Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is támogatja Frunda Györgyöt. ,,Örvendünk, hogy Frunda Györgynek sikerült elfogadtatnia az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a kisebbségekkel kapcsolatos ajánlást. Ezzel valamit helyrehozott abból, a magyarság számára kedvezőtlen folyamatból, amelyet az 1993-as neptuni titkos tárgyalásaival elindított. Annak is örvendünk, hogy autonómiamunkánkban most már egy ilyen fontos európai dokumentumra hivatkozhatunk” – fejtette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, királyhágó-melléki református püspök Nagyváradon. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

– A kormánykoalíció bizonyos pártjai, például a Demokrata Párt előrehozott választásokat akar rendezni a tavaszi országjelentés vagy 2007. január 1. után – jelentette ki Frunda György szenátor sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ-szenátor bírálta a koalíciós kollégák reakcióját az általa kezdeményezett, az Európa Tanácsban elfogadott jelentés kapcsán. Markó Béla kérni fogja Traian Basescu államfőt, hogy vállaljon közvetítő szerepet az etnikumközi kérdésekben, és hogy hivatalában dolgozzon egy kisebbségügyi elnöki tanácsos is. /Frunda: előrehozott választásokra készül a DP. Alattomos kampányolással vádolja a szenátor Bocot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Nem a parlament két házának jogi bizottságai hallgatják meg Frunda György szenátort, az Európa Tanács által elfogadott, a nemzet fogalmáról szóló jelentés kapcsán. A törvényhozónak azt követően kellett a két ház együttesen ülésező jogi bizottsága elé állnia, hogy az SZDP és az NRP Frunda kihallgatását kérte. A testület tagjai másfél órán keresztül vitatkoztak, hogy kinek a kompetenciája Frunda kihallgatása. /Frundát nem a jogi bizottság hallgatja meg. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Traian Basescu államfő „ezek a kisebbségi botrányhősök” megjegyzéssel fogadta az RMDSZ küldöttségét, amikor megbeszélésre hívta a pártokat. Korábban Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte, hogy a kisebbségi törvénytervezetről és az ennek kapcsán a közéletben elharapódzott nacionalista megnyilvánulásokról akar egyeztetni. A megbeszélés után Traian Basescu kijelentette: szükségesnek tartja a kisebbségi törvény elfogadását, mivel a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos törvényes előírások igen sok jogszabályban vannak „szétszórva”. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy sikerül majd olyan megoldást találni, amely nem vezet a kisebbségek esetében túlzott pozitív diszkriminációhoz. Az RMDSZ vezetői kérték az államfőt, hogy nyilvánítson véleményt a kisebbségi törvény kapcsán kialakult nézeteltérésekről. Az RMDSZ képviselői emlékeztettek, hogy az utóbbi időszakban felerősödött a nacionalista, kisebbség- és magyarellenes retorika. Az RMDSZ, a liberálisok és a demokraták is a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) működését szabályzó sürgősségi rendelet parlamentbe való visszaküldését kérték. A nacionalista retorikát bizonyítja, hogy konzervatívvá vált volt nagy-romániás parlamenti képviselő, Petru Calian javasolni fogja: a parlament írásban kezdeményezze Frunda Györgynek, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése román küldöttségének éléről való visszahívását. Közölte: ha ezt nem fogadják el törvényhozó kollégái, akkor büntető feljelentést fogalmaz meg az RMDSZ-es szenátor ellen. Jó és fontos tervezetnek nevezte a Velencei Bizottság főtitkára, Gianni Buquicchio a romániai nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló jogszabályt. Gianni Buquicchio Markó Attilának kifejtette: a Velencei Bizottság aggódva figyeli a felerősödő nacionalista hangulatkeltést, amely nem vet jó fényt Románia külföldi megítélésére. /Basescu: „botrányhős kisebbségiek”. Az államfő nem akar túlzott pozitív diszkriminációt a kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Újabb egyeztetésre várja a pártvezetőket Traian Basescu elnök, miután a hét végi tárgyalásokon eltértek a vélemények arról, hogyan lehetne kiutat találni a zsákutcából, amelyet a DNA működését szabályozó törvény elutasítása okozott. „Na mi van, leváltottak?” Ezzel a kérdéssel fordult az RMDSZ-delegációban részt vevő Frunda Györgyhöz Traian Basescu elnök, miután az „Itt vannak a botránykeltő kisebbségiek!” felkiáltással köszöntötte február 17-én a magyar politikusokat, köztük Markó Bélát, Takács Csabát, Verestóy Attilát, Márton Árpádot, Borbély Lászlót és Nagy Zsoltot. „Ez nem jött össze a nagy-romániásoknak” – válaszolt Frunda. A tárgyalás végén Markó Béla elmondta az újságíróknak, hogy valamennyi kérdést érintették. A szélsőséges megnyilvánulások közé sorolta Markó a Frunda elleni támadásokat is. Hangsúlyozta, Frundát dicséret, nem elmarasztalás illeti az ET parlamenti közgyűlésében kifejtett tevékenységéért. /Salamon Márton László: Traian Basescu és a „botránykeltők”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Minden területen diszkriminálják a romákat Romániában – áll abban a jelentésben, amelyet február 21-én Strasbourgban mutatott be az Európa Tanács. A Rasszizmus és az Intolerancia elleni Bizottság (ECRI) romániai látogatásán szerzett adatokat feldolgozó dokumentum szerint Romániában elfogadtak egy diszkrimináció-ellenes törvényt, amelyet „szinte egyáltalán nem alkalmaztak”. A romák helyzetének javítását célzó, négy évvel korábban kidolgozott stratégia is távol van a kitűzött célok eléréstől. 2003-hoz képest csökkent ugyan a romákat kedvezőtlen színben feltűntető sajtóanyagok száma, de a helyi sajtóban továbbra is büntetlenül jelennek meg az ilyen írások. A jelentés utal arra, hogy Bukarestben 20 ezer roma él személyazonossági papírok nélkül. /Diszkrimináció minden téren. Változatlan a romák helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Közzétette Romániára vonatkozó harmadik jelentését az Európa Tanács rasszizmus- és intoleranciaellenes bizottsága. A jelentés felrótta az országnak az ortodox egyház kivételezett helyzetét, a romák nehéz sorsát, továbbá azt, hogy a választási törvény előírásai negatívan diszkriminálják a parlamentben nem jelen lévő kisebbségi szervezeteket. Valóban, 2004-ben a Magyar Polgári Szövetség részt akart venni a helyhatósági választásokon. Az MPSZ-t elgáncsolták az akkori román hatalomhoz boldogan törleszkedő RMDSZ-vezetők, Markó Béla például többször hangsúlyozta: meg fogják akadályozni az MPSZ részvételét a helyhatósági választásokon, írta Szondy Zoltán újságíró. A jelentés szerint tehát Markó Béla, az RMDSZ elnöke, negatívan diszkriminált 2004-ben. Ma miniszterelnök-helyettes. Az egyik miniszterelnök-helyettes ellen eljárás indul korrupció gyanújával, a másikról pedig kiderül, hogy diszkrimináló. Mindez megérne egy komolyabb elemzést. /Szondy Zoltán: Egy diszkrimináció és következményei. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén a totalitárius kommunista rendszerek bűneinek elítéléséről szóló határozattervezet miatt a magukat kommunistáknak nevező pártok képviselői tiltakoztak, botrányosnak mondták a kezdeményezést, de a nyugat-európai szocialista pártok képviselői is elutasították azt. Szóval, még mindig csak itt tartunk, írta Puskás Attila. A nyugat-európai szélsőbal nem akarja megérteni: nem a megvalósult ideákkal van baj, azaz a terrorba torkollt kommunista diktatúrákkal, hanem magukkal a marxi elvekkel! Sujánszky Jenő, a francia társadalom alapos ismerője emlékezett a francia államvezetés, de leginkább a társadalom reagálására. Így fogalmazott: ,,…ha a náci imperializmus bukása 1943-ban Sztálingrádnál kezdődött, akkor a kommunista imperializmusé pedig 1956-ban Budapesten!” Az egész francia politikai élet, kivéve a Kommunista Párt hivatalos szovjet irányvonalát – de nem tagságát is! –, a magyar forradalom és szabadságharc ügyéért lelkesedett, és megvetette a kollaboráns Kádár-rezsimet, amelynek gyilkos bűneiről pontos tudomása volt, akkor is, ha azokat igyekeztek a legnagyobb titokban elkövetni. Sujánszky példákkal bizonyította a franciák együttérzését a magyar ’56-tal: míg az 1956. januári választásokon a Francia Kommunista Párt 5,5 millió szavazatával az össz-szavazatok 26 százalékát bírta, addig 1958 novemberében a közel 4 millió szavazatnak mindössze a 18,6 százalékát. Ez volt az első alkalom, amikor a Francia Kommunista Párt 1945 után 20 százaléknál kevesebb szavazatot kapott. Amíg 1947-ben 900 000, 1961-ben már csak 300 000 tagja volt az FKP-nak. A magyar események jelentőségét – a katolikusok Mindszenty hercegprímás kiszabadítását, a polgári liberálisok a szabadságjogokat és a többpártrendszert, a baloldal a forradalmi munkástanácsok meghatározó szerepét és a munkásság részvételét a fegyveres harcokban – méltányolták. Olaszországban, ahol az Olasz Kommunista Párt szabott irányt éveken keresztül a politikának, megkezdődött a párt lemorzsolódása. A magyar események hatására új utcanevek tűntek fel, valamennyi emléket állított a magyar szabadságharcnak. – Azóta eltelt ötven év, Nyugat szalonkommunistái igen feledékenyek. /Puskás Attila: A feledékeny szalonkommunisták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

