"Az elmúlt hónapok vitái miatt az utolsó percig lehetetlennek tűnt a közös nevező kialakítása. Adrian Nastase még néhány nappal ezelőtt is kijelentette, hogy a román kormány minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a státustörvény alkalmazását megakadályozza, Budapest pedig azt tette világossá, hogy a jogszabály Bukarest ellenére is életbe lép 2002. január elsejétől. Azonban Adrian Nastase számára óriási presztízsveszteség lett volna, ha kifogásai ellenére léptetik életbe a jogszabályt. A "Felek" végül komolyabb presztízsveszteség nélkül kerültek ki a vitából. Azzal, hogy a magyar szezonális munkaerőpiac megnyílik valamennyi román állampolgár számára, illetve a vegyes házasságokban a román hozzátartozókra nem vonatkoznak a törvény nyújtotta kedvezmények, a jelek szerint megnyugtatta a jogszabályt kezdettől fogva diszkriminatívnak kikiáltó Bukarestet. Olyannyira, hogy lemondott a magyar igazolvány megvétózásával kapcsolatos terveiről is. Amint az várható volt, a hazai média a román diplomácia bravúros sikerének könyvelte el az eseményt, Budapest térdre kényszerítéséről harsogva. A magyar sajtó hosszan idézi az olcsó román munkaerőnek a beáramlásával riogató politikusokat. Ezek közül a leghangosabb a Magyar Szocialista Párt, a Fidesz legesélyesebb vetélytársa az alig néhány hónap múlva Magyarországon sorra kerülő választásokon. A szocialisták szerint az Orbán-kormány többmillió román munkavállalót akar rászabadítani a magyar munkaerőpiacra, az óriási bérverseny pedig negatívan érintheti a magyar fizetések színvonalát. A nyilatkozók arról nem szólnak, hogy a szoros baráti kapcsolatokat ápoló magyar és román szocialisták egymás közt hogyan intézték el a román munkavállalók "elszabadításával" kapcsolatos ügyet. /Székely Kriszta: Megállapodtunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

Magyarországon a két ellenzéki párt, az MSZP és az SZDSZ támadta a magyar és román kormányfő által december 22-én aláírt egyetértési nyilatkozatát a román állampolgárok magyarországi munkavállalásával kapcsolatban. Az egyetértési dokumentum létrejöttét előzőleg pártállástól függetlenül üdvözölte a magyar belpolitika. A dokumentum inkriminált része a következő: :"Minden román állampolgár, származására való tekintet nélkül, a Magyar Köztársaság területén érvényes munkavállalási engedély alapján ugyanazokat a munkavállalási feltételeket és elbánást élvezi. A munkavállalási engedélyek a Magyarországon tartózkodó idegen állampolgárok munkavégzéséi engedélyeztetéséről hozott általános rendelkezések szerint kerülnek kibocsátásra. A munkavállalási engedélyek egy naptári évben legfeljebb három hónapra szólnak, de lehetőség van azok meghosszabbítására, s a román állampolgárok számára a Magyar Köztársaság területén az alábbi könnyítések állnak rendelkezésre: A Magyar Köztársaság területén dolgozó román állampolgárokat bármilyen alkalmazási szerződés alapján megilleti az a jog, hogy az e célra alapított közhasznú szervezethez forduljanak az önfinanszírozó egészségügyi ellátás költségeinek előzetes megtér. 2002 januárjának első hetében a Felek levélváltás útján az idénymunkát érintő módosításokat csatolnak a Szezonális munkavállalók foglalkoztatásáról szóló egyezményhez. Ezek a módosítások csak a három hónapra (és nem hat hónapra, amint az egyezmény előírásaiban áll) kibocsátott munkavállalási engedélyek esetére érvényes további kiegészítő, kölcsönösen biztosított előnyöket érintik. Az egyezmény alkalmazása során az etnikai alapú különbségtétel kizárására vonatkozó kölcsönös kötelezettségvállalást is rögzíteni fogják". A vitát a Magyar Szocialista Párt robbantotta ki, azzal vádolva a kormányt, hogy a magyar munkaerő rovására több millió román munkavállaló, és potenciálisan a Kárpát-medence valamennyi lakosa számára nyitotta meg korlátozás nélkül a magyar munkaerőpiacot. Ez Magyarországon súlyos társadalmi és szociális feszültségeket kelthet, felerősítheti a románellenességet. Az MSZP a határmenti térségek munkaerőpiacának, illetve az alkalmi és idénymunkából élők veszélyeztetettségét hangsúlyozta. Az MSZP a törvény életbeléptetésének halasztását, illetve az egyezmény végrehajtásának felfüggesztését javasolta. A Szabad Demokraták Szövetsége a kedvezménytörvény módosításának indítványával állt elő. Az öt országos szakszervezeti szövetség az ellenzék véleményét erősítette. A kormánypártiak mindezt belpolitikai hecckampánynak minősítették. Érvként hozták fel azt is, hogy Románia a szenzonmunkára vonatkozó, munkavállalói vízumhoz kötött eddig érvényben lévő 8000 fős kvótának a felét sem használta ki. Orbán Viktor miniszterelnök véleménye szerint a bírálatok a tények nem megfelelő ismeretéből fakadnak. Emlékeztetett az érvényes jogszabályokra, melynek alapján bármely román állampolgárnak - ahhoz, hogy munkát vállalhasson Magyarországon -, többek között rendelkeznie kell munkavállalási vízummal, munkavállalási engedéllyel, a munkáltató befogadói nyilatkozatával, be kell jelentkeznie az adóhivatalhoz és a társadalombiztosítóhoz. Hozzátette: a státustörvény munkavállalással kapcsolatos egyetlen kedvezménye, hogy a magyar igazolvánnyal rendelkezők a munkaerőpiac helyzetének vizsgálata nélkül juthatnak három hónapra érvényes munkavállalási engedélyhez. A Fidesz-Magyar Polgári Párt javasolta a kormánynak, hogy hívja össze január 10-ig az Országos Munkaügy Tanácsot, és havonta hozzák nyilvánosságra: hány munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek, s ezek közül hányat román állampolgároknak. /(Guther M. Ilona): Belpolitikai feszültség Magyarországon a magyar-román egyetértési nyilatkozat okán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

A magyar–román egyetértési nyilatkozat felfüggesztését javasolja az MSZP - derült ki a párt jan. 4-i sajtótájékoztatóján, Budapesten. Juhász Ferenc alelnök kijelentette: Pokorni Zoltán Fidesz-elnök és a kormány hazudik, Orbán Viktor a magyar-román egyetértési nyilatkozat aláírásával elárulta a határon túli magyarok sokaságát. Megjegyezte, a miniszterelnök és a kormány félrevezette a határon túli magyarokat, a romániai munkavállalókat és a magyar közvéleményt is. /MSZP: Hazudik a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

