Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Erdélyi Magyar Néppárt /EMNP/
3029 tétel
2012. október 11.
Erős pillérek a brassói magyarságért
Tíz napon keresztül 35 rendezvény mozgatott meg több mint tizenkétezer Brassó megyei magyart az EMNT, az EMNP Brassó megyei szervezetei, valamint az Egyesület az Erdélyi Szórványmagyarságért szervezte Brassói Magyar Napokon. A szeptember 28.–október 7. között zajló eseménysorozatot zarándoklat zárta, a Cenken az egykori Árpád-szobor talapzatánál felhúzták az emlékművet ábrázoló zászlót, a rendezvénysorozat végét rövid értékelő jelezte, majd áhítat követte.
Toró Tamás, a EMNT Brassó megyei szervezetének elnöke záróbeszédében kifejtette: a nagy érdeklődésnek örvendő rendezvénysorozat elérte célját, sikerült megmozgatni, összekovácsolni a brassói magyarokat, sikerült ünnepet teremteni a szürke hétköznapok között. Kiemelte: stratégiai cél, hogy a brassói magyarság, a nemzet délkeleti határának őrsége erős pilléreken álljon, és a tömbmagyar vidékek, a Székelyföld mellett nem szabad elfeledkezni az erdélyi szórványról sem.
A Brassó szimbolikus és híres helyszínein zajló programsorozatban tematikus estek, táncházak, néptánc- és színházi előadások, koncertek kaptak helyet, de kézművesműhelyek foglalkozásaiba, vetélkedőkbe, honismereti túrákba is bekapcsolódhattak az érdeklődők, továbbá hazai termékbemutatókat, vásárokat, valamint gasztronómiai programokat is szerveztek, s igen nagy sikerű volt az október 6-i megemlékezés is.
„Az elmúlt nyolcvan év alatt sok veszteség érte a brassói magyarságot, lerombolt templomok, temetők, menedékházak, megszűnő iskolák, óvodák sorvasztották nemzeti közösségünket, a román hatalom mindent megtett az asszimilálás érdekében. Az erdélyi szászok a kivándorlás útját választották, a mostoha körülményekkel dacolva viszont több mint 51 ezer magyar maradt meg Brassó megyében, nyelvi szórványban, a Kárpát-koszorún kívül érkező nagyszámú betelepített lakossággal küszködve, megőrizve identitását, vallását, fenntartva egyházait, iskoláit” – áll a rendezvénysorozat tegnap kiadott zárónyilatkozatában. A szervezők szerint Brassó város magyarsága is állandóan fogy – a közel 290 ezres városban számuk alig éri el a huszonháromezret –, őket minőségi programokkal, minden igényt és korosztályt kielégítő rendezvényekkel igyekeztek megszólítani, összefogni.
3szek.ro
Erdély.ma
2012. október 11.
EMNP: valaki hazudik az Ady-központ ügyében
Vagy a Mecénás Alapítvány vezetősége, vagy Szabó Ödön ügyvezető igazgató hazudik a nagyváradi Ady Endre Kulturális Központ ügyében – jelenti ki szerdai közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
Az EMNP bihari elnöksége az Ady-központ ügyében megjelent különböző sajtónyilatkozatok kapcsán vonta le ezt a következtetést.
Mint ismeretes, a váradi önkormányzat több év alatt felgyűlt adóhátralék miatt árverésre bocsátotta a bihari RMDSZ-szervezethez tartozó alapítvány két ingatlanát, a befejezett konferencia-központot, illetve a mellette álló befejezetlen termálhotelt.
A szerda reggelre meghirdetett licitre végül nem került sor, mivel az alapítvány kifizette tartozásának egy részét, ezért hat hónapos haladékot kapott a maradék törlesztésére, másfelől az épületek megvételére nem is akadt jelentkező.
Szabó Ödön hétfőn épp lapunk megkeresésére válaszolt úgy, hogy nincs tudomása a hátralék összegéről, hiszen ez szerinte „könyvelési ügy”, egy keddi közleményben viszont az alapítvány vezetősége azt írja, azért nem fizettek, mert nem tudtak megegyezni a polgármesteri hivatallal az adótörvénykönyv értelmezéséről – hívja fel a figyelmet az EMNP.
A néppárt ugyanakkor azt is visszásnak tartja, hogy egy, az MTI-nek adott nyilatkozatában Szabó azt mondta, a hátralékot adományokból törlesztik. „Továbbra is kérjük, a nyilvánosság előtt számoljanak el tételesen az eredetileg az Ady Endre költőnk emlékének szentelt, és a Királyhágómelléki Református Püspökségtől elorzott 320 millió forinttal” – zárul az EMNP közleménye.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
2012. október 11.
"A két párt indulása mozgósító erővel fog hatni"
Szilágyi Zsolt az EMNP kampányfőnöke
A múlt hét végén az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi választmánya Szilágyi Zsolt alelnököt bízta meg a decemberben sorra kerülő parlamenti választások kampányának vezetésével. A tanácskozás végén kérdeztük: milyen kampányt kíván folytatni az EMNT?
– Mozgósító kampány kell legyen, ugyanis világos, hogy mindenki nyerhet, de csak akkor, ha elmegyünk szavazni. A választási törvény lehetőséget ad arra, hogy amennyiben hat képviselői és három szenátori körzetben valamely párt vagy pártszövetség első helyen végez, akkor bejut a parlamentbe, ugyanúgy, mintha elérte volna az ötszázalékos küszöböt. Ez a lehetőség ad nekünk reményt arra, hogy mind az eddigi képviselet, az RMDSZ, mind pedig az Erdélyi Magyar Néppárt bejuthasson a parlamentbe, és reméljük, ezáltal még hatékonyabb, még erősebb lehet a magyar parlamenti képviselet. Másrészt, az Erdélyi Magyar Néppárt ki szeretné javítani azokat a hibákat, amelyeket a magyar képviselet az eddigi másfél évtizedben magáénak tudhat. Mi azt gondoljuk, hogy a Székelyföld területi autonómiájának, az erdélyi magyarok autonómiájának, az egyházi javak restitúciójának és a föderalizmus gondolatának sokkal erősebb, markánsabb, jobb arcélű képviselettel kell rendelkeznie, és bízunk abban, hogy az erdélyi magyarok ezt támogatni fogják.
A kérdésre, hogy véleménye szerint mi a garancia arra, hogy az EMNP jobban fog szerepelni a decemberi parlamenti választásokon, mint a nyár eleji önkormányzati választásokon, a politikus azt válaszolta: – Az a garancia, hogy feljövő ágban vagyunk, nulláról indultunk, az első fontos lépést megtehettük a helyhatósági választásokon, meggyőződésem, hogy a parlamenti választásokon még jobban fogunk szerepelni.
Egy másik felvetésre, miszerint minden kampány lényeges eleme a pénz, illetve honnan tervez támogatókat, támogatást szerezni az EMNP, Szilágyi Zsolt azt mondta, legális körülmények között kívánnak támogatáshoz jutni. – Ahhoz, hogy jelölteket állítsunk, a minimálbér ötszörösét kell minden jelölt után befizetni. Máris felkértük a jelöltjeinket, hogy helyi ismerőseiken, támogatóikon keresztül próbáljanak anyagi alapot gyűjteni, ugyanis egy induló párt esetében ez komoly próbatétel. Az anyagi korlát, tehát, úgy tűnik, meg fog akadályozni bennünket abban, hogy minden erdélyi választókerületben jelöltet állítsunk, azonban minden megyében lesz jelöltünk. Nem mondhatjuk azt, hogy tizennégy vagy tizenhét millió lejnek megfelelő összeget kapunk a román költségvetésből, mint ebben az évben az RMDSZ, és nem mondhatjuk azt sem, hogy olyan ügyek lennének köthetők az Erdélyi Magyar Néppárthoz – hála istennek egyébként –, amelyekből esetleg nem teljesen legális támogatások érkeztek volna a párthoz. Tehát igyekszünk tiszta legális körülmények között támogatást szerezni.
Arra összpontosítunk, hogy minden olyan helyen, ahol jelentős számban élnek magyarok, és anyagi eszközeink megengedik, indulhassanak jelöltjeink. Vagyis az autonómiát, a föderalizmust és az euró- transzszilvanizmust támogató magyarokra szavazhassanak az erdélyi magyarok.
A felvetésre, hogy egyes vélemények szerint a szórványmagyarság képviselete kerülhet veszélybe, ha két magyar párt is indul a választásokon, kijelentette: – Éppen a választási törvény által megszabott mandátumkiosztási rendszer garantálja, hogy nem kerül veszélybe a szórványterületek képviselete, ahhoz képest, ahogy négy évvel ezelőtt volt. A 2007- es európai parlamenti választások azt bizonyítják, hogy a verseny mozgósítja, mobilizálja az erdélyi magyarokat. Meggyőződésem, hogy a két párt indulása ugyanilyen mozgósító erővel fog hatni a magyar választókedvre, és legalább olyan nagy lesz a választási részvétel, mint a román választók esetében, ha nem még nagyobb. Ezért kell kampányolnunk és mozgósítanunk.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
2012. október 13.
Megmaradhat Szász Jenő befolyása az MPP-ben
Megőrizheti a Magyar Polgári Párt (MPP) fölötti befolyását Szász Jenő, aki arra készül, hogy vétójogot biztosítson magának, amivel felülbírálhatja a ma Székelyudvarhelyen megválasztandó új MPP-elnökség döntéseit – legalábbis ez derül ki az Agerpres hírügynökség által közölt információkból, amelyek megerősíteni látszanak a Szász korábbi nyilatkozatai által is sugallt forgatókönyvet.
A román állami hírügynökség Hargita megyei tudósítója szerint az MPP mai Országos Tanácsán – amely várhatóan új elnökséget és elnököt választ – a résztvevők olyan határozatot fogadnak el, amelyben arról döntenek, hogy az MPP őrizze-e meg önállóságát, vagy sem. Ez a határozat tisztázza majd vélhetően azt a kérdést, hogy az MPP olvadjon-e össze más párttal. Szász korábban kijelentette a Transindex hírportálnak: „amennyiben nincs nemzeti válogatott, azaz nem gondolkodhatunk a magyar szervezetek együttműködésében, akkor azt gondolom, hogy a Magyar Polgári Pártnak ragaszkodnia kell szervezeti önállóságához”. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szeretne az MPP-vel összeolvadni a parlamenti választáson való sikeresebb szereplés reményében.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. október 13.
Kiderült, csúsztatott az RMDSZ elnöke
2012. október 13.
Borbély: Félreállítják Szász Jenőt
„Azért hozták létre a Nemzetstratégiai Intézetet, hogy félreállítsák Szász Jenőt. Ez egyértelmű, hiszen Orbán Viktor még azelőtt megnevezte mint igazgató, mielőtt körülhatárolták volna az intézet feladatkörét” – nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Ismertette: annak ellenére, hogy a magyar fővárosban a Máért ülésén „mint a romániai magyarok legitim képviselői” tárgyaltak, mégis a sajtóból értesültek a hírről. Borbély úgy véli: a Nemzetstratégiai Intézet csupán egy eszköz a Fidesz kezében, „Szász Jenőt félreállították, így nem fog politikai szerepet vállalni, Tőkés László és pártja pedig megpróbálják átvenni az MPP irányítását” – nyilatkozta. Toró T. Tibor kijelentése kapcsán, miszerint az EMNP attól függően dönt a jelöltállításról, hogy mi lesz az MPP-kongresszus kimenetele, kijelentette: „Felháborító, hogy folyton azt hangoztatják, mennyire fontos a választás szabadsága, aztán ha dönteni kell, azonnal Budapestre futnak.” Megjegyezte: az RMDSZ 23 éve hitelesen képviseli a romániai magyarság érdekeit a román parlamentben, soha nem függött egy anyaországi párttól sem, és nem hagyja, hogy beleszóljanak a döntéshozatalba. „A nemzeti érdek azt kívánja, hogy ne aprózzuk fel a szavazatainkat, remélem, ezt az anyaországi vezetők is belátják” – mondta Borbély László. Ismertette azt is: javasolták, hogy a határon túli támogatásokat az ott élő közösségek javaslatai alapján osszák szét, és reméli, annak ellenére, hogy a döntés Budapesten születik, figyelembe veszik az erdélyi magyarság e kérését. „Mindig jó viszonyra törekedtünk a mindenkori magyar kormánnyal, és soha nem szüntettük meg a párbeszédet a Fidesszel, még akkor sem, amikor olyan partizánakciókat szerveztek, mint amilyen a Kövér Lászlóé vagy Németh Zsolté volt az önkormányzati választások előtti kampányban” – jegyezte meg Borbély László.
2012. október 14.
„Rajtunk múlik…” – beszélgetés Tőkés Andrással
– Hosszú éveken, évtizeden keresztül emblematikus figurája volt az RMDSZ-szel szembenálló ellenzéki csoportosulásoknak. Egy ideje azonban mintha visszavonult volna... Az MPP-ben nem vállalt, a Néppártban viszont nem osztottak önnek meghatározó szerepet. Jól látom-e, illetve mi az oka a feltűnő passzivitásának?
