Össztüzet zúdítottak Tőkés Lászlóra
A román pártok és vezetőik pénteken össztüzet zúdítottak Tőkés Lászlóra, az Európai Parlament (EP) alelnökére, akit a koszovói függetlenség és a székelyföldi autonómia kapcsán tett tusnádfürdői kijelentései miatt bírálnak.
A Mediafax hírügynökség szerint Tőkés előző napi tusnádfürdői előadásában kijelentette: miért ne sikerülne Székelyföldnek kivívni a területi autonómiát, ha egy olyan, nagyságrendileg Székelyföldhöz hasonló régió, mint Koszovó kivívta függetlenségét. A román média azt is jelentette, hogy Tőkés szerint a székelyek követhetik a katalán modellt, utcára vonulhatnak, ha szükséges.
Az EP alelnökének kijelentése kapcsán Emil Boc román miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: a román alkotmányt tiszteletben kell tartani, nem válhat alku tárgyává. A Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette, hogy ősszel kezdeményezni fogja Tőkésnek az EP alelnöki tisztségéből való visszahívását, hiszen „nem csak Romániára, hanem egész Európára veszélyt jelent”. A PSD szerint Tőkés nyilatkozata durva támadás a román államiság ellen, hiszen felbújtja a romániai magyarokat erőszakos cselekményekre.
Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője szerint Tőkésnek a Székelyföld autonómiájára tett javaslata törvénytelen és alkotmányellenes, ezért várja, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) vonja meg politikai támogatását Tőkéstől az Európai Néppárt frakciójában.
Az RMDSZ-szel és a Fidesszel együtt az Európai Néppárthoz tartozó PD-L európai parlamenti képviselője, Cristian Preda szerint is Tőkés László nyilatkozata Székelyföld autonómiájáról elfogadhatatlan, és nem szolgálja a román-magyar megbékélést. Preda szerint nem lehet párhuzamot vonni Koszovó és Székelyföld között. Szabadság (Kolozsvár)

TUSVÁNYOS 2010
Orbán-koncert három frontemberrel
Orbán Viktor nem akar a bankellenes harc Che Guevarája lenni, Băsescu idén sem támogatja Székelyföld területi autonómiáját. De jól megvoltak egymással
Meglepő módon mintha idén kevesebben lettek volna kíváncsiak a nagyszínpad előtti téren Orbán Viktor, Traian Băsescu és Tőkés László előadására. A 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati napján a tavalyi felálláshoz hasonlóan kezdődött az “Orbán-koncert”.
Tőkés László beszédét az árvízkárosultak iránti együttérzésének kifejezésével indította, majd metaforikusan Romániát és Magyarországot is katasztrófa sújtotta, azaz a kommunizmus nyomait viselő területnek nevezte. Hasonlata szerint a két országot ugyanúgy újjá kell építeni a posztkommunista idők után, mint az árvíz által lerombolt területeket.
Kiemelte, hogy a két ország rövid felemelkedés utáni hanyatlásból csak akkor lábalhat ki, és kerülhet vissza Európa közepébe, ha a fejünkben lévő mentális vasfüggönyt is leromboljuk; ennek elérésére autonóm gondolkodású személyiségekre van szükség. A tusványosi folyamat is erről szól, a rendszerváltozást viszi tovább már több mint húsz éve. Idei mottója – Nyílt lapokkal! – Tőkés beszédében elsősorban az autonómia fényében nyert értelmet: az autonómiatörekvés nem jelent területi elszakadást, mint ahogyan azt a román nacionalisták gondolják. „Mi nem akarjuk elvenni Erdélyt, és nem vagyunk hamiskártyások” – szögezte le.
Tőkés kifejezte „a mi államelnökünk” iránti megbecsülését, és megköszönte a PD-L támogatását EP-alelnökké való választásában. „Nem Frundával tartok, hanem Băsescuval” – mondta a sokat vitatott ANI-törvény kapcsán. Orbán Viktornak a „szavazófülkékben végbement forradalomért”, a kétharmados győzelemért gratulált, és kiemelte, Romániának soha nem volt ilyen jó kapcsolata Magyarországgal.
Az EP-alelnök szerint a két ország viszonyában arra kell figyelni, ami összekapcsolja őket: az érdekegyeztetésre, például a közös agrárpolitika, a határmenti vidékek együttes fejlesztése vagy a környezetvédelem, különös tekintettel a ciánkérdésre. Ugyanakkor kiemelte, ő a határon túli románok sorsát is szívügyének tartja, nem akarja, hogy a Moldovai Köztársaság „a hátsó kapun jöjjön Európába”. A nemzet- és kisebbségpolitika terén is megegyezésre kell jutni, a nacionalizmusnak ugyanúgy meg kell buknia, mint a kommunizmusnak.
Tőkés utalt a délszláv és koszovói rendezési tervekre, amellyel mind a román, mind a magyar külpolitika foglalkozott, és amely biztató eredményeket ígér a romániai magyar autonómiatörekvésekre nézve is. Külön kiemelte az Ahtisaari-tervet, amely az önállósult Koszovóban kisebbségbe került szerbeknek is autonómiát ír elő.
Az EP-alelnök utalt arra, hogy a román államelnök által megrendelt szakértői jelentés föderalizmust, aszimmetrikus regionalizmust javasol az országban; ezt természetesen a magyar politikusok is támogatják, mert az nagyobb önállóságot adna a romániai magyaroknak.
„Békés kisebbség vagyunk”,
szögezte le Tőkés, ilyen értelemben is elválasztva az itteni helyzetet a délszlávokétól. Az eurotranszilvanizmus jegyében el tudjuk képzelni Erdély regionális önállóságát, ugyanakkor ebben a keretben képzelik el Székelyföld területi autonómiáját is, mondta az EMNT-elnök. „Románia ezer százalékos szuverenitásának elismerése mellett” szeretnénk nagyobb önrendelkezést, európai jogrend szerint - tette hozzá.
Orbán Viktor kiemelte, szívélyes kapcsolatban vannak Traian Băsescuval, örül, hogy egy asztalnál ülnek, és a román-magyar kapcsolat is pozitívan alakul mostanában. Tusványos arra is alkalom, hogy a magyarok arról beszéljenek, mi lesz, mi lehet velük a 21. században – de ehhez meg kell érteni, mi történt a század első évtizedében.
„Tektonikus jellegű változások történtek” – fogalmazott a magyar miniszterelnök, elsősorban gazdasági példákat hozva föl. Száguld a kínai, indiai gazdaság, válságban a Nyugat, az eurózóna recseg-ropog, Amerika európai elkötelezettségei eltolódtak. Ha valaki azt gondolja, ez személyesen őt nem érinti, téved, mert ezek a hírekben megjelenő események a mi munkahelyeinket is befolyásolják – mondta. A kérdés az, versenyképesek lesz-e Európa, vagy hátrább sorolódik. A kormányfő szerint a nyugati kapitalizmus válsága vezetett ide. Nem átmeneti pénzügyi zavarról van szó, a termelő kapitalizmus helyett ez egy spekulatív kapitalizmus. Megkérdőjeleződik a tétel, miszerint a szabad piac önmagától egyensúlyba kerül, és nem kell közbeavatkozzék az állam, hiszen Amerikában is a politikusok mentették meg az összeomlástól a gazdaságot.
Korábban a szabad piac mellett megvoltak a morális alapok, egy olyan magatartáskódex, amely a vallásos hitből eredeztethető. Ezen elveknek köszönhető, hogy a hentes nem adott romlott húst, vagy hogy a bankok nem adtak olyanoknak hitelt, akikről tudvalevő volt, hogy nem tudják kifizetni, és végül odaveszik a fedezetük is. Ám a kapitalizmus eltávolodott ezektől az értékektől, minél nagyobb önállóságot harcolt ki magának a piac, az erkölcsi megfontolás annál inkább átadta a helyét a gátlástalanságnak.
„Ma beteg dolgok történnek a világgazdaságban” – szögezte le, azzal példálózva, hogy akár abból generálódnak vagyonok, hogy a spekulánsok megtippelik, egy vállalat milyen gyorsan megy csődbe.
A rendszer újragondolásához ad reményt, hogy az embereket ért sokk „szívinfarktus-szerű” volt. Egy ilyen szívinfarktus után az ember átgondolja az egész életét – fogalmazott Orbán Viktor. Az ideológiák, amelyek egyébként az értékek ellen hatnak, háttérbe kell szoruljanak, és az elemi erkölcsi értékeket kell rehabilitálni.
„Nem akarok a bankellenes harc Che Guevarája lenni” – jelentette ki, hozzátéve: szükséges a komoly pénzintézetek léte, ám nem működik, hogy mindig csak az állampolgároktól vegyünk el, akiknek nincs, mindig ők fizessenek, ha baj van. Onnan is el kell venni, ahol van pénz – szögezte le.
Világpolitikai átrendeződés áll a küszöbön, India és Kína, azok az országok, ahol ragaszkodtak az értékeikhez, felemelkedtek. Átgondolt lépések kellenek Európa lezüllése ellen; meg kell találni az oroszokkal is a közös hangot, ám nem olyan áron, hogy a kelet-közép-európai érdekeket figyelmen kívül hagyják – hívta fel a figyelmet. A kelet-közép-európai államoknak, Magyarországnak, Romániának, a visegrádi országoknak, Horvátországnak, Szerbiának ezért közös érdekeik mentén össze kell fogniuk. Ezen érdekek közt első helyen áll az energiabiztonság kérdése, ugyanakkor a közös fejlesztésekre közös finanszírozási rendszert kellene létrehozni, egy saját fejlesztési bankot.
A kormányfő ezek után elnézést kért Băsescutól, hogy most Magyarországról kezd beszélni. Kétharmados forradalomként utalt a Fidesz-győzelemre, az előző periódust úgy írva le, mint olyan rendszert, amelyben a becsületes emberek vesztesekké váltak. Olyan berendezkedést akarunk, amelyben aki betartja a törvényeket, nyerjen, az ő országukat akarjuk felépíteni – mondta. Az idei év nagyon gyötrelmes volt a magyarországiak számára: elvesztettek egyhavi nyugdíjat, egyhavi közbért, 20 százalékról 25 százalékra nőtt az áfa, 62-ről 65-re a nyugdíjkorhatár – sorolta.
Más országban egy ilyen intézkedés elég lett volna ahhoz, hogy sztrájkok robbanjanak ki, utalt többek közt a romániai helyzetre. „Ennek fényében kell nézni a bankadót” – szögezte le. Ezek a vállalások a magyarországi gazdaság megerősítését hozzák el, ám van rossz hír is: megrendült a bizalom és az állandóság tudata. El kell hozni a modern békeidőket, a sajátos magyar észjárásra és intelligenciára alapozva – vélte.
Ha Magyarország nem válik a tudás földjévé, nem lesz esélye. A történelem folyamán a térség hadiutak kereszteződésében volt, sokféle hatás érte, de ez a magyar észjárás szintetizáló jellegének alapja is. „Sikertörténetet alakíthatunk” – fogalmazott, hozzátéve, ehhez hinnie kell Magyarországnak a saját sikerében. A románok például bármilyen kis sikernek örülnek, biztatják egymást, a magyarok egy nagy siker esetén is a visszásságokat keresik.
A háromszoros vízilabda-vébé-győzelemhez nemcsak az kell, hogy a csapat a legjobb legyen, de higgye is azt, hogy a legjobb. „Ezek politikán túli dolgok”, de előfeltétele annak, hogy Magyarország felemelkedjen – zárta beszédét a szokásos „Hajrá Magyarország, hajrá, magyarok!” formulával Orbán Viktor.
„Mintha Orbán Viktor szinkrontolmácsa lenne” – jegyezte meg egy, a közönség sorai közt ülő politikus Traian Băsescu beszédéről. Az elnök szerint hamis kérdésfeltevés arról beszélni, hogy egyik vagy másik régió a fontos: a lényeg az egy régión belüli erőegyensúly, valamint a régiók közötti egyensúly. Egy régió fontosságát továbbá az adja, hogy tud-e hozzáadott értéket termelni?
A balkáni, instabil régióhoz képest Közép-Európa egy stabil régió, melynek egyik igen fontos folyamata a román-magyar megbékélés – mondta, hozzátéve, hiba lenne azt hinni hogy egy olyan közép-európai régiót építhetünk, mely történelmi, etnikai vagy vallási különbözőségeken alapul. Egy régió fejlődésének kulcsa a közös, mindenki által elfogadott értékek – jelentette ki.
Az elnök beszédének nagy részét a gazdasági válsággal kapcsolatos megállapítások tették ki: hatalmas problémát jelent a költségvetési hiány, a költségvetés szerkezete, továbbá az, hogy a kölcsönök nem fejlesztésre, hanem szociális jellegű kiadásokra vannak elköltve. Minél nagyobb az adósságunk, annál kevésbé vagyunk képesek magunk dönteni a minket érintő kérdésekről – mondta.
Az elnök felszólalásában egyáltalán nem reagált az előtte szólók erdélyi magyarsággal kapcsolatos kéréseire, ellenben beszélt a romákról: elmondta, egy közös európai stratégiára van szükség a cigányok felzárkóztatására, ez a kérdés semmiképpen sem egyik vagy másik ország problémája.
Az elnök elmondta, bár több európai ország is kérte hogy Románia tegyen valamit a külföldre vándoroló romák ügyében, ő nem hajlandó korlátozni egyetlen európai uniós állampolgár szabad mozgáshoz való jogát sem.
A közönség 68 kérdést intézett az előadókhoz – ezek közül a beszélgetés moderátora, Németh Zsolt csak néhányat olvasott fel. Tőkés Lászlótól például megkérdezték, nem-e lenne célszerű az oktatási-nevelési támogatásokat kiterjeszteni óvodásokra is? A politikus szerint ez mindenképp jó ötlet, ám szükségmegoldás: a tanügyi autonómia lenne az igazi.
Orbán Viktor, arra a kérdésre, hogy lehet-e Magyarországot finanszírozni IMF-hitel nélkül vázolta a korábban már ismertetett gazdasági stratégiáját, miszerint a piacokról kívánnak tőkét bevonni.
Traian Băsescutól azt kérdezték, miért nem részesülhet állami finanszírozásban magyar felsőoktatási intézmény? Az elnök elmondta, az új, elfogadásra váró tanügyi törvény már lehetővé teszi úgy állami, mind magánegyetemek finanszírozását, az oktatás nyelvétől teljesen függetlenül. Az egyedüli kritériuma a finanszírozásnak a teljesítmény – mondta.
Felmerült még, hogy az elnök, köszönetképpen a magyarság folyamatos támogatásáért meg kellene adja az autonómiát. Az elnök, szemmel láthatóan pompásan szórakozva, köszönetet mondott az összes magyar szavazónak, aki az elnökválasztás második fordulójában őt támogatta.
Autonómiáról csak annyit mondott, hogy a folyamat jelenleg zajlik: a kórházak és iskolák decentralizációja ennek egy állomása. Azonban minden román állampolgárnak, etnikumától függetlenül, egyenlő autonómia jár – ismételte meg álláspontját Băsescu.
Arra a kérdésre hogy ha Trianon a románság számára jelentett volna hátrányos döntést, ő nem küzdene a románság autonómiájáért? Az elnök azzal vágta ki magát, hogy sem Trianont, semmilyen más, a két népet szétválasztó történelmi eseményt nem kommentál: ehelyett ő mindig a jövőről szeret beszélni.
A közönség arra is rákérdezett, támogatja-e Románia a határon túli román közösségek autonómiatörekvéseit. Băsescu elmondta, mindig is azt kérték a környező országok kormányaitól, tegyék lehetővé és támogassák hogy a területükön élő románok szabadon beszéljék nyelvüket és ápolják kultúrájukat. Azonban közigazgatási jellegű kéréseink sosem voltak más kormányokkal szemben – mondta. Transindex.ro

