Hármas könyvbemutatót tartottak december 13-án Kolozsváron. Az elsőkötetes Bálint Tamás közgazdaságtan-hallgató A pap leánya, birtokostul című könyvének bemutatójára öltönyben érkezett, verseit laptopból olvasta. A székelyudvarhelyi Murányi Sándor Olivér Felnyomták szentnek című könyvét ismertető szövegből kiderült, hogy a szerző előzőleg néhány évet töltött a gyulafehérvári papi szemináriumban. Muszka Sándor második, Mi nem lóg, ha áll című kötetével jelentkezett. /Burus János Botond: Rekeszizmokat próbáló irodalom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

Dékánváltás történt a kolozsvári BBTE Római Katolikus Teológia Karán: dr. Marton Józsefet, aki nyolc évig, két egymást követő mandátum során volt a kar vezetője, most dr. Nóda Mózes követi. A teológiai kar kettős alárendeltségű, az egyházmegye érsekének is jóvá kell hagynia a személyi változásokat a karon. Jakubinyi György érsek a kar tanáraira bízta a választást. Megtörtént a tanszékvezetők megválasztása. Gyulafehérváron Marton József, Kolozsváron Holló László lett a tanszékvezető. Megalakult az új kari tanács is, és a december 15-én tartott választáson dr. Nóda Mózest választották meg dékánnak. 2007 őszétől az eddigi gyulafehérvári Hittudományi Főiskola a kolozsvári egyetemhez tartozik: a kolozsvári teológiai karon ettől kezdve két tanszék létezik, egyik a pasztorális, másik a didaktikai. A híresztelésekkel szemben a gyulafehérvári szeminárium továbbra is megmaradt függetlennek. A szemináriumi nevelés továbbra is az érsek és az egyházmegyék püspökei, valamint a gyulafehérvári tanári kar kizárólagos felügyelete alatt folyik. A didaktikai programmal államilag elismert diplomát kapnak az ottani végzettek is. Azt remélik, hogy a tanári állások elkövetkezendő meghirdetésekor már a gyulafehérvári kollegák is versenyvizsgázhatnak, és annak nyomán ők is állami fizetést kapnak majd az egyetem kötelékében. A kolozsvári tanszéken marad a teológia és a szociális teológia szak. Gyulafehérváron a papképzés menete 4+2, négy év alapképzés és két év magiszteri. A teológiai diploma nem biztosít állást. Eddig a második szakkal (irodalom, nyelvek, történelem) a hallgatók el tudtak helyezkedni tanárként, azonban teológiai diplomával ez sokkal nehezebb. A bolognai rendszer lehetővé teszi egy második szaknak az elsővel párhuzamos végzését. A diákok számára lehetséges a külföldi részképzés: Budapesten, Regensburgban, Leuvenben és Nijmegenben. Az oktatási rész megoldottnak látszik, a kutatás területén kell még előbbre lépniük. Külföldi egyetemekkel közös kutatási programokat fognak indítani. /Bodó Márta: Interjú. Őszintén a kihívásokról. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 10./

Remélhetőleg idén tavasszal lezárul a több évszázados múltra tekintő Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet akkreditációs folyamata. Ez nem csak az intézmény jogi státusát helyezné biztos alapokra, hanem a végzősök helyzetét is jelentősen javítaná. Eddig a teológia végzősei előtt akadályok voltak, amennyiben más egyetemen – például a BBTE-n – kívántak magiszteri képzést folytatni. Rezi Elek, a teológia rektora bizakodó a helyzetet illetően. Két fiatal lelkész – mindketten a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet végzettjei – a Babes-Bolyai Tudományegyetem mesteri tagozatán szerették volna folytatni tanulmányaikat. Azt a választ kapták, hogy a teológia nem tartozik az akkreditált felsőoktatási intézmények közé, s a törvényes előírások értelmében, amennyiben tényleg ott kívánják megszerezni a mesteri fokozatot, újból kell államvizsgázniuk, amihez elég tetemes vizsgadíjat kell kifizetniük. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese megerősítette ezt: ő is az államvizsga újbóli letételét javasolta. Ugyanakkor kifejtette: „A Gyulafehérvári Római-katolikus Hittudományi Főiskola az akkreditáció azon formáját választotta, hogy egy már akkreditált felsőoktatási intézménybe lépett be tavaly májusban úgy, hogy megőrizte hagyományos struktúráját és önállóságát, így az első évesek már hozzánk tartoznak”. Rezi Elek, a teológia rektora kifejtette, a felsőoktatási intézmények minőségét ellenőrző testület (ARACIS) honlapján akkreditált intézményként szerepelnek. Ezt azzal indokolják, hogy ez a tanintézet 1989 előtt is létezett. Ezzel ellentétben egy 2005-ös kormányhatározat szerint a teológia csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. Ugyanakkor megtarthatták a doktori képzés lefolytatásához szükséges jogot. A helyzet tisztázása céljából a teológia 2007-ben elindította az akkreditálás folyamatát. /Nagy-Hintós Diana: Idén befejeződik a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet akkreditálása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Több mint kilencven költő verse szerepel a Mária-költészetünk /Ady Endre Társaság, Szatmárnémeti/ című kötetben, amelyet a héten mutattak be Szatmárnémetiben. A verseket Simpf János szerkesztette kötetbe. Simpf János pap-költő 1951-ben született a Szatmár megyei Józsefházán. Korábban két verseskötete jelent meg, néhány alkotása pedig a válogatásban is szerepel. Paptársa és barátja, Heinrich József plébános szerint az 1975-ben készült Mária-költészetünk – amelyet akkor a Gyulafehérvári Római Katolikus Papnevelő Intézetben nyomtattak ki háromszáz példányban – csak úgy tudott megmenekülni a Szekuritátétól, hogy kiegészítő tananyaggá tették a főiskolán. A szerző maga is a papnevelő intézet tanára volt egészen 1988-ben bekövetkezett haláláig. /Babos Krisztina: Mária-versek gyűjteménye. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./

Jelentős győzelem a magyar tagozat számára – így értékelte Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese az egyetem döntését, miszerint 26 új, többségében tanársegédi állást hirdetnek meg a magyar tagozat számára, emellett pedig tizenhat poszt esetében nyílik lehetőség előlépni a már ott dolgozó oktatóknak. Magyari szerint a magyar tagozat esetében ez a legnagyobb létszámnövekedés, amire valaha sor került. Az összesen meghirdetett körülbelül 60 hely közül 26 a magyar tagozaté. Magyari szerint, többek között, azért nem sikerült bővíteni megfelelő mértékben a magyar tagozat oktatói testületét, mivel az elmúlt két-három évben megromlott a viszony a román és a magyar oktatók között. A bővítés azért is lehetséges, mert a magyar tanárhiány miatt kedvezőtlen helyzetben lévő közgazdaságtan karon is kialakult időközben egy erős oktatói gárda. A legnagyobb bővítés egyébként éppen a közgazdasági karon van. /B. T. : Példátlan oktatói létszámbővítés a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ A székelyudvarhelyi tanítóképző – amely szintén a BBTE magyar tagozatának része – két adjunktusi állást kapott. A tavaly az egyetemhez csatlakozott, de önállóságát megőrző gyulafehérvári római katolikus papnevelde most részesül először államilag meghirdetett tanári állásokban: négy új oktatót várnak. /”Magyarosítás” a BBTE-n. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium könyvtára Tóth István-emléksarokkal gazdagodott a héten. Az emléksarok-avatón jelen volt Tóth István /Tenkegörbed, 1923. okt. 15. – Marosvásárhely, 2001. szept. 16./ költő, irodalomtörténész, műfordító és pedagógus özvegye, Tóth Mária Erzsébet, aki az elhunyt férje szellemi hagyatékán túl, jelentős anyagi támogatást is nyújtott az iskolának, amelyből az intézmény vezetősége létrehozta a Tóth István-ösztöndíjalapot. Az ösztöndíjat azok a tanulók kaphatják meg, akik legalább négygyermekes családból származnak, tanulmányi átlaguk 8-as fölötti, magaviseletük pedig kiváló. Mirk László magyartanár felvázolta Tóth István életútját. Tóth István Jó reggelt, Párizs című kötetével a modern francia tolmácsolójaként mutatkozott be. Első verseskötete: Ódák és Elégiák (1957). Tóth István részt vett a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola hittantanári képzésében is. /Antal Ildikó: Tóth István-emléksarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

