Buzek támogatásáról biztosította Tőkést
Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke támogatásáról biztosította Tőkés Lászlót, az EP alelnökét, akit több román politikus hevesen támadott az autonómiával kapcsolatos kijelentései miatt.
Tőkésnek az EP elnöke írt levelet, amelyben kifejti: bizonyos abban, hogy az EP alelnöke mindig a legnagyobb tiszteletet tanúsítja a közös európai értékek, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi méltóság és az alapvető jogok iránt. Buzek teljes bizalmáról biztosítja Tőkést az EP alelnöki tisztségében.
Az EP elnöke azt követően írt levelet Tőkésnek, hogy ez utóbbi tisztázó levelet írt neki, amelyben kifejtette, hogy Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a román politikusok és a román média állításaival ellentétben nem Székelyföld függetlensége, hanem autonómiája mellett foglalt állást. Szabadság (Kolozsvár)

Támadják a románok Tőkést, de Buzek mellette áll
Jerzy Buzek levélben biztosította Tőkés Lászlót támogatásáról. Az Európai Parlament elnöke levelében úgy fogalmaz: „Bizonyos vagyok abban, hogy Ön mindig a legmesszemenőbb tiszteletet tanúsítja közös európai értékeink – a demokrácia, a jogállamiság, az emberi méltóság és az alapvető jogok – iránt. Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy teljes bizalmamról biztosítsam Önt az Európai Parlament alelnöki tisztségében.” Az egyetlen közvetlenül választott európai testület vezetője 2010. november 18-án keltezett levelét válaszként írta az erdélyi EP-alelnöknek a sorozatos román támadásokat szóvá tevő és tisztázó írásbeli megkeresésére.
Mint ismeretes, az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tett autonomista kijelentései miatt Tőkés Lászlót a nyáron az egész román politikum, illetve a központi román sajtó is kitámadta. Az ún. „Koszovó-pánik” ősszel sem csitult, majdnem az összes román párt részéről érkeztek „feljelentő” levelek Jerzy Buzek, az EP elnöke számára. Corina Creþu szociáldemokrata EP-képviselő pedig a Strasbourgban, plenáris ülésen Tőkés László EP-alelnöki tisztségéből való leváltását szorgalmazta, mondván, hogy az erdélyi képviselő „az etnikai alapú szeparatizmus ádáz szorgalmazójaként és a viszály szítójaként” felerősítette a szélsőséges és sovén üzeneteit, az etnikai alapú területi autonómia kivívása érdekében pedig utcai megmozdulásra buzdította az embereket.
Ennek kapcsán kiadott Nyilatkozatában az erdélyi magyarok európai képviselője úgy fogalmazott: „Románia és benne Erdély érdemi európai integrációja a közös jövőnk. Ehhez nem fér kétség. Ebben a jövőképben pedig nincs helye a múlt embereinek, a kommunista nómenklatúra átmentődött relikviáinak, valamint örököseinek, akik az elmúlt húsz évben szétlopták és tönkretették országunkat.” Hozzátette: „Joseph Daul frappáns megjegyzését – miszerint »az európaiak több Európát akarnak« – magunkra alkalmazva: mi, erdélyiek, illetve Románia állampolgárai is »több Európát« akarunk. Több Európát, és ezzel együtt: több demokráciát, több európai értéket, több autonómiát – a társadalmi élet minden szintjén. Ezzel szemben viszont a 20. század zárványai, a posztkommunista politikai és gazdasági elit nem akar »több Európát«. Ez a lényeges különbség köztünk és közöttük. Reméljük, hogy nem lesz erejük megfordítani a folyamatokat. Elegünk van már a visszarendeződésből. Helybenfutással soha nem érünk célba.”
Reggeli Újság, Erdély.ma

Egységesítik a külhoniak támogatását
Bethlen Gábor Alap létrehozását kezdeményezi az Orbán-kormány: a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes által jegyzett indítvány szerint az új intézmény a Szülőföld Alap (SZA) általános jogutódjaként működne, egységesítve a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert.
Semjén Zsolt indítványában a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését és továbbfejlesztését, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítására, pénzügyi forrás képzésére és felhasználási céljaira tesz javaslatot. (A kezdeményezés szerint az új alap elnevezésekor azért esett a választás Bethlen Gáborra, mivel nevét és a hozzá fűződő erdélyi rendi, gazdasági és társadalomszervezési aranykort minden magyar ismeri.)
A törvény alapján lehetőség nyílna a Bethlen Gábor Alap javára önkéntes befizetésekre és adományokra, állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára. A büdzsében meghatározott forrásokat is biztosítanának az alap javára, mindenkori működőképességének megőrzése érdekében a törvény egy minimális költségvetési támogatás kötelezettségét írja elő, azaz minden költségvetési évben legalább egymilliárd forintra ki kell egészíteni az alap pénzeszközeit.
Jövőre ülésezik a KMKF
Kövér László a jövő év elején hívja össze a 2004-ben alakult Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF), amelyen meg kell vitatni, hogy miként lehet a szervezetet és a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) egymás mellett működtetni. Az Országgyűlés elnöke az MTI-nek adott interjúban leszögezte, már illő is lett volna, hogy ülést tartson a fórum, de mivel a MÁÉRT-et a kormány összehívta, nem látta értelmét annak, hogy tartalom, valóságos napirend nélkül tartson szimbolikus ülést a KMKF.
A fideszes politikus szerint nem biztos, hogy ugyanazon szereplőket kell tömörítenie a KMKF-nek és a MÁÉRT-nak. „Előbbi a törvényhozás mellett működtethető, konzultatív szervezet lehetne, utóbbi pedig az operatív nemzetpolitika irányításában, a kormány végrehajtó hatalmának gyakorlásában lehetne egyfajta kontrolláló, tanácsadó szerv” – magyarázta Kövér László. A KMKF különben a különböző Kárpát-medencei országok országos vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselőknek az egyeztető fóruma.
Semjén Zsolt (képünkön) szerint a jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy hatékonyan és maradéktalanul megvalósuljon az SZA célja, az elmúlt években már csak ötletszerűen elnevezett célelőirányzatok ugyanis nem mutatják egyértelműen, hogy az ezekkel gazdálkodó költségvetési szervek korábban mire is költötték az adott forrást, mostanra a támogatási rendszer átláthatatlanná vált.
Emiatt szüntetnék meg az SZA-t, és hoznák létre a feladatok teljes nemzetpolitikai palettával való kibővítése révén az új, egységes Bethlen Gábor Alapot, és a 2011. évi költségvetési törvénytervezetben a határon túli magyarokat illető, közigazgatási tárcánál lévő célelőirányzatokat már az alapba emelnék be. A támogatások nyilvános pályázat vagy egyedi kérelem benyújtása keretében lennének elnyerhetők, az alap irányítását ellátó bizottság pedig tevékenységét a Magyar Állandó Értekezlet elvi iránymutatásainak figyelembe vételével végzi.
A javaslat kitér a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosítására, amely szerint a szomszédos államokban lakóhellyel rendelkezők az állampolgárság megszerzésétől függetlenül továbbra is igénybe vehetik, illetve részesülhetnek kedvezményekben és támogatásokban. Az indítvány rögzíti továbbá, hogy indokolt az oktatási-nevelési támogatás kiterjesztése az óvodásokra is, mivel a gyermekek további iskoláztatását sokszor a legelső döntés határozza meg. Krónika (Kolozsvár)

Határon túli magyar EP-képviselőkkel tanácskozott a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága
Az Európai Parlament (EP) határon túli magyar képviselőivel egyeztetett pénteki ülésén a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága.
Winkler Gyula, az RMDSZ képviselője a 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség kapcsán hangsúlyozta: keményen kell dolgozniuk a nyugat-balkáni térség integrációjáért, hiszen ez a magyar nemzetpolitika szempontjából is nagyon fontos cél. A spanyol-belga-magyar elnökségi trió első két tagja eddig nemigen jeleskedett „az új lisszaboni lehetőségek” kihasználásában, Magyarország azonban remélhetőleg hatékonyan ragadja majd meg ezeket, és szorosan együttműködik az EP-vel - mondta.
A politikus üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet újbóli összehívását, egyúttal kijelentette: a magyar-román együttes kormányülések is rendkívül fontosak, mivel igen eredményesek lehetnek. A hamarosan esedékes romániai népszámlálás kulcsfontosságú a magyar kisebbség szempontjából - hívta fel a figyelmet a képviselő.
Sógor Csaba (RMDSZ) szerint azt kell elérniük, hogy az EU-ban a magyar kisebbséget ne egy folyton panaszkodó közösségnek lássák, hanem olyannak, amelyért „érdemes tenni”. A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés stabilabb jogi keretet adott az uniónak, de ezt csak szoros összefogással lehet hatékonyan kihasználni - vélekedett.
A politikus úgy látta, az uniós szakbizottságokban folyó munka eredményessége és az ezzel járó szakmai tekintély komolyan elősegítheti, hogy megnyerjék a frakciókat és a tagállamokat a kisebbségi ügyeknek is.
Mészáros Alajos (MKP) kiemelte: a felvidéki magyarok „nagyon megbecsülik”, hogy a jelenlegi magyar kormány jobban a „szívén viseli” az ügyüket, mint az előző kormány. Emlékeztetett: az MKP a legutóbbi szlovákiai választásokon nem jutott be a parlamentbe, és bár a párt korábban hatékonyan működött, a szakadás a szlovákiai magyar képviseletben egy idő után szinte törvényszerű volt a felgyűlt belső feszültségek miatt.
A kudarc egyik fő oka az lehetett, hogy hiányzott az „igazán profi” médiapolitika - vélekedett a politikus, hozzátéve: elsősorban egy elkötelezett magyar nyelvű napilapra lenne szükségük, amely közölné a magyar politikusok véleményét, és e cél eléréséhez bármilyen segítséget elfogadnak. Ugyanakkor egy szlovákiai magyar televíziócsatorna is igen hasznos lenne, mivel jelenleg nagyon kevés műsoridő jut a magyar kisebbségnek a szlovák televízióban - jegyezte meg.
Mint kifejtette: a szlovákiai nyelvtörvényt ugyan több pontban is elmarasztalta a Velencei Bizottság, de nem látja a szándékot, hogy Pozsony változtatni kívánna a jogszabályon. Bár a szlovákiai kormány labilisnak tűnik, de nem lenne előnyös, ha felbomlana a koalíció - tette hozzá a képviselő.
Szabó Vilmos (MSZP) felidézte: a bizottság nevében 2006 óta szerepel a "határon túli magyarok" kifejezés, és hozzátette, elengedhetetlen a rendszeres kapcsolattartás a határon túli magyarok képviseleteivel.
Kovács László (MSZP), a bizottság alelnöke arra emlékeztetett, hogy Románia uniós csatlakozása előtt komoly vita folyt arról, hogy a mielőbbi integrációt sürgessék, vagy inkább igyekezzenek minél több engedményt kicsikarni az országból a csatlakozás támogatása fejében. Bebizonyosodott, hogy a mielőbbi csatlakozás volt a jó megoldás, hiszen így a romániai magyaroknak is lett képviseletük az EP-ben, ami által egy "újabb ajtó" nyílt ki - fogalmazott. Mészáros Alajos egyetértett abban, hogy a magyarság szempontjából kifejezetten előnyös, hogy Szlovákia és Románia uniós tagállamok, ugyanakkor Sógor Csaba úgy látta, bár valóban kedvező az integráció, a csatlakozás után nem fejlődött a kisebbségpolitika ezekben az országokban.
Balla Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke ugyancsak felhívta a figyelmet a népszámlálások jelentőségére a kisebbségek szempontjából, és hangsúlyozta: minél többet kell beszélni a kisebbségek helyzetéről az unióban.
Ágoston András, a VMDP elnöke azt mondta, bár gyakran beszélnek az autonómiáról, nincs egyetértés abban, hogy azt milyen formában kellene megvalósítani. A magyar uniós elnökség óriási lehetőség, hogy Magyarország előálljon egy jó elképzeléssel ezzel kapcsolatban - fűzte hozzá. Sógor Csaba szerint azonban még mindig nem foglalkoznak eleget az autonómia kérdésével, és sosem találnak majd olyan egységes modellt, amelyet mindenki elfogadna. Az EP-képviselő hozzátette: sok kisebbséghez képest nekik megvan az az előnyük, hogy az anyanyelvük hivatalos nyelv az unióban. Krónika (Kolozsvár)

"Meg kell nyerni az uniót a kisebbségi ügyeknek is"
Határon túli magyar EP-képviselőkkel tanácskozott a magyar parlament külügyi bizottsága
(MTI) – Az Európai Parlament (EP) határon túli magyar képviselőivel egyeztetett pénteki ülésén a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága.
A 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség kapcsán Winkler Gyula, az RMDSZ képviselője hangsúlyozta: keményen kell dolgozniuk a nyugat-balkáni térség integrációjáért, hiszen ez a magyar nemzetpolitika szempontjából is nagyon fontos cél. A spanyol-belga-magyar elnökségi trió első két tagja eddig nemigen jeleskedett "az új lisszaboni lehetőségek" kihasználásában, Magyarország azonban remélhetőleg hatékonyan ragadja majd meg ezeket, és szorosan együttműködik az EP-vel – mondta.
A politikus üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet újbóli összehívását, egyúttal kijelentette: a magyar-román együttes kormányülések is rendkívül fontosak, mivel igen eredményesek lehetnek. A hamarosan esedékes romániai népszámlálás kulcsfontosságú a magyar kisebbség szempontjából – hívta fel a figyelmet a képviselő.
Sógor Csaba (RMDSZ) szerint azt kell elérniük, hogy az EU-ban a magyar kisebbséget ne egy folyton panaszkodó közösségnek lássák, hanem olyannak, amelyért "érdemes tenni". A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés stabilabb jogi keretet adott az uniónak, de ezt csak szoros összefogással lehet hatékonyan kihasználni – vélekedett.
A politikus úgy látta, az uniós szakbizottságokban folyó munka eredményessége és az ezzel járó szakmai tekintély komolyan elősegítheti, hogy megnyerjék a frakciókat és a tagállamokat a kisebbségi ügyeknek is.
Sógor Csaba szerint még mindig nem foglalkoznak eleget az autonómia kérdésével, és sosem találnak majd olyan egységes modellt, amelyet mindenki elfogadna. Az EP-képviselő hozzátette: sok kisebbséghez képest nekik megvan az az előnyük, hogy az anyanyelvük hivatalos nyelv az unióban. Népújság (Marosvásárhely)

