"Júl. 28-án, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem utolsó napján Németh Zsolt képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke megállapította: az Amerikai Egyesült Államoknak sikerült hatékonyan megosztani az európai szövetséget. Schöpflin György, az University of London professzora előadásában arról beszélt, hogy az EU-hoz most csatlakozó országok "rosszkedvű tagállamok lesznek", mivel gazdasági problémáik nem fognak egyik napról a másikra megoldódni, ellenben számos feltételnek lesznek kénytelenek megfelelni. Egyértelművé vált, az USA teljesen magának akarja a világhatalmi szerepet. Michael Gahler, az Európai Néppárt tagja, a CDU képviselője, aki az Európai Néppártban a magyar ügyek referense leszögezte: inkább az európai államok maguk osztották meg az addigi egységet, Amerika szerepe ebben másodlagos. Michael Mates, az USA romániai konzulja a kommunista rezsim által eltulajdonított egyházi ingatlanok kérdésében élesen bírálta a román államot. Meglátása szerint a Román Ortodox Egyház visszaél azzal, hogy az ország lakosainak 86,7 százaléka tartozik ehhez a felekezethez: 2001-ben 1,67 millió dollár értékű állami támogatást, a sorban következő római katolikus egyház pedig csak az ortodox egyháznak juttatott összeg 3 százalékát kapta. Mates rámutatott, a görög katolikus egyház által visszaigényelt 2600 államosított és az ortodox egyháznak adományozott ingatlanból összesen 150-et vehetett újra birtokba, a magyar történelmi egyházak által benyújtott 1791 tételes igénylistájából csak 113 esetében született megoldás. Orbán Anita külügyi szakértő szerint amerikai támaszpontok létesítésére Románia a legesélyesebb a térségben, földrajzi elhelyezésénél fogva. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező csoportjának ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő az autonómia problematikáját kapcsolta a világpolitikai dimenziókat elemző előadások megállapításaihoz. Az RMDSZ a román külpolitika után kötötte az erdélyi magyarság szekerét, állapította meg. (Tusványos Press) /Látott már valaki demokratikus birodalmat? "Nagyhatalmi érdekek és Közép-Európa jövője". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"Marosvásárhelyen a júl. 31-i tanácsülésen döntenek a Calarasilor utca Kossuth Lajosra való visszakereszteléséről. A névadó bizottság még az elmúlt esztendőben döntött a névcseréről, azonban a prefektúra véleményező testülete kedvezőtlenül bírálta el a kezdeményezést. Spielmann Mihály, a bizottság tagja a Krónikának elmondta, hogy az öttagú testület három román nemzetiségű tagja lényegében minden kezdeményezést leszavazhat. Ovidiu Natea prefektus kijelentette: nincs meggyőződve afelől, hogy a testület véleményét nem kell tiszteletbe tartani. Dorin Florea polgármester nem ért egyet a névváltoztatással. "Nem szeretném, ha a Kossuth utca miatt etnikai feszültségek keletkeznének a városban" - érvelt a polgármester. Az általa említett politikai egyeztetés már megvolt az elmúlt héten. Benedek István frakcióvezető elmondta, akkor Florea elismerte, hogy a jó együttélés érdekében a magyarok érzékenységére is oda kell figyelni. Benedek közölte: "A múlt tanácsülésen mi megtettük az első engedményt a román kollegákkal szemben, amikor megszavaztuk az Avram Iancu-emlékház létesítését. Most meg készen állunk támogatni a görög katolikus egyház telekigénylési kérését". A volt Kossuth utca ügyéről szólva, Florea az Antonescu sétánnyal felmerült problémákkal próbált párhuzamot vonni. Mint ismeretes, a magyar tanácsosok által keresztülvitt névcserét a törvényszék érvénytelenítette, így megmaradt az Antonescu sétány. Az önkormányzati döntést akkor a Háborús Veteránok Egyesülete támadta meg, egy Szatmári Ibolya nevű bírónő pedig a közismerten magyarellenes szervezetnek adott igazat egy hónappal ezelőtt. Benedek szerint az önkormányzat Gabriela Puni városházi jogtanácsos etikátlansága miatt veszített ebben az ügyben. Benedek a törvényszék ítéletét Izrael bukaresti nagykövetségére és több nemzetközi szervezethez is eljuttatta. /Szucher Ervin: Antonescu utca...Visszakapja nevét a Kossuth utca? = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"

"Szept. 8-án Kolozsváron, a Györgyfalvi negyedben felszentelték a felépült impozáns apácakolostort és kápolnát. A szertartást Lucian Muresan, a romániai görög katolikus egyház érsek-metropolitája együtt végezte Florentin Crihalmeanu kolozsvár-szamosújvári és Virgil Bercea nagyváradi megyéspüspökkel, valamint George Gutiu nyugalmazott érsekkel. A római katolikus egyházat dr. Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus és Fodor György, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának általános titkára képviselte. Jelen volt Laurentiu D. Tanase vallásügyi államtitkár, a Kolozs megyei tanács és prefektúra küldöttei, számos kül- és belföldi, egyházi és világi meghívott és adományozó. /Görög katolikus apácakolostort szenteltek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"Szept. 23-án ülésezett az ortodox-görög katolikus vegyes bizottság, ezúttal a nagybányai görög katolikus püspökségen. Megállapították, hogy néhány esetben megoldották a görög katolikus egyház vagyonvisszaigénylési kérését, de maradtak megoldatlan, feszültségterhes esetek, és bírósági perek vannak folyamatban. Az ortodox fél a perek felfüggesztését igényli, s a konfliktusok megoldása egyetlen módjának új templomok építését látja. A görög katolikus fél a püspöki és esperesi katedrálisok visszaszolgáltatását igényli, és azt, hogy ahol két (egy ortodox és egy görög katolikus) templom van, az utóbbit adják vissza jogos tulajdonosainak. Felpanaszolták, hogy egyes helyeken hatósági segédlettel igyekeznek akadályozni a görög katolikus közösség pasztorálását. Az ortodox fél kitart azon álláspontja mellett, hogy bármilyen visszaszolgáltatás csakis a hívek beleegyezésével történhet. /Nyolcadszor ülésezett az ortodox-görög katolikus vegyes bizottság. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 19./"

