„Túl sok sérelem érte a románokat magyar részről ahhoz, hogy az országnak egyhamar magyar elnöke legyen” – reagált Daniel Buda demokrata-liberális képviselő, arra a kérdésre: elképzelhetőnek tartja-e, hogy miután az amerikaiak színes bőrű elnököt választottak, Romániának belátható időn belül magyar államfője legyen. Daniel Buda szerint a románok, elsősorban az erdélyiek, nem tudják elfelejteni „mindazt a szörnyűséget”, amit a Horthy-csapatok műveltek annak idején Románia területén. Szintén a történelmi sérelmekre hivatkozva nem látja lehetőségét egy magyar államfő megválasztásának Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője sem. Szerinte ez egész Európában elképzelhetetlen. „A magyarok Magyarországon lehetnek államelnökök, nem Romániában” – jelentette ki Gheorghe Funar szenátor, a Nagy-Románia Párt főtitkára. Arra a felvetésre, miszerint Barack Omaba sem Kenyában lett elnök, ahonnan családja származik, Funar leszögezte: „A különbség az, hogy a kenyaiak nem áhítoznak az amerikai földre, míg a magyarok minden porcikája Erdélyt kívánja. ” Cristian Diaconescu szociáldemokrata szenátor: „Szerintem a romániai választók is elég érettek már ahhoz, hogy ha az országuk érdeke úgy kívánja, túllépjenek az etnikai akadályokon. Ha olyan rátermett, s tetszetős üzenetű magyar jelölt kerül, elképzelhetőnek tartom, hogy megválasszák államelnöknek. ” Cristian Tudor Popescu, a Gandul vezető publicistája szerint nem az a fontos, hogy magyar vagy más nemzetiségű elnöke legyen Romániának, hanem az lenne a fontos, hogy legyen egy Obama-szintű elnökünk, vagy legalább egy olyan szintű jelöltünk, mondta. „Nem tudok jóslatokba bocsátkozni, hogy a román társadalom mikor lesz képes elfogadni egy magyar nemzetiségű jelöltet, de mindenesetre nem túl hamar” – tette hozzá Popescu. „Annak érdekében, hogy Romániában magyar nemzetiségű államfőt válasszanak, maguknak a magyaroknak kell megtenniük az első lépést, mégpedig az etnikai alapú pártok megszüntetésével” – vélte a publicista. „Akkor lesz Romániában magyar elnök, amikor a románok elfogadják az autonómiát – mondta Dan Pavel politológus. „Romániának egyhamar nem lesz magyar elnöke, mert itt a tolerancia nagyon alacsony szinten van. Nálunk a rasszizmus is magasabb szintű, mint Amerikában, holott nekünk nincsenek feketéink. ” /Magyar államfő: majd ha fagy. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Cristian Tudor Popescu a Gandul című lapban vezércikkében /2008. nov. 27./ felidézte Markó Béla, az RMDSZ elnöke köszönő szavait, aki fontosnak tartotta három évvel ezelőtt, hogy gratuláljon Popescunak az előző napi Marius Tuca show-műsorhoz! Markó kifejtette, hogy Raffay Ernő történész és Koltay Gábor rendező, a többrészes, megrendítő, felkavaró Trianon-dokumentumfilm alkotói, az Antena1 adón megrendezett vita résztvevői, NEM képviselik a magyar nemzetet, „szélsőséges alakok. ” Markó véleménye egybecseng C. T. Popescuéval: „két csúszós és egyben mérges fullánkú vén csataló, akik egyenesen Budapestről jöttek, hogy a románok szemébe köpjék Trianont”. Popescu megdicsérte Markó Bélát: nézzék csak uraim, ez az ember racionális, jóérzésű, képes túllépni a korlátain, pedig magyar politikus. Történt mindez 2005-ben… 2008. november 25-én pedig ugyanez a Markó Béla a marosvásárhelyi választási kampányzáró rendezvényen fájdalmas hangon mondta a mikrofonba, hogy „Fáj nekünk Trianon, fáj nekünk 1918, fáj, mert a történelem eme fordulata után 70 év agónia következett” (Nem 70, hanem 90 éve.) Raffay Ernőt és Koltay Gábort több száz székely ember vastapssal köszöntötte december 6-án a csíkszeredai református templomban a 2008-as évi Julianus-díj átadási ünnepségén. A díjat olyan személyiségeknek adományozzák, immáron 16 éve, akik önzetlenül szolgálják a magyar népet, akiknek nemzeti, erkölcsi helytállása erőt adó, szellemi értéke példamutató. /Papp Kincses Emese: Trianon: mikor fáj és mikor nem? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11., újraközölte: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Magyarország ellopta a románok ötletét azzal, hogy nagyszabású találkozót rendezett a Nabucco gázvezeték ügyében, írta a bukaresti Gandul című napilap. Az alcímben az olvasható, hogy Bukarest kezdeményezését most a budapesti „barátok” aknázzák ki. Románia a 2002-ben beindított Nabucco-tervezet egyik nagy támogatója volt, és most a magyarok azok, akik ebből hasznot húznak, konferenciát szervezve. A bukaresti Evenimentul Zilei szerint a Nabucco-terv Budapesten ismét halasztást szenvedett. A résztvevők ugyanis csak megismételték támogató nyilatkozataikat. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Megszabadítanák az RMDSZ-t a parlamenti választások nyűgétől?
Rögzített számú parlamenti mandátumot kaphat a romániai magyar kisebbség annak fejében, hogy az RMDSZ támogassa a Demokrata Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu államfő által kezdeményezett alkotmánymódosítást, vetette fel Ioan Oltean PDL-alelnök.
Noha a PDL képviselőházi frakcióvezetője, Mircea Toader azt hangoztatta: Oltean nem a párt, hanem magánvéleményének adott hangot, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elismerte, a szövetségnek már korábban is javasoltak hasonló megoldást, amelyet egyébként megfontolandónak tart.
Ioan Oltean a Gândul című lapnak nyilatkozva azt mondta: ahhoz hasonlóan, ahogy a többi nemzeti kisebbség számára törvény garantálja a parlamenti képviseletet, a magyarság rögzített számú parlamenti mandátumot kaphatna, ha az RMDSZ támogatná az alkotmánymódosítási tervezetet, amelyet a kormány dolgozott ki. „Kompromisszumos megoldást kell találni. Garantálhatjuk a választási törvényben, hogy lesz bizonyos számú képviselőjük, akárcsak a többi nemzetyi kisebbség esetében. A magyar kisebbség bizonyos számú mandátumot kaphat, reprezentativitásuk függvényében, amely állandó” – fogalmazott a lapnak Ioan Oltean.
Mint arról tájékoztattunk, az Emil Boc vezette PDL-RMDSZ-kormány szerdán eljuttatta az államfőnek az alkotmány módosításának tervezetét, amely megszüntetné a törvényhozás felsőházát, az egykamarás parlament létszámát pedig 300-ra korlátozná. Markó Béla RMDSZ-elnök szerdán jelezte: a kormány teljesítette kötelességét, és továbbította az államelnöknek a tavaly novemberi népszavazás eredményét figyelembe vevő tervezetet, de a szövetség továbbra is a kétkamarás törvényhozást támogatja, és nem feltétlenül 300-ra csökkentené a parlamenti mandátumok számát.
Roberta Anastase, a képviselőház PDL-s elnöke azt nyilatkozta a Gândul-nak: „Minden pártnak megvannak a saját prioritásai. A mienket a november 22-i népszavazáson eredménye szabja meg. Az alkotmánymódosító bizottság keretében megpróbáljuk meggyőzni nem csak az RMDSZ-t, hanem a többi ellenzőt is”.
Ioan Oltean felvetésével kapcsolatban Mircea Toader, a PDL képviselőházi frakcióvezetője csütörtökön leszögezte: kollégája saját véleményének adott hangot, nem a párt álláspontját képviselte, de megvitatásra kerül az alkotmánymódosító bizottságban
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke „érdekesnek” nevezte Oltean felvetését, amelyet – mint mondta – meg kell fontolni. „Ez a megoldás már korábban is több ízben felmerült ötletként” – tette hozzá Kelemen.
Varujan Vosganiant, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnökét az állapotos nők számára az autóbuszon fenntartott helyekre emlékezteti az a lehetőség, hogy az RMDSZ garantált mandátumokat kapjon. Hangsúlyozta: minden, a parlamentbe jutáshoz küszöböt elérő, a törvényhozásba bejutó párt számára azonosak a képviselet feltételei. A nemzeti kisebbségekre külön szabály érvényes, mivel ők nem érik el parlamenti küszöböt, tette hozzá. Oltean felvetése Vosganian szerint azért képtelenség, mivel „a törvény szerint a kisebbségek szervezetei politikai pártnak számítanak, akkor meg ezt töröljük és adjunk a magyaroknak mandátumokat, ahogy az állapotos nőknek helyeket tartanak fenn az autóbuszon? Miért? A magyarok átlépik a parlamenti küszöböt”.
Krónika (Kolozsvár)

Bukarest számára nem jelent problémát
Orbán Viktor rákényszerítette akaratát Romániára és Szlovákiára, de a kettős állampolgárság megadásáról szóló törvény elfogadása szögesen ellentétes reakciót váltott ki Bukarestben és Pozsonyban, az utóbbítól eltérően Románia számára nem jelent különösebb problémát - írta csütörtöki számában a Romania libera.
A bukaresti napilap beszámol a törvény elfogadásáról, ismertetve annak tartalmát. Akárcsak az elektronikus média híradásai, ez a laptudósítás is csak a szlovákiai ellenző megnyilatkozásokról tájékoztat részletesen, megállapítva, hogy Pozsony ellenlépéseket helyezett kilátásba. Emlékeztet, hogy a félmilliós lélekszámú szlovákiai magyarság az összlakosság mintegy tíz százalékát alkotja.
Bár a napilap tudósításának címében úgy fogalmaz: Orbán Viktor rákényszerítette akaratát Romániára és Szlovákiára, a szövegből az derül ki, hogy Bukarest óvatos a magyarországi törvény megítélésében. Titus Corlateant, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnökét idézi, aki csupán annyit állapít meg: a törvény végső szövegét figyelmesen kell elolvasni, mert szerinte abban olyan "probléma" rejlik, amelyre a román kormánynak majd reagálnia kell.
Corlatean szerint ugyanis összeférhetetlenség van a magyarországi és az e témában érvényben lévő romániai törvény között. Budapest az "etnikai elvet" követi, míg Románia vérségi szempontot határoz meg az állampolgárság megadásában - vallja a politikus. Nem fejti ki azonban pontosan, mit ért ez alatt, csak annyit mond: bármely személy kérheti a román állampolgárságot - függetlenül attól, hogy jelenleg románnak, magyarnak vagy más nemzetiségűnek tartja magát -, ha román elődök leszármazottja. Corlatean jelezte: a szenátus külügyi bizottsága a jövő héten vizsgálja a magyarországi törvényt.
A lap megszólaltatja Adrian Cioroianu volt liberális külügyminisztert, aki úgy látja: a Fidesz által kidolgozott törvény valóban okozhat problémákat Románia számára. Szerinte e törvény nem az európai politika szellemét tükrözi, és korántsem formális gesztus a határon túli magyarok számára.
Gelu Visan, a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PD-L) képviselője úgy nyilatkozott: a magyarországi törvény aligha fog etnikai problémákat okozni Romániában. "Nem hiszem, hogy tömegesen fogják kérni a magyar állampolgárságot. Ne feledjük: Románia és Magyarország egyaránt az Európai Unió tagja, s mihelyt Románia belép a schengeni övezetbe, még egyszerűbb lesz a dolog" - mondta a képviselő.
A Gandul című napilap csak tényszerű tudósítást közölt Orbán Viktor fotójával. Ez a lap is a pozsonyi reakciókat részletezi. A tudósítás szövegében megállapítja: a határon túli magyarok számára az állampolgárság megszerzésének megkönnyítése a legnagyobb mértékű szimbolikus gesztus a magyarországi jobbközép szövetség részéről.
Garzó Ferenc
MTI