Március 7-én politikai nyilatkozatban követelte az RMDSZ-től Ion Stan szociáldemokrata képviselő, hogy foglaljon állást “a székely autonómia diverziója”, valamint “a Székelyföld autonómiájának kikiáltására rendezett Székely Nagygyűlés” kapcsán. A képviselő kijelentette: a legutóbbi népszámlálás hivatalos adatai szerint Romániában egyetlen székely nemzetiségű román állampolgár sem él. “Ez az illegális szervezet nemcsak semmibe veszi a román állam legitim hatóságait, hanem nyomásgyakorló tényezőnek állítja be magát a Magyarországgal fennálló jószomszédi viszonyban, nem kevesebbet kérve, mint hogy a magyar kormány az ENSZ égisze alatt kössön nemzetközi megállapodást Romániával, hogy Magyarország védhatalmi státuszt gyakoroljon a Székelyföld fölött, és EU-tagként kérje az Európa Tanács támogatását a térség autonóm státuszának biztosításához” – áll a politikai nyilatkozatban. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

Kisebbségek szerepvállalása a közéletben – a konzultatív testületek szerepe címmel került sor nemzetközi konferenciára Brassóban az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, a Külügyminisztérium és az Európa Tanács Emberjogi Igazgatósága szervezésében. Philippe Boillat, az Európa Tanács Emberjogi Igazgatóságának vezetője nyitóbeszédében elmondta, hogy Európa-szerte jellemző a közösségi és egyéni jogok közötti szakadék fokozatos eltűnése. Rámutatott arra is, hogy a kisebbségvédelmi keretegyezmény 15. cikkelyét az országok különböző módon, a helyi sajátosságok függvényében alkalmazzák. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes kifejtette: nem tartja elegendőnek az oktatási, nyelvi jogok biztosítását az oktatásban, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, véleménye szerint az identitás megőrzéséhez nagyon fontos az, hogy a kisebbségek részt vegyenek a róluk szóló döntések meghozatalában, illetve a sajátos problémáikról maguk dönthessenek. /Kisebbségek közéleti szerepvállalása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

