Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének és az Európai Néppártok Csoportjának 38 tagja febr. 10-én közzétette a 236. számú írásos nyilatkozatot a kisebbségi jogok romániai tiszteletben tartásáról. A nyilatkozat aláírói aggodalommal értesültek arról, hogy a román kormány szorgalmazza, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSZ-t. Románia csak egy részét teljesítette az ET-be felvételekor vállalt kötelezettségeinek, ezért szükségesnek tartják Románia további ellenőrzését. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Márc. 6-án, Brüsszelben az Európai Néppárt /EPP/ Politikai Bizottsága megszavazta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megfigyelői státuszt kapjon az EPP-ben. A kizárólag az Európai Unió kereszténydemokrata és konzervatív pártjait tömörítő EPP frakciója a második legnagyobb politikai erő az Európai Parlamentben, csakúgy mint az Európa Tanácsban. Az RMDSZ már 1993-tól tagja az európai jobboldali pártszövetségnek, az EDU-nak, és ugyancsak 1993-tól megfigyelői státuszt élvez az összes európai kereszténydemokrata pártot tömörítő Európai Kereszténydemokrata Unióban /EUCD/. Az RMDSZ 1997. októberében nyújtotta be felvételi kérelmét az EPP-be, a szövetség Marosvásárhelyen tartott V. kongresszusának döntése alapján. Az EPP Politikai Bizottságának brüsszeli döntése újabb nemzetközi elismerése az RMDSZ politizálásának, a demokrácia európai értékeinek érvényre juttatásáért tett általános erőfeszítéseinek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 1226. sz./

Ápr. 22-25-e között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Nagy Zsolt ügyvezető alelnök részt fog venni Salzburgban az Európai Demokrata Unió pártvezetőinek 18. konferenciáján. Az EDU - melynek 1993 óta az RMDSZ is a tagja - az európai keresztény-konzervatív, jobbközép pártok egyik legjelentősebb pártszövetsége. A jelenlegi konferencia egyik célja éppen az, hogy eldöntse, részt fog-e venni az EDU az európai keresztény-konzervatív mozgalom egységesítésében. Mint ismeretes, az Európai Néppárt és az Európai Keresztény-demokrata Unió - melyekben az RMDSZ megfigyelői státussal rendelkezik - közel állnak az egyesüléshez. Napirenden szerepel még az EU- és NATO-bővítés, a NATO és a Nyugat-európai Unió (WEU) közötti kapcsolat, a Földközi tenger térségének biztonsága, a kaukázusi és közép-ázsiai politikai fejlemények, az európai gazdasági növekedés stratégiája, valamint a társadalom megvédése a szervezett bűnözéstől. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 1249. sz./

"Az Európai Néppárt női képviselete meghívásának eleget téve Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő részt vett az "Éljen az európai polgárnő!" címmel Strasbourgban megtartott nemzetközi szemináriumon. Az RMDSZ képviselője felszólalásában a Romániában élő nemzeti kisebbségekhez tartozó nők, nőegyesületek, női tisztségviselők sajátos gondjaira, problémáira hívta fel a figyelmet, különös tekintettel a romániai magyar nők helyzetére, lehetőségeire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 25., 1270. sz./"

Június 4-én és 5-én Marosvásárhelyen tartotta meg IV. Kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. Beszámolót tartott a RMKDP tiszteletbeli elnöke: Varga László, elnöke: Kelemen Kálmán, politikai alelnöke: dr. Bárányi Ferenc, továbbá országos vezetőségi tagok és tisztségviselők. A Határokon Túli Magyarok Hivatalának üdvözletét Bálint-Pataki József tolmácsolta. A beszámolókban hangot kapott a politikai-közéleti reményekben való csalódás is, annak a konstatálása, hogy romániai magyarság számos lényeges követelésének nem sikerült érvényt szerezni. Tekintettel arra, hogy az RMKDP nem jegyeztette be magát az új párttörvény előírásainak megfelelően, a kongresszus megvitatta és elfogadta a névváltoztatásra irányuló javaslatot, melynek értelmében a továbbiak során a szervezet Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnevezéssel fog működni. Üdvözölte a kongresszust Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke., emlékeztetve, hogy az RMKDP jóvoltából az Európai Néppártban (EPP) jelen van az RMDSZ, de mondta, úgy, hogy hangsúlyosan a Kereszténydemokrata Mozgalmat fogja előtérbe tolni, és képviseletet biztosítani neki. .Frunda György szenátor bejelentette, hogy belép a Kereszténydemokrata Mozgalomba. A megejtett tisztújítás eredményeként az elnöki tisztséget változatlanul Kelemen Kálmán tölti be. Tiszteletbeli elnök: Varga László lelkipásztor. Megválasztották az országos vezetőséget, illetve a különböző szakbizottságok tagjait. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 7. - 1489. sz., Mózes Edith: Mozgalommá alakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