Bűnvádi feljelentés Tőkés László ellen
Az alkotmány megszegése és interetnikai konfliktusok szítása vádjával bűnvádi feljelentést tett tegnap a főügyészségen Tőkés László ellen Mircea Jorj, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt kolozsvári szervezetének elnöke. A politikus a székelyföldi autonómiával kapcsolatos kijelentései miatt támadja az Európai Parlament alelnökét. Ezzel egy időben a szintén ellenzéki liberálisok felszólították a kormányzó demokrata-liberálisokat, vonják meg politikai támogatásukat a magyar politikustól, Traian Băsescu államfőtől pedig azt kérik, vonja vissza a Románia Csillaga Érdemrendet Tőkés Lászlótól.
Tovább folytatódik a román politikusok hadjárata Tőkés László ellen az Európai Parlament alelnökének a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban elhangzott kijelentései miatt. Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Tusványoson azt mondta: a Székelyföld és Koszovó nagyjából azonos régió, és ha a volt szerb tartomány albán lakosságának sikerült kiharcolnia függetlenségét, miért ne sikerülne a székelyeknek is kivívniuk a területi autonómiát.
A volt református püspököt a hét végén is élesen támadó ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) tegnap felszólította Traian Băsescu államfőt: vonja vissza a Románia Csillaga Érdemrendet Tőkés Lászlótól, aki szerintük „alkotmányellenes tettek elkövetése céljából az utcára hívja” az embereket. Emlékezetes, Tőkést az 1989. decemberi forradalomban játszott szerepéért tüntette ki a román államfő a Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjével tavaly decemberben, a forradalom 20. évfordulóján.
„Álláspontunk szerint ezt a kitüntetést vissza kell vonni” – hangoztatta tegnap Mihai Voicu, a PNL szóvivője, aki szerint Tőkés olyan utcai megmozdulásokra buzdítja az embereket, amelyek célja „alkotmányellenes tettek elkövetése”. Voicu különben nyilvánvalóan csúsztat, Tőkés ugyanis nem hívta utcára az embereket; mint arról már beszámoltunk, a Tusványoson Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke beszélt arról, hogy a székelyek – a katalánok mintájára – békés eszközökkel tüntethetnek, ha Bukarest nem hallja meg az egységes székelyföldi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket.
A liberálisok ugyanakkor felszólították a PDL-t, vonja meg a támogatást az Európai Parlament alelnökétől. Theodor Stolojan, a PDL alelnöke azonban tegnap leszögezte, alakulata nem kezdeményez ilyesmit, szerinte ugyanis az EP nem úgy működik, hogy „ma megadod, holnap pedig visszaveszed” a politikai támogatást.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Új párt az erdélyi magyar láthatáron? - interjú Toró T. Tiborral
Testületi döntés még nem született erről, de nem zárható ki, hogy a 2012-es romániai önkormányzati és parlamenti választásokon új erdélyi magyar politikai szervezet, történetesen az EMNT, vagy a körülötte alakuló politikai alakulat is részt vegyen a megmérettetésen – nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezésében szerepet vállaló Bálványos Intézet igazgatója szerint Tusványos politikát formáló tényezővé vált, és egyre többen vallják magukénak a szabadegyetem képviselte értékrendet.
A 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor is szolgált precedenssel: először vett részt a táborban a hivatalban lévő magyar miniszterelnök, a román államfő és az Európai Parlament – erdélyi magyar – alelnöke. Mennyire vált politikát formáló tényezővé Tusványos? – A dolgok szerencsés kimenetelén múlt, hogy idén ugyanazok a politikusok tartották a Tusványos záróelőadásait, akik a tavalyi jubileumi rendezvényen is, csak többnyire más minőségben. Orbán Viktor Fidesz-elnökből, az ellenzék egykori vezéréből azóta Magyarország miniszterelnöke lett, Traian Băsescut újraválasztották Románia államelnökévé, Tőkés László pedig az Európai Parlament alelnöke lett. Túlzás lenne azt állítani, hogy mindez Tusványosnak az érdeme, hogy az itteni boszorkánykonyhában főztük ki azokat a stratégiákat, amelyek ilyen fényes eredményeket hoztak egy év alatt, de mindenképpen volt egy kis köze ehhez. Băsescu esetében például a számok is bizonyítják, hogy tavalyi tusványosi jelenléte számos magyar szavazatot hozott neki a konyhára, amelyek sokat nyomtak a latban decemberi újraválasztásakor. Viszont szeretném azt hinni, hogy a Fidesz nem akármilyen választási eredményéhez, Tőkés László EP-alelnökké választásához Tusványosnak is van köze, hiszen itt mindig jövőbe mutató tervek születnek, a háttérbeszélgetéseken és a nyílt fórumokon egyaránt olyan típusú üzenetek hangzanak el, amelyek aztán később politikát formálnak. Nem volt ez másképp az idén sem, hiszen a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács nyílt ülése, az azt övező tárgyalások szerintem meghatározzák a magyar nemzetstratégiát, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum nyílt ülése pedig talán átrajzolja kicsit a magyar összefogást, az erdélyi magyar politikát, a magyar–magyar kapcsolatokat. De azzal is elégedett vagyok, ahogyan a szabadegyetem egyre szélesebb körben közelebb kerül a fiatalokhoz, úgy látom, egyre többen vallják magukénak a tusványosi értékrendet.
Többször elhangzott az Olt-parti üdülővárosban, hogy Tusványos kormányra került. Mit tudnak kezdeni a hatalommal az alapítók a magyar–román és a magyar–magyar kapcsolatok elmélyítése érdekében, ami már húsz évvel ezelőtt prioritás volt? – Érzem Tusványos hatalomra kerülésének felelősségét, mert egyre többen látják: azok, akik fontos szerephez jutnak a Kárpát-medencei magyar politikában, részesei a tusványosi folyamatnak. Nagy felelősség nyomja a vállunkat, hogy meg tudjunk felelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket az emberek támasztanak velünk szemben. Jelentős felelősség például, hogyan rajzoljuk át a támogatáspolitikát, miként adjuk meg az öt évig Csipkerózsikaálmát alvó Magyar Állandó Értekezlet új arculatát, milyen módon adunk határozott karaktert a nemzetpolitikának, hogyan alakítunk ki olyan erdélyi magyar politikát, amely bele van ágyazva a magyar külpolitikába, és fontos eszköz a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseiben. De említhetném azt is, miként felelünk meg a kicsivel kisebb léptékű problémáknak: az állampolgárság, az egyetem ügyének, ágazati együttműködés szintjén a szociális, munkaügyi kihívásoknak. Meg kell teremtenünk a feladatmegoldás intézményi feltételeit, aminek egyik fontos eszköze lesz a Bálványos Intézet. Ez az intézmény azokat a tevékenységeket próbálja majd rendszerbe foglalni, amelyeket eddig különböző intézményekben végeztünk, egyfajta agytrösztnek szánjuk erdélyi magyar nemzetpolitikai szinten, és ennek keretében számítunk mindazoknak az együttműködésére, akik nemzetpolitikában gondolkodnak.
Az Orbán Viktor kormányfővel folytatott megbeszélések alapján várhatóan miként körvonalazódik a Fidesz és az erdélyi magyar szervezetek viszonya? – Az erdélyi magyar szervezeteknek el kell végezniük azt a mérleget, amely szükséges ahhoz, hogy úgymond tiszta lappal és felemelt fejjel álljanak az új magyar kormány elé. Például hogyan viszonyulnak az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti együttműködés programjához, és mit tettek ennek érdekében eddig. A mérlegvonás alapján a politikai közéletet az elmúlt években meghatározó civil-politikai szereplőknek – RMDSZ, EMNT, MPP, SZNT – meg kell fogalmazniuk, miként akarnak együttműködni az új magyar kormánnyal, amely a nemzetpolitika motorja, meghatározó eleme, de nem tud helyettünk döntéseket hozni Erdélyben. Az a szervezet, amely ezzel az igen erős legitimitású magyar kormánnyal és parlamenti többséggel nem tud együttműködni, annak igen nehéz lesz az élete a következő időszakban. Valamennyi szervezetnek magának kell döntenie a hogyan továbbról; a magyar kormány részéről nyitottság észlelhető, mindenkinek ott a helye, aki ebben a munkában részt kíván venni. A külhoni magyar érdekvédelmi szervezeteknek, pártoknak készülniük kell a valószínűleg szeptemberben új köntösben, új célokkal, prioritásokkal összeülő Máértre, ugyanakkor a széles merítésű nemzeti integrációs intézmény mellett mozgástere és feladata van a csak a határon túli magyar szervezetek alkotta KMAT-nak is, sőt adott esetben szélesebb mozgástere is lehet, mint a Máértnek, amelyben ott a magyar kormány is, amelyet kötnek bizonyos diplomáciai szabályok. Tehát a nemzetpolitika eredményes képviselete érdekében munkamegosztás lesz a két szervezet között. Ugyanez a munkamegosztás kellene hogy jellemezze a magyar összefogást is, csak sajnos partnereink ezt sokszor nem értik, az RMDSZ nem hajlandó a munkamegosztásra. Úgy gondolja, hogy amit nem tud elvégezni, az nem is szükséges. Hosszú évekig például az erdélyi magyar politika azért maradt eszköztelen, és nem kapott hangsúlyt az érdekérvényesítésben, mert az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, és a román külpolitika szekerét tolta, de arra már nem volt hajlandó, hogy helyzetbe hozza a szövetségen kívüli szervezeteket, erre vonatkozó javaslatunkat támadásnak vették és ellehetetlenítették. Az érdekérvényesítés megjelenítésének kerete lenne az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, amely megmutatta ugyan magát Tusványoson is, de a hogyan továbbról nem születtek megnyugtató megoldások.
Ön Tusnádfürdőn kijelentette, nagy nyomás nehezedik az EMNT-re, hogy politikai szereplővé váljék. Ezek szerint választási részvételt fontolgat a szervezet? – Valóban nagy a nyomás azokon, akik az EMNT-ben szerepet vállaltunk az elmúlt másfél évben, amióta más pályára helyeztük a szervezetet. Ez a civil-politikai mozgalom – amely területi szinten is kiépítette struktúráit, ugyanakkor bizottságain, szakmai műhelyein keresztül ágazati szinten is építkezik – kőkemény politikai célokért civil mozgalmi eszközökkel próbál tenni. Sokan éppen ezért jöttek a sorainkba, és nem azért, mert pártpolitikai célokat fogalmaztunk meg. Mások ugyanakkor éppen ilyen típusú célokat is várnak tőlünk, azt, hogy az érdekérvényesítésben ragadjuk meg az ilyen eszközöket is. Arra a dilemmára kell megoldást találnunk, hogy folytatjuk-e tovább az építkezést az EMNT bázisának kiszélesítése érdekében, civil-politikai mozgalomként, és nem élünk a pártpolitika eszközeivel, vagy pedig engedünk ennek a pozitív nyomásnak. Amely tulajdonképpen abból fakad, hogy a jelenleg rendelkezésre álló alternatívák mindegyike kívánnivalót hagy maga után. Hiszen a mi csapatunk akkor sem akarna visszamenni az RMDSZ-be, ha tudna. Ugyanakkor az MPP létrejöttét 2008-ig megelőző várakozás átfordult türelmetlenségbe, hiszen az akkori helyhatósági választásokon elért, a körülményekhez képest kielégítő eredményekhez viszonyítva se építkezni, se jövőképet felmutatni nem tudott a polgári párt. Az MPP nemigen tud mit kezdeni azzal a szereppel, amivel felruházta őt a választópolgárok egy része, ennek oka igazából a párt elnökében keresendő. Ne feledjük, az RMDSZ 2011 februárjában tisztújító kongresszust rendez, tehát bő fél év van arra, hogy változások induljanak el valamilyen irányba a szövetségben, az MPP jelenlegi helyzete pedig tarthatatlan, ezért elképzelhető, hogy ott is változások lesznek. Ha tehát az EMNT hangsúlyos politikai eszközökkel élni kívánó vonulata nem lesz elégedett azokkal a változásokkal, amelyek a következő időszakban bekövetkeznek az RMDSZ-ben és az MPP-ben, akkor a nemzeti tanács pártpolitikával kacérkodó emberei helyet találhatnak valamelyik szervezetben, amennyiben nem sikerül megoldást találni a jelenlegi struktúrákban. De igazából nekünk azt az alternatívát sem szabad elvetnünk, hogy létrehozzunk egy harmadik pártot, pontosabban a pártot, hiszen éppen a jelenlegi állapotokkal szemben szeretnénk alternatívát létrehozni. Én ez utóbbit látom a legvalószínűbb forgatókönyvnek, mindez azonban a személyes véleményem, mert az EMNT-ben még nem született testületi álláspont ebben az ügyben.
Tehát nem zárható ki, hogy a 2012-es romániai önkormányzati és parlamenti választásokon új erdélyi magyar politikai szervezet, történetesen az EMNT, vagy a körülötte alakuló politikai szervezet is részt vegyen a megmérettetésen? – Így igaz. Beszélgetések folytak erről az EMNT-ben, de hivatalosan nem tűztük napirendre a kérdést. Tény viszont, hogy erre nekünk a közeljövőben, még ebben az évben választ kell adnunk, ha komolyan vesszük azt a felelősséget, amellyel ránk tekintenek a bennünket támogató emberek.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Bűnvádi feljelentést tettek Tőkés László ellen
Bűnvádi feljelentést tett a román legfelsőbb bíróság mellett működő ügyészségen a román ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezetének elnöke, aki szerint az Európai Parlament (EP) alelnöke alkotmányellenes kijelentéseket tett – adta hírül kedden a romániai magyar sajtó.
Tőkés Tusnádfürdőn pénteken azt mondta, hogy miért ne sikerülne Székelyföldnek kivívni a területi autonómiát, ha egy olyan, nagyságrendileg Székelyföldhöz hasonló régió, mint Koszovó kivívta függetlenségét. A román média azt is jelentette, hogy Tőkés szerint a székelyek követhetik a katalán modellt, és utcára vonulhatnak, ha szükséges.
A Krónika szerint azonban nem Tőkés, hanem Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke beszélt arról, hogy a székelyek – a katalánok mintájára – békés eszközökkel tüntethetnek, ha Bukarest nem hallja meg az egységes székelyföldi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket. Mircea Jorj, a PSD kolozsvári szervezetének elnöke a Szabadság című kolozsvári napilap szerint bejelentette, hogy már iktatták az ügyészségen a Tőkés elleni bűnvádi feljelentést. Szerinte Tőkés kijelentéseivel vétett a Románia területi oszthatatlanságára vonatkozó, az alkotmányban és a büntető törvénykönyvben is szereplő cikkely ellen és etnikai konfliktusra bujtogatott.
A szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) Mihai Voicu pártszóvivő révén felszólította Traian Basescu román államfőt, hogy vonja vissza Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga Érdemrendet, mert a liberálisok szerint Tőkés alkotmányellenes tettek elkövetése céljából hívta utcára az embereket”. A román államfő az 1989-es romániai forradalomban játszott szerepéért tüntette ki tavaly decemberben, a rendszerváltás húszadik évfordulóján az EP alelnökét Románia Csillaga Érdemrendlovagkeresztjével.
(MTI)
erdon.ro