– Annak, hogy az utóbbi években szinte kivontam magam a politikából – kis túlzással élve: önkéntes száműzetésbe vonultam –, annak számos oka van. Talán a legfontosabb, hogy nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan azt én is, mások is joggal elvártuk volna, ahogyan azoknak normális körülmények között alakulniuk kellett volna. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem követem figyelemmel a történéseket. Amit a jelen erdélyi magyar politikusainak legfőbb hibájaként említenék: bűnös módon elmulasztják nevükön nevezni a dolgokat, ami a közösségüktől való eltávolodásukhoz vezetett. Szigorú szavak, de a megállapítás érvényes mindhárom erdélyi magyar politikai párt esetében! Akik közülük komolyabb döntéshozói pozícióba kerülhettek, azok legtöbb „viselik a tisztséget”. Azt hiszik, a közéleti tisztséghez az Úr megadta nekik a szükséges képességeket is. Nagy tévedés! Felelős politizálást ilyen emberektől nem várhatunk.
– Lát-e esélyt arra, hogy megváltozzék a helyzet?
– Az egyenes beszéd a politikának is elengedhetetlen tartozéka! Vagy annak kellene lennie. Akik politikai ellenfeleinket, ellenségeinket – akik minden adandó alkalmat ki – és felhasználnak arra, hogy létünkre törjenek, hogy engedelmes, sérült nemzeti tudatú, másodrendű állampolgári státusba szorítsanak –, barátainkként emlegetik, végzetes bűnt követnek el. Ilyen politikusokkal nemzeti és egyéb természetű jogainkért kiállni lehetetlen. Az ilyen politikusokat másnak, mint árulóknak nem nevezhetem. Hogy csak egyetlen példát említsek: a magát érdekvédelmi szervezetként emlegető RMDSZ két Maros megyei szenátora simán kioldalgott a szenátusi ülésteremből az autonómiára vonatkozó törvénytervezetet elutasító szavazáskor, miután alig tíz perccel korábban még buzgón szavazott. Lássuk be végre: lógósokkal nem lehet! Mint ahogyan a maroktelefonon feleltető tanárt, az egyetlen angol leckét leadó, s abból egy féléven keresztül feleltető nyelvtanárnőt, úgy a lógós politikusokat sem tűrhetjük meg magunk között. Ha aktívan politizálnék, mindent megtennék azért, hogy a két érintett szenátort lemondassák, kizárják az erdélyi magyar közéletből! Ameddig ez nem történik meg, ameddig nem mutatunk hajlandóságot az önmagunkkal való szembenézésre, addig marad a kiábrándultság, a reménytelenség!
– Hosszas jogi és egyéb huzavona után, másodszori nekifutásra sikerült hivatalosan bejegyeztetni az MPP-t. Aztán, amilyen nehezen alakult, olyan hirtelen gyorsasággal szét is széledt a csapat... Az elégedetlenek – közéjük sorolható ön is – egy újabb párt alapításában látták a megoldást. A jelek szerint a Néppárt sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, hisz a két alakulat külön-külön indulva összességében szinte szám szerint ugyanannyi voksot gyűjtött a nyári helyhatósági választásokon, mint az MPP az előzőn. Ezek szerint nincs igény a választópolgárokban a változásra, vagy nem volt kellőképpen előkészítve a „rendszerváltás”?
– Valahol tényleg kisiklott az erdélyi magyar politikai rendszerváltás kísérlete, valamit nagyon elhibáztunk. Az MPP-ből, amelynek alapítója, sokáig elnökségi tagja voltam, azért léptem ki, mert elfogadhatatlannak tartottam, hogy magunkra vonatkozóan is a kettős mércét alkalmazzuk. Ha elfogadhatatlan volt az RMDSZ vezérkarának a Kempinszkiben történt decemberi 1-jei koccintása, akkor el kell utasítanunk azt a pártelnök, Szász Jenő esetében is. Ez vagy-vagy helyzet. A lelkesedésem akkor lanyhult, amikor azt tapasztaltam, lényeges dolgokban nem volt képes az MPP sem másként tenni, mint az RMDSZ, amelynek leváltására, lecserélésére vállalkoztunk. Sajnos az MPP is rendre elkövette ugyanazokat a hibákat, amelyeket az RMDSZ esetében kifogásoltunk. S ahogyan ezt kívülről látom, ez alól nem volt kivétel a Néppárt sem. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem támogattam feltételek nélkül a Néppárt megalakítását sem. Úgy gondoltam, jobb lett volna magunk között tisztázni a nézeteltéréseket, őszintén szembenézni hibáinkkal, és akkor talán sikerült volna kijavítanunk azokat. Odáig nem mennék, hogy a választópolgárokban lássam a valós rendszerváltás elmaradásának okát, szerintem egyértelműen a politikumot terheli a felelősség a bukásért, amiért nem tudta megfelelően megfogalmazni üzenetét, s azt hatásosan célba juttatni. Minden változás, változtatás előfeltétele: magunkkal kezdjük, s ha már mi magunk megváltoztunk, akkor a körülményeinket is sikeresen megváltoztathatjuk. Szerintem ez ilyen egyszerű. 
– Sokan a két, azonos értékeket valló jobboldali tábor, párt egyesítésében látnák a megoldást. Erre azonban, a vezetőik közötti megromlott személyi kapcsolatok miatt, nincs sok esély. Pedig hát most lenne az alkalom a felelős politizálásra, a személyi ellentéteken való felülemelkedésre. Ön szerint van-e megoldás, és mi lenne az?
– Magam is úgy látom, az együttműködés az egyetlen járható út. Most az első lépéseknél tartunk, de meggyőződésem, december 9-ig megteremthetők azok a feltételek, amelyekre támaszkodva tovább lehet majd lépni. Nem az egységes visszalépés, hanem a közös fellépés lehet az egyedüli követendő példa. A személyi ellentéteken pedig a valódi politikusoknak túl kell tudniuk lépni. Ismétlem: meggyőződésem, amit információim is alátámasztanak, hogy december 9-ig megszületnek azok az első, bizalomerősítő lépések, amelyek alapján a későbbiekben tovább lehet lépni, akár a pártfúzió felé.
– Úgy tűnik, igen megcsappant a politikai és közélet iránti érdeklődés, különösen a fiatalok körében. A közömbösség, az apátia hatalmasodott el rajtuk. Elfásult az egész erdélyi, különösen a vásárhelyi magyarság. Hogyan lehetne innen, ebből a helyzetből továbblépni?
– Ez így van, és ezért, amint arról korábban is szóltam, elsősorban a politikacsinálókat terheli a felelősség. Kishitű, önfeladó politikusokból elegünk van. Az olyanokból, akikről kiderült, persze miután az egész erdélyi magyarság felháborodott a történteken, hogy mindössze húsz költségtérítéses helyet kértek a MOGYE-n... Hát az ilyen és ehhez hasonló, árulással felérő esetek miatt nagy a kiábrándultság a fiatalok körében. Bevallom: júniusban magam is, szűkebb családi és baráti környezetem is komoly dilemmában voltunk, kire is voksoljunk. Ez még egyszer nem fordulhat elő. Eljött az ideje az egyenes beszédnek, az önmagunkkal való könyörtelen szembenézésnek. A többi már az aprómunkán múlik.
– A decemberi parlamenti választások előtt nem mondhatni jóknak az előjeleket. Áttörésre, számottevő változásokra, a politikai erőviszonyok átrajzolódására a jelek szerint ezúttal sem számíthatunk. Megítélése szerint mi lenne az, ami eredményként joggal elvárható lenne? – Elsősorban a közéleti cselekvés, a politika, a politikusok hitelét kell visszaszerezni. Véget kell vetni a személyi torzsalkodásoknak, csak ily módon lehet a szélesebb körű együttműködés előfeltételeit megteremteni. Meggyőződésem, hogy a választások eredménye is azt fogja majd bizonyítani, hogy az említett szenátorok által mutatott magatartás vállalhatatlan, sőt folytathatatlan. Rajtunk, szavazatainkon is múlik, hogy ennek érvényt szerezzünk!
Szentgyörgyi László
Erdély.ma
2012. október 14.
Kövér bírálta Tőkést az MPP-kongresszuson
Bírálta Tőkés Lászlót EP-képviselőt, az Erdélyi Magyar Néppárt védnökét Kövér László a Magyar Polgári Párt szombati kongresszusán mondott beszédében.
Az Országgyűlés elnöke közölte, továbbra is vállalja az MPP tiszteletbeli elnöki tisztségét, ha a párt megőrzi politikai alapelveit és szervezeti önállóságát. Beszédében emlékeztetett arra, hogy 2007-ben a polgáriak segítséget nyújtottak ahhoz, hogy legyen Brüsszelben az erdélyi magyarságnak egy független képviselője (Tőkés László megválasztására utalt).
"Lett ilyen képviselő, aki aztán 2009-ben feladta a függetlenségét, nektek pedig megüzente, hogy bukott párt vagytok" – mondta a tiszteletbeli elnök az MPP kongresszusi küldötteinek.
Kövér arra biztatta a küldötteket, ha évek múltán unokáik megkérdezik, mit tettek a magyarságért, Erdélyért a Székelyföldért, Luther szavaival élve lelki megnyugvással válaszolják: "ott álltam, másként nem tehettem".
Maszol.ro
2012. október 15.
Toró T. Tibor: nyitottak vagyunk az együttműködésre
Természetesnek tartom, hogy minden párt védi a saját értékeit és identitását, tisztelem, hogy az MPP is őrzi ezeket, és ragaszkodik hozzájuk – mondta el tegnap a Krónika kérdésére Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a polgári párt tisztújítása kapcsán.
Mint ismeretes, az EMNP vezetői korábban többször is jelezték, hogy az MPP-vel való szorosabb együttműködés legfőbb akadálya Szász Jenő személye, ugyanakkor annak a lehetőségét is fölvetették, hogy az elnökváltást követően a két párt fuzionálhatna. Toró tegnap elmondta: üdvözli, hogy az MPP új elnökséget választott, az új elnök személye szerinte azt jelzi, hogy a párt új utakon szeretne járni.
„Mi nyitottak vagyunk az együttműködésre, előítéletmentesen, megelőlegezett bizalommal szeretnénk leülni tárgyalni. Olyan megoldást szeretnénk, amely már középtávon biztosítja az autonómiaigény minél hatékonyabb képviseletét” – szögezte le Toró. Elmondta: a leghatékonyabbnak természetesen az egységes fellépést tartaná, de el tudják fogadni az együttműködés más formáit is.
„Közös megegyezéssel kell olyan döntésnek születnie, amely nyomán mindenki nyertesnek érzi magát, nem csupán a pártok vezetői, hanem a választók is” – mutatott rá Toró. A pártelnök reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb meg tudnak egyezni, és meg tudják szólítani azt a több tízezernyi szavazópolgárt, aki az önkormányzati választásokon azért nem voksolt, mert az autonómista pártok nem egységesen indultak el. „Mi semmit sem sürgetünk, az egyetlen időkorlát a parlamenti választások december kilencedikei időpontja, addig kell megoldást találni” – fejtette ki Toró.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2012. október 15.
Új pártelnök, régi irány (Bíró Zsolt az MPP élén)
A Szász Jenő emberének tartott Bíró Zsolt vette át az elnöki stafétát, a politikussá vedlett marosvásárhelyi rádiós újságíró lesz az MPP vezetője a következő esztendőkben. A Székelyudvarhelyen megtartott IV. Országos Tanács nem volt feszültségmentes, de azt egyhangúan megfogalmazták a küldöttek, hogy a párt önállóságát nem adják fel, szükségesnek tartják az indulást a parlamenti választásokon, a „nemzeti válogatott” lenne az ideális, ám ez már időszűkében nem jöhet létre, így hajlandóak saját listájukra engedni a „kisebb testvért”, az EMNP-t.
Az MPP első kongresszusa még a gyergyószentmiklósi sportcsarnokban zajlott több mint négyszáz jelenlevővel, most Székelyudvarhelyen elegendő volt a Tamási Áron-iskola díszterme is. Vendégként Kövér László s a csíkszeredai konzul, illetve Izsák Balázs SZNT- és Sebestyén Csaba RMGE-elnök volt jelen.
Mintha az időjárás is Szász Jenőt, az MPP volt elnökét siratta volna, nekikeseredve csordogált az eső, s a kongresszusra összesereglett küldöttek is sokkal inkább hasonlítottak vert hadra, mint győztes választási csatába induló seregre. A hangulaton próbált emelni a párt eddigi történetét bemutató kisfilm, ám unos-untalan ismétlése miatt – az ülés előtt négyszer is láthattuk – inkább nevetségessé vált. Negyvenperces késéssel vonult be Szász Jenő és Kövér László. A jelenlevőket Orbán Árpád ügyvezető elnök üdvözölte, a 119 küldöttből 111 jelent meg a rendkívüli kongresszuson.
