"Világossá vált, hogy a külhoni állampolgárságból lényegében semmi sem lesz, mert ennek legfontosabb elemét, a magyar útlevelet az úgynevezett státustörvény nem biztosítja, állapította meg Asztalos Lajos. Amikor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Magyarország néhány év múlva az Európai Unió tagja lesz, vagyis a nem schengeni országok állampolgárai, az ott élő magyarokkal együtt, az egyezmény értelmében csak vízummal utazhatnak Magyarországra, az MVSZ 1998 április elején azt ajánlotta, hogy a határon túli magyarság magyar állampolgársághoz juthasson. Az elképzelést a Független Kisgazdapárt mellett a Fidesz-Magyar Polgári Párt is fölkarolta. Az akkor még kormányon levő MSZP és SZDSZ azonban ellenezte azt. Kovács László külügyminiszter föltette a kérdést, hogy a kettős állampolgársággal rendelkezők melyik országban teljesítenek majd katonai szolgálatot, hol fizetnek adót, és hol vesznek részt a választásokon? Mondta ezt, mintha nem tudta volna, hogy mindenki ott katona, ahol lakik. Szent-Iványi István, az SZDSZ országgyűlési csoportjának vezetője arra hivatkozott, hogy ez megrontaná a szomszédos országokkal való kapcsolatot. Thürmer Gyula, az országgyűlésbe be nem jutott MSZMP elnöke, bár ellenezte a kettős állampolgárságot, úgy vélte, szükséges, hogy a határon túli magyarokat ne turistaként kezeljék, hanem megkülönböztetett bánásmódban részesítsék. Asztalos emlékeztetett arra, hogy Horn Gyula, az MSZP-s kormányfő volt az, aki 1994 és 1998 között különböző ürügyekre hivatkozva többször is fölvetette a határon túliak számára a vízumkényszer bevezetését, anyagi okokra hivatkozva a Kossuth Rádió teljesítményének a csökkentését, a Duna tv felszámolását stb. Kovács László akkori külügyminiszter, a magyar-román alapszerződés előkészítésének hevében kijelentette, hogy, úgymond, nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és fél millió lakosát a határon túli magyarság vélt érdekeiért! Az akkori magyar kormány sietségében egyik engedményt a másik után tette, s amint az aláírás után kiderült, a szerződés előzetesen közölt szövege, ha csupán árnyalatokban, de nem volt azonos az aláírttal! 1997 januárjában, amikor úgy tűnt, elérkezett az idő, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori alelnöke, kifejezetten ellenezte a Bolyai Tudományegyetem újbóli létrehozását. Ugyanakkor az MSZP-vel és az SZDSZ-szel ellentétben a jelenlegi kormányszövetség tagjai nem csupán ígérnek, hanem az évek óta holtponton veszteglő magyar egyetem létrehozásához jelentős pénzösszeggel járulnak hozzá. - Hogy a kettős állampolgárságnak az MSZP és az SZDSZ által kifogásolt elemeit kiiktassa, a MVSZ a kérdés megoldására idén májusban a külhoni állampolgárságot javasolta, amelyik biztosítja a magyar útlevelet, de letelepedést, az ezzel járó személyi igazolványt, szavazati jogot nem. Az illetékesek ezzel szemben kidolgozták az úgynevezett státustörvényt, amelyből épp a legfontosabb, az útlevél, kimaradt. Miért hátrált meg a jelenlegi kormányszövetség legnagyobb pártja, a Fidesz, és mi ennek az oka? Talán az, hogy 1998 tavaszán az MVSZ fölvetését csupán választási ígéretként karolta föl, anélkül, hogy a kérdést valóban orvosolni szándékozott volna? Talán leintette őket az Európai Unió? Nem valószínű, mert az ugyancsak az Európai Unióba igyekvő lengyelek a kérdést simán megoldották: külhoni lengyel állampolgárságot és útlevelet biztosítottak a litvániai, a fehéroroszországi és az ukrajnai mintegy kétmillió lengyelnek. Románia az ukránok, oroszok, gagauzok kivételével máris megadja a román állampolgárságot a moldovaiaknak. Horvátország is állampolgárságot, útlevelet biztosított az országon kívüli horvátoknak, akik így vízummentesen utazhatnak Európa-szerte. Talán azért a meghátrálás, mert a törvénynek az országgyűlésben való megszavazásakor a kormány nem számíthat az MSZP és az SZDSZ képviselőinek a szavazatára? Ha a határon túli magyarságot - a kádári "hagyományokhoz" híven - leíró jelenlegi magyar ellenzék álláspontja érthető, annál érthetetlenebb a külhoni állampolgárságot ellenző hazai magyaroké. Az ilyen képviselők, szenátorok nyilván diplomataútlevéllel rendelkeznek, s fütyülnek a mások számára fontos kérdés rendezésére. De miért ellenzik mások, parlamenten kívüliek? Talán ők is efféle útlevéllel rendelkeznek? Miért ragaszkodik a magyar kormány most mereven az útlevelet nem biztosító státustörvényhez? /Asztalos Lajos: Kettős állampolgárság külhoni állampolgárság státustörvény = nulla? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./"

Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácselnöke, magyarországi megbeszéléseiről biztató ígéretekkel tért haza: Németh Zsolt államtitkárral folytatott megbeszélése során ígéretet kapott a csíkszeredai egyetem létrehozásának támogatására, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély felújítása érdekében elkezdett együttműködés folytatására. A Csíkszentmártonban elképzelt, három funkciót ellátó szociális központ létrehozásához Kövér László Fidesz-elnök ígért segítséget. A tanácselnök beszámolt arról, hogy a megyén átvezető utak modernizálása céljából a Szállításügyi Minisztériumnak benyújtottak egy 17 milliárd lej értékű beruházás tervét. - A megyei tanács tagja lett a több magyarországi és hazai megyét tömörítő Kárpátok Eurorégiónak. /Támogatási ígéretek a megyének. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./

Okt. 12-én Pécsen a tervezett státusztörvényről tartott fórummal megkezdődött a Határon Túli Magyarok Fesztiváljának tíznapos programja, melynek a Kárpát-medencei művészeteket felvonultató rendezvényein közel félezer határon túli magyart lát vendégül Baranya megye és székhelye. A fesztivál házigazdája, a rendező Határon Túli Magyarságért Alapítvány elnöke - egyben Baranya megye közgyűlési alelnöke - Bokor Béla biztatónak nevezte a jugoszláviai politikai fordulatot, mely szerinte a demokratizálódás révén sokat javíthat az ottani magyarság helyzetén is. Hargitai János (Fidesz) képviselő, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának tagja a státusztörvényről kifejtette: a határon túli magyarokat csupán az alkotmány hatodik szakaszának harmadik bekezdése említi, mint akikért az anyaország felelősséget érez -, s bár van számos őket érintő, alacsonyabb szintű jogszabály -, a magyar törvények előtti jogállásuk lényegében ugyanaz, mint bármely külföldi turistáé. - A Magyarok Világszövetsége erdélyi tanácsának a határon túli magyarok jogállására tett javaslatának megvalósításához kétharmados többségű politikai akaratra lenne szükség. Ez azonban ma nem létezik - Mézes Rudolf, a felvidéki magyarság részéről azt szorgalmazta, hogy a tervezetet egyeztessék a határon túli magyarok szervezeteinek minél szélesebb körével. /Határon Túli Magyarok Fesztiválja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

