Meg kell szólítani a román társadalmat
Kántor Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a székely menetelés sikeréről, az autonómia kérdésének reneszánszáról
A több tízezer részvevővel megrendezett székely menetelés az eddigi tömegtüntetések után új formát kölcsönzött a székelyföldi, erdélyi autonómiatörekvéseknek. Haladt-e előrébb az erdélyi magyar közösség önrendelkezésért folytatott küzdelme az október 27-i demonstráció révén? Mindenképpen igen. Abban a vonatkozásban biztos, hogy az erdélyi magyarságot sikerült mobilizálni, és ez független a résztvevők számától. Néhány tízezer ember számára fontos volt, hogy szabadidejét, pénzét erre szánja. Az erdélyi magyar politikai szereplők pedig pozitív politikai cselekvésként élték meg a tüntetést. A közös élmény közösségteremtő hatású. Hogy a román politikai elitnél ez a tüntetés hogyan csapódott le, azt még korai értékelni. Mindenki tudta, hogy elutasító nyilatkozatok lesznek a román politikusok részéről. Viszont a román média egy része alapvetően korrekt módon számolt be a tüntetésről. A mostani menetelés sem tekinthető meg nem történtnek a román politikum részéről, és ha még lesznek hasonló jellegű megmozdulások, akkor még kevésbé kerülhető meg a kérdésről való tárgyalás.
Milyen mértékben visznek közelebb a célhoz a meneteléshez hasonló akciók? Milyen stratégia vezethet eredményre: az utcai demonstrációk radikalizálódása – el egészen a Székely Nemzeti Tanács által meglebegtetett polgári elégedetlenségig –, az autonómiaigény nemzetköziesítése, esetleg a kettő együttesen?
A menetelés, a tüntetések több célt szolgálnak: egyrészt mobilizálják saját közösségüket, másrészt jelzés az államnak és a többségi társadalomnak, harmadrészt pedig a nemzetközi közvéleményt is elérik üzenetükkel. A hírekből hallottuk, hogy a menetelés szervezői már a következő lépéseken gondolkodnak. A tömeges politikai cselekvések mindenképpen az autonómia elérésének eszköztárához tartoznak. Ne feledkezzünk viszont meg a román többség érzékennyé tételéről sem. Fontos szerepet játszott a menetelés az autonómia-kérdés (újbóli) tematizálásában. A román társadalomnak és politikumnak is el kell magyarázni, mit is szeretnének az erdélyi magyarok, miért tekintik jogosnak az autonómia igénylését. Erdélyi magyar elemzők, kutatók román nyelven írott tanulmányai, a Mensura Transylvanica román honlap-tervezete, a Facebookon működő, román–magyar együttéléssel foglalkozó különböző csoportok, vagy a nemzeti kérdésekben szervezett közös konferenciák segíthetnek ebben. Nemzetközi porondon is képviselni lehet és kell az ügyet, de oda csak megfelelő szakmai felkészültséggel érdemes menni. Számtalan kiadvány jelenik meg angol nyelven az autonómiákról. A nemzeti, kisebbségi kérdésekkel foglalkozó szakma érti az autonómia kérdéskörét és főszabályként pozitívnak tekinti az autonómiát, mint a többség-kisebbségi kérdés rendezését. Az autonómiát ugyancsak inkább pozitívumként fogják fel a különböző európai szervezetek és intézmények, de az autonómia-törekvések támogatása kérdésében sokkal visszafogottabbak. Talán azért, mert az autonómia elérésére tett erőfeszítések konfliktusba torkolásától tartanak. Tehát akár a demonstrációk, akár a többség felé történő kommunikáció vagy a nemzetközi porondon való okos szereplés előre viheti az autonómia ügyét. Viszont legalább annyira fontos a saját társadalom irányába történő kommunikáció. Talán túl egyértelműnek tekintjük, hogy az emberek tudják, miért jó az autonómia; nem utolsó sorban azért, mert az emberek is így gondolják – lásd a néhány évvel ezelőtti urnás „népszavazást”. Úgy gondolom – és erre látok is bizonyos jeleket Erdélyben, de a Felvidéken és a Vajdaságban, és talán már Kárpátalján is –, hogy az autonómiákra jellemző bizonyos elemek, megoldások, intézkedések most is megvalósíthatók. Gondoljunk a kétnyelvű nyomtatványokra, a beleszólási jog követelésébe az iskolák elnevezésében vagy a kétnyelvűséget ösztönző kampányokra; de tágabb értelemben a székely zászló kérdése is ide tartozik. Ezek mind a létező jogokkal való élésre ösztönzik az embereket vagy a jogok tágítására vonatkoznak. Az RMDSZ bejelentette, hogy újabb, a dél-tiroli modellre épülő területi autonómiát szorgalmazó törvénytervezetet terjeszt a román parlament elé, a dokumentum sorsát illetően – már csak a korábbi statútumok elutasítása miatt is – azonban nem lehetnek illúzióink. Mégis: jelenthet-e követendő példát valamelyik európai önrendelkezési minta a Székelyföld számára? Vagy a tömbmagyar régió esetében inkább egyedi státus indokolt?
Az egész kérdéskört abból a szemszögből vizsgálnám, hogy milyen politikai berendezkedés felel meg a leginkább a romániai magyarság számára a gyarapodás, a nemzeti reprodukció szempontjából. A választ a romániai magyar elit körvonalazta: a területi autonómia a megoldás ott, ahol a magyarság többségben lehet az adott régióban (autonóm területen), és személyi elvű autonómia ott, ahol ez demográfiai okok miatt elméletben sem lehetséges. Számos pozitív példa van Nyugat-Európában, ezek közül a dél-tiroli a legismertebb; Székelyföld és Dél-Tirol között párhuzamok vonhatók. Kiindulási alapnak biztos megfelel, de amellett, hogy fontos a törvénytervezetre, a statútumra, a modellre összpontosítani, legalább olyan fontos a helyi jellegzetességeket is figyelembe venni – mint több eddigi elképzelésnél ez meg is történt –, és talán még fontosabb annak megértése és modellezése, hogy hogyan érték el mások az autonómiát. Nem létezik ilyen recept, a társadalmi-politikai helyzet annyira eltérő, hogy inkább az átvehető, megvalósítható elemekre kell összpontosítani. Az autonómia kérdése megint reneszánszát éli. A politikai cselekvések mellett számos konferencián vitatkoznak az autonómiáról. Ez egyrészt hozzájárul ahhoz, hogy – az elmúlt 23 év tapasztalatait is felhasználva – a romániai magyarság megtalálja a számára leginkább megfelelőnek tartott verzió(ka)t, másrészt pedig közelebb hozható az autonómia a magyar lakossághoz. Ugyanezekben a vitákban fog kikristályosodni, hogyan is kommunikálja a romániai magyarság igényeit a többség irányába. Illúzióink a rövidtávú eredmény szempontjából persze ne legyenek, de a sikerbe vetett hit nélkül nem fog menni.
Az Európai Bizottság által az elmúlt hónapokban elutasított kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezések esete is azt bizonyítja, hogy az EU nemigen „vevő” a nemzeti kisebbségi jogok kiszélesítésére, szavatolására. Milyen módon lehet elérni Brüsszel ingerküszöbét?
Az Európai Bizottság csak abban az esetben fog bármilyen kezdeményezést tenni ebben a témában, amennyiben az európai jog szemszögéből támadhatatlan, kifogástalan helyzet áll elő. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy egy kezdeményezésből csakis akkor lehet kötelezően érvényes jogszabály, ha az Európai Parlament többsége és a Tanács – azaz a tagállamok – is rábólintanak. A tagállamok között pedig vannak olyanok, amelyek még a nemzeti kisebbségek létezését is tagadják – és most nem a Magyarországgal határos államokról beszélek. Egyszóval nem könnyű olyan közös európai szabályok alkotására kérni az EU-t, amelyet a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk, de valamiféleképpen ezt kell tenni, hiszen a tagállamokat nem lehet megkerülni. A kulcsszavak a jelenlegi európai joganyagban kodifikált alapjogok megsértése és a diszkrimináció lehetnek, erre érzékenyek a tagállamok és a nemzetközi intézmények is.
Hogyan lehet meggyőzni a román politikai osztályt, a többségi társadalmat arról, hogy az autonómia nem elszakadást, enklávét jelent, illetve nem a románság, Románia ellen irányul?
Azt hiszem, a románság, a romániai politikai elit pontosan tudja, hogy Erdélyt „nem veszítik el”, igazi komoly aggodalmat már nem érzékelek. A 2000-es évek elején még beszélhettünk komolyabb félelemről, de ez mára elmúlt. Ma már ez inkább csak a politikai harc eszköze. Ez persze nem jelenti feltétlenül azt, hogy a román társadalom elfogadóbbá vált. Elképzelhető az is, hogy a többségi társadalom egy része a menetelés miatt még kevésbé akarja az autonómiát biztosítani a magyarság számára. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a Nagy-Románia Pártnak a parlamentből való kikerülésével a nemzeti témát – retorikai szempontból finomabb formában – átvették a nagy, törvényhozási lehetőséggel rendelkező pártok. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a politikai elit meggyőzése mellett a román társadalom szélesebb rétegeire, a közvéleményre is kellő figyelem fordítódjon. Ha meg lehetne szólítani a román társadalom véleményformálóit, a központi sajtó egyes orgánumaiban építő jellegű párbeszéd folyna a témáról, nem lenne tabutéma többé a kérdés, akkor elmondhatnánk, hogy nagy előrelépés történt és a román döntéshozók hozzáállásában is változás állna be. Jelenleg ugyanis a román közvélemény szemében értelmezhetetlen az autonómia fogalma, könnyen összemossák az elszakadással, ha pedig minden általuk ismert vezető politikus és újságíró ebben erősíti meg őket, akkor ne csodálkozzunk, ha nem mutatnak empátiát ezen a téren. A közvélemény nyitottabbá válására azonban a politika is reagálna.
A bukaresti és a budapesti kormány között – elsősorban az ideológiai különbség miatt – nemigen lehet felfedezni az együttműködés jeleit. Milyen lehetőségei vannak ilyen körülmények közepette az anyaországnak előmozdítani az erdélyi magyarság jogainak érvényesítését, a különböző autonómiaformák gyakorlatba ültetését?
Úgy gondolom, hogy az együttműködés számos területen zökkenőmentes. A romániai magyar kisebbséget érintő kérdésekben viszont alapvetően sohasem volt feszültségmentes. Nem is lehet az, ameddig a romániai magyarság nem érzi biztosítva jogait, illetve lehetőségét a nemzeti gyarapodáshoz. A magyar állam támogatja a romániai magyarok által megfogalmazott követeléseket. Ezek közül egyik sem olyan, ami ellen elvi kifogást lehet emelni, illetve ne létezne rá európai példa. A román állam – nézetem szerint – épp a kisebbségi közösségek nemzeti reprodukciójához szükségesnek tekintett intézményeket nem támogatja. Az anyaország a nemzetközi porondon fejtheti ki álláspontját az autonómia szükségessége mellett, a kétoldalú megbeszéléseken képviselheti az autonómia, de tágabban a kisebbségi jogok kiterjesztésének kérdését, továbbá támogathatja az erdélyi magyarság által megfogalmazott célokat és törekvéseket. És ne felejtsük a legfontosabbat: a magyar állam támogatáspolitikája épp a külhoni magyar közösségek megerősödését célozza. Akár a tág értelemben vett oktatásra vonatkozó támogatások, mint a kiemelt programok – 2012 a külhoni magyar óvodák éve és 2013 a külhoni magyar kisiskolások éve, illetve a 2014-es folytatás – lényegében a helyi közösségeket erősítik.
A székely menetelés esetében rég tapasztalt összefogás jött létre az erdélyi magyar politikai-társadalmi szervezetek között. Létrejöhet-e Ön szerint hasonló együttműködés – például koalíció formájában – a jövő tavaszi európai parlamenti választáson?
Nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni. Az erdélyi magyar társadalom sokrétű, komplex, plurális. Talán természetes – és több szempontból kívánatos is –, hogy több párt küzdjön meg a magyarok szavazataiért. A közös, közösségre vonatkozó érdekeken túl a pártoknak saját politikai érdekeik is vannak. A célok azonossága vagy hasonlósága nem jelenti feltétlenül, hogy az elérési utakban is egyetértés alakul ki.
Tankönyv a nemzetpolitikáról
A közigazgatási képzés részévé vált a nemzetpolitika – jelentette ki Semjén Zsolt a Nemzetpolitikai alapismeretek című kötet hétfői budapesti bemutatóján. A kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese az MTI tudósítása szerint közölte, a világon elsőként született olyan tankönyv, ami a nemzetpolitikáról szól. A kötetet elsősorban a közigazgatásban dolgozóknak szánják, de a külhoni magyarságnak is ajánlják, mivel ezáltal pontosan tudni fogják, a magyar közigazgatásban milyen szerepe van ennek a területnek, és milyen elvárásokat támaszthatnak a mindenkori kormánnyal szemben. A könyv tudományos jelleggel nyolc fejezetben tekinti át történelmi, közigazgatási és nemzetstratégiai szempontból az egyes témákat, tisztáz alapfogalmakat, nemzetközi jogi aspektusokat. Kántor Zoltán, a kötet kidolgozásában közreműködő Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója elmondta, olyan honlap is készült az MTA Kisebbségkutató Intézetével közösen, amely megkönnyíti a nemzetpolitika oktatását.
Rostás Szabolcs

Krónika (Kolozsvár)

