Szeptemberben megvolt a tanévnyitó Gyulafehérváron, a Hittudományi Főiskolán Hajdu Gyula rektor hivatalosan megnyitotta a tanévet. Itt működik a katolikus líceum, a Szemináriumi líceum 226 diákkal és a főiskolán 117 kispap tanul. Az 1993/94-es tanévben közülük az első évre 26, másodévre 27, harmadévre 18, negyedévre 33, ötödévre 9 és hatodévre 4 hallgató iratkozott be. /Balla Árpád diakónus: Ami az Úr szemében kedves. Tanévnyitó Gyulafehérváron. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 14./

Fehér megyében két magyar líceum létezik, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/, igazgatója Letanovszky István és Gyulafehérváron a Gróf Mailáth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium, igazgatója Csintalan László. A két líceum diákjai kapcsolatban vannak egymással, legutóbb április végén a nagyenyedi XI. osztályosok meglátogatták a hasonló gyulafehérvári XI. osztályosokat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

"Megjelent a Gyulafehérváron működő Gróf Majláth Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium diáklapjának, a Szikrának az új száma. Hírt adnak arról, hogy a líceum kórusa több helyen fellépett, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen, idén eljutottak Franciországba is. /Szikra (Gyulafehérvár), II. évf. 7. sz./"

Gyulafehérváron a katolikus teológia udvarán felépült a kisszeminárium kápolnája, melyet 1997. december 13-án Jakubinyi György érsek áldott meg. Az épület még nincs kész, szeretnének tantermet kialakítani benne, de addig is a kápolnát már használhatják. /Vasárnap (Kolozsvár), jan. 11./

"Az erdélyi arisztokrácia a magyarságnak olyan vezéregyéniségeket adott, akik tudták és vallották: születésükkel nem csupán előjogok, de sokszor roppant nehezen teljesíthető kötelezettségek is szálltak rájuk, állapíthatta meg jogosan emlékezésében Tibori Szabó Zoltán. A Wesselényieket, a Bánffyakat, a Bethleneket, a Keményeket, a Telekieket úgy nevelték, hogy egyetlen pillanatra se feledkezzenek meg róla: tartoznak népüknek. Nem kivétel ez alól széki gróf Teleki Béla sem, aki éppen száz évvel ezelőtt, 1899. május 16-án született Kolozsváron. Politikusként is élete végéig az erdélyi magyarságot szolgálta. Neki köszönhető, többek közt az, hogy a második világégés végén Kolozsvár nem vált harcok színterévé. Kolozsváron 1944 nyarán az ő vezetésével alakult meg az Erdélyi Magyar Tanács, amely határozatban követelte, hogy Magyarország azonnal kérjen fegyverszünetet a szövetségesektől. Bár itthon szeretett volna maradni, menekülnie kellett. 1950-ben települt át az Egyesült Államokba, ahol nemsokára megalapította az Amerikai Erdélyi Szövetséget (AESZ), amelynek 1989-ig elnöke volt. Egyik megalapítója volt a New York-i Magyar Ház Társaskörének, és segítette az ottani Könyvtár- és Történelmi Társulatot, hogy évtizedeken át Erdély igaz történelmét tárgyaló könyvek sorozatát helyezhesse el amerikai egyetemi könyvtárakban, a román propagandakiadványok ellensúlyozására. Több mint harminc éven keresztül szerkesztette és kiadta a Transsylvania című, negyedévenként megjelenő folyóiratot. - Az utódok hálájáról sokat mondó tény, hogy születésének centenáriumán Teleki Bélára nem szülővárosában, Kolozsváron, hanem éppen Magyarigenben emlékeztek. Jún. 6-án, vasárnap került sor arra a református istentisztelettel és katolikus misével egybekötött ünnepségre, amelynek keretében a falu népének átadták a New York-i Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - Magyar Emberi Jogok Alapítványa) és mások által Teleki Béla emlékére adományozott traktort. Az adomány nagyszerűen illik annak a néhai Teleki Bélának az egyéniségéhez, aki mind az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE), mind pedig az Erdélyi Párt egykori elnökeként az erdélyi gazdasági élet fellendítésében aktív szerepet töltött be. Nyilvánvaló, hogy az adományozók ismerték az 1990. február 7-én elhunyt Teleki Béla egyéniségét, erdélyiségét, s tudták: a szórványmagyarság egyik legelesettebb falujának juttatott - utánfutóval és más eszközökkel felszerelt - traktorral bármilyen díszes szobornál is nagyobb és méltóbb emléket állítanak neki. Szerény emléktábla került az egykoron Bod Péter lépteit is visszhangzó magyarigeni református templom falára: "In memoriam / (1899-1999) / Gróf Széki Teleki Béla / (1899-1990) / születésének 100. esztendős évfordulójára. / A korszerű erdélyi mezőgazdaság úttörőjének szerető megemlékezéssel / Magyar Emberi Jogok Alapítványa / (New York)." - Gudor Botond, a falu református lelkésze évek óta azon munkálkodik, hogy az egyházi tulajdonban lévő épületeket rendbe hozza, nyáron magyar fiataloknak táborokat szervez, és magyar családokat próbál visszatelepíteni a Hegyaljára. A református templomból az ünneplők átvonultak a falu szélén álló kis, katolikus templomba, ahol Baróti László, a gyulafehérvári Mailáth Gusztáv Károly Katolikus Gimnázium igazgató-tanára celebrálta a szentmisét, majd kis ünnepségre került sor a templom kertjében található negyvennyolcas emlékoszlopnál. 1848. október 28-án 187 magyarigeni férfit végeztek ott ki Axente Sever csapatai, akiket napokkal később az emlékmű alatti tömegsírban temettek el. Az amerikai adományozók nevében a Floridában élő Székely Árpád, a Wass Albert Alapítvány titkára mondott beszédet, a katolikus mise után pedig felolvasták Hámos Lászlónak a magyarigeniekhez intézett üzenetét. Magyarigenben ma már csupán 11 református és 12 katolikus magyar él. /Tibori Szabó Zoltán. = Magyarigeni magyarok maradékai között Emlékezés a szórványban a száz éve született széki gróf Teleki Bélára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