A Pro Europa Liga (PEL) Faji diszkrimináció Arad, Kolozs, Hargita, Szeben és Temes megyében című tanulmánya szerint az Arad megyei prefektúra alkalmazottainak 98 százaléka román nemzetiségű, a megyei tanács köztisztviselőinek 90 százaléka román és 6 százaléka magyar, míg a települések polgármesteri hivatalaiban dolgozó tisztviselők 90 százaléka román, és mindössze 5 százaléka magyar. Kolozs megyében a prefektúrán dolgozók 95 százaléka román, csupán 5 százaléka magyar. Ugyanez ezt az arányt mutatták ki a megyei tanácsban is, a kolozsvári polgármesteri hivatalban pedig mindössze 10 százalék a magyar alkalmazottak aránya. A Szeben megyei prefektúrán minden tisztviselő román, a megyei tanácsban a több mint 50 tisztviselő között egyetlen német van, a többi román, míg a nagyszebeni polgármesteri hivatalban a 148 alkalmazott közül négy személy tartozik valamelyik nemzeti kisebbséghez. Hargita megyében a prefektúra alkalmazottainak mintegy 60 százaléka román, 40 százaléka magyar. A megyei tanácsnál azonban a saját tisztviselői kar 95 százaléka magyar, 5 százalék román, míg az alárendelt intézményekben 75 százalék a magyar alkalmazott és 25 százalék a román tisztviselők aránya. Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét 2005 szeptemberében megbüntették, mivel a magyar nyelv ismeretét is feltételként szabta olyan állások betöltésére – autószerelő-traktorvezető, szobafestő, lakatos – amelyek nem közönségszolgálattal kapcsolatosak. A Temes megyei prefektúra alkalmazottainak több mint 90 százaléka román, ugyanez a helyzet a megyei tanácsnál (ahol mintegy 3 százalék a magyar tisztségviselők aránya), valamint a temesvári polgármesteri hivatalban is. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a magyarság részaránya Arad megyében 10,67 százalék, Kolozs megyében 17,40 százalék, Szeben megyében 3,64 százalék, Temes megyében pedig 7,46 százalék. „A faji diszkriminációval vagy magatartással kapcsolatos panaszokat nem tekintették fontosnak, a vonatkozó törvényes előírásokat gyakorlatilag nem alkalmazzák. A rendőrség, az ügyészségek, a bírák és ügyvédek körében rendkívül kevés a valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyek aránya. A roma közösség ellen még mindig folyik a megfélemlítés – áll a tanulmányban, amelyet a PEL emberjogi irodája készített a Minority Rights elnevezésű projekt keretében, az Európa Tanács támogatásával és a Nyílt Társadalomért Alapítvány finanszírozásával. /Kevés a kisebbségi a közigazgatásban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Harmincnál több neves civil szervezet és több mint háromszáz kiemelkedő személyiség felhívással fordult Basescu elnökhöz, s arra kérik, hogy ítélje el hivatalosan a kommunizmust. A felhívást Victor Rebengiuc a Temesvári Kiáltvány megszületésének tizenhatodik évfordulóján olvasta fel a Társadalmi Dialógus Csoport székházában. Az aláírók között van Doina Cornea, Ana Blandiana, Andrei Plesu, Constantin Ticu Dumitrescu, azok az ismert ellenállók, akik erkölcsi hitelt adnak a megkésett felhívásnak. Idén, január huszonötödikén az Európai Tanács határozatban szólította fel a volt kommunista blokk országait a kommunista diktatúra elítélésére. Constantin Ticu Dumitrescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke szerint a kommunizmus hivatalos elítélésére április 22-én kellene sort keríteni, azon a napon, amikor tizenhat esztendővel ezelőtt a bukaresti Egyetem téren megkezdődött Románia leghosszabb, ötvenkét napon és éjszakán át tartó kommunistaellenes tüntetése. /Kilin Sándor: Levegőt! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

Stanik István, a Scripta Kiadó vezérigazgatója nyitotta meg a nagyváradi Ady Endre Központban a hét végi díjkiosztó ünnepséget. A 2004-ben alapított Aranyalma-díjat a kiadó és két kiadványa, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport az olvasók szavazatai alapján azon erdélyi magyar személyiségeknek ítélte oda, akik a politika, gazdaság, kultúra és társadalom területén kiemelkedőt nyújtottak. Azt a magyarországi személyiséget is díjazták, aki az elmúlt évben a legtöbbet tett a közösségért. A díjban 13 személyiség részesült. Az Aranyalma-díjban elsőként Borbély László területrendezési miniszter részesült, aki az erdélyi magyar megyék hátrányos helyzetének megszüntetéséért végzett eredményes munkájával szolgált rá. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kanadában lévén nem vehette át személyesen az Aranyalmát. Demeter András, a művelődési tárca vezérigazgatója a temesvári magyar színtársulat élén végzett kimagasló színházvezetői, művészeti tevékenységével érdemelte ki a díjat. Politika kategóriában Frunda György szenátornak, az Európa Tanács raportőrének, a monitoring szakbizottság elnökének ítélték az Aranyalmát, a nemzet fogalma és a kulturális autonómia európai elfogadtatásáért. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a határon túli régiók gazdaságélénkítő programjaiban való részvételéért kapta a díjat. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere példaértékű önkormányzati munkájáért kapta az Aranyalmát, többek közt azért, hogy 34 millió eurós vissza nem térítendő EU-támogatást szerzett, s egy ipari park létrejötte fölött bábáskodik. Kimagasló közírói tevékenysége, Kolozsvár kulturális szerepének erősítése érdekében végzett munkájáért kultúra kategóriában Kántor Lajost díjazták. Kelemen Hunor képviselő az Iskola Alapítvány elnökeként az erdélyi magyarság szülőföldön maradását szolgáló tevékenységéért vehette át a díjat. A kisebbségi törvény kidolgozásában végzett munkájukért, az ennek elfogadtatását célzó politikai küzdelemben vállalt szerepükért Markó Atilla államtitkár, illetve Márton Árpád és Varga Atilla képviselő megosztva kapták az Aranyalmát. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarokért tanúsított felelős politikusi magatartásáért kapta a díjat. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője az erdélyi könyvkiadás és könyvterjesztés negyvenéves szolgálatáért részesült a díjban. /Pap Melinda: Átadtuk az „erdélyi Oscar-díjakat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