Autonómia: előre menekül az RMDSZ
Előre menekül az RMDSZ: Borbély László, a szövetség politikai alelnöke bejelentette, hogy törvénytervezetet nyújtanak be a Székelyföld területi autonómiájáról.
Borbély hangsúlyozta, hogy a vasárnapi nagy menetelés a magyar közösség szolidaritását mutatta meg. Hozzátette, az RMDSZ két hónap alatt befejezi a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét. „Dél-Tirolban és Finnországban pozitív példák vannak, amelyeket át lehet venni, de mindez a többség politikai akaratától függ” – mondta. Az RMDSZ alelnöke szerint a magyar közösség üzenete az, hogy „nem lehet figyelmen kívül hagyni Románia 1,3 millió lakosának akaratát”.
Mindez kimondottan jól hangzik, a körülmények ismeretében azonban inkább úgy tűnik, hogy az RMDSZ így akar ismét az előtérbe kerülni. A székelyek nagy menetelésében ugyanis csupán másodhegedűsként vett részt – hasonlóan a többi magyar párthoz, lévén hogy a megmozdulást a civil szervezetként nyilvántartott Székely Nemzeti Tanács szervezte. Bár a civil kezdeményezés körül kialakult összefogás jól hangzik, azért a magának a romániai magyar közösség első számú képviselete címet vindikáló szervezet nem tűrheti, hogy mások vigyék el a show-t. Ha már az SZNT újdonságként több mint ötven kilométeres élőlánc ötletével állt elő, amely több mint százezer embert mozgatott meg, és megmutatta a bukaresti hatalom felé, hogy a magyarok részéről valós igény mutatkozik az autonómiára, akkor illik valami ennél is nagyobb szabású akcióval előállni. Ezért aztán – hogy ismét magához ragadja a kezdeményezést az autonómiaküzdelemben – előállt az autonómiatörvény ötletével. Ez abból a szempontból jó húzás, hogy riválisai hasonló kezdeményezéssel nehezebben tudnának előállni, lévén hogy jelenleg az RMDSZ az egyetlen, parlamenti képviselettel rendelkező magyar politikai szervezet. A tervezettel kitűnően lehet kampányolni a jövő tavasszal esedékes európai parlamenti választások előtt. Az pedig, ha a román többségű parlament vagy a kormány elsüllyeszti, vagy hátráltatja a szavazási procedúrát – amelynek kapcsán jelen állás szerint aligha várható más eredmény, mint az elutasítás –, szintén csak az RMDSZ malmára hajtja a vizet, hiszen még így is az erdélyi magyar önrendelkezések magányos parlamenti szélmalomharcosának szerepében tetszeleghet. Különösen úgy, hogy ellenzékben van, tehát nem köti a kezét semmilyen, a kormányzás fejében megkötött politikai alku, miszerint a kormányszereplésért cserében csak visszafogottan vagy egyáltalán nem bírálhatja Románia kisebbségpolitikáját. Mindennek nyomán – bár nem vonható kétségbe, hogy az RMDSZ vezetői is óhajtják az autonómiát – nehéz nem észrevenni a rövid távú politikai megfontolásokat, a pártérdeket a kezdeményezés mögött. Az ezzel kapcsolatos aggályokat azzal oszlathatnák el, ha a tervezet kidolgozásába a többi magyar szervezetet is bevonnák.
Autonómiamenet: újszerű üzenet
Egyébként a székely meneteléssel újabb nagyszabású autonómiamegmozduláson van túl az erdélyi magyar közösség, és az esemény kapcsán érdemes annak – legalábbis Erdély tekintetében értett – újszerűségét kiemelni. Szakított ugyanis azzal a gyakorlattal, hogy a városok utcáira, tereire gyűjtik össze az embereket, és ez mindenképpen pozitívum, hiszen a tüntetések előbb-utóbb óhatatlanul unalmassá, megszokottá, érdektelenné válnak. Egy ilyen látványos akció azonban alkalmas arra, hogy felrázza az embereket, hogy több embert bírjon rá a részvételre, mintha csak egy egyszerű utcai megmozdulásról lenne szó. Arról nem is beszélve, hogy a követelések címzettjei, illetve a román média is nagyobb eséllyel figyel fel rá – ami ezúttal be is igazolódott. A demonstráció abból a szempontból mindenképpen beteljesítette a hozzá fűzött reményeket, hogy tömegerőt tudott felmutatni, hogy jelezte a bukaresti hatalom felé: az önrendelkezés nem csupán néhány magyar politikus vesszőparipája, hanem az erdélyi és partiumi magyar közösség jelentős részének valós igénye. Emellett azért is fontos, mert az összes, egyébként egymással hadakozó romániai magyar politikai alakulatot fel tudta sorakoztatni az ügy mellett. Ezúttal az időpontválasztás is szerencsés volt, nem szorította háttérbe más, a bukaresti sajtó érdeklődésére inkább számon tartott rendezvény, mint tavaly a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen Sepsiszentgyörgyön szervezett, az Igazság Napja nevű tüntetést Traian Bãsescu államfő kisebbik lányának, Elenának az esküvője, amely minden román médiumban elnyomott, eljelentéktelenített bármilyen más eseményt. Ennek nyomán a román hírcsatornák kiemelt hírként, a nap eseményeként tálalták a megmozdulást, ami már önmagában eredmény. Más kérdés, hogy a hírtelevíziók jelentős része megpróbálta lejáratni a rendezvényt. Egyrészt azzal, hogy megkísérelték elbagatellizálni azt, mondván, százezres nagyságrend helyett csupán 15 ezer résztvevő volt jelen – ez a tényekkel köszönő viszonyban sem nagyon levő információ amúgy a csendőrségtől származik. Másrészt pedig azáltal, hogy kevés kivétellel jórészt olyan szélsőséges román politikusokat szólaltattak meg, akik kapcsán egyértelműen tudni lehet, hogy a székely menetre használt legenyhébb jellemzésük az „alkotmányellenes”, valamint „az ország egységes nemzetállamisága elleni merénylet” lesz. A nap során legtöbbet szereplő román politikussá ezáltal Bogdan Diaconu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője vált, aki rendszerint semmilyen konkrét politikai vagy gazdasági kérdéshez nem szól hozzá, politikusi tevékenysége gyakorlatilag kizárólag a magyarellenes nyilatkozatokban merül ki. (A honatya a hét elején bűnvádi feljelentést tett a menetelés szervezői ellen, később azonban visszavonta keresetét.)
Menetrendszerű román reakciók
A román politikum amúgy a várható módon reagált. Diaconu mellett a másik kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu is azt vizionálta, hogy valakik „enklávét” akarnak az ország közepén létrehozni, az ellenzéki Demokrata-liberális párt (PDL) vezető politikusa, Anca Boagiu pedig Victor Ponta kormányfő nyakába próbálta varrni a megmozdulást, mondván: a tüntetés annak nyomán jöhetett létre, hogy a miniszterelnök Koszovó elismerésének a lehetőségéről nyilatkozott. Ezek a reakciók nem meglepőek, hiszen a román pártok körében ma is megszokott gyakorlatnak számít, hogy magyarellenes nyilatkozatokkal próbálnak szimpatizánsokat szerezni maguknak. Ezen nyilatkozatokkal azonban tulajdonképpen még jó szolgálatot is tesznek az önrendelkezés ügyének, hiszen csak még elszántabbá teszik az autonómia követelőit. Konkrétabb kellemetlenség is akadt, és nem kell megrögzött összeesküvéselmélet-hívőnek lenni ahhoz, hogy a Csíkszeredában kibérelt különvonat vasárnap kiderült „váratlan meghibásodását” ne tekintse véletlennek az ember. Pozitívum azonban, hogy olyan hírcsatorna is akadt, amely megpróbált objektíven tájékoztatni az eseményről, így annak valós céljairól is értesülhettek a román nézők. Márpedig az ilyen és ehhez hasonló rendezvények legfőbb célja épp ez: a bukaresti politikum mellett a szélesebb román közvélemény is értesüljön a magyarok igényeiről, valamint arról, hogy azok nem sértik egyetlen román nemzetiségű állampolgár érdekeit sem. Emellett ugyanakkor fontos célpont a nemzetközi közvélemény is, ezért vélhetően az is pozitív eredményeket hoz, ha az ilyen rendezvények szervezésekor a külföldi sajtó képviselőivel is fölveszik a kapcsolatot. Az önrendelkezés ügyének ugyanis még akkor is segíthet, ha bekerül a nemzetközi köztudatba, és ha az Európai Bizottság visszautasította az illetékességét a kisebbségi ügyek uniós szintű rendezését célzó kezdeményezést. Ezáltal ugyanis fölkelthető a nemzetközi közvélemény rokonszenve az ügy iránt, ami megfelelő nyomásgyakorló eszköz lehet mind a bukaresti, mind a brüsszeli illetékesekkel szemben. Mindent összevetve tehát a székely menet alapvetően jól sikerült akciónak tekinthető. Az önrendelkezés szempontjából pozitív hozadékai lehetnek, ha a jövőben megrendezendő autonómiamegmozdulások is hasonló, újszerű és formabontó módon nyilvánulnak meg. Legalább ennyire fontos azonban az is, hogy továbbra is teljes körű, összpárti támogatást élvezzen minden, az autonómiát célzó kezdeményezés.
Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport
Krónika (Kolozsvár)

Pontáék magyarellenességét bírálta Cristian Preda EP-képviselő
A Szociáldemokrata Párt (PSD) "újjáéledő nacionalizmusát" és magyarellenességét bírálta Cristian Preda néppárti európai parlamenti képviselő - közölte szerdán az Agerpres hírügynökség.
A jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) színeiben EP-képviselővé választott Preda, aki októberben lemondott párttagságáról, egy blogbejegyzésben azt fejtegette: a kommunizmus utáni Romániában a nacionalizmust a baloldal sajátította ki, egyebek közt etnikai intoleranciát hirdető megnyilvánulásokkal.
Az EP-képviselő úgy vélekedett: 2007 és a tavalyi politikai válság közti időszakban a román nacionalizmus teret veszített, de a PSD - és liberális szövetségeseik - hatalomra kerülése óta ismét előretört.
"A PSD-s nacionalizmus legfontosabb fűszerei: az Európai Bizottság bírálata és a magyarellenes diskurzus felélesztése" - állapította meg Preda. Szerinte Corina Creţu szocialista EP-képviselő azzal kreált magának új politikai identitást, hogy Tőkés Lászlóra "vadászik". A néppárti EP-képviselő szerint ideje lenne, hogy a román jobbközép erre a baloldali nacionalizmusra egy "felvilágosult hazafisággal", gátlásait félretéve válaszoljon.
Crețu: legitimen reagáltam
Corina Creţu, aki korábban hivatalos átiratban kérte a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságától Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonását, szerdán ugyancsak egy internetes fórumon válaszolt Cristian Preda eszmefuttatására - közölte az Agerpres.
"A nacionalizmust a természetes hazafiság táplálja és ez egy legitim reagálás az olyan visszaélésekre és aberrációkra, amelyek Tőkés László viselkedését jellemzik" - írta a szociáldemokrata EP-képviselő.
Tőkés László a rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért kapta meg 2009-ben a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát, amelynek visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte, miután az EP-képviselő azt kérte: Magyarország vállaljon "védhatalmi" szerepet Erdély érdekében.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Orbán: sikeres anyaország áll a Kárpát-medence magyarsága mögött
A Kárpát-medencében élő magyarság számíthat arra, hogy egy sikeres anyaország áll a háta mögött a következő években - közölte Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésén, a Parlamentben.
A kormányfő ezt az Európai Bizottság minap közzétett jelentésére utalva mondta, úgy fogalmazva: már nem az a vita, hogy amit Magyarország csinál, az sikeres-e, hanem hogy mennyire.
Orbán Viktor azt is mondta, bármi is lesz a következő parlamenti választás eredménye, az elég valószínű, hogy az ebben a ciklusban lefektetett alkotmányos alapok "nem lesznek fölszedhetők".
Szólt továbbá arról: mindig erőt adott a magyar kormánynak, hogy amikor a nemzetközi viták idején kiállásra volt szükség, akkor a határon túli magyarokra mindig lehetett számítani.
kormányfő ezt az Európai Bizottság minap közzétett jelentésére utalva mondta, úgy fogalmazva: már nem az a vita, hogy amit Magyarország csinál, az sikeres-e, hanem hogy mennyire.
Orbán Viktor azt is mondta, bármi is lesz a következő parlamenti választás eredménye, az elég valószínű, hogy az ebben a ciklusban lefektetett alkotmányos alapok "nem lesznek fölszedhetők".
Szólt továbbá arról: mindig erőt adott a magyar kormánynak, hogy amikor a nemzetközi viták idején kiállásra volt szükség, akkor a határon túli magyarokra mindig lehetett számítani.
Orbán Viktor miniszterelnök arra számít, hogy "az az ellenszél", amelyben kormánya az elmúlt három és fél évben végezte a munkáját, a következő parlamenti választás után jelentősen enyhülni fog.
A magyar kormányfő úgy fogalmazott: a választás után, különösen ha ismét egy stabil kabinet jön létre, az ellenszél helyett a hátszél jelensége jelenik majd meg Magyarország és a vele szövetséges európai uniós országok kapcsolatában.
maszol/MTI