A román sajtó a kettős állampolgárságról
Orbán Viktor rákényszerítette akaratát Romániára és Szlovákiára, de a kettős állampolgárság megadásáról szóló törvényelfogadása szögesen ellentétes reakciót váltott ki Bukarestben és Pozsonyban, az utóbbítól eltérően Románia számára nem jelent különösebb problémát – írta csütörtöki számában a România libera.
A bukaresti napilap beszámol a törvény elfogadásáról, ismertetve annak tartalmát. Akárcsak az elektronikus média híradásai, ez a laptudósítás is csak a szlovákiai ellenző megnyilatkozásokról tájékoztat részletesen, megállapítva, hogy Pozsony ellenlépéseket helyezett kilátásba. Emlékeztet, hogy a félmilliós lélekszámú szlovákiai magyarság az összlakosság mintegy tíz százalékát alkotja.
Bár a napilap tudósításának címében úgy fogalmaz: Orbán Viktor rákényszerítette akaratát Romániára és Szlovákiára, a szövegből az derül ki, hogy Bukarest óvatos a magyarországi törvény megítélésében. Titus Corlateant, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnökét idézi, aki csupán annyit állapít meg: a törvény végső szövegét figyelmesen kell elolvasni, mert szerinte abban olyan "probléma" rejlik, amelyre a román kormánynak majd reagálnia kell.
Corlatean szerint ugyanis összeférhetetlenség van a magyarországi és az e témában érvényben lévő romániai törvény között. Budapest az "etnikai elvet" követi, míg Románia vérségi szempontot határoz meg az állampolgárság megadásában – vallja a politikus. Nem fejti ki azonban pontosan, mit ért ez alatt, csak annyit mond: bármely személy kérheti a román állampolgárságot – függetlenül attól, hogy jelenleg románnak, magyarnak vagy más nemzetiségűnek tartja magát –, ha román elődök leszármazottja. Corlatean jelezte: a szenátus külügyi bizottsága a jövő héten vizsgálja a magyarországi törvényt.
A lap megszólaltatja Adrian Cioroianu volt liberális külügyminisztert, aki úgy látja: a Fidesz által kidolgozott törvény valóban okozhat problémákat Románia számára. Szerinte e törvény nem az európai politika szellemét tükrözi, és korántsem formális gesztus a határon túli magyarok számára.
Gelu Visan, a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PD-L) képviselője úgy nyilatkozott: a magyarországi törvény aligha fog etnikai problémákat okozni Romániában. "Nem hiszem, hogy tömegesen fogják kérni a magyar állampolgárságot. Ne feledjük: Románia és Magyarország egyaránt az Európai Unió tagja, s mihelyt Románia belép a schengeni övezetbe, még egyszerűbb lesz a dolog" – mondta a képviselő.
A Gândul című napilap csak tényszerű tudósítást közölt Orbán Viktor fotójával. Ez a lap is a pozsonyi reakciókat részletezi. A tudósítás szövegében megállapítja: a határon túli magyarok számára az állampolgárság megszerzésének megkönnyítése a legnagyobb mértékű szimbolikus gesztus a magyarországi jobbközép szövetség részéről.
Tőkés László szerint történelmi jelentőségű tett az állampolgárság kiterjesztése
Történelmi jelentőségű politikai tettnek nevezte Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a magyar Országgyűlés szerdai döntését, mellyel jóváhagyta az állampolgársági törvény módosításáról szóló javaslatot.
Az EMNT elnöke, aki egyben romániai európai parlamenti képviselő, az MTI bukaresti irodájához szerdán eljuttatott közleményében üdvözölte a parlament döntését. Szerinte az Országgyűlésben leadott szavazatok száma azt mutatja, hogy kialakulóban van az a szükséges nemzeti minimum, amely mentén a nemzeti együttműködés rendszere kiépíthető.
Tőkés szerint Trianon gyógyítása elkezdődött, és – mint írja – ezért köszönet jár a törvény kezdeményezőinek, valamint az Országgyűlés össznemzetben gondolkodó tagjainak is.
Szerdán fogadta el az Országgyűlés a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket.
A Der Standard a magyar és a szlovák törvénymódosításról
Vissza a XIX. századba címmel közölt kommentárt csütörtökön az állampolgárságról szóló magyar és az arra válaszul elfogadott szlovák törvénymódosításról a Der Standard című osztrák napilap.
A budapesti és a pozsonyi "populisták" számára egyaránt az a lényeg, hogy a nemzeti érzésekre játsszanak, vagy célzatosan szítsák azokat – vélekedett a liberális lap munkatársa.
Orbán Viktor kijelölt magyar miniszterelnök részben nemzeti retorikával nyerte meg a parlamenti választásokat. Anyagi jótéteményeket üres kasszák mellett nem tud nyújtani a választóinak, helyette a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló törvénnyel jóvátételt akar a trianoni gyalázatért – áll a cikkben.
Robert Fico szlovák miniszterelnök a június 12-i választásokon ki akarja húzni a talajt eddigi koalíciós partnere, a Szlovák Nemzeti Párt alól. Ehhez éppen jókor jön a magyar "provokáció". A szerző úgy látja, hogy a más állampolgárság felvétele esetén a szlovákról való lemondást előíró "reváns-törvény" legalább olyan aggályos, mint a kettős állampolgárságról szóló magyar.
"A budapesti és a pozsonyi miniszterelnök urak számára nyilvánvalóan még nem egészen világos, hogy alattvalóik az Európai Unió polgárai is, és hogy már nem a XIX. században élünk" – fogalmazott a Der Standard cikkének írója. "Egy bizonyos Franz Grillparzer mindamellett már akkor is tudta: »A humanitástól a nemzetiségen át a bestialitásig«" – idézett a híres XIX. századi osztrák író, költő egyik epigrammájából. (Az epigramma teljes szövege: "Der Weg der neueren Bildung geht von Humanität durch Nationalität zur Bestialität" – Az újabb műveltség útja a humanitástól a nemzetiségen át a bestialitásig vezet.)
Népújság (Marosvásárhely)

Markó: nagy dilemma, hogy folytatnom kell-e az RMDSZ élén
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tegnap egy rádióinterjúban azt mondta: „valóban hatalmas dilemmát” jelent számára, hogy folytatnia kell-e tevékenységét az RMDSZ élén. Hozzáfűzte: még nem döntött arról, hogy versenybe száll-e egy újabb elnöki mandátumért a 2011. februári kongresszuson.
Az RMDSZ szövetségi elnöke azt követően nyilatkozta ezt, hogy a Gândul napilap azt írta, Markó Béla lemondhat a megmérettetésről a szervezet jövő évi kongresszusán. A lap tudni véli, Markó Kelemen Hunort támogatná az RMDSZ elnöki tisztségére, de nem kizárt, hogy Borbély László is versenybe száll.
„2011 februárjában tisztújító kongresszust tart az RMDSZ. Ha folytatni akarom elnöki tevékenységemet, újabb mandátumra kellene pályáznom. Jelenleg még nem döntöttem erről. 1989 decembere óta vagyok a politikai életben, és valóban hatalmas dilemma számomra, hogy folytatnom kell-e, de, a megfelelő pillanatban döntök erről” – nyilatkozta Markó.
A Gândul napilapnak RMDSZ-en belüli források azt nyilatkozták, hogy Markó Béla Kelemen Hunor művelődési minisztert, az RMDSZ ügyvezető elnökét támogatná az elnöki tisztségért folyó versenyben. „Markó Béla vissza akar vonulni. Jelenleg ez a helyzet, de, persze, még változhat”, nyilatkozták a források.
Ugyanezen források szerint, amennyiben Markó úgy látja, hogy az általa támogatott jelöltnek nem lesz elég ereje, hogy megnyerje a belső harcot, akkor maga száll versenybe az elnöki tisztségért.
„Az ellenfelek tábora még nem eléggé körülhatárolt. A szövetségen belül Borbély László indulásáról beszélnek, de szóba került még Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető neve is” – állítja a Gândul.
A lap szerint a Markóhoz közel álló Borbély szeretne az RMDSZ élére kerülni, és kérte is a szövetségi elnököt, hogy őt nevezze meg utódjaként.
„Miután elutasították kérését, Borbély a szövetségen belül kampányol, alternatívát kínál a Markó-féle politizálásra. A kongresszuson Borbély a Demokrata Liberális Párttal való szakítást szorgalmazhatja a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal való szövetkezést javasolva.
Néhány demokrata liberális politikus egyébként azt állítja, hogy 2008-ban Borbély javasolta, hogy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, pedig Markó nem támogatta a kormánybuktatást. Másfelől Borbély kollégái azt állítják, hogy tulajdonképpen az ügyvezető elnöki tisztséget szeretné megszerezni a környezetvédelmi miniszter, ha ezt megkapná, nem is szállna versenybe az elnöki székért” – írja a Gândul.
Borbély László szerdán azt mondta: Markó Béla egyelőre nem döntött az esetleges jelöltségéről. Mint mondta, ő jelenleg nem érdekelt a jövő évi kongresszus jelöltségeinek ügyében.
Markó Béla nem pályázná meg az RMDSZ elnöki tisztségét az érdekvédelmi szervezet jövő évi tisztújító kongresszusán – írta tegnapi számában a Gândul című napilap. Belső forrásokra hivatkozva a lap úgy tudja: az RMDSZ jelenlegi vezetője Kelemen Hunor (képünkön) ügyvezető elnököt, illetve művelődési minisztert látja utódjaként. Lehetséges szövetségi elnökként felvetődött még Borbély László (képünkön) környezetvédelmi miniszternek, Borboly Csabának, a Hargita megyei tanács elnökének és Olosz Gergelynek, az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetőjének a neve is.
„Markó Béla vissza szeretne vonulni. Ez a jelenlegi helyzet, ami persze, a jövőben még változhat” – írja a lap. Kiszivárgott hírek szerint abban az esetben, ha Markó Béla úgy ítéli meg, hogy támogatottjának kevés az esélye, akkor mégis vállalni fogja a jelölést.
A lap úgy tudja továbbá, hogy Borbély László komolyan pályázik az elnöki tisztségre, ennek érdekében már el is kezdte a kampányt a szervezeten belül. A Gândul által idézett források szerint a környezetvédelmi miniszter a közelgő kongresszuson a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) való koalíció felbontását indítványozná, s a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való közös kormányzást javasolná.
A Gândul kitér arra is, hogy a Fidesz Borboly Csabát vagy Olosz Gergelyt látná szívesebben az érdekvédelmi szervezet élén. Az RMDSZ vezetői állítólag rossz néven vették azt, hogy Schmitt Pál magyar államfő bukaresti látogatásán nem találkozott az RMDSZ vezetőivel. Erdély.ma

Markó visszavonulna – Kelemen az esélyes utód?
Markó Béla nem pályázná meg az RMDSZ elnöki tisztségét az érdekvédelmi szervezet jövő évi tisztújító kongresszusán – írta tegnapi számában a Gândul című napilap. Belső forrásokra hivatkozva a lap úgy tudja: az RMDSZ jelenlegi vezetője Kelemen Hunor (képünkön) ügyvezető elnököt, illetve művelődési minisztert látja utódjaként. Lehetséges szövetségi elnökként felvetődött még Borbély László (képünkön) környezetvédelmi miniszternek, Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács elnökének és Olosz Gergelynek, az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetőjének a neve is.
„Markó Béla vissza szeretne vonulni. Ez a jelenlegi helyzet, ami persze, a jövőben még változhat” – írja a lap. Kiszivárgott hírek szerint abban az esetben, ha Markó Béla úgy ítéli meg, hogy támogatottjának kevés az esélye, akkor mégis vállalni fogja a jelölést.
A lap úgy tudja továbbá, hogy Borbély László komolyan pályázik az elnöki tisztségre, ennek érdekében már el is kezdte a kampányt a szervezeten belül. A Gândul által idézett források szerint a környezetvédelmi miniszter a közelgő kongresszuson a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) való koalíció felbontását indítványozná, s a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való közös kormányzást javasolná.
A Gândul kitér arra is, hogy a Fidesz Borboly Csabát vagy Olosz Gergelyt látná szívesebben az érdekvédelmi szervezet élén. Az RMDSZ vezetői állítólag rossz néven vették azt, hogy Schmitt Pál magyar államfő bukaresti látogatásán nem találkozott az RMDSZ vezetőivel. Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés köszönete: saját pártot alapít
Ütős lesz-e a pártütők pártja?
Adrian Popescu, Raluca Dumitriu, Gândul
Saját pártja megalapításával köszöni meg Tőkés László Markó Béláéknak a két évvel ezelőtti europarlamenti választásokon kapott támogatást. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Székelyudvarhelyen tartott közgyűlése az EMNT kétszázharminc területi küldöttjének részvételével elhatározta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozását.
„Sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt (MPP) nem teljesítette feladatát stratégiai céljaink, az önrendelkezés, a közösségi autonómiák, a magyar nyelvű állami egyetem elérése, és a magyar nyelv hivatalos nyelvként való elismerése érdekében Erdélyben” – érvelt Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, az új párt létrehozásának „imperatívusza” mellett. Noha hivatalosan nem nevesítették, Toró az EMNT elnökségi tagjaiból választott „kezdeményező csoporttal” együtt foglalkozik az eljövendő EMNP létrehozásával és bejegyeztetésével, legkésőbb a jövő év nyarán.
A maga során, Tőkés László – az EMNT újraválasztott elnöke – azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy „inkább Bukarestet képviselte a magyarok előtt, és nem a magyarokat Bukarestben”, és bejelentette, hogy jövendő pártja „az autonómiapolitika szószólója” lesz mind a romániai magyar választók előtt, mind a bukaresti hatóságok és a nemzetközi testületek előtt. Tőkés leszögezte, hogy a budapesti kormány támogatására támaszkodik, amely a határon túli magyarok honosításáról szóló törvény elfogadásával „immár nem a határok revíziójára, hanem a magyar nemzet határok fölötti egyesítésére törekszik”.
A „Tőkés-párt” létrehozása mellett a székelyudvarhelyi gyűlés részvevői elfogadtak egy határozatot, amelyben „felszólítják” a bukaresti hatóságokat, hogy változtassák meg Románia nemzeti ünnepét. Ezt azzal indokolják, hogy „a romániai magyaroknak, másfél millió állampolgárnak soha sem lesz okuk ünnepelni december elsején”. A dokumentum tulajdonképpen Tőkés László december l-jén Budapesten elhangzott nyilatkozatát teszi hivatalossá, miszerint Románia nemzeti napja „a gyász napja az ország minden magyarja számára”.
„Számunkra nem meglepetés, hogy Tőkés létrehozza ezt a pártot. Ez egy jól előkészített terv volt, és mindent előre lehetett látni” – nyilatkozta a Gândulnak Lakatos Péter. Az RMDSZ-képviselő elmondta, hogy „tizenöt éven át Tőkés László folyamatosan támadta az RMDSZ-t, azt állította róla, hogy pártként működik”. Tizenöt évi támadás után, látván, hogy a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy szerette volna, úgy gondolta, alakít egy pártot, amelynek ő lesz a vezére. Megpróbálta az MPP-vel, de ez sem sikerült, mert Szász Jenőt választották elnöknek. Most, Orbán Viktor áldásával, sikerült neki. Mi számítottunk minderre, nem ér meglepetésként bennünket” – tette hozzá Lakatos.
A Tőkés László pártalapítási döntésével kapcsolatos kérdésre, valamint arra, hogy milyen esélyei vannak Tőkés pártjának az RMDSZ-szel és az MPP-vel szemben, Szász Jenő, az MPP elnöke, kijelentette: „Tőkés úr húsz évet késett. Ne feledjük, hogy Tőkés tagja az RMDSZ-nek és az RMDSZ európai parlamenti képviselője, tizenhárom éven át pedig az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és az egykori romániai magyar kommunisták, Verestóy, Frunda, Domokos Géza, Markó és a többiek szövetségese volt, akiket nagyon nagy mértékben segített abban, hogy hatalomra kerüljenek és húsz évig megőrizzék hatalmukat.
Ha pedig most egy másik pártot alapít magának – amelyet már el is nevezett, holott a gyerek még meg sem született! –, nos ez a lehető legvilágosabb minősítése az RMDSZ-nek. És nem hiszem, hogy bármi esélye is lehet, mert a romániai magyaroknak most más, mindenekelőtt gazdasági gondjaik vannak, politikai opciójuk pedig világos, vagy az RMDSZ kommunistáira szavaznak, vagy ránk, az MPP-re, amely az egyetlen jobboldali és valóban antikommunista párt.” (Fordította: K. B. A.) Új Magyar Szó (Bukarest)