A Székely Nagygyűlés Kiáltványa Mi, a 2006. március 15-i székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlés résztvevői, gyermekeinkkel és unokáinkkal szembeni történelmi felelősségünk tudatában fordulunk a Román Államhoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Unióhoz, az ENSZ-hez, a világ népeihez. Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói megállapítjuk: – Az 1919-es Párizsi Kisebbségi Szerződésben Románia és a Szövetséges és Társult Hatalmak autonómiajogot garantáltak a székelységnek – az alkotmányra hivatkozva ma még népszuverenitásunk gyakorlásától, a helyi népszavazástól is eltiltanak! – Az Egyesült Nemzetek 1993-ban szervezett Konferenciájának Bécsi Deklarációja szerint az önrendelkezés minden népnek joga – így a székelységnek is! – Az Európai Parlament az önkormányzás és a szubszidiaritás elveinek megfelelő védelmi intézkedéseket ír elő az erdélyi magyarság, a székelység számára, de a romániai hatóságok ennek figyelembevételére sem hajlandók! Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói kijelentjük: – Nem akarunk továbbra is kiszolgáltatottságban, alárendeltségben élni! – A történelmi hagyományok alapján területi önkormányzásunk ősi jussunk, enélkül szülőföldünkön meg nem maradhatunk, és erről soha le nem mondunk! – Alapvető emberi közösségi jogainkért a demokrácia eszközeivel küzdünk, és erre azonnali, demokratikus megoldásokat várunk! Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói követeljük: – Autonómiát Székelyföldnek – szabadságot a székelységnek! – 1918. december 1-jén a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés Határozatában teljes nemzeti szabadságot hirdettek az összes együtt élő nép számára – tartsák tehát be ígéretüket! – Románia parlamentje és kormánya tartsa be a vállalt nemzetközi kötelezettségeket, és garantáljon a szülőföldjén őshonos székely közösség számára teljes és tényleges egyenlőséget! – Románia parlamentje hagyja jóvá Székelyföld autonómia-statútumát! – Az Európa Tanács 2003/1334. számú határozata szerint az alkotmányba foglalt nemzetállami minősítés túlhaladott értelmezés, ezért nem lehet akadálya a területi autonómiának – az illetékes hatóságok mégis a nemzetállami tételre hivatkozva utasítják vissza Székelyföld újralétesítését és autonómiáját! Ebben az esetben töröljék az alkotmányból a ,,nemzetállam” kifejezést! – Az Európai Unió orvosolja a 86 évvel ezelőtt elkövetett jogfosztást, és tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását! – Az Egyesült Nemzetek Szervezete gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett! Székelyudvarhely, 2006. március 15. /A Székely Nagygyűlés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

„Most elégedett vagyok, mert emelt fővel jöhettem Brüsszelbe, nem úgy, mint mandátumom elején, egy évvel ezelőtt” – nyilatkozta Brüsszelben Calin Popescu-Tariceanu kormányfő Olli Rehn bővítési biztossal folytatott megbeszélését követően. Tariceanu a Traian Basescu államfő vezette romániai küldöttség tagjaként vesz részt az Európai Tanács március 23-án kezdődött csúcsértekezletén. Tariceanu szerint az európai liberálisok részéről nagyon határozott támogatásra számíthat Románia és Bulgária a 2007. január 1-jei csatlakozás szempontjából. Traian Basescu szintén a 2007-es csatlakozási dátum mellett lobbizott Brüsszelben. Az államfő szerint a Romániával szembeni közhangulat 2005-höz képest jó irányba változott. Március 23-án zárta kétnapos bukaresti, tájékozódó jellegű látogatását, az Európai Bizottság (EB) bővítésért felelős igazgatója, Michael Leigh. Leigh a korrupcióellenes harcot nevezte az ország első számú prioritásának. November 1-jétől csupán vízummal léphetnek Románia területére Moldva Köztársaság állampolgárai – jelentette be Vasile Blaga belügyminiszter, miután aláírta a két ország közötti megállapodást. „Románia köteles bevezetni ezt az örömtelen intézkedést az EU-s csatlakozás érdekében felvállalt kötelezettségei miatt” – értékelte a miniszter. Blaga azt kérte a Külügyminisztériumtól, a magyarországi mintához hasonlóan, tegyen meg mindent azért, hogy a moldvaiak kedvezményezett eljárással kaphassanak vízumot. /Gujdár Gabriella: Emelt fővel az EU-ba? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Március 28-án a Nagy-Románia Párt megtámadta a parlament két háza jogi bizottságainak azt a döntését, hogy Frunda György szenátor nem vonható felelősségre amiatt a nyilatkozata miatt, amely szerint az Európa Tanácsban nem Romániát, hanem azt a szervezetet, illetve azt a nemzeti közösséget képviseli, amely szavazatával a törvényhozásba küldte. A közelmúltban a román nacionalista pártok, velük a kormánykoalícióban szövetséges Demokrata Párt is össztüzet zúdítottak az RMDSZ szenátorra annak kapcsán, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kétharmados többséggel elfogadta a nemzetről szóló jelentését. Ebben a jelentésben szerintük Frunda György merényletet követett el az egységes, oszthatatlan nemzetállam ellen. Emiatt a szenátor szankcionálását és az ET- küldöttség vezetői tisztségéből való leváltását követelték. A szenátort két héttel ezelőtt a parlament két házának jogi bizottságai elé citálták, hogy magyarázza meg, hogyan képzeli a kijelentését. A meghallgatás nyomán a jogi bizottságok úgy döntöttek, hogy nem történt alkotmánysértés, és hogy Frunda Györgyöt nem kell leváltani a román delegáció éléről. Ezt a döntést támadta meg a Nagy-Románia Párt. Frunda György elmondta, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke is tett már nyilatkozatot az ügyben, hangsúlyozva, hogy Frunda György nem vonható felelősségre a véleménye miatt. /(mózes): Újabb PRM-támadás Frunda György ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