A teljes körű állampolgárság történelmi jussunk - jelentette ki okt. 17-én Csíkszeredában Borbély Imre, aki több erdélyi városban tartott előadást. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Kárpát-medencei Régiójának elnöke az MVSZ-nek a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozására vonatkozó törvénytervezetét ismertette a megjelentekkel. Mint hangsúlyozta, a tervezet válaszol az ellenzői által megfogalmazott - Borbély Imre szavaival élve: "demagóg" - ellenérvekre, miszerint az állampolgárság az adófizetői minőség révén szerzett szavazati joggal is járna, valamint arra, hogy az utódállamok magyarsága áttelepedne Magyarországra. Borbély Imre kitért a tervezetnek a magyarországi politikai pártok körében történt, többnyire kedvező fogadtatására, egyedül a legnagyobb koalíciós partner, a Fidesz-MPP magatartását nevezte nem túl bátorítónak. Borbély Imre elmondta, hogy eddig 100 ezer támogató aláírás gyűlt össze. /A külhoni állampolgárságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

"Dec. 13-án kezdődik Budapesten a kormány Béla király úti vendégházában a III. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kétnapos tanácskozása. Az úgynevezett magyar-magyar csúcstalálkozó hároméves múltra tekint vissza. 1999 februárjában alakították meg felállítják a Magyar Állandó Értekezletet, s rendszeresen, évente legalább egyszer összehívják. A most kezdődő magyar-magyar csúcstalálkozón a magyarországi parlamenti pártok (Fidesz-Magyar Polgári Párt, Magyar Szocialista Párt, Független Kisgazdapárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Magyar Igazság és Élet Pártja, Magyar Demokrata Fórum), a szomszédos országokban élő magyarok parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkező szervezetei (Romániai Magyar Demokrata Szövetség; Szlovákiából a Magyar Koalíció Pártja; Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, Vajdasági Magyarok Szövetsége, Vajdasági Magyar Demokrata Párt; Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Szlovéniából a Muravidéki Magyarok Nemzeti Önigazgatási Közössége), valamint a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának képviselői vesznek részt. Az 1999. november 11-12-i Magyar Állandó Értekezlet résztvevői közös zárónyilatkozatban kérték fel a kormányt, hogy vizsgálja meg a határon túl élő magyarok különleges magyarországi jogi státusa megteremtésének a feltételeit. - A törvénytervezet normaszövegének kidolgozásakor tekintettel voltak a nemzetközi összefüggésekre, és különösen nagy gondot fordítottak arra, hogy a törvénytervezet összhangban legyen az Európai Unió jogrendszerével. - A Magyar Állandó Értekezlet zárt ülésén felszólal Orbán Viktor magyar kormányfő és Martonyi János külügyminiszter, majd a tanácskozók megvitatják a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezetet. /MÁÉRT - a III. magyar-magyar csúcsértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./ A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) napirendjén szereplő törvénytervezet rendkívül jelentős lépés abba az irányba, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok ne csak szellemi értelemben legyenek a magyar nemzet részei, hanem bizonyos jogokkal is kötődjenek a magyar nemzet egészéhez - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, azt megelőzően, hogy Budapestre utazott, ahol részt vesz a MÁÉRT 3. Ülésén. Markó elmondta, hogy a tervezet kidolgozása során az RMDSZ egyebek között azt javasolta: aki a leendő törvény alapján kiadott magyar igazolvánnyal rendelkezik majd, az a lehető legnagyobb kedvezményt élvezze határátlépés esetén, például a vízum érvényességének időtartama, az illetékmentesség tekintetében. Ez a javaslat bekerült a tervezetbe. /Markó Béla a magyar igazolványról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./"

"Jan.10-11. között Markó Béla szövetségi elnök, Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Kelemen Kálmán, az RMDSZ Kereszténydemokrata Platformjának elnöke Berlinben részt vesz az Európai Demokrata Unió (EDU), illetve az Európai Néppárt (EPP) munkálatain. A EDU-tag pártok vezetőinek 11-én kezdődő konferenciáján - melynek napirendi pontján a magyarországi FIDESZ-MPP és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának az unióba való felvétele is szerepel - jelen lesz Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 9. - 1882./"

"Jan. 10-12. között Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Kelemen Kálmán, az RMDSZ Kereszténydemokrata platformjának elnöke Berlinben részt vett az Európai Demokrata Unió (EDU), valamint az Európai Néppárt (EPP) munkálatain. Jan. 11-én a pártelnökök nyilatkozatot fogadtak el, amely kitér az Európai Unió (EU) bővítésére. Az EDU pártelnökök berlini nyilatkozata külön figyelmet szentelt az EU bővítésére. Ugyancsak jan. 11-én a Fidesz Magyar Polgári Párt és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja az EDU tagjává váltak Az RMDSZ is támogatta a két párt csatlakozási kérését. - Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatást adott a parlamenti választások után kialakult romániai politikai helyzetről. Kifejtette, hogy az RMDSZ maradt az egyetlen jobboldali, konzervatív, keresztény-demokrata orientáltságú politikai alakulat a román parlamentben. Elmondta, a Szövetség jelentős eredményt ért el a tavaly novemberi választásokon, megnövelte mandátumainak számát. A koalíciós partnerekkel ellentétben az RMDSZ a jó eredményt annak köszönheti, hogy következetes magatartást tanúsított a kormányprogram teljesítésének, valamint az erdélyi magyarság célkitűzéseinek megvalósítását célzó erőfeszítések tekintetében. Markó Béla felhívta a fórumokon jelenlévők figyelmét a Nagy-Románia Párt előretörésére, valamint arra, hogy az ellenzékben működő politikai erőknek feltétlen összefogásra van szükségük, hogy megakadályozzák a szélsőségesen nacionalista politikai alakulatok előretörését. - Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ-küldöttségének tagja az EPP Kongresszusi Nyilatkozat-kidolgozó Bizottságának, valamint az Európai Identitás Munkacsoportja ülésén, Kelemen Kálmán pedig a Gazdasági Együttműködés Munkacsoportjának ülésein vett részt. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 12. - 1885. sz./"