Năstase akkor fizet, ha Tőkést lecsukják
„Semmi bajom a cigányokkal, csak a bűnözőkkel" – nyilatkozta a Gândul napilapnak Ilie Năstase. A volt teniszcsillagot 600 lejre bírságolta az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), miután egy interjúban azt nyilatkozta a ProSportnak, hogy ha ő lenne Románia elnöke, az összes romát Hargita megyébe telepítené, hogy megváltoztassa a térség etnikai arányát.
„Nem tudtam a büntetésről" – mondta Năstase -, „és nem is szándékozom kifizetni." Majd hozzátette: „Akkor fizetem ki, ha majd Tőkés László a doftanai börtönbe kerül a románok ellen tett kijelentései miatt." A Gândul-ból kiderül, hogy a volt sportoló Tőkésnek azt a kijelentését tartja ilyen súlyosnak, miszerint december 1. gyásznap a magyarság számára. „Ez támadás a román nemzetbiztonság ellen" – véli Năstase.
Paprika Rádió, Erdély.ma

„Székelyföld nem Románia” – tüntetés Londonban
Nagy-Magyarország térképét és hosszú feliratokat feszített ki néhány tüntető egy londoni utca kerítésére, amelyeken azt állították, hogy „Székelyföld nem Románia”. A demonstrálók azt mondták, ellenzik a trianoni békeszerződést, és mind banneren, mind szórólapokon igazságot követeltek Magyarországnak. Székelyföld függetlenségét követelő tüntetésre került sor szombaton Londonban. A demonstrálók bannereket függesztettek ki, szórólapokat osztogattak, melyeken az állt, „Igazságot Magyarországnak”, illetve hogy Székelyföld nem Románia – számolt be egy amatőr filmes helyszínen készített videója alapján a Gândul bukaresti napilap. A tüntetők úgy nyilatkoztak, ellenzik a trianoni békeszerződést, és kifüggesztették Nagy-Magyarország térképét. Az egyik plakáton megjelenő Székelyföld szó angol megfelelője egyébként többször is helytelenül szerepelt, a „székelyt” „LY” helyett csak „Y”-nal jelölve.
Tegnap a román külügyminisztérium közölte, a londoni tüntetésen, „amelynek témája Nagy-Magyarország 91 évvel ezelőtti felosztása volt”, 7-8 személy vett részt. „A londoni román nagykövetség kérésére a Metropolitan Police tájékoztatott bennünket, hogy június 11-én 15.00–17.00 óra között Londonban a Whitehall részen lezajlott egy tüntetés, amelyet egy magánszemély, Karaly András jelentett be a hatóságoknak. A megmozdulás célja volt felhívni a brit közvélemény figyelmét Nagy-Magyarország 91 évvel ezelőtti feldarabolására” – tájékoztatta a Mediafaxot a külügyminisztérium. A külügy azt állítja, a brit hatóságok szerint „bár a bejelentésben 60 személy részvétele szerepelt, valójában 7-8 személy volt jelen, akik bannereket és zászlókat tettek ki angol, magyar és román üzenetekkel”.
A külügy azt is kifejti, a brit rendőrség azért nem tájékoztatta a tüntetést megelőzően a román nagykövetséget, mert az igénylő bejelentésében nem történt utalás Romániára.
„Ugyanakkor megjegyezzük, Nagy-Britannia fővárosában naponta vannak tüntetések különböző célokkal, ezek megszervezéséhez nincs szükség semmilyen előzetes jóváhagyásra a helyi hatóságoktól, legfeljebb azt kell bejelenteni, hány résztvevő lesz, hol és mennyi ideig tart majd a tiltakozás; nagyon sok a spontán tüntetés és a brit törvények szerint ezek nem tiltottak, ha nem zavarják a közrendet” – fűzte hozzá a Külügyminisztérium. 
Hargita Népe (Csíkszereda)

Nem enged az RMDSZ (Régiósítási háború Bukarestben)
Csatát veszített tegnap a Demokrata Liberális Párt: a koalíciós ülésen nem sikerült megállapodniuk az RMDSZ vezetőivel az ország közigazgatási átszervezéséről, a szövetség ugyanis határozottan elutasította a nyolc fejlesztési régió mamutmegyévé alakítását.
Ha a DLP ragaszkodik ehhez, elveszíti a parlamenti többséget – szögezte le tegnap Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Édler András háromszéki képviselő pedig kijelentette, az ellenzék bizalmatlansági indítványát, ezzel pedig a kormány megbuktatását is inkább kész támogatni. A vélemények a DLP-n belül is megoszlanak, többek szerint hiba volt bejelenteni, hogy a kabinet felelősséget kíván vállalni egy ilyen jogszabályért, mert ha erre sor kerül, a kormány megbukhat. Egyesek szerint a nyolc megamegye ötlete nem is a Demokrata Liberális Párttól, hanem Traian Băsescu államfőtől származik, és nincs kidolgozott tervezet. Most azonban megkezdték a tárgyalásokat a kormányban, és a következő napokban koalíciós szinten próbálják közelíteni az elképzeléseket. Emil Boc kormányfő és a DLP vezetői – köztük az átszervezéssel pénteken előállt Ioan Oltean pártfőtitkár – nem nyilatkoztak a hétfői koalíciós ülés után, tegnap azonban Sever Voinescu szóvivő kijelentette: a koalíciós pártok javában tárgyalnak, hogy konszenzusra jussanak az ország területi-közigazgatási átszervezése ügyében. Szerinte nem alakult ki zárlat a koalícióban. A törvény elfogadásának módja másodlagos – válaszolta a felelősségvállalásra vonatkozó kérdésre. “Végül kialakul a koalíció közös álláspontja” – fűzte hozzá. “Nem tudjuk elfogadni azt a változatot, hogy a nyolc fejlesztési régiót átalakítsák nyolc mamutmegyévé. Az RMDSZ egyetlen területi vagy megyei szervezete sem támogatja ezt a változatot. Számunkra a kiindulópont a tizenhat fejlesztési régióról szóló tervezetünk. Úgy véljük, nincs elég érv a nyolc mamutmegye létrehozására” – fejtette ki Kelemen Hunor tegnap a szövetség álláspontját. Szerinte ilyen átszervezés esetén előbb politikai döntésre van szükség, és azt követően lehet figyelembe venni a technikai vonatkozásokat, a dekoncentrált intézményeket, hivatalokat, azokat a hatásköröket, amelyek megyei szintűek. Ha pedig a DLP ragaszkodik a régióátszervezési projekthez, elveszíti a parlamenti többséget. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor meglepőnek tartja, hogy a magyar kormány egyelőre nem reagált a fejleményekre, mert “az olyan kérdésekben, amelyek a romániai magyar közösség jövőjét érintik, reagálni szoktak”.
A kisebbségi törvény nem váltópénz
Nem voltak és nem is lesznek olyan tárgyalások, amelyek szerint az RMDSZ támogatná a DLP régióátszervezési tervezetét a kisebbségi törvény elfogadásáért cserében – nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor. “A koalíciós tárgyalások nyomán megállapodtunk abban, hogy a kisebbségi törvényt kedden és szerdán vitatják meg a képviselőház emberi jogi bizottságában, és csütörtökre el kell készülnie a törvényről szóló jelentésnek. Ha késik, akkor megbeszéljük, mit teszünk, hogyan megyünk tovább” – magyarázta az RMDSZ elnöke, aki szerint a DLP kérte, hogy “még egyszer, utoljára nézzék át a kollégáink által a múlt héten a parlamentben megtárgyalt változat végső formáját”. “Csütörtökön még tárgyalunk erről, de ezek nem kapcsolódnak egymáshoz, a kisebbségi törvény nem váltópénz a régióátszervezésre” – hangsúlyozta Kelemen, aki egy hete azt mondta, hogy kérni fogja a kormány felelősségvállalását a kisebbségi törvény esetében, ha egy héten belül nem lesz meg a bizottsági jelentés. Sever Voinescu, a DLP szóvivője nem hinné, hogy gondok adódnának a kisebbségi törvény elfogadásában. “Várjuk a jelentést, és támogatjuk a törvényt abban a formában, amely a bizottság elé került” – nyilatkozta tegnap a párt állandó bürójának ülése után.
Átszervezésre szükség van
A régiók átszervezésére szükség van, de a vonatkozó törvényt nem felelősségvállalás révén kellene elfogadni – véli Vasile Blaga DLP-s szenátor, aki szerint a párt tegnapi frakcióülésén Emil Boc bemutatta az átszervezési tervet, de “a kezdeményezés a koalíción belüli tárgyalások fázisában van egyelőre”. A megyék számáról még nem született döntés. “Nekünk van egy álláspontunk, az RMDSZ-nek más a véleménye, a Románia Haladásáért Országos Szövetség és a nemzeti kisebbségek még nem alakították ki álláspontjukat. Még nem dőlt el semmi. Mintegy két héten belül alakulhatna ki a koalíció álláspontja, majd tárgyalások következnek, hiszen az államfő is konzultációra hívta a pártokat” – mondotta, és emlékeztetett: a régióátszervezés szerepelt a 2009-es kormányprogramban is, amelyet a Szociáldemokrata Párttal közösen dolgoztak ki, majd a jelenlegi kormányprogramban is. “Megoldást kell találnunk, azaz 800 000 és hárommillió lakosú régiókra van szükség, hogy közvetlenül a kormány beiktatása nélkül hívhassunk le pénzeket Brüsszelből” – összegzett.
Mi a gond a Székelyfölddel?
Személy szerint semmi kifogásom nincs az ellen, hogy az új megyékben bizonyos régiókat megkülönböztessünk, és semmilyen kifogásom nincs a Székelyföld elnevezés ellen – nyilatkozta tegnap Gheorghe Scripcaru brassói polgármester, aki szerint a majdani, Brassó központú közigazgatási egységen belül lehet Barcaság, Hátszeg stb. mellett önálló jogi személyiséggel nem bíró, de saját kultúrával és hagyományokkal rendelkező tájegység. Ezzel a magyarok büszkeségét is kielégítenénk – mondotta Scripcaru a DLP ülésén. Ötletét Emil Boc kormányfő nem fogadta lelkesen. Elég engedményt tettünk – válaszolta röviden. A pártnak az új régiók neveit is meg kell találniuk, eddig a nem történelmi egységek szerint szervezett vidékeken ugyanis élénk viták várhatóak. A Gândul úgy tudja, hogy a DLP júliusban rendkívüli ülésszakon szeretné elfogadtatni az új közigazgatási törvényt.
Az ellenzék tervei
A szociálliberális ellenzéki pártszövetség minden megyében népszámlálást kíván kezdeményezni a jelenlegi területi közigazgatási egységek felszámolásáról – jelentette be Victor Ponta SZDP-elnök az alkotmányra hivatkozva. Crin Antonescu liberális pártelnök azt reméli, hogy a DLP nem tesz túl sok engedményt az RMDSZ-nek. “És csak remélni lehet, hogy Băsescu úr és az övéi nem adják koncesszióba az RMDSZ-nek Románia egy darabkáját” – mondta. Az ellenzék átszervezési tervezetétben is nyolc megamegye szerepel, élükön a kormány által kinevezett prefektusokkal, ők azonban 2016-tól látják ezt megvalósíthatónak, hiszen alkotmánymódosításra is szükség lesz.
Aradon bizottság alakult
Három Arad megyei szervezet, az Aradi Kezdeményezés, a Helyi Polgári Tanács és a Szerbek Egyesülete tegnap bizottságot hozott létre Arad megye megmentéséért, és megpróbál minél több civil szervezetet és pártot a maga oldalára állítani. A DLP közigazgatási átszervezési tervezete szerint ugyanis Arad megyét felszámolnák, az új megye székhelye pedig Temesvár lenne. A bizottság közleményben szögezi le, hogy “Traian Băsescu államfő egyoldalú javaslata – amelyet utóbb a DLP is átvett – súlyosan érinti az állampolgárok pénztárcáját és a romániai demokráciát”. Ilyen összevonási tervezetre csak a sztálinista korszakban volt precedens – írják. A bizottság a következő időszakban konzultációt kezdeményez a lakosság körében, tiltakozó megmozdulásokat, tüntetéseket szervez, petíciókat és leveleket küld az Európai Unió intézményeinek. Megyei referendumot is kezdeményeznek a kérdésről. A bizottság a DLP vezetőinek csatlakozására is számít.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tamás Sándor civil engedetlenségi akciót kezdeményez, ha nem jön létre a sajátos statútumú Székelyföld
Abban reménykedünk, hogy politikai úton oldódik meg a régióátszervezés. A mi szempontunkból elfogadhatatlan az a tény, hogy a jelenlegi nyolc fejlesztési régió alakuljon át megyékké. Számunkra az egyedüli elfogadható verzió az lenne, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye egy, a Székelyföld régióba tömörüljön, Szilágy, Bihar és Szatmár megye pedig ugyancsak egy entitás legyen, hiszen ott is egy sajátos magyar közösség él. Ha politikai úton ez a probléma nem oldódik meg, akkor kénytelenek leszünk polgári engedetlenségi akciókat szervezni. Az RMDSZ vezetőségével, a magyar egyházak vezetőivel, a helyi önkormányzatok vezetőivel, és a civil szervezetekkel már beszéltünk arról a lehetőségről, hogy békés felvonulást szervezzünk. Amennyiben ez úton nem érjük el célunkat, meglátjuk, mihez fogunk.” - jelentette ki Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke a Gândul napilapnak. A Kovásza megyei RMDSZ azt hangoztatta, hogy az egyedüli elfogadható variáns az lenne, hogy a Székelyföld Dél-Tirolhoz hasonló, speciális statútumot kapjon a régióátszervezés eredményeként. (gândul)
Transindex.ro

