Döntött a restitúciós bizottság: A Mikó az államé marad
Állami tulajdonban marad a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium: a bukaresti restitúciós bizottság tegnap elutasította a református egyház visszaszolgáltatási kérelmét – tájékoztatott Laczikó Enikő államtitkár-helyettes, aki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatal (EKH) képviselőjeként tagja a testületnek. Közölte: a héttagú testületben egyedül ő támogatta az épület visszaadását, a bizottság többi hat tagja ellene voksolt. Az erdélyi református egyházkerület valószínűleg perelni fog.
A restitúciós bizottságban azért került ismét terítékre a Mikó-ügy, mert az iskolaépület 2002-ben történt visszaszolgáltatását 2014-ben a ploieşti-i táblabíróság jogerősen szabálytalannak minősítette, és megsemmisítette a református egyház tulajdonjogát, gyakorlatilag visszaállamosította az 1948-ban elkobzott ingatlant; ugyanakkor felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte az akkori restitúciós bizottság tagjait, Markó Attilát, Marosán Tamást és Silviu Climet. Mivel az ítélet formai szabálytalanságra hivatkozik, és a tulajdonjog kérdését megkerüli, az erdélyi református egyházkerület az idén újra kérvényezte az iskola visszaszolgáltatását. Az egyházi és kisebbségi ingatlanok visszaszolgáltatásában illetékes bukaresti testület áprilisban meghallgatta az egyházkerület képviselőinek érveit is, de a szavazást egy hónappal halasztotta. Veress Emőd jogász, az egyház jogi képviselője akkor azt mondta: a 2014-es büntetőjogi ítélet után a restitúciós eljárás visszakerült korábbi állapotába, vagyis ismét arról kellett döntenie a román államnak, visszaszolgáltatja-e a református egyháztól a kommunizmus idején elkobzott iskolaépületet. Ha az egyház javára döntenek, az perújrafelvételi alapot teremt a korábbi restitúciós testület börtönre ítélt tagjai számára. Ez azonban nem következett be, a mostani testület elutasította a Mikó visszaszolgáltatását. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke már korábban jelezte: ha a bizottság nem szolgáltatja vissza jogos tulajdonosának a sepsiszentgyörgyi ingatlant, az egyházkerület bírósági úton, polgári eljárással fog tovább küzdeni igazáért. A Mikó egyébként a régi román nyilvántartásokban is egyházi tulajdonként szerepel: az 1921-ben két kolozsvári egyetemi tanár, C. Martinovici és N. Istrati által készített összeírás szerint (amely Erdély, Bánság és a többi csatolt tartomány szótára címmel jelent meg, és átfogó statisztikai adatokat közöl Románia új országrészeiről) Háromszék (Treiscaune) megyében összesen két középiskola volt, mindkettő egyházi tulajdonban (a másik a Kantai római katolikus gimnázium). A felsorolt területeken 95 évvel ezelőtt 13 római katolikus, 12 református, 9 evangélikus (lutheránus), 4 görög katolikus, 3–3 ortodox, unitárius és izraelita középiskola működött.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

MÚRE-riporttábor Temesváron
Nagyvárosi szórvány-bevetésen a magyar újságírócsapat
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) az elmúlt hét végén, a kalotaszegi Farnas–Zsobok és a Beszterce-Naszód megyei Óradna–Borberek után nagyvárosi környezetben, Temesváron szervezte meg sorozatban harmadik riporttáborát. Hat erdélyi megyéből és a Vajdaságból érkezett 26 magyar újságíró vetette be magát a nagyvárosi dzsungel sűrűjébe, hogy pillanatfelvételt készítsen a Temesvári magyar szórványközösség életéről. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Bethlen Gábor Alap támogatásával megvalósuló riporttábor nyomán egy kötet is születik, amelynek bemutatását kíváncsian várjuk, elsősorban mi, Temesvári magyar újságírók, akik e szórványközösség mindennapjainak és ünnepi alkalmainak régi krónikásai vagyunk.
A riporttábor július 8-án, pénteken média-kerekasztallal indult, ahol a vendégek (majdnem) mindent megtudhattak a Temesvári írott és audiovizuális sajtó aktuális helyzetéről. Az újságírókat a továbbiakban Szekernyés János helytörténész, Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő, Erdei Ildikó és Jakab Ilona iskolaigazgatók, Marossy Zoltán volt alprefektus és Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke tájékoztatták a Temesvári magyar közösség múltjáról és jelenéről, a magyar oktatás helyzetéről, a civilszervezetek életéről. A sajtósoknak alig két napjuk volt rá, hogy kívülállóként, remélhetőleg újszerű látásmódot tükröző Temesvári szórványriportjaikat elkészítsék.
– Miért éppen a nagyvárosi szórvány lett ennek a riporttábornak a központi témája– kérdeztük Rácz Évától, a MÚRE elnökétől.
– A riporttáborok hagyománya a 90-es évekre nyúlik vissza, de az utóbbi két évben kezdtük újra ezeknek a megszervezését. Első alkalommal a Kalotaszeg végében található, de a Szilágysághoz tartozó Farnason voltunk, amely egy halódó, pusztuló félben levő közösség, ugyanakkor a szomszédos Zsobok a magára talált magyar közösség példáját mutatta meg. Tavaly Beszterce-Naszód megyében Radna Borbereken és Óradnán jártunk, ahol azzal szembesültünk, hogy ők románul mondják, hogy ők magyarok. Nem beszélik a nyelvet, de a magyarságtudatuk eleven! Azt mondtuk, hogy legyen egy olyan példa is, ahol a nagyvárosi szórvánnyal ismerkedünk. Újdonságot jelent, hogy a nagyvárosban hogyan lehet megtalálni a magyarokat, mindenki azt mondta, hogy valóban ez nagyon nehéz feladat. Nem könnyű két nap alatt megtalálni azokat az embereket, akik azon dolgoznak, hogy ezt a szórványközösséget összetartsák, ezért előre szerveztük a lehetséges interjúalanyokat, meghívtuk őket a riporttáborunkba, hogy megkönnyítsük a kollégáknak a dolgát és még több, gazdagabb anyag szülessen.
– Honnan érkeztek a Riporttábor résztvevői?
– A távolabbról érkezett sajtósok Hargita, Kovászna és Brassó megyékből jöttek, de erős újságíró csapat van itt Marosvásárhelyről, Kolozsvárról és Nagyváradról, akik összesen 11 szerkesztőséget képviselnek. Itt vannak velünk a riporter iskolások, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos hallgatói, akik itt gyakorlatoznak, az a feladatuk hogy a tábor történéseit dokumentálják, fotózzák, arról számolnak be, hogy mi hogyan dolgozunk. A Riporter Iskola idén beindított programunk, amelynek Temesvár a harmadik helyszíne Kolozsvár és Marosvásárhely után. A Riporter Iskola folytatódik azzal, hogy októberben Torockón a Kolozsvári BBTE újságíró szakának táborához csatlakozik a MÚRE, majd Nagyenyeden tartunk novemberben egy kiértékelő találkozót.
– A nagyvárosi szórványléttel kapcsolatban mi mozgatta meg az újságírók fantáziáját?
– Egyesek az egyházi közösségeken keresztül próbálják megfogni a magyarságot. A Vajdaságból érkezett kollégák a soknemzetiségű Bánságot, a szerb közösséggel való kapcsolatot is behozzák a képbe, de van akit a Nőszövetség munkája vagy a Máltai Segélyszolgálat munkája érdekel. Természetesen az is történelmi pillanat, hogy hosszú évtizedek után magyar alpolgármestere van Temesvárnak és két líceumban is van magyar nyelvű oktatás, ezek mind olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekre szeretnénk választ kapni.
– Mi lesz ennek a Riporttábornak a hozadéka?
– A tábor nyomán kötetet szeretnénk megjelentetni a Communitas Alapítvány támogatásával, ami arról szólna, hogy mit mutat az a pillanatfelvétel, amit itt Temesváron el tudtunk készíteni. Egy ilyen riportkötet nem leíró, hanem ezt a pillanatot megragadó tud lenni, amelyben benne van a történelem és egy lehetséges jövőkép, majd kiderül, hogy milyen.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Együtt – másként (Nemzetiségi tábor Háromszéken)
Nyolc romániai nemzeti kisebbségi közösség képviselőinek részvételével idén is megszervezték a multikulturális tábort Háromszéken. Az Etnikumközi Kapcsolatok Igazgatóságának támogatásával a Sepsiszentgyörgyi Alteris ( jelentése: másként) Egyesület a bikfalvi Téglás Panzióban bonyolította le tevékenységei zömét.
A táborban harminchatan vesznek részt, a gimnazistákat felügyelők is elkísérték. Jöttek törökök Konstancáról, lipovánok Ghindărești-ről, tatárok Valul lui Traian településről (mind Konstanca megyéből), görögök Brăiláról, svábok és bolgárok a Temes megyei Nagyszentmiklósról, zsidók a Brassó megyei Kóborról és székelyek Csíkból – tájékoztatott Victor Sibianu főszervező, az egyesület elnöke, aki kiemelte, első ízben sikerült a zsidó közösség képviselőit beszervezni. Így három világvallás – keresztény, zsidó és muszlim – képviselői kerültek össze – jegyezte meg. A táborban a csoportok tagjait szétszórva, más nemzetiségűekkel szállásolták el, foglakozásokat, interaktív játékokat szerveztek, s szokás szerint minden nap nemzetiségi esttel ér véget. Ezen egy-két csoport résztvevői népviseletbe öltözve hagyományos táncokat, népszokásokat mutattak be. A Brassai László pszichológus által vezetett tábor célja, hogy a kisebbségben élő nemzeti közösségek egymás megismerése által leszámoljanak előítéleteikkel, s közeledjenek egymáshoz. A táborozók múlt vasárnap érkeztek, azóta különböző programokon vettek részt. Magyar irodalom órát tartottak, amelyen a Kertész leszek című József Attila-verset elmondták magyarul és románul, majd egy versszakot minden közösség lefordított saját anyanyelvére, és előadta. Megtanultak egymás nyelvén köszönni. Uzonban a sportpályán mozogtak, kedden nemezelő és agyagozó foglalkozást tartottak, szerdán Csernátonba kirándultak, megnézték a Haszmann Pál Múzeumot, majd elmentek Ika-várához, Sepsiszentgyörgyre is ellátogattak, csütörtökön gyalogtúráztak a falu fölötti Csigavárhoz. A gyerekek nagyon élvezték a kürtőskalácssütést, kivétel nélkül mindenki sütött egyet. Csütörtökön megtartották a gálaestet az összes résztvevő népviseletben való felvonulásával és műsorával, s tegnap el is búcsúztak a tábortól.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Előrelépni csak együtt
Interetnikus párbeszéd Bikfalván
Az értelmes párbeszéd javítja az együttélés feltételeit, és semmiképpen nem akadálya az identitás megőrzésének – hangzott el Bikfalván, az Identitás és Párbeszéd Egyesület (AID) által szervezett táborban. A napi előadásokkal, műhelygyakorlatokkal „fűszerezett” rendezvényen 30 fiatal vesz részt az ország több megyéjéből és Bukarestből.
A román kormány Interetnikus Kapcsolatok Igazgatósága (DRI) által támogatott projektnek az a célja, hogy újabb kommunikációs csatornákat nyisson magyarok és románok között.
– Ez egy fiatalnak számító, mindössze két éve alapított civil egyesület, amely könnyebbé, egyszerűbbé, ugyanakkor tartalmasabbá szeretné tenni a román és magyar fiatalok közötti együttműködést – nyilatkozta a Téglás Panzióban tartott sajtóértekezletén Alexandru Andriesei AID-elnök.
Az interetnikus kapcsolatokból mesteriző fiatalember jónak nevezte a Kovászna megyében élő fiatalok közötti kapcsolatot, amelynek azonban, a sajtó hatékony „támogatásával”, igen rossz híre kelt országszerte.
Oltean Csongor, a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) elnöke szerint minden hasonló kezdeményezés további közös projektek lehetőségét veti fel.
Az első napon előadó Sergiu Constantin azt mondja: az ilyen jellegű kezdeményezések lehetnek a legeredményesebbek. Az, hogy a magyar fiatalok összegyűlnek Tusnádon vagy Csomakőrösön, és elmondják, hogy mit várnak a románoktól, majd a román fiatalok összeülnek Marosfőn, és elmondják, hogy milyen csúnyák a magyarok, az nem vezet sehova. Ha igazán haladást akarunk, azt csak együtt lehet elérni, még akkor is, ha ez a nehezebb út – szögezte le a bolzanói Kisebbségi Jogok Akadémiájának romániai kutatója.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

I. BEVÉTELEK (1+2) II. KIADÁSOK (1+2+3+4+5+6+7+8+9) 18,693,672
2015 Teljesítés 23,684,081 1. SZKT 145,454
1.Tagdíj és adomány 1,483,003 2. KAT 6,772
2.Kisebbségi alap 22,201,078 3. Szövetségi Elnöki Hivatal, Főtitkárság,
Nőszervezet, Megyei/területi szervezetek 7,164,408
3.1.béralap 3,309,882
3.2.működési költségek 2,308,697
3.3 beruházások - állóeszközök, autópark,
székházfelujítások 1,545,829
4. Kós Károly Akadémia Alapítvány 431,248
5. www.maszol.ro 607,219
5.1.béralap 458,372
5.2.működési költségek 148,847
6. Rendezvények, képzések, szakmai
konferenciák 1,254,428
7. Communitas Alapítvány 8,493,753
8. Platformok 60,843
9. Civil szervezetek normativ támogatása 529,547
A 2015-ös költségvetési teljesítés a 2015-ben, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által az RMDSZ-nek folyósított összeg elszámolását tartalmazza, amelynek kifizetési periódusa 2015. január 1 - 2016. március 31.
[Forrás: MTI]
rmdsz.ro/page/2015