"Jan. 22-én magyarországi parlamenti pártok megbeszélést tartottak a szomszédos országokban élő magyaroknak biztosított kedvezményekről szóló törvényről (státustörvény). A Mádl Ferenc államfő által kezdeményezett egyeztetésen kiderült, hogy az ellenzéki pártok kisebb-nagyobb különbségekkel ellenzik a törvényt, a kormánypártok pedig örvendenek a törvény puszta létének. Nem sikerült megteremteni a Fidesz-MPP által oly áhított politikai konszenzust. Az ellenzéki pártok nem támogatják a kormány által javasolt törvényt. Kövér László, a Fidesz-MPP elnöke azt nevezte a legnagyobb eredménynek, hogy ilyen jogszabály megalkotására egyáltalán sor kerül. Kövér szerint senki nem törekedik arra, hogy a határon innen és a határon túli magyarokat egymással szembeállítsa, és valamelyik kárára többletkedvezményt biztosítson. Kovács László, az MSZP elnöke szerint szükség van a törvényre, de figyelembe kell venni a magyarországi lakosság érdekeit, a költségvetés teherbíró képességét, a törvény nem akadályozhatja Magyarország EU-csatlakozását. Az MSZP szerint nem elfogadható az a pártok közötti verseny, ahol az a legmagyarabb, aki a legtöbbet ígéri a határon túliaknak Szent-Iványi István, a szabad demokraták (SZDSZ) frakcióvezetője kijelentette: pártja jelenlegi formájában nem támogatja a törvényt. Nem tudni, kiket érintene, mit biztosítana, milyen áron, és azt meg ki állná. Szerinte a határon túli magyarokat szülőföldjükön kell támogatni, a jelenlegi törvénytervezet pedig az elvándorlást fogja felgyorsítani. Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke is támogatásáról biztosította a törvényt annak ellenére, hogy szerinte szélesebb körű kedvezményeket kellene a határon túli magyaroknak biztosítani. A kisgazdák a Magyarok Világszövetsége által kidolgozott külhoni állampolgárságot is elfogadhatónak tartják. /Vass Enikő: Márciusban terítéken. A státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"

"A Népszabadság február 10. számában Magyar igazolvány szibériaiaknak? címmel körképet adott a készülő státustörvény kapcsán határon túli magyar szervezetek álláspontjáról. A lap valójában csupán két sajtóvéleményre hivatkozott. Az egyik az Erdélyi Napló 6. számának Dörzsölik a tenyerüket című jegyzete, amelyet Fidesz- és kormányellenessé "facsarintott" a budapesti lap: "Hevesen bírálta a státustörvényt a Fideszhez közel álló Erdélyi Napló. A nagyváradi hetilap felszólította Budapestet, hogy ne hozzon "kínos helyzetbe sok ezer magyart" azzal, hogy a romániai magyarok "mindenható" pártjának aktivistái előtt kelljen megalázkodniuk. Csupán azért, hogy eldöntsék, jár-e vagy sem az illetőnek az a magyar igazolvány, amellyel majd az anyaországnak bizonyítja: "jöttem, láttam, kotródom vissza"" - írja a Naplóra hivatkozva kolozsvári tudósítónk. Ezután Dénes László, az Erdélyi Napló főszerkesztője, a félreolvasott cikk szerzője, pontosítás közlésére kérte a Népszabadságot, Nem úgy és nem azt címmel: "A Népszabadság - "kolozsvári tudósítójára" (vélhetően Tibori Szabó Zoltánra) hivatkozva - félretájékoztatta olvasóit február 10-én a Magyar igazolvány szibériaiaknak? című 3. oldalas cikkben. Nem tisztem kideríteni, hogy a tudósító csúsztatott-e, avagy a szerkesztő értette-e félre a kolozsvári tudósítást. Egy biztos: az Erdélyi Napló február 6-ai számában megjelent Dörzsölik a tenyerüket című jegyzetemből önkényesen ragadtak ki félmondatokat, fordulatokat, szavakat, majd ezeket valami sajátos logikával egymásba fűzve teljesen más kicsengést adtak írásomnak. Amely csupán az egyetlen romániai magyar politikai párt, az RMDSZ ama szándékát vette górcső alá, hogy e párt megbízott aktivistái döntsék el: ki jogosult magyar igazolványra a határokon túl. Valótlan a Népszabadság ama állítása ezen cikkem alapján, hogy "hevesen bírálta a státustörvényt a Fideszhez közel álló Erdélyi Napló". A készülő jogszabályt egyáltalán nem minősítve fogalmaztam meg ama elvárásomat a mindenkori magyar kormány felé, hogy ne az egyik román politikai versenypártra (a bukaresti reformkommunista kormányerővel lepaktált RMDSZ-re) bízza annak igazolását, hogy ki a magyar Erdélyben. Mert ez óhatatlanul egy politikai kliensrendszer kiépüléséhez, bizonyos pártérdekek felülkerekedéséhez vezetne. Ominózus jegyzetem és a benne foglalt érvelés csonkítatlanul olvasható a www.hhrf.org/erdelyinaplo/ internet-címen. Árnyalnám a "Fideszhez közel álló" megfogalmazást is: a Nagyváradon megjelenő, idén tízéves Erdélyi Napló polgári hetilapként határozza meg önmagát 1997 szeptembere óta. Lapunk az erdélyi magyar polgárokhoz igyekszik közel állni. Dénes László főszerkesztő" Azonban Rózsa Gyula, a Népszabadság lapigazgatója azt válaszolta, hogy a szerkesztőség nem látta indokoltnak a pontosítás közlését, mivel a Népszabadság "interpretációja" megpróbált tartalmilag precíz és hangulatilag hiteles lenni... /A balliberális magyar sajtó csúsztatása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 20./"

