Máj. 15-én Bukarestben összeült az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitorizálási Bizottsága, hogy döntést hozzon arra vonatkozóan, hogy Románia esetében lezárja-e a "poszt-monitorizálási" szakaszt. Ez azt jelentené, hogy Románia teljes mértékben eleget tesz az Európa Tanács követelményeinek. A nyitva maradt kérdések között szerepel, többek között, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása is. Bársony András, a bizottság elnöke a máj. 15-i ülésen elmondta: több román politikussal sorra kerülő találkozója után bejelenti Románia ötévi monitorizálásának eredményét. Az ülést megelőzően a Bársony András vezette küldöttség nem hivatalosan külön fogadta a magyar történelmi egyházak, a görög katolikus, a balázsfalvi érsekség és a szász evangélikus egyház képviselőit. Tőkés László püspök a Szabadságnak elmondta: az egyházi vezetők vegyes érzésekkel fogadták a bizottság elnökének azon bejelentését, hogy javasolni fogja Románia megfigyelésének megszüntetését. Az egyházak arra kérték a bizottság elnökét, hogy amennyiben Románia lekerülne a megfigyelt országok listájáról, továbbra is kérjék számon az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által elfogadott 1123/97-es ötpontos ajánlás teljesítését, amelyek között szerepel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése is. Azzal kapcsolatban, hogy egy nappal a megfigyelő-bizottság ülése előtt ténylegesen is visszaadtak kilenc ingatlant a magyar történelmi egyházaknak, amelyeket korábban már sürgősségi kormányrendelettel visszaszolgáltattak, de az egyházak a mai napig nem vehettek a birtokukba, Tőkés László elmondta: "Európa kevéssel beéri, Románia pedig olcsón kifizeti Európát. Románia mestere a porhintésnek: egy restriktív intézkedést így tud eredményként eladni, miután közel két éve halogatja az akkor visszaadott épületek tényleges visszaszolgáltatását" — mondta Tőkés László. /P. A. M.: Felfüggesztik Románia utóellenőrzését? Tőkés: Bukarest mestere a szemfényvesztésnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Az Európa Tanács monitoring bizottsága máj. 16-án Bukarestben tartott ülésén egyhangú szavazással úgy döntött, hogy javasolja Románia 1997 óta tartó utóellenőrzésének befejezését. A döntést Bársony András, a testület elnöke közölte a bizottsági ülés után tartott sajtóértekezletén. - Döntő mértékben megvalósultak, illetve a megvalósulás olyan szakaszába jutottak azok a kötelezettségvállalások, amelyeket Románia 1993-ban, az ET-tagság elnyerésekor tett, ami lehetővé teszi az ellenőrzés befejezését - hangsúlyozta Bársony. Elmondta, hogy Romániának van még tennivalója: mindenekelőtt a tulajdonviszonyok helyreállításának kérdésében. Az egyházi ingatlanok romániai visszaszolgáltatásának ügyével kapcsolatban az MTI kérdésére Bársony András elmondta, hogy Bukarestben is találkozott a romániai magyar és a görög katolikus egyházak képviselőivel. Emlékeztetett arra, hogy ebben a kérdésben az Európa Tanács azt fogalmazta meg Romániával szemben: az 1997-ben létezett jogszabályokat pozitív irányban változtatni kell. Bársony hangsúlyozta: a bizottság megfelelő garanciákat kapott Adrian Nastase miniszterelnöktől arra vonatkozólag, hogy hamarosan törvény születik az egyházi ingatlanok visszaadásáról kiadott sürgősségi kormányrendeletből, illetve az egyházak azonnal visszakapják a kormányrendelet eredeti szövegében szereplő ingatlanokat. Tőkés László nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint Románia mestere a porhintésnek, Bársony András csak annyit mondott: nem kíván politikai vitába bocsátkozni Tőkés Lászlóval, de úgy gondolja, hogy a püspök sem saját egyházának, sem saját országának nem használ az ilyen nyilatkozatokkal. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyházak tulajdon-visszaigénylése Romániában jóval meghaladja azt a szintet, mint amilyet például Magyarország a saját egyházaival szemben vállalt. Bársony hangsúlyozta azt is, hogy a monitoring bizottságnak viszont joga és lehetősége van arra, hogy bármikor felvilágosítást kérjen az esetleges újabb problémák rendezéséről. /Egyhangú igen Románia utóellenőrzésének befejezésére. Bársonyék elégedettek a tulajdonkérdés rendezésével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Ionel Olteanu és Frunda György, a parlament jogi bizottságainak elnökei Románia utóellenőrzésének befejezése mellett foglaltak állást máj. 16-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) monitoring bizottságának tagjai előtt. Frunda rámutatott: Románia "jó úton jár" az ET által a kisebbségi jogokkal kapcsolatban tett ajánlások teljesítését illetően, az ET-nek pedig bátorítania kell ezt a tendenciát az utóellenőrzési folyamat befejezése által. Elmondta, a román törvényhozás jogszabályokat alkotott a mezőgazdasági és erdőtulajdon, valamint az ingatlanok visszaszolgáltatására, az egyházi javak visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet vitája pedig jelenleg folyik a parlamentben. A parlament június végéig elfogadja az egyházi javak visszaszolgáltatásáról szóló jogszabályt, amely ősztől alkalmazásra kerül. A tervezet szerint az egyházi javak visszakerülnek tulajdonosaikhoz, azon ingatlanok kivételével, amelyekben kórházak, iskolák és kulturális intézmények működnek. /Frunda: Románia jó úton jár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Még a nyár folyamán várható, hogy az új magyar miniszterelnök találkozik a román kormányfővel — jelentette ki máj. 16-án Bukarestben Bársony András, az MSZP parlamenti képviselője. Bársony András az Európa Tanács monitoring bizottságának elnökeként járt az elmúlt tíz napban két alkalommal is Bukarestben, az MTI-nek elmondta, hogy mindkét látogatás során találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. Emellett megbeszélést folytatott a román kormány tisztségviselőivel, a román politikai pártok képviselőivel és Markó Béla RMDSZ-elnökkel. - A két ország együttműködését ennél sokkal tágasabban kell értelmezni, a kiaknázatlan gazdasági lehetőségek széles skálája kínálkozik, amit háttérbe szorított az elmúlt másfél éves vita a kedvezménytörvényről — mondta Bársony. /Nastase–Medgyessy találkozó már a nyáron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

