FORDULAT A ROMÁNIAI RESTITÚCIÓ EURÓPAI MONITOROZÁSA ÜGYÉBEN
Ez év elején Tőkés László erdélyi EP-képviselő kezdeményezésére Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Antal János egyházügyi szakértő, élve az Európai Unió Alapjogi Chartája 44. cikkében biztosított jogukkal, petíciót nyújtottak be az Európai Parlament illetékes bizottságához azzal a kéréssel, hogy a testület vizsgálja és vitassa meg a kommunista diktatúra idején a romániai magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának elszabotálását, illetve a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosításának botrányos ügyét, és foglaljon állást abban a kérdésben, hogy az uniós csatlakozásakor vállalt kötelezettségeinek megfelelően Románia biztosítja-e a vallásszabadság gyakorlását, valamint a tulajdonhoz való jogot magyar kisebbségi közössége, illetve annak egyházai számára. Az EP Petíciós Bizottsága (Committee on Petitions) közel egy évi halogatás után Tőkés László erdélyi, valamint Csáky Pál felvidéki EP-képviselő, a bizottság tagja hathatós közbenjárására 2015. november 12-én végre érdemben foglalkozott az ingatlanügyi beadvánnyal, nevezetesen a bizottság koordinátorainak ülése az erre irányuló román törekvésekkel ellentétben nem zárta le az ügyet, hanem annak tovább kivizsgálását rendelte el. Ennek megfelelően levélben fordul a román kormányhoz, valamint a petíció benyújtóihoz, további adatokat és információkat kérve tőlük az eset elbírálása céljából. Csáky Pál javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta, jövő év februárjára.
Figyelemre érdemes, hogy román oldalról erőteljes lobbit fejtettek ki a petíció napirendről való levétele, illetve annak visszautasítása céljából. Marian-Jean Marinescu román néppárti képviselő és frakcióalelnök a román igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése címén érvelt a megkeresés elutasítása mellett, nem csupán a petíció jogosságát, hanem a sepsiszentgyörgyi tanintézet református voltát is kétségbe vonva. Tőkés László – a maga rendjén – édesapját ajánlotta „élő bizonyítékként” a román képviselő figyelmébe, lévén hogy dr. Tőkés István teológus, az Erdélyi Református Egyházkerület volt püspökhelyettese éppenséggel a nagy múltú Székely Mikó Református Kollégium diákja volt egykoron.
Említésre méltó, hogy a román diplomácia egy olyan „non-paper” minősítésű összefoglaló dokumentumot köröztet az Európai Parlamentben, amely a romániai egyházi ingatlanok restitúciójának a jogosságát és eredményességét igyekszik „bizonyítani”, szemben a magyarországi tulajdon-visszaszolgáltatás „hiányosságaival”. Tőkés László képviselőnek legutóbb az Amerikai Egyesült Államok diplomáciai vitáiban volt alkalma szembesülni ezzel a dezinformatív propagandairattal. A restitúció terén az utóbbi időben és ez alkalommal elért amerikai és európai parlamenti eredmények reményre jogosítanak fel a tekintetben, hogy a posztkommunista román hatalom által az egyházi tulajdonok jogos visszaszolgáltatás útjába állított akadályokat előbb-utóbb sikerül leküzdeni, és a Székely Mikó Református Kollégium törvénytelen visszaállamosítását is sikerülni fog felülbírálni.
kms.mtva.hu

Mikó-ügyben kivizsgálást rendelt el az EP petíciós bizottsága
Az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ingatlanai visszaállamosításának a kivizsgálását rendelte el.
Lomnici Zoltán, a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Antal János egyházügyi szakértő nyújtott be petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Azt kérték, hogy a testület vizsgálja ki és vitassa meg a kommunista diktatúra idején a romániai magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának elszabotálását, valamint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosításának az ügyét. Arra is felszólították a bizottságot, hogy vizsgálja meg: Románia biztosítja- e – az uniós csatlakozásakor vállalt kötelezettségeinek megfelelően – a vallásszabadság gyakorlását, valamint a tulajdonhoz való jogot a magyar közösség és egyházai számára.
A közlemény szerint az EP petíciós bizottsága hosszas halogatás után Tőkés László erdélyi és Csáky Pál felvidéki EP-képviselő közbenjárására foglalkozott a beadvánnyal. A bizottság koordinátorainak csütörtöki ülése a román törekvésekkel ellentétben nem zárta le az ügyet, hanem annak további kivizsgálását rendelte el.
Népújság (Marosvásárhely)

Remény a Mikó-ügyben? – Kivizsgálást rendelt el az EP-bizottság
Az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ingatlanjai visszaállamosításának a kivizsgálását rendelte el – tudatta tegnapi közleményében Tőkés László európai parlamenti képviselő.
Tőkés emlékeztetett arra, hogy kezdeményezésére Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Antal János egyházügyi szakértő nyújtott be petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Azt kérték, hogy a testület vizsgálja ki és vitassa meg a kommunista diktatúra idején a romániai magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának elszabotálását, valamint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosításának az ügyét. Arra is felszólították a bizottságot, hogy vizsgálja meg: Románia biztosítja-e – az uniós csatlakozásakor vállalt kötelezettségeinek megfelelően – a vallásszabadság gyakorlását, valamint a tulajdonhoz való jogot a magyar közösség és egyházai számára.
A közlemény szerint az EP petíciós bizottsága hosszas halogatás után Tőkés, valamint Csáky Pál felvidéki EP-képviselő közbenjárására foglalkozott a beadvánnyal. A bizottság koordinátorainak csütörtöki ülése a román törekvésekkel ellentétben nem zárta le az ügyet, hanem annak további kivizsgálását rendelte el.
„Ennek megfelelően levélben fordul a román kormányhoz, valamint a petíció benyújtóihoz, további adatokat és információkat kérve tőlük az eset elbírálása céljából. Csáky Pál javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta jövő év februárjára” – közölte Tőkés László sajtóirodája. A közlemény szerint a román képviselők erőteljes lobbit fejtettek ki a petíció napirendről való levétele és annak visszautasítása érdekében.
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Kolozsvárról tennék erősebbé a közép-európai régiót
Nyolc ország száz meghívottjávak zajlik a hétvégén a Fidelitas és MIÉRT november 19-22. között szervezett rendezvénye, a YouthEPP regionális rendezvénye, a II. Visegrádi Ifjúsági Konferencia. Az eseményt csütörtökön este nyitották meg a kolozsvári sétatéri Kaszinóban.
Nyitóbeszédében Mile Lajos, Kolozsvár főkonzulja elmondta, örvend annak, hogy a kincses város ad helyet a rendezvénynek, amelyet az Ifjúsági Főváros programsorozat részeként szerveznek meg. „Arról is elmélkedni kell, hogy miként szeretnénk alakítani a régiót, és milyen Európa az, amelyben a régiót elképzeljük” – jelentette ki.
A diplomata kifejtette, a politikusoknak napi, aktuálpolitikai kérdésekre kell minél ügyesebb válaszokat adniuk, ami némileg határt szab számukra – ez a rendezvény azonban szerinte ennél többre ad lehetőséget. "Erről a régióról a perifériára szorult országok régiójaként szoktunk beszélni, a nagy feladat pedig az lenne, hogy komoly politikai tényezővé váljunk" – fogalmazott.
A Fidelitas elnöke, Böröcz László rámutatott: az, hogy a konferencia nemcsak a visegrádi négyekről, hanem Közép-Európáról szól, azért fontos, mert a jövőben közösen kell megoldásokat találniuk a régió országainak a küszöbön álló problémákra. "Hosszasan lehetne beszélni az Európai Unió problémáiról és hibáiról, de fontosabb az, hogy az itt kialakuló kapcsolatok a későbbiekben kamatoztathatók, és egy egységes Európáért tehetnek a most jelenlévők" – mondta a politikus.
Antal Lóránt MIÉRT-elnök beszédében felidézte: amikor egy hete kérdezték a rendezvény céljáról, azt mondta, a kulcsszó a kooperáció. "Szükségünk van közös lépések, stratégiák kidolgozására" – fogalmazott. Mint mondta, a politikai ifjúsági szervezeteknek fontos a régió erősebbé tétele. Antal közös gondolkodásra, kívánságlisták összeállítására invitálta a jelenlévőket, megköszönve nekik, hogy a Fidelitas-szal közösen a MIÉRT házigazdája lehet az eseménynek.
Geréd Imre RMDSZ-es kolozsvári városi tanácsos arról beszélt, a tény, hogy a város önkormányzata sokszor megnövelte az ifjúságnak szánt támogatást az elmúlt években, a különböző intézmények pedig hangsúlyt fektettek az ifjúsági programokra, a fiatalok nyitottságának tudható be.
Jeles meghívottak érkeznek
A tavalyi rendezvényhez hasonlóan az idén is számos érdekes előadásra és vitára számíthatnak a fiatalok: a rendezvény közleménye szerint meghívottaik között szerepel Deutsch Tamás, az Európai Parlament képviselője, az internetről szóló nemzeti konzultáció előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos, Sógor Csaba és Winkler Gyula romániai magyar európai parlamenti képviselők, Csáky Pál a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt elnöke, jelenlegi európai parlamenti képviselő, valamint Jíri Sneider biztonságpolitikai szakértő.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

Kisebbségvédelmi keretszabályozást sürgetett Sógor Csaba az EP-ben
Rendkívül sok még a tennivaló a nemzetközi egyezmények kisebbségvédelmi passzusainak életbe ültetése és alkalmazása terén – erről beszélt Sógor Csaba hétfő este a strasbourgi plenáris ülésen, ahol azt sürgette, hogy az Európai Unió intézményei fogadjanak el egy jogi kötőerővel bíró kisebbségvédelmi keretszabályozást.
Az RMDSZ-es politikus november 23-án az Európai Parlament plénumában két jelentős európai dokumentum évfordulójára emlékeztetett: idén negyven éve fogadták el az emberi jogok, beleértve a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását alapelvként leszögező Helsinki Záróokmányt, továbbá húsz éve Strasbourgban írták alá a keretegyezményt a nemzeti kisebbségek védelméről.
Sógor Csaba beszédében hangsúlyozta: "jó alkalom ez a kettős évforduló arra, hogy mérleget vonjunk az eredményekről." Véleménye szerint nyíltan ki kell mondanunk, hogy a keretegyezmény számos pontját egyszerűen nem hajtják végre a részes államok. – Ezen a helyzeten az segíthetne, ha az Európai Unió intézményei elfogadnának egy jogi kötőerővel bíró kisebbségvédelmi keretszabályozást. Bár a kezdeményezést a Bizottság részéről várnánk, a Parlament mint az európai polgárok érdekeinek megjelenítője is az élére állhatna ennek a folyamatnak – fogalmazott az erdélyi képviselő. Hozzátette: ez a kérdés közvetlenül érint mintegy 40 millió uniós polgárt, az EU-nak tehát foglalkoznia kell a nemzeti kisebbségek problémáival.
Sógor Csaba szerint annál is inkább megkerülhetetlen ez a kérdés, mivel az Európai Unióról szóló szerződés második cikke is kimondja, hogy az unió a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásán alapszik.
Népújság (Marosvásárhely)

Sok még a tennivaló a kisebbségvédelem terén
Rendkívül sok még a tennivaló a nemzetközi egyezmények kisebbségvédelmi passzusainak életbe ültetése és alkalmazása terén – erről beszélt Sógor Csaba hétfő este a strasbourgi plenáris ülésen, ahol azt sürgette, hogy az Európai Unió (EU) intézményei fogadjanak el egy jogi erővel bíró kisebbségvédelmi keretszabályozást.
Az RMDSZ-es politikus az Európai Parlament plénumában két jelentős európai dokumentum évfordulójára emlékeztetett: idén negyven éve fogadták el az emberi jogok, beleértve a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását alapelvként leszögező Helsinki Záróokmányt, továbbá húsz éve itt Strasbourgban írták alá a Keretegyezményt a Nemzeti Kisebbségek Védelméről.
Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés László az Unió bevándorlópolitikáját kritizálta az Európai Parlamentben
Éles szavakkal kritizálta a migránsáradat kezelésére tett lépéseket és tanácskozások eredményeit Tőkés László. Alább az EP-képviselő sajtóirodájának közleménye:
Az Európai Parlament 2015. november 25-i ülésnapján maratoni hosszúságú viták zajlottak a legutóbbi párizsi terrortámadások, valamint a migrációval és menekültüggyel kapcsolatos november 11–12-i vallettai (Málta) csúcstalálkozó és a G20-as csoport november 15–16-i antalyai (Törökország) csúcstalálkozójának eredményei tárgyában. Tőkés László európai képviselő ez utóbbi vitához szólt hozzá.
Közismert, hogy az idén tavasszal, szinte teljesen váratlanul útjára indult és azóta is tovább szélesedő migránsáradat „kezelésére” válságtanácskozások és csúcstalálkozók egész sorát rendezték az Európai Unióban – köztük az említett legutóbbi kettőt. Anélkül, hogy ezen összejövetelek részeredményeit lebecsülnénk, mégiscsak azt a kommunista gyakorlatot idézik emlékezetünkbe, miszerint ha egy problémát nem akartak megoldani, akkor létrehoztak egy bizottságot.
Erdélyi képviselőnk felszólalásában a migrációs válság hatékony rendezésének az elmaradását bírálta, amikor rámutatott, hogy az Unió eddigi erőfeszítései „sehová sem vezettek”, sőt a válság a legutóbbi terrorcselekmények által még csak tovább súlyosbodott.
Az unió vezetői és vezető tagországai mélységes részvéttel mondanak ítéletet a terrorizmus felett, az Európai Parlament pedig rendkívüli gyászünnepélyen emlékezett meg a párizsi merényletsorozat ártatlan áldozatairól – a mérhetetlen gyász és felháborodás közepette azonban jóformán teljesen elsikkad a felelősség. „Kiket terhel a felelősség mindezért?” – tette fel a kérdést Tőkés László, sürgetve ugyanakkor az Európai Unió egészében véve elhibázott migrációs és menekültügyi, valamint terrorizmussal kapcsolatos politikájának a felülvizsgálatát és gyökeres megváltoztatását.
Múlt héten képviselőnk már az EP Külügyi Bizottságában szóvá tette, hogy a migránsáradat hullámain beszüremkedő iszlám terroristákkal is fel kell venni a harcot. Erre reagálva viszont Elmar Brok néppárti (!) bizottsági elnök azt hangoztatta, hogy „a menekültkérdést nem szabad összekeverni a terrorizmussal, hiszen a menekültek is ugyanannak a terrorizmusnak az áldozatai”. Egy másik külügyi értekezleten Cristian Preda román néppárti képviselő rótta fel Jean-Claude Juncker ugyancsak néppárti EB-elnöknek, hogy a migrációt és a terrorizmust egymástól elválasztva semmi okot nem lát az EU eddigi politikai irányvonalán változtatni.
Erdélyi képviselőnk azon politikusok ellenében emelt szót, akik a multikulturalizmus, a „nyitottság” és a „szolidaritás” demagógiájával európai és nemzeti identitásunkat, értékeinket és érdekeinket teszik könnyelműen kockára.
itthon.ma//nagyvilag