Toró: a bűnvádi feljelentés a legszélsőségesebb az összes állásfoglalás közül
Az EMNT alelnöke szerint Tőkést felhívta Băsescu, és megköszönte, hogy nem adott teret a nacionalista diskurzusnak a szabadegyetemen..
Sokféle reakció érkezett a román politikum részéről Tőkés László tusványosi kijelentéseit követően, azonban a Mircea Jorj által Tőkés László ellen beterjesztett bűnvádi feljelentés a lehető legszélsőségesebb az összes lehetséges politikai állásfoglalás közül – véli Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke. Kérdésünkre elmondta, elszomorítónak tartja azt, hogy a méltatlankodó politikusok zöme nincs tisztában olyan alapvető európai értékekkel, mint például a szólásszabadság, a politikai véleményformálás és a szabad gyülekezési jog. „Megpróbálják belpolitikai viszálykeltésre felhasználni Tőkés nevét. Tulajdonképpen az ellenzék Băsescun akar ütni azzal, hogy Tőkés ellen kirohan” – mondta Toró, és emlékeztetett, hogy Traian Băsescu Orbán Viktor és Tőkés László társaságában tartott beszédet múlt szombaton, a Tuványos zárónapján, a három politikus beszéde pedig eléggé konvergens volt.
Elmondta, szó sincs arról, hogy Tőkés interetnikai konfliktust szított volna. Emlékeztetett, az EP alelnöke azt mondta, hogy Koszovó és Székelyföld nagyjából azonos mérető régiók. Ha a koszovói albánoknak sikerül kivívniuk függetlenségüket, akkor Székelyföldnek is sikerülhet kivívnia az autonómiát. Toró tájékoztatott arról, hogy Tőkés az ő gondolatmenetét folytatta akkor, amikor az önrendelkezés kikövetelése módozatai kapcsán nyilatkozott. Elmondta, a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik előadásán ő maga arról beszélt, hogy az önálló székelyföldi fejlesztési régió kijelölése mellett kell kiállni. „A mi olvasatunkban ez a felosztás előszobobája a területi közigazgatási reformnak” – hangsúlyozta Toró. Tőkést tovább idézve Toró elmondta, az önkormányzati képviselők nagygyűlésén lehetne kinyilvánítani a területi autonómia iránti igényt. Ha Bukarest ezt sem hallaná meg, akkor békés módszerekkel, európai eszközökkel, például katalán mintára, 100 ezer ember utcára vonulásával lehetne felhívni a figyelmet a székely nép önrendelkezési akaratára. Toró rámutatott, néhány józan román politikus fel szerette volna hívni a figyelmet a csúsztatásokra, azonban a PNL és a PSD vezetőinek nem érdeke az igazság keresése. Az ellenzék mellett a PDL néhány politikusa is Tőkés ellen hangolta a közvéleményt ebben a kérdésben, de például ők azért tették, mert párton belüli mérkőzéseket folytattak
Toró még azt is elmondta, hogy Traian Băsescu államfő a szabadegyetem leteltével telefonon kereste meg Tőkést, és megköszönte neki, amiért nem adott teret a nacionalista diskurzusnak a szabadegyetemen. (az előbbi mondatban Toró T. Tibor kérésére helyesbítést eszközöltünk - szerk. megj., 21:31, 27.7.201)
Megkérdeztük Torótól, hogy nem gondolja-e azt, hogy a romániai magyar politikai vezetők is támadási felületet hagynak az autonómia-ellenes román politikusoknak azáltal, hogy a román közvéleményt nem tájékoztatják megfelelően az autonómiára vonatkozó elképzeléseik kapcsán?
Az EMNT alelnöke elmondta, biztos, hogy lehet jobban kommunikálni az autonómia ügyében a román közvélemény felé, sőt, az Erdélyi Magyar Egyeztető Tanácsnak (EMEF) is az a létjogosultsága, hogy az autonómia ügyében azonos álláspont kidolgozására kínáljon teret a romániai magyarság vezetőinek. Toró leginkább azt tekinti hiányosságnak, hogy nincs meg a megfelelő konszenzus az autonómia kérdésében, ilyen körülmények között pedig nehéz pontos és határozott üzeneteket megfogalmazni a románság felé. Ugyanakkor az RMDSZ középszintű vezetőit bírálta. Elmondta, néhány megyei vezetőnek le kellene arról szoknia, hogy elhatárolódik Tőkéstől. „Ha erről sikerül leszokni, és legfeljebb árnyalatbeli különbségekkel sikerül ugyanazt mondani, akkor hatékonyabbá válik a kifelé való kommunikáció. Transindex.ro

Tovább élő hamis mítoszok
Túl a csalódáson, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még mindig nemzetféltő, felbőszült nacionalizmus a válasz az amúgy többször megfogalmazott székelyföldi autonómiaigényre, a Tőkés László elleni szűnni nem akaró hadjárat számos olyan tanulságot tartogat, amelyet érdemes lenne megfontolniuk az erdélyi magyarság vezetőinek.
Annál is inkább, mert úgy tűnik, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása sem rombolta le azokat az előítéleteken alapuló hamis mítoszokat — mint Erdély elszakítása, állam létrehozása az államban, hogy Székelyföldön nem adnak kenyeret a román vásárlónak —, amelyekkel folyamatosan szembesülünk, valahányszor az önrendelkezés szóba kerül.
Az egyik ilyen tévhit a román pártokkal kapcsolatos: a jelenlegi alakulatok rendre túllicitálják egymást a magyarellenességben, valahányszor érdekeik megkívánják ezt. Ki ne emlékeznék, nem is olyan régen még szomorúan konstatáltuk, miként üt meg egyre nacionalistább húrokat a Demokrata Liberális Párt, az ő gáncsoskodásuk miatt rekedt meg a liberális kormányzás idején a kisebbségi törvény is, de most is akadnak olyan hangok, miszerint tévedés volt Tőkést támogatni az Európai Parlament alelnöki tisztségébe. A szociáldemokraták esetében előbb a diplomata Mircea Geoană, majd az ifjú titán Victor Ponta példája bizonyítja: a kommunista utódpárt képtelen változtatni több évtizedes beidegződésein. A legelkeserítőbb mégis a liberálisok reakciója, akik nem restellik az állami kitüntetés visszavonását követelni a kommunizmus elleni harc szimbólumának számító Tőkés Lászlótól.
Hiába volt megbízható, hűséges partnere az RMDSZ valamennyi előbb említett alakulatnak, úgy tűnik, a magyar—román együttműködés csakis érdekek mentén zajlott. Persze, könnyen megeshet, hogy ,,mindössze” politikai tőkét igyekszik kovácsolni a két ellenzéki párt, ott, ahol éri, most éppen a magyarellenességből, de ez mit sem változtat a helyzeten: ha a nacionalizmus továbbra is a választók megnyerésének egyik feltétele, aligha fejlődött bármit is a politikai kultúra.
Az RMDSZ vezetőinek ezért nem ártana azon is elmorfondírozniuk, megéri-e ilyen körülmények között is vállalni a se hús, se hal álláspontot, azt üzenni a magyar közösségnek, hogy mindent megtesznek az autonómiáért, de a románságot azzal nyugtatni, nincsenek ilyen „radikális” követeléseik, beérnék a hatalmi pozícióval is. Mint ahogyan a székelyföldi politikai elit is elgondolkodhatna, mit lehet tenni annak érdekében, hogy legalább az itt élő románságot megnyerje az autonómiatörekvéseknek. Ellenkező esetben továbbra is politikai érdekek éltetnek olyan hamis mítoszokat, amelyekbe mindig beleütközünk, valahányszor jogos igényünk kissé meghangosodik.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkést nem függeszthetik fel tisztségéből
Az Európai Parlament (EP) egyetlen alelnökét sem függesztették fel eddig tisztségéből, illetve váltották le mandátuma végéig – derül ki az EP által kiadott sajtóközleményből a Mediafax hírügynökség kérdésére. Erre azt követően került sor, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette: az EP őszi ülésszakának megkezdésekor kérni fogják, hogy Tőkés Lászlót függesszék fel alelnöki funkciójából a székelyföldi autonómia törekvésekkel kapcsolatos tusnádfürdői nyilatkozata miatt. Az EP közleménye szerint csak akkor következhető be csere az alelnökök körében, amennyiben megüresedik valamelyik poszt, mint például legutóbb Schmitt Pál esetében, aki lemondott tisztségéről, mivel a magyar Országgyűlés elnökévé választották.
A PSD bűnvádi feljelentést tett a legfelső bíróság mellett működő ügyészségen Tőkés László ellen, ugyanis szerintük az EP alelnöke alkotmányellenes kijelentéseket tett. Mircea Jorj, a PSD kolozsvári szervezetének elnöke szerint Tőkés vétett a Románia területi oszthatatlanságára vonatkozó, az alkotmányban és a büntető törvénykönyvben is szereplő cikkely ellen, és etnikai konfliktusra bujtogatott.
A szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) Mihai Voicu pártszóvivő révén felszólította Traian Băsescu államfőt, hogy vonja vissza Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga Érdemrendet, mert a liberálisok szerint Tőkés „alkotmányellenes tettek elkövetése céljából hívta utcára az embereket”. Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés László állásfoglalása
Alkotmányos jogunk szót emelni és békés, demokratikus úton fellépni autonómiatörekvéseink érdekében. Válasz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét ért méltatlan támadásokra
Mind a látogatottság, mind a politikai párbeszéd szempontjából kiemelkedően sikeres volt a XXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, nem hiába követte akkora médiafigyelem az idei rendezvényeken elhangzottakat.
Miközben örülünk annak, hogy végre kellő mértékben sikerült felkelteni a román közvélemény figyelmét dolgaink iránt, ugyanakkor sajnálattal állapítjuk meg, hogy több mint húsz évvel a romániai rendszerváltozás után sem a hiteles tájékoztatást szolgálni hivatott média, sem a politikai elit nagy része nem volt képes meghaladni a sajátos romániai nacionálkommunizmusban gyökerező magyarellenes mentalitását.
Jobbára ezzel magyarázható mindaz a manipulatív félretájékoztatás és a sokszor a szélsőségesség határait súroló, nemzetállam-féltő politikusi megnyilatkozás, amely szervezetünk elnöke, Tőkés László ellen irányult tusnádfürdői előadásai nyomán.
A Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselői – nyilván Traian Băsescu államelnök tusványosi jelenléte miatt – visszafogottabbak a bírálatban, csupán Koszovó említése sérti a fülüket.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) szóvivője viszont már egyenesen „alkotmány-ellenesnek és törvénytelennek” tartja Tőkés László kijelentéseit, bár a folytatásban – amikor a demokrata-liberális kollégákat arra szólítja fel, hogy vonják meg a politikai támogatást az erdélyi magyar EP-képviselőtől – kiderül, hogy nem is annyira az EP alelnökével van bajuk, hanem, – ellenzékben lévén – sokkal inkább az államelnökkel és a kormánypárttal van osztanivalójuk.
A szociáldemokrata-konzervatív pártszövetség (SZDP–KP) képviselői a legharsányabbak. Mintha szocialista munkaversenyt hirdettek volna, úgy születnek jobbnál jobb ötleteik Tőkés László „megbüntetésére”. A Konzervatív Párt elnöke az EP-alelnöki mandátumot kéri vissza, az SZDP Kolozs megyei elnöke pedig egyenesen az ügyészségnél jelenti fel az EMNT elnökét és kéri méltó szankcionálását.
És akkor még nem is szóltunk a Nagyrománia Párt (NRP) jeleseinek minősíthetetlen megnyilvánulásairól, mivel politikai súlytalanságuk miatt már szóra sem érdemesek.
Említésre érdemes viszont a román demokrata miniszterelnök, Emil Boc – civilben alkotmányjogász – kijelentése, mely szerint „az alkotmányt nem vitatni, hanem betartani kell”.
Mintha nem a szólás- és véleménynyilvánítás alkotmányos jogával élt volna Tőkés László, amikor megfogalmazta: „ahogyan a koszovói albánok ki tudták vívni függetlenségüket, mi székelyek miért ne tudnánk kivívni Székelyföld területi autonómiáját”.
Mintha nem a Románia Alkotmányában is garantált gyülekezési szabadság jogánakgyakorlására, békés népgyűlésre szólította volna Székelyföld népét, amennyiben Bukarest nem veszi figyelembe az önálló fejlesztési régió, majd a sajátos jogállású közigazgatási régió kialakítására irányuló határozott igényt.
Mintha Tőkés László most az EMNT elnökeként és az Európai Parlament alelnökeként mást mondott volna, mint amit mondott püspökként és az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként az elmúlt húsz évben, következetesen képviselve az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseit.
Mintha az erdélyi magyarság nem békés, demokratikus és alkotmányos eszközökkel próbálkozna húsz éve helyzetének közjogi rendezésére, ez esetben az Európai Unióban működő pozitív mintákat és gyakorlatot követve.
Ez a nemzetállam-féltés kész anakronizmus a XXI. század Európájában. Talán ha az elmúlt években az ország kormányzásának felelősségét is vállaló pártok képviselői legalább fele ekkora buzgalommal védték volna az állampolgárok érdekeit és képviselték volna a közügyeket, mint amekkora hevülettel „védik az országot” Tőkés László elvszerű kijelentései ellenében – akkor minden bizonnyal a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság sem érte volna annyira védtelen állapotban Romániát, és nem lett volna szükséges szociális genocídiummal felérő megszorító intézkedéseket foganatosítani a lakosság többségének megnyomorítására.
Ideje volna már végre abbahagyni a hivatásos nemzetféltés és figyelemelterelés ezen régi-új gyakorlatát. Románia népe, nemzeti közösségei egyre kevésbé vezethetők félre demagóg, populista, nacionalista szólamokkal. erdon.ro