Az igaz emberek
Salamon Zoltán, a Hargita megyei szervezet elnöke az összefogás fontosságát emelte ki köszöntőbeszédében, keresni kell a közös utat, de kell a pluralizmus is, minőségi képviseletre van szüksége az erdélyi magyarságnak, olyanra, amelyben megférnek a különböző gondolatok, ezt egy nemzeti minimumra, például az önrendelkezés, az autonómia eszméjére támaszkodva lehetne létrehozni – mondotta. Izsák Balázs arról szólt: bízik benne, hogy nem változik az MPP által eddig követett útvonal, megmaradnak azok a célok, amelyek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hű szövetségesévé tették, és felsorolta közös eredményeiket, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlések megszervezését, a székely zászló, címer, himnusz használatának meghonosodását. Izsák Balázs szerint nem egységre, hanem közös célokra, közös értékekre van szükség „Adott a zászló, ha mindenki beáll mögé, az egység megvalósul” – hangsúlyozta az SZNT elnöke. Az MPP nagy érdemének nevezte, hogy beállt e mögé a zászló mögé, de helyet hagyott másoknak is, Szász Jenő érdemének, hogy megőrizte a párt függetlenségét. Sebestyén Csaba elsősorban arról szólt, hogy ha a két szervezet egymásra alapozza az építkezését, akkor jelentősebb eredményt érhettek volna el.
Kövér László, az MPP tiszteletbeli elnöke, a Magyar Országgyűlés első embere Luther Márton szavaiból indult ki: igaz ember a hitből él, és e gondolatra építve beszédét bírálta az RMDSZ-t, illetve Tőkés pártját. Az MPP-sek igaz emberek voltak, amikor az egyetlen magyar ügyet képviselték, miközben véleménye szerint az RMDSZ elárulta azt Bukarestben és Budapesten egyaránt. Felidézte, hogy Tőkés László 2007-ben a polgáriak segítségével lett EP-képviselő, „aztán 2009-ben feladta függetlenségét, nektek pedig megüzente, hogy bukott párt vagytok”. Kövér az MPP nagy érdemének nevezte, hogy 2008-ban volt bátorságuk megteremteni a választás szabadságát, és bebizonyítani: a demokrácia nem gyengíti, hanem erősíti az erdélyi magyarságot. A Magyar Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, továbbra is vállalja a tiszteletbeli elnöki tisztségét, ha a párt megőrzi politikai alapelveit és szervezeti önállóságát.
Politika és erkölcs
Szász Jenő elnöki leköszönő beszédét eddigi tevékenységük összefoglalójának és vitaindítónak is szánta, de meghatározta a követendő célokat is. A politika és erkölcs szétválaszthatatlan – az MPP-nek a hit mellett az erkölcs megtestesítése is a küldetése – fogalmazott. Tizenöt-húsz évre tekintett vissza, és beszámolójából kikerekedett: önmagát tekinti a romániai magyar ellenzékiség zászlóvivőjének, a polgári gondolkodás meghonosítójának, az igazi, következetes politizálás képviselőjének. Ennek tükrében beszélt az MPP létrehozataláról, arról, hogyan váltak 2008-ban a semmiből 40 százalékos támogatottságot élvező politikai közösségé Székelyföldön. S bár 2012-ben is ugyanazt kínálták, törés állt be, értékrendjük támogatása nem gyarapodott, s ezért kinek-kinek önmagába kell néznie: mit tett, s az elegendő volt-e. Emiatt, és nem az Orbán Viktortól érkezett ajánlat (a Nemzetstratégiai Intézet vezetése – szerk. megj.) döntött a visszavonulás mellett. Focihasonlattal élt: vesztes mérkőzés után az edzőnek, a technikai stábnak kell visszavonulnia. Szász Jenő szerint „a néppárt keze is benne van, hogy ma a jobboldal gyengébb”, de úgy vélte, nekik nem az EMNP-vel kell foglalkozniuk, hanem a polgári pártnak kell jövőt építeniük. Nagy erényüknek nevezte, hogy szervezetük olyan emberekből áll, „akik nem hatalomvágyból, nem pozícióhajhászás miatt, hanem közösségünk szolgálatának ügye miatt” csatlakoztak hozzájuk. Vázolta a jövőépítés lehetőségeit is – szervezeti önállóságát mindenképpen meg kell őriznie a pártnak –, és szólt a decemberi választásokon való indulás különböző lehetőségeiről. „Nem lehet nem figyelmen kívül hagyni a választók akaratát” – mondotta, és ismét szót emelt a Magyarok Szövetsége – a nemzeti válogatott – létrehozataláért. Ha ez nem lehetséges, akkor lehet szó a jobboldali szervezetek együttműködéséről, „programjaink azonosak, lemásolták az MPP-ét” – mondotta, majd felkínálta a néppártnak, hogy „gyengébbként induljanak az MPP színiben”, a polgáriak készek a gesztusokra: testvériesen elosztanák a mandátumokat. Ha ez sem jöhet létre, meg kell találniuk a saját indulás lehetőségét, akár függetlenek támogatásának formájában – mondotta. Szász Jenő vitaindítója után a hozzászólók többsége az MPP önállósága és függetlensége mellett állt ki, de sokan hangsúlyozták azt is: ha már megteremtették a választás szabadságát, ezt tiszteletben kell tartani a párton belül is, illetve ennek tükrében nem engedhetik meg maguknak, hogy ne induljanak a decemberi választásokon. Felmerült az is, hogy nem szabad megismételniük a függetlenek támogatásának hibáját. Volt, aki azért emelt szót, hogy számolják fel az ellentéteket a néppárttal, mert ha folytatják a háborúskodást, mindkét szervezet elvérezhet.
Sajátos belső demokrácia
A vitát követően az országos tanács határozatot fogadott el az MPP önállóságának megőrzéséről, a választásokon való részvétel Szász Jenő által is említett alternatíváiról, majd sor került a tisztújításra a polgári párt sajátos alapszabályzata jegyében. A statútum szerint az eddigi elnök, Szász Jenő javasolta a párt öt alelnökét, ezt erősíti meg a kongresszus, majd az új öttagú elnökség nevezi meg az új elnököt, azt az egyetlen jelöltet, akit szintén az országos tanácsnak kell voksával elfogadnia. Még a teremben ülők sem értették egyértelműen, miért nem szavazhatnak két elnökjelöltre, amikor két név merült fel, és sokan felvetették, hogy nem találják az alapszabályzatban (furcsa mód ez csak románul érhető el) az erre vonatkozó passzust. Így lettek hát alelnökök a volt elnök emberei: Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere, Márton Zoltán, a Maros megyei Makfalva polgármestere, Mosdóczy Vilmos, a Szatmár megyei Kaplony polgármestere, Simon Csaba, a Kolozs megyei szervezet elnöke, valamint Fülöp Csaba kovásznai orvos. Elnöknek javasolták Bíró Zsoltot és Farkas Csabát, de az öt alelnök úgy döntött, csak Bíró Zsoltról szavazhat a kongresszus, így őt választották meg 69 szavazattal 41 nem ellenében. A sors, no meg a helyzet fintora, hogy Bírót nem támogatta saját szervezete, a Maros megyeiek. Az MPP új elnöke székfoglaló beszédében egy „új magyar erkölcsi többség” kialakítását nevezte fő feladatának. Leszögezte: az MPP csakis a szervezeti önállóság megőrzése mellett tud elképzelni bármiféle választási együttműködést. „Fontosak az utak, de fontosabb, hogy hova vezetnek, és még fontosabb azt tudnunk, hogy hova akarunk eljutni. Ha ezt nem tartjuk szem előtt, csak sodródunk vagy bolyongunk” – magyarázta. A párt legfontosabb céljaként Székelyföld területi autonómiájának elérését említette.
A furcsa vezetőségválasztás rányomta hangulatát az országos tanács befejezésére. Bíró Zsolt után Szász Jenő lépett mikrofonhoz, s elmondta, a védnöki testület létrehozataláról szóló határozatot visszavonja – a folyosói pletykákból kiderült, sokan jelezték, nem szavazzák meg –, de véleményüket a jövőben is elmondják, „figyelő szemét a régi elnökség, a négy alapító atya továbbra is rajtuk tartja”. Az eredeti elképzelés szerint a kongresszus egy védnöki testületről szavazott volna, amelynek tagjai az MPP négy alapítója – Szász Jenő, Vajna Imre, Orbán Árpád és Péter Péter –, valamint a párt tiszteletbeli elnöke, Kövér László. A testület a későbbiekben megvétózhatta volna a párt elnökségének az „alapítók szándékával ellenkező határozatait”. Sokat elárul az MPP-n belüli helyzetről, hogy az új elnököt „elfelejtették” értesíteni a helyzetről, így kisebb zavar keletkezett, amikor napirendre akarta tűzni eme utolsó határozat megszavazását. Az MPP negyedik kongresszusa ezzel a zavarral, majd a székely himnusz eléneklésével ért véget. Jelképesnek is tekinthető, hogy a résztvevők a Gondűző vendéglőben zárták ebéddel a sokak által mérföldkőnek nevezett országos tanácsot.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. október 17.
Tőkés: a regionalizáció kiút a válságból
Románia központosított államhatalmi rendszerének újragondolására, a decentralizáció szükségességére hívta fel a figyelmet Tőkés László európai parlamenti képviselő azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Európai Néppárt bukaresti kongresszusa alkalmából tartott a román parlament épületében, 2012. október 17-én. Véleménye szerint az ország addig nem fog kilábalni a gazdasági válságból, amíg a regionalizáció nem valósul meg.
Az Erdélyi Magyar Néppárt a föderális államberendezkedés kialakítását szorgalmazza, és ezt választási kampányába is belefoglalta – mondotta Tőkés, a párt megalapítását kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Hozzáfűzte: nyugaton a szubszidiaritás elve több országban is sikeresen működik, ezek mintául szolgálhatnak Románia számára a föderalizáció tekintetében. A Néppárt elképzelése szerint ebben a folyamatban a történelmi régiók mértékadó szerepet töltenének be, ezek szövetsége alkotná az szövetségi állammodellt. A sajtótájékoztatón elhangzott: a Néppárt készül a közelgő parlamenti választásokon való megmérettetésre. A „6-3-as” alternatív választási küszöbnek köszönhetően történelmi lehetőség mutatkozik, hogy két magyar párt is bejusson a bukaresti parlamentbe, fejtette ki a Néppárt védnöke. Ugyanakkor ismételten indítványozta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását. Az EPP-kongresszus jelmondatára utalva Tőkés László kijelentette: abból az Európából van többre szükség, amelyikben helye van a politikai pluralizmusnak, a demokráciának, amelyben nem állítják szembe a pártegységet és a demokratikus pluralizmust.
Tőkés László az Európai Unió gazdasági és társadalmi kohéziós politikája kapcsán a hátrányos helyzetű régiók – mint például Székelyföld – helyzetére hívta fel a figyelmet. Mint mondotta, a kohézió jó eszköz lehetne az itt élő nemzeti közösségek ügyének felkarolására, valamint a regionális egyenlőtlenségek csökkentésére is. Tőkés László üdvözölte, hogy a kongresszus alkalmával a Néppárt alapprogramjába bekerült az őshonos kisebbségek védelmét szolgáló fejezet, és azt szorgalmazta, hogy vegyék be a kohéziós politika alapelvei közé is a kisebbségvédelmet.
Mint ismeretes, idén az Európai Unió kapta a Nobel-békedíjat. Az erdélyi EP-képviselő ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott: büszkék lehetünk arra, hogy az Unió belső stabilitásához – amely döntő szerepet játszott a díj odaítélésekor – a történelmi kisebbségek felelősségteljes politizálása is hozzá járult. Éppen ezért üzenetértékű lenne az Unió részéről, ha a díjjal járó szimbolikus pénzösszeget az őshonos etnikai és nyelvi közösségek szabadságának és egyenjogúságának biztosítására, helyzetüknek és problémáiknak megnyugtató és intézményes rendezésére használnák fel.
Erdély.ma
2012. október 17.
EMNP: közös lobbi eredménye az Európai Néppárt kisebbségvédelmi fejezete
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) úgy véli, az erdélyi magyar európai parlamenti képviselők közös erőfeszítésének az eredménye, hogy az Európai Néppárt (EPP) várhatóan programjába iktatja az őshonos kisebbségek védelmének szükségességét szerdán kezdődő bukaresti kongresszusán – közölte a párt keddi, bukaresti sajtóértekezletén Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke.
A politikus kiemelte: a három erdélyi magyar EP-képviselő, Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula mandátumuk megkezdése óta közösen lobbiznak, hogy hivatalos dokumentumokba is bekerüljön az intézményesített kisebbségvédelem. Úgy vélekedett: ennek a törekvésnek az eredménye az, hogy mind a régiók, mind az őshonos nemzeti kisebbségek számára külön fejezet kerül az EPP-programba. Szilágyi Zsolt hozzátette, ez egy első lépés azon az úton, amely a kisebbségvédelem európai szintű jogi kodifikációja felé vezet. Rámutatott, az őshonos közösségek védelmét szolgáló Európai Uniós szabályozást más utakon is sürgetik: e cél szolgálatába akarják állítani az úgynevezett európai polgári kezdeményezést is. Ha ugyanis egy jogalkotási tervezetet hét tagállam több mint egymillió állampolgára aláírásával támogat, akkor arról uniós szabályozást kell elfogadnia az Európai Bizottságnak – tette hozzá.
„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) autonómiaformákat támogató európai polgári kezdeményezéséhez a kárpát-medencei magyar szervezetek és az aláírásgyűjtést segítő európai partnerek támogatását akarjuk megnyerni ahhoz, hogy az Európai Bizottság uniós szabályozást fogadjon el az őshonos kisebbségek jogairól" – mondta Szilágyi Zsolt.
A sajtóértekezleten elhangzott: az egy éve alakult EMNP májusban kérte EPP-be való felvételét, a folyamat azonban évekbe telhet.