Autonomista politikai erő a palettán: Erdélyi Magyar Néppárt
Az alakulat létrehozásáról az EMNT küldöttgyűlése döntött
Jelenleg egy érdekvédelmi szövetsége, egy politikai pártja, két nemzeti tanácsa és egy bejegyzés előtt álló, úgynevezett autonomista politikai alakulata van az erdélyi magyarságnak: az RMDSZ, az MPP, az EMNT, az SZNT és az EMN képviseli kisebbségünket. Utóbbi létrehozásáról döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombaton Székelyudvarhelyen tartott országos küldöttgyűlése. Az autonomista elveket valló új politikai szervezet, az Erdélyi Magyar Néppárt megalapításáról szóló előterjesztést 221 küldött támogatta, ellenszavazat nem volt, nyolcan tartózkodtak. A küldöttek szinte egyhangúlag, csupán néhány tartózkodás mellett egy évvel meghosszabbították az EMNT 15 tagú elnökségének mandátumát, az elnöki tisztséget a továbbiakban is Tőkés László, az ügyvezető elnöki posztot pedig Toró T. Tibor tölti be. Korábban az a hír járta, hogy maga az EMNT alakulna át párttá, amely tulajdonképpen amolyan „Tőkés-párt” lenne.
Szombaton, Székelyudvarhelyen tartott országos küldöttgyűlésén az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). A romániai magyarságnak befogadó jellegű gyűjtőpártra van szüksége, amely az Európai Néppárt „nemzeti leágazása” lehetne – hangsúlyozta az értekezleten Tőkés László európai parlamenti alelnök, a szervezet elnöke. Az EMNT erről szóló vasárnapi közleményében beszámolt arról, hogy az előző napon rendezett gyűlésen felolvasták Schmitt Pál levelét. A magyar köztársasági elnök megállapította: „Magyarországon és Erdélyben is eljött az ideje, hogy immár ne visszafelé nézzünk, hogy ne lehetetlenekben gondolkodjunk, hanem tanuljunk meg remélni.”
„Trianon hatalmas trauma volt”
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője beszédében rámutatott: Trianon hatalmas trauma volt, de olyan trauma, amely „megmutatta, hogy néhány év, évtized alatt fel lehet építeni a romokból egy országot, kiváló oktatási rendszerrel, innovatív elképzelésekkel. Ha a magyar nemzet összefog, nagy dolgokra képes – mondta.
Kijelentette: a magyar kormány legfőbb nemzetpolitikai célkitűzése, hogy minden magyar ember teljes életet élhessen szülőföldjén, és erre a legjobb garancia az autonómia. Úgy vélte: Tőkés László szerepvállalásával jó esélye van annak, hogy minden eddiginél nagyobb súllyal lehessen képviselni az erdélyi magyarság autonómiájának ügyét az Európai Parlamentben. A politikus felhívta a figyelmet a legszélesebb összefogás fontosságára, és – mint fogalmazott – a magyar kormány ehhez a nemzetépítő munkához keres szövetségeseket. Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács stabil és megbízható partner volt és marad a továbbiakban is – tette hozzá.
Tőkés: gyurcsányi szinten az RMDSZ gazdaságpolitikája
Tőkés László kifejtette: a magyarországi választások eredményeképpen elérkezett az a „kegyelmi idő”, amikor végre folytatni lehet az 1989-ben elkezdődött, majd félresiklatott rendszerváltozást. Az erdélyi magyar politikában is irányváltásra van szükség. Úgy fogalmazott: az érdekképviseletet kisajátítani akaró, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) gazdaságpolitikája a „gyurcsányi szinten” rekedt, a válságra hivatkozva cselekvően asszisztál a bukaresti kormány népnyúzó intézkedéseihez. Tőkés szerint az RMDSZ pillanatnyi érdekeket követő konjunktúrapolitikát folytat, a Magyar Polgári Párttal (MPP) pedig strukturális gondok vannak, vezetőivel nem lehet szót érteni. Az EMNT elnöke ezért tartja szükségesnek egy új, befogadó jellegű gyűjtőpárt létrehozását.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke terjesztette elő az új párt létrehozásáról szóló tervezetet, amely szerint a romániai magyar közösség politikai képviseletét ez ideig ellátó szervezetek egyike sem töltötte be kellő módon az erdélyi magyarság önrendelkezésének kivívását célzó, elsőrendű feladatát”. Az erdélyi magyar nemzeti közösségnek szüksége van egy új politikai szervezet – az Erdélyi Magyar Néppárt – létrehozására, abban minden, az erdélyi és az egész Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt elkötelezett magyarnak meg kell találnia a helyét – áll a tervezetben.
Markó: felelőtlenség az EMNT pártalapítási szándéka
Markó Béla viszont felelőtlennek tartja az EMNT pártalapítási szándékát. Az RMDSZ elnöke egy vasárnapi nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy megosztottság veszélybe sodorja a magyarság politikai képviseletét. „Az RMDSZ az elmúlt években is a lehető legnyitottabban állt minden ideológiához, áramlathoz, és létrehoztuk a Magyar Összefogást. Megvan a keret és megvan a lehetőség arra, hogy együtt dolgozzunk. A következő években erre lesz szükség és nem pedig arra, hogy mindenki, akinek éppen egy adott pillanatban különvéleménye van, pártot hozzon létre” – fogalmazott Markó Béla.
Rabszolga-kereskedő RMDSZ, kalózkapitány Szász Jenő
A Szabadság azon kérdésére válaszolva, hogy már nem eléggé széles a politikai és érdekképviseleti paletta, Gergely Balázs, az EMNT Közép-Erdélyi Régió elnöke elmondta: nem gondolják, hogy túl sok a lehetőség, ellenkező esetben nem vágtak volna bele pártalapításba.
AZ EMNT és az SZNT nem politikai párt, nem rendelkezik azzal az eszköztárral, mint az MPP és az RMDSZ, azaz nincsenek képviselőik a különböző döntéshozó testületekben, így a városi, megyei tanácsokban, parlamentben nem indulnak a választásokon. Az Erdélyi Magyar Néppártnak ugyanaz a szellemisége, célkitűzése, mint az EMNT-nek, előbbinek viszont lesz politikai eszköze, azaz indul a választásokon, utóbbi civil politikai mozgalom marad.
Az RMDSZ-ről és MPP-ről az a véleménye, hogy jól indult mindkettő, de most az RMDSZ egy rabszolga-kereskedő hajóhoz hasonlítható, arra fele sodródik, amerre fúj a szél, mindenkinek árul mindannyiunkat. Szerinte az MPP-vezető Szász Jenő pedig kalózkapitányként viselkedik a politikai életben, azon ügyködik, hogy minél több és nagyobb hajót kiraboljon, csak ez látszik a tevékenységéből. – A jobb sorsra érdemes legénység tulajdonképpen a Szász Jenő túsza – mondta Gergely Balázs.
Hozzátette: a harmadik párt számára Tőkés az iránytű, ugyanis az Európai Parlament alelnöke 20 éven keresztül jó kapitánynak bizonyult, megbízható erőt képvisel, a cél, azaz különböző autonómia formák elérésének az irányába vezeti a hajót. – A másik két hajóból is átszállnak hozzánk – fejezte ki reményét a politikus.
Úgy gondolja, az autonómia az RMDSZ és az MPP számára olyan, mint Demszky Gábor volt budapesti főpolgármesternek a 4-es metró: kampányban használják a témát, szavazatokat gyűjtenek vele, de nem építik. Szabadság (Kolozsvár)

Lăzăroiu: nem Tőkés az ellenség
Sebastian Lăzăroiu elnöki tanácsos megvédte Tőkés Lászlót, az Európai Parlament alelnökét, akit a román sajtó azt követően „szedett megint ízekre”, hogy december 1-jén azt nyilatkozta: az ország nemzeti ünnepe gyásznap a romániai magyarok számára.
Lăzăroiu ihletnélkülinek és ügyetlennek nevezte Tőkés eme állításait, majd hozzátette: Románia számára sokkal veszélyesebbek Victor Ponta és Victor Boştinaru kijelentései. Az Antena3 hírtelevízió szombat esti adásában Lăzăroiu azt nyilatkozta: Tőkés a radikális véleménnyel rendelkező magyarok közé tartozik, és a december 1-jén tett nyilatkozatának nem volt semmilyen politikai vagy jogi következménye. „Tőkés nyilatkozatát én nem nevezném románellenesnek. Szerintem sokkal nagyobb veszélyt rejt Victor Pontának, a Szociáldemokrata Párt elnökének és Victor Boştinaru EP-képviselőnek ama kijelentése, miszerint Romániában veszélyben van a vélemény-nyilvánítás, és közeledik a diktatúra”, hangsúlyozta az elnöki tanácsos. Szabadság (Kolozsvár)

Határon innen, határon túl
MTI
Az Európai Parlament (EP) határon túli magyar képviselőivel egyeztetett pénteki ülésén a budapesti országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága. Mészáros Alajos (MKP) arra emlékeztetett: az MKP a legutóbbi szlovákiai választásokon nem jutott be a parlamentbe, és bár a párt korábban hatékonyan működött, a szakadás a szlovákiai magyar képviseletben egy idő után szinte törvényszerű volt a felgyűlt belső feszültségek miatt
Az Európai Parlament (EP) határon túli magyar képviselőivel egyeztetett pénteki ülésén a budapesti országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága. Mészáros Alajos (MKP) arra emlékeztetett: az MKP a legutóbbi szlovákiai választásokon nem jutott be a parlamentbe, és bár a párt korábban hatékonyan működött, a szakadás a szlovákiai magyar képviseletben egy idő után szinte törvényszerű volt a felgyűlt belső feszültségek miatt.
Winkler Gyula, az RMDSZ képviselője üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet újbóli összehívását, egyúttal kijelentette: a magyar– román együttes kormányülések is rendkívül fontosak, mivel igen eredményesek lehetnek. Sógor Csaba (RMDSZ) szerint azt kell elérniük, hogy az EU-ban a magyar kisebbséget ne egy folyton panaszkodó közösségnek lássák, hanem olyannak, amelyért „érdemes tenni”.
Kovács László (MSZP), a bizottság alelnöke arra emlékeztetett, hogy Románia uniós csatlakozása előtt komoly vita folyt arról, hogy sürgessék-e a mielőbbi integrációt, ám bebizonyosodott, hogy a mielőbbi csatlakozás volt a jó megoldás, hiszen így a romániai magyaroknak is lett képviseletük az EP-ben, ami által egy „újabb ajtó” nyílt ki előttük – nyugtázta a politikus.
Balla Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke felhívta a figyelmet a népszámlálások jelentőségére a kisebbségek szempontjából, és hangsúlyozta: minél többet kell beszélni a kisebbségek helyzetéről az unióban. Ágoston András, a szerbiai VMDP elnöke azt mondta, a magyar uniós elnökség óriási lehetőség arra, hogy Magyarország előálljon egy jó elképzeléssel az autonómiával kapcsolatban – fűzte hozzá. Új Magyar Szó (Bukarest)

Kelemen Hunor az új magyar pártról
„Tőkésék a politikai szétverés eszközei"
Szombaton Székelyudvarhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttgyűlése határozatot fogadott el egy új erdélyi magyar párt létrehozásáról, Erdélyi Magyar Néppárt névvel. Kelemen Hunor művelődési minisztert kérdezte a Népújság.
– Tőkés László már egyszer Toró Tiborékkal alakított pártot, miután elhagyták az RMDSZ-t. Ez volt a Magyar Polgári Párt: onnan is kikoptak. Ez egy újabb pártalakítási kísérlet, és akik most útjára bocsátják, ezzel azt bizonyítják, hogy az erdélyi magyarság érdekeit nem tudják, nem képesek és nem hajlandók egy egységes szervezeten belül képviselni, tulajdonképpen szét akarják verni, ahogy ezt megtették mások Szlovákiában, Kárpátalján, Délvidéken. Ők csupán a politikai képviselet szétverésének eszközei. Ezt nem ismerték fel, mert nem akarnám azt hinni, hogy szándékosan csinálják. Akkor, amikor néhány hónappal ezelőtt pártalapításról beszéltek, mi próbáltuk figyelmeztetni, hogy nem ez az útja az egységes képviseletnek. Nem lesz jó sem az erdélyi magyarságnak, sem Magyarországnak, ha képviselet nélkül marad az erdélyi magyarság. Kiszolgáltatottabbá, manipulálhatóbbá válik. Azt mondtuk, az RMDSZ képes arra az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon keresztül, hogy biztosítsa a képviseletet, ahogy megtette az európai parlamenti választásokon is, amikor Tőkés Lászlót a lista élére tette. Ezt később is képesek lennénk megcsinálni, de ők úgy gondolják, hogy politikai pártként sokkal jobban, sokkal többet tudnak majd a tárgyalásokon elérni. Úgy gondolják, hogy ők az abszolút igazság birtokosai. Téves. Azt gondolom, hogy az, amit tesznek, saját egyéni érdekeiket szolgálja, mást semmit, biztosan nem az erdélyi magyarság érdekeit.
– Mit jelent a saját érdek: lesz egy párt, lesz elnöke, de az erdélyi magyarságnak nem lesz képviselete például a parlamentben?
– Amikor nekünk az 5%-os küszöböt el kell érnünk, ezt nem tudjuk figyelmen kívül hagyni, akkor minden olyan új pártnak a megjelenése a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ mellett, amely szavazatokat akar szerezni, csak arra alkalmas, hogy kiessünk a parlamentből. Nem értem Tőkéséket, akiknek megvan a politikai tapasztalatuk, képesek felelősen gondolkodni, hogy nem látják, mi történt Szlovákiában, Kárpátalján, s szerte a Kárpát- medencében és hogy bírnak eszközei lenni annak, hogy a képviseletet kockáztassák, veszélybe sodorják.
– Az RMDSZ-nek vannak-e elgondolásai, eszközei, valamiféle stratégiája, hogy megpróbálja meggyőzni, tárgyalóasztalhoz ülni, esetleg jobb belátásra bírni az EMNT-t?
– Mi mondtuk, hogy össze kell hívnunk az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot még az év vége előtt, s össze is fogjuk hívni, úgy, ahogy a legutóbbi tárgyaláson megbeszéltük. Nyilván ezek a dolgok ott terítékre kell kerüljenek, mi azt ajánljuk, hogy az EMEF-en belül minden olyan kérdésre találjunk politikai megoldást, amely biztosítja az egységes képviseletet a törvényhozásban, az önkormányzatokban, az Európai Parlamentben. Úgy gondolom, megvannak erre az eszközeink, megvan a tapasztalatunk és a szándékunk. A másik fél részéről is ugyanilyen nyitottságot várunk. Azt gondolják, ha politikai pártot bejegyeztetnek, akkor „erőből" tudnak tárgyalni az RMDSZ-szel szemben. Az is igaz, hogy ők ebben a pillanatban arra készülnek, hogy a Magyar Polgári Pártnak a tanácsosait, polgármestereit az új pártba beszippantsák, ezt már többen jelezték. Elsősorban arra számítanak, hogy a Magyar Polgári Pártnak átveszik az aktíváját, megpróbálják természetesen az RMDSZ-ből is meggyőzni azokat, akikről úgy gondolják, hogy meggyőzhetők. Ezt én téves útnak tartom. Többször mondtam, s mondom még egyszer, még tízszer, hogy az erdélyi magyarság esetében a kettő is kevesebb mint az egy, a három aztán még kevesebb, és tulajdonképpen az ő felelősségük lesz teljes egészében a megosztás fokozása, s napirenden tartása. Mi Tőkés Lászlónak 2009-ben, a parlamenti választások előtt úgymond, baráti jobbot nyújtottunk, ezt kívántuk tenni a következő választásokon is azokkal, akik az erdélyi magyar közösséget a politikában akarják szolgálni.
– Ha az újabb baráti jobbot elutasítják, mi történik? Az, ami például a Felvidéken?
– Nem vagyok jós, de az esetleg képviselet nélkül maradó közösséget féltem. Mert ebben az országban, ebben a régióban minden visszafordítható. Erre rengeteg példa van, akár Romániában is, amiket eddig sikerült fékezni vagy leállítani, hogy valósággá váljanak a szélsőjobb vagy imitt-amott a liberálisok vagy akár a szociáldemokraták kezdeményezései. Ez egyik napról a másikra valósággá válhat, és nem fogja tudni megakadályozni sem egy volt püspök, sem egy európai parlamenti alelnök, sem egy más ország kormánya. Amit ebben az országban elértünk, azt mind azért értük el, mert itt voltunk, egységesek voltunk, következetesek voltunk. Ezt nem Magyarország, nem Brüsszel érte el, nem a volt püspök és parlamenti alelnökök Brüsszelből, hanem azok az emberek, akik megbíztak az RMDSZ-ben és akik az RMDSZ képviselőit húsz éve folyamatosan parlamentbe, önkormányzatokba küldték. Ezt továbbra is el kell érni.
– Gondolja, az erdélyi magyarság bölcsebb lesz semmint engedjen a megosztási szándéknak?
– Azt gondolom, hogy igen. Az erdélyi magyarok eddig is bölcsen döntöttek, eddig is a közösség érdekeit vették figyelembe és ezután is ezt fogják figyelembe venni.
– A szombati Szövetségi Képviselők Tanácsán bizonyára napirendre kerül a dolog ...
– A testület természetesen megvitatja, el tudom képzelni, hogy lesz egy állásfoglalás. Azt hiszem, ez indokolt is.
– Ez azt jelenti, hogy a labda az EMNT térfelén van.
– Ha új pártot akarnak bejegyezni, akkor nyilván náluk van a labda. Nem mi akarunk pártot bejegyezni, mi csak azt mondtuk és arra hívtuk fel a figyelmet, hogy mennyire veszélyes játékba kezdtek.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