Fordulat a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügyében
November közepén egy újságírócsoport tagjaként részt vehettem a Magyar Néppárti Képviselőcsoport delegációs ülésén, az Európa Parlament brüsszeli székházában. Jóleső érzés volt látni, hogy a magyar képviselők soraiban ott ülnek az erdélyi és felvidéki EP-képviselők, köztük Tőkés László és Winkler Gyula is. A delegációs ülés napirendjén szerepelt többek között a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügye, amelynek pozitív fejleményeiről Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozott a Nyugati Jelen riporterének.
– Ez már a második próbálkozásunk – mondta Tőkés László EP-képviselő –, évekkel ezelőtt Lomnici Zoltán, a Magyar Legfelső Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, valamint Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke intézett petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Akkor úgymond befogadták a panaszt, de nem tűzték napirendre. Most egy újabb kezdeményezés történt a kommunista hatóságok által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében, a Székely Mikó Református Kollégium botrányos ügyére helyezve a hangsúlyt. Ez esetben Lomnici Zoltán és a Királyhágómelléki Egyházkerület volt munkatársa, Antal János egyházügyi szakértő írta alá a petíciót.
Azt mondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló a próbálkozás, mert ebben a második esetben előbbre jutottunk a formális befogadáson túlmenően. A minap a koordinátorok bizottsága, amely az EP Petíciós Bizottsága (Committee on Petitions) munkáját készíti elő, egyhangúlag egyetértett abban, hogy nem veszi le a napirendről a kérdést, hanem további vizsgálatot folytat a panasz tárgyában, a román kormányt kérdezi meg a részletekről és az álláspontjáról, továbbá a petíció szerzőitől is további információkat kér, hogy aztán végképp dönthessen arról, hogy a Petíciós Bizottság napirendjére tűzze a kérdést.
Még egy jó, nagyon jó hírt mondhatok: Csáky Pál képviselő úr javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta, jövő év februárjára. Ez a közmeghallgatás már egy mérsékelt nyilvánosságot jelent. A Petíciós Bizottság égisze alatt tartjuk meg ezt a közmeghallgatást, ahol nyilvános módon kifejthetik a felek az álláspontjukat. Az elért eredmény annál is értékesebb, mert a román EP-képviselők és a román diplomácia komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megfúrja ezt a petíciós bizottsági határozatot. Mind Amerikában, mind pedig itt Brüsszelben találkoztam azzal a „non-paper” elnevezésű nem hivatalos irattal, amelyet névtelenül terjeszt a román diplomácia, és amelyben a propagandisztikus félretájékoztatás eszközével próbálja hitelteleníteni az említett petíciót.
A „Mikó-ügyben” már egy évvel ezelőtt levelet intéztem John Kerry amerikai külügyminiszterhez, és az ügyben illetékes amerikai államtitkár-helyettes meg is válaszolta ezt a levelet, illetve biztosított arról, hogy a Székely Mikó Református Kollégium ügyének a fejleményeit szorosan követik. Követik az útját a pernek a Strasbourg-i Emberi Jogi Bíróságon és amint tudjuk, az RMDSZ-nek a küldöttsége is Amerikában járt ez ügyben. Az amerikai Külügyminisztérium ismételten felkarolta az ügyet és költségvetési tételt is rendelt mellé. Készülőfélben van egy jelentés a romániai ingatlanügyekről, és a tavalyi amerikai külügyminisztériumi jelentés külön kitér az elkobzott egyházi ingatlanok kérdésére. A Mikó-ügyben két tűz közé került Románia, és ezek a fejlemények pozitív eredményt ígérnek!
– Képviselő úr, Ön felvállalta az erdélyi magyarság autonómia törekvéseinek, a kisebbségi jogok kérdésének brüsszeli képviseletét. Hogyan lehet napirenden tartani az Európában őshonos kisebbségek jogos követeléseinek kérdését a migránsválság és a terrorfenyegetettség idején? – Általában is elmondható, hogy Hamupipőke sors jut a kisebbségi ügyeknek, nem csupán Európában, hanem az érintett országokban is. Most olvasom, hogy két mondatot szentelt az új bukaresti kormányprogram az etnikai és vallási kisebbségeknek. A román kormányok és a kormánypártok mindig is fukarkodtak ebben a kérdésben a programalkotás terén. Nem mondok újat azzal, hogy általában véve háttérbe szorul a kisebbségekkel rendelkező országokban, valamint a nemzetközi politikában a hagyományos kisebbségek ügye. Ezen alig-alig tudunk változtatni.
Már egy dokumentumban egy cikkelynek vagy egy európai jelentésben egy mellékmondatnak rendkívül tudunk örvendeni, noha 70 millió európai polgár ügyéről van szó! Ha ezt összehasonlítjuk a számunkra kevésbé fontos, sőt nem is humán kérdésekkel. mint például az állatvédelem, akkor egyenesen tragikomikusnak tarthatjuk a kisebbségi kérdés nemzetközi megítélését. Most pedig a migráció vonatkozásában még hátrányosabbnak tűnik a helyzetünk. Mert miközben harsányan hirdetik az Európát elözönlő százezrek emberi jogainak a tiszteletben tartását – megjegyzem: törvénytelen határátlépőknek minősülő migránsok emberi jogairól van szó –, senkinek nem jut eszébe, hogy állj meg, vándor, jó, hogyha védjük az ő emberi jogaikat, de ki emel szót a migránsválság által sújtott országok polgárainak a jogai védelmében, nem is beszélve az ezen országokban élő kisebbségek védelméről.
– Képviselő úr, Ön milyen válaszlépéseket vár az Európai Unió részéről a párizsi terrortámadás nyomán? – Anélkül, hogy elfogult lennék, nem kezdhetem mással, mint azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök példás előrelátással jelezte a hónapokkal ezelőtt elkezdődött migrációs áradat várható hatásait és következményeit. Mindvégig riasztani próbálta a politikai döntéshozókat, az Európai Uniót a migránsválság várható következményeivel kapcsolatban. Hogy egy kicsit ironikusan fogalmazzak, az EU és a nyugati politikusok most kezdik utolérni vagy megközelíteni Orbán Viktort ezen a téren. Ma már a párizsi terrortámadás-sorozat nyomán a külügyi bizottság néppárti csoportjának az ülését az az általános vélemény uralta, hogy ez így nem mehet tovább.
Változtatni kell, nemcsak a fenyegető terrorral szemben szükséges összefogni és fellépni, hanem ideje volna a migrációval kapcsolatos politikánkat is felülvizsgálni. Leegyszerűsítve így tevődik fel a kérdés: van-e kapcsolat a migráció és a terrorizmus között, illetve helyes úton járt-e az Európai Unió a migrációval kapcsolatos eddigi politikájában, vagy pedig ezen változtatni szükséges? A megszólalók túlnyomó többsége azon a véleményen volt, hogy a kettőt egymással összefüggésben kell vizsgálni. A legmarkánsabb véleményt Cristian Preda román néppárti képviselő fejtette ki, aki felmutatta Jean-Claude Junckernek a terrorizmussal és a migrációval kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben az Európai Bizottság elnöke egymástól teljesen elválasztva beszél a két kérdésről és azon a véleményen van, hogy nem szabad egymással összefüggésben tekinteni a kettőre.
Preda képviselő úr tudathasadásos állapotnak nevezte azt a helyzetet, hogy miközben az Európai Parlamentben és a tagországok részéről is egyre inkább érlelődik a meggyőződés, hogy a migráció egyik közege a terrorizmusnak, ezzel szemben a Bizottság elnöke ettől teljesen távol eső álláspontot foglal el és arra a következtetésre jutottunk, hogy a strasbourgi vitahéten igenis egymással összefüggésben kell vizsgálni a két kérdést, az önvédelmet, Európa biztonságának szempontját helyezve mindkettő elébe.
Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
Erdély.ma

Húszéves jubileumát ünnepelte a Magyar Ifjúsági Tanács
A húsz éve működő Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (ODFIE – Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, IKE – Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, MISZSZ – Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, EMI – Erdélyi Magyar Ifjak) szombaton Székelyudvarhelyen tartották meg az ünnepi gálát, ahol az egykori és jelenlegi vezetők emlékeztek vissza az eltel két évtized történéseire.
A gálát a két műsorvezető, Barothi Brigitta (ODFIE-alelnök) és Szűcs Péter (EMI-alenök) nyitotta meg. A meghívottakat Fancsali Barna, a MIT elnöke, az est házigazdája köszöntötte elsőként, aki rövid értékelést tartott, majd a jövőbeli terveket osztotta meg a jelenlévőkkel.
A felszólalók sorát Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke folytatta, aki megköszönte a MIT eddigi munkáját és azt, hogy 2007-ben a szervezet is támogatta az akkori Európai Parlament indulását. Ezt követte Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének beszéde, aki ugyancsak háláját fejezte ki az ünneplő ernyőszervezetnek. Nagy Pál, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) egykori elnöke és a MIT- küldöttgyűlések egykori oszlopos tagja mesélt az 1995-ös kezdetekről, majd bemutatta azt a húszéves pólót, amelyben Strasbourgig bicikliztek az akkori IKAO csapatával. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, aki a leghosszabb ideig, kilenc évig volt a MIT elnöke, közvetlen gondolatokat osztott meg és jó tanácsokkal látta el a közönséget.
A köszöntések után népdalokat énekelt Fekete Kincső, aki az ODFIE versmondó és népdaléneklő verseny díjazottja volt.
A következőkben a tagszervezeti vezetők köszöntötték a gálát és mondták el elképzeléseiket a szervezettel kapcsolatosan. Elsőként Fülöp Júlia ODFIE-elnök, utána Sorbán Attila Örs EMI-elnök, majd Tussay Szilárd IKE-ügyvezető szólalt fel. Ezután történelmi pillanatra került sor. A MIT megváltoztatott alapszabályának köszönhetően Vass Orsolya UFF- elnök és Fancsali Barna aláírták azt a tagszervezeti megállapodást, amely lehetővé tette, hogy az UFF tagszervezetként csatlakozzon a MIT ernyője alá.
Lakatos Ágnes éneke után levetítették a MIT elmúlt húsz évéből válogatott képes összeállítást, amely megtalálható a www.facebook.com/MITESEK oldalon is.
A gálát a Himnusz eléneklése zárta, majd ezt követte a fogadás, amelynek a Küküllő Hotel adott otthont.
Népújság (Marosvásárhely)

Brüsszeli beszélgetés Tőkés László EP-képviselővel
Fordulat a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügyében
November közepén egy újságírócsoport tagjaként részt vehettem a Magyar Néppárti Képviselőcsoport delegációs ülésén, az Európa Parlament brüsszeli székházában. Jóleső érzés volt látni, hogy a magyar képviselők soraiban ott ülnek az erdélyi és felvidéki EP-képviselők, köztük Tőkés László és Winkler Gyula is. A delegációs ülés napirendjén szerepelt többek között a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügye, amelynek pozitív fejleményeiről Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozott a Nyugati Jelen riporterének.
– Ez már a második próbálkozásunk – mondta Tőkés László EP-képviselő –, évekkel ezelőtt Lomnici Zoltán, a Magyar Legfelső Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, valamint Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke intézett petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Akkor úgymond befogadták a panaszt, de nem tűzték napirendre. Most egy újabb kezdeményezés történt a kommunista hatóságok által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében, a Székely Mikó Református Kollégium botrányos ügyére helyezve a hangsúlyt. Ez esetben Lomnici Zoltán és a Királyhágómelléki Egyházkerület volt munkatársa, Antal János egyházügyi szakértő írta alá a petíciót. Azt mondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló a próbálkozás, mert ebben a második esetben előbbre jutottunk a formális befogadáson túlmenően. A minap a koordinátorok bizottsága, amely az EP Petíciós Bizottsága (Committee on Petitions) munkáját készíti elő, egyhangúlag egyetértett abban, hogy nem veszi le a napirendről a kérdést, hanem további vizsgálatot folytat a panasz tárgyában, a román kormányt kérdezi meg a részletekről és az álláspontjáról, továbbá a petíció szerzőitől is további információkat kér, hogy aztán végképp dönthessen arról, hogy a Petíciós Bizottság napirendjére tűzze a kérdést. Még egy jó, nagyon jó hírt mondhatok: Csáky Pál képviselő úr javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta, jövő év februárjára. Ez a közmeghallgatás már egy mérsékelt nyilvánosságot jelent. A Petíciós Bizottság égisze alatt tartjuk meg ezt a közmeghallgatást, ahol nyilvános módon kifejthetik a felek az álláspontjukat. Az elért eredmény annál is értékesebb, mert a román EP-képviselők és a román diplomácia komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megfúrja ezt a petíciós bizottsági határozatot. Mind Amerikában, mind pedig itt Brüsszelben találkoztam azzal a „non-paper” elnevezésű nem hivatalos irattal, amelyet névtelenül terjeszt a román diplomácia, és amelyben a propagandisztikus félretájékoztatás eszközével próbálja hitelteleníteni az említett petíciót.
A „Mikó-ügyben” már egy évvel ezelőtt levelet intéztem John Kerry amerikai külügyminiszterhez, és az ügyben illetékes amerikai államtitkár-helyettes meg is válaszolta ezt a levelet, illetve biztosított arról, hogy a Székely Mikó Református Kollégium ügyének a fejleményeit szorosan követik. Követik az útját a pernek a Strasbourg-i Emberi Jogi Bíróságon és amint tudjuk, az RMDSZ-nek a küldöttsége is Amerikában járt ez ügyben. Az amerikai Külügyminisztérium ismételten felkarolta az ügyet és költségvetési tételt is rendelt mellé. Készülőfélben van egy jelentés a romániai ingatlanügyekről, és a tavalyi amerikai külügyminisztériumi jelentés külön kitér az elkobzott egyházi ingatlanok kérdésére. A Mikó-ügyben két tűz közé került Románia, és ezek a fejlemények pozitív eredményt ígérnek!
– Képviselő úr, Ön felvállalta az erdélyi magyarság autonómia törekvéseinek, a kisebbségi jogok kérdésének brüsszeli képviseletét. Hogyan lehet napirenden tartani az Európában őshonos kisebbségek jogos követeléseinek kérdését a migránsválság és a terrorfenyegetettség idején?
– Általában is elmondható, hogy Hamupipőke sors jut a kisebbségi ügyeknek, nem csupán Európában, hanem az érintett országokban is. Most olvasom, hogy két mondatot szentelt az új bukaresti kormányprogram az etnikai és vallási kisebbségeknek. A román kormányok és a kormánypártok mindig is fukarkodtak ebben a kérdésben a programalkotás terén. Nem mondok újat azzal, hogy általában véve háttérbe szorul a kisebbségekkel rendelkező országokban, valamint a nemzetközi politikában a hagyományos kisebbségek ügye. Ezen alig-alig tudunk változtatni. Már egy dokumentumban egy cikkelynek vagy egy európai jelentésben egy mellékmondatnak rendkívül tudunk örvendeni, noha 70 millió európai polgár ügyéről van szó! Ha ezt összehasonlítjuk a számunkra kevésbé fontos, sőt nem is humán kérdésekkel. mint például az állatvédelem, akkor egyenesen tragikomikusnak tarthatjuk a kisebbségi kérdés nemzetközi megítélését. Most pedig a migráció vonatkozásában még hátrányosabbnak tűnik a helyzetünk. Mert miközben harsányan hirdetik az Európát elözönlő százezrek emberi jogainak a tiszteletben tartását – megjegyzem: törvénytelen határátlépőknek minősülő migránsok emberi jogairól van szó –, senkinek nem jut eszébe, hogy állj meg, vándor, jó, hogyha védjük az ő emberi jogaikat, de ki emel szót a migránsválság által sújtott országok polgárainak a jogai védelmében, nem is beszélve az ezen országokban élő kisebbségek védelméről.
– Képviselő úr, Ön milyen válaszlépéseket vár az Európai Unió részéről a párizsi terrortámadás nyomán?
– Anélkül, hogy elfogult lennék, nem kezdhetem mással, mint azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök példás előrelátással jelezte a hónapokkal ezelőtt elkezdődött migrációs áradat várható hatásait és következményeit. Mindvégig riasztani próbálta a politikai döntéshozókat, az Európai Uniót a migránsválság várható következményeivel kapcsolatban. Hogy egy kicsit ironikusan fogalmazzak, az EU és a nyugati politikusok most kezdik utolérni vagy megközelíteni Orbán Viktort ezen a téren. Ma már a párizsi terrortámadás-sorozat nyomán a külügyi bizottság néppárti csoportjának az ülését az az általános vélemény uralta, hogy ez így nem mehet tovább. Változtatni kell, nemcsak a fenyegető terrorral szemben szükséges összefogni és fellépni, hanem ideje volna a migrációval kapcsolatos politikánkat is felülvizsgálni. Leegyszerűsítve így tevődik fel a kérdés: van-e kapcsolat a migráció és a terrorizmus között, illetve helyes úton járt-e az Európai Unió a migrációval kapcsolatos eddigi politikájában, vagy pedig ezen változtatni szükséges? A megszólalók túlnyomó többsége azon a véleményen volt, hogy a kettőt egymással összefüggésben kell vizsgálni. A legmarkánsabb véleményt Cristian Preda román néppárti képviselő fejtette ki, aki felmutatta Jean-Claude Junckernek a terrorizmussal és a migrációval kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben az Európai Bizottság elnöke egymástól teljesen elválasztva beszél a két kérdésről és azon a véleményen van, hogy nem szabad egymással összefüggésben tekinteni a kettőre. Preda képviselő úr tudathasadásos állapotnak nevezte azt a helyzetet, hogy miközben az Európai Parlamentben és a tagországok részéről is egyre inkább érlelődik a meggyőződés, hogy a migráció egyik közege a terrorizmusnak, ezzel szemben a Bizottság elnöke ettől teljesen távol eső álláspontot foglal el és arra a következtetésre jutottunk, hogy a strasbourgi vitahéten igenis egymással összefüggésben kell vizsgálni a két kérdést, az önvédelmet, Európa biztonságának szempontját helyezve mindkettő elébe.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