A régi székely székek árnyéka
Húsz évvel a kommunizmus bukása után a bukaresti kormány ma közigazgatási átszervezésre készül, mely eltörölné a régi székely székeknek még az emlékét is. A magyarok tiltakoznak.
Az október 27-i székely menetelés a magyarok eddigi legnagyobb méretű tiltakozása 1990 óta. Mindemellett a vasárnapi menetelést egy kisméretű tüntetés békés törékenysége jellemezte, hiszen a több tízezer személy (a szervezők százezernél több embert jelentettek) egy pillanatra sem gyűlt egybe, fenyegető embertömeget alkotva, felsorakoztak Kököstől Bereckig a Székelyföldet szimbolikusan átszelő út hosszán. A szervezők szerint 14 találkozási pontot adtak meg, és 26 menetoszlopot szerveztek 53 kilométeres távon.
A tüntetés egyik vezetője, Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke azt nyilatkozta: „A Székelyföld azoké, akik hisznek benne. Soha nem fogjuk elhagyni a Székelyföld területi autonómiájának megszerzésébe vetett hitünket.” Az RMDSZ elnöke pedig megerősítette ezt az üzenetet: „Autonómiatörekvéseink-kel, céljainkkal nem akarunk elvenni senkitől semmit, sem a románoktól, sem a magyaroktól, nem akarunk elvenni sem javakat, sem vagyonokat, sem döntéseket, sem jogokat. De azt követeljük, hogy mi, erdélyi és székelyföldi székelyek és magyarok magunk dönthessünk a bennünket érintő kérdésekről”. A menetelésen feltűnt egyik felirat úgyszintén azt hirdette: Autonómiát, nem függetlenséget akarunk.
Mindemellett nem beszélhetünk a magyar kisebbség hirtelen radikalizálódásáról. Hogy a vasárnapi tüntetés üzenetét kellőképpen megértsük, a tényeket szélesebb politikai kontextusba kell helyeznünk. Az SZLSZ-kormány idén egész esztendőben az ország régiókra osztásának tervével foglalatoskodott, mely olybá tűnik, minden változatában mellőzi a magyar kisebbség óhajait. Liviu Dragnea miniszter nem tette közzé a közigazgatási átszervezés egyetlen új változatát sem, de a sajtóba kiszüremkedtek mindenféle hírek, melyek szerint Hargita és Kovászna megyét egy nagyobb, román többségű régióba fogják olvasztani. Egyébként a mostani, még 1999-es felosztás szerint a székely térségek egy nagyobb, Brassó, Szeben és Fehér megyét is magában foglaló régióhoz tartoznak. Amennyiben e régiók valós közigazgatási autonómiára tennének szert, a magyarok teljes mértékben elveszítenék hagyományos többségi státusukat, mellyel még rendelkeznek a mostani megyékben. A magyarok úgy szeretnék a Székelyföldet feléleszteni, ahogyan azt a XIV. században körvonalazták.
Hét székely szék létezett a XVI. században: Udvarhely a Nagy-Küküllő felső szakaszán, Maros a Maros és a Nyárád mentén, Sepsi az Olt és a Feketeügy közötti lapályon, Orbai a Feketeügy bal partján, Kézdi a Kárpátok kanyarulata alatt, a Feketeügy felső folyásán, Csík a Maros és az Olt felső folyása mentén elterülő völgyekben, Aranyos az Aranyos völgyében. A XVII. század első felében Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszék Háromszék néven egyesült (Liviu Moldovan és Pál-Antal Sándor: A székelyek területi-közigazgatási szerveződése, RSZK Akadémiai Kiadó, 1978). 1867-től, az Osztrák–Magyar Monarchia fennhatóságának kezdetétől a régi székeket beolvasztják az új vármegyékbe. Furcsamód a kommunizmus ismét felfedezte a régi székeket, és újracsoportosította őket a Magyar Autonóm Tartományban. Sok magyart vonzott a maga oldalára az új rendszer azzal az ígérettel, hogy eleget tesz nemzeti követeléseiknek. A romániai kommunista diktatúra elemzésével foglalkozó elnöki bizottság jelentésében fellelhető az RKP által 1945 után felkarolt politika rövid, de velős leírása: „E kezdeti időszakra elsődlegesen jellemző a populista és kétszínű politika, melynek célja a hatalom eszközeinek megszerzése a magyar népesség támogatásával.” A jelentésben hozzáteszik később, hogy „a sztálinista kisebbségpolitikát fokozatosan vették át a Magyar Autonóm Tartomány 1952-es létrehozásával”.
E politika következményei sokáig érezhetőek voltak, hiszen a románok a magyar autonómiát mint a sztálini rendszer megtorlásaihoz kapcsolódó tényt fogták fel, a magyarok pedig maguk is viselték e negatív felfogás következményeit. 1990 után például a magyar kisebbség képviselői szóba sem hozhatták az újabb közigazgatási felosztás kérdését, mivelhogy azt a kommunista vezetők korábbi etnikai megosztó politikája teljes mértékben kompromittálta.
Később, miután az RKP eltávolodott az eredeti sztálinizmustól, ismét előtérbe került a román etnikai revansizmus. 1967-ben Ceauşescu felszámolja a Magyar Autonóm Tartományt, és a belső migráció irányításával fokozatosan bevezeti a magyar régiók elrománosításának politikáját. Mindemellett a kommunista rezsim megtartotta azt a közigazgatási felosztást, amelyben – a nagy városok (Kolozsvár vagy Marosvásárhely) kivételével – megmaradt a magyar többség a hagyományos térségekben. A kommunista rendszer utolsó évtizedében nagyon rossz idők jártak a magyar kisebbségre, így annak minden oka megvolt, hogy elfeledje az 50-es évekbeli kedvezményeket. Ám manapság, húsz évvel a kommunizmus bukása után úgy tűnik fel, a bukaresti politikai elit újabb közigazgatási felosztást tervez, mely teljes mértékben törölné a régi székely székek emlékét. A Boc-kormány és Băsescu elnök hasonló reformot fontolgatott. De a magyarok számára ez a mostaninál rosszabb helyzetet jelentene. A magyar kisebbség pedig éppen most, amikor Románia EU-tag lett, veszíthetné el hagyományos térségét, melyet minden vita ellenére eddig sikerült megőriznie. A magyarok körében valós aggodalmat keltett ez a paradoxon, hogy most, az EU-ban veszítsék el azt, amit a nemzeti-kommunizmus teljében sikerült megtartaniuk. Aggodalmuk fokozódott, amikor az Európai Bizottság nemrég elutasította a történelmi kisebbségekkel kapcsolatos nemzeti politikák részleges átvételét, meghagyva azokat továbbra is az egyes kormányok hatáskörében.
Az október 27-i menetelés tehát – mely jól átgondoltan a lehető legszelídebb formában zajlott – valójában nem kimondottan a követelésekről szól (területi autonómiát most és azonnal), hanem csupán annak a régiósítási tervnek a megállításáról, mely veszélybe sodorná egy történelmi gyökerekkel és kétségtelen nyelvi és kulturális identitással rendelkező közösség megmaradását.
A román politikumnak meg kellene értenie a vasárnapi tüntetés valós jelentését, és óvakodnia kellene a pánikkeltéstől meg az eltúlzott reagálásoktól, s kezdeményezzen párbeszédet a magyar közösséggel. Igen tág tere maradt még a kölcsönösen előnyös kompromisszumoknak. Szerző: Horaţiu Pepine, Deutsche Welle
Fordította: Forró Eszter, Háromszék
Erdély.ma

Barroso: Románia és Bulgária nem fog csatlakozni 2014-ben a schengeni övezethez
Az Európai Bizottság elnöke egy francia tévécsatorna műsorában azt mondta: a két ország jövőre biztosan nem fog csatlakozni a schengeni övezethez. Szeptemberben még azt mondta, Románia és Bulgária minden feltételt teljesített.
Románia és Bulgária nem fog csatlakozni 2014-ben a schengeni övezethez – nyilatkozta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a TF1 francia tévécsatorna műsorában a Transindex.ro szerint.
A nyilatkozat szemben áll azzal a szeptemberi kijelentésével, miszerint a két ország minden feltételt teljesített, és minél hamarabb meg kell adni az esélyt a csatlakozáshoz.
hvg.hu
Erdély.ma

Kisebbségvédelmet, illetve tehetséggondozást szorgalmaztak magyar képviselők az EP-plenárison
A kisebbségek jogvédelme jegyében szólalt fel Mészáros Alajos szlovákiai és Sógor Csaba erdélyi néppárti európai parlamenti (EP-) képviselő, míg a szocialista Tabajdi Csaba uniós szintű tehetségmentő hálózat megteremtését szorgalmazta az EP éjszakába nyúlt hétfői strasbourgi plenáris ülésén, az úgynevezett egyperces felszólalások sorában.
Mészáros Alajos kifogásolta, hogy az Európai Bizottság szeptemberben nem engedélyezte az aláírásgyűjtést azon állampolgári kezdeményezés mellett, amely intézkedéseket javasolt az őshonos kisebbségek védelme érdekében.
"Jó lenne, ha az unió határozottabban kiállna a saját értékei mellett, amelyeket előszeretettel hangoztat harmadik országok esetében" - mondta az egységes kisebbségvédelmi csomag szükségessége mellett érvelő politikus.
Sógor Csaba a román kormány regionális átalakítási terveivel szembeni tiltakozásról, a székelyföldi autonómiát célzó minapi tömegmegmozdulásról szólt.
Reményének adott hangot, hogy sokan megértették ennek az üzenetét, vagyis azt, hogy Romániában nem megoldott a kisebbségek helyzete, és hogy a romániai magyarság mozgalmi eszközökkel is kész felhívni a figyelmet a megoldatlan problémákra. Ugyanakkor szóvá tette, hogy a román hatóságok zaklatni kezdték az élőlánc szervezőit.
Tabajdi Csaba (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az unióban a következő évek legnagyobb kihívása - a munkahelyteremtés és a szegénység csökkentése mellett - az esélyteremtés az európai fiataloknak, azon belül az, hogy a szegény családok gyerekeinek is legyen esélyük felsőfokú tanulmányokra. Szerinte mind tagállami, mind uniós szinten mozgalmakat kell indítani tehetségmentés céljából.
"Új tehetséggondozó kollégiumokra, speciális ösztöndíjakra van szükség" - mondta. (MTI)

RMDSZ: Megfellebbezik a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés elutasítását
Megtámadják az Európai Unió luxemburgi bíróságán kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésük bejegyzésének elutasítását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) - mondta Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára kedden az MTI-nek.
A politikus, aki a FUEN alelnöki tisztségét is betölti, elmondta, a napokban jár le az a határidő, ameddig benyújthatják a keresetüket. Ennek a szövegét ügyvéd véglegesíti.
"Az elutasítás indoklásának tartalmát kifogásoljuk, a fellebbezés elsősorban ennek ellentmondásaira kíván rávilágítani" - jelentette ki Vincze Loránt.
Az Európai Bizottság szeptember 16-án közölte, hogy álláspontja szerint az európai sokszínűség megőrzését célzó Minority SafePack kezdeményezés nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe.
A bizottság elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a tiszteletben tartása az Unió egyik értéke, de hozzátette, sem az Európai Unió szerződése, sem az EU működési szerződése nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsolatos jogalkotáshoz.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az elutasítást követően úgy értékelte: politikai döntést hozott a bizottság, és azonnal kilátásba helyezte a határozat bírósági megtámadását.
Gazda Árpád, (MTI)

A székelyek meneteléséről az EP-ben
A kisebbségek jogvédelme jegyében szólalt fel Mészáros Alajos felvidéki és Sógor Csaba erdélyi néppárti európai parlamenti képviselő, míg a magyarországi szocialista Tabajdi Csaba uniós szintű tehetségmentő hálózat megteremtését szorgalmazta az EP éjszakába nyúlt hétfői strasbourgi plenáris ülésén, az úgynevezett egyperces felszólalások sorában.
Mészáros Alajos kifogásolta, hogy az Európai Bizottság szeptemberben nem engedélyezte az aláírásgyűjtést azon állampolgári kezdeményezés mellett, amely intézkedéseket javasolt az őshonos kisebbségek védelme érdekében. „Jó lenne, ha az unió határozottabban kiállna a saját értékei mellett, amelyeket előszeretettel hangoztat harmadik országok esetében” – mondta az egységes kisebbségvédelmi csomag szükségessége mellett érvelő politikus. Sógor Csaba a román kormány regionális átalakítási terveivel szembeni tiltakozásról, a székelyföldi autonómiát célzó minapi tömegmegmozdulásról szólt. Reményének adott hangot, hogy sokan megértették ennek az üzenetét: vagyis azt, hogy Romániában nem megoldott a kisebbségek helyzete, és a romániai magyarság mozgalmi eszközökkel is kész felhívni a figyelmet a megoldatlan problémákra. Ugyanakkor szóvá tette, hogy a román hatóságok zaklatni kezdték az élőlánc szervezőit. Tabajdi Csaba (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az unióban a következő évek legnagyobb kihívása – a munkahelyteremtés és a szegénység csökkentése mellett – az esélyteremtés az európai fiataloknak, azon belül az, hogy a szegény családok gyerekeinek is legyen esélyük felsőfokú tanulmányokra. Szerinte mind tagállami, mind uniós szinten mozgalmakat kell indítani tehetségmentés céljából. „Új tehetséggondozó kollégiumokra, speciális ösztöndíjakra van szükség” – mondta a magyarországi baloldali politikus.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Belföldi hírek
Magyarul miért nem?
Elfogadhatatlan, hogy az egységes segélyhívó szolgálat ne működjön magyar nyelven is Romániában, amikor ezt a 2008/34-es sürgősségi kormányrendelet 12-es pontja előírja – nehezményezte Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője abban a hivatalos kérdésében, amelyet az egészségügyi miniszternek intézett.
Kereskényi ismertette, Románia nyolc megyéjében 41 magyar anyanyelvű alkalmazott dolgozik a segélyhívásokat fogadó szervnél, ha egy vészhelyzet jelentésekor az adott központban épp nem szolgálatos egy magyar anyanyelvű alkalmazott sem, akkor az illetékes központnak kötelessége mielőbb átkapcsolnia a hívást egy másik központba, ahol magyarul fogadják a bejelentő hívását. A képviselő konkrét esetet is ismertetett, amikor a központ nem volt hajlandó magyar anyanyelvű alkalmazotthoz irányítani a segélyhívást, és mentőt sem küldött a helyszínre. Kereskényi az egészségügyi minisztertől írásban és szóban is választ kért annak érdekében, hogy mielőbbi megoldásokat ültessen gyakorlatba a hasonló helyzetek elkerülése végett. Orbán–Kelemen-találkozó A Közép-Kelet-Európa–Kína csúcstalálkozón Bukarestben tartózkodó Orbán Viktor kormányfő tegnap délután megbeszélést folytatott Kelemen Hunorral, melyen az RMDSZ elnöke tájékoztatta Orbánt a szövetség legfontosabb célkitűzéseiről, a Ponta-kormány decentralizációs döntéséről és annak következményeiről. Emellett egyeztettek a jövő évi európai parlamenti választásokra való felkészülésről, amellyel kapcsolatban Kelemen Hunor fontosnak nevezte, hogy a magyarság és ezen belül a romániai magyarság erős képviselete megmaradjon Strasbourgban. Orbán Viktor leszögezte: az erdélyi magyarság és politikai képviseletei ezután is minden ügyben számíthatnak a magyar kormány támogatására és együttműködésére.
Összefogás Kolozsvárért
Együttműködési szerződést írt alá hét Kolozs megyei párt, köztük az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata-liberális párt annak érdekében, hogy politikailag támogassák Kolozsvárt a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa címre. Horea Uioreanu Kolozs megyei tanácselnök felvetette, megpróbálja felvenni a kapcsolatot az északnyugati fejlesztési régió többi megyéjével is Kolozs megye támogatása érdekében. Emil Boc kolozsvári polgármester felelevenítette, az Európai Bizottság az EU legvendégszeretőbb városának minősítette Kolozsvárt, több amerikai lap meg rámutatott, hogy Kolozsvár az első három város között van, amely a kortárs művészet irányzatait diktálja. Florin Moroşanu, a Kolozsvár – Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesület elnöke kijelentette, a támogató szerződést aláíró pártok arra is kötelezik magukat, hogy az európai politikai családok támogatását is kérjék a projektet illetően.
Băsescu összehívta a védelmi tanácsot
Ma délutánra hívta össze a legfelsőbb védelmi tanácsot Traian Băsescu államfő, a testület napirendjén a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó intézmények költségvetési javaslatának megvitatása, valamint egyéb, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos ügyek szerepelnek – közölte az államelnöki hivatal. A tanács ülésén valószínűleg nem tud részt venni Victor Ponta miniszterelnök, neki ugyanis abban az időben előre rögzített találkozói lesznek. Băsescu vasárnap jelentette be, visszautasítja a költségvetési törvényt vagy megtámadja azt az alkotmánybíróságon, amennyiben a kormány nem vonja vissza az üzemanyagok jövedéki adójának növelését.
Kínai segítséggel
Románia kínai segítséggel építené meg a cernavodai atomerőmű hármas és négyes blokkját – ennek reményében egyebek mellett az atomenergetikai együttműködésről írtak alá szándéknyilatkozatot az érintett szakhatóságok vezetői tegnap Bukarestben, Li Ko-csiang kínai és Victor Ponta kormányfő jelenlétében. Li Ko-csiang kormányának több miniszterével és egy csaknem 300 fős üzletember-küldöttséggel érkezett tegnap Bukarestbe, ahol ma rendezik meg a Közép-Kelet-Európa–Kína csúcstalálkozót tizenhat miniszterelnök részvételével.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Keleti partnerség
Brüsszel aggályai közepette kezdte meg látogatását hétfőn Bukarestben a kínai kormányfő, akinek részvételével kedden rendezik a 3. Közép-Kelet-Európa–Kína-csúcstalálkozót.
Bár Li Ko-csiang – akinek személyében az elmúlt húsz évben először kereste fel kínai miniszterelnök a román fővárost – nem győzte hangsúlyozni, hogy Kína egy egységes, fellendülő Európában, valamint erős euróban érdekelt, a kontinens nyugati feléről féltékeny tekintetek övezik az ázsiai nagyhatalom és a közép-kelet-európai térség viszonyának elmélyítését.
Az Európai Bizottság a bukaresti csúcsot megelőzően felszólította az EU-tagállamokat, hogy a kétoldalú kapcsolataikban ne lépjék át a Kína és az Unió közötti együttműködés irányelvét, sőt Karel De Gucht kereskedelmi EU-biztos azzal vádolta Pekinget, hogy meg akarja osztani az európai országokat. Első látásra úgy tűnhet, Brüsszel akadékoskodása hátterében gazdasági érdekek húzódnak, és az EU-nak esetleg nem tetszik, hogy Románia nem nyugat-európai, hanem kínai cégek segítségével építené meg a cernavodai atomerőmű hármas és négyes blokkját vagy az ország első gyorsvasútját.
Ennek viszont ellentmond, hogy korábban nem merültek fel az uniós szabályok tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályok, amikor nyugat-európai országok több milliárd eurós szerződéseket kötöttek az ázsiai nagyhatalommal. Éppen ezért az unió aggodalma mögött mégsem gazdasági, hanem sokkal inkább politikai természetű indokot érdemes keresni.
Brüsszelnek a jelek szerint az fáj, hogy Közép-Kelet-Európa országai – amelyek Kínához fűződő kötődései több évtizedre nyúlnak vissza – bizonyos értelemben különutas politikát folytatnak, hiszen amellett, hogy közösen törekszenek megkülönböztetett viszonyt kiépíteni Pekinggel, egymásra is stratégiai partnerként tekintenek. Márpedig ez az egységes fellépés különösen most nincs az EU ínyére, amikor a nyugat-európai nagyhatalmak – a franciák, németek és a britek – szinte semmilyen téren nem képesek közös nevezőre jutni.
Ilyen tekintetben lát veszélyt Brüsszel a kelet-közép-európai együttműködés elmélyítésében: ráérzett a térség országainak felismerésére, miszerint Nyugat- és Kelet-Európa érdekei nem mindig azonosak.
Rostás Szabolcs