NEW PARTY ON THE BLOCK
Bakk Miklós: logikus és várható lépés volt a pártalapítás
kérdezett:Kertész Melinda
Hétvégén, Székelyudvarhelyen eldőlt: megalapítják az erdélyi magyar néppártot. A lépés időszerűségéről Bakk Miklós politológust kérdeztük.
Miért pont most vált időszerűvé a Tőkés-párt megalapítása?
A pártalapítás logikus és várható lépés volt: már a nyáron bejelentették. Az időzítés szempontjából meghatározó volt egyrészt az, hogy az EMNT vezetői pontosan látni akarták, hogy az új magyar kormány részéről, az új nemzetpolitikai koncepcióban mennyi támogatásra találhatnak. Másrészt időzíteni kellett a választási ciklus tekintetében is: most lehet időszerű - és sürgős is - bejegyezni az új pártot. Mert akár a koalíciós tárgyalásokhoz, akár az önálló listaállításhoz szükséges erőfelméréshez szükség van legalább egy évre, a választások pedig 2012-ben lesznek.
A pártalapítás időzítésének természetesen köze van a magyarországi politikai helyzethez, hiszen számtalan jele volt annak már korábban is, hogy a magyar jobbközép kormány támogatja Tőkés Lászlót és azt a politikai irányzatot, amelyet ő képvisel, inkább, mint az RMDSZ-t. De minthogy e támogatás konkrét tartalma és megosztása - gondoljunk az EMNT-vel immár konkurensi viszonyba kerülő MPP-re - nem volt felmérhető csupán a választási jelszavak alapján, az EMNT-nek ki kellett várnia, milyen mozgástere nyílik a magyar kormány konkrét támogatási tervei és Tőkés László európai parlamenti alelnöksége révén.
Olyan véleményeket is hallani, hogy az EMNT azért várta ki a Fidesz kormányra kerülését, hogy legyen, aki a pártalapítást finanszírozza.
Minden pártalapításhoz pénz kell, de én azt hiszem, hogy e helyzetben mégis a támogatási rendszer átalakítása a fontosabb, mert az abban való szerephez jutás - az RMDSZ mellett - fontosabb. Tehát hosszabb távon az számít, milyen intézményi reformja lesz a támogatási rendszernek, és az EMNT-alapon kialakuló pártnak mekkora befolyása lesz a támogatási rendszeren keresztül megvalósuló elosztásban. A Magyarországról érkező támogatások pártalapításra való közvetlen felhasználását nyilván elkerülik, ez törvényesen is kifogásolható, és támadási felületet nyújt mind Magyarországon, mind Romániában.
Ön szerint létezik valamilyen kapcsolat a Demokrácia Központok és a pártalapítási erőfeszítések között? El lehet mondani erről az irodahálózatról, hogy szervezetépítő szerepet tölt be?
A Demokrácia Központoknak mindenképpen szerepük van a szervezetépítésben. Az azonban még nem világos, hogy a közvetlen pártépítésben lesz-e szerepük, vagy az EMNT-nek, mint mozgalomnak nyújtanak segítséget. Ugyanis az új politikai építkezés logikája az, hogy a pártra is szükség van, de a mozgalmat is fenn kell tartani, amihez szintén szüksége van egy minimális intézményi háttérre. Az EMNT-pártban megjelenő politikai építkezés hosszabb távon lesz csak sikeres, ha az új párt erőteljesebben programpárt, és mellette fennmarad egy mozgalom is. Ha ezt nem sikerül elérnie az új pártnak, az elempépésedés, illetve az eleremdéeszesedés útjára kerül.
Ön szerint miért döntöttek úgy, hogy a majdani pártot néppártnak nevezzék? Megjegyezendő, hogy az RMDSZ is az Európai Néppárt tagja az Európai Parlamentben. Megfér két néppárti politikai szervezet a romániai magyar politikai porondon?
Azt hiszem, hogy itt a néppárton két különböző dolgot kell érteni. Egyrészt beszélhetünk néppárti orientációról európai összefüggésben, ekkor ez egy gyűjtőfogalom, mely a jobb-közép pártoknak egy eléggé széles és változatos palettáját fogja át. Másrészt viszont a “néppárt” egyfajta helyfoglalást is jelent a nevekért vívott politikai harcban. Ezt a román politikában is megfigyelhetjük, hiszen a Demokrata-Liberális Párton belül is van egy irányzat, amely a párt megújítását egy név lefoglalásához köti, tehát egy olyan referenciaponthoz, amelyhez kapcsoltan a Demokrata-Liberális Párt a néppárt nevét felvéve újul meg. Jelenleg a Cristian Preda és a Monica Macovei körüli csoport törekvése ezt jelzi.
Tehát ebben az értelemben a nevekért és az ideológiai hely kijelöléséért folyik a harc. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy az RMDSZ is tagja maradjon az Európai Néppártnak, hiszen arra is létezik példa, hogy az Európai Néppárthoz egy országból több párt is tartozik, viszont az új párt a névfoglalással egy világosabb ideológiai és program-orientált utat választ.
Ha mind az RMDSZ, mind az új párt a néppárti irányzatot vallja magáénak, mi lehet a különbség ideológiájuk között?
Manapság a pártok közvetlenül nem foglalják programtézisekbe az ideológiájukat, ez inkább a pártfejlődés egy korábbi időszakára volt jellemző. Ma a pártok programjaik tekintetében pragmatikusabbnak szeretnek feltűnni, ideológiai arculatukat sokkal inkább viszonyrendszerük és az egyes konkrét kérdések kapcsán kifejtett értéksúlyozó állásfoglalásaik mentén jelenítik meg.
Az EMNT új pártjába sikerül elegendő markáns arcot összegyűjteni, hogy versenyképes legyen a politikai porondon?
Ez a pártalapítók ügyességétől függ. Azt egyértelműen bejelentették, hogy mindkét oldalról, tehát mind a Magyar Polgári Párt, mind az RMDSZ részéről várnak politikusokat soraikba. De egyelőre a spekuláció birodalmába tartozik, hogy ez mennyire lesz sikeres.
Annyit azonban lehet látni, hogy az új párt mindkét irányba kinyitja kapuit, hiszen elégedetlenek mind az RMDSZ-ben, mind az MPP-ben vannak, és a szembenállás és az együttműködés ügyes menedzsmentjével tulajdonképpen mindkét oldalról nyerhet meg politikusokat.
Az MPP-ből valószínűleg a nemszékelyföldiek távoznak nagyobb arányban, hiszen ők úgy gondolhatják, hogy miután az MPP visszazsugorította önmagát székelyföldi regionális párttá, számukra ez kevesebb perspektívát nyújt. Az RMDSZ-ből pedig azok távozhatnak, akik Székelyföldön elégedetlenek lesznek a szövetség székelyföldi zsugorodásával, de eközben olyan koncepciót fogalmaztak meg a székelyföldi régió lehetőségeiről, amellyel könnyen átléphetnek az új pártba.
Bárhogyan legyen is, az stratégiai kérdésnek tűnik, hogy Székelyföldön lépnek-e át, és kik lépnek át az új pártba. Transindex

Néppárti román kollégája rontott rá az erdélyi EP-képviselőre
Tőkés László EP-képviselő meghívására az idei év utolsó brüsszeli munkahetén erdélyi újságírók küldöttsége tett munkalátogatást az Európai Parlamentben. Az Erdélyi Napló, a Reggeli Újság, a Háromszék és a Székely Hírmondó újságírói mellett meghívást kapott Bakk-Dávid Tímea, a Transindex hírportál szerkesztője is, annak elismeréseképpen, hogy éppen nemrég nyerte el a 2010. Európai Év Újságírója romániai díját. Kedden a hazai magyar sajtó képviselői – egyebek mellett – a Magyar Néppárti Delegáció ülésén is részt vettek, melyen Gyürk András küldöttségvezető köszöntötte és Tőkés László mutatta be őket. Lapunkat Ladányi Norbert képviselte Brüsszelben.
A zsúfolt munkanapon került sor az unióhoz tartozó országok néppárti parlamenti csoportjainak és az EP Néppárti frakciójának XIII. csúcstalálkozójára, melynek rendjén – többek között – Győri Enikő külügyi államtitkár tartott előadást a soron következő magyar EU-elnökség terveiről és prioritásairól. Felszólalásában Tőkés László külön is gratulált a magyar elnökség soknyelvűségre és kulturális sokszínűségre vonatkozó programjához, melyben az erdélyi magyarság kiváltképpen érdekelt. Az e tárgyban legutóbb megrendezett budapesti nemzetközi konferencia, továbbá Nagyszeben előző, valamint Pécs idei európai kulturális fővárosok szerepének és üzenetének méltatása kapcsán erdélyi képviselőnk a regionális kulturális együttműködést fontos stabilitási tényezőnek ítélte, melyre a feszültségekkel terhes Kelet- és Közép-Európában igen nagy szükség van.
Délután a romániai néppárti delegáció Theodor Stolojan elnökletével tartotta heti ülését, melyen erdélyi képviselőnkkel együtt Szilágyi Zsolt alelnöki kabinetfőnök is részt vett. Tőkés László EMNT-elnöki minőségében bejelentette, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szombati küldöttgyűlése új párt, az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítását kezdeményezte. Ugyanakkor felajánlotta, hogy magyar részről készséggel támogatják Romániának a schengeni övezetbe való 2011 – márciusi felvételét –, amit több ország, köztük Franciaország és Hollandia is ellenez, minden jel szerint hatásosan. Tőkés felvetését Marian Jean Marinescu EP-képviselő váratlanul durva támadással „viszonozta” Jerzy Buzek legutóbbi támogató levele, valamint a „december elsejei gyásznap” kifejezésének használata kapcsán. Miként a vita során kiderült, augusztus folyamán a román Demokrata-Liberális Párt politikusa titkos levélben tett feljelentést a lengyel EP-elnöknél a volt váradi püspök ellen. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Háborús jelentés
Sajátos képet mutat jelenleg a romániai magyar politikai berendezkedés. Van egy, jelenleg éppen hatalom is lévő szervezet, amely nem tekinti magát politikai pártnak, akkor sem, ha a legtöbben így tekintenek rá, s funkciói alapján is erre emlékeztet. Van egy létező politikai párt is, amely néhány helyi önkormányzatot leszámítva sehogyan sem működik, legalábbis nem tölti be azt a szerepet, amiért létrejött, hogy az első versenytársa legyen, elhozva Erdély magyarjainak a választás szabadságát. S van ugye szombat óta a harmadik, amely persze még nincs, csak a neve, s arra hivatott, ami a másodiknak nem sikerült. Nem titok: e harmadik pártot ugyanaz az ember kezdeményezte, aki a másodikat, s ugyanő jelenleg az első, a formailag nem párt színeiben képviselője és alelnöke az Európai Parlamentnek. Hogy másfélről jut-e háromra, az még a következő hónapok kérdése, az viszont kétségtelen, hogy az első szervezet, az RMDSZ ellen meglehetősen öszszehangolt, kétfrontos politikai háború folyik, amit a megtámadott ahhoz képest viszonylag jól tűr, hogy e háborúról mintha nem is venne mindig tudomást, s két pofon közt arról beszél, milyen remek lehetőségek mutatkoznak a békés megegyezésre. Pufogtathatnám, persze a szakállas közhelyt, hogy mindenkinek olyan a politikai ellenfele, amilyet megérdemel, de hát nem is biztos, hogy ez minden esetben igaz. Az viszont igen, hogy az új Tőkés-párt most sokkal erősebb hátszéllel indulhat, mint pár éve az MPP, s az alapító ezúttal aligha követ el olyan hibát, hogy elnökké olyan embert nevezzen ki (bocsánat, válasszon szigorúan demokratikusan), akiben önálló gondolatok csíráznának, netán ellentmondana. Apropó, ellentmondás, kevesen figyeltek fel arra a napokban, hogy a Tőkés által tavaly őszig vezetett egyházkerület milyen határozottan tette volt püspöke számára érthetővé, hogy legyen már oly kedves békében hagyni az egyházkerületet, s a gyűlölet további szítása helyett engedni őket dolgozni, megbékélni. Ilyen nyíltan és határozottan ellentmondani talán még az RMDSZ elnökségének sem lenne bátorsága. Le is fogják szalámizni őket szép lassan, baráti fideszes segédlettel, az összefogás jegyében persze. (Vagy talán az egyház határozott fellépése elgondolkodtatja Budapesten azokat, akik eddig az RMDSZ gondos szétverésében látták felfényleni az erdélyi magyar jövőt, illetve nem minden fideszes vagy kereszténydemokrata szíve vágya, hogy egy kanál vízbe fojtsa a tulipánt…) Igazából érthető, hogy a bukaresti parlamenti hadakozások, az oktatási törvényért vívott küzdelemtől a gyermekgondozási időszak vitáján túl az ellenzékkel folytatott párbajokig csupa, országos, bukaresti történés köti le az RMDSZ-döntéshozók figyelmét, illetve a sok lobbizás azért, hogy eléggé el nem ítélhető módon mindenféle nyilvános vita, transzparens párbeszéd nélkül döntsék el a február végi kongresszus személyi kérdéseit. Jó lenne végre azzal is foglalkozni, hogy a következő évekre kikkel, mire, milyen feltételek mellett kötnek szövetséget, egyáltalán milyen tartalma marad e szövetségi jellegnek, s mit lehetne tenni, és főleg kikkel, hogy a választók 2010-ben még vevők legyenek erre a Szövetségre. Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Nem örülne új pártnak az RMDSZ
Sem Markó Béla, aki februárban már nem indul a szövetség elnöki tisztségéért, sem az arra pályázó két politikus: Kelemen Hunor és Eckstein Kovács Péter nem örül túlzottan az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pártalapítási szándékának. Markó Béla a Szövetségi Képviselők tegnapi tanácskozásán kifejtette: az a csoportosulás, amely lérte kívánja hozni az Erdélyi Magyar Néppártot, immár alapított egy politikai alakulatot, a Magyar Polgári Pártot és úgy tűnik, nem igazán alkalmasak arra, hogy politikai szervezetet vezessenek. Emlékeztetett, hogy Tőkés László a magyar összefogással jutott be az Európai Parlamentbe. Mint mondta, a közös listára nemcsak az RMDSZ-nek volt szüksége. Markó Béla nem tartja lehetségesnek, hogy a szövetség együttműködjön az új párttal. Kelemen Hunor szerint egy újabb erdélyi magyar párt megjelenése nem szolgálja az egységes magyar politikai képviseletet és úgy véli, azt a fajta együttműködést kellene folytatni, amit 2008-ban kezdtek el. Az új párt létesítésének szándékát egyáltalán nem támogatja.
Eckstein Kovács Péter úgy véli, különböző szervezetekkel együtt lehet működni, ha azonban pártokról van szó, akkor már mindjárt más a helyzet.
Marosvásárhelyi Rádió, Erdély.ma

Szóváltás a magyar EP-képviselők között Strasbourgban
Éles szóváltás volt kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén jórészt magyar EP-képviselők között az alapvető jogok magyarországi helyzetét illetően.
A testület Gál Kinga néppárti képviselő azon előterjesztéséről folytatott vitát, amely az alapvető jogok helyzetét tekintette át az Európai Unió országaiban. Az előterjesztésről szerdán szavaz az EP.
A vitában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője azt mondta, hogy az EU-elnökség ellátására készülő magyar kormány alapjogokat sért: korlátozza a média szabadságát, felszámolja a szakszervezetek jogait a közalkalmazottak tekintetében, és a magántulajdon védelmét sem biztosítja, amikor elveszi 3 millió ember magánnyugdíjpénztári megtakarítását. Tabajdi szerint Viviane Reding alapjogi EU-biztosnak, akinek őrködnie kell ezen jogok érvényesülésén, kell hogy legyen bátorsága jogsértési eljárást indítani, ha ő is így ítéli meg a helyzetet.
Gál Kinga a vitát összegezve felszólította a képviselőket, hogy kerüljék a kettős mérce alkalmazását. "Fordulok itt akár a szocialista magyar kollégákhoz is, akik éveken át asszisztáltak legsúlyosabb emberjogi jogsértésekhez, most pedig alaptalanul, vádaskodással osztanak ki másokat, csak azért, hogy visszanyerjék azt a választói bizalmat, amit lehet, hogy pontosan ezekért az emberi jogsértésekért vesztettek el" - mondta Gál Kinga.
Ekkor szót kért Michael Cashman brit szocialista EP-képviselő, aki visszautasította, hogy a szocialisták aláásnák az emberi jogokat. Konkrétnak kell lenni, tényekkel alátámasztott bizonyítékkal kell előállni - mondta.
Gál Kinga áttekintő előterjesztésében egyébiránt jelentős hangsúlyt kaptak azok az új európai uniós emberi jogi törekvések, amelyek például az emberkereskedelem tekintetében az áldozatok fokozott védelmét célozzák.
Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő azonban éppenséggel a hagyományos polgári szabadságjogok hangsúlyozását hiányolta az előterjesztésből. Szerinte Magyarországon 2002 és 2010 között a szocialista kormányok "az emberi jogok durva és folyamatos sárba tiprásával tartották fenn a hatalmukat". Morvai ismételten szóvá tette azt, hogy az EP igazságügyi bizottságának alelnöke ma is Göncz Kinga, aki megfogalmazása szerint "a szemkilövetők kormányának" volt a tagja. Hír24

Elnökjelöltek szemtől szemben
A Szövetségi Képviselők Tanácsa múlt szombati ülésén két RMDSZ- tisztségviselő, Eckstein Kovács Péter államelnöki tanácsos és Kelemen Hunor művelődési miniszter jelentette be szándékát, amely szerint a februárban sorra kerülő tisztújító kongresszuson versenybe száll az elnöki tisztségért. A tanácskozás szünetében őket kérdeztük.
A változás jelöltje vagyok
– jelentette ki Eckstein Kovács Péter. Ellenjelöltjéről azt mondta, Kelemen Hunort barátjának tekinti, nagyon tehetséges politikusnak nevezte, aki fiatal kora ellenére nagy tapasztalattal bír. Azonban, tette hozzá, ami az előnye, az egyben a hátránya is, mert ő a Markó Béla által támogatott jelölt. – Én a változás jelöltje vagyok, és mint ilyen, gondolom, támogatásra számíthatok mindazoktól, akik azt gondolják, hogy változásra van szükség az RMDSZ-ben, és véleményem szerint nem kevesen vannak ilyenek". Elismerte, nincs könnyű dolga, lévén Kelemen Hunor az RMDSZ ügyvezető elnöke és miniszter, ezért a lehetőségei jóval nagyobbak, mint neki, "akinek a puszta kezű ember leleményességével kell megküzdenem ezért a tisztségért". A kérdésre, hogy mit gondol, mekkora támogatottságot élvez a területi szervezetek részéről, kijelentette: – A területi szervezetek meg fognak nyilvánulni irányomban és Kelemen Hunor irányában is, majd lesz egy szavazás, amikor az emberek egyedül lesznek a szavazófülkében. Nekem, úgy érzem, ott van esélyem.
– Azt mondta, a változás jelöltje. Mit szeretne feltétlenül megváltoztatni?
– A kommunikációs hozzáállásban látok elsősorban okot a változtatásra és indokot. Azt, hogy milyen struktúra lesz, azt nem az elnök, hanem a kongresszus fogja eldönteni. Az elnök úgymond készen, tálcán kapja az új szervezeti felépítést. Viszont tény, hogy a tagság úgy érzi, meglehetősen magára maradt, a napi problémái nem jutnak el az RMDSZ vezetőinek a fülébe. Hogy a kommunikáció a magyar pártokkal, román pártokkal, még a sajtóval is kívánnivalót hagy maga után. Úgy gondolom, integráló személyiség vagyok, lehet, az idő vagy önök meg fognak cáfolni. Ezt a szervezetet egyben kell tartani, kompetitívnek kell megtartani. A legfőbb célt abban látom, hogy a következő parlamenti választásokon megőrizzük helyünket a román parlamentben. Ez a cél mindent de mindent felülír. Itt nincs helye a primadonnáskodásnak, nincs helye személyes ellentétek kiélezésének, és – legyen tiszta, nem azt mondom, hogy holnap vagy holnapután lépjünk ki a kormányból – ha a kormányzati szerepvállalás a gátja annak, hogy két év múlva bekerüljünk a parlamentbe, akkor lépjünk ki a kormányból.
Legfontosabb az önállóság megőrzése
Kelemen Hunor: – A legfontosabb, amit meg kell őrizni, bárki is lesz az RMDSZ elnöke, az önállóság. Az a fajta önállóság, amely sokakat bosszant és zavar, de amely lehetővé tette, hogy mindig azokat a döntéseket hozza meg, amelyeket a közösség érdeke megkívánt. Sokan és sokszor megpróbáltak belenyúlni az RMDSZ életébe, de aki ezt megpróbálta, csődöt mondott. Azt gondolom, hogy ez ezután is így fog történni, és ezt az önállóságot mindenáron meg kell őrizni. Mert akkor van az embernek politikusként mozgástere, hitele, lehetősége jó pozícióba kerülni, ha nem lesz soha senkinek a csatlósa.
A magyar kormánnyal partnerek kell legyünk, hisz olyan kérdésekben, amelyek a magyar nemzet alapvető kérdéseit illetik, meg kell tudni egyezni, és azt meg tudom ígérni, hogy mindenkivel párbeszédre és partneri viszonyra törekszem.
Az RMDSZ-ben szükség van a fiatal nemzedékre is, mindig újítani kell, de ezt a megújulást bennünk kell keresni, van elég erőnk és erőforrásunk ahhoz, hogy belülről megújuljunk. De a döntéshozatalba én bevonnám a megyei önkormányza-tok vezetőit, rengeteg döntést nekik kell végrehajtani, nekik kell továbbítani. Bevonnám a döntéshozatalba a megyei elnököket és a platformok képviselőit jobban, mint eddig, mert az ideológiai sokszínűséget a döntéshozatalban is meg kell jeleníteni. Ez csak néhány dolog, de jelentős dolgok, a többiről menet közben beszélünk, hisz lesz alkalmunk alapszabályzat-módosításról, programról a következő hetekben nyilatkozni. Azt tudom ígérni, hogy akár szövetségi elnökként, amennyiben megválasztanak, akár politikusként azt fogom javasolni, hogy hagyjanak fel a pártalakítási kísérlettel, mert az nem hoz semmi jót, a három kevesebb, mint egy, azt tudom ajánlani, keressünk közös megoldást, hogy ne veszélyeztessük az erdélyi magyar képviseletet a román parlamentben, az Európai Parlamentben. Azt gondolom, ez akkora hiba lenne, amit soha nem bocsátanának meg nekünk. Van elég erőnk, tehetségünk, hogy ha ez a szándék közös, ha ezt az erőt meg akarjuk őrizni, akkor megtaláljuk a megoldást.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