„Átlátszóbb” az RMDSZ költségvetése
Az Átlátszó Erdély oknyomozó portál nyomására az RMDSZ pár napja közzétette honlapján a 2015-re szóló pénzügyi jelentését, melyből több részlet is kiderül arról, hogy a szövetség mire költi az erdélyi magyarságnak járó állami támogatást.
Bő másfél hónappal a helyhatósági választások után tette közszemlére az RMDSZ a 2015-re szóló pénzügyi jelentését, melyből több részlet is kiderül arról, hogy a szövetség hogyan költi el az erdélyi magyarságnak járó állami támogatást. Kelemen Hunor szövetségi elnök a választási hajrában ígérte meg, hogy a június 5-ei megmérettetést követően nyilvánosságra hozzák a 2009–2015 közötti kiadásokról szóló dokumentumokat. Úgy tűnik, a procedúra többfelvonásos lesz, mivel első körben csak a tavalyi számsorokat tették elérhetővé az alakulat honlapján.
A dokumentumokat böngészve többek közt az derül ki, hogy az RMDSZ 2015-ben 23 684 081 lejből (5,1 millió euró) gazdálkodott, büdzséje jelentős részét – 22 201 078 lejt – az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) által az erdélyi magyarságnak szánt támogatás teszi ki, ezt 2015. január 1. és 2016. március 31. között folyósították. Az összeg kisebb része tagdíjakból és különböző adományokból állt össze.
Költséges infrastruktúra-fenntartás
A beszámoló alapján a szövetség 7 164 408 lejt (1,5 millió euró) költött a Kolozsvári elnöki hivatal, a főtitkárság, a nőszervezet, valamint a megyei és területi szervezetek működésére, ebből matekozták ki az alkalmazottak fizetését, a székházfelújításokra, autópark-bővítésre és különböző beruházásokra szánt összegeket is. Az alkalmazottak fizetésére például az elmúlt évben 3 309 882 lejt fordított az alakulat, míg a működési költségek 2 308 697 lejt emésztettek fel. Állóeszközökre, az autópark bővítésére és a székházak felújítására összesen 1 545 829 lejt számoltak el.
A szövetség miniparlamentjének számító Szövetségi Képviselők Tanácsa ( SZKT) üléseinek megszervezése tavaly 145 454 lejbe került, míg a Kulturális Autonómia Tanács működése 6772 lejt emésztett fel. A nyilvántartásból kiderül továbbá, hogy a különböző rendezvényeket – beleértve a képzéseket és szakmai konferenciákat – az RMDSZ tavaly 1 254 428 lejből hozta tető alá. Nem meglepő módon a március 15-ei rendezvények kerültek a legtöbbe, összesen 195 569 lejbe. Az erdélyi augusztus 20-ai ünnepségek lebonyolítását 100 500 lejjel finanszírozta a szövetség – derül ki továbbá a kiadásokról szóló dokumentumokból. Az ünnepségek naptárát gazdagította a tavaly a szövetség megalapításának 25. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat is, amely 187 869 lejbe került.
Elszámolnak az alapítványok is
A szövetség által működtetett Communitas Alapítvány az elmúlt évben 8 493 753 lejt „hívott le" az RMDSZ költségvetéséből, ebből 762 241 lejt bérekre költöttek, míg 367 296 lejből a működési költségeket – az infrastruktúrához és a pályázati rendszerhez kapcsolódó kiadásokat és illetékeket – fedezték. Az alapítvány nyilvántartása szerint a Communitas 18 536 lejt adott az elmúlt évben a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontnak beruházás címen.
Az alapítvány kuratóriuma 7 345 680 lejt osztott szét az elmúlt évben a beérkező pályázatok alapján, ebből az összegből összesen 1843 program lebonyolítását támogatták. Az alakulat hat évvel ezelőtt létrehozott tudományos háttérintézménye, a Kós Károly Akadémia Alapítvány 431 248 lejből gazdálkodott úgy, hogy 111 359 lejt saját működésére költött el. Az alapítvány által támogatott programok közül az EU-tábor és a MIÉRT-akadémia került a legtöbbe, 32 821 lejbe, míg például a Marosvásárhelyi könyvvásár keretében lezajlott könyvbemutatókra alig 909 lejt szántak. Jelentős összeget, 32 821 lejt fizetett ki a Kós Károly Akadémia Az erdélyi népesség demográfiája 2030-ig című kutatásra is.
Tavaly egyébként 21 erdélyi civil szervezet részesült normatív támogatásban, ezen a címen az RMDSZ összesen 529 547 lejt osztott szét. Ebből a legnagyobb összeget, 98 726 lejt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) kapta, míg a lista végére került Romániai Magyar Doktorandusok Szövetsége (Rodosz) egy szerényebb összeget, 10 970 lejt kapott.
Amint arról a Krónika is beszámolt, az Átlátszó Erdély oknyomozó portál az elmúlt időszakban a kormányhoz benyújtott, közérdekű adatigénylés révén megszerzett dokumentumok alapján próbált betekintést nyújtani az RMDSZ pénzügyeibe. Az Átlátszó Erdély szerint az RMDSZ az elmúlt hét évben 28 millió eurót kitevő támogatást kapott az állami költségvetésből, és noha a szövetség a romániai magyarságnak szánt pénzt kezeli, csak az összeg – pályázati úton kiosztott – töredékének a felhasználását tette átláthatóvá.
A portál május 17-én közérdekű adatigényléssel fordult az RMDSZ-hez, kérve a szövetség és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) között kötött megállapodás alapján elkészített dokumentumokat a 2009/2015-ös időszakra, választ azonban nem kaptak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök május 30-án bejelentette, bár az RMDSZ nem közintézmény, és rá nem vonatkoznak a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló jogszabály előírásai, a költségvetésére vonatkozó adatokat a szövetség honlapján közzéteszik 2009-g visszamenőleg. A 2015-ös adatokat július 22-én tették elérhetővé, egy héttel korábban azonban az oknyomozó portál bejelentette, pert indít az RMDSZ és a Communitas Alapítvány ellen a késés miatt.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke egyébként lapunk korábbi munkatársa, Gazda Árpád – az MTI jelenlegi Kolozsvári tudósítója – „marhaságának" nevezte, hogy nem az RMDSZ-nek, hanem az erdélyi magyar közösségnek járnak azok a román kormány által folyósított pénzek, amelyeket a kisebbségek támogatására szánnak. Az ügyvezető elnök ezzel arra utalt, hogy Gazda Árpád a Krónika hasábjain több ízben is próbált utánajárni, hogyan költi el az RMDSZ a pénzt, amelynek csupán egy részét osztja ki pályázatok révén a magyar civil szervezetek között.
Kovács válaszában ragaszkodott ahhoz, hogy ebben a támogatásban azok a kisebbségi szervezetek részesülnek, amelyeknek képviseletük van a parlamentben. Július 14-én egyébként kiderült, a parlament módosította a közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvényt, amely most a pártokra és a közhasznú civil szervezetekre is vonatkozik. Az RMDSZ ugyan pártként működik a parlamentben, de érdekvédelmi civil szervezetként van bejegyezve. Az Átlátszó Erdély múlt héten közölte, adatigénylést küldött az Erdélyi Magyar Néppártnak ( EMNP) és a Magyar Polgári Pártnak ( MPP) is.
Honorálták a baráti sajtó hűségét
A 2015-ös pénzügyi nyilvántartás alapján az RMDSZ holdudvarába tartozó Maszol.ro hírportál működésére és béralapjára összesen 607 219 lejt különített el a szövetség saját költségvetéséből.
Kiderül továbbá az is, hogy a Kós Károly Alapítvány az elmúlt évben 99 963 lejjel finanszírozta az időközben csak az interneten elérhető Erdélyi Riport egykori hetilapot.
A Hargita Népe működését 25 ezer lejjel segítette a Communitas Alapítvány, a megyei napilap kulturális melléklete pedig külön 20 ezer lejt kapott pályázat révén.
A Transindex portált szintén az alapítvány által meghirdetett pályázat keretében 23 ezer lejjel támogatta az RMDSZ alapítványa. A Transindex egyébként egy tavaly márciusban Csíkszeredában lezajlott, egynapos Pityókakonferencia lebonyolítására is kapott 13 350 lejt – erre a portál kiadójának számító Média Index Egyesület nyújtott be pályázatot. A Média Indexnek az Ady Endre-hangoskönyv legyártásához és kiadásához is nyújtottak egy 7000 lejes segítséget.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Nyári turné a bánsági szórványban
Újra elindult Thália szekere a Bánsági Vándorszínházzal. A Rózsa, a lovag című előadással járják be Temes-, és Arad megye tizennégy települését. Rejtő Jenő komédiájával csalogatják a nézőket a piactérre, templomudvarba, ha esik, akkor a kultúrházba. Harmadik éve július elejétől augusztus közepéig a játékról szól Aszalos Géza művészeti vezető és Orbán Enikő dramaturg, mindenes tanyaanya élete. Idén önállósult a kis társaság, már nem a Bánsági Közösségért Egyesület, hanem a Tarisznyás Egyesület égisze alatt működnek. Simon Judit riportja Kemenes Henriette fotóival.
Végváron, ahol a Bánsági Vándorszínház három hétig tanyázik, szinte semmi sem változott tavaly óta. Amikor megérkezünk a községbe, mutatom a piacteret, ahol másnap Rejtő Jenő komédiáját láthatjuk, elhaladunk az óvoda mellett, és máris ott az iskolaudvar kapuja. A bejárat előtti füves területen egy béka üdvözöl. A pocsolyák a két nappal korábbi vihar mAradványai. A zápor nyomai az udvaron is láthatók, ügyesen bele is lépek a sárba.
A társulat éppen pihenőt tart, nemrég fejezték be a kihurcolkodást. Az elmúlt napokban a megbízhatatlan időjárás a sportcsarnokba kényszeríttette őket. Ott állították fel a díszletet, ott próbáltak. Az egyik színész nevetve meséli, nagyjából ezzel a szöveggel engedték be őket: a fiatalok szétverték a csarnokot a sok diszkóval, úgyhogy maguk is bemehetnek. De ez csak tréfa, a valóságban Végváron idén is mindenki kedves, szeretettel fogadták őket. Megkapták az iskola bentlakását, amely kívülről talán kicsit még lepusztultabb, mint a tavaly, a nagy viharban a mennyezet beszakadt egy részen, de a szobákban kényelmesek az ágyak, a lányoknak van külön mosdójuk és zuhanyzójuk, a konyhát is korlátlanul használhatják. Került gáztűzhely és hűtőszekrény, ágynemű és sok minden, ami szükséges a ház körül. Néha érkezik zöldség és gyümölcs is. Nagy luxus ez a vándoréletben, főleg hogy az elmúlt évekhez képest mostohább körülmények között élnek majd a vándorúton. Pontosabban romantikusabb lesz, közelebb kerülnek a Dériné korabeli komédiásélethez. A pénzszűke miatt lemondtak a motelekről és a cateringről. Főznek maguknak, azt mondják, sokkal jobban is esik az ebéd, mint amikor Temesvárról hozatták egy cégtől. A vándorszínészek útjuk során kevéssel beérik: egy erős konnektort, előadás után vacsorát, éjszakára szállást kérnek csupán.
Kevés pénz, sok lelkesedés
Aszalos Géza Temesvári színművész, a vándorszínház vezetője és második éve rendezője elmeséli, idéntől a Tarisznyás Egyesület égisze alatt működnek. Az egyesület fő tevékenysége a Bánsági Vándorszínház megszervezése, adminisztrációs feladatainak ellátása, és nem utolsó sorban az előadás létrehozása és utaztatása.
„Sokkal kevesebb a pénzünk, még a tavalyinál is kevesebb, mert az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától (DRI) egy vasat sem kaptunk, formai hibára hivatkozva utasították el a pályázatunkat. MAradtunk a Bethlen Gábor Alaptól kapott csekély összeggel, de pozitívan gondolkodunk: azt mondjuk, nem most van kevés, hanem eddig volt sok”. Ezen jót nevetünk, majd Aszalos folytatja: „Nagy bajban akkor lennénk, ha nem állna mellettünk a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Szerződésünk is van az intézménnyel, s Balázs Attila igazgatóm és kollégám teljes mellszélességgel támogat. Onnan van a díszlet, a jelmezek, a színpadtechnika. Mindent megkapunk, ami az előadáshoz szükséges, ahol játszunk, csak áramforrást kérünk.”
A magyar vállalkozók továbbra sem tülekednek, hogy támogassák a Vándorszínházat, hogy teljesíthessék – ha patetikusan is hangzik, leírom – nemes feladatukat: színházat vinni olyan településekre, ahol tavalyelőttig, évtizedek óta nem járt magyar társulat. Aszalos úgy fogalmaz, lélekben támogatják őket. Kétszáz elektronikus levelet küldtek szét, hogy támogatókra találjanak. Nem pénzt kértek, akármilyen felajánlás – egy ebéd, egy éjszakai szállás is jól esett volna. Egyetlen válasz sem érkezett.
Hangsúlyozza: a valódi mecénásuk Csáki Károly polgármester, aki második éve fogadja be a társulatot az iskola bentlakásába, ingyen, valamint engedi őket a piactéren játszani. Azt mondta az elöljáró, ha esik, akkor kinyitja a kultúrházat, hogy ott tartsák meg az előadást.
„A települések vezetői, akik szó nélkül biztosítanak nekünk helyet az előadáshoz, és a települések lakosai támogatnak minket – kapcsolódik a beszélgetésbe Orbán Enikő, aki a vándorszínház dramaturgja, szervezője és mindenese. Első évben tanyaanya volt, a másodikban mindenes, idén mindenes tanyaanya, ha éppen elanyátlanodnak a fiatal színészek. „Várnak és visszahívnak a településekre, ahol már jártunk, és olyan helyekre is, ahol még nem játszottunk. Azok a nénik a támogatóink, akik összevesznek, hogy ki főzzön nekünk vacsorát, melyik portán terítsenek asztalt.”
Tény: igény van a vándorszínházra, az emberek szeretik őket és bizony, inkább abból van sértődés, ha valahová nem jutnak el. Augusztus 5-én szabadnap lett volna, de nem lett, mert jelentkezett egy település, hogy szívesen látják őket. Mindenhol akad szállás, meleg étel, sok néző és szeretet. „Ezért éri meg, hogy a szabadságunk alatt, nyaralás helyett próbáljunk, szereljünk, játsszunk” – mondja Aszalos és Orbán szinte egyszerre. A hivatásos színészek, akik néhány hétre felcsapnak vándorkomédiásoknak, úgy vélik, a színház lényege valósul meg a piactereken: a játék. Olyan nézők előtt mutatják be produkcióikat, akik őszintén reagálnak. Akkor tapsolnak, ha tetszik az előadás.
Hivatásos komédiások
Aszalos megerősít abban, lassan kialakul az állandó vándortársulat. Idén egy új tag csatlakozott hozzájuk. Mondhatnánk, nemzetközi társaság készülődik a próbára: Lanstyák Ildikó harmadik éve jön játszani, idén diplomázott a Kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán. Vincze Tímea a Kolozsvári Puck Bábszínház társulatának tagja, aki Morzsa kutyával állandó résztvevője a vándorszínházi munkának. Mihály Csongor szintén harmadjára tér vissza a Vándorszínházba, közben diplomát szerzett a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen, bábszínész szakon, ősztől a Temesvári színház bábtársulatának a tagja. Hodu Péter a Szegedi Nemzeti Színháztól, másodjára tér vissza, és bizonyára alapember mArad. Dévai Zoltán a Zentai Magyar Kamaraszínház társulatából érkezett.
A Vándorszínház egyik alapembere Horváth Alpár. A Temesvári színház díszlettervezője álmodja meg és készíti el az előadások színpadképét. Fúr, farag, kalapál, fest és mázol, kelléket fabrikál, jelmezeket keres és talál. Első pillanattól kezdve Aszalos és Orbán munkatársa, és nem azzal, hogy mennyi a honorárium. Amúgy a színészek gázsija a kalapozásból kerül ki, de erről kicsit később.
Megérkezik Nándi és Béla. Előbbi Kolozsvári színészhallgatóból lett üzletember, de állandó segítője a vándorszínházasoknak. Utóbbi végvári fiatalember, aki önkéntesen vállalta, hogy besegít a csapatnak.
Főpróba szúnyogokkal
Még egy korty kávé, egy slukk a cigiből és a társulat készülődni kezd a próbára. Mindenki tudja, mi a feladata, mit kell megszerelni, összerakni, becsavarozni, hogy elkészüljön a díszlet, amely az idén egy kávéházat, illetve szobabelsőt ábrázol. Olyan szép és pontosan kidolgozott, hogy kőszínházban is megállná a helyét. Mialatt a fiúk szerelnek, a lányok a jelmezekkel és a kellékekkel foglalatoskodnak. Gyors mosdás után öltözni kezdenek, tükör nincs, egymásnak segítenek, hogy mindenki „jólöltözött legyen”. Orbán Enci most fodrásznak csap fel, fésüli, zselézi a fiúk haját, aztán picit átmegy sminkesbe, majd leül Aszalos mellé a keverőpulthoz, ők ketten a hangosítók és a világosítók.
A próbára is begyűlnek néhányan, a kezdés előtt a tiszteletes kérdezi, vasárnap hánykor kezdődik a bemutató, hogy kihirdesse a templomban.
Öltözködés közben mesélik, a faluban elterjedt, hogy a színészek vetkőzni is fognak, pedig nem. Sőt, a múlt század elejének divatja szerint öltöznek fel, szenvednek rendesen az este is alig enyhülő melegben.
Mi nézők, a szúnyogoktól szenvedünk, de nagyon. Egy végvári hölgy elmondja, jöttek a helikopterek, szórták a rovarirtót, de mintha vitamint kaptak volna a vérszívó szörnyecskék, úgy felélénkültek.
A próba után a színészek leszerelik a díszletet, összepakolják a jelmezeket, és üdvrivalgással nyugtázzák, a szokásosnál nagyobb díszlet is belefér az immár legendás utánfutóba.
Búcsúzunk, és alig várjuk a másnap estét, hogy megnézzük az előadást.
Szórvány és színház
Vasárnap délelőtt a barátnőim kiállításra mennek, én csavargok Temesváron. Nemrég jártam itt, július elején, amikor a Vándorszínház tagjai már készülődtek, hogy kiköltözzenek Végvárra, a táborhelyükre, én és újságíró kollégáim a Bánság fővárosában táboroztunk. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szervezte meg, hogy a városi szórvánnyal ismerkedjünk a nagyvárosban, ahol számos magyar kulturális intézmény működik, és persze a magyar nyelvterület egyik legrangosabb színháza. Fesztiválok, kiállítások, könyvbemutatók követik egymást, ahol magyarul szólal meg a kultúra.
A kihívást azok a vegyes lakosságú, magyar szempontból egyre gyakrabban a szórványhoz sorolt települések jelentik, ahol továbbra is templomban, vagy jó esetben az iskolában beszélnek magyarul.
Igazat kell adnom Aszalos Gézának, aki úgy véli, a Vándorszínház feladatot teljesít, magyar színházat, magyar kultúrát visz ezekre a településekre, olyan közönségnek, akik közül sokan addig sosem láttak színházi előadást. Ott valóban közösségmegtartó erő a színház és közösségalakító. A kocsmában, a piacon az előadásról beszélnek, ami éppen ezért nem lehet gagyi. Sem a darab, sem a produkció. A Bánsági Vándorszínházban csak hivatásos színészek dolgoznak, s irodalmi értékű darabot adnak elő.
Emlékszem, az első évben, valamelyik kisvárosban az előadás után egy idős úr köszönte meg a színészeknek az előadást. Azt mondta, több mint húsz éve nem látott magyar színházat. Diszkréten elmorzsolt egy könnycseppet, mialatt megígértette a komédiásokkal, hogy a következő évben is visszatérnek.
Egy másik bánsági faluban pedig az a mondás járja, hogy három nagy ünnep van az évben: a karácsony, a húsvét és a vándorszínház előadása.
Megtelt a kalap
Vasárnap sem sikerül egyből kijutni Temesvárról, de legalább mindenki tudja, merre van Végvár. Napközben beszerezzük a csodaszert, amitől a szúnyogok majd meg sem közelítenek. Elvileg, mert a gyakorlatban, ahogy megérkezünk, ránk rontanak. A közönség már gyülekezik, az első sorokban a gyerekek, még alig totyogó babát is elhozta az anyukája. Heni, az ifjabbik barátnőm, amúgy költő, mosolyogva fényképez. Valami ragadós öröm van a levegőben.
Keressük Morzsát, Vincze Tímea 12 éves kutyusát, de a bölcs eb úgy döntött, az előadást kihagyja, úgyis látta a próbákat. Morzsa Váradig útitársunkul szegődik, gazdija nem meri Végváron hagyni, a turné pedig túl fárasztó lenne az idős barátnak.
Ebben az évben is kevésnek bizonyulnak a Székek, állóhely viszont akad bőven a téren. Este kilenckor még nincs teljesen sötét, de amikor felgyúlnak a reflektorok, a nézőtér elcsendesedik.
A Rózsa, a lovag Rejtő Jenő egyik színpadi műve, de a szerzőt nem a darabjai miatt szeretjük. Bebizonyosodik, hogy Orbán Enikő jó dramaturg, Aszalos pedig tudja, hogyan kell komédiát rendezni. A színészek tehetségesek, jól énekelnek és tudnak poént mondani, ami nem kis feladat. Az előadás szórakoztató, a dalokat tapssal kísérjük. Egy óra felhőtlen derű, a színpadnak kinevezett részről a játék öröme árad felénk. Nagyszerű, hogy az alkotók nem veszik félvállról, őszintén komédiáznak. Fiatalok és tehetségesek, jó nézni őket, együtt örülni velük a sikernek.
Az előadás után kalapoznak, az összegyűlt pénzt elosztják, az a napi gázsi. A kalap az előadás fokmérője is: ha tetszett a nagyérdeműnek, akkor másnap van mit aprítani a tejbe, ha nem nyerték el a közönség tetszését, akkor jó, ha tej lesz.
Vasárnap este szinte megtelt a kalap, tetszett az előadás.
A színészek azonnal pakolni kezdenek, már tíz óra elmúlt, másnap, indulás a következő településre. S ha nem sietnek, kihűl a vacsora.
Az autó felé menet kuruttyolva ugrik elém egy béka. Lehet, hogy az, amelyik tegnap fogadott. Úgy döntök, nem csókolom meg, nem vágyom királyfira. De azért jól esett, hogy üdvözölt.
erdelyiriport.ro

