Ilyés Zsolt spirituális /sz. Csíkszentsimon, 1970/ Gyulafehérváron kezdte, majd a budapesti Központi Szemináriumban folytatta teológiai tanulmányait. 1995-ben szentelték pappá Székelyudvarhelyen. 2000-ben küldték Rómába: három éven át mélyedt el a liturgika tudományában. Hazatérve 2003. augusztusától lelkivezető (spirituális) és a liturgika tanára a gyulafehérvári hittudományi főiskolán. /Schuller Mária: Feladatom a jóban segíteni, erősíteni a kispapokat. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 9./

Székesfehérvárra látogatott a Gyulafehérvári Katolikus Szeminárium X. osztálya, eleget téve az ottani cisztercita Szent István Gimnázium meghívásának. A királyok városának, Székesfehérvárnak a megismerésén kívül sor került Budapest fontosabb nevezetességeinek megtekintésére, valamint egy Balaton-parti kirándulásra is, ahol a tanulók Tihanyt és az apátságot látogatták meg. /Bakó Botond: Együtt imádkozott a két Fehérvár. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

Tempfli Imrét /sz. Kaplony, 1954. dec. 3./ 1979-ben szentelték pappá. Ministráns–versenyeket, kirándulásokat, kerékpártúrákat szervezett a fiataloknak. A hatalom ezért meg akart szabadulni Tempfli Imrétől. Egy fekete, rendszám nélküli Dacia próbálta meg eltenni láb alól, azonban Isten megmentette őt. 1988 augusztusában, a félelmetes diktatúra idején, húsz vezető beosztású gyulafehérvári egyházmegyés pap kilenc pontból álló beadvánnyal fordult dr. Jakab Antal püspökhöz. A beadvány az erdélyi magyarság nemzeti és vallási sérelmeit sorolja fel és kér rájuk megoldást. A szatmári római katolikus egyházmegye papjai 1989. márciusában Szaniszlón tartották a szokásos lelkigyakorlatot. Utána kötetlen beszélgetés alkalmával egy kis csoport: Áib Sándor, Kühn Pál, Merk Mihály, Merlás Tibor, Tempfli Imre az erdélyi paptestvérek beadványát beszélte meg, és egyetértés volt köztük abban, hogy a beadványt a szatmári egyházmegye papjainak is alá kell írniuk. Huszonhárom szatmári egyházmegyés katolikus pap írta alá a beadványt. 1990 őszétől Tempfli Imre teológiai tanár a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán. 1991 tavaszán Reizer Pál megyés püspök Rómába küldte, ahol egyháztörténelmi tanulmányokat folytatott, és licenciátusi fokozatot szerzett. Hazatérése után 1993-tól lelkész, majd plébános Szatmárnémetiben. 1994-ben a németországi Kirche in Not/Ostpriesterhilfe nevű nemzetközi katolikus segélyszervezet osztályvezetőjévé nevezték ki, közben 1994-ben Budapesten teológiából doktorált. Az egyháztörténész dr. Tempfli Imre jelenleg Németországban él. Tudományos munkássága bizonyítja, hogy lélekben ma is otthon van: Egy ország és négy vallás (licencia–dolgozat), Kaplony, adalékok egy honfoglalás kori település történetéhez, Melanchthon und die Synode von Erdőd, 20. September 1545, A szatmári római katolikus egyházmegye író papjai, A Báthoryak valláspolitikája, Lendítse Kistestvér! Válogatás dr. Tyukodi Mihály írásaiból, Dr. Scheffler János szatmári püspök és nagyváradi apostoli kormányzó pásztorlevelei és utolsó írásai, A kaplonyi monostor–templom története, Sárból és napsugárból. Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora 1892–1966 /METEM Kiadó, Budapest, 2002/. Tempfli Imre huszonöt éves papi szolgálata alkalmából hálaadó ezüstmiséjét aug. 1–jén tartja Kaplonyban. /Csirák Csaba: Dr. Tempfli Imre ezüstmiséje elé. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 30./

Idén július végén rendezték meg Pannonhalmán a Kárpát-medencei katolikus kispapok találkozóját. A legnépesebb csapat – 18-20 kispap – Gyulafehérvárról érkezett a négy egyházmegye (Szatmár, Várad, Temesvár, Gyulafehérvár) és a Hittudományi Főiskola minden évfolyamának képviseletében. A pihenés és kirándulás mellett komoly szellemi munkát is végeztek: Beer Miklós püspök vezetésével a keresztény ifjúságnevelés és papképzés aktuális kérdéseit taglalták. Bolberitz Pál professzor a Vatikán európai hatásáról tartott előadást a papnövendékeknek. /Egyház és keresztény tanítások Európában. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 22./

Gyulafehérváron Oláh Zoltán rektor ünnepi előadásával kezdődött a tanév a katolikus kispapok számára, majd Jakubinyi György érsek beszélt a papságra készülő fiatalembereknek arról, mit jelent papnak készülni. Az idei tanév újdonságai: kispapokkal együtt tanulnak ezévtől a ferences hallgatók is, Ferenczi Sándort kinevezték vicerektornak és Walter Ilona könyvtáros távozása az intézetből (a karmelita rendbe). A Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolára a 2004/2005-ös tanévre 94 diák iratkozott be. Kolozsváron szintén ünnepélyes szentmisével kezdődött a teológiai karon az évnyitó. Marton József dékán tartotta az évnyitó előadást. Jelenleg 164 hallgatója van a kolozsvári katolikus teológiai karnak, ebből 46 elsőéves, és a főszak mellett történelmet, nyelveket, szociális munkát tanulnak, abban szakosodnak. Ebben a tanévben 29 diák fog Kolozsváron végezni. A négy évfolyam diákjai mellett 26 magiszteri hallgató is tanul a karon, az idén már két szakirányban: patrológia és pasztorálpszichológia szakon. /Bodó Márta: Egyetemi tanévnyitó. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 10./

Február 12-én dr. Jakubinyi György pappá szentelte Benkő Attila ferences szerzetest. Páll Leó ferences tartományfőnök elmondta, hogy Erdélyben a ferenceseknek 1260-ban már négy kolostoruk volt. 1949-ig Vajdahunyadon működött a ferencesek teológiai főiskolája. Az erdélyi Szent István ferences provinciának jelenleg 55 tagja van. Tizenkét kolostorban 26 ferences pap és 20 laikus testvér fejti ki munkáját. Erdélyből 4 novícius és egy segédmagiszter van Szécsényben. A 2004/2005-ös tanévtől a provincia 5 ferences kispapja a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán tanul. /Papszentelés Vajdahunyadon 64 év múltán. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 20./