Jún. 21 és 25 között Frunda György szenátor részt vett Strassburgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkálatain. A múlt hét egyik legfontosabb eseménye a parlamenti közgyűlés főtitkárának megválasztása volt. A tisztséget végül az RMDSZ által is támogatott Walter Schwimmer, az Európai Néppárt jelöltje nyerte el. Az Európa Tanács megvitatta az Ukrajnáról szóló jelentést, és ennek következtében egy utolsó 6 hónapos határidőt szabott meg az ET által támasztott feltételek teljesítésére. Ha az említett időtartam alatt Ukrajna nem módosítja megfelelően törvényeit és nem teljesíti az ET-feltételeket, melyek között a nemzeti kisebbségek helyzetének javítása is szerepel, akkor fél év múlva felfüggesztik a parlamenti közgyűlés ukrán tagjainak a szavazati jogát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 28. - 1502. sz./

Az Európai Néppárt Politikai Bizottságának ülése elfogadta az RMDSZ felvételi kérelmét. Október 1-jén Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke és Szatmári Tibor elnöki tanácsos részt vettek Brüsszelben az Európai Néppárt Politikai Bizottságának ülésén. Az Európai Parlamentben legnagyobb frakcióval rendelkező keresztény-konzervatív pártszövetség alelnöke, Wim van Velzen által előterjesztett jelentés nagyra értékelte az RMDSZ elkötelezettségét az európai integráció, illetve a romániai jogállam és piacgazdaság fejlesztése iránt. - Markó Béla kifejtette: a romániai magyar nemzeti közösség egyedüli legitim képviselőjeként az RMDSZ továbbra is az egyetemes emberi jogok és az európai keresztény értékrend érvényesítéséért fog küzdeni. Romániának tovább kell lépnie a kisebbségi jogok garantálása terén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 1. - 1570. szám/

"Okt. 5-én tartotta szokásos heti sajtóértekezletét az RMDSZ a szövetség bukaresti székházában. Három téma volt: az RMDSZ október elsején Brüsszelben történt felvétele az Európai Néppártba (EPP), társult tagként; az október 6-i aradi ünnepség és a román-magyar megbékélési emlékpark kérdése, végül az RMDSZ Csíksomlyón lezajlott gazdasági tanácskozása. Markó Béla szerint az, hogy az EPP társult tagjává fogadta az RMDSZ-t, az RMDSZ külpolitikai tevékenységének és európai értékeket szolgáló politikájának nemzetközi elismerését jelenti. Az október 6-i aradi megemlékezésnek külön jelentőséget ad a kerek, 150. évforduló, valamint az, hogy ez alkalomból kerül sor a román és a magyar kormány megállapodása alapján a román-magyar barátsági emlékpark alapkőletételére. - Az RMDSZ csíksomlyói gazdasági tanácskozásán megállapodtak törvényhozási és cselekvési prioritásokban, amelyeket az RMDSZ a koalíciós partnerekkel létrehozandó egyeztető tanácskozáson terjesztene elő. Az Adevarul munkatársa kérdésére, hogy az RMDSZ az aradi Szabadságszobor visszaállításának szorgalmazásakor számolt-e a románok érzékenységével, Markó Béla kifejtette, számol a románok nemzeti érzékenységével, de ugyanúgy a magyaroknak is vannak érzelmeik, ők is éppolyan érzékenyek lehetnek, akár kisebbségben, akár többségben élnek egy országban. - A román közvélemény manipulálása, magyarellenes hangulatszítás folyik. A vértanú tábornokok zöme ugyanis nem volt magyar nemzetiségű, még magyarul sem tudott. És egyikük sem harcolt román csapatok ellen. A Jurnalul National újságírójának arra a kérdésére válaszolva, hogy miért kellene Romániában felállítani a magyar történelem jeles eseményét idéző emlékművet, Markó Béla leszögezte, hogy egy csak románok lakta Romániában ez nem lenne indokolt, ám Romániában hivatalos adatok szerint is több mint 1,6 millió magyar él, az ő történelmük, múltjuk, hagyományaik, műemlékeik, kultúrájuk, az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek igenis részét képezik az ország múltjának, értékeinek, hagyományainak. Akik el akarják távolítani ezeket az emlékműveket és meg akarják akadályozni nem is felállításukat, hanem visszaállításukat, a magyarok nyomait akarják kitörülni Erdélyből. Erre törekszik Kolozsvár polgármestere például. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5. - 1572. szám/"