"A Szent Szilveszter Pápa Lovagrend tagjává avatták Doina Corneát, aki a kitüntetést nov. 9-én vette át Kolozsváron. Laikusoknak ez a legmagasabb elismerés II. János Pál pápa részéről. A Szentszék Corneát a Ceausescu-rezsim elleni küzdelmének, illetve a görög katolikus egyház érdekeinek védelmezéséért tett erőfeszítései elismeréseként jutalmazta. Doina Corneán kívül négy kolozsvári személyt tüntettek ki ugyanezzel a címmel: Magda Pandrea, dr. Eugen Lupu, Viorica Lascu és Viorelia Lupu azért részesült ebben a megtiszteltetésben, mert a kommunizmus idején görög katolikus vallásuk miatt üldözték és bebörtönözték őket. /Kitüntetés Doina Corneának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./"

"Nov. 9-én búcsúünnepséget tartottak Nagypeleskén a magyar görög katolikus egyház hívei. A szentliturgia után több százan vettek részt a körmeneten. /E. Gy.: Több százan vettek részt a nagypeleskei templombúcsún. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./"

Az ortodox döntés néhány további kérdést is felvet. Azt például, hogy miként befolyásolja e határozat az ortodox egyház államegyházi törekvéseit. Az 1989 utáni ingatlan-visszaszolgáltatási törvényeket a hatalom úgy szerkesztette meg, hogy azok ne juttassák vissza a görög katolikus egyháztól elvett, az ortodox egyháznak átjátszott vagyont, a tábori lelkészi szolgálatot pedig csak az ortodox vallásúak számára szervezte meg. /Gazda Árpád: Az egyházpolitika iránya. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fennállásának kétszázadik évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat egyik fővédnökeként látogatott márc. 21-én Szatmárnémetibe Ion Iliescu államelnök. Az elnököt és kíséretét a repülőtéren egyházi és politikai vezetők fogadták, köztük Schönberger Jenő megyés püspök, Szabó István, a Megyei Tanács elnöke, Gheorghe Ciocan prefektus, Riedl Rudolf alprefektus, Viorel Solschi polgármester és Ilyés Gyula alpolgármester. Ion Iliescu a székesegyházban vett részt az ünnepi szentmisén, amelyet Ioan Robu bukaresti érsek celebrált. A latin, román, magyar és német nyelven tartott misén Schönberger Jenő megyés püspök szentbeszédében a tékozló fiú esetéről beszélt, akit atyja nem büntetett meg vétkei miatt, hanem megünnepelte hazatérését. Ünnepi beszédében Ion Iliescu kifejtette, a római katolikus egyház jelenléte a görög katolikus egyházé mellett kapu Nyugat felé. Az államfő elismeréssel szólt az egyház szociális tevékenységéről, mely a Caritas közreműködésével és a román állam anyagi támogatásával is, Szatmár megyében jelentős eredményeket ért el. Kiemelte, hogy a bajba jutottak nemzetiségüktől és vallásuktól függetlenül számíthatnak az egyház segítségére. /Túrós Lóránd: 200 éves a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./

A Nemzeti Liberális Párt támogatja, hogy az egyházi törvényben nemzeti egyházzá nyilvánítsák a Román Ortodox Egyházat. Varujan Vosganian szerint “a Román Ortodox Egyház a románok nemzeti egyháza”. Ugyanakkor elítélte, hogy a liberálisok “nem csatlakoznak azokhoz, akik kisebbíteni akarják a görög katolikus egyház érdemeit, amely szintén a nemzet egyháza”. /Nemzeti egyház? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