Március 29-én a Nagy-Románia Párt megtámadta a parlament két háza jogi bizottságainak azt a döntését, hogy Frunda György szenátor nem vonható felelősségre ama nyilatkozata miatt, ami szerint az Európa Tanácsban nem Romániát, hanem azt a szervezetet, illetve azt a nemzeti közösséget képviseli, amely szavazatával a törvényhozásba küldte, írta Ziua című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

Az RMDSZ Maros megyei vezetője, dr. Kelemen Atilla nehezményezte, hogy a 630 meghívott RMDSZ-es polgármester, alpolgármester és tanácsos mindössze fele mutatott érdeklődést a múlt heti megyei önkormányzati tanácskozás iránt. Az észrevétel jogos, de a nagyobb tömeg csak nagyobb közönséget jelentett volna a szövetség politikusainak. Az önkormányzatok súlyos problémákkal küszködnek, az önkormányzati képviselőknek kevés alkalmuk van arra, hogy párbeszédet folytassanak az RMDSZ vezetőivel. A konferencián közel négy órán át beszámolók hangzottak el a kormánykoalíció helyzetéről, az Európa Tanács és az EU viszonyáról, a szenátusi munkáról, az igazságügy-miniszter asszony és Markó Béla közötti ellentétekről stb. A szót kérő polgármestereket felszólították, foglalják össze mondandójukat 3-3 percben. A tanácskozás tehát nem volt reális alkalom, hogy az önkormányzatok képviselőinek problémáit megbeszéljék. Panaszkodnak a megye polgármesterei, tanácsosai, hogy az önkormányzatok infrastrukturális beruházásokra és egyéb tevékenységekre vonatkozó pályázatai vastag dossziékban porosodnak, hogy hiába készítették el ezeket, nem kaptak rájuk pénzt. Az utak lassacskán járhatatlanokká válnak, a vízellátás, csatornázás megoldatlan, a szociális, a kulturális terület elhanyagolt, nincs pénz európai szintű öregotthonok építésére, nincs pénz az otthoni beteggondozásra, nincs pénz fesztiválok megszervezésére. /Antalfi Imola: Ez lenne az önkormányzatiság? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

1995. június 22.: Románia benyújtja felvételi kérelmét. 1997. július 15.: a Bizottság megfogalmazza álláspontját. 2000. február 15.: megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások. 2002. december 13.: az EU Tanácsa 2007. január elsejét jelöli időpontnak. 2004. december 14.: befejeződnek a csatlakozási tárgyalások. 2005. április 13.: az EP rábólint a csatlakozási szerződésre. 2005. április 25.: aláírják a csatlakozási szerződést. 2006. május 16.: az Európai Bizottság megerősíti (vagy sem) a csatlakozás dátumát. /Románia integrációjának kronológiája. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Május 26-án kezdődött az a kétnapos szeminárium a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány marosvásárhelyi székhelyén, amelynek témája az autonómia. Markó Béla miniszterelnök-helyettes politikai tájékoztatóját követően a jelenlevők előadásokat hallgathattak meg az Európai Parlamentről, illetve az Európa Tanácsról és a kisebbségi jogokról (Frunda György, az Európa Tanács monitoring bizottságának elnöke), az autonómia és régiósításról (Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke), arról, hogy a kisebbségek autonómiája veszélyforrást jelent-e a többség számára (Gabriel Andreescu politikai szakértő). Varga Attila képviselő a kisebbségi jogok modelljéről tartott előadást, Márton Árpád a kisebbségi törvényről beszélt, Markó Attila államtitkár a Kisebbségi Tanácsot mutatta be. /(mózes): Autonómia, merre? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