Erdélyi krónikások az Európai Parlamentben
Erdélyi újságírók tettek munkalátogatást múlt héten az Európai Parlamentben Tőkés László alelnök meghívására. A jól szervezett háromnapos brüsszeli programon alulírott képviselte a Reggeli Újságot. A látogatás során EP-képviselőkkel találkoztunk, betekintést nyerhettünk a parlament működésébe, valamint tapasztalatokat gyűjthettünk.
A csapatot Jakabos Janka, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács háromszéki elnöke vezette, segítette. Az EP-ben találkoztunk Szilágyi Zsolt alelnöki kabinetfőnökkel, aki megmutatta többek között az EP plenáris üléstermét. Ezután egy beszélgetésre került sor Panyi Miklóssal, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) magyar képviselőcsoportjának sajtótanácsosával, valamint Forgács Annamáriával, az EP elnöki kabinetjének munkatársával. Panyi elmondta, főleg írásban kommunikálnak az újságírókkal és rajtuk keresztül az olvasókkal. Azt szeretné, hogy ne csak a pályázatok jussanak az emberek eszébe, amikor az EU-ról beszélnek. A lapokban többnyire az utolsó oldalakon szerepelnek eldugva az EP-közlemények. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a közérthetőbb hírek sokat javítanának az olvasók álláspontján, ezzel a tanácsos is egyetértett, hozzátéve azt is, hogy olykor nehéz a közérthető és ugyanakkor precíz megfogalmazás között megtalálni az egyensúlyt. Forgács Annamária az elnöki kabinet működéséről beszélt nekünk, ezután ellátogattunk a Magyar Fejlesztési Bank brüsszeli kirendeltségéhez, ahol Harsányi Csaba, az MFB brüsszeli képviseletének vezetője fogadott. Elmondta, amikor folytak a tárgyalások az EU-hoz való csatlakozásról, azt a feladatot kapta, hogy az MFB-t olyan egyesületekbe vetesse fel tagként, amelyek európai állami pénzintézeteket tömörítenek. Ez sikerült, s a gyümölcse meg is látszik: a magyar gazdaság a bankon keresztül jutott EU-s támogatásokhoz. Harsányi – miután bemutatta a bank történetét és célkitűzéseit – végigvezette a csapatunkat a kirendeltség épületében. Ezután az EP-ben What role does business play in Human rights? címmel kezdetét vette egy konferencia, amelyen jelen lehettünk mi is.
Kitárult előttünk az EP kapuja
A nap végén egy találkozót szerveztek nekünk Tőkés Lászlóval. Schmitt Pál leköszöntével megüresedett az EP-alelnöki tisztség, ennek a betöltésére az Európai Néppárt erdélyi képviselőnket jelölte a Magyar Néppárti Delegáció ajánlására. Az alelnök feladatkörébe az oktatás, a kultúra és az egyházi párbeszéd kialakítása tartozik, valamint a Nyugat-Balkán bővítési ügyei. Az összejövetelen kötetlen beszélgetés alakult ki a részvevők között. A vacsora után Erdélyt érintő kérdésekről, politikai témákról is szó esett. Belefeledkezve a jó hangulatú társalgásba, észre sem vettük, hogy az étterem lassan bezár. A szállodához vezető úton lehetőségünk nyílt megnézni az óváros középpontját, a főteret (franciául Grand-Place). Gótikus és barokk stílusú épületek között járva megpillanthattuk a városházát, amelyet céhházak vesznek körbe. A téren egy hatalmas feldíszített fenyőfa állt, nem messze ettől a betlehemi jászol. A szent ünnephez közeledve karácsonyi kedvcsináló videó-összeállítást vetítettek a városháza falára, eközben a hangfalakból alkalomhoz illő dalok szóltak.
Másnap a szmolenszki légi katasztrófáról tartottak konferenciát a parlamentben. Katyn falu közelében a szovjetek 1940-ben húszezer lengyel hadifogoly tisztet mészároltak le. A vérengzés 70. évfordulójának alkalmából tartott megemlékezésre utazott a lengyel államelnök, Lech Kaczyński a feleségével, valamint az ország politikai, katonai és társadalmi életének számos vezetőjével. A gép idén április 10-én zuhant le 96 utasával a szmolenszki katonai repülőtér közelében, a tragédiát senki sem élte túl. A konferencián felszólalt a katasztrófa áldozatainak néhány családtagja, mások mellett a néhai elnöki pár lánya, Marta Kaczyńska. Mint kiderült, az elhunytak hozzátartozói kételkednek a nyomozás eredményében. A vizsgálat során a hatóságok azt állapították meg, hogy a pilóta hibázott, figyelmen kívül hagyta a jelzéseket, melyek azt mutatták, hogy túl alacsonyan repülnek. A hozzátartozók nem elégedettek a megállapításokkal. Az értekezleten rávilágítottak a tragédia gyanús körülményeire, például hogy hiányosak a boncolási adatok, nem végeztek DNS-tesztet, nem történt meg az összes maradvány azonosítása, nem engedélyezték az exhumálást, nem tájékoztatták megfelelően a nyomozásról a családtagokat; az a kérdés is felvetődött, hogyan zuhanhatott le a gép olyan rövid idő alatt, s hogy a fák miként maradhattak sértetlenül a katasztrófa helyszínén. A hozzátartozók egy vizsgálóbizottság felállítását kérik az igazság kiderítésére, valamint Jerzy Buzek EP-elnök segítségét, támogatását.
Jelen lehettünk a Magyar Néppárti Delegáció ülésének nyilvános részén. Tőkés László bemutatott minket az egybegyűlteknek. Gyürk András küldöttségvezető köszöntött, gazdag tapasztalatgyűjtést és hasznosan időtöltést kívánva. Az ülésen szó esett egyebek mellett a schengeni övezet bővítéséről. Tőkés László kijelentette, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is támogatja Románia schengeni övezetbe való felvételét. Jakabos Janka és Szilágyi Zsolt ezután Sandu Eugennel, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) román képviselőcsoportjának sajtótanácsosával ismertetett össze bennünket, aki – miután beszélt EP-beli teendőiről – megmutatta a parlament sajtóközpontját, illetve a 2006-ban meggyilkolt orosz újságírónőről, Anna Politkovszkajáról elnevezett sajtótájékoztató-termet.
Az autonómia alapköve a kultúra és a nyelv megőrzése, védelme
Röviddel ezután Ramon Tremosa i Balcells EP-képviselővel találkoztunk, akivel a katalán önrendelkezésről beszéltünk. 1936–1975 között, a Franco-rezsim alatt a katalán helyett a spanyol nyelvet használták Spanyolország leggazdagabb tartományában, Katalóniában. A képviselő beszélt arról, miként telepítették be a spanyolokat a diktatúra alatt Barcelona környékére, gyűrűt alkotva a város köré. Miután meghalt Franco, a demokrácia helyreállásával együtt a katalán újjászületés is bekövetkezett. Ma az ország lakosainak több mint tizenöt százalékát teszik ki a katalánok. Már nem tekinthetők kisebbségnek, amióta autonómiában élnek. A képviselő a katalán nyelv megőrzésének fontosságáról is beszélt. Elmondta, nem számít, ki liberális vagy kereszténydemokrata, egységesen védik a nyelvüket és a kultúrájukat, ez képezi az autonómiájuk alapját. A kisebbségek sorsára vonatkozó kérdésekben továbbra is érzékenyek maradtak, legyen szó róluk, vagy más nemzetekről.
Az EP Gazdasági és Monetáris Bizottságának alelnökével, Theodor Stolojannal beszélgethettünk ezután. Az EP-képviselő, aki a Pénzügyi, Gazdasági és Szociális Válsággal Foglalkozó Különbizottságnak is a tagja, kijelentette, a gazdasági válság enyhítésére Magyarország okos előrelépést tett az adócsökkentéssel. Szerinte pár év múlva a szomszédos ország nem lesz már krízishelyzetben. Romániáról más a véleménye: azt mondta, a recesszió megoldására át kellene alakítani a szociális ellátórendszert. Arra utalt, hogy kikötésekkel kellene a társadalmi segélyeket folyósítani.
Közvetlenül ezután Schöpflin György EP-képviselővel találkozhattunk, aki egyebek mellett az alkotmányügyi bizottság, valamint az Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Szerbiával, Montenegróval és Koszovóval fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagja a parlamentben. A könnyített honosításról kérdeztük a politológust, aki azt válaszolta, Szlovákiában problémát jelentett ez, Romániában viszont nem. Orbán Viktor szavait idézve úgy vélekedett, nem volt ilyen jó viszony Magyarország és Románia között évtizedek óta. A honosításnak az a célja, hogy a határon túli magyarok ne legyenek idegenek az anyaországban. Jogaikra vonatkozóan kijelentette, csak azoknak kellene szavazati jogot adni, akik Magyarországon laknak. Az új magyar alkotmányról azt mondta, tudomása szerint áprilisban lépne érvénybe. Az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága az új alaptörvény koncepcióját december első felében vitatja meg, majd az Országgyűlés elé terjeszti. Az alapvető rendelkezések között rögzítenék, hogy Magyarország viseljen felelősséget a határain kívül élő magyarok sorsáért. A munkaanyag egyaránt számol az egy- és a kétkamarás parlamenttel is. A második kamara (felsőház vagy szenátus) külön törvényben meghatározott összetételű testület lenne, tagjai lennének a történelmi egyházak, a nemzeti és etnikai kisebbségek. Továbbá rögzítenék, hogy minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén illesse meg a választójog. Megszűnne a konstruktív bizalmatlansági indítvány, a képviselőknek nem kellene új miniszterelnököt megnevezniük a bizalmatlansági indítvány benyújtásakor. A schengeni csatlakozásról is szó esett. E tekintetben a képviselő nem túl bizakodó, szerinte Franciaország hozzáállása miatt nem veszik fel sem Romániát, sem Bulgáriát a schengeni övezetbe. A törökök EU-s csatlakozásáról annyit mondott, hogy Törökország nem szeretne uniós tagállam lenni, mivel nem hajlandó teljesíteni a felvételi követelményeket. Nem értik például, mit jelentenek a gyermekek és a nők jogai. Mindezek ellenére komoly esélye van arra, hogy a Közel-Keleten fontos regionális hatalmi pozíciót töltsön majd be.
Erdély regionális felosztásába nem szól bele az EU
Brüsszeli ottlétünk utolsó napján lehetőségünk nyílt beszélgetni Járóka Lívia magyar EP-képviselő tanácsadójával, Ökrös Oszkárral, aki a romastratégiát részletezte. A kérdés európai üggyé vált. A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem, a felnőttoktatás, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a közmunkaprogramba való bevonás, versenyképes szakmák képzése – tehát minden olyan megoldás, ami a romák társadalmi beilleszkedéséhez vezethetne – egyaránt kapcsolódik a stratégiához. A tájékoztatást követően Deutsch Tamás EP-képviselővel találkoztunk, aki az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának az alelnöke, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottságnak a tagja. Mivel Románia regionális felosztás előtt áll, megkérdeztük, szerinte mi lenne célszerűbb: történelmi, etnikai vagy gazdasági szempontok alapján kellene-e meghatározni a régiókat. Nem titok, sokan tartanak attól, hogy Székelyföld több részre szakad majd. Deutsch Tamás azt válaszolta, az lenne az ideális, ha Erdély regionális felosztása egyszerre lenne nemzetpolitikailag kielégítő és az uniós támogatások szempontjából is kedvező. Hogy végül miként alakul majd a regionális felosztás, az a tagállam saját szuverén döntése lesz. Az EU a szubszidiaritás elvére épül, ez azt jelenti, hogy nem szólhat ebbe bele, csak segíthet, koordinálhat. Felvetődött az a kérdés is, hogyan képzelhető el majd a sportélet a könnyített honosítás után. A képviselő azt válaszolta, a határon túli magyar közösség fiataljainak ez egy karrierlehetőség, magyar színekben válhatnak akár a világ legjobb sportolójává, arra viszont ügyelni kell – hívta fel a figyelmet –, hogy ez ne alakuljon át a legtehetségesebbek „levadászására.”
A háromnapos tartalmas brüsszeli munkalátogatás után tapasztalatokkal gazdagodva térhettünk haza. Az EU-parlamentbe, illetve az ott zajló sokrétű munkába való betekintés mellett számos érdekes témáról is szót válthattunk, amelyek nem csupán az újságíró szemszögéből érdekesek: a válságkezelés, az önrendelkezés, az új magyar alkotmány, a könnyített honosítás, a schengeni csatlakozás, valamint a regionális felosztás kérdése minden erdélyi-partiumi számára fontos, sorsmeghatározó.
Ladányi Norbert, Reggeli Újság (Nagyvárad)