A magyarországi Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) képviselői szerint a magyar–román egyetértési megállapodás megkötésekor az Orbán-kormány nem vette figyelembe a kelet-magyarországi településeken élők szempontjait. - A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) szerint a kedvezménytörvényt a legfontosabb pontjain módosítani kell, az így feleslegessé váló magyar–román egyetértési nyilatkozatról pedig a magyar miniszterelnök aláírását vissza kell vonni. Pokorni Zoltán, a Fidesz — Magyar Polgári Párt elnöke szerint az egyetértési nyilatkozat felfüggesztése egyet jelentene a kedvezménytörvény Romániában való felfüggesztésével. Ez feszültségekkel teli állapotokat alakítana ki, ami a romániai magyarellenes erők érdekeit szolgálná — szögezte le. A határon túli magyar szervezetek vezetőinek nyilatkozataival szemben az MSZP sajnálatos módon ellentéteket igyekszik szítani a magyarországi munkavállalók és a határon túli magyarok között — fogalmazott. /Magyarországi pártok a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Verestóy Attila szenátor nagy mértékben hasonult a bukaresti erkölcshöz. A helyi tévében újrasugárzott beszélgetésben Verestóy tagadta, hogy üzleti ügyekben összefolyna a kormánypárti politikusokkal. Verestóy RMDSZ-szenátor egy román tévéműsorban arról értekezett, hogy Orbán Viktor nem őt, hanem Székelyudvarhely független polgármesterét szereti, hogy az RMDSZ-ben belső harcok dúlnak, s ellenlábasaikat támogatja a Fidesz, és nem hihető, hogy az RMDSZ beleegyezése nélkül Viorel Hrebenciuc-kal a két párt koalíciós együttműködéséről tárgyalt. Nyílt titok, hogy Verestóynak Hrebenciuc testi-lelki jó barátja, s már az előzőt megelőző ciklus alatt több ízben írt a román sajtó arról, hogy a román korrupció mértékegységének tartott Hrebenciuc egyik üzlettársa Verestóy. Verestóy Hungastro nevet viselő cégének helyi igazgatója dr. Gheorghe Tatu demokrata párti politikus, ami nemcsak azt jelzi, hogy Verestóy a demokratáknak is elkötelezett, s egy jó állást (20 millió havi fixet) az ő emberüknek ad, hanem azt is, hogy az RMDSZ-es üzletember-politikus ugyanúgy románt helyez vezető funkcióba magáncégeinél is, mint a kormány, melynek miniszterelnök-helyettesi posztjáról álmodozik. Az sem használt Verestóy amúgy sem makulátlan hírének-nevének, amit sógora a csíki megyei önkormányzat vezetőivel egyetértésben a Hargita Népe ellen kifundált, s nem vált dicsőségére ez a mostani, félfasiszta román médiának adott interjú sem. /Simó Erzsébet: Az "ártalmatlan" szenátor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Csurka Istvánnal, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnökével készített interjút az Erdélyi Napló. Csurka István megállapította, hogy a MIÉP működése az Országgyűlésben általános elismerést váltott ki. Minden kérdéshez a lehető legszakszerűbben, legpontosabban és egységes irányvonalat követve szóltak hozzá. A MIÉP annak a négy biztosan beérkező pártnak az egyike lesz, amelyek a jövő országgyűlését alkotni fogják. Ezek a Fidesz-MPP, az MSZP, a MIÉP és az SZDSZ. Csurkának a szept. 11-ei New York-i eseményekről nyilatkozatát megpróbálták elferdíteni. Azt mondta, hogy első szavam az áldozatoké, a részvété, és csak azután mondta, hogy természetesen meg kell vizsgálni a belső felelősség kérdését is. - A MIÉP a kedvezménytörvénynél még hatásosabb és nagyobb arányú kedvezménycsomagot szeretett volna, de támogatta ezt is. A MIÉP küzdelmet folytat a kedvezménytörvény ellenzőivel, illetve azokkal a magyarországi körökkel, amelyek együttműködnek a román állammal és kormánnyal a törvény végrehajtásának megakadályozásában, sőt újabban magyarországi honfitársainkat uszítják a jogszabály és a kedvezményezettek ellen. - "Erdély – és az összes elcsatolt terület – a magyarság számára akkor vész el végérvényesen, amikor a magyar társadalomban kialszik az emlékezet és az összetartozás érzése." - A határok egyébiránt állandóan módosulnak, különösen itt, Kelet- és Délkelet-Európában. Ilyenfajta tárgyalásokat a magyarsággal kapcsolatban a MIÉP lehetségesnek tart. /Fábián Tibor: Az összmagyarság érdekeire figyelve. Interjú Csurka Istvánnal, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke szerint "a magyar szocialisták a tűzzel játszanak, amikor felkorbácsolják a nacionalista érzelmeket" a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Magyarország és Románia között született megállapodás ügyében. Jan. 8-án Brüsszelben közzétett nyilatkozatában a néppárti politikus úgy vélekedett, hogy "ez méltatlan egy demokratikus párthoz, még a választási kampány hevében is". A nyilatkozat szerint Magyarországon teljes gőzzel folyik az áprilisi választások előtti kampány, s ennek tudható be, hogy bírálatok érik az EPP- tagpárt Fideszt. Túl sok kompromisszum megkötésével vádolják, többek között a Romániával aláírt egyezmény és a Szlovákia kivételével valamennyi szomszédos országgal létrehozott megállapodások miatt. A karácsony előtt Romániával aláírt egyezmény - anélkül, hogy csorbítaná a magyar kormánynak az ország munkaerőpiaca feletti ellenőrzéshez fűződő jogát - megkönnyíti a magyarországi munkavállalás lehetőségét a románoknak éppúgy, mint a Romániában élő magyaroknak - olvasható a dokumentumban. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportját adó, a konzervatív és néppártokat összefogó EPP elnöke szerint azonban "a magyar szocialisták kampánytémává tették az ügyet, s húszmillió román - majdnem az egész lakosság - inváziójának képével riogatnak, amit az EPP és a Fidesz egyaránt képtelenségnek tart". "Amennyire én látom, ez egy előkészített és meggondolatlan hangulatkeltés. A Bukaresttel kötött egyezmény nem több és nem kevesebb, mint józan észen alapuló megállapodás két EU-tagjelölt között, amelyek nem szeretnék megismételni a múltbeli viszályokat. A megállapodás annál is inkább csodálatra méltó, mert két különböző politikai színezetű kormány között jött létre" - jelentette ki Martens. Az Európai Parlamentben képviselt pártok vezetői közül Martens még tavaly nyáron elsőként - és eddig egyetlenként - biztosította feltétlen támogatásáról a kedvezménytörvényt. Legitim és dicséretes dolognak nevezte, hogy a magyar kormány gondoskodni kíván a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről. /Martens a magyar szocialistákat bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./