Az utóbbi hetekben társadalmi szervezetek, tudományos és közművelődési egyesületek, intézmények ünnepi összejövetelek keretében emlékeznek az elmúlt tíz esztendő legfontosabb eseményeire. A Nagyenyedi Bethlen Könyvtár is ugyanezt cselekszi e napokban. Az 1989-es fordulat e sajátosan magyar intézmény keretében is gyökeres változásokat hozott, mert a diktatúra eltiltotta az érdeklődőt, legyen az tudós, akadémikus, tanár, illetve diák e becses kincsesbánya valós értékeitől. Az utóbbi évek során valóságos zarándoklás színhelye lett Nagyenyed, a kollégium és a könyvtár. Hazaiak és határon túliak, fiatalok és idősek, mondhatni, egymásnak adták a kilincset Nagyenyeden. A könyvtár Aranykönyvében gyűlnek a saját kezűleg bejegyzett benyomások. Jöttek a vajdahunyadi tanulók, a temesvári Bartók Béla Líceum diákjai, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas és az Unirea Líceum tanulói és tanárai, a Gyulafehérvári Római Katolikus Kisszeminárium diákjai és tanárai, a kolozsvári brassais diákok, a magyarországi könyvtárosok, levéltárosok, muzeológusok, a dévai diákok, a Hargita megyei pedagógusok, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatói, a szatmárnémeti diákok, a Zilahi Református Kollégium diákjai, a szatmárnémeti képzősök folytatják, a Szülőföldek Felfedező Szövetsége, a brassói Áprily Lajos Gimnázium diákjai, a Nagyszebeni Református Nőszövetség tagjai, a Székely Mikó Kollégium diákjai és nevelői, a szentegyházasfalui egyházi tanácsosok, a marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskola hallgatói, a Maros megyei magyar szakos tanárok, a Castellum Alapítvány képviselői, továbbá a hivatalos német, holland, francia és angol delegációk. A könyvtár író-olvasó találkozókat, könyv-, dokumentum- és képzőművészeti kiállításokat, irodalmi esteket is tartott. /Győrfi Dénes: Tíz év a hely szelleme szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

"Ápr. 15-én a kolozsvári Állami Magyar Opera termében zajlott le a magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója, melyet a Romániai Magyar Dalosszövetség szervezett. Arany fokozattal minősítették a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Szkóláját, a kolozsvári Református Kollégium vegyes karát, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum vegyes karát, a gyulafehérvári Gróf Mailáth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium fiú kórusát és a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző leánykarát. Ezüst fokozattal tüntették ki a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium vegyes karát, bronz fokozatot nyert a kolozsvári Apáczai Csere János Tanítóképző leány kara, a kolozsvári Unitárius Kollégium vegyes kara, a székelyudvarhelyi Református Kollégium "Collegium Musicum" vegyes kara, valamint a marosvásárhelyi Református Kollégium vegyes kara. /Kulcsár Gabriella: Magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Máj. 6-án zajlott le Gyulafehérváron a Gróf Mailáth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium által szervezett jubileumi kórustalálkozó. Az iskola igazgatója, Baróti László elmondta, hogy a hagyományos ökumenikus kórustalálkozóra idén a következő évfordulók esztendejében került sor: a kereszténység fennállásának 2000. éve, a magyar államiság és a Szent István királyunk által alapított erdélyi egyházmegye 1000 éve, II. János Pál pápa születésének 80. évfordulója, gróf Mailáth Gusztáv Károly püspök halálnak 60., Márton Áron püspök halálának 20. évfordulója, a kisszeminárium újraindulásának 10., dr. Jakubinyi György püspökké szentelésének 10. és a kisszeminárium fiúkórusa újjáalakulásának 5. évfordulója. A színhely ezúttal is az ősi székesegyház volt. Kilenc kórus mutatkozott be. Köztük volt a vendéglátó kórus Fodor László vezényletével, a négy éve alakult székelyudvarhelyi Jubilate kórus /vez. Székely István/, az 1997-ben alakult sepsiszentgyörgyi Laudate felnőtt kórus; a kolozsvári Unitárius Kollégium 1993-ban alakult vegyes kara /vez. Majó Julianna/, a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Iskolaközpont 1991-ben alakult vegyes kara /vez. Szabó Mária/, a dévai kollégiumban 1998-ban megalakult Magyarok Nagyasszonya gyermekkórus /vez. Kolozsi István/. Ezúttal sem verseny, hanem találkozó volt. /Schuller Mária: Énekelni szépen, a helyhez illően. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 28./"

Az erdélyi római katolikus líceumok igazgatói okt. 28-án második tanácskozásukat tartották Gyimesfelsőlokon, a Szent Erzsébet Gimnáziumban. A tanácskozáson nyolc egyházi középiskola képviseltette magát, valamint a gyulafehérvári Majláth Kisszeminárium és a P. Böjthe Csaba ferencrendi páter által létesített és fenntartott dévai szórvány általános iskola. (Hiányoztak a sepsiszentgyörgyi és a nagykárolyi gimnáziumok igazgatói.) A tanácskozás tárgya e tanintézetek közelgő akkreditálása feltételeinek az előkészítés, valamint a középiskolák jogállásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatos közös álláspont egyeztetése volt. A tanácskozást Horváth István főegyházmegyei tanfelügyelő vezette. /Katolikus iskolaigazgatók tanácskozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

"Felkerült a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapjára a teljes - történelmi - név- és címtár, mely a főegyházmegyéhez tartozó valamennyi plébánia adatait tartalmazza. Az Interneten megtalálható adatok közül nem hiányzik a plébániák címe és telefonszáma, a plébános és a káplán neve, de olvasható az egyházközség rövid története is, a megfelelő szakirodalmi hivatkozásokkal. A főegyházmegye 264 plébániája, temploma és rendháza közötti keresést egy betűrendes, illetve egy kerületek szerinti mutató, továbbá egy kereső is szolgálja. A jubileumi és millenniumi év alkalmából készült név- és címtár nemsokára nyomtatott változatban is megjelenik, a főegyházmegye belső használatára. Szintén az Érsekség nyitólapjáról érhető el a Főegyházmegyei Caritas honlapja, mely a rászorulókért működő segélyszervezet valamennyi fontosabb tevékenységét bemutatja, valamint a gyulafehérvári Gróf Mailáth G. Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium weboldalának megújult változata. A honlapot - címe: www.hhrf.org/gyrke - a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Sajtóirodája készítette, a rendszeres frissítésről szintén az iroda gondoskodik. /Újdonság a Gyulafehérvári Főegyházmegye honlapján. A Történelmi név- és címtár az Interneten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"Napvilágot látott a Szikra, a Gróf Mailáth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium /Gyulafehérvár/ diáklapjának legfrissebb, májusi száma. A Szikrát az iskola tanulói írják-szerkesztik-tördelik tanáraik segítségével. Baróti László iskolaigazgató ebben a számban a zene atyjának számító Arezzói Guidóról írt. Beszámoló található a diáklapban az iskola kórusának székesfehérvári látogatásáról. /(sch): Kisszeminaristák szócsöve. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 24./"

"Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye csíkszeredai segédpüspöke fél évtizede foglalta el akkor újonnan létesített hivatalát. Csíkszeredába költözésekor kollégájához, Ioan Salajanhoz is közelített, a görögkeleti püspök azonban a mai napig távolságtartó maradt, nem viszonozta a látogatást. A gyulafehérvári főegyházmegye félmillió hívőt tart nyilván, amiből 300 ezer lélek a Székelyföldön él. A katolikus hívek többsége Székelyföldön él, és Gyulafehérvár messze van innen. Ezért kellett, hogy az egyik püspök itt legyen a hívek körében. A főegyházmegyei zsinat egyik fő célja egy frissebb lelki megújulás meghirdetése és ennek előkészítése volt. A zsinati könyv hamarosan megjelenik. - Az 1989-es fordulat óta 36 kápolnát és templomot építettek, ehhez állami támogatást nagyon keveset kaptak. Az anyagiak előteremtése különösképpen a nyugati segélyszervezetekre hárult. Az utóbbi időben a nyugati támogatás érezhetően megcsappant. Sajnos az állam nem egyformán osztja el a pénzt a felekezeteinek. Két kategória létezik számára: az ortodox és a kisebbségi egyházak. Székelyföld a térségben kisebbségben levő ortodox egyház különleges támogatást kap, de ugyanígy a szórványban élő magyar katolikusok, reformátusok, evangélikusok és unitáriusok is megérdemelnék az ilyen támogatást. - A kultuszminisztérium egy 5,5 milliárdos támogatást juttatott a csíkszeredai ortodox püspökségnek. Ennek kapcsán kértek támogatást és kaptak ígéretet Razvan Theodorescu minisztertől a Csíkszeredában építendő katolikus templomhoz. A megígért hárommilliárd lejt még nem utalták át, most gondolkozhatnak azon: vajon nem ígéret marad-e csupán? - Tamás József püspök elmondta, hogy kormányrendelettel öt ingatlant kaptak vissza, amelyek közül csak egyetlenegyet lehetett birtokba venni. Ez a dévai ferences kolostor, amely a fordulat idején üres volt, így a ferences atyák beköltöztek, aztán az állam törvényesítette is a helyzetét. A többi kormányrendelettel visszakapott épület közé tartozik a csíksomlyói fertőző betegeket ápoló kórház. A kórházat nincs hová kiköltöztetni, így az épületet nem tudják egyelőre birtokba venni. A gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár épületét is visszaadták, azonban a Fehér megyei prefektus beperelte a kormányt, mondván, hogy nem lehet a visszaszolgáltatást megejteni. Másik gyulafehérvári ingatlan a volt katolikus gimnázium egyik bentlakásának épülete. Ebben egy kft. tevékenykedik, amely nem akarja átadni az épületet. Székelykeresztúron is van egy visszakapott ingatlan, ezt viszont a tanügy használja, ők sem oldották meg a problémát. A püspök kifejtette: sajnos az RMDSZ részéről született egy módosító indítvány az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban, amit úgy nyújtottak be, hogy erről az egyházi vezetőkkel előzetesen nem egyeztettek. Az egyházi elöljárók ezért úgy érezték, hogy nem az ő elvárásaik szerint fogalmazták azt, így július elején az erdélyi püspökök tartottak egy megbeszélést az RMDSZ csúcsvezetésével, ahol felelősségre vonták őket a javaslatot illetően. Magyarázatuk az volt, hogy ezt a javunkra akarták volna tenni, a püspököket viszont nem győzték meg erről. /Kristály Lehel: Csendben munkálkodó ember vagyok. Beszélgetés Tamás József csíkszeredai segédpüspökkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./"

A gyulafehérvári gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium Erdély egyik legrégibb intézménye, a középkori káptalanok idején létesült és működött a gyulafehérvári szentistváni székesegyház közelében. A régmúlt időktől kezdve itt képezték Erdély papjait és világi értelmiségét. 1953-tól 1990-ig Gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskolaként működött mint a négy erdélyi magyar római katolikus egyházmegye fiúgimnáziuma és kisszemináriuma. Abban az időben ez volt az egyetlen erdélyi magyar katolikus gimnázium. Az 1990-es változások során az állami oktatási hálózat sajátos, líceumi szemináriumi profillal bekebelezte, és a Líceumi Szeminárium nevet adta neki. Az iskolát elsősorban azért működteti a gyulafehérvári érsekség, hogy ide jöjjenek azok a fiúk, akik Isten hívó hangját érzik lelkükben, de jöhetnek olyanok is, akik mélyebben meg akarnak ismerkedni a kereszténységgel. Az iskola szakképzett tanári kara képes a harmadik évezred diákjait érettségi vizsgára bocsátani. Az iskola új épülete tantermekkel, 20 számítógéppel ellátott informatikateremmel, kápolnával, nyelvi laborral, könyvtárral, sportteremmel, zeneteremmel és erőteremmel rendelkezik. Az iskola kórusa kórusversenyeken többször felhívta magára a szakemberek figyelmét, még a strasbourgi Európai Parlamentben is koncertezett. A kisszemináriumban a Dsida Jenő Önképzőkör működik, az iskolai diáklap a Szikra. Van cserkészet is. Testvériskolai kapcsolatot ápolnak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiummal és a székesfehérvári Ciszterci Gimnáziummal. /A gyulafehérvári gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 24./