"Jan.10-11. között Markó Béla szövetségi elnök, Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Kelemen Kálmán, az RMDSZ Kereszténydemokrata Platformjának elnöke Berlinben részt vesz az Európai Demokrata Unió (EDU), illetve az Európai Néppárt (EPP) munkálatain. A EDU-tag pártok vezetőinek 11-én kezdődő konferenciáján - melynek napirendi pontján a magyarországi FIDESZ-MPP és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának az unióba való felvétele is szerepel - jelen lesz Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 9. - 1882./"

"Jan. 10-12. között Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Kelemen Kálmán, az RMDSZ Kereszténydemokrata platformjának elnöke Berlinben részt vett az Európai Demokrata Unió (EDU), valamint az Európai Néppárt (EPP) munkálatain. Jan. 11-én a pártelnökök nyilatkozatot fogadtak el, amely kitér az Európai Unió (EU) bővítésére. Az EDU pártelnökök berlini nyilatkozata külön figyelmet szentelt az EU bővítésére. Ugyancsak jan. 11-én a Fidesz Magyar Polgári Párt és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja az EDU tagjává váltak Az RMDSZ is támogatta a két párt csatlakozási kérését. - Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatást adott a parlamenti választások után kialakult romániai politikai helyzetről. Kifejtette, hogy az RMDSZ maradt az egyetlen jobboldali, konzervatív, keresztény-demokrata orientáltságú politikai alakulat a román parlamentben. Elmondta, a Szövetség jelentős eredményt ért el a tavaly novemberi választásokon, megnövelte mandátumainak számát. A koalíciós partnerekkel ellentétben az RMDSZ a jó eredményt annak köszönheti, hogy következetes magatartást tanúsított a kormányprogram teljesítésének, valamint az erdélyi magyarság célkitűzéseinek megvalósítását célzó erőfeszítések tekintetében. Markó Béla felhívta a fórumokon jelenlévők figyelmét a Nagy-Románia Párt előretörésére, valamint arra, hogy az ellenzékben működő politikai erőknek feltétlen összefogásra van szükségük, hogy megakadályozzák a szélsőségesen nacionalista politikai alakulatok előretörését. - Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ-küldöttségének tagja az EPP Kongresszusi Nyilatkozat-kidolgozó Bizottságának, valamint az Európai Identitás Munkacsoportja ülésén, Kelemen Kálmán pedig a Gazdasági Együttműködés Munkacsoportjának ülésein vett részt. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 12. - 1885. sz./"

"Jan. 23-án Frunda György szenátort választotta meg jogi bizottságának alelnökévé az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. Az ülésen az RMDSZ-es politikust az Európa Tanács Európai Néppárt csoportja bővített vezetőségének tagjává is megválasztotta. A csoportban Frunda György egyedül képviseli Romániát. Strasbourgban három, Romániát is közelről érintő határozat született. A nemzeti kisebbségi kérdésekre vonatkozó ajánlás két újabb melléklettel bővíti az emberjogi és kisebbségi egyezményt, illetve a korábban elfogadott keretegyezményt. Így lehetővé válik a kulturális autonómia, a kisebbségi közösségek tagjai pedig az ET emberjogi bizottságához fordulhatnak jogorvoslatért. Frunda György javaslatára az emberjogi biztos mellett magas rangú tisztviselő felügyeli majd a kisebbségek jogainak betartását az ET-tagállamokban. Az RMDSZ-es szenátor is részt vesz annak az ajánlás-tervezetnek a kidolgozásában, amelyik az ET tagországai állampolgárainak korlátozás-mentes utazását szabályozza. Frunda György módosító indítványt terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy a Duna tisztításához szükséges infrastruktúrát biztosító vállalkozásokat a szomszédos országok adják, hiszen ezek az államok vesztettek a legtöbbet a volt jugoszláviai válság nyomán. A másik javaslat szerint a bombázások okozta környezetszennyezés károsította a szomszédos országokat, ezért Frunda György kérte, hogy az Európai Unió és a NATO Romániát is részesítse anyagi támogatásban. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 29. - 1893. sz./"

