Autóbuszokat indít az EMNT és az EMNP a Székely Mikó-tüntetésre
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt a szeptember elsejére, Sepsiszentgyörgyre, a református Székely Mikó Kollégium ügyében tervezett tiltakozó nagygyűlésre a partiumi, a közép-erdélyi, valamint a székelyföldi régióból is indít autóbuszokat. Az Erdélyi Református Egyházkerület által „az igazság napjaként” meghirdetett tüntetés déli 12 órakor kezdődik. A jelentkezőket a területi EMNT-irodákban várják a szervezők.
Erdély.ma

Szövetséget köt az EMNT, a EMNP és az SZNT az európai polgári kezdeményezés tárgyában
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az európai polgári kezdeményezés gyakorlati kivitelezésében együttműködnek – állapodtak meg a héten a két szervezet vezetői.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke és a Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke augusztus 15-én, szerdán egyeztettek. Ez időre mind az EMNT és Néppárt, mind pedig az SZNT előkészített egy-egy javaslatot az európai polgári kezdeményezés tárgyában, mely a nemzeti régiók, illetve a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek védelmére vonatkozik.
A Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) júliusban, Budapesten tartott ülésén a jelenlevő szervezetek megegyeztek abban, hogy mivel az ez ideig elkészült kezdeményezések kiegészítőlegesen viszonyulnak egymáshoz, ezért mindkét javaslatot érdemes benyújtani. Ennek értelmében az EMNT, az EMNP és az SZNT szövetséget köt a két kezdeményezés kölcsönös támogatására. Mindez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság által bejegyzett kezdeményezéshez szükséges aláírásokat együttes erővel fogják összegyűjteni. Mivel az esetenként előírt egymillió aláírásnak hét különböző tagállamból kell származnia, illetve ezen belül is teljesíteni kell a megszabott számbeli kereteket, ezért fontos, hogy részes szervezeteink nemzetközi kapcsolataikat is bevonják polgári kezdeményezéseik sikerre vitele érdekében.
A továbbiakban a felek rendszeres egyeztetést folytatnak, közös szervezési menetrendet és akciótervet alakítanak ki európai polgári kezdeményezéseik ügyében. A KMAT budapesti ülésén az RMDSZ polgári kezdeményezésére irányuló szándéka is a megbeszélések tárgyát képezte. Ez ügyben szervezeteink a megegyezés érdekében készen állnak további tárgyalásokat folytatni.
Mindezekben a kezdeményező felek messzemenően igényt tartanak a KMAT tagszervezeteinek cselekvő részvételére és támogatására.
Mint ismeretes, idén április 1-jétől hatályba lépett az Európai Polgári Kezdeményezés új demokratikus intézménye, melynek lényege, hogy egymillió egyéni aláírással rendelkező javaslat esetén az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, mely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóközleménye.
Erdély.ma

Kolozsvári Magyar Napok: terítéken a helyi román–magyar kapcsolat
A kolozsvári magyarok és románok közti viszonnyal, az együttélés számos problémájával foglalkozott két előadás is a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Hálás téma. A Reflektórium blog szerkesztői a helyi magyarok és a románság viszonyáról értekeztek
A Kincses Kolozsvár Egyesület és a Kolozsvár Társaság szervezésében megrendezett, a Magyar politika a ‘89 utáni Kolozsváron című fórumon Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es politikus, Gergely Balázs a kincses városi rendezvénysorozat főszervezője, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közép-erdélyi régióelnöke, Kónya-Hamar Sándor egykori RMDSZ-es képviselő és Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke beszélgetett a témáról. A fórumot Horváth Andor moderálta, aki hangsúlyozta, a Kolozsváron élő magyarság a románokkal közösen, együttműködés révén kell céljait elérje.
Kántor Lajos szerint ez nehezen kivitelezhető, mivel folyamatosan akadnak konfliktushelyzetek: példaként a kolozsvári CFR labdarúgóklubot említette, amelyet gyakran támadják amiatt, hogy magyar a tulajdonosa. Kónya-Hamar Sándor egyik személyes élményét elevenítette fel, még EP-képviselői mandátuma idejéről, amikor egy fórum alkalmával az akkori román belügyminiszter kerek perec kijelentette: „értsétek meg, hogy az asszimilációról soha nem mondunk le”.
Megszólítanák az otthonmaradottakat
Kónya-Hamar szerint a magyar–román párbeszédnek azzal kéne kezdődnie, hogy mindenki vállalja saját múltját. „Ami a politikai álláspontunkat illeti, tudnunk kell mikor kell turbékolni és mikor kell vijjogni”, fogalmazott. Gergely Balázs ugyanakkor leszögezte: csak akkor lehet érdemi magyar–román párbeszédről beszélni, ha azt előbb magyar–magyar párbeszéd előzi meg, ellenkező esetben ugyanis félő, hogy épp a lényeg sikkad el. Gergely Balázs arról beszélt, hogy cselekvő módon alakítandó a város sorsa, a helységnévtáblák kihelyezése minimális elvárásnak számít. Elmondta szkeptikus a népszámlálási adatokat illetően. Mint részletezte, a helyi magyar közösség csak egy kis része, mintegy 5-10 ezer fős „kemény mag” jár el a magyar rendezvényekre, a többi 30-40 ezer magyar alig tartja a kapcsolatot közösségével. Hozzáfűzte: ennek a 30-40 ezer fős csoportnak a megszólítása lesz a feladat a jövőben.
A fórum végén a beszélgetésbe bekapcsolódó Csoma Botond kolozsvári önkormányzati képviselő úgy fogalmazott: az etnikumok közti „modus vivendit”, együttélési formát nem sikerült még megtalálni Kolozsváron. Elmondta, az elmúlt négy évhez képest nagyobb a súlya az RMDSZ-nek a városi tanácsban, így most nagyobb az esély a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére, de ettől az együttélés gondjai még nem oldódnak meg.
Bloggerek a tartós békéről
A kolozsvári román–magyar viszonnyal foglalkozott többek közt a Kolozsváros, magyar város? című fórum is, melynek keretében a Reflektórium blog szerkesztői mutatkoztak be. Bakk Miklós politológus, blogger a vitaindító keretében úgy fogalmazott: Kolozsvár az erdélyi magyar kozmopolitizmus fellegvára.
Papp Attila Zsolt költő, blogszerkesztő arra mutatott rá, meg lehet számolni, hányan vannak „tősgyökeres” kolozsváriak, ez pedig arra világít rá, hogy a kolozsvári magyar elit szerkezete folyamatos átalakulásban van. „Ha nem jönne utánpótlás a Bánságból, Partiumból és a Székelyföldről, a kolozsvári magyarság nagyon hamar elkezdene szórványosodni” – mutatott rá.
Fall Sándor, lapunk munkatársa egy két évvel ezelőtti írását elevenítette fel, amely a Kolozsvári Magyar Napok után jelent meg a Reflektórium blogon. Fall elmondta, az első Kolozsvári Magyar Napok után megjelent egy publicisztika, amelyben a szerző a rendezvény negatívumának tartotta, hogy kevés román vett részt. Fall szerint nem az a fontos, hogy a románság mennyire „látványosan” vesz részt a magyar eseményeken, mivel két külön társadalomról beszélünk, hanem az a stratégiai fontosságú kérdés, hogy a két jól elkülöníthető társadalom között hosszú távon hogyan biztosítható a béke.
Krónika (Kolozsvár)

Toró T. Tibor: befejeződött a kocsmai verekedés
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke örvendetesnek tartja, hogy „befejeződött a kocsmai verekedés” és a pártok immár az őszi parlamenti választásokra összpontosíthatnak.
Toró T. Tibor az MTI-nek kedden nyilatkozva örömét fejezte ki amiatt, hogy az Alkotmánybíróság nem halogatta tovább a döntést, és pontot tett a román pártok akut konfliktusa végére. Hozzátette, számított a döntésre, hiszen „az érvényes törvények alapján nem nagyon lehetett mást dönteni”.
Toró azt tartotta fontosnak, hogy a döntés után a pártoknak immár a választások útján kell megpróbálniuk megszerezni a hatalmat. Hozzátette, ez lenne a normális, és nem az, hogy a választások közötti időszakban politikai migráció útján kerüljenek egyes pártok hatalomra.
Arra a felvetésre, hogy az erdélyi magyarság távolmaradásának fontos szerepe volt a Traian Basescu leváltására kiírt népszavazás sikertelenségében, Toró T. Tibor jónak tartotta, hogy az erdélyi magyar közösség bölcs volt, és nem kívánt belefolyni a „kocsmai verekedésbe”. Az EMNP elnöke fontosnak tartotta, hogy a magyarság „kirajzolta magát Románia és Erdély választási térképén”. „A magyarság erőt mutatott fel ezzel. Azt mutatta meg, hogy számolni kell vele” – jelentette ki Toró T. Tibor, az EMNP elnöke.
MTI
Erdély.ma

Tanácsba tömörültek a bihari EMNP-sek
Megalapította Megyei Önkormányzati Tanácsát az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyében – jelentette be szerdán Kristófi Kristóf, a nagyváradi pártszervezet elnöke, illetve Csomortányi István partiumi szervezési igazgató.
A tanácsban a megyében mandátumot szerzett 23 EMNP-s önkormányzati képviselő vesz részt, mellettük a párt helyi szervezetei által delegált szakemberek, illetve azok a fiatal politikusok, akik a legközelebbi helyhatósági választáson polgármesteri vagy tanácsosi mandátumért szállnak majd versenybe. A MÖK egyébként az önkormányzati munka koordinálása mellett célul tűzte ki az ő képzésüket is – mondta el Csomortányi István.
Bihar megyében 13 önkormányzatban szereztek mandátumot EMNP-s képviselők, ám a MÖK-ben rajtuk kívül a párt három, Arad megyei tanácsosa is részt vesz, hangzott el. A MÖK a helyi önkormányzati testületek mintájára szakbizottságokat is alakított: van jogi, közbeszerzési, településrendezési, oktatási-kulturális, ifjúsági-sport, illetve mezőgazdasági bizottság is. Csomortányi azt mondja, fontos cél a közbeszerzések átvilágítása, illetve a helyi költségvetések átláthatóvá tétele, ám az ehhez szükséges – egyébként publikus – adatok megszerzése még ott is nehézségekbe ütközik, ahol az EMNP tanácsossal rendelkezik. A tervek szerint szeptember elején megalakul a négy megyét – Bihar, Szatmár, Szilágy, Arad – tömörítő Regionális Önkormányzati Tanács is, amelynek székhelye az egyik legerősebb szervezettel rendelkező Érmihályfalva lehet.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Magyarverés Nagyváradon – Összefogásra van szükség
Az utóbbi időben több magyart is bántalmaztak Nagyváradon, amiért magyarul beszéltek. Az utóbbi eset augusztus elsején történt, akkor két fiatalembert vertek meg, mert magyarul beszéltek.
A durva lelki és testi sértést alkalmazó fiatalok a román himnusz eléneklésére kötelezték a két magyar fiatalembert, és arra szólították fel őket, hogy költözzenek Magyarországra. És voltak olyan esetek is, amikor nagyváradi üzletből, vagy a gyógyszertárból utasítottak ki személyeket, mert azok magyarul szólaltak meg.
A magyar pártok tiltakoznak az atrocitások ellen, és széleskörű összefogásra szólítanak fel.
Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke úgy véli, hogy a helyi és országos politikai üzenetek, amelyek a magyarság ellen szóltak, azok táptalajt találtak. Az elnök majd kijelentette: határozottan és összefogva kell fellépni, és egy olyan intézményrendszert kiépíteni, ami megvéd a hasonló atrocitásoktól.
Társadalmi összefogást sürget az Erdélyi Magyar Néppárt is. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi szervezési igazgatója egy közös front megszervezéséről, egy megyei jogvédő bizottság létrehozásáról beszélt.
Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere nem kívánta kommentálni a történeteket, a nagyváradi lakosok pedig szinte kizárólag a politikum számlájára írják a viszályt, és határozottan elhatárolódnak a nemzetiségi gyűlöletszítástól.
Egy nagyváradi hölgy, Valeria Trifa csupán a sajtó számlájára írja az esetet, hogy az eltúlozza ezeket a helyzeteket. A szép magyarsággal beszélő hölgy azt mondja, ő román ugyan, de a magyar templomba jár, mert az közelebb van, az ő családjában románok és magyarok is vannak, de soha nem volt semmi gond.
A Bihar Megyei Rendőrség azt ígéri minden feljelentést kivizsgálnak. Liviu Popa rendőrfőkapitány elismerte: a részeg román fiatal valóban ütlegelt magyar fiatalokat, ellene már eljárás is indult, de ő arra kér mindenkit, hogy ne általánosítson, mert a románok és a magyarok többsége nem haragszik egymásra. Elszigetelt esetről van szó, ők minden ilyen esetet kivizsgálnak, a vétkest pedig megbüntetik, Nagyváradon senkinek nincs oka azért félni, mert magyar, vagy magyarul beszél – tette hozzá a főkapitány.
Duna Tv
Erdély.ma