A kolozsvári protestáns teológián 25 éve végzettek találkozóját tartották Székelyudvarhelyen. Gede Mátyás, a belvárosi református egyházközség lelkésze elmondta, hogy 1980-ban a protestáns teológia 34 végzős diákja nagyobbrészt református felekezetű volt. Velük együtt végzett egy kisebb létszámú unitárius és baptista felekezetű teológiai hallgatócsoport is. Az ötévente megrendezett találkozókat eddig többnyire Kolozsváron tartották, most Udvarhelyre esett a választás. Dr. Kozma Zsolt professzor elmondta, hogy ez az 1980-ban végzett évfolyam mind a tanulmányi előmenetel, mind az erkölcsi magatartás szempontjából követendő példát mutatott. Sajnos 1981-től államilag korlátozták a teológiai hallgatók számát, ezért sok egyházközség lelkész nélkül maradt. A teológiai oktatás diáklétszámát 1990-től már nem korlátozták, így igényeinek megfelelően vehetett fel diákokat, és ma már az Erdélyi Református Egyházkerületben nincs egyetlen lelkész nélküli parókia sem, ellenben a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben még találni lelkipásztor nélküli egyházközséget. Az anyaországi teológiai egyetemekkel szoros kapcsolatot tartanak fenn, és évente közösen egyhetes előadássorozatot szerveznek. Kolozsváron az egyetemen a református teológia testvéri kapcsolatot tart fenn a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiával. Minden évben egy vagy két alkalommal kétnapos tanártalálkozót rendeznek Gyulafehérváron és Kolozsváron. A két egyház közti – felfogásbéli, dogmai – különbözőségek nem választanak el minket, mondta Kozma professzor. Rengeteg közös sorskérdés van Erdélyben, melyeket csak együtt cselekedve, összefogással tudnak megoldani, miközben megtartják felekezeti sajátosságaikat. Erdélyiben évszázadok óta gyakorolják az ökumenizmust. /Bágyi Bencze Jakab: Több évszázados az erdélyi ökumenizmus. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 8./

Böcskei László általános helynök tartott beszámolót a temesvári római katolikus egyházmegye 2005-ös évéről december 31-én Temesváron, a székesegyházban. 2005-ben ünnepelte az egyházmegye megalapításának 975. évfordulóját, emlékezve az alapító Szent István királyra és Szent Gellért püspökre. A plébániákon vezetett anyakönyvek nem tükrözik a hívek valós számát: a 2002-es népszámlálás szerinti 141 000 hívővel szemben a plébániai adatokban 88 545 hívő szerepel (lélekszámuk 1369-cel kevesebb, mint 2004-ben). A plébániai nyilvántartás szerinti hívek megoszlása: 47 500 magyar, 13 594 román, 10 786 német, 6528 horvát, 4612 bolgár, 2358 cseh, 2020 szlovák, 1125 más nemzetiségű, amelyhez a mintegy 1000 lélekszámú olasz közösség csatlakozik. A 2005-ös esztendőben 969 keresztelést (-96), 2507 elhalálozást (-124), 517 házasságkötést (-31) jegyeztek be, ez utóbbiak közül 179 esetben mindkét fél római katolikus vallású volt (-6), 338 pedig vegyes (-25). Az elsőáldozók száma 780 (-339. Az egyházmegye 72 plébániája közül 65-ben van helyben lakó plébános. Az egyházmegye 95 lelkipásztora közül 79 a plébániákon, 2 a tanügyben, 3 az egyházmegyén kívül, 3 a Püspöki Hivatalban tevékenykedik, valamint a megyés püspök. Továbbá van 6 nyugalmazott és 1 szolgálaton kívül helyezett lelkipásztor. A 2005-ös esztendőben 4 diakónus- és 4 papszentelés volt. Az egyházmegyében jelenleg 11 rend működik, amely összesen 81 szerzetest és szerzetesnőt tömörít. Az egyházmegyének 16 teológiai hallgatója van, akik közül 14 a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán és 2 Fuldában tanul. A Gerhardinum Katolikus Líceumban magyar és román tannyelvű párhuzamos osztályokban 2005-ben is folytatódott a vallási oktatás. A 2005–2006-os tanév kezdetén a líceumnak összesen 138 növendéke volt (109 a román, 29 a magyar tannyelvű osztályban). 2005-ben a román tannyelvű osztályba 28 fiatal iratkozott. Magyar tannyelvű osztály nem indult. – Idén mintegy 70 templom és plébánia felújítására került sor. /Sipos Enikő sajtóreferens: A temesvári egyházmegye 2005. évi tevékenységének mérlege. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 7./

Az elmúlt hetekben a pápa „Ecclesiae Archiepiscopalis maior” rangra (főérsekség) emelte a balázsfalvi székhellyel rendelkező Fogaras-Gyulafehérvári Görög Katolikus Metropolitai Érsekséget. Az új főérsekség egyházjogi hatáskörének kiterjedése, a keleti egyházak törvénykönyvének értelmében ugyanaz, mint a pátriárkátusoké. A főérsek, Lucian Muresan metropolita egyenlő rangsorba került a romániai görögkeleti egyház pátriárkájával, Teoctist Arapasuval. Az új főérsekségi egyháztartományhoz tartoznak továbbra is a kolozsvár-szamosújvári, a lugosi, a nagyváradi és a máramarosi szuffragáneus egyházmegyék mind román, mind magyar nemzetiségű görög katolikus híveikkel s a pasztorációt bármilyen nyelven végző klérussal együtt. Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári érsek-metropolita, akit a hazai görög katolikus egyház több mint 300 éves történelme során elsőként ruháztak fel főérseki méltósággal, 1931. május 23-án született a Máramaros megyei Fernezelyen. 1955-ben megkezdte teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán. Negyedéves volt, amikor az 1958–1959-es tanévben a hatóságok – négy görög katolikus társával együtt – az intézet elhagyására kötelezték. Muresan minden alkalmat felhasznál ma is arra, hogy felelevenítse Márton Áron püspök rendkívüliségét, emberi és főpapi nagyságát és életszentségét. „Márton Áron az én püspököm volt. Most is, naponta kérem a jó Istent, ha úgy akarja, mutassa meg az egész világnak, mutassa fel egyházának eme nagy főpap lelki szépségét, jellemszilárdságát és hősiességben megnyilvánuló erényeinek a ragyogását.” A teológiáról történt kizárása után Lucian Muresan csak kőbányában, szakképzetlen munkásként kereshette meg kenyerét, de hű maradt papi hivatásához. Titokban szentelték pappá 1965-ben. A rendszerváltás után Nagybányán szentelték püspökké 1990-ben. Előbb máramarosi megyéspüspök, 1994 augusztusától fogaras-gyulafehérvári érsek-metropolita. Jelenleg a Romániai Katolikus Püspökök Konferenciájának soros elnöki tisztségét is betölti. /Fodor György: Főérsekségi rangra emelték a romániai görög katolikus egyháztartományt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Mirciov Sebestyén idén fejezte be tanulmányait Gyulafehérváron a Katolikus Főiskola lelkészi karán és néhány nappal ezelőtt szentelte pappá Roos Márton temesvári megyés püspök. /Regéczy Szabina Perle: “Az én segítségem az Úrtól van…” = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