Az Udvarhelyi Híradó, Verestóy Attila szenátor lapjában Pál Gábor bemutatta a választási kampány helyzetét Magyarországon. Egyelőre a kormányoldal látszik kevésbé aktívnak. "politikai elemzők szerint ez vagy egyszerű időzítés kérdése, vagy a jobboldalt meglepte az ellenzék sziporkázó, humorral és iróniával átitatott viharos kampánykezdése." – állította a cikkíró. Az egész cikk MSZP- párti. Jellemző módon a cikkíró egy szót sem szólt az MSZP-nek a kedvezménytörvény elleni támadásáról. Az "MDF-nek alig van saját ötlete, teljesen felfalta a Fidesz." – állította a lap. /Pál Gábor: Magyarországon célegyenesben a kampány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 11./

Martonyi János külügyminiszter szerint a decemberben aláírt magyar-román egyetértési nyilatkozat nem módosítja a kedvezménytörvényt, az MSZP és az SZDSZ ugyanakkor úgy látja, a dokumentum nem felel meg az ország nemzeti érdekeinek és az ügyben szemfényvesztés folyik. Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága jan. 11-én rendkívüli ülésén meghallgatta a külügyminiszter tájékoztatóját a magyar- román egyetértési nyilatkozatról és annak várható hatásairól. Molnár Gyula (MSZP) kijelentette: a törvény és a nyilatkozat szövege tételesen ellentétes egymással. Szent-Iványi István (SZDSZ), a bizottság elnöke az Országgyűlés januári rendkívüli ülésének összehívását szorgalmazta, hogy a kedvezménytörvényt - az SZDSZ indítványa alapján - még ebben a kormányzati ciklusban módosítani lehessen. - Az ellenzék egy része sikamlós, szélsőjobboldali talajra lépett és választási kampányt folytat azzal, hogy a vendégmunkások elleni nyilatkozatokat fogalmaz meg - hangoztatta Surján László (Fidesz), a bizottság alelnöke. /A magyar OGY külügyi bizottsága az egyetértési nyilatkozatról tárgyalt. Élesedő belpolitikai vita. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

A Fidesz-frakció sajnálattal vette tudomásul, hogy az MSZP ismét szembe fordult Európával; a Magyar Szocialista Párt mára odáig jutott, hogy hadban áll nemcsak a magyar kormánnyal, hanem Európa több vezető politikusával, az Európa Tanáccsal, a határon túli magyar szervezetekkel, saját korábbi álláspontjával, valamint saját, a nemzet iránt elkötelezettséget érző tisztességes tagjaival és a nemzetben gondolkodó minden emberrel - tartalmazza a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának közleménye. Hozzáteszik: az MSZP a kedvezménytörvény alaptalan bírálatával a Kárpát-medencei magyarsággal is szembehelyezkedik; korábbi álláspontjával ellentétben támadja az ország által elért össznemzeti sikert és kétségbe vonja a határon túli magyar szervezetek azon jogát, hogy az általuk képviselt magyarok ügyében állást foglaljanak, csak azért, mert véleményük ellentétes az MSZP álláspontjával. A Fidesz-frakció üdvözli Walter Schwimmernek, az Európa Tanács főtitkárának nyilatkozatát, amelyben megerősíti, hogy a kedvezménytörvény kapcsán elfogadott magyar–román egyetértési nyilatkozatban érvényesülnek az Európa Tanács által megfogalmazott kisebbségekre vonatkozó ajánlások."Mindezek után nem meglepő, hogy az MSZP még saját képviselőjével is hadban áll. Sok jóérzésű szocialista párttaggal együtt, Szűrös Mátyás is fontosabbnak tartja nemzeti elkötelezettségét, és felül tud emelkedni a rövid távú pártpolitikai érdeken" — tartalmazza a közlemény. A Fidesz-frakció szerint az MSZP hátba támadta a magyar kormányt, miközben a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban a szomszédos országokkal folyamatban levő tárgyalásokon a kormány a magyar nemzeti érdekek érvényesítéséért küzd. /Hadban Európával az MSZP. A FIDESZ az MSZP-t bírálja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

A bukaresti státus-kormánybizottság bejelentésére reagálva a magyar Külügyminisztérium egyértelműen leszögezte, a magyar kormány következetesen betartja a miniszterelnöki szinten aláírt egyetértési nyilatkozatban vállaltakat. Horváth Gábor külügyi hangsúlyozta, Martonyi János jan. 11-én, az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén leszögezte, hogy Magyarországnak érdeke az egyetértési nyilatkozatban foglaltak maradéktalan betartása, és a romániai magyarság érdekeit is ez szolgálja.A magyar fél reakciója azt követően érkezett, hogy a román kormányfő felszólította a prefektusokat: ne engedélyezzenek semmiféle olyan kezdeményezést, hogy a magyar igazolványt kérelmezőket nyilvántartásba vevő, netán az igazolványokat kiadó irodákat állítsanak fel Románia területén. Kovács László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke nem nevezte meglepőnek a román miniszterelnök azon kijelentését, miszerint a magyar fél rosszhiszeműen írta alá a magyar–román egyetértési nyilatkozatot. Álláspontja szerint Adrian Nastase, illetve a szakértők nem tettek mást, mint figyelték a magyar sajtót, és látták a román–magyar megállapodásra vonatkozó kormányzati nyilatkozatokat. Az MSZP elnöke szerint csak idő kérdése volt, "mikor jön rá a román vezetés, hogy valaki hamis kártyákkal játszott" Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője közölte, az Országos Tanács állásfoglalást fogadott el, amely szerint a kedvezménytörvény elfogadásával és a magyar–román egyetértési nyilatkozat kiadásával a Fidesz-kormány súlyos károkat okoz Magyarországnak, a szomszédsági kapcsolatoknak, az ország nemzetközi megítélésének. Az ügyvivő a kedvezménytörvényt a magyar politikai élet botránykövének nevezte. Fodor Gábor kijelentette, a kialakult helyzetért a fő felelősség a Fidesz-kormányt és személy szerint Orbán Viktor miniszterelnököt terheli, de osztoznia kell a felelősségben a törvényt megszavazó szocialista képviselőcsoportnak is. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a kedvezménytörvényt alapvető pontokon módosítani kell. A szabad demokrata politikus elmondta, törölni kell a foglalkoztatási és társadalombiztosítási kedvezményt, az ajánlószervezeteket, a családi oktatási támogatást és a hozzátartozói igazolványt. /Nyugodt válasz. Budapest betartja a memorandumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Kovács László, az MSZP elnöke szerint a kormányoldal nem bízik a saját választási győzelmében, ezért bekészített egy időzített bombát, hiszen a következő kormánynak okoznak majd gondot a román–magyar megállapodás alapján a tavaszi–nyári időszakban az országba áramló román vendégmunkások. Kijelentette: a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román–magyar megállapodás aláírása a törvényhozói szándékot tekintve négy helyen, a konkrét szövegszerűséget figyelembe véve három helyen módosította a jogszabályt, a magyar munkavállalók, illetve a határon túli magyarok hátrányára. - Ez a parlament jóváhagyása nélkül történt, ami ellentétes az alkotmányos renddel - fűzte hozzá a pártelnök. /MSZP: Időzített Fidesz-bomba. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

A Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum lezártnak tekinti a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos belpolitikai vitát - derült ki a két kormányzó magyarországi párt frakcióvezetőjének jan. 15-i budapesti közös sajtótájékoztatóján. Szájer József, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője hangsúlyozta, hogy a kedvezménytörvény kapcsán megkötött román–magyar miniszterelnöki megállapodás semmiképpen sem vet fel alkotmányossági aggályokat. Mint mondta, jogászként ő szégyelli magát Kovács László szocialista pártelnök helyett, a politikus kedvezménytörvény kapcsán megfogalmazott jogi fejtegetései miatt. Balsai István, az MDF frakcióvezetője a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy 1988-ban, közvetlenül a rendszerváltozás előtt a baloldal fehérterrorral riogatott. Azután — mint mondta — folytatták a félelemkeltést a kereszténykurzus, az antiszemitizmus és a Horthy-rendszer restaurálásának vádjával. A politikus elképesztőnek nevezte, hogy az ellenzék egy része olyan területet tett most demagógiájának részévé, amely a nemzetpolitika alapját képezi. /Lezárult a státusvita? Fidesz–MDF közös sajtótájékoztató. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

A Magyar Gallup Intézet felmérést készített a kedvezménytörvény támogatottságával kapcsolatban a magyarországi választópolgárok körében. A felmérésből kiderül, a véleményt kifejtők 53%-a helyeselte a kedvezménytörvényt. Ezen belül 15% kifejezetten helyesli és egyetért a határon túl élő magyarok számára nyújtott kedvezményekkel, míg 38%-a inkább csak helyesli és egyetért azokkal. A másik oldalon a megkérdezettek 27%-a ellenzi a státustörvényt, valamint 20% kifejezetten ellenzi, egyáltalán nem ért egyet a támogatásokkal. A magyar–román miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban a megkérdezettek 18%-a úgy vélte, hogy az Orbán-kormány súlyos hibát követett el, a memorandum aláírása a magyar érdekek elárulását jelentette. A válaszadók 32%-a szerint hibás lépés volt a kormány gesztusa, de ez nem jelent különösebb veszélyt Magyarország érdekeit tekintve. Hozzávetőlegesen ugyanennyien, a megkérdezettek 30%-a úgy vélte, hogy a román–magyar megállapodás ésszerű kompromisszum volt, amely lehetővé tette a kedvezménytörvény január elsejével kezdődő életbelépését. Az alanyok 6%-a a megállapodást a magyar külpolitika egyértelmű sikereként értékelte, míg 14%-nak nem volt véleménye. - A megkérdezettek 47%-a aggódik amiatt, hogy a külföldiek tömegesen fognak hivatalosan munkához jutni Magyarországon. Az alanyok 31%-a különösebben nem tart a kisebbségi magyar munkavállalóktól, és 15%-a egyáltalán nem fél a munkaerőpiacon jelentkező esetleges versenyhelyzettől. Az aggódók aránya pártpreferencia szerint változik. Az MSZP-re vagy az SZDSZ-re szavazók 67%-a mondja, hogy aggódik. A még tanácstalan voksolók 51%-a, a FIDESZ-MDF lista támogatóinak viszont csak 27%-a aggódik a tömeges munkaerő-bevándorlástól. Hasonló megosztottság mutatható ki a mintán a miniszterelnöki megállapodás megítélése esetében is. Az SZDSZ támogatóinak 37%-a, az MSZP szavazóinak 31%-a súlyos hibának, a magyar érdekek elárulásának tartja az egyetértési nyilatkozatot. A bizonytalanok közül csupán 15%, míg a FIDESZ-MDF támogatóinak 7%-a osztja ezt a nézetet. A kormánytábor fele (49%) és a bizonytalanok 25%-a ésszerű kompromisszumnak tartja a megegyezést. Minden más szavazó-táborban azok vannak relatív többségben, akik úgy ítélik meg, hogy az aláírás hibás lépés, de nem veszélyezteti komolyan Magyarország érdekeit. A Magyar Gallup Intézet felmérésének a következtetése az, hogy a vélemények egyértelműen a pártszimpatiák szerint oszlanak meg. /Borbély Tamás: Pártpreferenciák szerint változik az Orbán–Nastase megállapodás megítélése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Febr. 1-jén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kibővített igazgatótanácsi ülésén az egyház közéleti, politikai szerepvállalásáról és felelősségéről tanácskoztak. A mintegy 100 főt számláló megbeszélésen kifejtették: az egyház megvonja támogatását az érdekvédelmi szövetségtől, ha az RMDSZ-vezetők nem változtatnak politikájukon. Szabad lelkiismereti döntésre bízták a tanácskozáson való részvételt, amelynek részleteiről Tőkés László püspök és Sípos Miklós, szatmárnémeti lelkipásztor, az Esperesek Kollégiumának elnöke sajtóértekezleten számolt be. Amint a püspök kifejtette, kritikus pontra jutott az RMDSZ és a református egyház viszonya. Az egyháznak belsőleg kell értékelnie a kialakult helyzetet, mértékadó álláspontra helyezkedve.za püspök sorra kifejtette az RMDSZ, a romániai államhatalom, a magyarországi politikum és a státustörvénnyel kapcsolatos álláspontjukat. Negatívan ítélték meg az RMDSZ politikáját, főként a szövetség és a kormánypárt közt nemrég köttetett megállapodást. Úgy vélik, a román hatalom többet nyert vele, mint az erdélyi magyar közösség. Bírálták, hogy az SZKT jóváhagyása nélkül írták alá a protokollumot. "A hatalommal való egyezkedés neptuni irányvonaláról beszélhetünk. Az RMDSZ közelebb áll a mostani kormányhoz, mint amelynek tagja volt" - fejtegette, s úgy vélte, súlyos árat fizetünk majd ezért. Cselekvési egységre szólította az igazgató tanácsot, az egyházközségeket, lelkészeket, presbitériumokat, hogy kivédjék a közösség megosztását, segítsék a román asszimilációs politika elleni küzdelmet. Figyelőszolgálatot alakítanak a vallásszabadság, a kisebbségi és emberi jogok védelmében, illetve a román kisebbségi politika leleplezése végett. Vizsgálják az ortodox expanzió kérdését is. A püspök kitért a Szilágy megyében tapasztaltakta: a helyi RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, ennek nyomán késleltetik a Kálvineum visszaadását, illetve Zilahon és Szilágycsehben akadályozzák a státusirodák megnyitását. A protokollum-politika gúzsba köti a magyarság lehetőségeit. Folytatódik a magyarság térvesztése, erősödnek a Trianon utáni negatív folyamatok. Követelik tehát az egyházi és kisebbségi javak maradéktalan visszaszolgáltatását, felszólítva az RMDSZ-t: az eredeti törvénytervezethez ragaszkodjék, s az egyházakkal egyeztetett álláspontot képviselje. Kezdeményezik Románia monitorizálását Strasbourgban, próbapereket indítanak az egyházi ingatlanokért. Leszögezte: az RMDSZ-nek csak választásokkor van szüksége az egyházra, s balratolódás figyelhető meg az érdekvédelmi szövetségben. A püspök utalt egyes vezetők: Kincses Előd, Király Károly és Csapó József politikai életből való kiszorítására, az ifjúság megosztására való törekvésre s a belső választások elodázására. Fontosnak tartják az apadás, a kivándorlás és az asszimiláció megállítását, a nemzeti konszenzus kialakítását. Készek újragondolni az RMDSZ-szel való kapcsolatukat, ám amennyiben a szövetség nem változtat politikáján, részben vagy akár egészen megvonhatják tőle támogatásukat. Nem asszisztálnak olyan RMDSZ-nek, amely olyan kormánynak asszisztál, mely a kisebbségek elnyomásában jeleskedik. - A Bihar megyei RMDSZ vezetőivel két hete folyt egyeztető tárgyalás. A püspök szerint jórészt semmiben sem értettek egyet, de szívélyes légkörben folyt a megbeszélés. – Erkölcsi és hitbeli kérdésnek tekinti a Fidesz támogatását - jelentette ki a püspök, újságírói kérdésre. /(Balla Tünde): A Királyhágómelléki Egyházkerület radikális szerepvállalásra készül. Megvonhatják támogatásukat az RMDSZ-től. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Febr. 1-jei sajtótájékoztatóján Tőkés László püspök az igazgatótanácsi ülésen született állásfoglalásokat ismertetve kitért a magyarországi politikai viszonyulásokra is. "Visszautasítunk minden, a magyar–magyar szembeállításra való törekvést, illetve Erdély-ellenes hangulat szítását az anyaországban" – mondta a püspök, aki a legfontosabb feladatok között nevezte meg a nemzeti konszenzusra való törekvést. – Hogyan viszonyulna ahhoz a lehetőséghez, ha az áprilisi választásokat követően Budapesten kormányváltás következne be? – kérdezte a Bihari Napló munkatársa. "Ebben a kérdésben a személyes álláspontomat tudom elmondani. Erkölcsi és hitbéli kérdés a Fidesz mellett kiállni. Ha a fiatal demokraták vereséget szenvednek a választásokon, kitüntetésnek tartanám, hogy velük együtt bukhatok, és majd velük együtt állhatok újra talpra" – nyilatkozta Tőkés László. /(szűcs): Tőkés László a Fidesz mellett. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 5./