Autonómia vagy restitúció?
Eltérően vélekednek a magyar szervezetek a sepsiszentgyörgyi tüntetés céljáról. Az autonómia nem oldja meg automatikusan a visszaszolgáltatást – vélik az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői. A két erdélyi magyar párt politikusait annak kapcsán kérdeztük, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) azt javasolja, hogy a Székely Mikó Kollégium ügyében szervezett szeptember elsejei megmozdulás legyen autonómiatüntetés is egyben. Ám míg a szövetség szerint a szentgyörgyi tiltakozáson egyértelmű üzenetet kell megfogalmazni, a visszaszolgáltatás akadályoztatása miatt kell tiltakozni, az EMNP úgy látja: az Igazság napján szimbolikusan minden magyar követelést meg lehet jeleníteni.
Autonómiatüntetést kér az SZNT is
A Székely Nemzeti Tanács csütörtökön felhívást fogalmazott meg, melyben kéri, hogy Székelyföld autonómiájáról szóljon az Igazság napja. Az Izsák Balázs elnök által aláírt dokumentum szerint, a Székelyföld területi autonómiáját igénylő akarat érvényesítése lehet a megoldás a Székely Mikó Kollégium ügyére is. „Az Igazság napja nem alacsonyodhat a féligazságok napjává. Jövőnk szempontjából csak egy megoldás elfogadható, a székelység önrendelkezésének intézménye, Székelyföld területi autonómiája!” – olvasható a felhívásban. Az SZNT szerint a szakpolitikai kérdések megoldásától a jogfosztottság felszámolásáig, az egyházi és közösségi ingatlanok és a tulajdonjog szabályozásáig csak az kínálhat megoldást, ha a székely nép határoz a maga ügyeiben. „Nem részjogokat igényelünk, nem egy-egy visszaszolgáltatás kulisszák mögötti elintézését, hanem a restitutio in integrum elve alapján a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak azonnali és feltétel nélküli visszaszolgáltatását” – fogalmaz Izsák Balázs. Mint arról beszámoltunk, korábban az MPP háromszéki vezetői is azt nyilatkozták: autonómiatüntetés kell hogy legyen a szeptember elsejei sepsiszentgyörgyi megmozdulás, hiszen a területi autonómia megoldaná a visszaszolgáltatás kérdését, eredményesebben lehetne tárgyalni erről a román állammal.
RMDSZ: egyértelmű üzenet kell
„Szeptember elsején, az Igazság napján egyértelmű és világos üzenetet kell megfogalmazni. Azt, hogy igazságtalan bírósági ítélet született a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében, és hogy az egyházi ingatlan visszaállamosítása veszélyes precedenst teremthet” – reagált a két szervezet felvetésére a Krónika megkeresésére Borbély László. Az RMDSZ politikai alelnöke hangsúlyozta: az a cél, hogy a román hatalom megértse, a visszaszolgáltatott ingatlant nem lehet viszszaállamosítani. „Ez már nemcsak a Székely Mikó Kollégium, a Markó Attila vagy a Marosán Tamás ügye, hanem az egész erdélyi magyar közösség ügye, hiszen az egész visszaszolgáltatási folyamat veszélybe kerülhet. Erre kell ráirányítanunk a figyelmet szeptember elsején” – szögezte le Borbély László. Az RMDSZ politikusa szerint Székelyföld területi autonómiájáról lehet és kell is beszélni szeptember elseje előtt és utána is, de a sepsiszentgyörgyi tüntetés üzenete egyértelműen a visszaszolgáltatásról kell hogy szóljon. „Vannak, akik megpróbálnak rálicitálni erre, nagyobbat mondani, de erre ez esetben semmi szükség. Az Igazság napját a magyar történelmi egyházak szervezik, az RMDSZ minden eszközzel mozgósít, és odaáll a szervezők mellé. Abban bízunk, hogy szeptember elsején tízezrek sorakoznak majd fel a közösség vagyonának és jogainak védelmében” – tette hozzá Borbély László.
EMNP: szimbolikus a Mikó-ügy
„Székelyföld területi autonómiája nem oldaná meg automatikusan a visszaszolgáltatást, hacsak a statútumában erről nem rendelkeznek tételesen. Ugyanakkor a hosszú távú stratégiai célkitűzés az erdélyi magyar, integrált autonómiakoncepció megvalósítása, vagyis területi autonómia Székelyföldnek, kulturális autonómia az interetnikus környezetben élő magyaroknak” – szögezte le a Krónikának Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke hangsúlyozta, a szeptember elsejei sepsiszentgyörgyi tüntetésen minden téma lehet, ami hosszú távon megnyugtató választ adhat az erdélyi magyarság követeléseire. „A szeptember elsejei tüntetés olyan módon összpontosít a Mikó-ügyre, hogy szimbolikusan az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról és mindenről szól, amit az elmúlt 22 évben nem sikerült kiharcolni. Ezért nem elrugaszkodott a valóságtól az az elképzelés, hogy az autonómiáról is szóljon, hiszen minden magyar ügyet megjelenít” – fogalmazott Toró T. Tibor. A néppárt elnöke szerint az Igazság napja azért is szimbolikus találkozó, mert az egyházak, a civil szféra és a politikum egységesen áll ki a magyar közösségi érdek védelmében.
Krónika (Kolozsvár)

Autonómia vagy restitúció?
Eltérően vélekednek a magyar szervezetek a sepsiszentgyörgyi tüntetés céljáról. Az autonómia nem oldja meg automatikusan a visszaszolgáltatást – vélik az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői. A két erdélyi magyar párt politikusait annak kapcsán kérdeztük, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) azt javasolja, hogy a Székely Mikó Kollégium ügyében szervezett szeptember elsejei megmozdulás legyen autonómiatüntetés is egyben. Ám míg a szövetség szerint a szentgyörgyi tiltakozáson egyértelmű üzenetet kell megfogalmazni, a visszaszolgáltatás akadályoztatása miatt kell tiltakozni, az EMNP úgy látja: az Igazság napján szimbolikusan minden magyar követelést meg lehet jeleníteni.
Autonómiatüntetést kér az SZNT is
A Székely Nemzeti Tanács csütörtökön felhívást fogalmazott meg, melyben kéri, hogy Székelyföld autonómiájáról szóljon az Igazság napja. Az Izsák Balázs elnök által aláírt dokumentum szerint, a Székelyföld területi autonómiáját igénylő akarat érvényesítése lehet a megoldás a Székely Mikó Kollégium ügyére is. „Az Igazság napja nem alacsonyodhat a féligazságok napjává. Jövőnk szempontjából csak egy megoldás elfogadható, a székelység önrendelkezésének intézménye, Székelyföld területi autonómiája!” – olvasható a felhívásban. Az SZNT szerint a szakpolitikai kérdések megoldásától a jogfosztottság felszámolásáig, az egyházi és közösségi ingatlanok és a tulajdonjog szabályozásáig csak az kínálhat megoldást, ha a székely nép határoz a maga ügyeiben. „Nem részjogokat igényelünk, nem egy-egy visszaszolgáltatás kulisszák mögötti elintézését, hanem a restitutio in integrum elve alapján a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak azonnali és feltétel nélküli visszaszolgáltatását” – fogalmaz Izsák Balázs. Mint arról beszámoltunk, korábban az MPP háromszéki vezetői is azt nyilatkozták: autonómiatüntetés kell hogy legyen a szeptember elsejei sepsiszentgyörgyi megmozdulás, hiszen a területi autonómia megoldaná a visszaszolgáltatás kérdését, eredményesebben lehetne tárgyalni erről a román állammal.
„Szeptember elsején, az Igazság napján egyértelmű és világos üzenetet kell megfogalmazni. Azt, hogy igazságtalan bírósági ítélet született a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében, és hogy az egyházi ingatlan visszaállamosítása veszélyes precedenst teremthet” – reagált a két szervezet felvetésére a Krónika megkeresésére Borbély László. Az RMDSZ politikai alelnöke hangsúlyozta: az a cél, hogy a román hatalom megértse, a visszaszolgáltatott ingatlant nem lehet viszszaállamosítani. „Ez már nemcsak a Székely Mikó Kollégium, a Markó Attila vagy a Marosán Tamás ügye, hanem az egész erdélyi magyar közösség ügye, hiszen az egész visszaszolgáltatási folyamat veszélybe kerülhet. Erre kell ráirányítanunk a figyelmet szeptember elsején” – szögezte le Borbély László. Az RMDSZ politikusa szerint Székelyföld területi autonómiájáról lehet és kell is beszélni szeptember elseje előtt és utána is, de a sepsiszentgyörgyi tüntetés üzenete egyértelműen a visszaszolgáltatásról kell hogy szóljon. „Vannak, akik megpróbálnak rálicitálni erre, nagyobbat mondani, de erre ez esetben semmi szükség. Az Igazság napját a magyar történelmi egyházak szervezik, az RMDSZ minden eszközzel mozgósít, és odaáll a szervezők mellé. Abban bízunk, hogy szeptember elsején tízezrek sorakoznak majd fel a közösség vagyonának és jogainak védelmében” – tette hozzá Borbély László.
EMNP: szimbolikus a Mikó-ügy
„Székelyföld területi autonómiája nem oldaná meg automatikusan a visszaszolgáltatást, hacsak a statútumában erről nem rendelkeznek tételesen. Ugyanakkor a hosszú távú stratégiai célkitűzés az erdélyi magyar, integrált autonómiakoncepció megvalósítása, vagyis területi autonómia Székelyföldnek, kulturális autonómia az interetnikus környezetben élő magyaroknak” – szögezte le a Krónikának Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke hangsúlyozta, a szeptember elsejei sepsiszentgyörgyi tüntetésen minden téma lehet, ami hosszú távon megnyugtató választ adhat az erdélyi magyarság követeléseire. „A szeptember elsejei tüntetés olyan módon összpontosít a Mikó-ügyre, hogy szimbolikusan az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról és mindenről szól, amit az elmúlt 22 évben nem sikerült kiharcolni. Ezért nem elrugaszkodott a valóságtól az az elképzelés, hogy az autonómiáról is szóljon, hiszen minden magyar ügyet megjelenít” – fogalmazott Toró T. Tibor. A néppárt elnöke szerint az Igazság napja azért is szimbolikus találkozó, mert az egyházak, a civil szféra és a politikum egységesen áll ki a magyar közösségi érdek védelmében.
(Tiltakozik a magyar állam is
Tiltakozik a magyar kormány a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen. Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Hír Televíziónak úgy nyilatkozott: a kabinet elvárja, hogy a román igazságszolgáltatás megtegye a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a kollégium egyházi tulajdonban maradjon. „Ha megtörténhet, hogy a református egyház jogos tulajdonát visszaállamosítják, akkor nincs jogbiztonság Romániában és nincs restitúció, el fog akadni a visszaszolgáltatásnak az egész folyamata – mondta Németh Zsolt. – Hiszen mióta ez a per zajlik, befagyott a visszaszolgáltatási folyamat.” Az államtitkár szerint csak ebben az összefüggésben kell és szabad arról beszélni, hogy Magyarország ragaszkodik hozzá: az ügyet a román igazságszolgáltatás mindenfajta politikai befolyástól mentesen vizsgálja felül.)
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Ítélet politikai megrendelésre (Mikó-ügy)
Titkosszolgálati irányítással, politikai megrendelésre született a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását elrendelő, a restitúciós bizottság tagjait börtönbüntetésre ítélő bírósági határozat – véli Papp Géza. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint nyilvánvaló, hogy a hatalom nem akarja visszaadni az egykor államosított ingatlanokat a magyar egyházaknak. „Ennek megakadályozásához és a visszaszolgáltatási folyamat leállításához kellett megteremteni a megfelelő jogi keretet, s a hatalom két magyar ember feljelentésében vélte megtalálni azt a lehetőséget, amely által a visszaállamosítási lavinát elindíthatja. A politikai széljárás változását jelezte már az is, hogy a visszaszolgáltatási folyamat megtorpant, majd teljesen leállt. A politikum irányából jövő befolyásolás érzékelhető volt a korrupcióellenes ügyészség vizsgálódása alkalmával, s szinte tapinthatóvá vált a per lefolyása során. Meggyőződésem, hogy a határozat politikai megrendelésre született, a legfelsőbb állami vezetők tudtával és a titkosszolgálatok irányításával” – fejtette ki álláspontját a református püspök.
Papp Géza úgy véli: a bírósági döntés precedenst teremthet, és „iskolapélda” lehet minden bíró számára, hogy a már visszaadott ingatlanokat miként lehet peres úton visszaszerezni. „A módszer célja a megfélemlítés is, hiszen ha a visszaszolgáltatási bizottság tagjait börtönbüntetéssel sújtják, egyetlen bizottság sem merészel ezek után bármilyen visszaszolgáltatási határozatot aláírni” – állítja a püspök. Papp Géza rámutatott: a visszaszolgáltatási bizottság két éve keltezett átirata szerint az Erdélyi Református Egyházkerület 835 államosított ingatlant igényelt vissza, ezek közül mindössze 300 esetben hoztak határozatot, vagyis a kérések 36 százaléka esetében született döntés. Hozzátette: 2009 augusztusától ez a folyamat fokozatosan csökkent, mára pedig a visszaszolgáltatás teljesen leállt. „A visszaszolgáltatott épületek nagy részét természetben kaptuk vissza, de voltak esetek, amikor kárpótlást ítéltek meg, 32 esetben pedig a kérésünket visszautasították” – mondta a püspök. Kifejtette: az egyház a Mikó-ügyben hozott, általa igazságtalannak tartott ítélet és az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának halogatása elleni tiltakozásul hirdetett demonstrációt szeptember elsejére Sepsiszentgyörgyre az Igazság napja elnevezéssel. Hozzáfűzte: helyteleníti, hogy némelyek az egyház megkérdezése nélkül autonómiatüntetést akarnak „rászervezni” a megmozdulásra, szerinte ez elterelné a figyelmet az eredeti célkitűzésről.
Mozgósít az egyház és a fiatalok
Felhívást intézett tegnap a civil szférához és a fiatalokhoz a Háromszéki Ifjúsági Tanács, hogy csatlakozzanak a szeptember elsejei tiltakozáshoz. A Hárit elnöksége aggodalommal követte az elmúlt időszakban a bukaresti hatalom lépéseit, melyeket a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása érdekében tett. Közleményükben szolidaritásukat fejezik ki a restitúciós bizottság tagjaival, Markó Attila államtitkárral és Marosán Tamás jogtanácsossal, akiket igazságtalanul három év letöltendő börtönre ítélt a buzăui táblabíróság. „Az Igazság napján nekünk is ott a helyünk, támogatjuk az Erdélyi Református Egyházkerület és az RMDSZ kezdeményezését. Meggyőződésünk, hogy minden hasonló próbálkozással szemben nemzetközösségünknek egységesen kell hallatnia hangját, és tiltakoznia, felhasználva minden politikai és polgári engedetlenségi eszközt” – áll az ifjúsági tanács közleményében. Mozgósít a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség is, melynek vezetősége arra kéri a Sepsiszentgyörgyön és a megyében élő unitáriusokat, hogy szeptember elsején, az Igazság napján szervezett tüntetést megelőzően, 11 órakor találkozzanak az unitárius templomban. Innen a főtisztelendő Bálint Benczédi Ferenc püspök által tartott áhítat után vonulnak majd a tüntetés helyszínére. A Székely Mikó Kollégium ügyében szervezett tiltakozásra szeptember elsején a partiumi, a közép-erdélyi, valamint a székelyföldi régióból is autóbuszokat indít az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bűnözőkként bántak fiatalokkal (Rendőri túlkapás az Igazság napján)
Túlkapásnak minősítette a szombati Igazság napjára érkezett hat fiatal igazoltatását az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csíkszeredai és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) háromszéki szervezete. Az öt csíkszeredaiból és egy sepsiszentgyörgyiből álló csoportot – valamennyien EMI-tagok – az állomásról a központ felé menet az utcán állították meg, az őrszobára kísérték és közel öt órán át ott tartották őket.
Az eljárást mindkét szervezet közleményben kifogásolja: a fiatalokat egy magánautóból kiszállva igazoltatták (reggel nyolc óra után valamivel), majd erősítést hívtak, és ott az utcán megmotozták őket. Arra hivatkoztak, hogy a zászlórúd fegyvernek is használható, egyiküktől (egy rockrajongótól) pedig ugyanezzel az indoklással elkoboztak egy díszként viselt nadrágláncot. Ezek után szirénázó rendőrkocsival vitték be őket az őrszobára, ahol – kizárólag román nyelven – kikérdezték őket: honnan jöttek, mióta ismerik egymást, mit csináltak az elmúlt időben, ki kényszerítette őket a tüntetésen való részvételre, illetve mit terveznek az elkövetkezőkben. Egyiküktől megkérdezték, hogy fél-e, a nem-re pedig ordítozás és gumibottal való hadonászás volt a válasz, amit megfélemlítésnek fogtak fel.
Nyilatkozatot írattak alá velük (ezt a rendőrök fogalmazták), lefényképezték őket, és ujjlenyomataikat is levették. Telefonálniuk sem volt szabad, noha a csoport több tagja kiskorú, és a gyermekjogvédelmi hivatalt képviselő személy csak négy óra elteltével érkezett meg. A fiatalok úgy érezték magukat, mintha bűncselekményt követtek volna el – hangsúlyozza az EMI közleménye, amely azonban leszögezi: „nem félünk”. Az EMNP a hatóság durva jogsértéseit emeli ki (a polgárok szabad mozgásának és véleménynyilvánításának megakadályozása, tolmács nélküli kihallgatás, megfélemlítő bánásmód), és bocsánatkérést, illetve belső fegyelmi eljárást vár a rendőrségtől, ennek elmaradása esetén pedig perelni is kész.
A rendőrség tegnap nem közölte álláspontját, mára ígérték a tájékoztatást.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sokan vagyunk és elegen
Az utóbbi napok, hetek történései Erdélyben ismét bebizonyították: a magyar közösség legjobb és leghatásosabb nemzetpolitikai partnere a román állam. Bizony.
Hiszen minden olyan alkalomkor, amikor éppen erőt venne rajtunk a kollektív tudathasadás, és önmagunk ellen fordulnánk: megjelenik „a” román hatalom, és szinte menetrendszerűen hoz egy-egy olyan intézkedést, ami rögvest egységbe kovácsolja az erdélyi magyarságot.
Most éppen a Mikó-ügy van terítéken. Erről különösebb magyarázat helyett elég annyit tudni: 1948 óta először újraállamosította a román hatalom a háromszéki magyarság egyik jelképes intézményét, a Székely Mikó Kollégiumot.
Hogy pontosabban fogalmazzunk, Papp Géza református püspököt idézve: ezt a galád cselekedetet jogi nyelven államosításnak nevezik, holott a gyakorlatban bizony közönséges lopás. Ráadásul több mint veszélyes precedens: hiszen ha ez ma megtörténhet, akkor meg fog történni holnap is. A romániai politikai erkölcsök ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy a vérlázító jogtalanság következményeként a jól végzett munka örömével már nyíltan ábrándozik például a nagyváradi román hatalom a magyar közintézmények kisajátításáról. Azért van némi pikantériája az ügynek, hogy például a Székely Mikó Kollégiumot egy olyan hatalom „államosítja vissza” (micsoda monstruózus kifejezés!), amely az épület építésekor gyakorlatilag nem is létezett jogi személyiségként. Hiszen a Székely Mikó Kollégium éppenhogy egy kicsivel öregebb, patinásabb, mint Románia. Nincs ebben semmi meglepő, kafkai helyzetekben bővelkedik a világ ezen szeglete.
Hát ezért gyűlt össze szeptember elsején Sepsiszentgyörgyön úgy harmincezer ember, jó erdélyi szokás szerint fegyelmezetten és méltósággal: hogy erőt mutasson fel, és világosan érthető üzenetet küldjön a román hatalomnak: nem oda Buda!
Hosszú idők óta az első olyan politikai esemény volt ez, amely testületileg és egységesen jelenítette meg az erdélyi magyarság akaratát. Mind az RMDSZ, mind az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, az összes történelmi egyház és a civil szféra közös akarattal sereglett össze. Igen, tudjuk: valóban teher alatt nő a pálma…
Az már csak hab a tortán, hogy a visszaállamosítás mentén, szinte csak úgy rutinból, hároméves börtönbüntetésre ítéltek két magyar embert, akinek egyetlen bűne, hogy jogszerűen és az igazságosság szellemében dolgozott, és visszaadta a magyar közösségnek azt, ami az övé.
Ezt pedig tényleg nem szabad szó nélkül hagyni. Önbecsülés kérdése megvédeni sajátjainkat. Ha Markó Attilát és Marosán Tamást bezárják, az erdélyi magyarságot ítélik tömlöcre, s ha ezt büntetlenül megtehetik, akkor mindent megtehetnek. Szépen, lassan lopakodik vissza a nacionalista diktatúra, és ha nem ad erre a magyar nemzetközösség csattanós és határozott választ, akkor majd ismét arra eszmélünk egy szomorú napon, hogy „hogyan jutottunk idáig”!
Ez a határozott válasz, avagy ennek első lépése volt szombaton, Sepsiszentgyörgyön az Igazság napja.
Talán nem is annyira a román hatalomnak üzent az a harmincezer ember, hanem önmagát erősítette ezzel, önmagának bizonyította be: igen, vagyunk, leszünk, maradunk, sokan vagyunk és elegen is, ha kell. Mert változnak az idők, kormányok és hatalmak jönnek-mennek, adnak és vesznek, de amíg az önmagunkba és értékeinkbe vetett hit megmarad, olyan nagy baj mégsem lehet. Mindaddig, amíg tényleg nem hagyjuk veszni a templomot s az iskolát.
György Attila
Magyar Hírlap
Erdély.ma

