"Jún. 12-én Bukarestben Wim van Velzen az Európai Néppárt alelnöke, az Európa Parlament tagja fogadta az RMDSZ delegációját. A találkozó során a résztvevők bel- és külpolitikai, illetve EU integrációs kérdésekről tárgyaltak. A holland politikus a Romániában sorra kerülő helyi- és általános választások szemszögéből érdeklődött elsősorban, ugyanakkor a romániai kereszténydemokrata, azaz jobboldali erők helyzetéről kért felvilágosítást. Az RMDSZ képviselői a Szövetség jövőbeni célkitűzéseit ismertették, valamint az Európai Néppárttal való együttműködés lehetséges módozatairól folytattak eszmecserét. /Az RMDSZ képviselői Wim van Velzennel egyeztettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./"

"Júl. 28-án, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem utolsó napján Németh Zsolt képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke megállapította: az Amerikai Egyesült Államoknak sikerült hatékonyan megosztani az európai szövetséget. Schöpflin György, az University of London professzora előadásában arról beszélt, hogy az EU-hoz most csatlakozó országok "rosszkedvű tagállamok lesznek", mivel gazdasági problémáik nem fognak egyik napról a másikra megoldódni, ellenben számos feltételnek lesznek kénytelenek megfelelni. Egyértelművé vált, az USA teljesen magának akarja a világhatalmi szerepet. Michael Gahler, az Európai Néppárt tagja, a CDU képviselője, aki az Európai Néppártban a magyar ügyek referense leszögezte: inkább az európai államok maguk osztották meg az addigi egységet, Amerika szerepe ebben másodlagos. Michael Mates, az USA romániai konzulja a kommunista rezsim által eltulajdonított egyházi ingatlanok kérdésében élesen bírálta a román államot. Meglátása szerint a Román Ortodox Egyház visszaél azzal, hogy az ország lakosainak 86,7 százaléka tartozik ehhez a felekezethez: 2001-ben 1,67 millió dollár értékű állami támogatást, a sorban következő római katolikus egyház pedig csak az ortodox egyháznak juttatott összeg 3 százalékát kapta. Mates rámutatott, a görög katolikus egyház által visszaigényelt 2600 államosított és az ortodox egyháznak adományozott ingatlanból összesen 150-et vehetett újra birtokba, a magyar történelmi egyházak által benyújtott 1791 tételes igénylistájából csak 113 esetében született megoldás. Orbán Anita külügyi szakértő szerint amerikai támaszpontok létesítésére Románia a legesélyesebb a térségben, földrajzi elhelyezésénél fogva. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező csoportjának ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő az autonómia problematikáját kapcsolta a világpolitikai dimenziókat elemző előadások megállapításaihoz. Az RMDSZ a román külpolitika után kötötte az erdélyi magyarság szekerét, állapította meg. (Tusványos Press) /Látott már valaki demokratikus birodalmat? "Nagyhatalmi érdekek és Közép-Európa jövője". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"Giacomo Santini, az Európai Néppárt elnöke a bolgár Dnevnik napilapnak adott interjújában kijelentette: "Románia az Európai Unióba való belépés előtt saját állampolgárain kellene segítsen, hogy ezek kiszabaduljanak abból a nyomorból, amiben élnek." Santini augusztus elején látogatott Romániába, és negatív tapasztalatait az Ansa hírügynökség is közzétette. Az olasz politikus elmondta, hogy az Európai Unió 5,1 milliárd eurót biztosított Romániának az állami adminisztrációban, a közlekedésben, az infrastruktúrában és a mezőgazdaságban eltervezett reformok megvalósítása érdekében. Ennek ellenére sok faluban még mindig nincs vezetékes víz, kanalizálás és elektromos áram. /(st.): Negatív vélemény Romániáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./"

"Levélben fordult a csángók egyházi anyanyelvhasználatának kérdésében II. János Pál pápához Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A Szentszék figyelmébe ajánlotta legutóbbi vatikáni látogatása óta a csángók nemzetközi és hazai megítélésében bekövetkezett kedvező fejleményeket, az Európa Tanács 1521/2001 számú ajánlását, amely külön említi a csángók egyházi anyanyelvhasználatra való jogát, illetve azt, hogy a magyar nyelv oktatásának két faluban való bevezetésével a román állam elismerte a csángómagyarok anyanyelv-használati jogát világi szinten. A pápai audiencián Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének külügyi tanácsosa adta át a Szentatyának Markó Béla levelét. Szatmári Tibor külön a Szentatya figyelmébe ajánlotta a pusztinai Szent István Király Egyesület levelét, a pusztinaiak által e célból összegyűjtött 200 aláírást, illetve a Moldvai Csángómagyar Szövetség eddigi levelezését a iasi-i püspökséggel, amely egyértelműen elutasítja a párbeszédet. Markó Béla levelét, illetve a csángómagyarok egyházi anyanyelvhasználatáért készített dokumentáció egyik példányát Stephen Biller, az európai keresztény-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt képviselője adta át Jean-Louis Tauran bíborosnak, a Vatikánban az államközi kapcsolatok ügyosztálya felelős vezetőjének. /Markó Béla levele a pápához. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./"