Dr. Ioan Selejan, bihari származású ortodox pap 1994 őszén érkezett Csíkszeredába, hogy átvegye a frissiben alapított Hargita–Kovászna egyházkerület püspöki tisztségét. Alig telt el egy év, és a Vocea Romaniei 1995. szept. 14-i számában már így panaszkodott: „Alig emeljük fel a telefonkagylót, máris bekapcsolják a lehallgatót. Mikor a beszédünk nem tetszik, zavarni kezdik." Romániában a telefonközpontokat fegyveres karhatalom őrzi, felmerül a kérdés, vajon kik figyelik az ortodox püspököt? Államellenes aknamunkájának gyanúja fel sem merülhet, hiszen 1997 októberében ő kalauzolta a székelyföldi, úgymond, románellenes megnyilvánulásokat felülvizsgáló, 30 tagú parlamenti rohamosztagot, benne George Pruteanu szenátorral. Ilie Neacsu, a Nagy-Románia Párt képviselője később a Románia Mare hetilap hasábjain cikksorozatban közölt diadalittas beszámolót leleplezéseikről: magyarországi kiadványokat találtak iskolai könyvtárakban, a gyermekek szünetekben magyarul beszélnek egymás között, az iskolákban és az utcákon magyar feliratok láthatók stb. A szerző elismerően méltatta Ion Selejan püspököt, aki segített a hasonló szörnyűségek felleltározásában. 1997. nov. 19-én az Adevarul így ujjongott Hargita és Kovászna, a románizmus romjain című cikkében: „Őszentsége, Ioan Selejan visszahozta a reményt a két megye százezer hívőjének lelkébe. Fiatal papokat hozott, akik buzgón szolgálják gyülekezetüket. Egyházkerületében három év alatt 40 új templomot építtetett vagy renováltatott, jelenleg is 56 helyen épül templom, kolostor, parókia." Selejan püspök magyar újságíróknak csak elvétve nyilatkozik, kivétel volt, amikor az Erdélyi Napló 2003. máj. 7-i számában Oláh-Gál Elvirának adott terjedelmes interjút. Bevezetőül ezt mondja: „Én békével a lelkemben jöttem, azt is mondhatnám, olajággal a kezemben." „Missziót vállaltunk ezen a vidéken." Hogy milyen missziót? Legutóbb, ápr. 5-én a Duna Televízió számolt be egy folyamatban lévő akcióról. A 700 lakosú Csíklázárfalvára márc. 17-én rendőrségi kísérettel, négy pópa társaságában Selejan püspök érkezett, hogy elfoglalja a római katolikus templom mellett álló kis kápolnát. Ha a lakosság nem lép közbe, kitűzte volna az ortodox olajágat az ódon műemlék oromzatára. A rendőrség hamar elvonult a színről, mert rájött, hogy az őszentsége hamissággal vétkezett. A kápolnát 300 évvel ezelőtt a község magyar görög katolikus gyülekezete építtette. A kis közösség idővel átállt a római katolikus hitre, így törvény szerint kápolnája is a plébánia tulajdonába került. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta a görög katolikus egyházat, és minden vagyonát az ortodoxoknak ajándékozta. Híveit és kétezer papját megkísérelte beolvasztani, de ez a törekvése sohasem sikerült. A görög katolikus egyház 1989 után újra színre lépett, ingatlanjait az évek során visszakapta, kivéve azokat a templomait, amelyekről az ortodox klérus akkor sem mond le, ha nem használja: a Brassó megyei Sárkány gyülekezete törvényileg kapta vissza ősi templomát, de a helybeli ortodox pópa befalaztatta az ajtaját. Sike Lajos újságíró emlékeztetett az S.A. Prundus–C. Plaianu szerzőpár Scurt istoric al Bisericii Unite cu Roma (A görög katolikus egyház rövid története) című, 1994-ben Kolozsvárott megjelent könyvére, amely megrázó képet festett a görög katolikusok, az unitusok 1948 utáni drámájáról, tizenkét püspökük mártíriumáról, a beolvadást megtagadó 500 lelkipásztoruk szenvedéseiről. Mindez nem akadályozza Selejan püspököt, hogy gátlástalan honfoglalását ma is folytassa, erről Hajdú Gábor csíkszeredai jogász, az RMDSZ volt Hargita megyei szenátora mandátuma idején, 2000-ig, rendszeresen tájékoztatta a közvéleményt és interpellált is, de hiába. Tudni kell azt is, hogy 1928–32. között a Csíki Magánjavaktól mindent törvényes alap nélkül elkobzott területén épült fel a csíkszeredai görögkeleti gyülekezet temploma (jelenleg a püspökség minikatedrálisa). Selejan püspök beiktatása után egyházkerülete számára megvásárolta a csíkszeredai UGIRA ingatlant, amelynek keretében ruhagyár is üzemel. Azóta elmaradhatatlan ügyfél az árveréseken, legutóbb 2003. novemberében csekély 3,4 milliárd lejt fizetett ki a csíkszeredei Romarta üzletsor földszinti épületszakaszáért. A püspök a szünet nélkül terjeszkedő ingatlanbirodalmat bérbe adja kereskedelmi társaságoknak. /Barabás István: A béke ortodox olajága Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Amerikai képviselők a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását sürgetik a washingtoni képviselőházban – tájékoztatott a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberi Jogok Alapítvány). A restitúciót szorgalmazó javaslatot Tom Tancredo coloradói republikánus képviselő terjesztette be, a társkezdeményezők Christopher Smith New Jersey-i republikánus, valamint Marcy Kaptur és Timothy Ryan ohiói demokrata képviselők. A határozati javaslat felszólítja Romániát azoknak az ingatlanoknak a méltányos és gyors ütemű visszaszolgáltatására, amelyeket a kommunizmus idején koboztak el a történelmi magyar egyházaktól, a görög katolikus egyháztól, a zsidó közösségtől és más vallási közösségektől. A volt kommunista országok közül Románia sereghajtó a jogtalanul elvett tulajdonok visszaadásának végrehajtásában, eddig az érintett egyházak jogos tulajdonuk mintegy öt százalékát vehették csak birtokukba. A „román kormány a jelek szerint vonakodó” a kérdés megnyugtató rendezésében, olvasható a határozatban. A dokumentum felszólította Romániát az aláírt nemzetközi szerződések, valamint az egyházak alkotmányos jogainak tiszteletben tartására. /Washingtonban sürgetik a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Egy év múlva megkapta a számítástechnikai felszerelést Nagyvárad öt felekezeti iskolája, melyek a római katolikus, a református, a görög katolikus, a baptista és a pünkösdista egyház égisze alatt működnek. Tavaly a Phare által finanszírozott országos program keretében a felekezeti iskolák kivételével mindegyik váradi gimnázium részesült ebben. Most a minisztérium orvosolta ezt a hátrányos megkülönböztetést. /Pengő Zoltán: Számítógépek egyháziaknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Nincs a világon – beleértve Magyarországot is – még egy rendezvény, amely olyan nagy számú magyart gyűjt egybe, mint pünkösdkor a csíksomlyói búcsú. A kommunizmus idején sok támadás érte a katolikus egyházat. A Román Munkáspárt Központi Bizottságának titkársága 1949. május 16-án azért ült össze, hogy megvitassa A katolikus agitáció problémái című vitaindítót. Az előzmények: Románia 1948. július 17-én felmondta a Vatikánnal 1927-ben kötött konkordátumot, ettől kezdve kénye-kedve szerint üldözte a római és a görög katolikus egyházat. 1949. augusztus 3-án a tanügyi reform felszámolta a felekezeti oktatást, egyben valamennyi iskoláját államosította. 1949. augusztus 4-én megjelent az egyházak tevékenységét szabályozó 177-es számú dekrétum. Ez legsúlyosabban a katolikusokat érintette, amennyiben tollvonással megszüntette a nagyváradi, szatmári, temesvári és iasi-i püspökségeket, minden felekezetnek megtiltotta, hogy külföldi egyházfőnek rendelje alá magát. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a romániai két katolikus egyháznak meg kellett volna szakítania kapcsolatát a Szentszékkel. Ezt Márton Áron, majd példája nyomán a többi püspök egyhangúlag megtagadta, és ezzel kezdetét vette közismert kálváriájuk: koncepciós perek, börtönévek, zsarolások, a katolikus egység megbontására szervezett „békemozgalom" stb. A pártvezetőség 1948. szeptemberi ülése kötelezte az Oktatási Minisztériumot, hogy az iskolákból távolíttassa el a vallási jelképeket, kegytárgyakat. Két hónap múlva, 1948. november 25-én a titkárság újabb ülésen mérte fel az „eredményeket". Az előterjesztett jelentés több példát hozott fel arra, hogy túlbuzgó káderek „tisztogatása" kiváltotta a lakosság, főképp szülők és tanítók tiltakozását. Kiderült, hogy az ellenállás legfőbb hadállásai a keresztény ünnepi tömegrendezvények, a pártvezetőség elsőnek ezek meghiúsítását vette tervbe. Az 1949. május 16-i pártvezetőségi ülésen jelentést hallgattak meg a közelgő csíksomlyói búcsúval kapcsolatban, az ennek ellensúlyozására a tervezett, úgymond kulturális és sportrendezvények előkészületeiről. A csíksomlyói búcsú idejére motorkerékpár-versenyeket, egyéb sportvetélkedőket, hangosítókkal ellátott folklórműsorokat, filmvetítéseket határoztak el, valamennyit az oltár közelében, hogy minél „hatékonyabban" zavarják a szertartások áhítatát. Anna Pauker javasolta, hogy katolikus papok ellen mint közbűntényesek ellen indítsanak pereket. Gheorghiu-Dej konkrétabb útmutatásokkal zárta a „haditanácsot", a papokat el kell szigetelni vezető személyiségeiktől; a katolikus egyház egységét első lépésként úgy kell megbontani, hogy a papoknak csak egy része kapjon fizetést, később ezeket az irigyelt kiváltságosokat fel lehet használni, hogy belülről kezdeményezzék a Szentszékkel való szakítást. 1949. június 20-án a Securitate őrizetbe vette Márton Áront, majd következtek Alexandru Todea görög katolikus, Anton Durcovici iasi-i, Pacha Ágoston temesvári római katolikus püspökök és a katolikus hierarchia sok más tagja, de rövidesen sorra került a református, unitárius, evangélikus felekezetek megtizedelése is. /Barabás István: Magyarnak lenni Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Az 1989-es változás után megmaradt kevés magyar intézményről kiderült, hogy „egy-két kivétellel a munkatársak hős ellenállók voltak, akik tovább vezették a (legtöbbször kultúr)intézményt” – írta Nagy László. Megkezdődött egymás dicsérgetése, mosdatása. Emiatt Nagy László ismertette „(saját írásaik alapján) ezen elvtársak életrajzát”, főleg a Szabadság hasábjain. Bőven születtek ellenvélemények. Az egyik ilyen volt vezető elvtárs A Hét munkatársa volt, és … a Ceausescu család meghitt belső barátja. Ezt a személyt Markó Béla védte meg, figyelmeztetve, hogy „figyelteti” őt (persze a Szabadságot is figyelteti), és hogy hangnemem „ádáz jobboldali”. A másik a Korunk főszerkesztője volt, majd nyugdíjasként és akadémikusként az A Hét egyik szerzője. Emlékiratainak megjelenése után Nagy László szóvá tette a Szabadságban, hogy talán dr. Groza Petru, a sztálini idők (1945–52) felelős román miniszterelnöke (a Duna–Fekete-tenger csatorna megalapítója, a görög katolikus egyház beolvasztója, Márton Áron és sokezer társa bezáratója stb.) mégsem „nagy haladó román hazafi”. Az illető nemrég kiadott naplójában Nagy László írásának közléséért a Szabadság a „szennylap” jelzőt kapta. /Nagy László: Ez is dicséret… = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./ A Korunk főszerkesztője volt, akadémikus: Gáll Ernő.