A közelgő ünnepek apropóján
Szombaton a déli órákban a hajdúvárosba látogatott Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Európai Parlamenti képviselő. Tőkés László, püspöki minőségben, a közelgő karácsonyi ünnepek alkalmával tette tiszteletét a nagyszalontai Arany János általános iskola kisdiákjai előtt. Az ünnepélyes találkozás, az említett iskola tornatermében zajlott, ahol Tőkés László a kisdiákokat, valamint nevelőit köszöntötte. Az Úr Jézus születésének apropóján mondott üdvözlő beszédet, és elénekelt egy, az Urat dicsőítő énekszámot. A találkozás betetőzéseként Nagy József Barnával, a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület elnökével ünnepi csomagokat osztottak szét a kisdiákoknak ünnepélyes pillanatokat szerezve számukra.
Sára Péter
Reggeli Újság (Nagyvárad)

A tasnádiak feje fölött döntöttek a menekülttáborról
Menekültközpontot alakítanának ki egy évekkel ezelőtt bezárt csendőrlaktanyában a Szatmár megyei Tasnádon, a településen azonban előzetesen senkivel nem egyeztettek a témában a kormány vagy a belügyminisztérium illetékesei, akik még az önkormányzat tagjait sem értesítették az elképzelésről.
A migránsokat befogadó, nyitott központ kialakítását Petre Tobă belügyminiszter jelentette be, aki azt is közölte, a bevándorlásügyi hivatal vezetője, Nelu Pop két héttel korábban járt a termálfürdőiről híres, a magyar és az ukrán határhoz is közel lévő településen, és a helyszíni terepszemle után rábólintott az elképzelésre.
„Az a minimum, hogy megkérdeznek”
Tasnádon egyébként hatszáz szíriai menekültet helyeznének el, a régi csendőrlaktanya azonban jelenlegi állapotában nem lenne erre alkalmas, hiszen korábban csak az épületegyüttes egy részét újították fel – tudtuk meg Véron András Levente alpolgármestertől, aki szerint egy ilyen horderejű, a helyi közösség egészét érintő döntés meghozatala előtt „az lett volna a minimum, hogy a városvezetés véleményét is kikérjék".
Az elöljáró bevallása szerint még nem találkozott olyan tasnádival, aki támogtná a migránsok befogadásának tervét. „Napok óta érdeklődik mindenki, hogy mit tudunk erről a menekültközpontról, de hát sajnos a városvezetés sem tud válaszolni a kérdésekre. Annyi biztos, mi is követjük a híreket, vannak Ausztriában, Németországban élő ismerőseink, rokonaink, is és hát nem sok jót hallottunk a szíriai menekültekről. Egy részük legalábbis nem kifejezetten kedves vendég" – fogalmazott Véron András Levente, aki szerint a valamivel több mint 8400 lakosú város nincs felkészülve arra, hogy nyitott menekülttábor működjön a területén.
„Egy állandó létszámú csoporttal még lehetne valamit kezdeni, de attól tartok, nagy lesz itt a jövés-menés, és kezelhetetlenné válik a probléma" – fogalmazott. Az alpolgármester szerint aggodalomra ad okot, hogy a menekültközpont a város legfőbb bevételi forrásától, a termálstrandtól alig száz méterre működne, a menekültekkel való szomszédság pedig elriaszthatja a turistákat. „Ebbe még belegondolni se jó" – jegyezte meg.
Tasnádra egyébként Vasile Mitraşca polgármester szerint évente 250 ezer fürdőlátogató turista érkezik, a Vocea Transilvaniei oldalnak nyilatkozó elöljáró szerint azonban ez a szám drasztikusan csökkenni fog, amennyiben a városnak migránsokat kell befogadnia.
Derült égből villámcsapás
Bendel József, a helyi tanács öttagú RMDSZ-frakciójának vezetője egyenesen hülyeségnek nevezte a belügyminisztérium tervét. „Egy olyan városról beszélünk, ahol a helybeliek közül nem tudunk mindenkinek munkát biztosítani, s ahol a roma kisebbség problémáit sem tudjuk megoldani évtizedek óta – mutatott rá a Krónika érdeklődésére Bendel. – Egyértelmű egyébként, hogy a menekülteknek nem fog tetszeni a csendőrlaktanya, ahol nem kifejezetten szállodai körülmények uralkodnak, közös mosdók vannak és az ingatlan felét nem is újították fel. Az első dolguk az lesz, hogy megpróbálnak innen elmenekülni."
Pakulár István tasnádi református lelkész szerint a Szatmár megyei kisváros lakosságát derült égből villámcsapásként érte a menekülttábor létesítéséről szóló hír. Az RMDSZ városi tanácsosaként is tevékenykedő tiszteletes hétfőn a Krónikának elmondta, egyházkössége egyik híve éppen hétfőn érdeklődött nála az erről szóló szóbeszéd kapcsán, és bár ő sem tud semmit a részletekről, sejtette, hogy helyszínként a termálfürdő tőszomszédságában lévő egykori csendőrlaktanyát szemelték ki.
Ama megjegyzésünkre pedig keserűen kacagott egyet, miszerint a több száz bevándorlót nyitott menekülttáborban szállásolnák el. „Sajnálatos, hogy miközben erre a nemzetpolitikai és -stratégiai szempontból egyaránt kockázatos kérdésre nincs felkészülve az ország, kormányzati szinten olyanok határoztak a menekülttábor létrehozásáról, akik nem fogják viselni a felszínes döntés kezelésének a felelősségét" – állapította meg Pakulár István.
Hozzátette, nincsenek illúziói annak kapcsán, hogy a bukaresti hatóságok esetleg a helyi lakosság ellenkezésének hatására meggondolnák magukat, mivel Ausztriában is létesítettek már menekülttábort az érintett település lakosainak tiltakozása ellenére. Szerinte a helyi képviselő-testületnek mindenképpen meg kellene vitatnia az ügyet, hiszen a település infrastrukturális és gazdasági helyzete sem teszi lehetővé a menekültek befogadását, arról nem beszélve, hogy mindössze két-három orvos látja el a város lakosságát.
„Még hatszáz román, magyar ember vagy ugyanennyi gyerek idetelepítése is terhelné a város működését, hát még az olyanoké, akik teljesen más kultúrát képviselnek" – jegyezte meg a református lelkész, akinek meggyőződése, hogy a létesítmény működése padlóra kényszeríti az idegenforgalmat Tasnádon.
Az országban egyébként hat menekültközpont működik: Bukarestben, Nagysomkúton, Radóczon, Giurgiuban, Galacon és Temesváron. Tasnádon kívül a belügyi tárca tervei szerint az Argeş megyei Câmpulung Muscelen, és a Gorj megyei Bumbeşti-Jiuban is menekültközpont nyílna.
Kvótarendszer: bukaresti következetlenség
Bár a bukaresti hatóságok többször hangsúlyozták, hogy nem értenek egyet a kötelező kvótarendszerrel, az Európai Bizottság döntése értelmében Romániának összesen 6351 migránst kell befogadnia. A román kormány korábban tett felajánlása 1785 bevándorló befogadásáról szólt, Victor Ponta volt kormányfő és Klaus Johannis államfő hónapokkal ezelőtt kifejtett álláspontja szerint ugyanis ennél több menekült elszállásolására nincs kapacitása az országnak.
Az Európai Parlament által megszavazott kvótarendszer alapján Romániának újabb mintegy 4600 menekültet kellene befogadnia az 1700-on felül. A mechanizmusban részt vevő tagállamok áttelepített menedékkérőnként 6 ezer eurót kapnának, amelynek felét előfinanszírozás keretében fizetné az Unió. Johannis szeptemberben leszögezte: Bukarest elutasítja a Brüsszelben kidolgozott kvótarendszert, ellenzi ugyanis, hogy a tagállamokkal való egyeztetés nélkül, „könyvelői módszerekkel" szétosztott embereket fogadjon be.
Románia ebben a szellemben a szeptemberben rendezett európai uniós belügyminiszteri fórumon – Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt – a kötelező kvótarendszer ellen szavazott. Ehhez képest novemberben, a párizsi terrortámadás után az államfő már úgy vélekedett: Romániának szolidárisnak kell lennie, gyakorlatba kell ültetnie a meghozott döntéseket és alkalmaznia kell a kvótákat.
Dacian Cioloş miniszterelnök – aki Románia képviseletében vesz részt az EU állam- és kormányfőinek december 17–18-án tartandó tanácskozásán – a múlt héten közölte, a migránsok állandósított elosztási rendszere nem oldhatja meg a probléma okait, csak a következmények kezelésére alkalmas. Magyarország és Szlovákia a múlt héten megtámadta az Európai Bíróságon a kötelező kvótarendszerről szóló határozatot.
Gyergyai Csaba, Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Az idei évről és a 2016-os kihívásokról kérdeztük Kelemen Hunort
A 2018-as év, az egyesülés centenáriuma közeledtével az RMDSZ elnöke egyre fontosabbnak tartja a többség-kisebbség paktum létrejöttét. Kelemen Hunor szerint a következő időszakban folyamatosan emlékeztetni kell a román társadalmat arra, hogy lassan eltelt száz év, és az őshonos nemzeti kisebbségek irányába tett 1918-es ígéreteket nem tartották be. A politikust a 2015-ös évről és 2016 kihívásairól kérdeztük.
A menekültválság és a terrorizmus elleni küzdelem meghatározta a 2015-ös nemzetközi évet. Menekültügyben az EU nagyon nehezen mozdult, első lépésként bevezették a kötelező befogadási kvótákat. Helyesen járt-e el Románia, amikor szeptemberben az európai uniós belügyminiszteri fórumon Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt a kötelező kvótarendszer ellen szavazott?
Helyesen. A RMDSZ-es EP-képviselők is nemmel szavaztak az Európai Parlamentben az Európai Bizottság kvótatervére. Sok-sok indok szól Románia álláspontja mellett, és ez nem jelenti a rászorulókkal szembeni szolidaritás hiányát. Az Európai Unió ugyanis képtelen a külső határait megvédeni. A menekültek normális ellenőrzési mechanizmus nélkül lépnek be az EU-ba, átjönnek több olyan országon, ahol az életük már nincs veszélyeztetve. Ráadásul azt sem tudjuk, hogy pontosan hányan érkeznek, mert addig, amíg a külső határok védelme nincsen biztosítva, számuk folyamatosan nő. Ugyanakkor ezeknek a bevándorlóknak a nagy többsége nem is akar Romániába jönni. Ilyen körülmények között értelmetlen kötelező kvótáról beszélni. Van a kérdésnek több jogi vetülete is. Semmilyen európai uniós alapszerződésben nincs benne, hogy a kötelező kvótát el kell fogadni, másrészt a román alkotmány is tiltja különböző közösségek kényszerített betelepítését az országba. Ugyanakkor nem tudja senki garantálni, hogy ha Romániába küldenek mondjuk 4000 menekültet, regisztrálják őket és érvényes papírokkal rendelkeznek, ezek az emberek a következő nap nem utaznak el, nem mennek el Nyugat- vagy Észak-Európába. Hiszen Romániában nem lehet táborokba zárni őket. A kötelező kvóta bevezetése tehát politikailag, jogilag, szervezésileg, logisztikailag is problémás. Ám ismétlem: ez egy percig sem jelenti azt, hogy a szolidaritást fölülírnánk, és akinek az élete veszélyben van, nem kellene hogy megkapjon minden segítséget.
Romániának végül el kellett fogadnia a kötelező kvótákat, és a kormány új menekültállomások létesítését jelentette be. Az egyik ilyen központot Tasnádon nyitnák meg, ami ellen az RMDSZ elsőként tiltakozott. Miért?
Egyrészt a kötelező kvóta érvényesítése még nem biztosított, mert az Európai Bíróságon megtámadta legalább két tagállam, és ha sikerrel járnak, esik a brüsszeli terv. Másrészt pedig egyelőre van egy kötelező érvényű döntés, amire még akkor is fel kell készülnie az országnak, ha ezt Románia nem támogatta. Azt se feledjük, hogy tavasszal a menekülthullám újabb lendületet kaphat, és nem biztos, hogy az útvonala elkerüli Romániát, az embercsempészek erre terelhetik őket. Tehát fel kell minderre készülni, például menekültközpontok kialakításával. Ezt meg tudjuk érteni. Azt viszont kifogásoljuk, hogy a helyi hatóságok megkérdezése nélkül fognak bele ilyen típusú előkészületekbe. Ez ugyan az állam feladata, ám az önkormányzatiság elve mégiscsak megkövetelné, hogy a helyi önkormányzattal, a helyi közösséggel konzultáljanak, egyeztessenek, kikérjék a véleményét, s azután hozzanak döntést egy menekültközpont helyszínéről. Ez az elv nem csak a Tasnádra érvényes.
Más településekre is terveznek menekültközpontokat, és ez nem váltott ki ekkora tiltakozást, mint a magyarok lakta Tasnádon. Nem áll így fenn az a lehetőség, hogy az RMDSZ-t sokan markánsan menekültellenes politikai szervezetnek tekintsék?
Nem. Szerintem téved, aki azt gondolja, hogy hosszú távon a közösség akaratával szemben lehet olyan döntéseket meghozni, mint például menekültek befogadása. Meg kell nézni, hogy mi van ma Európában, meg kell nézni azt, hogy az európai emberek többsége mit gondol erről, és szerintem figyelembe is kell venni. Nem az az alapvető kérdés, hogy Románia tud-e valamit kezdeni 4700 emberrel. Nehogy úgy tegyünk, mintha csak 4700 emberről lenne szó, mert lehet, hogy ma 4700-ról beszélünk, de ennek a többszöröse is lehet. Nem szabad ezt a jelenséget statisztikai adatokká leegyszerűsíteni, meg kell nézni a kulturális hatását, az érzelmi fogadókészséget. Az RMDSZ a menekültkérdésben az első pillanattól árnyaltan fogalmazott. Olyan álláspontot nem lehet megfogalmazni, amivel mindenki egyetért.
Tény, hogy – különösen a párizsi merényletek óta – Schengen megroggyanni látszik, épülnek a kerítések Európában. Az EU alapvető értékei kérdőjeleződtek meg. Milyennek látja az Európai Unió jövőjét 2016-ban?
Az Európai Unió nincs semmivel sem rosszabb állapotban, mint két-három évvel ezelőtt. Csupán most szembesült egy olyan kihívással, válsággal, amelynek nyomán kiderült, hogy nincs felkészülve bizonyos kérdéseknek a megoldására, nincsenek meg azok a döntéshozatali mechanizmusok, amelyekkel ilyen válsághelyzetben gyorsan, hatékonyan lehet lépni. Ilyen körülmények között szerintem nem kevesebb EU-ra van szükség, hanem több EU-ra van szükség. Nem arra gondolok, hogy nagy léptekkel haladjunk az Európai Egyesült Államok felé (bár nagyon hosszú távon ilyen konstrukció felé kell haladni), de több Európára van szükség minden tekintetben. Abban a tekintetben is, hogy a különböző kompetenciákat újragondoljuk. Tetszik vagy nem, az élet felülírhatja egy adott pillanatban azt, ami azelőtt egy évtizeddel vagy öt évvel volt, és így a szerződéseknek a kiegészítése, újragondolása is be fog következni, másképpen nem fog tudni az EU sikeres lenni. Körülöttünk tulajdonképpen szinte mindenki abban érdekelt, hogy az EU ne legyen sikeres, hogy megroppanjon, de azt hiszem, hogy nincsen egyetlen olyan ember sem, aki azt gondolja, hogy az Európát érő kihívásokra a tagállamok külön-külön sikeres választ tudnak adni. Meg kell tehát nézni, melyek azok a kompetenciák, amelyeket uniós hatáskörbe kell utalni. A külső határok védelmét, a biztonságpolitikát, a külpolitikát, a védelmi politikát mindenféleképpen ilyen kérdéseknek tekintem. Ez azt is jelenti, hogy a szuverenitásból fel kell adni. Ha nem tudja Görögország vagy Olaszország a külső határait megvédeni, akkor ez EU-s hatáskör kell hogy legyen, mert másképpen maga az Európai Unió fog összeomlani. Másrészt pedig bizonyos kérdéseket vissza kell utalni tagállami hatáskörökbe. Nem kell az EU-nak azzal foglalkoznia szerintem, hogy az akácfákat hol kell élve hagyni, vagy az uborkának mekkorának kellene lennie, nem kell olyan kérdésekkel foglalkoznia, ami az EU-s polgárok életszínvonalát, biztonságérzetét nem fogja javítani. Van egy alapvető kérdés ma, és erre kell választ adni az EU-nak: a biztonság versus szabadság kérdésére. Amíg az emberek élete nincs biztonságban, addig nem tudnak szabadok lenni. Semmiféle szabadságjogból, még az utazás, mozgás szabadságából sem szabad visszanyesni, de a biztonságot kell tudni szavatolni. A párizsi merényletek óta az EU sem lehet olyan, mint 2015 októbere előtt volt, mint ahogyan az Amerikai Egyesült Államok sem olyan 2001. szeptember 11-e óta, mint előtte volt.