Hisztérikus nemzetféltés
Nevetséges az a hisztéria, amit a román újságírók, hírelemzők és politikusok rendeztek szerdán, a régiós átalakítás egyeztetése alatt és után. Korábban napokig Traian Băsescun és Emil Bocon köszörülték nyelvüket a köztudatba váratlanul bedobott nyolcmegyés terv miatt, ám amikor kiderült, hogy az RMDSZ e kérdésben megvetette a lábát, elkezdte siratóénekét a gyászos kórus, és késő éjszakáig a magyarokon és az RMDSZ-en köszörülték nyelvüket.
Már-már temették az egységesnek, oszthatatlannak hitt nemzetállamukat, s vízióikban ott lebegett Nagy-Magyarország réme. Fájt nekik – bármennyire utálják Bocot, a demokrata-liberálisokat, magát Băsescut –, hogy az RMDSZ-nek sikerült legalább annyit elérnie, ne a kormány felelősségvállalásával kerüljön a parlament elé a törvénytervezet. Már-már kiloccsant a tévéstúdiókból a kétségbeesett nemzetféltés, a magyarellenesség. Megzsarolta az RMDSZ a kormányt – sziszegték. S mert a román sajtó kisebb-nagyobb diverziókra mindig kész, az igen jól informáltnak tekintett internetes újság, a Gândul tálcán kínálta az újabb és újabb döbbeneteket: Brassó polgármestere, Gheorghe Scripcaru azt találta javasolni – zárt ajtók mögött –: miért ne lehetne Székelyföldet Székelyföldnek nevezni? Emil Boc “túl sokat engedtünk már eddig is nekik” megjegyzéssel azonnal elutasította, mégis jó ideig még rágták a gumicsontot. Hamarosan jobb csemegét kínált a Gândul, egy ropogósan friss Tamás Sándor-nyilatkozatot. A megyei tanácselnök arról beszélt a lap brassói tudósítójának, hogy e térség lakossága kiáll az egységes Székelyföldért, ha kell, tüntetni fog, ha szükség lesz rá, a polgári engedetlenséghez folyamodik. S mert vagy az elnök úr fogalmazott lazábban, vagy az újságíró színezte ki nyilatkozatát, majdnem sírva fakadtak ama állítólagos kijelentése miatt, miszerint “előbb fegyver nélkül vonul utcára a nép, aztán meglátjuk...” (Nyomban hibaigazítást kért.) Fegyvereik vannak, szörnyű! – mi lesz ebből, kitépik a haza szent testéből a középső három megyét, odacsapják Magyarországhoz, s a Partiumot sem hagyják békén, ott is követelőznek, borzasztó ez a magyar kisebbség, huszonegy éve vezeti orránál fogva Romániát, minden kormányt kiszolgált, a jelenlegit is, mégsem ül nyugton. Pedig az Európai Unióban is megmondták, ez az ország mindent megadott kisebbségeinek. Beszélhetett Borbély László, Antal István, Frunda György, a rémület és pánik nem ült el. Éjfélig osztották a semmit, siratták a hazát, s féltették a hétszázalékos parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ-től. A szövetség valójában csak időt nyert. Boc még aznap este a közszolgálati televízióban elmondta: nem mondanak le a nyolcmegyés területi átszervezésről, mert ez az ország korszerűsítésének egyetlen lehetséges módja. A hírek szerint júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakot akarnak összehívni, s arra számítva, hogy az ellenzék nyári szabadságát nem szakítja meg, áterőltethetik a törvényt.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mircea Geoana: „Csapda Székelyföld etnikai rögeszméje”
Székelyföld „etnikai rögeszméje csapda”, hiszen az ott élő románok és magyarok érdeke elsősorban az, hogy a régió gazdasága fejlődjön – jelentette ki Mircea Geoana, a román szenátus elnöke. 
Az ellenzéki szociáldemokrata párti politikus a Gandul című portálnak nyilatkozott. Kifejtette: Székelyföldnek meg kell adni az esélyt, hogy fejlődjön, ugyanis ez a legfontosabb kérdés az ott élő emberek számára. Geoana úgy vélte, hogy amennyiben az alacsony gazdasági teljesítményű, jelentős magyar lakosságú Maros, Hargita és Kovászna megyéket egy régióba tömörítenék, az ott élő embereket enklávé kialakításával elszigeteltségre és fejlődésképtelenségre ítélnék.
A szenátus elnöke – aki Romániában a második legmagasabb közjogi méltóság – szerint az RMDSZ által szorgalmazott Székelyföld-vita „hamis és anakronisztikus”, amelyet Budapest is táplál. Szerinte az új magyar kormány elavult „poszt-Trianon retorikát” használ. Geoana példaként említette az új magyar alkotmányt, amely magyar nemzetről beszél, valamint magyar állampolgárságot „osztogat”. Geoana úgy véli, hogy ilyen körülmények között az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem hasznos Románia számára.
Raluca Turcan, a román kormánykoalíció fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) parlamenti képviselője csütörtökön kijelentette: egyetlen román kormány sem lenne hajlandó elismerni a „képzeletbeli” Székelyföldet, ezért – mint mondta – nincs értelme, hogy az RMDSZ tovább erőltesse ezt a kérdést. A politikus hangsúlyozta, hogy személyes véleménye szerint a PD-L soha nem fog belemenni abba, hogy Székelyföld elismeréséről tárgyaljon.
A Romania libera című román napilap csütörtöki számában Sabina Fati publicista Románia tervezett területi-közigazgatási szerkezetének átalakításáról ír. Megállapítja, hogy a román kormánykoalíció fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) tervei szerint a romániai magyarok még ott is kisebbségbe szorulhatnak, ahol amúgy többségben lehetnének, utalva ezzel arra, hogy a jelentős magyar lakosságú Hargita, Kovászna és Maros megyéket másik három, jelentős román többségű megyéhez csatolnák. A lap szerint kompromisszumos megoldást jelenthet, ha a PD-L által óhajtott nyolc régió mellett létrejönne még egy Székelyföldön, amely magyar többségű lakossággal rendelkezne.
A publicista szerint a román politikusok „nevetséges sirámai” felszínre hozzák a nemzeti biztonságérzet hiányát egy olyan államban, amely 1918 óta képtelen szabadulni a felbomlás rémétől – olvasható a Romania liberában.
MTI
Erdély.ma

Magyarít a realitatea.net
Magyar nyelvű híreket jelentet meg a román nyelvű hírfolyamában az ország leglátogatottabb híroldala, a Sorin Ovidiu Vântu „médiamogul” tulajdonában levő Realitatea Caţavencu tröszt égisze alá tartozó realitatea.net.
Az egyik legbefolyásosabb romániai tömegtájékoztatási eszköznek számító Realitatea TV hírportálja egyelőre a Mediafax hírügynökség magyar nyelvű híreit publikálja, de a tervek szerint tágítanák a kört.
Fontos a kisebbség
„Nézze, úgy vélem, hogy Románia leglátogatottabb híroldalának fontos az, hogy az országban élő, nagyszámú kisebbséghez anyanyelvén is eljuttassa a legfontosabb híreket” – jelentette ki lapunknak Sorin Kosz, majd hozzátette: nem titkolt szándékuk, hogy realitatea.net-en az országhatáron túli, a romániai hírek iránt érdeklődő, magyar nyelven beszélő egyének is megkapják a számukra szükséges információkat.
A realitatea.net szerkesztője érdeklődésünkre elmondta, a Mediafax hírügynökségtől származó magyar nyelvű hírek megjelentetése felülmúlta az előzetes elvárásaikat.
„Több ezer megjelenést regisztráltunk, ami nem elhanyagolható eredmény” – fogalmazott Kosz. Felvetésünkre, hogy a különböző fórumoldalakon több, a kezdeményezést bíráló szélsőséges hozzászólást írtak román álnevű személyek, Kosz kijelentette: „Nem érdekelnek minket a szélsőséges csoportok megjegyzései, hőbörgései. Amíg igény lesz magyar nyelvű hírekre, addig a realitatea.net-en olvashatóak lesznek”.
Piacfüggő hírkínálat
A román oldalak magyarításának van hagyománya a román médiában – egy évvel ezelőtt, az akkor még nyomtatásban is megjelenő Gândul című napilap honlapján magyarul, angolul és németül is olvasható anyagok jelentek meg, a portál jobb felső sarkában a három nyelvet jelképező zászló volt látható, amelyekre rákattintva a honlap legfontosabb cikkeinek, híreinek, blogbejegyzéseinek a fordításait lehetett elérni.
A honlapon viszont ma már csak román nyelvű cikkek érhetők el. Felvetésünkre, hogy a realitatea.net kezdeményezése mennyire tekinthető tiszavirág-életűnek, Kosz hangsúlyozta: amennyiben nő a magyar nyelvű hírek olvasottsága, folyamatosan bővítik a kínálatot és a megjelenések gyakoriságát is.
„Egyszerű az elv, ugyanúgy, ahogy román nyelven is voltak olyan hírkategóriák, illetve -típusok a realitatea.net-en, amelyeket később nem frissítettünk, mert nem volt elég olvasójuk, ez történhet a magyar hírekkel is, de ismétlem, a jelek ennek az ellenkezőjét mutatják. Az online sajtóban tökéletesen lemérhető az egyes hírek iránti érdeklődés, így csak azt tartjuk meg, amelyiknek van piaca” – magyarázta az ÚMSZ-nek Sorin Kosz.
Farkas István. Új Magyar Szó (Bukarest)