Tőkés: zajlanak az egyeztetések egy új magyar párt indításáról
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködés, s ennek egy ágaként a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét. Ha ehhez szükség van egy új pártra, vagy új választási közszereplőre Romániában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kész elmenni addig – mondta az MTI-nek Nagyváradon Tőkés László.
Hozzátette: szervezetük erről egyeztet a RMDSZ, az MPP és az összes romániai magyar közszereplővel.
Ugyanakkor „az EMNT vállalja azt a felelősséget, hogy a Fidesz partnereként meghatározó szerepet játsszon a romániai magyar politika alakításában” – közölte Tőkés László.
A 2012-ben esedékes romániai országos választásokra utalva Tőkés László kifejtette: plurális magyar egységre, a magyar pártok és civil szervezetek együttműködésére van szükség a romániai magyar demokratikus fejlődés érdekében.
A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor – többek véleménye szerint – az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már zajlanak az egyeztetések – mondta a politikus.
Tőkés László pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy éles támadások érték a székely autonómia kapcsán Tusnádfürdőn kifejtett álláspontja miatt. A román szociáldemokrata párt bűnvádi feljelentést tett ellene, a Konzervatív Párt (PC) elnöke pedig levélben fordult az Európai Parlament elnökéhez az ügyben.
Tőkés László ennek kapcsán megismételte: amennyiben Koszovót megilleti a függetlenség, Székelyföldet is megilleti az autonómia. Amennyiben Katalóniában másfélmillió ember tüntethet az autonómiáért, szükség esetén miért ne fordulhatnának e demokratikus joghoz Székelyföld érdekében is? – tette fel a kérdést az EP alelnöke.
Ugyanakkor türelemre intett, hozzátéve, hogy „addig kell mondani, ameddig eljutunk a demokratikus párbeszédig, a békés rendezésig”. „Mi mindig békés eszközökkel küzdöttünk a jogainkért” – tette hozzá.
MTI. Erdély.ma

Tőkés László megerősítette pártalakítási szándékát
Tőkés László szerint ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködés, s ennek egy ágaként a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét. Ha ehhez szükség van egy új pártra, vagy új választási közszereplőre Romániában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kész elmenni addig – mondta az MTI-nek pénteken Nagyváradon Tőkés László, az EMNT elnöke, az Európai Parlament (EP) alelnöke. Hozzátette: szervezetük erről egyeztet az RMDSZ, a Magyar Polgári Párttal (MPP) és az összes romániai magyar közszereplővel.
Az EMNT elnöke ezáltal megerősítette Toró T. Tibor korábbi nyilatkozatát, miszerint a már létező két romániai magyar párt mellett egy harmadik magyar politikai erőt alapíthat a Tőkés vezette, magát civil szervezetként meghatározó EMNT. Az EMNT ügyvezető elnöke a Krónika című napilapban kedden megjelent interjúban elmondta: az EMNT-nek nem szabad elvetnie azt az alternatívát, hogy létrehozzon az RMDSZ és a Szász Jenő vezette MPP mellett egy harmadik magyar pártot.
Tőkés László pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján ugyanakkor közölte: az EMNT vállalja azt a felelősséget, hogy a Fidesz partnereként meghatározó szerepet játsszon a romániai magyar politika alakításában.
A 2012-ben esedékes romániai országos választásokra utalva Tőkés László kifejtette: plurális magyar egységre, a magyar pártok és civil szervezetek együttműködésére van szükség a romániai magyar demokratikus fejlődés érdekében.
A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor – többek véleménye szerint – az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már folynak az egyeztetések – mondta a politikus.
Tőkés László sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy éles támadások érték a székely autonómia kapcsán Tusnádfürdőn kifejtett álláspontja miatt. A Szociáldemokrata Párt bűnvádi feljelentést tett ellene, a Konzervatív Párt (PC) elnöke pedig levélben fordult az EP elnökéhez az ügyben.
Az EMNT elnöke ennek kapcsán megismételte: amennyiben Koszovót megilleti a függetlenség, Székelyföldet is megilleti az autonómia. Amennyiben Katalóniában másfélmillió ember tüntethet az autonómiáért, szükség esetén miért ne fordulhatnának e demokratikus joghoz Székelyföld érdekében is? – tette fel a kérdést az EP alelnöke.
Ugyanakkor türelemre intett, hozzátéve, hogy „addig kell mondani, ameddig eljutunk a demokratikus párbeszédig, a békés rendezésig”. „Mi mindig békés eszközökkel küzdöttünk a jogainkért” – tette hozzá.
A Királyhágó melléki Református Egyházkerület volt püspöke sajtótájékoztatóján sürgette egyháza megtisztulását, és ismételten szorgalmazta, hogy azok, akik a kommunista rendszerben együttműködtek a hatalommal, a Securitate titkosszolgálattal, semmilyen egyházi tisztségért ne indulhassanak. Szabadság (Kolozsvár)

„Romániai magyar nemzeti együttműködést!”
(MTI) – Tőkés László szerint ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködés, s ennek egy ágaként a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét.
Ha ehhez szükség van egy új pártra, vagy új választási közszereplőre Romániában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kész elmenni addig – mondta az MTI-nek pénteken Nagyváradon az EMNT elnöke, az Európai Parlament (EP) alelnöke.
Hozzátette: szervezetük erről egyeztet a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), a Magyar Polgári Párttal (MPP) és az összes romániai magyar közszereplővel.
Ugyanakkor „az EMNT vállalja azt a felelősséget, hogy a Fidesz partnereként meghatározó szerepet játsszon a romániai magyar politika alakításában” – közölte Tőkés László.
A 2012-ben esedékes romániai országos választásokra utalva Tőkés László kifejtette: plurális magyar egységre, a magyar pártok és civil szervezetek együttműködésére van szükség a romániai magyar demokratikus fejlődés érdekében.
A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor – többek véleménye szerint – az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már folynak az egyeztetések – mondta a politikus.
Tőkés László pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy éles támadások érték a székely autonómia kapcsán Tusnádfürdőn kifejtett álláspontja miatt. A román szociáldemokrata párt bűnvádi feljelentést tett ellene, a Konzervatív Párt (PC) elnöke pedig levélben fordult az Európai Parlament elnökéhez az ügyben.
Tőkés László ennek kapcsán megismételte: amennyiben Koszovót megilleti a függetlenség, Székelyföldet is megilleti az autonómia. Amennyiben Katalóniában másfélmillió ember tüntethet az autonómiáért, szükség esetén miért ne fordulhatnának e demokratikus joghoz Székelyföld érdekében is? – tette fel a kérdést az EP alelnöke.
Ugyanakkor türelemre intett, hozzátéve, hogy „addig kell mondani, ameddig eljutunk a demokratikus párbeszédig, a békés rendezésig”. „Mi mindig békés eszközökkel küzdöttünk a jogainkért” – tette hozzá. Népújság (Marosvásárhely)

Tőkés: plurális magyar egység
„Az EMNT vállalja azt a felelősséget, hogy a Fidesz partnereként meghatározó szerepet játsszon a romániai magyar politika alakításában” – közölte hétvégi, Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László. Az Európai Parlament alelnöki tisztségét is betöltő volt református püspök szerint ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködést, s ennek egy ágaként a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét.
„Ha ehhez szükség van egy új pártra, vagy új választási közszereplőre Romániában, az EMNT kész elmenni addig” – mondta az MTI-nek Tőkés. Hozzátette: erről egyeztetnek az RMDSZ-szel, az MPP-vel és az összes romániai magyar közszereplővel. A 2012-ben esedékes parlamenti választásokra utalva Tőkés kifejtette: plurális magyar egységre, a magyar pártok és civil szervezetek együttműködésére van szükség a romániai magyar demokratikus fejlődés érdekében.
„A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már folynak az egyeztetések” – mondta a politikus.
Védi az autonomistákat
Tőkés nacionálkommunista reflexeknek tudta be azokat a vádakat, amelyek a román politikum és a sajtó részéről érték a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor alkalmával tett kijelentései miatt.
Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Székelyföld területi autonómiájának kivívását párhuzamba állította Koszovó függetlenségének kivívásával, illetve az autonómia elérése kapcsán a politikai eszköztár részeként a tömegdemonstrációt is említette, amely eszközzel nemrégiben a katalánok éltek. A román politikum testületileg hördült fel a némiképp torzított sajtóhíradásokat olvasva, nemzetárulást és erőszakra való felbujtást emlegetve.
„Még sajnálatosabb, hogy egyes RMDSZ-es politikusok is elhatárolósdit játszanak, némelyek egyenesen populistának bélyegezve az autonómiaküzdelemről mondottakat” – fejtette ki a volt református püspök. Tőkés idézte Markó Béla miniszterelnök-helyettes szavait, melyek értelmében az RMDSZ parlamentáris eszközökkel küzd a magyar közösség érdekében, majd hozzátette: a kettő nem zárja ki egymást.
„A közakarat kifejezésére szolgáló tömeggyűlés alkotmányos jog, egyben legitim európai gyakorlat” – mondta Tőkés, majd újságírói kérdésre azt is tisztázta: semmiféle erőszakos megnyilvánulásra nem buzdított, példaként emlegetve megannyi békés tiltakozó, vagy épp jogainkért síkraszálló nagygyűlést és felvonulást az elmúlt több mint két évtizedből.
Lista a kollaboránsokról
A tájékoztató második felében Tőkés az egyházi átvilágítással kapcsolatban megjegyezte: a vezetői tisztségre jelentkezők közül nagyon sokan nem felelnek meg a követelményeknek, mert kollaboráns múlttal rendelkeznek. Ezt bizonyítandó Tőkés kiosztott két olyan listát, amely a kollaboráns református lelkészek nevét tartalmazta. Új Magyar Szó (Bukarest)