A görög katolikus egyház a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordul, miután a Legfelsőbb Bíróságon is elvesztette a marosvásárhelyi „kis katedrális” visszaszerzéséért indított pert. /B. D. T.: Strasbourgig is elmennek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

Ilie Bolojanhoz, Bihar megye prefektusához fordult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyében – közölte Tőkés László püspök. Arra kérték a prefektust, bírálja felül a városi tanács határozatát, amellyel a Szentháromság ortodox plébániának adta a területet. A püspök szerint a továbbra is élő román nacionalista eszméről, az ortodox egyháznak a román állam által támogatott expanziójáról van szó. Az a templom, amelyben most székel az ortodox plébánia, sohasem volt az ortodoxok tulajdona, hiszen a római katolikusok építették, akik később átadták azt a rutén görög katolikusoknak. A görög katolikus egyház felszámolása után került az ortodoxokhoz, jegyezte meg a püspök. Tőkés László közölte: a közigazgatási bíróságon is megtámadják a határozatot, többek között Ion Mihaltan nagyváradi ortodox püspököt, az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, szükség esetén pedig az államfőt és az európai uniós fórumokat is megkeresik az ügyben. Tőkés kijelentéseire reagálva Marian Florin Puscas ortodox pap úgy vélte, a református püspök semmibe veszi a törvényt. Arra a felvetésre, hogy a templom, amelyben szolgál, sohasem volt az ortodox egyház tulajdonában, közölte: igaz, hogy az államosítás előtt az ukrán közösségé volt, ám ma már nincs ilyen a városban, így nincs kinek visszaadni. /Balogh Levente: Folytatódik a küzdelem a pályáért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