Az EMNP az esetleges nyomásgyakorlás kivizsgálását kéri a Mikó-ügy kapcsán
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a Legfelső Bírói Tanácstól (CSM) kér vizsgálatot annak tisztázására, nem érte-e politikai nyomás a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében három évig nyomozó ügyészeket, vagy az első fokon ítéletet hozó bírót - jelentette be szerdai sajtóértekezletén Toró T. Tibor, a párt elnöke.
„Anomália, hogy a bírák és az ügyészek pártatlansága felett őrködő szakmai testület nem az első fokú döntést vizsgálja, amelynél valóban alapos a gyanú, hogy politikai nyomásra született, hanem az igazságtalan döntés elleni tüntetés szónokait gyanúsítja nyomásgyakorlással” - vélekedett Toró.
Toró hangsúlyozta, a Székely Mikó ügye nem ért véget az Igazság Napja című szeptember 1-jei tüntetéssel, véleménye szerint ezt tovább kell folytatni több helyszínen, sok kisebb rendezvénnyel, melyeknek a hatása elérheti, vagy akár túlszárnyalhatja a sepsiszentgyörgyi tüntetés hatását.
A CSM hétfőn az Igazság Napja elnevezésű szombati, sepsiszentgyörgyi demonstráció ügyében indított vizsgálatot.
Victor Ponta kormányfő a sepsiszentgyörgyi tüntetést követően azt nyilatkozta: reméli, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács kivizsgálást kér a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében szervezett tüntetés kapcsán, amely véleménye szerint egy bírósági ítélet ellen irányul. A kormány szombati ülésén ugyanakkor arra kérte a CSM kivizsgáló testületétől, hogy indítson eljárást az Igazság Napja rendezvény kapcsán.
Krónika (Kolozsvár)

Az erdélyi magyar pártok készülnek a parlamenti választásokra
Elkezdődtek a kampány előkészületei a december 9-én tartandó parlamenti választásokra. Az RMDSZ, az EMNP és a Magyar Polgári Párt is arra törekszik, hogy bejusson a parlamentbe.
Erről a témáról Kurta Kinga, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa Kovács Pétert, az RMDSZ főtitkárát kérdezte.
A főtitkár elmondása szerint jelenleg a szövetségen belül folynak a jelöltállító rangsoroló ülések, ez a folyamat pedig október hatodikán ér véget minden megyében, ami azt jelenti, hogy a Szövetség Állandó tanács akkor fogja véglegesíteni a jelöltlistákat. Kovács, aki a kampányfőnöki tisztséget látja el, azt mondta: terveik szerint egyéni választókerületben több mint 300 jelöltet fognak állítani, ami azt jelenti, hogy a Kárpátokon túli megyékben is állítanak jelölteket, mert a jelenlegi választási rendszerben szó szerint minden szavazat számít. Elfogjuk mondani a kampányban, hogy mennyire fontos a jelenlét, hogy mennyire lényeges az 5% elérése, hogy mennyire fontos ott lenni a parlamentben, és, hogy mennyire fontos a kormányzati tisztségek kialakítása – magyarázta Kovács Péter. Majd határozottan hozzátette: mindent megfognak tenni annak érdekében, hogy elérjék az 5%-ot.
Az RMDSZ főtitkára Kurta Kinga kérdésére kifejtette, hogy az RMDSZ továbbra is nyitott a tárgyalni a másik két magyar párttal, de ha azok a most következő választásokon is ugyanolyan gyenge eredményt érnek el, mint eddig, vagyis nem érik el az 50 ezer szavazatot külön-külön, akkor törölhetik őket a pártok listájáról. Ezért ragaszkodik a másik két magyar párt ahhoz, hogy az RMDSZ „hátán” bejusson a parlamentbe, de ők csak a sajtóban üzengetnek, eddig még konkrétan megkeresés nem történt – mondta Kovács.
* * * Szász Edit Sándor Krisztinát, a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét kérdezte.
Sándor Krisztina arról beszélt, hogy a múlt héten az EMNT és az EMNP közös elnökségi gyűlést tartott, ahol eldőlt: a EMNP mindenképpen indul a parlamenti választásokon. Toró T. Tibor pedig szorgalmazta a Magyar Egyeztető Fórum összehívását.
Az EMNT elnöke úgy véli, hogy ők is egyenlő eséllyel indulnak a választásokon, még akkor is, ha az RMDSZ-nek 20 éves előnye van már, mert van egy olyan réteg, amit mindenképpen képviselni kell, illetve van egy olyan nemzeti minimum, amelynek képviseletében az EMNP jelöltjei indulnak a választásokon. A „nemzeti minimum" megalkotásához az EMNP javaslatokat vár a nemzetiminimum@neppart.eu címre! Kérdésre válaszolva Sándor Krisztina kijelentette, hogy már volt szó arról a lehetőségről, miszerint a Magyar Polgári Párttal közös jelölteket indítsanak a parlamenti választásokon, de e döntés előtt még megvárják a szeptember végén sorra kerülő MPP tisztújító kongresszusát. * * * Szintén Szász Edit kérdezte Kulcsár Terza Józsefet is, az MPP háromszéki elnökét.
Kulcsár Terza József először az MPP közelgő tisztújító kongresszusáról beszélt, amely majd eldönti, kik lesznek benne a helyi, illetve a megyei szervezetek elnökségében, mivel ezek mandátuma lejárt. A háromszéki elnök úgy látja, hogy elsősorban a polgárokhoz kell közeledni, egy jobb kapcsolatot kialakítani a választókkal.
Kulcsár kijelentette: a MPP bizonyította, hogy szükség van rá, hisz a Székely Nemzeti Tanáccsal közösen ők voltak az elsők, akik bevitték a köztudatba az autonómia kérdését.
Az MPP háromszéki szervezet fő célkitűzése, hogy részt vegyen a decemberi parlamenti választásokon valamilyen formában, koalíció, vagy együttműködés formájában, amelyen mindenki olyan arányban képviselje magát, mint amilyen eredményt elért a helyhatósági választásokon, ők ennél nem kérnek sem többet, sem kevesebbet – nyilatkozta Kulcsár Terza József. Majd azt mondta: ha ez így nem alakulhat ki, akkor is valamilyen más formában kötelességük részt venni a választásokon, mert az RMDSZ 22 éven keresztül nem tudta a nemzeti ügyeket képviselni a parlamentben. marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Toró: az EMNP indul a parlamenti választáson
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) indul a december 9-re meghirdetett parlamenti választásokon, sőt már a jelöltállítást is elkezdték – jelentette ki tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP elnöke.
A június 10-i helyhatósági választás után több olyan rátermett fiatalra bukkantak, akik alkalmasak lehetnek országos politikai szerepvállalásra is. Az Igazság Napja egyik tanulsága az, hogy a romániai magyarság és az őket képviselő pártok csak együtt lehetnek eredményesek” – szögezte le Toró. Ezért kezdeményezni fogják, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében ismét üljön tárgyalóasztalhoz az RMDSZ, az MPP és az EMNP, az autonómiáért harcoló két civil szervezet (EMNT és SZNT), illetve a magyar ifjúsági szervezetek közül a MIT és a MIÉRT. – Kelemen Hunor nyilatkozataiból az derül ki, hogy az RMDSZ idegenkedik ettől, bár véleményem szerint ő is haszonélvezője lehetne ennek a fórumnak – magyarázta Toró T. Tibor, majd azt is elmondta, hogy a néppárt október végén fejezi be a jelöltállítást, illetve véglegesíti a listákat. Az EMNP elnöke kifejtette, hogy együttműködésre törekednek főleg az MPP-vel, amelynek értékrendje közel áll a néppártéhoz.
A Mikó-ügy és a szeptember 1-jei sepsiszentgyörgyi Igazság Napja kapcsán Toró még azt is elmondta: a néppárt hivatalos átiratot intézett a Legfelső Bírói Tanácshoz (CSM), hogy vizsgálják ki, a buzăui bíróságon a bírókra nem gyakorolt-e valaki politikai nyomást? Továbbá több településen, több tiltakozó akciót szerveznének október 5-ig, a következő tárgyalásig. Erre vonatkozólag azonban nem említett sem konkrét helyszínt, sem időpontot.
Megtudtuk azt is, hogy a néppárt országos szintű konzultációt kezdeményez, amelynek keretében a nemzetiminimum@neppart.eu címre küldhetik el véleményüket a politikai alakulat által a parlamentben felvállalandó nemzeti minimumról.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Önállóan indul az RMDSZ
Az RMDSZ önállóan indul a decemberi parlamenti választásokon – közölte Borbély László politikai alelnök csütörtöki marosvásárhelyi sajtóértekezletén, arra reagálva, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) közös magyar jelöltlisták állítását szorgalmazza. Előző nap Toró T. Tibor, az EMNP elnöke bejelentette: pártja mindenképpen részt vesz a parlamenti választásokon, lehetőleg egy minél szélesebb magyar összefogás részeként, a közösen kialakítandó erdélyi magyar nemzeti minimum képviseletében. Az EMNP elnöke megismételte felhívását a 2009-ben létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) megújítására.
„Az RMDSZ megnyerte az önkormányzati választásokat, bebizonyította, hogy a magyarság bizalmát élvezi. Készülünk a parlamenti választásokra, nem fogunk közös listán indulni senkivel: mi a magyarsággal kötünk szövetséget” – mondta az RMDSZ politikai alelnöke.
Borbély László hozzátette: a magyar pártok nem köthetnek választási szövetséget, mert nem tudnák elérni a koalíciókra érvényes 8 százalékos parlamenti küszöböt, saját listáin pedig az RMDSZ nem kíván EMNP-s vagy MPP-s jelölteket indítani. Mint mondta, nincs szükségük olyanokra, akik a választások után rögtön hátat fordítanak az RMDSZ-nek.
„Bebizonyította ez a két kis párt, hogy nem képesek partneri kapcsolatra. Hogy nézne ki ez a magyar válogatott a román parlamentben, ha másnap két vagy három ember venné a kalapját, és azt mondaná, hogy semmi közöm a válogatotthoz? Ez történt Tőkés Lászlóval 2009-ben, mikor jóhiszeműen feltettük őt első helyre a szövetség listájára, RMDSZ-politikusként került be az Európai Parlamentbe, és azóta megtett mindent annak érdekében, hogy ne csak kritizálja az RMDSZ-t, hanem egy új pártot hozzon létre” – fejtette ki a szövetség politikai alelnöke.
Hozzátette: tárgyalhatnak egyéb témákról, de nem a választásokról, hiszen az RMDSZ már megkezdte a felkészülést, és szeptember végén lezárja a jelöléseket. A politikus ugyanakkor kihívásnak nevezte az ötszázalékos parlamenti küszöb teljesítését is, mert szerinte minden jel arra vall, hogy magas lesz a román részvétel.
„Kötelességünk megértetni a magyarsággal, milyen fontos a részvétel, milyen fontos, hogy legyen egy hiteles érdekvédelmi szövetség a román parlamentben, amely képviseli az érdekeiket” – mondta Borbély László.
Szabadság (Kolozsvár)