Az EPP 21. kongresszusának a romániai tagpártok, a PDL és az RMDSZ a házigazdái. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke korábban úgy nyilatkozott: az RMDSZ részt vett a kongresszus előkészítésében és sikerült elérnie, az EPP programja külön alfejezetet szenteljen az őshonos kisebbségek kérdésének.
MTI
Erdély.ma
2012. október 17.
Belföldi hírek
Sürgetni a restitúciót
Figyelemfelkeltő akciókkal akarja sürgetni az egykor államosított ingatlanok visszaszolgáltatását az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az EMNT tegnapi közleménye szerint a „restitutio in integrum” jelszavával elindított országos kampány során több erdélyi városban a még vissza nem szolgáltatott ingatlanok előtt tartanak megmozdulásokat az elkövetkező hetekben. E tüntetések a táblás felvonulástól a matricák és szórólapok terjesztéséig, valamint a „restitutio in integrum” felirat járdára festéséig és az államosítás körülményeinek nyilvános ismertetéséig terjednek.
Magyar jogvédő bizottság
Magyar jogvédő bizottságot alapított Bihar megyében az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete, létrehozását az elmúlt időszakban megsokasodott magyarellenes cselekedetek, erőszakos megnyilvánulások indokolják – áll az EMNP közleményében. A bizottság főként az esetek dokumentálása, feltárása, jogorvoslati lehetőségek felkutatása, illetve esetenként jogi képviselet biztosítása céljából alakult meg. Feladata, hogy számon kérje a magyar közösségre és egyénekre vonatkozó törvényes jogok betartatását, így például a magyar nyelv használatát a közigazgatásban, az egészségügyben, a rendfenntartásban, az igazságszolgáltatásban, valamint a helyi és a megyei önkormányzatok alárendeltségébe tartozó, közfeladatot ellátó vállalatoknál.
Szoclib tömegrendezvény
Közel félórás késéssel kezdődött tegnap a bukaresti Nemzeti Arénában Crin Antonescu, Victor Ponta és Daniel Constantin társelnökök jelenlétében a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) tömeggyűlése a parlamenti választások jelöltjeinek bemutatására. Az eseményen jelen volt Szergej Sztanisev, az európai szocialisták elnöke is. A szervezők becslése szerint mintegy 60 000 személy volt jelen az arénában. Victor Ponta beszédében élesen bírálta Traian Băsescut, „Európa utolsó kommunistája, utolsó szekuristája” – mondta az államfőről. A miniszterelnök beszéde közben a tömegrendezvényen résztvevők kezdték elhagyni a Nemzeti Arénát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. október 17.
Biró Zsolt: a koalíció híve vagyok
A Magyar Polgári Párt Szász Jenő leköszönése után is a jobboldali nemzeti alternatíva megteremtését, a keresztény értékrend képviseletét tartja legfontosabb prioritásának, a szervezet azonban a közeljövőben közelebb akar kerülni választóihoz – jelenti ki a Krónikának adott interjúban Biró Zsolt, az alakulat új elnöke. A politikus leszögezi: elkötelezett híve az összefogásnak, és reméli, hogy a három magyar politikai szervezet alkotta koalíciót életre lehet hívni a közeljövőben. „A közvélemény ezt várja el tőlünk” – szögezi le a polgári párt elnöke.
– Előnyt vagy hátrányt jelent az Ön számára, hogy szinte civilként érkezett a Magyar Polgári Pártba, ahova a helyhatósági választások előtt iratkozott be?
– Inkább előnynek érzem, hisz senki nem köthet a párton belüli esetleges csoportosulások egyikéhez sem, noha az MPP-n belül – nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem – nincsenek komoly törésvonalak. Ugyanakkor ennek kifele is jó üzenete lehet. Másrészt azért sem hátrány, mivel az én civilségem mindig is közel állt a politikához. Újságíróként és a Székely Nemzeti Tanács egyik vezetőjeként széles rálátásom volt a közéletre és a pártpolitikára.
– Mi késztette a befutott rádiós és tévés újságírót arra, hogy politizálásra adja a fejét? Annál is inkább, mivel aligha létezik innen visszaút.
– Egyesek mégis próbálkoztak ezzel. Egyébként én sem tartom szerencsésnek azt, ha egy parlamenti képviselő vagy államtitkár egyik napról a másikra belecsöppen a bukaresti közmédiába. Döntésem meghozatalában éppen ez volt a meghatározó: egy olyan közszolgálati médiumból érkezem, ahol bizonyos vezetők igencsak megpróbálták érvényesíteni a politikai nyomást. Gyakorlatilag ez ellen lázadva, mintegy önvédelmi reflexként kezdtem el politizálni.
– Szász Jenő alapító elnök távozásával új korszak kezdődik az MPP életében. Miben fog különbözni az eddigitől?
– Fog is különbözni, meg nem is. Továbbra is követnünk kell a Magyar Polgári Szövetség idején megfogalmazott célokat, gondolok a jobboldali nemzeti alternatíva megteremtésére, a keresztény értékrend képviseletére. Ugyanakkor olyan pártépítést kell folytatnunk, hogy négy év múlva elmondhassuk: a választás szabadsága nem csupán kampányfogás, egy jelszó. Amit másként szeretnék csinálni, mint elődöm, az a párt láthatóbbá tétele.
Ki kell mondanunk, hogy az évek során sokasodó sárdobálásra az MPP vezetősége nem mindig reagált, vagy ha megtette, nem tette megfelelőképpen. Pedig ez az össztűz, amelyet olykor több irányból is ránk zúdítottak, sokat ártott a szervezet arculatának. A jövőben folyamatossá és világosan érthetővé kell tennünk a potenciális szavazótáborral való kommunikációt. Meg kell ismertetnünk a közvéleménnyel a Magyar Polgári Párt igazi arculatát, mégpedig úgy, hogy az emberek emlékezetébe az MPP név hallatán ne az évek során ránk aggatott klisék ugorjanak be.
– Abból, hogy arról beszél, hova szeretné juttatni a polgári pártot négy év múlva, azt olvasom ki, hogy az idei, december 9-i választásokat szinte elúszottnak tekinti.
– Nem mentségként hozom fel, de egy olyan időszakban veszem át a párt irányítását, amikor a jelöltlisták benyújtásáig alig két-három hét maradt. Gyors cselekvésre van szükség, hisz azt látom, hogy az MPP által szorgalmazott összefogás süket fülekre talált. Pedig a Magyar Szövetség életre hívásának ötletével mi már júliusban megkerestük az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőit. A konkrétan kidolgozott tervünk ugyan elnyerte a közvélemény tetszését, a politikai pártok viszont elutasítóan nyilatkoztak róla.
– Holott ebben lett volna a lényeg, főként, ami a nagyobbik erdélyi magyar párt álláspontját illeti. Magyarán: ez a hajó elúszni látszik.
– Valóban elúszni látszik, de még a láthatáron van. Ha eléggé ügyesek vagyunk, egy gyors csónakkal még utána tudunk evezni, fel tudnánk kapaszkodni a fedélzetre. Félreértés ne essék: nem akarom a Magyar Polgári Pártot visszairányítani az RMDSZ-be, hisz a hétvégi kongresszuson is az MPP identitásának megőrzését hangsúlyoztuk. Mi nem azért jöttünk létre, hogy valakivel fuzionáljunk. A polgári párt az alternatív 6:3-as küszöbben és a koalícióban gondolkodik. Ha például bejegyeztük volna a választási szövetséget, esetünkben az 5 százalékos küszöb lett volna érvényes.
– De hát a napnál is világosabb, hogy most már más hajó után kell úszni, kapálózni.
– Kelemen Hunor legutóbbi nyilatkozataiból valóban kitűnik, hogy a kapitány kiadta a parancsot, és a horgonyt felvonták. De azt is mondta az RMDSZ elnöke, hogy ha a parlamenti választások alkalmával magyar–magyar versenyhelyzet alakul ki, akkor pártja két-három helyet is veszíthet. Kérdem én, nem lenne bölcsebb ezt a két-három helyet a nyári helyhatósági választásokon kialakult erőviszonyok tükrében a nemzeti oldalnak adni? Még most sem késő kidolgozni egy olyan szerződést, amely garanciát nyújt arra, hogy az RMDSZ listájára felkerülő, más pártbeli jelöltek a parlamentbe jutásuk után továbbra is a nemzeti vonalat képviselő pártok tagjai maradnak.
Ha van kellő bölcsesség a legnagyobb erdélyi magyar pártban – hisz egy 80 százalékos alakulatnak a felelősége is jóval nagyobb, mint a miénk vagy a néppárté –, akkor a veszni látszó két-három helyet inkább átadják. Sőt, úgy érzem, egy ilyen összefogással az erdélyi magyar pártok nem mindössze két-három helyet nyernének, hanem sokkal többet. Óriási felhajtóereje lenne a valós partneri viszony kialakításának, hisz a közvélemény ezt várja el tőlünk.
– Mi lesz az alternatíva alternatívájával, a jobboldali összefogással?
– Mindenre gondolni kell. Úgy véljük, ha nem jön össze a nemzeti válogatott, a néppárt fele kell lépnünk, hisz ideológiában mégiscsak ez az alakulat áll közelebb hozzánk. Mindenképpen szükség van arra az erkölcsi és tartalmi korrekcióra, amit a romániai magyar politizálásban a nemzeti oldal tud eszközölni. Úgy tudom, az EMNP a 6:3-as küszöböt készül megcélozni, amit egymaga nehezen tudna megvalósítani, de együtt talán sikerülhet. Ehhez az összefogáshoz viszont a néppártnak el kellene ismernie, hogy a jobboldal júniusi háziversenyét mégiscsak mi nyertük. Ez azt feltételezné, hogy a közös jelöltek a mi listáinkon indulnának, de nem olyan alapon, hogy mi júniusban hét polgármesteri széket, ők meg csak kettőt szereztek. Ebben az esetben én a paritásos elvnek lennék a híve.
– Az anyaországi jobboldali hátszél egyértelműen a néppártnak és nem a polgári alakulatnak kedvez. Ilyen körülmények között még elvárható, hogy egy esetleges egyezség megszületése esetén Toró T. Tiborék beálljanak a fenyő árnyékába? Félretéve a hétvégén elhangzott függetlenségi nyilatkozataikat, távlatilag nem tartanak attól, hogy a néppárt bedarálja a Magyar Polgári Pártot?
– Miért ne az MPP darálná be az EMNP-t? Ez csak vicc, hisz mi nem akarunk bedarálni senkit. Ami meg az anyaországi hátszelet illeti, én ezt nem érzem épp olyan erősnek. Inkább a baloldali politikusok hangoztatták, hogy a Fidesz így beavatkozik az erdélyi közéletbe, meg úgy beleszól a kampányba. Persze nekünk sem lehet mindegy, hogy kik ülnek az Országházban és milyen kormánya van az anyaországnak.
– Ha senki nem akar bedarálni senkit, létrejöhet egy természetes fúzió is a sokat emlegetett nemzeti oldalon? Annál is inkább, mivel a legutóbbi helyhatósági választásokon is kiderült: ugyanazon tortaszelet fölött osztozkodnak.
– Ezt az ötletet sem én, sem az MPP nem támogatjuk. A polgári pártot annak idején a kényszer hozta létre. Hiányzott a jobboldal, nem volt választási lehetőség, az RMDSZ letért az eredeti, helyes útról. Mondhatnám: kár, hogy azok, akik szintén ráébredtek arra, hogy a szövetségen kívül is létezik élet, ahelyett, hogy az MPP-be jöttek volna, létrehoztak egy újabb pártot. De nem mondom, hisz mi is a választás szabadságát hirdetjük. Én továbbra is a koalíció híve vagyok, a pártszövetségben hiszek. Jó példa erre a Fidesz és Kereszténydemokrata Néppárt közötti, hosszú időre visszanyúló kapcsolat. Két önálló párt maradt, a maga vezetőségével, struktúrájával, arculatával. Nekünk ez miért ne lenne jó?
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
2012. október 17.
EMNP: közös lobbi eredménye a kisebbségvédelmi fejezet
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) úgy véli, az erdélyi magyar európai parlamenti képviselők közös erőfeszítésének az eredménye, hogy az Európai Néppárt (EPP) várhatóan programjába iktatja az őshonos kisebbségek védelmének szükségességét szerdán kezdődő bukaresti kongresszusán – közölte a párt keddi, bukaresti sajtóértekezletén Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke.
A politikus kiemelte: a három erdélyi magyar EP-képviselő, Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula mandátumuk megkezdése óta közösen lobbiznak, hogy hivatalos dokumentumokba is bekerüljön az intézményesített kisebbségvédelem. Úgy vélekedett: ennek a törekvésnek az eredménye az, hogy mind a régiók, mind az őshonos nemzeti kisebbségek számára külön fejezet kerül az EPP-programba. Szilágyi Zsolt hozzátette, ez egy első lépés azon az úton, amely a kisebbségvédelem európai szintű jogi kodifikációja felé vezet. Rámutatott, az őshonos közösségek védelmét szolgáló Európai Uniós szabályozást más utakon is sürgetik: e cél szolgálatába akarják állítani az úgynevezett európai polgári kezdeményezést is. Ha ugyanis egy jogalkotási tervezetet hét tagállam több mint egymillió állampolgára aláírásával támogat, akkor arról uniós szabályozást kell elfogadnia az Európai Bizottságnak – tette hozzá.