Transzszilvanizmus és nemzeti közösségek – elmélet és gyakorlat
Kisebbségi szeminárium a Bernády Házban
Pénteken a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében került sor a Transzszilvanizmus és nemzeti közösségek – elmélet és gyakorlat című kisebbségi szemináriumra, amelyet az alapítvány több mint másfél évtizede évente megszervez.
Az előző évi szemináriumsorozat célja konstruktív kommunikációs felület biztosítása volt a többségi és a kisebbségi társadalom képviselői számára a múlt eseményeinek kiértékelésére és közös jövőkép megalkotására. Ennek folytatásaként az idei szeminárium témája a regionalizmus és a régiók nemzetiségi jellemzői, illetve ezen belül a transzszilvanizmus és a nemzeti közösségek volt.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Gabriel Andreescu egyetemi tanár, politológus, Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke, Amet Aledin államtitkár (Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala), Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke, Pîrvulescu Cristian egyetemi tanár, a Pro Democratia elnöke, Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, Sigmirean Cornel történész, egyetemi tanár, Vincze Lóránt, a FUEN elnöke, Novák Zoltán történész, Borbély László képviselő, az alapítvány elnöke és a hazai nemzeti kisebbségek, illetve kisebbségi szervezetek képviselői.
Markó Béla a nemzetállam fogalmára és elvére, a nemzetállami törekvések egyre erősödő tendenciájára figyelmeztetett, majd miután felidézte a rendszerváltás utáni időszak kisebbségi vonatkozású eseményeit, rámutatott, hogy bár nem képezi sem hazai, sem európai szinten közbeszéd tárgyát, a transzszilvanizmus témája mindig időszerű. Arról is beszélt, hogy a 2018-ban sorra kerülő, a román nemzetállam létrejötte századik évfordulójának előkészületeiből nem derül ki, hogy mi lehet a tartalma ennek az évfordulónak, és a komoly elemzés szándéka sem, ami a román–magyar együttélést jelenti.
Amet Aledin tatár nemzetiségűként az anyanyelv, a vallás és a nemzeti hagyományok, illetve a nemzeti identitás megőrzésének és egy közös kisebbségi törvény fontosságáról beszélt. Gabriel Andreescu szerint a román hatalom és politikum a transzszilvanizmust Székelyfölddel és az autonómia úgymond veszélyével mossa össze, és ez a folyamatosan visszatérő téma maximális nemzeti feszültséget kreál.
Vincze Lóránt európai szempontból közelítette meg a kisebbségvédelem problematikáját, Cristian Pîrvulescu az illiberalizmus térnyerésének veszélyeire hívta fel a figyelmet, Cornel Sigmirean a román nemzettudat erdélyi vonatkozásairól beszélt.
Smaranda Enache a Népújságnak nyilatkozva fontosnak tartotta, hogy szóljon a transzszilvanizmus politikai dimenziójáról is, megemlített minden olyan kezdeményezést, ami az utóbbi 25 évben történt Romániában, főleg a civil társadalom részéről, a magyar közösség részéről a regionalizáció témájában. "Elég kellemetlen megállapítani, hogy nem sikerült kimozdítani a holtpontról a regionalizációs folyamatokat, és hogy a transzszilvanizmusról, a regionalizációról szóló diskurzus mindig válságban volt, mert a szecesszióval hozták kapcsolatba. A délszláv válság idején, de most is, amikor a geopolitikai helyzet nagyon nehéz, és Oroszországnak új ambíciói vannak, az Európai Unió pedig nem talál megoldásokat, a regionalizációról beszélni nehéz, mert a nemzetállamok az autoritárius utat szeretnék újra követni." Horváth István statisztikai adatokkal próbálta érzékeltetni, Novák Zoltán történelmi szempontból elemezte a transzszilvanizmus fogalmát.
Borbély László a tanácskozást követően kijelentette, folytatni kívánják a szemináriumsorozatot, azt tervezi, hogy a regionalizmus, transzszilvanizmus témájába bevonja a többi történelmi régió – Moldova, Havasalföld, Bukovina, Partium stb. – képviselőit, "hátha tovább tudunk lépni". A Bernády Alapítványon keresztül megpróbál egy olyan keretet biztosítani ennek, ami nemcsak évi egy szemináriumot jelentene, hanem sokkal több megbeszélést, amelybe be kell vonni a többi régiót is, ahová mindenki "jönne a saját hozzáadott értékével, amivel egy kicsit átalakíthatnánk a közbeszédet". Véleménye szerint nem többnapos szemináriumokra lenne szükség, "ahol lenne időnk ebben a rohanó társadalomban egymás szemébe nézni, megismerni egymás értékeit, és a székely zászló nem keltene senkiben gyanút, hogy itt valaki valami rosszat akar".
A Népújság felvetésére, hogy ezeken a szemináriumokon mindig olyan személyiségek vesznek részt, akik egyet akarnak, egyetértenek, ugyanazokat vagy hasonló demokratikus elveket vallanak, viszont azokat, akik ellenzik ezeket az elveket, még nem láttuk ezeken a rendezvényeken, Borbély kijelentette: – Ez így van, nyitni kellene a politikum felé, csak persze most megint kampány előtt vagyunk. Be kell vonni a politikumot, ezért is szeretnénk kiadni ennek és a két előző szemináriumnak az anyagát egyelőre román nyelven, és ezt próbálnánk szórni, hogy olvassák el, és értsék meg, hogy miről van szó. Utána bevonni lépésről lépésre a politikumot, ami nem lesz egyszerű dolog, mert, amint látjuk, nem csak Romániában lelhető fel az intolerancia, a másság elutasítása.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Jövőre is lesznek Magyar Napok Temesváron!
Tamás Péter tiszteletbeli konzul és a Várbástya Egyesület „vezérkara” az Új Ezredév Református Központban kedden délután megtartott sajtótájékoztató keretében vonta meg az első alkalommal megszervezett Temesvári Magyar Napok rendezvénysorozat mérlegét. „Minden várakozásunkat felülmúlta a háromnapos rendezvénysorozat sikere – nyilatkozta a sajtónak Tamás Péter tb. konzul, a főszervező Várbástya Egyesület elnöke. Az időjárás is velünk tartott. Becsléseink szerint több tízezer temesvári vett részt a rendezvényeken. Már most elmondhatom, hogy jövőre is lesznek Temesvári Magyar Napok!”
Valdman Kinga beszámolója alapján 54 program zajlott Temesvár főterén, a környező sétálóutcákban és a Magyar Színházban a három nap alatt.  A legtöbb résztvevője a szombati Republic-koncertnek volt (mintegy 5000-ren), de minden rendezvény „telt házas” volt és a kézműves vásárnak, valamint a gasztronómiai „szigetnek” is rengeteg látogatója volt. Sok olyan stand volt, ahol idő előtt elfogyott az árukészlet, ami azt jelenti, hogy senki sem számított ekkora érdeklődésre. A rendezvények fő támogatói a Bethlen Gábor Alap, az Interetnikai Kapcsolatok Hivatala (DRI) és a temesvári Polgármesteri Hivatal voltak, továbbá 20 magáncég és 30 önkéntes. Kása Zsolt közgazdász szerint mintegy 45 000 euróba kerültek a rendezvények, amit közel 10-szer kevesebb, mint a Kolozsvári Magyar Napok 400 000 eurós költségvetése. A szervezők nem fizettek rá a rendezvénysorozatra, de a gasztro-sátrak és a sörsátrak működtetői kifejezetten jól jártak, akárcsak a kézműves standok működtetői, így már sokan jelentkeztek a következő évi rendezvényre is.
A Várbástya Egyesület vezetői elégedetten nyugtázták, hogy milyen nagy volt az érdeklődés a magyar kultúra és a magyar kézműves termékek és gasztronómiai különlegességek iránt. A visszajelzések egyértelműen pozitívak minden irányból. Az Egyesület már most hozzákezdhet a jövő évi rendezvények programjának megtervezéséhez, hiszen a temesvári Polgármesteri Hivatal és a Temes Megyei Tanács csak az idei év végéig benyújtott kulturális projekteket támogatja jövő évi költségvetéséből. A Várbástya Egyesület addig sem ül tétlenül: október 23-án megemlékezést szerveznek a Magyar Színházban az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulója tiszteletére és létrehoznak egy külön alapot a kispénzű magyar civil szervezetek támogatására. 
Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad)

Érdekellentétet állapított meg az ANI Markó Attila esetében
Érdekellentétet állapított meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának volt államtitkára esetében. 
Az ANI közleménye értelmében Markó Attila államtitkárként aláírt négy olyan szerződést, amelyek alapján a kormány hatáskörébe tartozó Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala vissza nem térítendő támogatásban részesítette a Romániai Magyar Jogászok Egyesületét, amelynek Markó Attila is tagja volt. Az ANI szerint a Romániai Magyar Jogászok Egyesülete a támogatást többek között szakmai továbbképzések szervezésére fordította, amelyeken Markó Attila is részt vett jogászi minőségében.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa az ANI szerint ezzel megsértette a 2003-as összeférhetetlenségi törvény közigazgatási érdekellentétre vonatkozó cikkelyét. Az ANI szerint az érintetett írásban tájékoztatták minderről, lehetőséget biztosítva számára, hogy maga is kifejtse álláspontját, de Markó Attila nem élt ezzel a védekezés jogával. A közlemény szerint az érdekellentétre vonatkozó szabályok megsértése fegyelmi vétségnek minősül, amelyet az adott tisztség munkaköri szabályozása alapján büntetnek, a vétkest ugyanakkor három évre eltiltják bármilyen köztisztség viselésétől.
Tavaly áprilisban a legfelső bíróság elrendelte a korábban Magyarországra települt Markó Attila előzetes letartóztatását, akit egy - az ügyészek által törvénytelennek tartott - ingatlan-visszaszolgáltatási ügyben való hivatali visszaéléssel gyanúsítanak. A letartóztatási parancs végrehajtására a politikus távollétében nem került sor. 
Az RMDSZ politikusa egy rádióinterjúban ezt követően kifejtette: nem bízik már a román igazságszolgáltatásban, miután a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó református kollégium visszaszolgáltatása miatt 2014-ben három év felfüggesztett börtön büntetésre ítélték, és visszaállamosították az egyház iskolaépületét. A volt államtitkár ártatlanságát hangoztatta azokban a kártérítési ügyekben, amelyekkel a Mikó-per után vádolta meg a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Markó Attila - aki egy korábbi kártérítési bizottság volt tagjaként került a DNA látókörébe - azzal érvelt: nem tartja jogszerűnek a kollektív felelősségre vonást egy egész testület esetét maszol.ro,

Újabban összeférhetetlenség miatt megfeddték Markó Attilát
Érdekellentétet állapított meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) Markó Attilánál, a kormány keretében működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának volt államtitkáránál - közölte a tisztségviselők vagyonosodását ellenőrző intézmény csütörtökön.
Az ANI közleménye értelmében Markó Attila, a hivatal vezetőjeként négy olyan szerződést írt alá, amelyek alapján a Romániai Magyar Jogászok Egyesülete (RMJE), amelynek ő maga is tagja volt, vissza nem térítendő támogatásban részesült. Szerintük Markó Attila jogászként maga is haszonélvezője volt azoknak a szakképzéseknek, amelyeket az RMJE a kisebbségvédelmi hivatal támogatásával szervezett. Szabadság (Kolozsvár)

Markó Attila az ANI vádjáról: újabb bemocskolási kísérlet
„Újabb bemocskolási, lejáratási kísérlet, amely ugyanolyan hamis, akár a többi” – írta Facebook-oldalára Markó Attila annak arról, hogy a feddhetetlenségi ügynökség (ANI) szerint az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) vezetőjeként mandátuma alatt érdekkonfliktusba került.
Az ANI csütörtöki közleménye szerint a volt képviselő államtitkárként aláírt négy olyan szerződést, amelyek alapján a kormány hatáskörébe tartozó DRI vissza nem térítendő támogatásban részesítette a Romániai Magyar Jogászok Egyesületét, amelynek maga is tagja volt. Az ANI szerint a Romániai Magyar Jogászok Egyesülete a támogatást többek között szakmai továbbképzések szervezésére fordította, amelyeken Markó Attila is részt vett jogászi minőségében.
Egy civil szervezeti tagság önmagában nem lehet érdekellentét alapja – reagált a vádra a jelenleg Budapesten tartózkodó volt képviselő. „Mint a legtöbb, közélet iránt érdeklődő aktív magyar ember én is tagja voltam és vagyok számos magyar civil szervezetnek, némelyiket alapítottam is. Ez viszont nem jelenti azt, hogy bármelyikhez is patrimoniális kapcsolat, anyagi haszon vagy érdek fűzött volna” – emlékeztetett Markó.
A DRI volt vezetője felidézte: az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala a kormányon belül 2001-ben elsőként indított nyílt pályázati rendszert, kuratórium-szerű elbíráló bizottsággal, pontozásos elbírálással, precíz elszámolási szabályokkal. „A nyertes pályázók rendezvényein, eseményein rendszerint részt vettem, nem csak hivatalvezetőként, de abból a Romániában ma már bűnnek minősülő okból is, hogy kíváncsi voltam, mire megy el a közpénz” – részletezte.
Markó szerint a Romániai Magyar Jogászok Egyesülete is egy a sok száz pályázó közül, és emlékezete szerint utoljára 2008-ban volt pályázata, ráadásul minden évben letette a vagyon- és érdeknyilatkozatot, amelyben civil szervezeti tagságait is beírta. „Hogy közel tíz év után szúr ez szemet valakinek, az tovább mutat egy egyszerű vizsgálódásnál. De hát már csak ilyen ez a sajátosan értelmezett román jogállam: a mellékelt ábra szerint a tisztesség és az őszinteség hiba, az önéletrajz civil elemei pedig közhivatal gyakorlásának akadályai. Nagy az én hátam, elbírja már ezt is” – fogalmaz a volt képviselő. maszol.ro