Krónika (Kolozsvár)

Ez a tíz veszély fenyegeti a román gazdaságot
Bár a román gazdaság az utóbbi kilenc hónapban jól teljesített, több olyan veszély leselkedik rá, amelyet a kormánynak el kell kerülnie. A Román Nemzeti Bank inflációról szóló legutóbbi jelentésében öt veszélyre hívta fel a figyelmet – gazdasági szakértők ezt még további öt fenyegetéssel egészítették ki.
Adók, árak
A következő esztendő a romániai gazdaság szempontjából igen nehéznek ígérkezik. Mindenekelőtt az infláció fenyegeti a gazdasági életet. Az üzemanyagárak literenként hét eurócenttel emelkednek, a jövedéki adót pedig a következő esztendőtől kezdve immár nem a lej-euró árfolyamától függően, hanem az inflációnak megfelelően állapítják meg. Gazdasági szakértők szerint viszont mindez legalább 7 százalékkal emelheti az üzemanyagok árát. Egyébként, ha az üzemanyag jövedéki adóját a megszokott módon, a lej-euró árfolyama szerint állapították volna meg, akkor első ízben hosszabb távon is olcsóbbá vált volna az üzemanyag.
z üzemanyag drágulása természetesen valamennyi termék árában jelentkezik majd. A gazdaság szintjén az üzemanyagok ára mintegy 30 százalékkal növeli a termelési költségeket. Jóllehet kormányilletékesek szerint a drágulások egy részét magukra vállalja majd a termelő, hogy elejét vegye üzleti forgalma csökkenésének, ám figyelembe kell venni azt is, hogy az energiatermelőket súlyosan érinti a kormány által bevezetendő „oszlopadó”. Ráadásul az infláció arányában számolt jövedéki adó jó lehetőséget kínál a drágításra.
Energetikai árliberalizáció
A jövedéki adók megemelésénél a kormányilletékeseket a költségvetési bevételek növelése vezette, mivel az adókból befolyó összeget idén nem sikerült elérni. A kormányfő szerint a hiány mintegy 3,5 milliárd lejt jelent – és nagy kérdés, hogy jövőre sikerül-e majd megnövelni az adókból, illetékekből származó bevételt. Az állami költségvetést 100 milliárd lejes jövedelemre építették fel, ez közel 2 milliárddal több, mint az idei évre kitűzött – és nem teljesített – cél.
Az eddigi tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy a jövedéki adók emelése adócsaláshoz vezet – így történt ez például a cigaretta esetében is, így tehát könnyen feltételezhető, hogy az üzemanyag-forgalom egy részére is ráteszi a kezét a feketepiac.
A gazdasági életre nem kevés veszélyt jelenthet az energiaárak liberalizálása is. Jövőre liberalizálják a földgázfogyasztást a nagy ipari felhasználók esetében, akiknek ily módon meg kell találniuk a vevők vásárlóképessége és saját fogyasztásuk ésszerűsítése közötti törékeny egyensúlyt. Nem kizárt, hogy ebből az erőpróbából nem minden esetben kerülnek ki győztesen, ami külön fenyegetést jelent a vállalatok egyre növekvő fizetésképtelensége közepette.
Visszaeshet a fogyasztás
A román gazdaság hangsúlyosan függ a fogyasztástól, amely 80 százalékkal járul hozzá a bruttó nemzeti össztermék képzéséhez. Ily módon a jövedelmek bármiféle csökkenése komolyan fenyegeti a gazdasági növekedést. Igaz, a kormány elképzelései szerint jövőre két ütemben, 100 lejjel nő a minimálbér, 3,7 százalékkal növekednek a nyugdíjak és nagyjából 3 százalékkal az állami szektor alkalmazottainak fizetése. Ugyanakkor azonban, amint már szó volt róla, emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója, nő az energia ára. Nem kizárt tehát, hogy a nyugdíj- és fizetésemeléseket semlegesítik az újabb adók, illetékek, mi több, a fizetések vásárlóereje akár csökkenhet is 2014 évén.
Figyelembe kell venni a gazdaságot fenyegető veszélyek között azt a tényt is, hogy Romániának jövőre több mint egymilliárd eurót kell kifizetnie az Európai Bizottságnak, az uniós pénzek lehívása körüli rendellenességek nyomán. Ennek az összegnek jelentős részét az államnak kell majd állnia, ami természetesen megjelenik a költségvetési hiányban. A jövő évi költségvetési terv viszont jelentős szerepet szán az uniós alapok lehívásának, az ezzel összefüggésben megjelenő további rendellenességek, akárcsak a nyomukban kifizetendő büntetések akár fel is boríthatják a költségvetést. A 2014. évi gazdasági gyarapodás tehát nagymértékben függ az európai uniós pénzek lehívásától.
Az EU gazdasági válsága
A román gazdaságra – és általában az uniós államok gazdasági fejlődésére – természetesen negatív hatással van az Európai Unió válságból még ki nem lábalt gazdasága. A napokban az eurós monetáris zónában újabb alapkamat csökkentést hajtottak végre, amely történelmi minimumra, 0,25 százalékra esett vissza. Európai gazdasági szakértők szerint az intézkedés a gazdaság fellendítésére irányul, olyan körülmények között, amikor az európai gazdaság még bajban van, a munkapiac továbbra is igen törékeny, az államok jelentős adósságai pedig útját állják a fejlesztésnek. Mivel Románia külkereskedelme zömmel az uniós államokba irányul, az ország maga is megérzi az Európai Unió gazdasági válságát.
Veszélyt jelent a gazdaságra az a tény is, hogy a kormány feltehetőleg a következő év(ek)ben visszafogja a beruházásokat. Mivel a kabinet fő célja 2014-ben a költségvetési bevételek növelés – ezt szolgálja a jövedéki adók növelése, a különféle speciális adók, az „oszlopadó” – a kormány igyekszik majd némi védelmet is nyújtani a legkiszolgáltatottabb lakosságnak a minimálbér emelésével, a nyugdíjak növelésével. Mindehhez a pénzt óhatatlanul a beruházásoktól vonhatja el – amint az egyébként idén is történt. A kormány stratégiai beruházási és munkahelyteremtő programja értelmében az országnak 10 milliárd eurós beruházásokat kellett volna bevonzania az országba, öt igen fontos területen: az energetikában, az ásványi erőforrások tekintetében, az iparban, a mezőgazdaságban és az infrastruktúrában. Ezzel 50 ezer munkahelyet kellett volna megteremteni. Konkrétan azonban csupán annyi történt, hogy a kormány eladásra kínálta fel a Nuclearelectrica és a Romgaz kisebbségi részvényeit.
Ráadásul 2014 választási év, európai parlamenti és államfő-választásokra kerül sor. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően ilyenkor a kormány nem fukarkodik a populista intézkedésekkel, a pénzzel, aminek szintén rossz kihatással van a gazdaságra.
Nemzetközi feszültségek, időjárás
A román gazdaságot fenyegeti az Egyesült Államok központi jegybankjának, a FED-nek a politikája is, amelynek következtében a dollár felértékelődik, ami maga után vonja a nyersanyagok drágulását. A dollár felértékelődése következtében az eddig olcsó pénzzel „táplált” tőzsdék jelentős változáson mennek át, a nemzeti valuták pedig leértékelődnek. Romániában mindez komoly inflációhoz vezethet.
A nyersanyagok árát egyébként számos tényező befolyásolhatja, ilyenek a nemzetközi válságok – mint például a közel-keleti helyzet elmérgesedése, ami a kőolaj drágulásához vezethet. Ez válságos lehet a törékeny gazdasággal rendelkező országok számára. Az aszály vagy az árvizek az élelmiszerek drágulásához vezethetnek, amint az tavaly is történt Romániában, ahol a mezőgazdaság meghatározó mértékben függ még az időjárástól.
Bogdán Tibor
Maszol.ro

Kormánypártok: Traian Băsescu államfő megtébolyodott
A végletekig fokozta a kormány és az elnöki hivatal közötti feszültséget az államfőnek az a hétfő esti bejelentése, hogy nem írja alá a Ponta-kabinetnek a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) intézett szándéklevelét, mert nem ért egyet az üzemanyagra pótlólagosan kivetett jövedéki adóval. A végletet a szociáldemokraták (PSD) szenátusi frakcióvezetőjének reakciója jelenti: Ilie Sârbu szerint Traian Băsescut hazaárulás vádjával bíróság elé kellene állítani.
Az államfő álláspontját hétfő este Victor Ponta miniszterelnök röviden úgy kommentálta, hogy Băsescu aláírása nélkül gyakorlatilag esett az IMF-fel és az Európai Bizottsággal júliusban megkötött 4 milliárd eurós elővigyázatossági hitelszerződés. Ezzel ellentmondott Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszterrel, aki szerint a hitelmegállapodás ettől még érvényben marad ugyan, de az IMF igazgatótanácsa nem fogja napirendre tűzni a szándéklevél jóváhagyását.
Voinea hétfő este az Antena3 hírtelevízióban azt mondta: az üzemanyag jövedéki adójának literenként 7 eurócenttel történő emelése még mindig kisebb mértékben befolyásolja a lakosságot, mint az a veszteség, amelyet Traian Băsescu magatartása okoz az országnak. Szerinte ugyanis a szándéklevél megkérdőjelezése után Románia a korábbinál jóval drágábban fog hitelekhez jutni a nemzetközi pénzpiacokon.
A kormánypárti politikusok közül Ilie Sârbu intézte a legkeményebb támadást az államfő ellen. A szenátusi frakcióvezető Neróhoz hasonlította Băsescut, aki szerinte a római császárhoz hasonlóan megtébolyodott, és mandátuma végén „lángokban akarja látni az országot”. Leszögezte, hogy ezt a parlament nem nézheti ölbe tett kézzel, és azt sugallta, hogy az államfőt hazaárulás vádjával bíróság elé kell állítani.
Oprea: Ponta butaságokat beszél
Az elnöki hivatal szóvivője hétfő cáfolta, hogy lépésével Traian Băsescu levegőbe repítené az IMF-fel kötött hitelmegállapodást, mint ahogy a miniszterelnök állítja. Bogdan Oprea az államfő mindössze a szándéklevél egyetlen pontjának újratárgyalását kéri a kormánytól.
Traian Băsescu hétfőn este az mondta, hogy az IMF decemberben jóváhagyhatja a szándéklevelet, ha vállalja, hogy csak a kormánnyal folytat tárgyalásokat. Amennyiben nem - magyarázta - januárban az amúgy is esedékes soron következő felülvizsgálati látogatás alkalmából újratárgyalhatók a feltételek.
Az államfő azért nem ért egyet a 7 eurócentes benzinadóval, mert a jövedéki adó már egy korábban megállapított ütemezés szerint is nő, és mindez az üzemanyag túlzott drágulásához vezet, ami szerinte megállítja a gazdaság növekedését.
Băsescu korábban már figyelmeztette a kormányt, hogy amennyiben nem mond le a pótlólagos jövedéki adóról, nem írja alá a jövő évi állami költségvetést sem, ami jelenleg még a parlament asztalán van. Victor Ponta miniszterelnök elvetette az államfő javaslatát, ezután döntött az államfő a szándéklevél elutasításáról.
maszol.ro