„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) autonómiaformákat támogató európai polgári kezdeményezéséhez a Kárpát-medencei magyar szervezetek és az aláírásgyűjtést segítő európai partnerek támogatását akarjuk megnyerni ahhoz, hogy az Európai Bizottság uniós szabályozást fogadjon el az őshonos kisebbségek jogairól” – mondta Szilágyi Zsolt.
A sajtóértekezleten elhangzott: az egy éve alakult EMNP májusban kérte az EPP-be való felvételét, a folyamat azonban évekbe telhet.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. október 17.
Magyar ügyekről tájékoztatták Wilfried Martenst
Abban a kiváltságban részesült kedden este az RMDSZ az Európai Néppárt (EPP) másnap kezdődő bukaresti kongresszusának társházigazdájaként, hogy a páneurópai pártszövetség régi-új elnöke, Wilfried Martens külön ellátogatott a szövetség képviselőházi frakciójához. A zárt ajtók mögött zajló találkozón Kelemen Hunor szövetségi elnök, Borbély László politikai alelnök és Vincze Loránt, az RMDSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára tájékoztatta az EPP-elnökét a romániai magyar közösség aktuális kérdéseiről.
„A romániai magyarok érdekérvényesítésének képviselője, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség sikeres kisebbségvédelmi politikát folytat, bízom ennek a képviseletnek a folytonosságában” – jelentette ki Wilfried Martens.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a közelgő romániai parlamenti választásokról tájékoztatta a Néppárt elnökét, kiemelve, hogy az RMDSZ az ország minden választókerületében indít jelöltet, hiszen az arányos választási rendszer értelmében egyetlen szavazat sem veszik el, minden voks mandátummá alakul.
A szövetségi elnök ugyanakkor a magyar széthúzás veszélyeire is felhívta a figyelmet, ennek következtében valószínűsíthető, hogy egy-két mandátumot elveszít az RMDSZ, ugyanakkor Tőkés László és Szász Jenő pártjai nem jutnak be a parlamentbe. „Az RMDSZ továbbra is a jogállamiság tiszteletben tartását szorgalmazza, és a kisebbségi jogok körének bővítését tartja fő feladatának” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök.
A találkozó következtetéseit csütörtökön vonják le, amikor Wilfried Martens és Kelemen Hunor közös sajtótájékoztatót tart.
Az RMDSZ mutatós angol nyelvű kiadvánnyal készült az EPP-kongresszusra, amit egy Kolozsvárról érkező mikrobusz szállított a fővárosba.
Az Alliance Alive (Élő szövetség) című folyóiratot minden küldöttnek eljuttatják. Kelemen Hunor, Borbély László, Markó Béla volt szövetségi elnök és Kovács Péter főtitkár köszönti a Romániába látogató néppárti küldötteket, de az olvasó keresztmetszetet kap a romániai magyarság aktuális helyzetéről is. A kiadványban részletesen foglalkoznak többek között a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyével is.
Mint korábban írtuk, az Európai Néppárt bukaresti tisztújító kongresszusán húsz év után fogadnak el új politikai programot, amelybe az RMDSZ javaslatára cikkelyek kerültek be az őshonos kisebbségekről. „Az eredeti programtervezetben nem volt szó kisebbségekről, mi javasoltuk, hogy foglaljuk bele: nem mondom, hogy csak azért fogadták el, mert házigazdák vagyunk, de az biztos, hogy így javaslataink nagyobb súllyal estek latba" - mondta el Vincze Loránt, az RMDSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára.
A dokumentum több mint négyszáz cikkelye közül kettő foglalkozik a kisebbségvédelemmel és egy a hagyományos régiók szerepével. Az EPP megszavazásra váró programtervezete kimondja, hogy az őshonos kisebbségeket - amelyek nemzedékek óta ugyanazon a területen laknak, miközben az államhatárok megváltoztak térségükben - segíteni kell identitásuk, anyanyelvük védelmében. A tervezet ugyanakkor szorgalmazza, hogy az Európai Unió építse be a kötelező érvényű közösségi jogba a kisebbségek védelmét.
Az EMNP szeletet kér magának az érdemből. Az Európai Néppárt (EPP) bukaresti kongresszusán elfogadásra kerülő kisebbségvédelmi rendelkezések az erdélyi magyar európai parlamenti képviselők közös erőfeszítésének eredményei – mutatott rá Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke a párt keddi, bukaresti sajtótájékoztatóján. Kiemelte: a három erdélyi magyar EP-képviselő, Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula közösen, mandátumuk megkezdése óta lobbiznak, hogy hivatalos dokumentumokba is bekerüljön az intézményesített kisebbségvédelem. Ennek a törekvésnek az eredménye a mostani áttörés. „Örülünk, hogy mind a régiók mind az őshonos nemzeti kisebbségek számára külön fejezet kerül az EPP-programba” – mutatott rá Szilágyi.
Maszol.ro
2012. október 17–18.
XXI. Kongresszusát megelőzően és azzal párhuzamosan, az ENP európai parlamenti frakciója is tanulmányi napokat rendezett Bukarestben, a román parlamentben. Európai parlamenti képviselőként, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnökének minőségében Tőkés László mindkét rendezvényen részt vett. A kongresszusra meghívást nyertek továbbá Toró T. Tibor, az EMNP elnöke és Szilágyi Zsolt alelnök.
Az első tanulmányi napon Marian-Jean Marinescu, az EP néppárti politikai csoportjának alelnöke moderálta a Regionális fejlődés és szociális kohézió tárgyában tartott kerekasztalt, melynek előadói voltak – többek között – Johannes Hahn, a regionális politika európai biztosa és Dacian Cioloş mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos.
Felszólalásában Tőkés László angolul, románul és magyarul köszöntötte a vendégeket: „Welcome! Bine aţi venit! Isten hozott!” Szimbolikus jelentésűnek nevezte, hogy „az európai kohézió barátai”, valamint az európai regionalizmus támogatói a Nép Házának (Casa Poporului) nevezett, azon épületben találkozhatnak és tanácskozhatnak a demokratikus Európa jövőjéről, melyet egykori – időközben megbukott – építtetője, Nicolae Ceauşescu saját dicsőségére, a nacionál-kommunista diktatúra „bástyájaként” emelt.
A túlcentralizált, régi önkényuralmi rezsimmel szöges ellentétben erdélyi képviselőnk az európai régiók, a regionalizmus fontosságára hívta fel a figyelmet – különös tekintettel a gazdaságilag elmaradott (1), valamint az őshonos nemzeti kisebbségek által lakott (2) térségek kohéziójának és társadalmi felemelésének szükségességére. Henrik Lax finn anyanyelvű, svédországi politikust, volt EP-képviselőt idézte, aki szerint: „Európa nem lehet képes gazdaságilag hatékony lenni, amennyiben – egyebek mellett – nem oldja meg a hagyományos kisebbségek problémáit. Ennek az ügynek a helyes kezelése nélkül, a társadalmi kohézió aligha valósítható meg.” Hasonlóképpen a hátrányos helyzetű régiók bevonására – ezenképpen a társadalmilag leszakadt cigányság felkarolására – is ki kell terjednie az európai kohéziós politikának, mondotta képviselőnk, majd így folytatta: A regionalizmus egy olyan egyetemleges európai ügy, mely ugyanakkor egész Kelet- és Közép-Európának, ezen belül pedig Romániának is egy sajátlagosan fontos kérdése. Ez különösképpen élesen vetődik fel országunk küszöbön álló területi-adminisztratív átszervezése, illetve Székelyföld és más erdélyi térségek természetes területi egységének, továbbá az új európai fejlesztési régiók kialakításának viszonylatában. Európai képviselőnk a jól működő német föderalista modellt ajánlotta a néppárti fórum figyelmébe, mely Románia számára is politikai „inspirációs forrásként” szolgálhat – a szubszidiaritás, a regionális fejlődés, a helyi autonómia és az önrendelkezés Európában honos formái összefüggésében.
A délelőtti szemináriumot követően, illetve a néppárti kongresszus elkezdését megelőzően Tőkés László az EMNP elnökének és alelnökének társaságában tartott rögtönzött sajtóértekezletet a parlament előcsarnokában. Az Európai Unió Béke Nobel-Díjjal való kitüntetését méltatva, az ENP, valamint az európai nemzeti kisebbségek ebben szerzett érdemeit is kiemelte, azt javasolva, hogy a magas kitüntetéssel járó – inkább jelképesnek mondható – pénzösszeget az Unió az európai kisebbségek támogatására fordítsa.
A kongresszus megszervezése, valamint az annak napirendjén szereplő programmódosítás vonatkozásában erdélyi képviselőnk gratulált az RMDSZ-nek, elégtétellel üdvözölve, hogy európai parlamenti együttműködésüknek köszönhetően néhány kisebbségvédelmi cikkely is bekerült a módosító javaslatok közé. Idehaza, Erdélyben is a brüsszelihez hasonló magyar együttműködés volna kívánatos és szükséges – hangsúlyozta Tőkés László a közelgő parlamenti választásokra való tekintettel.
Délután Vasile Blaga, a Demokrata-Liberális Párt elnökének, Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, valamint Wilfried Martens, az ENP elnökének megnyitó beszédeivel vette kezdetét kontinensünk legnagyobb politikai pártcsaládjának programalkotó és tisztújító kongresszusa.
Bukarest, 2012. október 17.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
K Ö Z L E M É N Y
Az Európai Néppárt (ENP)
2012. október 18.
Az esetleges választási együttműködésről tárgyalt az EMNP és az MPP
Az esetleges választási együttműködésükről tárgyalt csütörtök este Székelyudvarhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP).
Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, a párt tárgyalódelegációjának vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a csütörtök esti tárgyalásokat felfüggesztették. Hétfőn Marosvásárhelyen ülnek ismét tárgyalóasztalhoz azzal a reménnyel, hogy akkor már végleges eredményt közölhetnek. „Az álláspontjaink közeledtek; gondolom, hogy közel állunk a megállapodáshoz" – jegyezte meg Papp Előd. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt szombaton megválasztott elnöke is megerősítette az MTI-nek, hogy közeledtek az álláspontok. „Nem kizárt, hogy megtaláljuk az okos kompromisszumot, és nem egymást kioltva, hanem egymást erősítve veszünk részt a decemberi parlamenti választásokon" – mondta. Romániában december 9-én tartják a parlamenti választásokat, amelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mellett az EMNP és az MPP is versenybe száll a magyar szavazatokért. MTI
Erdély.ma
2012. október 18.
Magyar jogvédő bizottság alakult
A testület az utóbbi időben megszaporodott magyarellenes cselekedetek, erőszakos megnyilvánulások ellenlépéseként, főként az esetek dokumentálására, feltárására, jogorvoslati lehetőségek felkutatására, illetve esetenként jogi képviselet biztosítására alakult meg.
Megalakult a nagyváradi székhelyű Bihar Megyei Magyar Jogvédő Bizottság, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete hívott életre. A testület az utóbbi időben megszaporodott magyarellenes cselekedetek, erőszakos megnyilvánulások ellenlépéseként, főként az esetek dokumentálására, feltárására, jogorvoslati lehetőségek felkutatására, illetve esetenként jogi képviselet biztosítására alakult meg.
Feladata a magyar közösségre és egyénekre vonatkozó törvényes jogok betartatása, mint például a magyar nyelv használata a közigazgatásban, egészségügyben, rendfenntartásban, igazságszolgáltatásban, a helyi és megyei önkormányzatok alárendeltségeibe tartozó – közfeladatot ellátó – vállalatoknál. A bizottság elnöke Varga Korpos Dalma, alelnökök Lajos Annamária és Barta Béla. Jogsérelmek bejelentését a 0770/135-993-as telefonszámon, és a magyarjog.bihar@gmail.com e-mail címen várják.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
2012. október 18.
Jelképek árnyékában
Aki máris pezsgőt bontott Szász Jenő fő nemzetstratégává való kinevezésének hírére, valamint a kinevezésbe kódolt pártelnöki visszalépésének valószínűségére, máris keresgélheti a messze pukkanó dugót. A vélekedések, melyek a két hazai jobboldali alakulat, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) gyors összeolvadásának lehetőségét jövendölték, leginkább arra voltak alkalmasak, hogy a polgáriak rögtön veszélyeztetve érezzék néhány éves közéleti erőfeszítéseik, civil kurázsijuk gyümölcsét. Vészhelyzetben pedig egy igencsak megosztott közösség is többnyire félreteszi sérelmeit, és összezárja sorait.
Erre a helyzetfelismerésre építve az MPP vezetői máris megtalálták a hatalomváltások idején olyannyira fontos közös nevezőt a párt tagságával.