A román hatóságok félrevezették az Európa Tanácsot az európai követelmények teljesítését illetően, hiszen nem tettek eleget a monitorizálás beszüntetéséhez szükséges jogszabályi feltételeknek - írták a máj. 17-i román lapok Románia ET-ellenőrzésének befejezéséről szóló beszámolóikban. Az Adevarul Csak hogy megszabaduljanak a monitorizálástól, a román hatóságok írásban hazudtak az Európa Tanácsnak cím alatt rámutatott: az ET számára készült hivatalos román jelentés "durva hazugságokat tartalmazott", amikor azt állította, hogy hatályon kívül helyezték, illetőleg módosították a büntetőtörvénykönyv alkotmányellenes cikkelyeit és előírásait. Viorel Hrebenciuc, az ET parlamenti közgyűlésén részt vevő román küldöttség vezetője ugyanis ez év március 12-én kelt bizalmas jelentésében arról tájékoztatta az ET illetékeseit, hogy a román törvényhozás törölte a hazai büntetőtörvénykönyvből a sajtó- és szólásszabadság alkotmányellenes korlátozását lehetővé tevő (a hatóságok és a hatósági személyek rágalmazását, illetőleg megsértését büntető) előírásokat. Holott a vonatkozó cikkelyek, illetőleg előírások továbbra is érvényben vannak. Bársony András, az ET monitorizáló bizottságának elnöke a sajtóértekezleten közölte az újságírókkal: a román ET-küldöttség jelentéséhez egyetlen román ellenzéki párt vagy civil szervezet sem fűzött semmilyen megjegyzést vagy kritikai észrevételt a román hatóságok által vállalt kötelezettségek teljesítésével, illetőleg be nem tartásával kapcsolatban. Ilyen körülmények között az ellenőrző bizottság kizárólag a hivatalos információk alapján hozta meg döntését. - Meglepő, hogy egyes újságírók, politikusok és az egykori hatalom "szakértői" méltatlankodnak amiatt, hogy az Európa Tanács megszüntette Románia megfigyelését - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő, aki azzal vádolta az előző kormányzást, hogy semmit nem tett az ET-vel közösen megállapított gondok megoldásáért, mint például a tulajdonjog, a büntetőtörvénykönyv, vagy a templomok visszaszolgáltatása; ez utóbbi kapcsán megemlítette, hogy 1997 és 2000 között az RMDSZ is kormányzati szerepet vállalt. /Félrevezették a román hatóságok az ET-t — állítják a fővárosi lapok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A románok sokkal jobban ismerik megkérdőjelezhető szavahihetőségű politikai elitjüket, mint a romániai magyarok. A román újságírók egy része ugyanis Románia Európa tanácsi monotorizálásának felfüggesztésére nem üdvrivalgással válaszolt, hanem megírta fehéren-feketén, hogy az ország kormánya, hamis információkat szolgáltatott. Nastaseék reakciója sem maradt el: azon melegében szemére hányták az újságíróknak, hogy miféle ember az, aki nem akarja saját hazájának boldogulását. A román miniszterelnök vehemens reakciójához hasonlította Makkay József a monitorizáló bizottság elnökének, Bársony Andrásnak kifakadását Tőkés László Királyhágó melléki református püspök nyilatkozatára. Úgy látszik, a két szocialista politikus egyetértése előre vetíti a két szomszédos, "baráti, szocialista állam" kormányainak leendő egyetértését kisebbségi, egyházi és nyilván diplomatikus félretájékoztatás ügyben. A román újságírók gyakorlatilag ugyanazt írták le, mint amit Tőkés László immár tizenkét esztendeje hangoztat: a román politizálás porhintés a Nyugat szemébe. Az újabb kormányrendelet tovább vastagítja az egyházi ingatlanok ügyében tett ígéreteket. RMDSZ-támogatással sikerült elérnünk, hogy ismét olyan üzenet jusson ki Strasbourgba és Brüsszelbe, hogy Romániában minden rendben van, s ami nincs, annak megoldására a román kormány ígéretet tett. Megdöbbentő Bársony Andrásnak az a mondata, hogy az egyházak tulajdon-visszaigénylése Romániában jóval meghaladja azt a szintet, mint amilyet például Magyarország a saját egyházaival szemben vállalt. /Makkay József: Mese habbal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

"Egyértelműen megállapítható, hogy országunk nem, vagy csak részben teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket az Európa Tanácsba való felvételekor előírtak számára. Következésképpen a múlt héten Bukarestben ülésező monitorizáló bizottság ez ügyben olyan egyoldalú politikai döntést hozott, amely nem vette figyelembe az erdélyi magyar történelmi egyházak jogos követeléseit" - olvasható a Királyhágómelléki Református Püspökség közleményében. A püspökség álláspontja szerint a román hatóságok március 12-i bizalmas jelentésükben félrevezették az Európa Tanácsot. "Egyházunk és a többi kisebbségi testvéregyház mély sajnálattal tapasztalja, hogy az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért folytatott küzdelemben magyar érdekvédelmi szervezetünk az európai követelések szigorú és maradéktalan betartása, valamint a kisebbségi egyházak, illetve kisebbségi magyarságunk érdekeinek következetes képviselete helyett lépten-nyomon a román kormánynak a mieinket keresztező érdekeit részesíti előnyben (...) Kisebbségi egyházainknak alapvető érdeke az, hogy az RMDSZ, Románia integrációs törekvéseit támogatva ugyan, de megalkuvás, valamint etnikai és felekezeti különbségtétel nélkül képviselje az egyházi tulajdonok teljes körű visszaszolgáltatásának ügyét" — fogalmaz a közlemény. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megkereséssel fordult az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsához (SZKT), nevezetesen Frunda György SZKT-elnökhöz, kérve az egyházi ingatlanok ügyének napirendre tűzését a máj. 25-i ülésen, és azt is szorgalmazta, hogy erre a tanácskozásra kapjanak meghívást az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői is. Sajnálattal kell azonban megállapítania, hogy sem Románia euro-atlanti integrációjának kérdése, sem az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok ügye nem szerepel napirenden. /Tőkés: az RMDSZ a kormány érdekvédelmi szervezetévé vált. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Az elmúlt hetekben a romániai magyar történelmi egyházak vezetői a görög katolikus püspökkel Strasbourgban jártak, ahol találkoztak Bársony Andrással, a monitorizáló bizottság elnökével. Frunda György szenátorral, az ET monitorizáló bizottsága alelnöke elmondta, hogy Románia 1997-ben vállalta a tulajdonjog rendezését és az etnikumközi harmónia megteremtését. Vállalásait csak részben teljesítette. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Románia nagyvonalakban teljesítette vállalt kötelezettségeit, még akkor is, ha a tulajdonjog rendezése csak kismértékben történt meg. A nemzeti közösségek és egyházi ingatlanok kérdése még megoldatlan. Az RMDSZ-SZDP protokollum alapján ezt a törvényt június végéig el kell fogadni, az év harmadik negyedében alkalmazzák a törvényt. Ezt a kötelezettséget a bizottság ülésén jelen levő Nastase miniszterelnök vállalta. Frunda szerint Románia érdeke most, a NATO-csatlakozás előtt, hogy megoldja a problémákat. /Mózes Edith: Frunda György: A problémákat nem a NATO- ért vagy az EU-ért kell megoldani… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