Tőkés: az EU támogatja a posztkommunista román kormányzat jogsértő politikáját
Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint „az Európai Unió nem csupán tolerálja, hanem a maga módján egyenesen támogatja a posztkommunista román kormányzat jogsértő kisebbség- és kisebbségiegyház-ellenes politikáját”.
Tőkés szerdai közleményében vonta le ezt a következtetést abból a válaszból, amelyet Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke adott az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának elakadását sérelmező szeptemberi beadványára.
Kijelentette: Reding elismerte, hogy az unió alapjogi chartája szavatolja a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságot, illetve a tulajdonhoz való jogot. Hozzátette azonban, hogy ezek csak akkor kérhetők számon, ha „egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik”. Az alelnök szerint „nincs arra mód, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében” eljárjanak. Tőkés szerint Reding „úgy nyilvánította kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozónak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, mintha Románia nem vállalt volna erre kötelezettséget az EU-csatlakozáskor”.
Alig egyharmad ingatlan került vissza teljesen
A volt püspök emlékeztetett arra, hogy az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői szeptember 25-én memorandumot juttattak el általa az Európai Bizottsághoz, amelyben tudatták: Romániában a kommunista önkényuralom idején 2140 ingatlant koboztak el jogellenes módon a négy magyar történelmi egyháztól. Az 1989 után elfogadott restitúciós jogszabályok ellenére az egyházak az elkobzott tulajdonnak csak mintegy a felét vehették birtokukba, tulajdonképpeni használatukba pedig az ingatlanok alig egyharmada került.
Az aláíró püspökök a vallásszabadság súlyos korlátozásaként értékelték, hogy a 2013-ban megújított levéltári törvény sem rendelkezik az egyházaktól elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról. A Székely Mikó Református Kollégium esetére utalva pedig aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a már jogosan visszaszolgáltatott egyházi tulajdonokat az „újraállamosítás” veszélye fenyegeti Romániában.
MTI
Erdély.ma

Tőkés László: az EU támogatja a posztkommunista román kormányzat jogsértő politikáját
- Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint "az Európai Unió nem csupán tolerálja, hanem a maga módján egyenesen támogatja a posztkommunista román kormányzat jogsértő kisebbség- és kisebbségiegyház-ellenes politikáját".
Tőkés László szerdai közleményében vonta le ezt a következtetést abból a válaszból, amelyet Viviane Reding az Európai Bizottság (EB) alelnöke adott az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának elakadását sérelmező szeptemberi beadványára.
Tőkés László kijelentette: Viviane Reding elismerte, hogy az unió Alapjogi Chartája szavatolja a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságot, illetve a tulajdonhoz való jogot. Hozzátette azonban, hogy ezek csak akkor kérhetők számon, ha „egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik". Az alelnök szerint "nincs arra mód, hogy minden, állítólagosan elő­forduló jogsérelem esetében" eljárjanak.
Tőkés László szerint Viviane Reding "úgy nyilvánította kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozónak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, mintha Románia nem vállalt volna erre kötelezettséget az EU-csatlakozáskor".
A volt püspök emlékeztetett arra, hogy az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői szeptember 25-én memorandumot juttattak el általa az Európai Bizottsághoz, amelyben tudatták: Romániában a kommunista önkényuralom idején 2140 ingatlant koboztak el jogellenes módon a négy magyar történelmi egyháztól. Az 1989 után elfogadott restitúciós jogszabályok ellenére az egyházak az elkobzott tulajdonnak csak mintegy a felét vehették birtokukba, tulajdonképpeni használatukba pedig az ingatlanok alig egyharmada került.
Az aláíró püspökök a vallásszabadság súlyos korlátozásaként értékelték, hogy a 2013-ban megújított levéltári törvény sem rendelkezik az egyházaktól elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról. A Székely Mikó Református Kollégium esetére utalva pedig aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a már jogosan visszaszolgáltatott egyházi tulajdonokat az „újraállamosítás” veszélye fenyegeti Romániában.
(MTI)

Tőkés László: A posztkommunistákat támogatja Európa
Az Európai Unió nem csupán tolerálja, hanem a maga módján egyenesen támogatja a posztkommunista román kormányzat jogsértő kisebbség- és kisebbségiegyház-ellenes politikáját – állítja Tőkés László egy tegnap kiadott közleményében. Következtetését abból a válaszból vonta le, amelyet Viviane Reding, az Európai Bizottság (EB) alelnöke adott az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának elakadását sérelmező szeptemberi beadványára.
Tőkés László szerint Viviane Reding elismerte, hogy az unió Alapjogi Chartája szavatolja a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságot, illetve a tulajdonhoz való jogot. Hozzátette azonban, hogy ezek csak akkor kérhetők számon, ha egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik, és nincs arra mód, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjanak. Viviane Reding úgy nyilvánította kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozónak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, mintha Románia nem vállalt volna erre kötelezettséget az EU-csatlakozáskor – értelmezte a választ az EP-képviselő, aki emlékeztetett arra, hogy az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői szeptember 25-én memorandumot juttattak el általa az EB-hez, amelyben tudatták: Romániában a kommunista önkényuralom idején 2140 ingatlant koboztak el jogellenes módon a négy magyar történelmi egyháztól.
Az 1989 után elfogadott restitúciós jogszabályok ellenére az egyházak az elkobzott tulajdonoknak csak mintegy a felét vehették birtokukba, tulajdonképpeni használatukba pedig az ingatlanok alig egyharmada került. Az aláíró püspökök a vallásszabadság súlyos korlátozásaként értékelték, hogy a 2013-ban megújított levéltári törvény sem rendelkezik az egyházaktól elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról. A Székely Mikó Kollégium esetére utalva pedig aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a már jogosan visszaszolgáltatott egyházi tulajdonokat az újraállamosítás veszélye fenyegeti Romániában. Mivel előzőleg már az Európai Parlament Petíciós Bizottsága is visszautasított egy restitúciós panaszt, Tőkés szerint egyértelmű, hogy „jogsérelmeink orvoslására sem idehaza, sem odakünn nincs hajlandóság”, és emiatt jogos kétséggel várhatjuk az EB 2014 elejére előirányzott, Romániára vonatkozó jelentését.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Románia nem fog könyörögni a schengeni felvételért
Románia teljesítette a schengeni csatlakozás technikai feltételeit és nem fog térden állva könyörögni, hogy felvegyék a belső határellenőrzés nélküli övezetbe – hangsúlyozta Titus Corlatean román külügyminiszter egy televíziós interjúban, amelyet szombaton ismertetett a Mediafax hírügynökség.
Leszögezte, hogy Bukarest nem adja fel a schengeni csatlakozás "legitim célkitűzését" és arra vár, hogy a tagországok konszenzusra jussanak Románia és Bulgária felvételét illetően.
A román diplomácia vezetője ürügynek nevezte azt, hogy egyes schengeni tagországok a román igazságügyi reform ellenőrzését szolgáló úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmushoz kötik az ország felvételét. Szerinte az illető európai kormányok valójában belpolitikai kudarcaikat próbálják ezzel elkendőzni.
Corlatean úgy vélekedett, Románia kedvezőtlen körülmények túszává vált, az európai gazdasági válságért kell fizetnie, amely felerősítette az idegengyűlölő és kirekesztő álláspontokat.
Az Európai Unió belügyminisztereinek csütörtöki értekezletén egyes tagországok ellenkezése miatt nem került napirendre Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának kérdése. A litván uniós elnökség annyit közölt, hogy akkor térnek vissza a kérdésére, ha "kedvezőek lesznek a feltételek".
Corlatean szerint ilyen körülmények között nem lehet már egy újabb céldátumot kitűzni Románia és Bulgária számára: schengeni csatlakozásukra majd akkor kerül sor, ha Európa "békésebb időszakába" kerül.
Az Európai Bizottság több ízben leszögezte, hogy Románia és Bulgária teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit, felvételükről azonban egyhangú döntést kell hoznia a belügyminiszterek értekezletének. Mivel több tagország – főleg Hollandia, Németország, és Franciaország – elégedetlen a korrupció, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyságával, Románia és Bulgária – eredetileg 2011 tavaszára időzített – schengeni felvételét rendre elhalasztották.
Népújság (Marosvásárhely)