Kizárt, hogy az MPP és az EMNP parlamenti mandátumot szerezzen
Még ha indulnak is a decemberi választásokon, az MPP-nek és az EMNP-nak nincs esélye mandátumot szerezni a román parlamentben, vélte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn.
Sepsiszentgyörgyön tartott hétfői sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor szövetségi elnök megismételte, az RMDSZ nem indul közös választási listán sem az MPP-vel, sem az EMNP-vel, mivel ha így tenne, megváltozna a parlamenti küszöb szintje.
„A Szövetség listáin azok a jelöltek szerepelnek majd, akik a területi szervezetek támogatását bírják. Mi megnyitottuk a kapukat, kijelentettük, hogy aki akar, csatlakozhat az RMDSZ-hez. Más megoldás nem létezik, mivel mindenfajta szövetkezés esetében nő a parlamenti küszöb, és nem kockáztathatunk (...) Jelen pillanatban egyetlen dolgot tudunk: többségi támogatottságunk van, jó jelöltjeink vannak, és meg tudjuk szerezni a választók támogatását olyképpen, hogy a romániai magyar közösségnek erős képviselete legyen. Azonban minden a mi jelünk, a mi programunk, a mi identitásunk alatt fog megtörténni” - fejtette ki Kelemen.
Az RMDSZ felmérései arra mutatnak, hogy a magyar választótábor nagyobb számban fog részt venni a választásokon, mint 2008-ban, nagyon sok függ azonban attól, hogy milyen lesz az általános részvétel, mondta Kelemen.
„Meggyőződésem, hogy meghaladjuk az 5 százalékot, és én azt szeretném hinni, hogy meghaladjuk a 6 százalékot is” – mondta Kelemen.
Ha az MPP és az EMNP részt vesz a parlamenti választásokon, versengés lesz a magyar közösség körében, azt azonban nem hiszem, hogy a két alakulat mandátumot szerez a parlamentben, fejtette ki az RMDSZ-es vezető.
„Verseny lesz, de, ismerve a helyhatósági választások eredményét, illetve a jelenlegi területi helyzeteket, nincsenek problémáink” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy szerinte van-e esély arra, hogy a két alakulat mandátumot szerezzen a parlamentben, Kelemen határozottan válaszolta: „Ez kizárt”.
„Ha ismerik a törvényeket, ha tudják, hogyan lehet bejutni a parlamentbe, ha tudják, hogy mekkora a támogatottságuk, semmi esélyük erre, főként mert egyéni választókerületekről van szó” – mondta Kelemen.
Rámutatott még, a választási kampány során az RMDSZ nem fordul támogatásért a magyarországi hivatalosságokhoz, hanem csak a magyar választók támogatására alapoz, ahogyan azt minden alkalommal tette.
Mediafax;
Nyugati Jelen (Arad)

Feljelentők és feljelentettek
Huszonötezren tiltakoztak szeptember elején Sepsiszentgyörgyön a romániai magyar egyházi ingatlanok "visszaállamosítása" ellen. Régi, meghitt ellenségek léptek együtt, egy célért színpadra - ám hogy ez a cél pontosan mi, nem vált világossá. Ahogyan az sem, hogy szabad-e román-magyar ellentétként beállítani az eseményeket.
A tüntetésen, amelyhez hasonló méretűt az erdélyi magyarság 1990, a marosvásárhelyi gyertyás demonstráció óta nem látott, képviseltette magát az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt, felszólalt Kelemen Hunor és Tőkés László is, hogy az erdélyi "történelmi" egyházakról szó se essék. A szónokok az erdélyi magyar közösség és a román állam konfliktusaként, pontosabban a kisebbség újabb állami, többségi vegzatúrájaként állították be a helyi Székely Mikó Kollégium ügyét: jóllehet a kollégiumot nem a román állam "államosítja vissza", hanem magyar magánszemélyek perelték el az Erdélyi Református Egyházkerülettől (ERE). A kárpótlási folyamatot, amely révén az ERE birtokba vehette a helyi magyar kollégiumot, magyar és román tisztségviselők felügyelték, vezették: ők az e folyamat során elkövetett törvénysértésekért - nem jogerősen - letöltendő börtönbüntetést kaptak.
Oda-vissza
A történet majd' másfél évtizede húzódik. A román kormány 1999-ben - az RMDSZ nyomására - sürgősségi rendelettel több egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött. Egy évre rá az akkori kisebbségi miniszter, az RMDSZ-es Eckstein-Kovács Péter újabb hetven ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezett: ekkor került a református egyház birtokába a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium is.
A romániai magyar érdekvédelmi szervezetek és az egyházak ezt a lépést jelentős győzelemként könyvelték el. Nem kis meglepetést okozott ezek után, hogy két magánember polgári peres eljárásban megtámadta a restitúciós döntést. Benedek Levente és Fejér Zoltán azt állították: az Erdélyi Református Egyházkerület nem kaphatja vissza az ingatlant, mert soha nem is volt a birtokában, ezért nem is léphetett volna fel visszaigénylőként. A lépésre azért szánták el magukat a panaszosok, mert a visszaszolgáltatott ingatlanban található tanári lakásokat megvásárolták. A rendszerváltás után Romániában nagyon sok hasonló ingatlant privatizáltak, általában jóval a piaci ár alatt: a lakások bérlői, használói jelentős kedvezményt kaptak.
Ez a polgári per 2006-ig húzódott: a brassói táblabíróság végül csak annyit állapított meg, hogy - a felperesek beadványával ellentétben - az ERE "perképesen" vesz részt a kollégium ügyében. Arról azonban nem született határozat, hogy kié a vitatott épület. 2007-ben a tulajdonosok újabb, immár büntető feljelentést tettek. Azt kifogásolták, hogy a református egyház tulajdonjogát úgy állapította meg a restitúciós bizottság, hogy azt hitelt érdemlő dokumentumok, például tulajdoni lap, nem bizonyították.
Ebben az eljárásban - miután a nyomozásba bekapcsolódott a Korrupcióellenes Ügyészség is - az elsőfokú ítélet 2012-ben született meg: júniusban a Buzau megyei bíróság (ide helyezték át a pert) a kárpótlási kormánybizottság tagjait okirat-hamisításban és hűtlen kezelésben marasztalta el. Markó Attila államtitkárt (RMDSZ) és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület jogászát három év letöltendő, Silviu Climet, az igazságügyi minisztérium jogi tanácsadóját három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. (Összehasonlításként: a volt miniszterelnök, Adrian Nastase súlyos korrupciós ügyei miatt két évet kapott.) Az Erdélyi Református Egyházkerület 1,1 millió lej kártérítést köteles fizetni, és elrendelték a tizenkét éve visszaszolgáltatott épület visszaállamosítását is. A döntés értelmében a kedvezményezett Sepsiszentgyörgy város önkormányzata, ám Antal Árpád polgármester bejelentette: nem tartanak igényt az épületre, mert azt az 1948-as erőszakos államosítás dokumentumai szerint az Erdélyi Református Egyházkerülettől kobozták el, és az ingatlan építtetője is az egyház volt.
A helyzet ennél abszurdabb talán nem is lehetne: magyarok jelentettek fel magyar tisztviselőket és intézményeket azzal a céllal, hogy a román állam váljék kedvezményezetté. A bíróság a sepsiszentgyörgyi magyar többségű önkormányzat javára dönt, amely viszont nem kíván élni a tulajdonjogával.
Kézenfekvő konszenzus
A Mikó-per (és a többi hasonló konfliktus) gyökere abban keresendő, hogy az eredeti - a trianoni döntés, illetve az 1948-as államosítás előtti - jogviszonyok nem állíthatók helyre. Vagy mert a tulajdonviszonyokat nem dokumentálták megfelelő módon, vagy mert a tulajdonosok eltűntek, státuszuk megváltozott. A Székely Mikó Kollégiumot egyházi hozzájárulásból, Mikó Imre gróf magánadományából, Sepsiszentgyörgy város anyagi támogatásából és a helyiek közadakozásából építették. Az adakozás kedvezményezettje valóban nem a református egyház, hanem az "evangéliumi református Mikó Kollégium" volt. Ilyen jogi személy azonban nem létezik, így hivatalosan jogutód sincs. És mivel a pro forma,szigorúan jogi értelemben vett tulajdonost jószerivel képtelenség minden kétséget kizáróan azonosítani, minden képlékennyé válik. A református egyház több dokumentumban is felbukkan, de csak egy 1990-es telekkönyvi kivonat került elő, amelyre utólag vezették fel tulajdonosként - ezért állította azt a vád, hogy a restitúciós bizottság hamisított dokumentum alapján járt el. Egy korábbi telekkönyvi kivonaton több dátum is olvasható: e szerint 1915-ben az ingatlan tulajdonosa a sepsiszentgyörgyi "ev. ref. székely Mikó Kollégium". Erre a felperesek, illetve a vád hivatkozott: a kollégium önálló jogi személyiségű, saját vagyonnal rendelkező intézmény, és nem jogelődje a református egyháznak. Constantin Angelescu román tanügyi miniszter egyik 1928-as rendeletében viszont épp a református egyházat nevezi meg tulajdonosként. A Horthy-korszakban, 1942-ben ismét a Székely Mikó Kollégium került a tulajdonosi lapra... Az eljárásban az is felmerült, hogy a református egyháznak már a 19. század végén sem volt elég pénze a beruházásra, ezért volt szükség összefogásra, és a kollégiumot önerőből sohasem tudta fenntartani; a 70-es években pedig - az ingatlant súlyosan megrongáló földrengés után - önként kérték az államosítást. Más dokumentumok szerint ezt az épületcsoportot is az 1948-as államosításkor veszítette el az egyház.
A kárpótlási bizottságnak arról kellett döntenie, hogy létezik-e az eredeti tulajdonos és ki az, a visszaigényelt tulajdont az állam birtokolta-e, illetve fennállt-e az erőszakos államosítás ténye. A kárpótlásról, illetve az egyházi javak természetbeni visszaszolgáltatásáról 1991 és 2005 között számos jogszabály született. Mígnem 2002-ben, az EU-csatlakozás előtt és miatt a törvényhozó egyszerűsítette a tulajdonlevelek kibocsátását, lehetővé tette, hogy a tulajdonviszonyt tanúk bizonyítsák, és kötelezővé tette az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Ez a megengedő szellemű, a kártalanítást kiemelt fontosságú kérdésként kezelő jogharmonizáció is hozzájárulhatott a Mikó-vita elfajulásához. A rendelkezésre álló dokumentumok, valamint az erdélyi magyar egyházak és a politikai érdekképviselet közötti konszenzus alapján kézenfekvő volt, hogy a kárpótlási bizottság az Erdélyi Református Egyházkerületet nevezi meg tulajdonosként és a kárpótlás kedvezményezettjeként.
Egyszer volt, hol nem volt
Azt, hogy az eljárást magyarok óvják meg, kevesen sejthették, viszont sokakat háborított fel - Sepsiszentgyörgyön civil mozgalom indult az egyházi vagyon védelme érdekében, idén télen tüntettek is a helyiek. Ráadásul nem a Mikó-kollégiumé az egyetlen ilyen ügy. Hasonló helyzetben van a gyulafehérvári könyvtár, a Batthyaneum, amit 1998-ban kapott vissza a katolikus egyház. Ezt az eljárást 2003-ban támadták meg, mert az alapító püspök, Batthyány Ignác a könyvtárat - aminek legértékesebb darabjait 1914-ben, majd 1940-ben Magyarországra szállították, és amit 1950-ben a román állam államosított - "a katolikus egyházra és Erdélyre" hagyta. Az "és Erdély" kitétel alapján válhatott a román állam "és Erdély" jogutódjává, és a katolikus egyház mellett résztulajdonossá.
Ugyanakkor távolról sem biztos, hogy magyar-román konfrontációt, netán valamiféle román politikai-adminisztratív provokációt kell sejtenünk a háttérben. A sepsiszentgyörgyihez kísértetiesen hasonló konfliktusok keletkeztek a román felekezetek, illetve a román állam és az önkormányzatok között. A 2006-ban lejárt határidőig a romániai egyházak több mint 14 ezer visszaigénylési kérelmet nyújtottak be. Míg a legtöbb hívet magáénak tudó, "államvallásként" nyilvántartott ortodox egyház, de még a katolikus és református is a folyamatban lévő ügyek majdnem felét megoldottként könyvelheti el, addig a görög katolikusok csak javaik ötödét kapták vissza. A kárpótlási folyamat igazi vesztese tehát, legalábbis a fenti adatok alapján, a romániai görög katolikus egyház, és nem az erdélyi magyar egyházak. Az aránytalanság és a sepsiszentgyörgyihez hasonló visszaélések miatt tiltakozott a nagyváradi görög katolikus püspökség; a Bihar megyei Érvasadon tavasszal tettlegességig fajult a két román felekezet tagjai közötti vagyonvita. "Erőszakos és ellenséges" folyamatok indulhatnak el, mindennapossá válhat a megfélemlítés és zsarolás - figyelmeztettek a görög katolikusok.
A büntetőper októberben folytatódik, az viszont már most egyértelmű, hogy a Mikó-ügy több helyi konfliktusnál. Ha a júniusban született ítélet jogerőre emelkedik, akkor a teljes romániai visszaszolgáltatási folyamat leállhat vagy visszájára fordulhat. Sorozatban támadhatják meg a már lezárt restitúciós ügyeket, rendezettnek vélt kártalanítási ügyek indulhatnak újra. A többség az "igazságot", az "igazi tulajdonost", az "eredeti állapotokat" keresi, de egyre nyilvánvalóbbá válik: az egyszer volt jogállapotok nem hozhatók vissza. Az a bizonyos félelem pedig már érezhető az erdélyi magyar közösségben is - kárvallottak és kártalanítók, feljelentők és feljelentettek néznek egymással farkasszemet.
Parászka Boróka, Magyar Narancs (Budapest)