Az identitás határozott kinyilatkoztatásának és erősítésének tényén túl azonban némi szomorúsággal kellett tudomásul vennünk, hogy nincs új a nap alatt, bármilyen irányból süssön is. A rendkívüli MPP-kongresszus határozata ugyanis épp annyira kirekesztő, mint az RMDSZ sokszor bírált meghívója, miszerint bárkit szívesen látnak, de csakis a tulipán árnyékában felsorakozva. Az MPP a fenyőt kínálja hasonló cinizmussal az EMNP-nek, arra a törékeny fölényre hivatkozva, melyet a legutóbbi önkormányzati választások alkalmával elért. A politikai alkuk természetrajzának ismeretében persze letudhatnánk a dolgot azzal is, hogy a hasonló üzengetések nem jelentenek többet megszokott csatazajnál. Csakhogy egy ideje helyzet van a romániai magyar politikában, még akkor is, ha a decemberi parlamenti választások ezt egyelőre nem teszik teljes mértékben indokolttá. A választói és választási számmisztikán túl ugyanis elkerülhetetlenül közeleg a hazai nemzetstratégia-váltás pillanata, márpedig egy paradigmaváltás óhatatlanul másfajta kommunikációt követel. A nyílmérges üzengetésekből, a gyerekes kiszorítósdiból egyre inkább elegük van az embereknek, akik képtelenek, de talán már nem is akarnak feltétlenül belátni a politikai kulisszák mögé. A bizalmi tőke újrateremtéséhez most már sokkal őszintébb – vagy legalábbis őszintének tűnő – kiállásokra van szükség, mintsem ínyencek csettintését kiváltó machiavellisztikus pengeváltásokra. Mert ha nem így történik,hamarosan senkit sem találnak maguk mögött a zászlóvivő politikai vezérek. És itt már korántsem történelmi léptékű időről van szó. Olyannyira nem, hogy azt nem csak unokáink, de mi is látni fogjuk.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. október 18.
Természetes szövetségesek új helyzetben
Amikor nyilvánosságra került a hír, hogy Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Szász Jenőt egy nemzetstratégiai intézet megalapítására és vezetésére, politikai színezettől függetlenül többen úgy értékelték e fordulatot, hogy a magyar kormány ily módon próbálja kivonni Szász Jenőt az erdélyi magyar politikából. Ezzel pedig elhárítja az akadályt a két nemzeti autonomista párt, az MPP és az EMNP kiegyezése elől. Szász Jenő ugyanis pártelnöki ténykedésével ellehetetlenítette e két párt együttműködését. Szavazati jogot biztosított a meghívottaknak a 2009-es elnökválasztó küldöttgyűlésen, kizárta pártjából a törvényességhez ragaszkodókat, az erdélyi magyar érdekképviselet kormányzati szerepvállalását pozitív lehetőségként tálalta egy nyilatkozatában, bulvársajtóhoz méltó módon vájkált Tőkés László magánéletében, december elsejei cotroceni-i látogatását nem is említve. Az MPP legutóbbi kongresszusának döntései megerősíteni látszanak e hipotézist, azzal együtt, hogy Kövér László, a párt tiszteletbeli elnöke – Szász Jenő retorikájának szellemében – igyekezett fokozni az MPP-s küldöttekben a Tőkés Lászlóval, illetve az EMNP-vel szembeni fenntartásokat. A Magyar Országgyűlés elnöke több fontos nemzetpolitikai alapigazságot is megállapított: egyetlen magyar ügy létezik; az RMDSZ segítséget nyújtott a balliberálisoknak, hogy még a jogszabályokból is kigyomlálják az egységes magyar nemzet fogalmát. A demokrácia nem gyengíti, hanem erősíti az erdélyi magyarságot; a politikában elengedhetetlen a szövetségesek közötti bizalom. Ugyanakkor Tőkés Lászlót is bírálta, azzal vádolva a kisebbségi politikust, hogy feladta a részben az MPP-nek köszönhetően elnyert függetlenségét, majd a polgári pártnak megüzente, hogy bukott politikai alakulat. A jelek szerint nem zavarta a Fidesz megmondóemberét, hogy 2009-ben csakis bukni lehetett volna függetlenként, miután az RMDSZ ország-világ előtt felajánlotta az Európai Parlament listájának első helyét Tőkés Lászlónak. Ahogy az sem, hogy az EMNT átengedte volna a reménybeli negyedik helyet az MPP-nek, amit az nem fogadott el. Kövér László azt is figyelmen kívül hagyta, hogy az MPP óriási presztízsveszteséget szenvedett, amikor „A választás szabadsága” jelszavakkal való kampányolás után nem indult a 2008-as parlamenti választásokon, az általa támogatott független jelöltek pedig szégyenletesen gyenge eredményt értek el. Sajátos, hogy az MPP oldaláról az egyetlen érdemi bírálat Tőkés László személyével és az EMNP-vel szemben a 2009-es kiegyezés, miközben 2008-ban az MPP is kész volt megállapodást kötni az RMDSZ-szel. Az egyesség már elő volt készítve, végül azért nem írtak alá, mert az RMDSZ az utolsó pillanatban további megalázó feltételeket szabott meg. Arról nem is szólva, hogy a nemrég lezajlott kongresszuson is lehetséges forgatókönyvként jelölték meg az RMDSZ-szel való megegyezést a decemberi választások vonatkozásában. Ami az MPP számára vállalható stratégia, az Tőkés László esetében politikai következetlenségnek minősül? Magától értetődőnek kellene lennie, hogy ha egy egyesség a nemzetpolitikai érdekeket szolgálja, az nem elvetendő. Ha e feltételek érvényre jutnak, bármelyik román politikai erővel meg lehet egyezni, nemhogy az erdélyi magyarok tekintélyes részének bizalmát bíró szervezettel... Még akkor is, ha pontosan tudjuk, hogy e szervezet miként viszonyult az elmúlt két évtizedben legfontosabb nemzetstratégiai célkitűzésünkhöz, a háromszintű autonómiához. Mindezeken túl a lényeg az, hogy az új elnök és az új vezetőtestület megválasztása megteremtette annak lehetőségét, hogy a két nemzeti autonomista párt között egy kölcsönösen előnyös és méltányos egyezség szülessen. Akár már a decemberi parlamenti választásokra vonatkozóan is. Ilyen egyezséget már az önkormányzati választások előtt is lehetett volna kötni, akkor azonban Szász Jenő ezt megakadályozta „dupla vagy semmi” stratégiájával, arra az álláspontra helyezkedve, hogy vagy megegyezik a két párt országos szinten, vagy elnökként letiltja a helyi egyességeket. Remélhetőleg az új vezetőtestület rugalmasabb lesz, és nem tanusít ehhez hasonló, saját esélyeit rontó, szűk látókörű magatartást. Hiszen az EMNP és az MPP voltaképpen természetes szövetségesek: értékrendjük azonos, problémafelvetéseik az erdélyi magyarság sorskérdéseinek vonatkozásában hasonlók, illetve politikai célkitűzéseik megegyeznek.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. október 19.
Nacionalista és Európa-ellenes hangú nagygyűlés
Nacionalista hangvételű kijelentésekkel dúsított üzenetekkel „fegyverezte fel” támogatóit Victor Ponta és Crin Antonescu, a Szociálliberális Szövetség (USL) két társelnöke, akik a bukaresti National Arénában szerdán este mintegy 60 ezer résztvevő jelenlétében megtartott kampánygyűlésen Orbán Viktor magyar miniszterelnökről és Tőkés László európai parlamenti képviselőről sem feledkeztek meg.
Ponta arra kérte a választókat, hogy decemberben az USL-t segítsék győzelemre a parlamenti választásokon. Mint mondta, 2013-ban módosítani akarják az alkotmányt, amely tisztázza az államfő, a kormányfő és a különböző állami intézmények közötti viszonyt. Ponta szerint olyan alkotmányra van szüksége Romániának, amely valódi hatalmat ad a régióknak, a megyéknek és a polgármestereknek.
Utalt a néppárt kongresszusára: kijelentette, hogy ezen a rendezvényen „Băsescu két jó barátja, Tőkés László és Orbán Viktor Románia föderalizálásáról beszéltek”. Tőkés László a román médiának nyilatkozva elmondta, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) célja Románia decentralizálása, amelynek végeredményeként az országnak egy föderális rendszerben kellene működnie. Ugyanakkor Orbán nem beszélt ilyesmiről. – Mondjuk ki világosan, hogy Románia valamennyi román állampolgáré nemzetiségre való tekintet nélkül, de se nem Tőkés Lászlóé, se nem Băsescué, hogy eladják az országot – folytatta Ponta kirohanását. Az Európai Néppárt magas rangú vendégeit sem kímélte: kijelentette, tudniuk kell az európai vezetőknek, hogy a román népnek mi a véleménye Băsescuról, amire hangos hurrogással reagáltak az USL szimpatizánsai.
Crin Antonescu sem hagyta alább, szerinte Băsescu nem Európával ült asztalhoz a parlament épületében, hiszen a nép támogatása nélkül Európában „senki vagy, esetleg szolga”. A liberális pártelnök szerint Románia Európa része, függetlenül attól, hogy ki vezeti, szabadságát „a románok vére” által nyerte el, Románia nem kapott alamizsnát senkitől, ezért neki is szavazati joga van, s nem köteles csak tanácsokat megfogadnia Európától. Hozzátette, hogy az USL vezetői nem Európa szolgái, hanem egyenlő partnerei lesznek majd Brüsszelnek. Antonescu is kitért Tőkésnek a föderalizálással kapcsolatos nyilatkozatára. Sérelmezte, hogy a demokrata pártiak nem határolódtak el tőle. – Mi viszont megmondjuk, hogy Románia a nemzeti kisebbségek bánásmódja tekintetében továbbra is modellértékű marad, és Románia mindig egységes, oszthatatlan nemzetállam lesz” – mondta Antonescu.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. október 19.
„A magyaroknak az RMDSZ mögött kell egyesülniük”
A magyar közösség képviseletét a romániai demokratikus intézményekben csak akkor lehet megvalósítani, ha az erők az RMDSZ mögött egyesülnek – jelentette ki Wilfried Martens, az EPP elnöke a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen tartott csütörtöki sajtóértekezleten.
„Meggyőződésem szerint a romániai magyar közösség érdekeit az szolgálja a legjobban, ha egységes, ha egyetlen politikai alakulat mögött egyesül. Meggyőződésem, hogy a felaprózódás komolyan veszélyeztetheti a magyarok képviseletét a romániai demokratikus intézményekben” – állította Martens, hangsúlyozva, hogy a magyar közösségnek egységesnek kell lennie.
„Meggyőződésem, hogy a magyar közösség fel fog zárkózni az RMDSZ mögé, és erős lesz” – mondta még az Európai Néppárt elnöke, kifejtve, hogy bízik Kelemen Hunor RMDSZ-elnökben és az általa képviselt alakulat sikerében.
A sajtó képviselői megkérdezték Martenst, hogy mi a véleménye arról, hogy újonnan alakult romániai magyar pártok felvételüket kérték az EPP-be, figyelembe véve, hogy a közösség aránya 6 százalékos.
„Követni kell pártunk törvényeit, nálunk nagyon szigorúak a csatlakozási feltételek, tehát nem lehetsz egyik napról a másikra, vagy egy hét alatt az EPP tagja” – mondta Martens.
Az EPP elnöke ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy az RMDSZ-nek sikerül megszereznie a közösség támogatását a következő választásokon.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök megköszönte Martensnek a támogatást.
„Az EPP új programjában megjelenik valami nagyon fontos dolog – első ízben a politikai alapprogramban –, éspedig a nemzeti kisebbségek védelme, mivel, ha a gazdasági közösség felől egy politikai szövetség felé tartunk, tudatosítanunk kell, hogy a nemzeti kisebbségek, a nyelvi sokszínűség, a kulturális és vallásos sokszínűség fontos értéket jelentenek egy politikai szövetségnek” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Tőkés László EP-képviselő szerdán beszámolt arról, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt benyújtotta csatlakozási kérelmét az EPP-hez.
„Az Erdélyi Magyar Néppárt benyújtotta csatlakozási kérelmét az EPP-hez, és az alakulat képviselőit ennek alapján hívták meg a kongresszusra” – mondta Tőkés a sajtó képviselőinek a parlament folyosóján.
Az RMDSZ legtöbb három parlamenti mandátumot veszíthet a december 9-i választásokon az MPP és az EMNP miatt – vallotta be Kelemen Hunor szövetségi elnök, hozzátéve, hogy ezek nem a két magyar párthoz jutnak majd, hanem román pártokhoz.
Hétfőn, Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján Kelement arról kérdezték, hogy veszélyt jelent-e az RMDSZ számára az, hogy a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt is indít jelölteket a választásokon. Kelemen azt válaszolta, hogy a veszély fennáll, azonban az RMDSZ-en kívül egyik más magyar pártnak sincs esélye bejutni a parlamentbe.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
2012. október 22.
Toró T. Tibor megbeszélésre hívja Kelemen Hunort és Biró Zsoltot
„Együttgondolkodásra”, az erdélyi magyar nemzeti minimum kidolgozására hívja Kelemen Hunort és Biró Zsoltot Toró T. Tibor, a EMNP elnöke, aki nyílt levélben fordult az RMDSZ, illetve az MPP elnökéhez.
„Tisztelettel hívom Önöket együttgondolkodásra közös dolgainkról, mert hiszem, hogy vannak ilyenek. Ahogyan felvidéki nemzettársaink politikai szervezetei ki tudtak munkálni egy közös dokumentumot stratégiai céljaikról, amit aztán közösen próbálnak képviselni, hasonlóan mi is képesek vagyunk az erdélyi magyar nemzeti minimum kidolgozására” – írja nyílt levelében Toró T. Tibor.