A katolikus hittudományi főiskola beolvadása ellen indítottak akciót a hívek. Aláírásgyűjtésbe fogott a Bolyai Kezdeményező Bizottság, hogy a gyulafehérvári katolikus papnevelde ne tagozódjék be a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetembe. A nyílt levelet az Erdély.ma internetes hírportál tette közzé, augusztus 9-én estig közel kétszázan csatlakoztak a felhíváshoz. Az érsekség és a papnevelde tárgyalásokat folytat a kolozsvári egyetemmel arról, hogy a teológia – az egyházi felügyelet tiszteletben tartása mellett – az állami tanintézet részévé váljék. „Mi, romániai magyar katolikusok megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a papjainkat képző Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet elsősorban anyagi okok miatt beolvadni készül a Babes-Bolyai Tudományegyetembe” – áll a közzétett dokumentumban. Az aláírók idézik Márton Áronnak, Erdély nagy püspökének a levelét, amelyet 1948-ban írt a Magyar Népi Szövetségnek, miután szóba került a felekezeti oktatásnak az állami rendszerbe történő beolvasztása. Levelében Márton Áron az önálló egyházi iskolarendszer mellett tette le a garast. A nyílt levél szerint az erdélyi római katolikus hívek soha nem fognak belenyugodni abba, hogy „a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, mikor a megoldás más útjait kereshetné”. Az aláírók úgy látják, a lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével. „Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibevételéről elhíresült Babes-Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani” – áll a nyílt levélben, majd az aláírók arra kérik az egyház vezetését, bírálja fölül döntését. A Krónikának Potyó Ferenc, a főegyházmegye általános érseki helynöke elmondta: az egyházi vezetés mindenkor készséggel meghallgatja és megfontolja a hívek kérését, de a nyomásgyakorlás semmilyen eszközét nem tartják helyénvalónak. Potyó furcsának találta a protestáns egyházak részéről érkezett tiltakozásokat. „Engedtessék meg nekünk, hogy a saját intézményeink működtetésének módjáról mi magunk döntsünk” – hangsúlyozta, hozzátéve, egyelőre csak tárgyalások folynak az egyetemmel. Elmondta, a tárgyalások megkezdését széles körű konszenzus előzte meg, a négy erdélyi egyházmegye püspöke jóváhagyását adta az elképzelésre, és a teológia tanári kara is beleegyezett. Ami a Márton Áronnal való példálózást illeti, Potyó Ferenc leszögezte: egészen más az egyház helyzete ma, mint 60 évvel ezelőtt. /Lukács János: Aláírásgyűjtés az önállóságért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./ Az Erdély.ma közölte: Nyílt levél a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola önállóságának megőrzéséért Mi, romániai magyar katolikusok megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a papjainkat képző Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet, elsősorban anyagi okok miatt, beolvadni készül a Babes-Bolyai Tudományegyetembe. Ez a lépés a romániai katolikus magyar felsőoktatás önállóságának feladását jelentené. A történelem többször is megmutatta, hogy a mindenkori román hatalom célja, a romániai magyarságnak tett hangzatos ígéretei ellenére, a magyar nyelvű intézményrendszer felszámolása. Az erdélyi magyarság mindkét világégés után megtapasztalhatta oktatási és művelődési intézményrendszerének a csaknem teljes ellehetetlenítését. Márton Áron, Erdély nagy püspöke, 1948. március 24-én így válaszolt a Magyar Népi Szövetség érveire, amelyek a felekezeti oktatás állami oktatásba történő beolvasztása mellett szóltak: „Erdélyben – talán inkább, mint a világ bármely pontján – a közoktatást úgy alsó, mint felsőfokon századokon át kizárólag a vallási közületek látták el; (…) Valahányszor népünknek újra kellett kezdenie az életet – és hányszor ismétlődött ez a történelem során! – az új alapvetéshez a templomban gyűjtött erőt, az újraépítést pedig mindig az iskolában kezdte meg és az iskola által hajtotta végre. Iskoláit ezért építette és tartotta fenn súlyos áldozatok árán, ezért építette újra minden dúlás után, ezért követelte ki a mindenkori törvényhozó hatalmaktól azok jogainak tiszteletben tartását, s ezért védte meg azokat a támadó törekvésekkel szemben körömszakadtáig.” Az erdélyi római katolikus hívők soha nem fognak belenyugodni abba, hogy a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, mikor a megoldás más útjait kereshetné. 1753-ban, alapításakor, az erdélyi püspökség csak igen szerény vagyonnal rendelkezett, a reformáció előtti gazdag püspöki uradalomnak csak a töredéke maradt meg. Sztoyka Zsigmond Antal püspök mégis létrehozta azt az intézményt, amely az erdélyi katolikus életre a legnagyobb befolyással volt. Ennek az intézménynek az önállóságát és egyházi fennhatóságát adják most fel az állami támogatás kedvéért? A lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével, a múlt, jelen és jövő iránti felelősségvállalás eszméjével. Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibe vételéről elhíresült Babes-Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani. Tisztelettel kérjük Egyházunk vezetését, hogy bírálja fölül döntését, ne adja fel az utolsó bástyát, ne keltsen elégedetlenséget és csalódottságot híveiben. Csíkszereda-Kolozsvár, 2006. augusztus 7. Ajtay Kincses Maria dr., Marosvásárhely; Bács Béla János, Csíkszereda; Csép Katalin dr., Marosvásárhely; Dudutz Gyöngyi, Marosvásárhely; Ferencz Csaba, Sepsiszentgyörgy; Ferenczes István, Csíkszereda; Fodor Imre, Marosvásárhely; Fülöp Gézáné Mária, Marosvásárhely; Gál Gyula dr., Makó György Attila, Csíkszereda; Jeremiás Béla dr., Marosvásárhely; Kincses Imola, Marosvásárhely; Kovács Csaba, Csíkszereda; Kovács Lehel István dr., Kolozsvár; Macalik Arnold, Kolozsvár; Macalik Ernő, Kolozsvár; Márton Lajos, Marosvásárhely; Márton Lajos, Marosvásárhely; Oláh-Gál Róbert dr., Csíkszereda; Pál-Antal Sándor dr., Marosvásárhely; Soós Szabó Klára dr., Csíkszereda; Süket Levente, Csíkszereda; Tiboldi Enikő, Csíkszereda; Toró T. Tibor, Temesvár; Váradi István dr., Farkaslaka. /Erdély.ma, aug. 9./