Tizenöt év után, választások előtt
Másfél évtized telt el az RMDSZ 1997. októberének legelején tartott kongresszusa óta. E gyűlés lehetőséget kínált a szervezetnek a pályakorrekcióra, amellyel a fórum küldöttei nem kívántak élni, annak dacára, hogy közel egy évvel a kormányzati szerepvállalás után már tudni lehetett néhány dolgot. Senki számára sem lehetett kétséges, hogy az erdélyi magyar elit egy részének a hatalomba való integrálása nem azt eredményezi, hogy a román hatalom a közösség számára delegálna saját sorsát illető döntési kompetenciát, azaz aligha fogunk ezen az úton a közösségi autonómiát illetően célhoz érni. Sőt.
A vezetők pozíciókkal való „kifizetése”, a közösség számára pedig némi engedmények a nyelvi jogok terén inkább autonómiapótló funkcióval bír.
Kádár Béla volt magyar miniszter egyik, a kilencvenes évek derekán tartott előadásában kifejtette, hogy kétféle külpolitika van: adaptív és formatív, azaz alkalmazkodó és helyzetteremtő, márpedig Magyarországnak már csak mérete miatt is az előbbit kell követnie. Maga a megkülönböztetés fontos és szemléletformáló, akárcsak Szőcs Gézának a Magyar Kisebbség hasábjain megjelent, az RMDSZ kirakatközpontú önépítkezéséről szóló tanulmányának egyik gondolata, amely szerint az RMDSZ egy belülről vezérelt politikai személyiségből fokozatosan egy kívülről vezérelt politikai személyiséggé lett. Szőcs Géza szerint „az RMDSZ óriási lélektani tőkével érkezett a koalícióba. Mint tudjuk, közel nyolcvan éve az erdélyi magyarság a román politikai élet mumusa: a félelmetes, egy emberként szavazó, egy akaratú »idegen test a román nemzetállam szívében.« (…) A román politikai elit bravúros fegyvertényt hajtott végre: semlegesítette a magyar mumust, karámba terelte, mosolygó arcképét kirakatba tette, s miközben – pórias nyelven szólva – hülyét csinált belőle, bekaszálta a dolog teljes szimbolikus, történelmi, erkölcsi, politikai és gyakorlati hasznát.” Mindezt 1997 őszén már látni lehetett. De amikor a kongresszuson, illetve az SZKT nyilvánossága előtt figyelmeztették erre a vezetést, Markó Béla magából kikelve, indulatosan kiabálva vonta kérdőre a bírálókat, hogy lesz-e attól magyar egyetem, ha az RMDSZ kilép a koalícióból? Nos, nem tudjuk, kitartó nyomásgyakorlással sikerült volna-e elérni bár az önálló állami magyar egyetem létrehozását, vagy jobb esetben a három szintű autonómiát, azt viszont tudjuk, hogy a markói-kelemeni módszerrel nem sikerült. Sőt, ma már azt a töredéket is elvehetik egy tollvonással, amit nagy kegyesen az elrabolt javainkból visszaadtak nekünk, miközben lélekszámunk húsz esztendő alatt egy ötödével csökkent.
Mindeközben parlamenti választások előtt állunk. Az egymással farkasszemet néző pártok jelenlegi megszorítottságunkban sem érdekeltek a kiegyezésben. Az RMDSZ nem érdekelt, mivel vezetői úgy vélik, hogy erőből is megoldanak mindent, nyilatkozataik szerint nincs is szükség az alternatív pártokra. Az EMNP és az MPP a megegyezéssel létértelemét kérdőjelezheti meg, hacsak nem sikerül, amire az EMNP vezetői mindig is törekedtek: bevonni az RMDSZ-t és az MPP-t az autonómia témájában egy magasabb szintű egységbe, s ennek keretén belül osztanák le a lapokat a magyar politikai erők. Ennek a forgatókönyvnek két buktatója van. Az egyik, hogy az RMDSZ nem mond le az erdélyi magyar közösségnek címzett, de általa felügyelt állami források töredékéről sem, a másik, hogy az RMDSZ az autonómiához mindig is haszonelvű klikkszemlélettel viszonyult. Vagyis ha a vezető klikk úgy ítélte, hogy saját céljai szempontjából hasznos az autonómiaigény hangoztatása (mint például a kisebbségi törvény vagy a Székely Önkormányzati Nagygyűlés alkalmával), előszedte eme programelemet a sufniból, ha meg úgy látta, hogy számításaikat keresztülhúzza, akkor hallgatott, mint a csuka. Nemzetközi fronton pedig ott ártott az autonomista szervezeteknek, ahol tudott s ott védte a román mundér becsületét, ahol kellett. Más szóval az RMDSZ-re, mint következetes, megbízható partnerre az autonómiáért folytatott harcban nem lehet számítani. Mit várhatunk a következő hónapokban? Kommunikációs harcot az RMDSZ és a két autonomista párt között, amely nagyjából leképezi a helyhatósági választáson tapasztaltakat. Az MPP és az EMNP viszonyrendszerében még vannak nyitott kérdések, de egyértelműnek látszik, hogy az EMNP az MPP-vel nem köt szövetséget, amíg annak elnökét le nem váltják. Az elnök viszont úgy építette fel pártját, hogy leválthatatlan legyen. Az pedig végképp valószínűtlen, hogy önként visszalépjen, inkább a testvérharcot választja, akárcsak az önkormányzati választásokon. Marad tehát valamennyi párt számára a kétfrontos küzdelem a magyar szavazatokért. Ami azért nem zárja ki a pontszerű ügyekben való közös fellépést az Igazság Napja mintájára.
Borbély Zsolt Attila, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Vasárnapig dől el, hogy a magyar pártok együtt szállnak-e versenybe a parlamenti választásokon
Vasárnapig egyezhetnek meg az erdélyi magyar pártok arról, hogy együtt szálljanak versenybe a decemberi parlamenti választásokon, mondta Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aki abban bízik, hogy a következő napokban az RMDSZ álláspontja még megváltozhat.
A Néppárt sajtóirodájának közleménye szerint, Toró T. Tibor kifejtette, hogy az alternatív választási küszöb a választási szövetségekre is érvényes, így a magyarság a közelgő választásokon semmiképp sem maradhat ki a parlamentből.
A Néppárt elnöke a romániai magyar pártok választási összefogását sürgette, és közölte: a koalíciót legkésőbb szeptember 16-án be kell jelenteni.
„Ha egy választási szövetség legalább hat képviselője és három szenátorjelöltje befutó helyen végez a saját választókerületében, az országosan elért eredménytől függetlenül megkapja a neki járó parlamenti székeket”, húzta alá Toró, hozzátéve, hogy aki ennek az ellenkezőjét állítja, manipulatív szándékkal teszi, hogy azt ne mondja, „hazudik”.
Toró elmondta, ha az RMDSZ jelszava korábban az volt, hogy „minden magyar számít”, akkor számítson az a százezer magyar is, aki az önkormányzati választásokon a másik két pártra szavazott. A Magyar Polgári Pártot (MPP) is szívesen látnák a koalícióban, ugyanakkor közölte: tudomása szerint a polgáriak országos elnöksége nem tárgyalt az összefogás lehetőségéről, és sajnálatos módon tisztújító gyűlésüket is többször elnapolták.
Sepsi Rádió
Erdély.ma

Nem jön létre az új egység
Az alternatív választási küszöb a választási szövetségekre is érvényes, így a magyarság a közelgő választásokon semmiképp sem maradhat ki a parlamentből – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján Kolozsvárott. A párt sajtóközleményében hangsúlyozta: Toró a romániai magyar pártok választási összefogását sürgette és közölte, a koalíciót legkésőbb szeptember 16-án, azaz vasárnap be kell jelenteni.
A kincses városbeli sajtóértekezleten az EMNP elnöke a választási törvény 47. cikkelyéből idézte: ha egy választási szövetség legalább hat képviselője és három szenátorjelöltje befutó helyen végez a saját választókerületében, az országosan elért eredménytől függetlenül megkapja a neki járó parlamenti székeket. „Aki ennek az ellenkezőjét állítja, manipulatív szándékkal teszi, hogy azt ne mondjam, hazudik” – üzente a pártelnök, aki elmondta továbbá, hogy „az RMDSZ vezetői »kardcsörtetéssel zárják ki« a választási együttműködés lehetőségét, és csupán ürügyet keresnek. Nem igaz ugyanis, hogy a párttörvény technikailag nem teszi lehetővé a választási szövetséget illetve annak sikerét”.
A jogszabály a koalíciók bejelentésének határidejéül szeptember 16-át jelöli meg. Toró T. Tibor szerint ez „kőkemény jogvesztő határidő”, ám bíznak benne, hogy a következő napokban az RMDSZ álláspontja még megváltozhat. A Magyar Polgári Pártot (MPP) is szívesen látnák a koalícióban, ugyanakkor közölte: tudomása szerint a polgáriak országos elnöksége nem tárgyalt az összefogás lehetőségéről, és sajnálatos módon tisztújító gyűlésüket is többször elnapolták – áll a néppárt sajtóközleményében. „Ha minden magyar számít, akkor valóban számítson a magyar közösség minden tagja, hiszen majdnem százezer ember szavazott a néppártra, illetve az MPP-re” – mondta az RMDSZ jelszavára utalva az összefogást sürgető Toró.
A december 9-ei parlamenti választásokra a magyar politikai szervezetek összefogása tehát megkérdőjelezhető. Ám hogy tisztán lássunk e kérdésben, felvettük a kapcsolatot mind a Magyar Polgári Párttal, mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, és rákérdeztünk, mi az akadálya annak, hogy mindeddig nem ültek tárgyalóasztalhoz az EMNP-vel.
Az MPP országos alelnöke, Farkas Csaba telefonos érdeklődésünkre elmondta, mindeddig nem kereste meg pártját senki az EMNP részéről, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a közös jelöltállítást megvitatandó. Az MPP-alelnök kitért arra is, hogy szeptember 16-áig a pártszövetségek vagy koalíciók szándéknyilatkozatát kell iktatni az illetékes hatóságnál, a részletek tisztására tehát még lenne idő. Ám mivel hozzájuk nem érkezett be hivatalos formában felkérés a néppárti vezetőséggel való párbeszédre, a Magyar Polgári Párt elnökségi ülésén kedden úgy döntöttek, ők teszik meg az első lépést a néppárt felé. Farkas Csaba lapunknak elmondta, a döntés meghozatalát követően telefonon fel is hívta Toró T. Tibort, és tudtára adta az MPP politikai értelemben vett közeledését. Kérdésünkre, hogy akkor miért nyilatkozta azt tegnap az EMNP elnöke, hogy „tudomása szerint a polgáriak országos elnöksége nem tárgyalt az összefogás lehetőségéről”, Farkas azt válaszolta, lehet, hogy még nem ért célba a hivatalos e-mail. Felvetésünkre, miszerint ha a telefonbeszélgetésen tudtára adták a néppárti elnöknek az MPP döntését, akkor ő miért nem vette ezt komolyan, illetve erről miért nem beszélt a kolozsvári sajtótájékoztatóján, az MPP alelnöke érdemben nem reagált, csak arra utalt, hogy kommunikációs mulasztásról lehet szó.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szintén telefonon nyilatkozott lapunknak. A szövetség vezető politikusa tudatta, a néppárt nem kereste meg az RMDSZ-t, hogy az összefogásról tárgyaljanak. „Ha az elmúlt két hónapban nem keresett meg senki bennünket, nem hiszem, hogy az utolsó negyvennyolc órában fog” – mondta a szövetségi elnök, aki emlékeztetett, az RMDSZ mindenkinek, EMNP-snek és MPP-snek is felajánlotta, hogy aki tenni akar valamit a romániai magyar közösségért, és indulna a parlamenti választáson, a szövetség kereteiben tegye. A feliratkozási határidő azonban hétfőn lejárt. Az elnök szerint az ajtók nyitva álltak, de azok, akik az összefogásról beszélnek, egy lépést sem tettek érte. „Mi is csak a sajtóból értesültünk, nekünk csak a sajtón keresztül üzengettek” – mondta Kelemen Hunor, aki szerint ez rossz kommunikációra vall, hiszen ha valaki valóban szóba akar állni a másikkal, akkor megkeresi. „Toró T. Tiborral jól ismerjük egymást, képviselőtársak voltunk, tudjuk egymás telefonszámát is, de egyetlen szóval vagy telefonhívással nem keresett meg, hogy üljünk le tárgyalni” – mondta Kelemen. Az RMDSZ elnöke leszögezte, mivel mindeddig nem sikerült párbeszédet kialakítani, kétséges, hogy ma, esetleg szombaton vagy vasárnap változna ez meg, így nem beszélhetünk összefogásról. Kérdésünkre, hogy miképpen látja az EMNP és az MPP együttműködésének megvalósulását, Kelemen Hunor elmondta, nem avatkozik bele „a két kis versenypárt” ügyeibe, az RMDSZ-nek nincs ideje az EMNP-vel vagy az MPP-vel foglalkozni. B. B.
Reggeli Újság
Erdély.ma