"Levélben fordult a csángók egyházi anyanyelvhasználatának kérdésében II. János Pál pápához az RMDSZ elnöke. Markó Béla a Szentszék figyelmébe ajánlotta legutóbbi vatikáni látogatása óta a csángók nemzetközi és hazai megítélésében bekövetkezett kedvező fejleményeket, az Európa Tanács 1521/2001 számú ajánlását, amely külön említi a csángók egyházi anyanyelvhasználatra való jogát, illetve azt, hogy a magyar nyelv oktatásának hét faluban való bevezetésével a román állam elismerte a csángómagyarok anyanyelvhasználati jogát világi szinten. A pápai kihallgatáson, amelyen részt vett Jacques Santer, az Európai Bizottság volt elnöke is, Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének külügyi tanácsosa adta át a Szentatyának Markó Béla levelét. Szatmári külön a Szentatya figyelmébe ajánlotta a pusztinai Szent István Király Egyesület levelét, a pusztinaiak által e célból összegyűjtött 200 aláírását, illetve a Moldvai Csángómagyar Szövetség eddigi levelezését a iasi-i püspökséggel, amely egyértelműen elutasítja a párbeszédet. Markó Béla levelét, illetve a csángómagyarok egyházi anyanyelvhasználatáért készített dokumentáció egyik példányát Stephen Biller, az európai keresztény-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt képviselője adta át Jean-Louis Tauran bíborosnak, a Vatikánban az államközi kapcsolatok ügyosztálya felelős vezetőjének. Szatmári Tibor kifejtette, hogy a csángómagyarok arra vonatkozó kérelmét, hogy a római katolikus szertartás ott, ahol igény van rá, magyar nyelven is folyhasson, a pápai nuncius és a Vatikán pedig válasz nélkül hagyta, jóllehet a jelek szerint foglalkoznak a kérdéssel. Ezért vállalta fel az RMDSZ az ügyet, és az Európai Néppárt közvetítette találkozó, remélhetően felgyorsítja a Vatikán csángókkal kapcsolatos kedvező álláspontjának kialakítását. /Balló Áron: A csángók egyházi anyanyelvhasználatáért. Interjú Szatmári Tiborral, az RMDSZ külügyi tanácsosával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

Január 29-én Székelyudvarhelyen tartotta a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusát. – A romániai magyarság számára biztosítani kell a "választás szabadságát" – így foglaltak állást a küldöttek, hitet téve az erdélyi magyarság autonómiatörekvései mellett, elhatározva, hogy a szövetség saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. Több mint ötszáz ember volt jelen, ebből 240 regisztrált küldöttként. Ezen a napon csatlakozott a tavaly nyáron Székelyföldön létrehozott szövetséghez a nagyváradi, szatmári, nagybányai, szilágysági és kalotaszegi polgári kör. Nagy tapssal fogadták Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Tőkés beszédében a "politikai önszerveződés fontos állomásának" nevezte a kongresszust. Élesen bírálta az RMDSZ-t, amely szerinte "véglegesen kisiklott", a román kormánypárttal való együttműködésében partnere lett a "bársonyos kommunista visszarendeződésnek". Szász Jenő, az MPSZ elnöke a romániai magyarság két táborra szakadásáról beszélt. Azokon a helyeken pedig, ahol csak a magyar szervezetek összefogása biztosíthat eredményt – tette hozzá –, az MPSZ kész együttműködni minden magyar szervezettel a képviselet szavatolása érdekében. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke hangsúlyozta: eljött a "magyar nemzeti újraegyesítés" ideje. A magyar kormányhoz címezve szavait hangoztatta: nincs többé "határon túli magyar ügy", csak magyar ügy létezik. Az egyik a "választás szabadságáról" szól, a második az MPSZ programjának alapelveit rögzíti, különös tekintettel az autonómia megvalósításának konkrét feladataira. A harmadik határozat értelmében a kongresszus Tőkés László javaslata alapján felkéri a Fideszt, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy Románia európai integrációját az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa. /Saját jelölteket indít az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusa Kössük újra a szövetséget! címmel fogadta el az MPSZ programjának alapelveit. A választás szabadsága című dokumentum leszögezte: az MPSZ az idei helyhatósági választásokon „Székelyföldön visszaadja a magyar választópolgároknak a választás szabadságát". Levélben üdvözölte a kongresszust dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Czirják Árpád érseki helynök, valamint Szűrös Mátyás, a magyar Történelmi Szociáldemokrata Párt elnöke. /Sarány István: A Magyar Polgári Szövetség kongresszusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./ Egységesen kívánják felvenni a versenyt az RMDSZ-szel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben az Erdélyben megalakult polgári egyesületek, körök, csoportok. Meghívták és helyet tartottak fent Markó Bélának, az RMDSZ elnökének, a Kovács Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt elnökének, és Kuncze Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége elnökének. Sárközi Zoltán nagyváradi MPE-elnök bejelentette, hogy egyesülete erősíteni akarja a Szász Jenő vezette szövetséget. Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő az ezer tagot számláló, Szatmár megyei Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület csatlakozását jelentette be. Megjegyezte, nagykárolyi polgármesterjelöltjük, Kovács Jenő a Német Demokrata Fórum támogatását is élvezi. Dénes András a nagybányai polgári körök, Papp Lajos a „közel 309 tagot számláló” szilágysági polgári egyesület, Kusztos Tibor pedig az 544 tagú kalotaszegi polgári csoport csatlakozását jelentette be. A marosvásárhelyi Tőkés András kijelentette, a mai magyar hatalom tulajdonképpen Bukarest eszköze az erdélyi magyarság kézbentartására. Az alapelvekben megfogalmazták, hogy a Magyar Polgári Szövetség „nemzeti-keresztény gondolkodású, a polgári értékrendet magának valló, a romániai magyar egyének és közösségek érdekvédelmi és közképviseleti szervezete”. A kongresszus felkérte a Fideszt és az MDF-et, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia európai integrációját. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Hadrendbe állt az RMDSZ ellenzéke. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Febr. 3-án Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével találkozott Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke, akivel Románia EU-csatlakozásáról, a választási rendszerről és a helyhatósági választásokon megvalósítható lehetséges együttműködésről tárgyalt. A megbeszélés végeztével Stolojan sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy Markó Bélával Románia EU-csatlakozását előkészítő tárgyalások közös támogatásáról tárgyaltak. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ küldöttsége február 5-én utazik Brüsszelbe, az Európai Néppárt kongresszusára, és ez alkalommal a szövetség képviselői a csatlakozási tárgyalások folytatása mellett foglalnak majd állást. /Stolojan és Markó a választásokról tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Háromtagú romániai küldöttség lobbizott február 4-én Brüsszelben Románia uniós integrációja érdekében. Románia számára kedvező határozattervezetről szavaz február 5-én az Európai Néppárt (EPP) szintén Brüsszelben tartott kongresszusa is. Az Európai Néppártnak az a célja, hogy kiküszöbölje a kereszténydemokrata politikai családon belüli súrlódásokat, bár ezeknek a nézeteltéréseknek az orvoslása nem mindig lehetséges – nyilatkozta a Krónikának Edward Steen, az Európai Néppárt (EPP) sajtószóvivője. „Figyelembe véve a 2004-es romániai választások fontosságát, illetve azt a tényt, hogy az RMDSZ hosszú ideje tagja EPP-nek, az Európai Néppárt teljes mellszélességgel támogatja az RMDSZ azon törekvését, hogy megszilárdítsa parlamenti és helyi képviseletét” – áll a sürgősségi határozattervezetben. Surján László, a Fidesznek a kongresszuson jelen levő képviselője cáfolta, hogy bármiféle nézeteltérésre került volna sor az RMDSZ és a Fidesz között. Az RMDSZ-t többek között Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László és Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, illetve Niculescu Tóni integrációs alelnök képviseli. Az erdélyi Magyar Polgári Szövetség múlt heti kongresszusán határozatot fogadott el, melyben felkérte a Fideszt: az EPP kongresszusán vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia EU-integrációját. A felkérés Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének javaslatára történt. /Salamon Márton László: RMDSZ–Fidesz súrlódások az EPP-ben? = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség is aláírta azt a határozatot, amelyet az Európai Néppárt (EPP) hozott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatásáról – írta február 11-én megjelent számában az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ . A hetilap emlékeztet arra, hogy az EPP múlt heti kongresszusán a kontinens meghatározó jobbközép politikusai az RMDSZ egyértelmű támogatásáról döntöttek, a szövetséget a romániai magyar közösség legitim képviselőjének fogadva el. A határozat meg sem említette a Magyar Polgári Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseit. A kongresszus résztvevői szorgalmazták: az Európai Parlament ne függessze fel a csatlakozási tárgyalásokat Bukaresttel. – Történt mindez néhány nappal az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi kongresszusa után – írta az Erdélyi Riport, felidézve: azon a fórumon Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felkérte a Fideszt: az Európai Néppárt kongresszusán hívja fel a figyelmet az RMDSZ "identitászavarára". /A Fidesz is aláírta az Európai Néppárt határozatát az RMDSZ támogatásáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 12./

Az erdélyi magyarság autonómiájának megvalósítását célul kitűző EMNT Állandó Bizottsága (ÁB) február 14-én tartott ülést Kolozsváron. – Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nem vesz részt az idei romániai választásokon, de támogatja mindazokat a politikai erőket, amelyek felvállalják a közösség autonómiaigényének képviseletét – jelentették be a szervezet vezetői. A testület üdvözölte a magyar többségű régiókban kialakult politikai pluralizmust. Az ÁB reméli, hogy a pluralizálódás folyamata megerősíti az erdélyi magyarság érdekképviseletét a helyhatósági intézményekben. Tőkés László, az EMNT elnöke elmondta, hogy kizárólag erkölcsi támogatást terveznek nyújtani a feltételeknek eleget tevő jelölteknek. Közölte: a Fideszhez hasonlóan az MDF is válaszolt a megkeresésükre, folyamatban van egy találkozó megszervezése ez utóbbi ellenzéki párt, valamint az EMNT és az ennek részeként működő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői között. Tőkés László bírálta a Magyarországon kormányon lévő Magyar Szocialista Pártot amiatt, hogy Erdélyből csak az RMDSZ képviselőit hívták meg a magyar–magyar csúcstalálkozóra. Úgy vélte, hogy a Máért esetében megmutatkozó kizárólagosság nemzetköziesedett, mivel Kovács László külügyminiszter Edmund Stoiber német miniszterelnöknél lobbizott az RMDSZ kizárólagos támogatása érdekében. Az Európai Néppártot is úgy manipulálták, hogy a Fidesszel szemben támogassa az RMDSZ-t – tette hozzá Tőkés. Az Európai Néppárt (EPP) február elején Brüsszelben megtartott kongresszusán az európai keresztény-demokrata pártokat tömörítő szervezet támogatásáról biztosította a választásokra készülő RMDSZ-t. /B. T.: Támogatja a politikai pluralizmust az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Tiltakoznak a MÁÉRT-meghívás elmaradása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) február 21-én Marosvásárhelyen tartotta együttes ülését. – Választások évében vagyunk, eddig sem szavaztunk, hanem választottunk, és idén is választanunk kell – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzésében. Nyitott, befogadó és demokratikus