Boros János nyolc éve Kolozsvár alpolgármestere. Amikor megválasztották, Gheorghe Funar nacionalista expolgármester azt mondta: ez a legsötétebb nap az életében. Most a megyei tanácsosi tisztséget pályázza meg. Úgy érzi, rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal ahhoz, hogy a városi és megyei döntéshozó testület között elősegítse az együttműködést. Boros János /sz. Kolozsvár, 1948. jan. 24./ a Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát, később a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézetben folytatott tanulmányokat. 1976–1990 között főmérnök, fejlesztési-beruházási főosztályvezető volt a Vízgazdálkodási Hivatalnál, 1990–1995 között fejlesztési-beruházási főosztályvezető a Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóságnál; 1995-2001 között főelőadó az RMDSZ Ügyvezető Elnökségénél; 1996–1997 között építkezési ellenőr az Erdélyi Református Püspökségen. 1992–2000 között kolozsvári városi tanácsos, 2000-től alpolgármester. /Kiss Olivér: Bemutatjuk jelöltjeinket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

A katolikus hetilap Bemutatkoznak végző kispapjaink sorozatában Hiticas Valentin Macedon következett. Édesapja macedón római katolikus, édesanyja ortodox vallású. Román volt az anyanyelve, iskoláit románul végezte. Elhatározta, hogy római katolikus pap lesz, jelentkezett a gyulafehérvári papnevelő intézetbe, ahol magyar nyelven folyik az oktatás. A teológia első két évében románul tanulhatott, közben komolyan tanult magyarul, hogy harmadévtől egyes vizsgáit magyarul tehesse le. Egy hónapra Szegedre mehetett nyelvet tanulni. A gyakorlati évét is Szegeden töltötte, így tökéletesíthette magyar nyelvtudását. /Bemutatkoznak végző kispapjaink. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 18./

Tíz éve nyitotta meg kapuit Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében működő Római Katolikus Teológia Kar. Dr. Nóda Mózes kezdettől itt oktat, előbb adjunktusi, majd tanszékvezetői tanárként, miközben a kancellári teendőket is ellátta. Nóda Mózes Homoródkarácsonyfalváról származik, 1985-ben szentelték pappá. Elmondta, hogy a bolognai rendszerben két szakot működtetnek alapképzésben: teológiát és szociális teológiát. A teológia-oktatás valójában hittanár-képzést jelent. A szociális teológia szakon a szociális intézmények számára akarnak szakembereket nevelni. A gyulafehérvári szemináriumon, mint kihelyezett tagozaton folyik a papképzés. A bolognai rendszer második lépcsője a mesteri képzés. Két akkreditált mesterit indítottak: pasztorális tanácsadást és teológiai tematikájút: Teológia, kultúra és társadalom megnevezéssel. A Református Tanárképző karral közös doktori iskola is működik. A Római Katolikus Teológia Karon alapképzésben kb. 130 hallgatójuk, a két mesteri programban az idei tanévben 45 hallgatójuk folytatja tanulmányait. Tavaly ősztől a gyulafehérvári szeminárium 22 elsőéves kispapja is a kar diákjai közé számít. Főállásban hat tanár tanít a kolozsvári római katolikus teológia karon, ősztől eggyel növekszik létszámuk. Vannak betanító tanáraik, akik az informatikát és egyházzenét tanítják, illetve külföldi vendégtanárok Magyarországról, Hollandiából és az Egyesült Államokból. Az elmúlt tíz év alatt több mint háromszáz diáknak adtak diplomát. A régi kettős szak megkönnyítette a tanári pályán való elhelyezkedést, a végzettek nagy százaléka tanárként helyezkedett el. Hallgatóik számára az egyetem biztosította a bentlakást. /Komoly tanulás, sajátos keresztény életfelfogás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán kínált 61 szakra beiratkozók száma elérte a 2187-et – tájékoztatott dr. Magyari Tivadar magyar tagozat-vezető rektor-helyettes. Az elmúlt évekhez képest visszaesett a közgazdasági kar magyar tagozatára beiratkozók száma, amely tavaly az azonos időszakban meghaladta a négyszázat, most azonban a beiratkozási időszak vége felé még 300 alatt volt, de még így is ez a kar vezet a diákvonzás tekintetében. Kiemelten érdeklődnek a magyar fiatalok az informatika, turizmus földrajza, pszichológia, szociológia, közigazgatás iránt. Idén új szakok is indultak magyar nyelven: földméréstan, televízió szak, mérnöki geológia. A székelyudvarhelyi tanítóképzőn – ami szintén a BBTE magyar tagozatának része – rekordjelentkezés volt: több mint százan vannak a húsz tandíjmentes helyre. A magyar nyelv és irodalom szak iránt hasonló az érdeklődés, mint tavaly. 2007-ben kritikusan kevesen iratkoztak be a filozófia, néprajz és geológia szakra. Most viszont növekedett e szakok vonzása. A gyulafehérvári római katolikus teológia, amely tavaly társult a BBTE magyar tagozatához, húsz, államilag támogatott helyett kapott, és ezek a helyek is betelnek. Idén is be lehet iratkozni a BBTE öt kihelyezett részlegének helyszínén is: Sepsiszentgyörgyön, Szatmáron, Besztercén, Máramarosszigeten és Zilahon. /Beiratkozási mérleg a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Jakab Antal gyulafehérvári püspök 1909. március 13-án született Gyergyókilyénfalván. Gyergyóditróban volt káplán, onnan Kolozsvárra került Márton Áron főesperes-plébános mellé, aki, látva tehetségét, 1937-ben Rómába küldte, hogy egyházjogot tanuljon. A római Lateráni Egyetemről jogi doktorátussal hazatérve, az egyházmegye kettéosztottsága idején Jakab Antal a kolozsvári püspöki helytartóságra került, Sándor Imre helytartó mellé titkárnak. 1945-ben Gyulafehérváron ő a teológia vicerektora és az egyházjog professzora. Amikor Márton Áront elhurcolták, Róma akaratából ő lett az egyházmegye első titkos ordináriusa, vagyis püspök-helyettese. Dr. Boga Alajos, Sándor Imre és Gajdátsy Béla letartóztatása után bejelentette, hogy a továbbiakban mint titkos ordinárius fog intézkedni az egyházmegyében, megtiltott minden állami szervezést. Jakab Antalt 1951. augusztus 24-én letartóztatták. Elhurcolása után sokat verték, majd a felsőbányai ólombányában kényszermunkára ítélték, Ambrus József karcfalvi plébánossal és dr. Dávid Lászlóval együtt. Az egyik bányaomlás alkalmával a csodával határos módon menekültek meg. Jakab Antalt innen a Duna-csatornához hurcolták. A kommunisták börtönében összesen 13 évet raboskodott. Szabadulása után papként nem működhetett. Szülőfalujában segített rokonainak a mezei munkában. Később megengedték, hogy Görgényszentimrén, majd Búzásbesenyőn lelkipásztorkodhasson. Az 1960-as évek közepén Jakab Antalt Máron Áron visszavitte Gyulafehérvárra, hogy ott tanárként működjön. 1971. december 23-án VI. Pál pápa utódlási joggal kinevezte Jakab Antalt Márton Áron segédpüspökének. Jakab Antal 1980. április 2-ig (Márton Áron nyugdíjba vonulásáig) volt gyulafehérvári segédpüspök, ettől kezdve 1990. március 14-i visszavonulásáig megyéspüspökként vette vállaira az egyházmegye kormányzásának nehéz terhét. Állandó küzdelemmel járt, hogy az elnyomással szemben megvédje az egyház jogait. Nagy tudással, kitűnő diplomáciai rátermettséggel tett meg mindent, amit csak megtehetett, híveiért. Amikor Bukarest bevezette a teológiára felvételizők létszámának korlátozását (numerus clausus), Jakab Antal ezt nem tartotta be. 1993. május 5-én halt meg súlyos májrákban. (Incze Dénes: Erdély Katolikus Nagyjai. /Tusnádfürdő (ny. Csíkszereda), 2003/ című munkája felhasználásával) /Jakab Antal Centenárium 2009. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