"Keserű Fodor Sándor Egyre javul című cikke /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./, aki a sorozatos sikertelenség miatt nem csupán a tájbasimuló RMDSZ-t veszi elő, hanem pártállástól függetlenül támadja a magyarországi politikusokat, és kétségbe vonja a magyar kormány külügyi államtitkárának véleményét is. "Nem tisztem Németh Zsolt megvédése, annál is inkább, mert nem tartom sportszerűnek a romániai magyar közéletbe való gyakori és kemény beavatkozásait." - írta Szatmári Tibor. Németh Zsolt külügyi államtitkár az Országgyűlés Külügyi Bizottsága márc. 7-i ülésén eredményként értékelte, hogy a határon túli magyar szervezetek megőrizték politikai akcióképességüket, és újra kijelentette, hogy Szlovákiában, Romániában és Jugoszláviában a kisebbségi ügyek "lélektani környezete" kedvező irányban változott. Ez így van, annak ellenére, hogy Szatmári Tibor szerint a Fidesz által támogatott határon túli csoportok nem a többséggel való együttműködést, hanem inkább a konfrontációt kedvelik. Szatmári Tibor szerint "nagy arányban csökkent visszautasítottságunk a román társadalomban." Szatmári sorolta pozitív eredményeket: A tanügyi törvényből sikerült törölni a restrikciók, a hátrányos megkülönböztetések döntő többségét. A volt szocialista államokban elsőként Romániában adtak ki diszkrimináció-ellenes kormányhatározatot. Nagyságrendekkel megnőtt a nemzeti kisebbségek kulturális szervezeteinek és lapjainak állami támogatása. Megszületett a Lupu féle földtörvény, amelyet szerinte Kelemen Attila képviselőről is elnevezhették volna. Szatmári szerint "ne csak a sérelmeket és a sikertelenségeket tüntessük fel a számadásban, hanem az eredményeinket is." /Szatmári Tibor: Bizony, javul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./ A szerkesztő megjegyzése címmel Kiss János fűzött megjegyzéseket Szatmári Tibor, írásához. Fodor Sándor többnyire a véleményét mondja el bizonyos jelenségekről. A szerkesztő nem csodálkozik, ha Fodor Sándor nem éppen úgy látja a "lélektani környezetet", mint Németh Zsolt, aki hol négyszáz, hol ötszáz, hol ennél sokkal több kilométer távolságból szemlélheti például funárék Napokáját. Németh Zsolt, de Szatmári Tibor is hallott arról, hogy a tavalyi választásokon hány százalékot szerzett Funar és pártja Kolozsváron. "Mégis úgy tesznek, mintha semmit sem tudnának arról, hogy e párt tagjai választási sikerüknek megfelelően jutottak kulcspozíciókhoz minden szinten, vagy arról pláne nem hallottak volna, hogy most már ők védik a város főterén a szemétgödröket, amelyek jó négy éve javítják a "lélektani környezetet" (a többi mellett). Innen, egész közelről nézve, ebbe a lélektani környezetbe beletartozik még a Cserehát is, a csendőrlaktanyák sűrű sora, a hívek nélküli püspökség jövő-ígérete, megannyi túldimenzionált rendőrörs, számtalan "elajándékozott" (műemlékként is számon tartott) középület, avagy a köztisztviselői karban létező aránytalanság, a vissza nem kapott egyházi ingatlan, iskola, miegyéb mellett az olyan, kimondottan hangulatjavító apróság, mint az Ázsiába vissza! felszólítás." Kiss János megjegyeztea Reform Tömörülésről, hogy "már-már ők az RMDSZ is" Mi akadályozza meg abban, hogy súlyos visszaélések, az egész romániai magyarságot érintő alaptalan vádak, támadások és "vissza Ázsiába!"-szerű sértések ellen, ha nem is egy szót, de legalább (kormány- vagy ellenzéki pozícióból) egy ejnye-bejnyét néha választások után is elmotyogjanak? /Kiss János: A szerkesztő megjegyzése: Javul - de csak távolból.= Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"Márc. 15-én Székelyhídon, a Petőfi Sándor Középiskolában leleplezték a költő bronz mellszobrát. Jelen volt Szilágyi Zsolt és Kovács Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, valamint Révész Máriusz fideszes politikus. Hegyesi Viktor iskolaigazgató után Viorica Daróczi aligazgató román nyelven üdvözölte a résztvevőket. A szobrot az iskola udvarán Hegyesi Viktor igazgató leplezte le, melynek talapzatán elhelyezték a kegyelet koszorúit. /Petőfi-mellszobrot avattak Székelyhídon. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./"

"Nemsokára az Országgyűlés napirendre tűzi a státustörvényt. A magyar politikai pártok között nincs egyetértés a törvénytervezettel kapcsolatban. - A törvényt nem tudjuk megszavazni, támogatni - nyilatkozta Szent-Iványi István, SZDSZ képviselő. Az MSZP óvatosabban fogalmaz, Tabajdi Csaba szerint az MSZP a végleges törvénytervezet ismerete nélkül nem tud a törvény támogatásáról nyilatkozni. Tabajdi a Szabadságnak elmondta, aggályaikat a törvénnyel kapcsolatban változatlanul fenntartják (a magyar adófizetők érdekeit figyelembe kell venni, a társadalmat a kormány nem készítette fel kellőképpen a törvény fogadására.). Az MDF megszavazza a törvényt - jelentette ki Csapody Miklós képviselő. Az MDF fontos törvénynek tartja, amely kiindulópontot jelent a trianoni békeszerződés után elszakadt magyarokkal való jogi kapcsolat újrafelvételére. A Fidesz támogatja a kedvezménytörvényt, hiszen az a választási programunkban is szerepelt - nyilatkozta Balla Mihály képviselő. A Fidesz által áhított konszenzus az SZDSZ kategorikus visszautasítása miatt sajnos nem látszik megvalósulni. /Vass Enikő: Napirenden a státustörvény az Országgyűlésben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./"

"Ápr. 17-én az Országgyűlésben Tóth Károly (MSZP) képviselő azzal kapcsolatban intézett kérdést Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy Gyula fideszes polgármestere látogatásra hívta meg Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert. A szélsőségesen magyarellenes polgármestert abból a célból hívta meg Gyula első embere, hogy az tájékozódjon a magyarországi nemzetiségi politika felől. Ámde a szélsőségeknek tett bármilyen kedvezmény, a velük való együttműködés a nemzet egészének tragédiájához vezet - vélte a képviselő. Orbán Viktor úgy ítélte meg: nem célszerű a parlament szintjére emelni egy vélhetően nem kellően átgondolt önkormányzati kezdeményezést. /Egy "nem kellően átgondolt önkormányzati" kezdeményezésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ "

"Ápr. 19-én kezdte meg Budapesten az Országgyűlés a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A státustörvény néven ismertté vált javaslatot Martonyi János magyar külügyminiszter ismertette. A kormány becslése szerint az elkövetkező években mintegy 800 ezren fogják kiváltani a kedvezményekre jogosító igazolványt, aminek előfeltétele az illetékes határon túli szervezet ajánlása mellett az, hogy az igénylő ne akarjon letelepedni Magyarországon, illetve ne jelentsen idegenrendészeti, nemzetbiztonsági kockázatot. A törvényjavaslat elfogadása az elkövetkező két évben hozzávetőleg 8-9 milliárd forint kiadást jelent majd a büdzsének. A nemzeti összetartozás törvényének nevezte Martonyi a törvényjavaslatot. Németh Zsolt (Fidesz) államtitkár mérföldkőnek nevezte a szomszédos államokban élő magyarokról szóló javaslatot. Tabajdi Csaba (MSZP) frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot. Szent-Iványi István, az SZDSZ vezérszónoka jelezte: a szabad demokraták a törvényjavaslatot nem tudják támogatni. Ez lesz az első olyan magyar törvény, amely a nemzetünk határon túli tagjaira végre nem idegenként, hanem hozzánk tartozókként tekint - mondta az MDF-es Kelemen András. A javaslat egészében véve magyar érdekeket szolgál, tehát támogatjuk -hangsúlyozta felszólalásában Csurka István, a MIÉP szónoka. Élesen bírálta azokat, akik a törvény nyújtotta kedvezményekkel kapcsolatban azt kérdezik, mennyibe fog ez kerülni. /Vita a "nemzeti összetartozás törvényéről" Martonyi: a magyar kormány konszenzusra törekszik e kérdésben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"Az RMDSZ politikusai közül egyesek pozitívan vélekednek a státustörvény által biztosított kedvezményekről, mások szerint azonban a jogszabály viszonylag "szerény" előnyökben részesíti a határon túli magyarokat, jelentette a Mediafax. Székely Ervin Bihar megyei képviselő a hírügynökségnek kijelentette: valamely nemzethez való tartozás az állampolgárnak kizárólagos, személyes ügye, amit törvényben nem lehet szabályozni. Mint fogalmazott, magyar igazolvány nélkül is magyarnak tartja magát. A képviselő a törvénytervezet egyik hibájának tekinti, hogy ezáltal lehetőség nyílik az "álmagyarok" megjelenésére, akik a jogszabály biztosította kedvezmények reményében vallják magyarnak magukat. Kovács Csaba Brassó megyei képviselő szerint a státustörvény a Fidesz választási ígéreteinek a megvalósítását jelenti. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila (Maros megye) a Mediafaxnak kijelentette: a román és a magyar diplomácia közti egyeztetésre azelőtt kellett volna sor kerülnie, mielőtt a magyar országgyűlés napirendre tűzte volna a törvénytervezet vitáját. A képviselő természetesnek tartja a jogszabályban megfogalmazottakat, mivel szerinte minden államnak meg kell védenie a határain túl élő nemzettársait. Kelemen úgy véli, Romániának is követnie kellene a példát. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő szerint a kedvezmények biztosításával a magyar állam elsősorban a szülőföldön való maradást kívánja elősegíteni. Kónya-Hamar Sándor szerint a jogszabály egy olyan politikai és történelmi helyzetet próbál orvosolni, amelyben a nemzet határai nem esnek egybe az anyaország határaival. - A magyarországi státustörvénnyel kapcsolatos román hivatalos kifogások nem veszélyeztetik az RTDP és az RMDSZ közti parlamenti együttműködési megállapodást - hangoztatta Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő. Az RMDSZ Reform Tömörülés nevű platformjának vezetője a Cotidianul kérdéseire adott válaszában úgy vélte, hasznos, ha a törvény kapcsán a magyar és a román kormány konzultációt folytat egymással. Toró annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezeknek a konzultációknak a nyomán - tekintettel arra, hogy a magyar kormány milyen kedvező tapasztalatokat szerzett az Európai Unióval való viszonyban - Romániában is megszületik a határon túli románok érdekeit védelmező, a magyar státustörvényhez hasonló jogszabály. Úgy vélte, a magyar státustörvénnyel szembeni támadásokat az is magyarázza, hogy a román kormány tagjainak nincs elegendő információja. /Nincs konszenzus az RMDSZ-ben a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./"

"Asztalos Lajos elutasította Tibori Szabó Zoltánnak a státusztörvényt semmibe vevő, a magyar kormány kedvező döntését hevesen bíráló cikkét /Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig, ápr. 24./, anélkül, hogy megnevezte volna Tiborit. Elkészült a státusztörvény tervezete. Amikor a Fidesz - még ellenzéki pártként - felvetette, az akkor kormányon levő MSZP és SZDSZ hallani sem akart erről. Most pedig az MSZP, föladva eddigi álláspontját, nem egy esetben többet is javasolt a tervezetnél. Alig készült el a tervezet, akár a magyar magánegyetemnek nyújtandó első kétmilliárd forint megajánlása után, "huhogni kezdtek a halálmadarak": mindez csak a magyarországi választási kampány céljait szolgálja, a magyar adófizetőknek elegük van az erdélyi magyarokból, szemfényvesztés, etnokorrupció, etnobiznisz, és így tovább. Asztalos sorra megcáfolta az ellenzők érveit. A halálmadarak "nem veszik észre, hogy épp a határ két oldalán élők összetartozás-érzését akarják ismét fölébreszteni, erősíteni." Az ellenzők Martonyi János külügyminiszterre hivatkoznak, holott ő nyíltan a nemzeti összetartozás törvényének nevezte a tervezetet. Tabajdi Csaba /MSZP/ bírálatként megemlítette, hogy az előterjesztők "nem egyeztettek eleget az Európai Unióval, illetőleg a szomszédos országokkal". Ugyanakkor Martonyi János külügyminiszter szerint "változóban van a nemzetközi jog. Nemzetközi téren egyre inkább előtérbe kerülnek az emberi és a kisebbségi jogok. A törvényjavaslat minden szempontból összhangban van a nemzetközi jog előírásaival, valamint a szomszédos országokkal kötött kétoldalú szerződésekkel". Ezenkívül Németh Zsolt közölte, hogy a törvénytervezet tartalmáról "több ízben is tájékoztatták az Európai Unió és az Észak-Atlanti Szövetség tagországainak budapesti nagyköveteit, és a megbeszélések során soha nem hangzott el kifogás, sem pedig aggodalom". Az EU több tagállama is alkalmaz előnyös megkülönböztetést mind az állampolgárságot, mind a vízumpolitikát illetően. Asztalos hozott példákat. Spanyolország előnyös megkülönböztetésben részesíti a latin-amerikai országok polgárait. Portugália Brazíliával és volt gyarmataival tart fönn különleges kapcsolatokat. Brazíliával vízummentességi megállapodást kötött. Írországban alanyi jogon ír útlevél jár annak, aki bebizonyítja, hogy legalább egyik nagyszüleje ír. Ausztria a romániai német nemzetiségűek számára egy évig érvényes nemzeti vízumot ad. Az albániai görögök hat hónapig érvényes görögországi vízumot kapnak. Románia az elmúlt években román állampolgárságot adott a Moldovai Köztársaság polgárainak, akik ezt kérték. /Asztalos Lajos: Státustörvény és huhogás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5., folyt.: máj. 7./"

"Markó Béla, RMDSZ-elnök máj. 5-én részt vett a Fidesz - Magyar Polgári Párt tisztújító kongresszusán. Felszólalásában úgy vélekedett, egy évtizeddel a kommunista rendszerek bukása után időszerű számvetést készíteni a térség országainak előrehaladásáról. Megítélése szerint Magyarország ezen a listán a listavezetők közé tartozik, a Fidesznek pedig jelentős érdeme van ebben. Hangsúlyozta: "a térség legsúlyosabb problémája nem gazdasági, hanem etnikai jellegű, és minden országnak szembe kell néznie azzal, hogy állam és nemzet határai nem esnek egybe". - A magyar kormánypárt XIII. kongresszusán a küldöttek Pokorni Zoltán oktatási minisztert - az egyetlen jelöltet - választották meg a párt élére a leköszönő Kövér László helyett. /Térségünk legsúlyosabb problémája etnikai jellegű - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök Szegeden. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