A kommunista uralom alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását sürgeti az a határozat-tervezet, amelyet Tom Lantos képviselő terjesztett be Tom Tancredo képviselőtársával együtt az Egyesült Államok kongresszusában. A határozat-tervezet sürgeti a román kormányt, hogy vállaljon felelősséget valamennyi vallási közösség elkobzott tulajdonának visszaszolgáltatására. A tervezetről várhatóan az elkövetkező hetekben szavaz a képviselőház külügyi bizottsága. A nem kötelező hatályú tervezet, amely politikai állásfoglalás, a bizottsági szavazás után kerül a plénum elé. A törvénytervezet emlékeztet arra, hogy a négy erdélyi magyar történelmi egyháztól 2140 iskolát, kórházat, árvaházat és más intézményt koboztak el törvénytelenül, amelyek közül ma is csak 30 ingatlant birtokolnak vagy használhatnak ezek a felekezetek. A fasiszta kormány már 1940 szeptemberében megkezdte a zsidó tulajdon elkobzását, amit a háború utáni kommunista kormány is nagyrészt megerősített. A görög katolikus egyház 1948. évi feloszlatását 1990-ben törvényrendeletben érvénytelenítették, követeléseik rendezése azonban máig sem történt meg. Az érintett vallási közösségekkel való konzultáció nélkül elfogadott 2002 júniusi törvény nem felel meg a közösségek szükségleteinek, végrehajtását pedig késleltetik. A képviselőház a tervezet szerint aggodalommal állapítja meg, hogy Románia eddigi kormányai nem voltak hajlandók elismerni felelősségüket. /Amerikai kongresszusi határozat-tervezet az egyházi ingatlanok restitúciójáért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága május 18-án egyhangúlag elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a kommunista uralom alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos és gyors visszaszolgáltatását sürgeti. A tervezetet Tom Lantos, a képviselőház külügyi bizottságának demokrata párti tagja terjesztette be április 6-án Tom Tancredo republikánus párti képviselőtársával együtt. A határozati javaslat felszólítja Románia kormányát, „teljesítse kötelezettségét a volt kommunista hatalom által jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok méltányos, haladéktalan és igazságos visszaszolgáltatására”. A dokumentum konkrétan a történelmi magyar egyházakat, a zsidó közösséget és a görög katolikus egyházat nevezi meg. Emlékeztet rá, hogy a négy magyar történelmi egyháztól (római katolikus, református, evangélikus és unitárius) 2140 iskolát, kórházat és más intézményt koboztak el törvénytelenül, a zsidó egyházközségeket több mint ezer ingatlantól fosztották meg, a görög katolikus egyházat pedig feloszlatták. /(Tóth László / MTI): Az egyházi javak visszaszolgáltatásáért. Amerikai sürgetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