RMDSZ viheti tovább a romániai magyarság politikai egységét. „Be kell bizonyítani, hogy az RMDSZ-ben mindenki megméretkezhet, és aki mégis ellenlistát, ellenszervezetet tervez, csak rombolni akar”, mutatott rá Markó, egyben felhívást intézve a romániai magyarság jogaiért dolgozni akaró minden magyarhoz, hogy vegyenek részt az előválasztásokon. „Leülünk, tárgyalunk, egyeztetünk, konzultálunk természetesen, de csak az egységes RMDSZ-en belül. Az ajtókat minél tágabbra nyitva, de a közös épületet megtartva! Ez a mi ajánlatunk!” Nem lehet az RMDSZ biztosította erkölcsi-politikai-pénzügyi-logisztikai hátérrel egy másik politikai szervezet talpra állításán buzgólkodni. Kifejtette: valószínűleg együtt kell működni ezekben a hónapokban is a Szociáldemokrata Párttal (SZDP). Magyarországtól elvárják, hogy egy közös nemzetpolitika kialakítására törekedve próbálja meg egyformán szeretni határon túli nemzettársait, és a támogatási összegeket ne csökkentse. Frunda György szenátor szerint a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a polgári körök az RMDSZ ellen akarnak fellépni, amelyet minden szempontból elfogadhatatlannak tart, ezért azt javasolta: mindenkit, aki gyengíti az RMDSZ-t, ki kell zárni a szövetségből. Az idei évre kötendő kormánypárti megállapodásról Frunda kijelentette, ha az SZDP nem teljesíti két vállalt kötelezettségét, a két magyar kar létrehozását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) és az aradi Szabadság-szobor ügyének a rendezését, akkor nem lehet szó újabb megállapodás létrejöttéről. Az RMDSZ-küldöttek nyilatkozatot fogadtak el az EP külügyi bizottságának Romániáról szóló jelentéséről. Eszerint az RMDSZ elengedhetetlennek tartja Románia mielőbbi csatlakozását az EU-hoz. /Papp Annamária: Nyitott ajtókat közös épületben! Az SZKT elfogadta az RMDSZ helyhatósági választási programját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ A vita során előbb a frakciók nevében szóltak hozzá a szövetségi képviselők. Lakatos Péter (Partium Frakció) azt kifogásolta, hogy egyes RMDSZ-es parlamenti képviselők az MPSZ polgármester-jelöltjei. Kónya Hamar Sándor (Polgári Centrum Frakció) szerint az autonómiáról sokkal többet kell beszélni. Puskás Bálint (Kereszténydemokrata Frakció): valakikkel együtt kell működni, mint ahogy a parlamenti sikerek érdekében ezt meg is tette a szövetség. De meg kell követelni a partnertől az együttműködési feltételek betartását. Szabó Ödön (Új Erő Frakció) azt a nagyváradi újságírót támadta, aki kezdetben az erdélyi magyarságot szolgálta, ezután pedig egy román vállalkozói kör által indítandó lapot fog vezetni. Winkler Gyula (Szórvány Frakció) szintén ez eredményeket sorolta, mondván, hogy a román önkormányzati képviselőkkel való együttműködés vezetett azokhoz. Eckstein Kovács Péter (Szabadelvű Kör) sérelmezte, hogy kevés szó esett az elnöki tájékoztatásban az idén kérdésessé vált protokollumról. Borbély László (Novum Forum Frakció) igen sértőnek minősítette azt, hogy a belső ellenzék szerint a csúcsvezetőség „árulja a hazai magyarság jogait". Visszautasította Tőkés Lászlónak (aki nem volt jelen az SZKT-n) azt a felvetését, miszerint az RMDSZ manipulálta az Európai Néppártot a FIDESZ ellen. Frunda György az idei protokollumot attól tette függővé, hogy meglesz-e Kolozsváron a két magyar egyetemi kar, viszont szerinte az aradi szoborügyet „nem kell elsietni". Takács Csaba ügyvezető elnök nem értett egyet ezúttal Frunda Györggyel a kizárásokat illetően. Varga Attila úgy vélte: az ellenzék autonómia statútumai „dilettáns munkák, steril szellemi környezetben születtek. Nem ér semmit egy program, ha nem lehet politikai cselekvéssé változtatni". Vekov Károly szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy létrejött az RMDSZ alternatívája, evidencia az a másik szervezet, amely szintén az erdélyi magyarság érdekeit jeleníti meg. Benedek Imre doktor az egészségügy siralmas helyzetét ecsetelte. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a mezőgazdaság súlyos gondjaira figyelmeztetett, Bakk László az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform közleményét ismertette, melyben követelik a három szintű autonómia megvalósulását, valamint azt, hogy a romániai magyarság nemzeti közösségként határozza meg magát; kérik: rehabilitálják az 1989-es események elítéltjeit; az EU-csatlakozás előtt valósuljon meg a reprivatizáció; tiltakoznak ugyanakkor a Székelyföld elrománosítása és gazdasági diszkriminálása ellen. /Máthé Éva: A helyhatósági választás volt a tét az SZKT-n. „Két jelölt kevesebb, mint egy jelölt!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

A költségvetés megváltoztatása érdekében nemzeti aláírásgyűjtő akcióra szólította fel híveit Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke a szervezet első szövetségi gyűlésén, márc. 27-én, a Budapest Sportarénában. Orbán Viktor közölte, hogy lezárult a Fidesz szövetséggé alakulásának folyamata, és megszületett az első magyarországi európai néppárt, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, „az európai néppárt”. A meghívottként jelen lévő Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke kijelentette: „Magyarország szabadabbá válik, ha ismét Orbán Viktor lesz a miniszterelnöke”. A gyűlés elején köszöntötték a határon túli magyar szervezetek meghívott képviselőit, köztük Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, valamint a társszervezetek vezetőit. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke szót emelt a kettős állampolgárság lehetőségéért a határon túli magyarok számára. A politikus elítélően szólt Románia „demokráciadeficitjéről” is, amiért az erdélyi magyarság „mindig megfizette az árat”. /Szövetségi gyűlésen jelentették be a Fidesz néppárttá alakulásának befejezését. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