A Reform Tömörülés elnöksége közleményében kérte Magyarország most alakuló új kormányát, hogy elődjéhez hasonlóan továbbra is támogassa Románia NATO-csatlakozását. "Ezek — különösen az euro-atlanti fórumok határozatainak és ajánlásainak betartása és gyakorlatba ültetése — nem a politikai konjunktúrából eredő taktikázás kérdése, hanem a román társadalom alapvető érdeke. Ilyen általános érdek az egyházaktól jogtalanul elkobzott vagyon visszaszolgáltatása a restitutio in integrum elve alapján, illetve a méltányos kártalanítás, amit az Európa Tanács Parlamenti közgyűlésének Romániával kapcsolatos 1993/176-os álláspontja, valamint az 1997/1123-as határozata is megfogalmaz." Ezért az RT számára értelmezhetetlen Bársony András szocialista képviselő, az Európa Tanács Romániát monitorizáló bizottsága elnökének kijelentése, miszerint nincs olyan európai normatíva, mely foglalkozna az egyházi tulajdon visszajuttatásával és Romániával szemben ilyen elvárás nem is fogalmazódott meg. "Annál sajnálatosabb a fenti állítás, mert ezen dokumentumokról, valamint a román miniszterelnök több nemzetközi fórumon tett nyilvános kötelezettségvállalásáról nemcsak bizottsági elnöki kötelezettségeiből eredően, hanem a határon túli magyar közösségek sorsáért felelősséget érző anyaországi politikusi minőségében is minden bizonnyal tudomást szerzett Bársony András. Reméljük, hogy ezen nyilatkozat — különösen annak a román és magyar restitúciós gyakorlatot összehasonlító része — csupán szakmai és politikai tájékozatlanság, esetleg a személyes politikai indíttatás és a tisztségből eredő elvárások közötti eltérésből származó szerepzavar következménye és nem a határon túli magyar közösségek érdekeit felvállaló anyaországi külpolitika változásának első jele." — fogalmaz a közlemény. /Tájékozatlanság, vagy külpolitikai irányváltás? RT-tiltakozás Bársony András MSZP-képviselő kijelentésére. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A háromszéki RMDSZ határozott nemet mondott a protokollum megkötésére a kormánypárt Kovászna megyei szervezetével, tájékoztatta tegnap délelőtt a sajtót Albert Álmos területi elnök, ugyanakkor tiltakozott a prefektúra és a PSD állandó gáncsoskodása miatt. A szövetség ezentúl az országos megállapodást tekinti érvényesnek Háromszéken. Ultimátumot adtak arra vonatkozóan, hogy a prefektúra épületén kapjon helyet magyar felirat is, úgy gondolták, a kérdés néhány napon belül megoldódik. Ez nem történt meg, így számukra egyértelművé vált: a PSD helyi szervezetét nem érdekli a megyei protokollum aláírása. Ismét lassult az erdő- és föld-visszaszolgáltatás üteme is. Albert Álmos szerint az intézményvezetők nemzetiségi arányának javítására garanciát jelent az országos protokollum, ezt köteles tiszteletben tartani a PSD is. Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke bejelentette, június 3–5. között nem vesz részt Strasbourgban az Európa Tanács mellett működő Helyi Hatóságok Európai Kongresszusán, mert nem szavazhat meg egy, a romániai közigazgatási reformot dicsőítő jelentést. Legújabban a prefektúra a megyehatáron található magyar feliratok leszerelésére szólította fel a megyei önkormányzatot, és tiltják a címer vagy a kétnyelvű fejléces hivatali papír használatát is. Demeter János dokumentumot állít össze a megyében zajló eseményekről. A jelentést a kormányfőhöz, a minisztériumokhoz, a parlamenthez juttatja el. Ha nem kap választ, a dokumentumot elküldi Strasbourgba, az Európai Régiók Közgyűléséhez és a Helyi Hatóságok Európai Kongresszusához. /Farkas Réka: Betelt a pohár. Nem születik protokollum Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának (SZKT) elnöke máj. 29-én kijelentette, hogy kérni fogja a Szabályzat-felügyelő Bizottságot, foglaljon állást a Reform Tömörülés azon kezdeményezése kapcsán, hogy egy RMDSZ-en belüli struktúrát hozzon létre. - Az RT a platformoknál nagyobb szuperstruktúrát próbál létrehozni, amit a szövetség szabályzata nem enged meg - szögezte le Frunda. Frunda nem hiszi, hogy "autoriter" módon vezeti az SZKT üléseit, ahogy Toró T. Tibor RT-elnök bírálataiban megfogalmazta, véleménye szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elveit próbálja érvényesíteni. /Frunda kontra Reform Tömörülés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Zsombori Vilmost választotta alelnökévé a Romániai Megyei Önkormányzatok Szövetsége az elmúlt hét végén Turnu-Severinben tartott tisztújító közgyűlésén. A szervezet új elnöke a Prahova Megyei Önkormányzat elnöke Mircea Cozma. A közgyűlés ugyanakkor felhatalmazta Zsombori Vilmost,a Hargita Megyei Önkormányzat elnökét, hogy tagja legyen annak a küldöttségnek, amely képviseli a szövetséget a jún. 4-6 között Strasbourgban sorra kerülő Regionális és Helyi Hatóságok Kongresszusán (az Európa Tanács szerve). Hargita megye cselekvően részt vesz az európai régiók tevékenységében, aktív tagja az Európai Régiók Szövetségének (ARE), amelynek munkabizottságaiban rendszeresen részt vesz. /(Daczó Dénes): A Romániai Megyei Önkormányzatok Szövetsége közgyűlésén Zsomborit választották alelnöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Az erdélyi történelmi magyar testvéregyházak, valamint a román görög katolikus és a szász evangélikus egyházak több mint egy évtized óta emberfeletti erőfeszítéseket tesznek a kommunizmus idején önkényesen elkobzott egyházi vagyonok visszaszerzésére, a felekezeti oktatás teljes jogaiba való visszahelyezése érdekében. A kisebbségi egyházak ebben a közös küzdelmükben kormányba lépése (1996), illetve az utódkommunista hatalommal való együttműködése (2000) óta mind kevésbé számíthatnak az RMDSZ–re. Legutóbb a közösen elfogadott ingatlanügyi törvénytervezetet egyoldalúan feladta az RMDSZ. Ehhez hasonlóan, Románia Európa Tanács általi monitorizálása ügyében is az elnyomó többségi hatalom oldalára állott a Szövetség, szögezte le a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése. Az RMDSZ egyre inkább hajlik a magyar nemzeti érdekeket sértő, elvtelen megalkuvásra. Az egyházkerület sajnálattal utal a Bihar, a Szilágy és a Szatmár megyei RMDSZ–szervezetek nem egy tekintetben már–már egyházellenes magatartására és fájlalja a Zilahi Református Wesselényi Kollégium aktív RMDSZ–segédlettel történt visszaállamosítását. A közgyűlés az RMDSZ támogatását kéri elkobzott tulajdonai visszaszerzéséhez. Az egyházkerület kész bármely szintű párbeszédre az RMDSZ-szel. Az egyházkerület szerint gyökeres megújulásra, szemlélet– és irányváltoztatásra van szükség az RMDSZ–ben. A közgyűlés nevében Tőkés László püspök–elnök és Kovács Zoltán főgondnok írta alá a nyilatkozatot. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./

Az államosított egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló, a szenátus által jóváhagyott törvénytervezet elfogadása esetén "az elmúlt évek egyik legfontosabb eredményét tudjuk felmutatni, gyakorlatilag a törvényhozás szintjén a tulajdon rendezésének a kérdését véglegesen lezárhatjuk." – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az RMDSZ politikusai az évek során nagyon sokat dolgoztak, ezért. Különböző nemzetközi fórumokhoz fordultunk, európai intézményekben emeltünk szót a kérdés megoldása érdekében. Az egyházi ingatlanok sorsa első ízben akkor került be ET-dokumentumba, 1993-ban, amikor az RMDSZ beterjesztett egy memorandumot, mely rendkívüli visszhangot váltott ki az országban és külföldön egyaránt. Ugyanakkor Markó szerint a Királyhágó mellékéről újból és újból érkeznek a különböző állásfoglalások, amelyek csak arra jók, hogy elrontsák azon kollégák örömét. - Markó hangsúlyozta, hogy az elmúlt 12 esztendőben mindig érvényesült a folytonosság elve, az a gyakorlat, hogy az egymást követő magyar kormányok az addig kialakított támogatási rendszert továbbra is fenntartották, a jó megoldásokat továbbvitték. Az eddigi támogatási rendszert mindenképp meg kell őrizni, de azt tovább is kell fejleszteni. Az új