Rendhagyó könyvbemutatóra volt a kézdivásárhelyi Vigadóban, ahol Varga Gabriella Itthon és otthon – Vencser László 60 éve című interjúkötetét ismerhették meg az érdeklődők. Dr. Vencser László, a Gyergyóditróból elszármazott teológusprofesszor, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola tanára, jelenleg az Ausztriában működő Idegen Nyelvű Pasztoráció országos igazgatója 2007 februárjában találkozott Varga Gabriella erdélyi származású budapesti újságíróval, könyvtáralapítóval. Ez ihlette Varga Gabriella interaktív beszélgető regényének alapötletét. /Iochom István: Vencser László, a hídverő (Könyvbemutató a Vigadóban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

Gyulafehérváron a papnevelő szemináriumban a 2008/09-es tanévben új a vicerektor, dr. Diósi Dávid és a prefektus, dr. Kovács F. Zsolt. Jelenleg 91-en tanulnak a szemináriumban, közülük hatan ferencesek, a szászsebesi rendházból járnak az előadásokra. Az első évfolyamon 19-en vannak. /Kovács F. Zsolt prefektus: Tanévnyitó Gyulafehérváron. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 12./

Fennállásának ezredik évfordulóját ünnepli 2009-ben a Gyulafehérvári Katolikus Főegyházmegye. Az egy éven át tartó ünnepségsorozat megnyitó eseménye a csíksomlyói zarándokhelyen volt, 2008. szeptember 13-án a kegytemplom előtti kertben, ahol szabadtéri szentmisét mutattak be. A záró ünnepség 2009. szeptember 29-én lesz Gyulafehérváron. November 27–28-án Kolozsváron tartották meg a „Teológiai Napok”-at. Oláh János, a Hittudományi Teológia rektora hangsúlyozta, hogy az intézet biztosítani tudja a történelmi hátteret a konferencia megrendezésére. Dr. Jakubinyi György érsek beszéde után dr. Marton József nagyprépost, egyháztörténész-professzor az Erdélyi Egyházmegye ezer évének történetét ismertette. Igazi erdélyi történelem tárult fel. Kiindulási pontként a gyulák székhelye szerepelt, amely később kiváló központnak bizonyult Szent István király számára, aki megalapította az egyházmegyét. 1991. aug. 5-én II. János Pál pápa az egyházmegyét önálló érsekségi rangra emelte. Felavatták az új könyvtárat. Oláh János rektor pontosított: nem a könyvtár maga lett új, hanem a terem és a mutatós, faragott tölgyfa szekrények, amelyek befogadták a könyveket, jelentik az igazi újdonságot. A könyvtár felszerelését adományaival egy hollandiai alapítvány, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosította. Az olvasóterem megfelelő tanulási feltételeket és méltó keretet teremt a könyvtárnak. Veres Annamária könyvtáros sokat dolgozott, hogy idejében elkészüljenek a könyvek átrendezésével. A megnyitót könyvbemutatók sora követte. Többek között a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának tanárai mutatták be munkáikat. A sort dr. Jakubinyi György érsek nyitotta meg. Dr. Marton József néhai Márton Áron püspök írásait és beszédeit dolgozta fel. Szász János pénzügyi igazgató a Gyulafehérvári Püspöki Palota régészeti feltárásáról mutatott be egy kötetet a szerző távolléte miatt. Ezt követően dr. Jitianu Liviu, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának tanára, dr. Zamfir Korinna, dr. Holló László, dr. Nóda Mózes, dr. Diósi Dávid, dr. Kovács Zsolt, dr. Vik János és dr. Tamási Zsolt mutatták be könyveiket. A tudományos előadások során dr. Jakubinyi György érsek Szentek Erdélyben címmel beszélt, erről könyvet is írt. Szent Pongrácz István, aki Alvincen született, a főegyházmegye első, hivatalosan szentté avatott személye. Érdekes előadások következtek pl. Szent Erzsébet kultuszáról Vízkeleti András, a Magyar Tudományos Akadémia tagja részéről. Ferenczi Sándor az erdélyi római katolikus papságról, Ecsedy Judit az erdélyi könyvkultúráról beszélt. Dr. Nicolae Bocsan, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi görög-katolikus főpapoknak az I. Vatikáni Zsinaton kifejtett tevékenységéről értekezett. Előadást tartott többek között dr. Táncos Vilmos, dr. Buzogány Dezső és dr. Gábor Csilla. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Böcskei László temesvári általános helynököt nevezte ki december 23-án XVI. Benedek pápa nagyváradi római katolikus megyés püspökké a nyugalomba vonuló Tempfli József helyére. Az új püspök 1965. július 11-én született a Temes megyei Gátalján. Érettségi után a gyulafehérvári teológián folytatta tanulmányait. 1990. július 24-én szentelték pappá Temesváron. Sebastian Kräuter akkori temesvári megyés püspök 1991-ben püspöki titkárrá nevezte ki. 1999. augusztus 28-a óta vikáriusként tevékenykedett a püspökségen. „Temesváron kifejtett tevékenységét a klérus és a hívek egyaránt értékelték. Éppen ezért elszomorít bennünket Böcskei László távozása. A jó Isten óvja meg minden rossztól, adjon neki sok erőt és sok boldogságot egyházvezetői tevékenységében” – olvasható Roos Márton temesvári megyés püspök sajtóközleményében. Böcskei Lászlót március 7-én szentelik püspökké a nagyváradi római katolikus bazilikában. A bejelentés után Fodor József vikárius bejelentette, hogy ő is visszavonul az általános helynöki tisztségből, ugyanis az egyházon belül nagyon sok egyéb teendő hárul rá. „Csak akkor maradok, ha az új püspök felkér” – szögezte le Fodor József. /Böcskei László váltja Tempfli Józsefet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./ Az eddig szolgált Tempfli József megyés püspök három éve kéri az engedélyt nyugdíjazására. „A munkakönyvemben már 59 ledolgozott év szerepel. Jöjjenek a fiatalok, hogy fiatalos lendülettel tovább tudják vinni egyházmegyénk ügyét. Tizenkilencedik éve vagyok püspök, igyekeztem utolsó percig mindent megtenni, amit tudtunk, visszaszereztünk. A vikárius úrral mindvégig együtt dolgoztunk, és az eltelt idő alatt egyetlenegyszer sem történt meg, hogy megbántottuk volna egymást. ” Egész életében annyi segítséget és szeretetet kapott, nyilatkozta Tempfli József, „hogy ha még ötven évig éltetne az Úristen, és ezután már nem kapnék semmit Istentől és embertől, akkor sem tudnám visszaszolgálni a sok jót. ” Hozzátette: „Ha valakit valaha megbántottam, most kérek elnézést és bocsánatot. ” /Borsi Balázs: Nevesítették az új katolikus püspököt. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 24./