Május 26-27-én tartja tanácskozását a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke kifejtette: „jogainkért és tulajdonunkért harcolunk, mert ezek nélkül nincs haza, és nincs Európa sem”. A magyar történelmi egyházak, illetve az izraelita, ortodox és görög katolikus egyházak képviselői ismertették a visszaszolgáltatási folyamat jelenlegi állását. A nagyváradi római katolikus püspökség 141 visszaigényelt ingatlanjából eddig csupán 27-et kapott vissza, ám gyakori, hogy az Ingatlankezelő Hivatal pénzt követel azért, mert a visszaadott épületben korábban felújítási munkálatokat végzett. Hasonló gondokról számolt be Veres Károly, az Erdélyi Református Egyházkerület előadó tanácsosa is, aki közölte, 628 visszaigényelt ingatlanból eddig 86-ot kaptak vissza, de a hatóságok nem minden esetben szolgáltatják vissza készséggel az épületeket. /B. L.: Jog és tulajdon nélkül nincs haza. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ A tanácskozáson meghívottként az egyházi és politikai élet – közöttük az ortodox és görög katolikus egyház – képviselői is részt vesznek, továbbá az Európai Unió küldöttei, a román média vagy “elfelejti” tájékoztatni olvasóit a Nagyváradon történtekről, vagy csak futólagosan tesz említést róla. /Kilin Sándor: Restitúció. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, Calin Popescu Tariceanu kormányfő is elzarándokolt a füzesmikolai kolostorba, ahol részt vett az ünnepi liturgián. Közben útbaejtette Szamosújvárt, találkozott Florin Crihalmeanu szamosújvári görög katolikus püspökkel, és tájékozódott a felekezet helyi gondjairól. Innen a kormányfő Kolozsvárra utazott, ahol rövid megbeszélést folytatott Emil Boc polgármesterrel, valamint a koalíciós pártok helyi képviselőivel. A kormányfő elmondta: nemrég találkozott Teoctist román ortodox pátriárkával, és a megbeszélések során szó esett a görög katolikus felekezet által visszakövetelt templomok sorsáról is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A miniszterelnök zarándokolt és magyarázott. A kormányt is átalakítják – majd valamikor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A román görögkeleti egyház Erdély szerte immár száz éve vigyáz arra, hogy a városi lakótelepek növekedésével, a településeken a román lakosság részarányának a jelentőségét is meghaladóan templomot építsen híveinek. A jelenleg épülőfélben levő 22 templom mellett a görögkeletiek újabb hármat terveznek felhúzni a kincses városban. Nagyenyeden két, Zilahon négy templomot építenek. A jelentős állami támogatás ellenére sem képesek egyszerre annyi templomot építeni. A munkálatok ezért évekig húzódnak. Az ortodox templomok építése gyakran az adófizető polgár zsebét terheli, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Hogy mennyi pénzt pumpált a román állam az 1989-es eseményeket követő néhány év során a görögkeleti egyházba, arról a hivatalos források hallgatnak, csak a klérus rangosabb tagjainak az elszólásaiból lehet néhány dolgot sejteni. 1997-ben, a 698-as számú kormányrendelet 125 millió (régi) lejt juttatott a kolozsvári katedrális felújításának, további 305 milliót pedig a bihari ortodox püspökségnek, szintén templomjavítás céljára. Ugyanazon év novemberében a székelyföldi templomok 150 ezer dollárt kaptak, a papok javadalmazása (a székelyföldön szolgáló ortodox papnak, akárcsak a 20-as években, most is dupla fizetés jár) további 751 millió lejbe került az államkasszának. A görög katolikusok, mint a második legnagyobb román felekezet (az 1998-as adatok szerint lélekszámuk kb. 850 ezer, papjaik száma 800) olykor kaptak valamennyit, de a magyar egyházak még mutatóba sem, egészen 2004 novemberéig, amikor a kormány – egyértelmű kampányfogásként – kiutalt 12 milliárd (régi) lejt a történelmi magyar egyházaknak. Ebből fedezték többek között a kolozsvári evangélikus templom javításának költségeit is. A „bőkezű” adomány óriási felháborodást keltett, több politikus – köztük Norica Nicolai liberális képviselő is – felháborodottan vette tudomásul, hogy a görögkeletiek ezúttal semmit sem kaptak. A görög katolikus egyház által egyre hangosabban visszakövetelt ingatlanok közül néhányat időközben visszaadtak. A nemrég elkészült új kultusztörvényből csak nagy nehezen iktatták ki azt a cikkelyt, amely a Román Görögkeleti Egyházat mint nemzeti egyházat határozta volna meg. Kolozsváron jelenleg egy református és egy római katolikus templom épül. Zilahon kissé nagy vívmányként könyvelik el azt, hogy két évvel ezelőtt, Galvácsi Lajos építészmérnök tervei alapján felépült a város második református temploma. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Határtalanul terjeszkedik a görögkeleti egyház. Kolozsváron 22 ortodox templom van épülőben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak, a görög katolikus és a szász evangélikus egyház képviselői Brüsszelbe látogattak, az egyházi javak romániai visszaszolgáltatásához kértek segítséget európai uniós tárgyalópartnereiktől. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel, illetve Brüsszelben működő nemzetközi egyházi szervezetek képviselőivel találkoztak. Tőkés László püspök elmondta, találkozóikon szolidaritást, egyetértést és nyitottságot tapasztaltak. Tárgyalópartnereik mindenütt határozott segítséget ígértek, és cserében folyamatos kapcsolattartásra, több információ nyújtására kérték az erdélyi küldöttséget. A megbeszéléseken szóltak a kisebbségi egyházakat – a román ortodox egyház javára – sújtó diszkriminációról, illetve a felekezeti oktatás korlátozott voltáról is. Kérték, hogy foglalják ezeket a kérdéseket a Romániáról szóló országjelentésbe, és érjék el, hogy Bukarest teljesítse az integrációs feltételeket. Reményüket fejezték ki, hogy még Románia tényleges csatlakozása előtt sikerül elérni követeléseik teljesítését. /Egyházi segítségkérés Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ A delegáció – amelyet Adorjáni Dezső evangélikus püspök, Tőkés László református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Friedrich Gunnes, a szász evangélikus egyház főtitkára, Nicolae Anusca, a görög katolikus metropolita első tanácsadója, továbbá a római katolikus egyházat képviselő Fejes Anzelm Rudolf püspök, premontrei prépost alkotott – az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel, illetve Brüsszelben működő nemzetközi egyházi szervezetek képviselőivel találkozott. A tizenöt éve halogatott egyhá­zivagyon-visszaszolgáltatás nem várathat többé magára – hangoztatták a mintegy kétmillió hívőt képviselő küldöttség tagjai. A román görög katolikus egyháznak még a templomait sem adják vissza. Nicolae Anusca kifejtette, több konkrét eset hozható fel arra is, hogy a román többségi egyház a kisebbségi egyházak ellen uszít. Fejes Anzelm Rudolf rámutatott, az állam megfosztotta az egyházakat a levéltáraktól, a bizonyítékoktól, ugyanakkor kéri a bizonyítékokat a szóban forgó tulajdonokkal kapcsolatban. /(MTI–L.): Segítséget kértek a visszaszolgáltatáshoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./

A romániai történelmi egyházak képviselői levelet intéztek az Európai Bizottsághoz, José Manuel Barroso elnökhöz. A levél bevezetőjében emlékeztet: Brüsszelben, az Európai Parlament illetékeseivel való megbeszélések során a napokban arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy Románia EU-csatlakozásának küszöbén továbbra is súlyos gondok merülnek fel a tényleges vallásszabadság tekintetében. A levél így hangzik: “Egyházi ingatlanainkat nem szolgáltatta vissza a román kormányzat. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy egyházaink több mint 4000 ingatlant igényeltek vissza az államtól, melyek elengedhetetlenül szükségesek vallási, karitatív, társadalmi és oktatási feladataink elvégzéséhez. Ennek ellenére egyházaink mind a mai napig sem kapták vissza ingatlanaik 90 %-át. Romániának még nincs vallásügyi törvénye. Örömmel fogadtuk, hogy a jelenlegi kormányzat, az elismert vallásfelekezetekkel konzultálva elkészítette a vallásügyi törvény tervezetét. Megdöbbentésünknek adunk viszont hangot amiatt, hogy az egyházakkal egyeztetett szövegben kormányzati tisztviselők egy lényegi módosítást eszközöltek. A szövegtervezettel ellentétben ugyanis, amely a felekezeti oktatás állami finanszírozását irányozza elő, a végleges szöveg csupán feltételes módban engedi meg, hogy az állam pénzbelileg támogassa a felekezeti oktatást. (…) Az egyház-finanszírozás törvényi kereteinek hiánya komoly feszültségeket gerjeszt az egyházak között. A többségi egyházat 1989 óta túlfinanszírozzák, és miközben kisebbségi egyházaink hiába próbálják elkobzott ingatlanaikat visszaszerezni, az ortodox egyház kormányrendeletek révén kerül hatalmas értékű javak birtokába. Mindezeket szem előtt tartva, ki kell mondanunk, hogy a román alkotmány által szavatolt esélyegyenlőség és vallásszabadság nem tükröződik a vonatkozó törvénykezésben. Ezért kérjük Elnök úr közbenjárását, hogy az európai intézmények monitorizálják a romániai kisebbségi történelmi egyházak és a nemzeti kisebbségek sorsának alakulását. Meggyőződésünk, hogy a Romániáról szóló ország-jelentésben is említést kell tenni az egyházainkat diszkrimináló gyakorlatról.” A levél aláírói Adorjáni Dezső evangélikus, Tőkés László református, dr. Szabó Árpád unitárius püspökök, Gunnesch Friedrich főtitkár (Ágostai Hitvallású Szász Evangélikus Egyház), Annusca Nicolae érseki főtanácsos (Román Görög Katolikus Egyház), Fejes Rudolf Anzelm apát, prépost-prelátus (Római Katolikus Egyház). /Erdélyi egyházfők levele az Európai Bizottsághoz. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./