Tabajdi Csaba, az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségi Intergroup elnöke azt javasolta, hogy az Európai Romák Fórumának mintájára hozzák létre az Európai Unióhoz és az Európa Tanácshoz egyszerre köthető Őshonos Kisebbségek Európai Parlamentjét az európai kisebbségek képviselete céljából. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője a szászországi Bautzenben, az Európai Népcsoportok Föderalista Uniójának kongresszusán beszélt erről. Tabajdi előadásában rámutatott: nagy aránytalanság van a tíz új és a tizenöt régi EU-tagállam kisebbségvédelmi rendszere között. A tíz új tagállamnak ratifikálnia kellett az Európa Tanács két kötelező erővel bíró kisebbségvédelmi dokumentumát, a Nyelvi Chartát és a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt, a régi tagállamok közül Franciaország, Belgium és Görögország ezt máig nem tette meg. Fel kellene zárkóztatni a régi tagállamokat a kisebbségvédelem terén, sürgette. Kifejtette: az EU-ban nincs ugyan jogi értelemben vett működő kisebbségvédelmi rendszer, de ez nem jelenti azt, hogy például politikai értelemben ne lennének normák a kisebbségvédelem tekintetében. Tabajdi hangsúlyozta: a kisebbségi jogsértések esetén a számonkérés megoldatlan. /Kisebbségi európai parlament? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Az utóbbi időben ismét nacionalista felhangok töltik be a román közéletet. A kormánypárti demokrata honatyák akadályozták a kisebbségi törvény elfogadását, támadva a kulturális autonómiát; az ellenzéki szociáldemokrata párt vezető politikusai magyarellenes retorikát alkalmaznak, közben a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) önálló magyar karainak, illetve egy esetleges önálló magyar egyetemnek az ötlete „nemzeti alapú” ellenállást vált ki a románok körében. A Ziua című napilap támadta az elmúlt hónapokban a közös Gozsdu-közalapítvány létrehozásáról szóló román–magyar államközi egyezményt, és cikksorozatban fejtette ki, hogy a magyarok továbbra sem nyugodnak bele Trianonba. Bukarestben hazafiatlan cselekedetnek minősült, hogy Frunda György szenátor elfogadtatta az Európa Tanácsban a nemzet fogalmára vonatkozó jelentését. Román nemzeti érzelmeket látszott sérteni tavaly Koltay Gábor Trianon-filmjének bemutatása, és bizonyos politikai erők szakadár törekvésnek tekintették a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) rendezvényeit. A magyarellenes támadások élén áll a Nagy-Románia Párt (NRP). Corneliu Vadim Tudor pártvezér gyűlöletkeltő szólamai visszhangra találnak más politikai erők soraiban is. „Romániában néhány hónapja egyre erősödik a szélsőséges nacionalista beszédmód, egyre több a magyarellenes megnyilvánulás, egyre több a próbálkozás az RMDSZ kiszorítására a román politikai életből” – fogalmazott nemrég az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Bíró Béla szerint a nacionalizmus nem köthető kultúrákhoz, etnikumhoz, hanem helyzetekhez. Adrian Cioroianu történész, a bukaresti egyetem történelmi tanszékének docense szerint Ceausescu megbízásából a román történészek nacionalista szellemben szálltak vitába a magyar történetírás olyan műveivel, mint amilyen például Erdély háromkötetes története volt. A docens szerint a legjobb román egyetemek és főiskolák történelem szakain ma már korántsem tapasztalható az egykori görcsösség, túlfűtöttség. Rögtön a diktatúra bukásakor, 1989. december 22-én, miután lincselés áldozata lett a kézdivásárhelyi rendőrparancsnok, Romulus Vulpescu költő, volt nagy-romániás szenátor úgy adta elő a történetet: Székelyföldön a magyarok románok fejével futballoznak. Ezt természetesen nem volt igaz. Azután jött az 1990 márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogrom volt, amikor a tudatosan feltüzelt vidéki románok csaptak össze a helyi magyarokkal. A véres összeütközés után Marosvásárhely sokáig a félelem városa volt. Radu Ciontea, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) első elnöke a marosvásárhelyi pogrom előtti hetekben adott nyilatkozata szerint családi forrásból tudja, hogy minden magyar zsebében ott lapul a kötél, amelyre fel akarják akasztani a románokat. A nacionalizmus a kilencvenes évek közepéig erőteljesen jelen volt a román politikában, mind az írott, mind az elektronikus média vak indulattal beszélt a magyarokról. Varga Andrea Romániában élő és kutató magyarországi történész felidézett egy korabeli televíziós beszélgető műsort. Egy betelefonáló azt akarta kifejteni, milyen jól képes együtt dolgozni magyar kollégájával, s hogy nem igaz, amit a sajtó ír. Mondanivalóját nem tudta végigmondani, mert lekeverték a hangját, és a műsorvezető kikelt magából: mit szólna a kedves néző, ha az ő rokonának vágták volna le a fejét, és azzal fociztak volna a porban? A kilencvenes évek közepétől kezdve a sajtó leállt ezzel az általános uszítással. Akkor a politika úgy döntött: paradigmaváltást hajt végre a magyarokhoz fűződő viszonyában. Az RMDSZ akkorra már kormányzati tényezővé vált, mint a Demokratikus Konvencióba tömörült pártok egyike (1996–2000). Varga Andrea emlékeztet arra a vissza-visszatérő riogatásra, miszerint jönnek a magyarok, visszaveszik Erdélyt, például hátizsákos turistáknak „álcázva” magukat. Egy időben a szélsőséges román politikusok azt sugallták a lakosságnak, hogy a magyar vállalatok romániai befektetéseik révén apránként vásárolják fel Erdélyt, a Mol-kutak romániai terjeszkedése pedig arra szolgál, hogy az esetleges későbbi konfliktusos időszakokban a magyar harckocsiknak biztosítsanak üzemanyagot. Az effajta „üzenetek” egyik legfőbb terjesztője Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester volt. Sokan Markó Béla legutóbbi kézdivásárhelyi beszédét is a „magyar nacionalizmus” megnyilvánulásának tekintették, amikor a szónok így szólt a hallgatósághoz: „Aki itt, a Székelyföldön hivatalnok, az a mi kenyerünket eszi. Végtére is a mi adónkból, a székely ember adójából kapja a fizetését, nem másból. Akkor pedig tessék megszólalni magyarul, vagy ha nem tud valaki, aki hivatalt visel, tanuljon meg”. Sok román idézi a hivatalos tételt, miszerint a román ember egyik lényegi jellemvonása, hogy a mindennapi életben befogadó, nyitott a másság iránt. Azonban az alkotmány is „nemzetállamként” határozza meg a soknemzetiségű Romániát. Ezt a kitételt az RMDSZ-nek nem sikerült kivetetnie még a 2003 végén végrehajtott – népszavazással megerősített – alkotmánymódosítás során sem. A romániai magyarság aggódva figyeli a kormánykoalíciót alkotó Demokrata Párt (DP) nacionalista felhangjait. E pártba beolvadtak az NRP-ből kivált politikusok, s így tett testületileg Funar egykori pártja, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) is. Az ellenzéki szociáldemokraták (SZDP) a nagy-romániásokkal (NRP) terveznek együttműködést a parlamentben. Bíró Béla kifejezetten derűlátó. Szerinte a román értelmiségi elitben és a román közvéleményben kihunyni látszik számos hamis félelem (például az irredentizmustól). /Garzó Ferenc MTI – Bukarest: A nacionalizmus felemelt tyúktolla a porba kívánkozik Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Románia nyomást fog gyakorolni az EU-ra, hogy az Európa Tanács június 15–16-i ülésén hozzák nyilvánosságra az ország csatlakozási időpontját. Monica Macovei igazságügyi miniszter kifejtette: jó lenne, ha a nyilvánosságra hozatal legkésőbb szeptemberben megtörténne. A május 16-án közzétett országjelentés októberre halasztotta Románia és Bulgária EU-integrációs időpontjának nyilvánosságra hozatalát. Olli Rehn bővítési biztos május 31-én a német parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottsága előtt Bulgária és Románia csatlakozási szerződésének ratifikálása mellett tette le a garast. Traian Basescu államfő is kedvező hírekkel tért haza párizsi látogatásáról. A francia szenátus elnöke, Christian Poncelet bejelentette, hogy vagy június 30-án, vagy július 10-én Párizs ratifikálja a csatlakozási szerződést. /Sürgeti Románia a csatlakozás időpontját. Bukarest október helyett júniusban szeretne biztosítékot kapni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Románia és Lengyelország határozottan visszautasítja a CIA-járatokról és -börtönökről szóló jelentés rá vonatkozó állításait. Dick Marty, az Európa Tanács (ET) megbízottja ugyanis bejelentette: feltételezett terroristákat szállító titkos CIA-repülőjáratok szálltak le a két országban. Az ET vizsgálódása párhuzamosan folyik az Európai Parlamentével, amely már megállapította, az Eurocontrol nemzetközi légi irányítási szervezet információi szerint az elmúlt öt évben a CIA több mint ezer repülése érintette az európai légteret, illetve európai repülőtereket. A jelentésben csupán gyanúról esik szó, hiszen Dick Marty nem szolgál bizonyítékokkal arról, hogy voltak ilyen fogházak Romániában – jelentette ki Norica Nicolai, az állítólagos CIA-gépek ügyét kivizsgáló parlamenti bizottság elnöke. /P. A. M.: A csatlakozást fenyegeti a kiújult CIA-botrány? Románia cáfolja Dick Marty állításait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Az Európa Tanács ellenőrző bizottsága elfogadta Frunda György RMDSZ-szenátornak a monitoring rendszer átdolgozásáról szóló jelentését. Ennek az a jelentősége, hogy megszünteti az eddigi kettős ellenőrzési mércét. Frunda György szerint a jelentés elfogadása azért fontos, mert eddig csak az 1990 után felvett tagországokban ellenőrizték az emberi jogok tiszteletben tartását. Az alapító tagországokat nem monitorizálták, bár azokban is nemegyszer megsértették az emberi jogokat, illetve sokan közülük nem írtak alá vagy nem ratifikáltak európai emberjogi egyezményeket. Ezentúl mind a 46 országban ellenőrzik, hogy aláírták-e a vonatkozó nemzetközi egyezményeket és alkalmazzák-e azokat. Frunda rámutatott, Franciaország az „egy ország – egy nemzet” elvét tartja magára érvényesnek, és nem ismeri el a nemzeti kisebbségek létét. Hasonló jogsértések történnek Törökországban is, ahol nem ismerik el a kurd kisebbséget. /(mózes): Kiiktatják a kettős mércét. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