Toró: létezik alternatív bejutási küszöb
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) továbbra is reménykedik abban, hogy hárompárti választási szövetség jön létre. Elképzeléseik szerint a néppárt, az RMDSZ és az MPP közös listákon indulna a decemberi parlamenti választásokon. Toró T. Tibor, a néppárt elnöke szerint az alternatív küszöb lehetővé teszi, hogy az erdélyi magyar pártokból álló koalíció a megnövekedő bejutási küszöb ellenére is bekerüljön a törvényhozásba. Toró szerint az RMDSZ-nek nem kellene figyelmen kívül hagynia azokat a magyarokat, akik az önkormányzati választásokon nem rá voksoltak. A politikus vasárnapig várja az RMDSZ válaszát. Borbély László, az RMDSZ politikai elnöke leszögezte: nem fontolgatják koalíció létrehozását. A jelek szerint az MPP is halogatja az összefogásra vonatkozó döntés meghozatalát.
Toró T. Tibor, az EMNP országos alelnöke csütörtöki kolozsvári sajtóértekezletén kifejtette: sajnálattal vették eddig tudomásul, hogy az RMDSZ kizárta a választási együttműködést a másik két magyar párttal, ám mégis reménykednek abban, hogy a szövetség vezetősége pár napon belül megváltoztatja eddigi álláspontját.
– Megcáfolom az RMDSZ-vezetők által eddig hangoztatott állítást, miszerint ha az RMDSZ nem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt, akkor nem kerül be a parlamentbe, és a romániai magyarság parlamenti képviselet nélkül marad. A parlamenti választásokra vonatkozó 2008/35-ös törvény 47. cikkelyének 2-es pontjának c. betűje kimondja az alternatív küszöb létezését. Ez pedig azt jelenti, hogy a nemzeti kisebbség pártjai, politikai szövetségei, amelyek nem érték el a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, de 6 képviselői és 3 szenátori egyéni választókerületben első helyre kerültek, mandátumhoz juthatnak. Egyszóval: nem látom azt, hogy a romániai magyarság parlamenti jelenléte veszélyben lenne – magyarázta az EMNP elnöke.
Toró T. Tibor elmondta azt is: az MPP hetek óta halogatja azon döntés meghozatalát, hogy a parlamenti választásokon szövetségre lép-e a néppárttal vagy sem.
– Több beszélgetést folytattunk eddig az MPP vezetőségével is egy esetleges választási együttműködésről, ám úgy tűnik: el akarják odázni e fontos döntés meghozatalát. Az EMNP készen áll a további érdemi tárgyalásokra. Ha pedig az RMDSZ jelmondata az, hogy minden magyar számít, akkor ne hagyja figyelmen kívül azt a közel 100 000 magyar szavazópolgárt, aki a júniusi helyhatósági választásokon az EMNP-re vagy az MPP-re adta le voksát – tette hozzá Toró T. Tibor. Megtudtuk: a néppárt jövő hét elején hozza nyilvánosságra jelöltjeit.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke lapunknak azt nyilatkozta: az RMDSZ a június 10-i helyhatósági választáson elért eredményeit figyelembe véve döntött úgy, hogy nem köt választási szövetséget a másik két erdélyi magyar párttal.
– Az önkormányzati választásokon az erdélyi magyarság bebizonyította, hogy megbízik az RMDSZ-ben, és szavazatával megerősítette a szövetséget. Ezért nincs okunk választási szövetséget kötni. Azt sem akarjuk, hogy megismétlődjön az a 2009-es eset, amikor Tőkés László RMDSZ-listán jutott be az Európai Parlamentbe, és ez alighogy megtörtént, máris elkezdte az új párt létrehozását. Az 5 százalékos bejutási küszöböt pedig azért kell elérnünk, hogy beleszólhassunk a döntéshozatalba. Nem mindegy ugyanis, hogy a romániai magyarságnak 15 vagy 30-nál több képviselője lesz a parlamentben. Az RMDSZ érdekvédelmi szervezetként nem indulhat együtt a néppártal, amely politikai párt – tette hozzá a politikai alelnök.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Az EMNP szerint a küszöb ügyében csúsztat az RMDSZ
Az RMDSZ szerint rontaná a decenberi parlamenti választási siker esélyeit, ha koalíciót kötnének a kisebb magyar pártokkal. Utóbbiak szerint az RMDSZ csúsztat. Romániában ma jár le a választási szövetségek bejegyzésének határideje. A célegyenesben sikerült a jobboldalnak tető alá hoznia azt az összefogást, amellyel a kormányzó szociálliberális szövetségnek kíván politikai alternatívát teremteni a december 9-i romániai parlamenti választásokon. Választási szövetségre lépett három jobboldali párt Romániában: az Igaz Románia Szövetség(ARD) megalakulását rögzítő jegyzőkönyvet Vasile Blaga, a Demokrata Liberális Párt(PDL), Mihai Razvan Ungureanu, a Polgári Erő(FC) és Aurelian Pavelescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt(PNTCD) elnöke írta alá vasárnap Bukarestben. Az ARD a május óta kormányzó Szociál-Liberális Szövetséggel(USL) szemben kíván egységes politikai alternatívát teremteni a december kilencedikei parlamenti választásokon. Az új pártszövetség jele a szív, vezetését pedig a három tagpárt elnöke társelnöki minőségben közösen látja el. A részt vevő pártok megállapodtak arról, hogy közös jelöltlistákat állítanak a választásokon. Az ARD-t bejegyezték a Központi Választási Irodánál.
Az Igaz Románia Szövetséggel a Demokratikus Liberális Párt (PD-L) igyekszik új csomagolásban visszaszerezni a választók bizalmát, hiszen a másik két aláíró, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Erő (FC) önállóan aligha jutna be a parlamentbe. Ilyen módon viszont a jobboldal legnépszerűbb politikusát, Mihai Razvan Ungureanu volt román miniszterelnököt tolták előtérbe. A magyar pártok nem kopogtatnak a központi választási iroda ajtaján, hogy választási együttműködést jegyezzenek be. A Kelemen Hunor vezette Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), arra hivatkozva hárította el a két kisebb magyar párt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) koalíciós ajánlatát, hogy az RMDSZ a magyar közösség csaknem 90 százalékának bizalmát élvezi. Összefogás esetén pedig félő, hogy a három magyar párt szövetsége nem tudná átlépni a koalíciók esetén érvényes magasabb parlamenti küszöböt. Az EMNP szerint a küszöb ügyében csúsztat az RMDSZ, az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét semmi sem fenyegeti. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke közölte, pártja összefogás híján is indul a választásokon, hogy az RMDSZ-ből kiábrándult magyar szavazóknak is legyen kire voksolniuk. Az MPP tisztújításra készül, és nem közölte, részt vesz-e a decemberi parlamenti választásokon. hirado.hu/Kossuth Rádió
Erdély.ma

A magyar nyelv regionális nyelvvé nyilvánítását kezdeményezi az EMNT
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Választmánya szeptember 15-i kolozsvári ülésén döntötte el, hogy ukrajnai példára kezdeményezik a magyar nyelv regionális nyelvvé nyilvánítását Erdélyben, és kidolgozzák az erre vonatkozó szakmai javaslatot, mely a jelenlegi hazai nyelvtörvény rendelkezéseinek módosítását – beleértve a 20%-os küszöb csökkentését – is tartalmazza. Emellett az EMNT nemzetpolitikai szakbizottsága az elkövetkezőkben részletes cselekvési tervet dolgoz ki az autonómia megvalósítására vonatkozóan, figyelembe véve a már létező autonómiatervezeteket. Az EMNT Választmánya aggodalommal figyeli, hogy a kárpát-medencei térségben újra felerősödött a magyarellenesség, és ennek leállítására ugyancsak cselekvési tervben tesz javaslatot. A Választmány az európai polgári kezdeményezés tárgyában üdvözölte az EMNT, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Székely Nemzeti Tanács szövetségét, és készen áll a jövőre esedékes egymillió aláírás összegyűjtésében való együttműködésre. A Választmány támogatja a székelyföldi referendum ügyét. Az EMNT gazdasági szakbizottsága, valamint a Mikó Imre Tervért felelős koordinátor a közeljövőben előkészítik a magyarországi Nemzetgazdasági Minisztériummal aláírandó egyezményt, mely az Erdély gazdasági fejlesztésére létrejött terv mentén történő együttműködést erősítheti meg. Az EMNT Választmánya elhatározta, hogy a következő hetekben összehangolt országos akciót indít az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán, folytatva a Székely Mikó Kollégium ügyében szervezett tiltakozásokat. (közlemény)
Transindex.ro