Karácsonykor vehették kézbe a nagyváradi római katolikus hívek a nekik szóló, Katolikus Várad nevű folyóiratot. Az újság a tíz nagyváradi római katolikus plébánia összefogásával jött létre, és elsősorban a hívekhez szól. A lap főszerkesztője Vakon Zsolt olaszi káplán lett, aki a gyulafehérvári teológián a kispapok lapját szerkesztette, így van tapasztalata e téren, hangsúlyozta a vikárius. A laphoz a templomokban juthatnak hozzá a hívek. A 2000 példányban, havonta megjelenő újságban helyet kapnak a váradi plébániák hírei, szentelések, esküvők, temetések és keresztelések időpontja, ugyanakkor statisztikai adatok éppúgy olvashatók benne, mint katekétikai írások, vagy kisebbeknek szóló olvasmányok. A februári számban Fodor József írt a közelmúltban nyugdíjazott Tempfli József megyéspüspökről. /Fried Noémi Lujza: Lapjuk van a váradi katolikusoknak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Tempfli József leköszönő nagyváradi római katolikus megyés püspök a vele készült interjúban elmondta, az ötvenes években Románia egy Rómától független katolikus egyházat akart létre hozni. Tempfli József ebben nem akart rész venni. Apját német származása miatt deportálták Oroszországba, anyja kuláklistán szerepelt. Éheztek, puliszkát ettek. Egy lehetőséget látott arra, hogy segítse a családot: akkoriban vezették be az orosz nyelv oktatását, de nem nagyon akadt, aki tanítsa. Tempfli József megtanulta az orosz nyelvet, levizsgázott, így oroszt taníthatott. 1990-ben lett püspök. Szent László király a példaképe. Ahogy ő vizet fakasztott, hogy a vitézei győzzenek a csatában, Tempfli József a fél évszázados kommunista, ateista hatalom révén pogánnyá, a vallás ellenségévé tett lelkeket akarta nemesíteni. A cél az, hogy ne lássunk senkiben ellenséget, vallja. Az elmúlt 19 év alatt tucatnyi értékes épületet sikerült visszaszereznie, köztük a püspöki palotát, 5000 hektár erdőt, 200 hektár szántót. Még van rengeteg, amit vissza kell igényelni. Aradon van egy szép ház a főtéren, 30 lakással. Visszakérték, de a polgármesteri hivatal eladta azoknak, akik benne laknak. A püspökség beperelte őket, ezért kénytelenek voltak visszaadni a vételárat. Ismét pereskedniük kellett. Nagyváradon is van több épület, azokat sem adták vissza. Az a gond, hogy ha visszaadott épületeket tönkretették, rengeteget kell költeniük rájuk. A hívek száma évente 500 fővel csökken. „Sajnos a híveink egy részének nincs keresztény lelkiismerete, mert ha lenne, nem engedné meg magának, hogy a saját gyermekét meggyilkolja. Az abortusz gyilkosság, azt nem lehet kimagyarázni” – hangsúlyozta a püspök. Az egyház nem a liberalizmus ellen van, a probléma a kozmopolitizmus, a világfiság. Ha valaki kozmopolita, annak se hite, se nemzetiségtudata nincs, vallja. Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának legutóbbi ülésén felmerült, hogy befutó helyet szánnának Tempfli Józsefnek a júniusi európai parlamenti választáson. Hivatalosan neki még nem szóltak. „Ha felkérnének, akkor meg kellene kérdezzem a pápát, nem kifogásolja-e. Ha Róma hozzájárul, és megfelelek a feltételeknek, akkor vállalnám, hogy lássa még valami hasznomat a társadalom” – mondta. Tempfli József /sz. Csanálos, 1931. ápr. 9./ 1950 és 1956 között Szentjobbon tanított. Teológiai tanulmányait 1956-ban kezdte a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán. 1962. május 31-én szentelte pappá Márton Áron püspök. 1990. március 4-én nevezte ki püspökké II. János Pál pápa, s ugyanazon év április 26-án szentelte fel Paskai László bíboros. /Pengő Zoltán: Csak az öreg, aki várja a halált. Beszélgetés Tempfli József leköszönő nagyváradi római katolikus megyés püspökkel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

A Temes megyei Gátalján, egy jellegzetesen soknemzetiségű, többfelekezetű bánsági faluban, született 1965-ben Böcskei László, akinek nagyváradi püspökké szentelése március 7-én lesz. Gátalját többségben románok lakják. Mire Böcskei László iskoláskorú lett, már nem volt magyar nyelvű oktatás, így az első osztálytól az érettségiig románul tanult szülőhelyén. Sikeresen felvételizett a gyulafehérvári papnevelő intézetben. Gyulafehérvár közösségépítő intézmény volt, vallja. Pappá szentelése után hamarosan a temesvári püspökségre került, ott dolgozott tizennyolc évig. Jelenleg nyolc nemzetiség alkotja a bánsági katolikus közösséget. A magyarok vannak a legtöbben, őket a németek követik, a horvátok, a bolgárok, kevesebben a románok, a szlovákok, csehek és újabban olaszok. 1989 előtt inkább a katolikus közösség német jellegűnek számított. A kilencvenes évek legelején a németek kivándoroltak, az új helyzetben akkori püspök, Kräuter Sebestyén teljesen átszervezte az egyházmegyét. Nehéz döntés volt ez püspöknek, papoknak egyaránt, hiszen a 170 plébániából százat fel kellett oszlatni. Ott, ahol öt-hatezres sváb falvak voltak, maradt húsz-harminc lélek. Ahol nagy plébániák működtek, nagy templomok épültek, és ezek megvannak a mai napig, maradt egy maréknyi hívő, aki kétségbeesetten kérdezte: mi lesz velük. Az egyházközségek többsége szórvánnyá lett, kevesebb pappal kell ellátni ezt a nagy területet. Az 1992 után kialakított plébániák fel tudják ölelni a hozzájuk tartozó tíz-tizenöt, akár tizennyolc filiát is. A püspök öt éven keresztül végiglátogatta az egész egyházmegyét. Temesváron már a kilencvenes években prioritásként határozta meg a püspök az ifjúsági pasztorációt. Elkezdődött a laikusok képzése. „Az egyháznak nem elsődleges feladata, hogy politizáljon, azonban figyelemmel kell kísérnie a történéseket, szót kell emelnie akkor, amikor egyéni és közösségi jogok sérelméről van szó, sőt még kisebbségi jogokkal kapcsolatban is hallatnia kell a hangját” – fejtette ki Böcskei László. /Szilágyi Aladár: Böcskei László, Nagyvárad 82. katolikus főpásztora – A politizálás nem elsődleges feladatunk. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 26./

Dr. Jakab Antal /1909-1993/ püspök a kettős kisebbségi sorsba került erdélyi ember minden megaláztatását és küzdelmét átélte. Tanulóévei alatt meg kellett tapasztalnia a román iskolapolitika diszkrimináló megaláztatásait. Fiatal papként átélte a gazdasági válságot, egyházmegyéje és szülőföldje kettészakadását, a második világháborút, az azzal együtt járó nyomorúságot. A kommunista diktatúra idején letartóztatták, tizenhárom évig volt börtönben. Amikor legfelelősségteljesebb beosztásokba került (teológiai tanár, segédpüspök és megyéspüspök), megrokkant egészséggel, de annál nagyobb lelkesedéssel vitte keresztjét. Jakab Antal száz évvel ezelőtt, 1909. március 13-án a Gyergyói-medence kis falujában, Kilyénfalván született. Dr. Jakab Antal 1944-1945-ben főesperesi kinevezést kapott Gyergyószentmiklósra. 1945-ben Márton Áron püspök ismét Kolozsvárra küldte, 1946-ban pedig megbízta a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán az egyháztörténelem tanításával. Dr. Jakab Antal a püspöki helynökök letartóztatása után lett az egyházmegye vezetője 1951-ben. Fellépése révén a gyulafehérvári egyházmegye megmaradt a Róma-hű vonalon. 1951-ben tartóztatták le, tizenhárom évet raboskodott Románia hírhedt börtöneiben. 1967-ben Márton Áron kinevezte őt a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola erkölcstan és egyházjog katedrájára. Márton Áron Jakab Antalt jelölte ki segédpüspökének. Jakab Antalt II. János Pál pápa 1980. április 2-án nevezte ki gyulafehérvári megyéspüspökké, amely felelősségteljes főpásztori munkát 1990-ig végezte. /Marton József: Száz éve született dr. Jakab Antal püspök. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./

Ezeréves a gyulafehérvári főegyházmegye, a jubileum alkalmából konferenciát tartottak március 18-án Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE). A rendezvényen szó esett egyebek mellett a trianoni béke főegyházmegyét érintő hatásairól és a XVI. században Gyulafehérváron eltemetett Fráter György bíboros meggyilkolásának körülményeiről. Schanda Balázs, a PPKE dékánja megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a Szent István által alapított gyulafehérvári püspökség az egyetlen, amelyet a trianoni békeszerződéssel teljes egészében elcsatoltak Magyarországtól. Felolvasta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek üdvözlőlevelét, amelyben az állt: ,,Szent István lelki országa ma is él.” Marton József, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola tanára rámutatott arra: Románia megígérte a vallás szabad gyakorlását az újonnan uralma alá került magyar területeknek az első világháború után, ám ,,a helyi atrocitások nem kerülték el sem a római katolikus papságot, sem a híveket”. A jogsértésekhez sorolta, hogy a román hatóságok a főegyházmegye székhelyét át akarták tenni Csíkszeredába, de ezt a pápa nem engedte. /Budapesti konferencia az ezeréves gyulafehérvári főegyházmegyéről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Születésének századik évfordulója alkalmával a Kolozsváron is szolgáló Jakab Antal püspökre emlékeztek, Marton József pápai káplán, egyetemi professzor tartott előadást a püspök életútjáról. Jakab Antal 1929-ben kerül a gyulafehérvári szemináriumba, 1934-ben Majláth Gusztáv Károly megyéspüspök pappá szentelte. Jakab Antal Rómában egyházjogon végzett. 1951-től titkos ordináriusként, azaz egyházmegyei kormányzóként tevékenykedett, majd letartóztatták, s tizenhárom évet raboskodott. 1964-ben történt szabadulása után egy évig nem juthatott lelkészi munkához, s csak 1967-től térhetett vissza a teológiára tanárnak. A román állam nem engedte meg, hogy Gyulafehérváron szenteljék püspökké, ezért VI. Pál pápa a római Szent Péter Bazilikában szentelte. A megemlékezési rendezvényen Laczkó Vass Róbert színművész ez alkalomra írt beszédét olvasta fel. Jakab Antal 1980–1990 között vezette püspökként a gyulafehérvári egyházmegyét, majd nyugalomba vonulása után, 1993-ban hunyt el. /N. -H. D. : Jakab Antal püspökre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