Törvénytelen a Hargita megyei román-magyar együttélési kódex?
MTI - Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektus keresete alapján a Hargita megyei törvényszék vizsgálja, hogy a 85 százalékban magyarok által lakott megye önkormányzata törvényesen döntött-e egy, a románok és magyarok jó együttélési normáit rögzítő kódex kidolgozásáról - tájékoztatta Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke csütörtökön az MTI-t.
Az önkormányzat februárban határozott arról, hogy az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézettel kidolgozza az együttélési kódexet. A dokumentumok szerint a kormányt Hargita megyében képviselő prefektus arra hivatkozva támadta meg a határozatot, hogy a megyei önkormányzatnak „nincsenek hatáskörei az etnikumközi együttműködés és a közigazgatás kétnyelvűsége területén”.
Borboly Csaba az MTI-nek elmondta, éppen azért keresték partnerségi ajánlattal az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet, hogy e kormánynak alárendelt intézmények biztosítsák azokat a hatásköröket, amelyek a program lebonyolításához kellenek. Mint megjegyezte, a kisebbségkutatótól kedvező választ kaptak, a kormányhivataltól viszont kitérő válasz érkezett.
A politikus kijelentette: a jelek szerint az illetékes román kormányhivatalokban még nincsen kellő határozottság ahhoz, hogy a román-magyar együttélés vitás kérdéseit rendezzék. Hozzátette, olyan kódex szakszerű kidolgozására gondoltak, amely javaslatot tenne például arra, hogy a románok és a magyarok miként viszonyuljanak egymás nemzeti ünnepeihez, hogy a hívek lélekszáma alapján osszák el az egyházaknak szánt önkormányzati támogatásokat, hogy olyan településeken is biztosítsák az anyanyelvhasználat jogát, ahol ezt a törvény nem írja elő, hogy helyi hozzájárulással akár a szükséges diáklétszám alatt is biztosítsák az anyanyelvi oktatást azokban az iskolákban, ahol csak kevés román vagy magyar gyerek tanul.
Borboly Csaba elmondta: a kódex egy javaslatsort tartalmazna, amelyikből valamennyi települési önkormányzat a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően iktathatna be valamennyit a saját szabályzatába.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A kormány a helyi közösségek ellen?
Nem egészen értjük, mi a baja Adrian Jean Andrei Hargita megyei prefektusnak azzal a magyar és a román nemzetiségű polgárok békés együttélésének kritériumairól szóló kódexszel, amelyet a megyei önkormányzat a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala bevonásával kíván kidolgozni.
A kormánymegbízott a megyei közgyűlés elnöke szerint bíróságon támadta meg a kódex kidolgozásáról szóló határozatot, mivel szerinte a megyei önkormányzatnak „nincsenek hatáskörei az etnikumközi együttműködés és a közigazgatás kétnyelvűsége területén”.
A bíróságnak tehát most azt kell eldöntenie, hogy egy megyei közgyűlés tehet-e javaslatokat arra vonatkozóan, hogyan valósítsák meg a megye területén élő nemzetiségek a minél problémamentesebb egymás mellett élést úgy, hogy mindkét csoport – a kisebbségi és a többségi – számára a legoptimálisabb feltételeket biztosítsák a kulturális és az egyházi tevékenység finanszírozása, valamint az anyanyelvhasználat terén.
A Hargita megyei prefektus most ugyanúgy a probléma, és nem a megoldás része, mint amikor – Kovászna megyei kollégájához hasonlóan – a magyar feliratok és jelképek használata miatt tett panaszt. Ép ésszel nehéz felfogni, miért lenne gond, ha egy megyei önkormányzat tenni akar az etnikai béke érdekében. Főleg akkor, ha a kormány és a parlament semmit sem tesz az ügyben, hiszen sem a kisebbségi törvény, sem a jogos önrendelkezési törekvések ügyében nincs érdemi előrelépés. Sőt a Románia által ratifikált, és így a belső jogrend részévé vált kisebbségvédelmi egyezmények előírásait – például az anyanyelvhasználatra és a kétnyelvű feliratokra vonatkozókat – is figyelmen kívül hagyják. A prefektus ebben a helyzetben a józan ésszel szembemenve, ahelyett hogy üdvözölné a kezdeményezést, ha már a román állam nem hajlandó érdemben tenni a békés együttélés érdekében, inkább gáncsolja azt.
Ez ismét csak jól illusztrálja, mennyire álságos minden, a decentralizációról szóló román mese. A szavak szintjén támogatják, de amikor egy önkormányzat konkrétan tenni akar valamit, azonnal elgáncsolja a központ helyi embere. Márpedig ilyen körülmények között tényleg csak színjáték az egész demokráciásdi, teljesen felesleges szavazás útján önkormányzati testületeket választani, ha azok döntési hatásköreit redukálják arra, milyen utakat kell leaszfaltozni. Ezt ugyanis egyszerű szakhatóságok is el tudják végezni.
A vonatkozó jogszabályok szerint ráadásul a prefektus a mindenkori kormány képviselője. Vagyis a helyzet úgy is értelmezhető: ott tartunk, hogy a helyzet rendezése helyett a román kormány próbálja ellehetetleníteni a magyarok és a románok békés egymás mellett élését.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Erdélyiek a nagyvilágban
Minden magyar közös érdeke, hogy Romániában erős legyen a magyar képviselet, ezért az RMDSZ a külföldön élő erdélyi magyarokat is arra kéri, hogy vegyenek részt a vasárnapi parlamenti választáson, támogassák szülőföldjüket, az erdélyi magyarokat szavazatukkal – közölte Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
„Erdély jövője minden erdélyi magyar ügye, azoké is, akik kényszerűségből költöztek el szülőföldjükről, és jelenleg külföldön élnek. El kell menni szavazni az itthon maradt barátokért, családokért, és azért, hogy Erdély olyan hely lehessen, ahová megéri visszatérni” – hangsúlyozta Kovács Péter. „Minden magyar szavazat számít. Akár a Székelyföldről, akár a szórványból, a Partiumból, a Bánságból, a Kárpátokon túlról vagy a külföldi szavazókörzetből érkezik. Vasárnap mutassuk meg az erdélyi magyarok összetartó erejét!” – hangsúlyozta az RMDSZ ügyvezető elnöke. Felhívásában felidézte: vasárnap a külföldön élő, bejelentett lakhellyel rendelkező román állampolgárok előzetes regisztráció nélkül a diplomáciai képviseleteken adhatják le voksukat, azok pedig, akik előzetesen regisztráltak, levélben szavazhatnak. Magyarországon, Budapesten Románia Magyarországi Nagykövetségén és a Budapesti Kulturális Intézetben, valamint Szegeden és Gyulán, a főkonzulátusokon lehet az urnákhoz járulni. Nem szavazhatnak azok, akik turistaként tartózkodnak külföldön, és azok sem, akik határon túl élnek, de nem rendelkeznek hivatalos állandó vagy ideiglenes lakcímmel. Akiknek állandó lakhelyük külföldön van, a román útlevéllel szavazhatnak, amelyben szerepel az állandó lakhelyre vonatkozó bejegyzés. Akiknek ideiglenes lakhelyük van külföldön, a személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel voksolhatnak, ehhez mellékelni kell az adott ország hatóságai által kiadott iratot, amivel az ideiglenes lakhelyet igazolni tudja. A bukaresti külügyminisztérium által összeállított, külföldön szavazóknak szóló útmutatóban megtalálható, hogy melyik országban, városban hol vannak a szavazókörzetek, illetve milyen igazoló dokumentumokkal kell az urnákhoz járulniuk azoknak, akik külföldön voksolnak. Az ideiglenes vagy állandó külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárok négy képviselőt és két szenátort választanak a bukaresti törvényhozásba. Az RMDSZ Kovács Péter ügyvezető elnököt és Laczikó Enikőt, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkárát indítja a külföldi szenátori listán, a képviselőjelöltek névsorát pedig Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök és Kinizsi Zoltán, az RMDSZ kolozsvári szervezetének alelnöke vezeti. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kisebbség – Kultúra – Turizmus Csíkszeredában
Hogyan lehet a kisebbségi értékeket, felhasználni, beépíteni a turizmusba? – ezt járta körül Csíkszeredában a Kisebbség – Kultúra – Turizmus konferencián, a székelyföldi turizmus értékeivel és hiányosságait is kíméletlenül szembenézve a Hargita Megyei Kulturális Központ és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala rendezvénye. A főszervezőktől kértünk kiértékelőt.
Kuriózumokban és felvetésekben gazdag szakmai fórum volt a Kisebbség – Kultúra – Turizmus rendezvénye Csíkszeredában. Az első ízben megrendezett előadássorozatra és vitákra szervezői újítás, valamint építő együttműködés révén kerülhetett sor - tudtuk meg. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) Hargita megyei munkatársa, André Zsuzsánna felkérte a Kulturális Központot és Ferencz Angéla igazgatót: legyenek partnereik, és a Nemzeti Kisebbségek Napja alkalmából találjanak ki egy jó programot.  Ötletbörzéjükön a Kulturális javaslata az volt, hogy az ilyenkor kézenfekvő folklór program helyett szervezzenek olyan rendezvényt, amely kevésbé ünnepi, viszont munkásabb, és létező problémára keres megoldást.  Így született meg a szakmai fórum ötlete, témája: hogyan lehet a kisebbségi értékeket, felhasználni, beépíteni a turizmusban, és felhívni a figyelmet, a régió kisebbségeinek a turizmusban hasznosítható kulturális értékeire.
„Nem titkolt szándékunk, a szakmai fórum révén rávilágítani arra, hogy egy ország kisebbségei nem valami privilegizált csoport, akik a többségi nemzettől csak a jogait követelik.  Tudatosítani szeretnénk, hogy a kisebbségi csoportok hagyományaiban, kultúrájában rejlő turisztikai potenciál kiaknázása révén a kisebbségek igen jelentősen hozzájárulnak az ország gazdasági fejlődéséhez. Nemcsak a turisztikai kínálatok palettáját színesítik, hanem anyagiakban is gazdagítják az országot” – mondta André Zsuzsanna.
A szervezők két részre osztották a fórumot. Az első tömbben előadók - Dr. Horváth Alpár, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem egyetemi adjunktusa, turisztikai tanácsadó, Roxana Niculescu, az Országos Turisztikai Hatóság (ANT) brassói képviselője, Csibi József, a Székelyföldi TDM klaszter menedzsere - általánosan beszéltek a kisebbség – kultúra - turizmus kapcsolatáról. A második tömbben pedig a már létező jó példákat akarták bemutatni, ehhez kértek fel előadókat. A jó példák sorát már Csibi József elkezdte, jelezve, hogy a Gyilkos-tónál alig két hónapja átadott Via Ferrata mászóút immár az ezer látogatószámot is átlépte. Viszont, nehezményezte, hogy a helyi gasztonómiai kínálat, a helyi receptek és konyha szinte mindehol hiányzik a székelyföldi vendéglőkben, a gasztroturizmus még igen fejletlen.
Papp Zsuzsa, a Kovászna Megyei Kulturális Központ kulturálisörökség-védelmi szakelőadója 2017 tavaszán Norvég Alap támogatásával elkezdődő Kovászna megyei digitalizációs kezdeményezéseket ismertetett. Pál Zoltán korondi túraszervező, a Slow Tours Transylvania mintáján hagyományos mesterségeink újraértékelését és a turizmusban való szerepvállalását mutatta be saját, sikeres modelljén.
A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás részéről Köllő Izabella a „határturizmus”, „honvágyturizmus” gyakorlatát is elmagyarázta az etnoturizmus műfajban, amelyeket a társulás promovál is. Dr. Nyisztor Tinka néprajzkutató saját pusztinai tapasztalatait osztotta meg érdekes elbeszélésében, életszerű példákkal. Szintén gyakorlati kérdéseket hozott Lázár Csilla, a Spektrum Oktatási Központ ügyvezető igazgatója, az Erasmus oktatási mobilitás programra érkezett diákok és a kulturális turizmus kínálata összekapcsolásának tapasztalatáról. Hegedűs Enikő művészettörténész Csíksomlyó kegyhelyhez kapcsolható, nem mindenki által ismert műtárgyakra hívta fel a figyelmet. Gergely Edit kommunikációs szakember az új piacok kihívásait elemezte közönségkapcsolati- és marketingkommunikációs szemszögből, a 2017 karácsonyra megnyitásra tervezett, ezerfős kapacitású Borszék wellness kapcsán. Dr. Salló Szilárd néprajzkutató pedig a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont tájházainál szervezett programokat és kiadványokat ismertette.
Az előadásokat követően vitának is helyet biztosítottak, ahol a tennivalók, feladatok is megfogalmazódtak. „Térségünkben számtalan rendezvény van, amelyeket jórészt, sokféle okból, de magunknak szervezünk, miközben egyre inkább érződik az igény, hogy ezeket a turizmusban hasznosítsuk – fogalmazott a Maszolnak Ferencz Angéla - Ezt ismertük fel, hogy szorosabbra kell fűznünk a kapcsolatot a rendezvényszervezők, értékteremtők, és az értékesítők között, akik piacra tudják vinni sajátos értékeinket. Akkor tudunk együttműködni, ha megismerjük és megértjük egymás motivációit, gondolkodásmódját, és nyitunk egymás felé. Például a piaci szereplők figyelmét fel kell hívnunk a hitelesség kérdésére, másrészről szükséges, hogy a rendezvényszervezők jelezzék idejekorán programjaikat, hogy tálalható formába kerüljön a turisztikai csomagokba.”
Kérdésünkre, lesz-e folytatása a fórumnak, André Zsuzsánna elmondta: ez a kezdeményezés teljesen illeszkedik a DRI intézményi küldetéséhez, valamint a résztvevőktől is az a visszajelzés, hogy szükség van ilyen fórumokra, ahol a turisztika és kultúra képviselői találkozni tudnak. „Elindulhat egy valóban kölcsönös és termékeny párbeszéd, amelynek következtében mindenki azzal tud foglalkozni, amiben igazán jó, ahogyan Pál Zoltán is mondta: a kézműves alkothat, a turisztikai szakember pedig oda viszi a turistát és anyagi értéket rendel, az amúgy is értékes a tárgyi/szellemi hagyományaink mellé.  Ez a DRI hivatalos küldetése: „a nyelvi és a népi műveltség sokszínűségének népszerűsítése, a faji- és idegengyűlölet megelőzése, a közös értékek és a kultúrák közötti párbeszéd művelése a Romániában élő nemzeti kisebbségek védelmi rendszerének megerősítése érdekében.”
A fórumot megnyitó Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, arról biztosította a szakembereket: a megye teljes támogatását élvezhetik azok a koncepciók, melyek nyomán megszületnek azok a turisztikai programcsomagok, amelyekre nagy szükség van a Hargita megyei vendégéjszakák növeléséért, és amelyek kiajánlhatók a román turistáknak is.
Gellért Edit maszol.ro

A kisebbségi támogatás négyötödét nem pályáztatja az RMDSZ
Pályázatot hirdetett az RMDSZ a Kisebbségi Tanács 2017. évi alapjaiból. Az egyelőre nem tudni, hogy idén pontosan mekkora összeget kap az RMDSZ a romániai magyar kisebbség nevében, az Etnikumközi Kapcsolatok Főosztályának (DRI) honlapján nincs nyoma az erről szóló idei kormányhatározatnak.
Tavaly az RMDSZ 22,87 millió lejt kapott az állami költségvetésből. Idén több mint 4 millió lejes keretet terveznek pályázaton szétosztani a Communitas Alapítványon keresztül.
Ha feltételezzük, hogy az idei pénz nem lesz kevesebb a tavalyinál (erre minden okunk megvan, évről évre csak nagyobb a támogatás), akkor elmondható, hogy az RMDSZ az összegnek az egyötödét pályáztatja meg.
Szaktestületenként a következő összegekre lehet pályázni: Sajtó Szaktestület – 793 ezer lej, Könyvkiadás – 712 ezer lej, Művelődés – 830 ezer lej, Ifjúság – 347 ezer lej, Szórvány – 1 045 000 lej, Alkotói ösztöndíj – 403 ezer lej, Utazástámogatás – 56 ezer lej, Sport – 98 ezer lej és Egyetemi szakmai gyakorlatok – 70 ezer lej.
[Forrás: Főtér]
http://itthon.ma/erdelyorszag

Az RMDSZ a kisebbségvédelmi keretegyezmény folyamatos megsértéséről tájékoztatta az egyezmény szakértőit
MTI - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor vállalt romániai kötelezettségek folyamatos megsértéséről tájékoztatta Kolozsváron az Európa Tanács (ET) szakértői küldöttségét.
Amint a szövetség hírlevelében közölte: a keretegyezmény négytagú szakértői bizottsága hétfőn találkozott az RMDSZ ügyvezető elnökével és a szövetség szakpolitikusaival, akik fenntartották és kiegészítették a szövetség tavaly benyújtott árnyékjelentésének a megállapításait. Az árnyékjelentés a román kormány két és fél év késéssel tavaly márciusban benyújtott jelentésére reflektál. Országunk következetesen ideális képet fest a kisebbségek itthoni helyzetéről, de nem veszi komolyan sem saját törvényeit, sem a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit – idézte a hírlevél Porcsalmi Bálintot, a szövetség ügyvezető elnökét, aki azt is kijelentette: a román kormány jelentése „sok pontatlanságot és ferdítést tartalmaz, és hamis képet sugall” a kisebbségi jogok betartásáról.
Az ügyvezető elnök felidézte: a román kormány jelentése úgy készült el, hogy a dokumentumot véglegesítő külügyminisztérium nem konzultált a magyarság képviselőivel, és a kormány struktúrájában működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának az észrevételeit sem vette figyelembe. Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök arról tájékoztatta a küldöttséget, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) annak ellenére sem kapott döntéshozási jogköröket a magyar tagozat, hogy 2012. január elsejétől törvény írja ezt elő. A szakpolitikus a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium működését ellehetetlenítő hatósági intézkedésekről is tájékoztatott. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségének a várományosa arról tájékoztatta a szakértőket, hogy a helyi közigazgatásban is súlyos problémák észlelhetőek: az intézményekről magyar feliratokat távolítanak el, hiányoznak a kétnyelvű utca- és helységnévtáblák, formanyomtatványok, a közérdekű információkhoz magyarul nem lehet hozzáférni, és az ügyintézést sem lehet magyarul végezni. Elmondta: bár két bírósági döntés kötelezi Kolozsvár polgármesteri hivatalát a kétnyelvű várostábla kihelyezésére, a polgármester továbbra is elzárkózik ettől.
Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy „Románia ellenkampányának köszönhetően” a csíksomlyói búcsút nem vették fel az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Elmondta: bár törvény írja elő a magyar vonatkozású műemlékek többnyelvű feliratozását, az ilyen jellegű műemlékek csupán egy százalékán áll magyar felirat. Azt is felrótta, hogy lelassult, majd teljesen leállt a kommunista rezsim által jogtalanul elkobozott ingatlanok visszaszolgáltatása. Benkő Erika Kovászna megyei parlamenti képviselő arról tájékoztatta a szakértőket, hogy Romániában országszerte bátorítják és támogatják a regionális identitás megerősödését, Székelyföldön viszont megtagadják az identitás kinyilvánítását a magyar közösségtől. Míg Románia más régióiban, Moldvában és Dobrudzsában használhatják a regionális szimbólumokat, a székely zászló használata ellen valóságos hadjárat folyik. Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök az RMDSZ törvényhozási törekvéseiről is tájékoztatta a bizottságot. Megemlítette a március 15-ét hivatalos ünnepé nyilvánító törvénytervezetet, valamint azt a hamarosan benyújtandó törvénymódosítást is, amely a helyi közigazgatásban húszról tíz százalékra csökkentené azt a küszöböt, amely fölött biztosítani kell a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait.
A jelentésről
A román kormány 2016 márciusában, mintegy két és fél év késéssel nyújtott be az Európa Tanácshoz jelentést arról, hogy miképpen teljesítette a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor, 1996-ban tett vállalásait. A 270 oldalas román kormányjelentés a 2010 és 2013 közötti időszakot öleli fel, és a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak a kiterjesztéséről számol be. A jelentéshez az RMDSZ és több erdélyi magyar jogvédő szervezet is árnyékjelentést csatolt. Székelyhon.ro