"Az Európa Tanács januári közgyűlésén Frunda Györgyöt, az RMDSZ szenátorát a jogi-emberjogi bizottságban újraválasztották. Frunda 1993-tól tagja a román ET-küldöttségnek. Frunda György elmondta, hogy az Európa Tanácsnak van egy közgyűlése, van 14 bizottsága és öt ideológiai vagy politikai csoportja. Viorel Hrebenciuc képviselőházi alelnök lett Románia részéről közgyűlési alelnök a következő hat hónapra vagy egy évre, s utána a további országok képviselői foglalják el a tisztségeket. Frunda György bizottsági szinten három testületnek a tagja, és a választották ismét alelnökké. Egyébként Frunda az Európai Néppárt csoporthoz tartozik, és azon belül a bővített büró tagja. A román küldöttségnek tíz tagja van és ezeknek tíz helyettese. Frunda helyettese dr. Kelemen Atilla. Frunda tagja még a monitorizálási bizottságnak, és a környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottságnak is. - Sajtótájékoztatóján Vadim Tudor szenátor Frundát azzal vádolta meg, hogy terhelő, kompromittáló anyagot terjesztett róla. A valóság az, hogy Frunda egy román sajtókivonat-gyűjteményt osztott szét. Ez nem partizánmunka, hanem külföldön is vállalni kell azt, amit belföldön hangoztatta a szenátor. Ugyanis Romániában sovén, antiszemita, magyarellenes, Európa-ellenes, emberjog-ellenes nyilatkozatokat tesz a Nagy Románia Párt, odakint meg demokratának vallja magát. /Máthé Éva: "Az ajánlás politikai dokumentumból jogi eszközzé vált!" Interjú FRUNDA GYÖRGY szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./"

"A Bécsi Politikai Akadémia febr. 15-16-án szemináriumot szervezett. A rendezvény támogatója az Európai Néppárt (EPP) volt. Horvátország európai dimenziójának újbóli felfedezése volt a konferencia témája, amelyen Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke is részt vett. Az EDU főtitkára felszólalásában kidomborította annak fontosságát, hogy az RMDSZ kereszténydemokrata platformja képviseli a román parlamentben az egyetlen kereszténydemokrata erőt. Hozzátette, hogy éppen ilyen minőségben várják el az RMDSZ, egyben az RMKDM állandó jelenlétét a nemrég létrehozott hat munkacsoportban, amelyeket a múlt hónapban létesítettek. Felértékelődött az RMDSZ szerepe is romániai viszonylatban, hangsúlyozta Kelemen Kálmán, az EPP főtitkárának szavaira utalva, mely szerint a magukat lejáratott román konzervatív kereszténydemokrata erőknek legalább egy évig kell bizonyítaniuk ahhoz, hogy az EPP és az EDU rokonszenvét és támogatását visszanyerjék. /Mózes Edith: Felértékelődött az RMDSZ szerepe. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./"

"Máj. 2-4-e között Borbély László, a Képviselőház háznagya, ügyvezető alelnök részt vett Brüsszelben az Európai Néppárt Politikai Bizottsága ülésén. A politikai bizottság ülésein Borbély László ismertette az RMDSZ álláspontját az Európai Unió bővítésére vonatkozóan. A RMDSZ-es politikus felszólalásában az Európai Néppárt támogatását kérte az integrációs csatlakozásra váró országok vízumkötelességének eltörlése érdekében, mely támogatásra ígéretet is kapott. /Borbély László az Európai Néppárt Politikai Bizottsága ülésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ "

"Az Európai Néppárt politikai bizottsága felhívta a román kormány figyelmét, hogy sürgősen vessen véget az összes visszaélésnek és tartsa be a jogállam elveit - jelentette be Victor Ciorbea, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének tagja, aki részt vett az Európai Néppárt brüsszeli értekezletén. A Néppárt szerint a román kormány megszegi az alkotmányt, amikor a volt hatalom idején szerzett jogok eltörlésére tesz kísérletet. Példaként a Lupu-féle földtörvény módosítását említették. A határozat ugyanakkor bírálja azt, ahogy a kormány beleszól az igazságszolgáltatás munkájába. /Keményen bírál az Európai Néppárt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Az Európai Néppárt főtitkára kedvezően nyilatkozott az MTI-nek a magyar státustörvényről. Alejandro Agag Longo kijelentette telefonon adott brüsszeli nyilatkozatában: az Európai Bizottság több tisztségviselője is jelezte, hogy ez a törvény tiszteletben tartja az európai normákat, s mivel megfelel ezeknek a normáknak, számunkra (az Európai Néppárt számára) teljesen elfogadható. Biztosak vagyunk benne, hogy a törvény teljesen korrekt - jelentette ki az EPP spanyol főtitkára. - Teljes mértékben megbízunk tagpártunkban, a Fideszben és Orbán miniszterelnökben - tette hozzá az európai keresztény, konzervatív pártokat tömörítő szervezet vezetője. /Kedvezően nyilatkozott az Európai Néppárt főtitkára a magyar státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Az Európai Néppárt politikai bizottságának bírálata csak a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) frusztrációját "elégíti ki" - jelentette ki tegnap Cosmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főtitkára az Európai Néppártnak a román kormányhoz intézett azon felhívására reagálva, hogy sürgősen vessen véget az összes visszaélésnek és tartsa be a jogállam elveit. /Cosmin Gusa cáfol. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Mircea Geoana román külügyminiszter levelet küldött Martonyi János magyar külügyminiszternek, hangsúlyozva: Románia őszinte vitát kíván folytatni a magyar státustörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről az 1996-ban aláírt román-magyar alapszerződésnek megfelelően, az alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság keretében. - A kormányközi vegyes bizottság román társelnökét a kormány struktúrájának átszervezése nyomán nem erősítették meg e tisztében, a tájékoztatási minisztérium bejelentette: a társelnök kinevezése a jövő hétre várható. - Mircea Geoana levelére reagálva a magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a kinyilvánított magyar szándék eddig is az érdemi párbeszéd fontosságát húzta alá. Mircea Geoana válaszlevele közelebb hozza az érdemi megbeszélés konkrét időpontját. - Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szerint a magyar kormány gondoskodása a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről ""legitim és dicséretes dolog", és a kormánynak minden joga megvan ahhoz, hogy támogassa a három milliónyi külföldön élő magyarságot. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportjának, elnöke Brüsszelben kiadott nyilatkozatában túlreagálásnak nevezte a román szocialista kormány tiltakozásait a törvény miatt, főleg ahogy Adrian Nastase miniszterelnök a kétoldalú megállapodások felmondásával fenyegetőzött az Európa Tanács előtt. "Ez meglehetősen aggasztó egy olyan kormány részéről, amely egyértelműen önkényuralmi hajlamokat mutat. Senki sem maradhat közömbös ama sok magyar iránt, aki 1919 vagyis a trianoni szerződés után egyszerre egy másik országban találta magát. Azok jártak a legrosszabbul, akik Romániában voltak és következésképp ez a törvény különösen rájuk vonatkozik." Martens hozzátette, hogy tíz évvel Ceausescu bukása, meg sok szép beszéd után még egy magyar nyelvű egyetem sincs Romániában. /A státustörvényről - szelídebb hangfekvésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Salzburgban a nemrég lezajlott Világgazdasági Fórum alkalmából külön megbeszélést tartott Iliescu államfő osztrák kollégájával. Iliescu kijelentette, hogy Thomas Klestil hozzá hasonlóan vélekedik a státustörvényről. Emlékezetes, hogy a román államfő ismételten demokráciaellenesnek és diszkriminatívnak minősítette a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. A Magyar Távirati Iroda felkérésére a bécsi elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője júl. 5-én nyilatkozott az ügyről. Hans Magenschwab kijelentette, hogy Thomas Klestil nem osztja a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspontot, és nem is mondott olyasmit a kétoldalú találkozón, amit így lehetne értelmezni. /M. Zs.: Nyugaton nem bírálják a státustörvényt. Bécs cáfolja Iliescu szavait. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./"

"Az Európai Parlament külügyi bizottsága brüsszeli ülésén olyan módosító indítványt fűzött a parlament készülő magyar országjelentéséhez, amely elfogadása esetén megbízná a külügyi bizottságot, hogy vizsgálja meg: összeegyeztethető-e a magyar státustörvény az Európai Unió jogszabályaival, a tagállamok közti jó szomszédság és együttműködés szellemével. A módosítást a zöldek parlamenti csoportjának néhány tagja terjesztette elő a román és a szlovák kormány által kifejezett aggodalmakra hivatkozva és ez volt az egyetlen olyan javaslat a 38 közül, amelyet a külügyi bizottság támogatott. A parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, a belga Wilfried Martens nyilatkozatban fejezte ki véleményét, hogy a magyar kormány gondoskodása a környező országokban élő hárommilliós magyarságról teljesen legitim, sőt dicséretes dolog, ezért ennek a módosító indítványnak nincs sok esélye a sikerre a szeptemberi szavazáson. Günter Verheugen bővítési biztos pedig az elmúlt napokban többször is kijelentette: eddig semmi kivetni valót nem találtak benne. /EP: Módosító indítvány a státustörvényhez. Nem vádolják diszkriminációval Magyarországot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./"

"Az Európai Néppárt szeptember 27-i ülésén megvitatja a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban (KDNPP) kialakult helyzetet, jelentette ki Wim van Velzen, a Kereszténydemokrata Internacionálé Politikai Bürójának tagja. A politikus elvetette a parasztpárt kizárásának a lehetőségét az Európai Néppártból. /Nem zárják ki a KDNPP-t az Európai Néppártból. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./"