A Nagy Szent Vazul (baziliták) görög katolikus szerzetesrend felsőilosvai kolostorában tartotta soros közgyűlését a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljáróinak Konferenciája. Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát-prépost, a konferencia főtitkára is jelen volt. Az elmúlt héten került sor a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány választással egybekötött káptalanjára is, Csíksomlyón. Ezen Orbán Szabolcs O. F. M. pátert, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet erkölcsteológia és olasz nyelv tanárát választották meg provinciai elöljárónak. Az új provinciális 39 éves. Helyettese a 47 esztendős P. Böjte Mihály, jelenleg székelyudvarhelyi házfőnök. /Fodor György: Szerzetes elöljárók közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

A magyarországi jelentkezők számának ugrásszerű növekedése a következő egyetemi tanév nagy újdonsága – tájékoztatott a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának idei felvételijéről Magyari Tivadar rektor-helyettes A magyarországi diákok áthallgatásáról számolt be Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora is. Összesen 71 magyar tannyelvű szakon hirdetett felvételit a BBTE, a legnépszerűbb még mindig az informatika, de túljelentkezés van testnevelés és mozgásterápia szakon is. Jogon ötven magyar diák tanul a következő tanévben Kolozsváron, húsz hallgató pedig államilag támogatott helyet mondhat magáénak. Divatszakma még mindig az újságírás, a kommunikáció és a politológia – ezeken a szakokon sok a jelentkező. Egyetemi rangot kaptak az erdélyi magyar tanítóképzők, a BBTE fiókintézetei Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Kolozsváron működnek. Ezeken a szakokon nagyon nagy a túljelentkezés: a meghirdetett 63 támogatott helyre 303-an jelentkeztek. A BBTE égisze alatt működik a gyulafehérvári római katolikus papképző, a mostani beiratkozáskor 14 tandíjmentes helyet töltöttek itt be. Nagy volt az érdeklődés a szociológia karon indított társadalommarketing szak iránt is, a tandíjmentes helyek egyelőre beteltek, az őszi felvételin azonban még hirdetnek meg új, térítésmentes helyeket. Csökkent a gazdasági szakok iránti kereslet: idén csupán 223 felvételiző nyújtott be kérelmet a magyar közgazdasági szakok valamelyikére a Babes-Bolyain. A Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karain a kommunikáció és közkapcsolatok szak bizonyult a legnépszerűbbnek, de sokan jelentkeztek a reál szakok közül a kertészmérnökire is. Hollanda Dénes dékán elmondta, az újnak mondható angol–német–magyar fordítói szakon is túljelentkezés volt. Kevesen jelentkeztek viszont Marosvásárhelyen a műszaki szakokra. A Spiru Haret magánegyetemen kirobbant botrány következményeként a Felsőoktatás Minőségbiztosítását felügyelő Ügynökség (ARACIS) weboldalán tette közzé az összes olyan egyetemi szak nevét, amelynek a működése jogilag kifogásolható. Érintett a Babes-Bolyai Tudomány Egyetemen működő tizennégy, illetve a Sapientián működő 6 szak is. Az illetékesek feltüntették azokat a képzési formákat, amelyeknek az engedélyeztetését egyáltalán nem kérték az egyetemek és azokat is, amelyeken még nem zárult le az akkreditációs folyamat. /P. B. : Lezárult a beiratkozás. Magyarországi áthallgatások javítanak az erdélyi magyar szakok helyzetén. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

A tandíjmentes helyek számához képest két és félszeres túljelentkezés volt tapasztalható a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának júliusi felvételijén – derült ki a Magyari Tivadar rektor-helyettes sajtóközleményéből. Az eddigi évekhez képest idén jóval több magyarországi személy jelentkezett a BBTE magyar szakjaira. A BBTE 71 magyar tannyelvű szakára idén 2893 személy jelentkezett. Nagy volt az érdeklődés a BBTE magyar tagozatához tavaly csatlakozó erdélyi magyar tanítóképzők iránt is. A szatmárnémeti, székelyudvarhelyi, kézdivásárhelyi, marosvásárhelyi és kolozsvári magyar tanítóképzők által meghirdetett 63 ingyenes helyre 303-an jelentkeztek. Az egyetem magyar tagozatához két éve csatlakozó gyulafehérvári római katolikus papképző által meghirdetett 14 tandíjmentes helyen felül szeptemberben további hat hely áll a jelentkezők rendelkezésére. /Túljelentkezés a BBTE magyar tagozatain. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Október 4-én tartották a gyulafehérvári római katolikus papnevelde és hittudományi kar tanévnyitóját. Az évet kezdő papnövendékek összlétszáma: 79 fő. /Tanévnyitó a gyulafehérvári teológiai karon. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 18./

Varga Gabriella budapesti újságíró, dr. Jakab Antal püspök unokahúga és dr. Vencser László, a Gyergyóditróból elszármazott teológusprofesszor, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola volt tanára, jelenleg az Ausztriában működő Idegen Nyelvű Pasztoráció országos igazgatója könyvet adott ki Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal címmel. A szerzőpáros Kézdivásárhelyen a Jakab Antal-emlékév keretében huszonegyedik alkalommal mutatta be a nagy püspök életéről és munkásságáról írt könyvét. /Iochom István: Megalkuvás nélkül (Száz éve született Jakab Antal). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

– Én magát pappá szentelem holnap, még akkor is, ha visszavisznek a börtönbe – ezekkel a szavakkal nyugtatott meg 1983. június 18-án dr. Jakab Antal püspök egy kétségbeesett diákot, aki a gyulafehérvári teológia tiltott könyvek tárolásával gyanúsított könyvtárosaként nem kapott állami jóváhagyást hivatásának gyakorlására. És a püspöki ígéret valóra váltatott. Oláh Dénes, a marosvásárhelyi Belvárosi Keresztelő Szent János-plébánia lelkésze, a Maros-Küküllői egyházkerület főesperese a rendszerváltásig „ipari engedély” nélkül, szentelő püspöke helytállását magáévá téve hirdette az igét Kolozsváron, Csernátonban és Petrozsényban. Az egy évszázada született Jakab Antalra, illetve a 70 éve püspökké szentelt Márton Áronra, egykori bérmálójára néz fel Tekintetem a hegyek felé emelem című szentbeszéd-gyűjteményében a lelkész-író. Oláh Dénes vallja, hogy a Szentírásból optimizmus árad. Minden sor azt sugallja, Isten a történelem ura. Ha pedig Isten tud rólam, csakis derűlátó lehetek. /Nagy Székely Ildikó: „Csakis derűlátó lehetek” A Tekintet ajándéka. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