ET-szakértőket tájékoztatott az RMDSZ Kolozsváron a magyarság panaszairól
Az RMDSZ a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor vállalt romániai kötelezettségek folyamatos megsértéséről tájékoztatta Kolozsváron az Európa Tanács (ET) szakértői küldöttségét.
Amint a szövetség hírlevelében közölte: a keretegyezmény négytagú szakértői bizottsága hétfőn találkozott az RMDSZ ügyvezető elnökével és a szövetség szakpolitikusaival, akik fenntartották és kiegészítették a szövetség tavaly benyújtott árnyékjelentésének a megállapításait. Az árnyékjelentés a román kormány két és fél év késéssel tavaly márciusban benyújtott jelentésére reflektál.
„Országunk következetesen ideális képet fest a kisebbségek itthoni helyzetéről, de nem veszi komolyan sem saját törvényeit, sem a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit” – idézte a hírlevél Porcsalmi Bálintot, a szövetség ügyvezető elnökét, aki azt is kijelentette: a román kormány jelentése „sok pontatlanságot és ferdítést tartalmaz, és hamis képet sugall” a kisebbségi jogok betartásáról. Az ügyvezető elnök felidézte: a román kormány jelentése úgy készült el, hogy a dokumentumot véglegesítő külügyminisztérium nem konzultált a magyarság képviselőivel, és a kormány struktúrájában működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának észrevételeit sem vette figyelembe.
Civil jogvédők is felvilágosították az ET-szakértőket Kolozsváron
Évtizede „kipipált" jogok megsértéséről tájékoztatták erdélyi magyar civil jogvédők az Európa Tanács (ET) szakértőit, akik a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor tett romániai vállalások tiszteletben tartásáról tájékozódtak Kolozsváron.
Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök arról tájékoztatta a küldöttséget, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) annak ellenére sem kapott döntéshozási jogköröket a magyar tagozat, hogy 2012. január elsejétől törvény írja ezt elő. A szakpolitikus a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium működését ellehetetlenítő hatósági intézkedésekről is tájékoztatott.
Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségének a várományosa arról tájékoztatta a szakértőket, hogy a helyi közigazgatásban is súlyos problémák észlelhetőek: az intézményekről magyar feliratokat távolítanak el, hiányoznak a kétnyelvű utca- és helységnévtáblák, formanyomtatványok, a közérdekű információkhoz magyarul nem lehet hozzáférni, és az ügyintézést sem lehet magyarul végezni. Elmondta: bár két bírósági döntés kötelezi Kolozsvár polgármesteri hivatalát a kétnyelvű várostábla kihelyezésére, a polgármester továbbra is elzárkózik ettől.
Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy „Románia ellenkampányának köszönhetően” a csíksomlyói búcsút nem vették fel az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Elmondta: bár törvény írja elő a magyar vonatkozású műemlékek többnyelvű feliratozását, az ilyen jellegű műemlékek csupán egy százalékán áll magyar felirat. Azt is felrótta, hogy lelassult, majd teljesen leállt a kommunista rezsim által jogtalanul elkobozott ingatlanok visszaszolgáltatása.
Benkő Erika Kovászna megyei parlamenti képviselő arról tájékoztatta a szakértőket, hogy Romániában országszerte bátorítják és támogatják a regionális identitás megerősödését, Székelyföldön viszont megtagadják az identitás kinyilvánítását a magyar közösségtől. Míg Románia más régióiban, Moldvában és Dobrudzsában használhatják a regionális szimbólumokat, a székely zászló használata ellen valóságos hadjárat folyik.
Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök az RMDSZ törvényhozási törekvéseiről is tájékoztatta a bizottságot. Megemlítette a március 15-ét hivatalos ünnepé nyilvánító törvénytervezetet, valamint azt a hamarosan benyújtandó törvénymódosítást is, amely a helyi közigazgatásban húszról tíz százalékra csökkentené azt a küszöböt, amely fölött biztosítani kell a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait.
A román kormány 2016 márciusában, mintegy két és fél év késéssel nyújtott be az Európa Tanácshoz jelentést arról, hogy miképpen teljesítette a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor, 1996-ban tett vállalásait. A 270 oldalas román kormányjelentés a 2010 és 2013 közötti időszakot öleli fel, és a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak a kiterjesztéséről számol be. A jelentéshez az RMDSZ és több erdélyi magyar jogvédő szervezet is árnyékjelentést csatolt.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

Laczikó Enikő: Romániának el kell fogadni a kisebbségek jogállásáról szóló törvény-tervezetet
„Még mindig nem fogadta el a román parlament a kisebbségek jogállásáról szóló törvény-tervezetet, amelyet 2005-ben nyújtott be az akkori kormány a törvényalkotó testület elé. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala évente megerősíti ennek a törvénynek a szükségességét és annak eredeti formájában való elfogadását” – mutatott rá Laczikó Enikő, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkár-helyettese azt követően, hogy az intézmény képviselői a kisebbségvédelmi keretegyezmény szakértőivel találkoztak ma délelőtt Bukarestben.
Laczikó Enikő elmondta, hogy Romániában még mindig nem szabályozták a nemzeti kisebbségek státusát, hiszen jelen pillanatban a kisebbségeket nem tekintik államalkotó tényezőknek. „A Romániában élő nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek korlátozott módon élhetnek jogaikkal, hiszen számos értelmezési és alkalmazási gondokkal kell szembenéznünk. Bár az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala igyekszik eleget tenni a különböző jogértelmezési kéréseknek, a gyakorlat azt mutatja, hogy nem alkalmazzák a törvényeket, értelmezési problémák merülnek fel” – fogalmazott az államtitkár-helyettes.
A Keretegyezmény betartását monitorizáló bizottság tagjai rákérdeztek a nemzeti kisebbségek szimbólum-használata körül kialakult problémákra, illetve azokra a perekre, amelyeket a székelyföldi önkormányzatok ellen indítottak a hatóságok. Az államtitkár-helyettes elmondta: „sürgősen szabályozni kell a szimbólum-használatot, hiszen elfogadhatatlan, hogy a 21. században nem használhatjuk szabadon ezeket.”
Laczikó Enikő hangsúlyozta, hogy az Etnikumközi Hivatal fontosnak tartja a kisebbségekkel való szoros együttműködést, és az azokkal való folyamatos konzultálást, hiszen csak így lehet reális megoldásokat javasolni a valós problémákra. maszol.ro

Több pénzt kap a szövetség (Állami támogatás az RMDSZ-nek)
Idén a tavalyinál csaknem egymillió lejjel nagyobb, 23,7 millió lejes támogatást kap az RMDSZ a román államtól, aminek mintegy egyötödét osztja szét nyilvános pályázatokon – közli az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (EKH).
A kormány szerdai ülésén fogadta el azt a kormányhatározatot, amelynek értelmében a parlamenti képviselettel rendelkező 18 romániai kisebbségi szervezet idén 105 millió lejes állami támogatást kap a tavalyi 105,4 millió lejjel szemben. Az idei kormányhatározat a tavalyi keret (4 millió lej) kevesebb mint kétharmadát (2,5 millió lej) irányozza elő az EKH számára kisebbségi programok szervezésére.
Az RMDSZ-nek juttatott támogatás úgy nőhetett a keretösszeg csökkenése ellenére, hogy a decemberi választásokon az eddigi 18 helyett már csak 17 nem magyar kisebbségi szervezet jutott könnyített eljárással parlamenti képviselethez.
A magyar érdekképviselet után a második legnagyobb támogatásban (15,5 millió lej) a Pro Europa Roma Párt részesül, míg a Romániai Németek Demokrata Fóruma 8,7 millió lejt kap. A pénzt a kisebbségi szervezetek székházaikra, személyzeti kiadásokra, művelődési rendezvényekre, ingatlanbefektetésekre, valamint európai uniós programok társfinanszírozására használhatják fel. A pénzt minden évben a kormányfő titkársága osztja szét negyedévenkénti egyenlő részletekben. Az RMDSZ még március közepén közölte, hogy idén több mint 4 millió lejes keretet terveznek pályázaton szétosztani a Communitas Alapítványon keresztül. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Több mint 23 millió lejt kap a kormánytól az RMDSZ
A tavalyinál valamivel nagyobb összeget, több mint 23 millió lejt kap idén az RMDSZ a kormánytól a kisebbségi szervezeteknek járó keretösszegből.
Több mint 23 millió lejt kap idén az RMDSZ a bukaresti kormánytól a nemzeti kisebbségek szervezetinek járó román állami támogatás részeként – derül ki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának honlapján feltüntetett dokumentumokból. Az RMDSZ idén 23 725 500 lejt kap az állami költségvetésből, ami valamivel meghaladja a tavaly kapott, 22,87 millió lejt.
A Pro Európa Roma Párt 15,45 millió lejből gazdálkodhat idén, míg a Német Demokrata Fórum 8,66 millió lejt kap. Az ukránok szövetsége 7,74, míg a lipovánok 6,06 millió lejt kapnak. A kormány közleménye szerint egyébként az idei évre meghatározott teljes, a kisebbségek támogatására szánt keretösszeg 107,5 millió lej. Ezt hivatalosan az intolerancia leküzdését elősegítő és etnikumközi projektek megvalósítására utalják ki. Az összeget a kormány főtitkárságának büdzséjéből finanszírozzák, az etnikumközi kapcsolatok főosztályával kötött egyezmény alapján.
A közlemény értelmében a 2017-re előirányzott 107,5 millió lejes összegből 105 milliót a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgárok szervezetei kapnak, kulturális és tudományos rendezvények szervezésére, abból a célból, hogy a kisebbségeknek lehetőségük legyen a kultúra, vallás, oktatás és politikai élet terén megnyilvánulni. Az összeget a parlamentben és a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában képviselt etnikai közösségek 18 szervezete között osztják szét. A fennmaradó 2,5 millió lejt a vallási kisebbségek értékeinek és identitásának népszerűsítésére szervezendő rendezvényekre különítik el, amelyeket az etnikumközi kapcsolatok főosztálya szervez majd, saját kezdeményezésből vagy más szervezetekkel együttműködve.
Az RMDSZ tavaly kulturális, oktatási és ifjúsági programokra, és a magyar média támogatásra költötte az összeg legnagyobb részét, de ebből a pénzből fedezik az RMDSZ működési költségeit is. Tavalya támogatás húsz százalékát osztották ki pályázati úton. A pályázatok lebonyolítását a szövetség által létrehozott Communitas Alapítványra bízták.
Az Átlátszó Erdély oknyomozó portál tavaly áprilisban rámutatott: a magyar közösségnek járó támogatás kizárólagos kezelőjeként az RMDSZ több mint 28 millió euró költségvetési támogatást kapott a román kormánytól 2009 óta, s míg ennek az összegnek egy kisebb részét nyilvános pályázatokon osztják szét közösségi programokra, a többi pénz sorsáról keveset lehet megtudni. Az indoklások egy részének az áttanulmányozása alapján az Átlátszó Erdély szerint kiderül például, hogy a nyílt pályázatok mellett a szövetség által létrehozott Communitas Alapítványnak van egy nem nyilvános pályázati kerete, ahova meghívásos alapon nyújthatnak be pályázatot RMDSZ-hez közel álló civil szervezetek.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Négy napig Kolozsvár az európai kisebbségek fővárosa
Horváth Anna: az európai kisebbségvédelem zászlóvivőjévé is váltunk
Kisebbségi hagyományőrző műsorral kezdődött el tegnap este Kolozsváron, a Grand Hotel Napocában az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusa. Az európai őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek legnagyobb ernyőszervezetének vasárnapig tartó kongresszusára több mint kétszáz küldött érkezik Európa számos országából. A tanácskozás legfontosabb feladata az Európai Bizottság által márciusban bejegyzett Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének a megszervezése, amely – ha egy év alatt sikerül egymillió polgár aláírását összegyűjteni – lehetővé teszi, hogy uniós jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről. Emellett kiemelt téma lesz az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulása az európai kulturális hagyatékhoz, a nemzeti-kulturális autonómiák gyakorlata és kihívásai Közép- és Kelet-Európában, valamint a modernitás és innováció a kisebbségi közösségekben.
A kongresszusi küldötteket szerdán este az RMDSZ öt megyei tanácselnöke, Tamás Sándor, Borboly Csaba, Péter Ferenc, Pásztor Sándor és Pataki Csaba fogadta, és mutatta be számukra Erdélyt a kisebbségek vásárán, amelynek Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a házigazdája.
„És bár az elmúlt száz esztendő várostörténete több olyan sötét korszakot is magába foglalt, amelyet szeretnénk minél előbb elfeledni, őszintén örvendek annak, hogy mégiscsak sikerült méltó házigazdáiként elébe állni ennek a rangos eseménynek – a FUEN 17. Kongresszusának – azáltal is, hogy több évtizedes huzavona után, kedden végre kihelyezték az első hivatalos többnyelvű városnévtáblákat – Kolozsvár–Klausenburg magyar és német elnevezéseivel – a város bejáratánál” – mondta Horváth Anna köszöntő beszédében.
„Partiumtól Székelyföldig, Bánságtól Máramarosig, bátran elmondhatjuk, hogy ma is a közélet aktív alakítói, a kultúra, a gazdaság, a tudományok fejlődésének ösztönzői vagyunk mindenütt. De ennél több is: Európa legnagyobb őshonos kisebbségeként, csak természetes dolog, hogy az európai kisebbségvédelem ügyének zászlóvivőjévé is váltunk” – hangsúlyozta Kolozsvár volt alpolgármestere, hozzáfűzve: azt szeretnék, hogy jobban megismerjenek bennünket: honnan jövünk, kik vagyunk, miért gondoljuk azt, hogy az etnikai sokszínűség bármely ország számára egyedülálló erőforrás.
„Azt szeretnénk, hogy ma mindenki maga is megtapasztalja, milyen nagyszerű élmény székely falatokat kóstolni, szatmári pálinkát iszogatva, majd hazatérve, a legfinomabb bihari mézzel megajándékozni szeretteinket” – összegzett Horváth Anna.
A kongresszus tényleges munkálatai csütörtökön Vincze Loránt FUEN-elnök üdvözlő beszédével kezdődnek, majd a FUEN romániai tagszervezetei közül elsőként Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint a helyi és országos romániai, illetve magyarországi közméltóságok köszöntik a résztvevőket. Ezt követően az európai őshonos kisebbségek uniós védelmét szorgalmazó Minority SafePack európai polgári kezdeményezést indítványozó bizottság tagjai ülnek asztalhoz. Délután Az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulása az európai kulturális hagyatékhoz címmel panelbeszélgetésre kerül sor, amelynek főelőadója Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.
Pénteken a Glasgow-i Egyetemmel együttműködésben tartják A nemzeti-kulturális autonómiák gyakorlata és kihívásai Közép- és Kelet-Európában című kerekasztal-beszélgetést, amelyen Stéphanie Marsal, az EBESZ Kisebbségügyi Főbiztosának tanácsadója is részt vesz. Ezt követően az őshonos nemzetiségek által felvetett legfontosabb problémákat ismerteti Petra Roter, az Európai Nemzeti Kisebbségi Keretegyezmény tanácsadó testületének elnöke, illetve Laczikó Enikő helyettes államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától. Délután a Modernitás és innováció a kisebbségi közösségekben című panelbeszélgetésen katalán, németországi szorb és román előadók mellett Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve Csáky Pál, a felvidéki MKP EP képviselője is jelen lesz.
Pénteken este a bonchidai Bánffy-kastélynál tartandó ünnepi rendezvényen indul el hivatalosan a Minority SafePack aláírásgyűjtési kampánya. Az európai polgári kezdeményezés támogatására egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteni legalább hét uniós országból, elsőként a Polgári Kezdeményező Bizottság tagjai – köztük Kelemen Hunor RMDSZ-elnök – látják el aláírásukkal a petíciót.
Szombaton a FUEN közgyűlésével és kalotaszegi kulturális programmal zárulnak a kongresszus munkálatai.
„A FUEN legfontosabb politikai projektje, a Minority SafePack innen, Erdélyből indult, az RMDSZ kezdeményezésére. Azt szeretnénk, hogy négy nap után a kongresszus minden résztvevője Erdély nagyköveteként induljon haza. Aki már tudni fogja, hol van a kolozsvári Szent György-szobor, milyen a háromszéki sajt, a csíki kolbász, a szilágysági pálinka, hallott már Maros menti dallamokat, mulatott a Kalotaszegen, és örökre emlékezni fog a bonchidai Bánffy-kastélyra, mert ünnepélyes keretek között ott írta alá a Minority SafePack aláírásgyűjtési ívet. Hallani fog a bennünket ért jogsértésekről, tudni fog a kulturális hagyaték megőrzését célzó erőfeszítésekről, az autonómia-harc kihívásairól, és magáénak érzi majd az anyanyelvhasználatért vívott harcunkat, mert otthon ő is hasonló problémákkal küzd. Ezért zajlik Kolozsváron a FUEN kongresszusa” – idézte az RMDSZ hírlevele Vincze Lorántot, a FUEN tavaly megválasztott erdélyi magyar elnökét.
Az RMDSZ szombati, zilahi kongresszusán tartott beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sérelmezte, hogy a román diplomácia megpróbálja hitelteleníteni az RMDSZ-nek a FUEN-ben vállalt szerepét. Úgy vélte: a román külügyminisztérium azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban. Szabadság (Kolozsvár)