Létrejött a Gróf Majláth Gusztáv Károly Alapítvány, a gyulafehérvári kisszeminárium tanárainak kezdeményezésére. Az alapítvány célja a gyulafehérvári kisszeminárium működésének és fejlesztésének biztosítása. Az alapítvány célja: az iskolában tanuló ifjúság, a korszerű képzés segítése, a tehetséges diákok speciális képzésének támogatása. /Létrejött a Gróf Majláth Gusztáv Károly Alapítvány. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 31./

A Magyar Középiskolások Kórustalálkozója már hagyományt teremtett: kétévenként rendezi Kolozsváron a Romániai Magyar Dalosszövetség és az EMKE, a házigazda szintén hagyományosan a Kolozsvári Református Kollégium és az igazgató-karnagy, Székely Árpád. Idén máj. 4-én harmadízben rendezték meg a találkozót. Két évvel ezelőtt 13 együttes lépett fel, most csupán hat kórus szerepelt. A kolozsvári iskolák kórusain kívül a Benedek Elek Tanítóképző /Székelyudvarhely/ Camerata leánykara és a Gyulafehérvári Római Katolikus Líceum fiúkara volt jelen. /Benkő Judit: Gazdag-e az éneklő iskolás? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Ballagtak a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum /Gyulafehérvár/ diákjai. Az iskola fő feladatának a katolikus papképzés előmozdítását tekinti, de közben az emberré válás feladatait is teljesíti. Az iskola igazgatója, Baróti László Sándor mondott ünnepi beszédet. A 4 osztálynyi, mintegy 104 tanulót felölelő iskola 22 diákja ballagott. /Bakó Botond: Ballagás és évzáró az "emelkedő iskolában". = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

"Gyulafehérváron kisszemináriumban, a Majláth Gusztáv Károly püspökről elnevezett líceumban idén 105 fiú kezdte az idei tanévet: 29-en a IX., 26-on a X., 26-on a XI., 24-en a XII. osztályban. A székesegyházban érseki szentmisével kezdődött szeptember 15-én a tanév. Nagyrészt a tavalyi tanári gárda folytatja a munkát, egy új nevelő érkezett az intézetbe, a spirituális, azaz lelki irányító, Ferencz István, aki korábban Marosvásárhelyen volt plébános. /Bodó Márta: Tanévnyitó a kisszemináriumban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 29./"

"Gyulafehérváron a katolikus kisszeminárium 102 növendéke kápolnába n tartotta a március idusát idéző ünnepségét. Király László, a magyar nyelv és irodalom tanára mondott beszédet. /(sch): Emlékezés megszentelt falak között. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 23./"

"Megjelent a Gyulafehérvári Gróf Mailáth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium Évkönyve - Gyulafehérvár, az erdélyi püspök székhelye. Szerkesztette Baróti László-Sándor, az intézmény igazgatója, készült az Apáczai Közalapítvány támogatásával. Az évkönyvben dr. Kovács András Gyulafehérvárról, az erdélyi püspök középkori székhelyéről, valamint a gyulafehérvári Szent Mihály Székesegyház történetéről értekezett, Balla Imre a Szent István király alapította erdélyi püspökség történetét, Geréd Vilmos a székesegyház orgonáinak, Horváth László a helybeli teológiai intézet, Sípos Ibolya és Vass Csongor a Batthyaneum könyvtár történetét tárta az olvasó elé. Baróti László-Sándor Szent Istvánról, az egyház- és államalapításról, Márton Áronról, az apostolról, iskolapolitikájáról és nevelési törekvéseiről, a Római Katolikus Kántoriskola történetéről (1953-1990), a szeminárium közelmúltjáról (1990-2000) írott tanulmányai gazdagítják az évkönyvet. Csala Rita a Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltárba adott betekintést, Gudor Botond Bod Péter életét és munkásságát méltatta, Dimén Levente a Torockói-hegység geológiai rezervátumát ismertette. Az iskolában jelenleg működik fúvószenekar, kamarazene együttes, van Dsida Jenő Önképzőkör, melynek keretében a Szikra című iskolai lapot szerkesztik. Testvériskolai kapcsolatot ápolnak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiummal és a székesfehérvári ciszterci gimnáziummal. /Győrfi Dénes: Becses kiadvány a Bethlen-könyvtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"

