórtábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./keretében hangzott el Szekeres Sándor előadása, aki Székely Mózes emlékét idézte. Miholcsa József nemrég felavatott szoborkompozícióját értelmezték a jelen lévő fiatalok. "

"A 802/2003-as kormányhatározattal jóváhagyták 2 milliárd lej kiutalását az állami költségvetési tartalékalapból a Kovászna-Hargita Ortodox Püspökségnek, a maroshévízi Sfantul Ilie kolostor, valamint más, Hargita és Kovászna megyei ortodox kolostorok és templomok munkálatai befejezésének finanszírozása céljából. Nem az első eset, hogy jelentős pénzösszeggel támogatja a kormány ezt a püspökséget. /Pénz a kolostoroknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./"

"Júl. 13-án Felsősófalván kilencedik alkalommal került sor a Székelyföldi Tánctábor megnyitóünnepségére. Az egyhetesre tervezett tábor a résztvevőinek száma 250-re tehető. A székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes szervezésében, annak vezetője, László Csaba irányításával a kultúrotthon két termében folytak a táncpróbák. A tánctábor vezetője, László Csaba jelezte, hogy anyaországi, felvidéki, lengyel, osztrák, amerikai, német, belga résztvevők óhajtanak megismerkedni a magyar néptánc-hagyományokkal. Barabás László az erdélyi farsangi dramatikus szokásokról tart előadást, Szalay Zoltán disszertációja is sok érdekességet ígér, Pávai István előadásának címe: Mi az, ami nem tartozik a hagyományhoz?, Szabó Tibor a székelyföldi népesedési mutatók változásairól értekezik. Esténként a különböző táncegyüttesek mutatkoznak be. /Kristó Tibor: Székelyföldi tánctábor Felsősófalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./"

"Az előző években Szentegyházán, idén Székelyudvarhelyen tartják a műszaki tantárgyakat oktató pedagógusok továbbképzőjét. A Dr. Bányai János Műszaki Szakközépiskolában szervezett tanfolyamon tudományos előadás-sorozatot iktattak a programba. Idén negyvenkét, Erdély különböző településéről érkezett műszaki tárgyat oktató tanár vesz részt a tanfolyamon, előadást tart König Sándor, az Apáczai Alapítvány elnöke is. /Szász Emese: Műszaki továbbképzés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./"

"Veress Dávid felkérte városa, Csíkszereda demokratikusan megválasztott színmagyar tanácsát, hogy találjon méltó helyet a Szent Kereszt-plébániához tartozó, lebontott deszkatemplom újrafelépítéséhez. Ez a deszkatemplom nyílt kihívás volt Kelet-Európa legelnyomóbb diktatúrája, annak terrorja ellen. Ennek a templomnak a szelleme, a lelkülete tartotta az emberekben a hitet, a reményt. Amennyiben a tanácsa nem talál megfelelő helyet az újrafelépítendő deszkatemplomnak, Veress Dávid nyilvános tiltakozásba kezd a városháza előtt. /Veress Dávid, Csíkszereda: Nyilvános kérelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./"

"A Bolyai Nyári Akadémián a magyar szakosak idei témája a hagyomány. Az előadók a hagyomány értelmezését próbálják megfogalmazni. Két Kolozsvárról érkezett szakember, Szilágyi N. Sándor nyelvész és Keszeg Vilmos néprajzkutató tartott előadást, majd Budapestről érkezett irodalmárok irodalmi szempontból közelíti meg a témát. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"Száznyolcvan éve írta Bolyai János apjának azt a levelet, amelyben tudatja: "semmiböl egy ujj más világot teremtettem". Az évforduló kapcsán jelent meg a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Magister Kiadója gondozásában Toró Tibor akadémikus Bolyai János temesvári "új, más világa" (1823. november 3.) emlékére című kötete. A könyv bemutatja a temesvári Bolyai-levél és Babits Bolyai-szonettje genezistörténetét, közli a szonett 36 változatát 30 nyelven, illetve bő válogatást tartalmaz erdélyi magyar költők Bolyai-verseiből. /Könyv Bolyai Jánosról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./"

"Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége volt Füzesi Magda Beregszászról. A költő, újságíró beszámolt a kárpátaljai magyarság nehéz helyzetéről. A Táncsics-díjas Füzesi Magda idén tavasszal erdélyi kiadónál is jelentkezett, Ketten a kabátban című gyermekverses kötetét a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozta. /Füzesi Magda Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./"