magyar kormány képviselői ebben egyetértettek Markóval. Folytonosság lesz tehát akár a kedvezménytörvény, akár a Sapientia Egyetem kérdésében, de más jelentős támogatási formák terén is. "Az új magyar kormány felelős politikusai, beleértve Medgyessy miniszterelnököt, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő politikai államtitkárt, Szabó Vilmost, a HTMH elnökét nemcsak a nagy nyilvánosság előtt tett nyilatkozataikban, hanem a szűk körű megbeszélések alkalmával is, leszögezték, hogy minden bennünket érintő kérdésben készek konzultálni, döntéseik előtt tehát véleményünket mindenképpen kikérni." Az elkövetkezőkben a magyar kormány különböző tárcáival is leülnek tárgyalni. Markó közölte, létrehozzák az erdélyi vállalkozókat segítő hitelszövetkezetet. Továbbá kialakítják a hazai magyar sajtó támogatására az átfogó támogatási rendszert. A magyar kormány képviselői megértették: "a mi álláspontunk részben különbözik az övékétől." A kedvezménytörvény romániai alkalmazása zökkenőmentesen zajlik. /Gyarmath János: A konkrétumokról kevés szót ejtünk - miért? Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

A magyarságpolitikában a legszélesebb körű egyetértésre kell törekedni - hangoztatta Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) felügyelő politikai államtitkár a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának jún. 12-i ülésén, amelyre határon túli magyar politikusok is meghívást kaptak. Az államtitkár kijelentette: a magyarságpolitikában a rendszerváltás óta elért eredményekre — alapszerződések, magyar-magyar csúcs, Magyar Állandó Értekezlet, kedvezménytörvény — kell alapozni, és akkor létrejöhet a kérdésben a konszenzus. Elmondta: a Medgyessy-kormány minden, a határon túli magyarokat érintő kérdésben figyelembe fogja venni a határon túli magyar szervezetek véleményét. Kitért arra, hogy az európai uniós csatlakozás után is biztosítani kell az anyaország szerepvállalását a határon túli magyar közösségek támogatásában. Hozzátette: a gazdasági támogatást vállalkozások fejlesztésével, befektetésekkel, a magyar vállalkozóknak adható adókedvezményekkel kell erősíteni, mindezek hozzájárulhatnak a határon túli magyarok szülőföldön maradásához, az elvándorlás csökkenéséhez. Az RMDSZ részéről Nagy Zsolt, a területi szervezetekért felelős főosztály vezetője jelezte: az RMDSZ nem tarja szükségesnek a kedvezménytörvény módosítását, de a kedvezmények bővítését igen. Tabajdi Csaba (MSZP) hozzászólásában a határon túli magyarok szülőföldön maradásának fontosságáról beszélt. Ezzel kapcsolatosan fontosnak nevezte a gazdasági támogatások és kedvezmények bővítését, a magyar bankok megjelenését Erdélyben, Szlovákia magyarlakta területein és Kárpátalján. /Gazdasági támogatást ígér az új magyar kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ A Határon Túli Magyarok Hivatalának jövőbeni működéséről és a tevékenységi körére vonatkozó kormányzati elképzelésekről tájékoztatta a magyar Országgyűlés külügyi bizottságát Szabó Vilmos. A hivatal új elnökének, Bálint-Pataki Józsefnek a meghallgatására egy későbbi időpontban, hivatalos kinevezését követően kerül sor. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, a Vajdasági Magyar Szövetséget Kasza József elnök, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját Bárdos Gyula frakcióvezető, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget pedig Brenzovics László alelnök képviselte. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke jelezte, hogy az elkövetkező időszakban a bizottság félévenként fog olyan gyűlést tartani, ahol a határon túli magyarok képviselői is részt vehetnek. Szabó Vilmos a magyarságpolitika legfontosabb alaptörekvésként jelölte meg a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra törekvést. Kijelentette, hogy mindent megtesz a HTMH tekintélyének és súlyának növekedése érdekében. Megjegyezte, hogy az eddigi gyakorlathoz képest a magyarságpolitikában lesznek markáns különbségek is. Itt utalt a jelenlegi magyar kormány külpolitikájának Kovács László külügyminiszter által is hangoztatott három fő célkitűzésre, melyeket — az euroatlanti integrációt, a szomszédokkal való kapcsolatok erősítését, bővítését és a határon túli magyarság támogatását, azaz az Európa- politikát, a Kárpát-medencében folytatott politikát és a nemzetpolitikát — egymással szoros összefüggésben kívánnak érvényesíteni. Ennek érdekében fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarság sajátos összekötő kapocsként működjön Magyarország és a szomszédos országok között. Kifejtette, hogy a határon túli magyarság helyzete tartósan és megnyugtató módon csak hosszú távon, az európai integráció keretei között nyerhet méltó megoldást, bár tisztában vannak azzal, hogy Magyarország számára a nemzet problémáit nem fogja automatikusan megoldani az EU-hoz való csatlakozás. A kisebbségi kérdés megoldásának garanciáit a kulturális, gazdasági és egyházi önszerveződésben, közösségépítésben, autonómiaformákban látják. Foglalkozni kívánnak a kisebbségekben élő magyarság pártjainak kormányzati szerepvállalásával is. Szabó Vilmos alapvető tényezőként jelölte meg, hogy a határon túli magyar kisebbségeket érintő minden egyes kérdésről csak szervezeteik és választott képviselőik véleményének meghallgatásával és figyelembe vételével döntsön a magyar állam. A támogatásokat meg kívánják őrizni a jelenlegi szinten, és növelni minden olyan területen, ahol erre lehetőséget látnak. Fontos a határon túl élő magyarság gazdálkodói és vállalkozói tevékenységének támogatása. Megemlítette, hogy ennek érdekében például adókedvezményekkel vagy más formában is ösztönözni kívánják a magyar befektetőket közös vállalkozások működtetésére. Szólt továbbá a vállalkozásfejlesztési irodák körének bővítéséről és a magyarországi vállalkozói ismeretek, információk, valamint a kapcsolati tőke átadásáról. Jelezte, hogy a HTMH-t beillesztik a közigazgatási államtitkári értekezletek rendjébe. Bejelentette, hogy az előző kormánynak azon határozatát, amely a különböző tárcák közötti koordinációs bizottság létrehozását irányozta elő, de amely nem került végrehajtásra, felvállalják, és igyekeznek minél hamarabb megvalósítani. Jobban oda kívánnak figyelni a HTMH funkcionális főosztályainak tevékenységére, és szó van ezek számának bővítéséről, például nyelv- és oktatáspolitikai vagy kulturális-egyházi főosztály létrehozásáról. Külső szakértői kutatói stábot kívánnak működtetni a HTMH elnökének közvetlen felügyelete mellett. Nem kívánnak legitim vezetéssel szembenálló csoportokat vagy személyeket sem támogatni. /(Guther M. Ilona): A HTMH elnökét később hallgatják meg. A Hivatal jövőjéről vitáztak a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A bizottság tagjai közül többen is rákérdeztek arra, milyen vonzatai lesznek a HTMH új strukturális besorolásának, áthelyezésének a Külügyminisztériumtól a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Többek között Gyürk Tamás képviselő (Fidesz) felvetette, hogy a hatalomkoncentráció miatt nem válik-e "mostohagyerekké" a