„A nemzetpolitikai fordulat éve”
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke adott exkluzív interjút az Erdély Onlinenak
- Melyek voltak 2010 legsikeresebb és legsikertelenebb momentumai?
- Az egyik szemem sír, a másik nevet. Két évtizedes szolgálat után, idén vonultam vissza gyakorlatilag teljes egészében a püspökségtől. Nem volt könnyű dolog a püspöki szolgálat fejezetét lezárni. A másik szemem azért nevet, mert nem a senkiföldjére kerültem az egyházi szolgálat határáról, hanem európai parlamenti alelnökké választottak, és ezáltal egy hasonlóan nagy horderejű szolgálati pászmába léptem, ami emberileg ellensúlyozta az egyházi szolgálat hátrahagyása nyomán támadt űrt. Ez volt a két meghatározó személyes esemény a 2010-ben. Politikai szempontból a nemzetpolitikai fordulat évének nevezném 2010-et. 1989-ben elkezdődött a rendszerváltozás, de a kommunista diktatúra bukásával még nem érkeztünk el a Kánaánba, hanem elkezdődött a rendszerváltozásnak egy hosszan tartó folyamata, tele meghátrálással, visszarendeződéssel, de úgy érzem, hogy a 2010-es esztendő hozta meg az áttörést a rendszerváltás folyamatának felemás első korszakát követően. A különbség talán annyi a kettő között: míg az első esztendő inkább a politikai-ideológiai rendszerváltozás kezdetének tekinthető, addig 2010 a nemzetpolitikában jelentett egy hasonló rendszerváltozást. Elsősorban az áprilisi magyarországi választásokra gondolok: akkor nemcsak a posztkommunizmusnak vetett véget a nemzeti erők átütő sikere, hanem a nemzetpolitikában is gyökeres változást hozott, ami a nemzeti összetartozásról szóló törvény, és a magyar állampolgárságról szóló törtvény országgyűlési elfogadásában ölt testet, és egy nemzeti együttműködési rendszernek a meghírdetésével folytatódik, amelynek a határon túli magyarok is részesei. A határok feletti nemzetegyesítés politikájának a győzelmeként értékelhető a 2010-es nemzetpolitikai fordulat. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) stratégiai partnere lett az új magyar kormánynak, más megközelítésben pedig a Fidesz-KDNP szövetségnek, és e minőségében az EMNT tovább folytathatja azt, amit 2009-ben az RMDSZ-szel való összefogás, és általában az erdélyi magyar összefogás szintjén megkísérelt, hogy integrálja az erdélyi magyar politikát és közéletet.
– Az Európai Parlament alelnöki tisztségétől azt várta-e, mit amit kapott?, – kérdeztük Tőkés Lászlótól.
– Rosszabbra számítottam, mert nagyon rosszul kezdődött európai parlamenti képviselőségem. Első alkalommal az RMDSZ jelöltjei ellenében pályáztam meg a képviselőséget, tehát inkább a szembenállás, mint az összefogás volt a meghatározó. Aztán amikor bejutottam az EP-be, kitaszítottak az Európai Néppártból, román oldalról kompromittálni próbáltak mint párton kívüli szélsőséges magyar politikust. Majd véget ért a csonka ciklus, és akkor már sikerült az erdélyi magyar összefogás jegyében az RMDSZ-szel együtt jelölteket állítani egy EMNT–RMDSZ megállapodás értelmében. Ez teljesedett ki akkor, amikor megválasztottak a magyar néppárti delegáció tiszteletbeli elnökének, majd az Európai Parlament egyik alelnökének, tehát várakozáson felül jól alakult a helyzet. Figyelembe véve a lehetőségeket, a korlátokat, a szűkre szabott politikai mozgásteret, amit az EP a magunkfajta kisebbségeknek jelent, ahhoz képest eredményes, és felfelé ívelő képviselői pályát mondhatok magaménak.
Értelmes együttműködés
– Különféle román politikusok a közelmúltban is az ön ügyészség elé citálását követelték az autonómiával kapcsolatos kijelentései kapcsán. Hogyan próbál meg ezek ellen védekezni?
– Nem lehet megszokni ezeket a támadásokat. Mindig mondják, hogy tegyem túl magam rajtuk, de hogyha Temesvár szelleméből és hitvalló eszményeimből indulok ki, akkor nagy csalódást jelent nekem, hogy ahelyett, hogy a barátot látnák bennem, ellenségkép gyártására használnak fel. Márpedig meggyőződésem, hogy komoly szolgálatot tehetnék a román–magyar megbékélés és együttműködés érdekében, azonban ezt nem látják azok, akiknek továbbra is érdekük a megosztó politika. Itt gondolok elsősorban a lappangó posztkommunista erőkre, a titkosszolgálat és a volt nomenklatúra képviselőire, és ilyen szempontból sajnos nem csak a szociáldemokrata pártot és a román nacionalista pártokat emlegethetjük, mert ezek az erők valamennyi romániai pártba beszüremkedtek, és látjuk, hogy húsz év után nem csak a magyarok, hanem Románia is emiatt szenved, mert nem tud kievickélni a kommunizmus utáni mély nyomor és politikai zűrzavar állapotából. Én változatlanul azt tekintem célomnak, hogy ha fáj is mindez a támadás, túltegyem magam ezeken, és értelmes együttműködésre törekedjünk az egységesülő Európában. Ennek vannak kedvező előjelei: gondoljunk a tusnádfürdői együttes fellépésre, ahol a román államelnök, a magyar miniszterelnök, és jómagam is ott voltunk együtt, vagy említhetem a tavalyi államelnöki kitüntetést. A brüssszeli román delegációnak is nem egy tagjával nagyon jó kapcsolatot ápolok, és sikerült például olyan ügyekben összefogni, mint a ciánkérdés. Gyakran odaállunk közös ügyeink mellé, most például a moldvai csatlakozás, vagy az ukrajnai románok és magyarok érdekeinek a védelme, a kommunizmussal való szembenézés, a korrupcióellenesség, és Románia európai felzárkózása mind olyan kérdések, amelyekben talál a szó olyan képviselőkkel, mint Cristian Preda, Monica Macovei vagy Renate Weber, hogy csak néhányat említsek a román képviselők közül. Erdélyi összefogás
– Mennyire tartja megfelelőnek a jelenlegi romániai és európai konjunktúrát az erdélyi autonómia megvalósításához?
– Nagyon érdekes fejlemény, hogy Szerbiában létrejöttek a nemzeti tanácsok, köztük a román nemzeti tanács is. Szerbia, amely még távol van attól, hogy tagja legyen az Európai Uniónak, megelőzte Romániát, még ha fogyatékos is a szerbiai kulturális és személyes autonómiára vonatkozó jogi rendelkezés. Ha Koszovó függetlenségére gondolunk, ami más síkon szintén a nemzeti önrendelkezésnek egy kivilágló példája, vagy a moldáviai gagauz autonómiára gondolunk, akkor nem is kell elmennünk Dél-Tirolba vagy Finnországba, hanem Romániának a saját nemzeti szomszédsági környezete kínálja a példát, és furcsamód Románia teszi a süketet. Például 250 ezer Timok völgyi vlah románról olyan nagyvonalúan feledkezik meg, mint ahogy szeretné, hogy mi megfeledkezzünk az ugyanilyen számban élő csángó magyarokról. Románia nem kerülheti el a múltjával való szembenézést, gondolok itt Trianonra. Igenis Trianonról hideg fejjel, de érző szívvel beszélni kell, el kell ismerni Trianon sebeit. El kell ismerni, hogy van kisebbségi kollektív önrendelkezés, másképp Románia nem is kapta volna meg Erdélyt. Ők arra hivatkoznak, hogy 1918. december 1-jén így döntött a románság. Hát ha az akkor 55 százalékot kitevő románságnak van döntési joga a sorsát illetően, akkor természetesen a másik 45 százaléknak is volt döntési joga, de őket nem kérdezték meg. És ez az elv ma is érvényes: nekünk közösségi módon döntési jogunk van a saját sorsunkat illetően. Ezt az elvet nem elismerni Európában, vagy a modern világban, ez politikai vakság és rosszhiszemű elfogultság. Oda kell kényszeríteni Romániát a tárgyalóasztalhoz. Európában egyetlen gond van, mégpedig az, hogy az ilyenfajta közigazgatási, államszervezési, vagy éppen a kisebbségi kérdéseket az EU szigorúan a tagországok belügyeinek az illetékességi körébe sorolja, ezért olyan nehéz áttörést elérni. De Európa nem fogja ellenezni, hogy ezt a fajta rendezést életbe léptessük. Hiszek a politikai fejlődésben, itt inkább a magyar fél megalkuvásától félek, mint a román fél ellenállásától, ezért nagyon fontos az erdélyi összefogás, a magyar–magyar integráció, hogy egy európai integráció keretében tudjuk segíteni a felvidéki, a délvidéki, az erdélyi magyarokat, és így egyesült erővel valóban egy nemzeti önrendelkezés alakuljon ki megfelelő szinteken, megfelelő formákban, Magyarországnak ki kell vívnia gazdasági önrendelkezést, mi kivívjuk a területi vagy a kulturális önrendelkezést, és így az autonómiák és a nemzet önrendelkezése együttesen egy modern európai nemzeti lét távlatait vetíti előre. Nem öncél a pártegység
– Milyen szándékkal hozzák létre az Erdélyi Magyar Néppártot, illetve hogyan látja ennek integrálódását a magyar közössségbe? Nem fenyeget az a veszély, hogy megosztja a magyarságot az új párt, s így elveszítheti parlamenti képviseletét?
– Ez mindig attól függ, hogy milyen megközelítésből nézzük a dolgokat. Hogy egy praktikus metaforával éljek, ha van a gépkocsiállományunkban két gépkocsi, és az egyik már lerobbant, a másik pedig ugyan új, de nagyon gyenge teljesítményű, és nem alkalmas a román politikai terepen való közlekedésre, akkor egy olyan járműre van szükség, amely minden igénynek megfelel: jó a befogadóképessége, jó a technikai felszereltsége, bírja a romániai nehéz politikai terepet, és célba tudunk érni vele. Mi amikor rájöttünk, hogy megítélésünk szerint sem az RMDSZ sem az MPP nem tudja betölteni azt a hivatását, akkor úgy gondoltuk, hogy nekünk egy új politikai instrumentumra, új pártra van szükségünk. Nem öncél a párt. És a pártegység nem öncél. A nemzeti egység a cél, és a pártegységnek csak a nemzeti egység szolgálatában van létjogosultsága. Ha már ezek a pártok képtelenek a magyarságot összefogni, sőt, a Felvidék vagy a Délvidék sorsára juthatunk, ahol a magyarok a nagy tömegben átszavaznak. Még Erdélyben állunk a legjobban, itt még nem veszítettük el az etnikai, politikai érdekképviselet szavazói és eszmei bázisát. Az világos számomra, hogy az RMDSZ 450 ezer szavazatot tud összegyűjteni, hogyha minden erejét megfeszíti, és az is nyilvánvaló számomra, hogy még annyit se nyerne el, ha lenne más kínálat, hiszen az MPP rögtön rést ütött az RMDSZ szavazóbázisán. Az én bejutásom az EP-be, mikor egyedül indultam, szintén bizonyította, hogyha van politikai opcióra lehetőség, akkor az erdélyi magyarság nem egy egynemű pártegységben képzeli el a jövőjét. Mi szeretnénk gyűjtőpártként megjeleníteni a magyarság legfőbb célkitűzéseit. A magyarság vegye kezébe a sorsát, és ő határozzon a saját magát illető dolgokról. Ez aztán autonómiákban jelenül meg, és a magyar integráció rendszerén belül helyezkedik el, ezt a távlatot látjuk magunk előtt, és ennek érdekében indítványoztuk az Erdélyi Magyar Néppártnak a létrejöttét, rákényszerültünk, úgy éreztük, hogy valóban hiányzik az a jármű, ami célba fog vinni. Nem valakik ellen, hanem valaminek a kiegészítéseként szerveződik, és buták volnánk, hogyha nem az összefogásra készülnénk, hiszen nyilvánvaló, hogy elveszíthetjük országos szintű képviseletünket, hogyha nem fogunk össze. De már az is félő, hogy így is elveszítjük. Nekünk az a véleményünk, hogy már most veszélyben forog a képviselet, ha nem teszünk valamit. Most legyünk azon, hogy olyan összefogást tudjunk megvalósítani, amely biztosítja számunkra a képviseletet, sőt távlatilag érjük el azt, amit már Horvátországban megvalósítottak, ahol az öt százalékos küszöb is megszűnik, és a kisebbségek számarányuknak megfelelő arányban jutnak be a parlamentbe. Markótlanítás és szásztalanítás
– Lát-e valós esélyt arra, hogy akár az RMDSZ-szel, akár az MPP-vel sikerüljön konszenzusos listát megvalósítani?
– Azt gondolom, hogy az RMDSZ-t markótlanítani, az MPP-t szásztalanítani kell, és akkor ezek a szervezetek és pártok is képesek az újjászületésre. Mi azt reméltük, hogy nem is lesz szükség egy harmadik erdélyi pártra. Már az MPP létrehozatala sem öncél volt. Kezdetben azt hittük, hogy az RMDSZ megújítható, utána azt hittük, hogy az MPP betöltheti a szerepét. Mikor ráébredtünk arra, hogy ez nem fog megtörténni, akkor szántuk el magunkat erre a lépésre. Ehhez szövetségeseket is szereztünk. Lehet tévedni is, de senki nem vitathatja el annak a szükségességét, vagy jogosságát, hogy egy politikai instrumentumot létrehozzunk egy adott politikának a megvalósítása céljából. Felemás helyzet
– Hogyan látja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyzetét az egyházi átvilágítás tükrében?
– 2007-től errefelé nagy megrőkönyödéssel döbbentünk rá, hogy távol állunk még attól, hogy az egyház megtisztult volna a kommunista titkosszolgálati múltjától. Dokumentumok vaskos tömege bizonyította, hogy még mindig, miként az egész romániai társadalmat, ezen belül a magyar kistársadalmat, úgy az egyháztársadalmat is, még mindig átszövi a titkosszolgálati múlt. Ekkor kellő tisztánlátással meghirdettük az egyházi átvilágításnak a folytatását, mely az azt megelőző években többször is abbamaradt. 1989-es rendszerváltoztató múltunk, valamint élő hitünk köteleztetéseképpen meghirdettük az átvilágítás és az egyház megtisztításának a programját. Az én püspökségem idején már nem volt idő befejezni az átvilágítást, a körülmények sem engedték, és az ellenállás is akadályozott. Sajnos a legutóbb tartott általános tisztújítások sem oldották meg ezt a kérdést, és most egy felemás helyzet alakult ki. És nemcsak a kirívó esetekre gondolok. Még mindig nagy titkok lappanganak az egyházban. Sajnos egyesek azt hiszik, hogy ez csak a református egyház problémája. Létrejött az együttműködés rendszere az unitárius, az evangélikus és a református egyház között. A katolikusok nem kapcsolódtak be, de ez nem azt jelenti, hogy ők mentesek volnának ettől a múlttól. Nem lehet visszafordítani az átvilágítást, és nem is szabad, mert időzített bombaként ketyeg az egész titkosszolgálati múlt. Az egyház ha nem tisztul meg a múltjától, ha nem lép a bűnbánat és megtérés útjára, akkor nem tudja betölteni hivatását a világban. A kommunizmus idejében ugyanazok a típusú közszereplők, nemzetidegen árulók adták fel és juttatták mai helyzetébe a magyarságot, akik a két világháború idején elárulták a nemzetet. A külső erők önmagukban nem lettek volna képesek elbánni velünk, nyilvánvaló, hogy csak a kollaboránsokkal lehetett ezt a nemzetet tönkretenni. A magyar kollaboránsok nélkül nem lett volna Securitate, és nem lett volna Ceauşescu. Krisztus azért vállalta a kereszthalált, hogy meggyógyítsa és feltámadást hozzon a nemzet életébe, ő a keresztfa helyett a jászolbölcső békéjét kínálja. Itt az ideje, hogy ne keresztfákat ácsoljunk, hanem a jászolbölcsőt álljuk körül, és elfogadjuk a megbékélésnek ezt a krisztusi ajándékát. Ezekkel az érzésekkel jöttem haza a doberdoi hadszíntérről is, és büszke vagyok a váradi 4. honvédezredre: miközben ők életüket áldozták a nemzetért, azok, akik idehaza voltak, értéktelenné tették az ő hazaszeretetüket és áldozatukat, és elárulták a nemzetet. Karácsony és Krisztus váltsága legyen a gyógyítás, a békéltetés és a feltámadásnak az ígérete.
Rais W. István, Erdon.ro