Tájékoztatót adott ki a Gyulafehérvári Érsekség a Hittudományi Főiskolával kapcsolatosan a sajtóban megjelent hírekre reagálva. Döntés még nem született a Hittudományi Főiskolának a Babes–Bolyai Tudományegyetemhez való csatlakozásáról, egyelőre csak kapcsolatfelvételről van szó, az érdemi tárgyalás ezután következik. A tárgyalás célja olyan előnyök megszerzése a főiskola részére, amely mind létében, mind a képzés minőségében előbbre lépést jelentene. A tájékoztató szerint: A Gyulafehérvári Főegyházmegye 2000-ben tartott zsinata is hangsúlyozza, hogy különbséget kell tenni a Hittudományi Főiskola és a szeminárium között, és szorgalmazza a főiskola együttműködését más hasonló intézményekkel. A főiskola a hallgatók képzéséért felel, míg a szeminárium a kispapok lelki-egyházi nevelését biztosítja. A papnevelő intézet tehát nem válna állami intézménnyé, továbbra is önálló egyházi intézményként működne, a kispapok pedig továbbra is Gyulafehérváron tanulnának. Az integráció csupán a főiskola szervezeti rendszerét érinti. Az érsekség leszögezte: „Ha idővel a feltételek megváltoznának, és nem bizonyulnának megfelelőnek az egyház szempontjából, az eredeti állapotot bármikor vissza lehet állítani.” /Takács Éva: A kispapok Gyulafehérváron tanulnának. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./

Nem sikerült közös álláspontot kialakítania a magyar protestáns egyházfőknek és a római katolikus egyháznak a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolának a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemhez (BBTE) való csatlakozásának az ügyében. Augusztus 17-én Kolozsváron megtartott zárt körű megbeszélésükön a püspökök meghallgatták dr. Jakubinyi György római katolikus érsek tájékoztatását a kialakult helyzetről, majd ezek után a protestáns egyházak vezetői is sorra kifejtették véleményüket a kérdéssel kapcsolatban. „Jó hangulatú, testvéries találkozó volt, de nem jutottunk egyetértésre” – jelentette ki a tanácskozás után a sajtónak Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő emlékeztetett, a Protestáns Teológiai Intézetet (PTI) a kilencvenes évek elejétől több alkalommal is felszólították, hogy csatlakozzon a BBTE-hez, de már a négy (római katolikus, görög katolikus, református és ortodox) teológiai kar létrehozásakor ellentétes nézetek érvényesültek. „Első pillanattól kezdve határozottan elzárkóztunk a teológia csatlakozásától, és ez most sincs másképpen. Ragaszkodunk az önállóságunkhoz, bár nagyon nehéz anyagi gondokkal szembesülünk, és a hívek nagy áldozatot hoznak az intézet fenntartása érdekében. Úgy érezzük azonban, hogy amikor a magyarság önálló anyanyelvű felsőoktatási intézményeiért harcolunk, akkor egyenesen szembe mennénk az üggyel, ha belépünk abba a BBTE-be, amely hamis multikulturalitás ürügyén tovább élteti Ceausescu művet, vagyis a Babes és a Bolyai egyetem erőszakos egyesítésének a jogalapján létrejött, a magyarságot diszkrimináló kolozsvári egyetemet” – vélekedett Tőkés László. Szabó Árpád unitárius püspök tájékoztatása szerint a protestáns egyházak vezetői tiszteletben tartják a római katolikus vezetők döntését. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek elzárkózott attól, hogy a megbeszélés után nyilatkozzon a sajtónak. A Gyulafehérvári Érsekség Sajtóirodájának közleménye szerint egyelőre csak kapcsolatfelvételről van szó a hittudományi főiskola és a BBTE között, és ezek után következne valójában az érdemi tárgyalás, amelynek célja olyan előnyök szerzése a főiskola részére, amely „létében és a képzettség minőségében” előrelépést jelentene. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a főegyházmegyében a fontosabb intézkedések a Szentszék jóváhagyásával történnek. A közleményben leszögezik, hogy a csatlakozás csakis az egyház számára esedékes előnyök érdekében történhet: „Ez az egyetlen módja annak, hogy papjaink államilag is érvényes diplomát, kispapjaink ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akkreditált posztgraduális képzésekben vehessenek részt.” Tőkés László emlékeztetett arra, hogy annak idején az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) határozottan ellenezte az alkotmány módosításának a megszavazását. Az egyházakat azzal nyerték meg, hogy a felekezeti oktatást egyenrangúvá teszik az állami és a magánoktatással. „Azt a szakaszt is megszavaztatták velünk, amely kimondja a nemzetállam létét. Tehát egyértelmű, hogy az autonómia ellen a felekezeti oktatás érdekében szavaztunk, de ennek ma még nyoma sincs” – mondotta a püspök. /Papp Annamária: Nincs egyetértés a katolikus főiskola ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Október elsejétől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében kezdi meg az új tanévet a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, az erről szóló megállapodást augusztus 25-én írták alá az egyház és az egyetem képviselői. A papnevelde diákjaira és tanáraira ezentúl a BBTE diákjainak és tanárainak jogai és kötelességei vonatkoznak, az intézmény pedig a Római Katolikus Teológiai Kar keretében fejti ki tevékenységét. „A többi teológiai fakultáshoz hasonlóan, a pasztorális teológia szak is a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Rektorátusának közös felügyelete alatt működik majd, az érsekség megőrzi döntési jogát a sajátos kritériumokra vonatkozóan, ezen döntéseket pedig a katolikus kánonok és az állami törvények alapján hozza meg” – áll a dokumentumban. A közlemény szerint az egyház megőrzi tulajdonjogát valamennyi ingó és ingatlan vagyona fölött, hasonlóképpen megmarad a Római Katolikus Hittudományi Intézet jogi személyisége is. Katolikus hívek egy csoportja aláírásgyűjtésbe kezdett, ellenezve, hogy a teológia önként feladja függetlenségét, az internetes felhívást közel négyszázan írták alá. A papnevelde csatlakozásáról az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei is tanácskozást tartottak, a megbeszélésen egyetlen egyház sem támogatta a katolikusok törekvéseit, ugyanakkor hangsúlyozták, nem áll szándékukban beleszólni az érsekség belügyeibe. A gyulafehérvári érsekség álláspontját Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes tárta a nyilvánosság elé, kifejtve, a csatlakozás nem jelenti az önállóság feladását. „A papnevelő intézet nem válna állami intézménnyé, továbbra is önálló egyházi intézményként működne, a kispapok pedig továbbra is Gyulafehérváron tanulnának – áll a sajtóiroda közleményében. – Az integráció csupán a főiskola szervezeti rendszerét érinti. A csatlakozás csakis az egyház számára esedékes előnyök érdekében történhet: ez az egyetlen módja annak, hogy papjaink államilag is érvényes diplomát, kispapjaink ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akkreditált posztgraduális képzésekben vehessenek részt.” /Lukács János: Aláírták a megállapodást a gyulafehérvári teológia és a BBTE képviselői. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