Szavazómagyar
Választási évben vagyunk. A helyhatósági választásokon túl, míg a parlamenti választásokra mostanában keresik, és nevesítik az indulni szándékozó szervezetek a jelöltjeiket.
Ahhoz, hogy lássuk, mi várható a következő hónapokban nem árt a korábban történtekre vetni néhány pillantást.
Az összehasonlíthatóság kedvéért a 2008-as és a 2012-es helyhatósági választások megyei tanácsválasztó adatait vetettem egybe. Azért ezt, mert itt érhető legtisztábban tetten az induló pártok politikai támogatottsága.
Bár történelmietlen, de szerintem nem árt, sőt azt is végig kell gondolni, hogy mi lett volna ha?
Ahol verseny volt
2008-ban az MPPBihar, Hargita, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Maros, Szatmár és Szilágy megyében indított megyei tanácsos lajstromot Ezekben a megyékben akkor az RMDSZ 358 525 (83,76%) szavazatot kapott, míg az MPP 82 998-at (16,24%). 2012-ben az MPP és/vagy az EMNP, illetve az MPP–EMNP lista ugyanezekben a megyékben versenyzett a szavazatokért, és az RMDSZ 416 069 (82,90%) voksot, az MPP az EMNP-vel együtt 85 773-et (17,10%) kapott.
magyar magyarság nyereség – megye magyarság- magyar magyarság nyereség –
szavazat -arányhoz veszteség arány szavazat -arányhoz veszteség
-arány képest -arány képest
2008 2012
24,33% – 0,85% – 3,37% Bihar 25,18% 22,62% – 2,56% – 10,17%
82,33% – 2,47% – 2,91% Hargita 84,80% 85,31% + 0,51% + 0,61%
15,08% – 0,61% – 3,91% Kolozs 15,69% 14,31% – 1,38% – 8,82%
73,97% + 0,38% + 0,51% Kovászna 73,59% 72,93% – 0,66% – 0,89%
6,60% – 0,94% – 12,45% Máramaros 7,54% 6,32% – 1,22% – 16,23%
36,34% – 1,48% – 3,92% Maros 37,82% 37,78% – 0,04% – 0,10%
34,44% + 3,94% + 11,42% Szatmár 34,50% 36,79% + 2,29% + 6,65%
24,30% + 1,05% + 4,54% Szilágy 23,25% 23,69% + 0,44% + 1,91%
A nyereség–veszteség oszlopban a magyar szavazatokból való részesedést, a magyar indulókra adott szavazatoknak és a magyarság létszámával arányos szavazatnak a hányadosát tüntettem föl.
Az adatokból kitűnik, hogy:
– azokban a megyékben, ahol verseny volt ott 2008-hoz képest 2012-ben, az elért szavazatszám-növekedés dacára 0,85%-al csökkent az RMDSZ támogatottsága;
– míg 2008-ban Máramaros, Maros, Kolozs, Bihar és Hargita megyében összességében a magyarság részarányánál kevesebb szavazatot kapott a két induló szervezet, addig 2012-ben Hargitában már többet, és javult az együttes támogatottság Marosban is. Jót tett tehát a verseny.
– 2008-hoz képest a 2012-es versenyben Hargitában (+ 2,98%) és Marosban (+ 1,44%) nőtt a magyar indulók együttes támogatottsága, de Biharban (– 1,71%), Szatmárban (– 1,15%), Kovásznában (– 1,04%), Szilágyban (– 0,61%), Kolozsban (– 0,77%), és Máramarosban (– 0,28%) is csökkent. Mi lett volna, ha nincs verseny?
– a versenyző szervezeteknek a magyarság arányához viszonyított támogatottságából kiderül, hogy 2012-ben Máramarosban (16,23%), Biharban (10,17%) és Kolozsban (8,82%) igen sokan nem magyar indulókra szavaztak vagy azért, mert otthon maradtak vagy, mert román versenypártok jelöltlajstromaira pecsételtek. 2008-hoz képest a 2012-es versenyben Marosban (+ 3,82%) és Hargitában (+3,52%) nőtt a magyar indulók együttes, viszonylagos támogatottsága, de Biharban (– 6,80%), Szatmárban (– 5,87%), Kolozsban (– 4,91%), Máramarosban (– 3,78%), Szilágyban (– 2,63%) és Kovásznában (– 1,4%) is csökkent.
Az EMNP-MPP magyarok általi támogatottsága a három székelyföldi megyében 21,73%.
A fentiekből kitűnik, hogy a részvételi arányoknak nincs nyoma a pártok kívánatosságában, továbbá, hogy a versenyes megyékben az ottani magyarok nem románokra, és a románok nem magyarokra szavaztak.
A versenymentes övezet
Arad, Bákó, Beszterce-Naszód, Botoşani, Brassó, Fehér, Galac, Hunyad, Krassó-Szörény, Mehedinţi, Suceava, Szeben, Temes és Vaslui megyékben és Bukarestben az MPP és az EMNP nem indított jelölteket, és mindkét alkalommal kizárólag az RMDSZ versenyzett a választók kegyeiért. A nem erdélyi megyékben nem lett egyetlen megyei képviselője sem a szervezetnek.
magyar magyarság nyereség – megye magyarság- magyar magyarság nyereség –
szavazat -arányhoz veszteség arány szavazat -arányhoz veszteség
-arány képest -arány képest
2008 2012
7,42% – 1,64% – 18,11% Arad 9,06% 6,12% – 2,94% – 32,45%
Beszterce-
4,87% – 0,45% – 8,53% Naszód 5,32% 4,12% – 1,20% – 22,47%
5,79% – 2,12% – 26,82% Brassó 7,91% 6,33% – 1,58% – 19,98%
3,97% – 0,88% – 18,16% Fehér 4,85% 3,42% – 1,43% – 29,50%
2,97% – 1,12% – 27,39% Hunyad 4,09% 2,92% – 1,17% – 28,65%
0,53% – 0,66% – 55,77% Krassó-Szörény 1,19% 0,68% – 0,51% – 42,58%
1,64% – 1,26% – 43,53% Szeben 2,90% 1,61% – 1,29% – 44,57%
4,99% – 0,44% – 8,13% Temes 5,43% 4,42% – 1,01% – 18,61%
Ezekből az adatokból a következő következtetések vonhatók le:
– 65 405 szavazatról 75 795-re (15,88%-kal) nőtt az RMDSZ támogatottsága, amiből 5197 (50,52%) az erdélyi megyékben gyűlt össze;
– 2008-hoz képest 2012-ben Brassóban 0,56%-al, Krassó-Szörényben 0,15%-kal nőtt, Aradon 1,30%-kal, Beszterce-Naszódban 0,75%-kal, Temesben 0,57%-tel Fehérben 0,55%-kal, Hunyadban 0,05%-kal, Szebenben 0,03%-kal csökkent az RMDSZ részesedése a szavazatokból;
– e megyék mindenikében 2008-ban és 2012-ben is a magyarság arányánál kevesebb szavazatot kapott az RMDSZ;
– az RMDSZ-nek a magyarság arányához viszonyított támogatottságából kiderül, hogy 2012-ben Szebenben 44,57%, Krassó-Szörényben 42,58%, Aradban 32,45%, Fehérben 29,50%, Hunyadban 28,65%, Beszterce-Naszódban 22,47%, Brassóban 19,98%, míg Temesben 18,61% magyar nem a szervezetre szavazott.
A fentieket szavazatokra fordítva kiderül, hogy Bihar megyében 7608, Kolozsban 4231, Kovásznában 610 és Marosban 112 szavazatot vesztettek az egymással versenyző magyar szervezetek, míg Aradban 6221, Brassóban 4194, Temesben 2917, Hunyadban 2654, Fehérben 3612, Máramarosban 2578, Szebenben 2458, Beszterce-Naszódban 1754, Krassó-Szörényben 743, Kovásznában 610 szavazattal kapott kevesebbet az RMDSZ az azonos részvétel melletti lehetségesnél.
A magyar–magyar versenyes megyékben az indulók együttes vesztesége 2,50%, 12 561 szavazat a megkapott 501 842-ből, de verseny nélküli erdélyi szórványmegyékben az RMDSZ a megkapott 65 442 szavazathoz képest 26 132 voksot vesztett, és a vesztesége 28,53%. Szórványban a magyaroknak szinte harmada vagy nem szavazott, vagy a román versenypártokra pecsételt.
2012-ben az Erdélyen kívüli megyékben és Bukarestben az RMDSZ jelöltjei 11 637 szavazatot kaptak a 2008-as 7849-hez képest. A 3788 szavazatos többlet nem ellensúlyozza a 38 693 szavazatos erdélyi veszteséget.
Rágondolni is rossz, hogy mi lett volna verseny nélkül, és az RMDSZ a versenyes megyékben 416 069 szavazat helyett mondjuk csak 300 000 szavazatot kap. Akkor is sikerittasan nyilatkozott volna-e az RMDSZ-vezérkar, akik júniustól fölöttébb elégedettek, pedig az adatok azt mutatják, hogy 2008-hoz képest vesztettek.
Valami nagyon elromlott az Neptun-ügyként elhíresült 1992-es amerikai PER-es behálózással indulóan. PER látszólag már sehol sincs, és az RMDSZ-ben sem beszélnek róla.
Megállapítható azonban, hogy a világ globalitái lenyelték a magyar erdélyi képviseletet, mert az óta az RMDSZ az ő kormányzó játékszerük. Fojtó fogás, amelyből a politizálók, ha keresték sem találták meg a kiutat, a szavazókat pedig szavazásról szavazásra viszi az ár, mert a fölöttébb szükséges közösségszervezésre nincs sem igyekezet, sem ember. Az erdélyi gyalogmagyarok csupán négyévenként, a pártok kampányaiban kellenek.
Nagy István
Nyugati Jelen (Arad)

Önállóan is indul az EMNP
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogatja az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) abban, hogy önállóan vegyen részt a decemberi romániai parlamenti választásokon – jelentette ki az EMNT választmányi ülése szünetében szombaton Kolozsváron Tőkés László elnök. Ismertette a szervezet terveit is, elkészítenék a romániai magyarság kataszterét, és kidolgoznak egy Kárpát-medencei magyarságvédelmi programot is.
Tőkés László – aki az EMNP védnöki tisztségét is ellátja – elmondta, kezdettől az erdélyi magyar pártok közös választási részvételét szorgalmazták, de ez a törekvés meghiúsulni látszik. Tőkés emlékeztetett, hogy vasárnap, szeptember 16-án lejárt az a határidő, ameddig a koalíciós szerződéseket be lehetett jegyeztetni. Lehetségesnek nevezte, hogy az EMNP átlépje a választási törvényben megszabott küszöböt, azaz legkevesebb három szenátori és hat képviselői választókerületben megnyerje a választásokat. Hozzátette, ha ez nem sikerül, az sem számít tragédiának, hiszen – mint mondta – a távlati cél a 2016-os választásokon való tisztességes szereplés. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az európai polgári kezdeményezés ügyében sem sikerült összefogásra bírni az erdélyi magyar szervezeteket. Így az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is önálló indítványban kéri majd, hogy az Európai Unió szabályozza a tagországok kisebbségpolitikáját. Emlékeztetett azonban arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács és az EMNT egymás indítványainak kölcsönös támogatásáról egyezett meg. Amiként az SZNT küldöttsége Baszkföldön és Katalóniában keres támogatókat indítványához, az EMNT is európai partnereihez fordul. El szeretnék azonban kerülni, hogy az uniós kisebbségpolitika kikényszerítése a romániai választási csatározások áldozatává váljék, ezért csak a választások után kívánják beterjeszteni az indítványokat. Az EMNT választmánya által szombaton tárgyalt témák közül Tőkés László kiemelte: az EMNT határozatba foglalta a romániai magyarok nemzeti kataszterének összeállítását. „Fontos, hogy tudjuk, hányan vagyunk” – jelentette ki Tőkés László. Hozzátette, az ukrajnai nyelvtörvény példáján felbuzdulva az EMNT újra síkraszáll azért, hogy a magyar nyelv elnyerje a regionális hivatalos nyelv státusát Romániában. Az autonómiaformák eléréséhez vezető cselekvési terv kidolgozásáról is határozott a testület. A Kárpát-medencében megnyilvánuló váltakozó erejű magyarellenességre válaszolva az EMNT magyarságvédelmi programot akar kidolgozni – jelentette be Tőkés László. A közösségi tulajdonban lévő ingatlanok védelmében pedig tíz-tizenöt erdélyi helyszínen kíván összehangoltan fellépni. Elmondta, az erdélyi magyarság egyetemi stratégiája és gazdaságfejlesztési terve után az EMNT egy erdélyi magyar sportstratégia kialakításán dolgozik, amelyhez Magyarország miniszterelnöke támogatását kérték. Tőkés László azt is bejelentette, hogy október 3-án Orbán Viktor miniszterelnök ellátogat Marosvásárhelyre, ahol részt vesz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanévnyitóján.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Gergely Balázs: nem a rendőrségen múlik a Iorga-tábla eltávolítása
Nem a rendőrségen fog múlni a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé törvénytelenül kihelyezett Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla eltávolítása – jelentette ki kérdésünkre Gergely Balázs az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, azt követően, hogy hétfő délelőtt a Kolozs Megyei Rendőrség tanúként kihallgatta őt ez ügyben.
A Krónika érdeklődésére Gergely elmondta: a kihallgatás egy órát tartott, a rendőrség magatartása meglepő módon teljes mértékben korrekt volt.
„Abszolút bizakodásra ad okot a kihallgató tiszt hozzáállása, nyilvánvaló, hogy a rendőség is bűncselekménynek tartja a tábla kihelyezését. Úgy érzem, záros határidőn belül pont kerül a nyomozás végére” – nyilatkozta Gergely Balázs. Hozzáfűzte, a rendőrség komolyságát jelezi, hogy a korrupció miatt már korábban letartóztatott Sorin Apostu egykori kolozsvári polgármester személyében a rendőrség már az ügy gyanúsítottját is megnevezte. Mint részletezte, a rendőrség megígérte: a 15 hónapos büntetőjogi eljárás nyomozati szakaszát rövidesen lezárják.
Gergely Balázs ugyanakkor kijelentette: a jogsértés, az engedély nélküli beavatkozás olyannyira nyilvánvaló, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatalnak a nyomozás lezárásától függetlenül erkölcsi kötelessége, hogy a saját hatáskörében lépjen és a táblát eltávolítsa. Hozzáfűzte: bízik abban, hogy az új városvezetés nem várja meg a büntetőeljárás végét, hiszen hivatalosan kinyilvánított céljuk a normalitás helyreállítása Kolozsváron.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ugyanakkor hétfőn közleményt adott ki, amelyben többek közt kifejtik, az EMNP alelnöke a rendőröknek a hétfői kihallgatáson elmondta, fenntartja a feljelentésben leírtakat: a szoborrestauráció dokumentációja alapján a Iorga-idézetet tartalmazó bronztáblát törvénytelenül helyezték ki.
Mint arról beszámoltunk, Gergely Balázs 2011 májusában, akkor még az EMNT megyei elnökeként, a magyar közösséget sértő bronztábla kihelyezésének másnapján tett büntetőfeljelentést ismeretlen tettes ellen.
A kolozsvári rendőrség a múlt héten közölte, hogy műemlékeken elvégzett engedély nélküli beavatkozás miatt vizsgálatot indítottak Sorin Apostu volt polgármester ellen.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Toró: az EMNP választási részvétele nem veszélyezteti a magyarság parlamenti képviseletét
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) háromszintű választási stratégiával vág neki a közelgő parlamenti választásoknak, illetve az azt megelőző kampánynak. Jelszavai: föderális Romániát, európai Erdélyt, autonóm Székelyföldet és Érmelléket! – jelentette ki Toró T. Tibor elnök a párt szerdai, nagyváradi sajtótájékoztatóján. Toró hangsúlyozta: az EMNP választási részvétele nem veszélyezteti a magyarság parlamenti képviseletét.
„Az Erdélyi Magyar Néppárt erkölcsi kötelességének tekinti az autonómia ügyét képviselni Románia parlamentjében, így nem volt kérdéses a decemberi választásokon való indulása” – jelentette ki Toró T. Tibor. Az elnök úgy fogalmazott: bár mindent megtettek annak érdekében, hogy az erdélyi magyar pártok közösen indulhassanak a parlamenti választásokon, ennek meghiúsulása nem okozott meglepetést a párt vezetősége számára.
Toró hangsúlyozta: a módosított választási törvénynek köszönhetőn a magyar parlamenti jelenlét nem forog kockán az EMNP indulásával, annak ellenére, hogy egyesek ezt próbálják elhitetni a magyar közösséggel. A sajtótájékoztatón elhangzott: szeptember végéig sor kerül a helyi és megyei küldöttgyűlésekre, ahol döntenek a jelöltek személyéről, majd várhatóan október elejére nevesítik őket.
Az EMNP „háromrétegű kampánnyal” próbálja megszólítani a választókat „az autonómia, az eurotranszilvanizmus és a föderáció gondolatának szintjén”. Toró kifejtette: az autonómia az erdélyi magyarság stratégiai célja, ezt a gondolatot szeretnék közelebb vinni az emberekhez konkrét cselekvési tervekre és elvekre lebontva. Ami az ország szervezését illeti, a néppárt meggyőződése szerint ahhoz, hogy Románia lakosságának életminősége változzon, az államberendezkedést át kell alakítani föderális berendezkedéssé. A kampány során ez lesz a román és magyar választópolgárok felé szóló második legfontosabb üzenet. Harmadsorban az előző kampány során megfogalmazott Hiszünk Erdélyben! jelszó folytatásaként a Néppárt az eurotranszilvanizmus eszméjét szeretné közelebb vinni az emberekhez, ami a régi transzilvanista hagyományon alapuló, európai viszonylatban is modern Erdélyt jelent.
Toró bejelentette: a néppárt folytatja a társadalmi párbeszédet és jövő héttől egy széles társadalmi konzultációt indít „Ne engedjünk 89-ből! – Mondja meg a magáét!” címmel. Ennek célja, hogy mindenki szóhoz jusson, akinek véleménye van az ország helyzetéről. A program ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy az erdélyi magyar közösség megfogalmazhassa azt a bizonyos nemzeti minimumot, amelyet egy képviselőnek – jusson az be bármely párt színeiben – a bukaresti parlamentben képviselnie kell.
Zatykó Gyula, a néppárt partiumi régióelnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a jelöltállítás során ugyanazt az elvet követik, mint a helyhatósági választásokon. Fontos kritérium, hogy a jelöltek nevéhez semmilyen korrupciós ügy ne legyen köthető.
Krónika (Kolozsvár).