"2001-ben Ukrajnában 156,6 ezren vallották magukat magyarnak, közülük 151 500 fő Kárpátalján él. Ukrajnai magyar irodalomról valójában csak az 1950-es évek elejétől beszélhetünk, amikor Balla László és Kovács Vilmos első könyvei megjelentek. Balla László (1927) regényíróként vált ismertté Ukrajnában, művei orosz, ukrán, német, azerbajdzsán, csuvas, komi és oszét nyelven is megjelentek. Kovács Vilmos (1927-1977) verseit, regényeit, novelláit erő, szenvedély, igazságkereső bátorság, a népiesség és az egyetemesség-igény jellemzi. Az Ukrán Nemzeti Írószövetségnek Balla László, Szalai Borbála (1926), Füzesi Magda (1952) és Balla D. Károly (1957) személyében négy magyar tagja van. Balla László, Balla D. Károly, Dupka György (1952), Horváth Sándor (1957), Kőszeghy Elemér (1960), Füzesi Magda, Vári Fábián László (1951), Nagy Zoltán Mihály (1949), Fodor Géza (1950) a Magyar Írószövetség tagja. Tagja volt a Magyar Írószövetségnek Sütő Kálmán (1910-1996), Kecskés Béla (1941-1996) és Skrobinec Jurij (1927-2001) is. Balla D. Károly és Vári Fábián László József Attila-díjas, Füzesi Magda Táncsics-díjas alkotó, Nagy Zoltán Mihály regény kategóriában a Sátán fattya című regényével 2000-ben Magyarországon elnyerte Az év könyve díjat. Az említetteken kívül szólni kell Penckófer János (1959) író, lapszerkesztő, Tárczy Andor (1954) író, lapszerkesztő, Zselicki József (1949) költő, Gortvay Erzsébet (1935) és Keresztyén Balázs (1949) irodalomtörténész, Fedinec Csilla (1968) pedagógiai és Zubánics László (1971) helytörténeti szakíró munkásságáról. Fogynak a kárpátaljai magyarság szellemi frontját alkotó értelmiség sorai, sokan az anyaországba költöznek. (Megjelent 2003-ban, a Veress Zoltán - Stockholm - és Dávid Gyula - Kolozsvár - szerkesztette, A szétszórtság arénája című kötetben.) /Füzesi Magda Magyar irodalom Ukrajnában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./"

"Júl. 18-án Csíkszeredán bemutatták A mi utcánk című, Csíkszereda lebontott utcáinak emlékére készült képeskönyvet. A katalógust a Csíki Műemlékvédő Egyesület adta ki, szerkesztette Daczó Katalin és Máté Klára. A könyvből megismerhető Csíkszereda építéstörténeti vázlata, a hetvenes évek utcái, a kisajátítások, bontások ideje, a városrendezés kronológiája. Több mint kétszáz lakóház, több száz emberi lélek és egy történelmi városrész esett áldozatul a hetvenes-nyolcvanas évek városrendezésének. /Ferencz Imre: Emlékkönyv Csíkszeredáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./"

"Gyergyóremetén a Fráter György nevét viselő általános iskola és a Balás Gábor nevét viselő könyvtár előterében levő Cseres Tibor emlékmű a község neves szülötteire hívja fel a figyelmet. Cseres Tibor Hideg napok című munkája 1964-ben megjelent, amelyben a magyar csapatok bácskai véres cselekedeteit írta le. Várta a szerb írók részéről az 50 ezer magyar életet elpusztító szerb vérbosszú hasonlóan őszinte feltárását. Ez nem történt meg, ezért ezt elvégezte Cseres Tibor az 1991-ben megjelent Vérbosszú Bácskában című művében. Haláláig, 1993-ig hét regénye és elbeszéléskötete jelent meg. Emlékét a Gyergyóremetén 1995-ben alakult Cseres Tibor Közművelődési Egyesület őrzi. Az emlékművet 1995. ápr. 1-jén, az író születésének 80. évfordulóján leplezték le. Balás Gábor történész, író Gyergyószentmiklóson született, de a család remetei származású. Budapesten, Párizsban és Berlinben tanult, ügyvédi diplomát szerzett, de legjelentősebb munkája, A székelyek nyomában /Budapest, 1984/ történelmi jellegű. Társszerzője a Panoráma sorozatban megjelent Utazások Erdélyben útikönyvnek. Könyvtárát a községi könyvtárra hagyta, ezért viseli a nevét. Remete kirajzása Csutakfalva, neve arra utal, hogy kiirtott erdő helyén települt. Az általános iskola Balás Jenő bányamérnök nevét viseli. Balás Jenő elemi iskoláit Remetén végezte, Budapesten és Selmecbányán mérnöki diplomát szerzett. A bauxit kutatásával foglalkozott. 1919-ben a román hatóságok kiutasították Erdélyből. Magyarországon ő indította el a bauxit bányászatát. Emlékét a magyarországi Gant községben emlékszoba és emléktábla, Csutakfalván az iskola épületén elhelyezett emléktábla őrzi. /Pomjánek Béla: Gyergyóremete Cseres Tibor emlékműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./ Balás Gábor jelentős összegzése Erdély jókora jogtörténete című háromkötetes munkája, az egyes kötetek 1977-ben, 1979-bn és 1982-ben jelen meg Budapesten. Ennek rövidített összefoglalója Balás Gábor-Domokos Andrea: Erdély rövid jogtörténete 1947-ig /Budapest, 1991/"