Az Udvarhelyi Híradó nem szokta bírálni az MSZP-t, most viszont egy cikk keményen elmarasztalta az MSZP-t, a kedvezménytörvényben játszott szerepe miatt. Az MSZP Kovács László-vezette szürke eminenciásainak szíve mélyén szinte mindegy, mi lesz a külhoni magyarok sorsa.A "23 millió román munkavállalóval" való riogatás eredményeképp januárban néhány százalékkal nőtt a párt népszerűsége. Ugyanakkor a cikkíró megjegyezte: a státustörvény megalkotásakor a Fidesz nem igazán tekintette megfelelő partnernek a szocikat: a törvénytervezet váratlan, puccsszerű bejelentésével, a szocialista javaslatok többségének mellőzésével, lekezelésével mindvégig éreztette, hogy ki is az igazi szellemi atyja a törvénynek. Az MSZP szereplését jellemzi, hogy Horn Gyula az egyházakat is vérig sértette azáltal, hogy megvádolta a papságot, hogy még a gyóntatószékben is a Fidesz mellett agitálnak. Az Európai Uniós pártok is bírálták az MSZP-t, amiért nacionalista húrokat penget. /Pál Szilárd: Szocialisták a zsákutcában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./

A 2002-es kampány tétje, hogy Magyarországon folytatódik-e a FIDESZ-korszak, vagy jön a bal és jó esetben folytatódik az ingamozgás. A kampányban az erős bal-liberális elkötelezettségű sajtó is kiveszi a maga részét, minden előkerül, amivel a FIDESZ ázsióját rombolni lehet. Egy másik csapásiránya a FIDESZ ellen folyó médiahadjáratnak a párt 1993-as jobbfordulatával kapcsolatos. Ezt hivatottak terjeszteni Petőcz György könyve a Fidesz történetéről, melyben a FIDESZ-től elpártolt s az SZDSZ-ben kikötött politikusok, Fodor Gábor, Ungár Klára, Szelényi Zsuzsa, Hegedüs András és Molnár Péter mesélik el a FIDESZ-sztorit sajátos olvasatban, valamint az új botránykönyv, a dr. Kende Péter által szignált "A Viktor". Borbély Zsolt Attila a jobbratolódást evidenciaként látja. Amikor ugyanis 1993-ban a FIDESZ felvállalta a nemzeti jelzőt, a nemzeti gondolat felvállalása igencsak veszélyes volt. Ebben a korszakban a sajtó kb. 85%-a az Antall kormány, a "keresztény-nemzeti kurzus", a Horthy-mítosz rombolásával volt elfoglalva. Ekkor odaállni a nemzeti gondolat mellé politikai bátorságra vallott, amiért meg is fizetett a FIDESZ. 1993 nyarán a legnépszerűbb párt volt 30-40%-al, s nem kellett volna mást tegyen, mint hogy beálljon az ellenzéki MSZP—SZDSZ—FIDESZ egységfrontba. Ha kizárólag a hatalom kellett volna a FIDESZ-nek, akkor azt 1994-ben is megkaphatták volna. Ehelyett a FIDESZ vissza akarta adni a nemzeti politizálás társadalmi presztízsét és ezzel egy időben fellépett az MSZP szalonképesítése ellen is. És vesztett: az 1994-es választáson mindössze 7%-ot ért el. 1994 után eleve ellenszélben kezdte az építkezést a jobboldalon, szövetségben az MDF-el és a kereszténydemokraták jobbközépen álló részével. 1998-ban a jobboldal gyengébb társadalmi kapcsolatrendszerrel és beágyazottsággal, gyengébb gazdasági pozíciókkal és sokkal gyengébb sajtóval a háta mögött győzött. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi krónika. A Fidesz színeváltozása. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