Jogai garantálását kéri az EU-tól hatvan millió őshonos kisebbségi
Vincze: nem veszünk el semmit a többség jogaiból
„A Minority SafePack kezdeményezéssel történelmet írtunk. Nyertünk, minden esélytelenségünk és a negatív jóslatok ellenére. Keményen megdolgoztunk ezért a győzelemért” – hangsúlyozta Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 62-ik kolozsvári kongresszusának csütörtöki hivatalos megnyitóján elmondott beszédében, emlékeztetve arra, hogy pénteken hivatalosan is aláírják az első petíciókat a bonchidai Bánffy kastélyban. A rendezvényen elhangzó üdvözlő beszédekben a házigazdák élesen bírálták a román kormány kisebbségpolitikáját, de a felszólalók szóvá tették azt is, hogy az európai uniós intézmények sem kezelik kellőképpen az őshonos nemzeti kisebbségek ügyét. Ugyan a szervezők meghívást intéztek az ország vezetőihez, ezek semmilyen formában „nem tisztelték meg” a kongresszust. A román kormány részéről csupán az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkári rangú, tatár nemzetiségű vezetője vett részt. Emil Boc kolozsvári polgármester is csupán angol nyelven írt levelében üzent a kongresszus résztvevőinek.
Távol maradtak a román országvezetők a kongresszustól
Alig ötven kilométerre Tordától, amelynek katolikus templomában 1568-ban tartott ülésén a Magyar Országgyűlés Európában először iktatta törvénybe a vallásszabadságot, tegnap reggel az üdvözlő beszédekkel hivatalosan is elkezdődtek az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 62. Kolozsvári kongresszusának munkálatai.
„Az európai kisebbségek legnagyobb ernyőszervezetének azért is esett a választása Erdélyre, hogy ezzel fejezze ki elismerését az RMDSZ-nek az utóbbi hét évben vállalt kezdeményező szerepéért, amelynek legfontosabb eredménye a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés” – mondta megnyitó beszédében a FUEN elnöke, Vincze Loránt, hozzáfűzve: a FUEN helyszínválasztása azt is jelzi, hogy a szervezet fokozottan figyel Közép- és Kelet-Európára.
Felhívta a figyelmet, a régió valamennyi nemzetének a beígért egyenlőség és autonómia majdnem 100 évvel az Erdélynek Romániával való egyesülését kimondó Nyilatkozat elfogadása után sem vált még valósággá, ezért az erdélyi magyarok azt szeretnék, ha elismernék őket államalkotó nemzetnek, kollektív jogaik és autonómiájuk lenne.
Vincze Loránt hangsúlyozta: a Minority SafePack kezdeményezéssel történelmet írtunk. „Nyertünk, minden esélytelenségünk és a negatív jóslatok ellenére. Keményen megdolgoztunk ezért a győzelemért” – hangsúlyozta a FUEN elnöke, emlékeztetve: pénteken hivatalosan is aláírják az első petíciókat a bonchidai Bánffy kastélyban.
„Szeretném világossá tenni, hogy kezdeményezésünk nem irányul senki ellen, nem vesz el semmit az államoktól, a többség jogaiból. Éppen ellenkezőleg, igyekszik forrásokat irányítani a kulturális és nyelvi sokszínűség támogatására. Mi csak annyit szeretnénk elérni, a kisebbségi jogokat ismerjék el emberi jogoknak, legyen esélyegyenlőség, különösen az anyanyelvhasználat terén” – fejtette ki. A kisebbségek védelmét nem lehet belpolitikai ügynek tekinteni, a nemzeti közösségek jogait az Európai Uniónak (EU) kell garantálnia – mondta.
Vincze Loránt bírálta Romániát, amiért modellértékűnek próbálja beállítani a hazai kisebbségvédelmet, de ugyanakkor elzárkózik a párbeszédtől a közösségi jogok kérdésében.
„Soha nem tagadtuk, hogy az elmúlt 27 évben Románia fontos lépéseket tett a kisebbségi anyanyelvhasználatot lehetővé tevő egyéni jogok biztosítása terén, de az is igaz, hogy ezeket a lépéseket gyakran külső nyomásra tette” – szögezte le.
Úgy vélte: a román állam hozzáállása, mellyel elutasítja a magyar közösség vágyait, idejétmúlt hozzáállás. Szerinte Romániának a jövő felé kellene tekintenie és arra törekednie, hogy valóban nyitott, a megbékélést pártoló országgá váljon. Hozzátette: közeledik a modern román állam megalakulásának 100. évfordulója, amely lehetőséget teremthet a gondolkodásbeli megújulásra, a társadalom igazi értékeinek megerősítésére.
Emlékeztett arra, hogy meghívást küldtek ugyan a kongresszusra a román államfőnek, miniszterelnöknek, külügyminiszternek és az európai ügyekért felelős miniszternek, de egyikük sem tett eleget ennek.
Kelemen: Ma szinte semmi sincs rendben
Üdvözlő beszédében Kelemen Hunor kiemelte: a román diplomácia lépten-nyomon azt állítja, hogy a kisebbségi kérdést megoldották, az modellértékű lehetne bárki számára.
„Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy ma szinte semmi nincs rendben. A modellértékűnek nevezett Romániában, amint azt a most kezdődő kongresszus is hűen igazolja, egyetlen román hatalmi ág képviselője sem tett eleget a meghívásunknak. A román elnök nem küldött üzenetet, a román külügyminisztérium és a román kormány úgyszintén. Ettől persze még fontosak vagyunk számukra: odafigyelésüket, ránk irányuló perzselő tekintetüket szinte a bőrünkön érezzük. A román diplomácia minden követ megmozgatott, hogy ezt a rendezvényt minimalizálják” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Kelemen kifejtette: az EU nem mradhat képmutató, ugyanis a mi ügyünk is van annyira fontos, mint az, hogy a fogyasztásra szánt sertés vagy csirket mennyire emberséges módon kerül terítékre.
A FUEN kongresszusa szerinte azt üzeni a többségi társadalmaknak, hogy párbeszédre, nyitottságra, közös tervezésre van szükség, hogy az őshonos kisebbségek nem akarnak semmit sem elvenni a többségtől, de asszimilálódni sincs szándékukban.
„Közösen kell megtalálnunk azokat az intézményes politikai és jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik, minden egyes őshonos nyelvi, etnikai és vallási kisebbség szabadon dönthessen arról, hogy miként őrzi meg az örökségét és hogyan tudja azt továbbadni” –vélekedett.
„Amióta elindítottuk a MSPI polgári kezdeményezést, ismét fontossá váltunk a román diplomácia számára. Állandóan rossz hírünket keltik, valótlan dolgokat állítanak rólunk és szándékainkról. Ezt úgy is mondhatnám, hogy hazudnak” – hangsúlyozta. Hozzátette: úgy állítják be, mintha a MSPI szándéka az etnikai szeparatizmus volna, a magyar közösség pedig arra törekedne, hogy veszélybe sodorja Románia területi integritását. „Az igazság az, hogy törekvéseinket Románia határain belül képzeljük el, és kizárólag a parlamenti politizálás eszközeit használjuk” – mondta.
Felhívta a figyelmet: nemrég egy román államtitkár azt a valótlanságot állította, hogy a kolozsvári kongresszusra előkészített FUEN-dokumentumok és - határozattervezetek a területi autonómiára irányulnak. Kelemen Hunor szerint az igazság az, hogy nem készült ilyen határozat, de nem látná annak problémáját, ha készült is volna. Határozott meggyőződése az, hogy Románia többnemzetiségű állam, a romániai magyar közösség pedig csakis azt kéri, ami kijár neki: tartsák be az 1918-ban tett ígéreteket, hogy államalkotó tényezőként ismerjék el a magyar embereket.
Emlékeztetett: Bukarest a kilencvenes évek végétől tett is néhány, akkor határozottnak tűnő lépést a kisebbségek irányába, de a NATO, majd a 2007-es uniós csatlakozás után jól érzékelhetően elkezdődött egy visszarendeződési folyamat.
„Nincs ellenőrzési mechanizmus, nincs szankció. Közben olyan eszközöket vezettek be a megszerzett jogok megnyirbálására, a politikai és közéleti vezetők megfélemlítésére, amelyeknek az ellenszerét nehezen találjuk. A korrupció elleni harc jó ürügy, hogy személyeket és intézményeket tiporjanak el” – vélte Kelemen Hunor.
Kolozsvár polgármestere, Románia volt miniszterelnöke „ma nem ért rá eljönni”, levelet küldött: ez megismétli és részletezi azt az üzenetet, amelyet az egyik volt külügyminiszter szajkózott néhány évvel ezelőtt itt, Kolozsváron, amikor megünnepelte azt a tényt, hogy Románia aláírta a kisebbségi keretegyezményt – emlékeztetett.
„Az ünnepnek volt két aprócska szépséghibája. Az egyik, hogy a kisebbségeket nem hívták meg az ünnepre. A másik szépséghiba meg az, hogy a volt miniszter elfelejtette mondani, a keretegyezményt azóta sem alkalmazzák” – sérelmezte az RMDSZ elnöke.
A polgármester levelében azt állítja, hogy a magyar közösség jól van, Kelemen Hunor azonban ezt cáfolta.
„De bizakodóak vagyunk, mert azt látjuk, hogy 27 év után a FUEN kongresszus előtti napokban Kolozsvár egyik bejáratánál többnyelvű helységnévtáblák jelentek meg. Nem önszántából helyezte ki, hanem bírósági ítélet kötelezte az önkormányzatot, hogy tegye ki a többnyelvű táblákat” – szögezte le.
Összegzésként kiemelte: a 60 milliós őshonos kisebbség Nagy-Britannia kiválását követően az EU negyedik legnagyobb államát alkothatná.
A FUEN kongresszus társzervezőjeként Biró Zsolt, az MPP elnöke elmondta: Románia uniós csatlakozása óta nem tartja be vállalásait, és másodrangú állampolgárokként kezeli a kisebbségeket. Helyben topogás, visszafejlődés zajlik, Románia kettős mércét alkalmaz a kisebbségekkel szemben – vélekedett. Amint megszűnik az európai nyomás a kisebbségi jogérvényesítésre vonatkozóan, teljesen leáll a folyamat, ezért is fontos, hogy a FUEN-kongresszus Erdélyben zajlik. „ Ha elutasítjuk a többsebességes Európát, el kell utasítanunk a kettős mércét is!” – fogalmazott Biró Zsolt.
Muszáj sikeresnek lennie a kezdeményezésnek
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettesének levelét Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese olvasta fel. Ebben a politikus leszögezi: bizonyos tagállamokban egyáltalán nem rendezték megnyugtatóan a kisebbségek és a többség együttélését, ez a menatalitás z EU intézményeiben is fellelhető. Mint ilyen, jelzésértékűnek tartja a kongresszus helyszínét, hiszen Kolozsvár a Romániában élő magyarok fővárosának tekinthető sok értelemben, ez a közösség pedig számos megoldatlan problémával küzd. Hogyan tekinthetne értékként egy állam a területén élő nemzeti kisebbségekre, ha nem tiszteli annak nyelvét, szimbólumait és szokásait, ha a közösség képviselőinek állásfoglalása és az ezt alátámasztó tények ellenére azt állítja: ez a kérdés megoldott- tette fel a kérdést Semjén levelében, hozzáfúzve: éppen ezért azt gondolja, itt az ideje annak, hogy a nemzeti kisebbségek problémáit európai szinten is megtárgyalják.
Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár a magyar kormány nevében köszöntötte a FUEN kongresszust. Elmondta: Kolozsvár szimbolikus jelleggel bír az esemény számára, hiszen mindamellett, hogy egy multikulturális városról beszélünk, a magyar történelem számtalan fontos eseménye kötődik a városhoz. Üdvözölte a többnyelvű kolozsvári várostáblák kihelyezését és nehezményezte, hogy ez a folyamat hosszas bírósági tárgyalások eredményeként válhatott valóra.
Emlékeztett arra, hogy Magyarország számos nemzetközi fórumon elvszerűen áll ki a kisebbségi és kisebbségeket megillető jogokért. Igéretet tett arra, hogy Magyarország és minden magyar nemzetrész ki fogja venni részét a polgári kezdeményezés érvényesítéséhez szükséges 1 millió aláírás begyűjtésében. Mint fogalmazott, 60 millió emberről beszélünk Európában, és joggal várjuk el, ne csak az alapszerződéseiben deklarálja értékként az unió a kisebbségek sokszínűségét, hanem olyan uniós szintű szabályozást alkosson, amely nem csak védelmet, de kedvező körülményeket teremt kultúránk megőrzésére.
Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott meggyőződésének adott hangot, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság teljes mellszélességgel ki fog állni a Minority SafePack kezdeményezés mellett. „Azt a sokszínűséget, amellyel Európa rendelkezik, meg kell őrizni. „A FUEN a kisebbségek lelkiismeretét jelenti Európában” – fejtette ki. Hozzátette: különbséget kell tenni az őshonos nemzeti közösségek és a bevándorlók között, és a demokrácia csak akkor teljesedhet ki, ha az előbbiek számára biztosítják a jogaikat.
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos az etnikai sokszínűség ünnepének nevezte a kongresszust. Szerinte a FUEN szerepe az, hogy előmozdítsa a sokszínűségen át megszülető egységet az EU-ban, és fontos, hogy ez a tagállamokon belül is érvényesüljön. Hangsúlyozta, a nemzeti kisebbségeket nem szabad fenyegetésként kezelni, hanem erőforrásként, államalkotó tényezőként kell tekinteni rájuk. „A Minority Safepack muszáj, hogy sikeres legyen, hiszen 60 millió ember érdekeit képviseljük, és ez egészen új jogi nyomást gyakorol az EU-ra” – fogalmazott.
Államtitkári szintű román üdvözlés
A kongresszust ugyanakkor üdvözölte Constantin Damov, a hivatalos romániai kisebbségként nem elismert aromán közösség vezetője, valamint Radu Nebert, a Német Demokrata Fórum Kolozs megyei elnöke is. A FUEN egyik legfontosabb támogatója, a Német Szövetségi Kormány nemzeti kisebbségi főbiztosa, Hartmut Koschyk levélben kívánt eredményes munkát a küldötteknek Olga Martens FUEN-alelnök tolmácsolásában. Dél-Tirol kormányzója, Arno Kompatcher, illetve a belgiumi német nyelvközösség miniszterelnöke, Oliver Paasch videóüzenetet küldött a kongresszusra, akárcsak a dániai németek régiója, Schleswig Holstein kisebbségi biztosa, Renate Schnack.
A román kormányt egyezdül csak Amet Aledin államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője képviselte. Beszédében abbéli reményét fejezte ki, hogy a jelenlévők a tanácskozás nyomán jobban megismerik majd a kisebbségeket, objektíven tudnak majd helyzetükre tekinteni, és fel tudják mérni, hol tart e kérdésben Európa. Emlékeztett arra, hogy a Romániában a nemzeti kisebbségek képviselői jelen vannak a parlamentben, és állami költségvetési támogatásban részesülnek. Kiemelte, hogy a kormányprogramnak kisebbségi fejezete is van, és figyelmet fordítanak az anyanyelvhasználat kiszélesítésére és az identitásmegőrzésre. Szabadság (Kolozsvár)