Gáll Kinga, az Európai Parlament fideszes képviselője a vele készült beszélgetésben elmondta: a Bolyai Egyetem vitája azzal kezdődött, hogy a magyar egyetemet erőszakkal összeolvasztották a kolozsvári román egyetemmel. Minden vezető beosztásba románok kerültek, ami a magyar tagozat módszeres elsorvasztására vezetett. A rendszerváltás után a döntéshozatali ügyekben lényegi változás nem történt, a vegyes tanítású intézményekben a magyar tagozatok mind az egyetemen, mind a középiskolákban kiszolgáltatottak maradtak. A kisebbségi törvény most azért fontos, mert kézzelfogható, számon kérhető. A romániai magyarság többi jogkövetelése még ígéretként sem szerepel az Európai Parlamentben, illetve az Európai Bizottságban. Gáll Kinga Bukarestben járva, az Európai Parlament–Romániai Parlament vegyes bizottság alelnökeként rádöbbent, hogy akarnak ugyan kisebbségi törvényt, mert éppen ez a brüsszeli elvárás, de azt már nem akarják, hogy döntési jogköröket is szavatoljon. Amennyiben törlik a kulturális autonómia alapját, az önkormányzatok döntési jogköreit, akkor a törvény semmivé válik. 1993-ban, amikor Romániát felvették az Európa Tanácsba, akkor szintén előkerült egy kisebbségi törvény. A kormány mindent megígért, de amint fölvették az országot, minden elhalt, a kisebbségi törvényt pedig levették napirendről. Igaz, most erőteljesebben kéri az EU a törvény elfogadását, Gáll Kingának mégis fenntartásai vannak. Elképzelhető, hogy húzzák majd az időt, a csatlakozás után pedig azt mondják, nem sikerült megállapodni, és ismét lekerül napirendről a törvény. Gáll Kinga beszámolt arról, hogy Traian Basescu államelnök teljesen elzárkózott a magyar felsőoktatásra vonatkozó kérdések elől. Azt mondta, Kolozsváron a Babes–Bolyai multikulturális egyetem. Basescu szerint ha a magyaroknak egyetem kell, akkor azt magánegyetemként megcsinálhatják. A magyar diplomácia szegénységi bizonyítványa, hogy csak ennyit sikerült elfogadtatni a román országjelentésben a kisebbségekről. Több alkalommal lett volna lehetősége, hogy hatékonyan képviselje a határon túli magyarság ügyét az európai fórumok előtt, mégsem tette meg. Nem igaz, hogy a határon túli magyarság ügyét nem lehetett volna felvetni. A magyar kormány másik lehetősége az lett volna, ha nem terjeszti be elsők között ratifikációra Románia EU-s felvételét az országgyűlés elé. A Fidesz azt javasolta, hogy a kormány ne terjessze be szavazásra, várja meg az országjelentést. Ezt a kormány nem fogadta el. A Székely Nemzeti Tanács Gyergyóditrón nagygyűlést fognak tartani Székelyföld területi autonómiájának ügyében. Gáll Kinga elmondta, hogy az SZNT által megfogalmazott jogkövetelések jelenleg távol esnek az Európai Unió hivatalos kisebbségpolitikájától. Azonban a különböző régiókban élők beleszólása az őket érintő döntésekbe jogos igény, amelyet nem lehet megkérdőjelezni.  /Románia meg kell hogy oldja a kisebbségi kérdést. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 13./