Egyéves az Erdélyi Magyar Néppárt
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2010 decemberében eldöntötte, hogy létrehoz egy erdélyi magyar pártot. Az igény egyértelmű volt: szükség van egy olyan új politikai közszereplőre, amelynek fő célja az autonómia, és amelynek képviselői következetesen és lankadatlanul dolgoznak ennek megvalósításán.
A párt bejegyzéséhez szükséges közel harmincezer aláírás összegyűjtését követően 2011. szeptember 15-én jogilag is bejegyezték a pártot, és ezenképpen megszületett az Erdélyi Magyar Néppárt. Az igazi szervezőmunka ezután kezdődött el igazán. 2011 tavaszán Erdély-szerte több településen is egymás után jöttek létre a helyi szervezetek. Bár a kezdeményezők lendülete ígéretes volt, sok helyen keserűen kellett tudomásul venniük, hogy az elmúlt két évtized milyen mértékű fásultságot és közömbösséget alakított ki az emberek szívében, lelkében.
Vannak, akikben az egyéves évforduló keserű emlékeket idéz fel. Együttérzéssel állunk ki mellettük, azok mellett, akiket rendőrségi zaklatás ért az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének támogatása miatt. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a hatalom jó szándékú emberek százait próbálja megfélemlíteni emberi és demokratikus jogaik gyakorlásának következményeképpen. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége a továbbiakban is mindent megtesz azért, hogy ez a folyamat – mely, sajnos napjainkban is tart – mielőbb véget érjen.
A helyhatósági választások eredményeképpen mintegy 230 helyi és megyei önkormányzati képviselővel folytatja munkáját az Erdélyi Magyar Néppárt. Hiszünk a folyamatos építkezés eredményességében! Hisszük, hogy az elmúlt egy éves munka a szükséges alapozást jelentette, amelyre a továbbiakban is építeni lehet. Ezzel a gondolattal készülünk az előttünk álló parlamenti választásokra, mely mindnyájunk számára újabb nemes erőpróbának számít.
Köszönetet mondunk eddigi támogatóinknak, választóinknak, a velünk rokonszenvezőknek, akikre éppúgy számítunk az elkövetkezőkben!
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
Nyugati Jelen (Arad).

Tizenöt év után, választások előtt
Másfél évtized telt el az RMDSZ 1997. októberének legelején tartott kongresszusa óta. E gyűlés lehetőséget kínált a szervezetnek a pályakorrekcióra, amellyel a fórum küldöttei nem kívántak élni, annak dacára, hogy közel egy évvel a kormányzati szerepvállalás után már tudni lehetett néhány dolgot. Senki számára sem lehetett kétséges, hogy az erdélyi magyar elit egy részének a hatalomba való integrálása nem azt eredményezi, hogy a román hatalom a közösség számára delegálna saját sorsát illető döntési kompetenciát, azaz aligha fogunk ezen az úton a közösségi autonómiát illetően célhoz érni. Sőt.
A vezetők pozíciókkal való „kifizetése”, a közösség számára pedig némi engedmények a nyelvi jogok terén inkább autonómiapótló funkcióval bír. Kádár Béla volt magyar miniszter egyik, a kilencvenes évek derekán tartott előadásában kifejtette, hogy kétféle külpolitika van: adaptív és formatív, azaz alkalmazkodó és helyzetteremtő, márpedig Magyarországnak már csak mérete miatt is az előbbit kell követnie. Maga a megkülönböztetés fontos és szemléletformáló, akárcsak Szőcs Gézának a Magyar Kisebbség hasábjain megjelent, az RMDSZ kirakatközpontú önépítkezéséről szóló tanulmányának egyik gondolata, amely szerint az RMDSZ egy belülről vezérelt politikai személyiségből fokozatosan egy kívülről vezérelt politikai személyiséggé lett. Szőcs Géza szerint „az RMDSZ óriási lélektani tőkével érkezett a koalícióba. Mint tudjuk, közel nyolcvan éve az erdélyi magyarság a román politikai élet mumusa: a félelmetes, egy emberként szavazó, egy akaratú »idegen test a román nemzetállam szívében.« (…) A román politikai elit bravúros fegyvertényt hajtott végre: semlegesítette a magyar mumust, karámba terelte, mosolygó arcképét kirakatba tette, s miközben – pórias nyelven szólva – hülyét csinált belőle, bekaszálta a dolog teljes szimbolikus, történelmi, erkölcsi, politikai és gyakorlati hasznát.” Mindezt 1997 őszén már látni lehetett. De amikor a kongresszuson, illetve az SZKT nyilvánossága előtt figyelmeztették erre a vezetést, Markó Béla magából kikelve, indulatosan kiabálva vonta kérdőre a bírálókat, hogy lesz-e attól magyar egyetem, ha az RMDSZ kilép a koalícióból? Nos, nem tudjuk, kitartó nyomásgyakorlással sikerült volna-e elérni bár az önálló állami magyar egyetem létrehozását, vagy jobb esetben a három szintű autonómiát, azt viszont tudjuk, hogy a markói-kelemeni módszerrel nem sikerült. Sőt, ma már azt a töredéket is elvehetik egy tollvonással, amit nagy kegyesen az elrabolt javainkból visszaadtak nekünk, miközben lélekszámunk húsz esztendő alatt egy ötödével csökkent. Mindeközben parlamenti választások előtt állunk. Az egymással farkasszemet néző pártok jelenlegi megszorítottságunkban sem érdekeltek a kiegyezésben. Az RMDSZ nem érdekelt, mivel vezetői úgy vélik, hogy erőből is megoldanak mindent, nyilatkozataik szerint nincs is szükség az alternatív pártokra. Az EMNP és az MPP a megegyezéssel létértelemét kérdőjelezheti meg, hacsak nem sikerül, amire az EMNP vezetői mindigis törekedtek: bevonni az RMDSZ-t és az MPP-t az autonómia témájában egy magasabb szintű egységbe, s ennek keretén belül osztanák le a lapokat a magyar politikai erők. Ennek a forgatókönyvnek két buktatója van. Az egyik, hogy az RMDSZ nem mond le az erdélyi magyar közösségnek címzett, de általa felügyelt állami források töredékéről sem, a másik, hogy az RMDSZ az autonómiához mindig is haszonelvű klikkszemlélettel viszonyult. Vagyis ha a vezető klikk úgy ítélte, hogy saját céljai szempontjából hasznos az autonómiaigény hangoztatása (mint például a kisebbségi törvény vagy a Székely Önkormányzati Nagygyűlés alkalmával), előszedte eme programelemet a sufniból, ha meg úgy látta, hogy számításaikat keresztülhúzza, akkor hallgatott, mint a csuka. Nemzetközi fronton pedig ott ártott az autonomista szervezeteknek, ahol tudott s ott védte a román mundér becsületét, ahol kellett. Más szóval az RMDSZ-re, mint következetes, megbízható partnerre az autonómiáért folytatott harcban nem lehet számítani. Mit várhatunk a következő hónapokban? Kommunikációs harcot az RMDSZ és a két autonomista párt között, amely nagyjából leképezi a helyhatósági választáson tapasztaltakat. Az MPP és az EMNP viszonyrendszerében még vannak nyitott kérdések, de egyértelműnek látszik, hogy az EMNP az MPP-vel nem köt szövetséget, amíg annak elnökét le nem váltják. Az elnök viszont úgy építette fel pártját, hogy leválthatatlan legyen. Az pedig végképp valószínűtlen, hogy önként visszalépjen, inkább a testvérharcot választja, akárcsak az önkormányzati választásokon. Marad tehát valamennyi párt számára a kétfrontos küzdelem a magyar szavazatokért. Ami azért nem zárja ki a pontszerű ügyekben való közös fellépést az Igazság Napja mintájára.
Borbély Zsolt Attila, Erdélyi Napló (Kolozsvár).

Nem hajlandó több helyet biztosítani a MOGYE rektora a magyar diákoknak
Határozottan elutasítja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora azt a kérést, hogy a magyar diákoknak újabb húsz helyet biztosítsanak. Mint ismeretes, az egyetem vezetősége, a felvételin elért eredményekre hivatkozva, az idén szinte kizárólag román diákokat vett fel a fizetéses helyekre, holott néhány évvel ezelőtt, amikor a magyar fiatalok értek el jobb jegyeket, az egyetem szenátusa, a testvériség elvére hivatkozva, fele-fele arányban osztotta el a helyeket. Az egyetem vezetése a 2012/13-as tanévre eredetileg csupán öt magyar diákot vett fel a 155 meghirdetett fizetéses helyre.
Leonard Azamfirei nem hajlandó újabb helyeket biztosítani a magyar diákoknak
„Szóba sem jöhet a pótlás pótlása!” – jelentette ki csütörtökön a Krónikának Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora, aki végképp elzárkózott attól a gondolattól, hogy az általános orvosi karra felvételiző magyar diákoknak további húsz fizetéses helyet biztosítson az intézmény.
A múlt héten, az RMDSZ közbenjárására, Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszternek sikerült meggyőznie az egyetem vezetőségét, hogy az államilag támogatott helyeket a magyar diákok számára is pótolja fel húsz fizetéses hellyel. A MOGYE szenátusa ezt megtette, ugyanakkor további húsz hellyel toldotta meg a román felvételizőknek járó helyek számát.
„A felvételi lezárult, a kérdést a minisztérium kéréseinek megfelelően megoldottuk, most a tanévkezdés foglalkoztat minket” – magyarázkodott Azamfirei, aki hozzátette: álláspontját a tárcavezető is osztja. A rektor, aki szerdán Bukarestben Ecaterina Andronescu miniszterrel tárgyalt, továbbá elmondta, hogy nagyon reméli, hogy az egyetemen lecsillapodnak a kedélyek és mindenki a még hiányzó akkreditálások megszerzése érdekében fog munkálkodni. Az év elején érvényes charta hiányában megválasztott rektor ugyanakkor kifejtette: szeretné, ha a MOGYE vezető testületei minél előbb kiegészülnének a magyar oktatók képviselőivel.
A RMOGYKE 220 napos tüntetést tervez
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) nem hajlandó elfogadni az egyetem álláspontját és titkára, Ádám Valérián révén a továbbiakban is folytatja a több mint egy hete elkezdett bukaresti tiltakozó akcióját. „Amennyiben a MOGYE vezetői szeptember 28-ig nem teljesítik a követeléseiket, 2013 júliusáig, vagyis a következő felvételi vizsgákig folytatjuk az oktatási minisztérium épülete előtti esernyős tüntetésünket” – jelentette be lapunknak Ádám Valérián, a RMOGYKE titkára. Mint ismeretes, a civil szervezet további húsz fizetéses helyet igényelt a magyar felvételizők számára az általános orvosi karra és tizenötöt a fogorvosira. A marosvásárhelyi székhelyű egyesület titkára elmondta: egyre több jelzés érkezik hozzájuk az RMDSZ részéről, hogy értelmetlenül üldögélnek Bukarestben a Berthelot tábornok utcai épület előtt, mivel a MOGYE szenátusa autonómiával rendelkezik és nem köteles több fizetéses helyet biztosítani a magyarságnak. „Arra kérnek, hogy köszönjük meg az RMDSZ-nek, hogy kiharcolt húsz helyet a magyar oktatásnak, elégedjünk meg ennyivel, és ne irigykedjünk, hogy a románok 155 helyet biztosítottak maguknak” – mondta. A RMOGYKE elfogadhatatlannak és megalázónak tartja a minisztérium és az egyetem ajánlatát.
A Néppárt is az RMDSZ-t okolja
Bírálja az RMDSZ megalkuvó politikáját az Erdélyi Magyar Néppárt is, mely szerint a szövetség egy olyan magyarellenes lépéshez járul hozzá, ami akár azt is eredményezheti, hogy jövőre az egyetem szenátusa teljesen kiszorítja a fizetéses helyekről a magyar diákokat. Az EMNP Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete csütörtökön nyílt levélben szólította fel az RMDSZ-t, hogy számoljon el azzal, milyen lépéseket tett a magyar karok megalakulása érdekében az új oktatási törvény elfogadása óta. „Kérjük továbbá, hogy vonják felelősségre azokat a személyeket, akik mulasztásából csupán húsz fizetéses hely jutott a magyaroknak, nem biztosítva ezzel az esélyegyenlőséget a fiatal nemzedék számára” – áll többek között a szerkesztőségünkbe eljuttatott levélben.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár).