Vége a marosvásárhelyi álegységnek
Húsvét előtt közzétett nyílt levélben Vass Levente marosvásárhelyi polgármesterjelölt tudatta: csak akkor vállalja a választásokon való részvételt, ha a magyar politikai szervezetek közösen támogatják indulását.
Az RMDSZ elutasítja az ultimátumot, és valószínűleg Frunda György szenátort indítja a Szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként a júniusi önkormányzati választásokon.
Vass Leventét először az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) marosvásárhelyi szervezete javasolta jelöltnek, majd kevéssel azután az RMDSZ a szövetség hivatalos jelöltjének nevezte ki az orvos-politikust.
Az egészségügyi miniszter tanácsadójaként dolgozó, sepsiszentgyörgyi származású orvos azt követően fogalmazta meg nyílt levelét, miután világossá vált számára: az erdélyi magyar pártok nem tudnak megegyezni a közös jelöltállításról. Noha személyét elvileg az RMDSZ és az EMNP is támogatta, a Szövetség elutasította, hogy Vass magyar koalíció jelöltjeként vegyen részt a választáson, és ragaszkodott ahhoz, hogy az RMDSZ választási jele alatt induljon.
Az RMDSZ Maros megyei Területi Állandó Tanácsának (TÁT) közleménye szerint az elmúlt hónapokban többször is tárgyalóasztalhoz ültek, a Magyar Polgári Párt (MPP) azonban elutasította, hogy RMDSZ-tagot támogasson, az EMNP pedig csak abban az esetben lenne hajlandó részt venni a közös kampányban, ha a szavazólapokon is megjelenítenénk pártjelképét. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta: azért tartják elfogadhatatlannak a választási koalíció megkötését, mert a törvény nem teszi lehetővé, hogy az csak a polgármester személyére vonatkozzék. Koalíció esetén az önkormányzati képviselőjelöltek listáját is közösen kellene összeállítaniuk a pártoknak, ezt pedig az RMDSZ nem tartja elfogadhatónak. Kelemen szerint várhatóan Frunda György szenátor lesz az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje. Az RMDSZ úgy véli, Vass a lehetetlent kérte. „Amikor Marosvásárhely jövője a tét, többről van szó, mint Vass Levente személyéről” – áll többek között az orvos-politikusnak címzett válaszban.
Az EMNP-nek viszont nem kell Frunda. „A napokban előbb az a szégyenletes esemény történt, hogy korrupció gyanúja miatt távoznia kellett miniszteri székéből Borbély Lászlónak, most pedig minden jel szerint Frunda György számára készítik elő hű csatlósai a menekülési utat Marosvásárhelyen át, semmibe véve civil szervezetek, értelmiségiek, egyházi vezetők – marosvásárhelyiek – akaratát, amikor kitúrják Vass Leventét a lehetséges közös polgármester-jelölti pozícióból” – fogalmaz a Toró T. Tibor elnök által aláírt közlemény. A néppártiak szerint Frunda esetleges jelölésének híre arconcsapásként érte a marosvásárhelyi magyar választókat. Frundát az autonómiaprogramot aprópénzre váltó neptuni paktum kimódolói egyikének tartják, továbbá azt is a szemére vetik, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a román küldöttség vezetőjeként tüntetőleg képviselte a román egységes nemzetállami szempontokat a Székely Nemzeti Tanács – több mint kétszázezer szavazattal megtámogatott – területi autonómiaigényével szemben. „Becsapta szavazóit 2007-ben is, amikor listavezetőként az Európai Parlamentbe küldték, ő pedig megválasztása után visszalépett. Egyike volt azon RMDSZ-politikusoknak, akik ellenezték a magyar állampolgárság egyszerűsített megadását az azt igénylő külhoni magyaroknak.
A román civil társadalom rokonszenvét azonban akkor veszítette el végleg, amikor megragadott minden alkalmat, hogy ellehetetlenítse a romániai hatóságok korrupcióellenes tevékenységét, szégyent hozva a magyar közösségre, és kárt okozva nemcsak a magyaroknak, hanem az egész országnak, amely többek között ezért várakozik még mindig Európa schengeni előszobájában” – rója fel az EMNP Frunda Györgynek.
A két jelölt egyébként nyílt konfliktusban áll egymással egy ideje. Vass szerint Frunda őt szinte valamennyi RMDSZ-rendezvényen rágalmazta, és a lejáratókampányt saját kereskedelmi rádióadójában is folytatta. Megítélésében azzal, hogy a szenátor nem a választott jelöltet támogatta, Frunda György felrúgta a szervezet belső szabályait. A marosvásárhelyi Rádió GaGa egyik műsorában az adó társtulajdonosa Gigi Becalihoz hasonlította Vass Leventét. A fiatal orvos-polgármesterjelölt szerint minderre Frunda felesége is rátett egy lapáttal. Dr. Mártha Orsolya, aki Vass felettese az urológiai klinikán, rendszeresen lejárató feljelentéseket küld ellene és az általa vezetett részleg ellen. Vass Levente egy Facebook-bejegyzésében azt írta Frunda Györgyről, hogy húsz év után illene, ha végre elszámolna szenátori tevékenységével. A Krónika című napilapnak nyilatkozva Frunda kijelentette: Vass hátat fordított a választóknak. „Az idő bebizonyította, hogy miféle ember Vass Levente. Én nem hagyom a vásárhelyieket a bajban, mert az emberek bennem bíznak” – mondta az RMDSZ-politikus. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Újabb államosítástól tartanak a történelmi egyházak
Újabb, második államosítási kísérletnek tartják a magyar történelmi egyházak, a magyar nemesi családok és a szász közösség képviselői a kormány azon törvénytervezetét, amely eltörölné a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását. Mint arról beszámoltunk, az Ungureanu-kabinet szerdán olyan törvénytervezetet bocsátott közvitára, amely leállítaná valamennyi típusú ingatlan természetbeni visszaszolgáltatását, hatályon kívül helyezve a jelenlegi restitúciós törvények ilyen vonatkozású cikkelyeit.
Visszakérik. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a zilahi Wesselényi-kollégium visszaszolgáltatására vár. A kormány várhatóan jövő heti ülésén fogadja el a tervezetet, amely szerint a hatóságok a kártérítésre jogosult személyeket nem az ingatlan reális értékén kárpótolnák, hanem ennek az értéknek a 15 százalékára korlátozzák a kifizetéseket. A kárpótlást 10 éves határidőn belül kell folyósítani, a restitúcióban illetékes hatóságoknak pedig 90 napon belül kell dönteniük a kártérítési igénylésekről. A román államot a strasbourgi Emberjogi Bíróság szólította fel 2010 őszén, hogy általános jelleggel orvosolja a nemzeti jogrendszerében található strukturális problémát az elkobzott ingatlanok után járó kártérítések ügyében, miután megállapította, hogy nem működőképes a visszaszolgáltatási rendszer.
A központi restitúciós hatóság csütörtökön tette közzé honlapján az új tervezetet, amelynek 22. cikkelyének 1-es bekezdése kimondja, hogy a jelenlegi törvényeknek a természetbeni visszaszolgáltatásra vonatkozó cikkelyeit hatályon kívül helyezi. Ez az intézkedés vonatkozna egyebek között az erdőkre és a mezőgazdasági területekre, az egyházak és a nemzeti kisebbségek közösségi ingatlanjaira, valamint a magánszemélyek által visszaigényelt területekre és épületekre is.
Romániát a strasbourgi Emberjogi Bíróság 2010 őszén kötelezte arra, hogy általános jelleggel orvosolja a nemzeti jogrendszerében található strukturális problémát az elkobzott ingatlanok után járó kártérítések ügyében. A bíróság 18 hónapot adott a kormánynak, hogy felülvizsgálja a törvénykezést ezen a területen, a határidő júliusban jár le. Erre az időszakra felfüggesztették Strasbourgban a romániai perek elbírálását. Jelenleg a restitúcióról összesen négy fő jogszabály rendelkezik, amelyek részben ellentmondanak egymásnak. Emiatt számos ingatlan ügye bíróság elé került, a volt tulajdonosok egy része pedig a strasbourgi bíróságon kereste igazát, így számos esetben az államnak kártérítést kellett fizetnie.
Markó Attila: ez a legolcsóbb kárpótlási forma
Az államnak nem kerül semmibe, ha természetben szolgáltatja vissza a kommunizmus idején elkobozott ingatlanokat – mondta a Krónika megkeresésére Markó Attila államtitkár, az egyházi ingatlanok és a kárpótlások ügyében illetékes bizottságok tagja. Az RMDSZ-es politikus hangsúlyozta, a szerdán közvitára bocsátott törvénytervezetet az Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatóság dolgozta ki, ez egyelőre csak ötlet, amelyet még a kormánynak, majd a parlamentnek is el kell fogadnia. Mint magyarázta, az állami költségvetés szempontjából indokolt a csökkentett kártérítés, hiszen már nem olyan a gazdasági helyzet, hogy az állam olyan mértékben tudjon kárpótolni, mint évekkel ezelőtt.
Azonban az új szabályozás valószínűleg újabb perhullámot indítana el, azok, akik korlátozott kártérítést kapnak, bírósághoz fordulnának, arra hivatkozva, hogy korábbi igénylők természetben kapták vissza ingatlanjaikat, vagy azok reális értékével kárpótolták őket. Az RMDSZ azt szorgalmazza, hogy amit lehet, természetben kell visszaadni, hiszen az semmivel sem terheli a költségvetést, ha pedig erre nincs mód, akkor másik ingatlant vagy földet kell felajánlani cserébe, szögezte le Markó Attila. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondta, a visszaigényelt egyházi ingatlanok 20 százaléka esetén nem volt lehetőség a természetbeni visszaszolgáltatásra.
Az államtitkár ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Romániát leszámítva egyetlen ország sem kárpótolta teljes mértékben az egykori tulajdonosokat, a rendszerváltás után általában morális jelentőségű részleges reparáció történt. Most már nehéz elfogadtatni az érintettekkel vagy a bírósággal, hogy évekig működött egy visszaszolgáltatási elv, ám azt módosítani kell, mert elfogyott a pénz, vélte Markó Attila, aki szerint 2001-ben kellett volna korlátozni a kártérítés mértékét.
Elmondta, az Emberjogi Bíróság megelégelve a rengeteg panaszt, arra a következtetésre jutott, hogy tartalmi hiba van a törvényben, ám az államtitkár szerint a kormánynak olyan változtatást kell elfogadnia, amely minden fél számára méltányos. Hangsúlyozta: az RMDSZ nem ért egyet a természetbeni visszaszolgáltatás leállításával, hiszen ez nem terheli az állami költségvetést, ez a „legolcsóbb kárpótlási forma”.
Jól áll a magyar egyházi ingatlanok ügye
Markó Attila szerint a nemzeti kisebbségek közösségi vagyona esetében nincs jelentős számú magyar vonatkozású igénylés, ezek száma mintegy 50-re tehető. Az erdélyi magyar történelmi egyházak viszont körülbelül 1500 igénylést nyújtottak be, ebből 1006-ot bíráltak el kedvezően, 92-t pedig elutasítottak. Az államtitkár szerint mintegy 300 egyházi ingatlan sorsáról kell még dönteni, ebben a hónapban újabb épületek ügye kerül napirendre.
A magyar történelmi egyházak a többiekhez, különösen a görög katolikushoz képest nagyon jól állnak a visszaszolgáltatás terén, magyarázta az államtitkár, aki szerint az RMDSZ kiemelten figyelt erre. Hozzátette, a siker ugyanakkor annak is tulajdonítható, hogy ingatlanjaik szerepeltek a telekkönyvi rendszerben, így sokkal könnyebb volt beszerezni az igazoló dokumentumokat, mint például Moldvában vagy Havasalföldön.
Elutasítják a módosítást az egyházak
Az új jogszabály mindenképpen visszalépést jelentene a restitúciós folyamatban – értékelte a kormány tervét Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, aki lapunktól értesült a közvitára bocsátott törvénytervezetről. „Szomorúnak és tragikusnak tartom, hogy a kormány korlátozni akarja az elkobzott ingatlanok kártérítési értékét, ez tulajdonképpen újabb államosítást jelentene, másodszor is elvennék tőlünk azt, ami jogosan a miénk” – fogalmazott a Krónikának a püspök.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a zilahi Wesselényi-kollégium épülete a legfájóbb pont a vissza nem kapott ingatlanok közül az egyházkerület számára. Az épületben ugyanis Ady Endre és több jeles személyiség nevelkedett református szellemiségben. „Mindent meg fogunk tenni, hogy a határozat ne lépjen érvénybe, akár erre, akár más épületekre vonatkozóan” – jelentette ki a püspök, aki az Európai Parlamentig is kész lenne elmenni kérésével. „Nem értem, miért éppen választás előtt foglalkoznak ilyesmivel, hiszen ez senkinek nem szimpatikus. Nem tesz jót Romániának sem Európa, sem a világ megítélése tükrében” – véli Csűry István.
Hozzátette, a királyhágómelléki egyházkerület a váradi római katolikus püspökséggel is szimpatizál, hiszen ennek még több ingatlant kell visszakapnia – egyelőre nincs döntés például a filharmónia épületéről, a Szacsvay-iskola épületéről és a Mihai Eminescu Főgimnáziumról sem, amelyet a premontrei prépostság igényel vissza évek óta. A református püspök egyébként úgy véli, az öszszes, valaha egyházi tulajdonban lévő épületnek már csak azért is jót tenne a visszaszolgáltatás, mert ezek egyre rosszabb állapotban vannak, és amíg folyik a restitúciós procedúra, nem is nyúlhat hozzájuk senki.
Várják, hogy véget érjen az időhúzás
Elutasítja a közvitára bocsátott törvénytervezetet az Erdélyi Unitárius Egyház is – nyilatkozta a Krónikának Dácz Tibor, az unitárius püspökség gazdasági tanácsadója, aki szerint semmiképpen nem értenek egyet az új jogszabály létjogosultságával. Mint mondta, az unitárius püspökségnek jelenleg körülbelül 40 restitúciós ügye van folyamatban, többségben vidéki ingatlanok. „Mindemellett nagyobb épületek visszaszolgáltatását is várjuk, többek között Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Székelykeresztúron. A folyamatban lévő ügyek jelentős részének esetében már minden szükséges irat elkészült, így mindössze arra várunk, hogy a hatóságok ne húzzák tovább az időt” – tette hozzá Dácz Tibor.
Mintegy 40 visszaszolgáltatási kérelmének jóváhagyására vár a Szatmári Római Katolikus Püspökség is, amely 2003 óta 179 kérvényt tett le a restitúciós bizottságnál. „Reméljük, hogy a parlament nem szavazza majd meg a törvénytervezetet, hiszen azoknak a közösségeknek és személyeknek az értékeiről, vagyonáról van szó, akiket a régi rendszer megkárosított. Őket érné most is hátrányos megkülönböztetés” – értékelte lapunknak a kormány tervét dr. Schupler Tibor gazdasági igazgató.
Hátrányos megkülönböztetéstől tartanak a nemesi családok
Méltánytalannak tartja a kormány törvénytervezetét Haller Béla, az erdélyi nemesi családokat tömörítő Castellum Alapítvány elnöke is, aki lapunknak elmondta, több volt szocialista ország is szimbolikus összeggel kártalanította a korábban államosított javak tulajdonosait, a folyamat pedig a rendszerváltást követően viszonylag rövid időn belül megtörtént. „Abban az esetben, ha a tervezett jogszabály hatályba lép, vélhetően Románia is csatlakozik ezen államokhoz” – mondta Haller Béla.
Az alapítvány elnöke azonban úgy vélekedett, a tervezet valószínűleg számos pert eredményez majd, hiszen hátrányos megkülönböztetés jön létre azok között, akik már visszakapták jogos tulajdonukat, illetve akik még várakoznak a visszaszolgáltatásra. Mint ismeretes, a román államnak még számos kastélyt, kúriát, udvarházat kell visszaszolgáltatnia az erdélyi nemesi családoknak, ezek többsége nagyon leromlott állapotban van. A restitúcióra váró ingatlanok közül Haller Béla a nemrég félig leégett radnóti kastélyt említette.
Iohannis: a szász közösséget is megkárosítanák
Ellenzi a törvénytervezetet Klaus Iohannis nagyszebeni polgármester, a Német Demokrata Fórum elnöke is, aki szerint ennek elfogadása ismételt államosítást jelentene. „Mindez arra emlékeztet, amikor a 80-as években a vagyonától megfosztott szász közösséget nevetségesen kis összeggel kárpótolta a kommunista vezetés, amely ugyanakkor nem tartotta fontosnak, hogy megőrizze a szükséges okiratokat. Elsősorban az aggaszt, hogy a tervezet a magánszemélyek mellett a kisebbségi egyházakat is nagymértékben érinti” – mutatott rá az elöljáró. Elmondta, a tervezett jogszabályt a német kisebbségi szervezet is elutasítja.
Méltánytalannak értékelte a törvénytervezetet Lucian Croitoru, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója is, aki a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a kormánynak egységes kritériumokat kellene alkalmaznia a tulajdonosok kárpótlására. „A hitelesség és a bizalom megtartásához mindenképpen elengedhetetlen, hogy a hatóságok betartsák a korábban tett ígéreteiket” – vélekedett Croitoru.
Sok az elbírálatlan igénylés A restitúciós hatóság által közölt legfrissebb, 2011 végi adatok szerint a legtöbb visszaszolgáltatási kérvényt a 2001/10-es számú törvény alapján nyújtották be, amely magánszemélyeknek teszi lehetővé, hogy visszakérjék egykori ingatlanjaikat. Összesen több mint 202 ezer kérvényt tartanak számon, amelyek közül az idei évig 79 965-öt bíráltak el kedvezően. Ezek közül 23 382 esetben szolgáltattak vissza természetben ingatlant, tehát a hatóságok a benyújtott kérvények 11 százaléka esetében döntöttek természetbeni visszaszolgáltatás mellett. Szakértők szerint ennek az alacsony aránynak egyik magyarázata az lehet, hogy a kommunizmus idején a városok nagyszabású iparosításon estek át, számos épületet, helyenként teljes lakótelepeket lebontottak, így sokan már csak kárpótlásra jogosultak.
A több mint kétszázezer kérvény közül még 76 603 vár elbírálásra, ami a benyújtott igénylések 37 százalékát jelenti. A kárpótlást igénylők összesen 50 538 kérvényt nyújtottak be, amiből 12 614 esetben ítélt meg a testület kártérítést. Az erdő- és mezőgazdasági területek esetében 63 309 iratcsomót iktattak a központi restitúciós hatóságnál, amiből 15 133 esetében született döntés. A nemzeti kisebbségek közösségi vagyona esetében 2154 kérvényt nyújtottak be, de ebből csak 574 esetben határoztak. Az egyházi ingatlanok esetében összesen 7246 igénylés érkezett, és 4552 esetben született döntés.
MTI. Krónika (Kolozsvár)

A magyarság szempontjából is fontos (EP-konferencia az uniós romastratégiáról)
Az európai uniós romastratégia elfogadása korszakos eredménye volt a tavalyi magyar elnökségnek és az Európai Parlamentnek, de a keretet tartalommal kell megtölteni – hangoztatta Tőkés László EP-képviselő Brüsszelben a témáról rendezett konferencián. Az erdélyi magyar képviselő az általa szervezett – A roma polgárok is európai polgárok című – tanácskozásról újságíróknak nyilatkozva elmondta: nem minden EU-tagországnak szívügye, hogy foglalkozzék a romakérdéssel, nehezen érkeztek be például a nemzeti stratégiák.
Jelezte azt is, hogy a Roma Évtized program vonatkozásában is rosszak a tapasztalatok. "Mintha Európa megelégedne a tennivalók kimondásával, de annál nehezebb a tettek mezején bizonyítani" – fogalmazott. Hozzátette: a romáknak partnerekké kell válniuk a folyamatban, mások mellett az Európai Unió és a tagállamok partnereivé. Tőkés László külön méltatta az EP egyetlen roma képviselőjének, Járóka Líviának a szerepét az uniós stratégia kidolgozásában.
Jelen volt a tanácskozáson az Európai Bizottság egyik, e témában illetékes tisztviselője, Jana Balazova is, aki megerősítette, hogy az uniós végrehajtó-testületnél jelenleg folyik a nemzeti romastratégiák értékelése, amely várhatóan a hónap végére készül el. Hozzátette, hogy az értékeléshez olyan témák is hozzátartoznak, mint a stratégiák gyakorlatba iktatásának ellenőrzése, a témával kapcsolatos kommunikáció és a romák bevonásának kérdése.
Tőkés László a nyilatkozatban hangoztatta, hogy kisebbségi képviselőként és egyházi emberként is érzékeny erre a kérdésre. Emlékeztetett arra, hogy a nagyváradi püspökség égisze alatt már a múlt évtized elején cigánymissziós központot hoztak létre, a Partiumi Keresztény Egyetemen pedig Romániában elsőként vezették be a szociális munkás szakot. Szeptember­től az egyetemen külön romológiai szakot is indítanak – fűzte hozzá.
"Valóban európai horderejű ügyről van szó, de a magyarság szempontjából is életbevágóan fontos nemzetpolitikai ügyről, mert Magyarország jövője nagymértékben azon múlik, tudjuk-e rendezni a cigánykérdést" – fogalmazott Tőkés László, hozzátéve, hogy ugyanez elmondható Romániáról is.
Az MTI kérdésére válaszolva méltatta a magyar romastratégia szemléletét, mivel nem szűkül le egyetlen etnikai közösségre, hanem a kirekesztettek, a társadalomból leszakadtak problémáinak általános megoldására törekszik. Úgy vélte, hogy Magyarországon másfél évtized alatt mintegy 120 milliárd forint folyt el romaprojektekre, és ennek nagy részével alig lehet elszámolni. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az EP megszavazta Tőkés felsőoktatási előterjesztését
Az Európai Parlament (EP) pénteki strasbourgi ülésén megszavazták Tőkés László erdélyi néppárti EP- képviselő előterjesztését az európai felsőoktatási rendszerek modernizációjáról.
A most elfogadott előterjesztés azt kéri az Európai Bizottságtól, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményétől, hogy a 2014-2020-as költségvetésben kiemelt módon szerepeljen az egyetemek támogatása. A tagállamokhoz azzal a kéréssel fordul, hogy nemzeti össztermékük (GDP) 2 százalékát fordítsák felsőoktatási célokra. A regionális hatóságoktól azt várja el az Európai Parlament, hogy mind az egyetemi vezetőkkel, mind pedig az üzleti és a civil szférával partneri viszonyt alakítsanak ki, és a határokon átnyúló regionális együttműködésben rejlő lehetőségeket is használják ki.
Egyes kimutatások szerint az EU-ban működő, mintegy négyezer felsőoktatási intézmény közül mindössze kétszáz szerepel a világ ötszáz legjobb egyeteme között, és ezek közül is nagyon kevés kerül ki Kelet- és Közép-Európából. Tőkés jelentése akcióterv kidolgozását és az ehhez szükséges anyagi alapok biztosítását kéri az Európai Bizottságtól annak érdekében, hogy a kelet-közép-európai egyetemeket is a nyugat-európai szintre lehessen emelni.
A dokumentum az őshonos kisebbségek, illetve nemzeti közösségek felsőoktatásának – és az őket szolgáló intézményeknek – a támogatását kéri a tagállamoktól, különös tekintettel a veszélyeztetett kultúrákra. Hangsúlyozza, hogy ennek az anyagi hátterét, finanszírozását is biztosítani kell. A nyelvi sokszínűség megőrzése érdekében a helyi és regionális nyelvek, sőt a jelnyelv oktatását is szorgalmazza. Népújság (Marosvásárhely)

K Ö Z L E M É N Y
Ivan Gasparovic szlovák államfő és Iveta Radičová volt miniszterelnök után Robert Fico kormányfőhöz fordult a felvidékiek ügyében Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
Levelükben először is gratuláltak a szociáldemokrata pártvezérnek a választásokon való sikeres szereplésért, majd felhívták a figyelmet a szlovák állampolgárságuktól jogtalanul megfosztott felvidéki magyarok helyzetére. Arra kérték a nemrég megválasztott miniszterelnököt, hogy járjon közben annak érdekében, hogy „a saját hazájukban hontalanná vált felvidékiek” az állampolgárságuk mellett valamennyi jogosultságukat visszakapják és a „rendkívül súlyos erkölcsi és anyagi kárért” kapjanak kártérítést. A levél írói szerint Szlovákia megítélését hátrányosan befolyásolná, ha a nemzetközi bíróság megállapítaná, hogy diszkriminálja állampolgárait, és súlyos erkölcsi és anyagi károkat okozott nekik.
Emlékeztették a kormányfőt arra, hogy a szlovák alkotmány kimondja: akarata ellenére senki sem fosztható meg állampolgárságától, azt csak saját kérésre lehet elveszíteni. A szlovák hatóságok alkotmányellenesen intézkedtek, amikor a huszonnégy szlovákiai magyartól megvonták állampolgárságukat. A kártérítési igény jogos, mert az állampolgárságuk mellett bejelentett állandó lakcímüket valamint a törvény alapján járó juttatásaikat is elvesztették, ráadásul a parlamenti választáson sem szavazhattak. Mindez az emberi jogok európai egyezményének rendelkezéseit is több ponton sérti, mutatott rá a levél, mely kitér arra is, hogy „az átélt lelki megrázkódtatások hatására több érintettnek károsodott az egészsége is. ”
A levélben az állampolgárságától életének 99. évében, „brutális érzéketlenséggel megfosztott” Tamás Aladárné nyugdíjas rimaszombati tanítónő ügyét is kiemelték mondván, hogy a nemsokára 100. életévét betöltő idős hölgy számára a legnagyobb ajándék az lenne, ha visszakapná szlovák állampolgárságát.
Mint ismeretes, az Emberi Méltóság Tanácsa vállalta, hogy az érintettek érdekeit képviseli az Emberi Jogok Európai Bíróságán, és díjmentes jogi képviseletet biztosít. Erdélyben a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére több ezer aláírás gyűlt össze felvidékiek melletti szolidaritásvállalás jegyében a szlovák állam jogfosztó gyakorlata ellen. Az aláírásgyűjtést Erdély-szerte tovább folytatják.
Nagyvárad, 2012. április 25.
Tőkés László
EP-képviselő Sajtóirodája.

Válasz Tőkés László felszólítására
Tőkés László EP-képviselő, előző püspök „Nagy Sándor esperes mondjon le törvényellenes módon megszerzett egyházi tisztségéről!” című közleményére reagált az érintett. Nagy Sándor esperesnek az Erdély Online szerkesztőségébe is eljuttatott válaszát közöljük a továbbiakban.
„…hogy hová juthat el egy ember, egy volt püspök, egy EU parlamenti képviselő?!!” (Idézet egy tövisháti ember rácsodálkozásából az írásodat olvasva.)
Kedves Atyámfia!
Legelőször is tisztázni szeretném, hogy veled szemben nekem nem áll szándékomban sem erkölcsi keresztyéni felelősségérzetemre hivatkozva, sem mint egyházi és hivatalosan működő erdélyi, szűkebb értelemben véve a Szatmár megyei magyarságot képviselő törvényes szervezet megválasztott képviselőjeként, hogy ne tiszteljem és ne tartsam be Istenemnek és országomnak az érvényben levő törvényeit. Kijelentem, hogy semminemű törvényes és erkölcsi jogosultsággal nem rendelkezel egy ilyen felszólítás megfogalmazására! Szánalmasnak és igen sajnálatosnak kell minősítenem, hogy volt, általam is megválasztott püspököm, RMDSZ-es Tiszteletbeli Elnök, valamint az RMDSZ-nek az európai parlamenti választások alkalmával az első helyen parlamentbe juttatott képviselője (azt követően pedig egy ideig parlamenti alelnöki tisztséget betöltő), magát politikusnak képzelő személyed ilyen módszerhez folyamodik, általad dédelgetett, már magam sem tudom hanyadik pártod „választási erejének” a fitogtatására.
Az általam betöltött egyházi tisztség, a jelenleg érvényben lévő kánon szerint is, teljesen törvényes, ellenkező esetben lehetetlen lenne ezt gyakorolnom. Engem az Egyházmegyei Közgyűlés választott meg, ezt jóváhagyta az Egyházkerületi Közgyűlés is, sőt, az általad is kijelölt Átvilágító Bizottság engedélyezte a jelölésemet. Hivatalosan a kánon szerint működő valamennyi egyházi fórum elismerte ezt.
Immár tudomásom lett róla, de számomra érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy milyen jogon rendelkezel a mai napon az általam kikért és a reám vonatkozó személyi adataimmal, amikor már évek óta nem vagy az egyházkerület püspöke. Ezzel szándékosan és etikátlan módon megszeged a személyi adatokra vonatkozó Romániában érvényben lévő rendelkezéseket. Ezen kívül, mivel nem kellett kötelező katonai szolgálatot végezzél, nem rendelkezel a katonai eskü kötelmeinek felelősségtudatával sem, velem szemben, aki elvégezte a kötelező katonai szolgálatot, mielőtt a teológiára felvételiztem és lelkész lehettem.
Választó esperesedként, aminek következtében püspöki tisztségedet gyakorolhattad, magyarság képviselői karrieredet pedig felépíthetted, kijelentem, hogy férfiatlan és elfogadhatatlan, hogy a neked tett esperesi bizalmi eskünket semmibe veszed és egyoldalúan semmissé teszed.
Végezetül tájékoztatom a közvéleményt, híveimet és választópolgáraimat, hogy a Szatmár Megyei Tanács által is kikért CNSAS hivatalos álláspontja szerint nem voltam a hírhedt Szekuritáté alkalmazásában. Erre vonatkozó kivonatom másolatát mellékelem.
Felkérlek, elmélkedj el a Heidelbergi káté 112. kérdésén, valamint az evangéliumokból azon a krisztusi példázaton, hogy: „Gyümölcséről ismerszik meg a fa!”
Arról, hogy ki vitte a politikát az egyházba, és ki hurcolta bele az egyházat a politikába, felesleges, hogy vitát folytassunk!
Mindazonáltal imádkozom érted és Isten irgalmát kérem életedre!
Őszinte sajnálattal
Nagy Sándor, továbbra is esperes
Lele, 2012. április 25. Erdon.ro

Az állampolgárságuktól megfosztott felvidékiek miatt fordult a szlovák kormányfőhöz Lomnici Zoltán kormányfőhöz Tőkés László és Lomnici Zoltán
A szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok ügyében fordult levélben Robert Ficó szlovák kormányfőhöz Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Tőkés László sajtóirodája szerdán tudatta: levelükben arra kérték Robert Fico miniszterelnököt: járjon közben annak érdekében, hogy "a saját hazájukban hontalanná vált felvidékiek" az állampolgárságuk mellett valamennyi jogosultságukat visszakapják, és a "rendkívül súlyos erkölcsi és anyagi kárért" kapjanak kártérítést. A levél írói szerint Szlovákia megítélését hátrányosan befolyásolná, ha a nemzetközi bíróság megállapítaná, hogy diszkriminálta állampolgárait, és súlyos erkölcsi és anyagi károkat okozott nekik.
Tőkés László és Lomnici Zoltán emlékeztette a kormányfőt arra, hogy a szlovák alkotmány kimondja: akarata ellenére senki sem fosztható meg állampolgárságától, azt csak saját kérésre lehet elveszíteni. Úgy vélték, a szlovák hatóságok alkotmányellenesen intézkedtek, amikor huszonnégy szlovákiai magyartól megvonták az állampolgárságát. Levelük tanúsága szerint jogosnak tartják a kártérítési igényt is, mert az érintettek az állampolgárságuk mellett a bejelentett állandó lakcímüket, valamint a törvény alapján járó juttatásaikat is elvesztették, és nem szavazhattak a parlamenti választásokon.
A levélben kiemelték az állampolgárságától életének 99. évében megfosztott Tamás Aladárné nyugdíjas rimaszombati tanítónő ügyét, mondván, hogy a nemsokára 100. életévét betöltő idős hölgy számára a legnagyobb ajándék az lenne, ha visszakapná szlovák állampolgárságát.
Az Emberi Méltóság Tanácsa korábban vállalta, hogy az érintettek érdekeit képviseli az Emberi Jogok Európai Bíróságán, és díjmentes jogi képviseletet biztosít. Erdélyben a Tőkés László által vezetett EMNT kezdeményezésére több ezer aláírás gyűlt össze felvidékiek melletti szolidaritásvállalás jegyében. Az aláírásgyűjtést Erdély-szerte tovább folytatják. MTI

Súlyos vádak az RMDSZ ellen
A helyhatósági választásokat megelőző időszakban az RMDSZ elfogadhatatlan eszközök alkalmazásával próbál választási előnyökhöz jutni – állították az EMNP vezető politikusai csütörtökön Nagyváradon.
Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) partiumi régióelnöke, illetve nagyváradi polgármester jelöltje a csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatón olyan Szilágy és Szatmár megyében az elmúlt időszakban történt eseteket sorolt fel, amelyekben az EMNP jelöltjeit RMDSZ-es káderek zaklattak. Zilahon Sojka Attila zilahi alpolgármester telefonon kereste meg Tunyogi Tímeát, az EMNP zilahi polgármester jelöltjét, először jó állást ígérve neki, majd amikor utóbbi nem állt kötélnek, fenyegetni kezdte. Rácz Lóránt az EMNP színeiben indul Szilágy megyében a helyhatósági választásokon, feleségének pedig hosszabb ideje nincs munkahelye. Az RMDSZ Ráczot azzal fenyegette meg, hogy feleségének még hosszú ideig nem is lesz munkahelye. Hadadon az ottani EMNP jelölt évek óta nem működő cégéhez szállt ki a Közegészségügyi Hatóság. Szamoskrassón arra kényszerítette az RMDSZ az EMNP jelöltjét, hogy mondjon le a polgármesteri hivatalban betöltött állásáról. Gnándt Zoltán szatmári EMNP elnököt, aki iskolai tanárként dolgozik, a tanintézmény igazgatója magához rendelte, és tudtára adta, hogy amennyiben politizálni akar, akkor hagyja el az iskolát.
Bihari esetek
Csomortányi István a párt szervezési igazgatója az RMDSZ Bihar megyei szervezete által rendezett előválasztások kapcsán tett említést kifogásolható eljárásokról. Kijelentette, hogy azokon a településeken, ahol a Bihar megyei RMDSZ vezetése meg akarta tartani a jelenlegi vezetőséget, ott állóurnás előválasztásokat szervezett, ott pedig, ahol azt le akarták váltani, mobil urnás szavazást tartottak. Egyes helyiségekben nem is tartottak előválasztást.
Az előválasztás furcsaságai közé tartozott az is – jelezte Csomortányi –, hogy az RMDSZjelölteknek rögzített hangfelvételt kellett csatolniuk a jelentkezésükhöz, amelyben Istenre kellett esküdjenek arról, hogy nem támogatnak olyan személyt, aki a szervezet, azaz az RMDSZ döntéseit nem tartja be. Értarcsán az előválasztás előtt néhány nappal akadályoztak meg valakit abban, hogy részt vegyen az előválasztáson, az illető nemsokára agyvérzést kapott és elhunyt, az EMNP szervezési igazgatója szerint az elszenvedett sérelem és igazságtalanság hatására. Székelyhídon élelmiszerrel kenyerezték le az előválasztókat. A legsúlyosabb eset Hegyközszentmiklóson történt, ott ugyanis Csomortányi elmondása szerint magukat az önkormányzat munkatársainak mondó személyek felkeresték az embereket, és azzal fenyegették őket, hogy pénzbüntetést kapnak, amennyiben nem vesznek részt az RMDSZ előválasztásán, ugyanakkor az EMNP helyi jelöltje is visszalépett a jelöléstől, miután az RMDSZ megfenyegette. Bályokon a román nemzetiségűeket is rábeszélték arra, hogy vegyenek részt az RMDSZ előválasztásán, mondta Csomortányi, aki a továbbiakban elárulta azt, hogy tíz Bihar megyei településről kaptak bejelentést arról, hogy az RMDSZ formanyomtatványt íratott alá az emberekkel, amelyben szintén Istenre kellett esküdjenek arra, hogy az RMDSZ-re szavaznak. Ráadásul a dokumentumon az emberek személyes adatait is feltüntették. Ezek a formanyomtatványok egy füzetben voltak rögzítve, ebből a dokumentumból maguk az aláírók nem kaptak példányt.
Népakaratot!
Az elmondottak után Tőkés László EP-képviselő összegzett: A kommunizmusban az állampárt és az elnyomó szervek alkalmazták az erőszakot, a megfélemlítést, de több mint húsz évvel a rendszerváltás után a magyarság képviselői nem átallnak a totalitarizmus által alkalmazott eszközhöz nyúlni. „Az RMDSZ méltatlan célokért használja fel a magyarság legszentebb értékeit, ezzel próbálja legitimálni magát”, hangsúlyozta Tőkés László, aki a továbbiakban kifejtette, hogy az RMDSZ elfordul a valóságtól, saját tevékenységét sikerpropagandaként tálalja, pedig sem a romániai magyarság demográfiai helyzete, sem társadalmi-gazdasági kilátásai nem indokolják ezt a sikerpropagandát. „Nem a hazugságban kell az egységet keresni. Pártakarat helyett népakaratra van szükség!” – szögezte le Tőkés. Egy közös nyilatkozatot is kiadott tegnap Tőkés László, Zatykó Gyula és Csomortányi István, melyben a fentiekhez kapcsolódva többek között kimondják: „1989 decemberében nem erről álmodtunk – és a forradalmi ellenállás hősei és áldozatai nem ezért hullatták vérüket. Ők nem a zsebükből beszéltek – hanem: a szívükből cselekedtek. Többé soha nem akarunk félni a hatalomtól. Egykor a többségi – román – főhatalomtól féltünk. Most annál is kevésbé vagyunk hajlandók elviselni a hatalomba kapaszkodott „etnikai” magyarok megfélemlítő politikáját!” Arra az újságírói kérdésre, miszerintaz EMNP megjelenése a hazai politikai palettán nem veszélyezteti-e a magyarság politikai képviseletét, Tőkés László kijelentette, hogy számára megfelelőbb egy tisztességes román politikus, mint egy tisztességtelen magyar. „Nekünk nem kell feltétlenül magyar alpolgármester, vagy magyar kormányzati részvétel, ha a képviselet nem a magyarság érdekeit képviseli” – szögezte le.
Pap István. erdon.ro

Tőkés László: a Bihar megyei RMDSZ fenyegeti a jelölteket
Az előválasztáson részt vevő polgárok megfélemlítésével és permanens kampány folytatásával vádolta meg Tőkés László a Bihar megyei RMDSZ-szervezetet, személyesen annak ügyvezető elnökét, Szabó Ödönt, aki a maga részéről válaszképpen arra szólította fel a szerinte immorálisan viselkedő EP-képviselőt: mondjon le papi palástjáról.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szervezési igazgatója, illetve Zatykó Gyula, az EMNP nagyváradi polgármester-jelöltje csütörtökön arról számolt be a sajtónak, hogy információik szerint a helyhatósági választásokon induló jelöltek kiválasztásakor az RMDSZ több ízben folyamodott a megfélemlítés eszközéhez.
Csomortányi szerint több településről érkeztek hozzá bejelentések, amelyekből kiderül, hogy egyes községekben jelölteket léptettek vissza, másutt a munkahelyükről való kirúgással fenyegették meg az RMDSZ előválasztásán potenciálisan részt vevő szavazópolgárokat. Másutt ételt vittek a helyi romáknak, hogy szavazásra buzdítsák őket, és olyan is volt, ahol a helyi román lakosságot is megpróbálták lekenyerezni és részvételre bírni, mondta Csomortányi. Kiemelt egy értarcsai esetet, ahol tudomása szerint a visszalépésre kényszerített jelölt a nyomásnak betudhatóan agyvérzésben elhunyt.
Csomortányi István újabb érdekességként említette, hogy az RMDSZ előválasztásán részt vevőknek saját kézírásukkal rögzített, illetve hangfelvételre mondott, Istenre tett hűségesküt kellett tenniük, ha indulni akartak. A jelölteknek arra kellett megesküdniük, hogy teljes szívvel elkötelezettek a szövetség és a magyarság iránt.
Tőkés László Cseke Attila volt egészségügyi miniszterről, az RMDSZ váradi polgármester-jelöltjéről is véleményt nyilvánított. Kifejtette: a kommunista időkben volt megszokott a másodvonal előretolása, és a szövetség mostani kampánya is csak arra szolgál, hogy végül újra Biró Rozália és Kiss Sándor, a váradi és a megyei szervezet vezetői kerüljenek pozícióba.
Szabó Ödönt, a bihari RMDSZ ügyvezető elnökét elsősorban az háborította fel, hogy Tőkés az RMDSZ hibájaként könyvelte el az értarcsai jelölt halálát. „Sajnálatos, hogy Tőkés úr ismét immoralitásról tesz tanúbizonyságot, amikor megpróbálja egy család szenvedését belekeverni a választási kampányba” – jelentette ki sajtótájékoztatón Szabó. Hozzátette: „Beszéltem a családdal, a feleséggel, aki azt kéri, hagyják ki a kampányból. Tőkés úrnak ebben a pillanatban le kellene mondania lelkészi tisztségéről, mert egy lelkésznek csillapítania kellene a szenvedést, nem pedig felerősítenie”.
Szabó Ödön ugyanakkor nem tagadta, hogy az előválasztáson a jelölteknek hűségesküt kellett tenniük, amelyet egyfelől saját kezűleg kellett ráírniuk a jelentkezési lapra, másfelől hangfelvételen rögzíteni, és CD-n benyújtani. Az ügyvezető ebben nem lát semmi kivetnivalót.
Tőkés László kijelentéseire Cseke Attila is reagált. Közleményében kijelenti: civilizált kampányt szeretne, amelyben polgármesteri elképzeléseit mutatja be a váradiaknak.
„Ha Tőkés László EP-képviselő tud, ahogyan azt sugallja, valamilyen korrupciós ügyről, amelyhez szerinte nekem közöm volt, akkor kérem, álljon elő a bizonyítékokkal, ha pedig nincsenek ilyen bizonyítékai, akkor megkérem, kerülje a felesleges vádaskodást. Tőlem idegen ez a típusú politizálás. Ezért, a továbbiakban nem kívánok ilyen hangvételű nyilatkozatokra reagálni, ez az első és utolsó alkalom, amikor megteszem” – szögezi le az RMDSZ váradi polgármesterjelöltje.
Nagyváradi nyilatkozat: a váradiaknak elegük lett a korrupt magyar politikusokból A sajtótájékoztatón Nagyváradi nyilatkozat címmel közzétettek egy dokumentumot, amely szerint a nagyváradi magyarság nem lehet büszke a magyar vezetők eddigi teljesítményére, ezért a közösségből sokan román jelöltekre készülnek szavazni a júniusi helyhatósági választásokon.
A nyilatkozat kitér arra, hogy míg Nagyvárad lakosságának 1910-ben 90 százaléka, 1966-ban pedig 51 százaléka volt magyar, mára a magyarság aránya 25 százalékra zsugorodott.
A dokumentum szerint a város és a megye vezetőségében magyarok által betöltött kulcspozíciók ellenére a magyar érdekképviselet nem volt képes olyan szervezeti és szakmai teljesítményt nyújtani, amely arról győzte volna meg a nagyváradiakat, hogy érdemes magyar politikus kezébe adni a város irányítását.
A dokumentum utal egy reprezentatív felmérés előzetes eredményeire, amelyek szerint a váradi magyarok jelentős hányada a jelenlegi polgármesterre, Ilie Bolojan liberális politikusra szándékszik szavazni, és mérhető azoknak a váradi magyaroknak az aránya is, akik román pártok jelöltlistáira adnák voksaikat.
A Nagyváradi nyilatkozat aláírói szerint mindez „a nemzetidegen, zsákmányszerző és kirekesztő régi politika” következménye. „A váradiaknak elegük lett a korrupt magyar politikusokból, elegük lett a kokárdákkal leplezett látszatintézkedésekből” – áll a dokumentumban.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

Marosvásárhely: Smaranda Enachet támogatja az Erdélyi Magyar Néppárt
Kedden benyújtotta a polgármester-jelöltséghez szükséges dokumentumokat Smaranda Enache a Marosvásárhelyi Választási Irodához. A független jelöltet az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei vezetősége támogatása jelélül elkísérte az irodába.
Az emberjogi harcost korábban a párt önkéntesei is segítették a jelöltséghez szükséges mintegy 2500 támogató aláírás összegyűjtésében.
A Portik Vilmos megyei elnök vezette néppárti küldöttség az együttműködés szellemében, Smaranda Enache kérésére vett részt az eseményen. Portik elmondta, a néppártiak örömére szolgál, hogy segíthették az emberjogi harcos munkáját, miután az RMDSZ visszaléptette dr. Vass Leventét, a közös magyar jelöltet, és „eljátszotta” az összefogás lehetőségét. Hozzátette: Smaranda Enache „az európai tolerancia, a békés együttélés nagykövete”, ezért nyugodt lelkiismerettel támogatják. Portik Vilmos rámutatott: a vajdahunyadi példa alapján elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, hogy a magyar pártok közösen a független, esélyes jelöltet, Smaranda Enachét támogassák, ezért Frunda György RMDSZ-es és dr. Benedek Imre MPP-s jelöltek visszalépését sürgeti.
Korábban a Néppárt elnöksége közleményben vetette el Frunda György RMDSZ-es polgármesterjelölt támogatásának a lehetőségét. Mint akkor fogalmaztak, Frunda György „becsapta szavazóit 2007-ben, amikor listavezetőként az Európai Parlamentbe küldték, ő pedig megválasztása után visszalépett. Egyike volt azon RMDSZ-politikusoknak, akik ellenezték a magyar állampolgárság egyszerűsített megadását az azt igénylő külhoni magyaroknak. A román civil társadalom rokonszenvét azonban akkor veszítette el végleg, amikor megragadott minden alkalmat, hogy ellehetetlenítse a romániai hatóságok korrupció-ellenes tevékenységét, szégyent hozva a magyar közösségre, és kárt okozva nemcsak a magyaroknak, hanem az egész országnak, amely többek között ezért várakozik még mindig Európa schengeni előszobájában.”
Smaranda Enache korábban többször hangsúlyozta, célja, hogy a marosvásárhelyi polgárokkal összefogva leváltsa a regnáló polgármestert, Dorin Floreát, illetve az „agresszív, korrupciós, populista” városvezetést, amire véleménye szerint csak egy független, értékelvű politizálást felmutató jelölt lehet képes. Erdély.ma

K Ö Z L E M É N Y
A nagyváradi születésű Wágner Nándor örökségét felelevenítő, első napi ünnepélyes program nyomán Tőkés László EP-képviselő útja Tokyóba vezetett, ahol 2012. május elsején erdélyi képviselőnket Ebata Takako alsóházi képviselőasszony parlamenti hivatalában fogadta. A képviselőnőt 2009-ben választották meg, - egyebek mellett - a japán-EU kapcsolatoknak is cselekvő részese, és a kölcsönös látogatások szervezése is a feladatkörébe tartozik. Tőkés László őszinte együttérzését fejezte ki az Észak-Kelet Japánt sújtotta földrengés károsultjai és az áldozatok hozzátartozóikért, és sok sikert kívánt az újjáépítő munkához.
Ebata asszony külön köszönetet mondott az Európai Unió és Magyarország nyújtotta támogatásért a szerencsétlenség idején, továbbá azokról a különleges nehézségekről szólt, amelyekkel jelenleg kell megbirkóznia országának. Kérdésére válaszolva, az egykori temesvári lelkipásztor felidézte az 1989-es romániai eseményeket, megemlítve, hogy Ceauşescu-rezsim bukását követően az NHK japán televízió volt egyike az elsőknek, amelyek interjút készítettek vele a történtekről. A kelet-közép-európai rendszerváltozás, valamint Japán és az Unió országai viszonylatában sajnálattal állapították meg, hogy milyen súlyos gondot jelent a népességfogyás, a társadalom elöregedése és az ezzel járó szociális gondok. A középréteg gyengülésével együtt egyre nagyobb szakadék keletkezik a gazdagok és a szegények között. A társadalmi-gazdasági válság ezen kihívásaira együtt kell keresni a megoldást – hangsúlyozták mindketten.
Az európai parlamenti képviselő következő útja az Európai Unió japán külképviseletére vezetett, ahol Maeve Collins helyettes delegációvezető fogadta.
Az Unió 1974-ben alakított ki diplomáciai kapcsolatot Japánnal. Az Európai Parlament japán kapcsolatokban illetékes Delegációja 1979-ben alakult meg. Az Unió és a Parlament találkozóira váltakozó helyszínen, évenkénti gyakorisággal kerül sor. Az EU és Japán kapcsolatainak stratégiai szintű megalapítása az 1991-es csúcstalálkozón, majd a 2001-ben elfogadott közös Akció-Terv révén történt. A legutóbbi, sorrendben immár 32. parlamentközi találkozót tavaly ősszel, Tokyóban tartották.
Collins asszony az európai-japán kapcsolatok kedvező alakulásáról számolt be vendégének. Ázsiában az EU számára Japán kiemelkedő fontosságú partner, a történelmileg kialakult demokratikus és alkotmányos rendszere, valamint közös értékeik okán – mondta az írországi politikusnő. A kommunista Kína előretörése miatti japán aggodalmak, valamint az Észak-Korea-i diktatúra jelentette biztonságpolitikai veszélyek kapcsán Tőkés László Tibet és a kelet-turkesztáni ujgurok tarthatatlan helyzetére mutatott rá, kelet-közép-európai viszonylatban pedig az EU emberi és kisebbségi jogok terén viselt felelősségét hangsúlyozta. Egyetértettek abban, hogy az Uniónak további erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy Japánban végképp eltöröljék a halálbüntetést.
A május elsejei politikai program következő eseménye az a munkaebéd volt, melyet Ryuji Yamane helyettes külügyminiszter adott Tőkés László tiszteletére. Az ebéden részt vettek Jiro Kodera, az európai ügyek külügyi hivatalának főigazgatója, Maeve Collins, az EU képviseletében, valamint Szerdahelyi István, magyar és Radu Şerban román nagykövetek. Tőkés László köszöntő beszédében kiemelte, hogy milyen nagy benyomást tett rá Japán hagyományőrzésre irányuló törekvése, mely példás összhangban áll az ország rendkívüli mértékű modernizációjával.
Bemutatkozásképpen felidézte az 1989-es kelet- és közép-európai változásokat, ezen belül pedig a temesvári forradalmi eseményeket, melyek a Ceauşecu-diktatúra bukásához vezettek. Romániai kisebbségi magyarként és egyházi emberként Isten iránt hálaadással értékelte azt, hogy egykori elnyomott ellenállóból európai képviselő lett, aki Japánban is egyszerre képviselheti a román és a magyar érdekeket, valamint az európai közösséget. Ezzel együtt arra is felhívta a figyelmet, hogy a volt szovjet tömb országaiban tovább kísért a kommunizmus – erre vallanak egyebek mellett a legutóbbi szlovákiai választások eredményei, valamint a posztkommunista erők romániai előretörése. Nem utolsó sorban erdélyi képviselőnk azért a támogatásért is köszönetet mondott, melyet az 1989-es rendszerváltozás nyomán nyújtott Japán Magyarország számára, a reformok megvalósítása érdekében. Ugyanakkor azokra a méltánytalan támadásokra is felhívta a figyelmet, melyek az Orbán Viktor vezette magyar kormányt érik, a kommunizmus visszahúzó örökségének a felszámolásáért vívott küzdelmében.
Yamane külügyminiszter-helyettes saját emlékeit felidézve arról érdeklődött, hogy – a valóságban – a volt diktátor feleségét, Elena Ceauşecu asszonyt mekkora felelősség terheli az egykori romániai állapotok kialakulásában. Válaszában Tőkés László „a jóságos férj és a gonosz feleség” általánosan elterjedt előítéletes hiedelmét cáfolta és azt, a sajátos román „kirakatpolitikát” jellemezte, mely Ceauşescu ex-elnököt „a béke nemzetközi bajnokaként” igyekezett a világ előtt bemutatni.
Ryuji Yamane – elmondása szerint – több ízben járt Afrika, Közép- és Dél-Amerika, valamint a Közel-Kelet térségében és ennek rendjén a kisebbségi ügyek terén széleskörű tapasztalatokra tett szert. A kis lélekszámú kisebbségek autonómiáját nem támogató, pragmatikus véleményének hangot adva kérdezett rá az Unió kisebbségi politikájára. Válaszában Tőkés László elmondta, hogy sajnos az EU ezen a téren nem mutat kellő érzékenységet. Annak ellenére, hogy az EU 500 milliónyi polgára közül minden hetedik valamely etnikai közösség tagja, Európában változatlanul csak az egyéni emberi jogokat ismerik el, a kisebbségi kollektív jogokról pedig hallani sem akarnak. Emiatt nem lehet megnyugtató megoldást találni – példának okáért – a határon túli magyarok vagy románok ügyében – jelentette ki EP-képviselőnk.
Az EU halálbüntetéssel kapcsolatos bírálataira reagálva, Yamane helyettes külügyminiszter abba a sajátos megvilágításba helyezte a japán igazságszolgáltatás gyakorlatát, miszerint végrehajtható halálos ítéletet csakis teljesen bizonyított esetekben, a bűntettüket beismerő elítéltek vagy az önszántukból halálbüntetést kérő elítéltek kaphatnak. A japán állásponttal szemben Tőkés László a mózesi törvényeken és a krisztusi szereteten alapuló keresztény lelkiismeretre hivatkozott, mely feltétel nélkül visszautasít bármiféle emberölést.
Tőkés László programja 2012. május 2-án a japán főváros Nakano kerületében folytatódott, ahol Daisuke Tanaka polgármester meghívására a helybéli Filozófiai Parkban tett látogatást. A rendhagyó létesítmény alapítója Inoue Enryo japán filozófus volt (1903), aki egész életét és munkásságát a keleti és a nyugati filozófiai gondolkodás szintézisére szentelte. Egzotikus parkjában ekképpen kaptak helyet Buddha és Konfúciusz, valamint Szókratész és Kant, és ugyanezen vallástörténeti és szellemfilozófiai felfogásnak megfelelően került ide Wágner Nándor Filozófiai kert elnevezésű szoborcsoportja, melynek másával, illetve nagy alakjaival – köztük Ábrahámmal, Jézussal és Buddhával, továbbá Mahatma Gandhival és Assziszi Szent Ferenccel – a budapesti Gellért-hegyen is találkozhatunk. A nagyváradi születésű jeles szobrász alkotását a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének kettős jubileuma (1869, 1959) alkalmából megrendezett Magyar-Japán Emlékév keretében, 2009-ben avatták fel, hogy a művész eredeti szándéka szerint „ez a mű egymás jobb megértését szolgálja a világban”.
A Wágner Nándor művészeti hagyatékának továbbadásával foglalkozó japán és magyarországi alapítványok képviselőinek – köztük Chiyo Wágner asszony és Kiss Sándor alapítványi elnök – részvételével zajló, jelképes erejű tisztelgés után a vendégeket Nakano városrész önkormányzatának vezetői fogadták a városházán. A magyarországi, romániai és japán viszonyokról, a társadalmaikat próbára tevő gazdasági, szociális, erkölcsi válságról, a magyar-japán kapcsolatokról, valamint a közös japán és európai értékekről folytatott elmélyült beszélgetés jól szolgálta egymás kölcsönös megismerését és megértését, a távoli országaink közötti hídépítést – állapította meg Tőkés László, erdélyi látogatásra híva meg vendéglátóit.
Erdélyi EP-képviselőnk utolsó politikai találkozójára a japán külügyminisztériumban került sor, ahol Jiro Kodera, az európai ügyek hivatalának főigazgatójával folytatott megbeszélést.
A főigazgató a Japán-EU kapcsolatok jelenlegi állásáról nyújtott időszerű tájékoztatást, külön hangsúlyt fektetve az idén ősszel sorra kerülő, újabb japán-EU csúcstalálkozó előkészítésére, ezen belül is pedig az európai részről akadályokba ütköző Gazdasági Partneri Egyezményre. Szintén kiemelt témaként került előtérbe az ázsiai biztonságpolitika kérdése – elsőrenden Kína és Észak-Korea viszonylatában. A globális biztonság összefüggésében Japán nem csupán legfőbb szövetségesére, az Egyesült Államokra, hanem minden bizonnyal az Európai Unió föltétlen támogatására is számíthat – fejtette ki véleményét erdélyi képviselőnk.
A továbbiakban a magyar-japán és a román-japán kapcsolatok kérdése vetődött fel. Tőkés László elismerését fejezte ki Japán Visegrádi Négyekhez (V4) fűződő kapcsolatainak a fejlődése iránt. Romániai vonatkozásban Jiro Kodera a vízummentesség végleges megítélésének az akadályairól számolt be. Hogyha ezen a téren a román fél javulást tud felmutatni, valamint a schengeni rendszerbe is felvételt nyer, akkor elhárul az akadálya annak, hogy az EU többi tagországához hasonlóan Románia is megszerezze a vízummentességet – mondotta a főigazgató.
Délután Tőkés László Radu Şerban román nagykövetnél tett tisztelgő látogatást. A nagykövet elismeréssel szólt az előző napi munkaebéden folytatott megbeszélésről, a magyar, a román és japán kapcsolatok viszonylatában. Erdélyi képviselőnk első kézből nyújtott számára tájékoztatást Kodera főigazgatónak a román vízumkérdéssel kapcsolatos álláspontjáról.
Este Szerdahelyi István, Magyarország tokyói nagykövete adott díszvacsorát Erdély európai képviselője tiszteletére, melynek meghívottai zömmel a japán akadémiai élet hungarológiával foglalkozó – magyarul is beszélő – jeles képviselői voltak. A nagykövet az egykori temesvári lelkipásztort köszöntötte első Japánba vezető útja alkalmából és az erdélyi magyarságról, valamint a szűkkörű, de igen intenzív japán-magyar kapcsolatokról szólt pohárköszöntőjében. Válaszában Tőkés László – egyebek mellett – elismeréssel szólt arról a „japán modellről”, mely meglátása szerint harmonikus módon ötvözi a hagyományt és a haladást. Köszönetet mondva a japán tudós személyiségek magyarságunk ügyében végzett szolgálatáért, őket is Erdélybe, Nagyváradra hívta meg.
Nagyvárad, 2012. május 3.
Tőkés László
EP-alelnök Sajtóirodája.
Transindex.ro

Az új kormány programja ellen emeltek szót Brüsszelben
A nemrégiben megalakult kormány első lépései és programja miatt, valamint a tokaji bor ügyében emeltek szót magyar képviselők az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, napirenden kívül felszólalva.
A Fideszes Gál Kinga kijelentette: nem fogadható el, hogy a szocialista-liberális új román kormány első lépése a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok visszavonása legyen. Felháborítónak nevezte, hogy a kabinet azonnal elvonja a másfél milliós magyar kisebbség évek óta szorgalmazott és végre biztosított jogát a törvényesen megalakított önálló magyar karhoz a marosvásárhelyi orvosi egyetemen.
Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a kormány programjában a rendszerváltás óta először egyetlen szót sem ejtenek a nemzeti kisebbségekről, és hogy a kormány liberális párti vezetője a kisebbségi jogokat túlzott előjogoknak nyilvánítja. Erdély.ma

Választások és felvételi a PKE-n
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) húsz alapképzésre és nyolc mesterképzésre hirdet felvételit a 2012-2013. tanévre.
Lezárult a PKE-n a közel egy évig tartó választási folyamat, melynek során kijelölték azokat a személyeket, akik az egyetem vezető tisztségeit töltik be. A PKE csúcsvezetésének személyi összetétele nem változott, azaz dr. János Szatmári Szabolcs docens az egyetem rektora, dr. Horváth Gizella docens a rektorhelyettes. Dr. Flóra Gábor professzor tölti be az egyetemi kancellári tisztséget, dr. Balogh Brigitta docens pedig az egyetemi tudományos titkári tisztséget. A Bölcsészettudományi Kar dékánja dr. Maior Enikődocens, dékánhelyettese drd. Székedi Levente adjunktus. A Művészeti Kar vezetője dr. Hausmann Alice adjunktus, míg a Közgadaságtan Kar dékánja drd. Pajzos Csaba adjunktus lett.
Felvételi
A Partiumi Keresztény Egyetemre július 16-25 között tart a beiratkozás az alapszakra román állampolgárok számára, míg uniós állampolgárok június 1. és július 6. között iratkozhatnak be. A mesteri képzésre július 16-27 között lehet beiratkozni. A PKE húsz alapképzésre és nyolc mesterképzésre hirdet felvételit a 2012-2013-as egyetemi tanévben. A beiratkozási díj 50 lej, sikeres felvételi után a beiskolázási díj 120 lej. A helyek hatvan százaléka tandíjmentes. A tandíjas és tandíjmentes helyek évenként módosulnak a hallgatók tanulmányi eredményei szerint, így lehetőség lesz fizetéses helyről átkerülni ingyenes helyre. Az egyetem ugyanakkor érdemösztöndíjakkal, tanulmányi ösztöndíjakkal és szociális ösztöndíjakkal is támogatja a hallgatókat.
Tudományos diákkonferencia
Csütörtök délelőtt a PKE nagyváradi székhelyének dísztermében megkezdődött a 15. Partiumi Tudományos Diákköri Konferencia, mely regionális, nemzetközi konferenciává nőtte ki magát az évek során. A nyitóünnepségen Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasági válság egyik fő oka a kettős mérce alkalmazása, de Isten arra szólítja fel az embert, hogy tartsa meg a mértéket, de az isteni felszólítást csak a hitelességet felvállaló ember tudja teljesíteni. A Partiumi Tudományos Diákköri Konferencia résztvevőinek azt kívánta, hogy belső célkitűzésként fogalmazzák meg magukban azt, hogy amit tesznek, abban tudatában tegyék, hogy Isten elvárja az embertől, hogy hitelesek legyen. Ebben a vonatkozásban hangsúlyozta a tudományos munka hitelességének fontosságát. Dr. János Szatmári Szabolcs rektor beszédében aláhúzta, hogy az intézmény nemes hagyományává nőtte ki magát az immár nemzetközi tudományos seregszemle. Hangsúlyozta, hogy a tudományos kutatás útkeresés, az igazság folyamatos keresése. A kutatás nyilvánosságot igényel, és ez a konferencia biztosítja ezt a nyilvánosságot – jelentette ki a rektor, hangsúlyozva továbbá, hogy az egyetem oktat, kutat, de kultúrmissziót is vállal, ez utóbbi célkitűzés jegyében tartott plenáris előadást csütörtökön Balla Géza borász a ménesi borvidékről. A tudományos diákköri konferencián csütörtökön és pénteken mutatják be az elkészült dolgozatokat, melyeket ma este díjaznak. A PKE-hez kapcsolódó hír, hogy május 17-én Surján László az Európai Parlament alelnöke fog előadást tartani az egyetemen a Charta XXI. Kárpát-medencei megbékélési mozgalomról.
Pap István. erdon.ro

Magyar EP-képviselők napirenden kívüli felszólalása
Az új román kormány első lépései és programja miatt, valamint a tokaji bor ügyében emeltek szót magyar képviselők az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, napirenden kívül felszólalva.
A Fideszes Gál Kinga kijelentette: nem fogadható el, hogy a szocialista-liberális új román kormány első lépése a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok visszavonása legyen. Felháborítónak nevezte, hogy a kabinet azonnal elvonja a másfél milliós magyar kisebbség évek óta szorgalmazott és végre biztosított jogát a törvényesen megalakított önálló magyar karhoz a marosvásárhelyi orvosi egyetemen.
Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a kormány programjában a rendszerváltás óta először egyetlen szót sem ejtenek a nemzeti kisebbségekről, és hogy a kormány liberális párti vezetője a kisebbségi jogokat túlzott előjogoknak nyilvánítja.
Gál Kinga arról érdeklődött, hogy az EP szocialista és liberális frakciójának vezetői, "akik oly látványosan küzdenek ezekért a jogokért, sok esetben vélt jogsértések miatt", "most mit tesznek a valós jogsértések ellen".
Ugyanezen kérdéskör kapcsán Sógor Csaba (RMDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy az új román kormány alakításához egy bizalmatlansági indítvány megszavazása vezetett, és az indítvány fő témája az önálló magyar nyelvű orvosi egyetemi kar létrehozása volt.
Mint fogalmazott, a kormány a másfél milliós magyar közösség "létét sem hajlandó tudomásul venni".
Ezt veszélyes tendenciának nevezte, és óva intette a most hatalomra került pártok vezetőit, hogy a válságos időszakban "a magyar kisebbség elleni támadásokkal próbálják elterelni a figyelmet az ország problémáiról".
Az MSZP EP-delegációját vezető Tabajdi Csaba felszólalásában arra emlékeztetett, hogy a tokaji név használatával és a termelési eljárással kapcsolatban az Európai Bíróság előtt van a korábbi szocialista magyar kormány Szlovákia elleni beadványa.
Hangoztatta, hogy az unió borreformjának egyik legnagyobb vívmánya az egységes eredetvédelmi szabályozás. A minőségi európai borok ügye azonban nem lehet államok közötti viszályok foglya – emelte ki. Népújság (Marosvásárhely)

A zsidómentő Wallenbergre emlékeztek Kolozsváron
Prőhle Gergely: Tisztességes keresztény nem lehet antiszemita
Wallenberg-évvé nyilvánította a magyar kormány 2012-t, amelyben a neves svéd diplomata és más keresztény zsidómentők tevékenységére emlékezve, a holokauszt áldozatai előtt kell fejet hajtanunk. A Budapesten elkezdődött rendezvénysorozat pénteken Kolozsváron folytatódott, a City Plaza szálló emeleti előadótermében, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a Kolozsvári Zsidó Hitközség és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház közös szervezésében. Beszédet mondott Szilágyi Mátyás főkonzul, Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára, Prőhle Gergely magyar helyettes külügyi államtitkár, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök, Szilágyi Júlia és Nussbaum László holokauszt-túlélők, valamint Antal Margit, Járosi Andor néhai lutheránus lelkész unokája. A felszólalók figyelmeztettek: a fiatal nemzedékeket szembesíteni kell a múlttal, s példaképként kell eléjük állítani az embermentőket.
Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul az egybegyűlteket köszöntő beszédében rámutatott: a magyarországi holokauszt emléknapjához kapcsolódó rendezvény a Raoul Wallenberg emléke előtti főhajtás is egyben, hiszen a neves svéd diplomata és zsidómentő a vészkorszak idején ember maradt az embertelenségben. A rendezvény ugyanakkor előadással tiszteleg két további zsidómentő emléke előtt: Járosi Andor néhai lutheránus lelkész „erdélyi Wallenbergként” tanúsította emberszeretetét, Sztehlo Gábor budapesti evangélikus lelkész pedig 1600 zsidó gyermek életét mentette meg. A főkonzul hangsúlyozta: a rendezvény az áldozatok és a túlélők előtti főhajtás is egyben, a humánum és a kegyelet napja, hiszen a zsidók nélkül az erdélyi kultúra „nem létezne, vagy jóval szegényebb lenne”.
Beszédében Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány nagy hangsúlyt fektet az idén az embermentők példájának felmutatására, s ennek keretében a budapesti alsó dunai rakpartot tizenkét embermentőről nevezte el, akiknek az emlékére május 15-én, Budapesten, nagyszabású konferenciát rendeznek. Németh szerint a kolozsvári Járosi Andor sorsa párhuzamot mutat a felvidéki Esterházy János és Raoul Wallenberg sorsával, hiszen kezdetben valamennyien a nácik ellen harcoltak, de végül mindhárman a szovjet rendszernek estek áldozatául. „Sorsuk drámai módon bizonyítja, hogy a nemzeti és a szovjet típusú szocializmus egylényegű” – fogalmazott.
Nem könnyű a múlttal szembenézni
Az államtitkár utalt arra, hogy bonyolult feladat a múlttal, az emberáldozat, illetve az egyéni és a közösségi szolidaritás kérdésével szembenézni, és emlékeztetett arra, hogy ezek az értékek azzal a társadalmi és nemzeti egységgel szembesültek, amelyek a holokauszt korabeli Európát meghatározták. Úgy vélte, az embermentők példájából a ma élőkre az erkölcsi felelősség fogalma maradt, ami rendkívül fontosnak bizonyulhat napjainkban, amikor „a nemzeti önzés divatja” az öreg kontinensen újra előtérbe kerül. Leszögezte: ez a pragmatizmusnak álcázott önzéskultusz jelenleg az európai jobboldali eliteket söpri el, de később a baloldali eliteket is sorra kerítheti, és ismét előkészítheti a szélsőségek hatalomra jutását. Ezzel a folyamattal szemben pedig Wallenberg példájához kell folyamodnunk, hiszen a szolidaritás ellenszer lehet arra, ami ma földrészünkön történik.
A résztvevők – akik között Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is jelen volt – dokumentumfilmet láthattak Raoul Wallenberg zsidómentő tevékenységéről és tragikus, részleteiben mindmáig nem tisztázott háború utáni sorsáról. Ezt követően került sor az Adalékok a kolozsvári zsidóság múltjához című kötet magyar nyelvű kiadásának bemutatására. A tudományos tanulmányokat tartalmazó kötet Schwartz Róbert kolozsvári zsidó hitközségi elnök irányításával történő lefordítását és kiadását a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus és az OTP Románia támogatta.
Az áldozatok, a hóhérok és a hősök nem a semmiből, hanem magából a társadalomból kerülnek ki, mint ahogyan a kutatók is onnan vétetnek, és az általuk feltárt adatoknak oda kellene visszatérniük – ezzel a gondolattal kezdte méltatását Szilágyi Júlia. Az irodalomkritikus és esztéta felhívta a figyelmet annak veszélyeire, hogy nemzedékek nőnek fel anélkül, hogy a közelmúlt eseményeiről tudomást szerezzenek, pedig a történelem ismerése, az abból történő okulás az egyik legfőbb cél kellene hogy legyen.
Kossuth elítélte az antiszemitizmust
Szilágyi Júlia Kossuth Lajost idézte: „Én ember és ember között faj, nyelv, vallásfelekezet miatt soha nem tettem s nem is fogok tenni különbséget; az antiszemitikus agitációt, mint a XIX. század embere, szégyellem, mint magyar restellem, mint hazafi kárhoztatom.” Majd elmesélte saját élettapasztalatát az embermentésről. „Van olyan időszak a történelemben, amikor az emberséget büntetik, s ezt megmentőim vállalták” – mondta arra emlékezve, hogy nyolc éves korában megmentették az életét. Később, több mint ötven évvel ezelőtt döntött amellett, hogy ha már halálraítéltségét sikerült túlélnie, a magyar nyelv és irodalom szolgálatába szegődik.
Az irodalomkritikus elmondta: a kötet a kolozsvári zsidóság történetét jóformán a középkortól a holokauszt utáni időkig ismerteti, azaz Bethlen Gábortól indulva, a zsidóságnak a modernizációban betöltött szerepéig. Felmutatja egyben azoknak a zsidó embereknek a példáját is, akik „a pszichológiától a pingpongig” Kolozsvár hírnevét öregbítették.
Szilágyi szóvá tette, hogy a holokauszt után hét évtizeddel sincs az áldozatoknak köztéri emlékműve Kolozsváron. „A történelem nem ismerése is történelem” – vonta le a keserű következtetést.
Akihez Wallenberg segítő keze nem ért el
Nussbaum László, akit tizenöt évesen hurcoltak gettóba, onnan pedig Auschwitzba, s aki tizenhat évesen Buchenwaldban szabadult fel, olyan túlélőként mondott beszédet, „akihez Wallenberg segítő keze nem ért el”. Kijelentette: egyike azon kevés túlélőknek, akik a holokausztról még tanúskodni tudnak.
A nyugalmazott közgazdász bevallotta: az eltelt hét évtized során azt tapasztalta, hogy az időkkel együtt az emberek is megváltoznak. Ha akkoriban gyűlölte is az őt elverő diáktársait vagy pedig a lágerbeli megkínzóit, ma már megbocsátana nekik. Úgy véli, keresztény diáktársai nem voltak teljes mértékben hibások, hiszen a korabeli média a zsidókkal szembeni agresszióra buzdította és tanította őket. Nem haragszik már amiatt sem, hogy a háború végén a helyi zsidó temetőbe német katonákat földeltek el, hiszen ma már tudja, hogy a szülő „egyformán siratja azt a fiát, akit lelőttek és azt, akit a gázkamrában végeztek ki”. Sőt, Otto Hermann német lágerparancsnokra is úgy emlékszik (aki egyébként antifasiszta volt), mint aki az életét megmentette azáltal, hogy egyik alkalommal az Appelplatz-on megverte. Megtanulta tehát: „csak embereket, ideológiákat, véleményeket lehet elítélni, népeket nem”.
Fájdalommal állapította meg, hogy bár Romániában – akárcsak más államokban – hatályos törvények ítélik el az antiszemita, a náci és a fasiszta megnyilvánulásokat, és ezek a jogszabályok büntetéseket is kilátásba helyeznek, egyetlen hazai elítélt személyről sincs tudomása. Ez pedig rendkívül veszélyes, mert a törvény be nem tartása a szélsőségesek megerősödéséhez vezet, ami könnyen diktatúrába torkollhat, amint ezt a délszláv térségben albánok, horvátok és mások ellen véghezvitt megdöbbentő genocídiumok is bizonyítják.
Köztéri Járosi-szobrot kért a püspök
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök Járosi Andor lelkész példájáról beszélt, akit Lőwy Dánieltől, a kolozsvári zsidóság történelmének írójától kölcsönzött szóhasználattal „Szamos-parti Wallenberg”-nek nevezett. A kolozsvári evangélikus pap üldözött zsidókat keresztelt, bújtatott, mentett, ellenszegülve a kor hatalmasainak. A püspök Makkai Sándort idézte, aki szerint Járosit erdélyi sorsa készítette fel a mártíromságra. Végül – amint az Járosi Andor unokájának, Antal Margit tanárnak a Járosi-életutat és a „rejtve működő” lelkész magatartását ismertető-bemutató kiváló előadásából is kiderült – a kolozsvári Wallenberget szintén a szovjetek hurcolták el, és még 1944 karácsonyán meghalt, Magnyitogorszk egyik lágerében.
A lutheránus egyházfő hangot adott annak az óhajának, hogy a zsidómentő Járosi Andor emlékét Kolozsváron köztéri szobor örökítse meg.
Sztehlo Gábor budapesti evangélikus lelkész embermentő tevékenységéről Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkár tartott előadást, aki egyidejűleg a magyarországi evangélikus egyház világi elöljárója. Közölte: az emlékezés fő célja, hogy beleéljük magunkat azoknak az embereknek a sorsába, akikre emlékezünk, hiszen „amikor az embermentőkről beszélünk, az áldozatok előtt tisztelgünk”.
Relativizmusba torkollnak a viták
Az európai kultúra és társadalom zsidó-keresztény hagyományairól szólva, a magyar diplomata arra a következtetésre jutott, hogy „tisztességes keresztény soha, semmilyen körülmények között nem lehet antiszemita”, mint ahogyan azt sem lehet patikamérlegen lemérni, ki milyen mértékben volt embermentő. Úgy vélte, a napjainkban zajló vonatkozó viták általában relativizmusba torkollnak, s azokban a résztvevők saját gyengeségeikre keresnek mentséget.
Prőhle szerint a mai állami vezetőknek, tisztségviselőknek, továbbá mindazoknak, akik értékközpontúan gondolkoznak, feladatuk hidat építeni az európai térség alapját képező zsidó-keresztény hagyományok és a modern ember sokszor nihilizmusra hajló életfelfogása között.
A rendezvény végén Adorjáni Dezső Zoltán püspök imádkozott az áldozatokért, majd Kallós Miklós egyetemi tanár a halottak emlékére elmondani szokott zsidó imával zárta a kolozsvári Wallenberg-rendezvényt.
--------------------------------------------------------------------------------
RAOUL WALLENBERGRŐL NEVEZNEK EL TERMET AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN
Születésének 100. évfordulója alkalmából parlamenti üléstermet neveznek el Raoul Wallenberg egykori svéd diplomatáról – döntött egyhangúan az Európai Parlament (EP) elnöksége. Raoul Wallenberg Magyarországon fejtette ki tevékenységét, amellyel magyar zsidók ezreit mentette meg az Auschwitzba való deportálástól és a biztos haláltól. A magyar kormány a 2012-es évet az embermentő diplomata születésének 100. évfordulója alkalmából Raoul Wallenberg Emlékévnek nyilvánította, és döntött a Raoul Wallenberg Emlékbizottság felállításáról.
TIBORI SZABÓ ZOLTÁN. Szabadság (Kolozsvár)

MOGYE: a tanügyminiszter szerint nincs szükség magyar karra
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) különálló magyar karát megalapító kormányhatározat visszavonását javasolja a Ponta-kormánynak Ioan Mang oktatási miniszter, aki csütörtökön felkereste a tanintézményt. Mang a román és magyar oktatókkal folytatott konzultáció után azt állította: a különálló karhoz „azok sem ragaszkodnak, akik magyar tagozatot szeretnének”, ezt a megoldást szerinte csak a megbuktatott Ungureanu-kormány erőltette. Orbán Viktor magyar miniszterelnök meglátása szerint új helyzet alakult ki Magyarország keleti határainál magyar-ügyben, és együttműködésre buzdította a romániai magyar politikai szervezeteket. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese bejelentette: az RMDSZ a MOGYE magyar képviselete által meghatározott célokat támogatja.
Ioan Mang tárcavezető szerint a kormánynak újabb határozatot kellene elfogadnia, amely érvénytelenítené az előzőt. Megállapítása szerint „mindenki elismerte: nem kell külön kar, mert mindenki tagozatot, esetleg főtanszékeket akart”. Mint mondta, néhány hét múlva ismét tárgyal az egyetem szenátusával, és eltökélt szándéka az egyetemi autonómia betartása.
A magyar tagozat képviseletével megbízott Szabó Béla professzor azt mondta: el tudnák fogadni, hogy különálló kar helyett önálló magyar főtanszékek alakuljanak, ahogy azt a törvény előírja, de erre sem kaptak garanciát a minisztertől.
A tavalytól hatályos törvény előírásaival éppen az egyetemi autonómiára hivatkozva tagadta meg a MOGYE román többségű szenátusa, hogy önálló főtanszékekbe szervezze a magyar oktatást.
„Majd még beszélünk a szenátussal, majd meggyőzzük őket” – idézte Szabó Béla a miniszter szavait. „Ezekben semmi biztosítékot nem látunk, azért mondtuk, hogy garanciaként minimálisan az önálló magyar főtanszékeket meg kell alakítani, mert az biztosítja a túléléshez való jogot” – emelte ki a professzor.
Marosvásárhelyre várták Andrei Marga külügyminisztert is, aki hosszú ideig a multikulturális oktatás modelljének tartott kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora volt, de bukaresti elfoglaltsága miatt nem vehetett részt a konzultáción. Mang szerint a MOGYE-n is a „kolozsvári megoldást” kellene alkalmazni, de ezt az egyetemnek kell kezdeményeznie. A BBTE-n a román többség nem akadályozta meg, hogy a tanügyi törvénynek megfelelően megalakuljanak az önálló magyar főtanszékek.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap az MR1-Kossuth Rádió műsorában a Ponta-kormány első intézkedései kapcsán megállapította: új helyzet alakult ki Magyarország keleti határainál magyar-ügyben. „Felszólítom, hívom a romániai magyar politikai szervezeteket, hogy keressék egymással az együttműködést” – közölte a kormányfő.
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára aggasztónak találta az elmúlt napok eseményeit. Megállapította: ha a biztatóan alakuló magyar–román kapcsolatrendszernek vége szakadna, az nem csupán a két ország, hanem az egész térség szempontjából elhibázott lenne. Szerinte a veszély elkerüléséhez „politikai akarat kell, amely a magyar kormány részéről adott”.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációvezetője, a nemzeti kisebbségi ügyekkel foglalkozó pártközi munkacsoport társelnöke Martin Schulzhoz, az Európai Parlament (EP) elnökéhez és Hannes Swobodához, az EP szocialista frakcióvezetőjéhez fordul a romániai magyarság jogainak védelmében.
„A szerzett kisebbségi jogok elvétele ellentétes az európai demokratikus gyakorlattal. Az európai intézményeknek már most figyelmeztetniük kell erre az új román kormányt. Elfogadhatatlan, hogy a MOGYE hosszas küzdelem után engedélyezett magyar karának létrehozása meghiúsuljon” – hangsúlyozta közleményében a politikus.
A MOGYE-n intézményesített magyar tagozatra van szükség, hogy az egyetemi ügyekről a közvetlenül érintettek döntsenek – jelentette ki Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese tegnap Kolozsváron. Rámutatott: a magyar tagozat számára biztosítani kell az önálló döntés jogát a tanrendi, a személyzetpolitikai és arculati önállóság területén. Továbbá, garantálni kell az egyenlő fenntartás-fejlesztés, illetve a közös döntésekben való képviselet szabályait. Mint kifejtette, ez történt a kolozsvári egyetemen is. Ha ilyen változtatások megfelelnek a magyar tagozat oktatói és hallgatói közössége által kinyilvánított érdekeknek, járulékos kérdés, hogy a vázolt önállóságnak milyen intézményes keretet adnak, azt karnak, intézetnek, vagy főtanszéknek nevezik. De ezt is elsősorban a magyar egyetemi közösségnek kell megmondania – hangsúlyozta Magyari Tivadar. Hozzátette: az RMDSZ főtitkársága azt támogatja, amit a MOGYE magyar részének legitim képviselete célként meghatároz. „Nehezíti a dolgokat, hogy az újabb oktatási minisztert a falvédőről választották” – állapította meg a főtitkárhelyettes.
--------------------------------------------------------------------------------
A tanügyi tárcának el kell fogadnia a MOGYE chartáját – közölte tegnap döntését a marosvásárhelyi táblabíróság. A testület ezzel a határozatával helyet adott a MOGYE román vezetősége keresetének, az említett dokumentum elfogadását elutasító tanügyminisztérium ellen irányult. Mint ismeretes, mindeddig az oktatási tárca nem ismerte el a (magyar tagozatról említést nem tevő) egyetemi chartát és az ennek alapján megtartott (a magyar tagozat által bojkottált) választások eredményét. A határozat ellen a Legfelső Bíróságon és Számvevőszéken lehet a kihirdetését követő 5 napon óvást emelni. Szabadság (Kolozsvár)

Ledől egy bálvány
Egy családját és beosztottjait rendszeresen megalázó vezető. Egy csalfa férj, aki felesége és gyermekei életét is alárendeli saját politikai karrierjének. Egyházi vezető és politikus, aki finoman szólva is nagyvonalúan bánik a közpénzekkel. Ilyen kép rajzolódik ki abból a botránygyanús dokumentumkötetből, amelynek főszereplője: Tőkés László
A ’90-es években Tőkés László hős volt, szimbóluma a szabadságnak, elévülhetetlen érdemeit a Ceauşescu-rendszer bukásában a mai napig senki nem vitatja. A református lelkészt, az Európai Parlament egyik jelenlegi alelnökét az emberi tartás példaképének tartottuk, de mint oly sok minden, amiben akkor még hittünk, a róla kialakult kép is eltorzult az elmúlt bő két évtized alatt. Az 1990-ben Nobel-békedíjra jelölt Tőkés, aki egykor a határon túli magyarság jelképeként a nemzeti összetartozást testesítette meg, mára a megosztó, széthúzó, vádaskodó politikus mintapéldánya lett. Hogy miként siklott ki a diadalmasan induló karrier, arra is választ kapunk Andrassew Iván jövő héten megjelenő dokumentumkötetéből; a nyilvánosan hozzáférhető iratok puszta összefűzése is elegendő a leleplezéshez.
A könyv jelentős része Tőkés válásának megdöbbentő képét tárja elénk. A magyar és román sajtóban ízekre szedett történetből a lelkész-politikus egy egészen új arcát ismerhettük meg. Az egykori feleség, Joó Edith levelei leleplezik a feddhetetlennek tűnő református lelkész igazi énjét, és éppen ott látjuk erkölcsileg elbukni, ahol az egy egyházi tisztviselő esetében megbocsáthatatlan. Dermesztő epizódok tucatjai sorjáznak. „Két esetben történt meg, hogy Pestről hazafelé utazva cigarettázott, és én megkértem ne tegye, mert terhesen hányingerem volt a füsttől. Megállította a kocsit, felszólított, hogy szálljak ki, menjek autóstoppal, mert ez a KREK (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, amelynek Tőkés püspöke volt) szolgálati autója, ahol nem én parancsolok” – emlékszik vissza egy levélben az asszony. Gondolhatnánk persze, hogy a feleség alaptalan vádaskodásai ezek, de az igazán elképesztőek mégis sokkal inkább a lelkész válaszlevelei, vagy a családjához írott utasításai. Tőkés a családján belül meg sem próbálja tagadni például a hűtlenségét.
A feleség keményen szegezi neki a vádat: „a veled való házasság örökös veszélyt jelentett megfertőződnöm valamilyen nemi betegséggel”. A reakció: „a »paráznaság« nem csak szexuális fogalom (a). Ilyen értelemben Ő volt igazából »parázna« (b). Féltékenységei és vádaskodásai őrületesek voltak”. Nem tévedés: a levelet a lelkész Joó Edithnek írta, de egyes szám harmadik személyben beszél róla. Az írást egyúttal a gyerekeiknek is elküldte, és szokásához híven magának is megtartott belőle egy példányt. Joó Edith szorult helyzetében tavaly a nagyváradi Református Esperesi Hivatalba is segítségkérő levelet küldött. Ebben így írt: „…a gyermekek szeretetével visszaélve Apjuk politikai hatalmát-tekintélyét is felhasználva az anyagiak terén zsarolja őket. Havonta nyújtott anyagi segítségét az általa szabott feltételekhez köti, azzal zsarolva a gyermekeket, hogy bármikor megvonhatja tőlük támogatását, ezzel egzisztenciális bizonytalanságot váltva ki bennük.” Ide tartozik a volt feleség állítása, miszerint Tőkés közölte: nem hajlandó a fia rezsiköltségét és élelmiszerpénzét biztosítani, így kényszerítve a fiát arra, hogy költözzön vissza a nagyváradi parókiára. Az állításokra Tőkés legtöbbször úgy reagál, hogy volt feleségét valamely „sötét erők” kiszolgálójának állítja be, amelyek „őt használják fel ellenemben”.
Securitatés módszereket és politikai hátsó szándékokat emleget. Tőkés László árnyékában címmel egy rövid visszaemlékezést is írt Joó Edith a házassága stációiról. A kapcsolat befejezésének körülményeire így emlékezett a volt feleség: „2009 húsvétján váratlanul és végérvényesen betelt a pohár, mely alkalommal meghívott a Da Luca vendéglőbe.
Megállapította, hogy nagyváradi 20 évünk alatt ő azért nem hívott meg vendéglőbe, mert „egy lehetetlen fehérnép vagyok”.
„Ő elvált volna már rég, még idejében, még az elején, de nem tehette, mert egyházi személy volt.” Pontosított: csak azon múlott a válása, hogy egyházi főméltóságként és közéleti személyiségként nem engedhette meg magának. Azt kérdeztem tőle, hogy mikor volt „még idejében” a válás? A válasz az volt, hogy „még a legelején, a három gyerek születése előtt”.
Minket nem köt össze semmi, jelentette ki. Azt kérdeztem, hogy a család, a három gyerek sem? Válasza az volt: „nem”.
Mindezek alapján a volt házastárs véleménye ez Tőkés Lászlóról: „kiforrott véleményem, hogy politikai kényszerhelyzetből vett el feleségül és 1989-es felszabadulásunk után nem kellettem, mint hitvestárs. Más magyarázat nincs arra nézve, ahogyan viselkedett velem”. Tőkés László reakciója: „rendszerint csak egy bomlott elme és zavart idegállapotú hitves képes a saját Gyermekei apját a világ előtt a hivatkozott levélben foglaltak módjára cégérezni”.
Tőkésnek a több független, a családhoz nem tartozó, de azt jól ismerő tanú által is megerősített vezetői módszerét jól jellemzi, ahogy családja életét irányította. A leleplező könyvben közölt dokumentumok egy, a realitásérzékét elveszített ember képét rajzolják meg, aki a hatalmával visszaélést naponta gyakorolta, még a saját családján belül is. Ezek után nem is meglepő emlékezetes botránya, amikor is fia focicsapatának vesztes mérkőzése után EP-képviselőként, az Európai Parlament fejlécével ellátott levélben kéri az ötödik ligában játszott meccs végeredményének felülbírálását a Bihar Megyei Futball Egyesülettől.
Hatalmi ambíciója és a családi levelezésekből is átütő anyagias szemlélete a nagypolitikai ténykedésében talán még inkább megmutatkozik. 2007-ben például Esztergom akkori polgármesteréhez, Meggyes Tamáshoz fordul levélben anyagi támogatásért. A később botrányok közepette elbukó városvezetőnek vázolja egyházkerületének nehéz helyzetét, forrásainak megcsappanását. Látszólag arra kér pénzügyi segítséget, hogy kulturális missziójukat folytathassák. Tőkés felsorolja, mennyi mindenre is fordítaná az adományt: konferenciaszervezésre, könyvkiadásra, egyházzenei fesztiválra, szoboravatásra, majd utolsó pontként a következőt írja: „nem utolsósorban pedig szólnom kell azokról, a várható kampány-rendezvényekről, melyekre az EP-képviselői választásokra nézve kerül sor”. Meggyes nem habozott, sürgősségi indítványt nyújtott be Esztergom pénzügyi bizottságához, ahol természetesen nem akadékoskodtak sokat, és az utóbb csődbe jutott város egymillió forintot gyorsan Tőkés rendelkezésére is bocsátott. A könyvből kiderül, hogy ez a „talált” millió zsebpénz ahhoz képest, ami egy Tőkés által irányított nagyszabású esemény költségvetéséből tűnt el. 2002-ben a Református Világszövetségének európai nagygyűlésének a Királyhágómelléki Református Egyházkerület – melynek Tőkés volt a püspöke – adott otthont. A nagyszabású esemény megrendezéséhez a magyar államhoz, egész pontosan a Határon Túli Magyarok Hivatalához (HTMH) pályázott támogatásért – sikerrel: 242 millió forintos keretet használhattak fel a nagygyűlés megszervezésére. A februárban elnyert összeg alig több mint fél év alatt el is tűnt. Nem is lett volna probléma, ha közben nem bukja el a választásokat az első Orbán-kormány, és az új kabinet nem piszkálta volna meg az ügyet. Ekkor azonban fény derült rá, hogy Tőkésék meglehetősen nagyvonalúan bántak a kerettel, és az elkönyvelt kiadásokat gyanús számlákkal próbálták fedezni. Both László független mérlegképes könyvelő a HTMH felkérésére megállapította, hogy 25,5 millió forint elszámolása hibádzik, ráadásul fél évvel a nagygyűlés után még néhány millió forint elköltéséről semmilyen igazolás nem létezett. Nem véletlenül szögezte le a szakértői vizsgálat végül: „szembetűnő ellentmondás rejlik abban, hogy Tőkés László püspök egyrészt a magyarság érdekében adakozásra, támogatásra szólítja fel a híveket, a magyar kormányt, másrészt ő pazarlóan bánik a rábízott javakkal, klientúra építésére használva fel a közpénzek egy részét”.
(Andrassew Iván, Ne vígy minket a kísértésbe
Budapest, Noran Libro, 2012. 280 o.) Vasárnap Hírek