"Máj. 9-én a magyar parlament a szomszédos államokban élő magyaroknak nyújtandó kedvezményekről szóló törvényjavaslatról folytatott vitát. Balla Mihály (Fidesz) hangsúlyozta: a javaslat illeszkedik a nemzetközi joghoz. A magyar külügyminisztérium folyamatosan tájékoztatta az EU-tagállamokat és a szomszédos országokat a törvényjavaslat kérdésében. Molnár Gyula (MSZP) leszögezte: a szövegben nem sikerült feloldani a dilemmát, miszerint a határon túli magyarság problémáinak jelentős része nem Magyarországon és Magyarországról oldható meg, ez a többségi nemzetekkel való megállapodásban rejlik, ám ennek támogatására nem sikerült az EU-t érdekeltté tenni. Lezsák Sándor (MDF) Szabó Dezsőt idézte: minden magyar felelős minden magyarért. Szerinte ezen gondolat törvényi formában történő megjelenítése a törvényjavaslat. Bauer Tamás (SZDSZ) hangsúlyozta: frakciója elutasítja a törvényjavaslatot. Martonyi János külügyminiszter tévedésnek nevezte Bauer kritikáját. Emlékeztetett arra, hogy a magyar közösség politikai pártjai Romániában és Szlovákiában is kormánykoalíciós tényezővé vált, és képviselői ott ültek a MÁÉRT ülésén és szakbizottságaiban. Balczó Zoltán (MIÉP) frakciója nevében támogatta a törvényjavaslatot. Orbán Viktor szavait idézve kiemelte: a nemzet egyesítésének határokon átívelő programja felé tett első lépés a státustörvény magvalósítása. /Ma zárul a vita a státustörvényről A Fidesz szerint alapvető kritika nem hangzott el. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./"

"Mélységesen felháborodott, írta Erőss Bulcsú,, elolvasva Nagy "Baloldali" Iván "Liberális" Zsolt, beszámolóját a FIDESZ-MPP kongresszusáról. Az SZDSZ hivatalos lapja, a Magyar Hírlap megjelentette a következő mondatocskát: "Ma senki sem akarja - sem Orbán Viktort, sem Kövér Lászlót - likvidálni, bármennyire javára válna is nemzetünknek..." És még ők beszélnek cenzúráról. Kocsi Ilona (SZDSZ-es) lapja tovább hazudozhatott anélkül, hogy valakinek a haja szála is meggörbült volna. Most azonban előszeretettel hangoztatta Nagy Iván Zsolt, hogy milyen alkotmány és törvénysértő ez a FIDESZ-MPP. Hadd döntse el a FIDESZ-MPP, kit hív meg a "bulira". Az olvasó hangsúlyozta: joguk van az erdélyi magyaroknak megtudni a teljes igazságot! Sajnálatos, hogy pont a Magyar Hírlap tudósítója dolgozik a Romániai Magyar Szónak. Annak a lapnak a tudósítója, akinek pártja nem támogatta a státustörvényt sem! /Erőss Bulcsú, főiskolai hallgató: Aljas és félrevezető. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ A lap szerkesztői megjegyzésében mentegette a helyzetet, holott az a valóság, hogy a balliberális Nagy Iván Zsolt a lap egyetlen budapesti politikai tudósítója. "

"Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./"

"Máthé Éva legutóbbi írásában (Ki írta a forgatókönyvet? - Romániai Magyar Szó, 2001. május 17.), politikai ellenszenvét a "függetlenség" csomagolópapírjába bújtatta. Ami a Kossuth Rádiót illeti, Máthé Éva arról nem szólt, hogy az MDF után hatalomra jutó MSZP és SZDSZ legalább akkora tisztogatást végzett a közszolgálati médiában, ha nem nagyobbat, mint elődje. A továbbiakban Máthé Éva azt írja: "Magyarország ismét parlamenti választás előtt áll. A sajtó nagyobbik része - FIDESZ- olvasatban - "pofátlanul" független." A "függetlenben" már korántsem biztos, írta Pászkán Zsolt. Egyrészt azért, mert önmagukat legtöbbször "ellenzékiként" határozzák meg, mely eleve kizárja a függetlenség lehetőségét. Baloldali elkötelezettségüket azzal magyarázták, hogy a "független" sajtó az a mindenkori hatalommal szembeni ellenzékiséget jelenti. Csakhogy, a baloldali kormányzás idején erről mintha megfeledkeztek volna! A magyarországi kereskedelmi adók függetlenséggel nem vádolhatók. Máthé Éva szerint: "Tények: 1. A FIDESZ mindenképp győzni akar 2002-ben. 2. A sajtó döntő többsége nem akar neki behódolni. És e független sajtó mögött multinacionális cégek állnak, és velük együtt sok pénz." Frei Tamás elkövetett egy szakmai hibát. Frei Tamás "mentsége", hogy olyan sajtó-közegben mozog, ahol ez a kérdés nem számít vétségnek. Azonban "Kocsi Ilona esetétől Sz. Nagy Csabával" után, már nehéz büntetlenül uszítani. Juszt László azon kínlódása, hogy a FIDESz-t belekeverje ebbe az ügybe, még jobban rávilágít arra gyűlölködő hisztériára, melybe a baloldali és a "liberális" sajtó belelovalta magát. /Pászkán Zsolt, Budapest: Milyen forgatókönyvet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

"Máj. 23-án Budapesten hét országgyűlési bizottság tárgyalta, 24-én további két bizottság tárgyalja a státustörvényhez benyújtott módosító indítványokat. A 131 indítvány többségét a bizottságok elutasították. A javaslatok jó része arra vonatkozik, hogy miként lehet javítani a törvény alkalmazását - foglalta össze Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. - Ezek közül néhány bekerülhet a törvénybe, többségük viszont a végrehajtó rendelkezésekben kell, hogy testet öltsön. A végrehajtás során a jó javaslatokat még mindig be lehet építeni. Szabó Tibor több parlamenti bizottságban - köztük a külügyi bizottságban - képviselte a kormány álláspontját a vitában. A külügyi bizottság elutasította a Magyar Szocialista Párt (MSZP) azon javaslatát, hogy ombudsman felügyelje a határon túli magyarok ügyeit. A döntés után Tabajdi Csaba MSZP-képviselő az MTI-nek kijelentette: "ez az elutasítás meghatározza majd, miként szavaz az MSZP-frakció a törvényjavaslat végszavazásakor." Szabó Tibor elmondta, úgy érzékeli, a törvénnyel kapcsolatban továbbra is fennáll a nemzeti konszenzus. Összességében a nemzeti konszenzus továbbra is fennáll egy párt, az SZDSZ kivételével, mely eleve kijelentette, hogy nem támogatja a törvényt. /Gazda Árpád: Alig módosul a státustörvény. A bizottságok előtt a módosító javaslatok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./ A kormány képviseletében jelen lévő Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke csak 9 módosítást támogatott. Elmondta azonban: a kabinet 32 további indítványról fontolgatja, hogy javított megfogalmazásban, kapcsolódó módosítóként támogassa. A bizottság egyetértett többek között Kelemen András (MDF) javaslatával, amely szerint a magyar igazolvány ajánlása a kérelmezőnek a magyar nemzethez, nem pedig a magyar nemzetiséghez tartozását tartalmazza. Elfogadta a bizottság Tabajdi Csaba (MSZP) és más szocialista képviselők indítványát is, amely alapján a magyar igazolvány érvényességi ideje 18 és 60 év közötti személy esetében az eredetileg tervezett öt év helyett tíz év lehet. Elfogadták Pósán László (Fidesz) indítványát, hogy a támogatási rendszer egészének koordinálása céljából központi nyilvántartást kell vezetni. Támogatta a testület az európai integrációs bizottság módosító javaslatát is, amely hangsúlyosabban kívánja a közösségi jog elsőbbségét kifejezni a státustörvénnyel kapcsolatban az EU-csatlakozás után. A testület elvetette Bauer Tamás (SZDSZ) 28 pontból álló módosító csomagját is, amely többek között feleslegesnek tartotta a magyar igazolvány bevezetését, és kiterjesztette volna a törvény hatályát a nyugati államokban élő magyarságra is. Szent-Iványi István frakcióvezető elmondása szerint a határon túli magyarok támogatását hatékonyabban szolgálná az a közalapítványt, amely a jelenleg működő sok intézmény helyett jönne létre. Ez a közalapítvány évente 15 milliárd forintból gazdálkodna. /Státustörvény. A magyar nemzethez tartozunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./"