Jean–Claude Périsset apostoli nuncius-érsek előterjesztése alapján XVI. Benedek pápa saját kezűleg aláírt levélben köszöntötte a jubiláló Bálint Lajos érseket. Huszonöt évvel ezelőtt, 1981. szeptember 29-én szentelte püspökké dr. Jakab Antal megyéspüspök a főegyházmegye immár nyugalmazott főpásztorát a gyulafehérvári székesegyházban. Bálint Lajos /sz. Csíkdelne, 1929. júl. 6./ érettségi után a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait. Márton Áron püspök letartóztatását követően a teológiai főiskolán békepapok voltak, ezért Bálint Lajos ötévi kényszermegszakítással fejezte be tanulmányait. 1957-ben szentelte pappá Márton Áron püspök. 1981-ben . szentelte püspökké dr. Jakab Antal megyéspüspök. Kilenc évi segédpüspöki működése alatt előszeretettel látogatta a szórványban és nehéz körülmények között működő lelkipásztorokat. 1990. április 29-én vette át a gyulafehérvári egyházmegye vezetését. 1991. augusztus 5-én a pápa őt nevezte ki Gyulafehérvár első érsekének. Bálint Lajos a szolgálatot 1993 végéig vállalhatta, amikor súlyos szívműtétjét követően, megromlott egészségi állapota miatt lemondásra kényszerült. Jelenleg Székelyudvarhelyen él, és egészségének függvényében látogatja a plébániákat, esetenként püspöki szolgálatot is végez. Püspökké szentelésének 25. évfordulóján nem óhajtott ünneplést. /Bálint Lajos ny. érsek köszöntése. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 8./

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete február 17-én a belvárosi római katolikus templomban szentmisével egybekötött előadással emlékezett arra az évfordulóra, hogy Márton Áront 1939. február 12-én szentelték fel gyulafehérvári püspöknek. A szentmisét Horvát János minorita tartományfőnök-plébánossal, Király Árpád marosi főesperessel és több paptárssal együtt dr. Marton József nagyprépost, a Babes–Bolyai TE teológia tanára, a Római Katolikus Tanárképző dékánja, a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelde egyháztörténet és patrológia tanára koncelebrálta, aki ezt követően bemutatta Márton Áron életútját 1896-tól, a csíkszentdomokosi szülőháztól egészen az 1980-ban bekövetkezett haláláig. /Áron, Erdély püspöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

Rendkívül éles hangnemben támadta március 14-én Sólyom Lászlót erdélyi körútja miatt Mircea Chelaru tábornok, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke. Nyílt levelében azzal vádolta a magyar államfőt, hogy figyelmen kívül hagyja az ország szuverenitását, mivel „választási ügynöki szerepben tetszeleg”, és hiú reményeket táplál az erdélyi magyarokban. Románia volt vezérkari főnöke szerint Sólyom László kihasználta a bukaresti hatóságok „ideiglenes gyengeségét” oly módon, hogy „legitimizálta egy értékes és becsületes közösség lelkiismeretének enklavizálását. ” Cosmin Covaciu Fehér megyei prefektus figyelmeztetésben részesítette a Sólyom László által előző nap meglátogatott intézményeket – közöttük a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolát – amiatt, hogy nem vonták fel a román nemzeti lobogót. /Kelemen Tamás: Chelaru: nemkívánatos elnöki vizit. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Sólyom László köztársaság elnök március 13-i Fehér megyei látogatása után, március 15-én a megyei román nyelvű Unirea c. lapban két nyílt levelet közöltek: Ioan Rus, az SZDP Fehér megyei elnöke a román zászlót hiányolta a meglátogatott három intézmény – Római Katolikus Hittudományi Főiskola, Batthyaneum és Bethlen Gábor Kollégium – homlokzatáról. Utalt ezzel a “magyar–székely szélsőséges, irredenta szervezetek” magyarországi támogatottságára, felkérve a prefektust, valamint a Megyei Rendőr-főkapitányságot az 1157/2001 kormányhatározatba foglalt szankciók alkalmazására. Nicolae Popa konzervatív párti képviselő, a parlamenti frakció helyettes vezetője pedig a miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében a magánlátogatás fogalmának tisztázását és a magyar államelnöki látogatás céljainak “maximális figyelemmel való elemzését” kérte. Szervezési hiba következtében a Hittudományi Főiskola homlokzatáról valóban hiányzott a román lobogó, a háromlyukú tartóban a vatikáni, az uniós és a magyar zászló volt. Ezt a prefektusi hivatal súlyos hibának minősítette, azonban a főiskola nem a prefektúra alárendeltje, a vétség csak az iskola vezetését terhelheti. Ezért semmiképpen sem hibáztatható a magyar közösség vagy a magyar állam elnöke – nyilatkozta Ladányi Árpád alprefektus. Gyulafehérváron viszont nem volt semmilyen lobogó a Batthyaneum épületén, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium homlokzatát pedig csak az uniós és román zászlók díszítették. Nicolae Popa képviselő március 20-án kelt újabb nyílt levelében Ladányi Árpád alprefektus tisztségéből való felmentését kérte hivatali esküje megszegése miatt Tariceanu miniszterelnöktől. Popa ismételten a többségi és kisebbségi lakosok közötti feszültségkeltés miatt aggodalmaskodott, megismételte a Batthyaneum és Bethlen Kollégiumot illető igaztalan vádjait. Popa vádaskodására Nagyenyed alpolgármestere, Kováts Krisztián válaszolt, kifejtve, hogy Nicolae Popa képviselő mesterségesen szítja a feszültséget a megyében. Sólyom László látogatásakor Nagyenyeden ki volt tűzve Románia zászlaja. Nagyenyeden Sólyom László nem a politikáról, hanem a kultúráról beszélt. /Nem csitul a Sólyom László magánlátogatását követő felháborodás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