Tiltakozó fuvarozók, tétovázó kormány
Meghatározatlan időre sztrájkot hirdetett tegnap a Román Közúti Áruszállítók Szövetsége (UNTRR): a kamionosok forgalomlassítással tiltakoznak az üzemanyag jövedéki adójának emelése ellen. Victor Ponta tegnap bejelentette, kormánya kész halasztani a gázolaj jövedéki adójának módosítását, így jövő év elejétől csak a benzin adója emelkedne.
Csaknem százötven kamion sorakozott fel tegnap az Aradtól a magyar határ felé vezető, 7-es számú országúton, és több kilométeres menetoszlopot alkotva lépésben haladt a határ felé. Megbénult a közlekedés a Nagyszebent elkerülő körgyűrűn is, ahol 120 kamion vesztegelt. A 13 ezer tagot tömörítő szakmai szövetség szerint a közlekedési minisztérium új vezetése egyetlen beadványukat sem méltatta válaszra, annak ellenére, hogy a tárcával májusban egyezményt írtak alá a fuvarozók által kifogásolt jogszabályok megváltoztatásáról. A kormány – a Nemzetközi Valutaalappal folytatott egyeztetés nyomán – sürgősségi rendeletben döntött a jövedéki adó literenként hét eurócentes emeléséről arra hivatkozva, hogy az így befolyt összeget autópálya-építésre fordítja. A fuvarozók szerint ez akkor is versenyhátrányt jelent számukra, ha az olaj világpiaci árának csökkenése miatt nem emelkedik jelentősen az üzemanyag ára Romániában. A 7500 fuvarozó érdekeit képviselő Országos Közúti Konföderáció – amely szintén csatlakozott a tiltakozó akcióhoz – közleményében rámutat: akkor volna értelme egy ilyen autópálya-alap létrehozásának, ha azt valóban az ország fő kereskedelmi útvonalainak korszerűsítésére fordítaná a kormány.
Csak a benzin drágul?
Victor Ponta miniszterelnök tegnap közölte, a kormány kész elhalasztani három hónappal a gázolaj jövedéki adójának emelését, így január elsejétől csak a benzin adója nőne literenként hét eurócenttel. Mint mondta, a költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter Brüsszelbe utazott, hogy a tervezett halasztásról egyeztessen az Európai Bizottsággal. Ponta rámutatott, ahhoz akarja megszerezni az EB beleegyezését, hogy januártól csak a benzin adója emelkedjen Romániában. A három hónapos haladék alatt a kormány végleges megoldást próbál keresni arra, hogy a gázolajat egy speciális adózási kategóriába sorolja. Ponta szerint szerdai ülésén dönthet az ügyben a kormány.
A háromszékiek is elégedetlenek
A háromszéki teherszállító cégek egyetértenek a fuvarozók követeléseivel, sőt, a májusi kormányígéretek teljesítését is helyénvalónak tartják. Tompa Csaba, a sepsiszentgyörgyi Fit Sped Kft. vezetője kérdésünkre elmondta, 95 százalékban külföldi megrendeléseket teljesítenek, így bármilyen költségemelkedés érzékenyen érinti őket, hiszen nem tudják beépíteni áraikba. A piacon egyébként is nagy a verseny, a külföldi megrendelőket nem érdekli, hogy itt az üzemanyag adótartaléka drágul, ha túl nagynak tartja a fuvardíjat más, magyar vagy szlovák szállítóval szerződik. Legutóbb a magyarországi útdíjak emelkedése hozott többletköltséget, azt is nehéz volt kigazdálkodni, most az üzemanyag ára jelenthet újabb terheket, így, ha szükség, csatlakoznak a megmozdulásokhoz – mondta a 33 kamionnal majdnem egész Európába szállító cég vezetője. Váncsa Jenő, a Horváth & Váncsa Kft. vezetője szerint tiltakozásként a forgalomkorlátozás vagy útlezárás mindenképpen támogatható, hiszen a meglévő hosszú távú szerződéseket nem lehet módosítani, így az összességben (áfástól) tíz százalékra rúgó üzemanyag-drágítás rendkívül nehéz helyzetbe hozza a szállítmányozókat, a külföldi partnerekkel szemben lehetetlen érvényesíteni a költségek áthárítását. Őket, mint folyékony vegyi anyagokat szállító céget, érzékenyen érintené egy esetleges sztrájk, ezért inkább más tiltakozási formákat, például a mindenkit érintő útlezárást tartja megfelelő eszköznek a figyelemfelkeltésre és a tiltakozásra. Bokor János, a Capitaly cég vezetője szintén egyetért a tiltakozásokkal, hiszen legtöbb szerződése rögzített költséggel köttetett, így az üzemanyag drágítása gyakorlatilag a kevés nyereséget falja fel. A városi taxizásban is érdekelt vállalkozó egy másik jelenségre is felhívta a figyelmet: a városi személyszállítás árait ugyanis tanácsi határozattal korlátozták, s már a mostani üzemanyagárak mellett is a legmagasabb kategóriát kénytelenek alkalmazni. Így bármilyen üzemanyag-drágítás érzékenyen érintené őket.
(-fer)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Meghátrált a kormány a fuvarozók sztrájkja miatt
Meghátrálásra kényszerítette a kormányt a fuvarozók hétfőn kirobbantott általános sztrájkja: az új, literenként plusz hétcentes jövedéki adót egyelőre csak a benzinre vetik ki januártól, a gázolajra nem.
Délután még úgy nézett ki, hogy napokon belül áruk nélkül maradhatnak a boltok, ugyanis a teherszállítók országszerte sztrájkba léptek a tervezett adó-emelés miatt – leállt a teljes kamionforgalom. Victor Ponta miniszterelnök azonban 16 órakor bejelentette, hogy az új adót egyelőre csak a benzinre vetik ki, a gázolaj esetében három hónappal elodázzák a hatályba léptetést. A kormányfő elmondta, Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter éppen Brüsszelben tárgyal az Európai Bizottság képviselőivel az új illeték bevezetésének halasztásáról a gázolaj esetében. Mint Ponta is hangsúlyozta, a teherautók többsége utóbbi üzemanyaggal működik. A kormányfő szerint a benzin esetében viszont marad az új jövedéki adó, „mert az amúgy is nálunk a legolcsóbb az Európai Unióból”, szerinte ugyanakkor ennek drágulása nem hatna ki összességében a román gazdaságra.
Ponta közölte, Voinea a hét végén informálisan tárgyalt már az EB és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel, s az első jelzésekből úgy tűnt, hogy Brüsszel nem fog akadályokat gördíteni a terv elé. A kormányfő a tervekről már értesítette Traian Băsescu államfőt, illetve Mugur Isărescut, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökét, s azt mondja, ha az EB is rábólint, a módosítást már az e heti kormányülésen el lehet fogadni. A miniszterelnök egyúttal leszögezte, az intézkedés miatt nem kellene módosítani a 2014-es költségvetést, mivel egyes paraméterek újraszámolása révén le lehetne fedni ezt a három hónapot, s nem kellene új deficitcélt meghatározni.
„Ha örökre el tudnám halasztani, megtenném” – fogalmazott Ponta, aki azok után beszélt erről a lehetőségről, hogy már a hajnali órákban meghatározatlan időtartamra általános sztrájkot hirdettek a fuvarozók, s leállt a kamionforgalom az országban. Kora este még nem lehetett tudni, hogy kedden újraindul-e a kamionforgalom.
A szállítmányozók egyik fő kifogása éppen a hétcentes adó januártól tervezett kivetése volt, de emellett nehezményezik, hogy a közlekedésügyi tárca nem veszi figyelembe az ágazat sajátos gondjait. Az elégedetlenség nagy volt már korábban is, hiszen az új tárcavezető beiktatása óta még párbeszédre sem volt hajlandó, a hétcentes adó viszont betette az ajtót. A fuvarozók ugyanis – mint múlt heti közleményükben is leszögezték – aberrációnak nevezték a kormány indoklását, miszerint az üzemanyag a csökkenő világpiaci áraknak köszönhetően nem fog drágulni, ugyanis, bár itt nem lesz áremelés, más országokban csökkenni fognak az árak, így oda a versenyképesség. „Emellett a hétcentes adóból épülő autópályákat is csak díj ellenében lehet majd használni, ahogy az nemrég a kormány részéről elhangzott” – sorolták tovább aggályaikat a szállítmányozók.
A nemzetközi fuvarozók szövetsége ugyanakkor hétfőn szintén közleményben szögezte le, hogy a 2014-2020-as időszakra stratégiai partnerségre lenne szükség a kormány és a szállítmányozók képviselői között, ennek érdekében pedig ők is párbeszédet sürgetnek. Mint hangsúlyozták, annyi keserűség gyűlt fel az ágazatban tevékenykedőknek, hogy nem kizárt, hogy a feszültségek csak tovább fokozódnak.
Forgalomkorlátozások Erdély-szerte
Bár az előzetes bejelentések még arról szóltak, hogy december 9-én reggel el sem indulnak a teherautók, amelyek úton vannak pedig a legközelebbi parkolóig mennek csak el, hétfő reggel végül a tiltakozás más formáival is éltek az érintettek. Országszerte okozott fennakadást a közlekedésben, hogy a kamionosok óránként 5 kilométer/órás sebességgel vonultak az országutakon, torlódás alakult ki ugyanakkor a határátkelőknél is.
Az Arad megyei Pécska környékén például már a déli órákban 150 teherautó vonult csigalassúságú tempóban a magyar határ felé vezető főúton. A résztvevők úgy nyilatkoztak, további kollégák csatlakozására számítanak, s két „vonulás” között az út szélén parkoltak le, de egyelőre nem jelezték, hogy útzárra készülnének.
Szatmár megyében is a határátkelő forgalmát bojkottálták a sofőrök: a petei vámnál mintegy 150 teherautó húzott le az út szélére, ami a rendőrségi közbelépés ellenére is nagyban akadályozta a többi gépjármű haladását.
A Krónika egy, a helyszínen veszteglő gépjárművezetőtől úgy értesült: jelentősen lelassult a forgalom a kamionstop miatt Kolozsvár környékén is. A kincses város nyugati kijáratánál a kora délutáni órákban is csak lépésben tudtak haladni a több kilométert alkotó sorban felgyűlt személygépkocsik, mivel az észak-erdélyi autópálya gyalui feljárójánál a veszteglő teherautók mindkét sávon megbénították a közlekedést.
Ioan Muncaciu, a kis szállítók Kolozs megyei szervezetének elnöke a helyszínen úgy nyilatkozott, a hétcentes pluszadó mellett azért is vonultak utcára, mivel túlságosan borsosnak tartják a közlekedési rendőrség által alkalmazott bírságok összegét. A hétcentes adó kapcsán egyébként Muncaciu elmondta, számításaik szerint egy évente 150 ezer kilométert megtevő, 7 tonnásnál kisebb kamion esetében már évi 2700 eurós plusz költséggel kell számolni, egy tíz járművel dolgozó cégnél tehát ez már 27 ezer euró, ami miatt már szerinte sok vállalat csődbe is mehet.
Nem hivatalos információk szerint hasonló forgalomkorlátozásra kellett számítani a nap folyamán a Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő országúton Élesdnél, illetve Brassó környékén is.
Szeben megyében eközben már a reggeli órákban leállt a forgalom az A1-es autópálya egy részén a 120 itt leparkolt kamion miatt. A rendőrség közbelépésére volt szükség, hogy a közlekedés ismét megindulhasson – végül egy óra után történt ez meg, de továbbra is nehézkes maradt a haladás, mivel a teherautósok ott maradtak a helyszínen.
Temesváron a terelőút mentén parkolt le több tucat kamion, Nagybányán a város bejáratánál nehezítették tovább a forgalmat, ami amúgy sem volt zökkenőmentes a sűrű havazás miatt, s az ország más vidékein is szerveztek hasonló akciókat.
Aggódnak a bevásárlóközpontok képviselői
Eközben máris aggodalmuknak adtak hangot a nagy bevásárlóközpontok képviselői: szervezetük közleménye arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a kamionosok nem kezdik újra a munkát, akkor két-három napon belül a boltok friss áruk – tej, gyümölcs, zöldség, hús – nélkül maradnak, de főként így, a karácsony közeledtével más termékek esetén is kimerülhetnek a készletek.
A hétfői közleményből ugyanakkor az is kiderül, hogy a nagy bevásárlóközpontok képviselőinek sem tetszik a hétcentes adó, de ígérik, mindent megpróbálnak majd megtenni, hogy a fogyasztók a lehető legkisebb mértékben érezzék meg az üzemanyag-drágulást.
Amint arról beszámoltunk, csütörtökön Victor Ponta az olajipari vállalkozókra is próbált hatni, hogy az intézkedést a lehető legkevésbé érezzék meg a lakosok, illetve a román gazdaság, a zártkörű tárgyalásról azonban sem a kormányfői hivatal, sem az ágazat képviselőitől nem érkezett semmiféle közlés.
Eközben Traian Băsescu államfő is próbál nyomást gyakorolni a kabinetre: nemrég jelezte, hogy visszaküldi a költségvetést a parlament elé, amennyiben az számolni fog az üzemanyagokra kivetett illetékkel, majd múlt hétfőn bejelentette, nem írja alá a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött készenlétihitel-megállapodás vállalásait tartalmazó szándéknyilatkozatot sem, mivel az is tartalmazza a hétcentes adót.
Kedden ugyan a témában tárgyalóasztalhoz ült a kormányfő és az államelnök, nem sikerült közös álláspontot kialakítaniuk. A parlament végül másnap elfogadta a költségvetést, amely számol az új adónem bevételeivel.
Băsescu azt mondta, amint megkapja a dokumentumot, húsz napja van eldönteni, hogyan jár el, de korábbi bejelentései arra engednek következtetni, hogy nem fogja elsietni a döntést. Mint mondta, részletesen meg kívánja vizsgálva a 2014-es állami költségvetést. Mint ismeretes, korábban már jelezte, úgy kívánja visszaküldeni a dokumentumot a parlament elé, hogy abban megjelöli, milyen más forrásokból lehetne előteremteni a hétcentes adóból tervezett bevételeket.
Hétfő este pedig a fejlemények tükrében úgy nyilatkozott, nem elégíti ki ugyan az intézkedés, de ez legalább jelzi a párbeszédkészséget. Az államfő azt mondta: megvannak az ötletei a kieső összegek pótolására.
Krónika (Kolozsvár)

Sipos Zoltán
NAGYÜZEM Miért is kellett az RMDSZ megszavazza a szuper-mentelmi jogot?
Ez a szöveg itt akár véget is érhet: a kérdésre, akármennyire próbálom, nem tudok ésszerű magyarázatot találni.
Ha valaki nem lenne tisztában a történésekkel: a képviselőházban tegnap négy vitatott törvényjavaslat került szavazásra. Az amnesztiatörvény esetében halasztottak, a lobbitörvényt visszaküldték a jogi bizottságba, az ún. bányatörvény pedig nem ment át.
A verespataki kitermelést ellenzők nagy vidámsága mellett elsikkadtak a – kényelmes, 87 százalékos többséggel elfogadott – javaslatok: a Büntető törvénykönyv módosításai.
Az állítólag sebtében, hétfő éjjel összedobott módosításokat az RMDSZ képviselőházi frakciója is egyöntetűen megszavazta, annak ellenére, hogy a 16 voks igazából nem osztott és nem szorzott a végkimenetel szempontjából.
Viszont sikerült enyhén szólva nem makulátlan előéletű honatyákkal egy táborba kerülni.
Miről is van szó? A módosításokkal gyakorlatilag törölték a köztisztviselők köréből az államelnöki, a parlamenti képviselői és szenátori tisztségeket. Ez azt jelenti, hogy őket már nem lehet hivatali visszaélés, korrupció vagy érdekkonfliktus miatt felelősségre vonni.
A Btk. másik módosítása szerint változik az érdekkonfliktus meghatározása is. A módosítás értelmében a közigazgatási tevékenységek, például közbeszerzés, tanácsi határozat vagy miniszteri rendelet kapcsán nem indítható érdekkonfliktus miatt eljárás (erről bővebben itt és itt).
Máté András Levente képviselőházi frakcióvezető valamint Kerekes Károly képviselő örülhetnek most: ellenük épp érdekkonfliktus miatt van folyamatban eljárás, azzal vádolják őket, hogy rokonaikat a parlamentben álláshoz juttatták. A Btk. módosításával nagyon úgy néz ki, hogy mindkettejüket felmentik.
A voks nem kis port kavart. Amellett, hogy a bukaresti sajtó, a hazai bűnüldöző szervek és Traian Băsescu is bepipult, Románia nemzetközi színtéren is komoly ejnyebejnyére számíthat: Mark Gray, az Európai Bizottság szóvivője kijelentette, hogy a módosításokról lesz szó a soron következő országjelentésben.
És akkor a kérdés, ismét: miért is kellett ezt megszavazni?
Transindex.ro