"Szept. 20-án Aranyosegerbegy református templomában és Művelődési Házban tartották a II. Aranyosmenti Nemzetközi Kórustalálkozót. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének vezénylete alatt a templomban a gyülekezet egy közös énekkelés a himnusz eléneklésével végezte be az ünnepi istentiszteletet. Fellépett többek között az aranyosgyéresi Pacsirta Gyermekkórus, az Aranyosgyéresi Református Vegyeskar, a Tordaszentmihályi Vegyeskar, a gyulafehérvári gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium Fiúkórusa és a Tordai Magyar Dalkör. /Ladányi Emese Kinga: A dal szeretni megtanít... Véget ért a II. Aranyosmenti Nemzetközi Kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"

"Erdélyi énekkari találkozót szervezett a Romániai Magyar Dalosszövetség és az EMKE nov. 22-én Kolozsváron, a Magyar Operában. A Dana dana címet viselő kórus-délutánon öt énekkar lépett dobogóra. 150 évvel ezelőtt született az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alapítója, Sándor József. Az ő szellemére, a "cselekvő magyar" egyik prototípusára emlékezett bevezető szavaival Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke. Az öt énekkar közül a csíkszeredai, Gergely-Simon Ibolya vezette Harmónia Kamarakórus produkálta a legemlékezetesebb műsort. A további énekkarok: Tordaszentlászló énekkara, a kolozsvári Református Kollégium Vegyeskara, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Szeminárium Fiúénekkara és az aranyosgyéresi Református Vegyeskar. /Jakabffy Tamás: Dana dana. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./"

"Szórványközpontot épít Gyulafehérváron a református gyülekezet amerikai és holland támogatással, a magyarságtudat ápolása és erősítése céljából. A 2001 óta készülő, mára már tető alatt álló létesítményben kap helyet egyebek mellett a Bod Péter Alapítvány. Az otthonban helyet kapó könyvtárat, tanácstermet és szállást ökumenikus célokra is felhasználják majd.Az elmúlt évben a Vas megyeiekkel közösen helyreállították az Ompolygyepű határában álló 1848-49-es emlékművet, az Almás völgyében találhatót pedig leköltöztették a zalatnai református templom elé. A fehérvári magyarok mindezzel annak a Lukács Béla néhai magyar pénzügyminiszternek is emléket állítottak, akinek az 1849 tavaszi vérengzés során öt testvérét és szüleit gyilkolták le a felbőszült románok, és akit egyévesen almásvölgyi román dajkája mentett meg, mondván: "Az én gyermekem, ne bántsák!" Hálából a gyűlölet helyett nyitást és közeledést hirdető, miniszterré lett Lukács Béla megépíttette a Gyulafehérvár-Zalatna kisvasutat, valamint az egykori román dajkájának szülőotthona felé vezető almásvölgyi utat. Az összefogás másik példája a református templom felújítása. A New York-i magyar egyesület támogatásával sikerült teljesen felújítani az 1970-es és 1975-ös árvíz után kétszer is károsult templomot, amelynek karzatán valószínűleg 1765-ben festett virágmintás kazettákat találtak. Gyulafehérváron egyre gyakoribb a különböző felekezetű magyarok együttműködése. Amikor tavaly a gróf Mailáth Gusztáv Károly Kisszeminárium fennállásának 250. évét ünnepelték a római katolikusok, a református gyülekezet segített elszállásolni a vendégek egy részét, egy éve pedig a város különböző felekezetű magyarjai egymás templomában vettek részt imahetes ökumenikus istentiszteleteken, szentmiséken. Gyulafehérvár 70-80 ezer lakosából közel 1500 magyar, ebből majdnem 700 római katolikus, és valamivel több mint 400 református. Pár százan már nem tartoznak egyik felekezethez sem. /Benkő Levente: Aki diófát ültet, unokát vár. Szórványközpont épül Gyulafehérváron. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"

A Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárum /Gyulafehérvár/ Erdély egyik legrégibb intézménye, itt képezték Erdély papjait és világi értelmiségét. Gróf Majláth Gusztáv Károly Főgimnázium nevet viselte az államosításig. 1953-tól 1990-ig Gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskolaként működött, mint a négy erdélyi magyar római katolikus egyházmegye fiúgimnáziuma és kisszemináriuma. Abban az időben ez volt az egyetlen erdélyi magyar katolikus gimnázium. Az 1990-es változások során az Oktatási Minisztérium az állami oktatási hálózatba sorolta be, és a Líceumi Szeminárium nevet adta neki. Az iskola teológiai profilja felkészíti a diákokat, hogy teológiai vagy bármely filológiai, történelmi vagy más humán szakon folytathassák tanulmányaikat. Az iskola húsz számítógéppel ellátott informatikateremmel, nyelvi laborral, könyvtárral is rendelkezik, kiváló kórusuk és fúvós zenekaruk van, működik még a Dsida Jenő Önképző Kör is, diáklapjuk pedig a Szikra. /Baróti László igazgató: Nevelni krisztusi szellemben. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

Baróti László Sándor nyolc éve igazgatója a gyulafehérvári Gr. Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szemináriumnak, amelynek elődje Erdély legrégibb iskolája volt. Már a XII. században működött egy káptalani iskola, amelyet 1578-ban a jezsuiták újraalapítottak. Így lett belőle jezsuita gimnázium, majd királyi, illetve státus-gimnáziumként működött 1948-ig, amikor feloszlatták, majd román tannyelvű iskolává alakították. Dr. Faragó Ferenc tudós főpap kijárta a román szerveknél, hogy magyar nyelven teológia profilú iskola működhessen. Megtűrt, de el nem ismert kántoriskolaként a püspöki palota egyik szárnyában működött a rendszerváltásig, amikor az itt szerzett érettségi diplomákat visszamenőleg is elismerték. 1993-ban amerikai támogatással elkezdték a jelenlegi iskola építését, amelyet 1995-ben szentelt fel dr. Jakubinyi György érsek. Az iskolának jelenleg 105 diákja van négy osztályban, többségük a Székelyföldről érkezik. Gyulafehérváron feltámadóban van a magyar kulturális élet. /Balta János: Erdély legrégebbi magyar iskolája. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

Nagy népszerűségnek örvend az erdélyi fiatalok körében Gyulafehérváron, Erdély legrégebbi tanintézetében a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium, ahova csak fiúk és csak római katolikusok jelentkezhetnek. Baróti László-Sándor pap-igazgató tájékoztatott, az iskola bentlakással működik. A nap reggel hatkor kezdődik, félórás áhítattal. Azt követi a reggeli, majd félórás „szilencium”, vagyis az aznapi tananyag ismétlése. A tanítás nyolctól kettőig tart. Délután kettő és négy óra között ki lehet menni a városba. Négykor kezdődik a szilencium, a tanulás egészen estig. A nap vacsorával és esti áhítattal ér véget. Az iskola tanulóinak 85 százaléka Kovászna, Hargita és Maros megyéből érkezik, de jönnek még Bákó megyéből is. Jelenleg 105 diák tanul az amerikai katolikus egyház segítségével épített iskola falai között. A régi gimnázium épületét ugyanis nem sikerült visszaszerezni az államtól. Elsősorban azok jelentkezésére számítanak, akik papok vagy kántorok szeretnének lenni. /Antal Erika: Csak fiúk, csak katolikusok, csak bentlakók. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Hazádnak rendületlenül légy híve, óh, magyar volt a mottója az aradi vértanúkról való megemlékezésnek a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szemináriumban. Történelmi visszatekintések, versek, esszék, énekek, forradalmi dalok tették ünnepélyessé az okt. 6-án történt emlékezést. /Mihálcz Márta: Hazádnak rendületlenül. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület oktatási főtanácsosa, Tolnay István is úgy látja: a felekezeti oktatást és annak állami finanszírozását nem a felekezeti törvényben, hanem külön jogszabályban, illetőleg az oktatási törvény külön fejezetében kell rögzíteni. Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága tagjának szerint az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak által közösen kidolgozott oktatási törvénytervezet 26 cikkelyéből az oktatási tárca 20-at már elfogadott, és saját törvénytervezetébe foglalt. Iskola (oszt. száma/ összlétszám): Segítő Mária Róm. Kat. Teológiai Gimnázium, Csíkszereda 13/356; Árpádházi Szt. Erzsébet Róm. Kat. Teol. Gimn., Gyimesfelsőlok 15/370; Gróf Majláth Gusztáv Kollégium, Gyulafehérvár 4/100; Nagy Mózes Gimnázium, Kézdivásárhely 1/16; Hám János Róm. Kat. Gimnázium, Szatmárnémeti 12/339; Szt. László Róm. Katolikus Gimnázium, Nagyvárad 8/254; Bolyai Farkas Gimnázium, Marosvásárhely 1/19; Római Katolikus Teológiai Gimnázium, Kolozsvár 5/130; Gerhardinum Róm. Kat. Líceum, Temesvár, román tannyelvű 4/112; Gerhardinum Róm. Kat. Gimn., Temesvár, magyar tannyelvű 4/53; Lóránffy Zsuzsanna Református Gimnázium, Nagyvárad 13/345. Óvodák a Királyhágómelléki Ref. Egyházkerületben 9/192; Református Gimnázium, Szatmárnémeti 19/497; Wesselényi Miklós Kollégium, Zilah 12/319; Református Kollégium Kézdivásárhely 8/211; Református Kollégium, Kolozsvár 10/268; Református Kollégium, Marosvásárhely 8/234; Református Kollégium, Nagyenyed 3/64; Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy 8/217; Baczkamadarasi Kis Gergely Ref. Koll., Székelyudvarhely 8/225; Unitárius Gimnázium, Székelykeresztúr 6/136; János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár 8/200 /Benkő Levente: Konszenzus a felekezeti oktatás ügyében? = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Dec. 4-én tartotta Mikulás-váró hangversenyét a Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében. A hangversenyt Guttmann Mihály, a dalosszövetség tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Kilenc énekkar lépett fel: a Báthory István Líceum gyermek- és vegyeskara, a magyarlónai református gyermekkar, a zilahi Református Kollégium énekkara, a székelyudvarhelyi Tompa László és a farkaslaki Tamási Áron iskolák összevont énekkara, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium leánykara, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum vegyeskara, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceum Szeminárium fiúkórusa, a kolozsvári Református Kollégium énekkara és a kolozsvári Zenelíceum kórusa. /Hintós Diana: Mikulást várni jó – énekelni még jobb. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Gyulafehérváron a Gróf Majláth Károly Római Katolikus Líceum Dsida Jenő Irodalmi Köre szavalóversenyt rendezett. /Mihálcz Márta: Szavalóverseny Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