Korom Imre Az európai zsidóság helyzete XII. Piusz pápa korában című, alaposan dokumentált könyve számos új adatot mutatott be. Korom Imre hangsúlyozta, hogy XII. Piusznak a világháború alatt kifejtett humanitárius tevékenységéről alkotott képébe beilleszkedik a zsidók érdekében és védelmében végzett munkája is. A zsidók náci üldözése miatti aggodalma pápasága első éveitől igen erős volt, és nem mulasztotta el ezt nyíltan is kimutatni. A pápa részéről egy szenvedélyes hangú tiltakozás nem kényszeríthette volna ki a gyilkos tevékenység szüneteltetését, hanem lerombolta volna azokat a lehetőségeket is, amelyek megmaradtak a diplomácia számára, hogy fellépjen a zsidók érdekében olyan országokban, mint Magyarország és Románia. A pápa mindent megtett a zsidókért, amit csak diplomáciai, gazdasági és erkölcsi értelemben lehetett. 1958-ban, a pápa halálakor az akkori izraeli külügyminiszter, Golda Meir így nyilatkozott: „Osztozunk az egész emberiség gyászában. Amikor népünk rettenetes vértanúságot szenvedett el, a pápa fölemelte szavát az áldozatokért. ” Korom Imrét /sz. Lupény, 1979/ Dr. Jakubinyi György érsek szentelte pappá 2004-ben. Két évig a kolozsvári Szent Mihály plébánia segédlelkésze, jelenleg Gyulafehérváron, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium diákjainak lelkivezetője és hitoktatója, ugyanakkor a Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet latin nyelv tanára. /Fodor György: Egy könyv, amely igazságot tesz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Dr. Marton József dékán elmondta, még nem tisztázódott, hogyan alakul a bolognai rendszerben a BBTE hittanári szakjaira való felvételi. A bolognai rendszer ezt elvileg nem ismeri, kérvényezték e típust, de nem kaptak még minisztériumi választ. Az egyetem vezetésének engedélyével továbbra is kétszakos képzésben vesznek részt a diákjaik. A bolognai rendszer magiszterképzőinek elvárásai igen szigorúak. Az elmúlt év nyarától sokat cikkeztek a nem hivatottak a gyulafehérvári teológia helyzetéről, a Hittudományi Főiskola integrálódásáról a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara keretébe. Vallási ellentéteket gerjesztő cikkek jelentek meg. A legelső vád az volt, hogy feladják a papnevelde autonómiáját. Szó sincs erről. Az intézmény egészében Gyulafehérváron marad. A teológia szemináriumi részlege nem is integrálódik be az egyetembe, hanem csak a főiskolai részleg, előbbi négyéves alapképzéssel, s majd ehhez hozzájön a kétéves magiszterképző. A másik vád szerint a Vatikán és a román állam szorgalmazza a belépést. Megalapozatlanok ezek az állítások. Az újságok eléggé katolikusellenes beállítottságúak. Protestáns részről is érkeztek vádak, durván beavatkoztak a katolikus egyház belügyeibe, erre 500 év óta, amióta Erdély magyarságának vallási egysége felekezetekre tagolódott, nem volt példa. Ha ezekre válaszolnak, a vallások közötti feszültséget szították volna. Egy országban létező tanügyi intézmény nem működhet az ott létező tanügyi szabályoktól függetlenül. A „játékszabályok” betartása még nem jelenti az autonómia feladását. A református egyház már 1993-ban létrehozta a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem keretén belül a Teológia Kart, a katolikusok ezt utolsóként tették. Az egyetem Római Katolikus Teológia Kara, s ezen belül az oktatás és a nevelés autonóm, csupán a törvényes szabályokat kell betartani. 2005-ig a gyulafehérvári hittudományi főiskola mint 1989 előtt is létező intézmény akkreditáltnak minősült. Igaz, hogy a romániai Hivatalos Közlönyben a nem akkreditáltak csoportjában volt mindig feltüntetve. A bolognai rendszer alkalmazásának éve (2005) a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Főiskolát – akárcsak a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetet –kellemetlenül érintette, az akkreditált állapotból ideiglenes (autorizált) működési állapotba került. Ezért ettől az évtől kezdődően a kolozsvári Teológia Kar keretén belül rendezik a végleges vizsgákat, melyre külön engedélyt kaptak. /Bodó Márta: Tények a teológiai oktatásról (2). = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 27./ Előző: Bodó Márta: Tények a teológiai oktatásról (1). = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 20./