Gazdasági önrendelkezéstől az autonómiáig
Sok politikus — nemcsak országunkban — legszívesebben letagadná, törölné a történelemből, hogy Európa-szerte komoly autonómiatörekvések léteznek. Napjainkban ezek nem annyira látványosak, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Nem nevezhetőek a szó szoros értelemében vett harcnak, nem járnak vérontással, nem robbantanak az önrendelkezésért küzdő gerillák.
Ma már sokkal inkább a kitartó, erélyes, meg nem alkuvó, közép- és hosszú távú tervekre alapozott politizálással kívánják elérni az autonómiát. Élen járnak ebben a tekintetben a katalánok. Maradjanak itt az adók A spanyol tartomány közel harminc éve harcolta ki az anyanyelv használatának jogát, utána a tanügyi rendszerben az önrendelkezést — azelőtt, a Franco-diktatúrában tiltott volt a katalán nyelv használata, nemcsak a tanügyben —, van kulturális autonómiájuk, erős önkormányzatiságot alakítottak ki. Most az utolsó lépésnél tartanak: a gazdasági önállóságért harcolnak, ami nem jelent egyebet, mint az adórendszer föderalizálását. Közérthetően: az adók, illetékek maradjanak helyben, ne a spanyol államkasszába folyjanak be, ahonnan csak töredékük kerül vissza a katalán régióba — mondta lapunknak az Európai Parlamentben Ramon Tremosa i Balcells spanyolországi, de katalán születésű EP-képviselő. Katalónia Spanyolország területének hat százalékát képezi, az összlakosság 16 százaléka él ott, mindezzel szemben a bruttó nemzeti össztermék több mint húsz százalékát adják a katalánok, az export közel harminc százalékát. Egyszóval: Spanyolhon leggazdagabb vidéke Katalónia. Nem véletlen, hogy a régióban, melynek Barcelona a fővárosa, egy tekintetben nagyon hasonló nézeten állnak spanyolok és katalánok egyaránt: a befizetett adók maradjanak helyben, ne Madridból osszák vissza annak csupán egy részét. Katalóniában az idei novemberi választásokig hárompárti koalíció vezetett. Nagy változást hozott, hogy a jobbközép, autonomista vonalat követő Convergència Democràtica de Catalunya (CDC) nyerte a választásokat, mi több, alig maradt el attól, hogy abszolút többsége legyen. Nemcsak katalánok, spanyolok is szavaztak a CDC-re, amit a bűvös "adórendszeri föderalizáció" ígéretével nyertek meg — magyarázta Tremosa. A lakosság tehát — nemzetiségi hovatartozástól függetlenül — támogatja Katalónia autonómiáját, önrendelkezését. Saját bőrükön érzik ugyanis, hogy több adót fizetnek, mint amennyit visszakapnak. Helyben kell maradniuk az adóknak, a repülőterek, kikötők, vasutak jövedelmének is, ha ez megvalósul — a már létező erős önkormányzatiság, működő nyelvtörvény, önrendelkező iskolai rendszer és kultúra mellett —, készen áll az alap, és már csak a tető kell, hogy rákerüljön a teljes autonómia — véli a képviselő.
A többség önrendelkezést kér A katalánok autonómiatörekvése egymagában valószínűleg nem lenne elégséges a régió önrendelkezésének megvalósításához. Szükség van a spanyol nemzetiségűek támogatására is. Sokan közülük bevándorlókként érkeztek Katalóniába, Barcelona köré telepítettek közel hárommillió spanyol nyelvű "bevándorlót". A Franco-rendszer veszélyként fogta fel az erős, de békés katalán autonómiatörekvést, ez ellen próbált lépni, védekezni az új honfoglalók "bevetésével". A katalánok viszont megkapták az "ellenszert". Spanyol nyelven nyomtattak könyveket, népszerűsítő kiadványokat — ezért is van, hogy ma Barcelona és környéke a spanyol könyvkiadás fellegvára. Az iskolában kötelező a katalán nyelv használata, de a spanyol "bevándorlók" megértették, a nyelv ismerete csak közelebb viszi őket a katalán néphez, megteremti a békés együttélés lehetőségét, mi több, közösen érhetik el a mindkét fél számára oly fontos adórendszeri föderalizálást, aminek következő lépése a teljes körű autonómia. Érdekes a Barca Guardiolájának nemzetiségvállalása is. Ha Madridban van meccsük, előre katalánul szólal meg, csak azután spanyolul — és ezt el is fogadják tőle, mivel ő nyíltan katalánnak vallja magát. Az autonómiatörekvés Katalóniában nem egyenlő a függetlenséggel, a katalánok nem akarnak saját országot, továbbra is Spanyolországban kívánnak élni, de teljes önrendelkezést kérnek, számukra már nem kérdés, hogy ez jelentheti a térségben a gazdasági, szociális jólétet is. Összefogásra van tehát szükség, a térség politikai erőinek össze kell fogniuk a közös cél érdekében — összegezett Ramon Tremosa, de emellett nem kell lemondaniuk saját ideológiájukról.
Tartózkodni a házasélettől? Levonva a következtetést a Ramon Tremosával folytatott beszélgetésből — hogy az autonómiához jól működő gazdaság is szükséges, melyhez teljes körű adórendszeri föderalizációnak kell társulnia —, Theodor Stolojantól, az Európai Néppárt román küldöttségének tagjától próbáltunk érdeklődni: milyen jeleket lát, van-e kilátás Románia gazdasági fellendülésére? A politikus — aki elismert pénzügyi szakember — sokat beszélt, de konkrétumokat nem mondott. Arról szólt, hogy miért jutott országunk oda, ahol van, mit tévedtek az előző kormányok. Nagy lendülettel beszélt viszont a gazdasági kormányzatról. A kifejezés nagyon közel áll ugyan a "gazdasági önkormányzathoz", de messze elmarad a Tremosa által felvázolt adórendszeri elképzeléstől. Erről nem esett szó, annál inkább arról, hogy az államnak meghatározó szerepet kell vállalnia a gazdasági életben, országos szinten kell "intézni" a dolgokat. Érvelése szerint 2008 végén Románia küladóssága meghaladta a belső tartalékokat. Tetézte a bajt, hogy néhány világcég — Ford, Nokia — kivételével nem a termelést, hanem a szolgáltatásokat vették célpontba a más országokból érkező befektetők. A jövőről szólva elmondta: az államkassza nem tudja fedezni az állami intézmények kiadásait, további "nadrágszíjmeghúzásokra" van szükség. El nem kerülhető kérdést provokált ki Theodor Stolojan: lehet még egyáltalán húzni a nadrágszíjon? "Ó, igen, igen, ne csináljanak ebből gondot. Ha meg akarják tudni, meddig lehet húzni a nadrágszíjat, Ghandi írásait kell olvasni. A harmadik kötetig jutottam, ott olvastam, hogy hús nélkül lehet élni, sőt, a vegetáriánus kosztot is a minimumra lehet csökkenteni. Ghandi negyvenéves korában határozta el, hogy azontúl csak nagyon ritkán lesz nemi kapcsolata a feleségével azért, hogy egyéb problémáira tudjon koncentrálni. Egy ország nagyon könnyen lecsúszhat, de annál nehezebb felemelkednie" — mondta a képviselő.
Meggondolt pártalapítás És mit szólnak mindehhez a romániai magyarság autonomistái? Tőkés László EP-képviselő — akit elkötelezett autonómiaharcosként, forradalmárként, nem utolsósorban egyházi méltóságként ismernek az EP-ben, és ez a népszerűsége is hozzájárult ahhoz, hogy parlamenti alelnökként tevékenykedhet — a romániai magyarság közös listáján nyert tisztséget. Aki addig nem hitt az összefogás erejében, akkor megbizonyosodhatott, hogy valóban egységben az erő. Ennek ellenére az autonómiáért, a magyar közösségi érdekekért folyó együttes munka felvállalása helyett Tőkés politikai szereplése — nevezzük nevén: lejáratása — az egyik legfontosabb hazai téma nemcsak román, hanem magyar körökben is. Akkori politikai szövetségesei azzal vádolják, a nevével fémjelzett párt alapításának bejelentésével a romániai magyarság széthúzását fokozza, ami akár oda vezethet, hogy a következő parlamenti választások után a magyarságnak nem lesznek képviselői, szenátorai. Tőkés László rövid beszélgetésünk alatt hangsúlyozta: nem Tőkés-párt születik, nem az ő pártját alapítják, hanem az általa is követett elvekre — köztük az autonómia igényére — alapuló politikai szervezetről van szó, melynek vezetésében ő személy szerint nem is kíván részt venni. A pártalapításról azt is elmondta: nem egy elhamarkodott, hirtelen bejelentésről van szó, már korábban szó esett a pártalapítás szükségességéről. Ebben közrejátszik az is, hogy a jelenlegi romániai magyar politizálásból szándékosan távol maradó (vagy épp kizárt) személyek is szívesen részt vennének egy, a valós magyar érdekeket képviselő pártban. Sőt, a politikai élet aktív szereplői között is vannak, akik elégedetlenek jelenlegi pártjukkal, szervezetükkel, és ők is szerepet vállalnának a friss politikai szervezetben. A demokrácia-központok megnyitása is szálka a szemben némely politikusok számára. A vád: ezeket a központokat szeretnék felhasználni a párt alapítására, megerősítésére. Ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott Tőkés, hogy az irodák az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács további működését fogják szolgálni, semmiképpen nem a pártalapítást. Többször elhangzott, Tőkés is elmondta: a pártalapítás nem az EMNT megszűnését, esetleges felszippantását fogja jelenteni. A két szervezet párhuzamosan tud működni, hiszen előbbinek civil szervezetként kell folytatnia tevékenységét, az új pártnak pedig a politikában kell ténykednie. Személyéhez, az EMNT-hez, az új párthoz hogyan viszonyul a jelenlegi magyar kormány? — kérdeztük Tőkés Lászlót. Válasza rövid volt: igen, tárgyaltak erről a kérdésről a hatalmon levő Fidesszel, és számukra az derült ki, az általa képviselt ideológiát inkább támogatják, mint a jelenleg aktív romániai magyar politikai erők irányvonalait.
Felmérik a lehetőségeket Az EMNT törekvéseiről Jakabos Janka, a háromszéki szervezet elnöke tényismerettel tudott nyilatkozni, ugyanis jelenleg Tőkés László európai parlamenti irodájában dolgozik gyakornokként, s kitűnően ráláthat az Európa-szintű történésekre. "Az EMNT gazdasági tőkéjét is próbáljuk növelni. Többek között olyan EP-képviselőkkel is ápolunk kapcsolatot, akik komoly gazdasági kapcsolatokkal rendelkeznek. Az a lényeg, hogy ezekből a kapcsolatokból egész Erdély gazdasága nyerhessen. Feltérképezzük a lehetőségeket, ezek ismeretén rengeteg múlik. Az EMNT gazdasági tevékenységének kis- és középvállalkozókat is kell segítenie, nemcsak magyarországi, hanem uniós viszonylatban is. Nemigen foglalkozik senki az általában vett Kárpát-medencei magyar gazdasággal. Intézményesített formában próbálunk segíteni. Kiemelt célterületek Erdélyben a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a turizmus, a helyi specifikumok, mint például a borvíz értékesítése" — fogalmazott Jakabos Janka. Tehát folyik a munka, és ha még nem is látványosak az eredmények, a gazdasági fejlesztést, a tőke helyben tartását alapvető kérdésként kezelik. Ezzel vissza is tértünk a Ramon Tremosával folytatott beszélgetés kulcskérdéséhez, a gazdasági önállósághoz, a fiskális föderalizáláshoz, ami — a katalán képviselő szavaival élve — az önrendelkezés azon legfelső pillére, amelyre az autonómia ,,teteje" kerülhet.
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ 20 év távlatából
Mit köszönhetünk az RMDSZ-nek és vezetőinek az elmúlt 20 évben? Sokunkban feltevődött ez a kérdés az elmúlt hetekben lezajlott SZKT-ülést követő nyilatkozatok hallatán. Köztudott ugyanis, hogy Markó Béla elnök Úr bejelentette, hogy nem kívánja magát újrajelöltetni az RMDSZ elnöki posztjára. Sokan felkapták a fejüket, és néhányan közülünk talán még örömteli ujjongással is fogadtuk a hírt. Páran már irányváltásról, szemléletváltásról beszéltek. Azonban ez az eufórikus hangulat nem tarthatott sokáig, az elnökségre pályázó két személy nevének hallatán. Az egyik jelölt Kelemen Hunor, a másik eséllyel pályázó jelölt Eckstein-Kovács Péter. Ennek tudatában mondhatjuk, hogy az alma nem esett messze a fájától. Mondhatjuk azért, mert nyílt titok, hogy a leköszönő elnök Kelemen Hunort támogatja. Így, ez az örömittas hangulat hamar köddé vált, ugyanis a tisztújítás nem azonos a szemléletváltással. Ezt a szemléletváltást az RMDSZ testvérpártjának, a jóval erősebb gyökerekkel rendelkező, a magyarországi MSZP-nek sem sikerült megvalósítania. Mindmáig ott ül soraikban, pestiesen mondva csak „kőkomcsinak” nevezett, erős mag, amely a háttérből, a színfalak mögül bábuként mozgatja a mindenkori elnökséget. Még akkor sem, ha Kelemen Hunor erős, szavahihető RMDSZ-t képzel el a jövőt illetően. A tények tudatában, miszerint csak akkor hajlandó lemondani Markó Béla az RMDSZ elnökségéről, ha megfelelő utódot hagy maga után, szócséplésnek tűnhet az irányváltás gondolata. Ennek hangot adva, talán, az utolsó elnöki beszédében elemezte az elmúlt csaknem húsz év politikai sikereit. Egy olyan beszédben, ahol nem volt szó hibákról, tévedésekről, rossz döntésekről, ahol erényként jelent meg az ide-oda csapódás (ahogy az egyéni érdek, nem pedig a magyarság érdeke szolgálja) egy olyan beszámolóban, ahol a mindenkivel való szövetségkötés követendő példa az elkövetkező elnökségre nézve. Egy olyan irányvonalat jelölt ki, ahol a magyarság érdekérvényesítésének az útja nem az anyaország, nem az Európai Parlament, hanem Bukarest és a mindenkori román kormány felé van kikövezve. Ezen nagy szemléletváltás hallatán még az államelnök, Traian Bãsescu is nevetésben tört ki. Bátran kijelenthetjük, hogy ez az egész csak egy politikai színjáték, ahol mi, erdélyi magyarok csupán fabábuk vagyunk, akiket az orrunknál fogva lehet vezetni. Ez a színjáték már a jövő évben esedékes kampány része – vélik egyesek. És igazuk van. Talán nem is mi vagyunk a bábuk, hanem a majdani megválasztott elnökség. Senki ne higygye, hogy Markó Béla jelenlegi elnök Úr karba tett kézzel figyeli majd, ahogyan munkája kárba vész. Senki ne gondolja, hogy a háttérből nem egyengeti majd utóda útjait, és nem szól majd bele, ha az út véletlen Budapest, nem Bukarest felé venné az irányt. A másik elnökjelölt, Eckstein-Kovács Péter személye sem garancia a változásra. Ő ugyanis jelenleg az államelnök kisebbségi tanácsadója. Munkáját siker koronázza, hiszen az államelnök lépten-nyomon, ahol csak teheti, hangoztatja, hogy soha nem kap autonómiát az erdélyi magyarság. Még mindig fájó emlékként él bennünk a 2004. december 5-én lezajlott állampolgársági népszavazás, ahol az erdélyi magyarság önérzetét, identitástudatát tiporták sárba. Ennek megünneplésére hívta Kolozsvárra Eörsi Mátyást, akkori SZDSZ-es politikust, akinek előadását a kolozsvári diákság hiúsította meg. Ha az elmúlt húsz év az erdélyi magyarság szempontjából nehézkes, göröngyös is volt néha, a tények ismeretében az elkövetkezendő húsz év még nehezebb, még bizonytalanabb lesz. Mondjuk ezt annak tudatában, hogy az RMDSZ vezetésének, bárki is legyen az elnök, nem ismeretes, sőt, idegen más magyar politikai szervezetekkel az összefogás gondolata. Pedig az RMDSZ-en kívül is van élet. Ezek a hangok, ezek a törekvések egyre hangosabbak. Végezetül meg kell köszönnünk az RMDSZ-nek az elmúlt 20 év munkáját. Köszönjük a közalkalmazottak, a tanárok nevében a 25%-os bérmegvonást, a kismamák nevében a családi pótlék szigorítását, a nyugdíjasok esetében a nyugdíjra kivetett társadalombiztosítási illetéket, az egész erdélyi magyarság nevében az áfa emelését. Mindezek ellenére, bizakodunk és remélünk. Reméljük azt, hogy most nem csupán újabb színjátékról van szó. Bízunk abban, hogy az irányváltás nem csupán egy újabb üres szójáték. Ennek szellemében kívánunk mindenkinek sikerekben, megvalósításokban, eredményekben gazdag boldog új esztendőt.
Gyergyószentmiklósi Magyar Polgári Párt, Kommunikációs Osztály, Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós)

Állampolgárság és szavazati jog (Vitáznak Brüsszelben)
,,Elfogadhatatlan" lenne a választójog megadása a határon túli magyar kisebbségeknek — jelentette ki szerdán Joseph Daul, az Európai Parlament jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakciójának elnöke. Ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, ,,az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan" — figyelmeztetett Daul újságírókkal találkozva Brüsszelben egy nyugati hírügynökség ismertetése szerint.
Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakcióelnöke valójában a határon túl élő és magyar állampolgársággal nem rendelkező, de magyar származású személyek esetleges magyarországi szavazati jogára utalt elutasító értelemben — pontosította a frakcióelnök korábban az AFP francia hírügynökségnek anyagában olvasható szavait Antoine Ripoll, Daul szóvivője. ,,A kettős állampolgárokkal kapcsolatban Joseph Daul nem kívánt véleményt nyilvánítani" — mondta Ripoll telefonon az MTI-nek. A szavazati jog témája az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján is felmerült: egy tudósító az uniós végrehajtó testület állásfoglalását kérte, mondván, jelentős politikai hordereje van annak, ha egy ország állampolgárságot és szavazati jogot ad más államokban élő polgároknak. Viviane Reding igazságügyi EU-biztos szóvivője válaszában kifejtette: az állampolgársággal kapcsolatos ügyekben maguk a tagállamok viselik a felelősséget, és a brüsszeli bizottságnak nincs hatásköre, nincs lehetősége fellépni ilyen kérdésekben. A szóvivő utalt a felmerülő kérdések kétoldalú alapon történő kezelésének fontosságára, és szerinte magától értetődő politikai igény, hogy az államok ebben felelősségteljesen járjanak el. José Manuel Barroso európai bizottsági elnök szóvivője a sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy a magyar állampolgársági törvény ügye felmerült-e a brüsszeli bizottság és a magyar kormány múlt pénteki budapesti találkozósorozatán, azt válaszolta, hogy tudomása szerint nem, de mivel nem tudott minden egyes megbeszélésen részt venni, ennek utána kell néznie. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Médiatörvényt véd Tőkés
Közleményben reagált Tőkés László, az Európai Parlament liberális frakciójának Sajtószabadság Magyarországon címen tartott brüsszeli közmeghallgatásán elhangzottakra. A Renate Weber romániai EP-képviselő elnökletével tartott beszélgetést – amelyet Guy Verhofstadt, az ALDE frakcióelnöke nyitott meg, és felszólalt Neelie Kroes, az Európai Bizottság sajtószabadságért is felelős alelnöke – Tőkés „liberális inkvizíciós kirakatrendezvény”-nek nevezte.
Az Európai Parlament alelnöke lapunkhoz is eljuttatott közleményében kijelentette: „most, amikor az új nemzeti kormány végre teljes erővel újból hozzáláthatott a trianoni-kommunista múlt romjainak az eltakarításához és ama fájdalmas emlékű, decemberi népszavazás jóvátételéhez – a nemzetidegen posztkommunista, balliberális erők, az új magyar médiatörvény ürügyén, ismét rárontottak saját országukra és nemzetükre.”
A volt református püspök szerint a 2010. áprilisi választások tanúsága szerint a Magyarországon „teljességgel hitelét vesztett balliberális tábor és lakájmédiája – jobb híján – most az országhatárokon kívül kísérel meg teret nyerni, látványos módon a törvény ellen hangolva a nemzetközi közvéleményt” és össztüzet zúdítva Orbán Viktorra, a kormányára és az országra.
Tőkés szerint az összehangolt támadókampányból „az RMDSZ bukaresti pártsajtója és annak tudósítói holdudvara is kiveszi a részét”. A közlemény szerint „az Új Magyar Szó, valamint a Népszabadság és a Népszava tudósítói, továbbá az Országos Audiovizuális Tanács RMDSZ által kijelölt tagja „szakmányban mocskolják” az Orbán-kormányt, maguk is tápot adva az Európai Unió szintjére emelkedett, nemtelen propaganda-hadjáratnak”.
Az RMDSZ színeiben EP-képviselői mandátumot szerzett Tőkés kijelentette: a mesterségesen gerjesztett médiabotrány valódi hátterében a „posztkommunista médiadiktatúra egyeduralmának védelmezői állnak”. „Itt nem egyébről, mint a médiabeli monopóliumát elveszítő balliberális hatalmi elit elkeseredett ellentámadásáról van szó a kétharmados Orbán-kormányzat ellenében, mely törvényes úton kíván rendet teremteni és egészséges egyensúlyt kialakítani a közszolgálati médiumok területén” – hangsúlyozza közleményében Tőkés László.
Közlemény
Az Új Magyar Szó visszautasítja Tőkés László európai parlamenti képviselő minősítgetéseit, és emlékezteti a képviselő urat a temesvári forradalom eszméjére. Akkor Tőkés László felemelte szavát a szabadság, az emberi jogok mellett, a vélemény kinyilvánításának hatalmi akadályoztatása ellen.
Emlékeztetjük arra, hogy akkor, amikor a román kommunista titkosszolgálat a temesvári magyar református gyülekezet papja elleni retorzióra készült, Tőkés László és családja életét a sajtószabadság mentette meg. Annak a magyarországi sajtónak a szabadsága, amelynek hatalmi korlátozása mellett politikai szövetségesei védelmében Tőkés László most állást foglal, jobb ügyhöz méltó buzgalommal.
Salamon Márton László, főszerkesztő. Új Magyar Szó (Bukarest)