Erdélyben az első cserkészcsapat 1911-ben alakult meg Székelyudvarhelyen, a Református Kollégiumban. A világháború szétzilálta a kezdeményezéseket. A csapatok újjászervezésére csak 1922–23-ban került sor, a főhatalom megváltozása után. Az 1922–23-as tanévben a gyulafehérvári gróf Majláth Gusztáv Római Katolikus Főgimnáziumban indult újra az erdélyi magyar cserkészet. 1929 a teljes megújulás éve, megtartják a háború utáni első országos kongresszust, sor kerül Bukarestben a második országos nagytáborra. 1940–44 között az észak-erdélyi cserkészet a Magyar Cserkészszövetség keretei között tevékenykedett, de erdélyi sajátosságait megőrizte. A második világháború befejezése után a megszilárduló egyeduralmi rendszer mindenütt leszámolt a cserkészettel. Cserkészvezetők tízei és százai járták meg a börtönöket, munkatáborokat, kényszermunkatelepeket. 1990 februárjában két nap eltéréssel Székelyudvarhelyen, majd Kolozsváron alakult magyar cserkészcsapat, létrejönnek a mai Budvár, illetve Apáczai Csere János cserkészcsapatok próbaőrsei. Csíkszeredában országos szervezet létrehozását határozta el a lelkes csoport. Gyergyószárhegyen 1990. május 15–24. között tartották a Romániai Magyar Cserkészszövetség alapító közgyűlését, megfogalmazták a működési szabályzatot, megválasztották a RMCSSZ első országos elnökségét, majd megtartották első vezetőképzőjüket. 1992-ben Kommandón, később Sepsibesenyőn szervezte meg a szövetség saját vezetőképző táborait. 1995 tavaszán Gyergyószárhegyen több mint ezer cserkész vett részt a jubileumi ünnepségen, az RMCSSZ megalakulásának 5 éves évfordulóján. Ebből az alkalomból kerül sor a szárhegyi parkban egy kopjafa felállítására. Ekkor a szövetség 4000 cserkészből, öregcserkészből, roverből, kiscserkészből és csaknem 200 felnőtt vezetőből és segédvezetőből állt. Egymás után alakultak meg a csapatok Erdély különböző részeiben. Több cserkész-rendezvényből hagyományt teremtettek, ilyenek például a szamosújvári rovásírásverseny, illetve a nagybányai regős napok. 2002 februárjától a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagszervezetét alkotják a cserkészek. A 2004-es év folyamán alapító tagjai lettek a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének. /Salló Emőke cserkészvezető, az RMCSSZ külügyi bizottságának médiareferense: 15 év az ifjúság nevelésében. A Romániai Magyar Cserkészszövetség rövid története. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./