A Krónikának adott exkluzív interjújában Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár cáfolta, hogy a Polgári Szárny megalakulása magyarországi beavatkozás eredménye lett volna. Az államtitkár febr. 19-én fogja Kolozsváron felavatni azt a tévéstúdiót, amely a magyar közszolgálati tévéadók számára szolgáltat majd erdélyi híranyagot. "A Kárpát-medencei magyar–magyar tájékoztatás eddig meglehetősen egyoldalú volt. Míg például az erdélyi magyarok szinte mindent tudtak arról, ami Magyarországon történik, fordítva ez koránt sincs így. Pedig Magyarországon – különösen a fiatalabb generációk körében – egyre nagyobb az érdeklődés a határon túli magyarság ügyeinek megismerésére. Ezt az igényt akartuk kielégíteni és a média segítségével is szorosabbra fűzni azt a hálót, amely összefogja a Kárpát-medence különböző részében élő magyarságot, amikor tavaly az Illyés Alapítvány segítségével több száz millió forintos támogatást nyújtottunk több tucat határon túli – köztük erdélyi – televíziós műhelynek" – tájékoztatott Németh Zsolt. Az államtitkár – Szatmárnémetibe is ellátogat. Szatmárnémeti és környéke lélekszáma szempontjából az erdélyi magyarság egyik legfontosabb központja. Ehhez képest Magyarországról kevesebb figyelem irányul erre a térségre, mint mondjuk Nagyváradra, Kolozsvárra vagy Székelyföldre. Mostani látogatása egyfajta adósság törlesztése is, aminek remélhetőleg intenzív folytatása lesz. A magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírása után a Magyar Szocialista Párt erőteljes támadásba kezdett. "Pusztán pártpolitikai érdekek miatt alaptalanul és igazságtalanul azzal rémítették a magyarországi közvéleményt, hogy hol 23 millió, hol 20 millió, hol pedig több száz ezer román fog bennünket elárasztani, és elveszik munkahelyünket. Mára azonban a magyarországi közvélemény többsége rájött, hogy az MSZP nem mondott igazat. Ami pedig a Fideszt illeti, nyugodtan leszögezhetjük: ha egyszer kimondtuk, hogy az Orbán-kormány számára fontosak a határon túli magyarok, akkor mi ehhez tartani is fogjuk magunkat." – szögezte le. - Szlovákiában a kormánypártok belpolitikai válsággal küzdenek, és népszerűségüket magyarellenességgel próbálják növelni. Minden demokrácia iránt elkötelezett ember számára szomorú volt hallani azt a nacionalista indulatoktól túlfűtött vitát, amely a pozsonyi parlamentben zajlott a magyar státustörvényről, jelentette ki Németh Zsolt. Leszögezte: Magyarországról sem a Reform Tömörülés, sem más RMDSZ-platform döntéseit és lépéseit nem befolyásolja senki. /Bakk Miklós, Gazda Árpád: Nem avatkoznak be. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

A Fidesz febr. 16-án tartotta XIV., rendkívüli kongresszusát, melynek üzenete az volt, hogy az idei választás mérföldkő lesz az ország életében, ekkor dől el, folytatódik vagy megtörik a fejlődés íve. A tanácskozás az Összefogás kongresszusa nevet kapta, és ennek jegyében a Fidesszel együttműködési megállapodást kötött szervezetek vezetői is felszólaltak a budapesti Körcsarnokban rendezett eseményen. Orbán Viktor kormányfő a kongresszuson aláírta a Fidesz és a polgárok jelképes szerződését, amely a párt választási programjának főbb elemeit tartalmazza. Ennek értelmében 2006-ig elérik, hogy a szociálpolitikai kedvezmény összege egy gyerek után egymillió, két gyerek után kétmillió, három gyerek után hárommillió forint legyen, a magyar polgár átlagos keresete pedig megkétszereződjön. A felszólaló határon túli magyar politikusok a tavaly életbe lépett kedvezménytörvényt méltatták. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elismerését fejezte ki a kormányzatnak, mert az a konfrontatív helyett a kooperatív politikát választotta a szomszéd államokkal. A politikus méltatta a státustörvény elfogadását, és az azzal kapcsolatos tavaly aláírt magyar-román miniszterelnöki egyetértési nyilatkozatot. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elismerését fejezte ki a kormánynak amiért "mert és tudott a saját szemével látni." Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, a német keresztény pártok kancellár-jelöltje a választásokat történelmi jelentőségűnek nevezte, mert ekkor dől el szerinte, hogy folytatódhat-e az a sikeres politika, amelyet Orbán Viktor és kormánya indított el. Gyürk András, a Fidelitas vezetője úgy ítélte meg, hogy a szocialisták az emberi indulatok legaljára építenek, széthúzást, irigységet és önzést szítanak. /Fidesz-kongresszus – összefoglaló. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

Markó Béla RMDSZ- elnök febr. 16-án meghívottként vett részt Budapesten a FIDESZ- Kongresszuson. Beszédében megállapította, hogy az elmúlt tíz-tizenkét esztendőben sokáig problémákat tudtak felmutatni, és kevésbé megoldásokat is. Azonban "az utóbbi időben beérni látszik egy olyan nemzetpolitika, amelyben Magyarországnak és az Önök kormányának, de a kárpát-medencei magyar szervezeteknek is fontos érdemük van." "Beérni látszik egy politikai eszközrendszer a térség tagadhatatlanul legnagyobb és legmegoldatlanabb kérdésének, az etnikai-nemzeti kérdésnek a megoldására." Az etnikumközi viszonyok rendezésére lehet konfrontációs stratégiát kovácsolni, de lehet kooperatív stratégiát is építeni. A magyar kormány az utóbbi utat választotta. Ezúttal az erdélyi magyarság képviselete helyet kapott az asztal mellett. "A kedvezménytörvény Magyarország támogató szándékának törvénybe foglalása és a nemzeti együttlét új lehetősége is egyúttal, egyúttal kísérlet az új nemzetfogalom megalkotására. Megszületett az RMDSZ és a román kormánypárt közti megállapodás. "Egy erős, egészséges RMDSZ, amely ezt a megállapodást érvényesíteni tudja, ma a politikai stabilitás egyik fontos tényezője az országon belül és az országon kívül is." Az "erdélyi magyarság helyzete továbbra sem megnyugtató, egyszerre kell szembenéznünk az asszimiláció és a kitelepülés veszélyével. Olyan jogokat kell kiküzdenünk mielőbb, amelyek megerősítenek minket és ott tartanak a szülőföldünkön. Ehhez kell az önálló oktatási és kulturális intézményrendszer, de kell a visszaszerzett tulajdon, kell a gazdasági fellendülés, kell az otthoni munkalehetőség is." /RMDSZ-értékelő a FIDESZ- kongresszuson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Öt ellenőrcsapat után a hatodik érkezésére számít Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. Az ellenőri kíváncsiságot a polgármester szerint politikai ellenfelei gerjesztik. A vizsgálatok eredményei őt igazolják majd, mondta, az ellene felhozott vádaskodások alaptalanok. Büntetést ugyanis még nem róttak ki egy esetben sem. A várható rendőrségi vizsgálatról a polgármester elmondta, az RMDSZ-tanácsosok azt kifogásolták, hogy Szász Jenő részt vett a FIDESZ kongresszusán. Büszkén vállalom, hogy részt vettem a FIDESZ kongresszusán – szögezte le a polgármester. /Szüszer-Nagy Róbert: Ellenőrzések ostromában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar nemzetiségű hallgatóinak 77,7 százaléka kiváltaná a magyar igazolványt - derül ki abból a felmérésből, amelyet a BBTE IV. éves szociológus hallgatói végeztek. Az egyetemen márc. 14-én bemutatták a Civil Kurázsi nevet viselő szociológiai felmérés eredményeit. A BBTE-n tanuló magyar nemzetiségű egyetemisták körében immár harmadik alkalommal végeztek felmérést a magyar nyelvű szociológia tanszék hallgatói. Az adatokból kiderül, ha ezen a vasárnapon tartanák a parlamenti választásokat, a hallgatók 82,2 százaléka menne el szavazni, 89,7 százalékuk pedig az RMDSZ-re adna le voksát. A diákok 67 százaléka nem szimpatizál egyetlen anyaországi párttal sem, a fennmaradó 33 százalékból 28 a Fideszt kedveli.A diákoknak a más nemzetiségűekhez való viszonya alig változott, intoleranciaszintjük még mindig meglehetősen magas. A megkérdezettek 59,4 százaléka úgy ítéli meg, hogy a kedvezménytörvény negatívan hat a román–magyar államközi viszony alakulására, és 55 százalék vélekedik úgy, hogy kedvezően befolyásolja az erdélyi magyarok gazdasági gyarapodását. A hallgatók körében a legnézettebb tévéadó a Pro TV. Az adatok szerint a diákok legfontosabb magyar nyelvű információforrása a Krónika, a hallgatók 24 százaléka naponta, illetve hetente többször a napilapból tájékozódik az eseményekről./Ifj. Cseke Péter: Civil Kurázsi III. Felmérés a BBTE magyar diákjairól. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

A Magyarok Székelyföldi Társasága a több mint hétszázezres székelység életérzését kívánja most megfogalmazni, hogy biztatásul szolgáljon abban a küzdelemben, amelyet a Fidesz–Demokrata-Fórum Kormányzata folytat egy gyarapodó, sokasodó, erős, független és szabad haza megteremtéséért, amely az idegenbe szakadt és az országban élő magyarok közös otthona lesz itt a Kárpát-medencében – írta Beder Tibor, a társaság elnöke. /Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társasága elnöke: Üzenet a jövendő magyar kormánynak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./ Lőrincz György író szintén kiállt Orbán Viktor miniszterelnök mellett: "szavazzanak arra a pártra, amely nyolcvan év után szót emelt a kisebbségbe szakadt magyarságért, vállalt minket és kiállt értünk..." –írta. /Lőrincz György: Van nekem is "még egy érvem"... = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./

Tabajdi Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő a vele készített interjúban kifejtette: ha az MSZP nyeri meg a választásokat, a határon túli magyarság támogatásában fenn kívánja tartani az eddigi szintet, figyelembe véve az inflációt. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügye kulcskérdés, ugyanilyen fontossággal bír a felvidéki magyarság számára az ottani egyetem, és a Vajdaság esetében is lehet szó anyanyelvi felsőoktatási intézmény létesítéséről. A Fidesz által a határon túli magyarok támogatására létrehozott alapítványokról Tabajdi közölte: nem lehet négyévente felforgatni egy intézményrendszert, ez vonatkozik a határon innen és túlra is. Az MSZP megszavazta a kedvezménytörvényt, amelyet ma is jónak tartanak. Az Orbán?Nastase megállapodásnak a munkavállalási részét kívánják vizsgálni. Egy esetleges MSZP?SZDSZ koalícióban az MSZP nem adja fel a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos támogató magatartását. /Székely Kriszta: Nem változna a határon túli magyarok támogatása. Beszélgetés Tabajdi Csaba MSZP-s országgyűlési képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

A határon túli magyarság figyelemmel kísérte a magyarországi országgyűlési választások első fordulóját /ápr. 7./, hiszen annak tétje az anyaország határain kívül élők számára úgyszintén nagy. Markó Béla szövetségi elnök: A határon túli magyarság helyzetének nem lenne szabad pártpolitikai viták tárgyát képeznie Magyarországon, nem megosztó, hanem konszenzusteremtő kérdés kellene hogy legyen. Számunkra az a hasznos, ha a mindenkori magyar kormánnyal minél szorosabb kapcsolatot tartunk fenn, és minél közelebbi viszonyban vagyunk minden jelentős magyarországi politikai párttal. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Árulkodó Medgyessy Péternek, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének nyilatkozata, amely folytatja a kilencvenes évek elején indult számmisztikát a magyarság létszámát illetően. A szocialista politikus kijelentette, hogy kétszer ötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Ő is felvette Horn Gyula volt miniszterelnök tízmillió magyar állampolgárra vonatkozó nyilatkozatának fonalát, és sietett a tudtunkra adni, hogy nem folytatja az Antall?Orbán féle tizenötmilliós össznemzetben gondolkodó nemzetpolitikai irányvonalat, megjegyezve ugyanakkor, hogy a felelősséget nem hárítja el. Számunkra azonban ez a kiegészítése kevés vigaszt jelent, hiszen nem kevesebbről van szó, mint a Fidesz-kormány által beindított azon nemzetpolitikai koncepcióról, amely a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésére törekszik. Ebben a tekintetben már-már áttörésnek számított a státustörvény elfogadása. Jelenleg azonban úgy néz ki, hogy amennyiben valóban az MSZP?SZDSZ alakíthat kormányt, akkor egyrészt a múltból átörökölt proletárinternacionalizmus, másrészt pedig a kozmopolitizmus által meghatározott szűkkeblű országpolitikai gondolkodásnak nincs szüksége a nemzetpolitika szélesebb távlataira. Ez a határon túli magyarok számára már-már lesújtó. Nemzetpolitikai vonatkozásban értékelve az eseményeket, lesújtónak merem nevezni, ha az Orbán-kormány által elkezdett nemzetpolitikai irányvonal megtörik, eltorzul, vagy leveszik napirendről. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a miniszterelnökjelöltek vitája azt mutatta, hogy Magyarországon bármelyik nagy párt is nyerné meg a választásokat, radikális hangsúlyeltolódásra nem kerülhet sor, többek között a határon túli magyarokhoz fűződő viszonyt illetően sem. Kónya-Hamar Sándor képviselő: Hogy mi mindent sikerült elérnie az Orbán-kormánynak az elmúlt négy évben, a saját bőrünkön is lemérhetjük, hiszen amit a határon túli magyarságért tettek, nem kevés. Gondolok itt az egyetemre, a státustörvényre, a kulturális és gazdasági téren tett kezdeményezésekre, amelyeknek azonban politikai áldatlansága mindig megvolt, és meglesz. - A határon túli maggyarokkal kapcsolatban Kovács László úgy fogalmazott, hogy tízmillió magyar kormánya kerülhet személyükben hatalomra, az anyaországon kívül élők pedig boldolguljanak ott, ahova a történelmi sors helyezte őket. Nyilatkozatából egyértelműen kitűnik, hogy a szocialisták nem nemzeti, hanem állami keretben gondolkoznak, olyan politikai entitásban, amelyet 1994, és 1998 között is hangoztattak, és gyakoroltak. Semmiképpen nem az antalli és az orbáni megfogalmazást vállalják át. Vekov Károly parlamenti képviselő: ? Nagyobb szükségünk van a magyar kormány támogatására, mint valaha, s ez érvényes volt tegnap is, ma is és holnap is. Úgy vélem, lényegi változás nem fog bekövetkezni a magyar kormány politikájában a határon túli magyarságot és bennünket illetően sem. /Papp Annamária: Szükségük van a határon túli magyaroknak a budapesti kormány további támogatására. Erdélyi magyar politikusok a magyarországi választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