Megosztja a magyar pártokat a büntető törvénykönyv módosítása
Az RMDSZ megszavazta, hogy a törvényhozók ne minősüljenek többé köztisztviselőknek. Az EMNP szerint ezzel megszűnik az érintettek elszámoltathatósága.
A magyar pártokat is megosztja Romániában a büntető törvény- könyv módosítása: míg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciója megszavazta, hogy a törvényhozók ne minősüljenek többé köztisztviselőknek, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint „elszámoltathatóságuk törvényi megszüntetésével" durván visszaélnek választópolgáraik bizalmával. A szociálliberális kormánytöbbség, az RMDSZ és a kisebbségi frakció által megszavazott módosítást a nemmel voksoló jobbközép ellenzék és Traian Basescu államfő is úgy értelmezte: azáltal, hogy a törvényhozók nem minősülnek köztisztviselőknek, már nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért vagy megvesztegetésért, mert ezeket a bűncselekményeket a köztisztviselőkre vonatkozóan tárgyalja a jogszabálycsomag.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában felháborítónak nevezte, hogy a parlamenti képviselők úgy érzik, rájuk nem vonatkoznak az ország minden polgárára érvényes törvényes előírások.
„A módosítások, amelyek értelmében a köztisztviselők csúszópénz elfogadása vagy hatalommal való visszaélés miatti büntethetősége a parlamenti képviselőkre és szenátorokra nem vonatkozik, azt jelzik: az igennel szavazó honatyák (közöttük sajnálatos módon az RMDSZ teljes frakciója is) felsőbbrendű állampolgároknak tekintik önmagukat, akik ellen korrupció gyanúja miatt még eljárás sem indítható" – fogalmazta meg az EMNP elnöke, és arra biztatta a magyar választókat, kérjék számon képviselőiken a parlamenti szavazás során tanúsított „felelőtlen magatartásukat".
A Krónika című erdélyi lap csütörtöki számában megszólaltatott RMDSZ-képviselők szerint azonban a képviselőház tulajdonképpen csak helyreállította a korábbi állapotokat, amelyeket Monica Macovei volt demokrata-liberális párti (PDL) igazságügy-miniszter „bolygatott fel", egy kalap alá véve a közhivatalnokokat, a bírákat és a képviselőket.
Márton Árpád, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese szerint a keddi döntés csupán annyit jelent, hogy a képviselők és szenátorok összeférhetetlenségi eseteit a továbbiakban nem a köztisztviselőkre érvényes jogszabály alapján vizsgálják majd, hanem a honatyák jogállását rögzítő sajátos törvény alapján, amely rögzíti, milyen esetek számítanak összeférhetetlenségnek.
Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a lapnak elmondta: a keddi döntést szerinte az is indokolja, hogy az alkotmánybíróság egy határozatában megállapította: egy képviselő vagy egy szenátor nem láthat el közfeladatot. A frakcióvezető azt is cáfolta, hogy a honatyák ezáltal kikerülnének a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vagy feddhetetlenségi ügynökség (ANI) joghatósága alól. „A képviselők jogállását szabályozó törvényben is szerepel az az érdek-összeférhetetlenség, aminek a kivizsgálása az ANI hatásköre" mutatott rá Máté András.
Kihátrálnak a liberálisok
A PNL, szociáldemokrata koalíciós partnereivel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) és a kisebbségi frakcióval együtt kedden megszavazta a törvénymódosítást.
A nemmel voksoló jobbközép ellenzék és Traian Basescu államfő is úgy értelmezte: azáltal, hogy a törvényhozók nem minősülnek köztisztviselőknek, már nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért vagy megvesztegetésért, mert ezeket a bűncselekményeket a köztisztviselőkre vonatkozóan tárgyalja a jogszabálycsomag.
Crin Antonescu szerint ő maga szerdán „részleges tájékozatlansága miatt" jóhiszeműen védte a törvényt. Hozzátette: a PNL támogatja, hogy a törvényhozók ne legyenek köztisztviselők, de nem azon az áron, hogy ez a törvény fölé emelje őket.
Antonescu rámutatott: pártja a – szociáldemokrata koalíciós partnerei által támogatott – amnesztiatervezettel sem ért egyet, és a továbbiakban sem járul hozzá olyan jogszabályok elfogadásához, amelyeket úgy lehet értelmezni, hogy a törvényhozók saját maguknak akarnak valamilyen „szupermentességet" biztosítani.
Traian Basescu, aki csütörtökön az Adevarul élő adásának vendége volt, úgy fogalmazott: a Btk. módosítása és az amnesztiatörvény nyomós okot szolgáltatna arra, hogy fontolóra vegye a parlament feloszlatását. Az elnök azonban reményét fejezte ki, hogy a parlament végül nem fogadja el a két vitatott jogszabályt. Az államfő korábban jelezte, hogy visszaküldi megfontolásra a parlamentnek a Btk. módosítását.
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége közleményben figyelmeztette szerdán a román hatóságokat, hogy „visszalépés lenne Románia számára", ha a törvényhozók megakadályoznák összeférhetetlenségük vizsgálatát. A külképviselet rámutatott: a Btk. ilyen értelmű módosítása elbátortalanítaná a befektetőket, ami hátrányosan érintené a román gazdaságot.
Mark Gray, az Európai Bizottság szóvivője rámutatott: minden hivatalos személynek alá kell vetnie magát a korrupcióra és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozásnak. Aggodalmát fejezte ki Nagy-Britannia és Hollandia bukaresti nagykövetsége is, a német nagykövetség pedig fontosnak nevezte, hogy a korrupcióellenes hatóságok és az igazságszolgáltatás politikai befolyástól mentesen működhessenek. Elévülhetetlen bűntett marad az emberölés
Elévülhetetlen bűntett marad Romániában az emberölés – derült ki csütörtökön, miután az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel elutasította a büntető törvénykönyv (Btk.) tavalyi módosítása ellen beterjesztett alkotmányossági óvást.
A döntés lehetővé teszi, hogy folytatódjék a kommunista pribékek, az 1989-es decemberi sortüzek és az 1990-es „bányászjárásokként" emlegetett erőszakos cselekmények felelőseinek felkutatása és elszámoltatása. A román Btk.-ban eredetileg az emberölésnél 22 és fél év volt az elévülési határidő. A törvénykönyvet 2012 márciusában módosította az akkori jobbközép kormánytöbbség, mert közeledett az 1989-es decemberi gyilkosságok elévülési határideje.
A Ceausescu-diktatúra megdöntéséhez vezető 1989-es megmozdulások idején több mint ezer ember vesztette életét, túlnyomó többségük a diktátor elfogása után.
MTI
Erdély.ma

Băsescu: a Btk. módosítása miatt a parlament is feloszlatható
A büntető törvénykönyv (Btk.) keddi módosítása már alapos ok lehet a parlament feloszlatásához – vélekedett december 12-én, csütörtökön Traian Băsescu. Az államfő szerint ha életbe lép a módosított Btk. és az amnesztiatörvény, Románia már nem felel meg az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének alapfeltételéül szabott koppenhágai kritériumoknak.
„A képviselőház rendkívül sokat ártott Romániának a keddi szavazással, ezt az Európai Bizottság és Bukarest uniós partnereinek reakciója is bizonyítja. Románia már a koppenhágai kritériumoknak sem fog megfelelni, ha életbe lép a módosított Btk. és az amnesztiatörvény. Emiatt a parlamentet fel kellene oszlatni” – mondta az államelnök. Hozzátette: reméli a két módosítást végül elutasítják a honatyák.
A román alkotmány szerint a parlamentet mindössze két sikertelen kormányalakítási kísérletet követően akkor lehet feloszlatni.
maszol.ro

Visszavonulót fújt Antonescu – Megijedtek a nyugattól a bukaresti liberálisok
Amerikai és uniós nyomásra kihátrálnak a román koalíciót erősítő liberálisok a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása mögül, és a tervezet újratárgyalását kezdeményezik. Az ügy megosztja a magyarokat is.
Miután az Egyesült Államok és Románia uniós partnerei aggodalmukat fejezték ki a román büntető törvénykönyvben tervezett változtatások miatt, az egyik koalíciós erő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu csütörtökön visszavonulót fújt. A Btk. módosítása a képviselőket felmentené a korrupciós cselekmények büntetőjogi felelőssége alól, ha törlik őket a köztisztviselők sorából. A PNL, szociáldemokrata koalíciós partnereivel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) és a kisebbségi frakcióval együtt kedden még megszavazta a törvénymódosítást. A nemmel voksoló jobbközép ellenzék és Traian Basescu államfő viszont úgy értelmezte: azáltal, hogy a törvényhozók nem minősülnek köztisztviselőknek, már nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért vagy megvesztegetésért, mert ezeket a bűncselekményeket a köztisztviselőkre vonatkozóan tárgyalja a jogszabálycsomag.
A bukaresti amerikai nagykövetség közleményben figyelmeztette szerdán a román hatóságokat, hogy „visszalépés lenne Románia számára”, ha a törvényhozók megakadályoznák összeférhetetlenségük vizsgálatát. A külképviselet rámutatott: a Btk. ilyen értelmű módosítása elbátortalanítaná a befektetőket, ami hátrányosan érintené a román gazdaságot. Mark Gray, az Európai Bizottság szóvivője szerint is minden hivatalos személynek alá kell vetnie magát a korrupcióra és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozásnak. Aggodalmát fejezte ki Nagy-Britannia, Hollandia és Németország bukaresti nagykövetsége is.
Időközben a magyar pártokat is megosztotta a módosítás: az RMDSZ támogató szavazatait a parlamenten kívüli Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) úgy értelmezte, hogy „elszámoltathatóságuk törvényi megszüntetésével” a törvényhozók durván visszaélnek választópolgáraik bizalmával. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke szerint „az igennel szavazó honatyák (közöttük sajnálatos módon az RMDSZ teljes frakciója is) felsőbbrendű állampolgároknak tekintik önmagukat, akik ellen korrupció gyanúja miatt még eljárás sem indítható”.
Kristály Lehel
magyarhirlap.hu
Erdély.ma

13.
Aljasságból jeles
Mélyebbre már aligha süllyedhet a romániai törvényhozás, mint ahová a keddi nap után került. A parlament eddig sem tartozott azon intézmények közé, amelyek iránt a lakosság túl nagy bizalmat táplált volna – de az már az aljasság netovábbja, amit a büntető törvénykönyv módosítása során elműveltek a honatyák: a köztisztviselők meghatározásának változtatása révén ugyanis már nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért vagy megvesztegetésért.
A törvényhozók tehát a törvény fölé helyezték magukat, az így elnyert „szupermentelem” pedig gyakorlatilag szabad utat jelent a lopásnak, korrupciónak. És nem csupán az államfő és köre állítja ezt, hanem az érintett igazságszolgáltatási szervek: az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség, a korrupcióellenes ügyészség, a legfelsőbb bíróság, valamint az ellenzéki, de még a kormányhoz közel álló sajtó is. Nem csoda hát, ha a módosítás kiütötte a biztosítékot Európában és a nagyvilágban is: az Egyesült Államok képviselője a befektetők elriasztásáról beszélt, szokatlanul gyorsan és élesen reagáltak az európai országok nagykövetei – tegnap Németország, Hollandia, Franciaország diplomatái kértek magyarázatot a képviselőház jogi bizottságának tagjaitól –, de az Európai Bizottság is jelezte, hogy figyelemmel követi a módosításokat, mi több, Pontáék nagy barátja, Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője is rossz döntésnek és óriási visszalépésnek minősítette a bukaresti parlament lépését. Ezen reakciók pedig meglehetősen egyértelműen jelzik: nem ideológiai, politikai kérdésről van szó, hanem egyszerűen arról, hogy a romániai törvényhozók eszközökben nem válogatva próbálják menteni irhájukat a korrupcióellenes hatóságok elől. És ha mindez önmagában nem volna elég felháborító, keserűen kell azt is tudomásul vennünk, hogy az erdélyi magyarok szavazatai segítségével parlamentbe jutott RMDSZ-es képviselők aktívan részt vettek eme szégyenteljes döntésben, hiszen egyöntetűen megszavazták azokat a változtatásokat, amelyek ellen tiltakozik most a civilizált világ. Vajon ez miben szolgálja a magyar közösség érdekeit? Vajon ezért oly fontos a bukaresti jelenlét, melyről oly sok szó esik választások előtt?
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Érik Románia egyesülése Moldovával?
A romániai magyarok közül is sokan felkapták fejüket minap a Traian Basescu államfő nyilatkozatára, miszerint Románia célja a Moldovával való egyesülés.
Igaz, a volt Szovjet tagállamban kevés támogatója van a nagy román víziónak, és az Európai Bizottság sem örvendezik Basescu felvetésének, de Romániában kétharmados támogatottsága van a Moldovával való esetleges egyesülésnek.
A gondolat felvetése és nyilvános kifejtése nem új, és a román állam esetleges föderatív átalakításának lehetősége érdekes következtetésekre és érdekes távlatok megfogalmazására nyújt lehetőséget. A Kossuth Rádió számára Oláh Gál Elvira Csíkszeredából küldött egy nagyon meggondolkoztató elemzést. Pavel Munteanu, a kisinyovi akciócsoport elnöke szerint Moldovában azért nem akarják sokan az egyesülést, mert 1918-ban százévnyi orosz uralom után került Moldova Romániához, és a második világháború után ismét elveszítették. Újra kell tanítani a történelmet, amit egy mesterségesen létrehozott szovjettagállamban tanítottak – magyarázta Munteanu.
Victor Ponta miniszterelnök szerint az egyesülés kérdése csak választási fogás, amely mindkét országban szavazatokat hozhat.
A közvélemény komolyabban reagált a bejelentésre, megszólaltak a történészek is. Marius Diaconu bukaresti történész arra emlékeztetett, hogy az erdélyi román politikusok nem akarták a Román Királysággal való egyesülést 1918-ban, ők különálló Erdélyt szerettek volna, a Nagyrománia létrehozásról a nagyhatalmak döntöttek.
Az önálló Erdélynek és Románia föderalizálásának ma is vannak hívei Romániában, Sabin Gherman, Transilvania Live Televízió igazgatója műsoraiban ezt a gondolatot bátorítja az erdélyi románok körében, és erdélyi román szempontból üdvözli az egyesülés gondolatát. Ez a terv csak decentralizációval valósítható meg, egy esetleges Nagyromániában nem lehetne a nyelvi, a kulturális kérdéseket mellőzni, Romániának pedig egyetlen kiútja lenne: a szövetséges államra való berendezkedés – mondta Gherman. Kifejtette: a Körős-vidék, Erdély, Máramaros, Bukovina, Olténia, Beszarábia, Dobrudzsa csak jelképesen lennének egy központi államhatalomhoz kötve. Erdélyi szemmel nézve jó lenne, ha a románok, a magyarok, vagy a szászok az ügyeiket helyben intézhetnék el, és nem Bukarestben – mondta Sabin Gherman.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Földügyletek csak titkosszolgálati jóváhagyással?
Nagyvárad- A kormány egy olyan törvényt dolgozott ki és küldött aláírás végett az államfőhöz, mely szerint a határsávban csak titkosszolgálati beleegyezéssel lehetne földügyleteket lebonyolítani.
Erre Cseke Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő hívta fel a figyelmet csütörtöki Sas-palotabeli sajtótájékoztatóján. Kifejtette: Románia 2005-ben írta alá Luxemburgban az Európai Unióhoz történő csatlakozási szerződést, melynek egyik csatolmánya a tőke szabad áramlásáról is rendelkezik. Ténylegesen 2007. január 1-től lettünk EU-s tagállam, amikor életbe lépett a külföldi állampolgárok honi földvásárlását érintő moratórium is, mely hét évre szólt, tehát néhány nap múlva, 2014. január 1-től életbe kéne lépjen a földpiaci liberalizáció. Románia próbált halasztást kérni, azonban az Európai Bizottság nem egyezett ebbe bele, ezért a Ponta-kormány egy olyan törvény bocsátott ki, és ennek parlamenti elfogadása után küldött aláírásra az államfőhöz, mely a települések kültelkeinek adásvételére vonatkozna. Érdekes módon azonban ez a jogszabály nem csak a külföldi, hanem a román állampolgárokat is érintené, és azt írná elő, hogy a határsáv 20 kilométeres körzetében, illetve a speciális objektumoktól számítva 2400 méteren belül levő földterületeket nemzetbiztonsági kockázatok miatt csak úgy lehetnek eladni vagy megvenni, ha az ügyletben érintett felek előtte kötelező módon engedélyt kaptak erre a kompetens nemzetbiztonsági szervektől, vagyis a román titkosszolgálattól (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálattól (SIE), az Őrző- és Védő Szolgálattól (SPP), valamint a honvédelmi, a külügy- és az igazságügyi minisztériumoktól.
Fugyivásárhelyig
A honatya megjegyezte: nem tudja, kinek az ötlete volt ez a törvény, de megítélésében a titkosszolgálatok tevékenységük jellegéből fakadóan sem örülnének annak, ha tényleg életbe lépne. Úgy fogalmazott: olyan mint egy rossz álom, demokratikus szempontból jelentős visszafejlődés, még az ötvenes években sem voltak ilyen típusú szigorítások. Az RMDSZ-es törvényhozók különben nem szavazták meg, mert alaptörvény-ellenesnek tartják, és ezért megpróbálták megtámadni az Alkotmánybíróságon a döntést, de nem tudtak összegyűjteni az ehhez szükséges elegendő aláírást a többi párt részéről. Maradt még a remény, hogy Traian Băsescu elnök nem írja alá a jogszabályt. Bihar megyében amúgy 101 helyiséget (12-öt közülük részben) érintene a törvény , a 20 kilométeres sáv például Várad esetében egészen Fugyivásárhelyig terjedne.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Idén láthatóbbá váltak a magyar autonómiatörekvések
Láthatóbbá váltak a 2013-as évben az erdélyi magyar közösség autonómiatörekvései. A székelyföldi önkormányzatoknak egész évben küzdeniük kellett a helyi jelképek használatáért. E küzdelem meghonosította és az autonómiaharc szimbólumává tette a székely zászlót.
A 2013-as évet már február elején az autonómia évének nyilvánította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), ám alighanem e kinyilvánításon túli tényezők eredményezték, hogy a szándék nagy mértékben megvalósult. Az autonómiatörekvéseknek az adott lendületet, hogy a 2012 karácsonyán hivatalba lépett Victor Ponta-kormány egy korábbi egyezséget megszegve nem vonta be a hatalomba az RMDSZ, és székelyföldi képviselőin keresztül általános támadást indított a magyar szimbólumok ellen.
Amint Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke egy októberi sajtótájékoztatón elmondta, a székelyföldi megyében a kormányt képviselő prefektusok 55 pert indítottak az önkormányzatok ellen, amelyekben a közösségi szimbólumok használatát, vagy az anyanyelvhasználatot támadták.
Hargita megyében nem készült statisztika, de ott is megannyi polgármesternek, intézményvezetőnek kellett a rendőrségen nyilatkoznia, vagy a bírósági tárgyalótermeket járnia amiatt, hogy középületre tűzte ki a székely zászlót, vagy a magyarság jelképének tekintett piros-fehér-zöld-lobogót. E zaklatások dacreakciót váltottak ki a székelység soraiban. Izsák Balázs, a Székelyföld autonómiájáért küzdő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke egy októberi sajtótájékoztatón köszönetet is nyilvánított a prefektusoknak a székely közösségi tudat megerősítésében játszott szerepükért.
E megerősödött közösségi tudat első fontos megnyilvánulása volt a március 10-én Marosvásárhelyen megtartott Székely szabadság napja, melyen a szervezők becslése szerint 30 ezren vettek részt. A népakarat azonban az október 27-i, székelyek menetén vált még nyilvánvalóbbá. A Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán a szervezők becslése szerint 120 ezer ember alakított ki 53 kilométeres összefüggő menetoszlopot. Míg a marosvásárhelyi rendezvényről még távol maradt az RMDSZ, a menetelés szervezésébe immár valamennyi magyar politikai szervezet bekapcsolódott.
Az RMDSZ igazodását jelezte az is, hogy a szövetség május 25-én tartott csíkszeredai kongresszusán Kelemen Hunor elnök bejelentette, törvénytervezetet nyújtanak be a parlamentben a Székelyföld területi autonómiájáról. A kongresszusi határozattal is megerősített szándék a későbbi bejelentések szerint a 2014-es év elején valósul meg. Mindez annak a tükrében jelez változást, hogy korábban csak az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozó képviselők nyújtottak be hasonló tervezeteket a törvényhozásban, ezeket a szövetség vezetése nem támogatta.
Az erdélyi magyar szervezetek az Európai Unió eszközeivel is megpróbáltak nyomatékot adni a kisebbségi jogköveteléseknek. Három párhuzamos tervezet is készült, amelyeket az európai polgári kezdeményezés eszközével kívántak az uniós jogba beilleszteni. Az Európai Bizottság azonban mind az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az EMNT, mind az SZNT, mind pedig az RMDSZ kezdeményezésének a bejegyzését elutasította. Brüsszelben úgy vélték, a kisebbségi jog nem uniós kompetencia. Így egyik kezdeményezés mellett sem lehetett elkezdeni az aláírásgyűjtést.
Széleskörű aláírásgyűjtést kezdett azonban az EMNP a bukaresti régiósítási tervek elutasítására és a székelyföldi, valamint a partiumi autonómia támogatására. A párt több mint 100 településen tartott július 20-án autonómiapárti megmozdulásokat, amelyeken az aláírási íveket is útjukra indították. Amint Toró T. Tibor pártelnök bejelentette, az akció 2014-ben folytatódik.
Lezárult viszont az RMDSZ aláírásgyűjtése. A szövetség kezdeményezésére az ősz folyamán több mint 200 ezren kérték aláírásukkal, hogy a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros megyében, valamint a partiumi Bihar, Szatmár és Szilágy megyében írjanak ki megyei népszavazást a gazdasági fejlesztési régiók átalakításáról. Végül csak Kovászna és Hargita megyében született önkormányzati határozat a népszavazásról, de a polgárok itt sem járulhattak urnákhoz, hiszen a prefektusok mindkét határozatot megtámadták a közigazgatási bíróságon.
Az év végére derült ki, hogy az erdélyi magyar pártoknak a Székelyek nagy menetelése szervezésében mutatott együttműködése csak afféle akcióegység volt. Az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) ismételt kezdeményezései ellenére az RMDSZ úgy döntött, nem vállalja koalíciós lista állítását, és egyedül vág neki a 2014-es európai parlamenti (EP) választásoknak. A kérdés jelentős mértékben Tőkés László EP-mandátumáról szól, aki 2007-ben az RMDSZ-szel szemben induló független jelöltként, 2009-ben pedig az összefogás listáján, az RMDSZ színeiben szerzett brüsszeli mandátumot.
Az EMNP többször is leszögezte, mindent megtesz azért, hogy Tőkés László folytathassa a Brüsszelben elkezdett munkát, de Toró T. Tibor pártelnök elismerte, azzal a lehetőséggel is számolnak, hogy a volt püspök a Fidesz jelöltjeként szálljon versenybe egy újabb mandátumért.
Jót tett Tőkés László népszerűségének, hogy egy - románra rosszul lefordított - kijelentése miatt Victor Ponta miniszterelnök kezdeményezte az állami kitüntetése megvonását. A Románia Csillaga Érdemrend becsületbírósága meg is állapította, hogy méltatlan a kitüntetésre, amelyet az 1989-es forradalom kirobbantásában játszott szerepéért adományozott neki 2009-ben Traian Basescu elnök. Mielőtt azonban az államfő visszavonhatta volna a kitüntetést, Tőkés László az egykori temesvári bajtársaiból alakult forradalmi emlékbizottságnak adományozta azt.
Szabadság (Kolozsvár)