Az Európa Tanács működését megreformáló indítványt nyújtott be Frunda György a Parlamenti Közgyűlésen. Frunda javaslata az ET monitoring-rendszerét új alapokra helyezné, mert szerinte a jelenlegi rendszer diszkriminatív, ugyanis az ET előírásai szerint csak az új tagországokat kell ellenőrizni, a régiek ez alól a procedúra alól mentesek.. Frunda javaslata szerint a régi tagországokból ábécé sorrendben kiválasztott évi tizenegyet. Ezenkívül ha valamely tagországból olyan jelzések érkeznek, hogy megsértik az emberi jogokat, a javaslatnak megfelelően a panaszok kivizsgálására azonnal adódik mód. A régi tagállamok közül Franciaország az iskolapéldája az ET előírások be nem tartásának. Nem ismerik el például a kisebbségek létét jogi szempontból. Oroszország egyike a legbíráltabb országoknak a tanácsban. /Isán István Csongor: Frunda-reform az Európa Tanácsban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Nemrég újabb oktatási központnak alkalmas házat vásárolt a Csángó Magyarok Szövetsége. A moldvai Csík (Ciucani) falu központjában immár három ingatlan áll rendelkezésre az iskolai tanórákon kívüli magyartanításra. Az 1200 négyzetméteres telket és a házakat az úgynevezett keresztszülő program révén vásárolták. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy bárki jelképesen keresztgyermekévé fogadjon csángó magyar gyermekeket, és ennek fejében anyagilag támogassa anyanyelvi oktatásukat. Sokan vélik úgy, hogy nincs esély a csángó identitás megtartására Moldvában. A helyzetet nem látja ilyen sötéten Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető elnöke, aki immár hosszú évek óta a helyszínen is tapasztalatokat szerez a csángó magyarok helyzetéről. Legutóbb június elején az alapítvány szervezésében Bákóban és Pusztinán tartottak csángókonferenciát. Diószegi László Pusztai János nyelvészprofesszor előadását idézte fel. A professzor emlékeztetett arra, hogy a világon beszélt mintegy öt-hatezer nyelvből ötezret beszélnek százezernél kevesebben és háromezret tízezernél kevesebben. Ma már az Európai Tanácsban is téma e veszélyeztetett népcsoportok megmentése, s erre a kutatók és politikusok látnak is esélyt. Diószegi szerint a Kárpát-medencei tizenhárommilliós magyarsághoz viszonyítva sem elhanyagolható a több mint hatvanezres magyarul beszélő csángó népcsoport létszáma. Hangsúlyozta, a csángóknál nincs demográfiai probléma, ma sem ritka a hét-nyolc gyermekes család. A nyári konferencián meglepetésszerűen hatott a fiatal csángó magyar értelmiségiek és a vélük társuló erdélyi, anyaországi fiatalok tudományos felkészültsége. Vladimir Peterca a kolozsvári Krónikának nyilatkozva elmondta, „lehet, hogy még éveknek kell eltelniük a magyar nyelvű misék ügyének megoldásáig, de egy-két hónapon belül is megtörténhet az áttörés”. Petru Gherghel iasi püspök álproblémának tartja az egész csángókérdést. /Pataky István: Esély a moldvai csángók megmaradására – Jók a demográfiai mutatók, kialakult egy fiatal értelmiségi réteg. = Magyar Nemzet, júl. 6./

Jonathan Scheele, az Európa Tanács romániai küldöttségének vezetője szerint Traian Basescu Moldva Köztársaságnak tett javaslata, miszerint a két országnak egy időben kellene csatlakozni az EU-hoz, „érdekes ötlet”. Scheele szerint ez a kijelentés újdonság számára, és nem tudja, hogy Basescu tárgyalt-e erről valamelyik EB taggal vagy más tagországok képviselőivel. Elmondta, hogy Basescu elnök Németország történelmi egyesítésével példálózott. Úgy értékeli azonban, hogy ez különleges eset volt, amelyet nem lehet automatikusan átvenni. /Scheele csodálkozik Basescu Moldovának tett ajánlásán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8

Az Európa Tanács (ET) aggodalommal figyeli az emberi jogok betartását Moldova Köztársaságban, közölte René van der Linden, az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke július 24-én Bukarestben Mihai-Razvan Ungureanu külügyminiszterrel. „Az ET elöljáróját elsősorban a transznisztriai helyzet foglalkoztatja. /Cs. P. T. Az ET aggódik Moldova miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke szerint az európai szervezeteknek végre komolyan állást kell foglalniuk a szlovákiai kisebbségellenes kijelentések ügyében. Bugár Béla erről azután beszélt az MTI-nek, hogy augusztus 21-én Budapesten zárt ajtók mögött megbeszélést folytatott az Országgyűlés, az Európai Parlament, az Európa Tanács, az EBESZ és a NATO parlamenti közgyűlésében részt vevő magyar képviselőkkel. „Már régen nem fordult elő, hogy egy olyan kormány alakult volna egy uniós tagországban, amelyben az egyik koalíciós párt kisebbségellenes kijelentéseiről híres, és ezért még soha nem volt büntetve” – fogalmazott Bugár Béla. Bugár Béla, az MKP elnöke szerint meg kell várni az új szlovák kormány konkrét lépéseit, mert a közzétett kormányprogram „túl általános”. „A szlovák kormány egyrészt olcsó gesztusokkal igyekszik bizonyítani, hogy a többség és a kisebbségek viszonyában minden rendben van, másrészt amikor konkrét lépést tehetnének, elítélhetnének egy magyar- vagy romaellenes megnyilvánulást, akkor azt nem teszik meg” – jegyezte meg Bugár Béla. /Bugár Béla: Európának állást kell foglalnia Szlovákia kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./