Tőkés: folyik az elrománosítás
MTI
Kisebb léptékben és erővel, de ma is folytatódik az egykori román kommunista hatalom által képviselt nacionalista politika, amely Székelyföld elrománosítását tűzte ki célul – nyilatkozta Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke az Academia Caţavencu című hetilapnak adott interjúban.
A volt református püspök kifejtette, Hargita és Kovászna megyében az ország többi régiójához képest magasabb létszámú a katonai és a csendőrségi állomány, így – mint mondta – kis túlzással minden székely mellé egy hegyivadász vagy egy csendőr állítható.
Az EP alelnöke szerint „a kormány intézményein keresztül átláthatatlan módon támogatott”, szervezett telek- és ingatlanfelvásárlás zajlik Székelyföldön. Tőkés rámutatott, ezért a magyarok is hibásak, hiszen „valakiknek el kell adniuk a házakat ahhoz, hogy mások megvásárolhassák”. Felidézte azt az esetet, amikor a Kovászna megyei önkormányzatnál valaki érdeklődött a román állampolgársággal is rendelkező moldovai állampolgárok kedvezményes letelepedését lehetővé tevő kormányzati programról.
Hangsúlyozta: nem ellenzi, hogy a moldovai románok megkapják a román állampolgárságot, de nem szeretné, ha ez megváltoztatná Székelyföld etnikai arányait. Új Magyar Szó (Bukarest)

Bogdan Diaconu: Tiltsák ki Szegedi Csanádot Romániából!
Szegedi Csanádnak, a Jobbik európai parlamenti képviselőjének nemkívánatos személlyé nyilvánítását kéri a román hatóságoktól Bogdan Diaconu, a román Konzervatív Párt (PC) alelnöke.
A politikus vasárnapi közleményében azt kéri az illetékes román hatóságoktól, hogy ne szemléljék tétlenül Szegedi Csanád „Románia feldarabolására irányuló bujtogatásait”, és nyilvánítsák nemkívánatos személlyé Romániában. A magyarországi politikus EP-képviselői irodát nyitott Marosvásárhelyen, és pénteken bejelentette, hogy a Jobbik baráti kört alapít az erdélyi városban.
A román parlamentben maroknyi törvényhozóval rendelkező, gyakran nacionalista hangvételt megütő konzervatívok alelnöke szerint Szegedi Csanád legutóbbi marosvásárhelyi nyilatkozataiban arra bujtogatta a székelyeket, hogy vonuljanak az utcára autonómiaköveteléseik érvényesítése érdekében, ami a román politikus szerint veszélyes precedens lenne.
Diaconu szerint „a magyar politikusoknak nem szabad elfelejteniük, ha meg akarják szerezni Románia egy részét, hogy Erdély már akkor is a románoké volt, amikor a magyarok évszázadokkal ezelőtt barbárokként elözönlötték a Kárpát-medencét”.
A román politikus a Jobbik romániai tevékenységének a betiltását követeli, mert „Románia egy részének az autonómiáját támogatják”, ami alkotmányellenes. A román Mediafax hírügynökség tudósítása szerint Szegedi Csanád pénteken Marosvásárhelyen kijelentette, hogy egyetért azzal az állásponttal, miszerint a székelyeknek békés utcai tüntetéseken is követelniük kell az autonómiát, ha más megoldás nem létezik.
Duna Televízió. Erdély.ma

Székelyföld elrománosításának kérdése
Székelyföld elrománosításának kísérlete most is folyik, nyilatkozta Tőkés László egy román lapnak adott interjújában. Az EP-képviselő kényes problémához nyúlt, olyanhoz azonban, amiről érdemes lenne beszélni. Nem politikai nyilatkozatok szintjén, hanem inkább történelmi feltáró munka keretében: meg kellene érteni pontosan a mechanizmusokat.
Mert az itt élő emberek szembesülnek ezzel a kérdéssel: első szinten csak azt látják, hogy nagyon sok helyen (a Székelyföldről beszélünk) a román közösség tagjai több anyagi forrással bírnak. Aztán azt is észrevehetik, hogy vállalkozásaik iránt mintha engedékenyebbek lennének az ellenőrző szervek. Ezután ott van a házasodás kérdése is, hiszen az itteni románok alapjáraton nem mennek el, hanem „importálják” szívük választottját, aki rövid idő alatt „a magyarok által elnyomott székelyföldi románná” válik. Tapasztalják azt is, hogy itt indokolatlanul magas a rendőrök és egyéb rendfenntartó szervek állománya, és akik ha netalántán kilépnek a szolgálatból, itt maradnak, ritka az eset, hogy hazaköltözzenek.
Akit érdekel a kérdés, az további felismerésekhez is eljuthat. Én is láttam és olvastam azokat a leveleket, amelyeket az ortodox egyház különböző vezetői írtak a bukaresti vezetéshez a két világháború között, amelyekben a magyar vidékek az ortodox egyház terjeszkedésére alapozó elrománosításának stratégiáit ecsetelték. Az iratok ott vannak a levéltárakban, elő kell őket bányászni. Ezek alapján ki lehet találni, vagy legalább lehet sejteni azokat a stratégiákat, amelyeket most követnek azok a nacionalisták, akik nem az első vonalban állnak, de a tevékenységüket biztosan nem szüntették be teljesen. És erre szintén vannak konkrét tapasztalatok, „elszólások”. Amikor Teoctist pátriárka elhunyt, Adrian Năstase megemlékező blogbejegyzésében elkotyogta, milyen terveket szőttek arról, hogy az ortodox egyház hívőit elcsábító egyházaknak hogyan vetnek gátat. Ez önmagában felháborító, hogy ilyen „tervezgetésre” sor került. És ha erről tervezgetnek továbbra is, akkor valószínű, hogy a magyar kérdés is szóba kerül néhanapján, amikor az ország miniszterelnöke és az ortodox egyház feje konspirálgatnak, félretéve a törvényt.
Jó lenne tanulmányozni ezeket a mechanizmusokat. De mindenekelőtt egy dolgot el kell tanulnunk az elrománosításon munkálkodóktól: higgadtan, módszeresen és folyamatosan tevékenykednek. Mi is így kellene védjük érdekeinket, összefogva, higgadtan és meghatározott stratégia mentén. Mert a játszma nincs eldőlve. Mi magyarok is „fogyva bár”, de a román nemzet is eléggé „elvérzett” ebben a húsz évben. Több mint kétmillió kivándorló, akik ott próbálnak beilleszkedni, és akik a társadalom gerincének részét alkották itthon, fiatal, munkabíró emberek. Moldvai megyék ürültek ki, és mivel mi később lábalunk ki a válságból, mint a Nyugat, még egy erőteljes kiáramlással biztosan szembe kell nézzenek. Náluk is fogy az „üzemanyag”, és ebben a játszmában van arra esély, hogy nem az erősebbik, hanem az okosabbik nyer. Biztosak kell lennünk abban, hogy mi nem a nagyszájúak leszünk, hanem az okosabbak.
Isán István Csongor. Hargita Népe (Csíkszereda)

Az ENSZ asztalán Székelyföld autonómiája
Tőkés László ellen beszélt Călian
Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazza három romániai magyar civil szervezet az ENSZ emberi jogi főbizottságának küldött egyik jelentésében, amelyet hétfőn és kedden vitat meg a nemzetközi szervezet illetékes testülete.
Az ENSZ-hez elküldött úgynevezett árnyékjelentés Székelyföld területi autonómiája mellett az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgeti. A dokumentumot a Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület nyújtotta be.
A BKB már júliusban tájékoztatta a sajtót arról, hogy az ENSZ egyik bizottsága napirendre tűzte Románia kisebbségpolitikájának a megvitatását. Az ENSZ honlapján elérhető dokumentum kollektív kisebbségi jogok megadását kéri a székelyföldi magyarok számára. A szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy Székelyföld területi autonómiájának hiánya miatt a román állam monopóliumot gyakorol a székely közösség legértékesebb javai, természeti kincsei fölött, ezért az ott élő magyar közösség egyre kiszolgáltatottabbá válik, és veszélybe kerül identitásának megőrzése és fejlődése. Szóvá teszik, hogy lassan halad a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, és a román kormány alárendeltségébe tartozó intézmények vezetőinek csak kevesebb mint 20 százaléka magyar nemzetiségű.
A jelentés szerzői megoldásként azt javasolják, hogy Székelyföld kapjon különleges státust, és önálló közigazgatási egységként alkosson egységes gazdasági fejlesztési régiót.
Az ENSZ faji megkülönböztetés megszüntetésének bizottsága (CERD) Genfben ülésezik augusztus 2-a és 27-e között, ahol tizenegy ország helyzetét – köztük Romániáét is – vizsgálja. Az ENSZ szakemberei meghallgatják a román kormánynak a kisebbségekre vonatkozó jelentését, valamint a romániai magyarság és a roma közösség helyzete kapcsán előterjesztett árnyékjelentéseket is. A CERD majd saját jelentését készít, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg.
Asztalos Csaba, a román Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke – aki a román hivatalos küldöttség vezetője – az Adevărulnak elmondta, hogy Romániának a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogi kerete megfelel a diszkrimináció megelőzésére irányuló nemzetközi szabványoknak. Asztalos hozzátette, hogy a kisebbségek esetében hazánk legtámadhatóbb pontját a romák helyzete képezi, de az országot az különbözteti meg a térségben lévő többi államtól, hogy a romániai romák ellen nem voltak fegyveres támadások.
A Kolozs megyei demokrata-liberális párti képviselő, Petru Călian nemtetszését fejezte ki arra vonatkozólag, hogy három magyar civil szervezet jelentést juttatott el az ENSZ-hez „A magyarok diszkriminálása Romániában” címmel, melyben a román államot a magyarok jogainak megsértésével vádolják. Călian szerint ez a jelenség „Tőkés László elfúló hangját képviseli”. Călian szerint szó sincs arról, hogy a romániai magyarokat diszkriminálnák, hiszen ingatlanokkal, templomokkal, iskolákkal, egyetemekkel és másféle intézményekkel rendelkeznek, illetve birtokolnak, az érettségin pedig egy kerek nap áll a rendelkezésükre, hogy anyanyelvükből vizsgázzanak, továbbá az igazságügyben is használhatják anyanyelvüket” – áll a képviselő által a sajtónak eljuttatott közleményében. A PD-L-s képviselő szerint az egyetlen magát diszkrimináltnak érző személy Tőkés „aki erőszakra buzdít az ország nehéz gazdasági helyzete közepette”, és hogy a romániai magyarságot úgy kezelik, mint bármilyen más EU-s tagországban a kisebbségeket.
„Ha Romániát a kisebbségek jogának megsértésével vádolják, akkor ez azt jelenti, hogy közvetett módon az Európai Unió is ezzel vádolható. Tőkés László nem tesz egyebet, mint azt, hogy elhidegíti a román–magyar kapcsolatokat eme magyar civil szervezetek által” – vélte a képviselő, majd folytatta: “Tőkés Lászlónak nem egy közösséget, hanem az ország érdekeit kell képviselnie, mivel Tőkést Románia és nem a Székelyföld részéről választották meg az Európai Parlament alelnökévé”.
Bogdan Diaconescu, a Konzervatív Párt alelnöke hétfőn azzal vádolta az RMDSZ-t és a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy „bemocskolták Románia imázsát” mivel „fenntartanak egy hazug, Románia elleni jelentést”. „A jelentés szövegét az RMDSZ fontos képviselői is aláírták, úgy mint Sepsiszentgyörgy polgármester, Antal Árpád, aki a 2004-2008 közötti időszakban képviselő volt, továbbá Szilágyi Zsolt, az RMDSZ és Tőkés László szélsőséges európai parlamenti képviselő közötti kapocs” nyilatkozta Bogdan Diaconu. Szabadság (Kolozsvár)

Rosszabbik
A hétvégi történések megmutatták, miért is veszélyes az erdélyi és a partiumi magyarság önrendelkezési törekvéseire az, hogy a Jobbik „baráti körének” megalapításával gyakorlatilag tagtoborzásba fogott Erdélyben. Elöljáróban szögezzük le: a Jobbik – bármennyire is fájdalmas – legitim parlamenti párt, amelynek országgyűlési jelenlétét tavasszal a szavazók mintegy tizenöt százaléka tartotta fontosnak.
A baj az, hogy jelen pillanatban ez a párt az, amely a gesztusok szintjén el tudja hitetni a forrófejűbb vagy elkeseredett határon túliakkal, hogy érdemben is tesz értük valamit. Az új magyar kormány ugyan elfogadta az állampolgárság könnyített megszerzéséről és a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényt, de sokak számára ezek elvont, nehezen megfogható történések – főleg annak fényében, hogy az új törvényt csupán januártól alkalmazzák, ráadásul még számos homályos pont nehezíti az eligazodást az igénylés feltételeit illetően – , míg a Jobbik EP-képviselője, Szegedi Csanád hajlandó volt „leereszkedni” az emberek közé.
Ez persze érdemben semmit nem jelent, de a gesztuspolitika szintjén hatásos lehet, mivel kitűnően felhasználható propagandaként. A baj csak az, hogy nem csupán a Jobbik tudja kihasználni a lépés propagandaértékét, hanem a román szélsőséges körök is. Jól példázza ezt a Konzervatív Párt reakciója, amelyben Szegedi Romániából való kitiltását követeli, amiért a Jobbik autonómiát szorgalmaz a magyarok számára, és egyetért Tőkés Lászlóval abban, hogy ezért a célért a békés tömegtüntetéstől sem kell viszszariadni. Kellő rosszindulattal bármi belemagyarázható a Jobbik erdélyi haknizásaiba, és biztosak lehetünk abban, hogy bizonyos körökből nem hiányzik a rosszindulat.
A pártot szélsőséges alakulatként tartja nyilván a közvélemény, márpedig az itteni magyaroknak az hiányzik a legkevésbé, hogy önrendelkezési törekvéseiket egy magángárdát gründoló, cigányozó-zsidózó párttal azonosítsák, vagy hogy Tőkés László EP-alelnököt az EP-ben egy kuka tetejéről ebédelő Szegedi Csanáddal emlegessék egy lapon. Ennek kivédése nem csupán az erdélyieken múlik, hanem az anyaországi kormánypártokon is, amelyek talán elgondolkodhatnának azon: nem szabadna engedni, hogy a határon túliakkal való ilyen szintű közvetlen kapcsolattartást a Jobbik sajátítsa ki.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