A magyarországi választások két fordulója közötti idő előrevetíti a bármi áron győzni rémképét. A magukat győztesnek kikiáltó pártvezérek a második fordulóban bárkivel ? régi marxista tétel: az ördöggel is ? szövetkeznek, csak kormányváltó legyen az. Thürmerrel is. Medgyessy egyik kijelentése: ,,A határon túli magyarok tekintetében elképzelésünk az, hogy semmiképpen sem akarnánk, ha Trianon ismét beteljesülne." Négy esztendő alatt az SZDSZ megbocsáthatatlan politikai merényletek sorozatát követte el a határokon kívüli magyarok vonatkozásában. ?A kedvezménytörvény ellen az Orbán-féle jobboldali ,,szellemi terror időszakában", mindegyre Csurkával rémítve a gyerekded magyar társadalmat, a Trianon kreálta államok szélsőséges irányzatainak képviselőivel szövetkeztek Magyarország és a magyar nemzeti értékek belföldi-külföldi lejáratásáért, mosdatlan nyilatkozatokat engedtek meg maguknak a magyar Szent Koronával kapcsolatosan, a magyar millenniumi ünnepségsorozatot, kétezer-valahányszáz település lakóinak emelkedettebb történelmi meditációját meggyalázták ? sokatmondó, hogy Nemeskürty István pápai kitüntetésének a Magyar ATV-ben nem volt hírértéke (az Uránia Filmszínházban A hídember bemutatójának sem, az Antall Józsefről való megemlékezésnek sem), mert kellettek a drága percek a Sajtóklub négy politikai alkimistájának arra, hogy most a Fideszbe bekebelezett Csurka-pártiakkal riogassák határon innen és túli nézőiket ?, a legaggasztóbb viszont Erdély felől és minden határokon túlról nézvést, amint kegyeskednek majd rólunk gondoskodni. Újratárgyalják a magyar?román megállapodást, amelyet felváltva neveznek paktumnak és diktátumnak. /Sylvester Lajos: Megbűnhődte már e nép? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere ápr. 13-ára mindenkit meghívott a művelődési házba, ahol óriáskivetítőn figyelhetik Orbán Viktor választási beszédét, mely után a jelenlévőkkel közösen nyilatkozatot fogalmaznak meg az anyaország választóihoz, hogy a határon túli nemzetrészek érdekében a FideszMDF párost támogassák. A polgármester a lapnak elismerte, hogy akár bumeráng-effektusként is visszaüthet mindez, és az MSZP győzelme esetén számára rosszul sülhet el, de politikusként ezt vállalnia kell, mert nemcsak az anyaország felelős a határon túli magyarságért, hanem mi is az anyaországért. /Bágyi Bencze Jakab: Szász Jenő a Fideszért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

A több magánegyetemet akkreditáló határozattal vált gyakorlatilag jogi személlyé a Sapientia EMTE, amelyet márc. 28-án hozott a kormány. A magyarországi választások kapcsán Tonk Sándor rektor elmondta, nem tart attól, hogy az esetleges kormányváltás befolyásolja a Sapentia finanszírozását. Tonk kifejtette, a költségvetési vita során a magyar ellenzéki pártok a kormány álláspontját támogatták, ami garanciát jelenthet arra, hogy a Sapientia működése zavartalan maradjon a Fidesz?MDF választási veresége esetén is. Tonk szerint a Sapientia?EMTE működése legalább két évre anyagilag mindenképpen biztosítva van. A rektor kiemelte, hogy Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje tavalyi erdélyi látogatásán arra a kérdésre, hogy mit tenne másként a Sapientia ügyében, azt nyilatkozta: még több pénzzel támogatná az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, mint ahogyan az Orbán-kormány teszi. Medgyessy a Krónikának adott exkluzív interjújában 2001 szeptemberében kifejtette: segíteni kívánja a határon túli magyar kultúrát, oktatást és médiát. ?Trianon óta nem volt példa akkora erőfeszítésre a magyar kormány részéről a határon túli magyarság megsegítésére, amekkora az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása? ? hangsúlyozta Tonk Sándor. A rektor szerint ?rossz üzenet? lenne minden irányban, ha ez a nagy lendülettel indult ügy kifulladna, és a mindenkori magyar kormány tudatában van annak, hogy a megkezdett munkát folytatni kell. /Salamon Márton László: Tonk Sándor nem aggódik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte: "Mivel kapcsolatban álltunk az MSZP-vel és az SZDSZ-szel is az elmúlt években, ha ők kerülnek kormányra, akkor megvan a garanciája annak, hogy velük is megfelelően együttműködjünk". De ha szövetségünk tagjainak nagy-nagy többsége nem így látja, azért persze nem haragudhat meg Markó Béla úr és senki más a világon, jegyezte meg Plesa Vass Magda.?Nekünk nem mindegy, hogy a Fidesz keresztény módon kormányoz, vagy pedig a kommunisták diktálnak újból!? ?Nekünk egyetlen jelszavunk van, amit senki be nem tilthat és szívünkből ki nem téphet: velünk az Isten.? /Plesa Vass Magda: Velünk az Isten! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./