Ápr. 30-án Markó Béla RMDSZ-elnök a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőivel Marosvásárhely, majd a Bolyai Társaság képviselőivel folytatott megbeszélést. A találkozók a két hete beindult konzultáció-sorozat részét képezték, amelyeket az RMDSZ kezdeményezett a civil szervezetek, az egyházak, valamint az RMDSZ-platformok képviselőivel. A Bolyai Társasággal az oktatás helyzetéről tanácskoztak, az RMKDM vezetőivel politikai kérdésekről folytattak megbeszélést. A megbeszéléseket követően Markó Béla kiemelte, hogy az RMKDM az RMDSZ rendkívül erős platformja. Együtt tagjai az Európai Néppártnak (EPP). Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke legfontosabb célnak a helyi és a parlamenti törvényhozásba való bejutást nevezte. /Mózes Edith: Párbeszéd a jövőért. RMDSZ- találkozók. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 1./

Markó Bélának, a RMDSZ elnökének külügyi tanácsadója, Szatmári Tibor bírálta a Fidesz fellépését a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) ügyében, leszögezve: az MPSZ önkormányzati választási indulását megakadályozó romániai döntés nem politikai, hanem jogi természetű volt, s úgy látja, egyes Fidesz-politikusok nem megfelelően tájékoztatták az Európai Néppárt vezetőit. Szatmári Tibor Brüsszelben az MTI-nek elmondta: az MPSZ elkövette azt a hibát, hogy már azt megelőzően megkezdte a választási indulásához szükséges aláírások gyűjtését, hogy megjelent a választási törvény módosításához kapcsolódó végrehajtási rendelet. Így azután az MPSZ-ívek nem feleltek meg a rendelet szabta követelményeknek. Szatmári Tibor szólt arról is, hogy Szájer József fideszes képviselő és Hans-Gert Pöttering, a Fideszt (és egyben az RMDSZ-t) is magába foglaló Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője közös közleményben tiltakozott az MPSZ választási indulásának megakadályozása miatt. A tanácsadó emlékeztetett arra, hogy az Európai Néppárt februári kongresszusán külön határozatban állt ki az RMDSZ mellett. Hozzátette: az RMDSZ nem tudja elfogadni, hogy a Fidesz (mint az EPP tagja) egy olyan szervezetet, a Magyar Polgári Szövetséget támogat Erdélyben, amelynek deklarált célja, hogy a szintén EPP-tag RMDSZ ne jusson be a parlamentbe. /Az RMDSZ elnökének tanácsadója bírálja a Fideszt a romániai Magyar Polgári Szövetség ügyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 1./

Tizenkét műhellyel várja a nemzetközi szintűvé nőtt júl. 18–25. között XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor az érdeklődőket. A fő téma: Közép-Kelet-Európa az EU bővítése után – jelentették be máj. 12-én tartott sajtótájékoztatóján a rendezvény szervezői. Európa egész területéről várnak résztvevőket és előadókat a Tusnádfürdőre. Bejelentették: Orbán Viktor, a Fidesz–MPSZ elnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, valamint Andreas Pöttering, az Európai Néppárt elnöke is részt vesz majd a rendezvényen. /Lőrincz Edina: Nemzetközivé bővül Tusványos. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt Orbán Viktort, a Fidesz–MPSZ elnökét kérte fel annak a bizottságnak a vezetésére, amely a romániai demokrácia állapotát hivatott megvizsgálni, különös tekintettel a küszöbönálló helyhatósági választásokra. Az eset újabb jelzés, hogy Románia felvételét egyre szigorítottabb felvételi rendszerhez köti az Unió. A bizottság útnak indításával az EU azt a kérdést fogalmazza meg, hogy joggal tart-e igényt a felvételére egy olyan ország, amelyben alapvető emberi jogokat nem tartanak tiszteletben. /Csinta Samu: Bizottság. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Elvi és erkölcsi kérdések szabják meg a Fidesz erdélyi kapcsolatépítését, hangsúlyozta Orbán Viktor, a Fidesz–MPSZ elnöke a vele készült interjúban. Erkölcsi züllésnek találta, hogy magyar segédlettel akadályozták meg az MPSZ választási részvételét. Orbán Viktor 1989 óta követi az Erdélyben zajló magyar politikai, közéleti eseményeket, és nem emlékszik olyan magyar rendezvényre, amelyen részt vett és ne lett volna vita valamilyen kérdésről. Azt nézik, ki az, aki a magyarság, a székelyföldi magyarság előtt álló történelmi lehetőséget támogatja, és ki az, aki nem. Aki az autonómiát támogatja, és tesz is érte, „közel áll a szívünkhöz.” Az MPSZ választási versenyből való kizárása elsősorban erkölcsi kérdés. Orbán Viktor megbízást kapott az Európai Néppárttól, hogy alakítson megfigyelő bizottságot, amely nyomon követi az itteni választások előzményeit és a választások lefolyását. Rendezetlen kérdések bőségesen vannak. Elegendő a Benes-dekrétumokra, a székelyföldi autonómiára vagy a délvidéki magyarok vízumkérdésére gondolni. „Érdekünk, hogy Románia is csatlakozzék az EU-hoz, ehhez azonban bizonyos feltételeknek eleget kell tennie.” – A Gozsdu-udvar vitáját akkor lehet megnyitni, ha megnyitják az összes többi vagyoni kérdés vitáját is. Meg kell nézni mi a magyar érdek, mi a román érdek, ki mivel tartozik, ki vett el többet. /Gazda Árpád: EU-s jeggyel a magyar autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Nagy Iván Zsoltnak a Magyar Hírlapban megjelent cikkét vette át a Romániai Magyar Szó. Az Európai Néppárt elnöksége a romániai demokrácia állapotát Orbán Viktorral vizsgáltatja meg. A cikkíró szerint szomorú, hogy Orbán Viktor elfogadta a felkérést, egész szerepvállalása kínosan kampánygyanús. /Nagy Iván Zsolt: A vizsgálat. – Átvéve a Magyar Hírlapból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Az Európai Néppárt (EPP) elnöke felkérte az RMDSZ-t, hogy vegyen részt a romániai helyhatósági választásokat megfigyelő bizottságában. Markó Bélának írt levelében Wilfried Martens beszámolt arról, hogy az EPP elnökségének dublini döntése értelmében felkérték Orbán Viktort, a pártszövetség Közép-Kelet Európáért felelős alelnökét, hozzon létre egy "kis független bizottságot", amely megfigyeli a romániai választásokat. /RMDSZ-képviselő az Orbán vezette EPP-bizottságban? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Wilfried Martens, a kontinens keresztény-konzervatív politikai szervezeteit tömörítő EPP elnöke Markó Bélának, az RMDSZ elnökének írt levélben felkérte az RMDSZ-t, hogy vegyen részt a romániai helyhatósági választásokat megfigyelő néppárti bizottságban. Levelében Martens beszámolt arról, hogy az EPP elnökségének dublini döntése értelmében felkérték Orbán Viktort, a pártszövetség Kelet-Közép-Európáért felelős alelnökét, hozzon létre egy független bizottságot a romániai választások megfigyelésére. /Felkérés az RMDSZ-nek: Vegyen részt az EPP romániai vizsgáló bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Magyarországon a Fidesz nyerte az európai parlamenti választásokat Orbán Viktor nagy győzelemként értékelte pártja eredményét. „Bár már máskor is győztünk, ilyen nagyon még sohasem” – jelentette ki a Fidesz elnöke. Szlovákiában a kormánykoalícióban részt vevő Magyar Koalíció Pártja a szavazatok 13,24 százalékával két képviselői helyzet szerzett meg az Európai Parlamentben. A választási eredmények alapján azonban nemcsak a felvidéki Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád lesz a kisebbségi sorban élő magyarság szószólója a parlamentben. A Fidesz-listán bejutott Gál Kinga személyében erdélyi származású képviselője is lesz az európai törvényhozásnak. Gál Kinga Kolozsváron született, általános iskolai tanulmányait Nagyváradon végezte. Szüleivel 1984-ben telepedett ki Magyarországra, de ezt követően sem veszítette el kapcsolatát az erdélyi magyarsággal. 1994-ben Markó Béla RMDSZ-elnök külpolitikai tanácsadójaként tevékenykedett Bukarestben, a Fidesz-kormány idején pedig a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke volt. Gál Kinga az MTI-nek elmondta: részt kíván venni a Románia csatlakozásával foglalkozó bizottságban. Jelentős kisebbségpolitikai tapasztalattal utazik Brüsszelbe a szocialista Tabajdi Csaba is, aki a Horn-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára volt, és a fideszes Schöpflin György, a londoni egyetem politológiaprofesszora, aki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem állandó résztvevője. – Az Európa-szerte lezajlott választások nyomán az Európai Parlamentben az Európai Néppárt alkotja a legnagyobb képviselőcsoportot 269 mandátummal. Második helyre került az Európai Szocialisták Pártja 199 képviselővel, a harmadikon a liberálisok képviselőcsoportja 63 képviselővel. /Gazda Árpád: Erősödhet a kisebbségi lobbi. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Megkezdte munkáját az Európai Néppárt (EPP) megbízásából a romániai demokrácia helyzetét vizsgáló bizottság, amelyet Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, az EPP egyik alelnöke vezet. Ezt maga Orbán közölte magyar újságírókkal jún. 17-én Brüsszelben. Az EPP által létrehozott bizottságnak rajta kívül három tagja van, de közéjük nem került be az RMDSZ egyetlen képviselője sem, miközben az EPP-nek a romániai parlamenti pártok között egyedül az RMDSZ a tagja. A vizsgálóbizottságot azt követően hozta létre az EPP, hogy fideszes képviselők jelezték: Romániában egy törvénymódosítással lényegében megakadályozták az erdélyi Magyar Polgári Szövetség indulását a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ viszont azt állítja, hogy ebben az ügyben szó sem volt politikai okokról, hátsó szándékról, azaz a panaszok téves értékelésen alapulnak. Orbán bejelentette, hogy a hét végén delegáció megy Romániába a helyzet áttekintésére, s várhatóan szeptember elejére készítik majd el a jelentést. A Romániában vizsgálódó delegáció találkozik majd Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. /(S. Tóth László, Erdész Jenő / MTI): Orbán vezette EPP-bizottság vizsgálja a román demokráciát. Markóval konzultál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Várhatóan a parlamenti választásokig állandó jelleggel működő, és a folyamatokat figyelemmel követő testület létrehozását javasolja az Európai Néppárt (EPP) vezetőségének az a vizsgálóbizottság, amely a romániai demokrácia állapotát vizsgálja – jelentette ki jún. 20-án Kolozsváron a finn Ilkka Suominen, az EPP alelnöke. Suominen előzőleg Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével, valamint nemkormányzati szervezetek képviselőivel is találkozott. Az EPP vizsgálóbizottságot hozott létre, amely majd jelentést készít arról, hogy a romániai helyhatósági választási törvény, illetve annak alkalmazása megfelel-e az alapvető demokratikus követelményeknek, vagy sem. Suominen elmondta: a nyugat-európai választási törvényekkel összehasonlítva a romániai jogszabállyal szemben kételyek merültek fel. Suominen kifogásolta, hogy a törvényt néhány hónappal a választások előtt módosították. Németh Zsolt szerint a törvénynek diszkriminatív vonatkozásai vannak, hiszen a kisebbségek esetében eltérő szabályozást fogalmaz meg, ami nem a közösségek javára, hanem hátrányára vonatkozik. /B.T.: Monitorizáló testület létrehozását javasolják. Kételyek és aggályok a választási törvénnyel