RMDSZ: erőltetett menetben
Megkezdték a hétvégén választási kampányukat a pártok. Az RMDSZ megyei és területi szervezetei sorra bemutatták a tanácsos- és polgármesterjelöltjeiket. Kelemen Hunor szövetségi elnök pozitív kampányt szorgalmazott.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a hétvégén „erőltetett menetben” látogatta végig a szövetség különböző megyei szervezeteit, hogy nagyobb súlyt adjon a helyhatósági választásokon induló jelölteket bemutató rendezvényeknek.
A szövetségi elnök tegnap a Kolozs megyei jelöltek bemutatkozásán vett részt . Beszédében „barátomnak” nevezte Eckstein-Kovács Péter polgármesterjelöltet, aki korábban, az RMDSZ tisztújító kongresszusán az egyik ellenfele volt a szövetségi elnöki székért zajló versenyben. Arra kérte a jelölteket, pozitív kampányt folytassanak, s ne hagyják cserben „egyetlen szövetségesüket, az erdélyi magyarságot”. Eckstein-Kovács Péter – némi derültséget keltve – harsányan köszöntötte a kolozsvári Agapé vendéglőben megjelent nagy számú érdeklődőt, akiket arra kért, segítsék őt a polgármesteri tisztség elnyerésében. „Kolozsvár volt már Mátyás király városa, Funar városa, Boc városa, miért ne lehetne Eckstein városa is?” – mondta a jelölt, aki román nyelven is tartott beszédet. Arra kérte Kolozsvár román lakosait, szavazzák meg „Ecksteint, a magyart”, aki „szavatartó, jó gazda lenne a város élén”.
Borboly: Csíkban kétharmad a cél
A Csík-térségi önkormányzati jelölteket Borboly Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szervezetének elnöke társaságában mutatta be Kelemen Hunor. „Az elkövetkezendő négy hétben nem fogunk negatív kampányt folytatni, mélységesen elítélem azokat, akik ilyen módon próbálják a helyi közösségeket meggyőzni” – üzent a magyar versenypártoknak az RMDSZ elnöke. Borboly Csaba elmondta, arra számítanak, hogy a jelöltek mandátumot fognak szerezni. „A megyei tanácsosi listán a cél a kétharmad, mert láthattuk, milyen sokat számít, amikor egy szavazat hiányzik. Ezért arra kérjük a választókat, szavazzanak és tegyék lehetővé, hogy kétharmadban vegyünk részt a megye irányításában, hisz most, hogy ellenzékben vagyunk, többet és még jobban számítunk az európai uniós pénzekre, amelyek érdekében rengeteg tanácshatározat elfogadására van szükség” – mutatott rá Borboly.
„Mindketten rontják az esélyeimet, és Dorin Florea mostani polgármester esélyét erősítik. Mivel május 8-tól formálisan már nem lehet visszalépni, csupán annyit tehetnének, hogy kijelentik, mindenki szavazzon az esélyesebb jelöltre. De nem hiszem, hogy ezt megtennék” – vélte Frunda György, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje Benedek Imre MPP-s és Smaranda Enache EMNP-s jelölttel kapcsolatban. A Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnökkel közösen tartott szombati kampánynyitó sajtótájékoztatón Frunda elmondta, mindkét ellenfelével egyeztetett, de egyikük se látta be, mekkora kár okozhat.
„A legnagyobb erőnk a tanácsokban van”
Beszterce-Naszód megyében 21 teljes listát tettünk le, összesen 374 jelöltünk van – ismertette a „sarokszámokat” Décsei Attila, a szövetség megyei szervezetének elnöke. A jelöltek bemutatásakor jelenlévő Kelemen Hunor bizakodását fejezte ki, hogy a szövetség idei eredményei nem lesznek semmivel sem rosszabbak a 2008-ban elérteknél. Mint kifejtette, az RMDSZ idén átlépte a bűvös határt, és több mint 10 ezer önkormányzati jelöltje van, 320 polgármesterjelölttel száll versenybe, és 13 megyében indít megyei tanácselnökjelöltet. „Bízom benne, hogy június 10-e után azt tudjuk mondani, hogy több mint 280 települést vezetünk, hiszen továbbra is azt vallom, hogy az önkormányzatokban van a legnagyobb erőnk. A szórványban is nagyon sokat jelent számunkra, ha a magyar közösség képviselői jelen vannak a helyi önkormányzatokban” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Hozzátette: az idei önkormányzati választásokon az elért eredményekre fognak építeni és azokra az emberekre, akik már bizonyítottak, és visszautasítja a negatív kampányt, a sárdobálást.
A Bánságban is számít minden magyar
„Az elért jogokat nem elég megszerezni, meg is kell védeni azokat, az eredményeket nem elég elérni, meg is kell tartani azokat. Ezért az RMDSZ által biztosított képviselet minden szinten kulcsfontosságú. Ezért van most az ébredés ideje, ezért van most az RMDSZ zászlaja alatti szolidaritás és összefogás ideje” – hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő szombaton, Temesváron, ahol részt vett Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnökének meghívására, a megyei kampányindító rendezvényen és a Bánsági Magyar Napok záróestjén. Új Magyar Szó (Bukarest)

Kampányarc
Tőkés László elmarasztalta a bihari református papokat azért, mert úgymond akarva-akaratlanul az RMDSZ-nek kampányolnak. Az E- képviselő a rá jellemző politikai éleslátással leírását adta az RMDSZ rafinált kampánystratégiájának, amelynek révén gyanútlan lelkészek kampányarcukat adták, hogy önkéntelenül is segédkezet nyújtsanak az „UDMR-nomenklatúrának” azért, hogy „hatalmi céljait és idegenkezűségre valló célkitűzéseit” elérhesse.
Az agyafúrt RMDSZ-es kampánystratégák azt eszelték ki, hogy egy független Bihar megyei napilap (sajnos nem tudjuk, hogy melyik) választási mellékletében beszámolnak a megyei önkormányzatok eredményeiről, s ezekben lehetőséget adnak a helyi lelkészeknek is arra, hogy elmondják véleményüket. Olvasóinak elképedésére az ex püspök kerek perec kijelenti: gátlástalanságában az RMDSZ odáig fajult, hogy „ha kell Kálvin Jánost és Szent Imre herceget is beveti”, püspököt és esperest is „kampányarcként” vonultat fel, s teszi mindezt cinikusan, az „adófizetők és az újság előfizetőinek”pénzén.
Ha jól értem, akkor az a gond, hogy a megtévesztett papok egy független kiadványban együtt szerepeltek RMDSZ-es polgármesterekkel, azt sugallva, hogy maguk is részesei az önkormányzat, illetve a helyi közösség sikereinek, s mint ilyenek valamiféle cinkosságban élnek város- és községgazdákkal, akik valami ok miatt nem szerepelnek az EP-képviselő politikai preferenciáinak listáján.
Ez valóban nagyfokú naivitás, ha nem egyenesen nemzetárulás a református papok részéről. Ugyanis nekik – az emberi jogok európai szintű védelmezőjének értelmezésében – nem lett volna joguk semmilyen jót tenni a saját közösségükkel. Tudniuk kellett volna, hogy a lakosság épülését szolgáló kezdeményezéseiket a gaz RMDSZ-es polgármesterek kampánycélokra fogják felhasználni. Ha viszont már mégis tettek valami jót, akkor arról hallgatniuk kellett volna, mint a sír, nehogy kampányfogássá lényegüljön át közösségépítő munkájuk. Végül, ha már tettek valamit és azt nyilvánosságra is akarták volna hozni, akkor előbb engedélyt kellett volna kérniük a kommunikációs szakemberré avanzsált EP-politikustól, aki majd eldöntötte volna, hogy mit, miről, mennyit és hol nyilatkozhat egy becsületes egyházi ember.
A tőkési feddés azonban nemcsak „a Román Kommunista Párt propagandaosztálya és titkosszolgálata” 1989 előtti gyakorlatát felelevenítő RMDSZ-t és a kampánystratégiailag tájékozatlan papokat vette célba, hanem – nagyon helyesen – a független megyei napilapot is, amelyik veszi magának a bátorságot és ugyanabban a cikkében az ex-püspök úr előzetes jóváhagyása nélkül csak úgy megkérdez csapot, papot, polgármestert, helyi RMDSZ elnököt, egyáltalán, akit akar. Sajtószabadság ide, véleménynyilvánítási szabadság oda, a kommunikációban rendnek kell lennie, amely rendet ezúttal nem józsefattilai értelmezésben a szabadságnak, hanem a mindenkori EP-képviselői igénynek kell megszülnie. Ebben az összefüggésben azonban egyrészt érthetetlen, másrészt indokolatlan az EMNP védnökének aggodalma az adófizetők és az újság-előfizetői pénzének kampánycélú felhasználása miatt (a szabadárusításban lapot vásárlók szerencsére nem táplálják a politikusi nehezményezést). Ha az adófizetők pénzéről vagyis közpénzről van szó, akkor meg kellett volna mondani (s bizonyítani), hogy miképpen részesül abból a független napilapot kiadó kereskedelmi társaság, ha pedig az előfizetők pénzéről beszélünk, akkor adjuk meg nekik azt a jogot, hogy ők döntsék el, kell-e nekik újság, vagy megelégszenek az EP-képviselő kommünikéi bőven áradó folyamának napi lektűrjével.
Mindez azonban a kérdésnek csak az egyik fele. A másik az, hogy igen nehéz lenne beszámolni egy település helyzetéről, ha épp a legilletékesebbeket, a polgármestert, a tanítót és a papot nem kérdeznék meg a krónikások. Ja, hogy a polgármesterek épp az RMDSZ képviseletében nyerték el tisztségeiket? Talán tetszett volna az MPP-nek vagy az EMNP-nek a megye 101 polgármesteri tisztségéből legalább egyet elnyerni, és akkor az ottani lelkész is kampányarcot biztosíthatott volna a megvalósításokhoz.
Székely Ervin. Új Magyar Szó (Bukarest)

Isten segítségével, közösségi összefogással
Gyülekezeti házat avattak Erdőhegyen
Szombaton az erdőhegyi református templomban 10 órakor, az elkészült közösségi ház megáldása alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten ft. Csűry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésének alapgondolatát a 23. zsoltár 4. és 6. verseiből merítette, mert a gyülekezeti ház 4 évvel ezelőtt kezdődött tervezésétől, az építkezés elkezdésétől végig az áldozatkész lelkészekkel és az őket segítő hívekkel volt.
A templommal együtt a gyülekezeti ház is Istennek a háza, ahol a közösség- és gyülekezetépítés fontos tevékenysége zajlik, e hajlékot ugyanolyan megkülönböztetett lelkülettel keressük fel, mint a templomot. Ha e közösséget Isten ilyen messzemenően támogatja, azt jelenti, hosszú távú tervei vannak vele. Manapság, amikor nemcsak a világban, hanem a gyülekezetekben, a közösségekben, a nemzetben is válság ütötte fel a fejét, Isten jósága és kegyelme az egyetlen biztos támasz, kivezető út lehet számunkra. Ezekkel a gondolatokkal kérte Isten áldását az új hajlékra, a felépítésében szorgoskodott lelkészekre, hívekre és támogatókra, az itt szervezendő közösségépítő munkára.
Nt. Papp József lelkipásztor régen várt napnak nevezte a szombatit, amikor a közösségi összefogás és az isteni kegyelem jóvoltából egy álom vált valósággá. Isten segedelmével a szív, a hit és az akarat valósította meg, ezért büszke lehet rá Erdőhegy-Kisjenő népe, amelynek fiai a fiataloktól az idősekig kivették részüket a munkából. Tehát a házban egy kicsit mindnyájan benne vannak. Köszöntötte az egybegyűlteket, név szerint kiemelve ft. Csűry István püspököt, nt. Módi József esperest, Venter Miklós egyházmegyei főgondnokot, lelkész elődjét, nt. Kovács Gyulát, Horváth Levente alprefektust, Bognár Levente aradi alpolgármestert, ay RMDSZ megyei elnök;t, Gheorghe Burdan kisjenői polgármestert, Iosif Matula EP képviselőt, D-tru Unc igazgatót, valamint a debreceni egyházmegye elöljáróit.
A köszöntöttek közül beszédet mondott egy-egy kiemelt igével a gyülekezeti ház megépítésében tanúsított közösségi összefogást méltatva nt. Módi József esperes; nt. Kovács Gyula, a munkálatokat elkezdő lelkipásztor; a munkálatokat támogató önkormányzat nevében Gheorghe Burdan kisjenői polgármester; a közösséget mindenben támogató Iosif Matula EP képviselő; Bognár Levente aradi alpolgármester, RMDSZ megyei elnök és Horváth Levente alprefektus. Nt. Papp József és nt. Kovács Gyula a közösségi házépítésben tanúsított kiemelkedő munkájukért emléklapot adott át a presbitereknek, illetve Molnár Csaba tervezőnek, míg a két lelkipásztornak hasonló emléklapot nyújtott át Bíró Zoltán főgondnok. A továbbiakban a templomkórus szolgált énekekkel, illetve Csanádi János nyugalmazott magyartanár, presbiter az alkalomból kiadott, általa szerkesztett emléklap alapján hely- és egyháztörténeti összeállítást olvasott fel, majd az általa mondott felvezetőkkel a Körösmente Irodalmi Kör tagja, Sime Judit szavalta el Olosz Lajosnak a templom megáldása alkalmából írt Ballagás című költeményét, aminek a román fordítását a férje, Sorin olvasta fel. A kórus újabb szolgálata után Szilasi Ildikó elszavalta Reményik Sándor Dobognak a beépített kövek című költeményét. A templom megáldásának a 60. évfordulója alkalmából Adorjáni Nagy Aranka papköltő, illetve Constantin Negulescu románul írt versének Csanádi János adott hangot. A bensőséges, lélekemelő istentisztelet a Szózat, majd a 90. zsoltár megszólaltatásával ért véget. Nt. papp József a jelen lévőket meghívta a közösségi ház megáldására, hivatalos megnyitására, az ott kiállító Vajda Ildikó festményeinek a megtekintésére, illetve a Mihai Veliciu Líceum étkezdéjében sorra kerülő ebédre.
A templomból kivonult tömeg a parókia kertjében épült impozáns közösségi ház elé vonult, ahol Bíró Zoltán főgondnok mondott magyarul és románul ünnepi beszédet. Miután röviden ismertette a tervezés, az építés, illetve a támogatás történetét, megemlítve az időközben elhunyt két presbitert is, annak a reményének adott hangot, hogy az épületből soha nem fog kihalni a magyar szó. Miután ft. Csűry István püspök, majd nt. Módi József esperes is áldást mondott a házra, a munkálatokat kezdő és a befejező lelkész, valamint a főgondnok elvágták a bejárati ajtó előtt kifeszített szalagot, felavatva a közösségi házat. A földszinti nagyteremben összegyűlt embereket süteménnyel, üdítővel, kávéval kínálták, miközben megtekintették Vajda Ildikó 17 olajfestményét és 12 akvarelljét, amelyeket már Aradon, a környező települések rendezvényein, de az anyaországban is megtekinthetett a művészetkedvelő közönség.
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)