Az alkotmányt és az emberi jogokat sértőnek, illetve diszkriminatívnak tartja a kultusztörvény tervezetét az a tíz civil szervezet, amelyek nyílt levélben bírálták a napokban a készülő jogszabályt. A legfőbb kifogás, hogy a készülő jogszabály állandósítaná a jelenlegi tulajdonviszonyokat, korlátozva a görög katolikus egyház jogérvényesítési lehetőségeit. A görög katolikus végleg búcsút mondhat a kommunizmus idején elkobzott, máig az ortodox egyház által használt ingatlanainak, ha a kultusztörvény tervezetét jelenlegi formájában fogadja el a parlament. A dokumentum aláírói – köztük a Helsinki Bizottság (APADOR-CH) – szerint a kultusztörvény tervezete számos diszkriminatív, az emberi jogokat sértő előírást tartalmaz. Korábban, tizennégy éven át az 1990-ben elfogadott törvényerejű rendelet megtiltotta a görög katolikusoknak, hogy a bíróságon kérjék elkobzott javaikat. A tavaly életbe lépett módosítás előírja, hogy amennyiben a kétoldalú egyeztetések harminc napon belül nem vezetnek eredményre, a görög katolikusok a törvényszéken kereshetik igazukat. A változtatás óriási felháborodást váltott ki a többségi egyház köreiben. Teoctist pátriárka tizenegypontos tiltakozó levelet tett közzé, amelyben többek között azzal vádolta a görög katolikusok, hogy úgymond jogtalanul visszafoglalják egykori templomaikat. /Szőcs Levente: Kultusztörvény – „fagyos” tulajdonviszonyok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak helyzete 2005 Romániájában címmel szervezett vitanapot a Pro Európa Liga. Smaranda Enache, a PEL társelnöke előadásában kitért a romániai nemzeti és másfajta kisebbségek jogainak helyzetére, és ismertette az Amerikai Egyesült éves jelentését. Kiderült, hogy bár az alkotmány szavatolja a vallásszabadsághoz való jogot, a kormány továbbra is különbséget tesz a hivatalosan elismert, illetve el nem ismert felekezetek között. Az elnök asszony a görög katolikus egyházat ért igazságtalanságokra tért ki, és arra, hogy még mindig nem rendezték a kommunizmus idején a görög katolikusoktól elkobzott és az ortodox egyháznak átutalt tulajdonok visszaszolgáltatását. Az ortodox egyház olykor ellenséges magatartást tanúsít a neoprotestáns, a protestáns és más felekezetekkel szemben. /(mózes): Az emberi jogok helyzete Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

Az elmúlt hetekben a pápa „Ecclesiae Archiepiscopalis maior” rangra (főérsekség) emelte a balázsfalvi székhellyel rendelkező Fogaras-Gyulafehérvári Görög Katolikus Metropolitai Érsekséget. Az új főérsekség egyházjogi hatáskörének kiterjedése, a keleti egyházak törvénykönyvének értelmében ugyanaz, mint a pátriárkátusoké. A főérsek, Lucian Muresan metropolita egyenlő rangsorba került a romániai görögkeleti egyház pátriárkájával, Teoctist Arapasuval. Az új főérsekségi egyháztartományhoz tartoznak továbbra is a kolozsvár-szamosújvári, a lugosi, a nagyváradi és a máramarosi szuffragáneus egyházmegyék mind román, mind magyar nemzetiségű görög katolikus híveikkel s a pasztorációt bármilyen nyelven végző klérussal együtt. Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári érsek-metropolita, akit a hazai görög katolikus egyház több mint 300 éves történelme során elsőként ruháztak fel főérseki méltósággal, 1931. május 23-án született a Máramaros megyei Fernezelyen. 1955-ben megkezdte teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán. Negyedéves volt, amikor az 1958–1959-es tanévben a hatóságok – négy görög katolikus társával együtt – az intézet elhagyására kötelezték. Muresan minden alkalmat felhasznál ma is arra, hogy felelevenítse Márton Áron püspök rendkívüliségét, emberi és főpapi nagyságát és életszentségét. „Márton Áron az én püspököm volt. Most is, naponta kérem a jó Istent, ha úgy akarja, mutassa meg az egész világnak, mutassa fel egyházának eme nagy főpap lelki szépségét, jellemszilárdságát és hősiességben megnyilvánuló erényeinek a ragyogását.” A teológiáról történt kizárása után Lucian Muresan csak kőbányában, szakképzetlen munkásként kereshette meg kenyerét, de hű maradt papi hivatásához. Titokban szentelték pappá 1965-ben. A rendszerváltás után Nagybányán szentelték püspökké 1990-ben. Előbb máramarosi megyéspüspök, 1994 augusztusától fogaras-gyulafehérvári érsek-metropolita. Jelenleg a Romániai Katolikus Püspökök Konferenciájának soros elnöki tisztségét is betölti. /Fodor György: Főérsekségi rangra emelték a romániai görög katolikus egyháztartományt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