kapcsolatban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Európa valamennyi államának választási jogrendszerét kívánja kivizsgáltatni a Velencei Bizottsággal Frunda György szenátor. Az Európai Néppárt frakciójának romániai tagja jún. 22-én határozattervezetet terjesztett az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó bizottsága elé. Az RMDSZ szenátora n annak kivizsgálására kéri a testületet, hogy milyen mértékben vehetnek részt a választásokon az európai országokban élő nemzeti kisebbségek. Frunda strasbourgi felszólalásában leszögezte: a Fidesz politikusainak állításával ellentétben nem diszkriminatív a romániai választási törvény. Frunda György tervezetét az ET parlamenti közgyűlés különböző politikai színezetű frakciójának 15 képviselője írta alá. Frunda kezdeményezését többek között Eörsi Mátyás is ellátta kézjegyével. Gross és Jürgens korábban aláírta Németh Zsolt és Braun Márton fideszes ET-képviselőknek a romániai helyhatósági választási törvényt bíráló határozattervezetét is. Az áprilisban előterjesztett, jelenleg ugyancsak a Velencei Bizottság napirendjén szereplő jelentésben 14 strasbourgi képviselő diszkriminatívnak és antidemokratikusnak nevezi az idén módosított román jogszabályt, mivel hátrányosan érinti a kisebbségeket, és indokolatlanul korlátozza a választás szabadságát. Németh Zsolt fideszes képviselő korábban leszögezte: ha a státustörvényt is kivizsgáló Velencei Bizottság antidemokratikusnak és diszkriminatívnak minősíti a román választási törvényt, akkor az azt megalkotó bukaresti parlamenti képviselőknek – így az RMDSZ-nek is – sürgősen meg kell találniuk a jogszabály módosításának módozatait. Frunda – aki a fideszes javaslatot nem írta alá – tervezetét jún. 25-én vitatja meg az ET parlamenti közgyűlésének állandó bürója. /Rostás Szabolcs: Újabb határozattervezet Strasbourgban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

Az Európa Tanács (ET) ülésén Frunda György Európai Néppárt (EPP) RMDSZ-es képviselője strasbourgi beszédében összefoglalta a romániai helyhatósági választások eredményeit, és külön elemezte a magyar kisebbség szereplését, amely idén jelentősen növelte a négy évvel ezelőtti választásokon biztosított képviseletét a helyi önkormányzatokban. Frunda rámutatott arra is, hogy az elmúlt időszakban sikerült elfogadtatni egy olyan közigazgatási törvényt, amely lehetővé teszi egy adott kisebbség számára az anyanyelvhasználatot ott, ahol ennek számaránya meghaladja a 20%-ot, illetve az alkotmányt úgy módosították, hogy ez biztosítja az anyanyelvhasználatot az igazságszolgáltatásban is. Az EPP képviselője ugyanakkor rendkívüli jelentőségűnek nevezte a visszaszolgáltatási folyamat tényleges beindulását. Frunda ezért rendkívül veszélynek minősítette bizonyos politikusoknak a romániai magyarságot megosztó törekvéseit. Frunda György végül elmondta, hogy a romániai választási törvény kivizsgálása kapcsán több Európa Tanácsbeli kollegájával közösen határozattervezetet nyújtott be, amelyben kezdeményezte, hogy a Velencei Bizottság vizsgálja meg több állam választási törvényét, ugyanis meggyőződése, hogy a romániai törvény összhangban van az európai törvényekkel és egyezményekkel. /(Szász Attila): Összhangban az európai törvénykezéssel. Frunda a Velencei Bizottsághoz fordult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Makkai János, a Népújság főszerkesztője beszélgetett Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Makkai János emlékeztetett, mennyi gratuláció jött a helyhatósági választások eredményeiért az Európai Néppárt elnökétől, Dávid Ibolyától, a Magyar Demokrata Fórum elnökétől, Medgyessy Péter miniszterelnöktől, Kuncze Gábortól, az SZDSZ elnökétől, majd megkérdezte, Orbán Viktor is gratulált? Orbán Viktor még nem gratulált, felelte Markó, hozzátéve, reméli, rá fog jönni, hogy az erdélyi magyar politika más, mint a magyarországi. Erdélyben nagyon rossz lenne a magyar közösségnek a feldarabolódás. Makkai János megjegyezte, hadjárat folyik az RMDSZ ellen. „A Fidesz- politikusokban is ez a sértődöttség munkál”, állította Markó. Szerinte nevetséges, hogy a Fidesz az Európai Néppárton belül kezdeményez vizsgálatot. A főszerkesztő kijelentette, a Fidesz az építésben kevésbé, a bontásban viszont eredményesnek látszik. Markó leszögezte: „egyik-másik magyarországi politikus megpróbál beleszólni a mi dolgaink alakulásába”, ez nevetséges. 1990 óta az erdélyi magyar közéletben mindig volt egy erős többség, amely az együttműködés, a mérsékelt politizálás pártján állt, és mindig volt egy ideges, ultraradikális kisebbség. Markó szerint „butaság egyszerre autonómiáról és kettős állampolgárságról beszélni, hiszen a kettő egymásnak ellentmond.” Az autonómiát ő is vállalja. – Szász Jenő az idén kevesebb szavazatot kapott, mint négy évvel ezelőtt. – Az előző években az egyházak felhívásai egyértelműbbek voltak, idén gyengébb volt ez az üzenet. – Az erdélyi magyarság, nem engedheti meg magának, hogy négy évig kormányon van, majd négy évig ellenzékben, és így tovább. Programokkal fognak együttműködni és nem feltétlenül az lesz a szempont, hogy ki a baloldali és ki a jobboldali. Markó kész a párbeszédre, de csak az RMDSZ-en belül. /Makkai János: A felszín alatt sok a gond. Beszélgetés Markó Bélával. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./