Családbarát önkormányzatokat díjaz az RMDSZ
Húsz önkormányzat nyerte el idén a Családbarát közösségek címet, amelyet az RMDSZ ítél meg azoknak az önkormányzatoknak, amelyek erőfeszítéseket tettek egy családbarát közösség kialakítására - jelentette be ma Kolozsváron Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős főtitkárhelyettese, a program egyik kezdeményezője. Az idén díjazott önkormányzatok a következők: Gyergyóremete, Székelyudvarhely, Hargita Megye Tanácsa (Hargita megye), Sepsiszentgyörgy, Vargyas (Kovászna megye), Szászrégen, Nyárádszereda, Marossárpatak (Maros megye), Kraszna, Szilágycseh, Sarmaság, Szilágyperecsen, Tordaszentlászló, Szatmárnémeti, Kolcs, Alsólugas, Nagyszalonta, Biharfélegyháza, Kisiratos és Zsombolya. A politikus emlékeztetett arra, hogy a 2011. évi romániai népszámlálás eredményei által mutatott népességfogyási tendenciák előtérbe helyezték egy hatékony családtámogatási rendszer kialakításának szükségességét. Ennek értelmében az RMDSZ 2011 decemberében útjára indította az Együttműködés a magyar jövőért családpolitikai kezdeményezést. „Idén első alkalommal május 15-én, a család nemzetközi napja alkalmából díjazzuk a nyertes önkormányzatokat, akik jó példát mutattak a gyermekes családok életfeltételeinek javítását szolgáló intézkedéseikkel, a gyermekeket és fiatalokat támogató programjaikkal. Ennek megfelelően a településfejlesztésben érvényesítik a „Családbarát közösségek” program kritériumrendszerét, valamint a 2012-es helyi költségvetésbe belefoglalják a családtámogató és gyermekvállalást ösztönző programok finanszírozását, ezek kivitelezésében együttműködnek a civil, ifjúsági és egyházi szervezetekkel” - mutatott rá Horváth. A főtitkárhelyettes hozzátette, hogy a díjazottak közül kiemelkedő eredményeket ért el az idén Gyergyóremete község, ugyanis közel 2 millió lejt fordított az elmúlt évben magas színvonalú családtámogató programokra. Gyergyóremete községben mára már hagyománya van a családbarát programoknak, ugyanígy a civil, egyházi szervezetekkel való együttműködésnek. „Az önkormányzat olyan szolgáltatásokat, programokat finanszíroz, amelyek a közösség igényeire, szükségleteire válaszolnak. Ilyenek például a családsegítő program, a házi beteggondozás, falugondnoki szolgálat, fogyatékkal élő gyermekek számára foglalkoztató programok, rászorulók számára napi étkeztetés biztosítása és az afterschool program” - indokolta a döntést Tonk Gabriella, a program koordinátora kiemelve, hogy az önkormányzat figyelmet fordít az egészségügyi ellátás és az oktatás minőségére is, valamint a nagycsaládosoknak is különböző kedvezményeket biztosít. „Eredményei elismeréseképpen az RMDSZ Családpolitikai munkacsoportja különdíjban részesíti a községet. A díj egy brüsszeli kirándulás 15 gyergyóremetei diák számára, amelyet Sógor Csaba EP-képviselő, a munkacsoportja tagja ajánlott fel” - mondta el Tonk Gabriella. (hírszerk.) Transindex.ro

Mit tesznek az európai szocialisták a kisebbségellenes intézkedések ellen?
Hannes Swoboda szocialista és Guy Verhofstadt liberális európai parlamenti frakcióvezetőkhöz intézett szerdán nyílt levelet Gyürk András, a Fidesz EP-delegáció vezetője, Gál Kinga, az EP kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának alelnöke és Tőkés László, a magyar néppárti EP-képviselőcsoport tiszteletbeli elnöke, felhívva a címzettek figyelmét „az újonnan megalakult balliberális román kormány közelmúltbeli aggasztó lépéseire".
A Brüsszelben kiadott sajtóközlemény szerint a levél emlékeztet: az új szocialista-liberális román kabinet egyik első intézkedése a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű orvosképzésének megakadályozása volt. A képviselők arra is felhívják a figyelmet, hogy az új kormányprogram nem tesz említést a Romániában élő nemzeti kisebbségekre, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.
A levél szerint a balliberális román kormány a választójogi törvény megváltoztatását helyezte kilátásba, ami súlyosan veszélyeztetné a nemzeti kisebbségek arányos képviseletét, a közigazgatási régiók átszervezése pedig szintén kedvezőtlenül érintené e közösségeket. A képviselők felhívják a figyelmet, hogy a közigazgatási régiók átszervezésére – összhangban a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménnyel – csakis az érintett közösségekkel való konzultáció után kerülhetne sor.
Gyürk András, Gál Kinga és Tőkés László szerint elfogadhatatlan, hogy az új román kormány a másfélmilliós erdélyi magyar kisebbség anyanyelvi orvosképzéshez való jogát megvonja és a nemzeti kisebbségek jogainak további megsértésére készül. „Ezek a romániai folyamatok szembemennek az Európai Unió alapelveivel és súlyosan veszélyeztetik a kisebbségi jogok érvényesülését" – fogalmaz a levél.
Az aláírók szerint az alapvető európai jogok tisztelete nem eshet a pártpolitika áldozatává, ezért a szocialista és liberális frakcióvezetőknek fel kell lépniük ezen intézkedések ellen.
A magyar képviselők szerint Swobodának és Verhofstadtnak nyomást kell gyakorolnia a román szocialistákra és liberálisokra. A közlemény úgy fogalmaz, hogy „a frakcióvezetők határozott fellépése ezekben az ügyekben ... egyedi lehetőséget kínál annak bizonyítására, hogy a kettős mércét nem alkalmazzák politikájukban".
A levelet jegyző képviselők jelezték: minden segítséget megadnak ebben a folyamatban.
Múlt héten már Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációvezetője, a nemzeti kisebbségi ügyekkel foglalkozó frakcióközi EP-munkacsoport társelnöke is jelezte, hogy Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez és Swobodához fordul a romániai magyarság jogainak védelmében. Akkori közleményében a szocialista képviselő – szintén az említett aggályokra hivatkozva – leszögezte: „a szerzett kisebbségi jogok elvétele ellentétes az európai demokratikus gyakorlattal. Az európai intézményeknek már most figyelmeztetniük kell erre az új román kormányt."
MTI. Erdély.ma

EMNP kampányindító a váradi színházban
Szerda este a nagyváradi színházban tartotta meg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei kampányindító eseményét.
A kampányindító rendezvényen először Tőkés László Európai Parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az EMNP védnöke szólt a színházban nagy számban megjelentekhez. Beszédében kifejtette, hogy a kommunizmus utáni nagytakarításra lenne szükség, mert a posztkommunista erők még itt vannak és aktívak. Hangsúlyozta, hogy új egységre van szükség , „de nem pártegységre, hanem nemzeti egységre gondolunk, mely a nemzeti összetartozásra épül fel” – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy az EMNT hozta vissza a köztudatba az autonómia ügyét, és a tavaly megalakított EMNP az autonómia megvalósításának eszköze. Tőkés László kiemelte, hogy a politikusok a polgárokat kell képviseljék; ne a politikusok mondják meg az embereknek, hogy ők mit akarnak, hanem a közösség mondja meg a politikusoknak azt, hogy mit képviseljenek. Jelenleg a képviseleti rendszer a feje tetején áll, mert a képviselők mondják meg a képviselteknek, hogy mi a teendő, majd hozzátette, hogy míg régen a románok diktáltak a magyaroknak, addig jelenleg saját magyar urainkhoz kell igazodjunk, és a politikusok visszaélve mandátumukkal, a közcél helyett s magánérdeket képviselik. Folyamatos kampány zajlik, a politikusok közpénzekből népszerűsítik magukat. Nem csak helyi, de országos szinten is szerepcsere figyelhető meg, jelezte Tőkés László, hiszen a magyar politikusok nem az erdélyi magyarság érdekeit képviselik Bukarestben, hanem Bukarest érdekeit képviselik az erdélyi magyarság körében. Végezetül Tőkés kifejtette: „Sikerült szegényekké tenni bennünket. A leigázás folyamata megy végbe gazdasági téren, a saját földünkön zsellérekként vagyunk kénytelenek élni. Ebből az állapotból kellene felemelkednünk” – mondta Tőkés László.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára beszédében kifejtette: Magyarország számára fontos, hogy az erdélyi magyarság erős képviselettel rendelkezzen, és az új párt megalakítása az építkezés része. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a XXI. században megvalósul a magyar egység, hiszen a határok átjárhatóvá váltak, könnyített eljásárssal lehet megszerezni a magyar állampolgárságot. Majd az államtitkár támogatásáról biztosította a jelenlevőket: „Mi veletek vagyunk, mert a ti küzdelmetek a mi küzdelmünk” – fogalmazott Répás Zsuzsanna.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke felszólalásában aláhúzta, hogy „huszonkét évvel a rendszerváltás után nem gondoltuk, hogy megint eljön az az idő, amikor félnünk kell. Ha ezt a félelmet legyőzzük, akkor új politika kezdődhet el, amelyben nem az elöljárók mondják meg a közösségnek, hogy mi a jó, hanem a közösség és a vezetők közösen találnak megoldásokat az emberek problémáira.” Az EMNP alapvető célkitűzése az, hogy megszólítsa azt a több mint 500 ezer embert, aki az elmúlt években eltávolodtak a közélettől, árulta el Toró, hozzátéve azt, hogy másik alapvető célkitűzésük az új egység megteremtése, de ez nem a régi pártegység, hanem a nemzet egysége, melynek kötőszövete nem a félelem, hanem az együttműködés.
Zatykó Gyula, az EMNP nagyváradi polgármester-jelöltje a maga során leszögezte, hogy mostanra mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt tizenöt-húsz év politikája kudarc volt, „csődöt mondott a kijárásos politika. Változtatásra van szükség! Nekünk, erdélyieknek olyan megoldásokat kell életbe léptetnünk, melyek hosszú időre biztosítják jövőnket. Olyan új képviseletre van szükségünk, amely az erdélyi, partiumi, nagyváradi, Bihar megyei magyarok érdekei szerint működik, amely nem klientúrát, hanem közösséget épít. Erre jött létre az Erdélyi Magyar Néppárt. Ezért indulunk az önkormányzati választásokon” – fogalmazott Zatykó. A politikus így folytatta: „Új politikára van szükségünk, mely megmutatja a kiutat a megalkuvás és a korrupció szövevényes hálójából. A politikának célból eszközzé kell válnia. (…) A választásokon a tét az, hogy elindul-e egy közösségépítő, megújulást hozó politika, vagy marad a rövid távú magánérdekre, mutyizásra alapuló zugmegegyezéses módszer” – hangoztatta a politikus.
A beszédek után Varga Miklós lépett színpadra és mintegy fél órás műsorában több ismert és kevébé ismert dalt adott elő, nagy sikert aratva a megjelentek körében, majd a Transilmania együttes vette át a terepet és adott közel egy órás hangulatos koncertet. A művészi program végeztével színpadra léptek az EMNP jelöltjei, a párt vezető, valamint a Répás Zsuzsanna államtitkár és közösen elénekelték a párt himnuszét, melyet a háttérből a Transilmania együttes játszott. Az esemény a Himnusz és a Székely himnusz eléneklésével zárult.
Pap István. erdon.ro

A Charta XXI. mozgalmat mutatta be Surján László Nagyváradon
A Kárpát-medencei népek megbékélését célzó Charta XXI. mozgalmat mutatta be nagyváradi sajtótájékoztatóján Surján László, az egykori Antall-kormány népjóléti minisztere, az Európai Parlament néppárti alelnöke a tisztséget előtte betöltő Tőkés Lászlóval közösen.
Surján László a partiumi Keresztény Egyetem Janus Pannonius Szakkollégiumának meghívására érkezett Nagyváradra, ahol a másfél éve általa elindított Chartáról, illetve az Európai Parlament költségvetéséről tartott előadásokat a hallgatóknak. A szakkollégiumi programokat megelőző sajtóértekezleten Tőkés László a romániai rendszerváltozás spirituális dimenziójának nevezte a nemzetiségek, illetve a felekezetek közötti megbékélést.
Surján ismertetőjében hangsúlyozta: a Charta XXI. mozgalom mondanivalója nem politikai, és nem kötődik pártokhoz. Mint elmondta, előző nap Bukarestben tartott előadást a román egyetemistáknak, akikben meglátása szerint már nem olyan mélyek a történelem folyamán elszenvedett sérelmek, mint az idősebb generációban, és sokkal inkább törekednének a román-magyar együttműködésre.
Surján László szerint a kelet-európai népek közös történelméből a leghosszabb, több száz éves időszakot a békés együttélés jellemzi, s csak egy-két évszázadot az ellenségeskedés. A Charta XXI. célja épp az, hogy a békés időszakra irányítsa a figyelmet és „21. századi megoldást kínáljon a 19. és 20. században okozott problémasorozatra” – fogalmazott az EP-alelnök.
A sajtóértekezleten Tőkés László elmondta: Surján László személyében egy olyan keresztény meggyőződésű politikust üdvözölhet Nagyváradon, aki sokat tesz a közép- és kelet-európai népek megbékéléséért. Rámutatott arra, hogy a Charta XXI mozgalom azt az ökumenikus szellemiséget viszi tovább, amit az 1989-es temesvári népfelkelés kirobbantói is hirdettek. Az egykori temesvári lelkipásztor végül kijelentette: az igazi rendszerváltás nem következik be mindaddig, amíg a mozgalomban spirituális szintekre emelt megbékélés meg nem valósul.
A mozgalom hitvallása az interneten a www.chartaxxi.eu címen található meg, ahol azok, akik a hét nyelven elolvasható szöveggel egyetértenek, aláírásukkal támogathatják a kezdeményezést. Mostanáig mintegy 3200 személy írta alá a Chartát, ami Surján László meglátása szerint nem kevés, figyelembe véve a tényt, hogy napjainkban a legtöbben nem szívesen teszik közzé nevüket. Krónika (Kolozsvár)

Bepereli Tőkés a róla könyvet író Andrassewet és kiadóját
Tőkés László EP-képviselő megbízást adott Futó Barnabás ügyvédi irodájának Andrassew Iván és a Noran Libro könyvkiadó elleni közvádas és magánvádas büntetőeljárások, valamint személyi jogi polgári eljárás megindítására, illetve a Ne vígy minket a kísértésbe című kötet “ismeretlen erdélyi terjesztői” ellen is pert indít – közölte pénteken az EP-képviselő sajtóirodája.
A magyarországi Népszava publicistája állítása szerint az interneten fellelhető dokumentumokat használta fel az “egységes, elszomorító kép” összeállítására. A kötet a Népszava szerint rávilágít, hogy Tőkés "messzire tévedt a szeretet, megbocsátás és igazmondás útjáról" és egy "saját erkölcsi halálát túlélt ember" lett belőle.
“Egész életemben röstellni fogom, hogy ezt a könyvet nekem kellett megírnom. Sajnálom, de hazafias kötelességem volt” – írta Andrassew a könyv megjelenését bejelentő blogbejegyzésében.
A dokumentumkötet tematikák szerint fejezetekre bontva tesz közzé hivatalos és magánlevelezéseket, okiratokat, újságcikkeket, blogbejegyzéseket. A fejezetek:
A politikus (viszonya a részletekben „megbújó” ördöggel)
Levelek és följegyzések egy házasság poklából
A hatalom kísértései (alfejezetek: Tőkés, a sportszerű; A gáláns Esztergom; Legnagyobb istenes költőnk emlékezetére; Az egymillió dolláros kísértés)
Egy fiatalember találkozása a pokolban az ördöggel magával
A kötet Erdélyben is megvásárolható a Bookline.ro online könyváruházában. (hírszerk.) Transindex.ro