Elhunyt Bálint Lajos nyugalmazott gyulafehérvári érsek
Húsvét vasárnap, 2010. április 4-én, életének 81. évében elhunyt Bálint Lajos nyugalmazott érsek, a Gyulafehérvári Főegyházmegye korábbi főpásztora. Bálint Lajos 1929. július 6-án született Csíkdelnén. Elemi iskoláit ugyanitt végezte, majd a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban folytatta. Az érettségi után a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait. Márton Áron püspök letartoztatását követően a Teológián is eluralkodott a békepapi irányzat. Ezért ötévi kényszermegszakítással fejezte be tanulmányait. 1957. április 28-án szentelték pappá.
Segédlelkészként működött Sepsiszentgyörgyön, majd plébánosként Futásfalván, Csík- szentdomokoson és Székelyudvarhelyen, ahol egyben a kerület főesperese is volt.
1981. szeptember 29-ben szentelte püspökké Dr. Jakab Antal megyéspüspök, a gyulafehérvári Székesegyházban – egy évvel a nagy püspök halála után. Márton Áron utódlási joggal kinevezett segédpüspöke, Dr. Jakab Antal megyéspüspök mögött 13 év börtön és szenvedés állt. Érthető, hogy ő is segédpüspököt igényelt. Kérését a Szentatya teljesítette és Bálint Lajos székelyudvarhelyi főesperes-plébánost nevezte ki segédpüspöknek. Kilencévi segédpüspöki működése alatt, előszeretettel látogatta a szórványban és a nehéz körülmények között működő lelkipásztorokat. Egyszerű életvitele és buzgóságról tanúskodó egyénisége, jótékony hatással volt azokra, akik a kommunista elnyomás közepette vállalták a szórványban élő hívek áldozatos szolgálatát.
A gyulafehérvári egyházmegye vezetését 1990. április 29-én vette át. 1991. augusztus 5-én a Szentatya őt nevezte ki Gyulafehérvár első megyés érsekének. Ezt a nem kis áldozatot és próbatételt igénylő szolgálatot 1993. végéig vállalhatta, mert súlyos szívműtétjét követően, megromlott egészségi állapota miatt – lemondásra kényszerült.
Nyugalmazott érsekként Székelyudvarhelyen élt, és egyre romló egészségi állapotának függvényében időnként meglátogatta a székelyföldi plébániákat, ahol esetenként püspöki szolgálatot is végzett.
Emléke legyen áldott! Erdély.ma

Harminc éve halt meg Márton Áron
Isten Szolgája, megboldogult Márton Áron püspök halálának a harmincadik évfordulóját üljük szeptember 29-én, a gyulafehérvári székesegyház búcsúünnepén, főegyházmegyénk védőszentje főünnepén. Mivel a búcsúünnepen és évfordulón híveink kis része vehet részt, ezért körlevélben szeretnék megemlékezni a jeles évfordulóról.
Mindenki, aki kapcsolatba kerülhetett Isten Szolgája, Márton Áron püspökkel, nagy élménnyel távozott. Közéleti személyiségek, írók, politikusok méltató jelzőkkel illették, Illyés Gyula „emberkatedrális”-nak nevezte, s folytathatnám... Visszagondolva harminc évvel ezelőtti halálára, hadd emlékezzem meg az utolsó találkozásunkról.
Márton Áron püspök börtönből szabadulva bizalmába fogadta Huber József prelátust, aki püspöki titkár, irodaigazgató, teológiai tanár volt. „Huber atya” értesített minket a lehetőségről, hogy a búcsúzó, nagybeteg Főpásztor áldását adja a Hittudományi Főiskola és Papnevelde tanáraira és növendékeire. „1980. szeptember 21-én, vasárnap délben felsorakoztunk abban a püspöki kertben, amelyben a tíz évig tartó kényszerlakhely idején legtöbb idejét töltötte. Most azonban már nem a csíki ember lépteivel jelent meg, hanem megtört öregemberként. Önzetlen ápolója, Júlia szociális testvér tolókocsin hozta elénk. Közel kétszáz ajakról felzendült a „Jó Atyánkért esdeklünk” kezdetű, püspökfogadó ének, amely közel negyvenkét éven át kísérte hatalmas egyházmegyéje területén, amelynek határai egybeesnek a történelmi Erdélyországgal – a csíki bércektől fel Máramarosig, a Királyhágótól a Déli-Kárpátok hófedte vonulatáig. Most azonban utoljára zengett számára az énekünk. Könnyekre fakadt az ősz Püspök, úgy köszönte a szavakat, az éneket, és még egyszer – utoljára – megáldott minket. Kezét már úgy kellett tartani, mint Mózesét a hegyen az amalekitákkal folytatott küzdelem alatt. Éreztük, hogy utoljára találkozunk. Egy hét múlva már a ravatalon láttuk viszont, a feltételezett fejedelmi trónteremben. Nem akarok találgatni. A veszteség fájdalma úgyis megzavar minden igyekezetet, hogy időrendbe szedjük gondolatainkat. Ezeket a mondatokat a nagy Püspök halála után három héttel írtam, de csak 1996-ban lehetett kinyomtatni, a 100. születésnapjára kiadott Márton Áron emlékkönyvben. (Kolozsvár 1996. 57.)
Számomra az is sokatmondó volt, hogy Isten Szolgája, Márton Áron egyházmegyéje és székesegyháza védőszentje, Szent Mihály főünnepén halt meg, szeptember 29-én. Temetése pedig Szent Ferenc napjára, október 4-ére esett. Őt, aki csíkszeredai diákként lépett a Ferences Harmadik Rendbe (Ma: FVR = Ferences Világi Rend), az Assisi Szegénykéje napján temették. De nemcsak ennek a rendnek vált tagjává, hanem 1973. október 8-án beiratkozott a Lisieux-i Papi Egyesületbe is. Ezért nem lepődtem meg, amikor egyik kispapunk boldogan mutatta, hogy a püspök úr kiosztott ruhái közül neki egy reverenda jutott, melynek zsebében azt a Kis Szent Teréz másodlagos ereklyét találta, amelyet én hoztam neki Lisieux-ből.
Püspök atyánk halála 30. évfordulója kapcsán hadd számoljak be a kedves híveknek arról, hogy hogyan áll az ő boldoggá avatásának 1980. október 4. ügye. Nagy püspökünk halála után, a kommunista időben nem lehetett szentté avatásra gondolni. A ’89-es változásokat követően azonban az egyházmegyék sorra jelentkeztek vértanúikkal. Természetes, hogy az erdélyi egyházmegye Márton Áron püspök úr perét indította be. Főtisztelendő Szőke János szalézi atya vállalta – mint a többi magyar ügy esetében is – a posztulátor szerepet. Irányítása mellett püspök urunk volt titkára, Bartalis Árpád egykori tordai főesperes – jelenleg János ferences atya – önzetlen munkával elvégezte a tanúk kihallgatását, a jegyzőkönyvezést, a felterjesztendő iratok (Positio) megszerkesztését. Ennek köszönhető, hogy II. János Pál pápa 1992. november 17-én engedélyezte a szentté avatási per beindítását. Ettől kezdve Márton Áron püspöknek kijár az „Isten Szolgája” cím. 1996. december 9-én átadtuk a Positiót a Szenttéavatási Kongregációnak. Mivel 2500 per van folyamatban a Kongregációnál, a vértanú pereket veszik előre, mert ezeknél a boldoggá avatáshoz nem kell csoda, csak a vértanúság tényét állapítják meg. Hitvalló esetében egy bizonyított csoda szükséges, amely imameghallgatásra történt. Márton püspök úr székhelyén halt meg, nem börtönben, ezért hitvalló pere van, és nem vértanúé. Ezzel magyarázható, hogy az idén, október 30-án, Nagyváradon boldoggá avatják Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt, jövőre, július 3-án pedig Szatmáron Scheffler János vértanú püspököt. A romániai tizenkét katolikus egyházmegyéből tíz egyházmegye tizennégy pert indított be, ebből tizenhárom vértanú. Csak a Márton püspök úr pere hitvallóé.
Az idén februárban püspöki karunk az ötévenként esedékes „ad limina” látogatáson volt XVI. Benedek pápánál. A Szenttéavatási Kongregáció ekkor kivételt tett Isten Szolgája Márton Áron hitvalló perével. Nem várta meg a megkívánt csodát, hanem júniusban kiadta véleményezésre a hittudós bizottságnak a Positiót. Ennek alapján a Kongregáció szakemberei megvitatják, hogy Isten Szolgája Márton Áron valóban hősi fokban gyakorolta az isteni erényeket – a hit, remény és szeretet erényeit. Döntésüket a Szentatya hagyja jóvá. Decemberre várhatjuk az ítéletet. Ha a pápa elismeri, hogy Isten Szolgája, Márton Áron hősi fokban gyakorolta az isteni erényeket, akkor Tiszteletreméltóvá (Venerabilis) nyilvánítja. Ám ettől függetlenül, a csoda továbbra is szükséges a boldoggá avatáshoz.
A csoda imameghallgatásban áll. Többnyire csodás gyógyulásról van szó. Orvos igazolja, hogy a beteg gyógyíthatatlan. A plébános igazolja, hogy a gyógyíthatatlan beteg esetében Isten Szolgája Márton Áron közbenjárását kérték – a család, az egyházközség, társulat stb. –, hogy Isten gyógyítsa meg a beteget. Ha beáll a váratlan gyógyulás, ismét orvosi igazolás kell, hogy a gyógyulást orvosilag, az alkalmazott kezeléssel nem lehet megmagyarázni. Ezt a három igazolást felterjesztjük a Szentszékhez, ahol újabb független orvosi bizottsággal felülvizsgáltatják az iratgyűjteményt. Pozitív véleményüket a Szentatya fogadja el azzal, hogy elismeri a csodát és kitűzi a boldoggá avatás időpontját az illetékes megyéspüspökkel egyetértésben.
Szeretnék egy félreértést tisztázni: a boldoggá és szentté avatás pénzbe kerül. Ez érthető is: a tanúk kihallgatásánál és az orvosnál a kiszállási költségeket, az iratok szentszéki nyelvre fordítását, az ügyvédek irodai munkáját stb. meg kell fizetni. Nekik ez a foglalkozásuk. Nem lehet elvárni, hogy ingyen dolgozzanak. Ez a hivatásuk, és főállásban ezeket intézik. Amit nem lehet pénzzel elérni, csak imával: az a gyógyulás, amelyet a jó Isten ad meg a boldog-jelölt közbenjárására, ha meg akarja őt dicsőíteni. Ezért kérem a kedves híveket, hogy hagyományos imánkat továbbra is végezzük:
Istenünk, te ÁRON püspököt arra választottad ki, hogy igazságodnak őre, az üldözötteknek védelmezője és népednek jó pásztora legyen. Add, hogy mielőbb szentjeid között tisztelhessük, tanítása és példája világító Jel legyen mindannyiunk számára. Ámen.
Ezt az imát naponta mondjuk el. Ajánljunk fel a boldoggá avatásért jócselekedeteket, önmegtagadást, szentséglátogatást és más ájtatosságot is.
Dr. JAKUBINYI GYÖRGY érsek. Szabadság (Kolozsvár)