Belföldi hírek
Magyar Autonóm Tartomány újratöltve
A Demokrata-Liberális Párt (DLP) Románia újabb közigazgatási átszervezési térképét készül ajánlani az RMDSZ-nek – írja politikai forrásokra hivatkozva a Gândul napilap.
Az új térkép szerint Románia 12–14 régióba szerveződne, a kiindulási alapot az ország 1960-as, tizenhat megyét tartalmazó felosztása jelenti. Az új változat szerint több jelenlegi megye megszűnne, illetve kettéválna, Háromszéket és Szeben megyét például Brassó régióba olvasztanák bele. Visszaállítanák ugyanakkor a régi Bánság, Máramaros, Olténia és Székelyföld történelmi régiókat, az utóbbit Hargita megye és Maros megye nagy része alkotná. Az RMDSZ vétója esetén a demokrata-liberálisok Brassó polgármestere, a DLP alelnöke, George Scripcaru lobbierejében bíznak, aki a tavasz folyamán elfogadhatónak nevezte Székelyföld mint kulturális entitás elismerését.
Hatszáz lej felbujtásért
Hatszáz lejre bírságolta meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács Florin Nahorniacot, a Ştefan cel Mare hetilap főszerkesztőjét, aki a román államvasutakon terjesztett lapban Tőkés Lászlónak, az Európai Parlament alelnökének meggyilkolására buzdított. "Hát senki sincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?" – írta Nahorniac. A testület elnöke, Asztalos Csaba azzal magyarázta az enyhe büntetést, hogy csak az újságírót bírságolhatták meg, mivel a lapnak nincs hivatalosan bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező kiadója, a vasúttársaság felelősségét pedig nem lehetett megállapítani. Az EP-alelnök ügyvédje, Kincses Előd sajnálatosnak tartja, hogy a bírság a minimálisan kiszabható összeg felé közelít, annál is inkább, mert az újságcikk nemcsak Tőkés Lászlót mint magánembert diszkriminálja, hanem az egész romániai magyarságot. "Nem gondolkodunk óváson, várjuk az ügyészség döntését a gyilkosságra való felbujtás ügyében" – nyilatkozta Kincses.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

PDL-szóvivő: nincs semmiféle „autonómiás” térkép
Cáfolta csütörtökön Sever Voinescu, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) szóvivője, hogy a nagyobbik kormánypárt bármiféle térképek alapján folytatna alkut az RMDSZ-szel az ország közigazgatási átszervezéséről.
Mint arról beszámoltunk, a Gandul című portál szerdán arról írt, hogy a PDL egy, az ország 1960 és 1968 közötti közigazgatási felosztására emlékeztető térképet javasolt, amely nem a jelenlegi megyék határain alapulna. A 12 vagy 14 tartomány egyes megyék felszámolása nyomán jönne létre.
A székely régió ugyanakkor nem lenne egységes: Maros megye keleti részét ugyan Hargita megyéhez csatolnák, ám Kovászna megye Szebennel együtt Brassóhoz tartozna. Szilágy megye nyugati felét Körösvidék, keletit pedig Kolozs régióhoz csatolnák, és létre jönne a Bánság és a Máramaros régió is.
Voinescu csütörtökön leszögezte: az RMDSZ-szel és a többi koalíciós partnerrel folytatott tárgyalások nem térképek alapján zajlanak, a PDL pedig sohasem javasolta és nem támogatja, hogy az 1952 és 1968 között létezetthez hasonló autonóm magyar tartomány jöjjön létre.
A szóvivő közölte, az ország közigazgatási átszervezése alapvető fontosságú a fejlesztés szempontjából, ezért a nemzeti érdek az, hogy még a jövő évi önkormányzati és parlamenti választások előtt megvalósuljon.
Olguţa Vasilescu, az ellenzéki Szociáldemokrta Párt szóvivője szintén csütörtökön leszögezte: a román államnak soha sem engedhet a székely régió kérdésében.
Mint arról beszámoltunk, a PDL és Traian Băsescu államfő korábban azt javasolta, hogy a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régió kapjon közigazgatási státust, az RMDSZ ugyanakkor ezt elvetette, mivel a nyolc megamegyében kedvezőtlen lenne a magyarság számaránya.
A szövetség olyan regionális felosztási tervet dolgozott ki, amely a történelmi és kulturális hagyományokat is figyelembe veszi. Így Maros, Hargita és Kovászna egy önálló székely, Bihar, Szatmár és Szilágy pedig egy partiumi régiót alkotna.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Kevés pénz jön vissza a behajtott adókból a Székelyföldre
Hargita és Kovászna megyének a kormány a befizetett összeg mintegy 80 százalékát utalta ki, Fehér, Hunyad és Beszterce-Naszód megyében ez az arány meghaladta a 90 százalékot. Vaslui megyében a hatóságok az elmúlt évben több mint 66 millió euróval járultak hozzá az államkasszához, a kormány által fizetett összeg pedig meghaladta a 104 millió eurót.
Jelentős mértékben meghaladta az államkasszából a megyéknek kiutalt pénzösszeget az államnak befizetett adók és illetékek összege 2011-ben – derült ki a pénzügyminisztérium által a Gândul.info hírportálnak eljuttatott adatokból. A kormány az elmúlt évben összesen több mint 25,5 milliárd eurót kapott a megyéktől, illetve a fővárostól, míg a jövedelemadóból, valamint az általános forgalmi adóból a megyéknek visszaszolgáltatott alap mindössze 6,5 milliárd euró volt.
Az összesített adatok szerint így országos szinten minden, az állam által beszedett 100 euró után a kormány 25 eurót fizetett vissza 15 megyében – többek között Máramaros, Krassó-Szörény, Teleorman, Călăraşi, Vrancea és Suceava megyében – ezzel szemben a helyi költségvetésbe utalt összeg meghaladta az államnak fizetett adók és illetékek értékét. A legnagyobb különbséget egyébként Vaslui megyében jegyezték, ahol a hatóságok az elmúlt évben több mint 66 millió euróval járultak hozzá az államkasszához, a kormány által fizetett összeg pedig meghaladta a 104 millió eurót.
Vasile Mihalachi Vaslui megyei tanácselnök a hírportálnak elmondta, az állam által kiutalt összeg sem bizonyult elégségesnek a költségek fedezésére, a hatóságok így kénytelenek voltak 35 millió eurós kölcsönt igényelni az elmúlt években lehívott európai uniós alapok által finanszírozott projektek kvótájának kiegyenlítésére. A különböző megyék által befizetett alap egyébként egyenesen arányos a lakosok, illetve az alkalmazottak számával és az illető megye üzleti környezetének nagyságával.
Kolozs megye a befizetett összegnek kevesebb mint felét kapta vissza az államkasszából 2011-ben, így minden 100 euróra 44 eurót utalt ki az állam. Alin Tişe megyei tanácselnök ezzel kapcsolatban a hírportálnak úgy nyilatkozott, természetesnek tartja a jelenséget, egy egységes államban ugyanis így működik a pénzügyi közigazgatás. „A megyei tanácsoknak elsősorban a pénzöszszegek bevonzására kellene összpontosítaniuk alternatív finanszírozási megoldások keresésével, ahelyett, hogy kitárt karokkal várják az állami támogatást” – vélekedett Tişe.
Hargita és Kovászna megyének a kormány a befizetett összeg mintegy 80 százalékát utalta ki, Fehér, Hunyad és Beszterce-Naszód megyében ez az arány meghaladta a 90 százalékot. A Szatmár és Bihar megyei tanácsok a befizetett alapnak valamivel több mint 60 százalékát kapták meg, míg Maros megyében az állam az adók és illetékek 70 százalékát utalta ki az elmúlt évben. A legkisebb értéket egyébként a fővárosban jegyezték, a hivatalos adatok szerint Bukarest a befizetett összegnek mindössze 11 százalékát kapta vissza a kormánytól.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)