Élesen bírálta Bukarest kisebbségpolitikáját az RMDSZ a kolozsvári FUEN-kongresszuson
„A román diplomácia lépten-nyomon azt állítja, hogy itt a kisebbségi kérdést megoldották, az modellértékű lehetne bárki számára. Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy ma szinte semmi nincs rendben” – fogalmazott Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kolozsvári kongresszusának csütörtöki megnyitóján.
Az európai kisebbségek legnagyobb ernyőszervezetének rendezvénye a köszöntőbeszédekkel kezdődött csütörtökön. Azért esett a FUEN választása Erdélyre, hogy ezzel fejezze ki elismerését az RMDSZ-nek az utóbbi hét évben vállalt kezdeményező szerepéért, amelynek legfontosabb eredménye a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés – mondta nyitóbeszédében a FUEN elnöke, Vincze Loránt az RMDSZ hírlevele szerint. Hozzátette: a FUEN helyszínválasztása azt is jelzi, hogy a szervezet fokozottan figyel Közép- és Kelet-Európára. Beszédében emlékeztetett:
az erdélyi magyarok azt szeretnék, ha elismernék őket államalkotó nemzetnek, ha kollektív jogaik és autonómiájuk lenne, de a régió nemzetiségei számára még mindig nem biztosított a közel száz éve, a gyulafehérvári nyilatkozatban megígért egyenlőség és önrendelkezés. A kisebbségek védelmét nem lehet belpolitikai ügynek tekinteni – vonta le a következtetést. „A mi felfogásunk szerint az Európai Uniónak kell a kisebbségi jogokat garantálnia, és megfelelő politikákkal, erőforrásokkal védelmeznie, népszerűsítenie a kisebbségek hozzájárulását a közös európai örökséghez, legyen szó kulturális örökségről vagy anyanyelvhasználatról. Erről szól a Minority SafePack” – mondta, történelmi sikernek nevezve, hogy a kezdeményezők pert nyertek az Európai Bizottság ellen, így a polgári kezdeményezés peres úton kapott zöld utat. A FUEN elnöke a szövetség közleménye szerint bírálta Romániát, amiért modellértékűnek próbálja beállítani a hazai kisebbségvédelmet, de ugyanakkor elzárkózik a párbeszédtől a közösségi jogok kérdésében. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök még inkább kikelt Bukarest kisebbségpolitikája ellen. „A román diplomácia lépten-nyomon azt állítja, hogy itt a kisebbségi kérdést megoldották, az modellértékű lehetne bárki számára. Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy ma szinte semmi nincs rendben. A modellértékűnek nevezett Romániában, amint azt a most kezdődő kongresszus is hűen igazolja, egyetlen román hatalmi ág képviselője sem tett eleget a meghívásunknak.
A FUEN kongresszusa szerinte azt üzeni a többségi társadalmaknak, hogy párbeszédre, nyitottságra, közös tervezésre van szükség, hogy az őshonos kisebbségek nem akarnak semmit sem elvenni a többségtől, de asszimilálódni sincs szándékukban. „Amióta elindítottuk az MSPI polgári kezdeményezést, ismét fontossá váltunk a román diplomácia számára. Állandóan rossz hírünket keltik, valótlan dolgokat állítanak rólunk és szándékainkról. Ezt úgy is mondhatnám, hogy hazudnak” – hangsúlyozta. Mint felsorolta, úgy állítják be, mintha az MSPI szándéka az etnikai szeparatizmus volna, a magyar közösség pedig arra törekedne, hogy veszélybe sodorja Románia területi integritását. „Az igazság az, hogy törekvéseinket Románia határain belül képzeljük el, és kizárólag a parlamenti politizálás eszközeit használjuk” – mondta el Kelemen Hunor.
Elmondása szerint nemrégiben egy román államtitkár azt a valótlanságot állította, hogy a kolozsvári kongresszusra előkészített FUEN-dokumentumok és -határozattervezetek a területi autonómiára irányulnak. Kelemen Hunor szerint az igazság az, hogy nem készült ilyen határozat, de nem látná annak problémáját, ha készült is volna. Határozott meggyőződése az, hogy Románia többnemzetiségű állam, a romániai magyar közösség pedig csakis azt kéri, ami kijár neki: hogy betartsák 1918-ban tett ígéreteket, hogy államalkotó tényezőként ismerjék el a magyar embereket.
A szövetség hírlevelében úgy fogalmaznak, Románia az EU-csatlakozás előtt azt vállalta: érvényesíti a jogállamiság kritériumait, európai módon rendezi a többség-kisebbség viszonyát, visszaszolgáltatja a kommunista diktatúra alatt elkobzott egyházi és közösségi vagyont. Bukarest a kilencvenes évek végétől tett is néhány, akkor határozottnak tűnő lépést ebbe az irányba, viszont a NATO-, majd a 2007-es uniós csatlakozás után jól érzékelhetően elkezdődött egy visszarendeződési folyamat.
„Nincs ellenőrzési mechanizmus, nincs szankció. Közben olyan eszközöket vezettek be a megszerzett jogok megnyirbálására, a politikai és közéleti vezetők megfélemlítésére, amelyeknek az ellenszerét nehezen találjuk.
A bűnüldözést, az ügyészséget és a bíróságokat, egyszóval az igazságszolgáltatást és az erőszakszervek intézményeit. A korrupció elleni harc jó ürügy, hogy személyeket és intézményeket tiporjanak el” – véli Kelemen Hunor, megemlítve ennek legutóbbi példáját: a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium esetét. Mint arra rámutatott, Kolozsvár polgármestere, Románia volt miniszterelnöke „ma nem ért rá eljönni”, levelet küldött: ez megismétli és részletezi azt az üzenetet, amelyet az egyik volt külügyminiszter szajkózott néhány évvel ezelőtt itt, Kolozsváron, amikor megünnepelte azt a tényt, hogy Románia aláírta a kisebbségi keretegyezményt. „Az ünnepnek volt két aprócska szépséghibája. Az egyik, hogy a kisebbségeket nem hívták meg az ünnepre. A másik szépséghiba meg az, hogy a volt miniszter elfelejtette mondani, a keretegyezményt azóta sem alkalmazzák” – sérelmezte az RMDSZ elnöke.
A polgármester levelében azt állítja, hogy a magyar közösség jól van – Kelemen Hunor ezt cáfolja. „De bizakodóak vagyunk, mert azt látjuk, hogy 27 év után a FUEN-kongresszus előtti napokban Kolozsvár egyik bejáratánál többnyelvű helységnévtáblák jelentek meg. Nem önszántából, nem saját kezdeményezésére helyezte ki, hanem bírósági ítélet kötelezte az önkormányzatot, hogy tegye ki a többnyelvű táblákat” – részletezte. Összegzésként kiemelte: a 60 milliós őshonos kisebbség Nagy-Britannia kiválását követően az Európai Unió negyedik legnagyobb államát alkothatná: „60 millió ember. Bátran mondjuk, bátran mondhatjuk: szükség van ránk, értéket képviselünk, értéket alkotunk, része vagyunk annak a nagy közösségnek, amit ma Európa népeinek, nemzeteinek hívunk. Nem hátrálunk meg!” Biró Zsolt, a FUEN-be nem rég felvett erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke az MTI szerint arra emlékeztetett, hogy Románia számtalan esetben felemelte a hangját a többsebességes Európa ellen. Úgy vélte, a kisebbségpolitikában sem megengedhető a többsebességes Európa, és az erdélyi magyarok ugyanazokat a jogokat
kérik, amelyekkel például a dél-tiroli osztrákok rendelkeznek Olaszországban.
A román kormánynak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának az államtitkári rangú, tatár nemzetiségű vezetője a romániai kisebbségekkel foglalkozó hivatal munkáját ismertette. Azt is megemlítette, hogy a román kormányprogramnak kisebbségi fejezete is van, és a kabinet figyelmet fordít az anyanyelvhasználat kiszélesítésére, és az identitásmegőrzésre. Üdvözölte, hogy a FUEN Kolozsváron rendezte kongresszusát, hiszen – mint fogalmazott – itt a résztvevők „összevethetik a valóságot azzal, amit egyesek állítanak a román kisebbségvédelemről”. Krónika (Kolozsvár)

Ünnepi kínálat a X. Csíkszeredai Régizenei Nyári Egyetemen
– 2017. július 9–14. –
Idén július 9–14. között zajlik a csíkszeredai Régizene Fesztivál, melynek immár X. éve kísérője az egyetlen Romániában szervezett Régizenei Nyári Egyetem. Az ünnepi kiadásra készülve a szervezők összefoglalták az évtized tapasztalatait – erről tájékoztatunk, valamint áttekintjük a jubileumi kínálatot, melyből a leendő hallgatóknak június 12-éig, hétfő éjfélig lehet válogatni.
Háromszorosan is jubileumi hangulatban zajlik idén Csíkszeredában a Régizene Fesztivál, és a nemzetközi oktatói palettáról mesterkurzusokat immár tizedszerre ajánló Régizenei Nyári Egyetem: az 500 éves reformáció emlékéve mellett a 450 éve az itáliai Cremonában született Claudio Monteverdi, valamint a 250 éve Hamburgban elhunyt Georg Philipp Telemann zeneszerzők évfordulói. A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében zajló régizenei képzés tizedik évfordulója ugyanakkor az eredmények kiértékelésére, mérlegkészítésre is alkalmat ad.
– A csíkszeredai Régizene Fesztiválnak néhány olyan jellemzője van, amelyek ezt a rendezvényt a romániai zenei élet élére teszik. Fontossági sorrendben véve, a leglényegesebb tényezője a fesztiválnak, hogy a Régizenei Nyári Egyetemmel „szövetkezik” – nyilatkozta a www.regizene.rofesztiválhonlapnak Şorban Elena Maria kolozsvári muzikológus, aki visszatérő oktatója, valamint tolmácsa is a csíkszeredai képzésnek. Romániában ugyanis egyértelműen hiánypótló ez a képzés: a felsőoktatásban ugyanis mindmáig nem létezik kimondottan régizenei szakirány, mely másutt Európában régóta bevett gyakorlat.
Tehetségek kibontakoztatására figyelnek
A tizedik kiadás beharangozójaként nemrégiben csíkszeredai sajtótájékoztatón foglalták össze a kurzus- és fesztiválszervezők a tapasztalataikat, ugyanakkor megvonták a tíz esztendő eredményeinek mérlegét is.
A Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita megye tanácsa és a Cultura Nostra Egyesület által szervezett Régizenei Nyári Egyetem indításának történetéről megtudtuk: 2008-ban, amikor átvette a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetését Ferencz Angéla, a fesztiválnak nem volt művészeti vezetője, keresni kellett a korábban lemondott László Ferenc tisztjére egy méltó utódot. Így történt, hogy a Kulturális Központ Filip Ignác Csabát, a mester egykori tanítványát kérte fel a csíkszeredai Régizene Fesztivál művészeti vezetőjének. A választást csak megerősíti, hogy maga László Ferenc is őt bízta meg munkásságának folytatásával, a régizene ügyének felkarolásával. Lévén, hogy sok neves zenész megfordul évente Csíkszeredában a Régizene Fesztiválon, már évekkel korábban megérlelődött annak az igénye, hogy fontos volna mesterkurzusokat is tartani a fesztivál ideje alatt. Rövid, de intenzív tervezési idő alatt összeállt a kurzusok rendje, amelyet Filip Ignác korábbi európai mesterkurzusok tapasztalatai alapján a HMKK munkatársaival igazított a helyi viszonyokhoz, és nevet is kapott az új intézmény: Régizenei Nyári Egyetem.
Növekvő igények és kínálat
Az első képzéstől folyamatosan növekvő nyári egyetem statisztikai adatairól Ferencz Angéla elmondta: 250 diák vett részt a mesterkurzusokon, ám köztük visszatérő diákok is vannak, így az intézmény összesen 420 oklevelet adott ki számukra. Az összesítés szerint a résztvevők mintegy fele Hargita megyéből, a többiek Románia más szegleteiből és Magyarországról érkeztek.
„Ez egy több nyelven zajló nyári egyetem, mely magyarul, románul és adott esetben – előadótól függően – angolul, franciául, spanyolul zajlik – mutatott rá a kulturális központ menedzsere. Mint kiemelte, az évtized alatt számos együttműködést is jegyeztek, például azt az ösztöndíjas programot, amely Románia Kormánya Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával közösen valósult meg, és amely keretében a Románia területén élő nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok juthattak ösztöndíjas képzéshez a csíkszeredai mesterkurzusokon – és, mint remélik, az idei, elkövetkezőkben megjelenő kiíráson is sikerrel létrejön ez az együttműködés.
A diákok részéről egyre nagyobb az érdeklődés: míg az első évben közel harmincan, a legutóbbi nyári egyetemen már több mint hetvenen vettek részt. A kínálat is duplájára növekedett: míg 2008-ban hat, 2016-ra tizenkét mesterkurzust indítottak. Mivel minden mesterkurzuson főleg egyéni foglalkozások vannak, ezért korlátozott a résztvevők száma, és idéntől bevezették az eltérő költségvonzattal járó aktív és passzív hallgatói státust: a jelentkezők eldönthetik, csak megfigyelő résztvevők, vagy egyéni hangszeres gyakorlást is igényelnek.
„A tizedik nyári egyetemet szeretnénk méltóképpen megünnepelni: a fesztiválon is részt vesznek az egyetem diákjai, ez is egy bejáratott különlegesség, hogy egymással kapcsolatban áll a két rendezvény: a fesztivál koncertjei előtt is fellépnek a diákok, utcazenélni is szoktak, a kurzuszáró koncert pedig, amelyen bemutatkoznak a diákok és megmutatják, hogy mit tanultak, az is a fesztivál hivatalos programjának a része” – összegzett Ferencz Angéla.
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium gyönyörű épülete tehát idén is várja a historikus régizenei tanulmányokat mesterszinten folytatni kívánó, 10 évet betöltött hallgatókat. E tanintézménnyel, valamint a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskolával folytatott erős stratégiai partnerség pedig nagyon fontos, és nagyon erős biztonságot ad a nyári egyetem lebonyolításában mind a teremhasználat, mind a hangszerek biztosítása tekintetében – hangsúlyozta a menedzser.
A kezdeményezők a tehetségek kibontakoztatását tartják szem előtt, és a tanítványok szakmai pályáját is követik: számontartják, ki milyen külföldi ösztöndíj-lehetőséget kap a csíkszeredai képzéseknek köszönhetően, és hogyan sikerül régizenei projektekhez, együttesekhez csatlakozniuk – tette hozzá.
Ahol „Bach is másként szól”
A régizenét a XX. század elején „fedezték fel”; zenetörténeti érdekesség, hogy a történelem folyamán addig soha nem játszottak régizenét (kevés kivétellel), a korabeli közönség azért ment koncertre, hogy új művet halljon – emelte ki az idei képzés ismertetőjének bevezetőjeként dr. Filip Ignác Csaba.
Mint rámutatott, a két világháború között, majd a második világháború után kezdett ez a stílus divattá válni: elővették a korabeli hangszereket, kezdték „újraépíteni” a korabeli leírások alapján, és kiderült, hogy elég nagy a különbség eleve a között is, ahogyan a zenét akkoriban értették, illetve ma értjük.
A csíkszeredai fesztivál és a képzés is a korabeli igény elve mentén szerveződik – például a fesztivál törzsközönsége is évről évre megtapasztalja a rendezvény teljes időtartamában, hogy hogyan hangozhattak a historikus hangszerek hangosítás nélkül.
Filip Ignác kiemelte: Romániában a régizene-mozgalom Marosvásárhelyen, Brassóban, Kolozsváron és Bukarestben jelent meg először, Csíkszeredában pedig az 1970-es években a Kájoni, majd későbbi Barozda együttessel. A Mikó-várban már 1979-ben volt egy régizenekoncert, majd 1980-ban megtartották az első régizene-fesztivált is.
A művészeti vezető fölhívta a figyelmet arra, hogy Romániában nem szerepel a zenei középiskolák oktatási programjában a középkor és a reneszánsz zene előadása. S míg iskolák nyíltak Európa-szerte, ahol régizenét oktatnak – például a bázeli Schola Cantorumon kizárólag régizene-oktatás folyik –, Romániában mindmáig nemcsak hogy nincs különálló régizene-egyetem, de külön szakként sem lehet választani. Ezt tanúsította a jubileumi képzést beharangozó sajtótájékoztatón jelen levő Vizi Norbert XII. osztályos csíkszeredai zene szakos hallgató is, jelezve, hogy rendszeresen részt vesz a nyári egyetemen, ahol „Bach is teljesen másként szól”.
Ajánlat 2017-re: abszolút nóvum – népszerű különlegességek
A fiatal és pályakezdő zenészeknek idén is neves előadóművészek és tanárok tartanak mesterkurzusokat Csíkszeredában. A régi korok zenéjét és a korhű, historikus előadásmódot ismertető mesterkurzusok is részben a fesztivál 2017-es fő témájához, az 500 éves reformáció emlékévéhez illeszkedve az egyházi megújulással járó zenei hatásokkal is hivatottak foglalkozni.
Abszolút nóvum idén a mesterkurzusok sorában a tanárok és a diákok javaslatára meghirdetett kóruséneklés mesterkurzus. Vezetője Ványolós András énektanár és kórusvezető, aki a fesztivál visszatérő fellépője, ugyanakkor „a térség talán egyik legaktívabb és műfaji szempontból a legszínesebb kórusvezetőjének számít” – fogalmazta meg Fazakas Gabriella, aki a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársaként több éve programvezetője a régizenei egyetemnek és a fesztiválnak. „Talán ebben az évben a legidőszerűbb e kurzus bevezetése, ugyanis az egyházi megújulásnak az egyik alappillére volt a kóruséneklés, de azon belül is az anyanyelven való éneklés” – tette hozzá. A különböző egyéni kurzusok mellett a nyári egyetem valamennyi hallgatója részt vehet a reneszánsz együttes foglalkozáson (kezdő és haladó hangszeres vagy énekes), valamint közös reggeli tánckurzuson.
Választható képzések:
ÚJ! Kórus – Ványolós András (Csíkszereda)
INGYENES! Régizene előadására alkalmazott zenekritika-kurzus – Şorban Elena Maria (Kolozsvár)
Reneszánsz együttes mesterkurzus (főtárgy) – Csörsz Rumen István (Budapest)
Furulya és fuvola – Széplaki Zoltán (Budapest)
Barokk hegedű – Vitárius Piroska (Budapest)
Ének – Palócz Réka (Budapest)
Ének – Kiss Noémi (Budapest)
Csembaló – Fülöp Mária (Bázel)
Lant és gitár – Kónya István (Budapest)
Viola da gamba és violone – Csata István (Kolozsvár)
Ütőhangszerek a régizenében, ütőhangszeres kamarakurzus: zenei játékok, rögtönzés, szólamszerkesztés – Kasza Roland (Budapest)
Reneszánsz és barokk táncok (min. 6 résztvevővel indul) – Szabó Anikó (Kolozsvár)
A nyári egyetem mesterkurzusainak, oktatóinak bemutatása a fesztivál honlapjáról érhető el: www.regizene.ro
Szakmai előadások – közönségre nyitottan
A nyári egyetem alatt az oktatáson kívül idén is lesznek szakmai előadások. Míg Fodor Csaba magyarországi előadóművész Internetes források és digitális eszközök a régizene szolgálatában címmel tart előadást, Sam Chapman svájci lantművész az Alexander-technikát ismerteti meg a hallgatósággal. A romániai előadók közül a lamentációk műfaját Szabó András csíkszeredai zenetanár, a reformáció zenéjét Péter Éva kolozsvári egyetemi előadótanár ecseteli majd. A szakmai előadásokra nem szükséges előzetes bejelentkezés.
Jelentkezési határidő a Régizenei Nyári Egyetemre: 2017. június 12., hétfő, éjfél (24:00 UTC+2).
A képzés díját érintő részletek megtalálhatóak a www.regizene.ro honlapon. Kiegészítő információkért kérjük, írjanak a
nyariegyetem@regizene.ro e-mail-címre, vagy keressék a szervezőket az alábbi telefonszámokon: +40-266-372044 (vezetékes), +40-0746-244235 (mobil), illetve Csíkszeredában személyesen, a Temesvári sugárút 4. szám alatt.
A szervezők / Népújság (Marosvásárhely)