Szoboszlay Aladár székelyföldi szervezkedése (Az 1956-os forradalom Háromszéken)
Az 1956-os szervezkedési kísérletek döntő többsége a Székelyföldhöz — így Háromszékhez — vagy a Székelyföldről elszármazottak tevékenységéhez kapcsolódott. Ebben, természetesen, meghatározó jelentősége volt, hogy a székelység századokon át a keleti gyepűket védte, kiváló katonanépességként tartották számon.
A székelyföldi lustrák, katona-összeírások arról tanúskodnak, hogy Európa egyik legütőképesebb hadseregét a Székelyföld tudta hadrendbe állítani. Negyvenezer gyalogos és lófő székely minden időben komoly hadseregnek számított. Tudták ezt a magyar királyok, tudta Mátyás király, tudta Kossuth Lajos és Berzenczey László is, az 1848—1849-es háromszéki önvédelmi harcok páratlan sikere és fegyverténye ma is megdobogtatja mindannyiunk szívét. A székelyek hősiességét nagyon jól ismerték a moldvai, havaselvei fejedelmek is, akik a törökök támadása esetén azonnal a székelyekhez fordultak segítségért. Sem Ştefan cel Mare, azaz István vajda, sem Mihai Viteazul a székelyek katonai segítsége nélkül nem tudott volna csatát nyerni. Milyen furcsa és keserű fintora a történelemnek, hogy ma is akadnak történészek, akik a székelyek román eredetéről hadoválnak, "megideologizálják" a rovásírás román eredetét is... Törvényszerű volt, hogy Szoboszlay Aladár is elsősorban a Székelyföldön, Csíkszeredában, Torján, Kézdivásárhelyen és Marosvásárhelyen hozta létre konspiratív sejtjeit. A brassói sejt — akárcsak az Erdélyi Magyar Ifjak Szervezetének 78 elítéltje — szintén a Székelyföldről verbuválódott. Szoboszlay Aladár tájékozottságát bizonyítja, hogy amikor 1956. október 26-án megérkezett Torjára, azonnal az 1951 és 1955 között az Ozsdola környéki hegyekben bujkáló, Pusztai Ferenc által vezetett fegyveres csoport támogatására gondolt. A Háromszék olvasói jól ismerik Iochom István Pusztai, Jeges, Dézsi címmel a Székely Hírmondó kiadásában 2006-ban megjelent kiváló kötetet. Éppen ezért csupán azokra az információkra támaszkodom, amelyeket Szoboszlay Aladár fontosnak tartott, hogy újból hasonló fegyveres csoportok szerveződjenek Háromszéken. Az 1958. szeptember 1-jén a Securitate temesvári börtönében vele együtt kivégzett Tamás Imre csíkszeredai tanító a magyar forradalom előtt és a forradalom napjaiban arról tájékoztatta őt, hogy a székelyföldi és a szebeni hegyekben bujkáló fegyveres szökevények nyílt akciót indítanak Románia kommunista rendszere ellen, a támadásra Brassóban és Bukarestben egyidejűleg kerül sor.
Akkor Szoboszlay Aladár még nem tudta, nem tudhatta, hogy a csoport tagjait, Pusztai Ferencet, Dézsi Dénest, Máthé Györgyöt, azaz Jegest — akik 1950. augusztus 30-án agyonlőtték Okos Dezsőt, a kászonaltízi néptanács elnökét, 1952. október 6-án Ioan Piteşteanu milicistát, 1953. augusztus 10-én Gheorghe Pascut és Fogarasi Lászlót, a Securitate tisztjeit, 1953. október 23-án Kalányos Béla kászonaltízi lakost, az állambiztonsági szervek egyik besúgóját, vagyis a rendszer leggyűlöltebb és basáskodó képviselőit — tűzharcban likvidálták. Legádázabb ellenségük és végzetük — miként 1959-ben az ozsdolai molnárlegénynek, Szígyártó Domokosnak — Boros Lajos ozsdolai néptanácselnök és párttitkár volt, akiről Kovács György minden idők egyik legszörnyűbb és kizárólag hazugságokra épülő magyar "regényét", Az Ozsdola leányát "mintázta". Pusztai Ferenc és Dézsi Dénes 1954. augusztus 22-én este fegyverrel támadott Boros Lajosra. Boros fogadott lánya egy óvatlan pillanatban kisurrant, és értesítette a helybeli milicistákat. Valóságos hajtóvadászat indult Pusztaiék ellen. A hadművelet részletes leírása Florian Banu—Silviu Moldovan Bande, bandiţi şi eroi (Grupurile de rezistenţă şi Securitatea) című, az Enciklopédiai Kiadónál 2003-ban megjelent kötetben olvasható. Dézsi Dénest halálos lövés érte. Holttestét — mint a középkorban — három napon át Ozsdola központjában közszemlére tették. Pusztai Ferencet 1955. augusztus 10-én lőtték agyon Almásréten. Az ő holttestét — megfélemlítés szándékával — szintén kitették Ozsdola központjában. Jegest, azaz Máthé Györgyöt Kászonújfaluban egy tyúkketrecben lőtték agyon. A nevüket Felsőháromszéken és a Kászonokban ma is a legnagyobb tisztelettel említik. Mit vallott Szoboszlay Aladár a fegyveres szökevényekről 1957. november 30-án 7.40 és 16.35 óra között? "1956 augusztusában megérkeztem Bukarestbe, azonnal egy vonattal továbbutaztam Sepsiszentgyörgyre, ahol egy másik vonatra szálltam, és Gelencéig mentem. Ebben a községben Ráduly Géza római katolikus plébánoshoz mentem, akivel együtt voltunk teológusok. Megjegyzem: Ráduly Gézával már 1955-ben ismertettem a Keresztény Dolgozók Pártja létrehozására vonatkozó tervemet, amikor ismertettem a párt programját és ideológiáját, e célból a lakására mentem, s arra kértem, tanulmányozza a székelyek életét és gondjait."
Ráduly Géza
Ráduly Géza 1921. december 15-én született Kézdiszentléleken. Ragyogó tehetség, kiváló emlékezőképességgel áldotta meg a Jóisten! — így jellemezték paptestvérei és rabtársai. Nyolc éven át gyalog járt be a kantai Római Katolikus Főgimnáziumba. A Gyulafehérvári Római Katolikus Főiskolán végezte teológiai tanulmányait. Kivételes tehetségét látva elöljárói a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemre küldték. A visszaemlékezések szerint Márton Áron püspök 1946-ban szentelte pappá. Előbb Gyergyószentmiklóson volt káplán, majd Gelencére helyezték. Gyergyószentmiklósi káplánsága idején, már 1951-ben letartóztatták. Szoboszlay Aladárt 1945-től, a gyulafehérvári teológiáról ismerte. Baráti viszony alakult ki közöttük. Szoboszlay Aladár először 1955 nyarán kereste fel Ráduly Gézát. "Egyetértettem egy ilyen párt létrehozásával, mivel elégedetlen voltam a jelenlegi rendszerrel, amely a materialista ideológián alapszik, és bizonyos jelenségeket egészen másként magyaráz, mint az egyház" — mondotta már az első kihallgatásán Ráduly Géza. 1955-ben Imecsfalván is találkozott Szoboszlay Aladárral Veres Imre helybeli plébános parókiáján. Szoboszlay Aladár azzal bízta meg, hogy új tagokat toborozzon. A beszervezésre Veres Imrét és az ozsdolai plébánost, Kosza Józsefet javasolta. Az utóbbiról megjegyezte, hogy a Securitate korábban egyszer már letartóztatta, mert kapcsolatban állt Pusztai Ferenccel és a Jeges "becenevű" szökevénnyel. Szoboszlay Aladár kérésére el is ment Ozsdolára Kosza Józsefhez, amikor azonban a szökevényeket szóba hozta, minden beszervezési kísérletet kategorikusan visszautasított. 