Kolozsváron a Szent Mihály Caritas szervezésében két vallásos (jellegű) könyv bemutatóját tartották. Fodor György, a Piarista Rendtartomány képviselője vázolta Az európai zsidóság helyzete XII. Piusz pápa korában című kötet szerzőjének, Korom Imre pap életútját, aki a dél-erdélyi Lupényben született 1979-ben. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Gyulafehérváron, a teológián folytatta. „A Katolikus Egyházat sokan támadták és támadják. Negyven éve, a hatvanas évek elejétől közkedvelt témája lett az európai és amerikai liberális sajtónak az egyház szerepének boncolgatása a II. világháború alatt. Sok mindennel vádolják az egyház vezetőit, de talán a legsúlyosabb vád az, hogy a háború alatt a Vatikán szemet hunyt az európai zsidók kiirtása fölött, mert az akkori pápát, XII. Piuszt mély, baráti szálak fűzték a náci Németországhoz és akkori vezetőjéhez, Adolf Hitlerhez. Hogy ez az állítás nem igaz, hanem csak rágalom, az minden jóhiszemű keresztény, sőt nem keresztény számára is világos (...)”, idézte Fodor György a könyvből, majd kifejtette: több tény is azt bizonyítja, hogy az 1939–1958 közötti időszakban regnáló XII. Piusz pápa sokszor tiltakozott a zsidók meghurcolása miatt. Korom Imre kiemelte: XII. Piusz fegyvere az őszinte tárgyalás és az igazság volt. Ezt követően Geréd Vilmos karnagy, a Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet tanára ismertette a Dicsérjétek az Urat! második, bővített és javított kiadású énekeskönyvet. /Nagy-Hintós Diana: Kettős könyvbemutató a Caritasnál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Nyílt konfliktus alakult ki a Gergely István plébánost marasztalni akaró csíksomlyói hívek, valamint a katolikus egyház erdélyi hierarchiája között, valamint azért, mert Czirják Árpád kolozsvári kanonokot hívei akarata ellenére áthelyezni kívánja a gyulafehérvári érsekség, óhatatlanul felmerül a kérdés: miért nem találkozik a katolikus egyház szolgáló gyakorlata a hívek igényeivel?A lap szerint méltatlan hangot használt Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános nyílt levelében, amikor kioktatta ki a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolának és Papnevelő Intézetnek a Babes–Bolyai Tudományegyetembe való betagolása ellen szavukat emelő híveket. A Krónika szerint az egyházi hierarchia nem készült fel híveinek közéleti aktivitására, továbbá Gergely István vagy Czirják Árpád a hitükre hivatást építettek, olykor szembekerülve azokkal, akik a hitet csupán a kánonok megtartásának gondolják. /Bakk Miklós: Hit és hivatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) folytatja a harcot az önálló magyar karok létrehozásáért a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem pedig közeli céljai között legfontosabbnak tartja a meglévő szakok akkreditációját. Ezt a BKB két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel, illetve a Sapientia rektor-helyettese, Szép Sándor hangsúlyozta a gyergyószentmiklósi EMI-táborban Az önálló állami magyar egyetem létrehozásának esélyei és gáncsai 2007-ben témájú kerekasztal-beszélgetésen. Kovács Lehel vázolta azt az utat, amelyet a BKB 2005 szeptemberétől bejárt a magyar karok létrehozása és a magyar feliratok elhelyezése ügyében. A román hírszerzés szerint egy lehetséges magyar állami egyetem nemzetbiztonsági kockázati tényező lenne – kezdte a gáncsoskodások felsorolását Hantz Péter. Szerinte a román hatalom nem kívánja, hogy egy erős, felelős magyar értelmiségi réteg alakuljon ki, attól is tartanak, hogy ezáltal a magyar közösség anyagi javakhoz jut, és netán növekszik komfortérzete – szögezte le Hantz Péter. A BKB alelnöke ismertette azt a folyamatot, ahogyan szervezete munkáját az egyetem vezetősége hitelteleníti külföldön, és valótlanul azt hirdeti, hogy a BBTE-n a multikulturalitás minden feltételét teljesítik. Még a magyar tanárok között is van olyan, aki azt kérdezi, mennyivel lesz több a fizetése, ha megalakulnak a magyar karok. Közel tizenháromezer hallgató tanul magyarul hazai egyetemeken, ami abszolút számban soknak tűnhet, de a magyar lakossághoz, illetve a magyar hallgatók arányához képest nagyon alacsony. Hantz Péter szerint az ideális magyar egyetemi hálózat akkor jöhetne létre, ha jogegyenlőség lenne, a BBTE (hétezer magyarul tanuló hallgatója van), a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (1200), a színi egyetem (148), a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem (1050), a Sapientia (2400), a kolozsvári protestáns teológia (140), a gyulafehérvári római katolikus teológia (83), a román egyetemek magyar csoportjai (néhány száz hallgatóval) és a hiányzó szakok (többek között mezőgazdasági, állatorvosi, műszaki képzés) együtt alkotnák a magyar felsőoktatási rendszert. /Fekete Réka: Nincs magyar felsőoktatási politika Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

Csintalan László /sz. Csíkszépvíz, 1950/ a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia augusztus elsejétől kinevezett plébánosa egyben a Marosi és Küküllői Főesperesi Kerület esperese. Több mint három évtizedes katolikus lelkipásztori tevékenysége során körbejárta Erdélyt, változatos helyeken kellett helytállnia. A csíkszeredai mai Márton Áron Gimnáziumban tanult, majd a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológia elvégzése után 1975-ben a Márton Áron püspök szentelte pappá. Engedelmességből vállalta el jelenlegi helyét, szíve szerint falusi plébániára vágyott. Szeretné elődje, Csató Béla által megkezdett dolgokat befejezni. A Deus Providebit ház fontos szerepet töltött be a Sapientia EMTE megalakulásában, most, hogy kiköltözött az egyetem, meg kell találni a rendeltetését az új körülmények között. E téren a Pro Vita Christiana Alapítványnak kell döntenie, amelynek továbbra is Csató Béla plébános az elnöke. /(bodolai): Egyházi tröszt potyogó „könyvekkel”. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./

A Magyar Autonóm Tartomány pártbizottságának Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspök elleni röpirata. (Részlet.) Marosvásárhely, 1957 tavasza. „A népi demokratikus állam biztosítja az ország valamennyi vallásfelekezetének szabad működését, a vallást minden állampolgár lelkiismereti kérdésének tekinti. ”„Míg az ország különféle felekezetű papságának többsége részt vesz a nép oldalán az építőmunkában, a béke fenntartásáért és megszilárdításáért folyó harcban, néhány pap és főpap, saját egyházuk érdekeivel ellentétben, népellenes tevékenységet fejt ki. Ezek közé tartozik Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök. A nép érdekeit és a népi államot aláaknázó tevékenységéért a népi igazságszolgáltatás 1949-ben 25 évi nehéz börtönre ítélte Márton Áron püspököt. A Román Népköztársaság kormánya, hogy lehetőséget adjon Márton Áron püspöknek az évek során elkövetett népellenes tettei helyrehozására, 1954-ben jóváhagyta büntetése letöltésének felfüggesztését s visszahelyezte őt minden állampolgári jogába, lehetővé téve, hogy püspöki teendőit továbbra is ellássa. ”„Márton Áron püspök megfogadta, hogy megértést tanúsít a nép erőfeszítései iránt, és tartózkodni fog a dolgozók érdekeivel ellentétes mindenféle tevékenységtől. Ezek voltak szabadlábra helyezésekor Márton Áron ígéretei, azonban a cselekedetek, amelyek közvetlenül tevékenységének újrakezdése után következtek, azt mutatják, hogy nemcsak ígéreteit nem tartotta be, hanem tovább folytatta ellenséges tevékenységét az állami és társadalmi renddel szemben. Első önkényes, alávaló intézkedése az volt, hogy leváltotta a népi demokratikus állam iránt hűséges főpapokat és papokat, akiknek felelős beosztásuk volt az egyházmegye vezetésében és gyulafehérvári teológián, azokat a papokat, akik a római katolikus egyház normális működésének a gondjától vezetve, támogatták a kormányt a püspök szabadlábra helyezésében. ” „1955 nyarán sorban magához hívatta és megbüntette mindazokat a papokat, akik kitűntek a békemozgalomban. ” „Márton Áron intézkedései azt bizonyítják, hogy megalázta és megfélemlítette azokat a papokat, akik a széles néptömegek béketörekvései iránt megértést tanúsítottak, és felbátorította azokat az elemeket, akik ellenségesen viselkednek rendszerünkkel, a béke ügyével szemben. ” „Országunk többi vallásfelekezeteinek vezetői, mint Justinián ortodox pátriárka, Vásárhelyi János református püspök, Kiss Elek unitárius püspök, Müller Ferenc német lutheránus püspök és mások részt vesznek az országos békevédelmi tanács akcióiban. ”„Jellemző Márton Áron magatartására, hogy nem vette figyelembe államunk jelentős személyiségeinek egyetlen figyelmeztetését sem. Maga a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Groza Petre [sic!] számos ízben személyesen beszélgetett vele, megpróbálva megértetni, hogy tetteivel egyháza érdekeinek is csak árthat. Márton Áron püspök minden egyes alkalommal megfogadta, hogy beilleszkedik a törvények szabta keretbe, hogy tiszteletben fogja tartani az egyházfőhöz illő viselkedési szabályokat. De Márton Áron újra meg újra megszegte ígéreteit. Egy teljesen kollektivizált székely községben tartott prédikációjában kijelentette: „Hiába gyűjtöttétek a vagyont. A mai események megmutatták, hogy minden elveszett, hiábavaló volt”. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy Márton Áron püspök ellenzi a dolgozók anyagi életszínvonalának emelését. ” „Márton Áron püspök felelőtlen cselekedetei, amelyek túlléptek minden határt, arra késztették az államhatóságokat, hogy a gyulafehérvári püspöki palota és a székesegyház területén kötelező lakhelyet állapítsanak meg számára, meghagyva ugyanakkor azt a jogát, hogy továbbra is ellássa püspöki teendőit. Az államhatóságoknak ez az engedékeny intézkedése egyben határozott figyelmeztetés arra nézve, hogy államunk nem tűr el sem most, sem a jövőben semmiféle ellenséges cselekedetet, a nép és a rendszer érdekeivel szemben, bárki is kövesse el azokat. ” /A „kezelhetetlen személyiség” . = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Gál László, a gyulafehérvári Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceum igazgatója elmondta, hogy az iskola a kommunista időszakban is megőrizte önálló jellegét, 1991 után visszamenőleg is elismerik az itt érettségizettek diplomáját. A líceum megőrizte hivatásgondozó jellegét, diákjai közül sokan a Hittudományi Főiskolán tanulnak tovább. Bentlakás és 16 ezer kötetes könyvtár áll a diákok rendelkezésére. Van irodalmi kör, megjelenik a Szikra diákfolyóirat. A Bécsi Szent István Egylet jóvoltából ösztöndíjakat is biztosítanak a diákok számára. /Farmati Anna: A gyulafehérvári Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceum. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./