A székelyföldi románok sorsáért aggódtak Marosfőn
Vasile Blaga belügyminiszter lemondását követelte szombaton Olguţa Vasilescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora, amiért az nem lép fel az ellen, hogy „magyar szélsőséges szervezetek” magyar jelképeket használnak Hargita és Kovászna megyében, és a területi autonómiát népszerűsítik. A marosfői összromán nyári egyetemen elhangzott előadásokat a magyarellenesség jellemezte.
A marosfői nyári egyetemen, amelynek témáját a határon túl és az országon belül kisebbségben élő román közösségek helyzete képezte, a politikus – aki 2007-ig a Nagy-Románia Párt tagja volt – arról beszélt: a román állam minden hatalmát elveszítette a Székelyföldön.
Megengedhetetlen, hogy az utcán sétálva az ember mindenhol magyar és székely zászlókat lásson még a közintézményeken is. Semmilyen reakciót nem látok sem a rendőrség, sem a helyi közigazgatási szervek részéről. Akkor miért fizetjük a belügyminisztert? Hol alszik Blaga? Föl kell ébrednie, és észre kell vennie, mi zajlik ebben a régióban, ahol megszűnt az állam fennhatósága” – hangoztatta Vasilescu.
„Elfelejtett” románok
A marosfői rendezvénnyel párhuzamosan zajló EMI-táborral kapcsolatosan megjegyezte: Vona Gábor, akit még Magyarországon is szélsőségesnek tartanak, szabadon járhat-kelhet Romániában, és súlyos kijelentéseket fogalmazhat meg a román állam kárára.
„Ami a legsúlyosabb, hogy Vona egy olyan nyári egyetemen vesz részt, amelyet a román állam is támogat. Tehát a román állam gyakorlatilag fizet azért, hogy egy szélsőséges, idegengyűlölő, antiszemita személy Romániába jöjjön, és csúfot űzzön a román államból” – fogalmazott Vasilescu. Nem ő volt az egyetlen PSD-s politikus, aki részt vett a marosfői rendezvényen. Vele egyetemben több párttársa is arról beszélt, hogy a román állam megfeledkezett a határon túli, valamint a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románokról.
Vasilescu hevesen bírálta Traian Băsescu államfőt, amiért az a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemen részt vett, a marosfői román rendezvényre viszont nem fogadta el a meghívást. „Traian Băsescu elment a tusnádfürdői nyári egyetemre, és ott ült fülhallgatóval a fülén a ma élő egyik legszélsőségesebb magyar mellett, akit a PDL szavazataival választottak meg az Európai Parlament alelnökévé. Sajnos a román állam megfeledkezett mind a határon túl, mind az itt élő románokról” – fogalmazott Vasilescu.
Elveszített fennhatóság
Mircea Duşa, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke megismételte Vasilescu véleményét, miszerint a román állam az elmúlt húsz esztendőben elveszítette fennhatóságát a Székelyföld fölött, és nem tett semmit annak érdekében, hogy az ott élő románok megőrizzék nemzeti önazonosságukat. „Az állam elveszítette itt a befolyását, ezért figyelmeztetek mindenkit: azok, akiket elbocsátanak majd a kormánynak alárendelt intézményekből a költségcsökkentések miatt, a románok lesznek” – vélte Duşa.
Vasilescu szerint mindezekért nem a magyarok és nem az RMDSZ a felelős, hanem a román politikusok, amiért elfogadják ezt a helyzetet. Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányok Központjának vezetője szerint az egyik legfőbb gond, amivel a két megyében élő románok szembesülnek az, hogy aki indul valamely tisztség betöltésére rendezett versenyvizsgán, annak ismernie kell a magyar nyelvet. Szintén problémaként határozta meg, hogy a románok szinte jelentéktelen számban vannak jelen a helyi és a megyei önkormányzatokban, valamint azt, hogy a román megnevezéseket és jelképeket kizárják a nyilvános használatból.
Ő is a román hatóságokat ostorozta, amiért szemet hunynak a „szélsőséges” magyar szervezetek autonómiapárti erőfeszítései fölött. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az oktatási törvény tervezetének az a cikkelye, amelynek értelmében a kisebbségi diákok anyanyelven tanulhatják a történelmet és a földrajzot, újabb módszer a románok elleni „etnikai tisztogatásra” Hargita, Kovászna és Maros megyében, annak elfogadása pedig kompromisszum volt a PDL részéről, cserében azért, hogy az RMDSZ továbbra is kormányon maradjon.
Horia Grama Kovászna megyei PSD-s képviselő szerint a törvény nyomán román nemzetiségű tanárok kerülnek ki az oktatási rendszerből. Ő is stratégiahiánnyal vádolta meg a kormányt a nemzeti ügyekben. Ecaterina Andronescu szenátor, volt PSD-s oktatási miniszter úgy vélte, a székely megyékben élő román diákokkal szemben pozitív diszkriminációt kellene alkalmazni. Mindezt megerősítette Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke is, aki szerint hasonló intézkedések nélkül „eltűnik a térség identitása, ahogy sok vidéken élő román identitása is eltűnt”. Krónika (Kolozsvár)

Marosfői siralomfal
Újra kidühönghették és kipanaszkodhatták magukat a hét végi összromán nyári egyetemen a többségi nacionalisták. Marosfőn így szokás ez már évek óta augusztus közepe tájt.
Tavaly a liberálisok lepték meg a közvéleményt: még Vadim Tudor is kicsinyelhette saját szájtépő képességét attól az elszabadult nacionalista szövegtől, melyet például az Európai Parlament liberális képviselője, Norica Nicolai akkor és ott elharsogott. Idén a szociáldemokraták és a nagyromániások vitték a prímet, féltették nagyon tőlünk a román hazát. Olguţa Vasilescu például egyfolytában azzal riogatja népét, hogy a román állam minden hatalmát elveszítette már e régióban.
Mircea Duşa újra elsiratta a Székelyföldön élő románságot, mert magára hagyta őket az állam, és semmit sem tesz annak érdekében, hogy az itt élők (természetesen, románok) megőrizzék nemzeti önazonosságukat. Régi jó barátunk, Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita Megyei Európai Tanulmányok Központjának vezetője, aki az utolsó megyei pártaktívagyűlésről egyenesen az ortodox templomba oldalgott, s ott múlatja napjait kerek húsz esztendeje, arról szónokolt, hogy a románok azért nem tölthetnek be jó állásokat mifelénk, mert a versenyvizsgák kötelező előírása a magyar nyelv ismerete (ami különben szintén hazugság, igaz, itt töltött életük alatt megtanulhattak volna magyarul). Az ő szájából hangzott el ismét az a régi sirám, miszerint a román megnevezéseket és jelképeket itt, a Székelyföldön folyamatosan mellőzik. Vajon melyek is azok?
A koronát a panaszáradatra Horia Grama, megyénk SZDP-s képviselője tette fel, aki arról regélt, hogy a még el sem fogadott tanügyi törvény nyomán csakis román nemzetiségű tanárokat vet ki magából az oktatási rendszer. És elismételte azt a nevetséges, de sokat hangoztatott megállapítást, miszerint a történelem és földrajz esetleges anyanyelven való tanítása merénylet az egységes román állam ellen és „etnikai tisztogatás” újabb eszköze.
Mert hitvány élet jutott osztályrészül a Székelyföldön megtelepedett románoknak, a marosfői panaszfalnál pozitív diszkriminációért kiáltanak. Jövőben tán kollektív jogokat fognak követelni.
Vajon meglepődnének, ha a romániai kisebbségek — magukra is kiterjesztve azt — támogatnák őket?
Szerencsére nem visszhangoznak hegyeink e Dâmboviţa-parti nacionalista hangoktól, legfennebb a Maros és az Olt sértődik meg egyszer, amiért a Székelyföldön ered.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szent István-búcsú a Perkőn
A perkői kápolnánál a Szent István-búcsús szentmise augusztus 20-án, pénteken 12 órakor kezdődik. A hívő katolikusok és zászlóaljakkal érkező zarándokok templomi zászlókkal az élen 11 órakor indulnak a kézdiszentléleki kerített templom elől a szent hegyre.
Első alkalommal vesz részt a perkői búcsún Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament alelnöke, rövid beszédet mond, majd koszorút helyez el a Szent István-szobornál, és ott lesz a perkői ünnepi szentmisén, melyet Drócsa László, a kézdikővári római katolikus templom plébánosa celebrál. 16 órakor a perkői szabadtéri színpadon fellép a budapesti Eötvös Kórus, majd az immár hagyományos néptáncfesztivál következik, 20.30 órakor pedig a Kormorán Memory Band koncertezik. A perkői őrtűzgyújtásra 22 órakor kerül sor.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Németh Zsolt: Kolozsvár ügye minden magyar ügye
Valami új kezdetét jelenti az új magyar állampolgársági törvény, az a tény, hogy azt elsöprő többségben szavazta meg a magyar Országgyűlés – egyebek között ezt a gondolatot fogalmazta meg szerdán Kolozsváron Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Németh Zsolt volt az egyik szónoka az idén először megrendezett, augusztus 18-tól 22-ig tartó Kolozsvári Magyar Napok hivatalos megnyitó ünnepségének, amelyet a helyi magyar színházban tartottak meg. Kifejtette: valami új kezdetét jelenti az is, hogy az egyetértés nem korlátozódik az állampolgárság kérdésére, hanem jövőképek, konkrét projektek is születnek. Rámutatott: mára az egész ország felsorakozott a nemzeti összetartozás vállalása, a kormány erre irányuló útmutatása mögött.
A nemzeti összetartozás lényege: vannak közös ügyek, ezek érdekében együttműködünk, és segítjük egymást – mondta.
„Közös ügyünk, hogy mindenki egyenrangú tagjának érezhesse magát a közösségben, és egyenrangú félként vehessen részt az együttműködésben” – hangoztatta.
Hangsúlyozta, hogy a Kolozsvári Magyar Napok is új folyamat kezdetét jelentik. A kolozsvári magyaroknak az új, modern Kolozsváron kell megtalálniuk önmagukat, hiszen a város átalakulása „leltárba alig vehető pusztítással járt”. Kolozsvár gazdag történelmi, tudományos és kulturális múltjának köszönhetően az egész kárpát-medencei magyarság forrása, ilyen értelemben pedig minden magyar egy kicsit kolozsvári. „Kolozsvár ügye minden magyar ügye” – mondta az államtitkár.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke reményét fejezte ki, hogy Kolozsvár többnyelvűsége értéket jelent az erdélyi város jelenlegi vezetésének is, és lesznek többnyelvű helységnévtáblák, akárcsak magyar egyetem abban a városban, amely a magyarok számára Erdély fővárosát jelenti.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke – és egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke – üdvözölte, hogy erdélyi magyar politikai és példátlan civil összefogás nyomán létrejött a rendezvény, amelynek köszönhetően Kolozsvár most „magyar ébredés helyszíne”. Az EP alelnöke is felhívta a figyelmet azokra a változásokra, amelyeken átment a város az elmúlt kilencven évben, és hangsúlyozta, hogy kollektív jogok kivívása nélkül megállíthatatlan az a folyamat, amely a magyarság fogyatkozásában és beolvadásában nyilvánul meg.
A számos erdélyi magyar egyházi és közéleti személyiség jelenlétében megtartott ünnepi megnyitón felszólalt Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára, a rendezvény egyik védnöke is, aki a város gazdag történelmi és kulturális múltját méltatta. Az ünnepségen részt vettek a KorszakVáltó Határon-túra 2010 nevet viselő, Budapest és Csíksomlyó között szervezett biciklitúra részvevői, akik röviddel a megnyitó kezdése előtt érkeztek az erdélyi városba.
Az ünnepi műsor a Háromszék Táncegyüttes fellépésével zárult.
Duna Televízió. Erdély.ma