Az EMNP elnöke úgy véli: „Lennie kell egy szintnek, amiből már nem szabad engedniük a bukaresti parlamentbe készülő erdélyi politikusoknak, induljanak bármelyik magyar párt jele alatt”.
Toró amiatt látja szükségesnek a nemzeti minimum elfogadását, mivel „a választások előtt élesedik a közbeszéd és a pártérdekek sokszor felülírják a közösségi érdeket”, és „az sem mellékes, ahogyan a „magyar kártya” kijátszása érinti a közösségi érdekérvényesítés hatékonyságát”.
Emellett – írja Toró – a három magyar párt a találkozón közös álláspontot alakíthatna ki az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum új tartalommal való feltöltéséről.
A megbeszélés helyszínéül az EMNP elnöke Kolozsvárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Jókai utca 4 szám alatti tanácstermét javasolja. A találkozót Toró szerint október 25-én, „a húsz évvel ezelőtt ellenszavazat nélkül elfogadott és az autonómia-törekvéseink szempontjából referenciának számító Kolozsvári Nyilatkozat” napján kellene megtartani.
Krónika (Kolozsvár)
2012. október 23.
Kis erdélyi magyar komédia!
Csoda lett volna, ha tegnap valamiféle egyezségre jut az EMNP és az MPP, hisz a napok óta csurranó-cseppenő információkból már kiderülni látszott, a polgári pártosoknak eszük ágában sincs tárgyalóasztalhoz ülni, csak hajtogatják a nemzeti minimum mentén kötendő összefogás szükségességét, de mint az ázott macskát, úgy vágták ki soraikból azt az egyetlen embert, ki az összefogás szükségességéről mert nyilatkozni a sajtónak.
Pedig jó ideje a könnyű népszerűség és közérthetőség kedvéért a focinyelven ismételgeti Szász Jenő, majd utódja, Bíró Zsolt, hogy a hazai parlamenti választásokon „erdélyi magyar válogatottat” kell indítani, azaz a legjobbaknál is jobbakat. Majd bejelentették, ők majd a független jelölteket támogatják. Nem lenne igazán kimagasló személyiség soraikban? Múlt héten azért mégis kicsit tárgyalgattak, igaz, sokra nem juthattak, csak bejelentették: néhány nap múlva ismét találkoznak. Közben a válogatott edzője lelépett, s távirányított csapata tegnap már annyi fáradságot sem vett, hogy megjelenjék Marosvásárhelyen. Megüzenték, hogy „okafogyottá” vált az újabb egyeztetés, és sajnálattal vették tudomásul, hogy az „EMNP a függetlenséget garantáló garanciák esetén is mereven elzárkózik az MPP színeiben való indulás gondolatától, és csak az önálló indulást tartja elfogadhatónak”. Mi több, hirtelen arra is ráébredtek: „három politikai párt versengése veszélybe sodorja a magyar parlamenti jelenlétet”, és kijelentették: „az MPP a magyar közélet minőségi és erkölcsi korrekciójának rendeli alá politikai cselekvését.” Közhely. Ráadásul a közlemény nagyfokú nyelvi szegénységről árulkodik, s nem leplezi, hogy az MPP, akár edzője, sikeresebb csapathoz csatlakozna.
Toró T. Tibor látván, hogy hoppon maradt, gyorsan, ki tudja hányadszor már, újabb egyeztetést ajánl, s ez alkalommal már nemcsak az MPP-vel, hanem az RMDSZ-szel is tárgyalna, mert mint írja: „lennie kell egy minimumnak, amiből már nem szabad engedniük a bukaresti parlamentbe készülő erdélyi politikusoknak, induljanak bármelyik magyar párt jele alatt”. Elindult a nyilatkozatháború. Papp Előd, a Néppárt alelnöke szerint a polgáriak „nemzeti válogatottját” „bundázó sztárjátékosai” miatt utasítják vissza, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára ugyancsak idegesen hárította a nemzeti minimumra hívó egyeztetést: az RMDSZ úgymond maximalista, minimumról tehát nem tárgyal.
Így folyik mifelénk a szép kis erdélyi magyar komédia.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. október 24.
Új utat mutat az EMNP
Három jelöltjének nevét ismertette tegnap az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), már bizonyos, hogy a Sepsiszentgyörgy–Sepsiszék–Erdővidék körzetben Toró T. Tibor, a párt elnöke pályázik a szenátori székre, az erdővidéki–sepsiszéki képviselőjelöltjük Derzsi Sámuel vállalkozó, aki tavasszal függetlenként méretkezett meg a baróti polgármesteri tisztségért, Kézdiszéken pedig Johann Taierling indul néppárti színekben képviselői mandátumért.
Az EMNP azt hirdeti, hogy van alternatívája az RMDSZ által meghonosított bratyizós balkáni politizálásnak, lehet értékelvű, következetes politizálást folytatni, és hiszik, meg tudják érteni az emberekkel, ezúttal nem vagy-vagy a döntésük következménye, de lehet is-is, ha az EMNP-re ütik a pecsétet, az RMDSZ mellett a 6–3-as alternatív küszöbnek köszönhetően a néppárti szenátorok és képviselők is bejuthatnak a parlamentbe – derült ki Toró T. Tibor elnök és Papp Előd székelyföldi alelnök sepsiszentgyörgyi tájékoztatóján.
Az MPP országos elnökségével befejezték a tárgyalásokat, megyei szinten azonban még keresik a kompromisszum lehetőségét, nem zárják ki, hogy színeikben induljon egy-egy jó polgári jelölt, de azt sem, hogy átengedjenek körzeteket, és felsorakozzanak megfelelő függetlenek mögé – jelentették be tegnap a néppárti vezetők. Továbbra is politikai szövetségben gondolkodnak az MPP-vel, együttműködési ajánlatuk nemcsak a választásokra vonatkozott, utána is érvényes – erősítette meg Toró T. Tibor.
Az EMNP programja elkészült, és megszületett a döntés: negyven képviselő- és negyven szenátorjelöltjük lesz Erdély-szerte, elsősorban Székelyföldön, de Bihar, Szatmár megyében is vannak körzetek, ahol erősek. Az elmúlt hetekben, de a következő napokban is egyik legfontosabb feladatuknak tekintik a 6:3-as alternatív küszöb elmagyarázást, meg akarják értetni a polgárokkal, hogy nem helytálló a riogatás, a romániai magyarság semmiképpen nem marad parlamenti képviselet nélkül, de most reális esély van arra, hogy a biztos befutónak számító RMDSZ mellett az EMNP is mandátumokat nyerjen, és akkor jelentősen javítható lenne a magyarság bukaresti érdekképviseletének minősége – fejtette ki Toró T. Tibor. „A tavaszi választás egy fénykép volt arról, hogyan gondolkodnak az emberek az erdélyi magyar politikáról, és ez a pillanatfelvétel azt mutatja, hogy az erdélyi magyarság körülbelül 80 százaléka azt gondolja – ezért nem hibás, ezt tömték a fejébe több mint két évtizeden keresztül –, a politika abból áll, hogy Bukarestben meg kell kötni minden lehető és lehetetlen kompromisszumot, bele kell merülni a bukaresti politikai élet sűrűjébe, azonosulni velük, kicsi pénzeket, engedménymorzsákat megszerezni, hazahozni, és ezekkel az eredményekkel elnyerhető a következő mandátum. Ez Romániában szokásos politikai gondolkodás” – fejtette ki Toró. Hangsúlyozta, a néppárt hosszú távú építkezésében azt a célt tűzte ki, hogy ezt a gondolkodásmódot megváltoztassa, esélye csak akkor van az egyensúly megteremtésére, ha e mellé a balkáni politizálás mellé odateszi a maga „értékelvű, következetes, autonómiát célzó, nagyobb rendszerben és jövőképben gondolkozó politizálását”. Az EMNP vezetői elmondták, bíznak benne, hogy sikerül teljesíteniük az alternatív küszöböt, de még fontosabbnak tartják a már említett hosszabb távú célt, remélik, hogy sikerül mind több és több polgárral megértetni üzenetüket, elhitetni, hogy az általuk választott út az, amelyen érdemes haladni. Mi a 6:3-as alternatív küszöb?
A 2008-ban elfogadott választási törvény értelmében, ha egy párt, szervezet nem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt, de képviselőjelöltjei hat, szenátorjelöltjei pedig legalább három körzetben első helyen végeznek (nincs szükség 50 százalék fölötti abszolút többségre, elég a relatív többség is), akkor részt vehetnek az országos elosztásban. Ez nem azt jelenti, hogy minden többséggel elnyert helyet megszerezhetnek, de egészen bizonyos, hogy lesz néhány szenátoruk és képviselőjük. A legalább 6:3-as arány teljesítése kötelező, nem elegendő öt képviselő és három szenátor vagy hét képviselő és két szenátor. Az RMDSZ a jelenlegi mérések szerint 5 százalék körül mozog, ha véletlenül csak 4,8–4,9 százalékot ér el, akkor érvénybe lép az alternatív küszöb, és elnyer majdnem ugyanannyi mandátumot, mint az 5 százalékkal. Ezért nevezi az EMNP kettős esélynek a lehetőséget, hisz ilyen formában mód van arra, hogy az RMDSZ mellett ők is teljesítsék az alternatív küszöböt.
Farkas Réka
Háromszék
Erdély.ma
2012. október 24.
Az RMDSZ elnök ellenzi az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását - Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke értelmetlennek tartja az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) választások előtti összehívását.
Kelemen Hunor egy szerda délután Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy kedd este informális beszélgetést folytatott Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével, és közölte vele, egyelőre nem áll módjában az EMEF újraélesztéséről egyeztetni.
Toró T. Tibor hétfőn kérte nyílt levélben az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét, hogy csütörtökön üljenek tárgyalóasztalhoz, fogalmazzák meg azt a nemzeti minimumot, amelyet valamennyien képviselnek majd a román parlamentben, és alakítsanak ki közös álláspontot az EMEF új tartalommal való megtöltéséről is. A találkozó apropóját az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kinyilvánító Kolozsvári nyilatkozat elfogadásának 20. évfordulója adta volna.
Kelemen Hunor elmondta: értelmetlennek tartja az EMEF összehívását a decemberi választások előtt. "A választások után ez esetleg lehetséges" - tette hozzá. Az RMDSZ elnöke szerint "mérhetetlen cinizmusra vagy mérhetetlen amatőrizmusra" vall, hogy az EMNP saját kampányrendezvényére hívja a versenytársait. Toró T. Tibor csütörtökre hívta tárgyalásra a másik két párt vezetőit, pártja pedig szombaton mutatja be jelöltjeit. Mindkét esemény apropója a Kolozsvári nyilatkozat huszadik évfordulója.
Az RMDSZ elnöke megismételte álláspontját: az EMNP zavart kelt a választókban a hat képviselői és három szenátori választókerületben szerzett elsőséggel átléphető alternatív küszöb emlegetésével. Úgy vélte, az EMNP számára az alternatív küszöb is teljesíthetetlen, így a pártra leadott szavazatok azt eredményezik majd, hogy néhány RMDSZ-es jelölt helyett román képviselők jutnak a parlamentbe.
Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot 2009 áprilisában hozták létre az egymással versengő erdélyi magyar politikai szervezetek, a testület azonban 2010 nyara óta nem ülésezett.
Gazda Árpád
(MTI)
2012. október 25.
Kötetlen beszélgetés az 1956-os forradalomról
Még mindig várat magára a „nagytakarítás” a bűnösök körében
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyei szervezete és az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság szervezésében kedden délután a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványnál nyilvános emlékező-értékelő beszélgetés zajlott a magyar forradalom és szabadságharc miatt elítélt kolozsváriak szereplésével. A kötetlen beszélgetésen jelen volt Magdó János kolozsvári magyar főkonzul is.
Asztalos Lajos helytörténész élete fiatalságának azt a fejezetét mesélte el, amikor 1952-ben, tizenhat éves naivként, tizenhét társával együtt, megalakítva az Illegális Kommunistaellenes Szervezetet, röpcédulák gyártásával akarták megváltani a világot. A katonai törvényszék ítélte el őket, két év múlva szabadultak, de a következményeket később is viselték. Az 1956-os magyar forradalom idején diákként emelte hangját az ügy érdekében, és amikor rá egy évre a Securitatea eredménytelenül próbálta őt besúgóként használni, hamarosan kidobták az egyetemről, s elvitték munkaszolgálatosnak. Családját fizikai munkával tartotta el, miközben írt és fordított, saját bőrén tapasztalva, hogy sorsát magyar nemzetiségű belügyieknek köszönhette.
Kocka György filológus egyetemistaként vett részt 1956. október 24-én a diákszervezet megalakulásában. Nem tartja magát hősnek, csak áldozatnak, mivel akkor többedmagával hitt a kommunizmus megjavíthatóságában. Éveket töltött börtönökben, rádöbbenve, hogy az erdélyi magyarok meghurcolásáért erdélyi magyarok voltak felelősek. És kirívó példaként említette Fazekas Jánost, aki – két személy kivételével – meggyőzte íróinkat, hogy határolódjanak el a magyarországi forradalomtól. Kocka György egykori cellatársának, Dobri Jánosnak a töretlen optimizmusát idézte fel, aki nagy hatással volt környezetére. Ugyanakkor felháborítja, hogy sem Magyarországon, sem Romániában a mai napig nem történt nagytakarítás az egykori kegyetlen meghurcolók körében.