1956 augusztusában Szoboszlay Aladárral közösen keresték fel Kosza József ozsdolai plébánost, de a beszervezési kísérlet ezúttal is eredménytelen maradt. Ráduly Gézát a Kolozsvári Katonai Törvényszék 1958. május 30-án négy vádlott-társával együtt életfogytiglani kényszermunkára és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Temesváron, Aradon, Jilaván, Galacon, a brăilai Nagyszigeten, Luciu-Giurgeni-ben raboskodott. 1964-ben szabadult. Hét évig egy cellában volt a most 91 éves Ferencz Béla Ervin atyával, a gyergyószárhegyi Ferenc-rendi kolostor jelenlegi főnökével. Kiszabadulása után azonnal templomjavításba kezdett, kanonoki rangfokozatban irodaigazgatóként dolgozott, majd Madéfalván és Tusnádon volt plébános. Többen hangoztatták: első lett volna a püspök után. 1985. január 29-én Tusnádon hunyt el, Jakab László szerint Madéfalván. Szoboszlay Aladár így folytatta 1957. november 30-i vallomását: "Ezt követően Ráduly Gézával Kosza József ozsdolai plébánoshoz mentünk, akit ezúttal be is mutatott. A parókián egy másik római katolikus pap is volt — azt hiszem, Vitályos vagy Balog Sztálinvárosból (Brassóból — T. Z.), aki a pihenőszabadságát töltötte ebben a községben. A pap távozása után Kosza Józseffel beszéltem a mi Keresztény Dolgozók Pártjának nevezett felforgató szervezetünkről, annak terveiről és programjáról. Kosza Józsefnek beszéltem arról, hogy egy román—magyar konföderáció létrehozását javasolom, és erről a Magyar NK-ban egy volt politikussal (dr. Schmidt Géza volt kisgazdapárti képviselővel — T. Z.) is egyeztettem, aki egyetértett ezzel a dologgal.
Kosza József
(...) Ugyanazon alkalommal Kosza Józsefnek még azt is mondtam: a párt ügyét megtárgyaltam Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspökkel. Ugyanakkor arról is beszéltem, hogy embereimmel egy kormányellenes tüntetést terveztem Sztálinvárosba, ebből a célból intézkedtem is, hogy ezzel a tüntetéssel kapcsolatosan megismerjem a hadsereg álláspontját. Érdeklődve Kosza Józseftől, hogy ehhez az akcióhoz vannak-e megbízható emberei, ő azt felelte: nincsenek, nem értve egyet az említett tüntetéssel, amelyről neki beszéltem. Megjegyzem, hogy a beszélgetések egy részén részt vett Ráduly Géza is." Szoboszlay Aladár az 1958. január 5-i kihallgatás során beismerte: "Azért, hogy erősítsem az erkölcsi tartást, és a felforgató szervezet tagjait a vállalt akcióra ösztönözzem, azt mondtam a fontosabb tagoknak — ahogyan azt az 1957. november 5-i kihallgatási jegyzőkönyvben nyilatkoztam —, hogy bevontam a szervezetbe Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspököt is, és ő teljes mértékben egyetértett az általam elmondottakkal, azzal, ami a szervezet programját és célját illeti." A római katolikus plébánosok megnyerése érdekében Szoboszlay Aladár alaposan csúsztatott. 1955. július közepén Gyulafehérváron valóban felkereste a börtönből nemrég kiszabadult Márton Áront, aki pontosan tudta: minden lépését, mondatát ellenőrzik, mindenhol lehallgatókészülékek, "poloskák" vannak. Szoboszlay Aladár kísérletet sem tett — nem is tehetett — Márton Áron úgynevezett beszervezésére. Mindezek ellenére — ez is bizonyítja Márton Áron mindenekfölötti tekintélyét, tételesen is megfogalmazva: Ő a huszadik század legnagyobb magyarja! — az erdélyi kérdés megoldásával kapcsolatos terveikről tőle vártak tanácsot, véleményt. Nemcsak Szoboszlay Aladár beszélt Márton Áronnak a Keresztény Dolgozók Pártjáról, a magyar—román konföderációról, a református dr. Dobai István kolozsvári nemzetközi jogász, főgondnok is 15 oldalas "ENSZ-memorandum"-át hozzá vitte véleményezésre, Fodor Pál csíkszeredai mérnök, Márton Áron csíkszeredai iskolatársa a román—magyar lakosságcserére vonatkozó színes térképét is Erdély római katolikus püspökének adta át, hogy bólintson rá a tervezetére. A véres huszadik században két püspökünk tudta csak, a kompromisszumok kérdésében hol az ideális határ. A két püspök: Márton Áron és a református Ravasz László. Szoboszlay Aladár mindenkinél jobban tudta: ha konspirációs terveiben Márton Áronra hivatkozik, akkor az erdélyi római katolikus papság melléje áll. Kosza József ozsdolai plébános — Szoboszlay Aladár minden meggyőző képessége ellenére — rendkívül óvatos volt, és nem bízott a vendég pap állításaiban. Ennek komoly előzménye volt. A Csíkjenőfalván 1912. június 12-én született Kosza József plébános többször megjárta a Securitate börtöneit. 1953. szeptember 3-án Ozsdolán letartóztatták, majd a brassói börtönben tartották vizsgálati fogságban. Azzal vádolták, hogy a milícia és a Securitate alakulataival vívott harcban agyonlőtt Pusztai Ferenc, Dézsi Dénes "szökevénnyel" kapcsolatot tartott fenn, élelmet juttatott el hozzájuk, sőt, meg is áldoztatta őket. Átvitték a marosvásárhelyi fegyházba, majd a brassói katonai törvényszék rendszer elleni szervezkedés vádjával egyévi fogházbüntetésre ítélte. 1954. július 1-jén szabadult. Később, a Szoboszlay-per tárgyalásán hiteles adatokkal bizonyította, hogy a "szökevényeket" nem szervezhette be, hiszen azok már régen halottak. Szoboszlay Aladár minden beszervezési kísérletét kategorikusan visszautasította. Gelencén felelősségre is vonta Ráduly Gézát: miért hozta a nyakára Szoboszlay Aladárt? Ennek ellenére Kosza József ozsdolai plébánost a feljelentés elmulasztásáért tíz évi fegyházbüntetésre ítélték.
(folytatjuk)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)