Séta a romániai hírek aknamezőin
Még a szokottnál is furcsább helyzetbe került Románia: a politikai csatározások már az uborkaszezonra, a forróságra sincsenek tekintettel, augusztusban alakítják át a kormányt, az ellenfelek egyre mélyebb sebeket ejtenek egymáson. Az adófizető szavazópolgárnak ma nagyobb szüksége lenne a pontos, objektív információra, magyarán a hírre, mint valaha, hiszen országa és a saját jövője forog kockán, országgyűlési választások előtt állunk, Bukarestben pedig egy tisztségéből menesztett elnök szónokol.
Miközben Kelet-Európára korántsem jellemző módon hét hírtelevízió bömböl az országban, a standok zsúfolásig vannak tömve újságokkal, a világháló pedig „rogyadozik” a román bloggerek hozzászólásaitól és a véleményoldalaktól, egyetlen dolgot állíthatunk csak: fogalmunk sincs, hogy egy hír valódiságát, hitelességét hogyan lehetne ilyen körülmények közepette ellenőrizni. Pedig a sajtót azért nevezhették negyedik hatalomnak – a Montesquieu nyomán elterjedt felfogás szerint a döntéshozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat volt hivatott ellenőrizni –, mert működését néhány egyszerű szabályra fektette, többek között az információk több forrásból való ellenőrzésére. Erre települt rá a világháló nyújtotta lehetőségekkel – főleg a nyugati demokráciákban – az ötödik hatalom, amikor a civil zsurnaliszták elkezdték ellenőrizni a hagyományos média híreit. Csakhogy ez nálunk nem így működik.
Kicsi, szőrös, csúnya – de a miénk
Kezdjük talán a romániai magyar médiával, mert az alig mutat életjeleket, és labdába sem rúghat ebben a hangzavarban. A hazai magyar média gazdaságilag kényszerpályán van méreti, illetve piaci tényezők miatt, amelyek behatárolják fejlődési és versenyképességi lehetőségeit. Képtelen volt a legerősebb reklámpiacra legalább egy tévét kiállítani, az elsősorban politikai célokat szolgáló rádiós szegmens aránytalanul túlméretezett Székelyföldön, az internet nyújtotta lehetőségeket pedig eddig messze alulmúltuk.
Információáramlás magyar nyelven
A hazai magyar média „second hand” termékkel „mérgezi” szervezetét. Nagyon gyakran tetemes mennyiségű hírügynökségi anyagot kínál, például a Magyar Távirati Iroda (MTI) vagy a Mediafax anyagait, román és magyarországi sajtóból származó értesüléseket. Így fordulhat elő, hogy egy háromszéki napilap két-három nap késéssel úgy adja vissza a 60 kilométeres körzetben történt felsőrákosi tragédia esetét, hogy azt előzőleg egy fővárosi hírtévé Brassóból leadta, a hírt átvette egy román hírügynökség, közzé adta magyar nyelvű hírfolyamában, és a történet harmadnapra – átszerkesztve – megjelenik a napilapban, a belföldi hírek között.
Viccesebb dolgok is előfordulnak – hogy finoman fogalmazzunk – az eszközhiány miatt. A magyar államfő látogatásakor a Duna Televízió kivonul Barótra, hogy rögzítse a történelmi jelentőségű avatóbeszédet, a tévés anyagból összefoglalót készít az MTI, amit átvesznek a helyi lapok, horribile dictu netán a baróti hetilap is, mert, ugye, kész állapotban van, s ráadásul milyen magyarosan hangzik... Mindez nagy-, de nyilván nem teljes mértékben anyagi okokból történik: egy-egy újságíró esetleg rádiós hírszerkesztőként is dolgozik vagy egy másik napilapnál, emellett időnként egy anyaországi tévéadónak is tudósít, a ritmus fenntartása érdekében pedig fel kell kutatnia a hozzáférhető forrásokat – ezeket jobb esetben a cég fizeti meg, ám az sem ritka, hogy ő maga –, amelyeket aztán fordításban, enyhe átszerkesztés nyomán közöl.
Ősforrások maszkolása
E több száz kapcsolódási ponttal rendelkező óriási hálózatba hozzáértő ember bármelyik pillanatban elhelyezhet egy drámai, szélsőségesen jó vagy rossz hírt, esetleg pletykát úgy, hogy egyúttal maga állítja fel a második, illetve harmadik „ellenőrzési forrást” is, ami lehet internetes, írott, tévés vagy rádiós, lévén, hogy mindegyiknek van internetes változata, portálja. A román médiakonszernek ugyanis a több forrásból való ellenőrzés gyakorlatát – jobban mondva annak illúzióját – kihelyezték az internetre.
Egy egyszerű, sokunk számára ismerős példával illusztrálnánk ezt a folyamatot. Az akkor még tisztségében lévő államelnök egyszer elhintette a köztudatba, hogy régiós adminisztratív újrafelosztásra van szükség, lehetőleg azonnal (a lengyelek hét év alatt valósították meg). Ebben a pakkban szerepelt egyebek mellett az is, hogy az összefüggő magyar területeket lehetőleg szét kell szabdalni. A román ellenzék azonnal felfigyelt a gyenge pontokra, és akcióba lépett.
1. Első menetben kiszivárgott a román sajtóba egy ezzel kapcsolatos Markó-szöveg félmondata, melyet az Erdély TV-ből idéztek – egyébként hibásan. 2. Második menetben már legalább két hírtévé közölt térképeket – ugyanezek már hírportálokon is megjelentek –, melyek a két kiszakított székely megyére fókuszáltak, és erről mint kész tényről folytak reggeltől estig a beszélgetős műsorok. 3. Másnap az összes román napilap kénytelen volt foglalkozni az üggyel, mert le nem maradhattak: riportokat közöltek, térképeket stb. Megjegyzendő, hogy eközben Boc és Kelemen – a két állítólagos főszereplő – még meg sem szólalt, s hallgatásuk még hetekig tartott, ugyanis tulajdonképpen nem volt miről beszélniük. 4. Gazdasági elemzések, térképek, táblázatok jelentek meg arról, hogy milyen csóró Székelyföld, és éhen fog halni. 5. A hazai magyar sajtó sem maradhatott le: idő, pénz és szakemberek hiányban lefordította az addig megjelent anyagok egy részét, amit már több mint három forrással össze lehetett vetni, miközben a politika még mindig nem szólt, hiszen korábban nem is tárgyaltak erről. 6. Az első hét végén már olyan térképeket mutogattak a tévék, amelyek kísértetiesen hasonlítottak a bécsi döntés után kiszakadt Észak-Erdély térképére, tiltakozni kezdtek a Hargita és Kovászna megyei románok fórumai. A politika hallgatott. 7. Tiltakozott Budapest is, mert a sajtóból úgy tűnt, elszabadult a pokol, miközben a romániai politika főszereplői még mit sem tudtak az ügyről. 8. Mit tesz ilyenkor az MTI? Elmegy megkérdezni Kelemen Hunort vagy Emil Bocot? Nem. Idéz legalább két magyar forrást – a Krónika napilapot, illetve a „haldokló” Új Magyar Szót –, illetve három bizonytalan román médiaorgánumot – megvan az anyag, mehetünk kávézni! Tévék mindenek felett
A román reklámpiac királya a tévé. Egy 2011-es Magnaglobal-felmérés szerint a reklámkiadások az országban 457 millió dollárra rúgtak (egy évvel korábban ez még 12 százalékkal volt magasabb). Ebből a tortából 68 százalékot szakítottak a tévék, valamivel több mint 10 százalék ütötte az írott média markát, a rádiók, az internet és az outdoor pedig 5-5 százalékon osztoztak. Világviszonylatban a tévék átlagosan a torta 41 százalékát szakították le, 390 milliárd dollárt. A hazai tévék nettó 315 milliót kaptak a reklámtortából, annak köszönhetően, hogy a román médiafogyasztó passzív, 2010-ben a román átlagember naponta 4 órát és 17 percet töltött a képernyő előtt. Csúcsidőszakban (19 és 23 óra között) 1 óra 34 perc a tévéfogyasztás. A reklámpiaci trendek növekedést mutatnak a tévék tekintetében (forrás: Forbes, Románia, 2011. március). A román piacvezetők a Pro TV, az Antena 1, az Acasã, az Antena 3 és a Realitatea hírtévé, ezeket követik a KanalD, a National és a Prima tévék, összesen 57 román tévéadóval kell számolnunk. Életképes modellek?
A sajtótröszttel szimbiózisban élő hírportál, ami mögött van egy tévéstúdió, egy vagy több rádió, napilap és képes magazin – erős infrastruktúra, cég, kapcsolatrendszer. Hasonló modellt próbál életre kelteni Codrut Seres, az Intact Kiadónál, ahol arra biztatják az újságírót, hogy az anyag mellé küldje on-line a fotót, cikkét pedig publikálja a honlapon, de javasolják a személyes blogon való közlését is. Ehhez a modellhez szükséges egy „tröszt”, és néhány olyan újságíró, aki csak nekünk dolgozik, tehát el tudjuk tartani, nem kell ötfelé dolgoznia.
A felsorolt trösztadatok a kormányváltásra és a közelgő választásokra való tekintettel bizonytalanok: USL-s érdekcsoportok vásárolnak azért, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a Voiculescu-féle trösztnek, a PDL-sek meg azért, mert elestek a közszolgálati tévétől, és körmükre égett a gyertya, a korábbi barátaik meg az állami megrendelések elmaradásával új barátok után néznek. Nem biztos hát, hogy becsődöl az Adevãrul Holding, az Adamescu-tröszt, a Realitatea tévé vagy az Evenimentul Zilei – csak új barátságok köttetnek.
A román írott média
Az Evenimentul–Capital Kiadóvállalat
A Pãunescu tábornokok családja működteti (a PDL-s kormány idején még könnyű dolguk volt, ám e napokban épp új „szponzorok” után kutatnak), zászlóshajóik az Evenimentul Zilei napilap és a Capital című gazdasági hetilap. Házon belül van a B1 tévéadó, amelyik hírtévéként és beszélgetős műsorai révén fungál, sztárjai – a ’90-es évek elején elhíresült bulvárlap alapítója – Ion Cristoiu, valamint Robert Turcescu.
Az Adevãrul-tröszt
Dinu Patriciu kőolaj-milliárdos 6 millió euróért vásárolta meg az Adevãrul Holdingot, amelynek forgalma 2010-ben meghaladta a 100 millió eurót. Övé volt az Adevãrul napilap, amelynek eladásai 2011 júliusában a BRAT auditáló cég szerint 41 ezer példányra zuhantak a 2010-es 125 ezerről. Azóta Péter Imre is távozott a cég éléről, és már Patriciu sem beszél tévévásárlásról, noha korábban kedvenc témái közé tartozott. Tavaly övé volt a legnagyobb példányszámú bulvárlap, a Click!, a vállalat napi 200 ezer példánnyal a helyi piacokon kihozta az Adevãrul de Searã nevű lapcsaládot, birtokon belül volt ugyanakkor a Forbes, az OK, a Foreign Policy, a Dilema Veche. Idén június elején a helyzet így festett: aukcióra bocsátották az Adevãrul Holdingot, a Click! magazint, a Click TV-t és a bukaresti 106,2 Click FM-et. A médiaorgánumok azért kerültek licitre, mert együttesen 3,5 millió euróval tartoztak a Dinu Patriciu többségi tulajdonában levő Odyssey Communication nevű reklámcégnek.
Az Intact-birodalom
Dan Voiculescu családjának tulajdona. Rendelkeznek 2 hírportállal, a Jurnalul National napilap köré épített lapcsaláddal: a Jurnalul Casei, Jurnalul de Bucãtãrie, Jurnalul de Duminicã, Jurnalul de Sãnãtate, Scânteia, illetve a Zoom című sajtótermékekkel. Időközben megszüntették a Financiarul gazdasági hetilapot, ám a „családhoz” tartozik két hírtévé is, az Antennák, valamint portálok tömkelege. A Medien Holding
A Dan Adamescu nevű milliárdos birtokában van, „istállójukban” ott szerénykedik a România Liberã című napilap. 800 ezer euróért vásárolták meg liciten az Academia Catavencu brandet, övék a Cãminul, a Casa mea, a Domus, a Domus Util. Mielőtt valaki megirigyelné hatalmukat, a napokban csődöt jelentett a România Liberã című napilapot kiadó cég is, a csődvédelmet tulajdonosa kérte.
A Mediafax Group
Tulajdonosa a Central European Media Enterprises (CME). Házon belül legalább 40 auditált portál van, alosztályai között a Ziarul Financiar, a zf.ro, a Business Magazin, a businessmagazin.ro, a Mediafax Business News, a ProSport, a prosport.ro, a ProMotor, promotor.ro, a go4it, illetve a go4it.ro, a Descopera.ro és a descopera.ro, a Playboy, valamint a playboy.ro, a GQ, a Mediafax Mass-Media News, a Mediafax.ro, a gandul.info, a PRO TV Magazin, a protvmagazin.ro, a Ce se întâmplã, Doctore?, a csid.ro, az InStyle, a The ONE és honlapja a one.ro, a Glamour, az apropo.ro, a showbiz.ro, a bule.ro. Ugyancsak ide tartozik az Acasã TV, a Pro TV International, valamint az MTV Romania.
A Ringier-csoport
Birtokában van a második legnagyobb bulvárlap, a Libertatea, illetve egyéb bulvártermékek és női magazinok tömkelege: Autobild, Bolero, Bravo, Bravo Girl, Compact Bucuresti, Diva, TVMania, TV Satelit, Unica stb. Időközben több lapjuk is gazdát cserélt, de ezeket a cseréket a BRAT nem frissíti eléggé fürgén.
A román internet
A SATI auditáló vállalat 2011. június 30-i statisztikája szerint az átvizsgált honlapok közül a listavezető trilulilu.ro-nak havi 3 millió egyedi látogatója volt, a hi5.com-nak 2 879 000, a forum.softpedia.com-nak 2 656 000, a realitatea.net-nek pedig 2 087 680.
Willmann Walter
Erdélyi Napló

Megszüntetné az egyházak állami finanszírozását
Megszüntetné az egyházak állami támogatását Romániában Remus Cernea szociáldemokrata parlamenti képviselő, de élénk közvitát kiváltó törvénykezdeményezése nem élvezi a kormánykoalíció támogatását – írta kedden a Jurnalul Naţional.
Cernea működő európai példákra hivatkozva azt javasolta, hogy – költségvetési támogatás helyett – az adófizetők rendelkezhessenek arról, mely egyházat támogatják adójuk egy százalékával. A kezdeményező szerint ez a rendszer kivonná az egyházakat a politikai befolyás alól és kiszámíthatóbbá tenné bevételeiket.
„Nem értek egyet ezzel. Ez az ő kezdeményezése: nem élvezi az USL támogatását\" – idézte Victor Ponta miniszterelnököt a Jurnalul Naţional.
A Román Ortodox Egyház (BOR) is elutasította a törvénykezdeményezést, arra hivatkozva, hogy a költségvetési támogatás nem könyöradomány, hanem az egyház társadalmi szerepének elismerése, ami azt követően vált szükségessé, hogy Alexandru Ioan Cuza fejedelem 1863-ban államosította az egyházi vagyon jelentős részét.
A jobboldali Hotnews.ro portálon megjelent közleményében a BOR rámutatott, hogy az állam a költségvetés „alig 0,2 százalékával\" (nagyságrendileg 100 millió eurónyi összeggel) támogatja az egyházakat, ami az ortodoxok esetében az egyház több mint 14 ezer papjának és 17 ezer világi alkalmazottjának a fizetésére sem elég. Románia lakosságának több mint 85 százaléka ortodoxnak vallotta magát a 2011-es népszámláláson.
A képviselői indítványt elsőként megszellőztető független Gândul című lap jegyzetírója szerint az ortodox egyház az egyik legjövedelmezőbb vállalkozása az országnak, amelynek 2011-es 6,6 millió eurós nyeresége meghaladta a McDonalds vagy az aszfaltkirályok profitját. Andrei Luca Popescu azt írja, hogy Romániában nem templomokat, hanem kórházakat és iskolákat zárnak be, és nem autópályák, hanem katedrálisok épülnek. A szerző úgy véli, nem a BOR, hanem a politikusok szorulnak rá arra, hogy a költségvetés is támogassa az egyházat egy olyan országban, ahol „szavazóik milliói vetnek keresztet minden templom előtt, pedig legfeljebb ünnepi alkalmakon lépik át a küszöbüket\".
A egyház és az állam összefonódása ellen következetesen tiltakozó, környezetvédő mozgalmakban tevékenykedő Remus Cernea, Victor Ponta miniszterelnök korábbi tanácsadója decemberben az USL jelöltjeként szerzett parlamenti mandátumot.
MTI
Nyugati Jelen (Arad).

Famaffia tartja rettegésben Székelyföldet?
„Nem ismernek sem istent, sem embert, a nyakadat veszik a láncfűrésszel” címmel közölt terjedelmes írást kedden a Gândul a Székelyföldet rettegésben tartó állítólagos famaffiáról.
A portál helyszíni riportja azoknak a számvevőszéki adatoknak járt utána, melyek szerint 1990-2011 között 366 ezer erdőt tartoltak le Romániában, és összesen 80 millió köbméter fát törvénytelenül termeltek ki. Az illegális fakitermelési statisztikákat a Gândul szerint Hargita és Kovászna megye vezeti. „Székelyföldön valóságos famaffia irtja az erdőket, melynek élén ismert politikusok állnak” – írják.
A bűnszövetkezet tevékenysége rendkívül jövedelmező, hiszen a „zöld aranyat” 100-150 euró közötti köbméterenkénti áron értékesítik külföldön. A pénzből bőven jut a Gândul szerint a helyi és a központi hatóságoknak is, akik szemet hunynak a törvénytelen erdőletarolás fölött.
Akik pedig szembe mer szállni a famaffiával, az könnyen kórházban köthet ki. Így járt a portál szerint a gyergyócsomafalvi Imre is. A férfit félholtra vertek évekkel ezelőtt azok a „druzsbások”, akiket tetten ért, miközben az erdejét dézsmálták.
Imre megtudta, hogy a tolvajok az erdőfelügyelőség alkalmazottai. Nevüket nyilvánosságra hozta egy gyergyói lapban, ám az érintettek rágalmazásért beperelték. A csomafalvi férfi rosszul járt: első fokon egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, amelyet végül a jogerős ítéletben 41 millió régi lejes büntetőbírságra enyhített a törvényszék.
„Eddig még senki sem hallott arról, hogy az erdőrablók bármelyike is börtönbe került volna. Ezek, kérem, kéz a kézben vannak: erdészek, rendőrök, polgármesterek, mindenki. Tudja mennyit keres egy erdész? Ezer lejt kézben. Na, ha látna, ha milyen villáik, autóik vannak nálunkfelé az erdészeknek” – mondta a Gândulnak egy másik csomafalvi férfi, Antal.
A féri panasza szerint életveszélyes tetten érni fatolvajokat. „Nem ismernek sem istent, sem embert, ha kell, nyakadat veszik a láncfűrésszel” – magyarázta.
A portál riportere Antal segítségével az illegális fakitermelés helyszínein, Tekerőpataktól néhány kilométerre, „fent a hegyen” le is tudta fényképezni a tervezett erdőrablás bizonyítékait: földre döntött jelöletlen fatörzseket. A csomafalvi férfitől megtudta: a lopott fa a környező települések fűrésztelepeire kerül, ahonnan hamisított papírokkal „kifehérítve” külföldre kerül a deszkaáru.
Gândul újságírója Egyed József gyergyóújfalui polgármestert is felkereste. A Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott elöljáró azonban nem tud famaffiáról. „Néhány fát biztosan kivágnak törvénytelenül is, de hogy ez tervezetten, nagy mennyiségben történne, arról nincs tudomásom” – mondta a polgármester.
Maszol.ro