„Minden békés tiltakozó eszközt igénybe veszünk, hogy templomunkat ténylegesen is visszakapjuk! Ha kell, a nemzetközi közvéleményt is segítségül hívjuk”- mondta Roman Dumitru szatmári román görög katolikus esperes a hét végén Szatmárnémetiben, a főtéri parkban tartott, ökumenikus istentisztelettel egybekötött békés tüntetésen. A rendszerváltás óta, 16 éve folytat békés küzdelmet a szatmári román görög katolikus egyház, hogy visszakapja a belvárosban lévő templomát, amelyet a pártállam az ortodoxoknak adott. A sokéves pereskedés eredményeként már hónapokkal ezelőtt végleges bírósági döntés született, hogy a templom használata őket illeti meg. Ennek ellenére a helyi bírák máig sem rendelték el az ortodoxok kilakoltatását. Tiltakozásul a görög katolikusok a múlt héten mintegy félezren a helyi bíróság elé vonultak, és csendes tüntetéssel követelték a törvény érvényesítését. /Sike Lajos: Szabadtéri mise a templomért. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Alig egy évvel Románia európai uniós csatlakozása előtt, egy pártokon átnyúló nacionalista koalíció jött létre, amelyben az olyan szélsőséges pártokkal, mint a Nagy-Románia Párt (PRM), a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) és az Új Generáció Pártja (PNG) fújnak egy hangot – nyilatkozta sajtótájékoztatón Smaranda Enache, a Pro Európa Liga (PEL) társelnöke. Ismét előkerült a „magyar kártya”, arról akarják meggyőzni a választópolgárokat, hogy az országot a széthullás veszélye fenyegeti. Azt állítják, hogy sehol Európában nem védik a kisebbségeket, hogy az Európai Unióban ismeretlen fogalom az egyetemi, kulturális és területi autonómia, elhallgatva az EU alapvető értékeit, közöttük az emberi jogokat és szabadságjogokat, illetve a nemzeti közösségek védelmét. Smaranda Enache kijelentette, hogy a magyarokat jog szerint megilleti egy állami magyar tannyelvű egyetem létrehozása. Nyílt titok, jelentette ki, hogy a nacionalista körök rendszeresen akadályozzák a görög katolikus egyháztól, a zsidó közösségektől, a római katolikus, a lutheránus, az evangélikus egyháztól, és más kisebbségi közösségektől elkobzott javak visszaszolgáltatását. Azért, hogy március 15-én Székelyudvarhelyen népgyűlést szerveznek, a román hatóságok a felelősek, mert évtizedeken át visszautasították, hogy lényegi tárgyalást folytassanak a magyar kisebbséggel. /Mózes Edith: Smaranda Enache: Ismét előkerült a „magyar kártya”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

Március 25-én hivatalosan is elkezdte működését Nagyváradon a Mária Rádió. A római és a görög katolikus egyház védnöksége alatt álló egyházi adó igazgatója, Szatmári Ferenc köszöntötte Jean-Claude Perisset apostoli nunciust, aki a Szentszéket képviselte a rendezvényen. A nuncius szerencsésnek tartja, hogy a Mária Rádió Nagyváradon magyarul és románul is közvetíti az evangélium és a hit üzenetét. Köszöntőt mondott Virgil Bercea görög katolikus és Tempfli József római katolikus püspök is. /Szőke Mária: Ünnepi megnyitó a Mária Rádióban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 27./

Az utóbbi időben egyre többen szorgalmazzák annak a törvénynek az elfogadását, amely sajátosan szabályozná a görög katolikus egyháztól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását. Ez az ortodoxia államvallásként való megtartását szolgálná. A törvény tervezete már elkészült, két konzervatív párti szenátor – Nicolae Popa és Dan Voiculescu – nyújtotta be a szenátusba márciusban. A szenátus ezt nagy többséggel elutasította, végső döntést azonban a képviselőház hoz. A konzervatív párti tervezet abból indul ki, hogy az ortodox egyház óriási igazságtalanság áldozata. A görög katolikus egyház ugyanis a rendszerváltás után nem kevesebb mint százötven templomot szerzett vissza. A kommunista rezsim 1948-ban elkobozta, majd az ortodox egyháznak adta a görög katolikus egyház vagyonát. Ha a tavaly elfogadott restitúciós jogszabályt maradéktalanul alkalmazzák, az ortodox egyház körülbelül kétezer (!) templomot veszíthet el, ezekkel együtt pedig a parókiákat, valamint a föld- és erdőterületeket is. Az ortodox egyház ezért igyekszik meggátolni a visszaszolgáltatást. A benyújtott tervezet bevezette az „arányosság elvének” fogalmát: a templomokat és a hozzájuk tartozó ingatlanokat a hívek számának függvényében osztanák el a két felekezet között. A görög katolikus egyház ezt ellenzi. Egyrészt nem tartják mérvadónak a népszámlálás adatait, amelyek szerint 190 ezerre tehető a görög katolikus hívek száma. Másrészt arra hivatkoznak, hogy az alkotmány szerint a törvény előtt mindenki egyenlő és a tulajdonjog szent. Az ortodox egyház szerint 1948-ban az állam nem követett el igazságtalanságot a görög katolikusokkal szemben, ellenkezőleg: igazságot szolgáltatott. A többségi tudat szerint ugyanis a tizennyolcadik század elején az ortodoxok egy része a Habsburg Monarchia nyomására ismerte el a pápa fennhatóságát, és a születő egyházba úgymond magukkal vitték az ortodox egyház vagyonát is. Az ortodox egyház nemcsak nem jogbitorló, hanem kárpótlásra tarthat igényt. Bartolomeu Anania kolozsvári ortodox érsek javaslatára az erdélyi püspökök zsinata határozatot fogadott el, amely nyíltan megfenyegette a pártokat: ha a törvény elbukik, az ortodox egyház újragondolja politikai függetlenségét. /Szőcs Levente: Harc az ortodox hegemóniáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./