Célkeresztben a „szekus” és „szektás” lelkészek
Főként az egyházmegyei választásokról volt szó Tőkés László volt királyhágómelléki püspök tegnapi sajtótájékoztatóján. Az Európai Parlament alelnöke mindenekelőtt tudatta, bár az esperesválasztás szempontjából kívülálló, mint volt püspöknek és mint hithű reformátusnak kötelessége szólni a választásról és az Egyházkerületi Választási Bizottság (EVB) munkájáról.
A bizottság rosszul tette („morális szempontból elfogadhatatlan”), hogy a jelöltek ellen érkezett fellebbezéseket mind elutasította . mondta Tőkés, hiszen nem vett figyelembe minden dokumentumot,
ami akár az egyházi tisztségre jelölést is lehetetlenné tette volna egyesek esetében. Bár az EVB döntése megfellebbezhetetlen, Tőkés László Fellebbezés utáni fellebbezés címmel nyilatkozatot adott ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek címezve. A dokumentumot több EVB jegyzőkönyvi kivonattal egyetemben az újságírók rendelkezésére is bocsátotta.
Szerinte például „cinikus szabálytalankodásra vall az a kirívó körülmény, hogy az EVB döntéshozatalának még a saját jelöltetését elbíráló részében is részt vett és szavazott Szilágyi Péter EVB-tag olyannyira, hogy még a jelöltetésének megóvását viszszautasító 2010/2. számú EVB határozatot is saját kézjegyével látta el..Továbbá felrótta azt is, hogy az EVB „sem a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS), sem az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság bizonylatait és határozatait nem veszi figyelembe, noha ezt az Egyházkerületi Közgyűlés kötelező módon előírja. Döntései nem a fellebbezési indokok cáfolatán alapulnak, hanem puszta „szavazattöbbséggel alátámasztott” tekintélyelvű kinyilatkoztatások.
SZEKUS VAGY NEM SZEKUS?
Mindezeket arra vonatkozóan mondta el a volt püspök, hogy többek között a bihari egyházmegye esperesi tisztségére ismét pályázó Mikló Ferenc szalontai lelkipásztor ellen a hajdúvárosi Varga György fellebbezéssel élt, mert egyes állítások szerint Mikló az előző rendszerben együttműködött a Securitatéval. A EVB azonban elutasította Varga fellebbezését az alábbi indoklással: „Mikló Ferenc nagyszalontai
lelkipásztor, bihari esperes rendelkezik a CNSAS által kibocsátott igazoló irattal, miszerint nem volt informátora az előző rendszer titkosszolgálatának. A fentiek alapján az EVB megállapítja, hogy megválasztása esetén betöltheti az esperesi tisztséget.”
Tőkés szerint az EVB „a Mikló Ferenc bihari esperesjelöltnek a román titkosszolgálattal való együttműködését igazoló P 4901/07/15 05 2008., valamint a P 4901/07/05 02 2008. számú CNSAS-dokumentumokat teljességgel figyelmen kívül hagyja; másfelől a nevezettre vonatkozó EÁB-határozatot (az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság dekrétumát - szerk. megj.) nem igényli.”
Kérdésünkre, miszerint hogy lehet az, hogy a CNSAS kétféle, a Securitatéval való együttműködést egyszerre igazoló és cáfoló igazolást is kiadott, Tőkés László elmondta: létezik és működik a manipuláció, intervenció, mismásolás. Példakánt a volt margittai lelkész, Fazakas László esetét hozta fel, aki 2002-ben parlamenti képviselői mandátumot nyert, ám kiderült, hogy együttműködött a kommunista titkosszolg
álattal. Ekkor visszalépett parlamenti tisztségétől. Négy év után az esendő emberekből álló CNSAS kiadott egy újabb igazolást, melyben kimondja, hogy Fazakas nem volt besúgó. A királyhágómelléki püspökség azonban később mégis bebizonyította, hogy besúgó volt. Hasonló volt a kolozsvári Balogh
Béla esete is. „Sok meglepetésre lehet még számítani” – összegezte Tőkés az átvilágítással kapcsolatban.
Mikló Ferenccel egy csónakban evez a tenkei református lelkész, Berke Sándor. Őt egyházmegyei missziói előadónak jelölték, ám öten megfellebbezték jelölését a „múlt rendszer titkosrendőrségével folytatott együttműködése indoklásával”. Az EVB azonban a 3/3. számú határozatában kimondta: .Berke Sándor tenkei lelkipásztor önként kérte a CNSAS tisztázó igazolását. A jelenlegi szabályozások szerint
nincs bizonyíték arra, hogy együttműködött a volt titkosrendőrséggel”. Tőkés azonban tegnap nyilatkozatban szögezte le, hogy az EVB „a Berke Sándor egyházmegyei missziói előadójelölt , „egykori kollaboráns voltát tartalmazó P 3457/08/02 12 2008. számú hivatalos CNSAS-iratot hasonlóképpen figyelmen kívül hagyja, azt állítván, hogy a jelenlegi szabályozások szerint (?!) nincs bizonyíték arra, hogy „ nevezett” együttműködött-e a volt titkosrendőrséggel. Itt úgyszintén hiányzik azEgyházkerületi Átvilágító Bizottság elbírálása”.
ERKÖLCSI KÉRDÉSEK
Szilágyi Péter bihari egyházmegyei főjegyzőjelölt ellen is érkezett fellebbezés, ám a EVB nem adott helyt neki. Tőkés azonban azt állítja: „Szilágyi Péter egyházmegyei presbiteri főjegyzőjelölt esetében az EVB
szintén saját Anyaszentegyházunk írott és erkölcsi törvényeit veszi semmibe, amikor is nevezett 2007-ben történt minden egyházkerületi - és zsinati - tisztségéről való önkényes és elfogadhatatlan lemondását figyelmen kívül hagyja, gyermeteg módon azzal menti őt, hogy nem a presbiteri tisztségéről mondott
le”.
Visky István fugyivásárhelyi, Kondor Endre biharvajdai és Fazakas Ferenc mezőtelki, a bihari egyházmegyéhez tartozó lelkészek, valamint az érmelléki egyházmegyében Mike Pál magyarkéci lelkipásztor esperesjelöltségét azért fellebbezték meg, mert aktív tagjai a CE Szövetségnek. Az Egyházkerületi Választási Bizottság úgy döntött, hogy „nevezett atyánkfiai minden további nélkül jelölhetők és megválaszthatók bármely egyházi tisztségre. A Választási Szabályzat erre nézve nem rendelkezik kizáró módon, mert egy törvény, illetve egy szabályzat vagy enged, vagy tilt”. Tőkés szerint
azonban „a VSZ valóban nem tartalmaz kizáró jellegű rendelkezést, viszont határozott értelemben nem találja ajánlatosnak a CE-s szektás irányhoz tartozó lelkészek jelölését. Így hát az ő jelölésük lelkiismereti kérdésnek minősül..
NEM KELLENE VISSZAFORDULNI
Tőkés László hangsúlyozta, „a volt nacionálkommunista rezsim, illetve a Ceausescu-diktatúra hírhedt és félelmetes erőszakszervezete volt a Securitate. A kommunizmus által elkövetett gonosztettek elleni harc magába foglalja a volt román titkosszolgálat elleni küzdelmet. Volt kollaboránsok és ügynökök nem méltók arra, hogy egyházi tisztséget töltsenek be. Akik reájuk adják szavazataikat, azok akaratlanul is cinkosaikká válnak”. Hozzátette: „Tudatában vannak-e tettüknek azok a CE-s bűnpártolók, akik Visky Istvánnal az élen elfogadhatatlannak, értelmetlennek és megbotránkoztatónak mondják az egyházi átvilágítást, és imádságos szentségükkel azonképpen igyekeznek legitimálni a volt ügynököket vagy a jelenlegi pártkatonákat, miként - mutatis mutandis - tette ezt az SZDSZ, majd utóbb az elkorcsosult MDF az utódkommunista MSZP-vel?”
Avolt püspök nyilatkozatában zárásul megtalálható: „Az Egyházkerületi Közgyűlés sem mehet el szótlanul a történtek mellett” és egyházkerületi különbizottságot kell megbíznia az EVB működésének és döntéseinek a felülvizsgálatával. Továbbá „az egyházmegyei választógyűléseken az óriási lelkiismereti és
erkölcsi felelősség, hogy a 2010. augusztus 27-ei üléseiken saját szavazataikkal bírálják felül a szakmai és erkölcsi mélypontra süllyedt EVB munkáját és határozatát!”
Borsi Balázs. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Călian: Tőkés árt a románoknak
Tőkés László foglalkozzék azzal, amire megválasztották, a románok jogainak a védelmével – kéri az Európai Parlament alelnökét Petru Călian demokrata-liberális párti (PDL) parlamenti képviselő. Tőkésnek meg kellene értenie, hogy az olyan kijelentésekkel, mint „Kolozsvár metropolisövezete a magyar közösség olvasztótégelye”, Románia összes lakosának árt, jelentette ki az EP-képviselőnek a Kolozsvári Magyar Napok nyitórendezvényén mondott beszédére utalva Călian.
„Tőkés úrnak az a kötelessége, hogy a románok érdekeit védje, és az ország fejlődéséért kardoskodjék, azonban kijelentései révén nem tesz egyebet, mint megsérti az európai uniós normákat, amelyeket talán saját maga is megszavazott” – hangsúlyozta a kormánypárti politikus, aki szerint Kolozsvár európai város, a metropolisövezetnek pedig megvan a jól meghatározott szerepe. Hozzátette, a kolozsváriak más románok mellett azért támogatták Tőkést az EP-ben, hogy az érdekeiket szolgálja, azonban az egykori püspök „románellenes kijelentéseivel és megnyilvánulásaival” árt nekik.
Tőkés László egyébként a Kolozsvári Magyar Napokon mondott beszédében a kolozsvári metropolis övezet ellen emelt szót. Úgy vélte, a kincses városnak különleges státust kellene biztosítani, amilyet Brüsszel élvez. Petru Călian szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke olyan modellt javasol, melyet maga sem ért, hiszen szerinte az Unió nem gátolja a városok fejlődését. Arra kérte az EP-alelnököt, hogy ne tegyen több hasonló nyilatkozatot, és vegye komolyan európai parlamenti szerepkörét. Krónika (Kolozsvár)

Szent királyunk napja a Perkőn
Tegnap a Szent István-búcsú Kézdiszentlélek központjában az egy évvel ezelőtt felavatott egész alakos Szent István-szobor előtti téren kezdődött.
Csüdör Katalin könyvtáros bejelentette: Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke objektív okok miatt nem lehet jelen, később látogat Kézdiszentlélekre, majd Balogh Tibor polgármester és Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke mondott beszédet. Az ünnepségen Soós Tamás, a Heves megyei közgyűlés elnöke, valamint Kézdiszentlélek testvértelepüléseinek küldöttei, Budapest XI. kerületének, Fony, Szentgál és Piliscsaba képviselői voltak jelen, és ötven, Vajdaságból érkezett nagycsaládos is részt vett.
A koszorúzás után a több száz fős tömeg elindult a szent hegy felé, ahol pontosan tizenkét órakor ismét megszólalt a perkői kápolna harangja, búcsúra szólítva a Szentföld falvainak hívő katolikus népét. Előző nap a hagyományokhoz híven Kiskászon ifjúsága díszítette fel a Szent István-kápolnát és környékét. A kis kápolna mögötti szabadtéri oltár előtt több százan hallgatták az ünnepi szentmisét, Szent István királyunkra emlékeztek. A Dávid Emil kézdiszentléleki kántor által vezényelt egyházi énekkar szent királyunk emlékét idéző énekeket adott elő. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Bereczi István gelencei plébános volt, aki Szent István életét példaként állította a mai nemzedék elé. Az ünnepi szentbeszédet Drócsa László kézdikővári plébános mondta, aki a nagy, szent királyra emlékezve kemény hangon ítélte el az abortuszt, az öngyilkosságot, az egykézést, az Istentől eltávolodókat, elanyagiasodó világunkat.
A kővári plébános nem mulasztotta el bírálni azokat sem, akik eltávolodtak a Szent István-i örökségtől, a keresztény hittől, a tiszta erkölcstől. A nagy király egész életében azt akarta, hogy a magyar összetartó nép legyen. A széthúzás nem tesz jót a magyarságnak sem nálunk, sem az anyaországban, ott, ahol három magyar öt pártra szakad, ott nem csak magyar jövőnk forog kockán, hanem örökségünk is — hangsúlyozta. Szentbeszéde végén azt is elmondta: éppen szent királyunk napján lépett érvénybe a kettős állampolgárság megadásáról szóló törvény. Ismét van anyaországunk, hiszen Magyarország elismerte elszakított gyermekeit — mondta a plébános. A szentmise végén Csiby József kézdiszentléleki plébános házigazdaként mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a szentmise megszervezéséhez és lebonyolításához, majd átadta a szót Szabó Álmosnak, a Világ Győzelmes Királynője, Magyarok Nagyasszonya Szent Korona Lovagrend Erdélyi Rendtartománya kormányzójának, aki társaival együtt idén a Szent Korona hű mását hozta el a Perkőre. Az áldás és elbocsátás után az ünnepi szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. Mindkét helyen a bélafalvi hagyományőrzők álltak díszőrséget. Délután a perkői szabadtéri színpadon néptáncfesztiválra és a Kormorán Memory Band koncertjére került sor, az ünnepség sötétedés után őrtűzgyújtással fejeződött be. Iochom István. Erdély.ma