Jogvédők és politológusok: az RMDSZ tervezete üdvözlendő, de hiányos
Mai sajtóközleményükben az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI)/Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) és a Politeia szakemberei üdvözlik az RMDSZ-frakció által május 23-án iktatott törvénymódosítási tervezetet, ugyanis „annak elfogadása nagy mértékben hozzájárulna a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája, valamint a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről ratifikálása óta hiányos jogharmonizáció orvoslásához”. Tudatják: a Keretegyezmény 1995-ös illetve a Karta 2008-as ratifikálása óta, Romániának nem sikerült maradéktalanul átültetni vállalásait a belső jogba.
Mint ismeretes, a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete a közigazgatási törvényt módosítaná.
Emlékeztetnek: az RMDSZ felkérésére a civilek módosító javaslat-csomagot fogalmaztak meg a 215/2001-es közigazgatási törvényről, amelyet februárban eljuttattak a törvénymódosítási tervezeten dolgozó munkacsoporthoz.
A civilek örömmel veszik tudomásul, hogy a beiktatott törvénymódosítás két kulcsfontosságú kérdésben is összecseng az általuk előterjesztett javaslat-csomaggal. Értékelik, hogy a törvénymódosítási tervezet külön fejezetbe foglalja össze a nyelvhasználati jogokat. Szerintük ez nemcsak, hogy áttekinthetőbbé teszi a rendelkezéseket, hanem hosszútávon egy fontos lépést jelenthet az önálló magyar nyelvre vonatkozó nyelvtörvény irányába. Ugyanakkor a törvénytervezet szétválasztja a gyakorlati és szimbolikus nyelvi jogokat, azzal hogy az utóbbi kategóriába tartozó rendelkezéseket egy lényegesen alacsonyabb alternatív küszöbhöz kapcsolja. Ezzel olvasatukban az állam elismerheti a kisebb számú kisebbségi közösségek létét is, hiszen arra készteti a hatóságokat, hogy lényegesen tágabb körben biztosítsák a nyelvi tájkép, házasságkötés és közérdekű tájékoztatás terén a nyelvi jogokat.
Megjegyezik: a törvénytervezet számos más jó javaslatot tesz a közigazgatási törvény módosítására.
Ugyanakkor pedig felhívják a figyelmet a módosítás-tervezet azon részeire és hiányosságaira, amelyek a romániai közigazgatási nyelvhasználatban szerzett tapasztalataik és meglátásuk szerint veszélyforrásokat jelenthetnek a kisebbségi jogok maradéktalan gyakorlatba ültetésére:
Egyrészt, vélik, a módosítás-tervezet kormányhatározat útján hagyná jóvá a kisebbségi nyelven használható formanyomtatványokat. Véleménynk szerint ez nem nyújt megoldást a formanyomtatványok problémájára, ugyanis életszerűtlen, hogy az időről-időre módosuló vagy a helyi szinten kibocsátott formanyomtatványok, kormányhatározat útján időben elfogadásra és használatra kerülnének.
Másrészt, közlik, a módosítás-tervezetben a nyelvhasználati jogok alanyai a kisebbségi román állampolgárok, kisebbségiek által alapított szervezetek és a kisebbségiek érdekeit szolgáló civil szervezetek. Ez a megfogalmazás indokolatlanul zárja ki a nem román állampolgárokat és más jogi személyeket (pl. vállalkozások) a nyelvhasználati jogok élvezőinek köréből. Éppen ezért egy általánosabb összes magán- és jogi személyt magába foglaló megfogalmazás célszerűbb és indokoltabb volna, gondolják. „Ennek elmulasztása akár ahhoz a fonák helyzethez is vezethet, hogy egy magyar többségű település polgármesteri hivatalán egy felvidéki magyar, vagy egy cég magyar anyanyelvű helyi képviselője nem iktathat magyarul egy kérvényt” – olvasható a dokumentumban.
Továbbá a módosítás-tervezet értelmében a közigazgatási intézmények kisebbségi nyelvhasználatát biztosító többlet-költségek egy részét az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) biztosíthatná. Véleményük szerint a hivatal bevonása ebbe a folyamatba szükségtelen, és felesleges akadályokat gördíthet az intézmények elé. Sokkal egyszerűbb lenne egy olyan megoldás, amely az oktatás finanszírozáshoz hasonlóan (kvóta rendszer), a központi költségvetésből, célirányosan biztosítaná az intézmények és közigazgatási egységek számára a nyelvi jogok biztosításához szükséges finanszírozást. „A sajtóban megjelentek alapján ugyanakkor arról értesültünk, hogy a benyújtott javaslat csomag nem élvezi teljes mértékben a román kormány támogatását, a két kormánypárt, a PSD és az ALDE még nem fogalmazta meg ezzel kapcsolatos meglátásait. Szeretnénk kiemelni, hogy a két kormánypárt számára is kötelező figyelembe venni Románia által ratifikált egyezményeket. Emlékeztetni szeretnénk a közvéleményt és a törvénymódosítás- folyamat kiemelt politikai szereplőit, hogy a 2016. december 21-én, a kormánypártok és az RMDSZ által aláírt politikai paktum 7. pontja alapján, a felek arra kötelezik magukat, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogait garantáló nemzetközi egyezményekbe foglalt kötelezettségeket tiszteletben tartják” – áll a sajtóközleményben.
Véleményük szerint ahhoz, hogy az elfogadásra kerülő törvény-módosítást valós előrelépésnek tekinthessük, a törvény megújult szövege mindenképp megoldást kell hozzon a következő területeken:
1. Kisebbségi nyelveken történő szóbeli és írásbeli ügyintézés gyakorlati megvalósulása;
2. Kisebbségi nyelveken elérhető formanyomtatványok biztosítása;
3. Az utcanévtáblák és egyéb hagyományosan használt toponímiák kihelyezésének kötelezettsége a kisebbségek nyelvein;
4. A többnyelvűség megvalósításához szükséges többletköltségek biztosítása.
Felhívják a közvélemény figyelmét arra, hogy a törvénymódosítás javaslat önmagában nem garantálja a szükséges kisebbségjogi rendelkezések életbeléptetését, mindössze az első lépés a nyelvhasználati jogok bővítése tekintetében, mindaddig, amíg a parlamenti többség azt nem szavazza meg. A törvénymódosítás folyamat eredményessége a szakbizottsági munka és parlamenti viták alkalmával fog eldőlni. Bíznak benne, hogy ezek sikeresek és eredményesek lesznek.
A civilek módosító javaslatai az alábbi linken találhatóak:http://www.politeia-kolozsvar.ro/civil-szervezetek-javaslata-a-2152001-es-helyhatosagi-torveny-modositasahoz/. szabadsag.ro

Újra Laczikó Enikő vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát
Laczikó Enikő személyében ismét az RMDSZ politikusa vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát (DRI). Az új államtitkár kinevezéséről szóló miniszterelnöki határozat kedden jelent meg a hivatalos közlönyben.
Laczikó Enikő először 2013 januárjában került a DRI élére, amelyet 2015 októberéig vezetett. Azóta a kisebbségvédelmi intézmény egyik államtitkár-helyetteseként dolgozott. Victor Ponta akkori miniszterelnök azt követően bízta Laczikó egyik helyettesére, a tatár kisebbségi szervezet által jelölt Amet Aledinre a DRI vezetését, hogy az - akkor már ellenzékben lévő - RMDSZ szavazatával támogatott a parlamentben egy a Ponta-kormány leváltását célzó, sikertelen bizalmatlansági indítványt.
Sorin Grindeanu miniszterelnök a kedden hatályba lépett döntésével visszaállította a 2015 októbere előtti állapotot a kisebbségi hivatal élén, Amet Aledin ugyanis ismét államtitkár-helyettesi kinevezést kapott.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke egy, a szövetség hírlevele által idézett nyilatkozatában természetesnek nevezte, hogy a kisebbségi hivatalt a legnagyobb őshonos kisebbség képviselője vezesse, függetlenül attól, hogy kormányon, vagy ellenzékben van-e az RMDSZ. Rámutatott: az RMDSZ azt várja Laczikó Enikőtől, hogy a végrehajtói hatalom szintjén is felhívja a figyelmet a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok jogainak korlátozására. Rámutatott: az RMDSZ azt várja Laczikó Enikőtől, hogy a végrehajtói hatalom szintjén is felhívja a figyelmet a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok jogainak korlátozására.
"Továbbra is az a feladatunk, hogy fejlesszük, hogy tökéletesítsük a nemzeti kisebbségek védelmének rendszerét. Ezt demokratikus eszközökkel, konstruktív párbeszéddel akarjuk elérni. Az önkormányzatokban, a parlamentben, de a kisebbségi államtitkár révén is hangot kell adnunk a román diplomácia ferdítéseinek. Hangosan kell mondanunk: Románia nem modellértékű, ami a kisebbségi jogok betartását illeti" - idézte Porcsalmi Bálint ügyvezető elnököt az RMDSZ hírlevele.
A kormányfőtitkárság keretében működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala kezeli azt a költségvetési támogatást, amelyet a kormány nyújt a parlamenti képviselettel rendelkező 18 romániai kisebbségnek. Az idei 105 millió lejes keretösszegből 23,7 millió lejt juttat az RMDSZ-nek a támogatás elosztásáról szóló kormányhatározat, amely a tavalyi keret (4 millió lej) kevesebb mint kétharmadát (2,5 millió lej) irányozta elő a DRI számára kisebbségi programok szervezésére. MTI; Szabadság (Kolozsvár)

Pert vesztett a prefektus
A marosvásárhelyi táblabíróság tegnap másodfokon is elutasította Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektus keresetét, és lehetővé tette, hogy a megyei önkormányzat más intézmények bevonásával nekilásson egy román–magyar együttélési kódex kidolgozásának. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke üdvözölte a döntést, és kijelentette: reményei szerint az együttélési kódex jó példa lesz más megyék román és magyar közösségei számára is a viszony rendezésére.
A 85 százalékban magyarok által lakott Hargita megye önkormányzata tavaly februárban határozott arról, hogy az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézettel kidolgozza az együttélési kódexet. Olyan dokumentumra gondoltak, amely javaslatot tenne például arra, hogy a románok és a magyarok miként viszonyuljanak egymás nemzeti ünnepeihez, hogy a hívek lélekszáma alapján osszák el az egyházaknak szánt önkormányzati támogatásokat, hogy olyan településeken is biztosítsák az anyanyelvhasználat jogát, ahol ezt a törvény nem írja elő, hogy helyi hozzájárulással akár a szükséges diáklétszám alatt is biztosítsák az anyanyelvi oktatást azokban az iskolákban, ahol csak kevés román vagy magyar gyerek tanul. Borboly Csaba korábban az MTI-nek elmondta: a kódex egy javaslatsort tartalmazna, amelyikből valamennyi települési önkormányzat a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően iktathatna be valamennyit saját szabályzatába. Hargita megye prefektusa arra hivatkozva támadta meg a határozatot, hogy a megyei önkormányzatnak „nincsenek hatáskörei az etnikumközi együttműködés és a közigazgatás kétnyelvűsége területén”.  A Hargita megyei önkormányzat korábban éppen azért tett partnerségi ajánlatot az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek, hogy e kormánynak alárendelt intézmények biztosítsák azokat a hatásköröket, amelyek a program lebonyolításához kellenek. Megkeresésükre a kisebbségkutató intézet kedvező, a kormányhivatal viszont kitérő választ adott. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Mérföldkő” az anyanyelvhasználatban
Az eddigi problémákból, konkrét esetekből kiindulva kerestek reális megoldásokat a kisebbségi anyanyelvhasználatra – nyilatkozták a Krónikának a közigazgatási törvényhez megfogalmazott módosítási javaslatokat kidolgozó munkacsoport tagjai.
Szankciókat és ellenőrzési mechanizmusokat is tartalmaz az RMDSZ-nek az anyanyelvhasználat kiterjesztését célzó, a 215-ös helyi közigazgatási törvényt módosítani hivatott tervezete.
„Amennyiben az általunk kidolgozott tervezet érvényben lenne, a Marosvásárhelyen leszerelt utcanévtáblák miatt jelentős pénzbírság járna” – példálózott Laczikó Enikő a Krónika ama felvetésére, hogy bár a jogszabály eddig is számos településen előírta a kisebbségi nyelvhasználatot, a legtöbb helyen ez mégsem érvényesült.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának nemrég újra kinevezett vezetője – aki tagja a módosítási javaslatokat kidolgozó munkacsoportnak – kifejtette: pontosan az ilyen helyzetekből indultak ki, és nagy figyelmet szenteltek a gyakorlatban felmerülő problémáknak. „Reális megoldásokat keresünk a problémákra, hiszen a jelenleg érvényben levő jogszabályi környezet egyik hátránya az, hogy a szankciók hiányában sokan fakultatívnak tekintik a kisebbségek jogait szabályzó előírásokat” – ismerte el az illetékes.
Kizárnák a helyi politikai önkényt
Laczikó Enikő rámutatott, Romániának sajnos csupán fakultatív jellegű előírásai vannak a kisebbségi nyelvhasználatra, hiszen nincs felelősségre vonás. „A gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben a helyi politikai akarattól függ a nyelvi jogok érvényesítése” – mondta az államtitkár, aki szerint a tervezet épp az ellenőrzési mechanizmusok bevezetése miatt számít „mérföldkőnek”.
„Mindamellett, hogy szankciókat vezetne be annak érdekében, hogy kizárja a helyi politikai önkényt, és ezáltal is ösztönözze a nyelvi jogok betartását, éves jelentéstételre kötelezné az intézményeket és a kormányt” – tette hozzá Laczikó.
A törvények alkalmazását nyomon kell követni, szükség van egy átlátható és hatékony ellenőrzési mechanizmusra, szankciók bevezetésére, hangsúlyozta a Krónikának Ambrus Izabella Brassó megyei képviselő is. „Jelentős pénzbírság kirovásával és más hasonló intézkedések révén ösztönözni lehet a nyelvi jogok betartását” – fogalmazott az RMDSZ-es honatya, aki szintén tagja volt a munkacsoportnak.
Pap Melinda Krónika (Kolozsvár)