"Aug. 3-án tanácskozott Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöksége. A tanácskozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga László, a mozgalom tiszteletbeli elnöke, jelen voltak az elnökségi tagok és a történelmi egyházak képviselői. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke elmondta, hogy a tanácskozást az utóbbi idők történései tették időszerűvé. Egységesen értékelni kell, hogy több központban magyar nyelvű egyetemi oktatás indul. A mozgalom messzemenően nem ért egyet azzal, hogy közel 10 ezer bűnözőt szabadon engednek, ugyanis jelzések jönnek vidékről, hogy a bűnözés egyre nagyobb méreteket ölt. A mozgalom szerint a státustörvény hibáival vagy erényeivel együtt biztonságpolitikai tényező, amivel az Európai Néppárt vezetősége is egyetért. /lokodi): Ülésezett az RMKDM elnöksége. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./ "

"Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke közölte, hogy levelet kapott Wilfried Martenstől, az Európai Néppárt (EPP) elnökétől. Köztudott, hogy az Európai Néppárt 43 országból tömöríti a kereszténydemokrata és a demokratikus erőket, és az RMDSZ is társult tagja. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom RMDSZ-platformként is megőrizte az állandó meghívott státusát, ami azt jelenti, hogy a mozgalom elnöke az Európai Néppárt vezetőtanácsának a tagja. Ilyen értelemben kapott meghívót november 27-28-ra Brüsszelbe, amikor az EPP a társulni kívánó országokban működő parlamenti frakciók vezetőit is meghívja, hogy közösen megvitassák, milyen problémák vannak még az integráció felgyorsításának az útjában. Kelemen Kálmán már a májusi brüsszeli találkozón az EPP frakcióvezetőjével és helyettesével is találkozott. A megbeszélésen a státustörvény is szóba került, s megértették, hogy ez biztonságpolitikai tényező a térségben. /(mózes): Az Európai Néppárt támogatja a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./"

"Szatmári Tibor az SZKT legutóbbi ülésén akarta kérdéseit feltenni az RMDSZ szövetségi elnökének. Interpellációjára azonban nem került sor, a napirend 7. pontját ugyanis a kvórum hiányára való tekintettel, ejtették. Szatmári el nem mondott felszólalását a román lapok bőven idézték, ezután a Romániai Magyar Szó most közreadta szövegét. Szatmári kérdései között szerepelt: meddig terjednek azok a Reform Tömörülésnek tett elvtelen engedmények, amelyek már-már az RMDSZ létét fenyegetik? Szerinte az RT-nek tett engedmény volt az, hogy Tőkés László tiszteletbeli elnök a választáson kampányolhatott következmények nélkül az RMDSZ jelöltjei ellen. Szatmári szerint Tőkés László már külső ellenfélként viselkedik. Szatmári szerint "nemcsak Nagy Benedek maradt magára 1995-ben, hanem Borbély László is 1996-ban, Tokay György is 1998-ban, Seres Dénes pedig 2000-ben, és az RMDSZ még csak csodálkozását sem fejezte ki amiatt, hogy a Reform Tömörülés magyarországi elvtársai négy éve felelős kormánypozíciókból becsmérlik minősíthetetlenül az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjét. Most pedig az az Eckstein Kovács Péter került sorra, aki a belső pluralizmus védelmében többször kiállt a Reform Tömörülés mellett." Ez elég durva támadás a magyar kormány ellen, de Szatmári ezt folytatta: "Miért nem foglal a szövetség vezetősége nyíltan állást egy olyan súlyos kérdésben, amely az erdélyi magyarságot és az anyaországit egymással rendkívül könnyen szembeállíthatja? Ez azon magyarországi költségvetési pénzek ügye, amelyeket a magyar kormány magyar állami intézményeken és a Reform Tömörülés által létrehozott erdélyi, ún. redisztribúciós alapítványokon keresztül átmosva azért juttat ide, hogy ezt a több demokratikus választáson alulmaradt csoportot elvtelen eszközökkel hatalmi pozícióba segítse. A magyar nép pénzéből okkult utakon finanszírozzák azt, hogy ez a csoport kést szúrjon annak a szövetségi vezetésnek a hátába, amely vezetést egyébként a magyar kormány a nyilvánosság előtt széles támogatásáról biztosítja". "miért nem tesszük szóvá nemzetközi szinten, a kontinens kereszténydemokrata és konzervatív erőit tömörítő Európai Néppártban, hogy az a magyar párt, amelynek a felvételét feltétel nélkül támogattuk, folytatja az RMDSZ legitim vezetőségének megdöntésére irányuló négyéves aknamunkáját?" /Szatmári Tibor: Kérdések az RMDSZ szövetségi elnökéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./ Nincs magyarázat arra, hogyan került ez az indulatos szöveg a román lapokhoz."