Tüntetéssel és export-tiltással a székelyföldi erdőkért!
Tíz székelyföldi településen tüntetnek a Schweighofer-beruházás ellen. Gyújts gyertyát a székelyföldi erdőkért! jelszóval tüntetést hirdettek meg a Facebookon a Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozó óriáscég rétyi beruházását ellenző személyek. Az közösségi oldalon az eseményt létrehozók között Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete, a Minta elnöke, és Nemes Előd, az EMNP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke is szerepel – írja a transindex.ro.
„Helyszínenként ezer gyertyával tiltakozunk a Rétyre tervezett megafűrésztelep megépítése ellen. A beruházás megvalósulása esetén ezrek munkahelye kerül veszélybe, nem beszélve a környezetrombolásról" – írják a felhívás szerzői. Az összehangolt eseményre május 7-én, kedden este 8 órakor kerül sor, Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban, Kézdivásárhely főterén, Baróton a központi parkolóban, Kovásznán a központi parkolóban, Ozsdola központjában, Rétyen a községháza előtt, Székelyudvarhelyen az Emlékezés parkjában, Csíkszeredában a Szabadság téren, Szentegyházán a korcsolyapályán, Gyergyószentmiklóson pedig a művelődési ház előtt.
A szervezők az újabb települések csatlakozását várják. A Holzindustrie Schweighofer vállalat évente 800 000 köbméter rönkfát dolgozna fel a Rétyre tervezett 70 hektáros fűrésztelepén, amelyet 2014-ben indítana be. A tervezett beruházás összértéke 150 millió euróra rúg. Az osztrák cég szerint a beruházás nyomán 650 új munkahely jöhetne létre Kovászna megyében.
A háromszéki vállalkozók szövetsége export-adót szorgalmaz
A hazai bútoriparnak valós segítséget nyújthatna a kormány terve, hogy időszakosan leállítaná a deszka- és rönkexportot, nyilatkozta Bagoly Miklós. A háromszéki kis és középvállalkozók egyesülete, az Asimcov elnöke, sepsiszentgyörgyi faipari vállalkozó a Sláger Rádiónak kifejtette: nem lehet politikai eszközökkel beleszólni a piacgazdaság alakításába. Bagoly Miklós (fotó) szerint egy új adónem bevezetésével lehetne a deszka és rönkexportot szabályozni.
Mint arról beszámoltunk Liviu Dragnea kormányfő-helyettes bejelentette, hogy a hazai fafeldolgozó ipar támogatásának céljával állítanák le időszakosan a romániai deszka és rönkexportot. Ezzel az intézkedéssel egyetértett Lucia Varga erdészeti miniszter is, aki azonban felhívta a figyelmet, hogy az export időszakos leállításáért az unió kötelezettségszegési eljárást indítana Románia ellen, viszont amíg a per tartana, legalább visszaesne a fakivágás mértéke”.
A román kormány támogatja az intézkedést, hiszen az ország óriási mennyiségű faanyagot exportál, a hazai kereskedők pedig nem tudnak versenybe szállni a külföldi vállalkozókkal a magas árak miatt. „Rendkívül fontos, hogy úgy módosítsuk a jogszabályokat, hogy megvédhessük az erdőket, ezzel egyidőben pedig a hazai fa- és bútoripart is segítsük” – érvelt Liviu Dragnea.
„A famaffia egy munkanapja”
Famaffiának nevezi a székelyföldi erdőirtások felelőseit a Gândul hírportál újságírója, aki Gyergyószéken készített helyszíni riportot. A cikkben nevüket nem vállaló nyilatkozók ugyanis arra panaszkodtak, hogy lopják az erdőikből a fát, a visszaigényelt erdők helyett már csak a letarolt területet kapták vissza, miközben a saját erdőikből nem mernek kivágni fát, „mert azonnal akcióba lendül a famaffia”. Adrian Popescu megvert, megfélemlített vagy éppen becsületsértésért beperelt és elítélt gyergyóiakkal beszélgetett „A famaffia egy munkanapja” című írásában.
A cikk emlékeztet, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az 1990 és 2011 közötti időszakban Romániában több mint 366 ezer hektárnyi erdőt döntöttek le, több mint 80 millió köbméter fát törvénytelenül vágtak ki. A famaffia tulajdonképpen érinthetetlen, minden szinten cinkosaik és védelmezőik vannak: a helyi önkormányzatok képviselői, a dekoncentrált hivatalok ellenőrző szervei, ügyészek, bírók, politikusok, miniszterek.
Adrian Popescu szerint Hargita és Kovászna megye a törvénytelen fakitermelés bajnokai, ahol tízezer hektárokon vágták tarra az erdőket, s a famaffiát „a helyi RMDSZ vezetők is patronálták, akik nagyon gyorsan dollár, majd euró- multimilliomosok lettek”. A riporter által megszólaltatott gyergyóiak úgy vélik, jobb nem tetten érni a fatolvajokat, mert képesek „láncfűrésszel elvágni az akadékoskodók torkát”.
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Elkezdik az amerikai rakétapajzs kiépítését
Az eredeti terveknek megfelelően idén megkezdődik az európai rakétavédelmi rendszer romániai bázisának kiépítése az Olt megyei Deveselun, az ide telepítendő SM-3-as elfogó rakétákat pedig 2015-ig állítják hadrendbe – mondta Frank Rose, az Egyesült Államok külügyminisztériumának védelmi politikáért felelős helyettes államtitkára, akivel kedden közölt interjút a Gândul című lap.
A rakétapajzs romániai főtárgyalója kifejtette, hogy Románia ideális helyen fekszik ahhoz, hogy védelmet biztosítson Dél-Európának egy esetleges iráni közepes hatótávolságú rakétatámadásával szemben. A növekvő észak-koreai fenyegetés miatt Washington letett arról, hogy a rakétapajzs kiépítésének negyedik szakaszában nagy hatótávolságú rakéták elfogására alkalmas korszerűsített SM-3-as rakétákat telepítsen Európába, de ez a döntés nem érinti az első három szakasz megvalósulását – magyarázta az amerikai illetékes. Hozzátette: Deveselun idén megkezdik a munkálatokat, az ehhez szükséges több százmillió dollárt pedig az Egyesült Államok Kongresszusa biztosította.
Rámutatott: Iránnak sok rövid- és közép-hatótávolságú rakétája van, Észak-Korea viszont interkontinentális rakétát is kifejlesztett. Ezért döntött úgy az Egyesült Államok, hogy 14 nagy hatótávolságú rakétaelfogót telepít Alaszkába és egy második radart Japánba, ugyanakkor letesz a nagy hatótávolságú elfogók európai telepítéséről.
Kérdésre válaszolva Rose elismerte, igaza van Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettesnek, amikor azt mondta, hogy az amerikai rakétapajzs nem képes elfogni az orosz ballisztikus rakétákat. Az amerikai illetékes szerint ezzel együtt Moszkvának vannak olyan aggályai, miszerint a rakétavédelmi rendszer csökkentheti az orosz hadászati nukleáris erők elrettentő képességét. „Mi együttműködünk a rakétavédelem terén Oroszországgal, és nem fogadhatjuk el a védelmi képességeink korlátozását, mert biztosak kell lennünk abban, hogy a rendszer képes gyorsan reagálni a változó fenyegetésekre” – mondta Frank Rose.
Az európai rakétavédelmi rendszer első szakaszát tavaly nyilvánította harcképesnek a NATO: ez egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, az SM-3-as elfogókkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai fregattokat foglalja magában. A második szakaszban (2015-ig) Romániában, a harmadikban (2018-ig) Lengyelországban állítanak hadrendbe SM-3-as elfogó rakétákat – emlékeztetett a lap.
Szabadság (Kolozsvár)

Borboly Csabát letartóztatták korrupció vádjával
A Realitatea Tv és a Gandul.info hírportálról származó információk szerint Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét a Maros Megyei Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) őrizetbe vette, korrupció vádjával.
Borboly Melinda, ügyvéd, az elnök felesége villám-sajtótájékoztatót tartott 17:45-től a Megyeháza bejárata előtt. Elmondta: Borboly Csabától bizonyos dokumentumok bemutatása ügyében hívatták ma DNA-hoz, de onnan már nem engedték haza.
Amint az Erdély.ma megtudta, a fogvatartás egyik indoka egy megyei út 2010-ben történt felújításának kifizetése, amit az elnök 2010. decemberében hagyott jóvá. Utóbb, kételyek merültek fel a szükséges dokumentáció teljességét illetőleg, amit Borboly maga jelzett az illetékeseknek. Ez az ügy mai napig sem zárult le.
Felesége révén Borboly Csaba azt üzente a Hargita megyeieknek, hogy bár nem örül a fogvatartásának, de annak igen, hogy így legalább fény derül az igazságra – talán több olyan ügyben is, amelynek már éppen ideje megvilágosodnia.
Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata azt közölte, hogy a megyeelnök elleni büntetőeljárás hivatali visszaélés és okirat-hamisításra való felbujtás gyanúja miatt indult el. Az ügyészség azzal vádolja Borboly Csabát, hogy a megyei tanács útfelújításaival kapcsolatos, munkatársai által előterjesztett dokumentumokat úgy írt alá, hogy ezek a kifizetési dokumentációk hiányosak voltak. Kovács Csaba P.
Erdély.ma

Elveszíthet egy szenátori mandátumot az RMDSZ
Olosz Gergely lemondásával elveszíthet egy szenátori mandátumot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – írta csütörtökön a Maszol.ro című romániai magyar internetes lap. A Felső-háromszéki (Kovászna megyei) politikus hétfőn jelentette be lemondását, arra hivatkozva, hogy az osztrák Holzindustrie Schweighofer háromszéki beruházásával kapcsolatban lejárató kampány indult ellene, és így akarja elkerülni, hogy ellenfelei ezzel az RMDSZ-nek is ártsanak. A maszol.ro szerint azonban előfordulhat, hogy nem írnak ki időközi választást a felső-háromszéki szenátori választókerületben, ugyanis hamarosan életbe lép a honatyák jogállását szabályozó törvény, amelynek értelmében csak a képviselet nélkül maradt választók küldhetnek mandátumüresedés esetén más politikust a parlamentbe. Ebben a választókerületben azonban Olosz Gergelyen kívül – visszaosztás révén – egy liberális jelölt, Marius Obreja is mandátumot szerzett, így a kerület szenátori kerület nem maradt képviselet nélkül.
„Ha a kormány kiírja az időközi választásokat még a honatyák jogállásáról szóló törvény hatályba lépése előtt, akkor lesznek időközi választások. Ha nem írja ki, akkor nem lesznek. A döntés a miniszterelnök kezében van” – nyilatkozta a portálnak Márton Árpád háromszéki parlamenti képviselő. A választási törvény szerint a kormánynak a mandátum üresedésétől számított 90 napon belül kell kiírnia időközi választásokat. Romániában a választókerületek egynegyedéből, (csaknem 120 kerületből) két-két jelölt jutott mandátumhoz a decemberi választásokon a sajátos román választási törvény miatt.
Az RMDSZ hétfőn lemondott szenátora ellen tavaly októberben vádat emelt befolyással való üzérkedés miatt a román korrupcióellenes ügyészség. A vádhatóság szerint 2010-ben négy vállalkozó lefizette Olosz Gergelyt, hogy cégeik kedvező kereskedelmi szerződésekhez jussanak a segítségével.
A politikus az MTI-nek nyilatkozva hétfőn cáfolta, hogy lemondásának köze lenne az ellene zajló bírósági ügyhöz. A Gandul című – a kormánnyal és ellenzékkel egyaránt kritikus – bukaresti lap viszont időnyerési próbálkozásnak tartja az RMDSZ politikusának lemondását, az ítélethirdetéshez közeledő ügy ugyanis ezáltal a – törvényhozók esetében illetékes – legfelső bíróságtól egy alacsonyabb szintű másik bíróságra kerül, amelynek elölről kell kezdenie az ügy tárgyalást.
MTI
Erdély.ma