Idén több olyan lépés történt, ami nagy mértékben meghatározza a 2016-os gazdasági évet: elfogadták az új adótörvénykönyvet, jelentős béremelések voltak a közszférában, és kidolgoztak egy olyan költségvetést, amely a 3 százalékhoz nagyon közeli deficittel számol. Az RMDSZ mindezeket megszavazta. Ezek szerint nem tartanak attól, hogy jövőre elszabadul a gyeplő és kisiklik a gazdaság?
Úgy vélem, hogy amilyen állapotban most van Románia gazdasága, illetve az európai és a világgazdaság, ha nem történik egy olyasvalami, ami nem Romániától és nem a költségvetéstől függ, akkor ezek az intézkedések és ez a költségvetés 2016-ban, 2017-ben nem rejt magában vállalhatatlan kockázatokat. Kockázat persze mindig volt, mindig lesz, főleg egy olyan világban, ahol a nemzetgazdaságok szinte minden paramétere nagy mértékben összefügg a szomszéd nemzetgazdaságok, a kontinens és a világgazdaság változásaival. Emlékeztetnék arra, hogy a gazdasági válság idején azt mondta az RMDSZ: mihelyt lehetőség lesz, akkor visszaadjuk a társadalomnak mindazt, amit a megszorító intézkedésekkel elvettünk. Tehát megnöveljük a levágott béreket, csökkentjük a megemelt áfát. A megszorító intézkedésekre annak idején szükség volt, hogy elkerüljük azt a helyzetet, amibe Görögország sodródott. Amikor ezeket meghoztuk, vállalnunk kellett annak a kockázatát, hogy a választóink egy részét elveszítjük. Most úgy érezzük, hogy az akkori ígéretünket minden kockázat nélkül be tudjuk váltani. Az infláció alacsony, az állam küladóssága kicsi, a gazdasági növekedés az európai átlagnál nagyobb. A lényeg az, hogy ne veszítsük el a mértéket, és a következő egy évben ne legyenek olyan populista intézkedések, amelyek a kiadásokat megnövelik. Azt gondolom, hogy a mostani technokrata kormány sok mindenre alkalmas, többek között arra is, hogy mivel nem készül választásokra, ne engedjen a populizmusnak, ne engedje három százalék fölé a deficitet, illetve ne engedje a fogyasztást túlpörögni. Ha ezeket a paraméterek tudja tartani, akkor én azt hiszem, hogy nem lesz baj. Sőt szerintem 2017-re az adótörvénykönyv számos intézkedése éreztetni fogja a stimuláló hatását a munkahelyteremtésben, beruházásokban, kis- és középvállalkozásoknak a megsegítésében.
Pedig a független szakértőkből álló Költségvetési Tanács a földbe döngölte a büdzsé tervezetét. A testület éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy már a jövő évtől kezdődően a meghaladhatja a deficit a 3 százalékot, és 2017-ben még rosszabb lesz a helyzet. Egyáltalán mi szükség a Költségvetési Tanácsra, ha senki nem figyel rájuk?
Az EU valamennyi tagállamában léteznek a Költségvetési Tanácshoz hasonló intézmények. A testületben azok a pénzügyi, makrogazdasági szakemberek ülnek, akik mindent mindig borúlátóan állítanak be. Figyelmeztetéseiket meg kell hallgatni, észrevételeiket meg kell hallgatni, de áltatában nem következik be az, amit ők mondanak. Az elmúlt években sem Románia, sem Magyarország esetében nem vált be, amit a költségvetési tanács előrejelzett, de az elővigyázatosság, az óvatosság a költségvetés tervezésekor, a pénzügypolitikák alakításakor mindig egy alapszempont. A kérdés, hogy ki mennyire óvatos. A költségvetési tanácsnak nincs politikai felelőssége, a politikusak sokkal több kockázatot vállalnak, mint tenné azt egy bankár, aki a pezsgőhöz és a kaviárhoz van hozzászokva, nem a sáros utcához.
A belpolitikai évet Klaus Johannis államfő mandátuma, illetve a Ponta-kormány bukása határozta meg. Milyennek látja az új elnök első évét?
Traian Băsescu mandátumához képest hihetetlen pozitív változás történt a Johannis-mandátum első évében. Nincs a folyamatos cirkusz, nincs a folyamatos hol ezt, hol azt piszkáló, lejárató, nyilvános elnöki jelenlét, ami jó. Ha azt nézzük, hogy milyen elvárásokat fogalmazott meg az a nagy választóközösség, amelyik Johannist tisztségbe jutatta, akkor nem hiszem, hogy mindenben beigazolódott az elvárása, de egy elnöki mandátumot nem egy év perspektívájából kell megítélni. Klaus Johannisszal 2014 júniusában volt egyszer egy hosszabb beszélgetésem, amikor ő még csak elnökjelölt volt. Visszaigazoltnak látom, amiket akkor nekem mondott mindarról, amit ő gondol a 2015-os évről – beleértve azt is, hogy megnyerte a választásokat. Klaus Johannisnak van egy elképzelése arról, hogy milyen irányban akarja az országot vinni, még akkor is, hogyha ezt nem világosan, nem egyértelműen és nem olyan gyakorisággal mondja el, mint a politikusok nagy része. A kommunikációban, azt gondolom, hogy sokkal jobb lehetne, de ez minden politikusra igaz. Mérleget egy év után nem akarok készíteni, de ha szabad ilyet mondani, akkor sokkal több, mint az elődje, és valamennyivel kevesebb, mint a hozzá fűződő elvárások.
Az egyik első találkozón azt javasolta az államfőnek, hogy kezdeményezzen egy többség-kisebbség paktumot. Ez jelentős előrelépést jelentett volna a romániai kisebbségvédelemben. Akkor Klaus Johannis úgy reagált, hogy megvizsgálja ezt a lehetőséget. Eltelt egy év, de nem történt elmozdulás ebben az ügyben. Ezek szerint beigazolódott az RMDSZ-nek az a korábban már többször hangoztatott álláspontja, miszerint Klaus Johannisnak – származása ellenére – nem szívügye a kisebbségvédelem?
Amit Klaus Johannisszal kapcsolatosan 2014-ben mondtunk, azt a mandátuma első éve igazolta, de nem ez a lényeg. Továbbra is fenntartom, hogy szükség van a többség-kisebbség paktumra, és továbbra is fenntartom, hogy jó lenne, ha az államelnök részéről érkezne a kezdeményezés. De azt is látom, hogy egy választási esztendőben ennek a paktumnak az aláírása, tető alá hozása sokkal bonyolultabb, mint egy nyugodtabb időszakban. Tehát 2016-ban érveket kell újra felhozni, fenn kell tartani a szükségességét, kell keresni hozzá a partnereket, de úgy látom, hogy reálisan csak a 2016-os választások után lenne tető alá hozható ez az egyezség. A paktumot egyre inkább fontosnak tartom, ahogyan közeledik a 2018-as év, amikor a román társadalom a nagy egyesülés centenáriumát készül megünnepelni. Nekünk ezt a 2018-as esztendőt nem szabad szem előtt téveszteni. A román társadalmat emlékeztetnünk kell folyamatosan, határozottan, de elegánsan, európai módon, hogy lassan eltelt száz év, és az őshonos nemzeti kisebbségek irányába tett 1918-es ígéreteket nem tartották be. Van még idő 2018-ig, a 100 éves évfordulóig a többség-kisebbség viszony javítására, az ígéretek jelentős részének beváltására. A román államnak meg kell szereznie a kisebbségeknek a bizalmát, meg kell győznie a romániai kisebbségeket, hogy nem akarja őket beolvasztani, felszámolni. Mivel az egyesülést ünneplik, ilyenkor a nemzeti érzelmek is fellángolhatnak, erősebbek lehetnek, nagyon nagy körültekintésre, ugyanakkor határozottságra lesz szükségünk. Tehát bonyolult időszak előtt állunk, és nekünk az a kötelességünk, hogy a román társadalmat, a politikai döntéshozókat, az államelnök kezdve, próbáljuk meggyőzni arról, hogy ez a többség-kisebbség paktum Románia érdekeit szolgálná. Meggyőzni arról, hogy az 1918-as ígéretek betartása, a román állam nyitása a kisebbségek felé nem egy extravagáns elvárás, hanem európai, demokratikus igény, amitől nincs miért irritáltnak lennie a román társadalomnak
Mennyire nehezíti meg ennek a paktumnak a létrejöttét a kézdivásárhelyi „terrorista” ügye?
Ez a kézdivásárhelyi ügy nagyon nagy károkat okozott, ma még talán ezt fel sem tudjuk mérni, mekkorát. Ezért amikor az államelnökkel, majd a kormányfővel találkoztam, ennek az egész történetnek a komplexitását próbáltam hangsúlyozni, felhívni a figyelmet arra, hogy akkor járnak el helyesen, ha ezt egyéni, elszigetelt esetén kezelik. Ha vicceltek a kézdivásárhelyi vármegyések, az is baj, ha komolyan gondolták, az is, az egyéni cselekedeteinek a felelősségét mindenkinek vállalnia kell. Nem szabad egy közösséget megbélyegezni egyéni esetből kiindulva, mert annak a következményei hosszú távúak, és nem szabad egy ilyen esetet felhasználni arra, hogy a jogos törekvéseket veszélyesnek, kockázatosnak állítsanak be. Nekünk az a szükséges és nagyon fontos hozzáállásunk, hogy semmilyen szélsőségnek, erőszakos kezdeményezésnek ne legyünk és ne lehessünk a támogatói. A románoknak meg az, hogy ne túlozzanak el egyéni eseteket, és ne állítsanak be bűnösnek egy közösséget, mint ahogyan megtették egyik-másik hírcsatornán közvéleményt formáló emberek. A közös bölcsességünkön múlik, hogy hogyan tudunk ezen a helyzeten túllenni.
Az új elnök mandátuma alatt változatlanul nagyon tevékeny volt a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Mire számít ezen a téren 2016-ben?
Nem foglalkozunk a DNA tevékenységével. Akkor nyilatkozunk róluk, amikor úgy gondoljuk, hogy nyilatkozni kell, mert túlkapást észlelünk, vagy úgy gondoljuk, hogy korrupció ürügye alatt más valami történik. Ilyenkor ezt jelezzük, mint ahogyan megtettük a Ráduly Róbert és mások esetében is. Ha mindenki a törvény szelleme és betűje szerint végezné a dolgát, akkor az égvilágon semmi baj nem lenne.
RMDSZ-es önkormányzati politikusok ellen is elkezdődtek bűnvádi perek. A kolozsvári évértékelő sajtótájékoztatóján is említett új típusú politizálás jelenti-e azt, hogy bűnvádi per alatt lévő politikusokat (például Kiss Sándor, Borboly Csaba vagy Ráduly Róbert) nem jelölik a helyhatósági választásokon?
Nem szabad fehérnek és feketének látni a világot, mert a világ árnyaltabb. Ha olyan társadalomban élnénk, amelynek 200 éves demokratikus működési múltja van, és a társadalom mentalitása is más, egészen más konklúzióra jutnék ebben a kérdésben, mint egy olyan társadalomban, mint a román társadalom. Azt nem tartom elfogadhatónak, hogy egy politikai szervezet káderpolitikáját a szervezettel és az általa képviselt közösséggel közvetlen kapcsolatban nem lévő entitások határozzák meg. Korrupción én azt értem, hogy valaki a közpénzekhez hozzányúlt és a közösségnek kárt okozott, sikkasztott, lopott, és nem azt, hogy rosszul számolt 275 lejt a szolgálati autó benzinpénzéből. Tehát esetről esetre kell megítélni ezeket az ügyeket. Mi azt mondtuk, hogy nem indítunk olyan embereket a választásokon, akik ellen bizonyítottan korrupciós vádak merültek fel, ítélet születetett ellenük. De én például nagyon szeretném, ha Csíkszereda volt polgármestere indulhatna és indulni akarna a választásokon. Nem vagyok meggyőződve, hogy Ráduly Róbert indulni akar, de én nagyon szeretném, mert jó polgármester volt, nem lopott el a közösségtől semmit.
Változott a parlamenti választási törvény. A módosított jogszabály is lehetővé teszi, hogy az RMDSZ akkor is bejusson a parlamentbe, ha nem éri el az öt százalékot. Ez nem jelent majd hátrányt a jelöltek motiváltsága, a mozgósítás szempontjából?
2012-ben is ugyanebben a helyzetben voltunk, mert akkor is volt alternatív küszöb, ilyen szempontból nem változott lényegében semmi. Másabbak azonban most a kihívások, felnőtt egy másik nemzedék, amely másképpen látja a közéletet, a politikát, mint a szüleik vagy nagyszüleik nemzedéke. Nincs emlékük, közvetlen élményük a diktatúráról, a mai körülmények jelentik számukra a normalitást, és ehhez képest fogalmazzák meg az elvárásaikat. Ennek a nemzedéknek a megszólítása teljesen más kihívás, teljesen más válaszokat vagy nagyon nagy mértékben más válaszokat is igényel, mint mondjuk 15, 20 vagy 25 évvel ezelőtt. Nem azt mondom, hogy nekem most nehezebb a dolgom, de biztos, hogy más a dolgom, nem úgy nehéz, mint volt ezelőtt 20 évvel azoknak, akik akkor voltak a politika első vonalában. Azt szeretném, ha 2016-ban az öt százalékos küszöböt teljesítve legyünk a parlamentben, ne a biztonsági háló fogjon ki bennünket. Bízom abban, hogy képesek leszünk ezt megtenni.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Virágzó „börtönirodalom”
Az elmúlt három évben csaknem négyszáz könyvet írtak a korrupcióért és egyéb bűncselekményekért elítélt rabok. Az adatokat az igazságügyi minisztérium közölte a börtönfelügyelet által közölt adatokra hivatkozva. A legtöbb könyvet, tízet Dan Voiculescu üzletember és volt politikus írta, akinek 2014 augusztusa óta sikerült tíz, tudományosnak tekintett munkát megjelentetnie. Éveken át a kormányban helyet foglaló volt Konzervatív Párt (PC) alapítóját amiatt ítélték el tíz év letöltendő börtönbüntetésre, mert a piaci árnál 75-ször alacsonyabb áron, törvénytelenül vásárolta meg egy mezőgazdasági kutatóállomás Bukarest melletti, 3,5 hektárnyi telkét, és ezzel 60 millió euróval károsította meg az államot.
A törvények szerint minden tudományos jellegű mű megírásáért egy hónappal hamarabb feltételesen szabadlábra helyezhetik az elítéltet. Az elmúlt hónapokban a sajtó többször cikkezett arról, hogy valójában többnyire kétes hírű tudományos értékű és plágiumgyanús dolgozatokról van szó, amelyeket senki nem ellenőriz. Ez a gyanú merült fel Gigi Becali esetében, aki állítólag a sportújságokból másolt ki szövegrészeket dolgozatához. A vallásosságával gyakran a nyilvánosság előtt kérkedő üzletember, aki a Steaua futballklub tulajdonosa, de a román és az Európai Parlamentben is megfordult honatyaként, egyebek mellett olyan könyveket írt, amelyeknek címe Athosz-hegység az ortodoxia hazája; Steaua és Becali; Becali és a politika. A kezdetek; A megváltó és az irgalmas szeretet.
B. T. Szabadság (Kolozsvár)