Dicséretes lenne, ha Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leülne tárgyalni az MPSZ-szel, mert bűnrészességgel gyanúsíthatók a helyhatósági választási törvény és végrehajtási rendelkezés elfogadásában. Markó Béla is elismerte, hogy az ötszázalékos bejutási küszöb is a nagy pártoknak, köztük magának az RMDSZ-nek kedvezett, ezért is érhették el a párját ritkító nagy sikert június 6-án és 20-án, mikor mindössze félmillió magyar ember szavazott rájuk. Frunda György szenátor, az Európai Parlament román delegációjának tagja, hogy védje a román mundér becsületét, felkérte az ET-t, a hazai helyhatósági törvény kisebbségi vonatkozásait hasonlítsák össze az unió államaiban létező hasonló rendelkezésekkel. Frunda tudja, Európa ilyen vonatkozású törvényei nem nagylelkűek. Frunda képes szembemenni az Európai Néppárt Orbán Viktor vezette bizottságának vizsgálódásaival s a Velencei Bizottság őszre elkészülő, ugyancsak e témába vágó jelentésével, ez méltatlan az egykor harcos szenátorhoz. Cselekedetével szolgálatot tett a magyar és főként a román szocialistáknak. /Simó Erzsébet: Lesz-e nyitás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

A román helyhatósági választási törvény felveti "az antidemokratikus és diszkriminatív jelleg gyanúját" – mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke júl. 6-án Budapesten. "Romániát továbbra is megfigyelés alatt kell tartani a választási jog alakulása szempontjából" – jelentette ki Orbán Viktor a román helyhatósági választásokat vizsgáló, az Európai Néppárt (EPP) által delegált bizottság ülését követően. A politikus mint a bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a testület a román helyhatósági választások kapcsán jelentést készített az EPP elnöksége számára, amelyben ajánlásokat is megfogalmazott. /Orbán: aggályos a román helyhatósági választási törvény. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Budapesten háromnapos európai néppárti rendezvényre került sor. Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke meghívására részt vett Kelemen Kálmán és dr. Bárányi Ferenc, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke, illetve politikai alelnöke is. Kelemen Kálmán elmondta, hogy Pöttering szorosabb kapcsolatot óhajt kiépíteni a nemrég megválasztott magyarországi, elsősorban kereszténydemokrata képviselőkkel. Kelemen Kálmán magánbeszélgetéseket folytatott Wilfried Martenssel, az EPP elnökével és beszámolt neki az itteni megosztási kísérletekről. Kelemen elmondta, hogy az erdélyi magyarság megosztásának zászlóvivői a Fidesz egyes politikusai. Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Antonio Constanzó főtanácsossal beszélgetett, aki az erdélyi magyarság megosztásáért az RMDSZ-t is hibáztatja. Szerinte az utóbbi időben olyan vélemény alakult ki Brüsszelben, hogy az RMDSZ túlzásba vitte az együttműködést a Szociáldemokrata Párttal. Azt ajánlotta, felül kellene vizsgálni az együttműködés módozatait. /Mózes Edith: Az EPP komolyabb szerepet szán az RMKDM-nek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

A lelkekben már megtörtént a magyar nemzet határokon átnyúló egyesítése – fejtette ki júl. 24-én tartott hagyományos tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor volt miniszterelnök, aki több ezer ember előtt vázolta fel gondolatait – a jelenlegi magyar kormány határozatlanságát is bírálva – a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor színhelyén. Ma már nem függetlenek egymástól az Erdélyben, Magyarországon, a Felvidéken vagy a Délvidéken hozott politikai döntések, választói akaratnyilvánítások. Kimondatlanul utalva a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) irányvonalára, bírálta azokat, akik úgy gondolják, hogy az Erdélyben élő magyarok politikai értékeit figyelmen kívül lehet hagyni, paktumokat lehet kötni a romániai elit különböző csoportjaival. A 2002 után kialakult új helyzetben a politikai elitek nem tehetnek meg akármit a Kárpát-medencei magyarság körében, a választópolgároknak mindenütt kialakult értékrendjük, álláspontjuk van – hangoztatta. Élesen bírálta a magyar kormányt is. Az európai parlamenti választások eredményeire utalva megállapította: a választók megvonták tőle a bizalmat, s most az a kérdés, hogy sikerül-e visszaszereznie azt. A nyár eddigi fejleményeiből ítélve kevés esélyt lát erre. Orbán utalt a költségvetési megszorításokra, a koalíciós huzakodásokra, az adóemelésekre, az állami közvagyont "kilapátoló" privatizációs döntésekre. Orbán Viktor felrótta a jelenlegi kormánynak, hogy a szomszédos Romániában antidemokratikus törekvéseket támogat. Külön kitért a romániai magyarok autonómiájának kérdésére, amely szerinte Romániában a demokrácia igazi fokmérője lesz a jövőben. Emlékeztetett arra, hogy az ő vezetésével figyelte meg a helyhatósági törvény alkalmazását az Európai Néppárt (EPP) bizottsága. Az autonómiát Orbán szerint Romániában soha nem fogja kiegyezéssel elérni az ottani magyarság, csak azzal érheti el e célját, ha erőt mutat. Erre – hangoztatta – éppen most, a román EU-csatlakozás küszöbén van történelmi esély. Ami a kettős állampolgárságot illeti, Orbán Viktor kijelentette: ő személy szerint támogatja annak intézményét. A kettős állampolgárság Orbán szerint biztonságot jelent, s ezt a biztonságot lehet exportálni a határon túlra, de csak az autonómia biztosíthatja a romániai magyarság problémáinak megoldását. /Orbán Viktor: a lelkiekben megtörtént a nemzet egyesítése. Az EU-csatlakozás küszöbén van esély az autonómiára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ Orbán Viktor hangsúlyozta: ,,tömegtámogatás nélkül, ügyeskedéssel, egyezkedéssel az erdélyi magyar politikai elit sohasem tud autonómiát elérni, ezt csak és kizárólag tömegtámogatással lehet megtenni, ehhez pedig az kell, hogy az ember ne féljen a választóktól.” /Mózes László: Hátszélben hajózni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./