"Júl. 20-án nyílik meg Gyergyóholló kultúrotthonában tíz fotóművész által Borszéken és környékén készített képekből válogatott kiállítás. A fotókiállítás a májusban szervezett második fotótábor anyagának bemutatása. /Fotókiállítás Gyergyóhollón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./"

"Székelyudvarhelyen közönségcsalogató huszárok, dobosok és fúvósok felvonulásával vette kezdetét az egész hétvégén zajló Míves Emberek Sokadalma. A székelyudvarhelyi Artera Alapítvány szervezésében immár negyedízben megrendezésre kerülő hagyományőrző sokadalom az idén még több látványossággal várta a látogatókat. Közel kétszáz mesterember, ételkóstoló, számos előadás, gyerekszínpad, tánc, zene minden mennyiségben... Az idei rendezvényre sikerült az egész Kárpát-medencéből összetoborozni a mesterembereket. A nagyszínpadon neves előadók, táncegyüttesek szórakoztatták a nagyérdeműt. /Szász Emese: IV. Míves Emberek Sokadalma Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./"

"Júl. 19-én véget értek a Bolyai Nyári Akadémia idei tanfolyamai. Az elmúlt héten Csíkszereda mellett Székelyudvarhely, Szováta, Sepsiszentgyörgy, Segesvár látta vendégül a továbbképzésre jelentkezett pedagógusokat. A Kárpát-medence magyar anyanyelvű tanárainak nagy találkozása idén is nagyon jó hangulatban zajlott. /Véget ért a Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./"

"Államfőként harmadszor utazott júl. 20-án Pekingbe Ion Iliescu. Látogatásának célja a román-kínai gazdasági kapcsolatok megélénkítése. Jelenleg 5000 kínai tulajdonú cég működik Romániában, 41 millió dollár alaptőkével, de a két ország kétoldalú forgalma messze elmarad az 1979-es rekordszinttől, amikor meghaladta az 1079 millió dollárt. Elutazása előtt Iliescu Cosma bányászvezér kegyelemben részesítését helyezte kilátásba. Szerinte túl szigorú büntetéssel sújtották, mivel nem lehet egyedül őt tenni felelőssé a történtekért. - Iliescu kitüntette Adrian Paunescut. - A Pro Európa Liga Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora mentelmi jogának felfüggesztését kérte. /Iliescu Pekingbe utazott. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./ Ion Iliescu elnök 1991-ben és 1994-ben is tett látogatást a kínai fővárosban. Iliescu 1971-ben szintén Pekingben járt, a Nicolae Ceausescu által vezetett román küldöttséget tagjaként.Ceausescu hazatérve számos területen megkísérelték közvetlenül is átültetni a román gyakorlatba a "kínai tapasztalatokat", egyfajta román "kulturális forradalomként". A bennfentesek szerint Iliescu tiltakozott, ami részleges kegyvesztését eredményezte: először vidékre helyezték át, megyei párttitkárnak, majd egy könyvkiadóhoz küldték. Mint "belső száműzöttet", sokan őt kezdték a román politika reménységének tekinteni - ez alighanem hozzájárult ahhoz, hogy amikor 1989 decemberében a népharag elsodorta a Ceausescu-diktatúrát, ő tűnt annak a személynek, aki a diktatúrából képes átvezetni az országot egy posztkommunista reformkorszakba. Ami a román-kínai politikai kapcsolatokat illeti, sikerrel túlélték mind Mao halálát, mind Ceausescu kivégzését. A kínai vezetők már 1989. dec. 27-én üzenetben biztosították az új román vezetőket arról, hogy tiszteletben tartják a román nép választását. Az 1989-es Tienanmen-téri események után több kelet-európai ország alaposan lehűtötte kapcsolatait Pekinggel, kivéve Romániát. 1994-ben Li Peng kínai miniszterelnök Bukarestben fejtette ki az átalakult kelet-európai országokkal kapcsolatos kínai politika négy elvét, nevezetesen: Peking tiszteletben tartja minden ország népének választását és nem avatkozik be más országok belügyeibe; a hagyományos barátság folytatása és a békében való együttélés; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése; a viták békés megoldásának, a regionális stabilitásnak a támogatása. Csiang Cö-min kínai párt- és államelnök 1996-ban járt Romániában, és nem érdektelen, hogy mai utóda, Hu Csin-tao alelnökként már 1995-ben látogatást tett Bukarestben. A miniszterelnöki és egyéb magas szintű kölcsönös viziteket összeszámlálni is nehéz lenne. 2000-ben a román-kínai kereskedelem volumene 298 millió dollárra emelkedett. /Baracs Dénes: Iliescu (újra) Pekingben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ "

"Kőnig Sándor, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnöke tizedik éve, szervezőként és előadóként is részt vállal a Bolyai Nyári Akadémia munkálataiban. Idén, az első alkalommal Székelyudvarhelyen, a műszaki képzés lebonyolításában vett részt. 1999-ben, az Oktatási Minisztérium hozta létre a Közalapítványt, kimondottan a határon túli magyar nyelvű oktatás-ügyért. 2002 végéig összesen 2,5 milliárd forintot osztottak ki. Az idén 1,2 milliárd forintos csúcstámogatást kaptak. Azt reméli, hogy a 2004-es évtől az óvodákat, általános iskolákat, középiskolákat is tudják támogatni. Ugyanakkor lehetőségük adódna a diploma-honosítás vagy a szórvány-kollégiumok építésének támogatására is. /Szász Emese: Bővülő támogatási lehetőségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./"

"A Marosfői Nyári Egyetemen feltették a kérdést: mit is tett a román politikai elit az üres szólamok puffogtatásán kívül az elmúlt 13 esztendőben a határon kívül élő, de otthonában őslakos románságért? Nem volt válasz. A találkozón a moldvai magyarokhoz hasonló sorsban sínylődő ukrajnai, Nyeszteren túli, bulgáriai, makedóniai, szerbiai románok és arománok képviselői vázolták sanyarú helyzetüket, ismételték meg tavaly is elhangzott segítségkérésüket. Minden évben e nyári egyetemen ecsetelik sorsukat a határokon kívül élő románok. A júl. 22-i előadásokon a világ románsága együttműködésének és Románia jó nemzetközi megítélésének érdekében a Külügyminisztérium által kifejtett terveket vázolták. /Bajna György: Román közösségek a világban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./"

"Dr. Domokos Ernő professzor a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyi Kollégiumának ügyvezető igazgatója vállalta, hogy a Sapientia csíkszeredai karán tanítson. A professzor részese volt annak a munkának, amely Sepsiszentgyörgyön létrehozta a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül az első olyan főiskolát, amely végleges akkreditációt nyert. Az eddig tapasztalt eredmények és hiányosságok alapján állította össze kollégáival azt a javaslatcsomagot, amely a fejlesztésre, az oktatás és kutatás fejlesztésére vonatkozik. Domokos Ernő professzor sikerként könyveli el, hogy elkészült az első marketing egyetemi jegyzet, amelynek kiadása folyamatban van. A menedzsment- és marketing-előadások igen népszerűek a hallgatók körében, mindig telt házzal zajlanak. A Sapientia végleges akkreditálásához szigorú követelményrendszert kell teljesíteni. Ebben a feladatban szeretne segíteni Domokos Ernő professzor. /Telt házas előadások. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./"

"Megjelent Garda Dezső Munkarend és hagyományőrzés a székely faluközösségben /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című kétkötetes munkája. A könyv alcíme szerint Gyergyóremete monográfiája, időrendi sorrendben, kronológiai rendszerességgel mutatja be a község jelentősebb történelmi eseményeit. Ez a könyv a történész-parlamenti képviselő 11. munkája . /Garda Dezső 11. könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./"