Nyilatkozat Romániának és Bulgáriának a övezethez való csatlakozása tárgyában
Az európai integráció folyamatában kiemelkedő jelentősége van az egy adott térségre alkalmazott belügyi és igazságügyi együttműködésnek. Ennek jegyében alakulhatott ki az a schengeni térség, amelyben az európai polgárok mindennapi utazásaik során élvezhetik a szabad közlekedés előnyeit.
Az európai integrációnak folytatódnia kell a Nyugat-Balkán irányába. Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárása, Szerbia európai vérkeringésbe való bekapcsolása, a csatlakozási tárgyalások megkezdése Macedóniával (FYROM) ugyanolyan, a térségünket érintő európai jelentőségű ügyek, mint Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozása. Nem regionális, hanem kimondottan európai jelentőségű ügyekként kell kezelnünk ezeket.
A magyar uniós elnökség megkezdésével egy időben Románia és Bulgária schengeni csatlakozása is kézzelfogható közelségbe került. Sajnálatos, hogy néhány uniós ország ellenkezése halasztani látszik felvételünket.
Minekutána Románia az előző években a követelmény-csomag technikai feltételeinek teljesítésére eredményesen felkészült, a schengeni övezethez való csatlakozás nagyban növelhetné az európai intézmények iránti szimpátiát mindenekelőtt azért, mert ez az emberek mindennapi életében hozna változást. A belföldi és európai gazdasági válság, a növekvő euroszkepticizmus közepette az Unió belső kohéziójának ez irányú megerősítése és kiterjesztése ténylegesen európai jelentőséggel bírna.
Románia polgárainak érdekében szorgalmazzuk, hogy induljon újra a tartalmi párbeszéd a német és a francia külügyminisztérium vezetőivel. Ugyanakkor indítványozzuk, hogy az Európai Parlamentben dolgozó romániai képviselők együttes fellépéssel próbálják előremozdítani Románia schengeni csatlakozásának ügyét.
Meggyőződésünk, hogy – Orbán Viktor miniszterelnök, soros EU-elnök nyilatkozatának értelmében – a magyar Elnökség hatékonyan elő fogja mozdítani országunk mielőbbi befogadását.
Strasbourg, 2011. január 19.
Tőkés László
EP-alelnök. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tőkés-lobbi Schengen-ügyben
Románia polgárainak érdekében a francia és német külügyminisztériummal tartalmi párbeszéd újraindítását szorgalmazta tegnapi, Strasbourgban tett nyilatkozatában Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a schengeni övezethez való csatlakozás előmozdítása érdekében a romániai EP-képviselőknek együttesen kellene fellépniük.
„Minekutána Románia az előző években a követelménycsomag technikai feltételeinek teljesítésére eredményesen felkészült, a schengeni övezethez való csatlakozás nagyban növelhetné az európai intézmények iránti szimpátiát mindenekelőtt azért, mert ez az emberek mindennapi életében hozna változást” – fejtette ki az EP-alelnök. Szerinte az európai integrációnak folytatódnia kell a Nyugat-Balkán irányában.
Tőkés úgy véli, Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárását, Szerbia európai vérkeringésbe való bekapcsolását, a csatlakozási tárgyalások megkezdését Macedóniával (FYROM) nem regionális, hanem kimondottan európai jelentőségű ügyekként kell kezelni. Új Magyar Szó (Bukarest)

Közlemény a magyar EU-elnökség átvétele tárgyában
Az Európai Parlament idei, első strasbourgi hetén, az Európai Unió soros elnökségének átvétele alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök személyesen mutatta be kormányának fél évre szóló európai programját, az Európai Néppárti Frakció 2011. január 18-i ülésén, másnap délelőtt pedig az EP plenárisán.
A családias hangulatú frakcióülésen Joseph Daul elnök köszöntötte a miniszterelnököt. A programismertetés, valamint az azt követő, kiadós megbeszélés rendjén a néppárti csoport egyöntetű támogatásáról biztosította a magyar elnökségi célkitűzéseket.
A magyar médiatörvénnyel kapcsolatban kibontakozott nemzetközi hisztériakampánnyal összefüggésben, a szükséges tisztázások nyomán Orbán Viktor – egyebek mellett – kijelentette, hogy a támadások zömének semmi köze nincs a sajtószabadsághoz, hanem ezek egy, az ellenséges politikai táborból érkező, szervezett támadássorozat részét képezik.
A 2011. január 19-i plenáris ülésen Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke vezette a magyar elnökségi program vitáját. A magyar miniszterelnök meggyőző erejű előterjesztésében egy „erős Európa” kiépítése mellett foglalt állást, ami egyben egy „erős Magyarország” létét, illetve az Unió általános válságának a közös erővel való leküzdését is jelentheti. Orbán Viktor a magyar prioritások között kiemelten szólt az európai csatlakozási folyamat folytatásáról, Romániának a schengeni országok sorába való mihamarabbi felvételéről, az elfogadás előtt álló Duna-stratégiáról, valamint az európai cigánystratégia elkészítésének kivételes fontosságáról. „Európa hiába okos, ha nincsen szíve” – mondotta ez utóbbi kapcsán a magyar kormányfő.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Magyarország sikeres EU-elnökségével kapcsolatos jókívánságait azzal az elvi igényű szándékkal toldotta meg, hogy: „Hozzuk közelebb Magyarországot Európához – Európát pedig vigyük közelebb Magyarországhoz!”
Joseph Daul néppárti frakcióvezető beszédében egy „nagy európainak” nevezte Orbán Viktort, és az „erős Európa” magyar elnökségi jelszavával párhuzamosan – újból – azt hangsúlyozta, hogy az Unió társadalmaiban „több Európára van szükség”.
Martin Schulz szocialista frakcióelnök figyelme – fonák módon – még annak a „kulturális szőnyegnek” a bírálatára is kiterjedt, mely Magyarország 1848-béli határainak a „szimbólumát” ábrázolja ki.
A kimondottan ellenséges módon megnyilatkozó Daniel Cohn-Bendit zöldpárti frakcióvezető – a magyar médiatörvény mellett – még abba is belekötött, hogy a miniszterelnök prioritásai közé az üldözött keresztények védelmét is felvette, ahelyett, hogy a forradalmi Tunéziát vette volna védelmébe.
Orbán Viktor összefoglaló jellegű válaszában, valamennyi hozzászólást megköszönve, a demokratikus vita fontosságát méltatta. Az ellenséges érzületről tanúskodó – jobbára alaptalan – bírálatokra visszautalva, természetes módon jegyezte meg: sohse gondolta azt, hogy az EU-elnökség útja „diadalmenet” lesz Magyarország számára. Azt ellenben határozottan visszautasította, hogy hazáját nemzeti méltóságában sértsék meg.
A néppárti frakcióülésen tartott felszólalásában Tőkés László erdélyi képviselő különleges élménynek nevezte, hogy míg két évtizeddel ezelőtt az akkori fiatal politikus, Orbán Viktor még a megszálló szovjet csapatok Magyarországról való kivonulását követelte, ők maguk, Temesváron pedig a Ceausescu-diktatúrával néztek farkasszemet – íme, most együtt vehetnek részt az országaikat is magába foglaló Európai Parlament munkájában. Az egykor szinte elképzelhetetlen változások beszédes vonatkozásaképpen Magyarország szomszédaihoz fűződő viszonyát méltatta, melynek gyökeres megjavulására vallanak – egyebek mellett –: a Duna-stratégia kidolgozása, Magyarország és Románia együttes néppárti jelenléte az Unióban, országa schengeni, valamint Horvátország és Szerbia európai csatlakozásának magyarok részéről való támogatása, vagy a Szlovákiával való kapcsolat jelentős megjavulása. Iliescu, Meciar, Milosevic és Fico posztkommunista országlása után a szomszédpolitikai viszonyok átalakulásáért elsősorban Orbán Viktort, az Európai Néppárt alelnökét és az általa vezetett kormányt illeti őszinte elismerés – mondotta Temesvár egykori lelkipásztora.
Tőkés László alelnök az EP plenáris ülésén is állást foglalt a magyar EU-elnökség, illetve a médiatörvény vonatkozásában. (Beszédét mellékeljük.)
A magyarországi Elnökség bemutatkozásának sajnálatos velejárójaként érdemel említést két olyan magyar ellenzéki megnyilatkozás, melyek közvetett módon híven rávilágítanak a Fidesz- és országellenes nemzetközi kampány mögöttesére. Bokros Lajos, a nevéhez fűződő „csomag” szerzője, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjának képviselője az EP plénumán szélsőséges támadást intézett az Orbán-kormány ellen. Vele párhuzamosan, Konrád György múlt heti „üzenetének” mintegy a folytatásaképpen, a délután folyamán az erdélyi származású Tamás Gáspár Miklós filozófus vett részt az anarcho-kommunistának aposztrofált Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal (GUE / NGL) frakció magyar médiatörvénnyel kapcsolatos rendkívüli sajtótájékoztatóján.
Az elrugaszkodott médiakampányon, valamint a magyar EU-elnökség ellehetetlenítésére irányuló nemzetközi összefonódásokon túlmenően, mindenképpen igaznak tűnik, hogy: a Magyarországon, illetve a Vasfüggöny túlsó oldalán élő baloldaliaknak és liberálisoknak – hogyha élni és fejlődni akarnak –, a kommunista múlt visszahúzó örökségével mindenképpen szakítaniuk kell, és föltétlenül meg kell újulniuk.
Strasbourg, 2011. január 20.
Tőkés László
EP-alelnök sajtóirodája. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tőkés: az EMNT készen áll a párbeszédre
„Neveket nem mondanék, fölöslegesnek tartom, hogy valaki mellett korteskedjek, és talán nem is tenne jót azoknak a jelölteknek, akik vállalták a megmérettetést. Viszont az RMDSZ alapító tagjaként és sokáig tiszteletbeli elnökeként látom, hogy milyen súlyos örökséggel, ezáltal felelősséggel járhat az elnöki tisztség. Bő húsz év hosszú idő, sok döntéssel, és értelemszerűen több tévedéssel járt” – nyilatkozta lapunknak Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Az RMDSZ és az EMNT közti jövőbeni együttműködésről szólva, Tőkés László kifejtette: az EMNT és az általuk kezdeményezett Erdélyi Magyar Néppárt készen áll az új vezetőséggel való párbeszédre. Gyakorlatilag 2006 óta megfogalmaztak egy „rendszerváltó csomagot”, annak aktualizált változatát tekintik kiindulópontnak.
Az RMDSZ kongresszus közeledtével arról kérdeztük az érdekvédelmi szövetség volt tiszteletbeli elnökét, hogy mit vár el az RMDSZ legfelsőbb fórumának februári ülésétől, illetve kit látna a legszívesebben az elnöki székben.
Tőkés László szerint megengedhetetlen, hogy a szűkebb pártpolitika és a kicsinyes önérdek felülkerekedése miatt képviselet nélkül maradjon az erdélyi magyarság akár Romániában, akár az Európai Parlamentben. Márpedig az utóbbi voksolások azt mutatják, hogy az RMDSZ alól kezd kicsúszni a választóréteg, egyre kevesebben érzik és vallják azt, hogy egyetlen parlamenti képviselettel rendelkező alakulatként az RMDSZ valóban az erdélyi magyarság érdekeit képviseli, hangsúlyozta az EP alelnöke.
„Az emberek elkeseredését meg tudom érteni: túl azon, hogy nemzetstratégiai céljainkhoz alig kerültünk közelebb sem autonómiánk, sem állami magyar egyetemünk, sem önálló gazdasági rendszerünk nincs, még az ország általános, csőd közeli helyzete is rányomja a bélyegét az állampolgárok kedélyére. És az utóbbiért – mint 1996 óta majdnem megszakítás nélkül kormányon, vagy hatalom közelben lévő erő – az RMDSZ is nagymértékben felelős” – szögezte le Tőkés László, hangsúlyozva: az RMDSZ új elnökének ezzel a felelősségvállalással kell kezdenie.
„Látnunk kell azt is: most kegyelmi időket élünk. Az új magyar nemzeti kormány megtesz minden tőle telhetőt, hogy a határok feletti nemzetegyesítés érdemben elkezdődhessen, rajtunk áll, tudunk-e élni a lehetőséggel, vagy pedig az erdélyi magyarság jövőjét továbbra is szolgai módon Bukarest és a román nagypolitika szempontjai alá rendeljük – vélekedett az EMNT elnöke. Hozzátette: ez utóbbiban nem tudnak partnerek lenni.
Tőkés László szerint együtt kell élnünk a románokkal, és – Trianon gyógyításaként – meg kell békülnünk a múltunkkal. De ezt csak egyenlő partnerekként, önfeladás nélkül érdemes végigvinni” – vélekedett.
PAPP ANNAMÁRIA. Szabadság (Kolozsvár)