Minket se vígy a kísértésbe
Kevés könyvet olvastam ennyire nehezen, mint a Tőkés László magán(?)életéről szóló munkát, a „Ne vígy minket a kísértésbe" című dokumentum (?) gyűjteményt.
A kötet tulajdonképpen nem szól másról, mint nagyon különböző környezetben felbukkanó dokumentumokról, nyílt, félnyílt és nagyon is magán levelekből, közleményekből, üzenetekből: mindabból, ami között az elmúlt két évtizedben az ember – ha akart, ha nem – combig gázolt.
A Tőkés család magánéletéről, Tőkés László és Joó Edith házasságáról és válásáról. DrMáriás kiváló borítója (Tőkés László René Magritte műhelyében) jelzi, nyomasztó és veszélyes tartalomhoz nyúlt az olvasó.
Szabad-e nekem ezt elolvasnom?
Ez volt az első kérdés, ami azonnal, a bevezetővel való szembesüléskor felmerült. Nem véletlen: Andrassewben is ott a kérdés, kimondva, kimondatlan, hogy szabad-e megírni egyáltalán egy ilyen könyvet?
Mi a műfaja ennek a kiadványnak? Portré? Annak hézagos. Szocioriport? Ahhoz hiányzik belőle a személyes tapasztalat. Leleplezőkönyv? Nincs benne semmi olyasmi, amit korábban tudni, vagy sejteni nem lehetett.
Az újszerűsége talán abban rejlik, hogy az eddig tudottak, és elég határozottan ki nem mondottak, másod- és harmadlagos információs forrásokon terjedők, hangot kapnak, fejezetekbe szerveződnek, áttekinthetőek, követhetőek és következtethetőek lesznek.
Andrassew módszeresen távol tartja magát Tőkés közéleti munkásságától, politikai eredményeitől és eredménytelenségeitől, csak azzal foglalkozik, amit magánéleti, vagy magánéleti szempontból érinti a közéletet.
Így lesz Tőkésből nem hétköznapi antihősünk. Több mint merész.
Ne tegyünk úgy, mintha a magánélet nem lenne meghatározó a mai magyar közéletben. Nagyon is az, az elhallgatások és suttogások, a pletykálás nemzeti örökségében és örökségével élünk.
Mindenki sejteni, tudni véli, ki kivel, mit és hogyan, vagy hogyan nem, de arról – nyíltan, vállalva, állást foglalva – nem beszél. Így találhatott gazdag táptalajra például a családon belüli erőszak, és annak tolerálása, vagy a homofóbia.
Nehéz helyzetet vállalt Andrassew, mert nincs végiggondolt, végigbeszélt normarendszere annak, hogyan lehet a magánéletről beszélni. Azt sem tudni és érteni igazán, meddig terjed a magánélet, és honnan kezdődik a közéleti felelősség, érzékenység.
Mi az, amihez tényleg közünk van?
A magánélet csak mint erény, és erényforrás elképzelhető. Arról, hogy Tőkés László példás családapa, nemzetileg lekötelezett szülő illik beszélni, mert a férjség, családapaság nemzeti érték, erény.
Arról, hogy Tőkés László (vagy bármely más közéleti személy, magánember) sem élettársi, sem szülői kötelezettségeinek nem tesz eleget – arról már nem tudunk, nem merünk, vagy nem akarunk beszélni. Az tehát, hogy Andrassew Iván ezt a témát felvállalta, rendkívüli bátorságra vall.
Jól csinálja-e azt, amit csinál? Vannak kételyeim.
Mivel a magánéletről való beszéd módozatai sincsenek átgondolva, ezért azt sem tudni – én nem tudom – mi az, ami az információgyűjtésbe és -közlésbe belefér.
Szabad-e interneten keringő, vagy bizonytalan forrásból származó dokumentumokat közzé tenni? Tudjuk, még József Attila szabad ötleteinek publikációjával kapcsolatban is éles vita bontakozott ki. Pedig az a szöveg, konstruált szöveg, és bizonyos értelemben, sokszoros idézőjel mellett közlésre, a megmutatásért íródott.
Mi hát a kritérium, ami publikussá legitimál egy dokumentumot? Az idő? Amikor Nyáry Krisztián egy évszázad távlatából „leleplezi” (nb. az interneten) Diósy Ödön homoszexualitását, vagy Molnár Ferenc nőverését, idézi Móricz és öngyilkosságba menekülő felesége levelezését, az legitim? Tőkés hasonló történetei nem legitimek?
Lehet-e hasonló munkának másképpen nekifogni?
Én például fontosabbnak tartanám, ha Tőkés valóban nyilvánosnak szánt politikai működését, beszédeit, munkáit elemezné Andrassew, vagy bárki más, akit a célszemély (mint majdnem államfőjelölt, mint „nemzetpolitikailag fontos” ember) érdekel. Mindazt, ami megkérdőjelezhetetlenül publikus.
Úgy is nagyon sajátos kép rajzolódhat ki arról, hogyan alakult az elmúlt húsz évben a nemzetinek nevezett diskurzus, politika. Hol vannak a gyökerei, kik és miért a támogatói? Melyek az ellenmondásai? Ez lenne a történeti, elméleti megközelítés. Már, ha beszélhetünk itt egészen komolyan elméletekről.
És ha fontos a személyes szempont: akkor érdekes lehetne egy beszélgető könyv, az ebben a kötetben szereplő emberekkel, a tabukérdéseket sem kerülve, szembesítéssel. Megadva mindenkinek az esélyt a magyarázatra és a reakcióra. Tisztában vagyok vele persze, hogy ez Tőkés László eddigi nyilatkozatkészségét ismerve, szinte elképzelhetetlen.
Bármennyi kifogás is burjánzik fel olvasás után a módszerrel, a tartalommal kapcsolatban, kénytelen vagyok elismerni, hogy nagyon sok minden másképp látszik ez után a kötet után. Másképpen látom például a pecsétekbe, hivatali címekbe és fejléces papírokba beleszerelmesedett erdélyi közéletet.
A pecsétek és hivatali címek mögött, a fejléces papírokon ugyanis, a közéleti máz mögött, rengeteg a magánindulat, magánérdek, több mint sejthető. Van-e egyáltalán a magánéletünkön túli közéletünk?
És azzal is szembesültem, hogy mindenhol, a családi vacsorákon és reggeliken, a fodrásznál valamint a „emlékhelyeken” is tulajdonképpen egyetlen egy dologról van szó: a pénzről. Fillérek és dollármilliók röpködnek.
Az eddig érteni vélt események is más megvilágításba kerülnek.
Az a momentum például, ahogyan Tőkés László távozott eddigi legmagasabb pozíciójából, az EP alelnöki tisztségéből. Pedig a Tőkés-közlemények folyamatosan áradtak, követni lehetett ezt a döntést is, és mindazt, ami Brüsszelben körülötte történt. Hallottunk például a „Ciános Béla” akcióról.
Markó Béla Szávai Géza francia nyelvű kötetének, a Székely Jeruzsálemnek a bemutatóján vett részt Brüsszelben. Az erről hírt adó plakátra Tőkés László személyesen ragasztotta rá ezt a feliratot: „Mit keres az EP-ben ciános Béla?”.
A tiltakozásról a tiltakozó maga küldött szét kommünikét. Az azonban eddig elsikkadt, hogy az esettel kapcsolatban – derül ki Andrassew összeállításából – Tőkés magyarázkodni kényszerül, és levélben arról biztosítja Jerzi Buzek EP-elnököt, hogy „nem támadt” és „nem rongált”.
Nem győzte meg a címzettet. Jerzi Buzek választában arra figyelmezteti a politikust: „a fenti incidenst megjegyzi”, és az, amit Tőkés tett „nem tükrözi az EP szellemét és szokásait”. Ezek után nem indult újabb mandátumért Tőkés László, érthető módon, és nagyon helyesen.
Azzal kapcsolatban, hogy kinek van igaza, Tőkés Lászlónak vagy Joó Edithnek a válási sagában, az emberi drámákbn – ellentétben a szerzővel – én nem foglalok állást. Pont azért, mert a közzétett dokumentumok alapján követhető, hány féle szempont, hány féle igazság, vagy igazság töredék veendő figyelembe.
De Andrassew Ivánnal együtt azt gondolom, hogy amiről azt mondják, hallgatni kell, arról beszélni kötelesség. És hogy ennek a kibeszélésnek mi a módja, arról kell gondolkodnunk az elkövetkezendőkben.
Parászka Boróka. Manna.ro

Nemzetfelfogások - Schöpflin György: A nemzet és az állam nem ugyanaz
A nemzet és az állam fogalma nem ugyanaz, és a konzervatív felfogás természetesnek tartja a nemzet létét - mondta Schöpflin György, az Európai Parlament (EP) néppárti képviselője pénteken a Nemzetfelfogások - Konzervatív nemzeteszme című konferencián, Budapesten. Szarka László történész szerint a nemzetfogalmak folyamatosan változnak, és a kérdés az, el lehet-e jutni az európai nemzet fogalmáig.
Schöpflin György a tanácskozáson úgy fogalmazott: van különbség liberális és szocialista nemzetfelfogás között, de mindkettő nagyon komoly küzdelmet folytat a nemzet ellen, ami a baloldal szerint hamis tudat. A konzervatív felfogás természetesnek tartja a nemzetet, a nemzetben való létet, és a közösségek organikus szerepét. Elismeri azt is, hogy nemzetnek van egy erkölcsi, etikai rendszere, elfogadja a normativitást - tette hozzá az európai parlamenti politikus, aki a nemzetet identitásalkotó folyamatként és a biztonságot fenntartó identitásként határozta meg.
A professzor úgy látja: az elmúlt tíz évben egyre zavarosabbá vált a fogalomrendszer. Mint mondta, ez némileg az amerikaiak miatt van így, akik nem tesznek különbséget a nemzet és az állam között; ezt a felfogást átvették a britek is.
Nemzet és állam azonban nem ugyanaz - mutatott rá a néppárti politikus, hozzátéve: az államnak van egy nagyon fontos nemzet- és kultúrafenntartó szerepe, az állampolgárság azonban egy önkéntesen vállalt kategória. Ma már osztályokban gondolkodni idejétmúltnak számít - folytatta, hozzátéve: a nemzet mindig biztosít egyfajta egyenlőséget, és ezzel felülírja az osztálykategóriát.
Szarka László, a tanácskozást szervező Nemzetpolitikai Kutatóintézet tudományos igazgatója az MTI-nek azt mondta: a nemzetfogalmak folyamatosan változnak, mindig több, párhuzamos nemzetfogalom létezik. Vannak pártokhoz kötődő, alkotmányban rögzített nemzetfogalmak. Ilyen értelemben a magyar nemzetfogalom legerősebb vonulata a keresztény-konzervatív eszmekörből kerül ki - tette hozzá.
Kitért arra, Széchenyitől, Eötvöstől kezdve a XIX. és XX. században meghatározó erővel a konzervatív eszmevilág volt az, amely a nemzetet történeti, kulturális közösségnek tekintette és nagyon erősen összekapcsolta az állam eszméjével. A nemzet és állam eszméjének párhuzamossága Európa minden nemzeténél megtalálható, még azoknál is, amelyeknek egy adott időszakban nincs önálló államiságuk - jegyezte meg.
Szarka László kiemelte: a XXI. század elején a magyar nemzetállamnak a demokratikus, integrálódó európai térben szembesülnie kell azzal, hogy részben posztnacionális térben élünk, a nemzetek határtalanokká, átjárhatóvá válnak, ugyanakkor a nemzet értékőrző, kulturális, közösségteremtő pozíciója erős.
A kérdés az, hogy eljuthatunk-e az európai nemzetfogalomig - mondta a szakember, megjegyezve: senki nem gondolta volna, hogy az történik Közép-Európában 22 év alatt, ami történt. Úgy véli, lassan a "kisebbségi paradigma végéhez érünk", nehéz kisebbségként értelmezni olyan közösségeket, amelyek egyenrangú tagjai egy nagyobb uniós közösségnek.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője arról beszélt, hogy napjainkban a politikának van primátusa, és ez határozza meg a nemzetfelfogást. Kulcskérdésnek nevezte a nemzet és állam viszonyában, hogy milyen az állam hozzáállása a külhoni, illetve az adott országban élő kisebbségekhez, illetve a többségi nemzethez. MTI

"A nemzet és az állam nem ugyanaz"
Pénteken a Nemzetfelfogások – Konzervatív nemzeteszme címmel konferenciát tartottak Budapesten.
Schöpflin György, az Európai Parlament (EP) néppárti képviselője a tanácskozáson úgy fogalmazott: van különbség liberális és szocialista nemzetfelfogás között, de mindkettő nagyon komoly küzdelmet folytat a nemzet ellen, ami a baloldal szerint hamis tudat. A konzervatív felfogás természetesnek tartja a nemzetet, a nemzetben való létet, és a közösségek organikus szerepét. Elismeri azt is, hogy nemzetnek van egy erkölcsi, etikai rendszere, elfogadja a normativitást – tette hozzá az európai parlamenti politikus, aki a nemzetet identitásalkotó folyamatként és a biztonságot fenntartó identitásként határozta meg.
A professzor úgy látja: az elmúlt tíz évben egyre zavarosabbá vált a fogalomrendszer. Mint mondta, ez némileg az amerikaiak miatt van így, akik nem tesznek különbséget a nemzet és az állam között; ezt a felfogást átvették a britek is.
Nemzet és állam azonban nem ugyanaz – mutatott rá a néppárti politikus, hozzátéve: az államnak van egy nagyon fontos nemzet- és kultúrafenntartó szerepe, az állampolgárság azonban egy önkéntesen vállalt kategória. Ma már osztályokban gondolkodni idejétmúltnak számít – folytatta, hozzátéve: a nemzet mindig biztosít egyfajta egyenlőséget, és ezzel felülírja az osztálykategóriát.
Szarka László, a tanácskozást szervező Nemzetpolitikai Kutatóintézet tudományos igazgatója kiemelte: a XXI. század elején a magyar nemzetállamnak a demokratikus, integrálódó európai térben szembesülnie kell azzal, hogy részben poszt-nacionális térben élünk, a nemzetek határtalanokká, átjárhatóvá válnak, ugyanakkor a nemzet értékőrző, kulturális, közösségteremtő pozíciója erős.
A kérdés az, hogy eljuthatunk-e az európai nemzetfogalomig – mondta a szakember, megjegyezve: senki nem gondolta volna, hogy az történik Közép-Európában 22 év alatt, ami történt. Úgy véli, lassan a "kisebbségi paradigma végéhez érünk", nehéz kisebbségként értelmezni olyan közösségeket, amelyek egyenrangú tagjai egy nagyobb uniós közösségnek. Népújság (Marosvásárhely)

Pert indít Tőkés László a róla írt botránykönyv szerzője és kiadója ellen
Tőkés László bepereli Andrassew Ivánt, a Népszava című magyarországi napilap publicistáját, aki Ne vígy minket a kísértésbe címmel „botránykönyvet” írt az EP-képviselőről. Tőkés pert indít a könyvet kiadó Noran Libro, valamint a kötet névtelen romániai terjesztői ellen is.
Tőkés László sajtóirodájának pénteki közleménye szerint az EP-képviselő Futó Barnabás ügyvédi irodájának adott megbízást „az inkriminált könyv megjelenésével kapcsolatos közvádas és magánvádas büntetőeljárások, valamint személyi jogi polgári eljárás megindítására Andrassew Iván és a könyv kiadója ellen”.
A nemrég megjelent kötet szerzője, Andrassew Iván azt írja blogján: „hazafias kötelessége” volt megírni a könyvet Tőkés Lászlóról.
Demeter Szilárd, Tőkés irodavezetője a Krónikának elmondta: Tőkéssel pénteken, Zilahon fiatalok próbálták dedikáltatni a könyvet, „egyértelműen provokációs célzattal”.
Demeter szerint a kötetet „kampánycélzattal, egy lejárató hadjárat részeként” Romániában is terjesztik.
„Nagyon érdekesnek találjuk, hogy RMDSZ-es berkekben mennyire népszerű a könyv, romániai terjesztés nélkül már gyakorlatilag mindenki olvasta, sőt, a végekre is eljutott. Kampányeszköznek kicsit gyomorforgatónak tartjuk, de reméljük, büntetőjogi felelősségük tudatában teszik azt, amit tesznek. És nagyon reméljük, hogy nem közpénzből finanszírozzák” – nyilatkozta az irodavezető.
Az irodavezető szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület – amelynek Tőkés hosszú ideig püspöke volt – lelkészei is megkapták postai úton, ismeretlen feladótól Andrassew könyvét. Az ismeretlen küldők összesen több száz példányt küldtek szét Romániában.
Demeter Szilárd azt mondta a Krónikának: feljelentést tesznek Romániában is ismeretlen tettes ellen a könyv terjesztése miatt.
„Meggyőződésen, hogy ki fog derülni, ki finanszírozta a kötet kiadását, és romániai terjesztését. Nemsokára pontosan tudni fogjuk, ki áll a lejárató kampány mögött” – fogalmazott Tőkés László irodavezetője. Krónika (Kolozsvár)

Újabb ocsmány könyv jelent meg Tőkés Lászlóról
Andrassew Iván, a Népszava magyarországi balliberális napilap publicistája Ne vígy minket a kísértésbe címmel a magánéletét kiteregető „botránykönyvet” írt Tőkés Lászlóról, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökéről, európai parlamenti képviselőről, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökéről, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben közel két évtizeden át püspökként szolgáló lelkipásztorról, a temesvári forradalom hőséről. Tőkés pert indít a könyvet kiadó budapesti Noran Libro, valamint a kötet névtelen romániai terjesztői ellen is.
Sajtóirodájának pénteki közleménye szerint az EP-képviselő Futó Barnabás ügyvédi irodájának adott megbízást „az inkriminált könyv megjelenésével kapcsolatos közvádas és magánvádas büntetőeljárások, valamint személyi jogi polgári eljárás megindítására Andrassew Iván és a könyv kiadója ellen”. A nemrég megjelent kötet szerzője azt írja blogján: „hazafias kötelessége” volt megírni a könyvet Tőkés Lászlóról. Ugyanakkor a Hír24 című magyarországi hírportálnak elismerte, hogy ő maga semmit nem derített ki, semmit sem tárt fel és senkit semmiről nem kérdezett meg, csupán a hozzá eljuttatott „dokumentumokat” és mindenféle „anyagokat” gyűjtötte egybe könyvében. Ezek nagy része Tőkés Lászlóné Joó Edittől, illetve egyházi és politikai körökből származik. Továbbá azt is elismerte, hogy a mű nem egyéb „szimpla karaktergyilkosságnál”. Amúgy nem előzménytelen, hiszen 2010-ben már Romániában is megjelent egy, Tőkést lejáratni próbáló magyar nyelvű kötet, az RMDSZ publicistájaként ismert Kuszálik Péter tollából, A forradalom szikrája címmel.
Demeter Szilárd, Tőkés irodavezetője elmondta: a volt püspökkel pénteken, Zilahon fiatalok próbálták dedikáltatni a könyvet, „egyértelműen provokációs célzattal”. Demeter szerint a kötetet „kampánycélzattal, egy lejárató hadjárat részeként” Romániában is terjesztik. „Nagyon érdekesnek találjuk, hogy RMDSZ-es berkekben mennyire népszerű a könyv, romániai terjesztés nélkül már gyakorlatilag mindenki olvasta, sőt, a végekre is eljutott. Kampányeszközként kicsit gyomorforgatónak tartjuk, de reméljük, büntetőjogi felelősségük tudatában teszik azt, amit tesznek. És nagyon reméljük, hogy nem közpénzből finanszírozzák” – nyilatkozta az irodavezető.
Demeter szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészei is megkapták postai úton, ismeretlen feladótól Andrassew gyalázatos irományát. Az ismeretlen küldők több száz példányt szórtak szét Romániában. „Meggyőződésen, hogy ki fog derülni, ki finanszírozta a kötet kiadását és romániai terjesztését. Nemsokára pontosan tudni fogjuk, ki áll a lejárató kampány mögött” – fogalmazott Tőkés László irodavezetője, jogi eljárást ígérve a honi terjesztőkkel szemben is. Székelyhon.ro