A Gyulafehérvári Papnevelő Intézetben idén 88 kispap van a szemináriumban, hatan gyakorlati, hivatástisztázó éven vannak. Oláh Zoltán rektor beszédében először az universitas fogalmáról szólt. Universitas lett a Papnevelő Intézet, ettől az évtől a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem része. Az elsőévesek most már az állami egyetem elsőévesei, de ettől a papnevelő intézet nem veszítette el önállóságát. /Lukács László: Évnyitó Gyulafehérváron. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./

Temesvár egykoron többnyire munkások lakta negyedében, a Gyárvárosban emelkedik a Millenniumi templom, a katolikus magyarság vallási gyújtópontja. Alapkövét a magyar honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából helyezték el, védőszentje a Magyarok Nagyasszonya, főoltárán Szent István és Szent László király, valamint Szent Imre herceg szobra látható. A templom felszentelésének évfordulója mindig kiemelkedő ünnep, amelyre a távolabbi vidékekről és a határon túlról is eljönnek a hívek. A régi hagyományt követve az idei templombúcsút is október hónap második vasárnapján, 14-én tartották. Dr. Diósi Dávid plébános meghívására az ünnepi szentmisét Oláh Zoltán, a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola rektora celebrálta, aki tizenkét teológiai hallgató kíséretében érkezett a városba. A búcsú alkalmából kolozsvári és osztrák vendégeket is fogadott a gyárvárosi plébánia. A templomban zajló nemzetközi orgonafesztivál keretében a szentmisén a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Zenepedagógia Tanszékének kórusa Geréd Erzsébet bécsi karmester vezetésével több zeneművet szólaltatta meg. A templom előtti téren a temesvári Eszterlánc és a dettai Búzavirág néptáncegyüttes kedveskedett rövid programmal az egybegyűlteknek. /Sipos Enikő: Búcsú a Millenniumi templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

Egyre kevesebben érdeklődnek a római katolikus papképzés iránt. A gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola keretében működő diáklétszáma mutatja: a papszentelések száma felére csökkent a nyolcvanas évekhez viszonyítva, és hasonló arányban fogyott a plébánosi pálya iránt érdeklődők száma is. A hallgatók közül sokan abbahagyják a tanulást Gyulafehérváron, jó aránynak számít, ha a végzősök 45–50 százalékát pappá szentelik. „Négy éve vezetem az intézményt, s már az elmúlt öt évben is folyamatosan csökkent a felvételizők és a végzősök száma” – mondta Oláh Zoltán rektor. Valószínűleg a hivatástudattal van baj. A papneveldében – amely idén október elsejétől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében működik – 88 kispap kezdte meg az új tanévet. Első éven 22, hatodéven 12 hallgató tanul, hatan gyakorlaton vannak. A 88 diákból 53-an a gyulafehérvári főegyházmegyéből, 13-an a temesvári egyházmegyéből, 12-en a szatmáriból, 5-en a váradiból érkeztek az új tanévre, öten pedig a ferences szerzetesrend tagjai. A szeminaristák hétéves képzést kapnak, majd a 25. életév betöltése után pappá szentelik őket. A gyulafehérvári papneveldét Sztojka Zsigmond Antal püspök 1753-ban alapította. Batthyány Ignác püspöknek 1792-ben sikerült megszereznie a volt trinitárius rendházat és a hozzá tartozó templomot. Csillagvizsgálót és a világhírű Batthyaneum könyvtárat rendezték be, a zárdai részbe pedig beköltözött a papnevelde. Az 1970-es években megtervezett új teológiai intézet felépítése az állami hatóságok részéről állított akadályok miatt elmaradt, ezért a szeminaristák jelenleg is használatos kollégiuma régi egyházi épületek tatarozásával alakult ki. /Gyergyai Csaba: Válságban a hivatástudat? = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

A Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt temesvár-gyárvárosi Millenneumi templom felszentelésének 106. évfordulóját október 14-én ünnepelte a helyi közösség. A szentmisét Oláh Zoltán, a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektora celebrálta. A szentmisét követően a templom előtti téren a temesvári Eszterlánc és a dettai Búzavirág néptáncegyüttes lépett fel. (Sipos Enikő): A temesvári Millenneumi templom búcsúja. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 21./