Zászlóbontás az igazságharc nevében
Január 9-én, szombaton este a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) tartották meg a hagyományos újévi fogadást, melyen Tőkés László európai parlamenti képviselő zászlóbontásra hívta a megjelenteket az igazságharc nevében.
A Tőkés László európai parlamenti képviselő és váradi EP-irodája által megszervezett újévi fogadás díszvendége Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke volt, de több jeles váradi és máshonnan érkezett közéleti személyiség is tiszteletét tette a rendezvényen, köztük Huszár István, Nagyvárad alpolgármestere is. A fogadás kezdetén Sándor Lajos lelkipásztor mondott újévi igei köszöntőt, majd a házigazda Tőkés László szólt az egybegyűltekhez, kiemelve az újévi fogadás célkitűzését: „Az a cél lebegett a szemünk előtt, hogy összefogjuk az egyházi, polgári, politikai közéletünket, és az önszerveződésben erkölcsi támaszt nyújtsunk a munkához.
Ezt a nemes hagyományt folytatjuk ma is” – fogalmazott. A továbbiakban felelevenítette azt, hogy az elmúlt években kik részesültek a Közjó Szolgálatában Díjban, de említést tett azokról a jeles személyiségekről is, akik a tavaly távoztak az élők sorából, majd az elmúlt év legfontosabb eseményeit vette lajstromba. Ezek közé tartozott a Partiumi Keresztény Egyetemen történt pénzügyi szabálytalanságok felfedése is. Mint fogalmazott: „Sajnos a törvénytelenségek és szabálytalanságok veszélyeztetik az egyetemünk épségét és jövőjét. De ezekkel szembe kell nézni, és ezeket nem eltussolni kell, hanem tenni annak érdekében, hogy a kezdetekhez méltó legyen a folytatás”.
Zászlóbontás Beszédében Tőkés megemlítette azt, hogy megérkezett a nagyváradi helyi rendőrség megrovása amiatt, hogy a Partium zászlaját kitűzték a váradi EP-iroda falára. „Folytatódik a pereskedés, hisz nem hagyjuk abba a székely zászló perét sem, és továbbmegyünk a strasbourgi emberei jogi bíróságra” – szögezte le. „Legyen ez a mai összejövetelünk zászlóbontás, adjuk tovább a szeretet mellett az igazságharcot” – hangsúlyozta, majd hozzátette: „Meg kell védenünk európai, magyar értékeinket a migránsok inváziójával szemben, emberi keresztény értékeinket a túlerővel szemben, erdélyi jogainkat, szabadságunkat, ki kell vívnunk autonómiánkat”.
Megemlítette, hogy az erdélyi magyarok szívébe visszatért a félelem. „Sokan vannak, akik nem a román főhatalomtól, hanem saját választott vezetőiktől félnek, hál’ Istennek Váradon nem ez a helyzet. Tovább kell folytatnunk szabadság- és igazságharcunkat, meg kell találnunk a módját annak, hogy az 1989-ben jóra fordult, és az azóta rosszra jutott helyzetünkön újból fordítsunk, mert ha nem ezt tesszük, akkor nem írhatjuk majd mások rovására azt, amire jutunk”.
Együttműködés Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében többek között a Románia-Magyarország határon átívelő program mostani költségvetési ciklusában kínálkozó együttműködési lehetőségekről beszélt. Mint mondta, a 230 millió eurós forrásból a környezetvédelmi erőforrások hatékonyságát lehet elősegíteni, ezen belül a határon átnyúló vízgazdálkodást, a vízgazdálkodó rendszereket lehet fejleszteni, ugyanakkor fontos közös célkitűzés lehet ebben a programban a kulturális és természeti örökségvédelem, ezen belül a határ menti természeti, történelmi, kulturális örökség részét képező emlékművek, épületek állapotmegőrzése, a szellemi, kulturális örökség megőrzése, ezeknek a népszerűsítése, fejlesztése; a fenntartható közlekedés elősegítése, a határon átnyúló utak építése; a munkavállalók mobilitásának ösztönzése, az üzleti környezet fejlesztése, a helyi termékeknek a határon átnyúló értékesítése; a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység elleni küzdelem, az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése. „Ezek a területek lehetnek azok, melyek a határ két oldalán végighúzódó négy-négy megye együttműködésével megvalósításra várhatnak” – mondta Pajna, aki beszéde végén leszögezte, hogy közös választ kell adni Európában az elmúlt években kialakult migrációs és szociális válságkezelésre, az újkori népvándorlásra. A válasz nem a schengeni határok visszaállítása, hanem a meglévő határok lebontása kell legyen, tette hozzá.
Díjátadások Az újévi fogadás keretében adták át a Közjó Szolgálatban és a Kós Károly Díjakat. Az előbbit a Szent László Egyesület érdemelte ki, amely mindössze három éves múltra tekint vissza, de ezalatt a rövid idő alatt három alkalommal szervezte meg kifogástalanul a Szent László Napokat, illetve több, felnőtteknek és gyerekeknek szóló, a városalapító Szent László király kultuszát szolgáló projektet valósított meg vagy támogatott.
A méltató Dénes László sajtóreferens hangsúlyozta, hogy az egyesület szándéka elejétől fogva nyilvános és tisztességes: egy olyan társadalomban szeretnének élni, amelyben a többség és kisebbség kölcsönösen megbecsüli egymást, felelősséget mutat a szociálisan hátrányos helyzetűekkel szemben; olyan társadalomban, amelynek tagjai önkéntesen hajlandóak jó ügyeket szolgálni, környezettudatosak, értékeket mentenek és értékeket teremtenek.
A díjat Zatykó Gyula és Korpos Dalma vették át. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alapított, az erdélyi magyar autonómiatörekvések előmozdításában komoly érdemeket szerző intézményeket jutalmazó Kós Károly Díjat a Kossuth rádió Határok nélkül című műsorának szerkesztősége, valamint a Háromszék napilap munkaközössége vehette át. A Határok nélkül műsor „a legtermészetesebb módon tudósít az egyes nemzetrészek életéről úgy, mint hogyha minden magyar egy hazában élne”, míg a Háromszék napilap „a meg nem alkuvás, az okos, értékelvű elkötelezettség, a bátor szókimondás, a konstruktív kritika, a sajtószabadság szimbóluma is” – hangzott el a Borbély Zsolt Attila és Toró T. Tibor által felolvasott méltatásokban.
Fellépők A díjátadások után dr. Szilágyi Ferenc mondott újévi pohárköszöntőt, majd a koccintás után kezdetét vette a vigasság, amelyen a Sanzon együttes biztosította a talpalávalót. Az újévi fogadáson egyébként fellépett Andrejszki Judit ének- és csembalóművész, valamint Imre Kamilla és Kiss Adrienn Lívia gyermekek énekeltek. Az újévi fogadáson a Szent László Egyesület javára gyűjtöttek adományokat.
Pap István
erdon.ro. Erdély.ma

Jelenlét szerint Sógor Csaba az egyik legaktívabb romániai EP-képviselő
Második helyen szerepel Sógor Csaba erdélyi magyar EP-képviselő a 32 romániai képviselő rangsorolásában – a votewatch.eu oldal legújabb statisztikája az elmúlt másfél évre kiterjedően az EP-képviselők plenáris jelenlétét vizsgálja, kiemelten azokat a gyűléseket, amikor szavazniuk is kell a képviselőknek.  Az elmúlt másfél évben az erdélyi képviselő 107 alkalommal szólalt fel az Európai Parlament plénumában, 48 állásfoglalási indítványt, 10 parlamenti kérdést és 5 írásbeli nyilatkozatot nyújtott be.
Az RMDSZ politikusa az EP plénuma előtt többször hangsúlyozta például, hogy a menekültek és a nemzeti kisebbségek helyzetét ne ugyanazokkal az eszközökkel, hanem a két csoportot egymástól különválasztva kezeljék. Sürgette továbbá egy kisebbségvédelmi keretszabályozás kidolgozását, egy európai kisebbségvédelmi mechanizmus felállítását és határozottan kiállt amellett, hogy a csatlakozáskor vállalt kritériumokat az EU utólag is kérje számon a tagállamokon. 
Sógor Csaba ugyanakkor koherens álláspont megfogalmazását kérte a romániai restitúciós folyamat ügyével kapcsolatban, valamint minden alkalommal beszámolt a magyar közösséget ért jogsértésekről az európai nyilvánosság előtt. 
Közlemény. Erdély.ma

Kitüntették a Háromszéket (A Kós Károly-díjak átadása Nagyváradon)
Szombaton Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) átadta a Kós Károly-díjakat, amelyekkel– meghatározásuk szerint – „azokat a közéleti személyiségeket tüntetik ki, akik az elmúlt években kiemelkedően hozzájárultak az erdélyi magyarság autonómiaharcához”. A 2005-ben létrehozott, de eddig egyetlenegyszer kiosztott kitüntetést 2013-ban négyen vehették át: Király Károly volt szenátor, Juhos Gábor maratonfutó, Bakk Miklós politológus, és post mortem értékelték néhai Birtalan Ákos parlamenti képviselő tevékenységét. Ezúttal két szerkesztőség munkáját jutalmazta az EMNT: a Kossuth rádió Határok nélkül műsora alkotóiét és a Háromszék szerkesztőségéét. A díj átadására Nagyváradon Tőkés László parlamenti képviselő újévi fogadásán került sor.
Az elmúlt esztendő értékelésének és az elkövetkező év kihívásai számbavételének jegyében zajlott az az ünnepség, amelynek a Partiumi Keresztény Egyetem adott otthont, és amelyet előbb püspökként, majd EP-képviselőként Tőkés László hívott életre és rendez meg minden január második szombatján. Megfogalmazása szerint célja összefogni a váradi egyházi, művelődési és közéletet, együtt köszönteni az új évet. Az idei rendezvény több volt jókívánságok tolmácsolásánál, feladatok meghatározásánál, az EMNT díjakkal, kitüntetésekkel értékelte az általa arra érdemesnek tartottak munkáját. Sándor Lajos református lelkész rövid köszöntőjét János evangéliumának 34–35. versére építette, az „eljövendő aratás”, munkálkodás fontosságára hívta fel a figyelmet, arra, hogy mindenkinek megvan a szerepe, feladata, és csak az együttműködés, a közös tevékenység hozhat igazi eredményt. Tőkés László ünnepi beszédében számba vette az elmúlt esztendő legfontosabb momentumait, mindazt, ami szűkebb és tágabb világunkban történt. Válaszként a jelképeink ellen indított hadjáratra közös zászlóbontást kezdeményezett, annak továbbvitelét, akár a lángot, hiszen mint fogalmazott, a zászló a szabadságot, az igazságot, a jogosságot, a demokráciát, a teljes értékű emberi életet jelképezi, ezért fontos megvédeni. 
„A szabadságért, igazságért való küzdelem megtermi gyümölcsét, meghozza eredményét. Ha valamiért, ezért érdemes dolgozni és harcolni. Meg kell védenünk európai és keresztény értékeinket a migránsok inváziójával szemben, erdélyi jogainkat, szabadságunkat a túlerővel szemben. Ki kell vívnunk autonómiánkat. Erdély megérdemli, hogy rendületlenül folytassuk érte a küzdelmet” – fogalmazott Tőkés László. Sokak szívébe visszaköltözött a félelem, de nem szabad apátiába esnünk, folytatni kell a szabadságunkért vívott harcot, hogy a ’89-ben jobbra fordult és azóta rosszra jutott helyzetünkön újból fordítsunk, mert ha nem ezt tesszük, sem a jó Istenen nem kérhetjük számon, sem mások rovására nem írhatjuk azt, ami velünk történik – hangsúlyozta Tőkés László. A kitüntetések sorát A közjó szolgálatában díj átadása nyitotta, a nagyváradi Szent László Egyesület képviselői vették át, elsősorban a váradi magyarságért kifejtett tevékenységükért, a nagy sikerű Szent László Napok megszervezéséért.
ós Károly-díjat kapott a megszűnéssel fenyegetett közkedvelt rádióműsor, a Határok nélkül. Borbély Zsolt Attila méltatásában kiemelte: „Elévülhetetlen érdeme a kitüntetett rádióműsornak, hogy a legtermészetesebb módon tudósít az egyes nemzetrészek életéről, úgy, mintha még mindig egy határon belül élne minden Kárpát-medencei magyar. A hiteles és pártatlan tájékoztatással az egyes magyar szervezetek autonómiaküzdelmének valósághű bemutatásával kivívta magának a közönség szeretetét és a szakmai tekintélyt.” Mint fogalmazott, az EMNT minden magyar felelős minden magyarért Szabó Dezső-i elv mentén szerkesztett minőségi műsorainak elismeréseként tünteti ki a Határok nélkül munkaközösséget. A díjat Moszkovics János, a maroknyi szerkesztőség vezetője vette át, de jelen voltak többen erdélyi tudósítóik és budapesti munkatársaik közül is. A Háromszék szerkesztőség munkásságát Toró T. Tibor méltatta: „Mai átpolitizált világunkban, amikor a politikai szekértáborok kibékíthetetlennek látszó szembenállása határozza meg a közbeszédet, amikor idegen érdekeket szolgáló, jelképeinket harsányan védő, de közben a házat, hazát könnyen áruba bocsátó népvezérek mindent meg akarnak vásárolni vagy ellenőrzésük alá hajtani, akkor kiveszőben lévő és éppen ezért védendő állatfajtához hasonlatos egy szabad és elvhű kisközösség. A Háromszék szerkesztősége ilyen, szakmailag igényes, bátor, következetes, elvei értékei mellett szükségben is kitartó, konok emberek csoportja” – fogalmazott. Kitért arra is „mitől lett más a Háromszék, mint a többi, a kommunista pártsajtó romjain felépült médiatermék”. Meglátása szerint ebben szerepe volt elődjének is, a Megyei Tükörnek, mely „az ahogy lehet és a lehet, mert kell korlátai között Erdély egyik legbátrabb szellemi műhelye volt”, és melynek kisugárzása messze túljutott a régión, Erdély minden pontján ismerték, olvasták, de a ’89 utáni alapító szerkesztőknek is, akik „elsőként ismerték fel, hogy az igazi sajtó nem lehet a politika cselédje, és az újjászerveződő, majd folyamatosan megújuló csapat ehhez az elvhez következetesen ragaszkodott. Nem engedte sem megvásárolni, sem politikailag, gazdaságilag eltiporni magát, és így lett a Háromszékből az elmúlt negyedszázad alatt a meg nem alkuvás, az okos értékelvű elkötelezettség, a bátor szókimondás, a konstruktív kritika, egyszóval a sajtószabadság szimbóluma.” Külön kitért a korábbi főszerkesztő, Farkas Árpád és a meghatározó publicisták munkásságára (Farcádi Botond főszerkesztő köszönőbeszédében Simó Erzsébet és Sylvester Lajos emlékére ajánlotta fel a díjat), „az ő érdemük az is, hogy látó szemmel és értő lélekkel maguk köré gyűjtöttek iskolateremtő módon újabb és újabb újságíró nemzedékeket”. „A Háromszék szerkesztősége a székelyföldi autonómiatörekvések igazi szócsöve és egyben hátországa is. Pártok, politikai szekértáborok felett, elkötelezetten, önzetlenül teszik a dolgukat. Talpalatnyi szilárd terület képlékeny világunkban, amire építeni lehet. Tükröt tartanak a politikusok, közéleti emberek elé, hogy lássák, ha letértek az autonómia és a szabadság felé vezető útról, és akik segítenek konstruktív kritikáikkal visszatérni rá. Akikre számítani lehet a jó ügyekben. Akikre büszkék lehetünk, akikre büszkék is vagyunk. Azt gondolom, hogy a Kós Károly-díj nem kerülhetett volna méltóbb kezekbe, mint a Háromszékébe” – zárta méltatását Toró T. Tibor.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Marosvásárhely, az „indikátoreset”
Az erdélyi magyar politikai erők összefogását szorgalmazta Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának adott évértékelő interjújában. Az elmúlt esztendő legszomorúbb tapasztalataként Tőkés a román hatalom részéről tapasztalható fokozott magyarellenességet nevezte meg. „A legnegatívabb dolog, ami a múlt évre jellemző az a beteges hungarofóbia, az az állampolitikai rangon működő magyarellenesség, amellyel nap mint nap szembetaláljuk magunkat, amely már eljutott a székelyföldi terrorvádig (...)” – mondta Tőkés.
A nemzetpolitikai célok érdekében egységes fellépést szorgalmazva Tőkés kifejtette: „ennek az egységnek egyébként a legfontosabb alapelve, hogy megalkuvás, opportunizmus nélkül kell védenünk a magyar embereket, a magyar érdekeket, ez Kárpát-medencei szinten a Nemzeti Együttműködés Rendszerében nyilvánul meg”. Tekintettel az idei választásokra, az összefogás, az egységes fellépés megteremtését elodázhatatlannak tartja. „Éppen ennek a kérdésnek a szakítópróbája zajlik Marosvásárhelyen, Erdély újkori frontvárosában. Zaklatott múltat tud maga mögött Marosvásárhely. Dorin Florea polgármester korszaka a maga módján Kolozsvár Funar-korszakára emlékeztet bennünket. A leépülés, a háttérbe szorulás, az önfeladás területe Marosvásárhely (…)” – fejtette ki Tőkés, majd így folytatta: „a választások élére állítjuk a magyar–magyar párbeszéd kérdését, és a nemzeti együttműködés rendszerének a külhoni részeként nekünk is együtt kell működnünk idehaza. Ez most már olyan parancsoló kényszer, olyan parancsoló belső kényszer, amely elől nem lehet kitérni, ennek indikátoresete a marosvásárhelyi helyhatósági választások lesznek, ezért aztán én magam is azon vagyok, és azért drukkolok, hogy sikerüljön a józanabb marosvásárhelyi RMDSZ-politikának érvényesülnie (…)”.
Mit mondjak, irigylem Tőkés optimizmusát, különösen azt a gyanútlan derűt, amivel a kialakulni látszó vásárhelyi összefogást szemléli. Innen, a helyszínről egészen másként fest a helyzet, nehezen hihető, hogy közös önkormányzati képviselői jelöltlista hiányában, csupán a ki(elő)választott polgármesterjelölt személye körül szélesebb egység alakítható ki…
Szentgyörgyi László. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Erdélyt és kulturáját bemutató fotókiállítás nyílt Brüsszelben
Gebauer Szabolcs, az MTI tudósítója jelenti:
Erdély arcai címmel nyílt kiállítás a brüsszeli Balassi Intézetben Dávid Botond székelyudvarhelyi művész fotóiból kedden.
A szerdától látható kiállítás az erdélyi magyarság hagyományos népviseleteit, elsősorban Székelyföld öltözködési sokszínűségét mutatja be. A sorozatban feltűnnek Udvarhelyszék, Sepsiszék, Csíkszék és Marosszék lányai néprajzi hitelességgel összeállított népviseletekbe öltözve.
Dávid Botond szerint minden székely falunak és környékének megvan a maga jellegzetes székely ruhája. Elmondása szerint a viselet úgy működött, mint egyfajta személyi igazolvány. Tudták viselőjéről, honnan való, megállapítható volt családi és anyagi helyzete, sőt akár a vallása, egyszóval minden, ami annak idején fontos volt - mutatott rá a művész.
Az öltözetek kiválasztásánál elsősorban a környék, vagyis a székelyföldi viselet volt a fő szempont. A mintegy 12 500 négyzetkilométernyi térség népe mélyen gyökerező büszkeséggel kötődik szülőföldjéhez, itt él egy tömbben a legnagyobb számú határon túli magyar közösség, becslések szerint mintegy 650 ezer fő - tette hozzá a fotográfus.
A művész szerint a most megnyílt kiállítás egy sorozat kezdete. Tervei szerint dokumentálni fogja Erdély valamennyi női viseletét.
"A viselet tartást követel" - kezdte megnyitóbeszédét Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a konzervatív Európai Néppárt, az EPP alelnöke, Vitézy Zsófia, a brüsszeli Balassi Intézet igazgatójának köszöntőjét követően.
A képviselő Kis Portik Irén néprajzkutatót idézte, aki szerint a székely ruhát csak tartással lehet hordani. A brüsszeli Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseleti Irodája (HUNINEU) által szervezett kiállítás Dávid Botond fotográfus képeiből ezt az állítást támasztja alá - mondta Gál Kinga.
"Erdély maga a tartás példája: az erdélyi magyar közösség a történelem során mindig autonómként lépett föl, döntéseit maga hozta, és ezért most is küzd. Ez nem könnyű ma sem, amikor a gyakorlatban derül ki, hogy az esélyegyenlőség csak szavakban létezik, vagy a már kivívott jogok, mint a vagyoni visszaszolgáltatások, egy politikai lépéssel semmissé tehetőek. Ezért fontos az autonóm kiállás. Hiszen ez a folyamatos küzdelem eredményezi a szülőföldön való megmaradást. Esélyt, jobb kilátást és fejlődést az ott felnövő fiatal generációknak" - hangsúlyozta az uniós képviselő.
Pappné Farkas Klára, az Országgyűlés pártjai által létrehozott Alapítvány a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért igazgatóságának elnöke, a program szervezője modellértékűnek nevezte a kiállítást. Kiemelte, hogy a népzene, a néptánc és a viselet együttesével kívánják felhívni Európa és döntéshozóinak figyelmét a Kárpát-medence keleti felének lakóira, azok kultúrájára, hagyományaira.
Pataki Balázs, az unió csalás elleni hivatalának (OLAF) felügyelőbizottságának tisztviselője, egykori szabadúszó fotós a képekről elmondta, hogy Dávid Botondnak minden modorosság nélkül sikerült a XXI. század kifinomult szépségeit népviseletben és népi környezetben teljes hitelességgel lefényképeznie.
A kiállítás megnyitóján a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium négy, viseletbe öltözött diákja zenés bemutatót tartott Erdély különböző tájegységeiről hozott táncaival és énekeivel.
Az Erdély arcai című fotókiállítás január 26-ig tekinthető meg a brüsszeli Balassi Intézetben. MTI

Váradon hallgatták ki Pontát és Govort is
A Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) váradi kirendeltségén hallgatták ki kedden a PSD-s Victor Ponta exminiszterelnököt és volt pártelnököt, jelenlegi parlamenti képviselőt. Szatmári párttársa, Mircea Govor a gyanúsított, aki immár Váradon van letartóztatásban.
Nagyváradon járt Victor Ponta, de a régebben szokásostól eltérő minőségben. A Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) nagyváradi területi kirendeltségén hallgatták ki ugyanis, szatmári párttársa, a PSD-s Mircea Govor korrupciós ügyeiben. Govor a Szatmár Megyei Tanács volt elnöke és jelenlegi alelnöke, a PSD Szatmár megyei szervezetének elnöke, és tavaly december 23-a óta előzetes letartóztatásban van. Hat rendbeli korrupciós bűncselekménnyel gyanúsítják.
A tanú
Ebben az ügyben Pontát tanúként hallgatta ki a DNA. Azért a váradi kirendeltségén, mert ehhez a területi képviselethez tartozik Szatmár is, ahol Govor ténykedett. Victor Ponta kedden délelőtt másfél órát töltött a DNA itteni székhelyén, kijövetelekor pedig csak annyit mondott, hogy tanúként hallgatták meg, az ügyről magáról nem nyilatkozott, azt hangoztatva, hogy „erről többet csak az ügyészek mondhatnak önöknek”. A DNA ügyészei azt próbálják kideríteni, milyen szerepet játszott Ponta, aki akkoriban a PSD elnöke volt, abban, hogy megmenekítsék a büntetőjogi felelősségre vonástól Ovidiu Silaghi parlamenti képviselőt, aki akkoriban iratkozott át a PNL-ből a PSD-be. Ovidiu Silaghi 2014 elején lépett be a PSD-be, és indult a szatmári időközi képviselőválasztáson, hogy parlamenti mentelmi jogot szerezve így ússza meg a felelősségre vonást amiatt, hogy amikor még szállításügyi miniszter volt, 200.000 eurónyi kenőpénzt kapott egy ügyben, Nelu Iordache vállalkozótól. Ovidiu Silaghi ezen menekülési próbálkozását a Szatmár megyei PSD-elnök, azaz a mostani gyanúsított, Mircea Govor nagyban segítette, ez utóbbi intézte ugyanis azt, hogy a megyei PNL-elnök Silaghit a PSD fogadja, és indítsa a választáson. A DNA ekkor már rajta volt az ügyön, és kérte Silaghi európai parlamenti képviselői mentelmi jogának felfüggesztését, ezért a hazai parlamentbe akarták bemenekíteni. Ugyanis a szatmári időközi választás során egyszerre tartották ott a romániai parlamenti és az EP-választást – és ha már Silaghi ellen az EP-nél próbált eljárni a DNA, a politikus a hazai parlamentbe bejutva akarta lenullázni az ügyet, hogy elölről kelljen kezdeni a mentelmi jogának felfüggesztését is. Govor egy telefonbeszélgetésben még el is ismerte, hogy ő intézte Silaghi „megmentését”. (Később amúgy Silaghi a PSD-t is elhagyta: 2014 augusztusában Călin Popescu Tăriceanu új pártjába lépett át, ahol alelnöknek is megválasztották, már a párt alakuló kongresszusán.)
Visszaéléssel gyanúsítják
Silaghi manővereinek segítése miatt most a Korrupcióellenes Ügyosztály most befolyással és hatalommal való visszaéléssel gyanúsítja a PSD-s Mircea Govort. Emellett más ügyek miatt is eljárnak ellene, például amiatt, hogy egy község vezetője ellen lejárató kampányt indíttatott a sajtóban, továbbá amiatt, hogy a szatmári pénzügyi hivatalnál nyomásgyakorlással és zsarolással próbálta elérni, hogy pártjának embereit nem szakmai, hanem politikai alapon tartsák meg ott, valamint egyik rokonát alkalmazzák is ott, emellett egy közbeszerzésen nyertes cégtől azt kérte, hogy a befolyó összeg egy részét az általa ellenőrzött vállalkozásnak juttassa, ellenkező esetben sajtóbeli leleplezéseket ígért a nyertes cég közbeszerzéseket kijátszó húzásairól, és így 124.800 lej illegális haszonra tett szert, amely megszerzésekor le is állíttatta a sajtókampányt, egy másik esetben pedig a munkaügyi hivatalnál tiltatta meg, hogy az általa politikai alapon támogatott vállalkozónál büntessenek szabálytalanságok miatt. A DNA ezek alapján olyan akciókkal gyanúsítja, amely tettek illegális hasznot hajtottak neki, vagy más személynek – ez egyből két bűncselekmény; továbbá a nyomásgyakorlás során elkövetett, minősített zsarolással, ami a Büntető Törvénykönyv szerint további négy tételre osztható bűncselekmény. Ezen ügyek közül tehát a Govor-Silaghi ügyben járt Váradon Victor Ponta is, akinek olyan kérdéseket tettek fel a DNA-nál, hogy milyen szerepe volt akkori PSD-elnökként Ovidiu Silaghi ügyének intézésében, a PSD-be való átléptetésében és parlamenti képviselői jelölésében. Váradról való távozásakor Ponta nyilatkozatokat nem adott, mindössze arra a kérdésre felelt, hogy segítette-e Silaghi megmentését, így reagálva, mielőtt autóba ült: „Meg tudok én menteni valakit?” Az ügyiratban egyébként a PSD mostani országos elnökének, Liviu Dragneának a neve is szerepel. Utóbbit már kihallgatta a DNA, szintén tanúként.
Váradon van
Maga Mircea Govor, az ügy egyik kulcsembere egyébként már maga is Nagyváradon van, mégpedig egyelőre rács mögött. A Szatmár Megyei Tanács volt elnöke, jelenlegi alelnöke, a PSD Szatmár megyei szervezetének elnöke előzetes letartóztatásban van tavaly év vége óta, és ezzel kapcsolatban azt a döntést hozták, hogy Szatmárról a Bihar megyei rendőrség fogdájában helyezik át. Ez most hétfőn meg is történt. Tegnap pedig Govor újra kihallgatáson volt, a DNA itteni, területileg illetékes képviselői előtt.
Szeghalmi Örs. erdon.ro