LAPSZEMLE
Ponta és Antonescu csipkelődései…
A román lapok főleg a meghívottakra és rajtuk keresztül az RMDSZ pártkapcsolataira összpontosítottak az RMDSZ szombaton lezajlott 11. kongresszusáról közölt hétfői írásaikban.
A Szociálliberális Szövetséghez (USL) közel álló Jurnalul Naţional Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szavait adta egyik írása címének: „nem vagyunk alábbvalók egyetlen más nemzetnél sem”, s ha más nemzetiségeknek lehet területi autonómiájuk az EU-ban, akkor a magyaroknak is lehet. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető köszöntőjéből azt emelték ki, hogy a politikus szavazásra buzdította az újonnan magyar állampolgárságot szerzett romániai magyarokat, Ujhelyi Istvántól, az Országgyűlés szocialista alelnökétől pedig azt idézték, hogy szerinte a „Fidesz–RMDSZ meccset” az utóbbi nyerte meg, miután megszerezte a romániai magyarok egyértelmű választói felhatalmazását.
A jobboldali Evenimentul Zilei napilap Ponta és Antonescu partnersége politikai társbérletté vált címmel írt arról, hogy az USL két társelnöke ironikus megjegyzéseket tett egymásra az RMDSZ kongresszusán. A lap szerint a csipkelődések sorát Victor Ponta kormányfő nyitotta meg, akinek a beszéde előtt a szervezők eltávolították a szónoki pulpitusra terített székely zászlót – a szociáldemokrata miniszterelnök szerint – azért, hogy ne tévesszék össze a liberálisok ugyancsak kék-sárga zászlajával. Koalíciós partnere, Crin Antonescu liberális pártelnök szerint meglepő, hogy Ponta ezekre a színekre „allergiás” és nem a jobbközép ellenzék narancssárgájára. Antonescu azzal élcelődött, hogy inkább a vörösből (a szociáldemokraták színéből) van túl sok a román közéletben – idézte fel a szóbeli pengeváltást a lap.
A liberális hátterű Adevărul vezércikkírója szerint a politikai „házasságközvetítés szakértőinek” számító RMDSZ-vezetőknek egyelőre az egymással civakodó román koalíciós partnerek egyike sem tud előnyös „házassági” ajánlatot tenni, mert még nem jött el válásuk ideje. De az „RMDSZ-menyasszony” számára nyilvánvaló, minek tulajdoníthatók a „kérők mézes-mázos” szavai, ezért természetes, hogy a szövetség alkotmánymódosító javaslataival és autonómia-igényével offenzívába kezdett, mint ahogy az is, hogy a kormányfő védekező álláspontot képviselt – írta a lap. Mind a szociáldemokraták, mind a liberálisok igyekeznek helyrehozni kapcsolataikat az utóbbi időben „elhanyagolt” RMDSZ-szel – állapítja meg a cikkíró, aki szerint ez helyes is. „Azt a politikai vezetők is megértették, hogy a magyar polgártársainkhoz vezető utat rendszeresen kátyúzni kell, sosem szabad hagyni tönkremenni” – zárta cikkét az Adevărul.
A kormánnyal és az ellenzékkel szemben egyaránt kritikus Gândul érthetetlennek nevezte, hogy miközben a magyarok határozottan kijelentik: kulturális és területi autonómiát akarnak, az ország kétharmados többséggel rendelkező vezetői azzal vannak elfoglalva, hogy egymásra tesznek méltatlan és értelmetlen ironikus megjegyzéseket. A szerző szerint az RMDSZ-kongresszuson a román állam szétverésének tervét hirdették meg, miközben „két cirkuszi bohóc” szórakoztatta a közönséget.
Szabadság (Kolozsvár)

Régiósítás paplan alatt
Alapos odafigyelést igényelne, mi is történik a napokban Romániában: előfordulhat, hogy 23 évnyi kisebbségi politizálás csődjét jegyezhetjük le. Kőkemény ez az országot egy éve átrendezni akaró társaság, és dühös, éhes, türelmetlen, mert 2004 óta nem engedték labdába rúgni. Ja, s amíg elfelejtenénk, kétharmados. Az csak a halovány ellenzékének rózsaszínű álma, hogy összemehet ez a koalíció, még mielőtt átrendezné – és a maga igényei szerint berendezné – az országot, egy nyomokban létező ellenzék és a sajtó romjai felett.
Ne feledjük, ma a 19 milliós országban a független, komoly román sajtó néhány tízezer példányt tud eladni, a tévékben, a világhálón, rádiókban és kültéri eszközök felett a pénz az úr. Ami fogyófélben van ugyan, de felerősíti a fizető pozícióit, hiszen ma már lehet vásárolni megmondóembert, műsort, lejárató kampányt, és akár tévés „kivégzéseket” is, főműsoridőben, listaáron.
Ilyen körülmények között osztja szét az országot a közigazgatási és területfejlesztési tárca vezetője. Ez nem vicc, a befolyásos, és függetlennek nevezhető Gandul.info portál fő anyagának volt a címe: Hogyan tárgyalta meg Dragnea Románia új térképét az PSD-s bárókkal. Hozzáállásukról Marian Petrache, Ilfov megye önkormányzatának vezetője tájékoztatta a világot: „volt egyszer egy filmsorozat a National Geographic csatornán az emberekről, akik megváltoztatták Amerikát. A civilizált világot néhány ember erejének segítségével alakították, a korszerűsítésben nem vett részt az egész társadalom” – magyarázta a felvilágosult despota a riporternek, hogyan lehet időhúzások nélkül valami nagyszerűt alkotni.
A párt vidéki erős emberei és Dragnea kormányfőhelyettes több alkalommal is találkoztak az elmúlt hónapban, hogy megbeszéljék, hogyan kellene Románia új térképének kinéznie, de azt is végigbeszélték, milyen eszközöket – értsd hatalmat – hagynának a minisztériumok kezében. Petrache a régiófelosztást is röviden elintézte: „az uniónál nyolc régióval vagyunk bejegyezve, annyi lesz.” Egyszerű, nem? Mindezt azok után teszik, hogy Dragnea többször is fogadkozott, itt a régiók tudományos és méltányos újraelosztásának lehetünk majd tanúi, ahol olyan apróságoknak, mint egy 700 ezres székelyföldi magyar etnikum, semmi keresnivalójuk – a hatékonyság, gazdaságosság és kiegyensúlyozottság lesz a döntő elv.
Talán hittünk volna is neki, ha június hetedikén fel nem kerül egy törvénytervezet – a pénzügyminiszter, és többek közt Dragnea aláírásával – a tárca honlapjára. Arról szól, hogy újra kívánják szervezni a megyei közpénzügyi hivatalokat, megszűnik a 42 megyei kirendeltség, létrehoznak nyolcat a jelenlegi fejlesztési régiók helyén és szintjén. Kétarcú kommunikáció? Több ez. És veszélyesebb.
Willmann Walter
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Hírsaláta
CSERHALOM UTÁN VÖRÖSMARTY. Vasárnap avatják fel Vörösmarty Mihály mellszobrát a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkén. A magyarlakta szórványtelepülésen 1998-ban avatták a Cserhalom-emlékművet, Kolozsi Tibor szobrászművész közel tíz méter magas alkotása Szent László királynak a kun sereg felett 1068-ban aratott győzelmének állít emléket az egykori csatamező közelében.
A Cserhalom Művelődési Egyesület most a győztes csatát Cserhalom című eposzában megéneklő költő előtt tiszteleg, Zawaczki Walter Levente szobrászművész mellszobra a református templomkertben kapott helyet. (Krónika)
BUDAPEST ÁLLJA A SZENT GYÖRGY-SZOBOR RESTAURÁLÁSÁT. A magyar kormány támogatásával újítják fel a kolozsvári Sárkányölő Szent György-szobrot, a felújítási és tisztítási munkálatokat a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság végzi Kolozsi Tibor restaurátor tervei alapján. E célra a magyar külügyminisztérium ötmillió forintot bocsátott a műemlékvédő társaság rendelkezésére, amely minden költséget fedez. Átadására nagy valószínűséggel a Kolozsvári Magyar Napok alatt kerül sor. (Szabadság)
SZENT LÁSZLÓ-NAPOK NAGYVÁRADON. A Kolozsvári Magyar Napok, Brassói Magyar Napok, illetve Kalotaszegi Magyar Napok mintájára szervezik meg Nagyváradon a Szent László Napokat. A szervező EMNT szerint 2013. június 28–30. között egyfajta kulturális seregszemle lesz, tisztelgés a városalapító Szent László lovagkirály emléke előtt, Nagyvárad jelenlegi életét formáló szereplőknek adva bemutatkozási lehetőséget. (Transindex)
FUKAR KEZEKKEL MÉR. Kolozsvár templomainak közel egymillió lejt utal a helyi tanács felújításra, építkezésre, ebből a vendégforgalmi szempontból legfontosabb Szent Mihály-templomnak mindössze 70 ezer lej jut. (Itthon.ma)
VIGYÁZAT A DICLOFENACKAL! Amennyiben hosszú ideig és nagy adagban használják, a Diclofenac szívinfarktust és agyvérzést is okozhat. A figyelmeztetés az Európai Gyógyszerügynökség részéről érkezik, szerintük a gyógyszernek súlyos mellékhatásai lehetnek, amennyiben a „fogyasztónak” szív- és érrendszeri betegsége van. Az elmúlt 12 hónapban kilencmillió doboz Diclofenac került a román piacra. (Gândul)
AZ ASSZONY VERVE JÓ? Egy 2011-es közvélemény-kutatás szerint a románok fele természetesnek véli a családon belüli erőszakot. 2004 és 2009 között 60 ezer eset került a hivatalos nyilvántartásokba, ezek közül 770 halállal végződött. Egy európai civil szervezet felmérése szerint azonban 800 ezer romániai nő mondta azt, hogy otthon bántalmazták, de félt vagy szégyellt feljelentést tenni. (Puterea)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bizalmat szavazott a parlament az új kormánynak
Bizalmat szavazott kedden a parlament Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök új koalíciós kormányának, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is részt vesz.
A kormány új szerkezetéről és összetételéről szóló parlamenti határozatot 346 szavazattal 192 ellenében fogadta el a parlament két házának együttes ülése. A határozat elfogadásához 288 támogató voksra volt szükség.
Az új miniszterek beiktatását alkotmányossági óvás hátráltathatja. Traian Basescu államfő korábban kilátásba helyezte, hogy alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament nem erősíti meg a kormányprogramot is. Az elnök szerint a 2012-es választások után megszavazott kormányprogramot nem viheti tovább az új koalíció, mert a dokumentum több helyen hivatkozik az időközben felbomlott Szociálliberális Szövetségre (USL) és a kabinetbe új politikai alakulatok is beléptek.
A román lapok bírálják az RMDSZ-szel kötött kormányzati megállapodást
A független és ellenzéki román lapok kedden bírálták Victor Ponta PSD-s miniszterelnöknek az RMDSZ-szel előző nap kötött, a közös kormányzásról szóló megállapodását, míg a PSD-hez közel álló lapok nem kommentálták az RMDSZ belépését a kormányba.
A jobboldali Evenimentul Zilei vezércikke szerint Ponta becsapta választóit, akiktől 2012-ben RMDSZ-ellenes retorikával kapott bizalmat. A szerző felidézi, hogy 2012- ben Pontáék a marosvásárhelyi orvosi egyetemen (MOGYE) létrehozott magyar kar miatt nyújtottak be és fogadtattak el bizalmatlansági indítványt a jobbközép Ungureanu-kormány ellen, amelyben az RMDSZ is részt vett. Ilyen előzmények után a cikkíró felettébb cinikus magatartásnak tartja, hogy a szociáldemokrata politikus most olyan megállapodással hívja kormányába az RMDSZ-t, amely magyar tagozat létrehozását irányozza elő a MOGYE-n.
Az RMDSZ kormányba lépésének rejtett csapdái című írás szerint elsősorban a székelyföldi románokat fenyegeti az, ha magyar prefektusok kerülnek egyes megyék élére. "Csak a helyhatósági határozatok törvényességét felügyelő prefektusok tudják megakadályozni, hogy a magyar többségű önkormányzatok olyan autonómiát szavazzanak meg maguknak, amilyet akarnak: ezt a székely zászlók elleni perek is bebizonyították" – véli az Evenimentul Zilei cikkírója.
A kormánnyal és ellenzékkel egyaránt kritikus Gândul is a MOGYE helyzetének rendezésére utaló részt bírálta a Ponta-RMDSZ megállapodásból, a szerző szerint ugyanis a mostani időszakban nem lehet ez a korrupcióval, gyógyszerhiánnyal, üzemanyag-áremeléssel, adócsalással küzdő Románia legfontosabb problémája. A cikkíró idézőjelek nélkül használja Victor Ponta két évvel korábbi érvelését, aki nyílt levélben szólította fel Mihai Razvan Ungureanu akkori kormányfőt: ne avatkozzon be a MOGYE életébe és foglalkozzék inkább a gazdasági válsággal. A Gândul szerint Pontát minősíti, hogy akkori álláspontjának az ellenkezőjét hirdeti most, amikor szüksége van az RMDSZ-re.
A liberális Adevarul "Victor Ponta az RMDSZ foglya" című írásában úgy értékeli: Ponta semmit sem tehet már az RMDSZ jóváhagyása nélkül, mert a magyar szervezettel kötött megállapodás szerint csak konszenzusos döntéssel módosíthatják az alkotmányt, az ország közigazgatási felosztását, az oktatási kerettörvényt, vagy a MOGYE belső felépítését. Valójában az RMDSZ fogja vezetni Románia kormányát, amelynek az éléről bármikor leválthatják Pontát, ha nem teljesíti a magyarok követeléseit – írta az Adevarul.
Népújság (Marosvásárhely),