MeH-ben a határon túli magyarok ügye? Megjegyezve, hogy a polgári kormány a minisztériumok számára kötelezővé tette a határon túli magyarok támogatását, feltette a kérdést: egyetért-e azzal az államtitkár, hogy ennek ott a helye minden minisztériumban? Surján László (Fidesz) arra várt választ, hogy az elkövetkezőkben a MÁÉRT kihez fog tartozni, illetve kihez lehet interpellálni olyan ügyekben, amelyek a határon túli magyarokra vonatkoznak? Szabó Vilmos kijelentette, hogy a Miniszterelnöki Hivatal keretében nem fog kisebb figyelmet és jelentőséget kapni a határon túli magyarok ügye azért, mert ott több politikai államtitkár van, és véleménye szerint e struktúrában eredményesebben lehet megoldani a különböző tárcák ilyen irányú munkájának összehangolását. Döntően a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő Kiss Elemér minisztert kell interpellálni határon túli magyarság ügyében, és ő majd el fogja dönteni, adott esetben ki illetékes a válaszadásban. Megjegyezte, hogy a hatáskörök pontos behatárolása még hátravan. A felvetések zöme a kedvezménytörvénnyel, illetve a támogatásokkal kapcsolatban hangzott el. Többek között Potápi Árpád képviselő (Fidesz) firtatta, hogy a módosított költségvetésben biztosítják-e a kedvezménytörvény végrehajtásával járó irodák működtetéséhez, továbbá a magyar igazolványhoz, illetve a szülőföldön nyújtandó támogatásokhoz szükséges anyagi fedezet, valamint fenntartják-e az erdélyi egyetem működtetéséhez szükséges támogatásokat abban a formában, ahogy azt az előző kormányzati ciklusban elfogadták. Szabó Vilmos válasza: a módosító költségvetésben megjelennek azok az összegek, melyek biztosítják a kedvezménytörvény végrehajtásához szükséges anyagi hátteret, és továbbra is támogatni fogják az erdélyi egyetemet. Nagy Gábor Tamás képviselő (Fidesz) felvetette a csángókérdést, megjegyezve, hogy az előző kormány kiemelt támogatást biztosított számukra a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának keretén belül. Az államtitkár válasza: a csángók esetében sem kívánják csökkenteni a támogatásokat. Fazekas Szabolcs képviselő (MSZP) a határon túli magyarokkal való gazdasági kapcsolatok erősítésére, Kozma József képviselő (MSZP) pedig az eurorégiós együttműködésekre vonatkozó konkrét elképzelésekre kérdezett rá. Az államtitkár elmondta, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése tekintetében eltökélt a magyar kormány, és nagyon fontosnak tartják az eurorégiós együttműködések fejlesztését is, viszont az eszközök tekintetében csak a későbbiekben tud konkrétumokat mondani. Az iránt is érdeklődött Nagy Gábor Tamás (Fidesz), hogy a kedvezménytörvény végrehajtásával kapcsolatos, megnövekedett feladatok ellátására kiépült struktúrát érintetlenül hagyják-e, illetve terveznek-e leépítéseket a HTMH-ban? Szabó Vilmos kifejtette, nem tisztogatási szándékkal érkezett a hivatalhoz, de a struktúrát illetően el tud képzelni változásokat, így amit racionálisan jobbnak gondolnak, azt ki fogják próbálni. A HTMH az engedélyezett létszám keretein belül van, és nem lát okot ennek csökkentésére, viszont ez nem jelenti azt, hogy mindenki a helyén marad. Több fideszes képviselő is rákérdezett arra, mit gondol az új kormány a kedvezménytörvény módosításának kérdéséről. Szabó Vilmos ezzel kapcsolatban — előrebocsátva, hogy a kedvezménytörvényt az MSZP megszavazta, és fenn kívánja tartani — megismételte korábban is hangoztatott álláspontjukat, kiemelten a Kovács László külügyminiszter által megfogalmazott hármas követelményt. Hangsúlyozta továbbá a konzultációk és egyeztetések fontosságát minden érintett féllel, hozzátéve, hogy ezek folyamatban vannak. Németh Zsolt képviselő (Fidesz), a Külügyi Bizottság elnöke elmondta, hogy a kedvezménytörvény említett módosítási tervezete, melyet az Orbán-kormány előkészített, csupán technikai elemeket tartalmaz. A javasolt technikai módosítások két részkérdésre vonatkoznak, melyek a végrehajtási rendeletek és a törvény között feszülő ellentétek feloldására irányulnak. Kérdésekre válaszolva Szabó Vilmos megerősítette: valóban úgy látja, az előző kormányzati ciklusban megbomlott az összhang a szomszédos országok irányába kifejtett magyar politika és a magyarságpolitika között. Megjegyezte, hogy szerinte a túlzott szeretet időnként ártalmas, és negatív hatást válthat ki. Az egyensúly megbomlásával kapcsolatban rámutatott, ezt a kedvezménytörvény tekintetben is szeretnék visszaállítani. A klientúrával és a támogatások átláthatóságának kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy még szükség van némi időre, amíg pontosan tájékozódni tudnak, mert ellenzékként nem tekinthettek be azokra a támogatási formákra, melyek ezen a területen működnek, de az bizonyos, hogy ez eddigi gyakorlathoz képest nagyobb átláthatóságra van szükség mind a parlament, mind a nyilvánosság, mind az érintett határon túli magyarok számára. /(Guther M. Ilona): A HTMH jövőjéről vitáztak. A túlzott szeretet időnként ártalmas lehet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ / Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Eric Jürgens holland parlamenti képviselő, aki az Európa Tanács (ET) megbízásából jelentést készített a magyar kedvezménytörvényről, rendkívül negatív álláspontot alakított ki a jogszabályról. Mint a Népszabadság birtokában lévő jelentésből kiderül, az messze túlmegy még azokon a bírálatokon is, amelyeket korábban a Velencei Bizottság, majd az EBESZ fogalmazott meg.Az Európa Tanács jelentéstevője szerint a magyar státustörvényt hatályon kívül kellene helyezni, és szükség lenne új jogszabály megalkotására. A dokumentum utal arra, hogy a szomszédos országok is bírálták a jogszabályt, mert ez szerintük megsérti a területi szuverenitás tiszteletben tartását, az alapvető szabadságjogok tiszteletét, beleértve a diszkrimináció tilalmát is. Tabajdi Csaba, az ET közgyűlésén részt vevő magyar delegáció vezetője elfogadhatatlannak tartja ezt az álláspontot. Tabajdi szerint a Jürgens-jelentés valójában a létében kérdőjelezi meg a magyar kedvezménytörvényt, emiatt nagyon sürgősen el kell kezdeni egyeztetni a határon túli szervezetekkel, és jó lenne, ha az Országgyűlés nyári szünete előtt át lehetne vezetni a kedvezménytörvénybe a Velencei Bizottság ajánlásait. /Elfogadhatatlan a jelentés. Bírálja a státustörvényt az Európa Tanács szakértője. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Az Európa Tanács (ET) jogi bizottságának jún. 13-i szaratovi ülésén döntés született arról, hogy a magyar kedvezménytörvényt értékelő úgynevezett Jürgens-jelentés vitáját a páneurópai szervezet június végi közgyűléséig elnapolják. Magyar résztvevője nem volt a tanácskozásnak. Tabajdi Csaba, az ET magyar parlamenti delegációjának új vezetője Budapestről levélben tiltakozott az általa egyoldalúnak minősített jelentés ilyen körülmények között történő megvitatása ellen, és a bizottság ennek nyomán döntött a dokumentummal kapcsolatos eszmecsere elhalasztásáról. Kovács László külügyminiszter Eric Jürgens holland parlamenti képviselő jelentésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, szükséges a kedvezménytörvény újragondolása. Hangsúlyozta: a jogszabálynak meg kell felelnie eredeti céljainak, összhangban kell lennie Magyarország és a határon túli magyarság érdekeivel. /Kovács újragondolná a státustörvényt. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Eddig Frunda György szenátort tartotta a legszimpatikusabbnak az RMDSZ-vezetésben, írta Jékel Géza olvasói levelében. Éppen ezért megdöbbentette, hogy az Európa Tanács május 15-ei bukaresti ülésén elérte, hogy Romániát mentesítsék a további megfigyelés alól. Az a legszomorúbb, hogy ennek a monitoring-bizottságnak a két vezetője magyar: Bársony András (MSZP) és Frunda György RMDSZ-es szenátor. A szocialista-internacionalista Bársony Andrást még megérti. Azonban érthetetlen: az erdélyi magyarok szavazataival megválasztott szenátor tiltakozás nélkül elfogadta a köztudottan valótlan állításokat. Ezzel az erdélyi magyarokat megfosztotta utolsó reményüktől is. Ennek máris látható jelei: a román miniszterelnök már nem tartja fontosnak a kedvezménytörvényt, bár törvény tiltja, még tucatnyi városban van háborús bűnösről elnevezett út, utca, tér, de áll még szobor is, hadjárat folyik az újságírók ellen. /Jékel Géza, Szatmárnémeti: Nyílt levél Frunda György szenátornak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 18./

Az Európa Tanács (ET) jogi és emberi jogi bizottsága a magyar kedvezménytörvényről készített Jürgens-jelentést jún. 25-i döntésével átdolgozásra visszautalta a jelentéstevőnek, és felkérte, hogy készítsen új jelentést. A kérdés megvitatása a szervezet parlamenti közgyűlésének szeptemberi ülésszakán folytatódik — tájékoztatta az MTI-t Strasbourgból a bizottsági vitában részt vett Kelemen András és Németh Zsolt. Magyar sikerként könyvelhető el, hogy az eredeti javaslatot visszavonták, és nem született határozat a kedvezménytörvény ügyében. Erik Jürgens holland raportőrnek el kell végeznie a nemzetközi gyakorlatban létező kisebbségvédelmi törvények összevetését, és figyelembe kell vennie a magyar kedvezménytörvényhez fűzött kormányrendeleteket, amelyek az eredeti jelentésben nem szerepeltek. A magyar fél javasolta, hogy az új jelentésből kerüljenek ki azok a fejtegetések, amelyek az eredetiben a nemzet és állam fogalmának összemosásával arra a téves következtetésre jutottak, hogy a magyar kedvezménytörvény nem veszi figyelembe a létező államhatárokat. A kedvezménytörvény vitájában "a nemzeti egység a közös amnéziában nyilvánult meg" — jelentette ki Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő. Véleménye szerint Tabajdi Csaba, Németh Zsolt és Kelemen András megfeledkezni látszanak arról, hogy tavaly még azt állították, a kedvezménytörvény összhangban áll a velencei bizottság ajánlásaival. Most az utólag hozzáfűzött rendeletekkel próbálják igazolni, hogy a magyar kormány eleget tett az elvárásoknak. Ez a magyar közvélemény félrevezetését szolgálja — hangoztatta a képviselő. "Meg kell változtatni a magyar kedvezménytörvényt" – hangsúlyozta Peter Weiss, a szlovák parlament baloldali képviselője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén résztvevő állandó szlovák küldöttség vezetője. /Át kell dolgozni a Jürgens-jelentést. A kedvezménytörvény vitája szeptemberben folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Bársony András, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a magyar kormány státustörvényre vonatkozó módosítási szándékairól tájékoztatta az Európa Tanács közgyűlésének elnökét és főtitkárát. A magyar kormány szándékait a román fél miniszterelnöki levélben üdvözölte, amelyben kifejezi a pozitív jelzések konkrét lépésekre történő átültetésének szükségességét. A kormány közleménye hangsúlyozza, hogy az európai intézmények a kedvezménytörvény problematikájával szembeni érdeklődését a kisebbségek jogainak védelme, valamint az államok közötti jószomszédi viszonyok megteremtése hatványozza. A román kormány szerint az európai standardok követése szükségessé teszi az európai normáknak ellentmondó rendelkezésék kiiktatását. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szabadság kérdésére kifejtette, hogy az RMDSZ álláspontja szerint a kedvezménytörvényt nem szükséges módosítani. A szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a velencei bizottság véleményezése és a román–magyar egyetértési nyilatkozat tükrében a státustörvénnyel kapcsolatosan léteznek értelmezési különbségek. "Ennek értelmében, az esetleges módosításokat meg lehetne tenni, de csak ősszel" — hangsúlyozta az elnök. Az elnök szerint először is három pólusú egyeztetésre lenne szükség, egyrészt a két kormány, másrészt az RMDSZ és a magyar kormány, harmadrészt pedig a szövetség és a román kormány között. Markó leszögezte: az RMDSZ nem tud egyetérteni olyan módosításokkal, amelyek a törvény lényegét érintik, vagy csonkítanák valamelyik kedvezményt. /Borbély Tamás: Nem indokolt ősz előtt módosítani a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

A legitimitás a fő problémája annak a nemzetközinek szánt csángókonferenciának, amelyet Iasi-ban szerveznek július elején a csángók román eredetét bizonyítandó. Korábban Bukarestben ugyanezzel a céllal megrendezett konferencián a jelen levő román történészek maguk között "megbeszélték", hogy a csángók hamisítatlan dákivadékok. A Iasi-ba meghívott kevés magyar történész-nyelvész dilemmája ugyanakkor, hogy elfogadja-e a meghívást, ezzel legitimálva a konferenciát, vagy maradjon távol, és ezáltal hagyja érvényesülni a román verziót. Első esetben azt kockáztatja, hogy – amint az május 6-án Bukarestben Demény Lajossal, az egyetlen jelen levő magyar kutatóval történt – beléfojtják a szót, és rá hivatkoznak majd olyan ellenfélként, aki megkapta az esélyt nézetei kifejtésére. Ha nem fogadja el a meghívást, akkor pedig megtörténhet, hogy a román eredet szószólói úgy fogadtatják el egyoldalú következtetéseiket az Európa Tanáccsal, hogy végig egyetlen ellenvetés sem hangzik el. Tánczos Vilmos a kettő közül az utóbbi utat látta járhatóbbnak, és minden bizonnyal igaza volt. /Salamon Márton László: Csángók, svédek és bantu négerek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./ A szervezők csak szimbolikus magyar jelenlétre tartanak igényt. Csupán három magyar név szerepel a 66 fős listán, melyet a július 5–6-án Iasi-ban tartandó nemzetközi csángószeminárium meghívottjainak küldtek el. A névsorban külföldi meghívottak, tudományos kutatók, valamint romániai intézmények – így a parlament, az államelnöki hivatal és a kormány – meghívott képviselőinek a neve szerepel. A külföldiek sorában ott található a csángójelentést elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa finn képviselő asszony és Joao Ary portugál politikusé, aki az Európa Tanács kulturális bizottsága titkáraként járt korábban Csángóföldön. Ugyanebben a csoportban található meg Szabó T. Attila és Benkő Loránd neve. A kérdés kutatóinak 24-es listáján Tánczos Vilmos képviseli a magyar tudományosságot. Az utóbbi még a meghívó átvétele