"Parasztpárti küldöttséget fogadott nov. 6-án Bukarestben Markó Béla RMDSZ-elnök. A találkozón, amelyet a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kezdeményezett, Victor Ciorbea elnök, Constantin Dudu Ionescu főtitkár, Ion Caramitru és Radu Sarbu alelnökök vettek részt. A megbeszélés tárgya a romániai belpolitikai helyzet, az ország európai és euró-atlanti integrációja volt, valamint a KDNPP és az RMDSZ együttműködése itthon és az Európai Néppárt keretében. Megegyeztek abban, hogy a két párt között szorosabbá kellene tenni az együttműködést, és gyakoribbakká az ilyen jellegű konzultációkat. /Markó Béla a parasztpárt vezetőségét fogadta. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke szerint "a magyar szocialisták a tűzzel játszanak, amikor felkorbácsolják a nacionalista érzelmeket" a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Magyarország és Románia között született megállapodás ügyében. Jan. 8-án Brüsszelben közzétett nyilatkozatában a néppárti politikus úgy vélekedett, hogy "ez méltatlan egy demokratikus párthoz, még a választási kampány hevében is". A nyilatkozat szerint Magyarországon teljes gőzzel folyik az áprilisi választások előtti kampány, s ennek tudható be, hogy bírálatok érik az EPP- tagpárt Fideszt. Túl sok kompromisszum megkötésével vádolják, többek között a Romániával aláírt egyezmény és a Szlovákia kivételével valamennyi szomszédos országgal létrehozott megállapodások miatt. A karácsony előtt Romániával aláírt egyezmény - anélkül, hogy csorbítaná a magyar kormánynak az ország munkaerőpiaca feletti ellenőrzéshez fűződő jogát - megkönnyíti a magyarországi munkavállalás lehetőségét a románoknak éppúgy, mint a Romániában élő magyaroknak - olvasható a dokumentumban. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportját adó, a konzervatív és néppártokat összefogó EPP elnöke szerint azonban "a magyar szocialisták kampánytémává tették az ügyet, s húszmillió román - majdnem az egész lakosság - inváziójának képével riogatnak, amit az EPP és a Fidesz egyaránt képtelenségnek tart". "Amennyire én látom, ez egy előkészített és meggondolatlan hangulatkeltés. A Bukaresttel kötött egyezmény nem több és nem kevesebb, mint józan észen alapuló megállapodás két EU-tagjelölt között, amelyek nem szeretnék megismételni a múltbeli viszályokat. A megállapodás annál is inkább csodálatra méltó, mert két különböző politikai színezetű kormány között jött létre" - jelentette ki Martens. Az Európai Parlamentben képviselt pártok vezetői közül Martens még tavaly nyáron elsőként - és eddig egyetlenként - biztosította feltétlen támogatásáról a kedvezménytörvényt. Legitim és dicséretes dolognak nevezte, hogy a magyar kormány gondoskodni kíván a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről. /Martens a magyar szocialistákat bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./

A Magyar Szocialista Párt 1990-es választási plakátján még Horn Gyula és Nyers Rezső mellett Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre és Németh Miklós szerepelt. Ők voltak a párt legnépszerűbbnek ítélt politikusai. Az öt politikus közül egyrészt egy sem volt olyan, akinek neve egyet jelentett volna a klasszikus baloldali nemzetellenes vonalvezetéssel (mint amilyen ma pl. Kósáné Kovács Magda, Kovács László, Szabó Zoltán vagy Vitányi Iván), másrészt pedig három olyan politikus is volt közöttük, akinek neve valamilyen mértékben a nemzeti értékek felvállalásával összefüggött. Pozsgayé és Szűrösé inkább, Németh Miklósé valamivel kevésbé, állapította meg Borbély Zsolt Attila. Ehhez képest Németh Miklós elutazott külföldre, majd hazatérése után megsértődött és félreállt. Pozsgay Imre kilépett a pártból még az Antall kormány mandátumának elején, Szűrös Mátyásról pedig most lehet hallani, hogy függetlenként indul. A nemzeti politika számára az MSZP-ben elfogyott a levegő, ez különösen most érezhető, amikor az Orbán-Nastase egyezmény kapcsán az MSZP a nemzeti érdekeknek fittyet hányva próbálja felkorbácsolni a legalantasabb indulatokat a kormány, az erdélyi magyarság és egy sajátos fordulattal a románok ellen is. Olyannyira, hogy Európából is rászóltak, nem is akárki, Wilfrid Martens, az Európai Néppárt elnöke. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi figyelő. Az MSZP "nemzeti" szárnya. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 18./

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. napirendjén a szakbizottságok tisztújítása, a tisztségek újraosztása is szerepelt. Az Európai Néppárt csoport Frunda Györgyöt javasolta a monitorizáló bizottság első alelnökének. A bizottság elnöke a Magyar Szocialista Párt képviselője, Bársony András lett. Frunda György eddig az Európa Tanács jogi bizottságának alelnöki tisztségét töltötte be. Frunda elmondta, hogy különösen fontos ez a tisztség, mert nem az országok tettek javaslatot, hanem a parlamenti közgyűlés frakciói. /(mózes): Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén. Frunda György lett az ET monitorizáló bizottságának első alelnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

"Bukarestben tartotta az Európai Néppárt elnöksége a VI. párbeszédet az ökumenikus patriarchátussal. Fő gondolat a tavaly szeptemberi amerikai terrortámadás gazdasági, politikai, szociális következményeinek a megtárgyalása volt. A háromnapos tanácskozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök, illetve Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke külön megbeszélést folytatott Wim van Welzennel, az Európai Néppárt (EPP) alelnökével, illetve Horst Langessel, a Robert Schuman Alapítvány elnökével. Markó Béla kijelentette, fontosnak tekinti az együttműködést az Európai Néppárttal. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom az európai fórumok támogatását kérte olyan célkitűzések számára, mint az állami magyar egyetem létrehozása. Az EPP felkérte az RMDSZ-t és az RMKDM-et, hogy támogassák a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártot. Az RMDSZ képviselői kijelentették, hogy ez tőlük függ, mert részükről történt az elhidegülés az utóbbi időben, és szeretnék, ha jobban megértenék az RMDSZ szerepét. /Mózes Edith: Szorosabb együttműködés várható az RMDSZ és az EPP között. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"

"A kedvezménytörvény megítélését illetően Günter Verheugen bővítési biztos véleménye nem tekinthető az EU véleményének - mondta az MTI-nek Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, miután febr. 11-én Strasbourgban megbeszéléseket folytatott az Európai Néppárt (EPP) vezetőivel. Németh Zsolt szerint ezzel a véleménnyel mindegyik tárgyalópartnere egyetértett. "A biztos a múlt év végén Medgyessy Péter miniszterelnökhöz a kedvezménytörvény ügyében intézett levelében olyan kérdéseket is érintett, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe, például kifejtette, hogy a nemzet, a nemzeti közösség vagy a nemzeti identitás kifejezéseknek nem kellene szerepelniük a törvényben" - fűzte hozzá. A politikus megbeszélést folytatott Hans-Pötteringgel, az EPP európai parlamenti csoportjának elnökével és Wim van Velzennel, a párt alelnökével. A kedvezménytörvényt illetően európai néppárti tárgyalópartnerei úgy vélekedtek, hogy az nem ütközik a közösségi joggal. /Németh Zsolt Strasbourgban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./"

"Az Európai Néppárt (EPP) magyar tagpártjai egyetértenek abban, hogy Európa új alkotmányában szerepeltetni kell a kisebbségek ügyét - derült ki febr. 14-én, miután Orbán Viktor volt kormányfő kezdeményezésére a néppárt magyar tagpártjainak (Fidesz, RMDSZ, MDF, MKP, VMSZ) vezetői megbeszélést folytattak Budapesten. A tanácskozást követően Orbán Viktor - aki a néppárt alelnöke - emlékeztetett arra, hogy az európai alkotmányhoz Szájer József parlamenti alelnök - aki a Fidesz képviseletében vesz részt az Európa jövőjével foglalkozó konvent munkájában - adott be módosító javaslatokat, amelyek azt célozzák, hogy az alaptörvény megfelelő súllyal kezelje a magyar kisebbségek ügyét. A megbeszélésen az európai alkotmányon kívül a kedvezménytörvény ügye is szóba került. Orbán Viktor megfogalmazása szerint a jelenlévők egyetértettek abban, hogy a kedvezménytörvény eredeti célja megőrzendő és az abban szereplő kedvezmények fontosak. Mint mondta, a törvénymódosításnak elengedhetetlen része, hogy a változtatási javaslatot előbb- utóbb a MÁÉRT is megvitassa. Markó Béla a kedvezménytörvény kapcsán azt emelte ki: nem szabad szűkíteni a kedvezmények körét. Azt azonban hozzátette, egyetértenek azzal, hogy a jogszabályt az európai vélekedéshez kell igazítani. /Az EPP magyar tagpártjainak megbeszélései. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./ "