Dávid Gyula a Bolyai Tudományegyetem irodalmár tanársegédeként már 1956 szeptemberében átérezte a reform szükségességét. Diákjaival halottak napján a Házsongárdi temetőben végigjárták múltunk hírességeinek sírhelyeit, és akkor fogalmazódott meg bennük, hogy azok gondozása legyen a magyarszakos diákok feladata. Másnap a Szabad Európa Rádió ezt a magyar forradalommal való szolidaritásként adta hírül, novemberben pedig az egyetem tanszemélyzetéből kicsikarták, hogy ítéljék el „az ellenforradalmat”. Ő – az abban az időben divatos koncepciós perek technikájával – hét év fogságot kapott a rendszertől, ami alatt azt tapasztalta, hogy a rabok között sosem volt nemzetiségi torzsalkodás.
Dobri András meghatódva vette tudomásul az édesapjára vonatkozó meleg szavakat, amelyek fényében őt – utólag – egyre inkább hősként ismeri meg. Dobri András kétéves volt, amikor édesapját, Dobri Jánost hét évre bebörtönözték, és ez alatt édesanyjuk hat gyermekkel élte túl a megpróbáltatásokat. Akkoriban sokan elfordultak tőlük, akikben addig megbíztak, de olyanok is akadtak, akik váratlanul segítettek nekik. Dobri Jánost kiszabadulása után nem vették vissza régi tisztségébe, a Protestáns Teológiai Intézet tanári állásába. Mégis helyt állt, miközben családjának sosem beszélt börtönéveiről, talán mert meg akarta kímélni őket ettől az élménytől.
„Negatív nosztalgiázásuk” során az ötvenhatos elítélt szereplők a raboskodásuk alatt beszerzett színesebb mozzanatokkal is szolgáltak a hallgatóságnak.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. október 25.
Erdélyi autonomista pólus létrehozását tervezik
Politikai szövetséget, az erdélyi autonomista pólus létrehozását ajánlja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a Magyar Polgári Pártnak (MPP) – jelentette be Sepsiszentgyörgyön Toró T. Tibor, a néppárt elnöke, aki szerint már kevés az esély arra, hogy a két szervezet a választásokig megegyezzen.
„Úgy látszik, hogy az MPP korszakváltása még nem zárult le, de bízunk benne, hogy útjaink találkoznak. A néppárt a Partiumban építette ki állásait, az MPP inkább a Székelyföldön van jelen, közösen lehetne kiegyensúlyozni az erdélyi magyar politika jelenleg kiegyensúlyozatlan helyzetét” – mondta a pártelnök.
Toró hangsúlyozta, arra még mindig van lehetőség, hogy a polgári párt megyei szervezeteivel helyi szinten egyezségeket kössenek.
„A tavaszi választások eredményei alapján az erdélyi magyarok 80 százaléka azt gondolja, amit húsz éve sulykolnak, hogy az erdélyi magyar politikusnak el kell mennie Bukarestbe, ott meg kell kötnie minden lehetséges kompromisszumot, meg kell szereznie  a kicsi pénzeket és engedménymorzsákat, majd azokat felmutatva megszerezheti a következő mandátumot. Ezt a gondolkodást akarja a néppárt megváltoztatni” – fogalmazott Toró. Papp Előd, a néppárt országos alelnöke kifejtette, szombaton, a kolozsvári nyilatkozat 20 éves évfordulóján minden jelöltjük nevét nyilvánosságra hozzák.
Az RMDSZ főtitkára, Kovács Péter egyébként cinikusnak nevezte, hogy az EMNP elnöke, Toró T. Tibor épp a párt kampányrendezvényére hívta az RMDSZ elnökét. Kovács tegnap válaszolt Toró T. Tibor nyílt levelére, amelyben az EMNP elnöke azt javasolja a másik két párt elnökének, hogy október 25-én, az erdélyi magyarság autonómiaigényét először megfogalmazó kolozsvári nyilatkozat elfogadásásának 20. évfordulóján „az erdélyi magyar nemzeti minimum” létrehozásáról is döntsenek - írja a Krónika.
Toró a felvidéki példa alapján kérte egy olyan minimális követeléslista rögzítését, amelyből nem szabad engedniük a bukaresti parlamentben az erdélyi politikusoknak, bármelyik magyar párt jele alatt szerezzenek is mandátumot. Kovács Péter válaszában kijelentette: az RMDSZ nem tűz ki maga elé minimalista célokat csak azért, mert egy magyar párt elnöke ezt kéri tőle. A főtitkár hozzátette: az RMDSZ programja nyilvános, és közép-, illetve hosszú távra megfogalmazza a magyar közösség érdekeit, és a szövetség által elfogadott célokat. Toró válaszában hangsúlyozta: a néppárt továbbra is fenntartja meghívását a kolozsvári nyilatkozat 20. évfordulóján tartandó találkozóra, hiszen a nemzeti minimum nem a minimális célokat jelenti, ahogyan azt Kovács Péter érti, hanem az a közös nevező, amely azokat az alapelveket, stratégiai célokat foglalja magában, amelyekből egyetlen magyar parlamenti képviselő sem engedhet Románia parlamentjében, akármilyen párt színeiben is választották oda.
Az EMNP bejelentette továbbá, 40 szenátor- és 40 képviselőjelöltet indít a decemberi választásokon, de még mindig fenntartja ajánlatát, hogy néhány magyar többségű körzetben felzárkózik az MPP független jelöltje mögé. A sajtótájékoztatón bemutatták három háromszéki jelöltjüket: az Erdővidék–Alsóháromszék szenátori körzetben Toró T. Tibor indul, az Erdővidék–Sepsiszék képviselői körzetben Derzsi Sámuel vállalkozó, míg Felsőháromszéken Johann Taierling vállakozó pályázik képviselői mandátumra.
Krónika (Kolozsvár)
2012. október 25.
A Kolozsvári Nyilatkozat húsz esztendeje és a decemberi választások valódi tétje
Húsz esztendő telt el azóta, hogy az akkor még egységes RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa, valamint a parlamenti frakciók együttes ülése Kolozsváron nagy médianyilvánosság előtt, letagadhatatlanul megfogalmazta az erdélyi magyarság autonómiaigényét. Nevezhetjük történelmi pillanatnak is, hiszen ha a román polgártársak és politikusok, vagy akár az RMDSZ szavazói, illetve politikusai közül bárkit megkérdeznénk, hogy mikor került be az RMDSZ programjába a kulturális autonómia, a válaszadóknak talán egy százaléka szolgálna helyes válasszal.
A kulturális autonómia igényét tudniillik programszinten 1991-ben kodifikálta az RMDSZ, ám a program elfogadása után olyan határozottan, elkötelezetten és sikeresen küzdött e célért a Domokos Géza nevével fémjelzett akkori vezetés, hogy még e jogos célkitűzés programba vétele sem vált tényértékűvé a politikai környezet számára. E kulcsfontosságú politikai programpontot egyszerűen jegelték, tudatosan kerülték az arról szóló kommunikációt. A Kolozsvári Nyilatkozat vonatkozásában már nem lehetett így eljárni, hiszen a nyilatkozat ellenszavazat nélküli elfogadását a képviselők és szenátorok Szent Mihály-templomban tett ünnepélyes esküje követte.
A Kolozsvári Nyilatkozat elvi téziseit az 1993. január közepén megrendezett brassói kongresszus fordította le az alapszabályzat és a program nyelvére. Megindult az államelvű önépítkezés. 1994 decemberéig – amikor Nagy Benedek Tőkés László ellen irányuló rágalomfüzére súlyos konfliktusig vezetett – volt a szervezetnek közel két válságmentes esztendeje. Ekkor még a politika alapvető irányvonala egybeesett a hivatalos dokumentumok szellemével és betűjével. Néhány érzékeny kérdés (az SZKT első elnökválasztása, az etnikai tisztogatás vitája, a Neptun-ügy) kapcsán időnként ugyan egymásnak feszült a két tábor – a kollaboránsok, illetve az önálló, magyar érdekek mentén politizálók csoportja –, de ezeket a feszültségeket sikerült kezelni. Nagy Benedek rágalomhadjárata, illetve ahogyan az RMDSZ-vezetés arra reagált, bebizonyította, hogy a „Neptun-csoport” és Markó Béla arra játszanak – nemzetellenes klikkérdek által vezérelve –, hogy tönkretegyék az autonomista oldal első számú politikusa, Tőkés László társadalmi-politikai presztízsét. Az 1995 májusában összehívott kongresszus úgy szavazott meg Markó Bélának egy újabb mandátumot, hogy az autonomista önépítkezés két évvel korábbi, határidős feladataiból (nemzeti kataszter összeállítása, belső választás megtartása, autonómia-statútumok elfogadtatása) a politikus semmit nem teljesített.
Az 1996-os kormányzati szerepvállalás bebizonyította azt, amit már 1994 végén sejteni lehetett: Markó Béla – feladva a Kolozsvári Nyilatkozatba foglaltakat és a brassói programot – a továbbiakban a korábban általa is elítélt „Neptun-irányzatra” támaszkodott. A kormányzati szerepvállalás minden szinten paradigmaváltást jelentett. Az államelvű önépítkezést, a nemzeti önkormányzati logikát felváltotta a pártosodás, a civil társadalommal, illetve az egyházakkal kialakított viszony puszta eszközzé silányodott. A magyar nemzetstratégiai érdekek szolgálatát, valamint az önálló külpolitikát felváltotta Románia nemzetközi imázsának ápolása, a politikai sokszínűség helyét pedig egyre inkább az egynemű pártegység kialakítására való törekvés vette át. A folyamatot a 2003-as kongresszus tetőzte be, ahol a kétségbevonhatatlan legitimitású erdélyi magyar parlament létrejöttét ígérő, általános és közvetlen belső választást kiváltották egy részleges, közvetett játékokat megengedő, szervezeten belüli tisztújítással. A Szatmárnémetiben tartott kongresszus Tőkést is megkímélte egy nehéz döntéstől: mintegy leszámolva az 1989-es, demokratikusnak indult, de ki nem teljesedett rendszerváltás gondolati-politikai hagyományával az RMDSZ megszüntette a tiszteletbeli elnöki státust. Ezzel ismét lezárult egy korszak az erdélyi magyarság történetében.
Végigtekintve ugyanis az 1989 óta eltelt több mint két évtizeden, a korszakolás önmagát adja. Az első három év az autonómiagondolat programba vételének korszaka volt, amikor elindult a szervezet az önrendelkezés és az autonómiagondolat megfogalmazásának útján. 1992. október 25. és 1996. november 28. közé – ekkor feltételek nélküli szabad utat adott az SZKT a kormányzati szerepvállalásról szóló tárgyalásoknak – tehetjük a Janus-arcú korszakot, amikor a belső torzsalkodások dacára konkrét lépések is történtek az autonómiaelvű nemzeti önépítkezés terén. A meghasonlottság időszaka 1996-tól 2003-ig tartott : a „belső ellenzék” arra próbálta rászorítani a szervezet vezetését, hogy vállalja fel saját, hivatalos, autonómiaközpontú programját. A 2003-as kongresszusi döntések ezt a továbbiakban lehetetlenné tették, lépéskényszerbe hozva a Kolozsvári Nyilatkozat következetes híveit. Az RMDSZ-en belül maradni önáltatás lett volna, s a közösség becsapása. A Markó-féle vezetés belső választásnak titulálta a megyei nómenklatúra önújraválasztását lehetővé tevő, az elektoros játékokat megengedő részleges tisztújítást, s ezzel leszámolt a tíz évvel korábbi program lényegi gondolatával. Az RMDSZ azóta nem fogadott el autonómiastatútumokat, és a nemzeti kataszter ügyében sem lépett előre. A folytatást ismerjük: megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács, majd a Magyar Polgári Szövetség, amit abszurd formai okokra hivatkozva a bukaresti hatalom az RMDSZ igényének megfelelően nem engedett indulni az önkormányzati választásokon. 2008-ban bejegyezték a Magyar Polgári Pártot, amely saját elnökének foglyává vált, a belső demokrácia lábbal tiprásában az RMDSZ-en is túltett. Szükségszerűvé vált az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítása. Egy pillanatra úgy tűnt, hogy Szász Jenő a Nemzetstratégiai Intézet megalakításával és vezetésével való megbízása új helyzetet teremt és elhárul az akadály a Kolozsvári Nyilatkozat gondolati hagyományát felvállaló két politikai szervezet, az EMNP és az MPP kiegyezése elől. Úgy tűnik azonban, hogy Szász Jenő az MPP-n belül továbbra is érvényesíteni tudja konfrontatív stratégiáját, így az MPP-EMNP kiegyezésre még várni kell. Holott nemzetpolitikai imperatívusz lenne, hogy kellő politikai bölcsességgel és önkorlátozási hajlandósággal a két nemzeti párt közös választási stratégiát alakítson ki, s a többit a választókra bízza. Akár megegyezik a két autonomista párt, akár nem, a valódi tét az, hogy lesz-e a magyar érdekek mentén politizáló parlamenti érdekképviseletünk vagy folytatódik a magyar célokat a román fél vélt tűrőképességéhez mérő, pozícióorientált, klikkérdekű álképviselet regnálása.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)