napján levélben válaszolt a szervezőknek. Tájékoztatta őket arról, hogy Szabó T. Attila évekkel ezelőtt elhunyt, és előrehaladott életkora miatt Benkő Loránd sem valószínű, hogy el tudna menni a rendezvényre. "Örömmel veszek részt az ebben a tárgykörben szervezett valamennyi konferencián, ha megfelelő fellépési lehetőséget biztosítanak a magyar tudományosságnak és a moldvai csángómagyar szervezeteknek képviselői is" – áll a Tánczos Vilmos levelében. A kolozsvári néprajzkutató hét magyar kutató, valamint a három csángószervezet négy vezetője nevét küldte vissza, és egyben fel is ajánlotta: közvetít a javasolt személyek felé. Az általa javasolt kutatók között ott van Demény Lajos, Pozsony Ferenc, Szilágyi N. Sándor, Benő Attila, valamint a budapesti Halász Péter is. Úgy tűnt, Bartha Andrást, a csángószövetség elnökét és Demény Lajos professzort elfogadnák, Kolozsvárról viszont csak egy kutatóra tartanak igényt, Budapestről pedig egyre sem. Mihai Baciu képviselő a Krónika kérdésére elmondta, ideiglenes jellegű a meghívottak listája. "Ezt a magyar részről közismert személyiségek névvel egészítjük ki" – fogalmazott a képviselő. Kérdésünkre, hogy a Tánczos Vilmos által kért személyiségek ott lesznek-e ezek között, Baciu így fogalmazott: "Tanácskoztam az önök itteni képviselőivel, és annak függvényében küldünk még meghívókat, hogy ők mit mondanak." A képviselő Borbély László ügyvezető alelnököt és Asztalos Ferenc képviselőt név szerint is említette. Borbély kérdésünkre elmondta, ismeri Tánczos listáját, és az RMDSZ azért harcol, hogy megfelelő magyar jelenléttel tartsák meg a szemináriumot. Amint korábban már megírtuk, tavaly májusban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, novemberben pedig a szervezet miniszteri bizottsága ajánlotta az anyanyelvi oktatás és misézés bevezetését a moldvai csángó falvakban. A miniszteri bizottság némiképp tompított a parlamenti közgyűlés ajánlásán. Míg a korábbi a csángókat a magyar nyelv archaikus változatát beszélő római katolikus népcsoportnak tekintette, az utóbbi kijelentette, nem illetékes nyilatkozni a csángók nyelvéről, eredetéről. Az ezt vizsgáló nemzetközi szeminárium megszervezését Gheorghi Prisacaru szenátor, az Európa tanácsi román delegáció vezetője még tavaly megígérte. Az első ilyen szemináriumot május 29-én a bukaresti parlament termében tartották. Az arra meghívott román kutatók azonban csak maguknak bizonygatták a csángók román eredetét, az Európa Tanács és a bukaresti nagykövetségek képviselői távol maradtak a rendezvényről. Az egynapos konferenciára az utolsó pillanatban belobbizott Demény Lajos professzor csupán három percben fejthette ki a magyar tudományosság álláspontját a témáról. /Gazda Árpád: Bajos meghívások. Újabb szeminárium a csángók eredetéről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

"A hét végén az Európa Tanács küldöttei Jászvásáron tartottak úgynevezett csángószemináriumot: "szakértői" vitát folytattak e népcsoport múltjáról. Az eseményt az ET szorgalmazta, ugyanis a szervezet miniszteri bizottsága tavaly novemberben az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvű misézés bevezetését kérte a csángó közösség számára. Négy magyar és tizenkét román szerző értekezett a csángókról. A kimerítő előadások miatt két nap alatt alig egy óra jutott vitára. A román szakértők vehemensen igyekeztek bizonyítani a csángók románságát. Ezekkel a "szakvéleményekkel" állították szembe a moldvai katolikusság több évszázados asszimilációját igazoló hiteles történelmi elemzéseket, illetve a csángók képviseloinek a jogsérelmekrol, valamint a román hatóságokkal és a római katolikus egyházzal folytatott harcról szóló eloadásait. /Mózes Edith: Eroszakkal is... ha jólesik. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./ A tanácskozáson Gheorghe Bejan, a Dumitru Martinas Egyesület elnöke kifejtette: az Európa Tanács bedőlt a magyar propagandának, amikor a csángóajánlásokat megfogalmazta, mert "a moldvai katolikusok románok, és mindig is azok voltak". A vendégeket olyan két katolikus faluba vitték helyszíni szemlére, amelyekben ma már valóban a román identitás, a román nyelv a meghatározó. E demonstráció azonban alighanem balul sült el. A színpadon a csángókat gyalázó csasztuskákat szavaltak, amikor a közösség apraja-nagyja túlfűtötten harsogta a "Noi suntem romani" (mi románok vagyunk) kezdetű dalt. /Gazda Árpád: Félresikerült demonstráció. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./ Sógor Csaba szenátor szerint a konferencián főördögnek Tánczos Vilmos néprajzkutatót kiáltották ki, akinek az előadását ízekre szedték a botcsinálta nyelvészek, etnográfusok és történészek. Könyvészeti forrásként a Dumitru Martinas féle művekből merítettek a román előadók, mire Tánczos elmondta, hogy azok írója egyszerű, magát románnak valló moldvai csángó volt, írásaiból nem lehet sokra következtetni. -Martinas szerint a csángók lél vagy rér szavára egy latin megfelelőjű kifejezést találtak, amely alátámasztja a csángók román eredetét. Erre Tánczos válaszként elmondta, hogy a szó a sógorsági viszonyt jelenti, és sehol máshol a román nyelvterületen nem fordul elő, csak a moldvai csángók körében, miközben a magyar nyelvterületen nagyon sokfelé megjelenik. A csángó szervezetek képviseletében előadást tarthatott Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Az előadásokat végighallgató Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspök agresszíven vitatkozott Tánczos Vilmossal, aki szó szerint idézte a csángó megfélemlítetteket, akikről templomi szószéken jelentették ki, hogy nyelvük az ördögé. /K. L.: Szemet szúrt az olasz lobogó, hát meggyalázták. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 9./"

"Romániának nincs más választása, be kell vezetnie a magyar nyelv tanítását azokon a moldvai településeken, ahol ezt igénylik - jelentette ki a iasi-i szeminárium végén a Krónikának adott exkluzív interjúban Tytti Isohookana Asunmaa, az Európa Tanács csángóraportőre. Számára meglepetés volt, hogy az anyanyelvi misézés bevezetésének igénye még az iskolákénál is hangsúlyosabban jelent meg. Hallotta viszont, hogy ugyancsak a iasi-i püspökség területén vannak lengyel katolikus közösségek is, amelyek számára lengyelül prédikál a pap. Asunmaa nem érti, ha lengyel mise már van, miért ne lehetne magyar mise is. /G. Á.: Érvényesek az ET-ajánlások. Interjú Tytti Isohookana Asunmaa-val. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./"

"A Dumitru Martinas Egyesület a moldvai római katolikusok nagy többségének a nyomására alakult. Azok nyomására, akik románoknak vallják magukat, akik a katolikusság 95 százalékát teszik ki, és akiknek korábban nem volt semmilyen képviseletük, jelentette ki Gheorghe Bejan, az egyesület elnöke a vele készült intejúban. - Amikor a többséget arra kötelezik, hogy egy más nyelvet beszéljen, mint amit szeretne, természetes, hogy megsértették az érdekeit - mondta Bejan, aki az Európa Tanács 1521-es ajánlásáról beszélt. Gazda Árpád közbevetette, hogy az ajánlás ezt nem tartalmazza, továbbá a szociológiai felmérés szerint a moldvai katolikusok közül minden negyedik beszéli a csángó nyelvet. Gazda emlékeztetett: Dimitrie Cantemirtől Nicolae Iorgáig valamennyi neves román történész egyetértett abban, hogy a moldvai katolikusok magyarok. Bejan szerint felületesen kezelték az eredetük kérdését. /Gazda Árpád: Magyar veszély? Interjú a Martinas Egyesület elnökével. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./"