Együtt-lét Fotókiállítás az EP-ben
Kedden, 2011. február 1-jén nyílt meg az a fotókiállítás az Európai Parlament brüsszeli épületében, amelyet a magyar Országgyűlés által tavaly meghirdetett fényképpályázat díjnyertes alkotásaiból állítottak össze. A pályázat a kárpát-medencei hagyományos kultúrák együttélését mutatja be, és két hétig látható – tájékoztatta lapunkat Tőkés László EP-alelnök Sajtóirodája.
Megnyitó beszédében Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a Kárpát-medence népeinek történelmi egymásra utaltságát hangsúlyozta. Az együttélés azért vált lehetővé, mert az nem a puszta toleranciára épül, hanem egymás elfogadására, ugyanakkor újból és újból felmerül a kérdés: „Vajon az egymással érintkező eltérő identitásoknak szükségszerűen ütközniük kell-e mindaddig, amíg a gyengébb fél fel nem adja saját kultúráját, avagy van más út is?” A házelnök reményét fejezte ki, hogy a kiállítás képei térségünk valóságáról olyan beszédes üzenetet hordoznak, amely képes lesz a „magyar és más népek iránti megértést, elfogadást, sőt szeretetkészséget” erősíteni.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke néhai nagyapja, Tőkés József egykori erdélyi magyar felsőházi tag emlékét idézve megtiszteltetésnek nevezte, hogy Brüsszelben a magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László társaságában szólhat. Az erdélyi képviselő beszédét annak jegyében fogalmazta, hogy a magyar uniós elnökség egyik célkitűzése a tagállamok figyelmét felhívni a kulturális sokszínűségre mint védendő európai értékre, ezen belül pedig értelemszerűen kiemelt fontossággal bír a hagyományos kisebbségi nyelvek és kultúrák, a különböző nyelvű és kultúrájú nemzeti közösségek védelme és békés együttélésének támogatása. A határon túlra szakadt magyarok számára ez – mondhatni – életbevágó ügy, hiszen az elmúlt közel száz esztendőben országaik többségi nacionalista elnyomását kellett elszenvedniük, és emiatt mind számbelileg, mind önazonosságukban rendkívül meggyengültek. Ez alatt az idő alatt például Erdély lakosságának mintegy 45 százalékát kitevő kisebbségi közösségek (magyarok, németek, zsidók stb.) aránya mára már alig 20 százalékra csökkent. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tőkés az Európai Bizottsághoz fordult a Székely Mikó Kollégium ügyében
Amint arról a sajtó is beszámolt, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium egyházi tulajdonba való visszaszolgáltatása kapcsán a román korrupcióellenes hatóság vádat emelt a Kollégium visszaszolgáltatását lehetővé tevő bizottság három tagja ellen. Az állami testület 2000-ben tette lehetővé a kommunista rendszer idején államosított, eredetileg a református egyház tulajdonában lévő Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását. Az ügyészség egy évekkel ezelőtti feljelentés alapján úgy véli, hogy a bizottság tagjai jogtalanul ítélték az épületet az egyháznak, mert nem álltak rendelkezésre az eredeti tulajdonjogot igazoló hiteles iratok.
A Székely Mikó Kollégium körül kialakult botrányos helyzetre való fokozott odafigyelést és vizsgálatot kérve Tőkés László EP-alelnök 2011. január 19-én Viviane Redinghez, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztoshoz, európai bizottsági alelnökhöz fordult.
Erdélyi képviselőnk felhívta a főbiztos figyelmét arra, hogy a romániai kommunista rezsim több mint 2.140 ingatlant kobzott el jogellenes módon a négy magyar történelmi egyháztól, és a rendszerváltás óta a nemzetközi közösség többször világosan figyelmeztette a román államot arra vonatkozóan, hogy kötelessége ezen – emberi alapjogokat sértő – helyzetet orvosolni. A 90-es években nem történt előrelépés ezen a téren annak ellenére, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 176/1993. számú Ajánlása, valamint 1123/1997. számú Határozata Románia kötelességévé tette az egyházi vagyonoknak a restitutio in integrum elve alapján való maradéktalan visszaszolgáltatását. A román parlament 2002-ben megalkotta ugyan az 501-es törvényt, amely a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkezik, a tényleges restitúció azonban túlságosan lassan halad, számos esetben pedig továbbra is akadályozzák a visszaítélt ingatlan tényleges birtokbavételét.
2005. május 23-án az Egyesült Államok Képviselőháza egyhangúlag elfogadott határozatban sürgette a romániai kisebbségi egyházak ingatlanjainak a visszaszolgáltatását. Egy évvel Románia Európai Uniós csatlakozása előtt az Európai Parlament is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy „felgyorsítsák az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény gyakorlatba ültetését” (az Európai Parlament 2005. december 15-i, Romániáról szóló határozatának 21. cikkelye).
Az Európai Parlament idézett határozata világosan rámutatott a romániai jogrendszer – ezen a téren is megmutatkozó – legszembeszökőbb hiányosságaira: Romániában csak hosszas késedelemmel, vagy éppenséggel egyáltalán nem ültetik gyakorlatba azokat a törvényeket, amelyeket az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok nyomására hoztak meg. Ekképpen adódhat az, hogy a különböző kormányrendeletek, két érvényes törvény (501/2002 és 247/2005) és azok számtalan végrehajtási határideje ellenére az erdélyi magyar történelmi egyházak jogos tulajdonaiknak csupán felét vehették birtokba 2010 decemberéig.
Erdélyi képviselőnk levelében „megdöbbentő fejleménynek” nevezte, hogy a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) főügyésze eljárást indított a romániai egyházi javak visszaszolgáltatására felállított Különleges Restitúciós Bizottság három tagja ellen, mivel visszaszolgáltatták a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot jogos tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Tőkés László tudatta, hogy Markó Attila kisebbségügyi államtitkárt, Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogtanácsosát, valamint Clim Silviut, az Igazságügyi Minisztérium volt tanácsadóját azzal vádolják, hogy 1,3 millió eurós pénzügyi kárt okoztak a román államnak azzal, hogy visszaszolgáltatták a Székely Mikó Kollégiumot egykori tulajdonosának. Tőkés László EP-alelnök rámutatott: a per veszélyes jogi precedenst teremthet, amely további, már jogosan visszaszolgáltatott egyházi tulajdonok „újraállamosításához” vezethet. „A román hatóságok ezen újabb »jogi játszmája« csak megerősíti a »korrupt Románia« nemzetközi imázsát, a küszöbön álló per pedig óhatatlanul a nemzetközi közösség szégyenpadjára ülteti Romániát és az Európai Uniót” – áll a levélben. Ugyanakkor az EP-alelnök figyelmeztet, hogy ebben az esetben a magyar kisebbség alkotmányos és alapvető emberi jogait sértik meg, továbbá, hogy lelkiismeretes munkájuk „elismeréseképpen” a Különleges Restitúciós Bizottság tagjai is nagy árat fizetnek: jogi úton zaklatják őket. Erkölcsi meghurcoltatásuk pedig „elrettentő példa” lesz mindazok számára, akik Romániában részt vállalnak az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásában.
„A román hatóságoknak ez a szégyenletes eljárása teljességgel ellentmond az EU Alapvető Jogok Chartája szellemének, és kifejezetten sérti annak vallási szabadságra vonatkozó 10. cikkelyét, az oktatáshoz való jogra vonatkozó 14. cikkelyét, és a tulajdonhoz való jogra vonatkozó 17. cikkelyét.” – áll Tőkés László megkeresésben, melyben erdélyi képviselőnk arra kéri az illetékes főbiztost, hogy kövesse nyomon a Székely Mikó Kollégium ügyét és gyakorlati intézkedéseket keresve vegye védelmébe a romániai magyar nemzeti közösséghez és kisebbségi egyházak kebelébe tartozó európai uniós polgárok jogait.
Tőkés László EP-alelnök Sajtóirodája. Erdély.ma

Magyar kérdések "egyperces EP-felszólalásokban"
(MTI) – Sógor Csaba RMDSZ-es néppárti európai parlamenti (EP) képviselő a magyar EU- elnökségről, Szegedi Csanád jobbikos EP- képviselő pedig a székelységről beszélt szerdán késő éjjel, az EP brüsszeli plenáris ülésének "egyperces felszólalásai" között.
"Számos elégedetlenkedő és méltatlankodó hangot hallottunk Magyarország soros elnöksége kapcsán. Érdekes, hogy ezek egyike sem a soros elnökség uniós programjára vonatkozott. Voltak, akik a médiatörvény kapcsán emelték fel a hangjukat. Az Európai Bizottság már meg is fogalmazta kifogásait, a magyar kormány pedig késznek mutatkozott a törvény módosítására", mondta Sógor Csaba.
Feltette a kérdést, "miért nem övezte ugyanilyen nemzetközi érdeklődés a Szlovákiában mai napig érvényben levő államnyelvtörvényt, amely továbbra is pénzbírsággal sújtja az anyanyelvhasználatot. A médiatörvény kapcsán az alapjogok érvényesülését féltő hangok miért nem aggódtak akkor, amikor a szlovákiai magyar kisebbség egyik legtermészetesebb emberi joga kérdőjeleződött meg".
Szegedi Csanád felszólalásában sajnálattal emlékeztetett arra, hogy Románia elnöke a napokban ismételten kijelentette: nem támogatja a székely területi autonómiát.
"Szeretném, ha egyszer és mindenkorra tiszta vizet öntenénk a pohárba itt, az Európai Parlamentben, és kijelentenénk azt, hogy a székelységnek jár a területi önrendelkezés" – fogalmazott a képviselő. Szegedi szerint az önrendelkezés "nemzetközileg elismert kötelező jog", és "tűrhetetlen az a kettős mérce, hogy az Európai Unió azt mondja, bizonyos etnikumoknak jár az autonómia, másoknak nem. A baszkoknak, katalánoknak jár, a székelyeknek nem jár az autonómia. Ebből a logikából kifolyólag azt kell mondanom teljes meggyőződéssel, hogy nem európai az, aki a székelyek autonómiatörekvését nem támogatja" – mondta Szegedi Csanád. Népújság (Marosvásárhely)

Tőkés László Amerikában – Imareggeli Obama elnökkel
Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa illetékes bizottságának meghívására, másfelől az Európai Parlament elnökének megbizatása alapján, illetve annak képviseletében Tőkés László EP-alelnök 2011. február 3-án, Washington városban részt vett az évenként sorra kerülő Nemzeti Imareggelin (National Prayer Breakfast). Az 59. alkalommal megrendezett, kimagasló nemzetközi eseményen és három napig tartó, különféle kísérőrendezvényein közel 140 országból mintegy 3000 személyt láttak vendégül – az amerikai közélet vezető személyiségei mellett az egyes országok diplomáciájának képviselőit, szellemi és vallásilag elkötelezett politikai vezetőit.
Az Egyesült Államok alapító atyáinak vallási örökségére, másfelől az egyes amerikai államok és helyi vezetők imaközösségeinek hagyományára épülő nemzeti imareggeli intézményét 1953-ban Dwight D. Eisenhower elnök alapította. A kongresszusi képviselők és szenátorok által önkéntesen szervezett évi alkalmak mindenkori díszvendége és főtámogatója – pártállástól függetlenül – az Egyesült Államok éppen hivatalban lévő elnöke.
Az eltelt évtizedek folyamán nemzetközivé szélesedett Nemzeti Imareggeli bevallott célkitűzése „Isten szeretetének és az egymás iránti gondoskodásnak közösségét építeni és erősíteni” a népek és országok között, és a fennálló különbözőségeket félretéve, „a barátság szellemében osztozni egymással, imádságban és hálaadásban”. „A názáreti Jézus tanítása, példája és lelkülete szolgál alapjául annak a kapcsolatépítésnek, mely megerősíteni képes a nemzetek nagy családját, és a béke és a jogosság ügyét előbbre viheti” – olvashatjuk a szervezőbizottság meghívójában.
Az imareggelin elmondott záróbeszédében Barack Obama elnök – egyebek mellett – saját életéről és családi múltjáról beszélt, valamint Krisztusban vetett hitéről tett bizonyságot.
Több más, rangos politikai vezetővel egyetemben, az imareggelin Gjorge Ivanov, a Macedón Köztársaság elnöke is részt vett. A rendezvényt követően Tőkés László EP-alelnök Macedónia washingtoni nagykövetségén találkozott az államfővel, az Amerikai Magyar Koalíció elnökének, Maximilian Telekinek a társaságában. A volt jugoszláv köztársaság euro-atlanti elkötelezettségű vezetője országa NATO- és EU-csatlakozása összefüggésében fejtette ki álláspontját. Tőkés László – az Unió bővítésében illetékes EP-alelnökként – támogatásáról biztosította a macedóniai integrációs törekvéseket, külön is kitérve román kollégáinak hasonlóképpen pozitív viszonyulására.
Február 4-én, pénteken szabad programokkal folytatódott az imareggeli rendezvénysorozat. Erdélyi képviselőnk Fearghas O’Béara, az EP Elnöki Kabinet tanácsosa társaságában First Step Forum (Első Lépés Fórum – FSF) tanácskozásán vett részt, ahol ázsiai politikusokkal és emberi jogi aktivistákkal találkozott.
A FSF ökumenikus szervezet Johan Candelin finn evangélikus lelkipásztor kezdeményezésére 2002-ben jött létre, az emberi jogok és a vallásszabadság védelmére, országos és európai parlamenti képviselők, valamint emberi jogi aktivisták és szakemberek részvételével. Alapító tagjai között találjuk Jerzy Buzek – jelenlegi – EP-elnököt, Eija-Riitta Korhola finn EP-képviselőt, Kjell Magne Bondevik volt norvégiai és Mart Laar volt észtországi miniszterelnököket, David Kilgour volt kanadai államtitkárt, Walbourga-Habsburg Douglas svédországi parlamenti képviselő és Slavi Pachovskit, Bulgária volt amerikai nagykövetét. A szervezet politikamentes – polgári – eszközökkel, a párbeszéd és a közvetítés útján, kormányzati, polgári és egyházi kapcsolatrendszere igénybevétele révén törekszik a konfliktusos helyzetek megoldására, kisebbségi voltukban és vallási hovatartozásuk miatt üldözött személyek és közösségek megsegítésére olyan harmadik világbeli országokban, mint Törökország, Marokkó, Szudán, Pakisztán, Kína és Kuba.
A péntek délelőtt folyamán az FSF testülete általános munkamegbeszélést folytatott, és küszöbön álló feladatait tárgyalta meg. Ezt követően a Sri Lanka-i, a kínai és a pakisztáni helyzettel foglalkozott, a nevezett országok képviselőinek tájékoztatását hallgatva meg. A dél-ázsiai szigetországban, az egykori Ceylonban végbement változásokról Susil Premajayantha kőolajipari miniszter számolt be, határozottan védelmébe véve a diktatórikus rendszer hírében álló országot. Bob Fu kínai polgárjogi aktivista, az 1989-es Tienanmen téri események egykori egyetemista résztvevője különösképpen a kínai keresztények kiemelkedő társadalmi szerepéről, valamint a hatóságok általi üldöztetésekről számolt be. Shahbaz Batthi pakisztáni kisebbségi miniszterrel Tőkés László megelőzően már Brüsszelben is találkozott volt. A muzulmán országok viszonylatában egyedülinek mondható, ilyen magas tisztséget elfoglaló keresztény tisztségviselő – Benazir Bhutto egykori híve – a pakisztáni keresztényekre ránehezedő vallásüldözés fokozódásáról számolt be, melynek eszközéül és ürügyéül az úgynevezett vallásgyalázási törvény (blasphemy law) szolgál. Maga a miniszter is halálos fenyegetettségben élve próbálja egyengetni a vallási türelem és megbékélés útját.
Az általános ismertetőket követően az FSF tagjai kérdéseket intéztek az előadókhoz, majd közös tennivalóikról egyeztettek. A szervezet helyszíni jószolgálati látogatásokat helyezett kilátásba, és az illető kormányok, valamint az EU irányába folytatandó közvetítő munkája ügyében egyeztetett.
Tőkés László alelnök közvetlen hatáskörébe tartozó ügyként emelte ki a keresztény üldözések fokozódásának kérdését, és az áldozatok védelmére és érdekeinek képviseletére vállalkozott az EP szintjén. A tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy a jövőben Catherine Ashton bárónő vezette Külügy Szolgálat konkrét és hatékony valláspolitikájának kialakítására van szükség az EU-ban.
Koradélután Tőkés László alelnök Szapáry György újan kinevezett amerikai nagykövet szíves meghívásának tett eleget, amikor is ellátogatott a magyar nagykövetségre, és a diplomáciai testületnek kötetlen találkozó keretében számolt be az erdélyi magyarság helyzetéről, az új magyar nemzetpolitika előtt álló feladatokról, valamint saját és a magyar képviselők európai parlamenti munkájáról. A hozzászólások rendjén a magyar állampolgárság kiterjesztésének amerikai tapasztalatait is megvitatták, és a nagy horderejű nemzetpolitikai ügy érdekében a határon, illetve az óceánon túli magyarok együttműködésének a kialakításában egyeztek meg – adta hírül Tőkés László EP-alelnök sajtóirodája. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Stratégiai partnerség az EMNT) és az autonomista Európai Szabad Szövetség között
Stratégiai partneri kapcsolat létesítését indítványozta Tőkés László az Európai Parlament (EP) Európai Szabad Szövetség (EFA) frakciója, és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között.
Tőkés László sajtóirodájának közleménye szerint az EP-alelnök meghívottként vett részt február 15-én, Strasbourgban az Európai Szabad Szövetség (EFA) EP-frakciójának ülésén, Szilágyi Zsolt kabinetfőnök társaságában. A szövetséget nemzeti kisebbségi pártok és alakulatok alkotják.
A rendhagyó találkozóra a jövőbeli együttműködés megbeszélése céljából került sor. Tőkés László stratégiai partneri kapcsolat létesítését indítványozta az EFA és az EMNT között, a két szerveződés egymáshoz igen közel álló értékrendje és politikai célkitűzései alapján.
Jill Evans welszi képviselőnő, frakcióvezető köszöntése és bevezető gondolatai nyomán Tőkés László köszönettel idézte fel azt, hogy 2007–2009-es csonka mandátuma idején, az akkori politikai ellenszélben az EFA-csoport volt az, amely őt soraiba befogadta, és az erdélyi magyarok ügyét pártfogásába vette. Előterjesztésében a rendszeres és intézményes együttműködésen túlmenően arra nézve tett konkrét javaslatot, hogy a rövidesen életbe lépő úgynevezett állampolgári kezdeményezés nyújtotta lehetőséget kihasználva az EFA és az EMNT együttesen indítson útjára egy olyan európai törvénykezdeményezést, mely az őshonos európai nemzeti közösségek és népcsoportok önrendelkezési jogát volna hivatott biztosítani és szabályozni.
Az egymilliónyi polgári aláírást igénylő kezdeményezés sikerre vitelében meghatározó szerepet vállalhatnának a Kárpát-medence országaiban élő magyarok – mutatott rá hozzászólásában Szilágyi Zsolt.
A katalán Oriol Junqueras Vies képviselő üdvözölte a javaslatot és arra hívta fel a figyelmet, hogy kellő körültekintéssel kell eljárni, mivel vannak ellenérdekeltek is, akik a nemzetállami többségtől eltérő nemzeti közösségek létét saját országuk területén nem hajlandók elismerni.
A litvániai oroszokat képviselő Tatjana Zdanoka képviselőasszony a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (Minority Intergroup) egy korábbi javaslatát elevenítette fel a hagyományos nemzeti közösségek egységes európai – anyagi – támogatására nézve, mely azonban végül is kudarcot vallott.
A Skót Nemzeti Párt színeiben megválasztott Alyn Smith képviselő feltétlen támogatását fejezte ki az intézményes együttműködés terve iránt.
A korzikai Francois Alfonsi EP-képviselő véleménye szerint az EFÁ-nak élnie kell a felajánlással, ugyanis Tőkés László alelnöki minőségében felerősítheti politikai csoportjuk üzenetét.
Frieda Brepoels belgiumi – flamand – képviselőnő hozzászólásában a belgiumi államalkotó nemzetek sajátos vonatkozásairól szólt, és szintén az együttműködés mellett foglalt állást.
Záró összegzésében Jill Evans frakcióvezető az EFA fogadókészségét fejezte ki az együttműködés iránt. A felek végezetre abban állapodtak meg, hogy a Tőkés László által előterjesztett szövegtervezet véglegesítése nyomán rövidesen aláírják a megállapodást.
Viszontválaszában Tőkés László örömmel nyugtázta, hogy idén ősszel az EFÁ-hoz kapcsolódó Maurits Coppieters Alapítvány nagy valószínűséggel Nagyváradon fogja tartani rendszeres évenkénti összejövetelét, és ebből az alkalomból erdélyi látogatásra hívta meg Jill Evans képviselő asszonyt.
Krónika (Kolozsvár)