„Vallani és vállalni”
Államalapító Szent István királyunk ünnepén, 2010. augusztus 20-án Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) meghívására előadást tartott a XXXIV. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencián.
A zsúfolásig megtelt vargyasi unitárius templomban az erdélyi képviselő „Nemzetpolitika és az ifjúság közéleti szerepvállalása” című előadásában az értékelvűség mellett érvelt. Mint jelezte: ma az identitásvesztés az egyik legnagyobb problémánk, mintegy „szétmállik” a közösségi, lokális, nyelvi és nemzeti identitás, márpedig közszolgálatot csakis az vállalhat, aki azonosulni tud a köz problémáival, magáénak érzi azokat.
Következésképpen amennyiben nemzetpolitikáról akarunk beszélni, előbb tisztáznunk kell a nemzethez való viszonyunkat, jelentette ki Tőkés László. Rámutatott: a társadalom szövete szakadozik, ráadásul az elmúlt nyolc évben az anyaországi vezetés kormányzati politikai szintre emelte a nemzetellenességet. Mivel a szocialista-liberális kormányzat nem tudta/nem akarta a magyar nemzet érdekeit képviselni, hanem inkább állampolitikát folytattak (a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok horizontja Kis-Magyarország határainál lezárult), ezért szükség van arra, hogy újra megerősödjünk nemzeti önazonosságunkban, mondotta az erdélyi képviselő, emlékeztetve: a magyar nemzet és a magyar állam határai nem esnek egybe.
Az önazonosság, a magyar identitás forrása többek között az, hogy közös értékeket vallunk, és ezek az értékeink összekapcsolnak bennünket, mutatott rá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Épp ezért az értékközpontúság kell, hogy a nemzetpolitika közös eredője legyen, szemben a pártpolitikai önös érdekek kiszolgálásával. Ilyen központi keresztény értékeink: az igazság és a szeretet.
A magyar ifjak igazságszeretete mindenkor megnyilvánult, hangsúlyozta Tőkés László, példaként „a márciusi ifjakat” 1848-ból, valamint „a pesti srácokat” 1956-ból hozta fel. Ma a fiatalság mintha hamar „megbölcsülne”, koravénekként igazodnak az aktuális kurzushoz.
Az ODFIE Kárpát-medencei szinten példaértékű ifjúsági-közéleti munkát fejt ki, mondta az erdélyi képviselő; ezzel szemben a passzivitás, a tétlenség, az önzés, az apolitikus magatartás távolt tartanak bennünket a cselekvéstől.
Az igazság szeretete viszont – Pál apostol szerint – arra indít bennünket, hogy a jót cselekedjük. Krisztus megváltó szeretete még a halál fölött is győzedelmeskedett: tehát az ifjúságnak ezzel a szeretettel kellene felvérteznie magát. Az egykori temesvári lelkipásztor rámutatott: keveseknek adatik meg, hogy fegyverrel a kezében harcoljon hazájáért, igazságáért, mint Petőfi Sándor, de nem is ezt várják el a fiatalságtól. Hanem inkább azt, hogy mindenki a maga helyén, a maga mértéke szerint a hit által felvértezve a bibliai értelemben vett jót cselekedje. Hiszen mindannyian „tanítványok” vagyunk, Krisztus katonái. Az erdélyi magyar történelmi egyházak mindenkor, de Trianon után különösképpen ebben a szellemben vállaltak nemzetszolgálatot, ahogyan azt Makkai püspök is megfogalmazta: Erdély nem politikai, hanem erkölcsi kérdés.
A nemzetpolitika egyfajta erkölcspolitika tehát, az elvhűség és az értékközpontúság kell, hogy vezérelje szolgálatunkat, összegzett az Európai Parlament erdélyi magyar alelnöke, ilyen értelemben a nemzetpolitika nem csupán lehetőség, hanem hivatás és kötelesség is egyben.
A mai ifjúság számára ismét a legfontosabb iránytűnek a „vallani és vállalni” erdélyi alapelvének kell lennie, jelentette ki Tőkés László zárásképpen, így lehetünk a Kárpát-medencei egyetemes magyar nemzetpolitika alanyai és részesei is egyben.
Az ODFIE évenkénti konferenciája az erdélyi unitárius ifjúság életében nagy múltra tekint vissza: az 1900-ban alakult unitárius ifjúsági szervezet első ilyen jellegű seregszemléjét 1928-ban szervezte. A 1991-től ismét évente megrendezett konferenciák munkálatai elsősorban egy megadott téma feldolgozását célozzák, többnyire olyan területekről, amelyek ifjúságunk életében fontos eligazító szereppel bírnak.
A XXXIV. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia 2010. augusztus 19–22. között zajlott az erdővidéki Vargyason. Idei témáként a következőt jelölték meg: Isten szép! erdon.ro

Hazatért a honvédszobor
A román „felszabadító” katonák 1944-ben csonkították meg a Rétyen felállított honvédszobrot, aminek sorsa nem pecsételődött meg végleg azzal, hogy szabályszerűen lefejezték, illetve golyószóróval átlőtték. 1977-ben ugyanis a Kárpátok Géniuszának, Nicolae Ceauşescu akkori államfőnek a háromszéki látogatásakor elhantolták, hogy elkerülje a megsemmisítést. Az ismeretlen magyar honvéd 2010. augusztus 21-én támadt fel holtából, amikor a Rétyi Nyírben ismét visszakerült talapzatára.
A rétyi honvédemlékmű megmentése annak az erőnek és akaratnak a diadala, amely Sylvester Lajos kifejezésével élve, lefejezettség állapotából is képes talpra állni – hangzott el szombaton, 2010. augusztus 21-én a Rétyi Nyírben, ahol az ötödik alkalommal megszervezett Rétyi Napok indító mozzanataként leleplezték a restaurált honvédszobrot.
Dálnoki Lajos, Réty polgármestere is úgy értékelte, hogy eljött a feltámadás napja, ami egyúttal az az együttgondolkodás lehetőségét is magában hordozza.
„A szobor újraállításának példája azt mutatta meg, hogy Székelyföld igazi hangja a józan ész hangja. Nem a szélsőség, nem az agresszió, nem a pénz hatalma, nem a gyűlölet hangja, hanem a józanul gondolkodó, az okosan cselekvő székely emberek mindennapi ereje” – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki emlékeztette a jelenlevőket, a szobor a székely furfangnak köszönhetően menekült meg.
Kisgyörgy Zoltán újságíró értékelése szerint a szobor lefejezése a rangra emelt butaságot juttatja egy józanul gondolkodó ember eszébe: akkoriban, az osztrák–magyar monarchia időszakában az erdélyi magyar, román és szász katonák ugyanazt a ruházatot hordták.
Székely Dávidnak nevezte a szobrot Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, hiszen ha 65 évébe is tellett, de végül legyőzte Góliátot. A szobrot egyébként a Székely Nemzeti Múzeum volt munkatársa, Fekete Lajos mentette meg, aki elásta a műalkotást, s így menekítette meg a kommunista rendszer karmaitól.
Az ünnepségen jelen levő Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a honvéd szobrát összefüggésbe hozta az 1848–1849-es szabadságharcosokkal és a Székely Hadosztállyal. Mint mondotta, a hűségről van szó, hiszen a székelység minden korban megállta a helyét, hűséges maradt szülőföldjéhez és értékeihez, erre példa a szobor története. Másfelől, amint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke rámutatott, a párhuzam adja magát: 1977-ben a kommunista diktátor elől vermelték el a szobrot, és most, amikor ismét régi dicsőségében áll, akkor kihantolják a véreskezű román vezető tetemét – jó lenne, ha Ceuşescu szellemét végleg el lehetne temetni, hangsúlyozta Tőkés. A honvéd figurája is jelzi: mi nem agresszorok vagyunk, hanem önvédelmi harcra rendezkedtünk be, melyhez föl kell venni „a hitnek paizsát, a mellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok; az idvesség sisakját is fölvegyétek, és a Léleknek kardját, a mely az Isten beszéde” – idézte az idevágó bibliai igét az egykori temesvári lelkipásztor.
A szobor története
1944-ben a Rétyi Nyír bejáratánál a felszabadító katonák sortűz alá vették, majd lefejezték és ledöntötték az alig három éves honvédemlékművet. A 24-es baka, Pál Ferenc szentivánlaborfalvi malomtulajdonos által állítatott szobor törzsét a rétyiek a Székely Nemzeti Múzeum kőtárába menekítették, majd 1977-ben elásták. Az 1941-ben felavatott szobor 2009-ban került elő, majd egy évre rá Nagy Benjámin szobrászművész vezette restaurálás után a magyar honvéd szobra eredeti formájában „tért haza”.
Bartos Lóránt. Székelyhon.ro

Eljött a feltámadás napja — értékelte az ünnepi pillanatot Dálnoki Lajos, Réty polgármestere. ,,A szobor újraállításának példája azt mutatta meg, hogy Székelyföld igazi hangja a józan ész hangja” — hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki emlékeztette a jelenlevőket, a szobor a székely furfangnak köszönhetően menekült meg.
Vagy győzünk, vagy meghalunk, ez volt a 24-es gyalogezred jelszava — emlékeztetett Kisgyörgy Zoltán, aki az ezred történetét ismertetve leszögezte: rangra emelt butaság egy kiskatona megcsonkítása, utalva ezzel a honvédszobor lefejezésére. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Székely Dávidnak nevezte a szobrot, hiszen legyőzte Góliátot. A múzeum volt munkatársa, Fekete Lajos elmesélte, hogy annak idején a megsemmisítés helyett inkább ,,fogtam a piros nyelű lapátot, és elástam a szobrot”. A szoboravatás kiemelt szónokaként Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a ,,Székely Dávidot” az 1848—1849-es szabadságharcosok, valamint a Székely Hadosztály összefüggésében értelmezte. Kiemelte: a hűségről van szó. A székely nép minden korban megállta a helyét, hűséges maradt szülőföldjéhez és értékeihez, erre példa a szobor története. A honvéd figurája is jelzi: mi nem agresszorok vagyunk, hanem önvédelmi harcra rendezkedtünk be, melyhez fel kell venni ,,a hitnek pajzsát, a mellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok; az idvesség sisakját is fölvegyétek, és a Léleknek kardját, a mely az Isten beszéde” — idézte a bibliai igét az egykori temesvári lelkipásztor. A hit és hűség a magyar nyelvben egy tőről fakad — mondotta az erdélyi képviselő —, és ma is nagy szükségünk van ,,a hitnek pajzsára”, hiszen a legszomorúbb, amikor azt tapasztaljuk, hogy napjainkban egyes politikai és egyházi vezetők önként teszik le a fegyvert.
Székely Dávid. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Értékek mentén (Fiatalok a nemzetpolitikában)
Tőkés László EP-képviselő az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) által Vargyason szervezett konferencián a fiatalok nemzetpolitikában és közösségszervezésben betöltött szerepéről beszélt. Mint mondotta, az új nemzedéknek el kell kerülnie, hogy koravénné váljék, s az igazsággal szemben megalkudjék, hagyja, hogy az értékeket elnyomják az érdekek. Az ODFIE évek óta kifejtett munkájáról azt mondotta, reformátusként is nemes irigységgel szemléli az unitárius ifjak kitartó tevékenységét.
Bár a közösségi szerepvállalás nem lehetőség, hanem kötelességünk, szolgálatot csak az végezzen, akinek szíve szeretettel és hittel van tele — jelentette ki Tőkés László. Mint fogalmazott, népünk számára az egyetlen járható utat a nemzetpolitizálás jelenti, hiszen a Trianon óta egyre erősödő román nacionalizmussal szemben csak azzal és közös fellépéssel lehet felvenni a harcot. Hogy minél szélesebb körben és erősebb nemzetpolitikát tudjunk folytatni, kifejezetten szükséges, hogy a fiatalok ne hagyják magukat kiábrándítani a közösségi munkából és a szerepvállalásból. ,,Korunk egyik legnagyobb gondja az identitásvesztés térhódítása. Közösségeink szétmállnak, meggyengül az egyházhoz való kötödésük, napról napra kevesebbet ér nemzeti mivoltuk, s készek beolvadni az idegenek közé. Éppen ezért fontos, hogy megerősítsük nemzetünk iránti elkötelezettségüket, s közösen, jó szívvel tegyünk szülőföldünk és nemzetünk érdekében” — jelentette ki. Amiért egyre kevesebbszer sikerül nemzetiségi közösségünket érintő kérdéseinkben közösen fellépnünk, annak tulajdonítja, hogy különböző szervezeteink elsősorban nem a közösségi érdekeket nézik, hanem pártjuk politikai és gazdasági érvényesítését tartják fontosabbnak. ,,Bukarestben úgy kellene képviselni, hogy az őket odaküldőket ne felejtsék el.” Mindezek ellenére Tőkés úgy véli, a fiatalok közt szép számban akadnak olyanok, akik nem félnek az övéik érdekében cselekedni, s jól működő szervezeteket hoztak létre — elsősorban a Magyar Ifjúsági Tanácsot, az Erdélyi Magyar Ifjakat, az IKÉ-t és az ODFIÉ-t emelte ki —, amelyek, ha nem is olyan erősek, mit a tömegpártok, de képesek azokat kiegészítve az erdélyi magyarságért haszonnal cselekedi.
Hecser László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés László EP-alelnök leváltását kérte Corina Creţu
Tőkés László EP-alelnök leváltását kérte az Európai Parlament plénumában Corina Creţu EP-képviselő, arra hivatkozva, hogy megválasztása óta Tőkés csak felerősítette szélsőséges és sovén üzeneteit.
„Lassan három hónapja annak, hogy az Európai Parlament alelnökei között van Tőkés László is. Vitatott megválasztása óta Tőkés, sajnos, beigazolta félelmeinket. Felhívtuk a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek az etnikai alapú szeparatizmus ádáz szorgalmazójának és a viszály szítójának megválasztásával járnak egy olyan közegben, amelyben az Európai Unió új tagállamai a múlt sebeinek beforrasztására és az egyesült Európa szellemében való megbékülésre törekszünk” – jelentette ki Corina Creţu a Strasbourgban ülésező Európai Parlament plénumában
A Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-képviselője, aki az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának alelnöki tisztségét tölti be, elmondta: Tőkés László EP-elelnöki megválasztása óta felerősítette szélsőséges és sovén üzeneteit, az etnikai alapú területi autonómia kivívása érdekében utcai megmozdulásra buzdította az embereket. Mindez súlyos támadás egy európai uniós tagállam területi integritása ellen.
„Figyelembe véve az európai értékek és normák elleni magatartását, kérem Tőkés László úr EP-alelnöki tisztségéből való leváltásának megvitatását” – összegzett Corina Creţu EP-képviselő.
A PSD már korábban bejelentette, hogy Tőkésnek az alelnöki tisztségből való visszahívását kéri, amikor az EP-alelnök a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen azt mondta: ha egy olyan mikrorégió, mint Koszovó, kivívta autonómiáját, ugyanez Székelyföldön is lehetséges volna, és, ha szükséges, a székelységnek utcára kell vonulnia. A PSD szerint Tőkés álláspontja Románia államiságát veszélyezteti, és nem csupán Románia, de egész Európa számára veszélyt jelent.
Az Európai Parlamentben egyébként eddig egyetlen alelnököt sem váltották le, és soha sem cserélték le tisztségéből mandátumának lejárta előtt. Krónika (Kolozsvár)