"A magyar kormány továbbra is rendelkezésére áll azoknak, akik pontosításokat kérnek a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette ki Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Párt ügyvezető alelnöke a Reform Tömörülés RMDSZ-platform máj. 26-i sepsiszentgyörgyi kongresszusán. Az RMDSZ-Fidesz kapcsolatot Kövér jónak minősítette, és reményét fejezte ki, hogy az RT is otthon érezheti magát az erdélyi magyarság egészének érdekeit képviselni hivatott szövetségben. Kövér elmondta, hogy a magyar ellenzéki pártok egy idő óta igyekeznek túllicitálni egymást a határon túli magyarok sorsának jobbítása terén. Az SZDSZ a magyar igazolvány helyett pénzt, évi több milliárdot osztana szét, az MSZP pedig a határon túli magyarokkal foglalkozó parlamenti biztos kinevezését, és három hónap helyett hat hónapos legális munkavállalási engedélyt javasol. Kövér László megjegyezte: "Biztosak voltunk abban, hogy ameddig csak lehet, az MSZP és az SZDSZ a törvényjavaslat elfogadásának megakadályozására fordítja minden energiáját. Amikor viszont a Magyar Állandó Értekezleten felismerték, hogy ezzel a politikájukkal szembe kerülnek nemcsak a magyar közvéleménnyel, hanem a határon túli magyar szervezetekkel is, akkor taktikát változtattak. Megpróbálják lekicsinyelni a törvény jelentőségét, különböző javaslatokkal azt próbálják bizonyítani, hogy ők is vannak olyan jó magyarok, mint a kormánypártiak." /Székely Kriszta: "Fantáziadús" magyar politika Kövér László a státustörvényről, a magyar ellenzékről és az RMDSZ-ről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./"

"Az Országgyűlésben a határon túli országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának során kiderült: a magyar kormánypártok, valamint az MSZP és a MIÉP módosításokkal támogatják, míg az SZDSZ elutasítja az előterjesztést. Kelemen András (MDF) garanciát kért a kormány képviselőjétől arra nézve, hogy a módosító indítványok valamilyen módon megjelennek majd a törvényben. Kívánatos lenne, ha a határon túli kérelmező nemcsak a magyarságáról nyilatkozna, hanem azt is kijelentené, hogy nem vallja magát más állampolgárságúnak. Bauer Tamás (SZDSZ) a törvényjavaslatot elfogadhatatlannak tartotta, és azt hangoztatta, hogy feszültséget kelt a határon túli magyarok és az ottani többségi nemzet között. Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélekedett, hogy a törvényjavaslat legkevésbé kidolgozott eleme a személyi hatály kérdése, így nem lehet pontosan tudni, ki kap majd támogatást a magyar adófizetők pénzéből. A politikus fontosnak nevezte a szabad identitásválasztás elvét, azonban szükségesnek tartja, hogy a jogszabály pontosan határozza meg azokat a feltételeket, amelyek az alannyá váláshoz elengedhetetlenek. Emlékeztetett: a Magyar Állandó Értekezleten egyetértés alakult ki ebben a kérdésben. Lentner Csaba (MIÉP) azt javasolta, hogy a kormány támogassa azokat a vállalkozásokat, amelyek ipart telepítenek az elszakított magyar területekre. - A részletes vita második szakaszában nagy vitát váltott ki Bauer Tamás (SZDSZ) módosító javaslata, amely a magyar állam feladatává tenné annak biztosítását, hogy a határon túli magyarok ne csak a Duna TV és az m2 adását láthassák, hanem az m1-et, az RTL Klubot és a tv2-t is. Bauer Tamás javaslatát a kormánypárti képviselők és a MIÉP politikusai visszautasították. Németh Zsolt (Fidesz) arra helyezte a hangsúlyt, hogy a kormány törvényi szinten csak a közszolgálati média esetében vállalhat kötelezettséget. Erkel Tibor (MIÉP) véleménye szerint "a szellemi bűzt, szellemi mocskot árasztó kereskedelmi műsorokkal" megfertőznék Erdély tiszta levegőjét. - /Vita a státustörvényt módosító indítványokról. SZDSZ: krimi magyar nyelven a határon túliaknak is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"Az Országgyűlés május 30-án befejezte a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénytervezet vitáját. Vojnik Mária (MSZP) a vitában azt hangoztatta: a határon túli magyarok itteni munkavállalási lehetőségét a tervezett 3 hónapról 6 hónapra kellene emelni. Pósán László (Fidesz) szerint a munkavállalási időtartam meghosszabbítása elősegítené az elvándorlást a határon túli magyar területekről, ezért nem támogatják a javaslatot. Tabajdi Csaba (MSZP) hangsúlyozta: a magyarországi családok is kapják meg azt az iskolakezdési és utazási kedvezményt, amit a státustörvény biztosít majd a határon túl élők részére. Németh Zsolt külügyi államtitkár komolytalannak nevezte Tabajdi Csaba javaslatát, hogy a magyarországi családok is kapják meg azt az iskolakezdési és utazási kedvezményt, amit a státustörvény a határon túl élők részére biztosít majd. Bauer Tamás (SZDSZ) pártja elutasítását tolmácsolta, indítványozta, hogy a magyar igazolványról, illetve az ajánló szervezetről rendelkező passzusokat hagyják el az előterjesztésből. /Lezárult az országgyűlési vita a magyarok jogállásáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"A magyar parlament jóvá fogja hagyni a státustörvényt, lényegi módosítások nélkül. Megvan hozzá az ötpárti támogatás, egyedül az SZDSZ halmozza a képtelenségeket, a nemzetietlen, ártó szándék mellett azért is, hogy lássék: van ilyen párt is. Bauer Tamás az Országházban azzal a javaslattal hozakodott elő, hogy a státustörvény kedvezményeit terjesszék ki a románokra, ukránokra, szlovákokra, mindenkire, hogy Magyarország vonzóvá és szimpatikussá váljék. A státustörvény országgyűlési vitájának napján Eörsi István a magyar ATV-ben Juszt László politikai show-jának szereplője volt. Eörsi, az SZDSZ fenegyereke, akiből előjön a "nemzetgyalázó blöff, mintha a magyar kormány - banditáknak nevezi - cigány-, zsidóellenes lenne, "náciszagú képződményekről" locsog, "hátraarcos előmenetelről", sem Heidert, sem Berlusconit nem tartja olyan veszélyesnek, mint egyes magyar pártokat, rekcumra fogja azokat, akik a német háborús vereséget magyar katasztrófának tartják (hát mi a fene, ha nem az?), felcsap Trianon védelmezőjének, Orbán előredülledő szemgolyóit veszi célba, Pokorni a Fidesz bájolgásával megbízott miniszter, bevallja, hogy ő tudatosan piszkít a saját fészkébe, a magyar történelmi egyházak ellen is pásztorlevelet fogalmaz a maga fennkölt stílusában, amelynek egyik kulcsszava a szarász, II. János Pál pápát levojtillázza, mert az abortusz ellen szól, s az éhezők millióiért nem tesz semmit. Mindezt hirtelenjében azért soroltuk fel a státustörvény kapcsán, hogy látva lássék, milyen indulatok s micsoda szellemiség munkál ellene. Annyi és olyan, hogy a legvadabb román kitalációkat konténerbe gyűjtve sem kerülne össze ennyi bűzlő anyag." /Sylvester Lajos: Törvénytervezet a magyar parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./"