Aggasztóan nőtt a mélyszegénység aránya Romániában
Élen jár Románia a legszegényebb európai országok listáján a capital.ro összeállítása szerint. A 2012-es évben az országban 42 százalékos volt a szegénységi arány, ennél rosszabbul csak Bulgária áll 49 százalékos mutatóval. Európa országainak többségében 25 százalék alatti ez az arány.
Az adatok szerint 2012-ben az előző év mutatójához képest csaknem 2 százalékkal nőtt a mélyszegénység (az átlagjövedelem 60 százalékánál kisebb jövedelemmel rendelkezők) aránya az országban. 2011-ben 4,74 millió embert fenyegetett a mélyszegénység, 6,28 millióan súlyos anyagi hiányban szenvedtek, 1,14 millió ember pedig szerény feltételek mellett éldegélt.
Az Európai Unió országaihoz képest Romániában élnek a legtöbben falun – a lakosság mintegy 45 százaléka. A statisztikai hivatal 2010-es adatai szerint falun a mélyszegénységi arány jóval magasabb (8,8 százalékos), mint városon (2,2).
A legszegényebb megyék a moldovaiak, különösen a régió északi, északkeleti és déli része, valamint Olténia és Havasalföld. Főként a főutaktól messze eső kisvárosok környékére, illetve a hegyi falvakra jellemző a mélyszegénység, ezek a települések elnéptelenedtek, a környező falvak pedig a kihalás szélén állnak.
Tavaly ősszel az Európai Bizottság felhívta a román hatóságok figyelmét, hogy a következő 7 évben fordítson jelentős összegeket a mélyszegénység felszámolására.
maszol/capital.ro,

Székely Nemzeti Tanács: idén is folytatjuk a küzdelmet - Idén is folytatja a küzdelmet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amely tovább harcol azért, hogy törvény szavatolja a székelyek autonómiáját - mondta Izsák Balázs, a szervezet elnöke, aki azzal kapcsolatban nyilatkozott pénteken az MTI-nek, hogy délután nyitják meg a Halásztelekre érkező, Az Autonómia anatómiája című, a Székelyföld önrendelkezéséről szóló vándorkiállítást.
Az SZNT vezetője kiemelte: idén sem mondanak le az európai polgári kezdeményezésükről. A luxemburgi Európai Bíróság december 20-án terjesztette az első tanács elé a keresetüket, amelyben az Európai Bizottság elutasító határozatának a megsemmisítését kérik. "Mi ezt a pert szeretnénk megnyerni, nem mondtunk le erről a lehetőségről" - mondta.
Az erdélyi magyar szervezetek tavaly három párhuzamos kisebbségvédelmi tervezetet készítettek, amelyeket az európai polgári kezdeményezés eszközével akartak az uniós jogba illeszteni. Az Európai Bizottság azonban mind az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, mind az SZNT, mind pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésének a bejegyzését elutasította. Brüsszeli megítélés szerint a kisebbségi jog nem uniós kompetencia, így az aláírásgyűjtést egyik kezdeményezésről sem lehetett elkezdeni.
Izsák Balázs beszélt arról is, hogy ismét a román parlament elé kerül az autonómiára vonatkozó törvénytervezet. "Szinte másodlagos", hogy ezt az RMDSZ nyújtja be, vagy állampolgári kezdeményezésre foglalkozik vele a törvényhozás - vélekedett. Hozzátette: ez nagyon fontos kérdés, hiszen a cél az, hogy törvény szavatolja Székelyföld területi autonómiáját.
Emellett folytatják a korábban megkezdett ügyeket, és készülnek a székely szabadság napjára - jegyezte meg a Székelyföld autonómiájáért küzdő szervezet munkájáról.
Izsák Balázs a kiállítással kapcsolatban elmondta: központi eleme a székely zászló. Tudatosítani kell a magyarországi önkormányzatokban, hatalmas segítséget nyújtottak a székelyeknek azzal, hogy megerősítették a székely zászló szimbólumértékét - tette hozzá. Emlékeztetett: "amikor a hadjárat elindult Romániában" (a székely zászló kitűzése ellen), a magyar önkormányzatok szolidaritása nagyon sok székelyföldi önkormányzatot ösztönzött a határozottabb kiállásra, így a magyar önkormányzatok gesztusa a közösség "belső elszántságát is erősítette". Hozzátette: a magyarok fellépése a kérdés nemzetközivé tételében is segített.
Hangsúlyozta: az anyaországi közösségek együttérzése és szolidaritása rendkívül fontos.
Az Autonómia anatómiája kiállítást Budapesten volt látható december 5-től, oda Sepsiszentgyörgyből érkezett a tárlat, amely hét ország 31 művészének 50 alkotását mutatja be a székelyek autonómiatörekvésével kapcsolatban. A vándorkiállítás képeit Halásztelek után Mányban, Alcsútdobozon és Siófokon állítják ki egy-egy hónapig.
(MTI)

Erősödik a partnerség Erdély és Dél-Tirol között
Hagyományos módon a dél-tiroli Bozenben tartotta a hét végén az év első elnökségi ülését az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója – FUEN. A kisebbségi ernyőszervezet tanácskozása egybeesett Luis Durnwalder negyedszázada tisztségben lévő dél-tiroli kormányzó visszavonulásával. Durnwalder székét csütörtökön ünnepélyes keretek között Arno Kompatscher vette át, aki, akárcsak elődje, szintén az RMDSZ dél-tiroli partnerét, a Dél-Tiroli Néppártot (SVP) képviseli. A FUEN héttagú elnökségét a volt és leendő kormányzó egyaránt fogadta hivatalában. Vincze Loránt, a FUEN alelnöke az RMDSZ nevében gratulált Arno Kompatschernek megválasztásához, és átadta Kelemen Hunor szövetségi elnök meghívását egy minél korábbi erdélyi látogatásra. Az új kormányzó azt mondta: örömmel tesz eleget a felkérésnek, hiszen maga is erősíteni szeretné a régióink közötti kapcsolatokat, a kisebbségvédelem kérdéskörét pedig a regionális identitás és érdekérvényesítés egyik fontos dimenziójaként látja. Az RMDSZ nemzetközi titkára mindkét találkozón méltatta azt az együttműködést, amely a FUEN égisze alatt az RMDSZ és az SVP partnerségével az elmúlt években létrejött. ,,Tudomásul kellett vennünk, hogy az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePack kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést, de közös döntésünk, hogy nem hátrálunk meg. A döntést megfellebbeztük, és mindannyian azon dolgozunk, hogy gyengítsük és ledöntsük a kisebbségi kérdéssel szemben emelt európai uniós közöny falát. Megteremtettük az európai kisebbségek közös szolidaritását, amelyre a jövőben is építhetünk” – fogalmazott az RMDSZ nemzetközi titkára a Dél-Tirol új kormányzójával folytatott találkozón. A FUEN elnöksége egyebek mellett döntött arról, hogy javasolja: a héttagú polgári kezdeményező bizottság – kiegészülve a nagyobb európai régiók vezetőivel – alakuljon kisebbségügyi politikai grémiummá, amely befolyásával erősíteni tudja az ernyőszervezet érdekérvényesítő képességét. Vincze Loránt javaslatára az elnökség ugyanakkor elfogadta, hogy a FUEN helyi kisebbségvédelmi csomagok kidolgozását szorgalmazza olyan területeken, ahol a kisebbség–többség közötti viszony megfeneklett, mint például Marosvásárhelyen. A FUEN tervei szerint a kisebbségvédelmi csomagokról és az európai kisebbségi jogsérelmekről időszakonként országjelentések készülnek, amelyeket a FUEN kiadványban jelentet meg, és európai, valamint nemzetközi fórumoknak mutat be.
Népújság (Marosvásárhely),