Tőkés László: a romániai magyarság még inkább elégedetlen
Újévköszöntő ünnepélyt tartottak az idén is a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által Tőkés László püspöksége idején meghonosított hagyomány jegyében január 9-én, Nagyváradon. Eredeti célkitűzésének megfelelően a találkozó a váradi és bihari egyházi és polgári közélet nemzeti elkötelezettségű képviselőit volt hivatott közösségbe vonni.
Ünnepi nyitóbeszédében az est házigazdája, Tőkés László röviden utalt arra, hogy honnan indultunk 1989-ben, felidézte közösségi szintű eredményeinket és teljesületlen óhajainkat. Az elmúlt esztendő főbb sikereinek kiemelése mellett méltatta a szűkebb pátria azon személyiségeit, akik messze vitték jó hírünket, illetve azokat, akik 2015-ben távoztak el az élők sorából. Emlékeztetett rá, hogy a posztkommunista visszarendeződés még mindig kísért Romániában, s ha az ország egész népe joggal elégedetlen a társadalmi-gazdasági-politikai folyamatokkal, akkor a romániai magyar nemzeti közösség még inkább az lehet. Ráadásul kontinensünk nyakába szakadt a migránsválság is, rengeteg a konfliktus, és az Európai Unió is megreformálásra szorul. Jövőt fürkésző felvetései-kérdései között első renden a kihívásokat említette: választások előtt áll az ország, sok a bizonytalanság határokon kívül és belül, erdélyi magyarságunkat sorozatosan megalázó vegzálások érik a főhatalom részéről, nyelvünk és nemzeti szimbólumaink háttérbe szorítása és üldözése egyvégtében önvédelmi harcra késztet minket a szabadság, igazságosság, jogosság és demokrácia jegyében. Karácsony szeretetüzenetét meghallva és magunkévá téve sem lankadhatunk a zászlóbontás és önvédelem terén, hiszen nekünk ugyanúgy ki kell állnunk erdélyi és magyar, mint európai értékeink mellett. „Polgári és hitbeli elkötelezettséggel emeljük magasba és óvjuk a forradalmi magyar és román, a székely és a partiumi, valamint az uniós zászlót” – utalt Tőkés László arra, hogy a parlamenti irodája falán lobogó szimbólumok együttállása jelképezi 2016 valóságát és esélyeit. Folytatni kell a rendszerváltoztatást, ott kell állni a normalitásért küzdő erők mellett, az európai és magyar nemzeti integrációt párhuzamosan kell megvalósítani, fokozva ugyanakkor az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseit. „Mi nem lehetünk sem a meghátrálás, sem a megalkuvás, sem az elvándorlás emberei” – fogalmazott az EP-képviselő.
Az est díszvendége, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke tartalmas és átfogó köszöntőbeszédében a határokon átívelő nemzetegyesítés és együttműködés számos aspektusára is kitért.
Tizenkilencedik alkalommal adták át az újévi fogadás keretében a Közjó Szolgálatában Díjat, amelyet a Szent László Napokat (is) szervező Szent László Egyesületnek ítéltek oda. A szombati ünnepi esemény adott alkalmat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökségének arra, hogy átnyújtsa a 2015-ös évre szóló Kós Károly Díjat, amelyre két kollektívát is méltónak tartott: a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának alkotógárdáját és a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztőségét. A laudációk elhangzása után Tőkés László nyújtotta át gratulációk és biztató jókívánságok kíséretében a jelképes díjakat Zatykó Gyula főszervezőnek, Moszkovits János rádiószerkesztőnek és Farcádi Botond főszerkesztőnek.
A vasárnapi ünnepélyen zenei intermezzókkal Andrejszki Judit ének- és csembalóművész, Kiss Adrienn Lívia, a Fölszállott a páva legfiatalabb elődöntőse és Imre Kamilla elsős, az Őszirózsa népdalverseny különdíjasa működött közre. Újévi pohárköszöntőt ifj. Szilágyi Ferenc egyetemi docens, a Partiumi Autonómiatanács elnöke mondott. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Tőkés: az RMDSZ-re is ki kell terjednie a megtisztulásnak
Az európai parlamenti képviselő pénteken Nagyváradon beszélt erről. Tőkés László úgy vélte, a tavalyi év végén az utca népe okkal mondott ítéletet a teljes romániai politikai elit fölött, mert „a politikai osztály megbukott a rendszerváltás vizsgáján”, és az elmúlt 26 év romániai változásai olyanok voltak, mint a romániai autópálya-építés: „alig fogtak bele, hosszú idő alatt, sok pénzért szinte semmit nem sikerült megvalósítani”.
Tőkés szerint hiába tesz úgy az RMDSZ, mintha kivételt képezne, mert „a posztkommunista pártok minden bűnét magán viseli”. Példaként a szövetség Bihar megyei szervezetét hozta fel, melynek három meghatározó személyisége, Kiss Sándor elnök, Szabó Ödön ügyvezető elnök és Biró Rozália szenátor is „roskadoznak a korrupció vádja alatt”. Úgy vélte: ha elmarad a megtisztulás, a magyar választók számának további apadására kell számítani a 2016-os önkormányzati, majd parlamenti választásokon.
Tőkés László ismét kezdeményezte az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek egyeztető fórumának összehívását és az autonómiakoncepciók összehangolását, hogy ezeket az erdélyi magyarság képviselői egy román-magyar kerekasztal-beszélgetés során egységesen tudják képviselni a román társadalom felé. Az EP-képviselő azt is sérelmezte, hogy az RMDSZ egyedül rendelkezik azon támogatás fölött, amelyet a román költségvetésből az erdélyi magyarságnak utalnak ki, és az összeget szerinte átláthatatlan módon klientúra építésére használja.
A sajtótájékoztató után az MTI kérdésére válaszolva Tőkés László elmondta: helyesli az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csütörtöki javaslatát, hogy egy választási párt keretében egyesítsék erőiket az erdélyi magyar politikai szervezetek. „Ez az a kérdés, amiben kötelező megegyezni” – tette hozzá Tőkés László, aki szerint Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízottnak az autonómiakoncepciók összehangolásában tett erőfeszítései is ebbe az irányba mutatnak.
MTI. Székelyhon.ro

Tőkés László: Az RMDSZ-nek is meg kell tisztulnia
Az RMDSZ-re is ki kell terjednie annak a megtisztulásnak, amelyet a romániai társadalom az utcán követelt a bukaresti Colectiv Klubban történt tavalyi tragédia után, és amely a Ponta-kormány bukásához vezetett – jelentette ki Tőkés László fideszes EP-képviselő tegnap nagyváradi sajtótájékoztatóján. 
Az EMNT elnöke úgy véli, a tavalyi év végén az utca népe okkal mondott ítéletet a teljes romániai politikai elit fölött, mert „a politikai osztály megbukott a rendszerváltás vizsgáján”, és az elmúlt huszonhat év romániai változásai olyanok voltak, mint a romániai autópálya-építés: „alig fogtak bele, hosszú idő alatt, sok pénzért szinte semmit nem sikerült megvalósítani”. Tőkés szerint hiába tesz úgy az RMDSZ, mintha kivételt képezne, mert „a posztkommunista pártok minden bűnét magán viseli”. Példaként a szövetség Bihar megyei szervezetét hozta fel, melynek három meghatározó személyisége, Kiss Sándor elnök, Szabó Ödön ügyvezető elnök és Biró Rozália szenátor is „roskadozik a korrupció vádja alatt”. Úgy vélte: ha elmarad a megtisztulás, a magyar választók számának további apadására kell számítani a 2016-os önkormányzati, majd parlamenti választásokon. Tőkés László ismét kezdeményezte az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek egyeztető fórumának összehívását és az autonómiakoncepciók összehangolását, hogy ezeket az erdélyi magyarság képviselői egy román–magyar kerekasztal-beszélgetés során egységesen tudják képviselni a román társadalom felé. Azt is sérelmezte, hogy az RMDSZ egyedül rendelkezik azon támogatás fölött, amelyet a román költségvetésből az erdélyi magyarságnak utalnak ki, és az összeget szerinte átláthatatlan módon klientúra építésére használja. Tőkés helyesli az EMNP csütörtöki javaslatát, hogy egy választási párt keretében egyesítsék erőiket az erdélyi magyar politikai szervezetek, szerinte Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott autonómiakoncepciók összehangolására tett erőfeszítései is ebbe az irányba mutatnak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés: megperzselődhet a Fidesz az RMDSZ-szel
Az RMDSZ-szel való együttműködésnek komoly feltételei vannak, éspedig az, hogy ne árulja el a Fidesz nemzetpolitikáját – kommentálta Tőkés László a Hír Tv-nek Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes nemrégi kijelentését, miszerint „nemzeti parancs” a Kelemen Hunor vezette alakulattal való összefogás.
Az EMNT elnöke a budapesti csatorna Magyarország élőben című műsorában közölte: ez számára kicsit úgy hangzik, mintha azt mondanák, össze kell fognia az MSZP-nek a (Gyurcsány Ferenc vezette – szerk. megj.) Demokratikus Koalícióval.
„Nem tudok róla, hogy Orbán Viktor nemzetpolitikájában fordulat állt volna be. (...) Vannak olyan inkompatibilis viszonyok, amelyeket kár erőltetni; a szavazatszedési teljesítmény abszolút értékben nem jelent minőséget, gondolok itt az RMDSZ választási fölényére" – állapította meg az EP-képviselő, aki szerint „megperzselheti" a magyar kormányt és a Fideszt a korrupciós ügyekben érintett RMDSZ-es politika.
Tőkés úgy véli, meg kell találni a modus vivendit az egyetlen, román parlamenti képviselettel rendelkező magyar alakulattal, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenben egyet kell érteni a Fidesszel. Kérdésre válaszolva leszögezte: nem azért távozott idő előtt és nem írta alá a helyszínen a záródokumentumot a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) decemberi ülésén, mert megsértődött Orbán Viktorra. Krónika (Kolozsvár)