"A román népességet büszkeséggel tölthetné el, hogy él Románia közepén egy népcsoport, amely több száz éves nyelvi elszigeteltségben megőrizte kultúráját - hangzott el a Fidesz parlamenti frakciója jún. 6-i budapesti sajtótájékoztatóján annak kapcsán, hogy az Európa Tanács (ET) május végén ajánlást fogadott el a moldvai csángók ügyében. Surján László frakcióvezető-helyettes érthetetlennek nevezte, hogy az Európa tanácsi jelentés elfogadásával egy időben Csángóföldön furcsa egyesületek jelentek meg, igazolni igyekezvén a csángók román eredetét. A képviselő nagy jelentőségűnek nevezte az ET ajánlását. Jelezte: a dokumentum nem magyar, hanem egy finn liberális képviselő kezdeményezésére született. Nagy Gábor Tamás (Fidesz), aki szintén részt vett az ET ülésén, elmondta: a dokumentum hosszas, éles vitában fogalmazódott meg. Beszámolt arról, hogy az ET bizottságában a román képviselők még azt is vitatták, hogy a csángók magyarul beszélnek. Végül, mint mondta, az ajánlásba is bekerült, hogy a népcsoport magyar nyelven beszél. Révész Máriusz, aki a csíksomlyói búcsú alkalmával találkozott a moldvai magyarság képviselőivel, hangsúlyozta: az ET ajánlásáról, amelyben előírják többek között, hogy a kisebbségnek biztosítani kell az anyanyelvi templomi szertartás lehetőségét, csak nagyon kevés csángó értesült. - A térségben ugyanis nem létezik magyar nyelvű sajtó, a román híradások pedig hallgatnak arról, hogy egy nemzetközi szervezet foglalkozott a moldvai csángók ügyével - jelezte a fideszes honatya. /A csángókérdés az Európa Tanácsban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./"

"A szlovák vezetés hivatalos véleménye szerint a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveinek szellemével ellenkezne, ha magyar parlament elfogadná a szomszédos országokban élő magyarokat érintő státustörvényt - közölte jún. 7-én Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár Boros Miklós pozsonyi magyar nagykövettel, és emlékeztető jegyzékben átadta neki a szlovák álláspontot. A szlovák álláspont szerint a státustörvény parlamenti szentesítése több, jelenleg is hatályos kétoldalú egyezmény rendelkezéseinek megkérdőjelezését jelentené. - A magyar fél kész az elmúlt másfél évben rendszeresen biztosított tájékoztatáson túlmenően is további információt nyújtani a szlovák fél érdeklődésére az úgynevezett státustörvényt érintő pozsonyi jegyék konkrét felvetései kapcsán - hangzott Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő jún. 7-i esti nyilatkozata. Horváth Gábor megjegyezte: szlovák részről mostanig konkrét felvetéseket nem fogalmaztak meg, jóllehet Bába Iván, a szaktárca közigazgatási államtitkára két hete járt külügyi konzultáción Pozsonyban, és a közelmúltban ott tárgyalt a Fidesz delegációja is. /Hivatalos szlovák álláspont és jegyzék a státustörvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"

"Az Európai Néppárt főtitkára kedvezően nyilatkozott az MTI-nek a magyar státustörvényről. Alejandro Agag Longo kijelentette telefonon adott brüsszeli nyilatkozatában: az Európai Bizottság több tisztségviselője is jelezte, hogy ez a törvény tiszteletben tartja az európai normákat, s mivel megfelel ezeknek a normáknak, számunkra (az Európai Néppárt számára) teljesen elfogadható. Biztosak vagyunk benne, hogy a törvény teljesen korrekt - jelentette ki az EPP spanyol főtitkára. - Teljes mértékben megbízunk tagpártunkban, a Fideszben és Orbán miniszterelnökben - tette hozzá az európai keresztény, konzervatív pártokat tömörítő szervezet vezetője. /Kedvezően nyilatkozott az Európai Néppárt főtitkára a magyar státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"A Magyar Csodaszarvas Egyesület meghívására a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) három tagja - Kereskényi Gábor, Polner Zoltán, Uglár Zsolt - látogatott el Budapestre. A találkozón a magyar politikai pártok képviselői tartottak a határon túl élő kisebbségek sorsát is érintő előadásokat, de a négynapos összejövetelen az Illyés Közalapítvány vezetősége, történészek és a chicagói magyarok közösségének tagjai is felszólaltak. Az előadások középpontjában a státustörvény kérdése szerepelt. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke megindokolta a szervezetük által elosztott támogatási pénzek igazságosságát, és nemzetstratégiai előadásokat is hallgathattak a megjelentek. Raffay Ernő történész a trianoni döntésről és annak következményeiről tartott eszmefuttatást, a történelmi előadások között az 1956-os forradalom elemzése is szerepelt. Ughy Attila, a Fiatal Demokraták (FIDESZ-MPP) és Balczó András, a Magyar Igazság és Élet (MIÉP) pártjának politikusai a magyar státustörvényt mutatták be nagy vonalakban. A találkozón az eddiginél jobb kapcsolatot tudtak kiépíteni más határon túli ifjúsági szervezetekkel. A budapesti találkozón a Délvidéki Magyarok Közössége, a Kanizsai Ifjúsági Kerekasztal, a pozsonyi Corvin Mátyás Társaság, a zentai Anonymus Ifjúsági Egyesület és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Szövetsége ifjúsági tagozata is jelen volt. /Státustörvény, pályázati pénzek, nemzetstratégia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./"