"A Habsburgok óta a kelet-közép-európai térségben a stratégia fő eleme a divide et impera elve... Azaz meg kell osztani a térség népeit, nemzetiségeit, érdekcsoportjait, hogy uralhatóak legyenek. Nincs ez másképpen a mai román politikában sem. A kormánypárt egyre gátlástalanabbul alkalmazza az RMDSZ-szel szembeni politikájában a jól bejáratott elvet, szögezte le Bogdán László. Először jön a miniszterelnök, az egekig dicséri, és az integrációs politika fő feltételének nevezi az RMDSZ-szel való együttműködést. Néhány nap múlva egy erdélyi tanácskozáson Dancu miniszter elkényeztetett gyermekhez hasonlítja a magyar kisebbséget, amely állandóan zsarolja a többséget. Jön Tusnádfürdő, Tőkés László kitálal, Nastase ingerülten reagál, s követeli a tiszteletbeli elnök azonnali leváltását, ami már egy kissé a szövetségi elnöknek is sok, leszögezi: az RMDSZ-t nem kívülről irányítják. Megalakul a Diszkriminációellenes Országos Tanács, amelynek vezetőségéből (a héttagú vezetőtestületből) kihagyják a magyarokat, jelesen azt a Markó Attilát, a tájékoztatási minisztérium helyettes államtitkárát, akit az RMDSZ elnöknek javasolt. A Toró vezette radikálisok vagy az egyre agilisabb tiszteletbeli elnök most joggal mondhatja: na ugye, mi megmondtuk. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető elnöke ingerült kommentárja szerint az SZDP ismét "nem tartotta be az egyezmény egyik kitételét". Miért? - eddig hányat és hogyan tartottak be, kérdezte Bogdán írásában. /Bogdán László: Oszd meg és uralkodj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./ "

"Erik Jürgens, a kedvezménytörvényt elemző jelentés szerzője esélyt lát arra, hogy a magyar fél az Európa Tanács jövő januári parlamenti közgyűléséig a felvetett elvárásoknak megfelelően módosítja a vitatott jogszabályt, s ezért a kérdés most nem kerül a szeptemberi közgyűlés plénuma elé. Jürgens holland jelentéstevő decemberig készíti el összegező beszámolóját a kedvezménytörvényről. Jürgens elképzelhetőnek tartja, hogy a következő hónapokban törvénymódosítás eredményeképpen nyugvópontra jut a magyar-román és magyar-szlovák vita, s ebben az esetben a probléma megszűntének tényét rögzítheti jelentésében. Ha nem sikerül a kedvezménytörvényt a román és szlovák igényekkel és a velencei bizottság állásfoglalásában tett észrevételekkel összhangban módosítani, a januári közgyűlés teljes ülése elé terjesztik az ET-tagállamok közötti nézeteltérés kérdését. A Jürgens-jelentést kezdeményező román és szlovák ET-küldöttség képviselői eredetileg azt akarták elérni, hogy a hónap végén esedékes ET-közgyűlés napirendjére tűzzék a témát. Tabajdi Csaba, az ET parlamenti közgyűlésén résztvevő magyar országgyűlési küldöttség vezetője arról tájékoztatta a jelentéstevőt és a jogi bizottságot, hogy az új magyar kormány kész változtatni a törvényen úgy, hogy lehetőség szerint beépítse a végrehajtási rendeleteket, a velencei bizottság megállapításait, a magyar-román memorandumban foglaltakat és azokat a megegyezéseket, amelyek a magyar-szlovák tárgyalások eredményeként időközben megszületnek. Tabajdi Csaba jelezte: Nehezen védhetjük meg jogos nemzeti érdekeinket, ha 2-3 hónapon belül nem módosítjuk a kedvezménytörvényt. /Megegyezés körvonalazódik státusügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Az Európa Tanács jogi bizottsága a múlt héten Párizsban tanácskozott. Napirenden - egyebek között - a Magyarország határain kívül élő magyarokról szóló törvény is szerepelt. Az eredeti terv szerint, Erik Jürgens holland szocialista raportőr javaslatára, szeptemberben kellett volni erről. A jogi bizottság azonban januárra elnapolta a magyar kedvezménytörvény tárgyalását. Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának tagja tájékoztatott arról, hogy ülésen kifejtette az RMDSZ véleményét: román állampolgárok, de identitás, kultúra szempontjából a magyar nemzethez tartoznak. A spanyolországi katalánok hangsúlyozták, hazájukban elfogadott jogi állapot, hogy mindenki ahhoz a nemzethez tartozik, amelyikhez akar. Ugyanezt mondták a hollandok, akik kijelentették, hogy különbség van az emigránsok és a történelmi kisebbségek között, akik feje fölött a határok mozogtak. Frundának sikerült meggyőzni Erik Jürgenst arról, hogy külön tárgyaljanak a hagyományos nemzeti közösségekről, arról, hogy milyen jogok illetik őket meg, és külön arról, hogy kik az emigránsok. Ami a státustörvényt illeti, Jürgens elfogadta a racionális érveket, hogy sokkal egyszerűbb a már létező törvényből kiiktatni azokat az előírásokat, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi normáknak, meghagyni azokat, amelyek működnek, és a törvényalkalmazás már beindult folyamatát továbbvinni. Ionel Olteanu román képviselőnek válaszolva kijelentette: nem az az érdeke az Európa Tanácsnak, hogy bíró legyen, pálcát törjön valaki felett, hanem az, hogy, mind Magyarország, mind a szomszédos országok számára elfogadható, és a nemzeti közösségek hasznát szolgáló kompromisszumos megoldást találjon. Ionel Olteanuról az egész román-magyar viszonyt egy feszült, erőltetett, nehezen működő kapcsolatnak állította be a mostani ülésen, Párizsban. Az újságíró /Mózes Edith hozzátette: - Történt ez aközben, amikor a magyar külügyminiszter Romániában éppen "mosolypolitikát" folytatott román kollégájával és magával a miniszterelnökkel. /Mózes Edith: Az Európa Tanács nem bíró akar lenni. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke sajtótájékoztatón felolvasta Peter Schiedernek, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) elnökének címzett nyílt levelét, amelyben közli, hogy lemond ETPK-tagságról, az OTV tévéadóval való szolidaritás jeléül. Vadim Tudor leszögezte: az NRP-t helyettese, Daniel Ionescu képviselő, valamint Ilie Ilascu szenátor fogja majd képviselni az ETPK-ba. Levelében C.V. Tudor hevesen bírálta az "Iliescu-Nastase rezsimet s arra kérte az ETPK elnökét, hogy "tegye meg a szükséges lépéseket a határozat érvénytelenítése érdekében", amellyel szerinte Romániában "újra bevezették a cenzúrát". /C. V. Tudor szolidarizál az OTV-vel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

"Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke szerint az ukrán parlament magyar mintára jogszabályt készít a szomszédos államokban élő ukránok státusával kapcsolatban. A szenátor reméli, hogy ilyen törvény nem lép életbe, az ukrán parlament pedig figyelembe veszi az Európa Tanács által a magyar jogszabály esetében megfogalmazott ajánlásokat. /Magyar mintára ukrán státustörvény. Remélik: Kijev eláll szándékától. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"