Döbbenet
Vajon milyen érzés lehet magasan jegyzett értelmiségiként tudatosan, cinikusan, impertinensen hazudni, abban a tudatban, hogy a hallgatók nagy része tisztában van a valós tényekkel? 
Bizonyára sok politikus nagyon jól ismeri ezt az érzést, de hát zömük annak tudatában lett politikus, hogy a szakma velejárója az igazság tudatos megmásítása. (Persze maximális tisztelet azoknak, akik a politikát egy közösség érdekeinek képviseletéért űzik.) 
De mit mondjunk arról a filozófusnőről – írjuk le a nevét is, Heller Ágnesről van szó –, akinek szavára sokan odafigyelnek belföldön és külföldön, aki megette már kenyere javát, de aki ismételten kiáll a kamerák elé, és tudván tudva, hogy amit mond, szemen szedett hazugság, mégiscsak elmondja azokat a mondatokat. 
Emlékezetes, hogy az Európai Parlamentben öt évvel ezelőtt Morvai Krisztina kérdésére válaszolva a következőket állította a 2006. október 23-i rendőrterrorról: „Senkit nem lőttek meg, mutasson egy esetet! Senkit nem lőttek meg, senkit nem kínoztak meg. Mutasson egy esetet, amikor bárkit is meglőttek, vagy megkínoztak!” Miközben a világhálón két kattintásnyira fotók tucatjait találjuk vérben úszó emberekről, miközben kártérítési perek özöne indult, melyek esetében jellemzően az áldozatok javára ítéltek, s miközben minden pontosan dokumentálva van.
Most ugyancsak Heller Ágnes áll ki az ATV kamerája elé, és ő bizony elmondja, hogy „nem volt nemi erőszak Kölnben”. Budapestről ő csak jobban tudja, mint azok a nők, akik feljelentést tettek nemi erőszak miatt.
Első esetben azt mondhatjuk, hogy Heller saját elvtársait védte. 
Ami nem mentség, de magyarázat. 
No de most, amikor még Konrád György is elismeréssel szól Orbán menekültpolitikájáról? Amikor kulturálatlan, embertelen vadállatokról van szó, akik, ha nincs nő a közelben, akkor a velük együtt érkező hároméves kisfiút erőszakolják meg, akik levizelik, megerőszakolják menekülttársaikat is? 
Érdemes azért ebbe belegondolni, és elmerengeni azon, hogy micsoda eufemizmus „kultúrák különbségéről” meg „reménybeli integrációról” beszélni ezen sejthalmazok esetében. S azon is, hogy miféle erkölcsi lény az, aki nem a megalázott nők mellett emel szót, hanem a megbecstelenítőiket mentegeti?
Borbély Zsolt Attila. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Új választási pártot javasol az EMNP
Közös erdélyi magyar választási párt létrehozását javasolja a 2016-os romániai önkormányzati, majd parlamenti választásokra az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – jelentette be Szilágyi Zsolt (képünkön), az alakulat országos elnöke, Kolozsváron. Sem az RMDSZ, sem a politikai elemzők nem hisznek ennek sikerében.
Szilágyi szerint már a nyáron tartandó önkormányzati választásokon a létrehozandó választási párt színeiben indulhatnának a magyar jelöltek azokon a településeken, ahol a magyarság megosztottsága a képviseletet veszélyeztetné. Azokon a településeken, ahol a magyarság többséget alkot, a három magyar politikai alakulat versenyezhetne a tisztségekért.
Az EMNP álláspontja szerint az őszi parlamenti választásokon a választási párt teremtené meg azt a keretet, amely a magyar politikai szervezetek összefogását biztosítja, de nem számít koalíciónak. A koalíciók ugyanis a választási törvény szerint a 6,5 százalékot kitevő magyarság számára aligha teljesíthető választási küszöböt szabnak. Szilágyi Zsolt emlékeztetett, az RMDSZ decemberben azt kérte az EMNP-től, ne induljon az őszi parlamenti választásokon. Hozzátette, akkor nőnek meg a magyarok sikeres választási szereplésének az esélyei, ha a magyar pártok összeadják az erőiket, nem pedig kiszorítják egymást. Az EMNP azt javasolta, hogy Erdélyi Magyar Szövetség néven alakuljon meg a választási párt, és annak logója összesítse a három szervezet jelképeit. Mint rámutatott: az erdélyi magyar pártok összefogása egy olyan választóréteget mozgósítana, amelyet külön-külön egyik szervezet sem tud megszólítani. Szerinte a választási párt a megtisztulásra is lehetőséget teremtene. Ennek a jelöltlistáira csak olyan politikusok kerülhetnének fel, „akikre nem vetül a korrupció árnyéka”. Az EMNP elnöke elmondta: az együttműködésre vonatkozó javaslatukat az elmúlt napokban juttatták el Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének, és arra készülnek, hogy az elkövetkező napokban tárgyaljanak róla. Hozzátette, olyan kétoldalú tárgyalásokra készülnek, amelyeken egyik oldalon az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) szövetsége, másik oldalon pedig az EMNP jelenik meg.
Szilágyi Zsolt javaslatcsomaggal jön
Szilágyi Zsolt szerint az RMDSZ-nek eljuttatott javaslatcsomag az erdélyi magyar politikai pluralizmusnak a tudomásul vételén alapul. Ebben javasolták az erdélyi magyar politikai szervezetek egyeztető fórumának az újraélesztését, az autonómiatörekvések összehangolását, egy közös erdélyi magyar jogvédő szolgálat elindítását és egy olyan közös testületnek a létrehozását, amely az erdélyi magyarságnak juttatott román költségvetési források elosztása fölött őrködne. Hozzátette, hogy a források fölött jelenleg egyedül az RMDSZ rendelkezik, és e források elosztása a közösség számára átláthatatlan. Az EMNP elnöke azt is elmondta, bízik abban, hogy az RMDSZ vezetői tanulni tudnak a múltból, és belátják, hogy a közösség érdeke fontosabb, mint a pártérdek. Szilágyi Zsolt újságírói kérdésre hozzátette: ha van politikai akarat, megoldást lehet találni az összefogás technikai problémáira. Ezek közé tartozik, hogy az érvényes törvények szerint egy politikus nem lehet egy időben a saját pártjának és a létrehozandó választási pártnak is a tagja, és ha kilép abból a pártból, amelynek színében önkormányzati tisztséget nyert, elveszíti a mandátumát.
Az RMDSZ bírálja az ajánlatot
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke közleményben bírálta Szilágyi Zsolt választási párt megalakítására vonatkozó javaslatát. Kovács kiemelte: 1989-ben az alapítók szövetségi struktúrában hozták létre az RMDSZ-t, és elvetették a pártstruktúrát, mert úgy vélték, hogy a közképviseletnek egy hangsúlyos társadalomszervezői munkát is el kell látnia. „Szilágyi az elmúlt tíz évben két pártot is létrehozott, és úgy látszik, tapasztalatait egy választási párt megalakításában akarja kamatoztatni. Biztos vagyok benne, hogy a magyar képviselet megerősítése az önkormányzatokban és a parlamentben nem egy újabb párt, hanem az RMDSZ által valósítható meg” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök. Kovács Péter sérelmezte, hogy az EMNP az RMDSZ-szel elkezdett tárgyalás két fordulója között a sajtón keresztül üzenget. Szerinte ez megkérdőjelezi az összefogásra vonatkozó javaslat komolyságát.
Tőkés: megégetheti magát a Fidesz az RMDSZ-szel
Az RMDSZ-szel való együttműködésnek komoly feltételei vannak, éspedig az, hogy ne árulja el a Fidesz nemzetpolitikáját – kommentálta Tőkés László a Hír Tv-nek Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes nemrég tett kijelentését, miszerint „nemzeti parancs” a Kelemen Hunor vezette alakulattal való összefogás. Az EMNT elnöke a budapesti csatorna Magyarország élőben című műsorában közölte: ez számára kicsit úgy hangzik, mintha azt mondanák, össze kell fognia az MSZP-nek a Demokratikus Koalícióval. „Nem tudok róla, hogy Orbán Viktor nemzetpolitikájában fordulat állt volna be. (...) Vannak olyan inkompatibilis viszonyok, amelyeket kár erőltetni; a szavazatszedési teljesítmény abszolút értékben nem jelent minőséget, gondolok itt az  RMDSZ választási fölényére” – állapította meg az EP-képviselő, aki szerint „megperzselheti” a magyar kormányt és a Fideszt a korrupciós ügyekben érintett RMDSZ-es politika. Tőkés úgy véli, meg kell találni a modus vivendit az egyetlen, román parlamenti képviselettel rendelkező magyar alakulattal, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenben egyet kell érteni a Fidesszel. Kérdésre válaszolva leszögezte: nem azért távozott idő előtt és nem írta alá a helyszínen a záródokumentumot a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) decemberi ülésén, mert megsértődött Orbán Viktorra.
Csekély az esély az összefogásra?
Erdélyi elemzők szerint csekély az esélye annak, hogy egy erdélyi magyar választási párt színeiben egymással összefogva vegyenek részt az idei választásokon az erdélyi magyar pártok. Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanára szerint az Erdélyi Magyar Néppárt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között zajló taktikai, retorikai küzdelem részéről van szó. „Azt hiszem, az EMNP is tisztában van azzal, hogy az RMDSZ nem fogadja el ezt a javaslatot” – jelentette ki az MTI-nek. Hozzátette, hogy az RMDSZ és az EMNP között „együttműködési versengés” folyik. „Mindkét fél a pozícióinak a feladása nélkül akarja bizonyítani, hogy ő az együttműködőbb. Nyilván a versenyhelyzet marad” – állapította meg Bakk Miklós. A politológus szerint a budapesti kormányzat együttműködést sürgető állásfoglalásai – melyek legutóbb Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes révén jutottak kifejezésre – azt jelzik, hogy Budapest elfogadta a létező erőviszonyokat.
Kiss Tamás szociológus, a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója is úgy látta, hogy maga az EMNP sem hiheti, hogy létrejön a választási párt. „A romániai magyar politika domináns szereplője az RMDSZ, a szövetségnek pedig ez nem felel meg” – magyarázta az MTI-nek az elemző. A szociológus a választási racionalitás szempontjából fajsúlyos érvnek tartotta, hogy az RMDSZ egy 26 éve bejáratott márkanév, amelyet nem érdemes feladni. Szerinte nyilvánvaló, hogy az erdélyi magyarság összefogást vár a politikai szereplőktől, de a választók beérnék azzal is, hogy az összefogás az RMDSZ szervezeti keretében történjék meg. Kiss Tamás úgy vélte: segíti is, meg nem is az összefogást az, hogy Budapest ezt várja el a politikai szereplőktől. Hozzátette: az RMDSZ ellenzékeként megszületett Magyar Polgári Párt és Erdélyi Magyar Néppárt eddig „a magyar nemzetpolitika támogatásával” tudott részt venni a választásokon. A budapesti támogatás azonban mára elfogyott, és az RMDSZ is legalább annyira tárgyalópartner a magyar kormány számára, mint a két kis párt.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Napirenden a Bodnariu-ügy az EP-ben
Az Európai Parlamentben is téma lesz a Bodnariu-ügy, a norvég gyermekvédelmi rendszerről három hét múlva rendeznek vitát Brüsszelben. Ezt 42, különböző tagországból és frakcióból származó európai parlamenti képviselő javasolta – tájékoztat a Mediafax.
A kolozsvári Daniel Buda liberális EP-képviselő szerint a vitán szó lesz arról is, milyen formában tud közbeavatkozni az unió, amennyiben nyilvánvaló a gyermekvédelmi hivatal túlkapása, és a kicsiknek a szülőktől való elszakítása nemhogy megoldaná a létező problémákat, hanem lelki traumát okoz az érintetteknek. 
„A román állampolgárokat megilleti a védelem abban az országban, ahol tartózkodnak, a vallási okok miatti diszkriminációt, zaklatást a nemzetközi jog tiltja”, állítja Daniel Buda közleményében. Hangsúlyozta: semmilyen európai jogi rendszerben nem tarthatják indokoltnak egy három hónapos csecsemő elszakítását anyjától, amennyiben nem szólnak komoly érvek e döntés mellett. Szabadság (Kolozsvár)

Átadták a Németh Géza-emlékdíjat
A kászonaltízi András Ignác helytörténész-iskolaigazgatót és tanítványát, Bartha Kingát jutalmazták Németh Géza-emlékdíjjal vasárnap a csíkszeredai református templomban elismerésül, hogy példaértékű tevékenységükkel hozzájárulnak a magyar kultúra megőrzéséhez és megmaradásához.
A Németh Géza-emlékdíjat immár tizenhatodik éve a magyar kultúra napjához legközelebb eső vasárnapon adják át a csíkszeredai református templomban, az istentiszteletet követően. Csikós Klára, a Németh Géza Egyesület elnöke a díjjal kapcsolatban elmondta, céljuk, hogy a magyar kultúra megőrzéséért tevékenykedő pedagógusok munkáját kitüntessék és a figyelmet rájuk irányítsák.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja az eseményen elmondta, „a haza ott van, ahol egyazon kulturális nyelvi közösség él. A haza mi vagyunk, akik együtt énekelünk a történelmi körülményektől függetlenül. Így joggal mondják, hogy himnuszunk ima”. Köszöntőjében ugyanakkor abbéli örömének adott hangot, hogy öt év után is sokan gondolják úgy, hogy kérelmezik honosításukat, ezáltal erősítve a magyar nemzetet.
András Ignác a Kriza János Néprajzi Társaság egyik alapító tagja, hazai és magyarországi konferenciákon ismerteti kászoni gyűjtéseit, neve egyre gyakrabban tűnik fel szakmai és kulturális folyóiratokban. Munkái közül a Kászonszék népi gyógyászatát és a kászoni oktatás évszázadait bemutató köteteit emelte ki a laudátor, de rendhagyó útikönyvére is felhívta a figyelmet. „Az egyesület ma olyan pedagógust tűntet ki, aki valóban kiemelkedő tevékenységével hozzájárul a magyar kultúra megmaradásához, továbbadásához” – fogalmazott Balázs Lajos néprajzkutató.
Bartha Kinga gyerekkori álma, hogy tanítónő, óvónő lehessen. A Bod Péter Tanítóképző elvégzése után a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen tanult, ősztől pedig óvónőként dolgozik. Néptáncot és népdalokat tanít, most már az ő dolga, hogy átadja a kászoni kultúrát az eljövendő nemzetségnek – méltatta egykori tanára.
Az emlékdíjjal járó festményt Xantus Géza csíkszeredai képzőművész, a pénzjutalmat Sógor Csaba EP-képviselő ajánlotta fel. Az ünnepi alkalmat szebbé tette Kelemen Csongor, az '56-os Vitézi Rend törzskapitányának szavalata, valamint a díjazott Bartha Kinga éneke. Az ünnepség a székely himnusz eléneklésével zárult.
Iochom Zsolt. Székelyhon.ro

Ami Tőkés Lászlónak sem tetszik
Az elmúlt egy hétben két anyagunkban is foglalkoztunk a közművelődési élet RMDSZ általi átpolitizálásával a Bihar megyébe szervezett kampányszerű rendezvények kapcsán, amelyekre a magyar kultúra napja adott alkalmat.
Január 27-én megszólalt Tőkés László volt nagyváradi református püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, aki bár a Fidesz-KDNP listáján került be az EP-be, de változatlanul Váradon lakik és vesz részt a közéletben.
El a kezekkel a magyar kultúráról! című nyilatkozata egyelőre csak a helyi sajtó ingerküszöbét érte el, noha az összes erdélyi sajtóorgánumok megkapták azt. Ebben a lelkipásztor-politikus kifejti: „Nagy bajban lehet a bihari RMDSZ, hogy a Megéneklünk, Románia nacionálkommunista kulturális intézményét mintegy lekopírozva és magyarra átültetve, önnön maga feldicsőítésére és hitelesítésére használja eszközként a Magyar Kultúrát. Elvakult szavazatszerzési igyekezetében a Magyar Kultúra Napját egyhetes kulturális propaganda-akciósorozattá degradálja, párt- és kultúraktivistái pedig attól sem riadnak vissza, hogy Kölcsey Ferenc szent nevét olcsó pártpolitikai célok szolgálatába hajtsák. Tudni való, hogy elsőrenden nem a tartalommal van baj, hiszen az elmúlt héten megannyi értékes műsor hangzott el, számos jeles ember és művész lépett fel vagy részesült kitüntetésben. A gond az, hogy a felvonultatott értékeket és személyiségeket az RMDSZ saját maga fényezésére, saját pártos érdekei népszerűsítésére igyekezett hasznosítani.”
A nyilatkozat így folytatódik: „A Kelemen Hunor pártelnök fővédnökségével megkoreografált pártrendezvények szervezői, köztük is a korrupció terhe alól szabadulni akaró Biró Rozália szenátor és Szabó Ödön képviselő saját maguk legitimálására és permanens választási kampányuk támogatására szereztek meg olyan jóhiszemű, a magyar kultúra iránt elkötelezett szellemi és politikai közszereplőket, mint Németh Szilárd, Vitányi István, Gál Kinga, Prőhle Gergely, Rácz Róbert és Böjte Csaba atya, akik gátlástalan meghívóiktól oly távol állnak, mint Makó Jeruzsálemtől.”
Tőkés László idézi az egyik bihari napilap cikkét is, amely Átpolitizált kultúrünnep cím alatt megállapítja: „A magyar nemzet megmaradásának alappillérei a kultúrája, nyelve és hagyományai, amiket nemcsak erkölcstelen politikai célra használni, hanem egyenesen bűn is.” A püspök ezzel zárja nyilatkozatát: „Szabó, Biró és Kiss kérjenek bocsánatot a Fidesz félrevezetett politikusaitól s az árvák atyjától, Böjte Csabától, valamint azoktól a drága nagyváradi, bihari magyaroktól, akikben ők nem mást, csak szavazókat látnak. És: el a kezekkel a magyar kultúráról!”

atv.hu, 2016. január 28.
Menekültek tízezreit toloncolja ki Svédország, gépekkel küldik haza őket
Svédország mintegy 80 ezer olyan menedékkérő kitoloncolását tervezi, akiknek a menedékjog iránti kérelmét tavaly elutasították - közölte szerda este Anders Ygeman svéd belügyminiszter.
A miniszter az SVT svéd televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a kormány a rendelkezés végrehajtására utasította a rendőrséget és a bevándorlási hatóságot.
Mint kifejtette: rendes esetben az elutasított menedékkérőket menetrend szerinti repülőjáratokon szállítják vissza hazájukba, a nagy számra való tekintettel azonban ezúttal charterjáratokat bérelnek erre a célra. Hozzátette, hogy várhatóan így is évekig tart majd, amíg mindenkit kitoloncolnak.
Svédországban tavaly 163 ezer menedékjog iránti kérelmet adtak be. Az év végéig feldolgozott mintegy 60 ezer kérelem 45 százalékát utasították el.
A skandináv országban a menekültválság miatt novemberben újra bevezették a határellenőrzéseket, január óta pedig minden autóbusz- és vasúttársaság köteles azoknak az utasainak a személyazonosságát megvizsgálni, akik a Dánia és Svédország közötti Öresund-hídon utaznak. A kormány közlése szerint azóta napi néhány százra csökkent a menekültek száma, amely korábban a heti tízezret is megközelítette.
atv.hu / MTI. itthon.ma//erdelyorszag

Kilenc évvel az uniós csatlakozás után sincs kisebbségi törvény Romániában
Romániában a mai napig nem fogadták el azt a kisebbségi törvényt, amelyet 2005-ben az európai uniós csatlakozás előtt az akkori román kormány jóváhagyott – erre mutatott rá Sógor Csaba szerda délután a strasbourgi plenáris ülésen. 
Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő annak kapcsán fogalmazta meg a véleményét, hogy az Európai Parlament plénuma a Szerbiáról szóló 2015. évi eredményjelentésről vitázott. Sógor Csaba szerint az országgal való csatlakozási tárgyalások során egy olyan tartós mechanizmus kialakítása legyen a cél, amely visszavonhatatlan jogköröket és lehetőségeket biztosít Vajdaság tartománynak: megerősíti a nemzeti tanácsok hatásköreit, továbbá minden olyan részterületet szabályoz, amelyet a kisebbségek legitim szervezetei fontosnak tartanak a közösségek jövője szempontjából.
Sógor Csaba az EP plénumában elmondta: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagállammá válás után visszafejlődés indulhat el a többség-kisebbség viszonyrendszerben, mint ahogyan az történt Romániában és Szlovákiában is. Emiatt az RMDSZ-es EP-képviselő fontosnak tartaná, hogy a csatlakozás előtt álló tagállamok vállalásai még a csatlakozás előtt megvalósuljanak. Példaként kitért arra, hogy: „Romániában a 2005-ben – két évvel a csatlakozás előtt – a kormány által elfogadott kisebbségi törvényt a mai napig nem fogadta el a törvényhozás, az EU pedig már nem tudja kikényszeríteni ezt”.
Koszovó példája Sógor Csaba szerint azt mutatja meg, hogy milyen szörnyű következménye lehet annak, ha egy állam etnikai többsége nem figyel oda a kisebbség igényeire és szükségleteire. „Éppen ezért egy újabb érv a jól működő területi autonómiák szükségessége mellett, nem pedig veszélyes precedens az elszakadásra” – fogalmazott. 
Közlemény. Erdély.ma